A privatizáció hatása a hazai egészségügyi szolgáltatásokra
Dr. Kapócs Gábor Egészségpolitikai Helyettes Államtitkár Egészségügyi Minisztérium
[email protected] 2004. November 4.
A privatizáció hatása a hazai egészségügyi szolgáltatásokra
• Miért lehet szükség privatizációra? • Eddigi tapasztalatok • Mit nyújt és mit nem a magánforrás? ? • Privatizáció = verseny • Ellenőrzés • Régi-új lehetőségek • Következtetések
Miért lehet szükség privatizációra? 1. Szűkös források 2. Alacsony hatékonyság 3. Lakossági elégedetlenség 4. Szolgáltatói elégedetlenség
Miért szűkösek a források? •
Demográfiai folyamatok – Teljes függőségi ráta (nem keresőkorúak aránya a keresőkorúakhoz) várható alakulása:
2003: 65% 2020: 71% 2040: 84% • • • • •
– Objektív szükségletnövekedés Az egészségügy területén használatos technológiák robbanásszerű fejlődése Növekvő és változó típusú ellátási igények (túlkereslet?) Az egészségnek egyre nagyobb értéket tulajdonítanak Egyenlő hozzáférés elvének megőrzése EU csatlakozás ! az újonnan csatlakozóknak kötelező az Euro bevezetése ! szigorú költségvetési politika a Konvergencia Program szerint
Mihez képest alacsony a hatékonyság? •
Más országokhoz: Várható élettartam alacsony ! mennyire múlik az egészségügyi rendszeren? Az EU15-ök átlagos és két KKE-i ország helyezése 191 ország közül a WHO egészségügyi teljesítménymutatója alapján EU15 Magyarország Lengyelország Csehország
16 66 50 48
– A mutatót számos kritika érte a teljesítmény mérésének módszertana, az hiányzó adatok kezelésének módja, valamint az alkalmazott ökonometriai módszerek miatt
• •
A rendelkezésre álló pénzhez? Erkölcsi kockázat – A beteg a térítésmentesség miatt nem tesz meg mindent egészsége megőrzése érdekében – A köztulajdonú intézmények nem szembesülnek a veszteségesség következményeivel, ezért nem törekednek a legjobb megoldások megvalósítására
•
Puha költségvetési korlát
Mivel elégedetlenek az emberek? Elégedetlenek egyáltalán? (1)
Összességében Ön mennyire elégedett vagy elégedetlen a magyar egészségügyi rendszerrel? Elégedetlen; 32%
Is-Is; 46%
Elégedett; 22% Forrás: Tárki kutatási jelentés, 2004
Mivel elégedetlenek az emberek? Elégedetlenek egyáltalán? (2) • 7% változtatott háziorvost elégedetlen volt a szolgáltatással
azért
mert
• 14% tapasztalta, hogy a különböző ellátási szinteken ugyanazt a vizsgálatot többször is elvégezték – 26%-a a rossz egészségi állapotban lévőknek – 17%-a a közepes egészségi állapotban lévőknek – 7%-a a jó egészségi állapotban lévőknek
• 2/3-nak ez biztonságot nyújtott • 1/3 érezte kellemetlennek, szorongott tőle
A lakosság privatizációval kapcsolatos attitűdje (1) Milyen mértékben tartaná elfogadhatónak a magánvállakozások, magántőke megjelenését az alábbi területeken? 2 4 ,4
1 8 ,6
2 3 ,2
30
5 2 ,4
5 1 ,4
la b o r
k ó r h á z / e llá t á s
s e m m ily e n Forrás: Tárki kutatási jelentés, 2004
2 1 ,8
3 4 ,8
4 3 ,4
h á z io r v o s
k o r lá t o z o tt
29
3 3 ,3
3 6 ,7
2 5 ,8
3 7 ,8
3 7 ,5
f ogorv os
k ó r h á z /h o te l
b á r m ily e n
A lakosság privatizációval kapcsolatos attitűdje (2) Ha a TB szerződést kötne további egészségügyi intézmények magán működtetésére is, az Ön szerint milyen hatással lenne a következő területeken? 24,4 8 ,5
2 8,3
4 0 ,8
46,7
6,8 7,2
67,1
F e k vő b e t e g e l l. k ö rü l m é n y e i
Forrás: Tárki kutatási jelentés, 2004
6 4,8
B e t e g fo g a d á s k ö rü l m é n y e i
ja vu ln a
7 ,7
5 2,1
7,4
5 1 ,9
45,6
4 0,5
Á p o ló k gondossága
D ia g n o s z t ik a i vi z s g á la t o k
O rvo s i k e z e lé s e k m in ő s é g e
ro m l a n a
n e m vá lt o z n a
Következtetés: A pótlólagos pénzbevonás mellett a privatizáció elsődleges célja az ellátás színvonalának és a beteg elégedettségének javítása kell legyen
Eddigi tapasztalatok Háziorvosok
OEP szerződések típus szerint 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
szerződés önkormányzattal, önkormányzati társulással szerződés önkorm. feladatot ellátó eü. vállalkozással, magánorvossal Forrás: OEP statisztikai évkönyv, 2002
Eddigi tapasztalatok Gyógyszertárak
Működő gyógyszertárak száma 2500 2000 1500 1000 500 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 Állami Forrás: OEP statisztikai évkönyv, 2002
Magán
Eddigi tapasztalatok
Tulajdonformák és finanszírozás (1) A tulajdon, valamint az E. Alap pénzkifizetéseinek fenntartók szerinti megoszlása 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Háziorvos tulajdon
Háziorvos finansz.
Védőnő tulajdon
Önkormányzati
Forrás: OEP statisztikai évkönyv, 2002
Állami
Védőnő finansz.
Vállalkozás
Fogászat tulajdon
Non-profit
Fogászat finansz.
Eddigi tapasztalatok
Tulajdonformák és finanszírozás (2) A tulajdon, valamint az E. Alap pénzkifizetéseinek fenntartók szerinti megoszlása 100%
80%
60%
40%
20%
0% Gond.int.tulajdon
Gond.int. finansz.
Forrás: OEP statisztikai évkönyv, 2002
Járób. tulajdon
Járób. finansz.
Önkormányzati
Állami
Fekvőb. tulajdon Fekvőb. finansz. Betegsz. tulajdon Betegsz. finansz.
Vállalkozás
Non-profit
Eddigi tapasztalatok
Tulajdonformák és finanszírozás (3) A tulajdon, valamint az E. Alap pénzkifizetéseinek fenntartók szerinti megoszlása 100%
80%
60%
40%
20%
0% Művese tulajdon Művese finansz. CT, MRI tulajdon CT, MRI finansz. Önkormányzati Forrás: OEP statisztikai évkönyv, 2002
Állami
Vállalkozás
Házi szak. tulajdon
Non-profit
Házi szak. finansz.
Eddigi tapasztalatok Nemzetközi kitekintés Kórházak tulajdonosi szerkezete 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Franciaország
Kanada
Magyarország*
Köztulajdon Megj.: 2000-es adatok, kivéve Magyarország, ahol 2002-es
Vállakozás
Németország
Non-profit
Svájc
USA
Eddigi tapasztalatok Egy tanulságos példa (1)
• Torzítja-e a profitérdekeltség a megfelelő egészségügyi szolgáltatáshoz való hozzáférést? • 1997-ben egy millió főre Magyarországon 14,7 dialízis állomás jutott, míg Ausztriában 85,8 • 2002-ben ez az adat Magyarországon 88,4-re növekedett, míg Ausztriában mindössze 88,8-ra A profitérdekeltség Következtetés: megjelenése ebben az esetben nem okozott a megfelelőnél alacsonyabb szintű hozzáférést, sőt létrehozta az ellátási szükségletnek megfelelő többletkapacitást is
Eddigi tapasztalatok Egy tanulságos példa (2)
A transzplantációs listára kerültek száma és részaránya a dialízis állomások tulajdonformája szerint fő Dializált Listás Listás/Dializált
Intézményi
Magán
1171
7578
103
692
8,8%
9,1%
A magánállomások már így is enyhe fölényt mutatnak, DE
Eddigi tapasztalatok Egy tanulságos példa (3)
A dializáltak életkor szerinti megoszlása az ellátók típusa szerint 35
%
25 15 5 -5
010
11- 21- 31- 41- 51- 61- 7120 30 40 50 60 70 közintézet01
magán01
Eddigi tapasztalatok Egy tanulságos példa (4)
Száz adott korú dializáltra jutó transzplantációs listások száma a centrum típusa szerint 3 2,5
százalék
2 1,5 1 0,5 0 0-10
11-20
21-30
31-40
41-50
51-60
61-70
71-
életkor
intézményi01
magán01
A korstruktúra eltér ezért standardizálni kell!
Eddigi tapasztalatok Egy tanulságos példa (5)
A transzplantációs listára kerültek életkor szerint standardizált aránya a dialízis állomások tulajdonformája szerint fő Standardizáció előtt Standardizáció után
Intézményi
Magán
8,8%
9,1%
8,8%
9,9%
Következtetés: ha a magán dialízis állomások betegeinek korstruktúrája olyan lenne, mint az intézményi betegeké, akkor már lényegesen nagyobb arányban kerülnének fel transzplantációs listára
Mit nyújt és mit nem a magánszféra? (1) • Amit a magánszféra betesz, azt ki is veszi, ezért a lényeg – A hatékonyságjavulás = hozzáadott érték – Az azonnali beruházási forrás, amit a közfinanszírozó nem tud megtenni – A továbbgyűrűző hatások
• Egészségügyi • Gazdasági • Munkapiaci területen – A szemléletbeli váltás
• Hosszú távon kizárólag a háztartások kiadásainak egészségügyi szektor felé tolódása jelenthet plusz forrást, így a befektetők megtérülési elvárásai is csak a szektor bővülésével, bővítésével teljesíthetőek
Mit nyújt és mit nem a magánszféra? (2) • Tehát a növekvő igény nem baj, sőt, csak a megfelelő helyen, módon és időben kell kiszolgálni • Ehhez tiszta körülmények kellenek: – Szolgáltatási alapcsomag – Kényelmi szolgáltatások – Hálapénz visszaszorítása – Szektorsemlegesség Ez állami, szabályozási feladat elsősorban
• A magánszektor lobbi ereje és képessége lényegesen jobb az államénál • Struktúraváltás?
?
Privatizáció = verseny • A privatizáció nem hoz automatikusan versenyt • monopólium vs. állami tulajdon, melyik jobb? Monopólium Piaci érzékenység Alulkezelés
Magasabb Jellemzőbb
Állami tulajdon Alacsonyabb Kevésbé jellemző
• Lehetséges szolgáltatói verseny magánosítás nélkül is!
• Ellenőrzés fontos, mert a magánosítás csak egy eszköz, és nem oldd meg minden problémát
Ellenőrzés nehézségei • Többnyire hosszú távú következmények • Az output paraméterei nehezen megfoghatóak • Az orvosi mérlegelés széles skálája • Közpénzt igényel
Régi-új lehetőségek • Járóbeteg szakrendelők MRP privatizációja • PPP típusú beruházások • Kórházi működtetés privatizációja
Következtetések • Az ellátási szintek nagyon eltérőek abból a szempontból, hogy milyen lehetőségeket rejt a privatizáció a szakmai és gazdasági hatékonyság javítására
• A „magán tulajdon”/”privatizáció” vagy adottság, vagy eszköz az egészségpolitika számára (és soha nem cél), amihez alkalmazkodva kell megválogatni azokat a technikákat, amelyekkel az egészségpolitika érvényesíthető
