A Polgári Törvénykönyv Családjogi Könyvének főbb rendelkezései dr. Katonáné dr. Pehr Erika c. egyetemi docens PTE-ÁJK Révfülöp, 2014. szeptember 24.
ELŐZMÉNYEK
Családjog helye és szerepe A családi jogot (polgári jogot is) hagyományosan a magánjog részének tekintjük, mely évszázadokon át szokásjogi alapokon nyugodott. Korai jogforrás az 1894. évi XXXI. tc. a házassági jogról, és az 1877. évi XX. tc. a gyámsági és a gondnoksági ügyek rendezéséről elnevezéssel jelent meg. Ónálló jogággá vált a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. tv. (Ptk. háttér-joganyag) megalkotásával. A polgári jog és a családi jog korábban két különálló jogterületet alkotott – ez megváltozott a 2013. évi V. törvény, a Ptk. Családjogi Könyvének hatálybalépésével.
A támogatott döntéshozatalról szóló 2013. évi CLV. törvény A
gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013.évi CLXXV. törvény,
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
hatálybalépésével összefüggő átmeneti és a felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) Az
egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról 2013. évi CCLII. törvény
Új Ptk. szerkezete A kódex könyvekből, részekből, címekből és fejezetekből áll ( paragrafuscímek) 1. Könyv: Bevezető rendelkezések, 2. Könyv: Az ember mint jogalany 3. Könyv: A jogi személy 4. Könyv: Családjog, 5. Könyv: Dologi jog, 6. Könyv: Kötelmi jog, 7. Könyv: Öröklési jog, 8. Könyv: Záró rendelkezések. (Bevezető rendelkezések az alapelveket, a Záró rendelkezések a fogalommeghatározásokat, jogharmonizációs klauzulákat tartalmazzák)
Családjogi Könyv újdonságai Lényeges változások mellett
a joggyakorlat
indokolt
módosításai is megjelennek Főszabályként kerüli az igazgatási szabályokat, de bekerülnek perbeli legitimációs szabályok Jogi (állam) beavatkozás visszaszorulása a házasság és család intézményénél Elismeri és szabályozza a tényleges családi kapcsolatokat Családi jogviták békés rendezése, együttműködés fontossága
(közvetítői eljárás, mediáció)
I. NEGYEDIK KÖNYV CSALÁDJOG
NEGYEDIK KÖNYV Családjog Szerkezete: Első rész: Alapelvek Második rész: Házasság Harmadik rész: Az élettársi kapcsolat családjogi hatásai Negyedik rész: Rokonság (rokoni kapcsolat, leszármazáson alapuló rokoni kapcsolat - családi jogállás örökbefogadás, szülői felügyelet, rokontartás), Ötödik rész: Gyámság
Alapelvek • Alapelvek: általános iránymutatás a jogalkotónak, normatív funkció a jogalkalmazónak (értelmezési, hézagpótló funkció)
Az alapelvek bizonyos társadalmi elvárásokat, erkölcsi normákat – jogon kívüli értékeket - is közvetítenek a jogalkalmazók számára.
• Vannak nevesített alapelvek, és olyanok, amelyek nem említettek szó szerint, de áthatják az egész polgári jog rendszerét, a szemléletet tükrözik (jogtudomány elvei)
PTK. ELSŐ KÖNYV Alapelvek Értelmezési alapelv A jóhiszeműség és tisztesség alapelve (aki nem tud, és
kellő körültekintés mellett sem tud a látszattal ellentétes valóságról - erkölcsös) Az elvárható magatartás elve A felróható magatartás és az önhiba értékelése (jogellenes - önhiba csak felróható magatartás lehet) A joggal való visszaélés tilalma (jognyilatkozat pótlása) A bírósági út igénybevételének biztosítása. (Megváltozik a polgári jog alapelveinek rendszere: általános, és speciális alapelvek)
NEGYEDIK KÖNYV I. Alapelvek A
házasság és a család védelme (nemzetközi kötelezettségek, családi-egyéni érdek, tényleges családi kapcsolat) A gyermek érdekének védelme (gyermek érdeke és jogai fokozott védelemben részesülnek. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy saját családjában nevelkedjék. Ha nem nevelkedhet saját családjában, akkor is biztosítani kell számára, hogy lehetőleg családi környezetben nőjön fel és korábbi családi kapcsolatait megtarthassa. Gyermeki jogok Gyvt.-ben) Házastársak egyenjogúságának elve (házastársi kapcsolatban, családi életben) A méltányosság és a gyengébb fél védelmének elve (summum ius summa iniuria; mediáció)
II. Rész Házasság I. CÍM II. CÍM III. CÍM IV. CÍM V. CÍM VI.CÍM
A házasságkötés A házasság érvénytelensége A házasság megszűnése A házastársak személyi viszonyai A házastársi tartás Házassági vagyonjog
II. Házasság Házasságkötés
egy férfi és nő együttes akarat kijelentése (nyilatkozat feltételhez, határidőhöz nem köthető) Házasság létezésének és nem létezésének megállapítása (jogosultak – ki ellen indítható, Pp. 281.§-ával azonos az alperesi pocizói) Házasság előtti tanácsadásról nem rendelkezik Házasságkötés helyszíne (önkormányzat hivatali helyisége)- jegyző engedéllyel máshol is megköthető (nyilvánosság kizárása is kérhető) Házasság érvénytelensége, okai: korhatár, gondokság alá helyezés, rokoni hozzátartozói kapcsolat (a relatív házassági akadályok körében kissé szűkebb körre szabott – volt mostohaszülő- mostohagyermek kikerül), korábbi házasság. Perindítás jogvesztő határidőkkel. Érvénytelen házasság maradék joghatásai (apaság vélelme, névviselés, vagyonjog)
Egyező akaratnyilvánításon és a nem megegyezésen alapuló
bontás szabályai jól elkülönülnek. A megegyezésen alapuló bontásnál, a megegyezést nem tekinti a házasélet teljes és helyrehozhatatlan megromlása bizonyítékának (megromlás okait, a folyamatot nem vizsgálja). Bíróság feladata véglegesség és a befolyásmentesség vizsgálata. Megszűnik a közös megegyezés második fordulata, a 3 éves különélés.
Járulékos kérdések – szülői felügyelet közös gyakorlása vagy csak egyik szülő általi gyakorlása gyermek lakóhelye (kapcsolattartást a közös felügyeletnél nem kell szabályozni), gyermek tartása, házastársi közös lakás használata, házastársi tartás (ez csak igény esetén) A házastársi közös vagyon megosztása nem feltétel többé.
Megszűnt az egyezség módosítását korlátozó 2 éves rendelkezés. Szülői felügyelet gyakorlása, gyermektartás, kapcsolattartás módosítása bármikor, de csak a kiskorú gyermek érdekében. Mediáció lehetősége a bontóper megindítása előtt, vagy bontóper alatt. saját elhatározásukból vagy bíróság kezdeményezésére megromlott kapcsolat helyrehozatala („békítés”) vitás kérdésekben való megegyezés A megállapodás perbeli egyezségbe foglalható.
Házastársak személyes viszonyai Együttműködés és támogatás ( hűség jelentősége az
apasági vélelemnél, személyes és vagyoni kötelezettség) Közös és önálló döntés (család, egymás és a gyermek érdekeinek figyelembe vétele) Lakóhely megválasztása (közösen döntenek)
Házastársi tartás Házassági életközösség vagy házasság felbontása esetén házastársi tartás (rokontartás szabályainak figyelembe vétele)- 5 éven belül válik rászorulttá- később kivételesen. életközösség 1 évnél rövidebb
és gyermek nem született – életközösség időtartamával megegyező ideig – különös méltányosság tartásra való érdemtelenség meghatározása (hozzájárult a házasság megromlásához) tartás egyszeri juttatással (jövőbeni fellépés ekkor nem lehetséges)
Házassági vagyonjog A CSJK első helyre a vagyoni viszonyok szerződéses rendezését teszi. Házastársi közös és külön vagyon fogalma (szerkezete és
tartalma más- közössé válik 5 év után) – külön vagyon terhei és tartozásai törvényes vagyonjogi rendszer a házastársi vagyonközösség (osztatlanul és egyenlő arányban illeti meg) - a közös vagyonhoz tartozás vélelme. különbséget tesz a mindennapi közös életvitelt szolgáló és a
foglalkozás gyakorlásához, az üzleti célú un. vállalkozói vagyon között a használat- kezelés, rendelkezés és a vagyon megosztása tekintetében.
Házastárs hozzájárulásának vélelme a közös vagyonra kötött
visszterhes szerződésnél (kivéve bizonyos szerződéseknél, ha 3. személy tudta, vagy kifejezetten tiltakoztak nála a szerződés megkötése előtt) A házastársi közös lakást magában foglaló ingatlannal való önálló rendelkezés kizárt, a házastárs hozzájárulását vélelmezni nem lehet. Rendelkezési jogból eredő felelősség (főszabály:nem szerződő házastárs CSAK a közös vagyon hányad erejéig felel) 3. személlyel szemben egyoldalú hatálytalanság (nem járult hozzá, nem vélelmezhető , hozzájárulás megdőlt) speciális felelősség a házastársak között - a szerződésen kívül okozott károkért felel (mentesül, ha megfelel a házastárs érdekének, akaratnak, vagyont károsodástól óvta meg)
Vagyonközösség megszűnése: bíróság megszünteti pl. jelentős adósság, végrehajtási eljárás, felszámolás veszélyezteti az őt megillető részesedését,- szerződéssel, vagy az életközösség megszűnésével. Házassági közös vagyon megosztása szerződéssel (bíróságtól). (szakaszai: leltár, követelések- tartózások, megtérítések, vagyontárgyak és tartozások szétosztása, külön vagyon kiadása. Egységes, teljes körű rendezés - vagyonmérleg alapján – felek egyező nyilatkozata, vagy célszerűség, arányosság, méltányosság szempontjai alapján.
Házassági vagyonjogi szerződés Részletesebb szabályokkal (diszpozitív és kógens) a szerződés különböző vagyonjogi rendszert határozhat meg, illetve közös végrendelet szabályai szerint halál esetére is rendelkezhet. Szerződési korlátok: házasság és család és a gyengébb fél védelmének elve; a jó erkölcsbe ütközés. Harmadik személy védelme: vagyonjogi szerződés alakja és nyilvántartása (módosítása és megszüntetése) visszamenő hatályú rendelkezés tilalma (3. személy terhére) házastársak külön szerződése vagyonjogi szerződéstől eltér (közös vagyonhoz, külön vagyonhoz tartozás)- 3. személy tudjon róla Megszűnésének szabályai (bíróság megszünteti, életközösség megszűnik – kivéve közös végrendeletként is hatályosul)
Alternatív vagyonjogi rendszerek Közszerzeményi rendszer (önálló vagyonszerzők– vagyonelkülönítés érvényesül) közszerzemény a tiszta vagyoni érték (adósság rá eső részének és a különvagyon levonása után fennmaradó) – vagyonszaporulat megosztása az életközösség megszűnése után közszerzeményi vagyon fele illeti meg. Vagyonelkülönítési rendszer Házassági vagyonjogi rendszer kizárása (vagyonszerzésre, vagyontárgyakra, terhek-tartozások tekintetében) vagyonukat önállónak használják, önállóan rendelkeznek vele, önállóan felelnek a tartozásért Közösen viselik (háztartás költségeit, gyermek nevelési kiadásait, - költségviselési részvételt jelent a háztartásban végzett munka)
Házastársi közös lakás használatának rendezése Közös lakás fogalma
Az eddig jogcímek mellé bekerült a haszonélvezeti jog is, a tulajdoni és bérlakások rendezésének érintetlenül hagyásával. A szolgálati lakások viszont kikerültek. (lakáshasználatra jogosult a kiskorú gyermek) Közös lakással való rendelkezésnél a házastárs hozzájárulását vélelmezni nem lehet. Lakáshasználat előzetes szerződéssel (közokirat , ügyvéd által
ellenjegyzett okirat), házassági vagyonjogi szerződésben is. Gyermek használati jogának figyelembe vétele, de csak akkor rendelkezhet a bíróság eltérően, ha a megállapodás a gyermek megfelelő lakásához fűződő jogát súlyosan sérti.
Közös jogcímen lakott lakás használatának rendezés pl.
közös tulajdon megszüntetésével együtt bontóperben, vagyonmegosztási perben Lakáshasználat megosztása vagy mellőzése (átalakításra jogosult, műszaki feltételek, költségek előlegezése - elköltözött, más lakása van, felróható magatartást tanúsított) Kizárólagos jogcímen lakott lakás (osztott használat, kizárólagos használat-bérlői jogállásban) Lakáshasználati jog ellenértékének megtérítése (gyermek lakáshasználati jogának értéke is szempont)
III. Rész Az élettársi kapcsolat családjogi hatásai VII. CÍM Az élettársi tartás VIII. CÍM Az élettársak lakáshasználatának rendezése
III. Élettársi kapcsolat családjogi hatásai Hatodik könyvben: fogalma és vagyoni viszonyok szabályai (vagyonjogi szerződés, törvényes vagyonjogi rendszer, lakáshasználat előzetes szerződéses rendezése) - Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása Negyedik Könyvben: családjogi hatása A közös gyermeket nevelő - 1 éve együtt élő - élettársak jogviszonya a CSJK.-ban maradt, tartási és lakáshasználati jogokkal, a közös gyermeket nem nevelők kapcsolatához csak vagyoni következmények fűződnek. Tartás, mint új intézmény: önhibáján kívül nem képes eltartani; érdemtelenség az életvitele, magatartása miatt; tartás egyszeri juttatása – később nem léphet fel; a rokontartás szabályainak alkalmazása), Lakáshasználat bírósági rendezése (szabályok akkor is alkalmazhatók, ha nem származott közös gyermek)
IV. Rész Rokonság IX. Cím A rokoni kapcsolat X. Cím A leszármazáson alapuló rokoni kapcsolat XI. Cím Az örökbefogadás XII. Cím A szülői felügyelet XIII. Cím A Rokontartás
V. Rokoni kapcsolat Változatlanul egységes a vélelmi rendszer. Főbb változások: Az emberi reprodukcióra irányuló eljáráson alapuló származás beillesztése (élettársi kapcsolatnál), egységesíti a teljes hatályú és a házasságkötést megelőzően tett apai elismerő nyilatkozat szabályaikat (apai elismerő nyilatkozat új megtámadási okai) az apaság bírósági megállapítását megdönthetetlen vélelemmé emeli, az anya perindítási jogot kap, az anyaság tényét a szüléshez köti, kizárva ezzel a dajka és béranyaság elvi lehetőségét is apaság nem peres eljárásban való megdöntése kiskorú gyermek névviselési szabályai átkerülnek a szülői felügyeleti címbe ( képzelt apa bejegyzését nem a CSJK. szabályozza)
Apai jogállás keletkezése ( sorrendet be kell tartani): Anya házassága Reprodukciós eljárás (élettársak) Teljes hatályú apai elismerés Apaság bírói megállapítása Reprodukciós eljárás: a kérelmezők különnemű élettársak, egyike sem áll házastársi kapcsolatban, együttes kérelem, gyermek származása az eljárás következménye Teljes hatályú elismerés (elhagyja „akitől a gyermek származik”, és nem feltétel a 6 hónapon belüli házasságkötés)tehető anyakönyvvezető, gyámhatóság, bíróság, közjegyző, konzul előtt
Apaság megállapítása Az apaság bírósági megállapítását az anya, az apa, a
gyermek és a gyermek halála után leszármazója kérheti. Az apaság megállapítása iránti pert az apa ellen, az apának pedig a gyermek ellen kell megindítania. A kiskorú gyermek a perben a gyámhatóság hozzájárulásával
az anya pertársaként vehet részt. Ha az anya által indított perben a gyermek nem az anya pertársa, a pert az anyának a gyermek ellen is meg kell indítania. Ebben az esetben a gyermek képviseletére a gyámhatóság eseti gyámot rendel.
Két feltétel: a fogamzási időben nemi érintkezés és alaposan következtethető, hogy a gyermek ebből az érintkezésből származik Lehető legnagyobb fokú bizonyosságra törekvés (orvostudomány fejlődésével DNS) 2005. új 22. sz. módszertani levél: kizárólag DNSvizsgálat indokolt a származás megállapítása iránti perekben Nagykorú gyermek esetén nyilatkoznia kell a névviselésről (eddigi családi név, vagy vér szerinti apa családi neve)
Apasági vélelem megtámadása Kizárt: reprodukciós eljárás ( kivéve, ha nem járultak hozzá) apaság bírósági megállapítása Megtámadási okok körét bővíti: A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozaton alapuló vélelmet meg lehet támadni, ha a nyilatkozatnak a jogi feltételek hiányában nincs teljes hatálya, az apai elismerő nyilatkozat tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés hatása alatt jött létre, vagy az apai elismerő nyilatkozatot jogszabály megkerülése céljából tették (gyámhatóság, ügyész indíthatja, ha a gyermek érdekével nem ellentétes)
A CSJK nem tartja fenn azt a rendelkezést, hogy a gyámhatóság akkor járulhat hozzá az apaság vélelmének megdöntése iránti per megindításához, ha a származás kiderítése és a családi jogállás rendezése a gyermek érdekében áll (együtt nem teljesül). Rövid határidők egyensúlyt biztosítanak a származás kiderítéséhez fűződő érdek és a családi kapcsolatok stabilitásának érdeke között. Cél az ösztönzés, hogy a gyermek családi jogállását a gyermek kis korában rendezzék – mert ezután már csak a gyermek maga érvényesítheti A vélelem csak akkor dönthető meg, ha a nemi kapcsolat, vagy a származás kizártsága teljesen bizonyos. Ezekben a perekben a vélelmezett apától való származás lehetetlenségét kell vizsgálni.
Megtámadásra jogosultak és határidők Ha az elismerő nyilatkozat tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés hatása alatt jött létre, kizárólag a vélelmezett apa támadhatja meg. Az anya csak a gyámhatóság jóváhagyásával, kiskorú gyermekével együttesen indíthat pert (anya gyermek törvényes képviselője) Elismerést a jogszabály megkerülésével tették, kizárólag az ügyész és a gyámhatóság jogosult. Megtámadási határidők (elévülési jellegűek): gyermek 3 éves koráig; vélelem keletkezésétől számított 1 év; kényszerhelyzet megszűnésétől számított 1 éven belül; tudomásszerzéstől számított 1 év (nagykorú önállóan a nagykorúságtól számított 1 éven belül)
Vélelem megdöntése nemperes eljárásban Nincs szükség perindításra, ha az anya házassága alapján az apaság vélelme fennáll, az életközössége azonban már legalább 300 napja megszűnt és az a férfi, akitől a gyermek ténylegesen származott, a gyermeket teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal el kívánja ismerni. A bíróság nemperes eljárásban a vélelmezett apa, az anya, a gyermeket teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal elismerni kívánó férfi közös kérelmére megállapítja, hogy a gyermeknek nem az anya férje (volt férje), az apja. Az apaság kérdését ugyanebben az eljárásban "teljes hatályú apai elismerő” nyilatkozattal kell rendezni. (Ebben az eljárásban nem kell alkalmazni az apaság vélelmének megdöntésére irányadó határidőket.)
Örökbefogadás
Örökbefogadás és feltételei Más részekben megjelenő szabályok (alapelvek; házasság érvénytelensége, rokonság, kapcsolattartás; apasági vélelem; öröklés) Általános feltételek (egyező kérelem és hozzájárulás; ítélőképessége birtokában levő gyermek véleménye is; nevelésben kívánatos folyamatosság; közérdek már nem szerepel = gyermek érdeke Örökbefogadó személye (korhatár felemelése 25. életévre, kivéve rokoni, házastársi - közös gyermekké fogadás, testvérek örökbefogadása) Alkalmasság megállapítása (külön jogszabály szerinti előzetes eljárás, és felkészítés után; 3 év + 1 év hosszabbítás; speciális eljárás - nemzetközi, rokoni, 1év gondozás, gyermekvédelmi nevelőszülőnél, vagy családbafogadó gyámnál)- egységes nyilvántartás kialakítása.
Örökbefogadható gyermek Örökbeadható gyermek csak kiskorú (szülei nem élnek, nevelni nem képesek, kivéve házastársinál) Örökbefogadhatónak nyilvánítás (legfeljebb két évre + 2 év meghosszabbítás, jogkövetkezményekre való figyelmeztetés) Gyermek örökbeadhatóságának megállapítsa minden esetben (egységes nevelésbe vétel jogintézménye miatt)ezen belül egy lehetőség az örökbefogadhatónak nyilvánított nevelésbe vett gyermek.
Fogalmi meghatározások Szülői hozzájárulások nyílt és titkos örökbefogadáshoz (fogalmak meghatározása, jognyilatkozatok egységes visszavonása – gyermek 6 hetes koráig - szülő, más hozzátartozó általi nevelés érdekében; szülői felügyelet megszűnése; hozzájáruló nyilatkozatok mellőzése, de kell a 14 év alatti cselekvőképtelen szülő hozzájárulása)
Titkos örökbefogadásnál gyermek születés előtt is tehető, gyámhatósági jóváhagyás a 6. évet betöltött vagy egészségileg károsodott gyermek esetében ( reális esély vizsgálata) Nyílt örökbefogadás – a rokonok és a szülő házastársa által történő örökbefogadás kivételével – csak a TEGYESZ, vagy működési engedéllyel rendelkező örökbefogadást elősegítő szervezet közreműködésével jöhet csak létre.
Nemzetközi örökbeadás, ha a gyermek más országba kerül, függetlenül állampolgárságától.
Jognyilatkozatok visszavonása A gyámhivatal a szülő nyilatkozata alapján haladéktalanul:
megkeresi a gyermek nevelését vállaló szülő vagy más hozzátartozó tartózkodási helye szerinti gyermekjóléti szolgálatot, védőnőt, szükség esetén más szervet vagy személyt, hogy tájékozódjon a gyermek nevelésének körülményeiről és a szülőnek vagy más hozzátartozónak a gyermek nevelésére irányuló vállalásának megalapozottságáról,
környezettanulmányt készít vagy szerez be a gyermek nevelését vállaló szülő vagy más hozzátartozó tartózkodási helyéről, meghallgathatja tanúként az örökbefogadás előkészítésében közreműködő, örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezet vagy a TEGYESZ szakemberét. ( gyermek kiadása és átadásának megszervezés)
Örökbefogadás joghatásai
Gyermeki jogállás, közös gyermekké fogadás Joghatás a jogokra és kötelezettségekre (megszűnik a szülői felügyelet, rokontartás, de rokoni kapcsolattartás két esetben fennmarad, továbbá a nyíltnál a vér szerinti szülő kapcsolattartása) Örökbefogadott neve (összekapcsolt családi név, kivételesen családi név megtartása és utónév megváltoztatása; képzelt személy megállapítása már nem szerepel) Örökbefogadás utánkövetése
Utánkövetést a TEGYESZ vagy a közhasznú szervezet látja el (nyílt és titkos). Közhasznú szervezet, ha: az általa előkészített és lezárult örökbefogadást követően utánkövetést végez, más közhasznú szervezet vagy TEGYESZ által előkészített, lezárult örökbefogadást követően utánkövetést végezhet. Az örökbefogadást a rokoni, házastársi örökbefogadás esetén legalább három évig, egyéb esetekben öt évig, de legfeljebb a gyermek nagykorúvá válásáig követi után (két hónapon belül, azt követően pedig félévente)- 1 évig kötelező, további kérelemre.
Utánkövetés tartalma: a gyermek családjába történő beilleszkedését, a családdá válás folyamatát, az örökbefogadással kapcsolatos kommunikációt, a gyermek identitásának egészséges fejlődését a gyermek óvodai, iskolai beilleszkedését, illetve a beilleszkedés során a problémák megelőzését, vagy az esetlegesen felmerült problémák megoldását,
Örökbefogadás felbontása
Egy fejezetbe vonja (ex tunc, ex nunc hatással, hatáskör gyámhatóság vagy bíróság - csak a kiskorú érdekében, indokolt esetben, a fenntartása elviselhetetlen- ) Egyik örökbefogadó a meghalt örökbefogadó tekintetében is kérheti (bármelyikükkel szemben tanúsított magatartás alapján) Ügyésznek nincs keresetindítási joga Az örökbefogadás megszűnésével felélednek a leszármazáson alapuló rokonságból származó azon jogok és kötelezettségek, amelyek az örökbefogadással megszűntek, de a szülői felügyeleti jogok és kötelezettségek (gondozás, nevelés) nem állnak helyre. Kérelemre a családi név további viseléséről dönthetnek.
Vérségi származás megismerése Felvilágosítást kérhet:
Az örökbefogadott az örökbefogadás tényéről korától függetlenül juthat információhoz ugyancsak felvilágosítást kérhet arról, hogy vér szerinti szülője él-e, és van-e testvére, féltestvére, a 14 életévét betöltött a vér szerinti szülőjének, testvérének természetes személyazonosító adatairól (családi és utóneve, születési családi és utóneve, születési helye és ideje, anyja születési családi és utóneve )
Meghallgatások (vér szerinti szülő, testvér stb.) és annak mellőzése. Ettől független vér szerinti szülő - anonimizált - egészségügyi adatai megismerésének lehetősége (OEP megkeresés, elutasítás, ha nincs jelentősége) Nem közölhetők az adatok, ha ismeretlen helyen való távollét vagy elháríthatatlan akadály miatt nem volt lehetséges a meghallgatás; a vér szerinti szülő, a testvér nem járul hozzá; kiskorú gyermek érdekeivel ellentétben áll.
Szülői felügyelet
Szülői felügyelet változása A gyermekelhelyezés helyett a „szülők között a szülői felügyeleti jogok rendezéséről”szól
a szülők felelősségét helyezi a középpontba, elsődleges szerepet szán a szülők megállapodásának
a szülő-gyermek kapcsolat alapvető elveit kiemeli (együttműködés, egyenlő jogok, gyermek bevonása a döntésekbe, szülői felügyelet kivételes korlátozása)
megszünteti az együttes és közös szülői felügyelet szóhasználatát
közösen gyakorolt jogok vitájában a gyámhatóság dönt, akár együtt élő, akár különélő szülőkről van szó, a bírói hatáskör megszűnt.
mellőzi az indok nélküli állami beavatkozást (nincs kötelező
beszolgáltatás, megszűnik a számadási kötelezettség a vagyon állagáról) különélő szülő jogait és kötelezettségeit (kapcsolattartás, tájékoztatás, együttműködés),
rendezi
gyermek sorsát érintő lényeges kérdések (név meghatározás, név megváltoztatás, belföldi- külföldi tartózkodási hely kijelölése, állampolgárság, iskola-életpálya megválasztása)
tényleges családi kapcsolatok nevelés, kapcsolattartás),
védelme
(gondozás,
eljárás során lehetőséget ad a közvetítő eljárás igénybe vételére, ami hivatalból is elrendelhető,
differenciáltan szabályozza a szünetelést (családbafogadás), megszűnést, megszüntetést (16 életévét betöltött kiskorú szülő gondozási és nevelési jogát nem korlátozza) – már nem szünetel a szülői felügyeleti jog, ha megállapodás, vagy bírósági döntés szerint a gyakorlására a másik szülő jogosult.
Szülői felügyelet tartalma Képzelt apa
bejegyzésére csak az anya kérelmére kerülhet sor. A gyermek nagykorsága után maga dönt a bejegyzésről, vagy a korábbi törléséről. A névmegállapítással kapcsolatban a bírói hatáskör megszűnik. Szülői ház elhagyása gyámhatósági engedéllyel, ha az érdekeivel nem ellentétes. Huzamos idejű külföldi tartózkodás (tanulmányok, munkavállalás) önállóan, vagy egyik szülővel CSAK mindkét szülő egyetértése esetén lehet, mert közös döntési jog – vita esetén a gyámhatóság dönt. Külföldi letelepedéshez gyámhatósági engedély már nem kell (DE szülői hozzájárulás igen)
Egységes gyámhatósági hatáskör
az életpálya kijelölése , tanittatás, iskola megválasztása kapcsán. A gyermekkel tényleges családi kapcsolatban álló személy részt vehet a gyermek gondozásban és nevelésben a felügyeletet gyakorló szülő hozzájárulásával. Megszűnik a
gyermek pénz és értéktárgyainak beszolgáltatása (átadás csak szankciós céllal) – nagykorúságkor csak a vagyon kiadása szerepel
Szülői felügyelet gyakorlása, rendezése 1.) Szülők megállapodása (peren kívül, vagy peres eljárásban) a közös felügyelet gyakorlásáról A különélő szülők a szülői felügyelettel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket egymás között megoszthatják és megállapodhatnak abban is, hogy a szülői felügyeletet teljes körűen csak az egyikük gyakorolja (kiegyensúlyozott életvitel) Bírósági döntés, vagy egyezség jóváhagyása a közös szülői felügyeletről (gyakorlás mikéntje, gyermek lakóhelyének meghatározása, de a kapcsolattartás nem szabályozott), 2.) A gyermekétől különélő szülőt a bíróság feljogosíthatja a gyermek gondozásával, nevelésével összefüggő egyes feladatok ellátására és kivételesen a vagyonkezelés és a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviselet teljes körű vagy részleges gyakorlására is, a gyermek sorsát érintő valamely lényeges kérdésben való döntés jogát korlátozhatja vagy megvonhatja. 3.) Harmadik személynél történő elhelyezés
Különélő szülő jogai A szülők együttműködési kötelezettsége
(ne legyen
zaklatás, tanácsadás, kritizálás) A gyermekkel együttélő szülő tájékoztatási kötelezettsége (gyermek fejlődéséről, egészségi állapotáról, tanulmányairól) Közösen gyakorolt felügyeleti jogok (fontos: a tartózkodási hely, huzamos idejű vagy letelepedés jellegű külföldi tartózkodási hely kijelölése, állampolgárság megváltoztatása) A különélő szülő tájékoztatási kötelezettsége (ha erre feljogosította a bíróság), Közvetítői eljárás (megfelelő együttműködés kialakítása, a különélő szülő jogainak biztosítása érdekében),
Kapcsolattartás, mint gyermeki jog Kapcsolattartásra a nagyszülő, a testvér, – ha a szülő és a
nagyszülő nem él, vagy tartósan akadályozva van, vagy a jogát önhibájából nem gyakorolja – a gyermek szülőjének testvére, vagy szülőjének házastársa is jogosult. A kapcsolattartásra – ha a gyermek hosszabb időn keresztül a
háztartásában nevelkedett – kérelmére feljogosítható a szülő volt házastársa, nevelőszülő, gyám és az is, akinek a gyermekre vonatkozó apasági vélelmét a bíróság megdöntötte.
Kapcsolattartás tartalma A kapcsolattartási jog magában foglalja a gyermekkel való személyes találkozást, a gyermeknek a szokásos tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra történő elvitelét, a gyermekkel időszakonként, elsősorban az oktatási szünetek és a többnapos ünnepek időszakában való huzamos együttlétet, és kiterjed a kapcsolat személyes találkozás nélküli folyamatos fenntartására. Kapcsolattartás külföldön meghatározott rendben a külföldi utazáskor az elvitel joga is beletartozik- ki kell mondani, ha nem jogosult erre különböző országokban élő szülő és gyermek kapcsolata (másik államba vitel)
Rendelkezni kell a: kapcsolattartás gyakoriságáról és időtartamáról, folyamatos vagy
időszakos voltáról, külön jogszabályban meghatározott – felügyelt kapcsolattartásra
kerül-e sor, gyermek átadásának és visszaadásának helyéről, idejéről és
módjáról, kapcsolattartás elmaradására vonatkozó értesítési kötelezettségről
és az elmarad kapcsolattartás pótlásáról. A jogosultnak fel nem róható okból elmaradt kapcsolattartást a legközelebbi megfelelő időpontban, de legkésőbb 6 hónapon belül pótolni kell. Költségek és vagyoni, továbbá nem vagyoni károk megtérítése.
Gyermekvédelmi közvetítői eljárás (mediáció) Kapcsolattartás rendezése, kapcsolattartás végrehajtása, szülői felügyeleti jog gyakorlásával összefüggő eljárásban folytatható. Közvetítői eljárás lehet ( felek erről nyilatkoznak – elrendeli) kérelemre, beleegyezéssel gyermekvédelmi közvetítői eljárás vagy támogatott közvetítői eljárás, a Ptk. alapján elrendelt kötelező gyermekvédelmi közvetítői eljárás vagy kötelező támogatott közvetítői eljárás Gyermekvédelmi közvetítői eljárásban az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékbe vagy az igazságügyi tárca által vezetett Névjegyzékbe felvett közvetítő ad szolgáltatást. Támogatott közvetítői eljárásban a TEGYESZ közvetítője nyújt szolgáltatást (TEGYESZ/5 fő foglalkoztatása)
Kötelező közvetítő eljárás (gyermekvédelmi vagy támogatott) CSAK a szülő számára rendelhető el. Közvetítés helyszíne: gyermekvédelmi közvetítésnél a felek igényei szerint támogatott közvetítői eljárásban TEGYESZ, a gyámhivatal vagy a gyermekjóléti szolgálat székhelyén Közvetítés díja: az általuk választott közvetítő által meghatározott díjat maguk térítik meg, TEGYESZ által biztosított támogatott közvetítői eljárás igénybevétele esetén a minimálbér 3%-a/alkalom; költségmentesség kérhető, ha nem éri el az öregségi nyugdíj min. 4x-t; RGYK ingyenes, nevelésbe vett gyermeknél az eljáró szerv viseli.
Gyámhivatali eljárás 2 hónapra történő felfüggesztése (első találkozás után közvetítői ülés 3 alkalommal, kivételesen több is lehet) - eredménytelen, kivételesen meghosszabbítás vagy megállapodás küldés – Gyermek bevonható a közvetítői eljárásba (kérelemre, javaslatra) Közvetítő jelzése a gyámhivatal felé, ha felmerül a gyermekbántalmazás, súlyos elhanyagolás gyanúja. Megállapodást, részmegállapodást – 8 napon gyámhivatalnak megküldi – majd egyezségkötés.
belül
Rokontartás Egységesíti a rokontartás és a gyermektartás szabályait. Közös szabályok: Jogosultság (önhibán kívüli rászorultság, érdemtelenség hiánya, tartási képesség - saját vagy, jogosultat megelőző személy tartását nem veszélyezteti) Indokolt szükséglet (nem szűkős tartás, nem létminimum, átlagos- ésszerű színvonalú) Tartási kötelezettség sorrendje (gyermektartás, szülőtartás, felmenők, távoli leszármazók - testvértartás )- eltérés Tartásdíjat határozott összegben- előre kell megállapítani (automatikus emelkedés- indexálás, külön intézkedés nélkül) - tartás más módja is lehetséges Perindítás (gyermek érdekében gyámhatóság, szülő érdekében járási hivatal is, bővül, aki a jogosultat gondozza ) elévülési idő 6 hónap , illetve 3 év.
Kiskorú gyermek tartása A kiskorú gyermek tartásra való rászorultságát vélelmezni
kell. Ez a vélelem a gyermek nagykorúságának betöltése után is – legfeljebb azonban a huszadik életévének betöltéséig – érvényesül, ha középfokú iskolai tanulmányokat folytat. Kiskorúval szemben az érdemtelenség nem érvényesül
(kivéve a 18-20 gyermeket).
közötti középfokú tanulmányokat folytató
Szülő tartási kötelezettsége- saját
szükséges tartásának korlátozás (kivéve, gyermek keresménye, jövedelme van, más rokon kötelezhető)
Szempontok: gyermek „indokolt” szükségletei (nem tényleges), mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyai, a szülők háztartásában eltartott más gyermek, más tartásra jogosult gyermekek száma, gyermek saját jövedelme, gyermekvédelmi, családtámogatási, TB és szociális ellátások megléte.
Nagykorú gyermek tartása Főbb kérdések a rászorultság, érdemtelenség. Szükséges tanulmány (életpályára előkészítő szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzés vagy tanfolyam, a felsőfokú végzettségi szintet biztosító alap- és mesterképzésben, a felsőfokú szakképzésben folytatott tanulmányok folyamatos végzése.) Életkor (25.életévig- később rendkívül indokolt esetben), Elvárások (tanulmányok folyamatos folytatása, kapcsolattartás a kötelezettel) Szempontok: indokolt szükséglete, szülő teherbíró képessége, saját jövedelmi helyzete. Mentesül: érdemtelenség; tanulmányok megszegése; teljesítőképesség hiánya, tanulmányok ésszerű időn belüli befejezése.
Ötödik rész Gyámság XIV. Cím A gyámrendelés XV. Cím A gyámság gyakorlása XVI. Cím A gyámságnak és a gyám tisztségének megszűnése
Gyámság főbb változásai A hagyományos gyámság és a gyermekvédelmi gyámság összhangja Hagyományos gyám (nevezett gyám, rendelt gyám, kötelező – családbafogadó- gyámrendelés) Gyermekvédelmi gyámságság ( csak gyermekvédelmi gyám) Többes gyámrendelés (közös vagy együttes vállalás, vagyonkezelésnél különös szakértelem igénye, gyermekvédelmi gyámság) Közös vagy külön gyám( gyámhatóság mérlegel) (Ítélőképessége birtokában levő gyermek véleménye - alapos okból tiltakozik a 14. életévét betöltött)
Gyámság viselésének feltételei (nagykorúság, kizáró ok nem áll fenn, és szubjektív és objektív alkalmasság, továbbá vállalja - kivéve gyermekvédelmi gyámnál) Személyi alkalmasság (szakvélemények, gyermekkel való kapcsolat, ismeretség stb.) Kizárás a gyámság viseléséből (Csjt.-vel egyezően, de érvénytelenség nincs - fel kell menteni, ha akadály keletkezik később)
Gyámság ellátása
Gyám jogkörének korlátai (nincs jogköre a név meghatározása, megváltoztatása, örökbefogadáshoz való hozzájárulás terén; gyámhatósági jóváhagyás kell a családi jogállás rendezéséhez) – eseti gyám rendelése. Vagyonkezelés (terjedelmét a szülői tv. képviselet határozza meg, de pénz és értéktárgyat át kell adni) Gyámhatósági felügyelet a működés felett (felvilágosítás, jogkör korlátozása, intézkedések megváltoztatása hivatalból - és csak közeli hozzátartozók kérelmére) – gyermekvédelmi gyámságnál irányítás. Jelentések, számadások. Csak a szülő és a gyámhatóság jogosult kérni a gyermekelhelyezés megváltoztatását (szülő, nagyszülő, testvér, szülő testvére perindítási joga megszűnik)
Gyám költségeinek és kiadásainak megtérítése gyermek tartása: juttatások folyósítása, jövedelmének, vagyonának - engedéllyel - történő igénybevétele gyámság ellátása: gyermek jövedelméből igényelheti,
vagy a gyámhatóság megtéríti – számadás elbírálása során) – kivéve gyermekvédelmi gyám.
A gyám felmentése (nem felróható okból, hanem érdekkörben felmerülő okbólnincs érdeksérelem, veszélyeztetés – új szabály: ha később derül ki az akadály, vagy utóbb lesz akadály - vagy a gyermek érdeke jobban érvényesül) Gyám elmozdítása (felróható okból, így jogaival visszaél, kötelességét elhanyagolja - olyan cselekményt követ el, mellyel a gyermek érdekét súlyos sérti, veszélyezteti - vagy méltatlanná válik) Gyám kártérítési felelőssége a vagyonkezelés során (nem alkalmazható a szülői felügyelet enyhébb szabálya, ezért a szerződésen kívül okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel, - kivéve alkalmazotti, megbízotti kárfelelősség)
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET
