A PROGRAMTERVEZŐ INFORMATIKUS SZAK OKTATÁSÁNAK TAPASZTALATAI A DEBRECENI EGYETEM INFORMATIKAI KARÁN

Informatika a felsőoktatásban 2008

Debrecen, 2008. augusztus 27-29.

A PROGRAMTERVEZŐ INFORMATIKUS SZAK OKTATÁSÁNAK TAPASZTALATAI A DEBRECENI EGYETEM INFORMATIKAI KARÁN BSC IN SOFTWARE ENGINEERING – TEACHING AND MAINTAINING EXPERIENCES AT THE FACULTY OF INFORMATICS OF THE DEBRECEN UNIVERSITY

Fazekas Gábor, Juhász István, Várterész Magda Debreceni Egyetem, Informatikai Kar Összefoglaló A programtervező informatikus alapszak – az országban elsőként – 2004. szeptemberében indult el Karunkon. A szaklétesítési és szakindítási dokumentumok elkészítésében a szerzőknek meghatározó szerepe volt. Az első diplomákat 2007. nyarán kapták kézhez a végzős hallgatók. 2007. szeptemberében elindult a programtervező informatikus mesterképzés is. A Kari Tanács megbízásából az első három év tapasztalatai alapján átdolgoztuk az alapképzés mintatantervét, a jelenlegi kezdő évfolyam már ennek megfelelően tanul. Előadásunkban közreadjuk és elemezzük az összegyűlt tapasztalatokat mind az alap-, mind a mesterképzés vonatkozásában. Beszámolunk az elért eredményekről, vázoljuk a problémákat, és keressük a jövőbeni továbblépés lehetséges módjait. Kulcsszavak: programtervező informatikus szak, alapképzés, mesterképzés, tanterv, követelmények

Abstract The Software Engineering BSc major was established and first launched in Hungary by our Faculty in 2004. The authors played a fundamental role in preparing the accreditation documents of the concerning major. The first diplomas were awarded in 2007. In the same year the Software engineering MSc major was started as well. Basing on the three year experiences the authors analyzed the known problems and, proposed a reconstruction of the existing curricula in order to meet the future requirement concerning the Software Engineering BSc education.

Keywords: Software Engineering BSc major, basic training, curriculum, requirements, planning

1



Bevezetés A felsőoktatás kétlépcsős képzésre való átalakításában az informatika szakterület úttörő szerepet játszott. 2003 őszén kidolgozásra (majd megalapításra) került a három informatikai alapképzési szak: a gazdaságinformatikus, a mérnök informatikus és a programtervező informatikus. A Debreceni Egyetem Informatikai Karán mindhárom alapszak indítását akkreditálták. 2004-ben a programtervező informatikus, 2005-ben a mérnök informatikus, 2006-ban pedig a gazdaságinformatikus képzés indult el. 2006-ban megtörtént a programtervező informatikus mesterképzési szak alapításának és indításának akkreditációja is, 2007-ben az első évfolyam megkezdte tanulmányait. Az informatikatanár szak informatikai alapképzésbe való integrálása is megtörtént 2007-ben. Karunkon a képzési palettát a szintén 2006-ban indult informatikus könyvtáros alapképzés teszi teljessé. A továbbiakban a programtervező informatikus alap- és mesterképzési szak elmúlt négy évének tapasztalatait ismertetjük. A programtervező informatikus alapképzési szak [1] A 2004-ben elindított programtervező informatikus alapképzési szak képzésére vonatkozó fő szabályozók a következők voltak:  120 kredit természettudományos alapozó és kötelező szakmai tárgy  16 kredit kötelezően választható szakmai tárgy  13 kredit szabadon választható szakmai tárgy  5 kredit szabadon választható tárgy a természettudomány területéről  6 kredit szabadon választható tárgy nem a természettudomány területéről  20 kredit szakdolgozat 1. A kötelezően és szabadon választható szakmai tárgyak sávokra vannak osztva. Az A, B, C, D és S sávok közül négyből kell 4-4 kreditet – összesen 16 kreditet – kötelezően választani. 13 kreditet ezen sávokból az előbbi módon kötelezőként nem választott és további – az Informatikai Kar által az egyes félévek elején meghirdetett – szabadon választható szakmai tárgyakból kell teljesíteni. 2. A záróvizsgára bocsátás feltétele középfokú C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga bármely olyan idegen nyelvből, amelyen informatikából tudományos szakirodalom van.

2



Természettudományos alapozó és kötelező szakmai tárgyak Heti óraszám Számon- Javasolt Kredit elmélet gyakorlat kérés félév tant. labor

Tantárgynév Diszkrét matematika 1

4

2

2 2

Kalkulus 1

4

2

Bevezetés az informatikába

4

2

K, A 2

1

K, A

1

K, A

1

Az informatika logikai alapjai

4

2

2

K, A

1

Automaták és formális nyelvek

4

2

2

K, A

1

Számítógép architektúrák

3

2

K

1

Assembly nyelvek

4

2

K, A

1

Diszkrét matematika 2

4

2

2

K, A

2

Kalkulus 2

4

2

2

K, A

2

Kombinatorika és valószínűségszámítás

4

2

2

K, A

2

Operációs rendszerek 1

4

2

2

K, A

2

Magas szintű programozási nyelvek 1

5

2

2

K, A

2

Adatszerkezetek és algoritmusok

4

2

K, A

2

2

2

Komputerstatisztika

4

2

2

K, A

3

Operációs rendszerek 2

4

2

2

K, A

3

Magas szintű programozási nyelvek 2

5

2

2

K, A

3

2

K, A

3

K

3

Adatbázisrendszerek

5

2

Rendszerszervezés

3

2

Bevezetés a számítógépi grafikába

4

2

Szigorlat

0

Numerikus matematika

4

2

Operációkutatás

4

2

Programozási környezetek

2

Programozási technológiák

4

2

Számításelmélet

3

2

A mesterséges intelligencia alapjai

5

2

2

K, A

3

S

3

2

K, A

4

2

K, A

4

2

G

4

2

K, A

4

K

4

K, A

4

2

Adatbázisrendszerek megvalósítása

2

2

K

4

Fordítóprogramok

4

2

2

K, A

5

A rendszerfejlesztés technológiája

4

2

2

K, A

5

Hálózati architektúrák és protokollok

4

2

2

K, A

5

Szakdolgozat 1

10

G

5

Az internet eszközei és szolgáltatásai

2

2

Algoritmusok tervezése és elemzése

5

2

Szakdolgozat 2

10

2

K

6

K, A

6

G

6

Kötelezően választható szakmai tárgyak (sávok) Heti óraszám Tantárgynév

Kredit elmélet

gyakorlat tant.

Információelmélet

2

2

Neurális hálók

4

2

3

SzámonSáv kérés

labor 2

K

S

K, A

S



Komputerstatisztika 2

4

2

2

K, A

S

Operációkutatás 2

4

2

2

K, A

S

Mesterséges intelligencia nyelvek

4

2

2

K, A

A

Tudásalapú rendszerek

4

2

2

K, A

A

Logikai programozás elmélete

2

2

K

A

Válogatott fejezetek a mesterséges intelligenciából

2

2

K

A

Adatbázisrendszerek megvalósítása 2

2

2

K

B

OO adatmodellek

2

2

K

B

Haladó DBMS ismeretek 1

4

2

K

B

Haladó DBMS ismeretek 2

4

2

Szerver adminisztráció

2

Nagysebességű lokális és városi hálózatok

2

Aktuális problémák a hálózati kommunikáció területén

2 2

K

B

2

G

C

2

K

C

2

2

K

C

Hálózatok hatékonysági vizsgálata

4

2

2

K, A

C

Komputergrafika

4

2

2

K, A

D

Grafikus rendszerek

4

2

Térinformatikai rendszerek

2

Multimédia

4

2

2

K, A

D

2

G

D

2

K, A

D

Szabadon választható szakmai tárgyak A szabadon választható szakmai tárgyak elsősorban az alábbi témakörökből kerülnek meghirdetésre:  Közgazdasági és pénzügyi ismeretek  Digitális kép- és jelfeldolgozás  Adatbiztonság  Szimbolikus számítási rendszerek

A felülvizsgálati folyamat 2007-ben az első évfolyam kifutása után a Kar vezetése hallgatókkal és a szakma képviselőivel közösen értékelte a képzést és a tapasztalatok alapján változtatásokat hajtott végre. A hallgatók nagyon konstruktívak voltak, véleményük sokszor sommás, kendőzetlen, mégis sok javaslatuk megfontolásra érdemes volt és realizálásra is került. Jellemző példaként a hallgatói véleményekre álljon itt pl. egy egyébként fontosnak tartott tárgyról a következő tanulságos kivonat: „ … túlságosan elméleti megközelítésű, hiába kell az aláírás megszerzéséhez programokat is írni. Itt jegyeznénk meg, hogy teljesen felesleges laborként hirdetni, mivel a félév során egyszer sem kapcsoltuk be a gépeket órán, a beadandókat otthon kellett megírni, e-mailben kellett beküldeni és a programok értékelése is órán kívül zajlott - így lehetne számítógéptermeket felszabadítani. Sávos tárgy legyen maximum.”

4



A kritikus hallgatói vélemények mellett – jóllehet informálisan – igyekeztünk megismerni és a változtatási javaslatok kidolgozásánál figyelembe venni az alkalmazói kör véleményét is. Ez motiválta néhány irányzat adaptálását, amelyeket az MSc képzés fakultatív kínálatának kialakításánál is sikerült figyelembe vennünk. A változtatási javaslatok megfogalmazásánál mégis döntő szerepet játszottak a szerzők személyes és közvetlen kollégáktól származó tapasztalatai. Ebben a folyamatban igyekeztünk figyelembe venni a nemzetközileg elfogadott értékrendet és prioritásokat is. A változtatási javaslatok megfogalmazását előkészítendő nemcsak az aktuális helyzetet elemeztük, hanem megpróbáltuk kideríteni azokat az okokat, amelyek a problémák kialakulásához vezettek. Ezt a törekvést megkönnyítették a szerzőknek a szakalapítás koncepciójának és dokumentumainak elkészítésével kapcsolatos „élményei”. Néhányat ezek közül – a teljesség igénye nélkül – célszerűnek látszik itt is megemlíteni: 

A tantervi hálót kialakító csoport kemény, határozott „megkereséseket kapott” arra vonatkozóan, hogy mely tantárgyaknak kell feltétlenül benne lenniük a hálóban. Engedve a „nyomásnak” az eredmény a sok tárgyat tartalmazó feszített háló lett.



A feszültséget csak növelte, hogy az eredetileg tervezett 7 féléves képzést a költségvetés problémáira hivatkozva 6 félévben határozták meg. A tananyag mindenesetre nem csökkent, hanem helyette az egyes tárgyakhoz rendelt kreditértékek csökkentek(!), hogy tartani lehessen az abszolút 180-as kreditkeretet.



A tantárgyak tematikái sok esetben maximalistának bizonyultak, nem vették figyelembe a képzés (alapképzés-) jellegét. Kiderült, hogy a tematikák néhány esetben redundánsak, fölösleges párhuzamosságot tartalmaznak, máshol az egyébként formálisan deklarált tartalmi egymásra épülésük kérdéses.



A tantárgyi tematikák másik súlyos problémája volt, hogy az adott tematika irreleváns, elévült, elavult: a tárgy lényegében egy speciális „történelem órává” vált. Sajnos ez sokszor személyi problémákra, emberi kényelmességre vezethető vissza.



Igen nagy problémának bizonyult a gyakorlati szemlélet hiánya, a „hitelesség”, amelynek hátterében sokszor a gyakorlati problémákkal soha nem foglalkozott („beltenyésztett”) egyetemi oktatói gárda húzódik meg. A feszített tanterv általában nem tette lehetővé kiváló külső szakemberek által kínált kurzusok megfelelő volumenű beillesztését az oktatási programba. Megjegyzendő, hogy az egyetemi oktatói és minősítési követelményrendszer nem is jelent igazi motivációt ezeknek a szakembereknek a számára.



Elismerve a folyamatos igyekezetet meg kell állapítanunk, hogy sem az infrastruktúra, sem a módszertan és szervezés területén nem sikerült megnyugtató megoldást találni a tömegképzés kihívásaira. Különösen kiélezett a tehetséggondozás problémája, amely sokszor méltatlanul alárendelődik a „tömeggondozásnak”.



Erősen megoszlottak és megoszlanak a vélemények a felvett hallgatók felkészültségéről és elkötelezettségéről. Általában még azt is fel lehetne vetni, hogy a jelenlegi helyzetben (pl. kommunikációs készség, általános intelligencia, viselkedési normák tekintetében) mennyire tekinthető az informatikus képzés értelmiségi képzésnek. Sajnos eléggé

5



általános, hogy a hallgatók egy része csak annyi energiát fektet a tanulásba, amely az elégséges szint eléréséhez szükséges. Szakmai oldalról különösen fájdalmas és egyre gyakrabban visszatérő probléma az informatika magas szintű műveléséhez elengedhetetlen matematikai készségek hiánya. Mindenesetre megfogalmazódott, hogy feltétlenül figyelembe kell vennünk a beiskolázottak szakmai és képességbeli színvonalát és ezt érvényesíteni mind az oktatási módszerek, mind a követelmények kialakításánál. Az általunk javasolt és lényegében elfogadott változtatások az előzőek alapján az alábbi területeket érintették: 

Követelményrendszer célszerű megváltoztatása: megszüntettük a különbséget a „kötelezően”, illetve „szabadon” választott szakmai tárgy kategóriái között. Ezt a fakultációk (sávok) finomabb kezelésével sikerült ellensúlyozni.



Tantárgy tematikájának megváltoztatása: Ez az aktuális helyzethez történő alkalmazkodás jegyében történt. Látványos példa rá a „Bevezetés az informatikába” című tárgy. Nincs szükség a továbbiakban a „computer literacy” szervezett oktatására egyetemi szinten.



Tantárgyak összevonása egy új tárgyba: a tananyag volumenének csökkentése ezt lehetővé tette. Ennek egy látványos momentuma például a „Számítógép architektúrák” és az „Assembly nyelvek” című tárgyak egyesítése, amely a korábbi, fizikai-elektronikai előismeretekkel lényegében csekély mértékben megalapozott hardver ismeretek helyett a számítógépek működésével kapcsolatos funkcionális szemlélet erősítését eredményezheti.



Tantárgyak megszüntetése: Ezzel a megoldással néhány kivételes esetben akkor éltünk, ha egy tárgy alapvető ismereteit egy másik tárgyba integrálni lehetett, a specifikumait pedig a fakultatív tárgyak lefedték (pl. Operációkutatás, Számításelmélet, Fordítóprogramok).



Tantárgyak kreditértékének megnövelése: Erre feltétlenül szükség volt, hogy megszüntessük a korábban kialakult anomáliát, amelyet a gátlástalan „tantárgyhalmozás” és a hozzá kapcsolódó kreditcsökkentés okozott. Általában az alapvető/alapozó tárgyak (Kalkulus, Diszkrét matematika, Programozás, Operációs rendszerek) kreditértékét növeltük 4-ről 5-re.



Új tantárgyak bevezetése: A revízió adta lehetőséget kihasználva eleget tudtunk tenni az informatikus szakma néhány sürgető kérésének (HTML, XML technológiák tanítása bevezető kurzuson).

Végül fontosnak tarjuk megjegyezni, hogy minden változtatást a törvényes keretek messzemenő figyelembevételével javasoltunk, azaz új tantervi háló eleget tesz az országos képzési követelményeknek. A felülvizsgálati munka eredményeként a képesítési követelmények és a mintatanterv a következőképpen alakult:

6



Új képesítési követelmények és mintatanterv [2] 1. A szakon az oklevél megszerzésének általános követelményeit a DE Tanulmányi- és Vizsgaszabályzata tartalmazza. 2. Az oklevél kredit-követelmények:  120 kredit természettudományos alapozó és kötelező szakmai tárgy  29 kredit választható szakmai tárgy  5 kredit szabadon választható tárgy a természettudomány területéről  6 kredit szabadon választható tárgy nem a természettudomány területéről  20 kredit szakdolgozat 3. A választható szakmai tárgyak egy része sávokra van osztva. Az A, B, C, D és S sávok mindegyikéből legalább egy tárgyat kötelező választani. A 29 kredit eléréséhez szükséges többi kreditet a sávokból választott további tárgyak és az Informatikai Kar által a félévek elején meghirdetett szakmai tárgyak teljesítésével lehet megszerezni. Kötelező szakmai tárgyak Tantárgynév Diszkrét matematika 1 Kalkulus 1 Az informatika logikai alapjai Bevezetés az informatikába HTML, XML Számítógép architektúrák Diszkrét matematika 2 Kalkulus 2 Valószínűségszámítás és statisztika Adatszerkezetek és algoritmusok Magas szintű programozási nyelvek 1 Operációs rendszerek 1 Automaták és formális nyelvek Magas szintű programozási nyelvek 2 Operációs rendszerek 2 Adatbázisrendszerek Bevezetés a számítógépi grafikába Numerikus módszerek A mesterséges intelligencia alapjai Programozási környezetek Programozási technológiák Hálózati architektúrák és protokollok Adatbázis-adminisztráció A rendszerfejlesztés technológiája Szakdolgozat 1 Algoritmusok tervezése és elemzése Az internet eszközei és szolgáltatásai Szakdolgozat 2

Kredit 5 5 5 5 2 5 5 5 5 5 5

Heti óraszám gyakorlat elm. tant. labor 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

Számonkérés K, A K, A K, A K, A G K, A K, A K, A K, A K, A K, A

Javasolt félév 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2

2

K, A K, A

2 3

2

5 5

2 2

5

2

2

K, A

3

5 5 5 5 5 2 5

2 2 2 2 2

2 2 2 2

2

2 2

K, A K, A K, A K, A K, A G K, A

3 3 3 4 4 4 4

5

2

2

K, A

4

3 5 10

2 2

2 0

K K, A G

5 5 5

5

2

2

K, A

6

3

2

K

6

G

6

10

2

2

0

7



Kötelezően választható szakmai tárgyak (sávok) Tantárgynév Mesterséges intelligencia nyelvek Tudásalapú rendszerek Mesterséges intelligencia alkalmazások Fordítóprogramok Adatbázisrendszerek megvalósítása 1 Adatbázisrendszerek megvalósítása 2 Haladó DBMS ismeretek 1 Haladó DBMS ismeretek 2 Szerver adminisztráció Nagysebességű lokális és városi hálózatok Aktuális problémák a hálózati kommunikáció területén Hálózatok hatékonysági vizsgálata Komputergrafika Grafikus rendszerek Térinformatikai rendszerek Multimédia Információelmélet Neurális hálók Komputerstatisztika Operációkutatás

Kredit 5 5

Heti óraszám gyakorlat elm. tant. labor 2 2 2 2

3

2

5

2

3

Számonkérés K, A K, A

Sáv A A

K

A

K, A

A

2

K

B

3

2

K

B

5 5 3

2 2

K, A K, A G

B B C

3

2

K

C

3

2

K

C

5 5 5 3 5 3 5 5 5

2 2 2

K, A K, A K, A G K, A K K, A K, A K, A

C D D D D S S S S

2 2 2 2 2

2

2 2 2

2 2 2 2 2 2 2 2

Szabadon választható szakmai tárgyak Szabadon választható szakmai tárgyak a fentiek közül kötelezőként nem választott, továbbá az Informatikai Kar által egy-egy félév elején – az alábbi témakörökből – meghirdetett tárgyak:  közgazdasági és pénzügyi ismeretek  digitális kép- és jelfeldolgozás  adatbiztonság  szimbolikus számítási rendszerek

3. A programtervező informatikus mesterképzési szak A programtervező informatikus mesterképzési szakra történő jelentkezés és a felvétel feltételei: Mesterképzésre azok jelentkezhetnek, akik gazdaságinformatikus, mérnök informatikus, programtervező informatikus alapképzési szakokon, főiskolai vagy egyetemi informatikai szakokon (műszaki informatikus, gazdasági informatikus, programozó és programtervező matematikus, alkalmazott matematikus, informatika tanár), továbbá alap- vagy

mesterfokozatot adó alapképzési szakokon, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű olyan alapképzési szakokon végeztek,

8



amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a Kar elfogad. A jelentkezőnek a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 60 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben: – matematikai és természettudományos alapismeretek (15 kredit): analízis (kalkulus), numerikus analízis, közelítő és szimbolikus számítások, diszkrét matematika, lineáris algebra és egyéb matematikai és természettudományi ismeretek; – számítástudományi ismeretek (15 kredit): logikai alapok a programozáshoz, számításelmélet, algoritmusok tervezése és elemzése, automaták és formális nyelvek, mesterséges intelligencia alapjai, egyéb számítástudományi ismeretek; – gazdasági és humán ismeretek (5 kredit): makro- és mikroökonómia, számviteli és pénzügyi ismeretek, jogi, informatikai és menedzsment ismeretek, humán ismeretek; – informatikai ismeretek (25 kredit): a szoftvertechnológia, a rendszertechnika és az adatbázisok és információs rendszerek ismeretkörei, számítógépek architektúrája és számítógépes hálózatok témakörei. A gazdaságinformatikus, mérnök informatikus, programtervező informatikus alapképzési szakokon végzett jelentkezők részére a fenti 60 kredit automatikusan elismerésre kerül.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 30 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni. A felvételi vizsga két részből áll, egy írásbeli és egy szóbeli részből. Az írásbeli felvételi vizsga tematikáját a Kar a honlapján hozza nyilvánosságra. A szóbeli felvételi vizsga célja a jelentkező általános tájékozottságának, motivációjának, valamint eddigi szakmai tevékenységének felmérése. Felvételi pontok számítása: A jelentkezők teljesítményét 100 pontos rendszerben kell értékelni. A pontszámítás az alábbiak alapján történik. o

Az alapképzésben, mesterképzésben, illetve korábbi egyetemi vagy főiskolai képzésben szerzett oklevél átlagának/minősítésének nyolcszorozása (max. 40 pont)

o

Írásbeli felvételi vizsga – (max. 30 pont)

o

Szóbeli elbeszélgetés, amelyre a felvételizőnek max. 2 oldalas, írott anyagot (motivációs levelet) kell hoznia, melyben a mesterképzésbe való belépési szándékát indokolja (max. 20 pont)

o

Többletpont (max. 10 pont):

o

többletpont szerezhető felsőfokú vagy második középfokú nyelvvizsgáért, valamint a szakterületen végzett eredményes diákköri tevékenységért (5-5 pont)

9


o


előnyben részesítés: a fenti kormányrendelet 35.§.-ának (6) bekezdése értelmében GYES (.. stb), hátrányos helyzet, halmozottan hátrányos helyzet és/vagy fogyatékkal élő felvételizőknek 5-5 pont adható.

Képesítési követelmények és mintatantervek 1) A programtervező informatikus mesterképzési szak kredit-követelményei: a. 30 kredit tudományos alapozás b. 48 kredit szakmai törzsanyag c. 16 kredit differenciált szakmai törzsanyag d. 6 kredit választható szakmai tananyag e. 20 kredit diplomamunka 2) A szakon számítástudomány, információmenedzselési rendszerek, információs rendszerek, képfeldolgozás és számítógépi grafika, mesterséges intelligencia, egészségügyi informatikus szervező szakirány választható. A képzésben a szakirányok első féléve azonos. A képzés első, alapoző féléve közös, a 2. félévtől választhatnak szakirányt a hallgatók. Jelenleg az elsőnek indult évfolyamon az információs rendszerek és a mesterséges intelligencia szakirány indult be. Az alapozó félév tantárgyi hálója

Tantárgynév Alkalmazott matematika Számítástudomány Alkalmazott statisztika Informatikai algoritmusok Adat- és rendszermodellek

Heti óraszám SzámonKredit elmélet gyakorlat kérés Félév tant. labor 6 2 2 K, A 1 6 2 2 K, A 1 6 2 2 K, A 1 6 2 2 K, A 1 6 2 2 K, A 1

Konklúziók A tantervkészítési és felülvizsgálati folyamat számos tanulsággal bírt a szerzők számára, amelyek közül a legfontosabbak:  Lényeges az oktatási folyamat résztvevőinek és az alkalmazó szakma véleményének, érdekeinek figyelembe vétele, lényegesebb ezek egyensúlyát megtalálni.  A különböző személyes, illetve csoportérdekek lehetőség szerinti kiszűrése a koncepcionálás, illetve felülvizsgálat során.  Innovációra, megújulásra képes oktatói gárda kialakítása, illetve támogatása.  „Nem azt kell tanítani, amit szeretnénk, hanem amire szükség van!” [4]  „Mindenki azt tanítja, amit tud!” [5]

10



Irodalomjegyzék [1]

DE, Programtervező informatikus (B.Sc.) szak – 2004 (Képesítési követelmények)

http://www.inf.unideb.hu/oktatas/?cat=&site=hallgato/nappali/oklevel_kovetelmeny/pti_2004

[2]

DE, Programtervező informatikus (B.Sc.) szak – 2007 (Képesítési követelmények)

http://www.inf.unideb.hu/oktatas/?cat=&site=hallgato/nappali/oklevel_kovetelmeny/pti_2007

[3]

DE, Programtervező informatikus (M.Sc.) szak – (Képesítési követelmények)

http://www.inf.unideb.hu/oktatas/?cat=&site=hallgato/nappali/oklevel_kovetelmeny/pti_msc

[4]

Arató Mátyás, személyes közlés (1996.)

[5]

Fazekas Gábor, személyes közlés (1999.)

11

A PROGRAMTERVEZŐ INFORMATIKUS SZAK OKTATÁSÁNAK TAPASZTALATAI A DEBRECENI EGYETEM INFORMATIKAI KARÁN

Recommend Documents