A POMÁZI-SÍK (A SZENTENDRE ÉS POMÁZ KÖZÖTT FEKVŐ TÓFENÉK ÉS DERA-SZAKASZ) ÖKOTURISZTIKAI FEJLESZTÉSE ÉS REHABILITÁCIÓJA

A POMÁZI-SÍK (A SZENTENDRE ÉS POMÁZ KÖZÖTT FEKVŐ TÓFENÉK ÉS DERA-SZAKASZ) ÖKOTURISZTIKAI FEJLESZTÉSE ÉS REHABILITÁCIÓJA Ökoturisztikai célú tájképvédelmi és élőhelyfejlesztési program a Tófenéken Infrastruktúra-fejlesztés – vízi turizmus – horgásztó ökoturizmus – nyári és téli vízi sportok élőhelyeket, kultúrtörténeti értékeket bemutató tanösvények – lovaglás – gyalogtúrák – kerékpárutak – élőhely-rehabilitáció Összefüggésben Szentendre Város Környezetvédelmi Programjával, a Dumtsa Jenő Városfejlesztési Stratégiával és Pomáz előkészítés alatt álló Fenntartható Fejlesztési Programjával

Kocsis Imre szentendrei festőművész Kulcslyuk-tájkép (pomázi-síkság) c. 1994-ben készült képe.

Élő Táj Egyesület 2007

A Pomázi-sík (a Szentendre és Pomáz között fekvő Tófenék és Dera-szakasz) ökoturisztikai fejlesztése és rehabilitációja

2

1. BEVEZETÉS A Pomáz-sík szépsége, a háttérben a Kő-heggyel, a hegyekkel, mindenkit megérint: a HÉV-vel Szentendrére érkezőket ill. innen távozókat, a Püspökmajor-lakótelepről Pomáz felé, Pomázról (akár a Dobogókői útról) városunk felé tekintőket. A legtöbben ezen „távolságtartó”, mégis áhítatos kapcsolaton nem lépnek túl: kevesen mennek le a síkra, pedig könnyen megközelíthető és jelen állapotában is számos érdekességet rejt. (Átnézeti térképként ld. az 1. sz. mellékletet.) A látvány különösen a Rózsa utca folytatásában vagy a Harkály-tó mögül, a „civilizációból” a síkra érve impozáns és nemcsak az agglomerációban, hanem az országban, a földrészen is egyedülálló. Mivel a sík iránt évek, évtizedek óta elkötelezettek vagyunk és hol ritkábban, hol gyakrabban, részben szakmai célból, részben pihenésként, meglátogatjuk, ezen tanulmányban összegyűjtöttük a tájra, a táj rehabilitációjára épülő ökoturisztikai, rekreációs – máshol szerzett személyes tapasztalatokon alapuló – elképzeléseinket. Javaslataink alapján megvalósított szelíd, költséghatékony, más elképzelésekhez – kölcsönösen – alkalmazkodó megoldások túlmutatnak a szokványos turisztikai elképzeléseken, egyszerre járulnak hozzá a múlt kulturális és természeti örökségének felfedezéséhez, a táj rehabilitációjához, nem utolsósorban a már tagadhatatlan klímaváltozás helyi kezeléséhez. Itt kell megjegyezzük: Pomáz városa az elmúlt napokban lett az ország második ún. klímabarát települése, mely keretében szoros együttműködés alakult ki a város és az MTA között. Jelen koncepciót szentendrei, pomázi és III. kerületi, természet- és tájvédelmi környezetvédelmi, vízgazdálkodási területen dolgozó lakosok készítették, akik jórészt az Élő Táj Egyesület tagjai. Tanulmányunk célja: - a tájra épülő gazdálkodás és így maga a táj megőrzése - a tájra épülő gazdálkodás fejlesztése - a fentiekkel nem releváns gazdálkodási formák alternatíváinak bemutatás, ill. - mindezek döntéshozók általi elfogadtatása. E – remélhetőleg közössé váló - célok megalapozása érdekében az utóbbi hónapokban intenzív, célzott terepbejárások, adatgyűjtés, informális szakhatósági, képviselői és egyéb egyeztetések történtek. Sőt, a koncepció első változatát a Pomáz Város Képviselőtestületének Ifjúsági-, Sport és Idegenforgalmi Bizottsága egy projektoros előadás alapján már tárgyalta: adott döntés értelmében a következő bizottsági és testületi ülésen a véglegesített koncepciót mutatjuk be. Végül nem öncélúan hangsúlyozzuk: itt élő, a településéket, a tájat, országos és nemzetközi trendeket, jogszabályokat jól ismerő, a döntéshozókat (munkatársként) és az aktualitásokat ismerő szakemberek vagyunk, akik külső támogatás nélkül tárják a települések vezetői elé elképzeléseinket. Partnereink: KINCS kistérségi innovációs egyesület, Kék Forrás Környezet-és Természetvédelmi Egyesület, Levegő Munkacsoport, Mátyásfa Környezetvédő Egyesület, Tavirózsa Környezet-és Természetvédő Egyesület

A közös sikerben bízva, Élő Táj Egyesület Pomázi-sík rehabilitációs Munkacsoportjának képviseletében: Dukay Igor, elnök természetvédelmi szakértő és felülvizsgáló OKTVF-Sz-240/2005, OKTVF-F-386/2005, vízvédelmi felülvizsgáló OKTVF-F-386/2005

ÉLŐ TÁJ KÖRNYEZET-, TERMÉSZET-, TÁJVÉDELMI ÉS KULTURÁLIS EGYESÜLET Postacím: 2000 Szentendre, Frangepán utca 16.  Tel.: 06 (70) 235-02-54 E-mail: [email protected]  Honlap: http://elotaj.extra.hu


3

2. TÁJTÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS Ezen fejezet célja a Pomázi-sík, a Tófenék hajdani állapotának és megváltozásának rövidített bemutatása. A hajdani Tófenék természeti képe, vízrajza a 2.sz. melléklet térképén (első katonai felmérés, mely az 1780-as évekig bezárólag készült) látható. A terület jelentős részét a Dunával árvízi összeköttetésben lévő, a déli peremen átfolyó Derától eltekintve nagyrészt lefolyástalan kb. 600 ha-s mocsaras-láposszikes, vizes-nedves, szélein talán ligetes miliő foglalta el. A sekély, lapos mélyedésbe a hegyoldali, hegylábi források és patakok vize (valószínűleg a Dera kivételével) belevesztek, szétfolytak. (A HÉVnyomvonalnál levágott 105 m-es szintvonal kiterjedése önmagában 322 hektár, a mocsár, a vizes élőhely ehhez képest 350-400 ha lehetett! A Dobogókői út, régi pomázi/szentendrei út, a villasor alatti vonal a Harkály-tóig, ott töréssel az Óbuda Tsz. területét és a Derának a Dobogókői úttól északra eső trapéz alakú foltját is magában foglalva 597 hektár!) A hegylábig a vízállástól függően változó kiterjedésű szegélyein gyepgazdálkodás (rét, legelő) folyhatott, de nem kizárt a halászat, a vadászat, a fűzbotolás, stb. A „tó” legmélyebb pontjait a mai 101 m-en (alatt) lévő három, egyenként min. 2 ha-s folt jelöli ki (összterületük kb. 7 ha; vízmélységük max. 0,2 m lehet). A dunai árvizek átbukási szintjéhez viszonyítva az akkori legnagyobb mélység 1,5 - 2 m lehetett. Az átlagos vízmélység egy méter lehetett. Ha a mai dunai mértékadó árvízi szintjét (MÁSZ) tekintjük alapul (ami a Duna megváltozott folyásiránya és bevágódása miatt csak irányadó és 1-2 m-rel mélyebben van a több száz, ezer évvel ezelőtti szinthez képest) mely kb. 105 tszfm, akkor a tó (vízzel kitöltött árvízi öblözet) időszakosan 322 ha kiterjedésű és 4 m vízoszloppal borított volt (ill. az ma is). A rómaiak idejében a folyami-hegylábi összeköttetést irodalmi adatok és a Tófenéken talált kikötőcölöpök bizonyítják. A terület jelentősebb átalakítása a filoxérához is köthető: az 1880-as években a tengerentúlról behozott szőlőkkel behurcolt kártevő az akkor jórészt – hatalmas hegyoldali erdőirtások helyén – szőlészetbőlborászatból élő dunakanyari települések gazdálkodását tönkretette. Ezzel megnőtt a még gazdálkodásba vonható területek iránti igény („földéhség”), melynek egyik áldozata a Pomáz és Szentendre közötti mocsaras-tőzeges-szikes sík. Eközben a térségből kifelé jobban tekintő munkavállalással összefüggésben megnőtt az igény a közlekedés fejlesztésére (melyet a fővárosból a hegyek felé irányuló turizmus fokozott), az az HÉV-vonal kiépítésére. E két nagyarányú fejlesztés Dumtsa Jenő, Szentendre városát több mint 3 évtizeden át vezető polgármesterségéhez kapcsolódik. A nagyarányú földmunkákat a későbbiekben továbbiak követték, így a Tófenék, a Pomázi-sík kis árkokkal, egy nagyobb, átvezető, töltésezett csatornával („Nádas-csatorna”), 3(-4) mesterséges tómederrel, egy HÉV-töltéssel, átvezető utakkal, peremein ipartelepekkel és lakóövezetekkel „gazdagodott”. Lapályos jellegét nagy kiterjedése miatt megőrizte. Ma már szántókat nem találunk itt, hanem gyomos, nádassal borított területeket, ill. géppel kaszált nagykiterjedésű, összefüggő gyepeket. A legeltetés a lovardák környékére szorítkozik. Jelenlegi tófenék csak tavasszal vízborításos - akkor is csak éppen’ hogy - a lecsapoló és átvezető árkok és a zsilip miatt. A lecsapolás bár ideiglenesen a szántóföldi művelést is lehetővé tette, ma csak a tájhoz inkább igazodó rétgazdálkodás folyik. A lecsapolás klimatikus hatása helyi szinten is jelentkezik, de a Föld felszínét érő hasonló és más helyi beavatkozásokkal együtt már globális. Mivel a terület biológiai értékei miatt az EU Natura 2000-es hálózatának tagja, ezért ebből a szempontból kontinentális jelentőségű. A keretet adó Kő-hegy, ill. a Pilis és a Visegrádi hegység országos (nemzeti parki) védelmet élvez, míg a peremi területek tavai helyi védelemben részesültek. Jelen összeállítás bővebben önállóan nem elemzi a természetvédelmi vonatkozásokat. A cél olyan a hasznosítási formák bemutatása a települési és szakhatósági döntéshozók, tervezők részére, melyeket szükségszerűen előbb vagy utóbb a természetvédelemmel kompromisszumokat kötve alkalmazniuk lehet és e téren koncepcionális szinten kitalálniuk már nem szükséges.



4

3. REKREÁCIÓS, ÖKOTURISZTIKAI FEJLESZTÉSEK A Pomázi-sík jelenlegi állapotában is vizes, vízhez közeli élőhelyekből álló komplexum (wetland), sajátos ökoturisztikai lehetőségekkel, s az ehhez idomuló gazdálkodással. Nemcsak a meglévő tavak a vizes élőhelyei, hanem az árkok, nedves foltok, rétek, ill. ezek lecsapolással degradált megfelelői. Mind ökoturisztikai, mind ökológai téren szükség van egy alapvető, röviden alább felvázolt kompromisszumokon alapuló fejlesztésre, ezért elsőként annak főbb jellemzői mutatjuk be. A kiépítendő infrastruktúra a megközelíthetőség miatt Szentendrére, a Rózsa utca folytatásához koncentrálódik, de pomázi vonatkozásai is vannak. Ld. 3. sz. melléklet térképe. A közlekedési vonatkozásoknak külön fejezetet szenteltünk (4. fejezet). 1. Infrastruktúra-fejlesztés: A sík legmélyebb pontja a Tó-fenék, mely Szentendrén található. Tengerszintfeletti magassága kb. 101,0 m, melyet a térkép szerint három, összesen mintegy 7 ha (6,5464 ha) kiterjedésű folt reprezentál. Ezek kiterjedése, mélysége, fragmentáltsága számottevő ökoturisztikai fejlesztést nem, de élőhely-fejlesztést lehetővé tesz. Másik végletet a dunai árvizekhez (MÁSZ kb. 105 tszfm) tartozó ártéri elöntés több alváltozata jelenti a Dera és a főcsatorna segítségével, melyhez egyes peremi területeken töltést kell emelni. Ez a megoldás látványos, a tájra is épülő (ld. hajdani öblözet, ill. tiszai fokgazdálkodás), de költségesebb és dunai dominanciájú. A dunai vonatkozásokkal sokat foglalkoztunk (többek között a lehetséges árvízi vésztározó-funkció vizsgálata mentén), mégsem szerepel jelen koncepcióban. Köztes megoldásként egy igen látványos, sok turisztikai célt biztonsággal biztosító, költség-hatékony, klimatikus (környezetvédelmi), ökológiai-természetvédelmi cél adódott: egy kisvizes időszakban 101,5 m-en lévő, 41,1513 ha területű, átlagosan 0,5 m „mély”, részben nyíltvizes, mozaikos tájszerkezetű, rétből állóvízzé visszaduzzasztott tómeder kialakítása. (Ezzel e környező területek vízellátása is javul.) A tó legmélyebb (min. 0,5 m mély), összesen mintegy 7 ha kiterjedésű 3 foltját „csatornák” (széles, sekély „árkok”) kötik össze. A tó tavasszal, csapadékos időszakban 102 m-re, azaz +0,5 m-t duzzadhat, mely segíti az átöblítődést, a migrációt (ld. ívó, szaporodó vízi állatok), télen a vermelést, és csapadékszegény időszakban puffert biztosít a horgásztónak is. A szükséges töltésezés kismértékű, az anyag részben rendelkezésre áll. Egyéb műszaki vonatkozásokat is elvi, nem kiviteli szinten és nem költségvetéssel, de átgondoltuk. (Ld. még 6. sz. melléklet.) A fenti terv a pomázi oldalra közvetve hat ki: mivel ott is a helyi vizek helybentartására építünk, javul a különböző élőhelyek minősége, így az itt tervezett – szentendreiekkel összeköthető – tanösvény létjogosultsága nő. Nyomvonala a térképen látható: a dugacskei szikes tótól a kékperjés lápréten át az Alcsevicze-ig, majd a Klisszáig és a Luppamauzóleuimig tart. A HÉV miatt külön egységként kezeljük a Dera Pomáz alatti szakaszát: a művelési ág lehetővé teszi a töltések áthelyezésével a patak és a szakasz egy részéig visszanyomuló Duna ártéri síkjának reaktiválását. (Ld. 4. sz. melléklet térképe) A gazdasági cél a rétek vízellátásának növelése, az ökológiai cél az ökológiai kapcsolatok növelése, természetesen a Dera műszaki szempontból szerény szentendrei és pomázi belterületi revitalizációs lehetőségeinek középtávú kapcsolásával. Az áthelyezett töltések (akár kiszélesített pihenők beiktatásával) a Duna menti kerépárút Pomázra irányuló bekötésével koronázhatóak meg (szó szerint is) ökoturisztikai szempontból. Jobb megoldást is jelent, mint a Dobogókői út mentén vezetett nyomvonal (ld. füstgázok, zaj, ..). A jelenlegi töltéskoronán való nyomvonalat – a beépített szakaszok kivételével, ahol egyébként sincs érdemi játéktér) azonban rehabilitációs okból utasítjuk el. ÉLŐ TÁJ KÖRNYEZET-, TERMÉSZET-, TÁJVÉDELMI ÉS KULTURÁLIS EGYESÜLET Postacím: 2000 Szentendre, Frangepán utca 16.  Tel.: 06 (70) 235-02-54 E-mail: [email protected]  Honlap: http://elotaj.extra.hu


5

Pomáz számára e kistérségi összefogással megvalósítandó projekt közvetlen gazdasági előnyökkel is jár: a megvalósítás és a szelíd turizmusnak megfelelő működtetés során pomázi vállalkozók munkájára is számítani kell. Ennek biztosítása érdekében Szentendre és Pomáz Önkormányzata együttműködési megállapodását célszerű szorgalmazni. 2. Rekreáció (1.): vízi turizmus A Tófenék nyílt víztükrű részeit a növényzetben kialakított, csónakkal járható csatornákon keresztül lehet megközelíteni. A kenuk bérelhetőek; nem a horgászat, hanem a csónakázás, az élővilág (madár)-megfigyelés céljait szolgálják, de infrastrukturálisan a horgászokat kiszolgáló építményekhez és szolgáltatóhoz köthető, miként tervezett tanösvények is, melyek közül egy kimondottan a vízi világot mutatja be, pallóúton. (ld. 6. pont) 3. Rekreáció (2.): horgászat A Rózsa utca végében lévő horgásztó egy kb. 1 ha kiterjedésű, szintén a 101,5 m-es (102 mes) szinttel működő, a természetvédelmi és rekreációs célokat szolgáló területtel kommunikáló (ld. természetes ivatás) víztest. Mélysége a nyugalmi 101,5 m-es szint esetében átlagosan 1,5 m (max. 2 m), de sekélyebb és mélyebb szakaszokat a horgászat, a halállomány és más hasznosítások miatt (ld. alább) tervezünk. 4. Rekreáció (3.): nyári vízisportok Elsősorban a horgásztó egyik széle szolgálja a biztonságos, sekélyvízi fürdőzés lehetőségeit, ezzel egyedülálló kikapcsolódást teremtve a horgászok nem horgász családtagjai, ill. bárki, akár kisgyermekes családok számára. (A közeli bányatavak ezt nem teszik lehetővé.) 5. Rekreáció (4.): téli vízi sportok A korcsolyázás, a fakutyázás a horgásztóra szorítkozó léki horgászattal együtt a szezon megnyújtását szolgálja. A biztonságos korcsolyázásra alkalmas vizek híján (ld. Duna, a mélyebb mesterséges tavak) a nagykiterjedésű sekély (hamarabb kihűlő és mélyebben átfagyó) tószegélyek és maga a visszavizesített Tófenék jelentősége nagy. (A környékbeliek most még járhatnak a közelmúltban magánkézbe került Harkály-tóra.) 6. Rekreáció (5.): vadászat Szezonon kívül – a vadászati idényben – a vízi élővilág kímélete mellett vadgazdálkodási célú hasznosítás is elképzelhető. 7. Ökoturizmus (1.): élőhelyeket, kultúrtörténeti értékeket bemutató tanösvények (TÖ; esetenként szakvezetéssel, akár erdei iskola vagy természetismereti tábor keretében) Püspökmajori- (Harkály-tavi) TÖ: Szentendre; tervezése megtörtént; benyújtott pályázat alapján támogatásra várunk; hossza: 6.400 m; Alcsevicze/Susnyár TÖ: Pomáz tervezése megtörtént; a 2007. évi költségvetésben szerepel; hossza: 3.500 m, de a következőhöz csatolva további 2 km-rel hosszabb; (Ld. 7. sz. melléklet) „Tófenék TÖ”: Szentendre; tervezése megtörtént: egy 300 m hosszú, a 12 éve működő Váci Ártéri Tanösvényhez hasonló, vízi világba vezető pallósor, mely létrehozása a rehabilitációtól függ; Bükkös-patak TÖ: Szentendre; ugyan távolabb található, mégis a Kő-hegy alatt a Püspökmajori TÖ-vel összetalálkozik; hossza: 4.800 m. 8. Ökoturizmus (2.): lovaglás (esetenként /szak/vezetéssel) A meglévő működő lovardákra épül. A Tsz szentendrei területén, de az Alcsevicze déli peremén a Béke úton is működik egy pomázi lovarda. 9. Ökoturizmus (3.): meglévő túraútvonalak (esetenként /szak/vezetéssel) A meglévő működő, különböző S és Z jelzésű, a két várost érintő, ismert túraútvonalakra, azok bekapcsolására épül.



6

10. Ökoturizmus (4.): kerékpározás (esetenként /szak/vezetéssel) A kerékpárok kölcsönzése (nem saját kerékpár esetén) és javítása szintén a horgászközponthoz kapcsolható. A Dera patak menti, dunaihoz kapcsolható nyomvonalat feljebb bemutattuk, de a meglévő utcahálózat is felhasználható. A földutakra alapul, tehát terepjellegű, de ez a családi használatot, de az átmenő jellegű használatot sem zárja ki. 11. Ökoturizmus (5.): ökológiai gazdálkodás A fejlesztés lehetőséget nyújt őshonos magyar fajták, elsősorban szürkemarha, bivaly által végzett legeltetésre, ill. a régi gazdálkodás elemeinek bemutatására, kapcsolódva a Skanzenhez ill. a tervezett térségi múzeumhoz. (Szerintem a szürke marhát kizárhatjuk, a szügyig érő vízben nem fogja legelni a kákát, sást és nádat, ráadásul egy ilyen mezőgazdasági vállalkozáshoz ember is kell a talpán, s kevés ilyen lesz a két városban…) 12. Klímavédelem: A globális klímaváltozás káros hatásainak kivédésében nagy szerepet játszanak a nagy párologtató felülettel és vizes gyepekkel, nádasokkal ölelt természeti területek. A közlekedési vonatkozások miatt a következő fejezet kizárólag erről a témáról szól.

4. KÖZLEKEDÉSI VONATKOZÁSOK Az ökoturisztikai és táj-, természetvédelmi fejlesztéseknek több, egymással szükségszerűen átfedő közlekedési vonatkozása, megközelítése van: 1. Lokális jelentőségűek a meglévő túraútvonalak, a kerékpározás, a kenuzás, a tanösvények, a gyalogos megközelítés mindkét településről (Vasúti villasor, Rózsa utca, Béke utca, ..). 2. Térségi ill. nagyobb jelentőségű tömegközlekedés eszköze a HÉV (a szentendrei végállomás a távolsági buszok miatt; közelsége miatt a Pannónia telepi és a pomázi megállók) és a távolsági buszjáratok, melyek félórás utazás révén a fővárosból is elérhetővé teszik a síkot. 3. Autóközlekedés: a terület pereme jelenleg is jól megközelíthető személygépkocsival, de a tervezett Nyugati tehermentesítő út át is halad rajta, ezért a nyomvonallal és alternatíváival bővebben foglalkozunk. 4.1. A Nyugati tehermentesítő út Az 5. sz. melléklet térképén jól megfigyelhetőek a „Nyugati tehermentesítő út” nyomvonala és alternatívái, melyek elemzéséhez készült az alábbi táblázat. (Külön – „Szentendre, nyugati

tehermentesítő út É-i szakasz” nyomvonalának véleményezése címmel – készült összeállítás a Püspökmajortól É-ra lévő szakaszra.) Az alternatívák bemutatásával és érvényesítésével célunk - a Natura 2000-es és helyi védett értékek védelme (= megóvása és természetvédelmi kezelése), ezzel megőrzése az utókor és az ökoturizmus számára, ti. az út ne pusztítson el vagy ne válasszon szét élőhelyeket vagy a legkisebb károkkal; - a Natura 2000-es és helyi védett értékek természetvédelmi rehabilitációja (fejlesztése), az utókor és az ökoturizmus számára, ti. az út nyomvonala támogassa a célt; - az egyedülálló tájkép megőrzése, fejlesztése, ti. az út és más vonalas létesítmények (elektromos távvezetékek) ne csúfítsák el a tájat; - az értékek bemutathatóságának biztosítása, ti. az előzővel és a szelídturizmus nyomvonalainak biztonságos használatával összefüggésben. Az alábbi táblázat használatához: 1. Az alábbi variációk elsősorban a szentendrei szakaszra vonatkoznak, mivel többségük a Dobogókői útról, a közigazgatási határtól Pomáz felé eső, szabályozási tervben szereplő leágaztatásra épül; egy változat vezet be Pomáz elejére; ÉLŐ TÁJ KÖRNYEZET-, TERMÉSZET-, TÁJVÉDELMI ÉS KULTURÁLIS EGYESÜLET Postacím: 2000 Szentendre, Frangepán utca 16.  Tel.: 06 (70) 235-02-54 E-mail: [email protected]  Honlap: http://elotaj.extra.hu


7

a Derát keresztező változatok mindegyikével műszakilag összeegyeztethető a patak és a Duna-ártér reaktiválása. 2. A felsorolás (és a kapcsolódó elemzés) K-ről NY felé halad. 3. A mérlegelésnél bár pontozást nem alkalmaztunk, de a súlyozott szempontokat („többletpontszám” alapján) vastagbetűvel szedtük. 4. Összességében a „2., Iparterület peremi nyomvonal A.-változatot” tarjuk szerencsésnek, két ütemben való megvalósítással. I. ütem: Dobogókői út – Rózsa utca x – Vasúti villasor (felé) II. ütem A: Vasúti villasor (kiszélesítése a sík irányába fél-egy sávval) – A:– Bartal tanya – „hátsó pomázi út” x - …. de ezen nyomvonal kidolgozása is érint, különböző szinten védett élőhelyeket. – B: a Püspökmajor lakótelep felé egyébként is tervezett átkötések II. ütem B: Egyeztetve a párhuzamosan készülő szentendrei közlekedési koncepció tervezőjével, a Vasúti villasorral párhuzamosan, a Harkály-tó mögött, ahhoz minél közelebb haladó útvonal látszik kompromisszumosan elfogadhatónak. Szentendre Szabályozási Tervét 2007-ben vizsgálják felül, mely szükséges a módosítások végigviteléhez.



8

1. sz. táblázat: A „Nyugati tehermentesítő út, déli szakasz” alternatívái Változat neve és térképi jele 0. változat: A jelenlegi nyomvonal (térképi jel: piros)

1. változat: Iparterületi nyomvonal (térképi jel: vastag fekete szegéllyel középzöld)

2. változat: Iparterület peremi nyomvonal A., B. (térképi jel: vékony fekete szegéllyel világos és középzöld)

3. változat: Meglévő töltésen vezetett nyomvonal (térképi jel: vastag fekete szegéllyel, sárga)

4. változat: Béke utca (Alcsevicze) –Püspökmajornyomvonal A., B. (térképi jel: vastag világos zöld) 5. változat Az út terve kikerül

előny 1. a legrövidebb változat

1.

A naturás területeket nem választja el egymástól (annak legszélén halad) 2. A nyomvonal a jelenlegi iparterületi felhasználókhoz legközelebb húzódik (a jelenlegi és a majdani iparterületi felhasználók között halad) 3. a tájban észrevétlen látképi elemként jelenik meg 1. a vonalvezetés egyszerű 2. a jelenlegi és majdani iparterületi felhasználók rákapcsolódását a terület peremén lehetővé teszi 3. a majdani egységes iparterület kialakítását lehetővé teszi, a város felé 4. most összefüggő naturás területeket választ el egymástól (de egy kisebb peremi részt választ le az egészről és nem az egészet két féllé) 5. a Vasúti villasorra a Harkály-tó előtt vezetve (A-alváltozat) előny a tó „szerves egészben hagyása” a Tófenéktől 1. most ökológiailag összefüggő („nagyon művi infrastuktúrával nem gátolt kapcsolatú”) naturás területeket választ el egymástól, de úgy hogy az úttal fedett terület önmagában nem naturás (Csak a csatorna nem az, az út nyomvonala jócskán érintene Natura2000-s területet!) 2. a töltést megszakító nagyobb („vad„) átjárókkal a kapcsolat kialakítható, növelhető/fejleszthető 3. a vonalvezetés egyszerű 4. a síkon átvezető csatorna töltésén az út töltéséhez rendelkezésre áll (részben szélességében, részben anyagmennyiségében) 1. Az „A” nem metsz naturás területet 2. Az „A” meglévő (ill. kiépítendő, ld. Alcsevicze) utak felhasználását és kiszélesítését szorgalmazza

hátrány 1. most összefüggő naturás területeket választ el egymástól 2. ellehetetleníti a rehabilitációt (csökkenti annak lehetőségét) 3. a tájban jelentős (előnytelen) látképi elemként jelenik meg 1. A vonalvezetés bonyolultabb

1.

most összefüggő naturás területeket választ el egymástól (de: ld. előny 4. pont) 2. a Vasúti villasorra a Harkály-tó után vezetve (B-alváltozat) hátrány a tó elválasztása a Tófenéktől 3. a Vasúti villasorra a Harkály-tó előtt vezetve (A-alváltozat) hátrány a Vasúti villasor hosszabb szakaszának közúti terhelése

1. most összefüggő naturás területeket választ el egymástól 2. a tájban jelentős (előnytelen) látképi elemként jelenik meg

1. A Dobogókői utat felhasználja, azt nem tehermentesíti 2. A Dobogókői úton lámpás HÉV-kereszteződés van 3. Az A és B nyomvonal egyaránt a leghosszabb a B naturást területet metsz

1. Jelentős költség- és időmegtakarítás (útés felüljáró építés), mely más célokra


A Pomázi-sík (a Szentendre és Pomáz között fekvő Tófenék és Dera-szakasz) ökoturisztikai fejlesztése és rehabilitációja a szabályozási tervből.

fordítható 2. Sokkal kevésbé növekszik a forgalom 3. Az ingatlanspekuláció lehetősége csökken.


9

A POMÁZI-SÍK (A SZENTENDRE ÉS POMÁZ KÖZÖTT FEKVŐ TÓFENÉK ÉS DERA-SZAKASZ) ÖKOTURISZTIKAI FEJLESZTÉSE ÉS REHABILITÁCIÓJA

Recommend Documents