A PÉNZMOSÁS MEGAKADÁLYOZÁSÁNAK HAZAI SZABÁLYOZÁSA

n GAZDASÁGI ROVAT Az MVM Rt. Közlemények Szerkesztôbizottsága legutóbbi ülésén elfogadta azt a javaslatot, hogy a lap indítson egy ún. gazdasági rovatot, legfôképpen azért, mert szeretne olvasóinak aktuális, használható gazdasági ismereteket is nyújtani munkájukhoz. Ez egyúttal kissé oldaná is a Közlemények erôsen mûszaki jellegét. A gazdasági rovat mindig több, általában rövidebb terjedelmû téma feldolgozása lenne, szinte kérdés-felelet jelleggel. A fô az aktualitás és a pontosság, illetve az, hogy az olvasótábor minél szélesebb köre igényelje az információt. A gazdasági rovat témái mellett megjelenthetnek még más, gazdasági témákat feldolgozó cikkek is, de

ezek külön, önállóan és általában nagyobb terjedelemben és részletezettséggel. Az induló gazdasági rovat elsôként két nagyon aktuális témával rendelkezik. Az egyik a „pénzmosással” kapcsolatos szabályozási és gyakorlati követelmények ismertetése, amellyel többé-kevésbé mindannyian találkozni kényszerülünk, vagy mint ügyfél, vagy mint szabályozás alá esô tevékenységet végzô jogi személy képviselôje. A hazai szabályozás illeszkedik az EU követelményeihez, ismerete ezért is fontos, különösen a vezetô-irányító pozíciót betöltôk számára. A másik téma a mérlegképes képesítéssel rendelkezôk regisztrációs lehetôségérôl informál. Ez is viszony-

lag széles réteget érint: elsôdlegesen az ilyen képesítéssel rendelkezôket, de érinti a valamilyen vállalkozási tevékenységet folytatókat is, hiszen változni fog a jövô évtôl a beszámolók készítésének szabályozása, s azzal összefüggésben a mérlegképes képesítéssel rendelkezôk szolgáltatásainak igénybevétele is. A gazdasági rovat témáit illetôen szívesen vesszük olvasóink javaslatait, igényeit is, amelyet kérünk a Szerkesztôbizottság címére eljuttatni. Reméljük, kezdeményezésünk beváltja a hozzá fûzött reményeket, s hasznos információival a rovat hamar megkedvelteti magát olvasóink körében. A Szerkesztôbizottság

A PÉNZMOSÁS MEGAKADÁLYOZÁSÁNAK HAZAI SZABÁLYOZÁSA n A PÉNZMOSÁS (AZ ELNEVEZÉS NAGYON TALÁLÓAN EGY AMERIKAI GENGSZTERHÁLÓZAT PÉNZÉNEK EGY MOSODÁN KERESZTÜLI TISZTÁRA MOSÁSÁBÓL RAGADT MEG) ELLENI HARC KÖZÉRDEK, MIVEL A BÛNÖZÉS VISSZASZORÍTÁSA ÉS MOZGÁSTERÉNEK SZÛKÍTÉSE A TÁRSADALOM ÉRDEKEIT SZOLGÁLJA. EMELLETT A PÉNZMOSÁS ELLENI FEJLETT SZABÁLYOZÁSSAL RENDELKEZÔ ORSZÁGOK GAZDASÁGÁNAK NEMZETKÖZI SZINTÛ MEGÍTÉLÉSE IS ELÔNYÖS, EZ PEDIG SZOROSAN ÖSSZEFÜGG AZ EGYES GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÓ SZERVEZETEK MEGÍTÉLÉSÉVEL. JELEN CIKK CÉLJA A JELENLEG HATÁLYOS PÉNZMOSÁS ELLENES SZABÁLYOZÁS ALAPJÁN ANNAK BEMUTATÁSA, HOGY A SZABÁLYOK HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ SZEMÉLYEKNEK MILYEN KÖTELEZETTSÉGEI KELETKEZNEK, NEM MELLÔZVE A VONATKOZÓ LÉNYEGESEBB KÜLFÖLDI SZABÁLYOK ISMERTETÉSÉT SEM.

DR. HAMAR EDINA A MAGYAR PÉNZMOSÁSI SZABÁLYOZÁS Az elsô jogszabály, mely a pénzmosás megelôzése és megakadályozása tekintetében kötelezettségeket írt elô egyes szervezeteknek, az 1994. évi XXIV. törvény volt (Pmt.). E szabályozás a pénzügyi szektor azon szereplôire terjedt ki, amelyek a hagyományos pénzügyi szolgáltató tevékenységeket nyújtják, vagyis a banki, biztosítási és befektetési szolgáltatásokkal foglalkozó személyekre vonatkozik, de mintegy elôremutatva a játékkaszinók vonatkozásában már olyan személyeket is a szabályozás alá vont, amelyek eu-

92

rópai szinten is csak a 2001/97/EC irányelvben jelentek meg. A terrorizmus elleni küzdelemrôl, a pénzmosás megakadályozásáról szóló rendelkezések szigorításáról, valamint az egyes korlátozó intézkedések elrendelésérôl szóló 2001. évi LXXXIII. törvény több ponton módosított sok más jogszabályt, egyebek között a Pmt.-t, a hitelintézetekrôl és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényt, a polgári törvénykönyvet, vagy a büntetô törvénykönyvet. E törvénnyel egyidejûleg lépett hatályba a Pmt. végrehajtási rendelete, a 299/2001. (XII.27.) Kormányrendelet, amely az egymással összefüggô

A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2002/1–2

ügyleti megbízásokra, az ügyfél azonosítására (okiratok, adatok rögzítése), az ORFK-nak történô bejelentésre, a belsô szabályzat elemeire és a kijelölt személyre vonatkozóan ad eligazítást.

A PÉNZMOSÁS FOGALMA, FÁZISAI A pénzmosás törvényi meghatározását a Büntetô Törvénykönyv 303 és 303/A §-ai tartalmazzák. A „pénzmosás” kifejezés minden olyan eljárást magába foglal, amely arra irányul, hogy lehetetlenné tegye az illegáli-

san szerzett – bûncselekménybôl származó – pénz eredetének azonosíthatóságát és azt legális forrásból származónak tüntesse fel. A pénzmosás nem önálló, hanem járulékos bûncselekmény. Mindig meg kell, hogy elôzze valamilyen másik bûncselekmény, amelynek a jövedelmét legalizálni, tisztára mosni próbálják. A jövedelmet így lehet „beforgatni” a legális gazdaság szférájába. A pénzmosás elleni küzdelem fô célja tehát a bûnözés visszaszorítása oly módon, hogy minden olyan lehetôséget ellenôrzés alá von, amelyet a bûnözôk felhasználhatnának arra, hogy az illegális eredetû bevételeiket legális módon helyezzék el a gazdaságban, vagy azt nagy értékû, könynyen mobilizálható és értékesíthetô javakba fektessék. A szervezett bûnözéshez kapcsolható, jelentôs bevételt eredményezô bûncselekmények különösen a kábítószer-kereskedelem, az illegális fegyverkereskedelem, a gépkocsi lopás, az embercsempészet, a prostitúció, leánykereskedelem, az egyes gazdasági bûncselekmények, valamint az adócsalás, a korrupció, az egyes vagyon elleni bûncselekmények. A pénzmosásnak négy fázisa van: 1. Elhelyezés: a készpénz elválik az alapbûncselekménytôl, pénzügyi szervezetekhez kerül. A bûncselekményekbôl származó készpénzbevételeket a bûnözôk pénzügyi szolgáltatóknál (hitelintézeteknél, pénzügyi vállalkozásoknál) helyezik el, ahonnan rövid idôn belül belföldre vagy külföldre kívánják továbbítani, esetleg más fizetôeszközre transzformálva. n A bûnözôk ennek kapcsán teljesen ismeretlen, gyanútlan személyeket alkalmaznak arra, hogy a készpénzt kis részletekben, több pénzügyi szolgáltatónál fizessék be. Az idegen személyek jelentôs honoráriumot kapnak az adott befizetések végrehajtásáért. Tevékenységük során a bûnözôk felügyelet alatt tartják ôket, hogy a fizetésre átadott pénzösszegek valóban rendeltetési helyükre jussanak. E módszer alkalmazása esetén a pénzt átadó bûnözô, vagy képviselôje akkor is anonim marad, ha a ténylegesen befizetô személyt azonosítják. n A külföldön elkövetett bûncselekményekbôl származó illegális jöve-

delem becsempészését követôen oly módon, olyan címszó alatt helyezik el, mintha az szabályos üzleti tevékenységbôl, legális gazdálkodásból származó bevétel lenne. n Jellemzô, hogy a pénzmosást folytatók intenzív készpénzforgalommal járó üzletek (pl. játékkaszinók, éttermek, áruházak) megszerzésére törekszenek és e vállalkozásaikból származó legális bevételeiket „piszkos” jövedelmeikkel vegyítik. n Több bûnözô csoport kifejezetten pénzmosás céljára hoz létre vállalkozásokat, amelyeknek olyan személyek a vezetôi, névleges tulajdonosai, akiknek semmi köze nincs a bûncselekményekbôl származó jövedelem megszerzéséhez. Egyedüli feladatuk az, hogy a legális vállalkozást a jogszabályoknak messzemenôen eleget téve irányítsák, és „mossák” a pénzt. 2. Rétegezés (bujtatás): A pénz eredete követhetetlenné válik keresztezô és fedô mûveletek, vásárlások, elektronikus átutalások révén. Ez az illegális bevételek forrásaiktól való különválasztását jelenti különbözô pénzügyi tranzakciókkal, s célja a bevétel forrásainak elrejtése, bújtatása, anonimitás biztosítása. Ennek során a bûncselekménnyel szerzett vagyont oly módon törekednek elválasztani a forrástól, a jövedelem megszerzôjének személyétôl, hogy végül rájuk, a vagyon eredetére a szokásos eljárások végrehajtása során ne lehessen következtetni. Ilyen alkalmazott eljárások például: n A nemzetközi átutalások során offshore társaságok, bankok, offshore területeken lévô bankok igénybevétele; n Az illegális bevételt részletekre bontva, többszöri (lehetôleg határokon átmenô) átutalást végezve juttatják el a címzetthez; n Fiktív gazdasági társaságok, személyek felhasználása. 3. Integrálás: A bûncselekménybôl származó vagyont visszajuttatja a gazdaságba legális üzleti forrásból származónak feltüntetve. A bûnös módon megszerzett tôkének a gazdaságba történô visszaáramoltatását jelenti. Ennek sikeres végrehajtása esetén a bevétel jogszerû üzleti tevékenységbôl származó pénzalapnak tûnik. Gyakorlattá vált, hogy készpénzben teljesítik a kifizetéseket, s ily

módon a számlavezetésben nem lehet következtetni a pénzforgalomra, a jövedelem mértékére. 4. Legalizálás: Az illegális tevékenységbôl származó vagyon (pénz) elismert pénzügyi szervezetektôl induló és odaérkezô vagyonként tûnik fel. Személyi hatály

A Pmt. hatálya alá tartoznak eredetileg a pénzügyi szolgáltató szervezetek, azaz azok a gazdálkodó szervezetek és a külföldi székhelyû vállalkozások magyarországi fióktelepei, amelyek a Magyar Köztársaság területén pénzügyi szolgáltatási, postai pénzforgalmi közvetítôi, biztosítási. biztosításközvetítôi, biztosítási szaktanácsadói, befektetési szolgáltatási vagy befektetési alapkezelési tevékenységet folytatnak, továbbá a játékkaszinót mûködtetô koncessziós társaságok, és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak. Ezeket a személyeket nevezi összefoglaló néven a törvény „pénzügyi szolgáltató szervezeteknek”. A 2001. évi törvénymódosítás következménye közül az egyik legfontosabb a személyi hatály kibôvülése. Így kiterjed az ingatlanközvetítôi, számviteli, könyvvizsgálói, adószakértôi tevékenységet végzô személyekre, a kétmillió forint vagy azt meghaladó értékû ingósággal – így különösen nemesfémmel, drágakôvel, ezekbôl készült tárgyakkal, ékszerekkel, díszmûáruval –, kulturális javakkal, mûvészeti alkotásokkal kereskedô, azokat árverésen vagy bizományosként értékesítô személyekre is, amennyiben az ellenérték kiegyenlítése készpénzben történik. A törvénymódosítás a jogtanácsosokat, azok irodáit, az ügyvédeket és azok irodáit, valamint a közjegyzôket is a törvény hatálya alá veszi azzal a kikötéssel, hogy ezen személyekre és szervezetekre a pénzmosási törvény rendelkezései nem alkalmazhatóak egészen addig, ameddig az ezekre vonatkozó részletes szabályokat és rendelkezéseket tartalmazó törvényt el nem fogadják (a kormány 2002. november 30-áig kapott haladékot a törvény országgyûlés elé terjesztésére). Az új szabályok által a törvény hatálya alá került személyek és szervezetek is bekerültek az általános kategória, azaz a „pénzügyi szolgáltató


93

szervezet” meghatározásába, amelyre a törvény általános jelleggel ír elô kötelezettségeket. De egészében mindannyiunkra érvényesek e szabályok, hiszen ügyfélként szinte mindenki napi kapcsolatban van ezen pénzügyi szolgáltató szervekkel. Az azonosítási kötelezettség

Az elsô fontos kötelezettség az azonosítás. Ez abból az alapvetô kötelezettségbôl ered, hogy a modern üzleti életben a szolgáltatások nyújtói ismerjék azokat a személyeket, akikkel üzleti kapcsolatban állnak. A beazonosíthatóság fontos másrészt a bûnüldözô szervek munkájának segítése érdekében is. Így tehát elengedhetetlen, hogy a személyek regisztrálva legyenek, és ne névtelenül vegyék igénybe a szolgáltatásokat. A legtöbbet hangsúlyozott hiányosság a bemutatóra szóló takarékbetétek létezése volt a magyar rendszerben. Eredetileg csak az EU-csatlakozás idôpontjában került volna sor ezen betétek megszüntetésére, de ez nem elégítette ki az FATF-et (Financial Action Task Force – az OECD mellett mûködô szervezet, melynek fô feladata a pénzmosás elleni küzdelem), így a hitelintézeti törvény 2000. év végi módosításával történt meg a szükséges intézkedés, a 2001. évi módosítás eredményeként ilyen betéteket már újonnan nem lehet elhelyezni. Az ügyfél azonosítását tehát minden pénzügyi szolgáltató szervezetnek kötelezôen el kell végeznie, az ügyfélnek pedig kötelessége megadni a szükséges adatokat. A Pmt. konkrétan meghatározza, hogy milyen esetekben kell, hogy erre sor kerüljön: n az ügyféllel történô üzleti kapcsolat létesítésekor, írásbeli szerzôdéskötéskor az ügyfelet, annak meghatalmazottját, illetve a rendelkezésre jogosult személy azonosítását kötelezô elvégezni; n pénzmosásra utaló adat, tény, körülmény esetén az ügyfelet értékhatárra tekintet nélkül azonosítani kell; n az összesen kétmillió forintot elérô vagy meghaladó összegû, forintban, illetôleg külföldi pénznemben történô készpénzforgalommal

94

együtt járó, valamint ilyen piaci értékû értékpapír letétjére, illetve bizalmi ôrzésére irányuló ügyleti megbízás kizárólag olyan személytôl fogadható el, akinek az azonosságát igazoló okmányait a pénzügyi szolgáltató szervezet ellenôrzi; n külön szabályok vonatkoznak a pénzváltások során történô ügyfélazonosításra (ahol már 300 ezer forintot elérô, illetve meghaladó összegû pénzváltási tranzakció esetén is el kell végezni az ügyfél azonosítását). Ha az ügyfél jogi személy vagy más szervezet, az azonosításkor a jogi személy vagy szervezet nevében vagy megbízása alapján eljáró személy azonosságát is meg kell állapítani. Amennyiben ez nem történik meg (például az eljáró személy ezt megtagadja), a pénzügyi szolgáltató köteles megtagadni az ügylet teljesítését. Az ügyfél kötelessége továbbá, hogy amennyiben az adataiban változás áll be, azt a tudomásszerzéstôl számított 5 munkanapon belül be kell jelentenie a pénzügyi szoláltatónál. A Pmt. részletesen meghatározza azon adatokat, illetve az azok alapjául szolgáló dokumentumokat, amelyek az azonosításhoz szükségesek. Természetes személyeknél ezek az úgynevezett természetes azonosítók, lakcím és igazolásukra szolgáló dokumentumokat jelenti, egyéb esetekben pedig a bejegyzési dokumentációk szolgálnak az azonosításra. Külföldi személyek esetében az adott ország jogrendszere szerinti azonosítási illetve bejegyzési igazolások bemutatása szükséges. A pénzügyi szolgáltató ezen iratok megôrzésére 10 évig köteles. Az ORFK részére történô bejelentési kötelezettség

Az azonosítás mellett a másik nagy kötelezettség a rendôrséghez történô bejelentés megtétele. Az ORFKnak a pénzmosásra utaló adatot, tényt vagy körülményt a pénzügyi szolgáltató szervezet által kijelölt személynek jelentenie kell (ez nem azonos a Büntetô eljárási törvény által szabályozott feljelentési kötelezettséggel).


Joggal merül fel a kérdés, melyek ezek a körülmények, melyek megalapozzák a pénzmosás gyanúját. Ilyenek lehetnek egyes szokatlan tranzakciók (például az ügyfél a szerzôdés megkötésekor tartózkodik attól, hogy a szükséges információkat megadja, az ügyfél szerzôdésben vállalt kötelezettségeit rendszeresen más teljesíti, az ügyfelek, akik fizetési szempontból problémásak, elmaradt fizetési kötelezettségeiket hirtelen egy összegben teljesítik). Ezen esetek azonban önmagukban nem feltételezik a pénzmosás fennállását, a bejelentési kötelezettséget az egyes esetek összes körülményeinek vizsgálatával kell teljesíteni. Belsô szabályzat készítése

A pénzügyi szolgáltató szervezet köteles a pénzmosást lehetôvé tevô, illetôleg megvalósító bank- vagy pénzügyi mûveletek megakadályozása érdekében az ügyfelek azonosítását elôsegítô belsô ellenôrzô és információs rendszert mûködtetni, valamint gondoskodni arról, hogy alkalmazottai a pénzmosás bûncselekményére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megismerjék, a pénzmosást lehetôvé tevô, illetôleg megvalósító bank- vagy pénzügyi mûveleteket megtanulják felismerni, és a pénzmosás gyanújára okot adó esetekben megfelelôen tudjanak eljárni. E feladatok teljesítése érdekében a pénzügyi szolgáltató köteles belsô szabályzatot készíteni, melyet a felette szakmai felügyeletet gyakorló szerv hagy jóvá. A szakmai felügyeleti szerv az elkészítéshez iránymutatásokat és mintaszabályzatokat bocsát rendelkezésre, és meghatározott kikötések alkalmazását kötelezôen elôírhatják. Ezen iránymutatásokat és mintaszabályzatokat az érintettek kötelesek titkosan kezelni. Azon pénzügyi szolgáltató szervezetek részére, amelyek nem rendelkeznek állami, szakmai felügyelettel, a pénzügyminiszter teszi közzé a belsô szabályzatok kidolgozásához szükséges irányelveket a Pénzügyi Közlönyben. A 7001/2002. (PK 7.) PM irányelv, amely 2002. április 9-én jelent meg, gyakorlatilag az összes pénzügyi szolgáltató szervezet szabályzatának elkészítéséhez útmutatót ad. A könyvvizsgálók részére a Magyar

Könyvvizsgálói Kamara külön szabályzatot készített. Belsô szabályzatot tehát minden olyan szervezetnek készítenie kell, amely a pénzügyi szolgáltató szervezet fogalmi körébe esô tevékenységeket végzi. Ezt az alapító okiratban szereplô tevékenységek alapján, illetve az egyes tevékenységekhez szükséges megfelelô engedélyek birtokában lehet meghatározni. Érdemes minden vállalkozásnak elôre gondolkoznia, hogy milyen tevékenységek gyakorlásával kíván foglalkozni a jövôben, hiszen amint valamelyik, a jogszabály hatálya alá esô felvételre kerül, rögtön kötelezô lesz a szabályzat megalkotása és alkalmazása is, amely elôírásainak betartása és betartatása kötelezôvé válik. Nemzetközi szabályozás

Végezetül néhány gondolatot, tényt arról, hogy hol tart a nemzetközi küzdelem a pénzmosás tekintetében,

illetve hol tart Magyarország megítélése. A pénzmosás tekintetében már több mint egy évtizedes nemzetközi együttmûködés létezik. Ezen együttmûködésben olyan szervek vesznek részt, mint az FTAF, az Európai Unió, az Európa Tanács, az Egyesült Nemzetek, a Nemzetközi Valutaalap és a pénzügyi piacok felügyeleteinek nemzetközi szintû szervezetei. A legjelentôsebb köztük az FTAF (Pénzügyi Akció Munkacsoport), amelyet a G7-ek 1989-es csúcstalálkozóján állítottak fel, jelenleg 28 tagja van. A pénzmosás elleni küzdelem érdekében 40 pontból álló ajánlást fogalmaztak meg, amelyek a pénzmosás elleni küzdelem legfontosabb alapelveit rögzíti, amely a szeptember 11-ei eseményeket követôen újabb 8 ponttal egészült ki. A pénzmosás kérdéseiben nem együttmûködô országokat és területeket úgynevezett „feketelistára” tették, és a 2001. június 22-ei ülésén Magyarország is felkerült e listára (ilyen orszá-

goknak minôsülnek például: Cook-szigetek, Egyiptom, Grenada, Indonézia, Izrael, Oroszország, Ukrajna). Ez a tény óriási kockázatot rejtett magában az ország pénzügyi, gazdasági, valamint politikai megítélésével kapcsolatban, ezért kiemelt fontosságú volt hazánk számára a feketelistáról való minél hamarabbi lekerülés. Az FTAF 2002. januári ülésén kedvezôen fogadta a magyar szabályváltozásokat, és felhívta hazánkat egy végrehajtási terv kidolgozására, amely a szabályok gyakorlati érvényesülését és alkalmazását tartalmazza. Ennek keretében májusban a szervezet képviselôi helyszíni vizsgálatot tartottak hazánkban, a tapasztalt eredményeket kedvezôen fogadták – különösen az anonim betétek értékének több mint 50%-os csökkenését –, és június 21-én, egy év után, lekerült Magyarország a kétes értékû pénzek tisztára mosása elleni fellépésben együtt nem mûködônek ítélt államok listájáról.

EU-S HARMONIZÁCIÓ A KÖNYVVITELBEN A MÉRLEGKÉPES, ÉS AZ AZZAL EGYENÉRTÉKÛ KÉPESÍTÉSSEL RENDELKEZÔK REGISZTRÁCIÓJÁRÓL n A SZÁMVITELRÔL SZÓLÓ, TÖBBSZÖR MÓDOSÍTOTT 2000. ÉVI C. TÖRVÉNY (TOVÁBBIAKBAN SZÁMVITELI TÖRVÉNY) EURÓPAI IRÁNYELVEKKEL VALÓ HARMONIZÁLÁSÁNAK FOLYAMATA MÁR TÖBB PONTON MEGTÖRTÉNT, KEZDVE A KÖTELEZÔ KÖNYVVIZSGÁLAT ELÔÍRÁSÁVAL, FOLYTATVA A MÉRLEGKÉPES KÖNYVELÔI KÉPESÍTÉSSEL, ILLETVE AZ AZZAL EGYENÉRTÉKÛ KÉPESÍTÉST IGAZOLÓ DOKUMENTUMMAL RENDELKEZÔK REGISZTRÁLÁSÁNAK TÖRVÉNYI ELÔÍRÁSÁVAL. A NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL MINDEZEN TÚL AZÉRT IS INDOKOLT, MIVEL MA SOKAN MEGFELELÔ KÉPESÍTÉS NÉLKÜL KÍNÁLNAK KÖNYVVITELI SZOLGÁLTATÁST EGYÉNI VÁLLALKOZÓKÉNT, VAGY GAZDASÁGI TÁRSASÁG KERETÉBEN. EZEN ELÔÍRÁSOK ALAPJÁN 2003. JANUÁR 1-JÉTÔL SZINTE MINDEN VÁLLALKOZÁSNAK KÖTELEZÔEN RENDELKEZNIE KELL LEGALÁBB EGY, NYILVÁNTARTÁSBA VETT KÖNYVVITELI SZOLGÁLTATÓVAL. DR. HAMAR EDINA

JOGSZABÁLYI HÁTTÉR A számviteli törvény 150.§-a törvénybe iktatta a könyvviteli szolgáltatás fogalmát, meghatározta, hogy a számviteli beszámolót készítôknek is – a beszámoló könyvvizsgálatához hasonlóan – 2003. január 1-jétôl rendelkezniük kell a könyvviteli szolgáltatásra jogosító engedéllyel.

A számviteli törvény 178.§ (1) bekezdése d) pontjának felhatalmazása alapján, a 151. §-ának (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelôen a mérlegképes könyvelôi képesítéssel rendelkezôk, valamint az okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkezô nem kamarai tagok nyilvántartásba vételérôl, a nyilvántartást végzô szervezetrôl, a szervezettel szembeni

követelményekrôl, a jogorvoslati lehetôségekrôl a Magyar Közlöny 2002. évi 58. számában megjelent, a könyvviteli szolgáltatást végzôk nyilvántartásba vételérôl szóló 93/2002 (V. 5.) kormányrendelet (a továbbiakban kormányrendelet) intézkedik. A könyvviteli szolgáltatást végzôk nyilvántartásba vételi eljárásának igazgatási szolgáltatási díjáról a Ma-


95

gyar Közlöny 77. számában megjelent 21/2002. ( V. 30.) PM rendelet rendelkezik.

A KÖNYVVITELI SZOLGÁLTATÁS TARTALMA A számviteli törvény szerint a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok az alábbiak: n a számviteli politika, a könyvviteli elszámolás, a beszámoló készítés rendszerének, módszerének kialakítása (ideértve a belsô információs rendszer kialakítását is), a számlarend, a könyvvezetés, a beszámolóhoz a szabályzatok elkészítésével, rendszeres karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátása, beleértve a fôkönyvi nyilvántartások vezetését, az összesítô feladások készítését, a beszámoló összeállítását, a beszámolóban, a könyvviteli nyilvántartásokban szereplô adatok elemzését, a gazdasági döntéseket megalapozó következtetések levonását is; n az elszámolások, a beszámolóban szereplô adatok jogszerûségének, szabályszerûségének, megbízhatóságának, bizonylatokkal való alátámasztottságának, a számviteli alapelvek követelményei megtartásának biztosításával a valóságnak megfelelô belsô és külsô információk elôállítása, szolgáltatása. A vállalkozó 2003. január 1-jétôl e feladatok irányításával, vezetésével, a számviteli beszámoló elkészítésével olyan természetes személyt köteles megbízni, illetve a feladatok elvégzésére alkalmazni, aki szerepel a jogszabályban elôírt könyvviteli szolgáltatást végzôk nyilvántartásában. Tehát ide csak természetes személyek vehetôk fel, jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek nem.

A VÁLLALKOZÓK KÖRE A számviteli törvény elôírásának hatálya nem terjed azonban ki minden vállalkozóra, sôt, a felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletek e tekintetben másként is szabályozhatnak. Példaként megemlítünk néhány kivételt: n mentesül a kötelezettség alól az a vállalkozó, akinél, illetve amelynél az éves (az éves szintre átszámí-

96

tott) nettó árbevétel az üzleti évet megelôzô két üzleti év átlagában – ennek hiányában a tárgyévben várhatóan – az 5 millió forintot nem haladja meg; n hasonló szabályok vonatkoznak a vállalkozási tevékenységet is folytató egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet (a közalapítvány tehát nem), az egyházi jogi személy, amelynél a vállalkozásból származó éves bevétel a fenti értékhatárt nem haladja meg. Azaz, ha ezen szervezetek nem folytatnak vállalkozási tevékenységet, ilyen feltételekkel rendelkezô természetes személyt sem kell alkalmazniuk.

A NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL FELTÉTELEI A számviteli törvény 151. §-ának (5) bekezdése elôírja, hogy a nyilvántartásba fel kell venni minden olyan könyvviteli szolgáltatásra jelentkezô természetes személyt, aki: n legalább mérlegképes könyvelôi képesítéssel rendelkezik, n a képesítés megszerzését követôen legalább 3 éves számviteli, pénzügyi, ellenôrzési gyakorlatot igazol, n büntetlen elôéletû, n Magyarországon könyvviteli szolgáltatást kíván végezni.

A KORMÁNYRENDELET HATÁLYA A kormányrendelet tehát a számviteli törvényben elôírt feladatok végrehajtásának technikai szabályait tartalmazza, hatálya kiterjed: n a könyvviteli szolgáltatók nyilvántartását vezetô szervezetre; n a könyvviteli szolgáltatók nyilvántartásába felvételüket kérô és a nyilvántartásba felvett természetes személyekre; n a könyvviteli szolgáltatók továbbképzésére jelentkezô és továbbképzést folytató szervezetekre. A hatálya tehát nem terjed ki a könyvviteli szolgáltatást végzô Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagjaira – ideértve a tagságukat szüneteltetôket is –, akiknek a nyilvántartását a kamara vezeti, és akiknek a szakmai továbbképzésérôl is a kamara gondoskodik.


A MÉRLEGKÉPES KÖNYVELÔK „RENDSZERE” Az utóbbi 30-40 év alatt a mérlegképes könyvelôi, illetve az azzal egyenértékû képesítés megszerzését különbözô rendeletek általában eltérôen szabályozták. Különösen sok változás volt az egyenértékûség megítélésében. Mindezekre figyelemmel a kormányrendelet meghatározza, hogy ki tekinthetô a nyilvántartásba vétel szempontjából mérlegképes könyvelônek. A kormányrendelet rendszerbe foglalja azokat a képesítéseket, okleveleket, bizonyítványokat, igazolásokat, amelyek alapján a természetes személy mérlegképesnek minôsül. A rendszer a következôk szerint épül fel: 1. Mérlegképes könyvelô az, aki ilyen képesítéssel rendelkezik (szakképesítését oklevéllel, bizonyítvánnyal igazolja). Ezen oklevelet a következô jogszabályok alapján lehetett, illetve lehet szerezni:186/1959.(PK 33.) PM utasítás; 14/1977. (VII. 30.) PM rendelet; 10/1993. (IV. 9.) PM rendelet; 2/1995. (II. 22.) PM rendelet. Az ezen jogszabályok alapján mérlegképes könyvelôi oklevelet szerzôk (függetlenül attól, milyen szakon) „alanyi jogon” minôsülnek mérlegképes könyvelônek, és a kormányrendelet 3. §-ának (1) bekezdésére hivatkozva kérhetik felvételüket a könyvviteli szolgáltatók nyilvántartásába. 2. Mérlegképes könyvelô az, aki mérlegképes könyvelôi igazolással rendelkezik (a kormányrendelet 3.§ának (3) bekezdése alapján kérhetik felvételüket a könyvviteli szolgáltatást végzôk nyilvántartásába). Ezen természetes személyek meghatározott idôszakban elvégzett felsôfokú tanulmányaik, illetve szakmai gyakorlatuk alapján megkérték és megkapták a mérlegképes könyvelôi oklevéllel, bizonyítvánnyal egyenértékû képesítésük alapján a mérlegképes könyvelôi igazolást (beleértve a felsôfokú államháztartási illetve a költségvetési igazolást is). 3. Aki a mérlegképes könyvelôi képesítésnél magasabb végzettséggel, azaz okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkezik, a 3.§ (11) bekezdése alapján kérheti felvételét (feltéve, hogy ha nem tagja a Magyar

Könyvvizsgálói Kamarának, de könyvviteli szolgáltatást kíván nyújtani). 4. Mérlegképes könyvelô szakképesítéssel egyenértékû képesítés alapján: 4.1 aki rendelkezik egyenértékûséget igazoló okirattal; 4.2 aki a kormányrendelet alapján most kéri diplomája egyenértékûsítését a) felsôfokú oktatási intézményben szerzett diplomája alapján, b) felsôfokú oktatási intézményben szerzett diplomája, valamint más, az egyenértékûséget bizonyító okirattal. A kormányrendelet ezen esetekben részletesen felsorolja azon felsôfokú tanintézményeket, szakokat illetve évfolyamokat, amelyek megléte alapján kérhetik nyilvántartásba vételüket a szolgáltatni kívánók. Vannak olyan természetes személyek, akik a vonatkozó jogszabály hatályának idôtartama alatt kérhették volna, de nem kérték a mérlegképes könyvelôi igazolást, illetve késôbb kérték volna, de akkor már ez a lehetôség megszûnt. A kormányrendelet biztosítja az azonos elbírálás lehetôségét, újra lehetôvé teszi – a hatályon kívül helyezett rendeletek tartalmi elôírásainak megismétlésével –, hogy azok is kérhetik a felsôfokú oktatási intézményekben szerzett oklevelük egyenértékesítését, akik ezt korábban elmulasztották (4.2.a). A kormányrendelet meghatározza azon eseteket is, amikor automatikusan nem, csak egyedi elbírálás alapján feleltethetô meg a rendelkezésre álló képesítést igazoló dokumentum.

TECHNIKAI JELLEGÛ SZABÁLYOK A könyvviteli szolgáltatást végzôk nyilvántartásba felvételét kérô természetes személynek az 1. sz. melléklet szerinti adatlapot kell a Pénzügyminisztérium által megjelölt címre (Területi Államháztartási Hivatalokhoz) benyújtania. Az adatlaphoz mellékelni kell: a szakképesítést, a képesítést igazoló oklevél, bizonyítvány hitelesített másolatát; 90 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt; fényképet; az igazgatási szolgáltatási díj be-

fizetését igazoló készpénz-átutalási megbízás feladóvevényét; akiknél szükséges, ott az egyenértékûség elismerésére vonatkozó külön kérelmet; átvételi elismervényt. A nyilvántartásba vétel iránti kérelem megkönnyítése érdekében a Pénzügyminisztérium nyomtatványcsomagot állít össze, amely a területi államháztartási hivataloknál beszerezhetô, ezen hivatalok címjegyzékét a 77. számú Magyar Közlönyben közzétették. Ezen felül a Pénzügyminisztérium honlapjáról is letölthetô minden szükséges dokumentummal együtt (az átutalási megbízás kivételével: www.penzugyminiszterium.hu címen tájékoztató és kitöltési útmutató is található). Az igazgatási szolgáltatási díjat a 10032000–01454055 számú Pénzügyminisztérium, Budapest elnevezésû számlára kell befizetni.

SZAKTERÜLETENKÉNTI NYILVÁNTARTÁS A kormányrendelet elôírja, hogy a mérlegképes könyvelôt szakképesítésének megfelelôen kell nyilvántartásba venni. Ennek indoka, hogy a számviteli törvény általános hatálya kiterjed a gazdaság minden résztvevôjére, az egyes speciális területek szabályait az egyes területekre vonatkozó, speciális elôírások egészítik ki, melyek eltérôek a szakterületek vonatkozásában. Éppen ezért indokolt, hogy a sajátos számviteli területre szakosodó, azt a szakterületet kiválóan ismerô mérlegképes könyvelôk irányítsák, szervezzék, alkalmazzák. A kormányrendelet szerint a mérlegképes könyvelôt, illetve az azzal egyenértékû képesítéssel rendelkezôt n mérlegképes könyvelô vállalkozási terület (az okleveles könyvvizsgálót is e szakterületen kell nyilvántartásba venni), n mérlegképes könyvelô államháztartási terület, n mérlegképes könyvelô pénzügyi terület, n mérlegképes könyvelô egyéb szervezet (nonprofit) terület megjelöléssel lehet a nyilvántartásba felvenni, a képesítést igazoló okiratán megjelölt szakterületen, ennek hiányában a 3 éves szakmai gyakorlat alapján. Ha az egy-egy szakterület igazolt szakmai gyakorlata nem

éri el a három évet, de együttesen meghaladja azt, akkor az illetô csak egy – a leghosszabb szakmai gyakorlatot jelentô – szakterületen regisztrálható. A rendelet szabályozza az egyes területek közötti „átjárás” lehetôségét is.

ELJÁRÁSI REND Az eljárásra fô szabályként az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a kormányrendeletben meghatározott eltérésekkel. Így érvényes a hiánypótlási eljárás rendje, a jogorvoslati fórum lehetôségei (a fellebbezés díja 3000 Ft), de az eljárási határidôk eltérôen alakulnak. Az általános, 30 napos határidôvel szemben az érdemi elbírálásra 60 nap áll rendelkezésre. A számviteli törvény 2003. január 1-jétôl alkalmazandó elôírásaira figyelemmel, ameddig a könyvviteli szolgáltatást végzôknek eleget kell tenniük nyilvántartásba vételi kötelezettségüknek, a 2002. évben várható több tízezres nagyságrendû kérelem elbírálására, a kormányrendelet még ennél is hosszabb határidôt állapít meg: a 2002. december 31-éig benyújtott kérelmek érdemi elbírálásának határideje az elôterjesztéstôl számított 180 nap. Tehát, aki be akarja tartani a jogszabályi elôírásokat, annak 2002. szeptember 1-jéig be kell nyújtania a kérelmét.

TOVÁBBKÉPZÉS A számviteli törvény 152. § (1) bekezdésének, a könyvviteli szolgáltatást végzôk rendszeres kötelezô szakmai továbbképzése követelményének érvényesítése érdekében tartalmazza a törvény a szakmai továbbképzésre vonatkozó legfontosabb elôírásokat is. E szerint a pénzügyminiszter minden év szeptember 30-áig közzéteszi a képzésben közremûködô szervezetek pályázati feltételeit, ennek eredményét pedig december 31-ig közleményében közzé teszi. A szakmai továbbképzô szervek igazolást kötelesek kiállítani a képzésben résztvevôknek, valamint a Pénzügyminisztériumnak meg kell küldeniük a tárgyévben szakmai továbbképzésben részt vetteket.


97

ERÔMÛ FÓRUM 2002 n A MAGYAR ENERGETIKAI TÁRSASÁG (MET) A MTESZ BÁCS-KISKUN MEGYEI SZERVEZETÉVEL KÖZÖS SZERVEZÉSBEN 2002. ÁPRILIS 17–19. KÖZÖTT KECSKEMÉTEN TARTOTTA „ERÔMÛ FÓRUM 2002” NAGYRENDEZVÉNYÉT. AZ ELSÔ 1993-BAN SIÓFOKON, A MÁSODIK 1996-BAN DOBOGÓKÔN, MÍG A HARMADIK 1999-BEN BALATONFÜREDEN ZAJLOTT. A MET SZERVEZÉSÉBEN TEHÁT EZ A NEGYEDIK OLYAN RENDEZVÉNY, AMELY CÉLIRÁNYOSAN A VILLAMOSENERGIA-IPARRAL, S EZEN BELÜL IS MINDENEKELÔTT A VILLAMOSENERGIA-TERMELÉSSEL, AZ EZZEL ÖSSZEFÜGGÔ MÛSZAKI, REGULÁCIÓS, FINANSZÍROZÁSI STB. KÉRDÉSEKKEL FOGLALKOZOTT. DR. FAZEKAS ANDRÁS ISTVÁN Az erômû fórumok megrendezése mindig olyan idôszakokra esett, amelyek a villamosenergia-szektor (jelenleg is folyamatban levô) átalakulása szempontjából meghatározó jelentôségûek voltak. Az elsô fórum megrendezése óta eltelt szûk egy évtizedben az iparág óriási változáson ment keresztül. Akkor a központi kérdés az volt, hogy milyen módon lehet megújítani a magyar villamosenergiaipart, milyen új erômûvekkel kell kiváltani a korszerûtlen, elavult, környezetszennyezô erômûparkot, s nem utolsó sorban, milyen módon lehet ezen program megvalósításához pénzügyi erôforrásokat biztosítani. Az 1996 tavaszán Dobogókôn megrendezett második erômû fórum idejére a villamosenergia-szektor korábban homogén tulajdonosi struktúrája helyett már egy részben privatizált villamosenergia-szektor létezett. Ekkorra már világossá vált, hogy a magyar állam kivonul az erômûépítés területérôl. Az akkori (1994. évi) villamosenergia-törvény (VET), a hozzá kapcsolódó végrehajtási utasítás és egyéb jogszabályok egy teljesen új szabályozási környezetet teremtettek, amelynek eredményeképpen már megtörtént a termelési, az átviteli és a szolgáltatási oldal teljes szervezeti szétválasztása. A következô három évben a szektor egészét érintô további alapvetô változásokra került sor. Az 1998–99ben lebonyolított erômû-létesítési versenypályázat részben körvonalazta az épülô új erômûveket. Ebben az idôszakban már középponti hangsúllyal napirendre került az ország Európai Unióhoz való csatlakozása,

98

aminek következményeképpen a fô feladat a teljes regulációs rendszer átalakítása, a villamosenergia-piac liberalizálása lett. Az elmúlt évben került elfogadásra az új villamosenergia-törvény, amely a szektor liberalizációjának jogi feltételeit teremtette meg. Napjainkban minden piaci szereplô számára alapvetô kérdés a versenyre való felkészülés, valamint a reguláció részleteinek további kidolgozása, finomítása. A kecskeméti erômû fórum a Magyar Villamos Mûvek Rt. számára egy a korábbiaknál is nagyobb horderejû átalakulási folyamat kellôs közepén került megrendezésre. Jelenleg folyik ugyanis a villamosenergia-szektor új mûködési, versenypiaci modelljének részleteiben történô kidolgozása, s ezzel párhuzamosan folyik az MVM Rt. és társaságcsoportjának új tulajdoni és szervezeti struktúrájának a kialakítása. A szakma egésze számára nagy jelentôségû fórum középponti kérdései mindezekbôl következôen a szektor új mûködési modellje, a regulációs szabályok, az új versenypiaci modell és az MVM Csoport átalakulása volt. Az elhangzott elôadások átfogó és sokoldalú képet adtak errôl a helyzetrôl. Jelen beszámoló terjedelmi okok miatt nem vállalkozhat az elhangzott elôadások mindegyikének, akár csak rövid említésére sem. A szakmai fórumot dr. Jászay Tamás, a Magyar Energetikai Társaság elnöke nyitotta meg. Az elsô napon a plenáris ülés keretében öt elôadás hangzott el. A plenáris ülés elôadásait dr. Szerdahelyi György (Gazdasági


Minisztérium) elôadása nyitotta meg. A Gazdasági Minisztérium vezetô tisztségviselôje éppúgy, mint dr. Kaderják Péter, a Magyar Energia Hivatal elnöke, elôadásában a magyar energiapolitika általános kérdéseirôl, illetve a piacnyitással kapcsolatos regulációról beszélt. Katona Kálmán, az MVM Rt. elnökvezérigazgatója a plenáris ülés keretében elhangzott elôadásában átfogó képet adott a villamosenergiaszektor folyamatban levô átalakulásáról, ezen belül is külön kitérve arra, hogy mennyiben és hogyan érinti ez a folyamat a céget. „Az MVM Rt. erômûépítéssel kapcsolatos célkitûzései az új VET fényében” címû elôadásában Katona Kálmán rámutatott azokra a kérdésekre is, amelyek ma még nyitottak, s egyben ismertette az MVM-csoport középtávú stratégiájának lényegi elemeit. Dr. Molnár László, az Energia Központ Kht. Információs igazgatója a hazai villamosenergia-szektor jelenlegi helyzetérôl és várható jövôjérôl beszélt a külföldi piacnyitás eddigi tapasztalatainak, sajátosságainak tükrében. A plenáris ülést dr. Franz Bauer, a VGB PowerTech igazgatójának elôadása zárta, aki ugyancsak a külföldi tapasztalatokról beszélt. Az erômû fórumon összességében 54 elôadás hangzott el, hét szekcióban. A konferencia második napjának délelôttjén két szekcióülésre került sor. A Kongresszusi Teremben tartott szekcióban (levezetô elnök: dr. Fazekas András István, MVM Rt.) döntôen a szabadpiaci versennyel, a regulációval összefüggô kérdéseket tárgyaló elôadások hangzottak el,

míg a Homola Viktor (MET elnökségi tag) vezette másik szekcióban a megújuló energiaforrások villamosenergia-termelési célú hasznosításával, illetve a környezetvédelemmel kapcsolatos elôadásokra került sor. Az elsô konferencia munkanapot állófogadás zárta. Igen nagy érdeklôdés kísérte Simig Péter (MAVIR Rt.) elôadását, aki a hazai rendszerirányító piacnyitásra való felkészülésérôl beszélt. Köztudott, hogy a MAVIR Rt. feladatai rendkívül sokrétûek, így számos kérdést kapott az elôadó a MAVIR Rt. mûködésének részleteit illetôen. Dr. Stróbl Alajos (MVM Rt.) elôadásában az erômûvek és a szabadpiac kapcsolatát elemezte, mutatta be több aspektusból, számos nemzetközi összehasonlítás keretében. Pelle Gábor (MVM Rt.) a liberalizált villamosenergia-szektorbeli minôségés társaságirányítás sajátosságait elemezte. Dr. Fazekas András István (MVM Rt.) a szabadpiaci villamosenergia-árak alakulásának törvényszerûségeirôl, a VAR kockázatszámítási módszer jellemzôirôl beszélt, elemezve a hazai keresleti és kínálati oldal sajátosságait, valamint a külföldi tapasztalatokat. A szekcióban szó volt a kaliforniai energiahelyzetrôl, a válság tanulságairól is. A délelôtti másik szekció munkája Civin Vilmos (MVM Rt.) „Környezet-

központú irányítási rendszer az MVM Rt.-ben” címû elôadásával indult. Az MVM Rt. Igazgatósága 1999-ben hozott döntést a rendszer kifejlesztésérôl. A rendszer elemei a társaságnál már korábban is léteztek, a teljes kiépítés 2000 nyarán kezdôdött meg. A szekcióban több elôadás foglalkozott a biomassza energetikai célú hasznosításának kérdéseivel, a szélfarmok hazai létesítési lehetôségeivel, illetve a tüzelôanyag-cellák fejlesztése terén elért eredményekkel. A korszerû, környezetbarát erômûvi berendezések, technológiák (pl. NOx-szegény égôk) és üzemi tapasztatok bemutatása volt témája két elôadásnak. A délutáni két szekcióülés levezetô elnöke Újhelyi Géza (MET ügyvezetô elnök) és Zarándi Tamás (MET választmányi tag) voltak. Az egyik szekcióban döntôen a közelmúltban megvalósított, a jelenleg megvalósítás alatt levô, illetve új erômûvi projektek ismertetésére került sor. Az elôadások foglalkoztak a tervezett munkácsi kombinált ciklusú erômûvel, lignitbázisú erômû-építési lehetôségekkel, az Újpesti Erômûvel. Dr. Katona Tamás, Pék Eleonóra és Kovács Gábor a Paksi Atomerômû biztonságnövelésével összefüggô kérdéseket tárgyalt két elôadásban. Takács Károly (Vértesi Erômû Rt.) az Oroszlányi Erômû megújításának programját ismertette. A párhuza-

mos szekcióban az elôadások alapvetôen technológiai kérdésekkel foglalkoztak. Dr. Büki Gergely professzor a gázturbinák lehetséges szerepét vázolta a gôzerômûvek megújításában. Az itt elhangzott elôadások igen széles szakmai területet érintettek. A konferencia zárónapján két párhuzamos délelôtti szekcióülés volt, itt Váncza József (MET elnökségi tag) és Vigassy József (MET elnökségi tag) voltak a levezetô elnökök. A délelôtti szekcióban tartott elôadást Vavrik Antal (ERBE Kft.) és Zsida József (ERBE Kft.), akik az ERBE Kft. erômûlétesítési tapasztalatairól, illetve a beruházási feladatok területén jelentkezô újdonságokról beszéltek. Szalkai István (MVM Rt.) „Távhôrendszerek fejlesztése, korszerûsítése, versenyeztetése” címmel tartott elôadást, bemutatva az MVM Rt. tevékenységét, a folyamatban levô munkát e területen. Dr. Németh Imre (MVM Rt.) a GAMS optimalizációs programcsomag jellemzôit ismertette, míg Varga László (MVM Rt.) a magyarországi áramszolgáltatók terhelési görbéi összehasonlító vizsgálatának eredményeirôl számolt be elôadásában. A konferencia plenáris üléssel zárult, itt az energetikai oktatás kérdései voltak napirenden. A konferenciát Újhelyi Géza, a MET ügyvezetô elnöke értékelte zárszavában.

n HÍREK JOGHARMONIZÁCIÓ

„ÜZLETI ÉLET A KÖRNYEZETÉRT” PÁLYÁZAT

Az Európai Közösségek jogszabályaival történô harmonizáció lényeges eleme volt a radioaktív hulladékok országhatáron át való szállításának engedélyezésérôl szóló 32/2002. (III. 1.) korm. rendelet márciusi megjelenése. (Ennek elôkészítô munkálatait az Országos Atomenergia Hivatal végezte, illetve koordinálta.) A kormányrendelet az Országos Atomenergia Hivatalt jelöli meg illetékes magyar hatóságként. Az engedélyezési eljárásban szakhatóságként közremûködik az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifôorvosi Hivatala és az Országos Rendôr-fôkapitányság. (OAH Hírlevél)

A Magyar Villamos Mûvek képviselô-

kéntes feladatokkal is tenni kell a

je március 27-én a brit nagykövettôl,

fenntartható fejlôdésért és a környe-

Nigel Thorpe úrtól átvette a Magyar Business Leaders Forum (MBLF) által alapított az „Üzleti élet a környezetért” címû pályázatra benyújtott pályamunkájával elért második helyezettnek járó kitüntetô oklevelet. Kalmár Béla elnöki tanácsadó köszönô beszédében hangsúlyozta, hogy az MVM-nek tevékenysége során figyelembe kell vennie nemcsak a kötelezôen elôírt környezeti elvárásokat, hanem azt messze meghaladóan társadalmi kapcsolataiban, és környezeti tevékenységében ön-

zetért. A bíráló bizottság indoklásában külön kiemelte az MVM Rt. Környezetvédelmi Klubjának tevékenységét, amely terepet ad a társadalmi párbeszédnek is. Az MBLF Környezetvédelmi munkacsoportja az elsô helyezett pályamûvel együtt arra kérte a Magyar Villamos Mûveket, hogy a pályamunkát nyújtsa be az Európai Unió Fenntartható Fejlôdésért címû környezetvédelmi pályázatára is.

(Müller Mihály)


99

n HÍREK AZ MVM-CSOPORT AZ INDUSTRIÁN Industria Nagydíjas az MVM Rt.

Gyorsan változó világunkban kevés olyan pont, esemény van, amelyhez rendszeresen visszatérhetünk, és megtörténtére elôre számíthatunk. Az MVM Industria szakkiállításon történô megjelenése ezen kevesek közé tartozik. A megjelenés nem is lehet igazán kérdés, hiszen a hazai ipar évrôl évre megrendezett seregszemléje bizonyította az évek során életképességét, mára szinte „kötelezôvé” vált a részvétel, amit csak hangsúlyoz a kísérô szakmai rendezvények sora. Az MVM Industrián történô megjelenésének jelentôs lökést adott a néhány évvel ezelôtti döntés, melynek értelmében társaságunk az általa irányított csoport egészét képviselve, az MVM-csoport tagjaival közösen vesz részt, együttesen alakítva ki a megjelenés tartalmi kérdéseit, üzeneteit, és közösen viselve a költségeket. Idén is hasonló konstrukcióban vettünk részt a kiállításon, természetesen új standdal és új tartalommal. Külön emelte idei részvételünk jelentôségét, hogy egy héttel a megnyitó elôtt került sor az Industria Nagydíj átadására (l. külön cikkünket), mellyel a kiállításon résztvevô iparvállalatok kiemelkedô innovációs teljesítményét ismeri el az erre az alkalomra felkért szakértô zsûri. A Nagydíjat az MVM Rt. az ÜRIK keretében megvalósult világszínvonalú fej-

100

lesztés elismeréseként nyerte el, és a továbbiakban az MVM stand központi helyén hirdette a társaság innovatív szellemét. Szintén pályázat sikere eredményezte, hogy a nyitónapon az Industria nagydíjat elnyert cégeket végiglátogatva népes újságíró delegáció látogatott el az MVMcsoport standjára, ahol Müller Mihály kommunikációs osztályvezetô köszöntötte a mintegy huszonöt szakújságírót. A stand hagyományosan számos vezetôi találkozó, megbeszélés és tárgyalás színhelyéül szolgált a négy nap alatt, és a spontán hozzánk ellátogató szakemberek érdeklôdése is jelentôs volt a cégcsoport iránt. A Fogyasztói Értékesítési Osztály munkatársai is jelentôs érdeklôdést regisztrálhattak, számos nagyfogyasztó kereste meg az MVM-et, akik számára ez alkalomra külön tájékoztató anyagot készítettünk. Idén igen színvonalas és gazdag szakmai programok kísérték az Industria kiállítást, a nyitónapon a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége (GTTSZ) rendezett rendkívüli érdeklôdéstôl övezett konferenciát, melynek fô témája termé-


szetesen a villamos ipar küszöbön álló liberalizációja volt. A Hatvani György által vezetett programban elôadást tartott többek között Szalay Gábor, Kaderják Péter, dr. Bán Tamás és Künszler Béla. A további napokon is folyamatos volt a szakmai programok sora, melyek közül kiemelendô a Magyar Elektrotechnikai Egyesület és az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület színvonalas rendezvénye. Új elem volt az idei megjelenésünkben, hogy a stand tartalmai elemeit modulárisan terveztük és építettük, hiszen ezáltal egyes részelemek a további kiállításokon is felhasználhatók. Így önálló, az egyes társaságokat bemutató, ún. pengefalak készültek, ezt egészítette ki az egész stand vizuális képét meghatározó négy nagyméretû fotómontázs, melyek a társaságcsoport alaptevékenységeit szemléltették. A stand ezen alapelemeit egészítették ki a multimédiás bemutatók, a környezetvédelmi kárelhárítási tevékenységet, valamint az ÜRIKprogramot szemléltetô számítógépes anyagok, és a stand dísze volt a szakmai közönség elôtt ez alkalommal debütáló új alap- és fôelosztóhálózati térkép. A kiállítási megjelenések soron következô állomása a Power-Gen konferencia Milánóban, majd következik az MVM alaphálózati fejlesztéseinek helyszínein, a pécsi és szegedi regionális vásárokon való megjelenésünk. (Tringer Ágoston)

n HÍREK

Rt. volt, de a finanszírozást és a szervezési munkák nagyobbik részét itt az EURELECTRIC vállalta. A workshop John Scowcroft, az EURELECTRIC „Environment and Sustainable Development Unit” (Környezet és fenntartható fejlôdés részleg) vezetôjének megnyitójával kezdôdött, amelyet az MVM Rt. részérôl tartott üdvözlôbeszéd követett. Katona Kálmán elnök-vezérigazgató nevében Spakievics Sándor vezérigazgató-helyettes üdvözölte a résztvevôket. Kiemelten szólt a rendezvény jelentôségérôl és az MVM Rt. e kérdéskörhöz kapcsolódó tevékenységérôl. Ezután a Környezetvédelmi Minisztérium képviselôjének, dr. Dobi Bálintnak, a Környezet-egészségügyi Fôosztály helyettes vezetôjének kö-

Group” elnöke vezetett, az elektromágneses térrôl és a hozzá kapcsolódó kommunikációs problémákról szólt. Ennek kapcsán ismertette az EURELECTRIC e témájú állásfoglalását is. A harmadik szekció dr. Oswald Jahnnak, a Health Sub-Group (Egészség alcsoport) elnökének vezetésével a károsanyag-kibocsátás és klímaváltozás témakörét tárgyalta. A workshop zárásaként a résztvevôk kerekasztal-beszélgetés (panel) keretében vitatták meg a felmerült gondolatokat és próbáltak választ adni a rendezvény legfontosabb kérdésére: Veszélyezteti-e a környezet és egészség ügyét a villamosenergiaipar liberalizációja? A panel vezetését Müller Mihály kommunikációs osztályvezetô vállalta és a késôi idôpont ellenére pergô

szöntôje következett, majd megkezdôdött a rendezvény. A workshop három egymást követô szekcióban folyt, amelybôl az elsô szekció témája az EU egészségpolitikája és stratégiája volt. A szekció vezetôje Jean-Pierre Bourdier, aki az EURELECTRIC „Environment and Sustainable Development Committee” elnöke. A szekcióban Civin Vilmos, a KVO vezetôje is tartott elôadást. A szekciók közötti szünetben az MVM Rt. által szervezett sajtókonferencián az EURELECTRIC vezetôinek bevonásával igyekeztünk választ adni a megjelent újságírók kérdéseire. A második szekció, amelyet Michael McMahon, az EURELECTRIC „Environment and Society Working

ritmusú, a résztvevôk és a közönség fáradtságát legyôzô érdekes beszélgetést sikerített. A hallgatóság kérdéseire adott válaszok után a rendezvényt hivatalosan Scowcroft zárta, megköszönve a szervezésben nyújtott segítséget és az eredményes munkát. A workshop zárásaként cégünk meghívásában, Katona Kálmán elnök-vezérigazgató vezetésével a résztvevôket vendégül láttuk a Hármashatár-hegyi Udvarház étteremben. A szervezésben nyújtott segítségért, a zökkenômentes lebonyolításért köszönet illeti az NO és a KO munkatársait. (Strádl János)

KÖRNYEZET, TÁRSADALOM, EGÉSZSÉG EURELECTRIC rendezvények Budapesten

Az EURELECTRIC, az európai villamosenergia-ipari cégek szakmai szervezete Budapesten tartotta két rendezvényét. 2002. május 22-én az „Environment and Society Working Group” (Környezet és társadalom munkacsoport) ülésére került sor, 23-án pedig a „Környezet és egészség” témakörében rendezett workshop helyszíne volt fôvárosunk. Az MVM Rt. teljes jogú tagja a szervezetnek, és mint a rendezvények részbeni házigazdája tevékenyen kivette részét a szervezési és elôkészítési munkákból. A munkacsoport, amelyben az MVM Rt.-t Strádl János (HFO) képviseli, ülését teljes mértékben cégünk szervezésében tartotta. A 20 fôbôl álló csoportot az ülés elôtti napon, május 21-én este fogadtuk egy Operaházban megtartott koncert keretében. A munkacsoport ülésének a Vám utcai épület nyolcadik emeleti tanácsterme adott otthont. A munkacsoport legfontosabb témájában, az elektromágneses terek élettani hatásának vizsgálatában folyamatosan új dokumentumok születnek. Az EURELECTRIC hivatalos állásfoglalása szerint a jelenlegi határértékek betartása esetén továbbra sem bizonyítható káros élettani hatás, de a WHO által is fontosnak ítélt, egyszerre több munkacsoportban folyó kutatásokat folyamatosan figyelemmel kell kísérni, az eredményeket pedig be kell építeni a közös európai szabályozásba. Hasonlóan fontos szakterület a berendezések által okozott zajterhelés, a bizonyítottan egészségkárosító anyagok (pl. azbeszt, PCB) egységes kezelése, tiltása, és a munkahelyi stressz, valamint annak kezelése. A bizottság e szakterületeken is folyamatos adatgyûjtéssel és a következtetések megvitatásával nyújt információt az Európai Bizottság és más szervezetek részére. Május 22-én este a workshop regisztrált résztvevôit köszöntötte az EURELECTRIC a másnapi rendezvény helyszínén a Hyatt szállodában. A rendezvény társ-házigazdája az MVM


101

A PÉNZMOSÁS MEGAKADÁLYOZÁSÁNAK HAZAI SZABÁLYOZÁSA

Recommend Documents