A pozsonyi városház március. VIII. évfolyam, 3. szám

VIII. évfolyam, 3. szám.

1910 március.

A pozsonyi városház. hagyomány szerint nyugati Magyarország fővárosa, a régi koronázó város, Pizó római nemzetségtő l kapta volna nevét, akik ezen a ' helyen, a római világbirodalom egyik keleti tartományában Pisonium községet alapították volna. A történelmi adatok szerint a

A

várban volt. 1221-ben a mai székesegyház helyén épül üj templom a város számára és ebbe költözik át a prépostság is. 1291-ben lll. Endre királyunk kiváltságlevéllel ruházza fel a várost, amely ettől kezdve jelentős szerepet visz az ország kulturális és gazda-

város legrégibb hiteles neve Wratislavia és a hasonló nevű szláv-morva fejedelemtől kapta ezt, akit 846-ban Dévény várában Német Lajos frank király megadásra kényszerített. A századok folyamán ebből a névből lett először a német Pressburg és ebből a magyar Pozsony. A város fontos szerepet játszott nemzetünk történetében. Legelőször kütfőink 802-ből emlékeznek meg róla, amikor a magya rok, mint Arnulf frank király szövetségesei tönkretették nagy Morvaországot és annak ezt a vidékét Magyarországba kebelezték. 907-ben Pozsony mellett veri k meg 3 nap alatt 3 ízben a magyaro k a bajorokat és üldözik Regensburgig. Ettől kezdve egészen a magyar ki-

sági fejlődésében. Pozsony városának első városháza az ügynevezett Pauer-ház (Pawrin János háza) volt, amelyet a lakosok ma is régi városházának nevezn ek. A jelenlegi városház az egykori pozsonyi városb író, Jákob tulajdona volt, aki l208-ban viselte h ivatalát. Ennek örökösei től vette meg a község a háznak azt a részét, amely a toron y közvetlen szomszédságában volt, a toronynyal együtt. A krónikák szerint

rályság alapításáig, dul elő Pozsony István államalkotó Pozsony megyél és

az ezredik évig nem forneve kütfőinkben. Szent munkái során szervezi a várat központjává teszi.

Az első templom és prépostság ugyancsak a

"Nova domus cum turri " lett a városháza. A vételt az akkori pozsonyi gróf, a morva Jodoc határőrgróf hagyta jóvá és ő fizette ki érte a 447 aranyforintnyi vételárat is. 1370-ben találunk ismét följegyzést a városházról, amikor Nagy Lajos királyunk elrendeli, hogy az eddig a piacon állott pékműhelyt és hú sszéket le kell bontani és az új ház mögé -amelyet még a régi bíró házának nevez elhelyezni. Még 1412-ben is használatban van

az üj ház mellett a régi ház is. Az egész üj városházat

1421-ben

veszik meg 50 arany

forintért és csak 1432-ben hurcolkodnak bele Erről

az összes hivatalok.

a hurcolkodásról

A

következő

évekbő l

sok tatarDzásnak em-

léke maradt fönn. 1451-ben javításokat tesznek a tornyon, a

tetőn,

az ereszhez faeresz-

csatornát építenek és végül az egész

tetőt

a

az a följegyzés is megmaradt, hogy a m un-

máig fönnmaradt cserépburkolattal födik be.

kások napi bére 60 dénár volt.

Később

Erzsébet ki rál yné u ral kodása alatt 1442-ben Rozgonyi István ostromolja meg a behódolni nem akaró várost és ekkor sokat szenved a városház is.

Később

helyreállítják,

legelőbb

az ablakokat vasrácscsal

látják el és

1457-ben a régi folyosót lebontják és a kaput beboltozzák. fejlődik

Időközben

a város vagyonilag .

és 1478-ban már sör-spekulációt üz

és a megvásárolt sör ki mérésére külön sör-

.-

ALAPRAJZ.

a tetejét, amely munkálatokról,

1445-ből,

az

pincét építenek a városházában. A régi ház-

összes számlák megmaradtak a levéltárban, a

ról az utolsó adat 1496-ból szól, amikor azt

mesteremberek neveivel együtt. Még 1446-ban

eladták és ettől kezdve már csupán az üj

is üléseznek az üj ház mellett a régi házbari

házról beszélnek a város évkönyvei.

is. 1448-ban az új varosházba kerül a sörraktár is, majd egy évvel bizonyul

később

már · az és udvarában

A Város ház-utcát -

ma Apponyi-utca

kicsinek

1506-ban említik először a krónikák. 1533-ban

nagy színt

az egész homlokzatot és a tornyot ajándékba

építenek, alilelynek bokl:ébiiinnepériél az ácsok

kapott 15 taIIél'ért befestetik.

4 pint bor ajándékot kapnak a várostól.

akkor

népszerűvé

1540-ben az

válott kalodát a városház

3

., "

'~

N

-<

:r:
O

~

-<

>

-

N

<:

5

-~

/ í

l

tl":;

•

_ ~ __ _

_~

:> z

~ o I--

..:

6

A TORONY RÉSZLETE A CÍMERREL.

7

KAPUALJA.

előtt

állítják .,föl. 1551-52 között fölépül a

belsQ udvari traktus. 1581-ben megépítik a ma is fönnálló 1599-ben a

boltozott udvari

külső

toronyban, de' rendes lépcsőt csak 1445-ben építenek bele. Addig kötélen húzták

föl a

folyosó!.

munkásokat, ha valami javításra volt szük-

homlokzaton nagy átalakí-

ség. 1457-ben a torony tetőt aranygombokkal

tások folynak, amely ekkor nyeri mai vég-

díszítik föl.

leges alakját. Az átalakítás költségei 88 tallért

benne, 1507-ben pedig a sarkain fiókiornyok

tesznek ki.

épülnek. 1533-ban a régi farácsot vasrácsesal

A v{p'osház használata ezekben a viharos időkben

igen

1485-ben már két harang van

változatos. Mátyás király há-

borúi alatt puskaporraktárt és fegyverraktárt rendez be benne.

Később

posztóraktár és

cserélik ki. 1550-ben hároIll oldalán, összesen három tallér költséggel napórákat készítenek, A régi faerkély helyébe a ma is kőerkélyt

meglévő

95 tallér költséggel 1571-ben építik

amelyekből

meg. Ugyanekkor át akarják építeni az egész

a nagy városi vám révén a községnek igen

tornyot; elkészítik a modelljét is, de az épít-

szép jövedelme volt. Egyidejlíleg nyilvános

kezés azután mégis elmarad . A tanácsterem

mérleget állítanak föl

ma is fön nálló, gazdag faragású, reneszánsz-

mííhelyek nyernek ott elhelyezést,

egyik

termében, az

udvarban pedig nagy közkutat.

stilú famennyezetét 1577-ben készítik el és a

A toronyról, amely a városháznak legszebb dísze,

1439-ben

történik

először

említés.

A harangot és órát 1442-ben állítják föl a

régi boltozatra függesztik föl. A mennyezetnél a gerendák és kazetták négyféle faanyagból valók. 1588-ban

réztetővel

födik be a tornyot.

8

A LÉPCSŐKORLÁT fÖLSŐ RÉSZE.

1635-ben azt leszedik és ismét cseréppel burkolják. Igen lényeges javításokat tesznek rajta 1638-ban, amikor 212 tallér megy a költségekre. 1676-ban állítják föl a torony sarkára a ma is ottlévő ·Mária-képet 23 tallér költséggel. . Sokáig nincs nyoma ezután tatarozásnak az évkönyvekben, egészen XIX. század közepéig, amikor végre megbecsülik azt az értéket, amit ez a mLíemlékünk képvisel. 1860-ban Motká ferenc városkapitány alaposan renovál tatja a bejárót. Ezzel a városház felé tere-

[J

lődik a

polgárok figyelme és Édl Tódor buzdítására a Pozsonyi Első Takarékpénztár meghozza a tetemes áldozatot a városház restaurálására. A gyökeres és a régi részleteket kegyelettel kímélő helyreállítás 1860-tól 1870-ig, kerek 10 éven át tartott. Ettől kezdve a városház mint a városnak egyik legnevezetesebb mLíemléke és egyszersmind hasznos hivatalos helyisége szerepel. Az újabban történt hozzáépítések és kibővítések magától a régi városháztól teljesen független jellegLíek.

Kabdebó Oyltla.

o

9

OROMRÉSZI.ET. A HUNOÁRIA-FÜRDÖ.

TERVEZTE:

ÁOOSTO~

EMIL

10

J

A HUNOÁRIA-FŰROŐ.

FŐHOMLOKZAT.

TERVEZTE: ÁOOSTON EMIL.

11

A HUNGÁR.IA-fÜRDŐ.

ABLAKKIKÉPZÉS.

TERVEZTE: ÁGOSTON EMIL.

12

.

A I-IUNOAI\IA-fÚI\OŐ.

KAPUZAT.

TERVEZTE: ÁOOSTON EMIL.

1~

...i ::E

!l.l

Z

o cn "'o"' o

-< !l.l

N "'!l.l "'

> ~

!l.l

"'"'

14

o:i

o

.Cl

..J Z -...:

::;; ILl

Z


z

0'::5

I- IN


O ~ O

~

...::.: ILl ..:

I- l-

N N ILl."':

>

~

~

IZ

i

15

A HUNGAR.IA-fÜR.DŐ.

OR.OMRÉSZLET.

TERVEZTE: AGOSTON EMIL.

=-

-:.

A liUNOÁRIA-fÜRDŐ.

ABLAKRÉSZLET.

TERVEZTE: ÁOOSTON EMIl.. MINTÁZTA: KRISZTIÁN SÁNDOR.

17

:ci cl o:: ,:.; u.. I

-< ö? -<

o z

:::>

:r:: -<

A marostordavármegyei székház tervpályázata. A bírálali jfgyzőkőllyvből. felvette Maros-Torda váremgye alispánja MarosVásárhelyt 1909. szeptember 30-án a vármegyeháznál a vármegyei székház tervpályázati hirdetmény alapján beérkezett pályamüvek megbírálásl tárgyában tartott eljárásról. Az egyes pályamLívek bírálata a következő: "Szellt Istváll" . Alaprajza jól átgondolt müvészi munka. Bejárói és tervezett előcsarnokai, úgyszintén lépcsőháza monumentális megoldása, az alkalmazott helyiségek csoportosítása és nagysága teljesen programmszeríí. Az összes emelet elhelyezett helyiségei kivétel nélkül jól megvilágítottak. Alaprajzi elrenuezésének egyetlen hibája az alispáni lakás nem megfelelő megoldása. Általában az egész munka alaprajzi elrendezé" szer· kezet és müvészi megoldás szempontjából igen jó munka. Homlokzata monumentális, mtlvészi. Távlati képének megrajzolása hibás. "Zalldirham". Artisztikus szempontból kiváló munka. A homlokzathoz mellé kelt perspektivikus képek kiváló művé,zi érzéket tanúsítanak. Azonban alaprajzi elrendezése elhibázott. Legnagyobb hibája a nagyterem felőli szűkös bejárata és másodrangú lépcsője. A nagyterem alatti emeletsorokon több homályosan megvilágított helyiséget tervez. "Csoma". Alaprajzi elrendezésében adminisztráció szempontjából az egyes helyiségek teljesen kifogástalanul vannak elhelyezve és egymás mellé csoportosítva, azonban a beiktatott háromszögií udvarok következtében rosszul megvilágított és több helyen teljesen sötét folyosókat nyer. Az alagsorban elhelyezett helyiségek sötétek és nem kellőleg szellőztethetők. A Köteles-Dániel-uleai homlokzaton f6helyiségeket nem helyez el. Egyetlen lépcsője sem vezet egy bizonyos térre, helyen-

ként egyes falsarkoknak megy neki. Homlokzatának megrajzolása szép törekvést és szorgalmat árul el. Költő

s. k.,

jeney Kálmán s. k.,

alispán, elnök.

föszolgabiró.

Dr. Szász Károly s. k, Nagy Győző s. k, Dr. Balla Aladár s. k.,

Rozsnyai Istváll s. k.,

főjegyző.

föszolgabiró.

Körösi józse! s. k., főszolgabiró.

Szentiványi Sándor s. k, Dr. ifj. Ugron G. s. k., Dr.gr. Teleki Domokos s. k., főispán. Dr. Marossi Béla s. k., j elley Géza s. k., jegyzőkönyvvezető.

mérnök.

Bálint Zoltán s. k., építész, A "Magyar Építőmüvészek Szövetsége" kiküldött je.

Értesítés. A folyó évi február hó l-i kelettel ezen lapban aláírásommalmegjelent "Tervpályázati hirdetmény"-re vonatkozólag értesítem az érdekelt pályázó urakat, miszerint az Alpár Ignác és Korb flóris műépítész és Szegő Ármin müszaki igazgató urakból álló bizottság a beérkezett terveket elbírálván, úgy határozott, hogy az 1237. h. sz. telek beépítésére hirdetett pályázat I. díját Messinger Hugó műépítész úr "Jövedelmező" jeIigéjíí és JI. díját Miklós és Wirth építőmester urak "Szabadság, szerelem" jeligéjíí pilyaterveinek ítélte oda. Az 1 lOD/b. h. sz. telek beépítésére hirdetett pályázat l. díját Miklós és Wirth építőmester Ilrak "Szabadság, szerelem" jeligéjií, JI. díját Habicht Károly miíépít€sz úr "Nádor J\." jeligéj ií pálya terveinek ítélte oda. Megvétettek az 1237. h. sz. telek beépítésére hirdetett pályázatnál

19

r-:cn

ILl

a.


o

::> (:Q

-0-

cn N

ILl

O

(:Q


:.:'

~ cn

~

'ILl

...J

ILl

U

ct:
:.;

ct: O ::E O :.:'

r-:


N

:.::

:3:.; O

I:

-O

cn

,~

z

-<

>

!-< ~ I

!-< Z ILl

N

cn

,.

ILl

O

::i

!::!.

20

ALACSONY fÖLDSZINT.

MAGAS fÖLIlSZINT.

I. Of]. -

]ELIGE: SZENT-ISTVÁN KIRÁLY.

KOMOR MARCEL ÉS ]AKAB DEZSÖ, BUDAPEST.

21

I. EM. AI.APRAJZ.

-.

~

.

,

.~l-=-="-='~_r',; .1- '

."",

I. DÍJ. -

II. EM. ALAPRAJZ. JELIGE: SZENT-ISTVÁN KIRÁLY. KOMOR MARCEL ÉS JAKAB DEZSÖ, BUDAPEST.

22

r:

< N

~

O

...J

:;: O

:r: -O
'~

~ . '« CG

~

Z '«

> 11; .

. l-

Z

UJ N
O ...J

UJ

\.

23

TÁVLAT! KÉP.

\

~

.

fÖHOMLOKZAT. II. DfJ. -

JELIGE: ZUNDIRHÁM.

KOÓS KÁROLY ÉS WIEOAND EDE, BUDAPEST.

24

~

c;;=á

"

~

D

D

CQOOClooaaoo

II~

III

OLDALHOMLOKZAT.

r

·/·&",1 •• ·

--

~~j l)'

r

I

I

·r';'''ptlru.dt>~·

-so ......

1"-

..-

.r_F~"'·Ii:.!· 'U- ,.'-

~

1i~k.il)'

rll!H1 h ~ §€

-,

I

r-t

'-' ) k, .. y/;....t ',..m

""

I

NLQY v!g;.,rQrefTI '1!2o ... ~

tlów.uno'c. V;~~

. ~,.2.S

...

1... ,,,~i.""""""

.\Vc... ~'iJIe'k ...a.. ~-~

bbb

IX

T;,1cU

'2. - -

·~iJ.;......t.:J,.L

t'--'

r,!'"

-

l§r -N~y. JUJofl·

~b

JtfJoq~

2" ... 1..-

.;4ljeq~

"" . ~

1-8

.Aljtiq"ú· •.2.0. ";&.0-

~

~

.fD -'-

~

A1::.~'

~

r.----

~ ll. DiJ. -

.tt:~

JELIGE: ZUNDlI\HAM.

AkJf'nl*:

u ... >--

AI' oIri.tl

·nOdó . 1I~","'"

AZ

24·,.,"

k,,'--.lDn

S!2.·,.,t-

·CJ~/fJd

·E'~

OL

....

..

r

·c,......, YójaqyU -"

5'0"'1.-

.E/örv.

"",.~

Jf,l i li'~

.Aljoqyd.

...

"a..~

'[...s.).

r~~::","

,2,. ......

lCHIö.. ""t

.............

EIOo..IUlbt..

L

~~

,",'doIC!le..Ó.

rQq ..

dó

2,. . .. ...

~

I. EM. ALAPRAJZ. KOÓS KÁROLY ÉS WIEGAND EDE, BUDAPEST.

25

TÁVLATI KÉP.

OLDALHOMLOKZAT. II. DÍJ. -

JEL/OE: ZUNDIRHÁM.

KOÓS KÁROLY ÉS WIEQAND EDE, BÚDAPEST.

26

..:

8
U

27

I. EM. ALAPRAJZ.

,...;;!::.:-.

«~ FÖLDSZINTI ALAPRAJZ.

III. DfJ.

-

jELIOE: CSOMA.

MELHA TIBOR, BUDAPEST.

28

~~

CSOMA ~~ .

IrL A'K.

1'".f, ~ LN e

z

lJ "'feb-

TAVLATI KÉP. Ill . Dl]. -

JELIGE: CSOMA.

MELHA TIBOR, BUDAPEST.

29

r:

<J)

lLl

a. ..: cl

;:J !xl

ci

oro f: ..:

:r:-I lLl ~

r:..:

N

~

O

...l ~

O

.,: :;;; O <J) U

30 ~

UJ

U.J

o-

<: cl ::J ~

ot

o

~

f:; -'(

:r: ....J U.J

::;:

-i. ::;:

o u

UJ

-...

31 Wellisch Andor műépítész ur "Uri lakások" és Habicht Károly mííépítész úr "Nyugat" jeligéjíí pályatervei ; az l100/b. h. sz. telek beépítésére hirdetett pályázatnál Thomas Antal építész úr "Tom", Klenovits Pál és Prokisch János építész urak "Merész", Tscheuke Hermann okI. építész úr" Veres pont" és MódI Lajos mííépítész úr "Sorsjegy" jeligéjíí pálya tervei. A díjazott és megvelt tervek pályadíjai, illetve megvételi díjai kellő igazolás mellett átvehetők az "An ker" palota építésvezetőségénél (Deák-ferenctér 6.) naponta 9-12-ig. A díjat nem nyert és meg nem vett pályatervek tulajdonoslit pedig felszólítom, hogy pályaterveiket és felbontatlan jeligés leveleiket ugyanott, kellő igazolás mellett legkésőbb 1910 április hó 30-án déli 12 óráig átvenni szíveskedjenek, miután ezen időn túl az át nem vett pályatervekért senIIni néven nevezendő felelősséget nem vállalok. Budapest, 1910 április 5-én. Schiffer Miksa, okI. mérnök. A szen t Imre-koIlégiu m tervpályázatán beérkezett 18 terv közül az első dijat Györgyi Dénes, a ll-ik díjat Kofál Henrik, a Ill. díjat Wanllellll1acher fábián nyerte. Megvették Förk, és Petrovác, Fábián és Szau/Iler; megdicsérték Förk és Petrovác, Fábián és Szautner, továbbá Fritz Oszkár tervét (Közölj ii k.) A ny itrai keres kede lmi é s h itelin tézet által építendő kétemeletes székházra 23 pályaterv érkezett be, Ambitió, Hungária, ll. 24. 36., Zombor, Néró, Bank a fő, Remény, Nagyváros, Bank, Stella, Hangya, Anker, Nyitra, Rentábilis, Pythagoras, Pénz beszél, Méh, Festő, Zobor, Kettős traktus, Haladás, Rövid volt a határidő, 0,'0, jeligékkel. A biráló bizottság az első, 600 koronás díjat Steiner 'Rezső galgóczi építész "Bank a fő" jeligéjű tervének, a ll-ik 400 koronás díjat Kanturek Lajos nyitrai építész "Zobor" jeligéjű tervének ítélte. Megvásárolták Dümmerli/lg Ödön "Neró" jeligéjíí és Stróbl Miksa "Rövid volt a határidő" jeligéjü tervét. A póla i betegs egél yző pénztár székházára beérkezett pályaműve~ közül az első, 1200 koronás díjat Bóni Rudolf pólai építész, a II-ik, 700 koronág díjat Nachich Spiró ugyancsak pólai épí!ész, a III-ik, 400 koronás díjat Krauss J. bécsi építész nyerte. A re sicai posta é s távirda tervpályázatán az első díjat Wiilder Gyula, a II-ik díjat Sautner és Lomjánszki, a III-ik díjat Magyar Vilmos nyerte. Megvették Marosc!/Cr Sámuel tervét.

A R.ómai művészház tervpályázatán az első díjat Hoepfner Guidó és Györgyi Géza, a második díjat Bálillt Zoltán és J ámbor Lajos, a harmadik díjat almási Balogh Lóránt nyerte. Balassagyarmati múzeum terveire pályázatot hirdet a "Nógrádmegyei Múzeum-Társulat". Pályatervek jeligés levéllel május 10 déli l::! óráig Magyar Mérnök- és Építész-Egylet titkári hivatalánál (IV., Reáltanoda-utca 13) nyujtandók be. Első díj 1000, Il. díj 600 korona. Helyszínrajz és programm Baintner Oltó igazgatónál. Balasslgyarmaton nyerhető. A b é csi "Hagenbund" a "Kéve" müvészegyesüle! elnökét, Szablya Frischauf Ferenc festő­ müvészt, továb bá Lohwag Ernesztin feslőmüvész­ nőt, a "Kéve" rendes tagját, legutóbb tartott köz- gyíílésén levelező tagok ká nevezte ki. A megválasztás útján történő kinevezésnek különös érdekességet kölcsönöz az a körülmény, hogy ez az első eset, hogy egy osztrák müvészegyesület magyar festőmíivészeket azzal a kitüntetéssel tisztel meg, hogy levelező tagjainak a sorába iktatja őket. Értes ítés. Van szerencsém a f. évi március hó 9-iki kelettel általam közzétett "Értesítés"-re vonatkozólag az érdekeIt pályázó urakkal közöl ni, hogya beérkezett pályatervek elbírálására Alpár Ignác és Korb Flóris müépítész urakat, továbbá a részvénytársaság: részéről Szegő Ármin műszaki igazgató urat kértem fel. Kelt Budapest, 1910. március 28-án. Sc/liffer Miksa okI. mérnök. Tervpá lyáz ati

hatá ridők:

ápr. 30. M. Építőmüvészek Szöv.: vidéki színház (300.000 k.); díjak: r. aranyérem és 1000 k., II. bronzérem. /IIdj. 10. Nógrádmegyei múzeum-társulat Balassagyarmat: múzeum vázlattervei. Díja k: 1600, 600 és 300 k. Építőkö!tség 140,000 k. máj. 14. Kiew város tanácsa: II. Sándor orosz cár szobra. Pályadíjak 3000, 1500 és 500 rubel. máj. 17. Kolozsvár tanácsa: városháza és vigadó tervei; díjak 4000, 2600 és 1800 k. (Eselleg két tervet megvesznek il 800 kor.) jún. 15. Kézdiszentléleki rk. egyházközség templomtervei. Díj 1000 k. jún. 15. Kolozsvár város tanácsa: új városház és vigadó tervei. júl. l. Zalaegerszegi szoborbizottság : Csányi László szobrának tervei (30-50 ezer k.); díjak: I. megbízás, II. 500 k., lll. 250 k. aug. 15. Svájci szövetségtanács : a távÍrószövetség emléke Bernben ; I. díj 8000 k. (Nemzetközi tervpályázat.) okt. l. Com. Internat. Olympique (Paris): modern olympiada tervei (nemzetközi tervpályázat). okt. 15. Puzsony város: kulturpalota tervei: (600.000 k.); díjak: 2000 és 1000 k.

32

5Q12!191O. kig.

Zenta város tanácsától.

Tervpályázati hirdetmény. Zenta r. t. város tanácsa pályázatot hirdet a város által építtetni szándékolt

100 ágyas közkórház terveinek elkészítésére. A pályázatban részt vehet minden okleveles magyarhonos építész. A tervpályázat részletes tervező programmját Zenta város mérnöki hivatala díjtalanul adja ki. A követelt munkálat áll a tervezendő épületek 1: 200 mértékben rajzolt, minden emeletsorát feltüntető alaprajzokból, az eltérő homlokzatok rajzai ból s a tery megértéséhez szükséges metszetrajzokból. Kívántatik továbbá a beépített köbméterek szerint számított közelítő költségvetés és a terv műszaki leirása. A pályaterveket lepecsételt és a tartalom jelzésével ellátott csomagolásban

1910. évi május hó 25·én

délelőtt

11 óráig

elismervény ellenében a városi mérnöki hivatalba kell benyujtani, vagy posta útján beküldeni. A pályázat titkos és ezért a terveket jeligével kell ellátni. A terveket megbíráló bizottság követke?őkből fog alakulni: Szárich Géza polgármester mint elnök, dr. Glücksthál Adolf városi főorvos, Zenta város képviselőtestületének, a zombori m. kir. állam~pítészeti hivatalnak, a Magyar Mérnök- és Epítész-Egyletnek és a Magyar Epítáművészek Egyesületének egy-egy tagja, Berzenczey Domokos városi mérnök mint bizottsági tagok és Szabó Mátyás építőmester, mint a bizottság jegyzője. Az építésre alkalmas legjobb tervek díjazására egy 1000 koronás L és egy 500 koronás II. díj tüzetik ki. Ezenkívül jogosítva van Zenta város bármely tervet 300 koronáért megvenni. E díjak ellenében a jutalmazott, illetőleg megvett tervek Zenta város tulajdonába mennek s a város jogosítva lesz azokat az építéskor tetszése szerint felhasználni. A díjazásban nem részesült és meg nem vett tervek a pályázat eredményének kihirdetése után 6 héttel, mely idő alatt a város jogosítva van a terveket bárhol kiállítani, a benyujtáskor nyert elismervény vagy a postai feladó vevény ellenében a városi mérnöki hivatal által vi~sza fognak adatni. A pályázatban való részvétellel minden pályázó kötelezőnek fogadja el magára nézve ennek a hirdetménynek és a tervező programmnak kikötéseit. Zenta város tanácsának 1910. évi március hó 19-én tartott üléséből.

Szárich Géza polgármester.