A pulmonológiai intézmények 2009 évi epidemiológiai és mûködési adatai

2

Korányi Bulletin • 2010. 2. szám

A pulmonológiai intézmények 2009 évi epidemiológiai és mûködési adatai Strausz János, Böszörményi Nagy György, Csekeô Attila, Csoma Zsuzsanna, Herjavecz Irén, Kovács Gábor, Nyári László, Ostoros Gyula, Zsarnóczai István

Tuberkulózis 1. ábra Az új tbc-s megbetegedések száma Magyarországon

&TFUT[¸N

2009-ben a minisztérium kérésére a tbc s betegek átfogó tüdôgondozói kórlap revíziójára került sor. A vizsgálat célja hivatalosan az volt, hogy milyen mérték ben tartják be a szolgáltatók a szakmai irányelvben foglaltakat a betegek ellátá sa során. Valójában a nemzetközi adatok tól jelentôsen eltérô mutatóknak a re víziójáról lehetett szó, amely eltérésekre válaszokat kellett adni, s megtalálni a korrekció lehetôségét. Ezek között a mu tatók között szerepelt a bakteriológiailag igazolt esetek viszonylag alacsony ará nya, a nemzetközi elvárás 65-70%-hoz képest 2008-ban 51% volt. A rezisztencia vizsgálatok aránya, amely az elvárt 90% feletti értékkel szemben 79%. Ugyancsak kritika illette a 12 A kórlaprevíziót követôen megállapíthattuk azt, hogy az hónapon belül gyógyult betegek 49%-os arányát, hiszen a incidencia érték valós, a bejelentett esetek korrekt kivizsgáWHO ajánlása 85%-os gyógyulási arányról szól. lást követôen kerülnek a nyilvántartásba. Vonatkozik ez lényegében véve a bakteriológiailag negatív esetekre is, hiszen téves diagnózis miatt 2. ábra A tbc incidencia 30 éves trendje csupán néhány százalékát kellett kijelenteni a bejelentett eseteknek. A prevalencia ugyanakkor túlzott volt. A szükségesnél ÑKCFUFHFL PPP

USFOE hosszabb, esetenként 12 hónapnál is hoszZ Y 3 szabb kezelés és nyilvántartás miatt a prevalencia korábban a reálisnál maga sabb volt, s ez befolyásolhatta a 12 hónapon belüli gyógyulási eredményeket is. A mikobakterológiai laboratóriumok a jelzéseik szerint a tenyésztéssel pozitív esetekben automatikusan elvégzik a rezisztencia vizsgálatot, így az alacsonyabb érték, amit a gondozók jelentenek kommunikációs, adminisztratív hiba eredménye inkább, mint valós inszufficiencia. Reálisan 95% körüli a rezisztencia vizsgálatok aránya. Ezeken az adminisztratív hiányosságokon


3

1. táblázat TBC incidencia és prevalencia idôsora Magyarországon Incidencia szám %ooo

Év 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979

45 757 42 924 32 039 35 483 31 252 30 200 29 232 27 940 30 586 29 391 28 092 25 974 23 122 22 658 19 093 15 794 14 135 13 046 12 413 11 014 9 914 9 373 8 207 7 315 6 728 6 333 5 790 5 431 5 509 5 120

490 450 340 370 320 310 300 280 310 290 280 260 230 220 188 156 139 128 121 107 96 91 79 70 64 60 55 51 51 48

Prevalencia szám %ooo 77 151 82 279 62 588 87 685 103 520 116 699 130 482 140 055 110 970 128 768 137 043 137 936 133 578 125 556 114 213 111 629 107 397 102 460 94 717 88 667 82 457 76 767 70 733 64 689 58 970 53 412 48 412 17 047 15 731 14 717

820 870 660 910 1060 1180 1330 1420 1123 1280 1370 1380 1330 1250 1128 1098 1051 1005 923 860 797 740 680 619 561 505 456 160 147 137

2. táblázat TBC Incidencia (BNO A15-A19)

Év 1970 1980 1985 1990 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

Új betegek száma %ooo 9 914 5 412 4 852 3 588 4 339 4 278 4 148 3 999 3 912 3 598 3 320 3 007 2 745 2 476 2 024 1 894 1 752 1 606 1 448

96 51 43 34 42,4 41,9 40,8 39,5 38,8 35,8 32, 6 29,5 27,1 24,4 20,0 18,8 17,4 16,0 14,4

Ebbôl bakteriológiailag igazolt száma % %ooo 3 508 2 459 2 090 1 741 1 908 1 830 1 736 1 482 1 562 1 429 1 361 1 245 1 173 1 204 947 898 805 825 763

35% 45% 43% 49% 44% 43% 42% 37% 40% 40% 41% 41% 43% 48% 47% 47% 50% 51% 53%

34 23 20 15,9 18,6 17,9 17,6 14,5 15,47 14,2 13,4 12,2 11,6 11,9 9,4 8,9 8,1 8,3 7,6

Év

Incidencia szám %ooo

1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

5 412 5 322 5 181 5 028 4 472 4 582 4 522 4 125 4 016 3 769 3 588 3 658 3 960 4 209 4 163 4 339 4 278 4 148 3 999 3 912 3 598 3 320 3 007 2 745 2 476 2 024 1 894 1 752 1 606 1 448

51 50 48 47 42 43 43 39 38 36 34 35 38 41 41 42 42 41 39 39 36 33 29,5 27,1 24,5 20,0 18,8 17,4 16,0 14,4

Prevalencia szám %ooo 15 548 16 403 16 280 15 801 14 649 14 167 13 675 13 137 12 561 11 796 11 176 10 766 10 882 11 404 11 895 12 190 4 581 4 315 4 411 3 915 3 314 2 868 2 812 2 474 2 194 1 857 1 676 1 634 1 513 1 120

145 153 152 148 137 133 129 124 118 111 106 104 105 111 116 119 45 42 44 39 33 28,6 27,7 24,4 21,3 18,4 16,6 16,2 15,0 11,1

is segíteni fog a 2010 januárban bevezetett megújított tbc surveillance rendszer. Összességében megállapítható, hogy Magyarországon biztonságos a tbc epidemiológiai helyzet. 1996 óta folyamatosan csökken a bejelentett esetek száma, így 2009-ben az incidencia már csak 14,4 /100 000 (1.táblázat és 1.ábra). Nem várható azonban, hogy továbbra is a 2.ábrán látható meredeken csökkenô trend érvényesülhet a jövôben. Elérhetünk egy olyan alacsony értéket, ahol már nem várható további jelentôs csökkenés. Ennél fontosabb körülmény azonban az, hogy egyes régiókban már most is visszaesés észlelhetô. Elképzelhetô, ha nem hozza meg a kormányzat a szakma által évek óta szorgalmazott jogszabályi szigorításokat a nem, vagy rosszul kooperáló fertôzô betegek és az immigránsok ellátása terén, hogy országos méretekben is visszaesés következik be. A prevalencia érték határozott csökkenését a kórlaprevízió magyarázhatja. A bakterológiailag igazolt esetek aránya 53%. Az elmúlt években lassú emelkedés figyelhetô meg ezen a téren, de messze vagyunk még az ideálisnak tekinthetô 65%-os értéktôl (2.táblázat).

4


3. táblázat TBC incidencia korcsoportok és nemek szerint Korcsoport 0-14 éves 15-19 éves 20-29 éves 30-39 éves 40-49 éves 50-59 éves 60-69 éves 70-79 éves 80 és felett Összesen

Férfiak szám %ooo 1 14 28 81 215 304 138 110 29 920

0,1 4,4 3,8 10,4 34,6 43,6 30,8 39,6 26,6 19,3

4. táblázat Új tbc-s megbetegedések területi eloszlása

szám

Nôk %ooo

szám

Együtt %ooo

4 7 34 60 100 114 74 83 52 528

0,5 2,3 4,8 7,9 15,6 14,4 12,3 17,4 20,4 10,0

5 21 62 141 315 418 212 193 81 1448

0,3 3,4 4,3 9,2 24,9 28,1 20,1 25,6 22,3 14,4

A férfiak és a nôk aránya 1:1,7. A korábbi férfidominancia csökkenése figyelhetô meg. A betegség dominánsan 40 éves kor felett kezd halmozódni, ami az ajánlott tüdôszûrés szempontjából is fontos érték (3.táblázat). Az országtérképen a megelôzô évhez képest nagy változás alig látható (3.ábra). Továbbra is az ország észak-keleti sarka a leginkább átfertôzött. Ott a legmagasabb az incidencia. Különösen aggasztó az, hogy Borsod megyében jelentôsen emelkedett az újonnan bejelentett betegek száma, s mindez az egyik legmagasabb bakteriológiailag igazolt arány mellett történt. A 2008 évi 118 esettel szemben ott 214 új megbetegedést jelentettek 2009-ben. Az észlelés speciális elemzést és intézkedéseket kíván. Nyilván a Borsod megyében szerzett tapasztalatokat értékelve meg lehet esetleg elôzni azt, hogy más megyékben is hasonló történjen. Vannak ugyan alacsonyabban átfertôzött megyék, ahol az alacsony betegszám miatt nehéz értékelni a

Megye/régió

2008 szám %ooo

Budapest 420 Pest 230 Közép-Magyarország 650 Fejér 28 Komárom-Esztergom 41 Veszprém 28 Közép-Dunántúl 97 Gyôr-Moson-Sopron 58 Vas 11 Zala 15 Nyugat-Dunántúl 84 Baranya 33 Somogy 35 Tolna 24 Dél-Dunántúl 92 Borsod-Abaúj-Zemplén 118 Heves 28 Nógrád 15 Észak-Magyarország 161 Hajdú-Bihar 115 Jász-Nagykun-Szolnok 76 Szabolcs-Szatmár-Bereg 181 Észak-Alföld 372 Bács-Kiskun 70 Békés 39 Csongrád 41 Dél-Alföld 150 Összesen 1 606

24,8 19,5 22,6 6,5 13,0 7,7 8,8 13,1 4,2 5,1 8,4 8,3 10,7 10,0 9,5 16,4 8,8 7,0 12,9 21,1 18,8 31,4 24,4 13,1 10,2 9,7 11,2 16,0

2009 %ooo

Index

szám 321 177 498 33 17 30 80 33 35 39 107 31 33 33 97 214 29 19 265 90 63 146 296 47 29 29 105 1 448

18,9 15,0 17,3 7,7 5,4 8,2 7,2 7,5 13,3 13,3 10,7 7,8 10,0 13,7 10,0 29,8 9,1 8,9 21,2 16,5 15,6 25,3 19,4 8,8 7,6 6,8 7,8 14,4

76% 77% 77% 118% 41% 107% 82% 57% 318% 260% 127% 94% 94% 138% 105% 181% 104% 127% 165% 78% 83% 81% 80% 67% 74% 71% 70% 90%

megelôzô évhez képest csekély emelkedést. Ilyen pl. Tolna megye, ahol a korábbi 24-el szemben 33 új esetet jelentettek, de emelkedett Nógrádban (15-19), Hevesben (28-29) is az esetszám. Ugyanakkor jelentôs csökkenés észlelhetô Bu3. ábra Tuberkulózis incidencia Magyaroroszágon dapesten (420-321) és Szabolcsban is (181-146). Mindenesetre 2010ben már csak Borsod és Szabolcs megyékben lesz kötelezô a tüdôszûrés a 25 /100 000-et meghaladó 4BMHÊUBSK¸O .JTLPMD /ZÄSF HZI¸[ B incidencia értékre való tekintettel &HFS 4PQSPO 7¸D (4.táblázat). (ZȓS 5BUBÇOZB %F CSF DF O A nagy szórást a bekterioló#VEBQF TU 4[ PNCBUIF MZ giailag igazolt eseteket illetôen nem 4[ À LF TGF IÀ SW¸S 4[ PMOPL 7F T[ QSÀ N indokolja semmi. Ez csupán a szak,F DTLFNÀU emberek felfogásában lévô különb;BMBF HF ST[ F H PPPPP

#À LÀ TDTBCB ségeket mutatja. Addig, amig /BHZLBOJ[ TB Fejérben 69%, Veszprémben 70% és ,BQPTW¸S 4[ F LT[ ¸SE 4[ F HF E Borsodban 62% a bakteriológiailag #BKB 1À DT igazoltak aránya az újonnan beje lentett esetek között, Szabolcsban 36%, Szolnok megyében 37% az ¸CSB5VCFSDVMPTJTJODJEFODJB.BHZBSPST[¸HPO arányuk (5.táblázat, 4. és 5.ábra).


5. táblázat Bakteriológiailag és/vagy szövettanilag igazolt tbc incidencia megyénként Férfiak 2008 2009

Megye/régió Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Gyôr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen

198 63 261 9 10 8 27 20 0 5 25 18 14 8 40 49 13 8 70 43 20 57 120 18 19 15 52 595

Nôk 2008 2009

136 50 186 14 8 18 40 8 10 12 30 13 13 17 43 90 9 7 106 29 14 33 76 8 11 11 30 511

59 27 86 5 6 1 12 6 4 1 11 7 5 5 17 24 4 1 29 25 6 30 61 5 7 2 14 230

Együtt 2008 2009

51 19 70 9 3 3 15 8 6 9 23 4 9 4 17 44 6 4 54 21 9 19 49 11 7 6 24 252

257 90 347 14 16 9 39 26 4 6 36 25 19 13 57 73 17 9 99 68 26 87 181 23 26 17 66 825

index

187 69 256 23 11 21 55 16 16 21 53 17 22 21 60 134 15 11 160 50 23 52 125 19 18 17 54 763

100 új betegbôl% 2008 2009

73% 77% 74% 164% 69% 233% 141% 62% 400% 350% 147% 68% 116% 162% 105% 184% 88% 122% 162% 74% 88% 60% 69% 83% 69% 100% 82% 92%

61,2 39,1 53,4 50,0 39,0 32,1 40,2 44,8 36,4 40,0 42,9 75,8 54,3 54,2 62,0 61,9 60,7 60,0 61,5 59,1 34,2 48,1 48,7 32,9 66,7 41,5 44,0 51,4

100 000 lakosból %ooo 2008 2009

58,3 39,0 51,4 69,7 64,7 70,0 68,8 48,5 45,7 53,8 49,5 54,8 66,7 63,6 61,9 62,6 51,7 57,9 60,4 55,6 36,5 35,6 42,2 40,4 62,1 58,6 51,4 52,7

15,2 7,6 12,1 3,3 5,1 2,5 3,5 5,9 1,5 2,0 3,6 6,3 5,8 5,4 5,9 10,2 5,3 4,2 7,9 12,5 6,4 15,1 11,9 4,3 6,8 4,0 4,9 8,2

4. ábra Bakteriológiailag és/vagy szövettanilag igazolt tbc incidencia aránya

4BMHÊUBSK¸O

.JTLPMD

/ZÄSFHZI¸[ B

&HFS 4PQSPO

7¸D

(ZȓS

5BUBÇOZB

%F CSF DF O

#VEBQF TU

4[ PNCBUIF MZ

4[ À LF TGF IÀ SW¸S

7F T[QSÀN

4[ PMOPL

,F DTLFNÀU

;BMBF HF ST[F H

#À LÀ TDTBCB /BHZLBOJ[ TB

,BQPTW¸S

4[ FLT[¸SE

1À DT

C

L

M

M

4[ F HF E

#BKB

M

M C

E

11,0 5,9 8,9 5,4 3,5 5,8 5,0 3,6 6,1 7,2 5,3 4,3 6,7 8,7 6,2 18,6 4,7 5,2 12,8 9,2 5,7 9,0 8,2 3,5 4,7 4,0 4,0 7,6

5

6


5. ábra Az új pulmonalis esetek bakteriológiai statusa

6. ábra Extrapulmonalis tbc lokalizáció szerint

$TBL UFOZÀT[UÀTTFM QP[JUÄW

$TPOUJ[ÓMFUJ

1MFVSJUJT

/ZJSPLDTPNÊ

/FHBUÄW

.FOJOHJUJT

)VHZJWBST[FSWJ

5FOZÀT[UÀT LFOFU QP[JUÄW

Az extrapulmonális tbc esetei is a pulmonális tbc-nek megfelelô arányban csökkentek (87-73 új eset). Megoszlásuk is megfelel a korábbi évek megoszlásának (6. táblázat és 6. ábra). Fontos mutatója a gondozás állapotának az ismételten nyilvántartásba vett betegek száma és aránya (7. és 8. táblázat). Évek óta elôször sikerült ezt a mutatót jelentôsen csökkenteni (18,2% - 15,4%). Ez örvendetes, de Nyugat-Európában ez 10% alatt van. A recidíván belül az un. álrecidívák aránya is nagy szórást mutat az egyes megyék között az összes esethez képest. Évek óta a legnagyobb epidemiológiai problémát a hajléktalan betegek jelentik az ellátórendszer számára. A csök-

kenô incidencia értéken belül mind nagyobb arányát képezik az új betegeknek. Abszolút számuk is emelkedik (130 – 139). Arányuk jelenleg az összes tbc-s beteget illetôen 9,5%. A többi kockázati csoportból csak az egészségügyi dolgozókat emelem ki, hiszen közöttük emelkedett a betegek száma (23-29). Nem emelkedett sem az immigráns, sem a fogvatartott, de még a HIV pozitív tbc esetek száma sem (9. táblázat). A felfedezés módját tekintve fokozatosan veszít jelentôségébôl a lakossági szûrés (27%). Ennek további csökkenése várható. Legnagyobb arányban „orvos küldte” beutalóval vizsgálatra (10. táblázat).

6. táblázat Extrapulmonalis tbc incidencia nemek, korcsoportok és lokalizáció szerint Összesen Kórformák Férfiak Csont-izületi Nyirokcsomó Meningitis Hugy-ivarszervi Pleuritis Összesen Nôk Csont-izületi Nyirokcsomó Meningitis Hugy-ivarszervi Pleuritis Összesen Együtt Csont-izületi Nyirokcsomó Meningitis Hugy-ivarszervi Pleuritis Mindösszesen

2008

2009 szám

0-14 %ooo

Ebbôl 2009-ben 15-29 30-49 50-69 Évesek

70-

szám

%ooo

6 4 2 7 24 43

0,13 0,08 0,04 0,15 0,50 0,90

3 3 0 6 29 41

0,06 0,06 0,00 0,13 0,61 0,86

0 1 0 0 0 1

0 0 0 0 2 2

1 1 0 1 10 13

2 1 0 4 11 18

0 0 0 1 6 7

3 8 2 7 24 44

0,06 0,15 0,04 0,13 0,45 0,83

5 8 3 6 10 32

0,09 0,15 0,06 0,11 0,19 0,61

0 0 0 1 2 3

0 0 0 0 1 1

0 4 1 1 1 7

3 1 1 3 1 9

2 3 1 1 5 12

9 12 4 14 48 87

0,09 0,12 0,04 0,14 0,48 0,86

8 11 3 12 39 73

0,08 0,11 0,03 0,12 0,39 0,73

0 1 0 1 2 4

0 0 0 0 3 3

1 5 1 2 11 20

5 2 1 7 12 27

2 3 1 2 11 19


7. táblázat Ismételten nyilvántartásba vett betegek Év 1970 1980 1985 1990 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

Szám Pulmonalis Extrapulm. 1002 671 597 417 475 542 591 603 671 553 576 496 460 396 357 327 325 285 217

100 új betegbôl Pulmonalis Extrapulm.

Együtt

177 106 66 26 19 14 19 21 25 24 30 18 18 15 12 11 12 8 6

1179 777 663 443 494 556 610 624 696 577 606 514 478 411 369 338 337 293 223

12,1 14,8 14,6 12,5 11,6 13,5 15,5 16,1 18,2 16,5 18,6 17,6 18 17 18,8 18,2 19,6 18,8 15,8

10,9 12,2 13,1 10,1 7,6 5,1 5,8 8,1 11,4 9,6 13,1 8,6 9,5 10,1 9,4 11,3 12,4 9,2 8,2

8. táblázat Korai (ál?) recidivák aránya Megye/régió Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Gyôr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen

Együtt 11,9 14,4 14,5 12,3 11,4 13.0 14,7 15,6 17,8 16.0 18,3 17,1 17,4 16,6 18,2 17,8 19,2 18,2 15,4

9. táblázat TBC-s betegeinknél talált rizikótényezôk

Összesen

II. megfigyelési csoportból

%

46 33 79 8 1 5 14 5 6 10 21 7 3 4 14 36 6 0 42 7 9 23 39 7 5 2 14 223

31 9 40 3 1 3 7 0 2 2 4 3 1 2 6 8 3 0 11 0 4 5 9 2 2 0 4 81

67,4 27,3 50,6 37,5 100,0 60,0 50,0 0,0 33,3 20,0 19,0 42,9 33,3 50,0 42,9 22,2 50,0 26,2 0,0 44,4 21,7 23,1 28,6 40,0 0,0 28,6 36,3

Rizikótényezô

Betegek száma

Alkoholfüggô Hajléktalan Kontakt Immigráns Eü. dolgozó Diabéteszes Szteroid kezelt Börtön Zárt közösség Drogfüggô HIV fertôzött Rizikócsoportba tartozik összesen Nincs rizikó Incidencia:

Betegek %-a

201 137 57 11 29 43 11 10 32 2 2 286 1 160 1 448

16,8 8,1 3,5 1,0 1,4 3,6 1,1 1,4 2,0 0,1 0,1 25,8 74,1

Eset

%

10. táblázat Felfedezés módja Felfedezés módja Lakossági szûrés Környezet (kontakt) szûrés Munkaalkalmassági szûrés Egyéb, kórházi észlelés Orvos küldte panasszal Önként jelentkezett, panasszal Post mortem diagnózis Összesen

393 33 30 229 531 189 43 1448

27,1 2,3 2,1 15,8 36,7 13,1 3,0 100,0

7

8


A tenyésztéssel igazolt esetekben a mikobakterológiai laboratóriumok automatikusan elvégzik a rezisztencia vizsgálatot. A 11.táblázaton mégis csak 81% szerepel a kezdeti rezisztencia vizsgálatok arányát illetôen. Ennek adminisztratív oka van, amin javítani fog a megújított surveillance rendszer. Az MDR arány megfelel a nyugat-európai arányoknak. A 12/A és 12/B táblázatok a 2008 évben bejelentett betegek gyógyeredményét jelzik. A 12/A táblázaton a teljesség kedvéért meghagytuk a téves diagnózissal bejelentett betegeket is, hiszen ezeket a tárgyévet követôen jelentették csak ki a rendszerbôl. Ugyanakkor a 12/B táblázat már a reális helyzetet tükrözi. Itt már nem szerepel a téves diagnózis és összevontuk klinikailag gyógyult esetként a gyógyult és a megoldódott eseteket (amelyek definicióját is jelzi a táblázat). Figyelemre méltó, hogy a betegek 67%-a gyógyul meg 12 hónapon belül. Ez még mindig alatta van a kívánatos 80%-os értéknek. A tbc halálozás jelentôsen csökkent az elmúlt évhez képest (14.táblázat). Nem csak a tbc miatti, de általában a nyilvántartottak halálozása is kevesebb lett.

11. táblázat Kezdeti gyógyszer-rezisztencia

A 2009. évben bejelentett betegekbôl a kezelés megkezdése elôtt izolált M. tuberkulózis törzsek gyógyszer-érzékenységi vizsgálatának eredménye. Korábban nem kezelték szám Tenyésztéssel pozitív tüdôtbc incidencia Kezdeti rezisztenciavizsgálat történt Rezisztens valamelyik vizsgált szerrel szemben* INH Rezisztens a RMP következô szerEMB rel szemben* SM MDR (rezisztens INH+RMP-re)*

%

597

Korábban kezelték szám

%

77

Együtt szám

%

674

491

82,2

53

68,8

544

80,7

64 43 21 13 32 18

13,0 8,8 4,3 2,6 6,5 3,7

10 9 3 1 4 3

18,9 17,0 5,7 1,9 7,5 5,7

74 52 24 14 36 21

13,6 9,6 4,4 2,6 6,6 3,9

*A százalékszámítás az elvégzett rezisztenciavizsgálatok számához viszonyítva

12.a táblázat Kohorsz elemzés - 12 hó

A 2008. január 1. és december 31. között nyilvántartásba vett betegek helyzete a kezelés megkezdésétôl számított 12 hónap elteltével Korábban nem kezelték szám Nyilvántartásba vettek száma Gyógyult Kezelés befejezve Meghalt Eltûnt A kezelést önkényesen félbeszakította A kezelés mellékhatás miatt félbeszakadt Folyamatos kezelés 12 hónapon túl Kezelés folytatása megszakítás után Téves diagnózis

1 426 207 629 156 65 20 3 133 31 128

% 14,5 44,1 10,9 4,6 1,4 0,2 9,3 2,2 9,0

Korábban kezelték szám 264 42 114 33 4 5 7 29 5 19

% 15,9 43,2 12,5 1,5 1,9 2,7 11,0 1,9 7,2

Együtt szám 1 630 249 743 189 69 25 10 162 36 147

% 15,4 45,6 11,6 4,2 1,5 0,6 9,9 2,2 9,0

12.b táblázat Kohorsz elemzés - 12 hónap

A 2008. január 1. és december 31. között ténylegesen tbc miatt nyilvántartásba vett betegek helyzete a kezelés megkezdésétôl számított 12 hónap elteltével Korábban nem kezelték szám Nyilvántartásba vettek száma Klinikailag gyógyult Meghalt Eltûnt A kezelést önkényesen félbeszakította A kezelés mellékhatás miatt félbeszakadt Folyamatos kezelés 12 hónapon túl Kezelés folytatása megszakítás után

1 298 836 156 65 20 3 133 31

% 64,4 10,9 4,6 1,4 0,2 9,3 2,2

Korábban kezelték szám 245 156 33 4 5 7 29 5

% 63,7 12,5 1,5 1,9 2,7 11,0 1,9

Együtt szám 1 483 992 189 69 25 10 162 36

% 66,9 12,8 4,7 1,7 0,6 10,9 2,4

• Gyógyult = A gyógyulást legalább két negatív tenyésztés igazolta. • Kezelést befejezte = A gyógyulás fenti kritériuma hiányzik, de a kezelôorvos úgy ítélte meg, hogy a beteg gyógyult és ezért nem szorul további kezelésre. • Klinikailag gyógyul= a gyógyult és a ’kezelés befejezve’ sorok együttesen. • A kezelés folytatása 12 hónapon túl = A beteg utolsó bakteriológiai vizsgálati eredménye pozitív volt vagy ennek hiányában a kezelôorvos úgy ítélte meg, hogy a beteg még nem gyógyult meg, ezért további kezelése szükséges.


13. táblázat Nyilvántartott tbc-s betegek 2009. december 31-én Év

Összesen

1970 1980 1985 1990 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

82 457 15 548 14 167 11 176 12 190 4 581 4 315 4 411 3 915 3 314 2 868 2 812 2 474 2 194 1 857 1 676 1 634 1 513 1 120

%ooo 797 145 133 106 119 44,9 42,4 43,5 38,8 33 28,6 27,6 24,4 21,7 18,4 16,6 16,2 15,0 11,1

14. táblázat Tuberkulózis mortalitás a gondozók adatai alapján

Ebbôl bakt. igazolt szám % %ooo 18 190 3 843 2 974 2 373 2 605 2 337 2 227 2 084 1 854 1 494 1 230 1 226 1 254 1 098 885 816 779 757 607

22 25 21 21 21 51 51,6 47,2 47,4 45,1 42,9 43,6 50,69 50 47,7 48,7 47,7 50,0 54,2

Év tbc miatt

176 36 28 22 25,4 22,9 21,9 20,6 18,4 14,9 12,2 12 12,4 10,9 8,9 8,1 7,7 7,5 6,0

1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

Meghaltak száma nem tbc-ben

131 136 85 102 122 91 76 84 79 54 56 54 53 39

641 424 296 349 328 290 264 245 236 238 187 164 178 129

együtt 772 560 381 451 450 381 340 329 315 292 243 218 231 168

7. ábra TBC prevalancia területi eloszlása

#VEBQFTU

;BMB

7FT[QSÀN

7BT

5PMOB

4[BCPMDT4[#

4PNPHZ

1FTU

/ÊHS¸E

,PN¸SPN&T[U

+¸T[/4[PMOPL

)FWFT

)BKEÑ#JIBS

(ZȓS.4PQSPO

'FKÀS

$TPOHS¸E

#PSTPE"CBÑK;

#ÀLÀT

#¸DT,JTLVO

#BSBOZB

PPP

9

10


Asztma

Az USA-ban teljes populációra vonatkozóan, az asztma diagnózist orvosi vizsgálattal felállítva 7%-os asztma pontAz asztma epidemiológia meghatározását terminológiai pon- prevalenciát találtak (www.asthmainamerica.com). tatlanságok, az asztma diagnózisának értelmezése körüli biA hazai asztma epidemiológiai adatok valójában nyilvánzonytalanságok nehezítik. tartási adatok, a tüdôgondozói hálózatban asztma diagnóA legutóbbi, általánosan elfogadott asztma definíció zissal regisztrált felnôtt betegeket fedik. Ezekbôl az (NIH/WHO 2006, GINA) összetettsége révén alkalmatlan epide- adatokból a valós epidemiológiai helyzetre csak következmiológiai felmérésekhez. A kérdôíves felmérésekben jellemzô tetni lehet. Hiányoznak a nyilvántartásból a gyermekkori asztma tünetként legtöbbször a „sípoló” légzés szerepel, ugyan- asztmások, azok a felnôttek, akiket kórházi szakambulanciakkor a szubjektív tünetekre alapozott felmérések hamis ered- ák javaslatai alapján a háziorvosok gondoznak, hiszen ezekményeket szolgáltathatnak. Felnôttkorban, a legtöbb hibát a nek az ambulanciáknak nincs jelentési kötelezettségük. Ezen COPD elkülönítése jelenti. Az egyes felmérésekben kapott epi- túl hiányoznak a nyilvántartásból azok a döntôen rhinitiszes demiológiai adatok összehasonlíthatósága függ az alkalmazott betegek, akiknek az enyhe asztmáját nem ismerik fel. Az módszertôl. Az élettartam prevalencia (volt-e életében bármikor irodalom az allergiás rhinitisz elôfordulási gyakoriságát 10% sípoló nehézlégzése kérdésre adott igen válasz) értelmezésé- körül adja meg, a betegek kb. 1/3-ának asztmája is van. bôl adódóan nem hasonlítható a pont, vagy idôtartam prevalen2009-ben a tüdôgondozókban regisztrált asztmások szácia adatokhoz, hiszen az elôbbi egy adott vizsgálati idôpontra, ma 250106, ami 2,5%-os prevalenciának felel meg, és elmamíg az utóbbi egy vizsgálati idôtartamra vonatkozó elôfordulá- rad az európai átlagtól (5-7%) (15. táblázat, 8. ábra). si gyakoriságot adja meg. Ha a regisztrált betegek száma mellett figyelembe vesAz asztma idôtartam-prevalenciájával kapcsolatos, legtöb- szük azokat a csoportokat, amelyek a fentiek értelmében bet idézett vizsgálat az ISAAC (International Study of Asztma nem kerültek rögzítésre az európaihoz hasonló adatokat and Allergy in Childhood, 1998), amelyben, közel 60 ország kapunk. részvételével kérdôíves/videófilmes felmérés történt a gyerAz epidemiológusok véleménye szerint az 1990-es évekmekkori asztma prevalenciájának meghatározására. A gyer- re összegyûlt asztma járványtani adatok egy része, amelyek mekkori asztma elôfordulási gyakoriságában jelentôs a betegség prevalenciájának folyamatos és gyors növekedékülönbségek mutatkoztak az iparilag fejlett országok között sét jelezték olyan vizsgálatokból származik, amelyek epideis, lényegesen magasabb prevalenciát mutatva Angliában, miológiai módszertani hibák miatt elfogadhatatlanok. Írországban, Ausztráliában és Új-Zélandon (19-33%), mint Ugyanakkor nagyszámú, módszertanilag jó minôségû vizspl. Németországban, Svédországban vagy Olaszországban gálat egybehangzóan az asztma elôfordulási gyakoriság éves (10-15%). A legalacsonyabb elôfordulási gyakoriságot 5% körüli növekedését írta le 1975 és 2000 között. Oroszország, Románia és Indonézia közölte (1-5%). Egyes epidemiológusokban felmerült a kérdés, hogy a számok mögött vajon valós prevalencia növekedés áll-e, vagy statisztikai „mûtermékrôl” 15. táblázat Asztma bronchiale morbiditás van szó. Peter Burney, angol epidemiológus lehetségesnek tartja, hogy a prevalenÚj betegek ôsszes regisztrált Év szám %ooo Index szám %ooo Index cia növekedés egy része egyszerûen az asztma diagnózis „bátrabb” kimondásából 1980 3 820 35,7 100% 18 706 175 100% 1985 4 751 44,6 124% 36 846 346 197% adódik. Az 1980-as években számos közle1990 5 575 52,7 146% 55 793 527 298% mény számolt be az asztma aluldiagnoszti1995 7 581 73,9 199% 78 505 766 420% zált voltáról, illetve ennek veszélyeirôl, a 1996 9 865 96,6 258% 86 700 849 464% 1997 11 579 113 303% 95 689 940 512% korai kezelés bevezetésének feltételezett 1998 13 718 135 359% 107 043 1 056 572% preventív értékérôl a remodelling megelô1999 16 920 167 443% 116 030 1 150 620% zésében. Nehezen bizonyíthatónak, de 2000 15 928 158 417% 128 809 1 282 689% nem elvethetônek tartja azt az elképzelést, 2001 17 043 169 446% 141 786 1 412 758% 2002 17 912 175 469% 155 466 1 524 831% hogy a 90-es évek intenzív egészségfelvilá2003 18 680 184 489% 171 323 1 689 916% gosító tevékenysége nyomán a betegek 2004 17 240 169 451% 184 113 1 815 984% hétköznapibb panaszokkal fordulnak or2005 16 245 161 425% 195 916 1 940 1047% 2006 17 747 176 465% 209 103 2 071 1118% voshoz, mint korábban, ami azt eredmé2007 19 298 192 505% 223 376 2 219 1194% nyezi, hogy az enyhe intermittáló 2008 17 509 174 458% 233 817 2 323 1250% asztmásokat nagyobb számban ismerik fel. 2009 17 702 176 463% 250 106 2 485 1337% Ez ellen szól, hogy néhány felmérésben az


8. ábra Asztma bronchiale morbiditás ±KCFUFHFL

TT[FTSFHJT[US¸MU

hyperreaktivitás, atópia), annál nagyobb lesz a kiemeltek aránya. Az elmúlt 25 év asztma prevalen ciájának csaknem folyamatos növekedése néhány 2000 utáni vizsgálat eredménye szerint mérséklôdött. A brit háziorvosok megfigyelései szerint az asztma miatti vizitek száma a több évti zedes emelkedés után a 90-es évek közepétôl csökkenni kezdett. Ez a változás azonban összefügghet azzal, hogy a szakmai therápiás ajánlásoknak megfelelôen alkalmazott preventív ke zelés széleskörû alkalmazásával javult az asztma kontroll. Sokkal biztatóbbak a svájci és olaszországi vizsgálatok. Utóbbiak a 90-es években az asztma prevalencia változását jelzik a 6-14 éves korú gyermekek között. Ugyanazt a módszert használva 1974 és 1992 között a prevalencia folyamatos, átlagosan évi 5%-os növekedését találták, míg az 1992 utáni években számottevô változást már nem láttak.

asztma valamennyi súlyossági formájában leírják a prevalencia növekedést. Nyilvánvaló, hogy minél több asztma diagnosztikus tényezôt vizsgálnak (tünetek, bronchialis

16. táblázat A regisztrált asztmások etiológiai megoszlása

Megye/régió

Nyilvántartásba vétel Allergiás Nem allergiás szám %ooo szám %ooo

Budapest 2 257 Pest 1 201 Közép-Magyarország 3 458 Fejér 482 Komárom-Esztergom 479 Veszprém 348 Közép-Dunántúl 1 309 Gyôr-Moson-Sopron 1 421 Vas 171 Zala 229 Nyugat-Dunántúl 1 821 Baranya 327 Somogy 150 Tolna 291 Dél-Dunántúl 768 Borsod-Abaúj-Zemplén 831 Heves 554 Nógrád 487 Észak-Magyarország 1 872 Hajdú-Bihar 358 Jász-Nagykun-Szolnok 384 Szabolcs-Szatmár-Bereg 832 Észak-Alföld 1 574 Bács-Kiskun 373 Békés 332 Csongrád 233 Dél-Alföld 938 Összesen 11 740

133 102 120 112 152 96 118 321 65 78 182 82 46 121 79 116 173 229 150 65,6 95,1 144 103 69,6 86,9 55,0 69,9 117

731 499 1 230 162 179 275 616 982 113 70 1 165 155 224 74 453 540 241 185 966 209 398 388 995 267 149 121 537 5 962

11

43,1 42,4 42,8 37,8 56,8 75,6 55,6 221,8 42,9 23,9 116,6 38,9 68,2 30,7 46,8 75,1 75,4 86,8 77,2 38,3 98,6 67,4 65,2 49,8 39,0 28,6 40,0 59,2

Nyilvántartott állomány Allergiás Nem allergiás szám %ooo Szám %ooo 32 679 13 556 46 235 9 384 6 410 6 068 21 862 9 420 4 004 5 495 18 919 6 773 6 123 4 673 17 569 8 756 5 282 4 652 18 690 8 183 6 918 13 967 29 068 7 444 6 092 5 934 19 470 171 813

1 927 1 152 1 609 2 189 2 035 1 668 1 974 2 128 1 521 1 873 1 893 1 701 1 864 1 939 1 816 1 218 1 653 2 184 1 493 1 500 1 714 2 425 1 906 1 388 1 594 1 400 1 451 1 707

11 254 4 967 16 221 2 895 2 125 2 804 7 824 3 907 1 832 1 320 7 059 2 682 4 294 1 245 8 221 7 725 2 962 2 037 12 724 2 493 6 353 6 732 15 578 4 379 3 624 2 663 10 666 78 293

664 422 565 675 675 771 706 883 696 450 706 674 1 307 517 850 1 074 927 956 1 017 457 1 574 1 169 1 021 817 948 628 795 778

12


a kóros mennyiségû IgE-képzôdés a leglényegesebb kockázati tényezôje az asztma kialakulásának és szorosan összefügg a környezeti allergének mennyiségével. A hazai nyilvántartási adatok szerint az allergiás és nem allergiás asztma aránya kb 2/3-1/3, ami megfelel az irodalomban közölt eloszlásnak (16. táblázat).

9. ábra Rhinitis allergica morbiditási adatainak alakulása

/ZJMW¸OUBSU¸TCB WÀUFM

/ZJMW¸OUBSUPUU CFUFHFL

CFUFHT[¸N

Rhinitis allergica

A tüdôgondozókban az asztma mellett a legnagyobb nyilvántartott betegcsoportot az allergiás rhinitiszes betegek adják, 2009-ben a nyilvántartott beteg szám 308 198. A rhinitisz valós hazai morbiditására ebbôl az adatból nem A hazai adatok hasonló tendenciát mutatnak. Úgy tûnik, következtethetünk, tekintve, hogy a betegség diagnosztizáhogy 1999 után érdemi növekedés az asztma incidenciában lásban és ellátásában több szakterület (fül-orr-gégészet, alnincs, az évi új betegek száma 16 000-19 000 között mo- lergológia) is érintett, továbbá ismert, hogy a rhinitiszes zog, 2009-ben 17 702 volt (15. táblázat, 8. ábra). Mindeb- betegek egy része nem fordul orvoshoz. Az allergiás rhinibôl egyelôre korai lenne általános következtetéseket tisz valódi hazai prevalenciája átlagosan 10% körüli. A relevonni. A legfôbb feladat továbbra is azoknak a kockázati gisztrált betegcsoport évente átlagosan 24 000-28 000 tényezôknek a feltárása, amelyek a múlt század utolsó ne- beteggel gyarapodott, amit számottevôen befolyásolt a rhinigyedében az asztma epidémiát okozták. tisz elleni gyógyszerek felírhatóságának többszöri változáA legfontosabb kockázati faktorok között a „higienia sa. 2009 januártól az antihisztaminok és nazális szteroidok hipotézis” szerint a szervezet korai elmaradása, ezen túl a szakorvosi kompetenciához kötött kiemelt támogatása megkörnyezeti allergének mennyisége, a levegôszennyezôdés, szûnt, normatív támogatással a háziorvos is felírhatja. Valóaz életmódbali és étkezési szokások szerepelnek. Az atópia, színûleg elsôsorban ennek köszönhetô, hogy a 2009-ben a tüdôgondozói hálózatban regisztrált új esetek száma a korábbiaknál lényegesen alacsonyabb, 16 019 volt (17. táblázat, 17. táblázat Rhinitis allergica morbiditási adatainak alakulása 9. ábra).

Év 1990 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

Nyilvántartásba vétel Férfi Nô Együtt

1 034 3 717 6 146 7 899 9 219 12 228 12 668 11 909 11 776 10 533 10 311 9 927 10 362 10 476 8 689 6 953

1 263 4 466 7 496 10 151 11 630 14 190 15 980 15 577 15 816 14 799 14 475 14 483 15 067 14 059 12 920 9 066

2 297 8 183 13 642 18 050 20 849 26 418 28 648 27 486 27 592 25 332 24 786 24 410 25 429 24 535 21 609 16 019

Nyilvántartott betegek Férfi Nô Együtt

4 286 14 122 19 892 27 331 35 901 47 588 58 937 69 146 79 458 89 044 98 021 106 414 113 840 120 783 126 568 131 739

5 542 17 013 24 292 33 893 45 013 58 217 72 720 86 163 99 784 113 663 126 238 137 882 150 085 161 389 170 423 176 459

9 828 31 135 44 184 61 224 80 914 105 805 131 657 155 309 179 242 202 707 224 259 244 296 263 925 282 172 296 991 308 198


Krónikus obstruktív tüdôbetegség (COPD) Kockázati tényezôk, prevalencia A The Burden of Obstructive Lung Disease (BOLD)-vizsgálat a világ 12 országában, (Kina, Törökország, Ausztria, Dél-Afrika, Izland, Németország, Lengyelország, Norvégia, Kanada, USA, Fülöp-szigetek, Ausztrália) nagyvárosokban folyt. A vizsgálatban résztvevôkkel az asszisztens kérdôivet töltött ki, amely a légzôszervi panaszokat, a dohányfüst-expoziciót, az életminôséggel kapcsolatos adatokat rögzitette. Az erôltetett kilégzési spirogram 200 μg salbutamol belégzése elôtt, majd 15 perccel a hörgágitó inhalációja után történt (a COPD diagnózisa, súlyossági besorolása a „poszbronchodilátor spirogram” alapján, a GOLD ajánlásán alapult, a légzésfunkciós regisztrátumokat az ATS/ERS minôségi kritériumai szerint válogatták és Internet-en, a BOLD-központban ellenôrizték). A 9425 értékelhetô kérdôiv és spirogram alapján a II-III/IV súlyosságú COPD prevalenciáját 10,1%nak találták a 40 évnél idôsebb lakosságban (férfiak 11,8%, nôk 8,5%). Az ipari országokban a COPD kialakulásának fô kockázati tényezôi az öregedés és a dohányzás. Nem-dohányzók aránya a diagnosztizált COPD-s csoportokban csoportokban: 28–91/1000 volt az Amerikai Egyesült Államokban, 26/1000 Norvégiában és 74/1000 Nyugat-Ausztráliában. A fejlôdô világban kb. 3 milliárd ember un. biomasszával (fával, szénával, trágyával ..stb.) és szénnel fût és fôz. Egy közelmúltban folytatott kinai felmérés szerint a biomasszafüst-expozíciónak kitett, soha nem dohányzott falusi nôk csoportjában közel háromszoros volt a COPD prevalenciája

COPD szám

%ooo

1990

3 656

35,2

1995

4 113

40,1

2000

4 842

48,2

2001

5 051

49,5

2002

4 910

48,3

2003

6 683

65,9

2004

11 093

110

2005

17 854

177

2006

21 443

212

2007

21 176

210

2008

21 726

216

2009

20 182

200

*ODJEFODJB

1SFWBMFODJB

Év

(7,2 %), mint a biomassza füstexpoziciót kerülô városi nôk csoportjában (2,5 %). Hasonló megfigyelések történtek a Dél Amerikában folytatott PLATINO-vizsgálat során. Magyarországon egyterû lakásokban élô, fôzô szegények körében is halmozódnak a krónikus légúti betegségek (jóllehet célzott vizsgálatok nem történtek). A COPD további jelentôs kockázati tényezôi a munkahelyi por-, gôz-, gáz- és füstexpozíció. Az American Thoracic Society, irodalmi adatok alapján, 15%-ra tette a munkahelyi inhalációs hatásoknak tulajdonítható COPD arányát . Bár a fejlôdô országokban (Kína, Indonézia, Fülöp-szigetek) végzett vizsgálatok alapján a COPD nagyobb prevalenciájáról számoltak be, elsôsorban, a férfiak csoportjában, a gazdag ipari országokban (Amerikai Egyesült Államok, Norvégia, Ausztrália) a COPD-prevalencia a nôk körében emelkedik rohamosan, amelyet a dohányzási szokások megváltozásával magyaráznak. Magyarországon pontos epidemiológiai adatok nincsenek Ha a BOLD-vizsgálat COPD-prevalencia értékét a magyar, 40 évesnél idôsebb lakosságra vetitjük, akkor a GOLD II-III/IV súlyosságú COPD » 500 000 lehet (a tüdôgondozókban 2009ben nyilvántartott 139 ezer beteg több, mint háromszorosa, lásd a 18. táblázatot). A 2006-ban Somfay A. és Jeney E. által közölt adatok hasonlóak az elôbbi becsléshez: egy 4154 személyt tartalmazó mintában a kérdôiv és poszbronchodilator spirogram alapján 11 %-ban diagnosztizáltak COPD-t. A hazai nyilvántartás fôként a súlyos, rendszeresen kórházi kezelést igénylô eseteket tartalmazza, míg az enyhébb, a megelôzô ill. hörgtágitó terápia szempontjából igéretesebb többség ismeretlen azaz nem kezelt és gondozott beteg. A tüdôgondozói nyilvántartásban a COPD incidenciája 2006 óta stagnál, míg a betegség prevalenciája folyamatosan nô (10. ábra).

10. ábra COPD morbiditási idôsora

18. táblázat A COPD incidenciája

13

14


19. táblázat Krónikus obstruktív tüdôbetegség morbiditása Megye/régió Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Gyôr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen

Nyilvántartásba vétel szám %ooo 4 158 1 811 5 969 674 760 676 2 110 496 444 435 1 375 860 623 640 2 123 1 566 1 255 491 3 312 564 1 071 1 852 3 487 781 637 388 1 806 20 182

245 154 208 157 241 186 191 112 169 148 138 216 190 266 219 218 393 230 265 103 265 321 229 146 167 92 135 200

Nyilvántartott állomány szám %ooo 23 957 11 491 35 448 4 882 4 908 4 091 13 881 3 993 3 240 3 785 11 018 6 546 5 169 4 070 15 785 11 618 6 854 2 661 21 133 5 850 8 119 11 253 25 222 6 468 5 172 5 509 17 149 139 636

1 412 977 1 234 1 139 1 558 1 125 1 253 902 1 231 1 290 1 103 1 644 1 574 1 689 1 631 1 616 2 145 1 249 1 689 1 072 2 012 1 953 1 654 1 206 1 353 1 300 1 278 1 387

rád, Gyôr-Moson-Sopron megyei betegszámnak (19. táblázat, 11 és 12.ábra). Az elôbbi eltérést elsôsorban a tüdôgyógyászati járóbetegellátásban mûködô orvosok érdeklôdésében, munkaterhelésében, háziorvosi kapcsolataiban meglévô különbségek magyarázhatják.

Új lehetôségek a farmakoterápiában

Az inhalációs farmakoterápia a COPD kezelésének alapja és ezen belül ma az inhalációs kortikoszteroidok és elhúzódó hatástartamó hörgtágitók meghatározó jelentôségûek. A „Toward a Revolution in COPD Health” (TORCH) és az „Understanding Potential Long-Term Impacts on Function with Tiotropium (UPLIFT) vizsgálatok jelentôsége azért nagy, mert a betegszám, idôtartam, a kitûzött és bizonyitani kívánt terápiás célok tekintetében messze felülmúlják a korábbiakat. Mivel sem a TORCH-, sem az UPLIFTvizsgálat nem érte el elsôdleges céljait, ugyanakkor mindkét vizsgálat számos és Az új, nyilvántartásba vett betegek száma (%ooo) jelentôs járulékos információval szolgál a másodlagos végmegyenként jelentôsen eltér: Szabolcs-Szatmár-Bereg, He- pontok vonatkozásában. Mindkét vizsgálat igazolta, hogy az ves, Tolna megyében, Budapesten majdnem kétszerese a alkalmazott gyógyszerek, statisztikai szempontból szignifinyilvántartásba vett betegek száma a Hajdú-Bihar, Csong- káns mértékben, javitják a, a St. George’s Respiratory Questionnaire (SGRQ) alapján értékelt, „légzési státuszt”. A 11. ábra COPD miatt regisztráltak TORCH- és UPLIFT-vizsgálatokban alkalmazott gyógyszerek mindegyike, a placeboval összehasonlitva, jelentôs mértékben csök4BMHÊUBSK¸O .JTLPMD /ZÄSF HZI¸[ B kentette a COPD akut exac&HFS erbációinak számát (tiotro4PQSPO 7¸D (ZȓS pium -14%, salmeterol -15%, 5BUBÇOZB %F CSF DF O #VEBQF TU fluticasone -18% , salme4[ PNCBUIF MZ 4[ À LF TGF IÀ SW¸S terol+fluticasone -25%). 4[ PMOPL 7F T[ QSÀ N Miközben az elsôdleges ,F DTLFNÀU ;BMBF HF ST[F H adatelemzés a TORCH-vizs PPPPP

#À LÀ TDTBCB gálatban nem tudta a /BHZLBOJ[ TB tiotropium hatását kimutatni ,BQPTW¸S 4[ FLT[¸SE 4[ F HF E a COPD kórfejlôdésére, a #BKB progressziv tüdôfunkció1À DT vesztésre, a TORCH-adatbázis másodlagos elemzése


4PNPHZ

1FTU

/ÊHS¸E

,PN¸SPN&T[U

+¸T[/4[PMOPL

)FWFT

)BKEÑ#JIBS

(ZȓS.4PQSPO

'FKÀS

$TPOHS¸E

#PSTPE"CBÑK;

#ÀLÀT

#¸DT,JTLVO

#BSBOZB

igen. Különösen az UPLIFT-vizsgálat GOLD II-alcsoportja érdekes, mivel itt az évi FEV1-csökkenés a titropiummal kezeltek csoportjában szignifikánsan alacsonyabb a placeboággal összehasonlitva (a placebo-ágban a beteget 74%-a ICS-t és/vagy LABA-t kapott). A GOLD II csoportban ( 50% < – FEV1 < 80%) a betegek gyakran panaszmentesek, jóllehet a tüdôfunkció-csökkenés jelentôs. Az elôbb emlitett farmakoterápiás lehetôségek kihasználása érdekében ennek a betegcsoportnak kérdôivvel + légzésfunkciós méréssel történô kiemelése indokolt. Az elhúzódó hatástartamú hörgtágítók biztonságossága fontos kérdés és a TORCH, valamint UPLIFT, a korábbi klinikai vizsgálatokkal összehasonlítva, rendkivül nagy és jóminôségû adatbázist kínál. Mindkét vizsgálat erôs bizonyiték a salmeterol és tiotropium biztonságossága mellett. A COPD GOLD II-IV súlyossági fokozataiban kombinált, elhúzó hatástartamú hörgtágító kezelésre van szükség (gyakori exacerbációk esetén inhalációs kortikoszteroid kiegészitéssel). Új, a tiotropiumhoz hasonló, 24 órás hatástartamú beta-receptor agonista (indicaterol) megjelenése várható az idén Magyaországon.

#VEBQFTU

;BMB

7FT[QSÀN

7BT

5PMOB

vagy ezek kombinációját jelenti. A COPD harmadlagos megelôzése az azonosított betegek kezelése, amelynek célja az egészségi állapot javítása, a betegség progressziójának a lassítása, az exacerbatiók és más nemkívánatos események elkerülése. Becslések szerint a 40 évesnél idôsebb dohányosok körében 1:5 azoknak az aránya, akik COPD-ben szenvednek, de a betegségüket nem diagnosztizálták, illetve 1:3 azoké, akik ismert asthmások, 40 évesnél idôsebbek, és emellett COPD-ben is szenvednek. A kérdôívek használata hatékony módszer a COPD-ben szenvedôk felderítésére, mert kiválasztja azokat, akiket spirometriás vizsgálatra kell küldeni. Csökkenti az álpozitív teszteredmények valószínûségét ahhoz képest, ha csupán spirometriás mérések alapján tájékozódnánk.

4[BCPMDT4[#

12. ábra COPD miatt nyilvántartásba vett új betegek

15

• A COPD hazánkban is jelentôs mértékben aluldiagnosztizált betegség, kezelése is elmarad a szakmai irányelvekben javasolttól. A korai kórisme és az eredményes kezelés érdekében az ismeretek hatékonyabb terjesztése szükséges. • A 40 év feletti dohányosok közül kerül ki a betegek 8590%-a, ezért a háziorvos – tüdôgyógyász együttmûködés lehet csak eredményes a korai felderítésben és a prevencióban. • A betegség diagnózisában és kezelésében, gondozásában a spirometria alapvetô fontosságú, ezért el kell érni, hogy minden érintettnél megtörténjen ez a könnyen elérhetô, egyszerû és olcsó vizsgálat. • A COPD fôleg az idôsebb kor betegsége, melyet többször csak késôn ismernek fel az ismertebb társbetegségek (pl. hypertonia, ISZB, szívelégtelenség) árnyékában. Ezért a háziorvos-belgyógyász-kardiológus kooperációba be kell vonni a pulmonológusokat is.

COPD-szûrés kérdôívvel és spirometriával A COPD megelôzése potenciálisan háromszintû. Primer prevenciót jelent a betegség fô oki tényezôjének, a dohányzásnak és más kockázati tényezôknek a módosítása vagy csökkentése. A másodlagos prevenció középpontjában a COPD szûrése és korai kimutatása áll, ami általában spirometriát, a panaszok és tünetek feltárását (kérdôivvel)

A 40 év feletti, fôleg dohányos egyénekben a COPD mellett több betegség is fennállhat. Leggyakrabban a hypertonia, ISZB és tüdôrák társulásával kell számolni. Ezekre a dohányzás önmagában is nagyobb esélyt teremt, de COPD esetén a tüdôrák és a szívbetegség rizikója tovább emelkedik. Ezért fontos, hogy a háziorvosi gyakorlatban a szív-érrendszeri betegségekhez hasonló hangsúlyt kapjanak a

16


dohányzással szorosan összefüggô tüdôbetegségek, mint a COPD és a tüdôrák. Nem ritkán találkozunk olyan esetekkel, amikor a mellkasi panaszok hátterében nem a kardiovaszkuláris kórkép, hanem a COPD a meghatározó, de érdemi diagnosztikára (légzésfunkció, vérgáz) csak késôn kerül sor. Pedig a szívelégtelenség nemcsak a hypertonia, ISZB, hanem a COPD progressziója során kialakuló pulmonális hypertonia következménye (cor pulmonale) is lehet. A 40 évnél idôsebb, krónikusan dohányzó csoport spirometriás szûrése ajánlott. A háziorvosi rendelôben megjelenô, panaszai, krónikus dohányzása alapján COPD fennállásának gyanúját keltô betegnél történjen hörgtágitó inhalációja elôtt és után spirográfiás vizsgálat kérdôives 20. táblázat COPD mortalitás (KSH) Emphysema (J43)a) Év

1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

száma

922 1 020 930 1 139 1 234 1 588 1 723 1 921 1 560 1 825 3 619 2 638 2 409 2 587 2 613 2 628 2 546 2 230 1 996 2 069 2 161 1 901 1 896 1 829 1 796 1 563 1 473 1 184 1 160 1 144 1 002 766 925 997 865 1 077 965

Idült hörghurut, tüdôtágulat és idült obstrukciók (J41,J42, J44)a) 100 000 száma 100 000 lakosra lakosra jutó aránya jutó aránya 8,9 9,8 8,9 10,9 11,8 15,1 16,3 18,0 14,6 17,1 33,8 24,6 22,5 24,2 24,5 24,7 23,9 21,0 18,8 19,6 20,8 18,4 18,4 17,8 17,5 15,3 14,5 11,7 11,5 11,4 10,0 7,5 9,1 9,8 8,6 10,7 9,6

a) A BNO 10. revízió szerint

874 1 117 1 039 1 097 1 178 1 609 2 150 2 680 3 067 2 492 2 895 2 587 2 263 2 415 2 412 2 423 2 303 2 105 1 996 2 370 2 341 2 271 2 569 2 699 2 633 2 758 2 662 2 533 2 368 2 994 2 504 2 232 2 102 2 672 2 544 3 387 3 461

8,5 10,8 10,0 10,5 11,2 15,3 20,3 25,2 28,7 23,3 27,0 24,2 21,1 22,6 22,6 22,8 21,7 19,8 18,8 22,4 22,6 22,0 24,9 26,2 25,7 27,0 26,1 24,9 23,4 29,7 25,0 21,9 20,7 26,4 25,2 33,6 34,4

adatfelvétellel. A diagnosztizált, közepesen súlyos (vagy súlyosabb) obstruktiv tüdôbetegnél induljon fenntartó hörgtágitó kezelés (elhúzódó hatású antikolinerg vagy betareceptor agonista hörgtágitóval).

COPD mortalitás

A COPD a halálokok rangsorában jelenleg világszerte a 4.6. helyen áll (az USA-ban a 45 évnél idôsebbek csoportjában a 4. vezetô halálok) . 2020-ra, várhatóan, a COPD a 3. leggyakoribb halálokká válik a világon. A leggyakrabban halált okozó betegségek közül a COPD mortalitása nô az Egyesült Államokban, miközben például a kardiovaszkuláris betegségek okozta halálozás csökken Összes krónikus obstruktív (ugyanitt 1970 és 2000 között a nôk, tüdôbetegség COPD következtében regisztrált, haláloa) (J41, J42, J43, J44, J45, J46) zása folyamatosan nôtt) . Európában a száma 100 000 Összes lakosra halálozás COPD mortalitása több országban csökjutó aránya százaléka ken (egy 2000 -ben közzétett WHO sta2 207 21,4 1,84% tisztika szerint a 35-74 éves férfiak COPD 2 568 24,8 2,09% miatti halálozási statisztikájában 78%ooo2 300 22,1 1,93% kel Magyarország az elsô, a nôk csoport2 555 24,5 2,07% 2 741 26,2 2,18% jában a 8-10-ik helyen áll. A 2006. évi 3 561 33,8 2,72% KSH nyilvántartása szerint a COPD morta4 160 39,3 3,15% litása Magyarországon 45,9 %ooo, amely 4 876 45,8 3,69% 4 922 46,1 3,51% az Európai Közösség mortalitás-adataival 4 725 44,0 3,45% összehasonlitható érték (20. táblázat). 7 011 65,5 4,82% 5 691 5 132 5 479 5 432 5 454 5 198 4 668 4 319 4 768 4 790 4 482 4 790 4 880 4 768 4 625 4 365 3 977 3 757 4 339 3 723 3 160 3 233 3 922 3 628 4 711 4 619

53,1 48,0 51,3 50,9 51,2 48,9 44,0 40,8 45,1 46,2 43,3 46,4 47,4 46,5 45,2 42,8 39,2 37,2 43,1 37,1 31,0 31,8 38,8 35,9 46,8 45,9

3,93% 3,56% 3,69% 3,70% 3,69% 3,53% 3,27% 3,08% 3,30% 3,29% 3,10% 3,22% 3,25% 3,25% 3,18% 3,05% 2,85% 2,67% 3,03% 2,75% 2,39% 2,43% 2,89% 2,74% 3,47% 3,51%


Új betegek szám %ooo

Év 1970 1980 1985 1990 1995 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

2 530 3 960 4 553 5 269 5 808 6 255 6 252 6 361 6 576 6 516 6 555 6 519 6 062 5 812 6 224

14,5 37,0 42,7 49,8 56,7 62,3 62,3 62,4 64,8 64,4 64,9 64,7 60,2 57,7 61,8

Összes regisztrált szám %ooo 3 076 5 508 6 431 8 197 10 729 13 374 14 179 14 996 15 712 16 662 17 560 18 501 19 473 20 319 20 015

Nemzeti rákregiszter incidencia szám

29,7 51,4 60,3 78,8 105 133 141 147 155 165 174 183 193 202 199

11 620 11 079 10 571 10 042 10 161 10 481 10 404 11 014 10 935

13. ábra Hörgôrákos megbetegedések adatai

5ÓEȓHPOEP[ÊJODJEFODJB

3¸LSFHJT[UFS JODJEFODJB

,4) NPSUBMJU¸T

FTFUT[¸N

A tüdôrákos betegek várható öt éves túlélése világszerte 10 – 15 %-os. Érthetô, hogy a magas incidenciát figyelembe véve, e betegség a szolid tumorok közül a legtöbb áldozatot szedi. Magyarország szomorú „dicsôsége”, hogy a férfiak között a lakossághoz viszonyított halálozási arányszámban világelsô. A Nemzeti Rákregiszter alapján hazánkban a tüdôrák incidencia immáron tíz éve évenkénti tíz - tizenegyezer új megbetegedést mutat, s ez a szám lényegében nem változik. Ezzel összevetve a tüdôgondozói hálózatban megjelenô éves incidencia a Rákregiszter incidencia értékének 60 %-a, szintén nem mutat lényeges változást. Ezen adatok ismeretében összességében kijelenthetô, hogy Magyarországon az elmúlt tíz évben a tüdôrák éves incidenciája, nem változott, stagnál. Míg a tüdôgondozói hálózat csak a tüdôgondozó intézetekben nyilvántartásba vett betegek adatait rögzíti, ezen értékek összehasonlítási alapul szolgálhatnak, addig a Nemzeti Rákregiszter országos adatai, a mortalitással összevetve túlzóak, a realitás továbbra is évi kilenc – tízezer új tüdôrákos beteg. A tüdôrákos betegek kétharmadának komplex ellátása a pulmonológiai hálózatban történik. Eddig a tüdôrák prevalencia adatai az utóbbi harminc évben permanensen emelkedtek. Ez arra utalt, hogy bár a hosszú távú túlélési mutatók tekintetében még nincs áttörés, a rövidebb túlélés viszont feltétlenül javul. A 2009es évben az eddigi évenkénti töretlen prevalencia emelkedés megtorpant, azonban ebbôl még nem lehet és nem is szabad messzemenô következtetést levonni, a prevalencia érték továbbra is húszezer fölött van. Nemek szerinti bontásban adatbázisunk szerint a nôk aránya 2009-ben érte el az eddigi legmagasabb értéket a 34,5 %-ot. Nôk esetében hálózatunk még nem találkozott ilyen mértékû új

21. táblázat Hörgôrákos megbetegedések alakulása

14. ábra Hörgôrák morbiditási adatai

±KCFUFHFL

TT[FTSFHJT[US¸MU

Primer hörgôrák

17

18


22. táblázat Primer hörgôrákos megbetegedések alakulása nemek szerint Év

Férfi

1970 1980 1985 1990 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

2 078 3 333 3 767 4 283 4 580 4 467 4 657 4 827 4 790 4 582 4 551 4 520 4 560 4 654 4 552 4 535 4 456 4 069 3 866 4 075

Szám szerint Nô Együtt 452 627 786 986 1 211 1 341 1 469 1 567 1 569 1 661 1 704 1 732 1 801 1 922 1 964 2 020 2 063 1 993 1 946 2 149

100 esetbôl Férfi Nô

2 530 3 960 4 553 5 269 5 791 5 808 6 126 6 394 6 359 6 243 6 255 6 252 6 361 6 576 6 516 6 555 6 519 6 062 5 812 6 224

82,1% 84,2% 82,7% 81,3% 79,1% 76,9% 76,0% 75,5% 75,3% 73,4% 72,8% 72,3% 71,7% 70,7% 69,9% 69,2% 68,4% 67,1% 66,5% 65,5%

100 ezer lakosból Férfi Nô Együtt

17,9% 15,8% 17,3% 18,7% 20,9% 23,1% 24,0% 24,5% 24,7% 26,6% 27,2% 27,7% 28,3% 29,2% 30,1% 30,8% 31,6% 32,9% 33,5% 34,5%

41,5 64,2 73,2 83,9 93,0 91,1 95,4 99,3 98,9 95,1 95,0 94,3 94,0 96,6 94,8 94,6 93,0 85,1 80,9 85,3

8,5 11,4 14,3 17,9 22,6 25,1 27,6 29,5 29,6 31,5 32,4 33,0 33,7 36,1 37,0 38,1 38,9 41,7 40,7 45,0

24,5 37,0 42,7 49,8 56,4 56,7 60,0 62,8 62,7 61,9 62,3 62,3 62,4 64,8 64,4 64,9 64,6 60,2 57,7 61,8

15. ábra Primer hörgôrákos betegek korcsoportos megoszlása /ZJMW¸OUBSU¸TCBWÀUFM

/ZJMW¸OUBSUPUU¸MMPN¸OZ

q ÀWFT

q ÀWFT

q ÀWFT

q ÀWFT

q ÀWFT

q ÀWFT

q ÀWFT

ÀWFT GÍMÍUU

ÀMFULPS

tüdôrák esetszámmal, mint 2009-ben. Ez mindenképpen összecseng a nemzetközi tendenciákkal, a nôk egyre inkább veszélyeztetetté válnak. A hetvenes években tapasztalt egy az öthöz arány, mára már egy a kettôhöz módosult. E tendencia feltehetôleg a késôbbiekben is töretlen lesz. Mind a férfiak, mind a nôk esetén jellemzô, hogy a tüdôrák az idôsek megbetegedése. A fejlett világban tapasztalt magas incidencia érték összefügghet, több más egyéb tényezôvel együtt az átlagéletkor kitolódásával. A magyarországi adatok is összecsengenek a nemzetközi adatokkal, hogy az igazán veszélyeztettek a negyven év feletti dohányosok. A régiók közötti, de fôként az egyes megyék között fennálló jelentôs incidencia különbséget nehéz magyarázni (pld.: Csongrád megye 72 százezrelék, Somogy megye 34,7 százezrelék). E jelentôs különbségek okait érdemes lenne megvizsgálni. Nehezen tudok ennek hátterében bármilyen környezeti, hajlamosító tényezôt elképzelni. A szûréssel kiemelt tüdôrákos betegek száma tovább csökkent. Fájdalmas, hogy az észak-alföldi régió kivételével, ahol örvendetesen a kiemelési arány csaknem 40 százalékos, a többi régióban a szûréssel kiemelt betegek száma stagnál, vagy csökken. Összességében a kiemeltek aránya már nem éri el a 25%-ot sem. Izgalmas kérdés a tüdôrákos megbetegedések sejttípus szerinti megoszlása. Az adatok bekérésének megváltozása, a „nem ismert” és az „egyéb” kategóriák he-

23. táblázat Primer hörgôrákos betegek korcsoportos megoszlása nemenként Korcsoport Férfi szám %ooo 0 – 14 éves 15 – 19 éves 20 – 29 éves 30 – 39 éves 40 – 49 éves 50 – 59 éves 60 – 69 éves 70 éves fölött Összesen

1 0 5 31 208 1 243 1 458 1 129 4 075

0,1 0,0 0,7 4,0 33,5 178 325 292 85,3

Nyilvántartásba vétel Nô Együtt szám %ooo szám %ooo 1 0 2 17 172 681 721 555 2 149

0,1 0,0 0,3 2,2 26,8 86 119 76 40,6

2 0 7 48 380 1 924 2 179 1 684 6 224

0,1 0,0 0,5 3,1 30,1 129 207 151 61,8

Nyilvántartott állomány Férfi Nô Együtt szám %ooo szám %ooo szám %ooo 1 1 13 54 505 3 265 4 495 4 192 12 526

0,1 0,3 1,8 6,9 81,3 468 1 002 1 083 262

0 0 5 42 459 2223 2446 2314 7489

0,0 0,0 0,7 5,5 71,5 281 405 317 142

1 1 18 96 964 5 488 6 941 6 506 20 015

0,1 0,2 1,2 6,2 76,3 369 659 582 199


24. táblázat Primer hörgôrák incidencia megyénként

16. ábra Hörgôrák incidencia Magyarországon

Megye/régió

4BMHÊUBSK¸O

.JTLPMD

/ZÄSFHZI¸[ B

&HFS 4PQSPO

7¸D

(Z ȓS

5BUBÇOZB

%F CSF DF O

#VEBQF TU

4[ PNCBUIF MZ

4[ À LF TGF IÀ SW¸S

7F T[QSÀN

4[ PMOPL

,F DTLFNÀU

;BMBF HF ST[F H

PPPPP

#À LÀ TDTBCB /BHZLBOJ[ TB

,BQPTW¸S

4[ FLT[¸SE

1À DT

#BKB

4[ F HF E

19

Összesen szám %ooo

Budapest 1 178 Pest 667 Közép-Magyarország 1 845 Fejér 297 Komárom-Esztergom 217 Veszprém 271 Közép-Dunántúl 785 Gyôr-Moson-Sopron 278 Vas 136 Zala 179 Nyugat-Dunántúl 593 Baranya 269 Somogy 114 Tolna 181 Dél-Dunántúl 564 Borsod-Abaúj-Zemplén 409 Heves 249 Nógrád 91 Észak-Magyarország 749 Hajdú-Bihar 196 Jász-Nagykun-Szolnok 346 Szabolcs-Szatmár-Bereg 260 Észak-Alföld 802 Bács-Kiskun 250 Békés 331 Csongrád 305 Dél-Alföld 886 Összesen 6 224

69,5 56,7 64,2 69,3 68,9 74,5 70,9 62,8 51,7 61,0 59,3 67,6 34,7 75,1 58,3 56,9 77,9 42,7 59,9 35,9 85,7 45,1 52,6 46,6 86,6 72,0 66,0 61,8

Szûréssel kiemelt szám % 363 214 577 14 30 59 103 51 31 25 107 58 2 22 82 90 71 14 175 51 178 80 309 34 43 34 111 1 464

31 32 31 5 14 22 13 18 23 14 18 22 2 12 15 22 29 15 23 26 51 31 39 14 13 11 13 24

lyett bekért „klinikai gyanú”, „nem tipizált malignus daganat”, „nem tipizált nem kissejtes daganat”, illetôleg a „nincs eredmény” kategóriák szerinti adatgyûjtés, a kapott eredményt értékelhetôbbé tette. Az adenokarcinóma és a laphámsejtes karcinóma arányának élesebb elválása korrelál a nemzetközi adatokkal. Mivel a terápia szempontjából már fontos e két csoport elkülönítése, a hazai adatok is mutatják a diagnosztika igényesebbé, pontosabbá válását. A kissejtes tüdôrák 13 százaléka szintén megfelel az európai és az észak amerikai értékeknek. A nem tipizált, nem kissejtes patológiai típus a NOS (non otherwise specified) kategóriát reprezentálja, mely 6 százalékos. A nem tipizált malignus A budapesti csak tüneti terápiában részesülô betegek aránydaganat 7 százaléka magas, mivel a terápiás döntéshozatal- száma jóval kevesebb, mint az országos átlag. A régiókénti hoz nem informatív. megoszlás is megengedhetetlenül magas szórást mutat (21,6 A korai stádiumokban a szûréssel kiemelt betegek arány- verzus 38,1 százalék). Ez nem csak szakmai, hanem kezelési száma több, mint duplája panaszosokéhoz viszonyítva. A koncepció kérdése is. A citotoxikus kemoterápiában a beteharmadik stádiumban nincs lényegi különbség, a IV-es stá- gek kb. 50 százaléka részesül, arányaiban a tavalyihoz hasondiumú betegek tüdôrákja zömmel panasszal kerül felfede- lóan. Alacsony az adjuváns kemoterápiában, illetôleg zésre. Ezen arányok a tavalyi évhez viszonyítva nem összességében a sugárkezelésben részesülôk arányszáma. változtak, bár a kiszûrtek száma tovább csökkent. A tüdôrák kezelésének manapság már alappillére 17. ábra Az új megbetegedések sejttípus szerinti megoszlása a komplex terápiás stratégia megvalósítása. Nem kissejtes tüdôrák esetén már csupán az egyes onkológiai stádium esetén nem szükséges egyéb onkoterápia. "EFOP -BQI¸N A személyre szabott onkológiai kezelési stratégia nem csak a kissejtes és a nem kissejtes tüdôrák szétbontását kívánja meg, hanem minimálisan a laphámsejtes és a nem laphámsejtes daganat típus szerinti osztályozást. A prediktív molekuláris markerek .BLSP ,JTTFKUFT beépítése a kezelési döntéshozatalba is bonyolítja a /FN UJQJ[¸MU képet. Az adjuváns citotoxikus kemoterápia alkalmaOFN LJTTFKUFT /JODT FSFENÀOZ $TBL LMJOJLBJ HZBOÑ zása az utóbbi években a kemoterápiás indikációk ,BSDJOPJE /FN UJQJ[¸MU bôvülését jelenti. A célzott terápia térhódítása szintén NBMJHOVT EBHBOBU az adatgyûjtés komplexitásának igényét helyezi elô térbe.

20


25. táblázat Onkológiai stádiumok a felfedezés módja szerint Csoport

I.A

I.B

II.A

II. B

III.A.

III.B

IV. Post mortem Együtt

szám 268 359 115 337 571 607 % 5,6% 7,5% 2,4% 7,1% 12,0% 12,8% szám 220 248 62 148 213 138 Szûrés % 15,0% 16,9% 4,2% 10,1% 14,5% 9,4% szám 488 607 177 485 784 745 Összesen % 7,8% 9,8% 2,8% 7,8% 12,6% 12,0%

2 286 48,0% 435 29,7% 2 721 43,7%

Panaszos

217 4,6%

217 3,5%

4 760 100% 1 464 100% 6 224 100%

18. ábra Szûréssel kiemeltek aránya stádiumonként

1BOBT[PT

4[ɄSÀT

***#

*7

*"

*#

**"

**#

***"

1PTU NPSUFN

19. ábra Az új esetek megoszlása terápia szerint

DJUPT[UBU TVH¸S

DTBL DJUPT[UBU

DTBL TVH¸S

SFT TVH¸S DJUPT[UBU

DTBL UÓOFUJ

SFT BEK

DTBLSFT[FLDJÊ OFPBEK SFT SFT[FLDJÊÍTT[FTFO

Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Gyôr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alfôld Összesen

Megye/régió

Összesen

1084 694 1 778 281 204 271 756 260 139 184 583 265 103 147 515 444 238 79 761 185 350 254 789 255 323 247 825 6 007

Reszekció összesen

289 134 423 37 26 46 109 69 33 35 137 50 8 18 76 88 75 17 180 24 115 53 192 47 37 40 124 1 241

Csak reszekció 178 85 263 23 16 26 65 45 25 23 93 20 4 6 30 30 42 11 83 10 40 18 68 17 23 16 56 658

Neoadjuváns th. + reszekció 19 2 21 0 2 1 3 1 1 1 3 2 2 2 6 3 1 0 4 1 7 2 10 5 2 0 7 54

Reszekció + adjuváns th. 71 42 113 12 6 16 34 21 5 9 35 27 2 9 38 53 30 6 89 12 60 28 100 20 11 19 50 459

Reszekció + sugár + kemoterápia 21 5 26 2 2 3 7 2 2 2 6 1 0 1 2 2 2 0 4 1 8 5 14 5 1 5 11 70

Csak kemoterápia 343 224 567 151 92 115 358 69 24 49 142 98 34 47 179 129 61 26 216 42 79 85 206 75 79 98 252 1 920

Kemoterápia + sugárkezelés 152 50 202 19 8 18 45 10 11 7 28 37 14 7 58 43 10 16 69 22 27 12 61 22 32 12 66 529

Csak sugárkezelés 66 25 91 3 4 9 16 21 13 20 54 13 18 10 41 33 11 0 44 25 15 10 50 12 35 25 72 368

Csak tüneti 234 261 495 71 74 83 228 91 58 73 222 67 29 65 161 151 81 20 252 72 114 94 280 99 140 72 311 1 949

Reszekció összesen 26,7 19,3 23,8 13,2 12,7 17,0 14,4 26,5 23,7 19,0 23,5 18,9 7,8 12,2 14,8 19,8 31,5 21,5 23,7 13,0 32,9 20,9 24,3 18,4 11,5 16,2 15,0 20,7

Csak reszekció 16,4 12,2 14,8 8,2 7,8 9,6 8,6 17,3 18,0 12,5 16,0 7,5 3,9 4,1 5,8 6,8 17,6 13,9 10,9 5,4 11,4 7,1 8,6 6,7 7,1 6,5 6,8 11,0

Neoadjuváns th. + reszekció 1,8 0,3 1,2 0,0 1,0 0,4 0,4 0,4 0,7 0,5 0,5 0,8 1,9 1,4 1,2 0,7 0,4 0,0 0,5 0,5 2,0 0,8 1,3 2,0 0,6 0,0 0,8 0,9

6,5 6,1 6,4 4,3 2,9 5,9 4,5 8,1 3,6 4,9 6,0 10,2 1,9 6,1 7,4 11,9 12,6 7,6 11,7 6,5 17,1 11,0 12,7 7,8 3,4 7,7 6,1 7,6

Reszekció + adjuváns th. 1,9 0,7 1,5 0,7 1,0 1,1 0,9 0,8 1,4 1,1 1,0 0,4 0,0 0,7 0,4 0,5 0,8 0,0 0,5 0,5 2,3 2,0 1,8 2,0 0,3 2,0 1,3 1,2

Csak kemoterápia 31,6 32,3 31,9 53,7 45,1 42,4 47,4 26,5 17,3 26,6 24,4 37,0 33,0 32,0 34,8 29,1 25,6 32,9 28,4 22,7 22,6 33,5 26,1 29,4 24,5 39,7 30,5 32,0

Terápia (%) Reszekció + sugár + kemoterápia

Terápia (esetszám) Kemoterápia + sugárkezelés 14,0 7,2 11,4 6,8 3,9 6,6 6,0 3,8 7,9 3,8 4,8 14,0 13,6 4,8 11,3 9,7 4,2 20,3 9,1 11,9 7,7 4,7 7,7 8,6 9,9 4,9 8,0 8,8

Csak sugárkezelés 6,1 3,6 5,1 1,1 2,0 3,3 2,1 8,1 9,4 10,9 9,3 4,9 17,5 6,8 8,0 7,4 4,6 0,0 5,8 13,5 4,3 3,9 6,3 4,7 10,8 10,1 8,7 6,1

Csak tüneti 21,6 37,6 27,8 25,3 36,3 30,6 30,2 35,0 41,7 39,7 38,1 25,3 28,2 44,2 31,3 34,0 34,0 25,3 33,1 38,9 32,6 37,0 35,5 38,8 43,3 29,1 37,7 32,4


21

26. táblázat Primer hörgôrák incidencia megyénként a terápia szerint

22


A közöttünk élô tüdôrákos betegek (illetôleg megelôzôleg reszekciós tüdômûtéten átesettek) száma az eddigi törtetlen emelkedést 2009-ben megtörte, némileg csökkent. Ennek jelentôségét jelenleg még nem érzékelhetjük. A következô évek adatai fogják a tendenciát meghatározni.

A 2004-es és a 2008-as halálozási szám között nincs lényeges különbség, a köztes években alacsonyabb értékeket regisztráltak. Összességében azonban az utóbbi években a halálozás tekintetében sem lehet beszélni tendenciát mutató változásokról.

27. táblázat Igazolt primer hörgôrák miatt nyilvántartottak Reszekált szám %ooo

Év 1970 1975 1980 1985 1990 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

1 224 1 872 2 580 3 272 4 268 5 578 5 940 6 329 6 728 6 896 7 254 7 570 8 017 8 327 8 691 9 150 9 433 9 628 10 124 9 644

11,8 17,7 24,1 30,7 40,3 54,4 58,2 62,2 66,4 68,3 72,2 75,4 78,6 82,1 85,9 90,6 93,4 95,6 101 95,8

Nem reszekált szám %ooo 1 852 1 931 2 928 3 159 3 929 5 151 5 495 5 801 6 232 5 787 6 120 6 606 6 980 7 385 7 971 8 410 9 068 9 845 10 195 10 371

17,9 18,2 27,3 29,6 38,5 50,3 53,8 57,0 61,5 57,3 60,9 65,8 68,4 72,8 78,8 83,3 89,8 97,8 101,3 103,0

szám 3 076 3 803 5 508 6 431 8 197 10 729 11 435 12 130 12 960 12 683 13 374 14 176 14 997 15 712 16 662 17 560 18 501 19 473 20 319 20 015

Együtt %ooo 29,7 35,9 51,4 60,3 78,8 104 112 119 127 125 133 141 147 154 164 174 183 193 202 199

28. táblázat Primer légcsô-, hörgô-, és tüdôrák (C33,C34) halálozás (KSH) Férfiak

Nôk

Együtt

Év

1955 1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

száma

%ooo

száma

%ooo

száma

%ooo

1 089 1 578 2 290 2 744 3 414 4 167 4 121 5 416 5 487 5 679 5 703 5 811 5 728 5 846 5 816 5 921 5 797 5 727 5 741 5 661 5 849 5 852 5 336 5 400

22,9 32,7 46,7 54,7 67,0 80,3 91,9 108 110 114 115 118 117 120 120 122 120 118 118 117 122 122 111 113

341 450 573 647 755 992 1 115 1 492 1 520 1 604 1 733 1 694 1 823 1 974 1 947 1 977 2 086 2 097 2 161 2 278 2 352 2 408 2 235 2 321

6,7 8,7 10,9 12,1 14,0 17,9 20,3 27,7 28,3 29,9 32,4 31,7 34,2 37,2 36,8 37,5 39,6 39,2 40,4 42,8 44,3 45,4 42,2 43,9

1 430 2 008 2 863 3 391 4 169 5 159 5 836 6 908 7 007 7 283 7 436 7 505 7 551 7 820 7 763 7 898 7 883 7 824 7 902 7 939 8 201 8 260 7 571 7 721 8 123 8 330

14,1 20,3 28,2 32,9 39,5 48,2 54,9 66,6 67,7 70,5 72,4 73,3 73,8 76,9 76,6 78,3 78,3 76,7 77,6 78,3 81,1 81,7 75,1 76,7 80,7 82,8

Az összes daganatos meghalt A férfi/nô arány %-ában 9,9 11,6 14,5 15,2 16,1 18,7 20,5 22,1 22,1 22,3 22,9 22,8 22,7 23,1 22,9 23,3 23,0 23,6 23,4 23,7 24,1 24,3 23,6 23,8

3,42 3,76 4,28 4,52 4,79 4,49 4,53 3,93 3,90 3,84 3,57 3,74 3,42 3,23 3,26 3,28 3,05 3,01 2,93 2,75 2,75 2,69 2,64 2,33


29. táblázat Az EF szûrés eredménye primer hörgôrák esetén Év 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988

Incidencia EF kiemelés Reszekció %ooo % % 24,0 25,3 24,5 23,9 24,6 26,0 27,6 26,3 27,6 30,5 30,9 32,7 37,0 38,4 39,6 40,9 41,4 42,7 45,0 47,5 47,0

49,5 48,8 47 49,1 43,9 47,1 48,2 47,9 47,6 45 45,5 46,2 44,9 44,7 44,2 42,7 39,8 38,3 38,9 40,8 42,8

23,1 22,2 23,1 22,0 24,2 26,1 25,1 25,7 24,4 23,9 26,6 25,3 25,7 26,5 28,2 26,4 24,9 27,9 23,7 19,9 21,7

Év Incidencia EF kiemelés %ooo % 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

46,1 49,8 52,2 53,8 53,6 56,4 56,7 60,0 62,8 62,7 61,9 62,3 62,3 62,4 64,8 64,4 64,9 64,6 60,2 57,7 61,8

38,3 38,6 36,5 35,8 35,5 34,6 33,0 34,0 33,8 32,4 31,7 31,9 33,2 33,1 30,5 32,6 31,4 30,1 31,4 25,4 23,5

Resectio % 20,6 20,1 18,5 18,0 19,7 20,2 20,9 20,7 21,7 22,2 22,4 22,7 23,4 24,1 22,4 23,2 21,7 22,1 21,0 21,4 20,7

23

A szûréssel kiemeltek aránya fokozatosan csökken, már nem éri el a 25 százalékot. Az EF szûréssel kapcsolatos egyértelmû állásfoglalás mellett, ennek a társadalom felé való megfelelô kommunikációja állíthatná meg e kedvezôtlen folyamatot.

24


Szürôvizsgálatok

30. táblázat Lakossági szûrôvizsgálatok Év

Ebbôl

Szûrések összesen

1990 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

MEF

4 824 154 4 221 356 4 343 627 4 239 652 4 089 486 3 948 833 3 959 547 4 093 750 3 957 217 3 652 644 3 680 837 3 503 557 3 670 144 3 078 751 2 308 748 2 272 693

SEF

2 245 778 1 958 723 2 015 104 1 988 757 2 123 054 1 874 517 1 920 560 1 978 998 1 855 730 1 672 834 1 613 619 1 639 714 1 769 328 1 541 424 991 589 916 865

2 578 376 2 262 633 2 328 523 2 250 895 1 966 432 2 074 316 2 038 987 2 114 752 2 101 487 1 979 810 2 067 218 1 863 843 1 900 816 1 537 327 1 389 159 1 355 828

20. ábra Szûrôvizsgálatok száma

.&'

4&'

4[ɄSÀTFLÍTT[FTFO

GFMWÀUFMFL T[¸NB

32. táblázat Tüdôszûrôvizsgálatok hatásossága Továbbvizsgáltak száma: 100 szûrtbôl: Kivizsgálás alapján száma 10000 szûrésböl: 100 kiemeltbôl: 100 új betegbôl:

2004 216 761 6,5 tbc tüdôrák 1016 2007 2,78 5,49 0,48 0,96 39,8 30,5

2005 227 122 5,8 tbc tüdôrák 643 2123 1,83 6,05 0,28 0,93 33,9 32,4

2006 212 456 5,8 tbc tüdôrák 676 1971 1,84 5,37 0,32 0,93 37,6 30,2

2007

2008

2009

212 598 7,0 tbc tüdôrák 591 1906 1,92 6,19 0,28 0,90 35,7 31,4

161 000 7,0 tbc tüdôrák 488 1476 2,11 6,39 0,30 0,92 32,1 25,4

115 908 5,1 tbc tüdôrák 447 1464 1,97 6,44 0,39 1,26 32,5 23,5


25

31. táblázat Tüdôszûrések száma területi bontásban Megye/régió

MEF

Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Gyôr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen

Tüdôszûrések száma SEF Összesen

38 360 215 283 253 643 0 0 91 760 91 760 40 450 7 400 0 47 850 16 583 0 16 133 32 716 40 377 39 532 0 79 909 67 292 104 670 109 281 281 243 0 0 25 074 25 074 916 865

337 930 122 385 460 315 38 770 36 060 41 452 116 282 35 225 32 353 48 094 115 672 51 836 84 191 25 781 161 808 55 188 46 722 15 976 117 886 83 515 19 905 84 284 187 704 75 983 47 207 53 066 176 256 1 355 828

376 290 337 668 713 958 38 770 36 060 133 212 208 042 75 675 39 753 48 094 163 522 68 419 84 191 41 914 194 524 95 565 86 254 15 976 197 795 150 807 124 575 193 565 468 947 75 983 47 207 78 140 201 330 2 272 693

Továbbvizsgáltak száma % 17 548 18 706 36 254 1 110 3 532 3 484 8 126 7 010 1 715 1 540 10 265 3 611 1 746 3 325 8 682 1 644 1 783 697 4 124 15 898 10 390 15 481 41 769 1 064 1 810 3 814 6 688 115 908

4,7 5,5 5,1 2,9 9,8 2,6 3,9 9,3 4,3 3,2 6,3 5,3 2,1 7,9 4,5 1,7 2,1 4,4 2,1 10,5 8,3 8,0 8,9 1,4 3,8 4,9 3,3 5,1

Átszûrtség % 32,8 45,7 37,8 14,2 18,0 57,1 29,5 26,8 23,0 24,7 25,2 26,7 39,5 26,7 31,0 21,5 41,7 11,5 25,1 45,1 48,5 56,4 50,2 22,1 18,8 28,6 23,2 35,2

33. táblázat EF szûrôvizsgálatok száma és a felfedezett új esetek Év

EF szûrések száma

1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981

857 808 907 880 775 415 893 461 1 221 847 1 319 362 1 766 464 2 670 759 3 106 906 4 298 082 5 372 542 5 709 728 6 542 329 6 781 303 6 993 618 7 106 552 7 218 449 7 181 799 7 447 649 7 529 492 7 308 101 7 318 995 7 243 126 7 050 063 7 081 521 7 006 279 6 457 397 6 174 377

kiemelt új tbc-s eset 100 új betegbôl 646 997 947 1 062 1 864 2 703 4 392 6 638 7 725 1 092 9 733 8 035 7 505 7 128 6 764 5 825 5 254 5 039 4 395 3 821 3 420 3 212 2 785 2 650 2 718 2 438 2 468 2 428

2,1 3,3 3,2 3,8 6,1 9,2 16 26 38 50 58 59 62 63 63 63 63 64 63 64 62 62 58 59 59 58 54 53

kiemelt pr. tumor eset 100 új betegbôl

1 219 1 267 1 190 1 218 1 119 1 280 1 401 1 327 1 393 1 466 1 505 1 618 1 779 1 839

50 49 47 49 44 47 48 48 48 45 46 46 45 45

Év 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

EF szûrések száma 5 783 886 5 636 508 5 684 723 5 786 669 5 654 126 5 594 711 5 459 966 5 126 888 4 820 148 4 824 154 4 714 180 4 487 941 4 413 757 4 221 356 4 343 627 4 239 652 4 091 565 3 948 833 3 977 846 4 095 134 3 959 835 3 657 534 3 681 879 3 508 498 3 672 254 3 078 751 2 308 748 2 272 693

kiemelt új tbc-s eset 100 új betegbôl 2 398 2 280 2 014 2 059 2 102 1 858 1 855 1 686 1 541 1 568 1 645 1 801 1 717 1 715 1 687 1 637 1 362 1 313 1 357 1 267 1 071 1 016 867 643 676 591 488 447

53 51 51 51 51 50 51 49 46 43 45 46 44 42 42 43 36 36 41 41 38 40 34 32 38 36 32 33

kiemelt pr. tumor eset 100 új betegbôl 1 872 1 868 1 758 1 862 2 008 2 057 2 113 1 866 2 033 1 973 1 990 1 966 2 003 1 917 2 086 2 160 2 059 1 980 1 996 2 073 2 107 2 007 2 123 2 057 1 971 1 906 1 476 1 464

44 43 40 38 39 41 43 38 39 37 36 36 35 33 34 34 32 32 32 33 33 31 33 31 30 31 25 24

A pulmonológiai intézmények 2009 évi epidemiológiai és mûködési adatai

Recommend Documents