Balatonkeresztúr Község Önkormányzatának 9/2009.(VI.25.) önkormányzati rendelete Balatonkeresztúr Község Helyi Építési Szabályzatáról 1,2, 3,4,5 (módosításokkal egységes szerkezet) Balatonkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban Étv.) kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról (a továbbiakban Balaton Tv.) szóló 2000. évi CXII törvény, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK), valamint Balatonkeresztúr vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpart-rehabilitációs tanulmánytervének elfogadásáról szóló 26/2004. (XI.24.) TNM rendeletre is figyelemmel az alábbi rendeletet alkotja:
I. FEJEZET Általános előírások 1. §. (1) A rendelet területi hatálya Balatonkeresztúr község közigazgatási területére terjed ki és az Arker’s Kft. által készített 1/M2, 2/M, , 3/M2, 4/M2, 5/M1, 6/M1, 7/M1, SZ-1/M2 és SZ-2/M számú módosított tervlapokkal együtt alkalmazható.6 (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen telket, területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzátartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad. (3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz. (4) A szabályozási terven kötelező és irányadó szabályozási elemek jelöltek. A kötelező erejű szabályozási elemek csak a szabályozási terv módosításával változtathatók, képviselő testületi jóváhagyással, az irányadó elemek a rendezési terv előírásainak keretei között az engedélyezési eljárás során változtathatók, a szakhatósági egyeztetések lefolytatásával. A helyi védelemre és a sajátos jogintézményekre vonatkozó előírások önkormányzati rendelettel a szabályozási terv módosítása nélkül változtathatók. (5) A szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni: - a település igazgatási határát, - a meglévő és tervezett belterületi határt, - a szabályozási és védelmi vonalakat, területeket, - az egyes terület-felhasználási egységek és övezetek határait, és előírásait, - a környezetvédelmi, táj-és természetvédelmi, műemléki szabályokat és kikötéseket, - az építési vonalat, építési határvonalat
Kiegészítette a 13/2009.(VIII.19.) rendelet. Módosította a 11/2010.(VII.14.) rendelet. Hatálybalépés napja: 2010. szeptember 12. 3 Módosította az 1/2011.(I.20.) rendelet. Hatályos: 2011. február 19. napjától 4 Módosította a 12/2011.(VIII.17.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2011. augusztus 17. napjától 5 Módosította a 13/2012.(V.17.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2012. 06.01. napjától 6 Módosította az 1/2011.(I.20.) rendelet. Hatályos: 2011. február 19. napjától 1 2
2 (6) Az országos természetvédelem védelem alatt lévő és arra javasolt területeken és a helyi természetvédelmi területeken az építési hatósági eljárási ügyekben a Balaton Felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság szakvéleményét be kell szerezni.
(7) A telekalakítási engedélyezési eljárás során rendelkezni kell az út- és közműépítés megvalósításának feltételeiről. (8)
A kialakult (K) beépítési módnál új épület csak az övezetre előírt beépítési mód szerint építhető, meglévő épület - akkor is ha a beépítési módja eltér az előírttól – felújítható, az egyéb övezeti paraméterek betartása mellett.7
(9)
A község közigazgatási területén megvalósuló épületek parkoló szükségletét az OTÉK 42. §ának előírásai alapján kell meghatározni, és az építési telken belül elhelyezni. Közcélú, közhasználatú intézmények esetén a közterületi parkoló kialakítás is engedélyezhető a közterületi tulajdonos, illetve kezelőjének a hozzájárulásával.
(10)
Az alábbi esetekben az illetékes szakhatóságot az engedélyezési eljárásba be kell vonni, ill. talajmechanikai szakvéleményt kell készíteni8 az alábbi esetekben: - négy beépített szintnél magasabb, 10 m-es építménymagasságnál magasabb, 1000 m2-nél nagyobb alapterületű, vagy 7,0 m-nél nagyobb szerkezeti fesztávú tartószerkezetet tartalmazó előre gyártott, vagy vázas tartószerkezetű épület esetén, vagy ha az alapozás várható szintje a környező terepszint alatt 4,0 m-nél mélyebbre ér, - meredek, csúszásveszélyesnek minősülő területek beépítésekor - 5,0 m-nél nagyobb szabad magasságú, földet megtámasztó építménynél - 3,0 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezés (feltöltés, bevágás) esetén, - és minden olyan esetben, amikor a lakosság, az ingatlan tulajdonosa, a tervező, vagy az Önkormányzat az altalajjal összefüggő kedvezőtlen jelenséget észlel.
(11)
A szabályozási terven P-1-el lehatárolt földtani veszélyforrás övezetében és feltöltött területeken az építéssel járó engedélyezés mérnökgeológiai vizsgálattal engedélyezhető. A parti sáv mély fekvésű területein a talajvíz viszonyokat az építés során figyelembe kell venni.
(12)
Az építmények engedélyezésénél a tűzrendészeti szabályrendeleteket be kell tartani. A tűzi víz ellátást az előírásoknak megfelelően kell biztosítani.
(13)
Ásványi nyersanyag kitermelésével járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenység valamint a szénhidrogén kitermelő mező területén az engedélyezési eljárásban a vonatkozó törvény előírása alapján a az illetékes szakhatóságot be kell vonni.
(14)
A kivitelezéshez szükséges ásványi nyersanyagokat (homok, kavics, agyag, stb.) érvényes hatósági engedéllyel rendelkező kitermelőhelyről (bányából) kell beszerezni.
(15)
A növényzet telepítésére vonatkozó előírásokat a 2. számú melléklet
(16)
Az állattartással kapcsolatos szabályozást a község környezetvédelméről rendelete tartalmazza.
(17)
A rendezési terv által a külterületi mezőgazdasági ingatlanoknak beépítésre szánt területté válása vagy belterületbe vonási javaslata esetén annak végrehajtásáig az Má0-ás területekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
(18)
A község belterületén valamint az országos és a helyi természetvédelmi területeken ökológiai hálózattal érintett területeken adótorony nem létesíthető.
7 8
Módosította az 1/2011.(I.20.) rendelet. Hatályos: 2011. február 19. napjától 37/2007 ÖTM rendelet 5. sz melléklete szerint
tartalmazza. szóló
valamint
3 (19)
E rendeletben és a szabályozási tervben nem szabályozott kérdésekben a 2000 évi CXII törvény és az OTÉK előírásait kell figyelembe venni, illetve az illeszkedési szabályokat kell alkalmazni.
(20)
A község beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területein építési munka és telekalakítás a 37/2007. (XII.13) ÖTM rendelet (az építésügyi hatósági eljárásról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalma) előírásai szerint végezhető.
(21)
A település beépítésre nem szánt területén a terepszint alatti építmény %-át nem haladhatja meg.
alapterülete a telek 10
(22)
A település beépítésre szánt területein különálló terepszint alatti építmény nem engedélyezhető. A területeken a talajvíz és talajviszonyok figyelembe vétele mellett pinceszint csak épület alatt helyezhető el.
(23)
A település beépítésre nem szánt területén 10 m-nél magasabb építményeket a környezethez illeszkedően kell elhelyezni. A 10 méternél magasabb építmények vagy a 250 m2-nél nagyobb beépített alapterületű építmények építési engedély iránti kérelméhez külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell mellékelni.
(24)
Az építmény magassági előírás nem vonatkozik a technológiai építményekre, műtárgyakra, és a sajátos építményfajtákra. Ezekkel kapcsolatos eljárásoknál a vonatkozó szabályokat kell figyelembe venni és az illetékes szakhatóságok véleményét be kell szerezni.
(25)
Az oldalkert legkisebb szélessége szabadon álló beépítés esetén az övezetre előírt építménymagasság fele, de minimum 3,0 méter. Oldalhatáros beépítés esetén az oldalkert mérete amennyiben az épület huzamos tartózkodás célját szolgáló helyiség nyílását tartalmazz az oldalkert felé: az övezetre megállapított építménymagasság. Amennyiben az oldalkertre nem huzamos tartózkodás célját szolgáló helyiség nyílását tartalmazz, vagy nincs rajta nyílás, 3 méter. A hátsókert legkisebb mértéke a kialakult állapotnak megfelelő, ennek hiányában az nem lehet kisebb sem 6,0 méternél, sem az építmény hátsókertre néző tényleges építménymagasságának mértékénél.
(26)
Beépítésre szánt területeken az előkert legkisebb mélysége általában 5 méter, az ettől eltérő méretűeket a szabályozási terv tartalmazza.
(27)
Övezeti előírásoknak nem megfelelő meglévő épületek felújíthatók, de nem bővíthetők9.
(28)
A település teljes területén új üzemanyagtöltő állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, valamint hulladékártalmatlanító és hulladékátrakó állomás nem létesíthető.
(2910)
Az M7-es gyorsforgalmi út és a Balaton-part között csarnok jellegű kereskedelmi és raktározási rendeltetésű épület nem helyezhető el. II. FEJEZET Településszerkezet, terület-felhasználás 2.§.
A település igazgatási területe tagozódik: (1)
9
Beépítésre szánt területekre, amelyeken belül az építési telkek megengedett beépítettsége legalább 10 %
Bővítés: lsd. 16. fogalom meghatározás OTÉK 1.sz melléklet Módosította a 11/2010.(VII.14.) rendelet. Hatálybalépés napja: 2010. szeptember 12.
10
4 (2) Beépítésre nem szánt területekre, beépítettsége legfeljebb 5 % lehet.
amelyeken belül a telkek megengedett
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Lakóterületek 3.§. (1)
A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésre szolgál.
(2)
A község területén az alábbi lakóterületek szabályozására kerül sor: Kertvárosias lakóterület (Lke)
(3)
A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot és méreteket a szabályozási terv és a lakóterületek részletes szabályozása tartalmazza.
(4)11 (5)
Az oldalhatáros, 16 m, vagy annál szélesebb telkek esetén szabadon-álló beépítési mód is engedélyezhető azzal, hogy az oldalhatáros beépítés felé minimum 6,0 m-es oldalkertet kell kialakítani.
(6)
Lakóterületeken az épületek bármely homlokzatán számított homlokzatmagasság értéke maximum 20%-al haladhatja meg az átlagosan megadott építménymagasság értéket az övezetre vonatkozó építménymagassági érték betartásával. Kertvárosias lakóterület 4. §.
(1)
(2) (3) (4) (5)
11
A szabályozási terven a lakóterület jele: "Lke". A szabályozási terven Lke1- Lke5 jelű övezetek jelöltek. A beépítési módot, a legnagyobb épületmagasságot, a beépítettséget és a legkisebb telekméret előírást a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint: Övezet jele
Beépítésim ód
Lke1 Lke2 Lke3 Lke4 Lke5
O SZ OK SZK O
Építmény magasság max. m 5,5 5,5 5,5 5,5 5,5
Beépítettség max % 25 30 30 30 30
Legkisebb telekméret m2 1000 800 550 550 800
A legkisebb építménymagasság: egy szint A legkisebb zöldfelület mértéke a telekterület 50 %-a. A kialakult területeken minimum 12 m-es szélességű telek építhető be. A területen legfeljebb négylakásos lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló közbiztonsági, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, kivételesen elhelyezhető a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari és egyéb gazdasági épület, sportépítmény, 1 db négy szobaszámot meg nem haladó kereskedelmi szálláshely épület. A területen nem helyezhető el üzemanyagtöltő, négy szobaszámot meghaladó szolgáltató szálláshely, egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, és a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek garázsa és önálló parkoló területe.
Hatályon kívül helyezte az 1/2011.(I.20.) rendelet. Hatályos: 2011. február 19. napjától
5 (6) 12 (7)
Melléképítmények az OTÉK 1. számú melléklet 67. pontjában felsoroltak építhetők, az f.), g.), h.) és i.) pontokban említettek kivételével. A területet burkolt úttal és teljes közművel kell ellátni.
Vegyes terület 5.§.
(2)
A vegyes terület lakó- kereskedelmi- igazgatási és szolgáltató gazdasági épületek, vegyesen történő elhelyezésére szolgál. A község területén az alábbi vegyes területek szabályozására kerül sor: Településközpont vegyes terület (Vt) Központi vegyes (Vk)
(3)
A területeket teljes közművel kell ellátni.
(4)
A területeken a teljes telekméret minden 200 m2-e után 1 db, min. 16/18 cm törzs körméretű lombos fa ültetendő. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni.
(1)
Településközpont vegyes terület 6.§. (1)
A településközpont vegyes terület az igazgatási, oktatási, kereskedelmi, szolgáltató és lakó épületek elhelyezésére szolgál.
(2)13
A szabályozási terven a terület jele: "Vt". A szabályozási terven Vt1- Vt7 jelű övezetek jelöltek. A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:
(3) (4) (5)
(6) (7)14
12
Övezet jele
Beépítési mód
Vt1 Vt2 Vt3 Vt4 Vt5 Vt6 Vt7
SZ SZ SZ SZ OK Z SZ
Építmény magasság max. m 7,5 7,5 7,5 6,0 6,0 5,5 7,5
Beépítettség max % 25 20 25 20 30 40 30
A legkisebb építménymagasság: egy szint A legkisebb zöldfelület mértéke a telekterület 10 %-a A településközpont vegyes területen (Vt) lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, kivételesen nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, termelő kertészeti építmény helyezhető el. A területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek számára. A településközpont vegyes területen (Vt) az OTÉK 16.§ (2) bekezdésben felsoroltak és üdülő építmények helyezhetők el a 7. pontban foglaltak kivételével. Vt-6 övezetben az előkert legkisebb mélysége 1 méter, a kialakítható legkisebb telekszélesség 4 méter, a kialakítható legkisebb telekmélység 17 méter. A bővítések csak a meglévő épülettel egy tömegben, azzal megegyező építészeti arculattal építhetők. Az
Módosította az 1/2011.(I.20.) rendelet. Hatályos: 2011. február 19. napjától Módosította az 1/2011.(I.20.) rendelet. Hatályos: 2011. február 19. napjától 14 Megállapította az 1/2011.(I.20.) rendelet. Hatályos: 2011. február 19. napjától 13
Legkisebb telekméret m2 900 3000 10000 900 400 65 2500
6 övezetben az építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához szükséges parkolószámot az önkormányzati parkolórendelet alapján kell biztosítani.
Központi vegyes terület 7.§. (1)
A központi vegyes terület több önálló rendeletetési egységet magába foglaló, elsősorban központi igazgatási, oktatási, kereskedelmi és szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál.
(2)
A szabályozási terven a terület jele: "Vk". A szabályozási terven Vk1-Vk7 jelű övezetek jelöltek. A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:
(3) (4) (5)
Övezet jele
Beépítési Mód
Vk1 Vk2 Vk3 Vk4 Vk5 Vk6 Vk7
SZ SZK SZ SZ SZ SZK SZ
Építmény magasság max. m 7,5 7,5 7,5 7,5 6,0 7,5 7,5
Beépítettség max % 25 30 30 10 35 20 35
Legkisebb telekméret m2 1200 2500 2500 1500 1500 Nem osztható 2500
A legkisebb építménymagasság: egy szint A legkisebb zöldfelület mértéke a be nem épített terület 50 %-a A központi vegyes területen (Vk) igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, kivételesen nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, a gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet részére szolgálati lakások építhetők. A területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek számára, üzemanyagtöltő és önálló lakóépület.
(6)15 Gazdasági terület 8.§. (1)
A gazdasági terület elsődlegesen gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.
(2)
A község igazgatási területén: Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek (Gksz) Ipari és mezőgazdasági gazdasági területek (Gipm) kialakítására került sor.
(3)
A területeken a teljes telekméret minden 200 m2-e után 1 db, min. 16/18 cm törzs körméretű lombos fa ültetendő. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület 9. §.
15
Hatályon kívül helyezte az 1/2011.(I.20.) rendelet. Hatályos: 2011. február 19. napjától
7 (1)
A szabályozási terven Gksz1-Gksz4 jelű övezetek jelöltek. A területekre vonatkozó előírásokat - beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület, (Gksz jelű területeket) - a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint: 16
Övezet jele
Beépítési mód
Gksz1 Gksz2 Gksz3 Gksz4
SZ SZ SZ SZ
Építmény magasság max. m 7,5 7,5 6,0 6,0
Beépítettség max % 35 30 35 35
Legkisebb telekméret m2 2000 3000 1500 700
(2)
A legkisebb építménymagasság: egy szint
(3)
A telken belüli zöldterület minimum a telek terület 25 %-a
(4)
A területen mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, az épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet részére szolgáló lakások, igazgatási, egyéb irodaépület, parkolóház, üzemanyagtöltő, sportépítmény, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális, kereskedelmi vendéglátó épület és egyéb közösségi szórakoztató épület helyezhető el.
(5)
Az utak mentén, a telken belül minimum 5,0 m-es előkertet kell kialakítani.
(6)
A területeket burkolt úttal és teljes közművel kell ellátni.
(7)
Gksz-3 övezetben csak az üdülőövezetek karakteréhez illeszkedő alapfokú élelmiszer üzlet, vagy szálláshely szolgáltató max. 20 egységes panzió, ezen kívül vendéglátó egység - kivéve italmérés és szórakozóhely - létesíthető. Ipari és mezőgazdasági gazdasági terület 10. §.
(1)
Az ipari és mezőgazdasági gazdasági területek a község külterületén lévő, beépítésre szánt területként jelölt mezőgazdasági üzemi területek (Gipm) Beépítési előírásuk a következő: Beépítési mód: szabadon-álló Építmény magasság maximum: 7,5 m minimum : egy szint Beépítettség max: 30 % Telek nagyság minimum: 2.000 m2
(2)
A területek egyéb ipari területnek minősülnek, azokon nem jelentős mértékű zavaró ipari, mezőgazdasági, energiaszolgáltatási és településgazdálkodási létesítmények, a gazdasági épülten belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek helyezhetők el.
(3)
A legkisebb zöldfelület a telek 40 %-a.
(4)
Állattartó épületek létesítése esetén az engedélyezési eljáráshoz a környezetvédelmi, egészségügyi és az állategészségügyi szakhatóságok hozzájárulását be kell szerezni.
(5)
Az utak mentén, minimum 5,0 m-es előkertet kell kialakítani.
16
Módosította az 1/2011.(I.20.) rendelet. Hatályos: 2011. február 19. napjától
8 (6)
Nagy létszámú állattartó telep kijelöléséhez elvi építési engedélyt is meg kell kérni, amelyben tisztázni kell a műszaki és környezetvédelmi követelményeket. A nagy létszámú állattartó telepet a 41/1997.(V.28.) FM rendelet határozza meg.
(7)
Az igazgatási területen új mezőgazdasági üzem vagy állattartó telep csak a rendezési terv módosításával jelölhető ki a 49/2001.(IV.3.) Kormányrendelet előírásaira is figyelemmel. E rendelet előírásai a meglévő állattartó telepek működtetésére is vonatkoznak.
(8)
A területeket burkolt úttal és teljes közművel kell ellátni. Üdülőterületek. 11.§.
(1)
Az üdülőterület elsősorban üdülőépületek elhelyezésre szolgál.
(1)
A község területén az alábbi üdülőterületek szabályozására kerül sor: Üdülőházas üdülőterület (Üü) Hétvégi házas üdülőterület (Üh)
(2)
A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot és méreteket a szabályozási terv és az üdülőterületek részletes szabályozása tartalmazza.
(4)
A kialakult, keskeny oldalhatárosan beépített telkeknél a tűztávolság az oldalkert felé 4,0 m-ig csökkenthető a tűzrendészeti szakhatóság hozzájárulásával.
(5)
Az oldalhatáros 16 m vagy annál szélesebb telkek esetén szabadon-álló beépítési mód is engedélyezhető azzal, hogy az oldalhatáros beépítés felé minimum 6,0 m-es oldalkertet kell kialakítani.
(6)
Az üdülőterületeken az üdülőkre vonatkozó beépítési előírások alapján lakóépület is építhető.
(7)
Üdülőterületeken tárolóépület a telek 3%-áig külön építményként is létesíthető amennyiben a telken az övezetben építhető emberi tartózkodásra alkalmas épület is áll, az egyéb övezeti előírások betartásával.
(8)
Üdülőterületeken az épületek bármely homlokzatán számított építménymagasság értéke maximum 20%-al haladhatja meg az átlagosan megadott értéket az övezetre vonatkozó építménymagassági érték betartásával.
(1)
Üdülőházas üdülőövezet 12.§. A szabályozási terven az üdülőházas üdülőterület jele: "Üü". A szabályozási terven Üü1 jelű övezetek jelöltek. A beépítési módot, a legnagyobb épületmagasságot, a beépítettséget és a legkisebb telekméret előírást a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint: Övezet jele Üü1
Beépítési mód SZ
Építmény magasság max. m 7,5
Beépítettség max % 15
Legkisebb telekméret m2 1200
(2)
A legkisebb építmény magasság: egy szint.
(3)
A legkisebb zöldfelület mértéke a telekterület 40 %-a.
(4)
A területeken üdülőépületek, üdülőtáborok, kempingek és kivételesen lakóépületek építhetők.
(5)
Melléképítmények az OTÉK 1. számú melléklet 67. pontjában felsoroltak építhetők, az f.), g.), h.), i.) pontokban említettek kivételével.
9 (6)
A területet burkolt úttal és teljes közművel kell ellátni.
Hétvégi házas üdülőterület 13.§. (1)
A szabályozási terven a hétvégiházas üdülőterület jele: "Üh". A szabályozási terven Üh1-Üh4 jelű övezetek jelöltek. A beépítési módot, a legnagyobb épületmagasságot, a beépítettséget és a legkisebb telekméret előírást a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint. Övezet jele Üh1 Üh2 Üh3 Üh4
Beépítési mód SZK OK SZ SZ
Építmény magasság max. m 5,5 5,5 5,5 5,5
Beépítettség max % 20 20 20 20
Legkisebb telekméret m2 550 700 450 700
(2)
A legkisebb építménymagasság: egy szint
(3)
A legkisebb zöldfelület mértéke a telekterület 60 %-a.
(4)
A kialakult területeken beépítés minimum 12,0 m-es telekszélesség esetén lehetséges.
(5)
A terület telkein legfeljebb két egységes üdülő vagy lakóépület és alapfokú kereskedelmi, szolgáltató épület, valamint sportépítmény építhetők, az övezetre előírt szabályok betartásával.
(6)
A területen nem helyezhető el közösségi szórakoztató, kulturális építmény és 3,5 t önsúlynál nehezebb járművek részére garázs és parkolóhely kialakítás
(7)
Melléképítmények az OTÉK 1. számú melléklet 67. pontjában felsoroltak építhetők, az f.), g.), h.), és i. pontokban említettek kivételével.
(8)
A területet burkolt úttal és teljes közművel kell ellátni.
(9)17
A Fonyódi és Bolygó utcák közti Üh3-as építési övezetben a hátsókertekre
előirt 6 méteres korlátozás nem vonatkozik a 2001. augusztus 17. előtt már meglévő épületekre, méreteik változatlanul maradása mellett. Különleges területek 14.§. (1)
A szabályozási terven a különleges területek jele: "K". A különleges területek közé a község területén a temetők (Kt), a sportterületek (Ksp), turisztikai terület (Kü), hulladéktelep (Kh), és strandterület (Kst) soroltak. A beépítési módot, a legnagyobb épületmagasságot, a beépítettséget és a legkisebb telekméret előírást a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint: Övezet
17
Beépítési
Építmény
Beépítettség
Legkisebb
Megállapította a 12/2011.(VIII.17.) Önkormányzati rendelet 1.§.(1) bekezdése. Hatályos 2011. 08.17. napjától
10 jele
mód
Kt Ksp1 Ksp2 Kü Kh Kst
SZ SZ SZ SZ SZ SZ
magasság max. m 4,5 7,5 6,0 10,0 4,5 4,5
max % 10 15 10 8 10 10
telekméret m2 K Nem osztható 4000 5,0 ha 3000 K
(2)
A temető (Kt) területein csak a temető üzemeltetésével kapcsolatos létesítmények, és egyházi építmények helyezhetők el. A védőtávolságot a temetőn belül kell kialakítani.
(3)
A sportterületen (Ksp) a sportolással kapcsolatos építmények, kereskedelmi és vendéglátó, szolgáltató építmények, szolgálati lakás helyezhetők el.
(4)
A turisztikai övezetben (Kü), beépítési előírásait a szabályozási terv tartalmazza. A telek területének legalább 50 %-át növényzettel kell borítani. Új épület elhelyezése, és meglévő épületek bővítése csak a szennyvízhálózatra történő rákötés és a meglévő kapacitású tisztítómű meglétének feltételével rákötve engedélyezhető, használatbavételi engedély csak a megépült és üzembe helyezett szennyvíz-csatorna hálózatra történő rákötés és a megfelelő kapacitású tisztítómű megléte esetén adható ki.
(5)
A hulladéktelep keleti felének bezárásáig a szabályozási terven jelölt tervezett véderdőn belül lakóépület nem létesíthető. A megszüntetésig a rehabilitációs tervet el kell készíteni, és a területe ezt követően véderdő minősítést kap (Ev2)
(6)
A strand (Kst) területén a strandolás, sportolás létesítményei és a strandot kiszolgáló kereskedelmi, vendéglátó építmények helyezhetők el.
(7)
A különleges területek szabad területeit fásítani kell. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Közlekedési és közmű területek 15.§.
(1)
A közlekedési, közmű és hírközlési létesítményeket és azok területeit a szabályozás terv tünteti fel. (KÖu-közutak, KÖk-vasút, KÖ-közmű )
(2)
A közutak (KÖu) elhelyezésére szükséges területeket a kialakult állapot figyelembe vétele mellett a szabályozási terv és az OTÉK 26.§.-ban előírtak alapján kell biztosítani.
(3)
A közutak, a vasút és a közművek védőtávolságait a vonatkozó szabvány előírások és a szabályozási terven jelöltek alapján kell figyelembe venni.
(4)
Az utak, és a vasút védőtávolságain belüli építési hatósági ügyekben a közlekedési szakhatóság és az üzemeletetők szakvéleményét ki kell kérni.
(5)
A közlekedési, és közmű területeken a közlekedési és közmű létesítményeken kívül az OTÉK 26. §. (3) pontjában felsorolt építmények helyezhetők el.
(6)
Az újonnan nyitott utcákban közvilágítás kiépítése és utcai fásítás telepítése kötelező.
(7)
A 20 személygépkocsi befogadóképességűnél nagyobb gépkocsi parkolók felületéről az összegyűjtött csapadékvizeket csak olajfogon átvezetve lehet a csapadékvíz csatornába bekötni és a parkolókba összefolyó csapadékvíz zöldfelületre nem vezethető.
11 (8)
A vasút területek mentén a védőtávolságon (50m) belül építményt csak a nemzeti közlekedési hatóság Vasúti Főosztály szakhatósági hozzájárulása alapján lehet elhelyezni, mely a területileg illetékes szerv1 előzetes üzembentartói nyilatkozata alapján kerül kiadásra. 18
Zöldterületek. 16.§. (1)
A község igazgatási területén a zöldterületek közé a közparkok (Z1) és a közkertek (Z2) soroltak.
(2)
A közparkok (Z1) a község állandóan növényzettel fedett, több funkciót szolgáló, legalább 1 ha nagyságú közterületei, amelyeknek közútról, köztérről közvetlen megközelíthetőnek kell lennie, és melyet bárki használhat.
(3)
A közparkokban az OTÉK 27.§. (4) bekezdésében felsorolt építmények, - a Z1-es területen ezen túl strandépítmények- helyezhetők el. Az újonnan kialakított Z1 jelű közparkokban legfeljebb 4 % beépítettség alakítható ki.
(4)
A közkertek (Z2) a község állandóan növényzettel fedett, 1 ha-nál kisebb területű közterületei, amelyeknek közútról, köztérről közvetlen megközelíthetőnek kell lennie, és melyet bárki használhat.
(5)
A közkertekben (Z2) az OTÉK 27.§. (4) bekezdésében felsorolt építmények helyezhetők el. Maximális beépíthetőség 2%
(6)
A zöldterületeken kialakítható maximális építmény magasság 4,5 m.
(7)
A zöldterületeken a zölddel való fedettség minimum 70 % kell legyen, melyet többszintesen kell kialakítani, úgy hogy a fával való fedettség minimum 60 % legyen. Erdőterületek 17.§
(1)
A község igazgatási területén meglévő és telepítendő védőerdők (Ev1, Ev2) és gazdasági erdők (Eg1, Eg2) és telepítendő turisztikai erdő (Ee2) területei kerültek kijelölésre.
(2)
A meglévő erdőterületek művelési ága nem változtatható meg, kivéve a szőlő termőhelyi kataszteri területeket, illetve a termőhelyre jellemző természetes vegetáció kialakítására alkalmas területeket, ahol az erdészeti hatóság egyetértésével engedélyezhető a művelési ág változás.
(3)
A meglévő és a telepítésre javasolt gazdasági erdők területén (Eg1, Eg2) minimum 10 ha nagyságú telek legfeljebb 0,3 %-ig építhető be az erdő rendeltetésének megfelelő épületekkel, szolgálati lakással és vadászházzal.
(4)
A telepítésre javasolt turisztikai erdőterületeken (Ee2) minimum10 ha nagyságú telek maximum 0,3%-ig építhető be egészségügyi, turisztikai, kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató és az erdő rendeltetésének megfelelő, maximum 7,5 m es építménymagasságú építményekkel.
(5)
A védőerdők területén (Ev1, Ev2) épületet elhelyezni nem lehet.
(6)
Az erdők területén a telekalakítási és az építési engedélyezési eljárási ügyekben az illetékes Erdészeti Igazgatóságot, és az illetékes Nemzeti Park Igazgatóságát be kell vonni.
18
Módosította a 11/2010.(VII.14.) rendelet. Hatálybalépés napja: 2010. szeptember 12.
12 (7)
Az övezetben csak természet- és környezetkímélő terület-felhasználás engedélyezhető, illetve ilyen tevékenység folytatható.
(8)
Védett erdőterületen közút, közmű és távközlési nyomvonalas létesítmény létesítése csak a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételek szerint engedélyezhető.
(9)
Az erdőterületeken kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási illetve erdőgazdasági célból szabad.
(10)
19
A 029/4 és 029/8 hrsz-ú Eg2 övezeti besorolású erdőterületeken csak a felszállópálya akadálysíkjába be nem lógó építmények (tereptárgyak) létesíthetők a Nemzeti Légiközlekedési Hatóság hozzájárulásával.
Mezőgazdasági területek 18.§. (1)
A mezőgazdasági területek a növénytermelés, az állattartás és állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és –tárolás (továbbiakban mezőgazdasági hasznosítása) építményei elhelyezésére szolgálnak.
(2)
A település közigazgatási területén az alábbi mezőgazdasági területek kialakítására került sor: Általános mezőgazdasági területek (Má) Kertes mezőgazdasági területek (Mk) Kertes - Szőlő termőhelyi kataszteri terület (Mk-C1) Be nem építhető általános mezőgazdasági területek (Má-0)
(3)
Mezőgazdasági területeken egyedi vagy közüzemi vízvezetékkel ellátott építmény szennyvíz elvezetése csak vízzáró szennyvíztározóba, illetve a környezetvédelmi és vízügyi szakhatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezésbe történhet. Általános Mezőgazdasági területek (Má) 19.§.
(1)
A mezőgazdasági árutermelő területek a szabályozási terven jelöltek (Má)
(2)
A területeken kialakítható földrészlet minimális nagysága 3.000 m2, megközelítését közhasználatú, vagy magán úttal kell biztosítani.
amelynek
(3)
Szántóművelési ágban lévő területen 20 ha alatti telekméret esetén
épület nem létesíthető.
(4)
Szántóművelési ágban lévő területen 20 ha és azt meghaladó telekméret esetén a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterületek a telek 0,3%-át, és az 1000 m2-t nem haladhatja meg. Az építmény magasság maximuma lakóépület esetén 5,5 m, gazdasági épületeknél 7,5 m.
(5)
Gyepművelési ágban lévő területen 5 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthető.
(6)
Gyepművelési ágban lévő területen 5 ha és azt meghaladó telekméret esetén hagyományos, almos állattartó, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterületek a telek 1%-át, és az 1000 m2-t nem haladhatja meg. Az építmény magasság lakóépület esetén 5,5 m, gazdasági épületnél 6,0 m.
19
Megállapította az 1/2011.(I.20.) rendelet. Hatályos: 2011. február 19. napjától
13 (7)
Szőlőművelési ágban lévő területen – a esetén épület nem létesíthető.
(9) bekezdés kivételével - 2 ha alatti telekméret
(8)
Szőlőművelési ágban lévő területen – a (9) bekezdés kivételével - 2 ha és azt meghaladó telekméret esetén a szőlőtermesztést, borászatot és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterületek a telek 2%-át, és az 800 m2-t nem haladhatja meg. Az építmény magasság maximuma lakóépület esetén 5,5 m, gazdasági épületeknél 7,5 m.
(9)
A Balaton jogi partvonalával nem érintkező, szőlő műveléssel hasznosított 2 ha alatti területű telekkel rendelkező tulajdonos – ha az egy borvidéken lévő telkeinek összterülete 5 ha-nál nagyobb – a szőlője művelésével, feldolgozásával, illetve ehhez kapcsolódó (nem szállodai célú) borturizmussal összefüggő építési tevékenysége engedélyezhető csak az egyik, a nemzeti park területének természeti és kezelt övezetén kívül lévő telkén. A beépíthető terület nagysága a beszámított telkek összterületének 1 %-át, egyúttal a beépített telek beépítettsége a 25 %-ot nem haladhatja meg. Az 5 ha-nál nagyobb összterület megállapításánál a kertgazdasági területek övezetén lévő telkek is beszámíthatóak, de építési jogot e telkekre csak a kertgazdasági terület övezeti előírásai szerint lehet szerezni.
Az építési jog megszerzéséhez beszámított, de beépítésre nem kerülő telkekre – telekalakítási és építési tilalmat kell az építésügyi hatóság megkeresésére feljegyezni. (10)
Gyümölcsművelési ágban lévő területen 3 ha alatti telekméret esetén
épület nem létesíthető;
(11)
Gyümölcsművelési ágban lévő területen 3 ha és azt meghaladó telekméret esetén a termelést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 1%-át, és az egyes épületek alapterülete az 1000 m2-t nem haladhatja meg;
(12)
Má jelű mezőgazdasági területen elsődlegesen szántó, gyümölcsös ültetvény esetleg gyepművelés ajánlott. Építeni hagyományos, tájba illő a gazdálkodáshoz szükséges, valamint a lovas turizmust szolgáló épületet lehet a művelési ág szerint megadott paraméterekkel, maximum 4 méteres építménymagassággal.
(13)
Épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni;
(14)
Állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet a lovasturizmus céljait szolgáló épület kivételével - tómedertől legkevesebb 1000 méter, egyéb felszíni vizektől legkevesebb 200 méter távolságra lehet elhelyezni.
(15)
Lakókocsi, lakókonténer nem helyezhető el;
(16)
A környezetvédelmi és tájképvédelmi szempontból nélkülözhetetlen mezővédő, útvédő fásításokat a településrendezési tervekben és a helyi építési szabályzatban meghatározott módon kell telepíteni;
(17)
A vízfolyások menti 20-20 méteres sávban megtelepedett fásszárú növényzet védelmét a vízfolyások karbantartási munkáihoz szükséges feltételek biztosítása mellett kell megoldani.
(18)
Új gazdasági telephely, birtokközpont legalább 2 ha területű telken alakítható ki - a településhez tartozó, - legalább 50 ha összterületű, több telekből álló birtok esetén. A magterület és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetben szabályozott területeken a birtokközpont nem alakítható ki. A beépített terület nagysága a birtok összterületének 1%-át és a beépített telek területének 25%-át nem haladhatja meg.
14 (19)
A 029/6 hrsz-ú reptér felszállópálya déli meghosszabbításában lévő védőtávolságon belül csak a felszállópálya akadálysíkjába be nem lógó építmények (tereptárgyak) létesíthetők a Nemzeti Légiközlekedési Hatóság hozzájárulásával. 20
Kert, szőlő és gyümölcsös területek 20.§. (1)
A kert, szőlő és gyümölcsös területek a szabályozási terven jelöltek (Mk, Mk- C1)
(2)
A területeken kialakítható legkisebb földterület 3.000 m2, beépíthető 2700 m2, legkisebb szélesség 12 m.
legkisebb
(3)
A 2004. február 15. előtt kialakított legalább 1500 m2-es telek még
beépíthető.
(4)
Műveléssel összefüggő gazdasági épület művelt telekre legfeljebb 3 %-os beépítettséggel, és 4,0 m-es építmény magassággal építhető oly módon, hogy az építmény legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 6,0 m-t.
(5)
A területen a hagyományosan kialakult pince-présház - a műveléssel összefüggő- gazdasági építmények létesülhetnek 35-45 fok közötti tetőhajlásszöggel, cserép vagy nádfedéssel. Faburkolatú külső megjelenésű építmény – a lábon álló kerti tető és pergola kivételével – a területen nem helyezhető el.
(6)
A meglévő épületek az 1500 m2 vagy azt meghaladó nagyságú telkek esetén a telek 3 %-os beépítettségéig bővíthetők. Az 1500 m2-nél kisebb telkeken a meglévő épületek felújíthatók, de a bruttó beépítettség a bővítéssel nem növelhető, tetőterük be nem építhető.
(7)
A telkek művelési ága a beépítési feltételeként akkor fogadható el, ha – az I. szőlőkataszteri területek kivételével – legalább 80 %-án szőlő, gyümölcsös kertészeti kultúra található.
(8)
Az Mk-C1 szőlő termőhelyi kataszteri területeken az előző pontokban rögzítetteken túl kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy a borturizmust szolgáló épület, építmény akkor létesíthető, ha terület művelési ága 80 %-ban szőlőnek minősített.
(9)
A 2 méternél magasabb nyitott kőzetfallal (mélyutakkal, bevágással, tereplépcsőkkel) érintett területeken az építési hely kijelölését, valamint az építmények kialakításának egyedi feltételeit geotechnikai, mérnökgeológiai vizsgálatokra kell alapozni.
(10)
Kertgazdasági területen csarnokjellegű épület, reklámcélú hirdető építmény engedélyezhető, lakókonténer, lakókocsi a területeken nem helyezhető el.
(11)
Szakrális építmény (kápolna, kereszt, kőkép stb.), amely a szőlőhegyek tájképéhez hagyományosan hozzátartozó tájképformáló elem szőlőműveléssel nem hasznosított (Mk-C1) területen is - a telek méretétől függetlenül elhelyezhető.
földterület
osztályú illetve más
nem
Be nem építhető mezőgazdasági övezetek. 21.§. (1)
A be nem építhető mezőgazdasági területek a természetvédelem és vízvédelem érdekeit szolgálják. A területek a szabályozási terven jelöltek az általános mezőgazdasági területeken (Má-0)
(2)
A művelési ág elsősorban erdősítés és gyepesítés céljára megváltoztatható.
(3)
A területen kialakítható legkisebb földrészlet 3.000 m2.
20
Megállapította az 1/2011.(I.20.) rendelet. Hatályos: 2011. február 19. napjától
15 (4)
A területen csak köztárgyak, közutak, közterek, nyomvonal jellegű vezetékek, közmű és közműpótló berendezések ( a szennyvíztisztító és komposztáló telepek, adótorony, távközlési magas-építmény, magasfeszültségű villamos távvezeték kivételével), a vízgazdálkodás létesítményei, geodéziai jelek, vadász lesek és a természetvédelem kutató, bemutató építményei helyezhetők el. Vízgazdálkodási területek. 22.§.
(1)
A vízgazdálkodási területeket a szabályozási terv jelöli (V),
(2)
A vízgazdálkodási területeken és a szomszédos földterületeken a közforgalmi vízi közlekedési építmények, a vízkár elhárítási, a vízi sport a sporthorgászat a strandolás és természeti megfigyelés közösségi építményei, a halastavak mentén a halászattal annak értékesítésével, feldolgozásával, tárolásával kapcsolatos építmények helyezhetők el, a külön jogszabályokban foglaltak alapján.
(3)
A vízfolyások partszélei mentén mindkét oldalon a karbantartás részére 6-6 tavaknál 3 m-es sávot szabadon kell hagyni.
(4)
A vízfolyások, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról gondoskodni kell. Az ingatlan tulajdonosa, használója köteles gondoskodni az ingatlana előtt húzódó árok profiljának helyreállításáról évente legalább egy alkalommal /füves területet kaszálni, iszapot kiásni/.
(5)
A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők, amennyiben a terület természet-közeli állapotának visszaállítását elősegítik.
m-es sávot a
(6)21 V-1 területen az építményeknek, épületeknek külön telek nem alakítható ki. V-1 vízgazdálkodási terület minimális telekmérete 0,5 hektár, beépíthetősége 3%. A területen maximum 5db fából készített földszintes, egyenként max. 25m2 alapterületű a horgászturizmust szolgáló szállásépület helyezhető el földszintes kialakítással; 3,0 méteres maximális építménymagassággal; tájba illő megjelenéssel. A meglévő „porta épület” felújítható, de nem bővíthető. Különleges beépítésre nem szánt terület - temető 23.§. (1) 22
(2)
A szabályozási terven a különleges beépítésre nem szánt területek jele: "Kk-t" és „Kk-sp”. Különleges beépítésre nem szánt terület a község területén a kistemető és a reptér területe. A beépítési módot, a legnagyobb épületmagasságot, a beépítettséget és a legkisebb telekméret előírást a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint: Övezet jele
Beépítési mód
Kt Kk-sp
SZ SZ
Építmény magasság max. m 4,5 6,0
Beépítettség max % 2 2
Legkisebb telekméret m2 K 8,0 ha
A temető (Kk-t) területein csak a temető üzemeltetésével kapcsolatos létesítmények, és egyházi építmények helyezhetők el. A védőtávolságot a temetőn belül kell kialakítani.
(3) 23 A különleges beépítésre nem szánt sportolási területen (Kk-sp) csak IV-es kategóriájú repterek üzemeltetésével kapcsolatos létesítmények helyezhetők el, a szabályozási terven 21
Módosította a 11/2010.(VII.14.) rendelet. Hatálybalépés napja: 2010. szeptember 12. Módosította az 1/2011.(I.20.) rendelet. Hatályos: 2011. február 19. napjától 23 Megállapította az 1/2011.(I.20.) rendelet. Hatályos: 2011. február 19. napjától 22
16 erre kijelölt építmények elhelyezésére HÉSZ 19.§ rendelkezései az irányadók.
szolgáló területen. A terület egyéb részére a
III. FEJEZET Védelmi övezetek 24.§. (1)
A védelmi övezeteket a terv a 2008. december 1-én hatályba lépett módosított 2000 évi CXII. törvény előírásai alapján tartalmazza. Az itt nem szabályozott kérdésekben is e törvény előírásait kell alkalmazni.
(2)
Az építési hatósági ügyekben a jelen fejezetben lévő előírásokat is
alkalmazni kell.
(3)
A jelen szabályrendeletben nem szabályozott esetekben, és az építési engedélyezéshez közvetlenül nem kapcsolódó ügyekben a 2000. évi 46.§-ait kell figyelembe venni.
hatósági CXII törvény
23-
Általános és védelmi övezetek kategóriái 25.§. (1) Településkép-védelmi terület határa (Tk) Az övezetben lévő műemlék és helyi védett épületek folyamatos felújításáról és karbantartásáról gondoskodni kell a vonatkozó előírások alapján. Az övezetben meglévő épületek felújítása, bővítése a meglévő épületek tömegarányai és stílus jegyei figyelembe vételével történhet. Építési telkenként a funkcionális övezeti előírásokban meghatározott épületek egy tömegben létesíthetők. Az épületek tömegformálásában a kialakult arányokat, anyag használatában az övezetben túlsúlyban lévő megoldásokat kell alkalmazni. Az utcai és a közútról látható homlokzatokon közmű műtárgyak nem helyezhetők el. Új villamosenergia-ellátási, valamint táv és hírközlő vezetékek az övezetben csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana. (2) Országos ökológiai hálózat övezete (Ö-1) A látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind az építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni; közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetők el; Új építmény elhelyezése tájba illesztve, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet; Új építmény a természetvédelmi kezelés és bemutatás céljából, valamint szakrális építményként (kápolna, kereszt, kőkép) helyezhető el. 10 m magasságot meghaladó építmény - kápolna, kizárólag kilátó rendeltetésű építmény, víztorony kivételével - nem létesíthető, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető; erdőtelepítés, erdőfelújítás, külterületi fásítás kizárólag őshonos fafajokkal végezhető; energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető. A parti mólók, hullámtörők és kikötői létesítményeket kivéve a tómederben állandó létesítmény, sziget stb. nem építhető. A parti élővilág védelme érdekében a tómederbe a nád gyökérzónáit kevésbé sértő, úszóponton jellegű, csak az üdülési illetve horgászidényben használatos műtárgyak (3) Pufferterület övezete (Ö-3) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind az építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;
17 művelési ág váltásához, művelés alól kivonáshoz és a művelés alól kivett terület újrahasznosításához a természetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges; országos jelentőségű védett természeti területen szántóművelési ágban építmény nem helyezhető el; energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető; új külszíni bányatelek nem állapítható meg; közlekedési építmények, új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek, egyéb közművezetékek, építmények tájba illesztve a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel létesíthetők; csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető; a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználásra alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem létesíthető; csak extenzív jellegű, vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók, a kialakult tájhasználatot csak a természeti értékek sérelme nélkül szabad megváltoztatni.
(4) Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete (T-1) a művelési ág váltása, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében az illetékes természetvédelmi hatóság hozzájárulásával engedélyezhető; a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind az építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni; a kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők; országos jelentőségű védett természeti területen a kertgazdasági terület övezetébe is besorolt területeken a 2700 m2-nél kisebb telek nem építhető be, szántóművelési ágú területen építmény nem helyezhető el; új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet; új üzemanyagtöltő állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, valamint hulladékártalmatlanító - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználásra alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), továbbá hulladékátrakó állomás - nem létesíthető; a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani; csarnok jellegű épület és reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető. a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind az építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni; művelési ág váltásához, művelés alól kivonáshoz és a művelés alól kivett terület újrahasznosításához a természetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges; (5) Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete (T-1) a művelési ág váltása, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében az illetékes természetvédelmi hatóság hozzájárulásával engedélyezhető; a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind az építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni; a kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők;
18 (6) Földtani veszélyforrás terület övezete (P-1) A felszíni vizek és belvizek szakszerű elvezetésére szolgáló műtárgyakat terveztetni kell. (7) Felszíni vízminőség-védelmi terület övezete (F-1) épületek építése, bővítése - a régészeti lelőhelyek leletmentését és bemutatását lehetővé tevő építmények, a horgászturizmust szolgáló esőbeálló jellegű építmények és az illetékes természetvédelmi és vízügyi hatóság egyetértésével elhelyezett, legkevesebb 5 ha egybefüggő gyepterületen, a legeltetést biztosító állatállomány szállásául szolgáló, hagyományos istállóépületek kivételével - nem engedélyezhető; üzemanyagtöltő állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, hulladékátrakó állomás, valamint szennyvízürítő nem létesíthető; a vízfolyások menti 20-20 méteres sávban megtelepedett fásszárú növényzet védelmét a vízfolyások karbantartási munkáihoz szükséges feltételek biztosítása mellett kell megoldani.
IV. FEJEZET Környezet-, táj-, természet-, kulturális örökség védelem. 26.§. A környezet-, táj-, természet-, műemlék és helyi védelemmel kapcsolatos szabályozást, lehatárolását a védőtávolságokat a szabályozási terv tünteti fel. Környezetvédelem 27.§. (1)
A környezetvédelmi előírások a település igazgatási területére érvényesek.
(2)
A környezetvédelem külön szabályozási rendeletében e rendezési terv előírásait figyelembe kell venni.
(3)
Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és hogy: a./ a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő, b./ megelőzze a környezetszennyezést c./ kizárja a környezetkárosítást
(4)
Levegőtisztaság-védelmi szempontból a területen csak olyan tevékenység folytatható és csak olyan létesítmény alakítható ki, amelynek levegőszennyezőanyag-kibocsátása a területre vonatkozó határértékeket nem lépi túl. A területre a 21/2001.(II.14.) Korm. rend. alapján az általános és ökológiailag sérülékeny területre vonatkozó hatásértékek az érvényesek.
(5)
A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.
(6)
Védőfásításokkal gondoskodni kell – a szabályozási tervben beültetési kötelezettséget előíró helyeken - a szántóföldi porszennyezés valamint az élővizek szennyezésének megakadályozásáról.
(7)
Külterületen mezőgazdasági és egyéb üzemi létesítmény, telepítéséhez, vagy a már meglévő létesítmény használatának, technológiájának megváltoztatása esetén a környezetvédelmi-, egészségügyi- és az állategészségügyi szakhatóságok véleményét ki kell kérni.
is
végezni,
úgy
19 (8)
A szippantott szennyvizek csak a hatóságilag kijelölt szennyvíztisztító telepre szállíthatók, szippantott szennyvizek kezelés nélküli elhelyezése nem engedélyezett.
(9)
A település szennyeződés érzékenységi besorolása a „A” érzékeny területnek minősül.
(10)
A településen a zajvédelem az országos előírások szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek.
(11)
Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról, tisztításáról az üzemeltető köteles gondoskodni.
(12)
A zárt szennyvízgyűjtőt a csatornahálózat kiépítésével a rákötések után fel kell számolni.
(13)
A szennyvízátemelő teleptől 300 m; a dögkonténertől 500 m, a hígtrágya ürítőtől és szippantott szennyvízürítő helytől 1000 m védőtávolságon belül új lakóépület, élelmiszer feldolgozó, -raktározó, -kereskedelmi létesítmény továbbá állattartótelep nem létesíthető.
(14)
Országos közutak beépítésre nem szánt területen levő szakasza mentén a tengelytől számított 50 méter, továbbá közforgalmú vasútvonal beépítésre nem szánt területen levő szakasza mentén a szélső vágányától számított 50 méter távolságon belül lakóépület nem létesíthető.
(15)
Vízfolyások medrétől 50 méter távolságon belül mezőgazdasági területen építmény nem létesíthető.
(16)
Természetes és természet közeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonaltól számított 50 m-en belül, tavak partjától számított 100 m-en belül – a Balaton parti belterületi szakasz kivételével- meglévő épületek, építmények, létesítmények átépítéséhez, átalakításához, vízi létesítmények, kikötők, illetve a halászati célú hasznosítást szolgáló létesítmények létesítéséhez, kivitelezéshez a természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges.
(17)
A területen a 20 férőhelyet elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 férőhelyet elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.
(18)
A településen újabb üzemanyagtöltő állomás nem
(19)
A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása – a kommunális hulladéklerakó telepre - megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.
(20)
A gazdasági területeken csak a környezetének terület-felhasználását nem létesítmények helyezhetők el.
vonatkozó Kormányrendelet alapján
állattartó
létesíthető.
zavaró
Természetvédelem 28.§. (1)
Az országosan védett természeti értékek védelmével kapcsolatos részletes szabályokat az illetékes Nemzeti Park Igazgatósága kezelési tervben határozza meg.
(2)
Védett természeti terület állapotát és jellegét természetvédelmi célokkal megváltoztatni tilos.
ellentétesen
20 (3)
Védett természeti területen, új adótorony, feszültségű villamos távvezeték nem létesíthető.
távközlési magas építmény,
(4)
Védett természeti területen a gazdálkodás környezet- és természetkímélő alkalmazásával történhet.
(5)
Védett természeti területen az erdő elsődleges funkciója védelmi, szálaló vágás és természetes felújítás megengedett. Új erdő telepítése csak őshonos fafajokból történhet.
(6)
Védett természeti területen új külszíni művelésű bánya nem létesíthető.
(7)
Természeti területen a területet szennyező vagy veszélyeztető létesítmény helyezhető el.
(8)
A védettségre tényét az ingatlan nyilvántartásban fel kell tüntetni.
magas
módszerek
nem
Tájvédelem 29.§. (1)
Táj- és településkép-védelmi okokból útsorfásítást kell végezni az utak mentén.
(2)
Nem létesíthető közmű- és energia, táv- és hírközlési vezeték a meglévő nyomvonalában.
(3)
Új közutak, utcák kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítéséhez területet biztosítani.
(4)
Az általános tájvédelem érdekében a külterületi utak menti fasorok, mezsgyék, vízfolyások, csatornák menti galérianövényzet védelméről gondoskodni kell.
(5)
A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 37.§-a alapján az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett, mezőgazdasági termelés számára kedvezőtlen termőhelyi adottságú területeken levő természetes növényállományt (mocsár, láp, rét, legelő) meg kell őrizni.
fasorok kell
Kulturális örökség védelme 30.§. (1)
A település műemlék és helyi védelem alatt álló építményeit, területeit valamint területeit a szabályozási terv tünteti fel.
régészeti
(2)
A műemlék és helyi védelem alatt álló építmények, területek listáját az 1. függelék tartalmazza.
(3)
A műemlék épületekkel (M) kapcsolatos építési engedélyezési eljárás a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Pécsi Regionális Iroda hatáskörébe tartozik.
(4)
A szabályozási terven műemléki környezetként (MK) és régészeti területként (R) jelölt és körülhatárolt területeken az építési engedélyezési eljárási ügyekbe a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Pécsi Regionális Irodáját (KÖH) szakhatóságként be kell vonni.
(5)
Régészeti tárgyak előkerülése esetén az építési munkálatokat fel kell függeszteni, és Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságát és a KÖH-t a leletről azonnal értesíteni kell.
számú
a
21 (6)
A helyi védelem alatt álló építményeknél a védett épület, épület részlet megóvására kell törekedni, tetőtér beépítés, ráépítés csak a hagyományos értékek védelme esetén engedélyezhető.
(7)
A helyi védett épületek bontását csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság beálltával szabad engedélyezni a felmérési terv és foto dokumentáció mellékletével.
(8)
Helyi védett épületeket, építményeket érintő építési munkák során a település Helyi építészeti értékek védelméről alkotott rendeletet is figyelembe véve kell eljárni.
V.FEJEZET Egyes sajátos jogintézmények követelmény rendszere. Építésjogi követelmények 31.§. (1)
A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el. Kivételt képeznek ez alól a közterületen, közlekedési valamint zöldterületen történő építések.
(2)
A település beépítésre nem szánt területén új építményt építeni, meglévőt átalakítani és bővíteni, rendeltetését vagy használatát megváltoztatni, az e rendeletben szabályozott keretek között csak akkor szabad ha: a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja, közérdeket nem sért, az építmény csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszi igénybe és biztosított, hogy a telekterülete nélkül nem idegeníthetők el. Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés 32.§.
(1)
A szabályozási terv által javasolt helyi közút létesítése, bővítése szabályozása érdekében az építési hatóság kisajátítási eljárás nélkül – a kártalanítás szabályai szerinti kártalanítás mellett - az érdekeltek hozzájárulása nélkül az önkormányzat javára lejegyeztetheti.
(2)
Ha a telekalakítási eljárásra, vagy a közút kialakítására az érdekeltek sor, a lejegyzésért nem jár kártalanítás.
(3)
Amennyiben a lejegyzéssel érintett ingatlan a rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik, úgy a tulajdonos kérelmére az egész telket igénybe kell venni.
(4)
Az ingatlan helyi közút céljára igénybe vett részért járó kártalanítás összegénél figyelembe kell venni a helyi közút megépítéséből, illetve az ezzel összefüggő közművesítésből eredő ingatlanérték-növekedés összegét.
kérelme alapján kerül
Útépítési és közművesítési hozzájárulás 33.§ (1)
A helyi közutakat és közműveket legkésőbb az általuk kiszolgált építmények vételéig meg kell valósítania a telkeket kialakítónak.
(2)
A helyi közutat illetőleg közművet, amennyiben a település önkormányzata létesítette, úgy annak költségét részben vagy egészében az érintett ingatlanok tulajdonosaira háríthatja. A hozzájárulás mértékét és arányát külön önkormányzati rendeletben kell szabályozni. Településrendezési kötelezések 34.§.
használatba
22 (1)
A tervszerű telekgazdálkodás érdekében az önkormányzat beépítési kötelezettséget írhat elő. Amennyiben a tulajdonos a beépítési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az önkormányzat az ingatlant kisajátíthatja.
(2)
Az önkormányzat a településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettséget rendelhet el.
(3)
Az önkormányzat a közérdekű környezetalakítás céljából az ingatlan meghatározott belüli és módon növényzettel történő beültetési kötelezettségét írhatja elő.
(4)
A beültetési kötelezettséget a szabályozási tervben jelöltek alapján elő kell
(5)
Az előző bekezdésben irt kötelezettségeket az engedélyezési eljárás érvényesíteni és az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni.
építményekre időn
írni.
keretében
kell
VI. FEJEZET Egyéb rendelkezések 35.§. (1)
Közterületen sátor és lakókocsi elhelyezése, szálláshely létesítése, nyaralás, pihenés, munkavégzés céljából tilos!
(2)
Lakó- vagy üdülőépület elhelyezésére szolgáló: - beépítetlen telken legfeljebb 5 db sátrat, illetve 3 db lakókocsit (összesen max. 50 m2-ig) - beépített telken legfeljebb 3 db sátrat, illetve 1 db lakókocsit (összesen max 30 m2-ig) lehet nyaralás, pihenés céljára felállítani akkor, ha az ingatlanon a vízvételi lehetőség és a szociális helyiségek (tisztálkodás, illemhely) biztosítottak.
(3)
Az (1) és (2) bekezdések rendelkezései a működési engedéllyel rendelkező kempingekre nem vonatkoznak.
(4)
Az ingatlan-nyilvántartásban felvett ingatlanok számozási kötelezettség alá esnek. Az ingatlanok tulajdonosai (haszonélvezői) kötelesek az ingatlanaikat az utcáról jól látható helyen házszámtáblával ellátni.
(5)
Nem létesíthető, nem állítható fel még ideiglenes jelleggel sem az ingatlanokon: fémlemez, műanyaglemez, műpala, nádszövet, vagy más igénytelen homlokzatú és héjalású építmény vagy épületszerkezet, továbbá szállító vagy tároló konténer, üzemképtelen jármű karosszéria, forgalomból kivont, műszaki vizsgával nem rendelkező lakókocsi.
(6)
Az (5) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak a jogerős építési engedély birtokában, az építkezés időtartamára felállított, illetve elhelyezett felvonulási létesítményekre.
(7)
Büfé-kocsi, vagy egyéb vendéglátó és kereskedelmi tevékenység céljára átalakított lakókocsi sem közterületen, sem bármilyen más ingatlanon nem állítható fel, kivéve önkormányzati engedéllyel alkalmi rendezvényeken.
(1)
VII. FEJEZET Záró rendelkezések 36.§. E rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépést követően indult államigazgatási eljárások esetében kell alkalmazni.
23 (2)24
Aki e rendeletben foglaltakat megszegi - amennyiben más jogszabálysértést nem valósít meg - szabálysértést követ el, és ismételhető 50.000 forint összegű pénzbírsággal sújtható.
(3)
Építési bírsággal sújtható az az építtető - külön jogszabályi előírás alapján - aki építéshez, vagy bontáshoz kötött munkát engedély nélkül, vagy engedélytől eltérően végez.
Záradék:: E rendelet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződés kihirdetéséről szóló 2004. évi XXX. törvénnyel összhangban az Európai Közösségek jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.
Mestyán Valéria körjegyző
Kovács József polgármester
ZÁRADÉK: „E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja Az egységes szerkezetű 9/2009.(VI.25.) önkormányzati rendelet kihirdetve: 2011. január 20. napján. 25
Mestyán Valéria körjegyző
24
Hatályon kívül helyezte a 13/2012.(V.17.) önkormányzati rendelet 14.§ (2) bekezdés a) pontja Hatályos 2012. 06.01.napjától 25
Megállapította a 13/2009.(VIII.19.) rendelet.
24 1. számú melléklet. 9/2009.(VI.25.) rendelethez Műemlékek, műemléki környezetek és régészeti területek listája Balatonkeresztúr Műemlékek: Sor 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24.
Megnevezés R.k. templom Volt Festetics kastély Magtár Présház Présház Présház Présház Présház Présház Présház Présház Présház Présház Présház Présház Présház Présház Présház Présház Présház Présház Présház Présház Présház
Cím Ady E. u. Ady E. u. 26 Új Élet u. 19. Szőlőhegy Szőlőhegy Szőlőhegy Szőlőhegy Szőlőhegy Szőlőhegy Szőlőhegy Szőlőhegy Szőlőhegy Szőlőhegy Szőlőhegy Szőlőhegy Szőlőhegy Szőlőhegy Szőlőhegy Szőlőhegy Szőlőhegy Szőlőhegy Szőlőhegy Szőlőhegy Szőlőhegy
HRSZ 275 292 291 1301/1 1305 1344/2 1348/7 1354/2 1392/3 1394 1399/5 1402/6 1402/5 1408/3 1419/1 1420 1421 1425/3 1426 1443/3 1472/3 1477 1479 066
Ny. szám 4405 4400 4406 10472 10476 10482 10484 9720 10473 10471 10474 10470 10466 10467 10481 10469 10485 10468 10479 10480 10475 10477 10483 10478
Műemléki környezetek: Volt Festetics kastély és magtár: Rk. Templom: Szőlőhegyi présházak:
288/2-3, 289, 290/1-5, 293-300, 325/1, 326/1, 327/1, 330/1, 333/28, 389/1, 390/1, 391/1, 392. 3,94, 271, 273, 276/1-2, 373, 375-37 1479 hrsz. műemléki környezete: 1480/3, 1478/2, 058/14-21, 058/7 1477 hrsz. műemléki környezete: 1478/1,1480/2, 1474, 058/7 1472/3 hrsz. műemléki környezete: 1473, 1472/7, 1472/4, 1472/5, 058/7 1443/3 hrsz. műemléki környezete: 1442, 1443/4, 1444/1, 060/6 1301/1 hrsz. műemléki környezete: 1301/2, 1303/1, 063/9, 063/2 1305 hrsz. műemléki környezete: 1306/1, 1304
25 1348/7 hrsz. műemléki környezete: 1348/8, 1348/10,1348/9, 1348/6, 1348/5, 1348/4, 1348/3, 1316/4 1354/2 hrsz. műemléki környezete: 1354/1, 1354/4, 1354/5, 065/3 1399/5 hrsz. műemléki környezete: 1400/1, 1399/4 1344/2 hrsz. műemléki környezete: 1343, 1344/1, 1345, 065/16, 066, 065/1 1394 hrsz. műemléki környezete: 1395, 1393, 1392/2, 1392/3, 065/9, 072/4 1402/6 hrsz. műemléki környezete: 1402/1, 1402/7, 1402/3 1402/5 hrsz. műemléki környezete: 1402/4, 1405, 1336 1408/3 hrsz. műemléki környezete: 1407/2, 1409, 1410/2 1419/1, 1420, 1421 hrsz. műemléki környezete: 1417, 1419/2, 1422, 1423, 1424/1, 1424/2, 1425/1, 1425/2, 1427/8, 1427/9, 1430/5, 1430/6, 063/10, 063/11, 063/5, 063/7 Régészeti területek : Nyilvántartott régészeti lelőhelyek: 1.
Új élet utca 21.
HRSZ : 287/1, /2, 288/2, /3, 289, 290/2, /3, 291, 294, 292, 293.
2.
Rk. Templom és környéke
HRSZ : 275, 276/1, /2
3.
Réti dűlő I.
HRSZ : 044/5, 043/2, /5, 041/9, /13, /23.
4. 5.
Bokros dűlő (vasút mellett) Réti dűlő II.
HRSZ : 056/21, /22, /23. földrészletek északi része. HRSZ : 043/6, /8, /9, /10, 041/20, /22.
6.
Attila u 13. Magtár és Rk. templom közötti terület
HRSZ : 276/2, 277/1, /3, /4, 280/1, /2, 281/1, /2, 282/1, /2, 283/1, /2, 284/1, /2, 285-286
26 2.számú melléklet. 9/2009.(VI.25.) rendelethez A növényzet telepítésére vonatkozó előírások. 1./ A legkisebb ültetési (telepítés) távolság az ingatlan határától: a.) belterületen és külterületeknek a kertterületre (MK) és beépítésre szánt területnek minősített területek belső részén : - szőlő, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élő sövény) esetén 0,50 m, - 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb fa esetén 1,0 m, - 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs- és egyéb bokor (élő sövény) esetén 2,0 m, b.) külterületen a kertterületen, és beépítésre szánt területen kívül eső részén : - gyümölcsfa iskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribizke és málnabokor esetén 0,80 m, - minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró) stb.) esetében 2,0 m, - birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa esetén 2,5 m, - törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetén 3,5 m, - vadalanyra oltott alma- és körtefa, továbbá kajszi fa esetén 4,0 m, - cseresznyefa esetén 5,0 m - dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,0 m, c) külterületnek kertterületen és beépítésre szánt területen kívüli részén, amennyiben a szomszédos földterület szőlő, gyümölcsös vagy kertterület, szőlőt és gyümölcsfát a b) pontban foglalt ültetési távolságok megtartásával, egyéb bokrot vagy fát az alábbi ültetési távolságok megtartásával lehet ültetni : - 1 m-nél magasabbra nem növő bokor (élő sövény) esetén 0,80 m - 2 m-nél magasabbra nem növő bokor (élő sövény) esetében 1,2 m - 2 m-nél magasabbra növő bokor (élő sövény) esetében 2,0 m - fa esetében 8,0 m 2. Közút és vasút területén – szőlőtől, gyümölcsöstől, kertterülettől és beépítésre szánt területtől – minden gyümölcs- és egyéb fát, valamint bokrot, legalább 1,5 m, 3 m-nél magasabbra növő gyümölcsfát legalább 2,5 m távolságra szabad ültetni (telepíteni).
27
3. számú melléklet. 9/2009.(VI.25.) rendelethez Natura 2000 Különleges természet megőrzési területek, Balatonkeresztúri rétek HUDD 20059 Balatonkeresztúr HRSZ : 03/1-3, 04, 05, 07/1-8, 09/2-3, 09/6-9, 010/3-4, 010/6-7, 012/1-20, 012/22, 012/24-25, 012/26a-c, 012/2728, 014/1, 014/2a-b, 014/3a-c, 014/4-6, 014/8-12, 014/17, 014/19,014/21-23, 014/24a-b, 015, 017/5, 017/9, 017/11-12, 017/14-21,017/23-25, 017/27-29, 028/1,028/3-5, 029/6a-c, 029/11a-b, 029/12a-d, 029/12f-h, 029/12j, 029/12k, 029/121, 030, 031/11-12, 031/14a-c, 031/16-18, 031/19a-c, 031/21-22, 031/24a-c, 031/21-26 Különleges madárvédelmi és kiemelt jelentőségű különleges természetvédelmi terület Balaton HUBF 30002 Balatonkeresztúr HRSZ: 057/9
28 1.sz. függelék Helyi védelem alatt álló épületek, építmények Balatonkeresztúron H1 védelem alatt álló épületek Sorszám
Megnevezés
Címe
1.
Vasút állomás épülete
Vasút u. hrsz: 482/6
2.
Rk. plébánia épülete
Ady u. 4. hrsz: 276/2
3.
Présház
Szőlőhegy hrsz: 1347
4.
Présház
Szőlőhegy hrsz: 1340/3
5.
Présház 2 db
Szőlőhegy hrsz: 1345
7.
Présház
Szőlőhegy hrsz: 1401/2
H2 védelem alatt álló épületek Sorszám
Megnevezés
Címe
1.
Lakóház
Kossuth u. 3. hrsz: 95/1
2.
Lakóház
Kossuth u. 5. hrsz: 96
3.
Lakóház
Kossuth u. 43. hrsz: 125/1
4.
Lakóház
Kossuth u. 63. hrsz: 139/4
5.
Lakóház
Kossuth u. 64. hrsz: 223
6.
Lakóház
Kossuth u. 60. hrsz: 225
7.
Lakóház
Kossuth u. 58. hrsz: 226
8.
Lakóház
Kossuth u. 22. hrsz: 253
9.
Lakóház
Kossuth u. 20. hrsz: 254
29 H3 védelem alatt álló objektumok Sorszám
Megnevezés
Címe
1.
Kereszt
Kossuth L. u. hrsz: 190
2.
Kereszt
Kossuth L. u. hrsz: 192
3.
Kereszt
Szőlőhegy hrsz: 1430/24
4.
Oszlopkereszt
Szőlőhegy Hrsz.: 1465/2
30 2.sz. függelék Helyi jelentőségű védett természeti érték Balatonkeresztúron H1 védelem alatt álló épületek Sorszám 1.
Megnevezés Gesztenyefa
Címe Szőlőhegy hrsz: 1477
