A preromanika építészete II. Karoling reneszánsz

A preromanika építészete II.

Karoling „reneszánsz”

Térkép: FrankRómai Birodalom –

Nagy Károly

A Preromanika építészete II. – A Karoling „reneszánsz” A.) Császári építkezések

Ravenna: S. Vitale (525-547)

–

Aachen: palotakápolna (796-805.)




Ravenna: San Vitale (525-547)



Ottmarsheim: Apátsági templom (1020-1030) Essen: női kolostor (11. sz. közepe)


Ottmarsheim: Apátsági templom (1020-1030) Essen: női kolostor (11. sz. közepe)

A Preromanika építészete II. – A Karoling „reneszánsz” B.) Karoling-kori térítő bencés építészet Róma: San Pietro Vecchio (előkép: 320k-350)

–

Fulda monostor-templom (802-812)

A templom keletelésének szabályai: • 200 k.: Apostoli Útmutatások „…arccal kelet felé imádkozzatok…” • 325: Nicea-i zsinat szabályai a templom keleteléséről • 4. sz.: Szt. Athanasios (296-373) intelmei a templomok helyes tájolásáról: „…az imádkozók arcukat az oltár felé fordítva a felkelő napot látják és benne a feltámadott Krisztust ismerik fel…”

A Preromanika építészete II. – A Karoling „reneszánsz” B.) Karoling-kori térítő bencés építészet - a „westwerk” születése Róma: Sant’ Agnese (előkép 350k.) – Corvey monostor-templom (822, 873-885)

A Preromanika építészete II. – A Karoling „reneszánsz” B.) Karoling-kori térítő bencés építészet - a „westwerk” születése Corvey monostor-templom – westwerk (855-885)

A westwerk funkciói:

A) Szakrális: 1. Temetési 2. Nagyhéti liturgia B) Profán: 1. Bejárati vestibulum 2. Uralkodói karzat 3. Bajelhárító

A Preromanika építészete II. – A Karoling „reneszánsz” B.) Karoling-kori térítő bencés építészet - a „westwerk” születése

Corvey monostor-templom (templom: 822-848, westwerk: 855-885)

A Preromanika építészete II. – A Karoling „reneszánsz” B.) Karoling-kori térítő bencés építészet hatása – westwerk és westriegl Freckenhorst: kolostortemplom (1090 k.)

–

Minden: Sankt Pertus (12. sz. k.)

A Preromanika építészete II. – A Karoling „reneszánsz” B.) Karoling-kori térítő bencés építészet - kvadratúra Centula monostor-templom (790-799) – Sankt Gallen-i kolostor-terv (820. k.)

Leonardo da Vinci: Homo Quadratus (XV. Sz.)

A Preromanika építészete II. – A Karoling „reneszánsz” B.) Karoling-kori térítő bencés építészet - kvadratúra Centula monostor-templom (790-799) – Sankt Gallen-i kolostor-terv (820. k.)

Leonardo da Vinci: Homo Quadratus (XV. Sz.)

A Preromanika építészete II. – A Karoling „reneszánsz” B.) Karoling-kori térítő bencés építészet - kvadratúra

•Vitruvius and his „0” változat (VIII-IX. sz.) treatise „E and G” változat (X-XI. sz.) „L” változat - Vossianus (XI. sz.)

„H” változat - Harleianus (IX. sz.) „S” változat – Sélestat codex (X. sz.)

Középkori gondolkodók, akik ismerték Vitruviust: • Saint-Victor-i Hugó (XI-XII. sz.) • Malmesbury-i Vilmos (XII. sz.) • St Trod-i Teodoric (XII. sz.) • Beauvais-i Vince (XIII. sz.) • Aquino-i Szt. Tamás(XIII. sz.) • … • Petrarca (XIV. sz.) • ... • Poggio Bracciolini St Gallen-i utazása (1416) • …

VITRUVIUS:

„V and W” változatok (XIII-XV. sz.)

De Architectura Libri Decem (Tíz könyv az építés zetről )

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.) A preromanika építészete (VII-IX. sz.) Ism. I.) Szórványemlékek 1.) Antik formák továbbélése (Zadar: San Donato - 805) 2.) Bizantikus formák átvétele (Saint-Germigny-des-Pres - 806) 3.) Ókeresztény bazilika „gallikán” változatai a.) Róma-városi hosszházas nyomán (Brixworth, Hexham, - 670 k. redukált változat: Bradford – 704/X. sz.) b.) Keleti hosszházas nyomán (Mozarab – León: San Miguel – X. sz.) c.) Keleti centrális nyomán (Bande: Santa Comba, San Pedro de la Nave – VII. sz.)

II.) A Karoling „reneszánsz”(749-919) 1.) Császári építkezések(Aachen: Palotakápolna – 796-805) 2.) Térítő bencés szerzetesi építészet a.) Keresztházas memoriális nyomán (Fulda – 802-812) b.) Körüljárós memoriális nyomán (Corwey – 873-885) c.) Kvadratív szerkesztéssel (Centula – 790-799, kolostorterv – 820 k)

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.)

A romanika építészete (X-XIII. sz.)

A ROMANIKA FOGALMA Először 1818-ban használja Charles de Gerville, mint „stílus”fogalmat. Értelmezésében elsősorban az itáliai, délfrancia és ibériai középkori épületeket jelenti a XI. sz-tól (ma ez számunkra az „antikizáló romanika”). Jelentősége, hogy megbontja, értelmezi és szétválasztja a reneszánsz óta egységesen barbárnak tartott „sötét” középkort (media tempestas). A kortársak is érezték a drámai váltást a kor szellemében és ezzel párhuzamosan építészetében: „Az említett ezredik éven túl, mintegy a harmadik év beálltával, szerte az egész földkerekségen, de főleg Itáliában és Galliában hozzákezdtek az egyházak építéséhez… Úgy látszott, mintha a világ maga is ledobta volna avult régiségét, s mindenütt templomok ragyogó ruhájába öltözködnék…” (R a u l G l a b e r : A történelem öt könyve - 1003)

A változás alapja a mezőgazdaság lassan induló, de ekkor felgyorsuló forradalma: • új földterületek feltörése (kolonizáció), • termelés sokfélesége: szántó, kert, szőlő, erdő (diverzifikáció), • a technikai újítások elterjedése (innováció) Eredménye a népességnövekedés, anyagi gyarapodás társadalmi tagolódás. A szellemi élet az egyház megújulásával (Cluny reform) és a központosított állam eszméjével (Restauratio Imperii: 962 II. Ottó Német-Római Császár) járul a társadalmi forradalomhoz.

A romanika, mint „konvertált” építészet-esztétika A romanika korszak? Vagy stílus? A közös források és szellemiség, vagy a közös jelenségek teszik egységes emlékcsoporttá…? A teológiai elvek következetes, szimbolikus megjelenése - az építészetben a terek intellektuális tartalma dominál… Az építészet követi a vallásosság változását: ahogy NyugatEurópa népei megemésztik és magukévá teszik az elvont, „pneumatikus”, keleti misztérium-vallást, úgy materializálódik az építészet – a tér konvencionális használta mellett a szerkezetekre fordul a figyelem . Ez éppúgy megnyilvánul a függőleges térhatárok (homlokzatok) artikulálásában, mint a térlefedések (boltozatok) fejlődésében, mely robbanásszerű. Mindazonáltal az építészet kapcsolatrendszere is megváltozik: az introvertált térrendszerek helyett (melyek elzárkóztak és nélkülözték a kapcsolatot a környezettel), az épületek szoros kapcsolatba lépnek a naturával, utalnak rá, felöltöznek belőle de rendre uralkodnak rajta. Ezt a szellemiséget legkarakteresebben világi hatalmak megrendelői oldalának legfőbb szereplője: a c s á s z á r i u d v a r , valamint az egyházi oldal - szinte kizárólagos - hiteles képviselője a b e n c é s r e n d hordozza.

A ROMANIKA FOGALMA A romanika forrásai: antik, bizánci (keleti) és pogány helyi hagyományok

Saint-Gilles: apátság kapuja

Velence: San Marco

Pomposa: lombard motívumok

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.) A romanika építészete I. - Gerincvonal (X-XIII. sz.) A Német-Római Császárság építészete (Ism.) A.) A Szász-dinasztia építészete (Ottók kora: 919-1024) 1.) Westweerk átalakulása nyugati szentéllyé (Hildesheim: Sankt Michael ap. Templom – 1007-1033)

B.) A Száli-Frank dinasztia építészete (1024-1117) 1.) Westweerk átalakulása nyugati karzattá (Quedlimburg: Sankt Servatius – 1070-től *Speyer : Dóm – 1025-1159)

2.) A nyugati szentélyes típus továbbélése (Maintz: Dóm - 978-1036, 1085-1239, *Worms: Dóm – XI. sz. – 1181)

C.) A Hohenstauf dinasztia építészete (1117-1254)

1.) A nyugati szentélyes típus továbbélése (Bamberg: Dóm – 1188-1234, Naumburg: Dóm – XI. sz. – 1280)

A Romanika építészete I. – A „gerincvonal” – a Német-Római Császárság építészete A.) A Szász-dinasztia építészete (919-1024)

A preromán többfunkciós westwerk továbbfejlődésének két útja a nyugati szentély és a nyugati karzat. Az előbbi a szakrális funkciókat gyűjti magába (nagyhéti liturgia, temetés), míg a karzat a profán feladatoknak felel meg (kegyúri reprezentáció.

Preromán westwerkes Templomok (8-9. sz.)

Hildesheim: Sankt Michael Két-szentélyes apátsági templom (1007-1033)

Quedlinburg: Sankt Servatius Nyugati-karzatos templom (8-9. sz., 1070-1129, Száli-frank!)


Hildesheim: Sankt Michael Két-szentélyes apátsági Templom (1007-1033)

Reichenau-Obercell: Sankt Georg apátság temploma (9-10. sz.)


Hildesheim: Sankt Michael Két-szentélyes apátsági Templom (1007-1033)


Quedlinburg: Sankt Servatius

Hildesheim: Sankt Michael - Két-szentélyes apátsági templom (1007-1033)

A Romanika építészete I. – A „gerincvonal” – a Német-Római Császárság építészete B.) A Száli-Frank-dinasztia építészete (1024-1117)

Speyer: Császárdóm Speyer I.: 1025, 1030-1061, Speyer II.: 1090-1106,








Speyer: Császárdóm Speyer I.: 025, 1030-1061, Speyer II.: 1090-1106, Építészeti előképek: Betlehem - Jézus születése templom


Speyer: Császárdóm Speyer I.: 025, 1030-1061, Speyer II.: 1090-1106, Építészeti előképek: Betlehem - Jézus születése templom Corvey: Westwerk födszinti előcsarnok


Speyer: Császárdóm (1025-1031, 1065-, 1081-, 1159)



Mainz: Császárdóm (978-1036, 1085-1239 Worms: Császárdóm (11. sz. eleje-1181, ill.: 1234 Hohenstauf-kor!)

A Romanika építészete I. – A „gerincvonal” – a Német-Római Császárság építészete C.) A Hohenstauf-dinasztia építészete (1117-1254)

Bamberg: Császárdóm (1004-1012, 1081-1111, 1188-1237)

Naumburg: Császárdóm (11. sz. eleje-1280)




A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.)

A romanika interregionális áramlatai (X-XIII. sz.) A.) Konzervatív (retrospektív) áramlatok: 1.) Antikizáló romanika a.) Róma-városában b.) Toszkána – Firenzei iskola c.) Toszkána – Pisa-Lucca-i iskola d.) Provance e.) Germania – Köln

2.) Bizantizáló romanika a.) Velence környéke b.) Franciaország (Aquitánia, Perigord)

B.) Progresszív (előre tekintő) áramlatok: 1.) Lombard romanika a.) Itáliában ( Cividale, Milano, Como, Pavia, San Leo) b.) Ibéria, Franciaország c.) Németország

2.) Bencés zarándok romanika 3.) Ciszterci romanika 4.) Normann (Imperiális) romanika a.) Normandia b.) Anglia c.) Szicília

A preromanika építészete II. Karoling reneszánsz

Recommend Documents