A Pénzcsinálás. Alapjai

A Pénz- csinálás Alapjai Amit mindenkinek tudni kellene a pénzről – és amit a gazdagok tudnak is Hogyan tanítsd meg ezt Gyermekednek is?

„Az aratás nem jön el azokhoz, aki nem ültettek azokban az időkben, amit tavasznak hívtunk! Az aratás nem jön el azokhoz, akik reménykednek.. az aratás nem jön el azokhoz, akik kívánnak.. az aratás nem jön el azokhoz, akik csak drukkolnak. Az aratás csak azokhoz jön el, akik ültetnek, akik elvégezték a munkát. Ha vállalod a kockázatot és elindulsz, ha vállalod a kockázatot és adsz egy esélyt magadnak, ha vállalod a kockázatot és felülsz a repülőre, akkor ígérem, amint egyszer elérkezik az idő, lesz mit aratni.” Jim Rohn

Magánpénzügyi Akadémia Anyagi függetlenség önerőből

www.maganpenzugyiakademai.hu | www.eletrevalogyerek.hu | www.csodasuli.hu

Alkér Orsolya: A Pénzcsinálás Alapjai

ISBN: 978-615-5162-04-6

Kiadja: Csodasuli Kft. Felelős szerkesztő: Alkér Orsolya nyomdai előkészítés: OutSide Design Kft. Copyright © 2012 Alkér Orsolya, Csodasuli Kft. Minden jog fenntartva, beleértve e könyv vagy egyes részei bármely formában történő sokszorosításának jogát.

A Pénz- csinálás Alapjai Amit mindenkinek tudni kellene a pénzről – és amit a gazdagok tudnak is Hogyan tanítsd meg ezt Gyermekednek is?

Magánpénzügyi Akadémia Anyagi függetlenség önerőből

A z előad ók Alkér Orsolya a Magánpénzügyi Akadémia megalapítója

Pénzügyi taktikák az adósságtól az anyagi függetlenség megteremtéséig Attól függően, hogy milyen pénzügyi helyzetbe vagy az adott pillanatban, milyen taktikával tudsz előrébb jutni. Más döntést kell hoznod és más szempontokat kell figyelembe venni, ha el vagy adósodva, vagy ha van befektetni való pénzed. Bár minden esetben a végcél az anyagi biztonság és anyagi függetlenség megteremtése, de korántsem mindegy hogyan kezdesz hozzá. „Az iskolában nincs pénzügyi képzés, de gyermekeinknek meg kell tanulni bánni a pénzzel. Ehhez olyan egyszerű pénzügyi tapasztalatokra van szükségük, amelyeket minden gyermek akár már kiskorától megszerezhet. A jelenlegi válság rávilágított arra, hogy eladósodás vár gyermekeinkre, ha nem tanulnak meg bánni a pénzzel. A Magánpénzügyi Akadémia azért jött létre, hogy megtanítsa az embereket hogyan teremthetnek anyagi biztonságot és függetlenséget önmaguk és családjuk számára. Az anyagi függetlenség eléréséhez egy különleges pénzügyi személetre van szükség, mert nem a pénz, hanem a pénzügyi személetmód tesz gazdaggá. Hiszem, hogy a megfelelő pénzügyi szemléletmóddal az anyagi függetlenség mindenki számára elérhető!” Alkér Orsolya családi és gyerekpénzügyi tanácsadó, a Magánpénzügyi Akadémia alapítója, az Életrevaló Gyerek magazin főszerkesztője, Az első millió – garantáltan működő pénzügyi nevelési módszerek szülőknek oktatócsomag és Az első millió társasjáték megalkotója, gyerekpénzügyi tanfolyamok, tőzsdei tanfolyamok és oktatócsomagok és családi pénzügyi szemináriumok létrehozója.

KÖNYV Az első millió – garantáltan működő pénzügyi nevelési módszerek szülőknek című publikációja 2009-ben jelent meg magyarul. 6

A pénzcsinálás alapjai

LAP Alkér Orsolya saját lapot vezet már 3,5 éve, melynek címe: Életrevaló Gyerek magazin. Rendszeres kutatásokkal, szakmai cikkekkel és tanulmányok publikálásával járul hozzá a pénzügyileg sikeres életrevaló gyerekek neveléséhez, a szülők felkészítéséhez. KONFERENCIÁK Orsolya az elmúlt három évben öt ízben szervezett konferenciát, amelyeken ő maga is előadott gyerekpénzügyek témában. A 2010. szeptemberi konferencia volt az első magyarországi Gyerekpénzügyek konferencia, és 2011. december 10-ei konferencia az első Házi Pénzgyár – családi és gyerekpénzügyi konferencia. A konferenciákon több pénzügyekben jártas meghívott szakembert mutatott be.

TÁRSASJÁTÉK 2010 őszén jelentette meg a Magyarországon az azonnal nagy sikert aratott Az első millió gyerekpénzügyi oktató társasjátékot, amelyhez oktatóvideók is készültek.

TANFOLYAMOK 2011-ben a gyerekek és a felnőttek pénzügyi képzése érdekében elindította az első Gyerekpénzügyi táborokat és tanfolyamokat, a Családi Pénzügyi Szemináriumokat, Tőzsdei Alaptáborokat és Online tőzsdeklubokat.

DVD 2011-ben vadonatúj tőzsdei oktatócsomagot hoz létre Kovács Karád tőzsdei oktatóval Tőzsde Start címmel, melynek célja, hogy segítséget nyújtson a tőzsdézni vágyó fiataloknak és felnőtteknek a tőzsdén való pénzkeresetben. Orsolya hírlevelét több mint 50 ezer ember olvassa. Több ízben hívta be szakértőnek az RTL Klub Reggeli műsora, az M1, a TV2, a Duna TV és a HírTV, továbbá cikksorozata jelent meg az Anyák lapjában. Részt vett Robert és Kim Kiyosaki júniusi konferenciáján, ahol személyesen találkozott a két világszerte elismert befektetővel..

magánpénzügyi ak adémia • 2012

7

Dr. Bogár László közgazdász professzor

A magyar gazdaság kilátásai és a konyhapénz A családok pénzügyi helyzetét egyértelműen befolyásolja az ország gazdasági helyzete. De hogyan? Mi köze az IMF hitelnek a konyhapénzhez ? Hogyan befolyásolja a kormány nemzetközi megítélése a deviza hiteleinket (nagyon is)? Ne hagyd magad becsapni! Tartozz Te is azon kiváltságosok közé, akik tudnak olvasni a hírek sorai között, és érti mit jelentenek azok a saját pénzügyei számára! Mindezt ráadásul Dr. Bogár László jóvoltából élvezhető, humoros és érthető formában hallgathatod végig, miközben végig „aha élményed” lesz, és végül összeáll a kép: az előadás végére tudni fogod melyek azok a pénzügyi „választások”, amelyek a legnagyobb csapdákat tartogatják a számodra. Dr. Bogár László közgazdász, volt politikus és országgyűlési képviselő, egyetemi oktató, publicista, 11 könyvet publikált, 1991-től a politikai tudományok kandidátusa. 2002-től a Károli Gáspár Református Egyetem docense. 2011-ben Pro Urbe Budapest díjat kapott, mely adományozható a főváros érdekében végzett kiemelkedő eredményességű, maradandó értékű, megbecsülést kiváltó tevékenységért. Ez a díj a legmagasabb olyan kitüntetés, amelyet a Fővárosi Közgyűlés közösségeknek és magánszemélyeknek is odaítélhet.

Bóna László homeopata

Pénzügyi problémák és kihívások lelki feldolgozása Attól függően, hogy milyen pénzügyi helyzetben vagy más és más a lelkiállapotod. Vagy inkább fordítva igaz ez? Más lelkiállapotod van, ha adósságod van, más, amikor van egy kis pénzed, amit gyarapítani szeretnél és más, amikor komoly befektetővé akarsz válni. Sokan nem tudják, de arra is fel kell készülni, amikor sok pénzed lesz, hogy tudj vele bánni, el tudd 8


fogadni és meg tudd tartani. Bóna László előadása során fel fogod ismerni, hogy milyen hatással van lelkiállapotod a pénzügyi helyzetedre és mit kell tenned ahhoz, ha változtatni akarsz. Mert a technikai és pénzügyi alapismereteken kívül a lelked ismerete is fontos ahhoz, hogy megvalósíthasd amit szeretnél. Bóna László homeopata, író, a Homeopátiás Gyógyművészeti Társaság vezetője, a magyarországi homeopátiás iskola létrehozója. 15 éve foglalkozik az emberi sorsok megismerésével, amely során több ezer embert segített életútján. Hatalmas tapasztalata izgalmas felfedezéseket hozott arról, hogy milyen kapcsolatban van a pénz, az egészség és a szeretet – ha ezt nem ismered, akkor az olyan, mintha nem tudnád, hogyan kell kinyitni egy ajtót. Mindig falakba ütközöl majd.

Király Norbert ingatlanbefektető

Mínusz 10 millió forinttól az anyagi függetlenségig – exkluzív filmvetítés Valóságmozi: A megvalósult amerikai álom Magyarországon a filmvásznon Egy filmet vetítünk, amelyben Király Norbert minden titkát felfedve meséli el, hogy hogyan sikerült neki 10 millió forint adósságból néhány év alatt anyagi függetlenséget teremteni önerőből. Mára egy ingatlanbirodalom tulajdonosa, internetes online üzletei, pénzpiaci, fizikai nemesfém befektetései vannak. A filmben szó lesz arról, hogy hogyan élte meg Norbert a csődközeli helyzetet? Milyen utakat járt be, milyen döntéseket hozott, milyen akadályokat küzdött le, mit tanácsol annak, akinek ma milliós adósságai vannak és mit annak, akinek már van befektetni való pénze? A vele készített filmben feltárja a konkrét lépéseit, számadatokat sem eltitkolva, hogy hogyan fektetett be az első ingatlanjaiba, hogyan vette ki belőlük a pénzt és hogyan fizette vissza az adósságát. A közel 60 perces összeállítás után pontosan tudni fogod milyen lépéseket kell Neked is megtenned, hogy önerőből elindulhass az ingatlanbefektetések útján. magánpénzügyi ak adémia • 2012

9

Egyszerű, de zseniális gondolatokat ismerhetsz meg, amelyek során megtudod, hogy milyen lépésekben, milyen „csekklista” alapján válaszd ki ingatlanjaidat. Mindezt azért, hogy meg tudj küzdeni a legnagyobb veszélyekkel – valamint sikerrel meg tudd ragadni a legnagyobb lehetőségeket! Ezekre alapozva néhány hónapon belül annyi pénzt tudsz csinálni, hogy a konferencia díját aprópénzek érzed majd és hálával gondolsz majd magadra, hogy megtetted az első, legfontosabb lépést: eljöttél a konferenciára és képezted magad.

Kovács Karád tőzsdei szakértő, független pénzpiaci elemző

Mennyi pénzt lehet keresni a tőzsdén, mennyi idő alatt és hogyan? – élőadatos tőzsdei kereskedés bemutatása Karád előadásában nagyon gyakorlatiasan, konkrét tőzsdei kereskedés bemutatásával oszlatja el a tőzsdével kapcsolatos misztikákat és félreértéseket, és ad választ azokra a kérdésekre, amik felmerülnek mindenkiben, akik most kezdenek kacsintgatni a tőzsdére: mennyi pénzt lehet keresni a tőzsdén, mennyi idő alatt, mennyi pénzzel lehet elindulni, stb. El fogsz ámulni, mert közel nem arról lesz szó amire a legtöbb ember gondol, amikor a tőzsdéről beszél. Egy meglepően más világ tárul majd ki számodra, egy olyan lehetőség, amellyel bárki élhet, csak tudni kell a hogyanját, amit itt és most kendőzetlenül megismerhetsz. Előadásában olyan mesébe illő hétköznapi emberek igaz történetét ismerheted meg a 20 évestől a 73 évesig, akik itt élnek közöttünk és akik a tőzsdéből keresik a pénzüket. Meg fogsz döbbenni, hogy ez éppen olyan megtanulható dolog, mint a történelem vagy a matek, amit érettségi előtt 12 évig tanulunk. A különbség az, hogy a tőzsde megtanulása ennél jóval kevesebb idődbe kerül majd. Kovács Karád 9 éve kereskedik aktívan a tőzsdéken. Számos esetben elemzőként nyilatkozott a magyar médiában, így a Gazdasági Rádiónak is pénzpiaci szakértője volt. Jelenleg tőzsdei oktató, mellette pedig online tőzsdeklubokat vezet, és tőzsdei oktatáshoz termékeket fejleszt. 10


Dr. Kovács Dusán tőzsdei oktató

Izgulni akarsz vagy pénzt keresni a tőzsdén? Ha pénzt akarsz keresni, akkor tartsd be a szabályokat! Ez az előadás azoknak való, akik nem izgulni akarnak a tőzsdén, hanem pénz keresni. Éppen ezért nem ez lesz a konferencia legtöbb adrenalint okozó előadása, de az egyik leghasznosabb, azok számára, akik komolyan kíváncsiak arra, hogy mi a titka azoknak, akik pénzt csinálnak a tőzsdén. Nagy tapasztalatával és közvetlen, „semmi mellébeszélés” stílusával Dusán az egyik leggyakorlatiasabb tőzsdei előadó, akitől a tőzsdei siker legfontosabb alapelveit fogod készen megkapni. Mindezt azért, hogy az orosz rulett helyett valódi pénzkereset lehessen számodra is a tőzsde. Dr. Kovács Dusán 6 éve kereskedik aktívan a tőzsdéken, 2011-ben a gödöllői Szent István Egyetem előadónak hívta, tőzsdei oktató és online tőzsdeklub vezető. Kovács Kokó Istvánt mindenki ismeri, világbajnok ökölvívó, olimpiai bajnok, kiváló sportember és sportdiplomata, emellett sikeres vállalkozó. Kivételesen sikeres karriert futott be, az élthez való hozzáállása és életútja inspiráló példa lehet mindannyiunknak. Sikere nem a véletlen, hanem kemény felkészülés eredménye. Erről kérdezem őt a konferencián.


11

Rendkívüli közlemény *** Breaking News *** Budapest, 2012. április 18. – Alkér Orsolya „Az első millió” gyerekpénzügyi oktató társasjáték megalkotója ez év áprilisában létrehozta a Magánpénzügyi Akadémiát. A hiánypótló pénzügyi ismereteket oktató új kezdeményezés célja olyan pénzügyi szemléletmód és gyakorlati tudás terjesztése, mellyel az emberek anyagi biztonságot és függetlenséget teremthetnek önmaguk és családjuk számára. „A Magánpénzügyi Akadémia megalapításához az a felismerés vezetett, hogy amit az emberek a pénzről tudnak és a gyermekeinknek tanítanak, lényegében a rendszerváltás előttről származó, finoman szólva sem aktuális ismeret. Pedig ma már nem elég megkeresni a pénzt ahhoz, hogy elérjük az anyagi biztonságot és függetlenséget. Meg kell tanulni és gyermekeinknek meg kell tanítani, hogyan kell kezelni, megtakarítani és befektetni a megkeresett pénzt. Az ehhez szükséges szemléletmódot és tudást terjesztjük.” – mondta Alkér Orsolya családi- és gyerekpénzügyi tanácsadó. Hozzátette: ez a kezdeményezés egy több éves változási folyamat eredménye mely „Az első millió” társasjátéktól a szülőknek szóló konferenciákon és tréningeken át vezetett idáig. Mi a Magánpénzügyi Akadémia? Az anyagi függetlenség eléréséhez elsősorban megfelelő személetmódra van szükség, mert nem a pénz, hanem a pénzügyi személetmód és tudás tesz gazdaggá. A Magánpénzügyi Akadémia egy családi és gyermekpénzügyi képzést nyújtó vállalkozás, amely azért jött létre, hogy megtanítsa az embereket, hogyan teremthetnek önerőből anyagi biztonságot és függetlenséget önmaguk és családjuk számára. Mit jelent az anyagi függetlenség önerőből? Az anyagi függetlenség azt jelenti, hogy keresetünkből olyan vagyont építhetünk, mely amellett, hogy egyre gyarapodik, egy idő után olyan jövedelmet termel, mely huzamosabb ideig fedezi a megélhetésünket. Ezáltal lényegesen szabadabban élhetünk anélkül, hogy ki lennénk szolgáltatva a munkahelynek, a banknak vagy a sárga csekkeknek. Természetesen az, hogy kinek mennyi pénz szükséges ehhez eltérő, függ attól, hogy ki milyen életvitelt él, mennyire költekező és mennyi a jövedelme. A tapasztalatok azt mutatják, hogy szinte bárki képes arra, hogy elsajátítsa a pénzügyek alapjait olyan szintre, hogy önerejéből megteremthesse az anyagi biztonságot. 12


A konferencia programja 8:30-9:00

Regisztráció

9:00-10:00

Pénzügyi taktikák az adósságtól az anyagi függetlenség megteremtéséig. Alkér Orsolya előadása

10:00-10:15

Szünet (15 perc – vásárlási lehetőséggel)

10:15-11:15

Pénzügyi problémák és kihívások lelki feldolgozása Bóna László előadása

11:15-11:45


11:45-12:45

A magyar gazdaság kilátásai és a konyhapénz Dr. Bogár László közgazdász professzor előadása

12:45-13:45

Ebédszünet (60 perc – vásárlási lehetőséggel)

13:45-14:15

Hogyan tanítsd gyermekedet a pénzzel bánni? Alkér Orsolya előadása

14:15-15:15

Mínusz 10 millió forinttól az anyagi függetlenségig – exkluzív filmvetítés – Király Norbert ingatlanbefektető előadása

15:15-15:45


15:45-16:30

Mennyi pénzt lehet keresni a tőzsdén, mennyi idő alatt és hogyan? – élőadatos tőzsdei kereskedés bemutatása Izgulni akarsz vagy pénzt keresni a tőzsdén? Beszélgetés Dr. Kovács Dusánnal és Kovács Karáddal

16:30-17:30

A konferencia meglepetése: beszélgetés Kovács Kokóval

Á lta l ános informáci ó k Ahhoz, hogy mindenki számára maximálisan élvezhető legyen a konferencia, kérlek, vedd figyelembe a következőket: 1) Pontosság A konferencia időbeosztása rendkívül szoros, ezért kiemelten fontos, hogy az előadások kezdetekor a helyeden ülj. Kérlek, vedd nagyon komolyan az előadások kezdetének időpontját. 2) Kitűzők A regisztrációkor megkapott nyakba akasztós névjegyedet vagy kitűződet a konferencia időtartama alatt viselned kell, mert ez alapján ellenőrizzük, hogy a szünetek után ki léphet be a konferencia helyszínére. Amennyiben el-

veszítenéd a névkitűződet, kérlek, haladéktalanul fordulj valamelyik szervezőhöz. 3) Felvétel Az előadások videó- és hangfelvétele szigorúan tilos! A fotózás kizárólag a szünetekben engedélyezett. Az előadások alatt megbízott fotós is dolgozni fog. A konferencián való részvételeddel hozzájárulásodat adod, hogy a Rólad készült fotókat a Csodasuli publikálhassa. Amennyiben nem szeretnéd, hogy a fotód vagy a Veled készült interjú publikálásra kerüljön, kérlek, jelezd a szervezőknél még a konferencia vége előtt. 4) Promóció A konferencia helyszínén a promóciós anyagok (szórólapok) terjesztése szigorúan tilos!


13

1. fe je ze t

A sikeres pénzügyi nevelés 33 aranyszabálya 1. A pénzügyi oktatás otthon zajlik. Jelenleg az iskolákban nincs pénzügyi képzés. Gyermekednek a pénzügyi házi feladatokat meg kell oldani, és nincs rajtad kívül más, aki feladja azokat. 2. Gyermeked pénzügyi képzésére most nagyobb szükség van, mint valaha. Eladósodott nemzet lettünk, ezért azonnali szemléletmód váltásra van szükség. 3. A pénzügyi intelligencia nem velünk született adottság, hanem tanulni kell. 4. Éppúgy, mint a matek vagy a történelem esetében, gyermekednek több évre van szüksége ahhoz, hogy megtanuljon bánni a pénzzel. 5. A pénzügyi tudás véd meg a rossz pénzügyi döntésektől. Gyermeked minél felkészültebb a pénzügyekben, annál kisebb a kockázat, hogy rossz pénzügyi döntéseket fog hozni. 6. Gyermeked pénzügyi intelligenciáját napról napra fejlesztd! Ne várd gyermekedtől, hogy minden pénzügyi képzés nélkül 14

képes legyen majd anyagi biztonságot teremteni magának. 7. Gyermeked saját döntésein és hibáin keresztül tanul meg a pénzzel bánni. Minél kisebb a gyerek, annál kisebb tanulópénzt kell fizetnie. 8. Gyermeked ideje is drága. Ha most nem kezded el pénzügyi oktatását, akkor később egyre nehezebb lesz. Minden elvesztegetett nap pénzben mérhető veszteség gyermekednek. 9. A zsebpénz célja, hogy segítségével kialakítsuk a pénz megtartásának képességét, vagyis hogyan kell a pénzt nem elkölteni. 10. Vezess otthon Anya bankot/ Papa bankot vagy más eszközt, amellyel gyermeked megtanulja, hogyan kell megtartani a pénzt, és megismeri a kamat és a kamatos kamat működését. 11. Az első milliót gyermekednek saját zsebpénze minél nagyobb hányadának megtartásából, és munkából kell megteremtenie.


12. Tanítsd meg gyermekednek, hogy először mindig magának fizessen. 13. Gyermekedet az első millió megteremtésével két igen fontos pénzügyi alapra tanítod meg: 1) a pénz megtartásának képessége, 2) pénzteremtő képessége. 14. Az, hogy gyermekednek milyen gyorsan jön össze az első milliója, két dologtól függ: pénzmegtartási képességétől és pénzteremtő képességétől 15. A 7 alapvető készség az első millióhoz: 1) kreativitás, 2) kitartás, 3) fókusz, 4) célkitűzés, 5) önbizalom, 6) kockázatvállalás, 7) pénzügyi ismeretek. 16. Az első millió háló. Megteremtésével hal helyett végre hálót adsz gyermeked kezébe. 17. Az első millió társasjáték megtanítja gyermekedet „halászni”, hogyan használja az első millióját az anyagi biztonság megteremtésére. 18. Gyermekedet a helyes pénzügyi értékrendre kell nevelned. 19. Az életrevaló gyerek nevelésének három legfontosabb területe: 1) Általános műveltség, amit az óvodában és iskolában szerezhet meg, 2) Érzelmi intel-

ligencia (a legfontosabbak ezek közül: önismeret, kommunikáció, konfliktuskezelés, 3) Pénzügyi intelligencia. 20. A pénzügyi intelligencia három alappillére: 1) a pénz előteremtésének képessége, 2) a pénz megtartásának képessége, 3) a pénz gyarapításának képessége. 21. A pénz működésének szabályai megváltoztak. 22. Gyermekeinknek meg kell érteni, hogy mi a különbség a betét, a hitel, az adósság és a vagyon között. 23. Gyermekednek meg kell ismerni a különbséget a rossz és a jó adósság között. 24. Ha a bankba teszed gyermeked pénzét, a bank jól jár, viszont a gyermeked semmit nem tanul. 25. A bankban befektetni nem intelligens dolog. 26. A befektetés annyi, mint tudni hol vannak a halak, és hol kell halászni. 27. A pénznek mozognia kell. A pénzt állandó mozgásban kell tartani. A pénznek folyamatosan forognia kell.


15

28. Ismertesd meg gyermekeddel a pénzügyi befektetések három alappillérét: ingatlan, pénzpiac&tőzsde, üzleti vállalkozás. 29. Az, hogy gyermeked tudjon bánni a pénzzel legalább olyan fontos, mint a számítógépes ismeret. 30. Alakítsd gyermekednél a pénzügyi tervezést szokássá!

31. A vagyont semmilyen körülmények között nem szabad felélni. 32. A siker és a kudarc, a különleges élet – vagy az unalmas élet melletti kitartás közötti különbség elsődleges titka a kockázatvállalási hajlandóság. 33. Mutass példát, és jótékonykodj! Magyarázd el gyermekednek, hogy másokon segíteni fontos és jó dolog!

2. fe je ze t

Az első millió – avagy sikerülhet-e? Sarmasági Bátor Ete most lett 18 éves. Néhány héttel előtte pedig megszerezte első millióját. Ezúton is gratulálunk neki! Sarmasági Bátor Etét 2010 nyarán ismertem meg, Az első millió gyerekpénzügyi társasjáték tesztjén. A vele készített interjúból megtudhatod, mi volt első milliójának titka, és milyen pénzügyi értékrendje van most, 18 évesen. AO: Mikor került először pénz a kezedbe? SBE: Erre nem tudok pontos választ adni, nagyon kicsi lehettem. Később, kisiskolásként már sokféle módon szerettem volna pénzt keresni. 16

Akkoriban, ha véletlenül találtam 100 forintot az utcán, az hatalmas élmény volt, és egyből elköltöttem chips-re, többek között a kártyák és egyéb játékok miatt, amik a zacskóban voltak. Továbbá a rokonoktól is alkalmanként kaptam pénzt. A megtakarítás fel sem merült bennem. Mindent elköltöttem csokira és rágcsálnivalóra. Természetesen előfordult, hogy valami nagyobb értékű dologra félretettem pénzt, de ez nem volt tervszerű megtakarítás. AO: Mikor határoztad el, hogy megszerzed az első milliódat? SBE: Gondolom, minden gyermek álma, hogy sok pénze legyen. Az első millió megszerzése nem is el-


határozás kérdése, hiszen mindenki álmodozott arról, hogy eléri ezt az összeget. Persze akkor még konkrét tervem nem volt. Hozzátenném, akkoriban még űrhajós, sportoló, zenész akartam lenni, és ezekből megélni. Később persze rájöttem, hogy ezek az álmok csupán illúziók. Körülbelül 15-16 évesen realizáltam, hogy a pénzszerzés legjobb módja az olyan fiatalok számára, akik nem kapnak nagy összegű zsebpénzt (mint például én), ha kisebb munkákat vállalnak, vagy megtanulnak üzletelgetni. Egy másik lehetőség pedig a különböző tanulmányi versenyek, pályázatok, ahol komoly nyereményekkel jutalmazzák a győzteseket. Én az első milliómat e kettő kombinálásával kerestem meg. AO: Ez az üzletelgetés pontosan mit takar? SBE: Én személyesen számítástechnikai és szórakoztatóelektronikai termékeket adtam, vettem több-kevesebb haszonnal. Elsősorban azokat, amiket a különböző pályázatokon, versenyeken nyertem, de nem volt rá szükségem. AO: Milyen versenyeken indultál el, és ez hogyan kezdődött? SBE: 2008-ban kezdtem versenyekre járni, pályázatokra jelentkezni. Először fotó- és videó készítő pályázatokon indultam, ahol többször nyertem különböző díjakat, de hamar rájöttem, hogy a tanulmányi verse-

nyek nagyobb haszonnal bírnak. Elsősorban nem az OKTV-t ajánlom, mert onnan főleg csak tapasztalatot és 10 érettségi pontot nyerhet az ember, amit máshogy is össze lehet szedni. Vannak viszont olyan alapítványok, cégek által meghirdetett versenyek, ahol komoly fődíjak és nyeremények vannak kitűzve. Ilyen például a Magyar Nemzeti Bank Monetary nevű versenye. Itt egymillió forint a fődíj. Tavaly sikerült elhoznunk a második helyezést, ebben az évben pedig az elsőt. Bár ezek a versenyek nem egyéni teljesítmény, hanem csapatmunka eredményei. AO: A Monetary versenyben milyen típusú kérdések voltak? Milyen jellegű tudást mértek fel? SBE: 4 selejtező forduló volt, ezeken egyenként 25-25 kérdésre kellett válaszolni. Olyan kérdések voltak például, hogy ha a jegybanki alapkamatot csökkentjük, akkor az milyen hatással van az árfolyamra, vagy például hogy ki a Magyar Nemzeti Bank elnöke és hány évre választják. A legtöbb kérdés az MNB munkájára vonatkozott. Volt továbbá kitekintés az Európai Unióra is. Az Európai Központi Bankkal kapcsolatban kérdezték például, hogy hány tagja van az euró zónának stb. AO: Vissza tudsz emlékezni egyéb, a gazdasággal kapcsolatos kérdésekre is? Olyasmikre gondolok, mint a jegybanki alapkamat csökkentése.


17

SBE: Volt olyan kérdés, hogy hány százalék az inflációs cél Magyarországon. Továbbá, miért készít és publikál az MNB számszerű inflációs előrejelzést. Volt olyan, hogy a másodlagos jelzálogpiac válságának következtében, minden más tényező változatlansága mellett mi történik az a, b, c, d válaszok közül. Vagyis általában olyan kérdések voltak, hogy az MNB döntéseinek milyen hatása van a piacra, illetve Magyarország nemzetközi helyzetére. AO: Hogy állsz hozzá a csapatban való versenyzéshez? SBE: Én szeretek csapatban versenyezni. Többek között azért is, mert egymást motiváljuk a felkészülésre és a tanulásra. AO: És hogy állt össze a csapat? SBE: A különböző versenyeken különböző összeállításban indultunk. Van egy osztálytársam, aki talán a legjobb volt a csapatban. Vele mindig együtt indultunk. És mindig bevettünk magunk mellé másokat, attól függően, hogy ki szeretett volna részt venni. Általában 3-5 fős csapatokban kellett indulni, de ez versenyenként változott. AO: Milyen egyéb versenyeken indultál? SBE: Az APEH-nek is volt egy versenye tavaly, ami az adózási alapismeretekről szólt. Azon például lap18

topot lehetett nyerni, de mi másodikak lettünk országos szinten. Így fejenként iPodot és pénzjutalmat kaptunk. Sajnos idén ezt a versenyt már nem írták ki. AO: Ezen a versenyen milyen típusú kérdések voltak? SBE: Ezen a versenyen a kérdések az adózási ismeretekre voltak kihegyezve. Például meg kellett jelölni, hogy a felsoroltak közül melyik nem tartozik a helyi adók körébe stb. AO: Volt még olyan verseny, ami fontosabb volt számodra? SBE: Többször is sikeresen vettünk részt a politológiai és NATO ismereteket mérő versenyen. Tavaly elsők lettünk, és egy egyhetes brüsszeli út volt a nyereményünk. Az Európai Parlamentben ott sétálhattunk a képviselők között. Hatalmas élmény volt. Úgy éreztük, hogy „vagyunk valakik”. Idén második helyezést értünk el, és Bécsbe utazhattunk. Ezen kívül megnyertünk két fogyasztóvédelmi versenyt, egy olyat, ami az Európai Unióról szóló ismereteinket tesztelte, és volt egy verseny a demokráciáról és magyar jogrendszerről, amit ugyancsak megnyertünk. Ez mind csapatmunka volt. 2010-ben 6 országos döntőbe jutottunk be. 4 versenyen első, 2-n pedig második helyezést értünk el. Ezeken a versenyeken átlagosan 200-300 csapat szokott indulni.


AO: Mi vonzott a nyereményeken kívül ezekben a versenyekben Téged? SBE: Tetszett az, hogy öltönyben kellett megjelennünk, és komoly emberként, felnőttként kezeltek minket. „Menedzser ebéddel” kínáltak, s még a felszolgálók is magáztak minket, pedig csak 16 évesek voltunk. Ez a fajta „öltönyös világ” ezeken a versenyeken tetszett meg igazán. AO: Mit szoktál kezdeni a pénzbeli nyereményeiddel? SBE: A nyereményeket sosem költöm el egyből, befektetem, és igyekszem úgy forgatni, hogy még több legyen belőle. Van egy olyan elvem, hogy jóléti kiadásra a teljes vagyonom 1/1000-ed részét költhetem maximum naponta, ami jelenleg kb. 1300 Ft. De összesítve általában ennél sokkal kevesebbet költök. Ez inkább afféle védőpajzs, hogy véletlenül se kezdjem el ész nélkül szórni a pénzt, és hogy mindig gondoljam át, hogy muszáj-e vásárolnom. Ha kajáról van szó, szerintem napi egy sajtburger menü belefér – ez most jelenleg a McDonald’s legjobb ajánlata – ami csak 400 Ft. Ezt az egészet azért vezettem be magamnak, nehogy túlköltekezzek, s egyik napról a másikra azt vegyem észre, hogy már nincs egy fillérem se. Fontos, hogy legyen önkontrollom. AO: És a MNB-tól kapott nagyobb összeg hány százalékát költötted el, illetve mennyit raktál félre?

SBE: Még nem érkezett meg a bankszámlámra az összeg, de nem sokáig lesz ott, mert valószínűleg befektetem valamibe. Jóléti kiadásra nem feltétlen fogok költeni. Nincs bennem például olyan vágy, hogy „Húú, akkor most elmegyek ruhát venni”. Majd ha látok egy ruhát, ami mondjuk, le van értékelve, jó minőségű és tetszik nekem, akkor mérlegelni fogom a helyzetet, hogy ez most belefér-e vagy nem a költségvetésbe. Konkrét költekezős tervem tehát nincs. Alapvetően az egészet befektetés jellegű kiadásokra használom majd. Hogy ha valami nagyon szükségszerű, vagy úgy gondolom, hogy megengedhetem magamnak, akkor azt majd megveszem. Például jelenleg terveim között szerepel egy hangszóró megvásárlása 25 ezer forintért. Ezt úgy gondolom, hogy megengedhetem magamnak. Néha szoktam vásárolni cipőt, ruhát, havi szinten maximum 10 ezer forintért. AO: Mikortól kezdted el gyűjteni az első milliódat? Honnantól datálhatjuk? SBE: 2010 februárjában az összes vagyonom 7000 forint volt. Akkor kezdődött a gyűjtögetés. Addig én is olyan voltam, hogy minden pénzt, amit megszereztem, azonnal el is költöttem: elmentünk a McDonald’s-ba enni stb... Az elmúlt évben azonban nem túl sokat költöttem magamra, és nem bántam meg.


19

AO: Mit szeretnél kezdeni az első millióddal? SBE: Tovább gyarapítani. Ha már lényegesen nagyobb önrészem lesz, egy lakást is szeretnék. Gondolkozom egy vállalat indításán is, mert szerintem a termelő munka az, ami igazán hasznos a gazdaság számára. Egy szoftverfejlesztő vállalkozásban gondolkodom, mert ez napjainkban eléggé jövedelmező és sikeres lehet. Úgy gondolom, hogy 1 vagy 2 milliós alaptőkével már jól el lehetne indítani egy ilyen vállalkozást. AO: Milyen további terveid vannak a közeljövőben? SBE: A pénzügyi élet jelenleg csak másodlagos, hiszen még sokat kell tanulnom. Idén érettségizek, utána meg jön az egyetem. Az orvosira készülök, ami valószínűleg jó pár évre leköti majd minden energiámat, és majd csak azután fogok igazán ráfókuszálni az anyagi céljaimra. AO: A gazdasági jellegű versenyek ellenére hogyhogy az orvosit választod, miért nem a közgázon tanulsz tovább? SBE: Az az igazság, hogy nem tartom szükségszerűnek, hogy olyan mélyen elmerüljek a közgazdasági folyamatok ismeretében, mint amit a Corvinus egyetem képzései nyújtanak. Úgy gondolom, hogy a sikeres pénzügyekhez nem kell fel20

tétlenül közgazdász diploma, vállalkozást más jellegű tudással is lehet indítani. A kérdést más szemszögből megvizsgálva pedig úgy gondolom, hogy az orvosi képzés talán a legnívósabb felsőoktatási szak, igen erős jellemformáló hatása van. Ha valahol, ott biztosan megtanul az ember hatékonyan, szorgalmasan dolgozni, amiből később is profitálhat. Továbbá egy biztos megélhetést is nyújt, hiszen ha valamiért a vállalkozás nem jönne be, akkor még mindig bárhol el tudnék helyezkedni orvosként, és ez az a szakma, amiből évszázadok óta nincsen túlképzés, ellentétben például a közgazdász szakmával. AO: Neked van olyan ismerősöd, akinek sikerült összegyűjtenie az első millióját? SBE: Igen. Van olyan ismerősöm, akinek ez önállóan sikerült. Nagyon jól bánik a pénzzel, nagyon szorgalmas. Ő például keményen dolgozott a tanulás mellett még hétvégén is, éveken át. Másrészt vannak fiatalok, akiket a szülei jobban tudnak támogatni és megtakarítanak nekik. Személyes véleményem az, hogy így sok esetben nehezebben alakul ki a pénzzel való helyes bánásmód. Szerintem a saját magunk által megtermelt pénzt sokkal jobban megbecsüljük, mint amiért más dolgozott meg. Természetesen, akik öröklik, vagy más forrásból kapnak nagy vagyont, megfelelő


hozzáállással, a pénzügyi kultúra kialakításával képesek jól bánni a vagyonukkal. Ezt viszont meg kell tanulni, hogy a szüleik sikerét tovább tudják vinni. Sok rossz példát lehet látni az ellenkezőjére a celeb világban. Sajnos vannak, akiknek nagy gondot okoz a pénz helyes kezelése. Sokan felélik az utolsó fillérig minden megkeresett pénzüket, mert pénz birtokában mindent, ami megtetszik, meg akarnak venni. Ez a fajta birtoklási vágy, és a pénznek efféle eltékozlása hosszabb távon nagyon negatív következményekkel járhat az illetőre nézve. Igenis fontos az önkontroll a pénz költésekor! AO: Te is résztvevője voltál Az első millió társasjáték tesztelőinek. Mióta megkaptátok a társast, hányszor játszottatok vele? SBE: Már vagy 10-szer végigjátszottuk. Majdnem minden hétvégén játszunk. Én most érettségire készülök, de a kistestvéreim rendszeresen játszanak vele. AO: A szüleid a pénzzel kapcsolatban mit tanítottak Neked? Van-e valamilyen szlogen a fejedben, amit tőlük hallottál? SBE: Édesapám tőzsdézik, ennél fogva reggelente mindig a Gazdasági Rádiót hallgatjuk az autóban. Én a Gazdasági Rádió online változatát is nagyon szeretem olvasni. A

szüleimtől leginkább azt tanultam meg, hogy nagyon fontos a tájékozottság, az, hogy mindig tudjam, mi megy a világban. Hiszen elengedhetetlen, hogy az ember lássa a különböző gazdasági-, pénzügyi– és politikai folyamatokat. Minden információ nagyon hasznos lehet, ezért én rendszeresen nézem a híradót is. A versenyeken is gyakran volt olyan kérdés vagy feladat, amiben a tájékozottságunkat tesztelték. Ha nem néztem volna minden nap a híradót, nem hallgattam volna a Gazdasági Rádiót, nem olvastam volna az index.hu-t, akkor valószínűleg több versenyt nem tudtunk volna megnyerni. A tájékozottság nélkülözhetetlen a hétköznapjainkban, rengeteg szituációban tudja segíteni a döntéseinket. AO: Éreztél-e magadban vagy pénzügyi gondolkodásodban bármiféle változást a társasjáték hatására? SBE: Igen, abszolút. Ugyan én még nem kereskedek részvényekkel, hiszen csak 18 éven felülieknek lehet – én nemrég múltam 18 –, viszont tervezem. Szerintem főleg munka mellett lehetne ezt csinálni, suli mellett azért nehéz. A társas ilyen szempontból egy perspektívát ad arra vonatkozóan, hogy mit lehet csinálni a pénzzel. Plusz egy olyan gondolkodásmódra tanít, hogy a pénzt nem elkölteni, hanem megtartani és forgatni kell. Ebből lehet igazán profitálni.


21

Szerintem egy minimális pénz is elég egy átlagos életvitelhez. A többséget érdemes befektetni annak érdekében, hogy aztán még több legyen. Az üzleti életben amúgy szerintem a gazdag embereket fukarság is jellemzi. Azok járnak Ferrarival, és azok laknak hatalmas villákban, akik pl. nyerték a lottón a pénzt, és utána hamar el is vesztik. Egy igazi üzletember szolid körülmények között él – például nézzük meg Soros Györgyöt, Steve Jobs-ot. AO: Miért élnek szerinted ezek a valóban gazdag emberek szolid körülmények között? SBE: A pénzzel, amiért az ember maga dolgozik meg, sokkal reálisabban, logikusabban bánik, sokkal jobban odafigyel, hogy ne szórja el. Van az a mondás, hogy „könnyen jött pénz könnyen megy”. Nem az elszórásra megy tehát a fókusz, hanem a megtartásra, és arra, hogy még többet csináljanak belőle. Ezt tehát egy olyan gondolkodásmód, ami nem változik meg attól, mert valaki gazdag lesz. Azoknak az embereknek, akik csak nyerik a kocsit pl., nincs meg ez a gondolkodásmódja, ők jellemzően inkább elszórják a pénzt és a javakat, nem pedig gyarapítják azokat. Tisztelet a kivételnek. AO: Mit tudnál üzenni azoknak, akik akár a Te példád kapcsán most nekiállnak majd összegyűjteni az első milliójukat? Mit üzennél a saját kortársaidnak a pénzzel való bánás22

móddal kapcsolatban? Mire figyeljenek oda? SBE: Legfontosabb, hogy kicsiben kell kezdeni. Legyenek boldogok a kicsi profit miatt is, ne keveselljék. Rossz az a hozzáállás, hogy „jaj, ez csak egy ezres, inkább elköltöm”. Úgy álljanak hozzá a dolgokhoz, hogy a teljes vagyonukhoz mérjék az éppen elkölteni kívánt pénz mennyiségét. Mondok egy példát. Van Visegrádon a Vár aljában egy büfé, ahol 600 Ft a kóla. Sokan megveszik ott, mert hogy az „csak” 600 Ft. Én nem veszem meg ott a kólát, mert tudom, hogy máshol 150 forintért is kapható. Ne úgy nézze senki a pénzt, hogy ha kapott 2500 forintot az osztálykirándulásra, akkor mindent el kell költeni, hanem úgy, hogy a lehető legoptimálisabban hogyan tud kijönni a pénzéből. Ha valakinek van 10 ezer forintja, akkor ne vegyen csak azért cipőt, mert az most „csak” 10 ezer forint, hanem tegye fel a kérdést, hogy valóban szükséges-e neki elkölteni minden pénzét cipőre. Ha az ember az egész pénzét készül elkölteni, gondolkodjon el rajta, hogy mire költi. Amit mindenképp javaslok még, hogy a függőségeket (pl. dohányzás, lottó) próbálja mindenki elkerülni. Arra rengeteg pénzt dob ki az ember naponta. Szokták mondani, hogy a szerencsejáték az adófizetés önkéntes formája. Ugyanez van a cigivel és az alkohollal is. A jövedéki adó majdnem kiteszi a felét a termék értékének.


Az is elgondolkodtató, mikor valaki nyilatkozik a tévében, hogy nincs pénze kifizetni a gázszámlát, s látjuk, hogy a háttérben a lakásában ott egy plazmatévé vagy a parabolaantenna az erkélyen. A kiadásokat ilyen esetekben erősen át kellene gondolni. A kényelmi szükségletek árát költhetné inkább gázszámlára.

És még egy tanács: nagyon fontos, hogy legyenek álmaink, és próbáljuk meg elérni azokat. Én például 30-32 éves koromra úgy tervezem, hogy már lesz egy milliárdom. Persze meglátjuk, hogy alakul. AO: Köszönöm szépen a beszélgetést.

3. fe je ze t

16 évesen lett meg az első milliója – Interjú Grüll Dáviddal AO: Pár szót mesélj magadról, a családodról, meg arról, hogy felvettek a Corvinus Egyetemre! GD: 19 éves vagyok, szerdán iratkozom be a Corvinuson a Közgazdasági Tudományok Kar, Emberi Erőforrások szakra. Nagyon nagy családból származom, tízen vagyunk testvérek. Ebből kifolyólag is sok minden másképp alakult velem a pénzügyekben, mint más családoknál, de amúgy is vannak olyan dolgok, amiket kitaláltam, hogy mit kéne tenni. AO: Ez a tíz testvér nem mind édestestvér, ugye? GD: Négyen vagyunk édestestvérek, és van hat féltestvérem. AO: Miért van az, hogy éppen azért, mert ilyen sokgyerekes családból származol, pénzügyileg kicsit más-

képp gondolkozol, mint a többi gyerek? GD: Otthon olyan volt a hangulat, hogy amit nem eszel meg, az másé lesz. Csak az a tiéd, amit te eszel. Mindenkinek saját magának kellett megteremteni az anyagi feltételeit annak, ha akart venni valamilyen édességet, vagy éppen egy számítógépet. Egykéknek sokkal könnyebb, mert több pénzt kapnak otthonról, ez nálunk nem volt szokás, ezért meg kellett tanulnunk magunkról gondoskodni. Látom, hogy mindenki kitalált magának egy olyan életpályát, amit végigvitt, mindenki kitalálta, hogy miben jó, miben tehetséges. AO: Ezek szerint mindegyikőtök hasonló pénzügyi szemlélettel rendelkezik? GD: Nem, igazából a bátyám meg én voltunk azok, akik a pénzzel ke-


23

reskedtünk, meg gyarapítottuk. A nővéreimet csak azért mondtam, mert ők is kitaláltak valamit, amiben jók, például az egyikük a tolmácsolásban, és akkor elment abba az irányba. Szerintem ez általános mindenkinek az életében, hogy vannak olyan dolgok, amiket csak ő tud jól csinálni, és ezt kell megtalálnia mindenkinek, és ezt akár autodidakta módon is tudja fejleszteni. AO: Mikor kezdtél el először pénzt keresni? Mi volt az első pénzkereseti forrásod? GD: 8-9 évesen anyukám révén egy visegrádi ásatáson tudtam cserepeket kiásni. Ez csak két hétig tartott, de ezzel is már bele tudtam érezni, hogy milyen dolgozni és milyen jó utána megkapni a fizetést. Igaz, azt utána rögtön el is költöttem, de megéreztem, hogy milyen is a munka, és utána rendszeres gyakorlatommá vált, hogy nyáron is dolgozzak mindig. Ez szerintem kihagyhatatlan egy gyerek életében. AO: És akkor 9 éves korodtól rendszeresen volt alkalmad nyáron dolgozni? GD: Igen. AO: És hol dolgoztál? GD: 3-4 évig dolgoztam ott a visegrádi ásatáson. 14 éves koromban elmentem egy céghez, amit szintén 24

anyukám révén ismertem, és ott felmérték, hogy mit tudok, és azt mondták, majd felfejlesztenek. Ott is 3 évig dolgoztam nyaranként. Ott már sokkal komolyabban, például a szülinapomon is be akartam menni, hogy pénzt keressek, de a szüleim mondták, hogy azt azért már ne. Napi 10-12 órákat dolgoztam hétfőtől szombatig. Élveztem, meg tudtam, hogy más elfoglaltságom úgyse lenne. AO: És mi volt ez a munka, amit an�nyira élveztél? GD: Digitalizálni kellett bizonyos iratokat, levéltári, könyvtári iratokat. A munkafolyamat úgy volt, hogy felszabdalták, azt be kellett szkennelni, digitalizálni, fel kellett ismertetni a géppel a szöveget, kijavítani a hibákat, betömöríteni. Mindenben segédkeztem, amiben tudtam. Azt élveztem, hogy megismertem új embereket, sokféle emberrel dolgoztam együtt, mert a 3 év során elég nagy volt a fluktuáció. Olyan is volt, hogy ott aludtam esténként, tehát voltak jó élmények. Közben hallgattam a rádiót, Bokros Lajos előadásait, amiből szintén sokat tanultam. Ki szeretném emelni, hogy Bokros Lajos számomra az a közgazdaságtani példa, akit szeretnék követni és a közgazdasághoz olyan mentalitással hozzáállni, mint ő. Ezért is mentem a Corvinus Egyetemre. AO: És mi is szeretnél lenni?


GD: Gazdaságpolitikus szeretnék lenni, azon belül is nem a matematikai része, hanem a politikai, a társadalomtudománnyal egybekötött része érdekel, tehát az, hogy hogyan lehetne úgy csinálni a dolgokat, hogy az embereknek és az államháztartásnak is jobb legyen. Tehát a klasszikus közgazdaságtan, de emberi szempontból. Szociológiailag meg pszichológiailag is nagyon érdekel, hogy az emberek hogyan állnak hozzá a gazdasághoz, és ennek mi a következménye a különböző folyamatokra. AO: Ezért is áll hozzád közel Bokros Lajos? GD: Igen. Úgy gondolom, hogy ő olyan személy, mint amilyen részben én is vagyok. Tehát kissé konzervatív, ugyanakkor laza is. Erre van egy kifejezésem, úgy hívom, hogy „polgári underground”. Ő teljesen azt a politikát követi, amit én is vallok, hogy egyszerűen vannak a közgazdaságtani tények, amit úgy kell tálalni az embereknek, hogy elfogadható legyen. Azt látom, hogy amiket ő mond, azok hitelesek, egyrészt mert mindig konzekvensen ugyanazt állítja, másrészt, mert amiket ő megfogalmaz, máshol is látom, hogy működnek, például a skandináv országokban, meg most a Fidesz gazdaságpolitikájában is átveszik azt, amit ő hirdet. AO: Visszatérve a nyári munkákra, azzal a pénzzel, amit akkor kerestél, mit csináltál?

GD: Amikor Visegrádon dolgoztam, egy számítógépre gyűjtöttem, mert nagyon szerettem a számítógépes játékokat, és ezt szerettem volna magamnak (meg)vásárolni. De mindig félretettem 200 Ft-ot a zsebpénzből, meg abból, amit kaptam, és abból vettem csokit, chipset, amikor átjöttek a barátok tévézni. Erre azt mondta a nővérem, hogy „kilopom magamtól a pénzt”, és ez annyira megérintett, hogy onnantól elkezdtem komolyabban belegondolni, hogy mik is a céljaim, és mit szeretnék ebből a pénzből vásárolni. Kiszámoltam, hogy mennyi pénzem lehetne már, ha nem költöttem volna el apróságokra, és rádöbbentem, hogy ha okosan félreteszem, akkor sokkal jobban fel lehet használni. És 11 éves koromban vettem belőle számítógépet, meg játékokat, amivel jól elvoltam. De 12-13 éves koromban már félretettem a pénzt, mert tudtam már akkor, hogy majd szeretnék egy lakást, amire viszonylag korán lesz szükségem. 14-15 éves koromban találkoztam a HVG újsággal, azt olvastam fél évig, aztán egyszer, csak úgy megvettem a Figyelőt, mert unatkoztam, és rájöttem, hogy az sokkal jobb, és láttam, hogy mennyire érdekesek az ilyen témák. Az döbbentett meg, hogy amikor másokhoz odamentem megmutatni, hogy milyen érdekes, ők azt mondták, hogy „hagyjál már, ez engem nem érdekel”. És akkor rádöbbentem, hogy ez nem olyan


25

dolog, amit mindenki szeret, de nekem nagyon jó, hogy én szeretem. AO: Hány éves korodra lett meg az első milliód? GD: 16-17 éves koromra volt meg. Akkor még nem voltak olyan nagy kereseteim, nyáron tudtam dolgozni, meg néha kaptam zsebpénzt, de a földön is találtam pénzt. AO: Mennyi pénzt találtál a földön? GD: Egyszer találtam egy parkolóban 5000 forintot, de akkor mes�sziről elkurjantottam magam, hogy találtam 5000 forintot és odajött egy néni, és azt mondta, hogy az az övé, így odaadtam neki. De kiskoromban, amikor Sopronban laktunk, mindig lefelé hajtott fejjel jártam az utcákat, néztem, hogy hol vannak pénzek, és rendszeresen találtam 100 forintokat, és apukám is megjegyezte, hogy milyen jó vagyok a pénztalálásban. AO: Tehát úgy tudtad megteremteni 16 éves korodra az első milliódat, hogy amit nyáron kerestél, azt félreraktad? GD: Amikor elkezdtem dolgozni, nagyon sokat dolgoztam és viszonylag jó volt a fizetés is, szóval abból már elég tisztes pénzt kerestem nyáron, és azokat félreraktam és befektettem. Hetedikben pedig az iskolában csináltam egy kis büfét, abból is kerestem pénzt. 26

AO: Ez hogy volt pontosan? GD: Éppen felújították az iskolát és a büfé bezárt, a közeli kisboltba pedig nem szabadott kimenni. Kitaláltam, hogy kéne csinálni egy kis büfét. Reggel felkeltem, elmentem a közértbe, vettem salátát meg húst. Én megcsináltam a salátát, anyukám kiklopfolta a húst, amit megsütöttem, és reggel ezeket bevittem az iskolába. Mondjuk egy idő után ez nem érte meg annyira, mert inkább aludni szerettem volna, mint korán felkelni, így áttértem a desszertekre, amit előző este kellett megcsinálni. A kókuszgolyó és kóla jóval jövedelmezőbb volt, és könnyebb volt szállítani is. AO: A kólát milyen haszonnal tudtad eladni? GD: Azon volt a legnagyobb haszon, egy pohár került 50 forintba, és egy kétliteres üvegből, amit 200 forintért vettem, tíz poharral tudtam eladni. AO: A tanárok ezt engedték? GD: Erről nem tudtak,. Volt egy konszenzus az osztályban, hogy erről nem tudhatnak, mindig eldugtuk az osztály hátsó részében. De amikor újra kinyitott a büfé, azt akartam, hogy árulják az én termékeimet is,. 200 forintból ők kapnak 50-et, én meg 150-et, de sajnos nem egyeztek bele, pedig jó lett volna.


AO: És tulajdonképpen akkor az első milliódat hány év alatt gyűjtötted össze? GD: 9 éves koromtól gyűjtögetem a pénzt. De abból a pénzből időközben vettem dolgokat (időközben). Úgy van ez, mint amikor veszel egy lakást, aztán azt kis idő múlva eladod, és azzal keresel valamennyit, vagy gyűjtesz még hozzá, és veszel egy jobbat, és így tudsz fejlődni anyagilag. AO: Te 16 éves korod előtt már kezdtél vásárolni dolgokat, amiket eladtál, vagy a bankban tartottad a pénzedet? GD: Tartottam a bankban egy ideig, de aztán véletlenül kettétörtem a bankkártyámat és utána nem is nagyon foglalkoztam vele. Két év múlva kaptam egy értesítést, hogy mínusz 1000 forint van a számlámon, amit be kell fizetnem. A bank levonta a számlavezetési díjakat, így a pénzem „ledarálódott”, úgyhogy rájöttem, hogy a bankban annyira nem szeretném tartani a pénzemet. Nincs is bankszámlám, de most az egyetem miatt kell csináltatnom. Akartam csináltatni dombornyomott kártyát, hogy az e-Bay-ről tudjak üzletelni, de ahhoz 100 000 forint letét kell, így aztán az nem jött össze.

egy PDA-t, meg én is vettem egyet, és azt bővítettük, eladtuk drágábban. Vettünk laptopot is, amibe beraktunk több memóriát, és sokkal többért adtuk el, és ezen kerestünk. AO: És hogy tudtátok eladni a laptopokat? Kiknek, hogy szereztétek a vevőket? GD: Az interneten kereskedtünk. Mindig van valamilyen bumm a piacon, például amikor a laptopokat felraktuk, egyből el is vitték. Azóta megszűnt ez a laptop bumm, már alig lehet laptopot eladni. Aminek a piaca most konzisztensen jó, azok az Apple termékek, mert annak van likviditása, el lehet mindig adni, nem annyira csökken az értéke. Míg egy PC-s terméknek egy év alatt kb. 50%-kal megy le az ára, egy Apple terméknek maximum 10%-kal. Így én mindig Apple laptopot veszek, mert azt el is lehet adni. Ennek is megvan a maga technikája. Az ember nézi a híreket, hogy mikor jön ki a legújabb termék, milyen újdonság lesz benne, hogyan fognak rá reagálni az árak. Mert ha kijön egy új termék, a használt termékek ára előtte lemegy, hisz az régebbi. Ha az új nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, akkor visszamennek az árak. Kicsit olyan ez is, mint a tőzsde, vannak piaci várakozások, van az egésznek egy pszichológiája.

AO: Ez hány éves korodban volt? GD: 13. Kisebb dolgokkal üzleteltem akkoriban. Például a bátyám vett

AO: Az Apple-nek melyik terméke volt ez, amelyiknek lement, azután visszament az ára?


27

GD: Például a MacBook. Igazából mindig jó áron kell nézni. Ez is olyan, mint az részvények, csak itt egyértelmű, benne van a piacban, hogy mi a jó ár. Nem kell kalkulálgatni, az ember tudja a többi árhoz viszonyítva. Volt olyan, hogy fél évig használtam egy laptopot, és utána is kerestem rajta.

a laptop-korszak végén volt. Fél évig árusítottam, a végül megvették azon az áron, amin én vettem. Emlékszem, a Városligetben találkoztam a fickóval, odaadtam neki, elsétáltam tíz méterre, utána pedig rohantam, nehogy meggondolja magát. Annyira örültem, hogy sikerült eladni.

AO: Ezeket használtan veszed?

AO: De a használt gépnél azért van kockázat, hiszen lehet, hogy van valami baja.

GD: Igen. AO: De ebben azért van kockázat, vagy az Apple-nél nincs? GD: Annyi a kockázat, hogyha rálépek vagy leejtem, akkor tönkremegy. De amúgy nincs kockázat benne. AO: És elhatároztál valami olyat, hogy például két évesnél idősebb gépet nem veszel..? GD: Nem, mert ha a két éveset adják 60 ezerért, az egy jó ár, azt eladom 80 ezerért. De ez attól függ…ha van egy olyan gép, amit 400 ezerért adnak, de amúgy meg 600-ba kerülne, akkor azt nem veszem meg. Nem tudnám kinek eladni, nincs rá pénzük az embereknek.

GD: Előfordul, hogy a képernyő vibrál, meg olyan dolgok, amik nem derülnek ki első látásra. De azért is jó Apple gépeket venni, mert ott a felhasználói tábor is olyan, hogy nem vernek át. Inkább az értelmiségiek használják, akik korrektek az üzletben is. Aki minőségi terméket vesz, igényes ebben, az valószínűleg az üzletben is igényes, nem akar átverni. AO: Amikor találkozol az eladóval, akkor leellenőrzöd, hogy minden rendben van-e? GD: Persze. Bekapcsolom a gépet, megnézem az adatait, hogy tényleg ugyanazok-e, megnézem a garanciáját, megnézem, hogy esetleg hol karcos.

AO: Egyszer sem volt olyan, hogy vettél egy gépet, ami karcos volt, vagy valami gond volt vele?

AO: Próbálsz még alkudni belőle, hogy minél alacsonyabb áron juthass hozzá?

GD: Ilyen nem volt, de olyan volt már, hogy a nyakamon maradt. Ez

GD: Nekem az a politikám, hogy amit telefonon megbeszéltünk,

28


ahhoz tartom magam. Ha velem szemben próbálnak alkudni, akkor is mondom, hogy nem, mert nem ezt beszéltük meg. AO: Mesélj még, hogy a munkán és a kereskedésen kívül honnan tudtál még pénzt szerezni! GD: Amikor 15 évesen megvettem ezt az újságot, és rájöttem, hogy én ezt szeretem, elkezdtem mindenfelé nézelődni, olvasgatni. Volt, hogy kinyomtattam a 80 oldalas tőzsdeszabályzatot, amiből egy kukkot se értettem. Még most sem értek belőle sokat, de a lényeg az, hogy megpróbáltam informálódni. Nézegettem a portfolio.hu, gazdasagiradio.hu és hasonló oldalakat, ahol fejleszteni tudtam magamat. Amikor tízedikbe mentem, láttam a Figyelőben egy hirdetést, hogy lesz a középiskolásoknak egy olyan verseny, amivel 1 millió forintot lehet nyerni. Először úgy gondoltam, hogy egyedül indulok, de aztán kiderült, hogy csapatverseny, így csapatban indultunk. 3 évig csináltuk ezt a Magyar Nemzeti Bank által szervezett versenyt, amihez monetáris politikai tudás kellett. Nem értettem hozzá sokat, csak amiket a cikkekben olvastam, no meg letöltöttem hozzá a MNB honlapjáról egy tájékoztató füzetet. Tízedikben nem nyertünk semmit, tizenegyedikben 9 versenyből 7-et megnyertünk, egyben másodikak

lettünk. 250 ezer forintot nyertünk. Ezt nem testvériesen osztottuk el, hanem igazságosan: előre megbeszéltük, hogy ki hány %-ot kap. Ebből azért voltak konfliktusok, de szerintem ezt mindenképpen így kell csinálni, mert utólag eldönteni, hogy ki mennyit dolgozott benne, az nagyon nehéz. Tizenkettedikben azokkal akartunk indulni a Monetary-n, akikkel tizenegyedikben is, de nem tudtunk megegyezni a százalékokban. Ők akkor tizenegyedikesek voltak, és túl nagy százalékot akartak. Mi azt mondtuk, hogy tekintsék ezt befektetésnek, hiszen ők még jövőre is indulhatnak, és akkor majd sok pénzt „kaszálhatnak”. Most pedig megnézhetik, hogy milyen is ez. Nekünk inkább két olyan emberre volt szükségünk, akik nem tudnak semmit – nem is kell tanulniuk-, csak kapnak egy kis pénzt, ami megfelelő nekik is. AO: És ilyenkor mennyit kaptak? GD: 5%-ot, 50 ezret. AO: És az Etével feleztetek? GD: Nem. Ete is sokat tud, de én találtam a versenyt, én készültem fel tárgyilagosan, ő inkább a prezentáció részét csinálta. Ő kapott 30%ot, én pedig 60 %-ot. A tárgyi tudás arányában osztoztunk. Voltak olyan versenyek is, amin kisebb összegeket, 30-40 ezer forintokat nyertünk. Most tizenkettedikben indultunk újra a Monetary-n, és megnyertük


29

megint. A régiók közötti fordulóban nagyon rezgett a léc. Voltak olyanok, akik még nem nyertek – mi pedig már nyertünk tavaly-, és féltünk, hogy nekik akarnak esélyt adni. De végül is a tudás számított, meg hogy a prezentációt hogyan csináltuk meg, így mi nyertük meg az 1 millió forintot, amit elosztottunk. AO: Akkor, ha jól értem, Te voltál az egésznek az értelmi szerzője. Te menedzselted. GD: Nem akarok szerénytelen lenni, de gyakorlatilag igen. AO: Milyen versenyeken szerepeltetek még? GD: Volt egy, amit az APEH szervezett, amivel a tévében is szerepeltünk. Az Eszterházy Károly Főiskola is csinált egy versenyt a külkapcsolatokról, amivel kijutottunk Brüs�szelbe, és meg tudtuk nézni az Európai Unió különböző intézményeit. Az nagyon izgalmas volt. Volt két fogyasztóvédelmi verseny, az egyik nívósabb – ezt az EU finanszírozta-, a másik egy kisebb, helyi. Ott nagyon nagy különbséggel nyertünk, de úgy, hogy előtte fogalmunk se volt a fogyasztóvédelemről. Letöltöttünk 4x100 oldalt, és mindenkinek ki volt adva a tanulnivaló. Ez inkább élmény volt, nem pedig áldozat és munka. A legnívósabb a „Polgárok az európai demokráciában” verseny volt, aminek Sólyom László volt a fővédnöke, és alkot30

mánybírók voltak a zsűritagok. Ott is elsők lettünk, de ott szinte semmi pénzt nem kaptunk. AO: Mit üzensz a kortársaidnak, a tizenéveseknek? Hogyan bánjanak a pénzzel, hogy összejöjjön az első milliójuk? GD: Mint ahogy már mondtam, ha kitűz az ember maga elé egy célt, akkor tud szépen gyűlni a pénze. Egyébként nem, mert elherdálja, elkölti olyanra, ami nem is igazán fontos. Persze, ha például szomjas vagyok, veszek magamnak egy üdítőt. Tehát nem akarom azt, hogy lelki traumát okozzon az, ha pénzt adok ki, mert ez nem jó hozzáállás. De az fontos, ha valakinek kevés pénze van, írjon egy listát: milyen bevételei vannak, mire költi a pénzét. Így össze tudja vetni, hogy mik a fölöslegesek, és ebből sokat le lehet faragni. A legfontosabb hosszú távon az, hogyha valakinek nincs pénze gyerekkorában – mert nincs rá lehetősége, nincs indulótőkéje, nem kap zsebpénzt-, nyári munkát mindig tud vállalni. Bekopogtat öt étterembe, hogy szeretne mosogatni, egyikbe csak felveszik. Hosszú távon, ha valakit érdekel egy adott tantárgy, nagyon megéri specializálódni. Mondjuk a biológián belül nanotechnológiával foglalkozni, ami egy új dolog. Érdemes jó minőségű szaktudásra szert tenni, egyetemre menni, tanulni. Ha azt a választott területet tényleg szereti, ak-


kor nem is lesz olyan nagy munka, akkor élvezet lesz okítani magát. Jó, ha kihasználjuk a holtidőket, például a buszon olvasunk, tanulunk. Én otthon alig tanultam.

gebben is tőzsdéztem már, de az nagyon komolytalan volt, mert a nővérem számláján kezdtem el. A virtuális tőzsde teljesen másképp működik, mint a valós.

AO: Szóval neked nincs szabályrendszered, csak racionálisan próbálsz dönteni, hogy például mennyi zsebpénz legyen nálad?

AO: És most mi alapján döntöttétek el, hogy beszálltok ebbe az üzletbe, amit most visznek a New York-i tőzsdére?

GD: Igen. Reggel végiggondolom, hogy milyen lesz a napom, kell-e ebédelnem stb. Ha kell, akkor elrakok 2000 forintot, hogy legyen, ha nagyon megéhezek…, amúgy meg tudok olcsó éttermeket. Szóval nem szeretem magam kínozni. Számomra nem abból áll az élet, hogy van pénzem, de közben nem érzem jól magam.

GD: Találkoztunk ennek az üzletnek a magyarországi főnökével, láttuk, hogy megalapozott cég van mögötte, és hogy mennyire dolgoznak ezen. Az ázsiai piacokra akarnak eljutni, vannak benne új ötletek. Azért szálltunk be, mert nem annyira kockázatos, de jó haszonnal kecsegtet.

AO: Hol tartod a pénzed? GD: Van egy fémdobozom, abban van minden pénzem. No meg különböző kintlévőségekben. AO: Említetted, hogy a bátyáddal beszálltatok valamilyen üzletbe. Mit szabad erről tudni? GD: Egy részvénytársaságba szálltunk be, egy norvég internetes közösségi oldalba. Egy ismerősünkön keresztül tudtuk meg, hogy van ez a lehetőség. Ők most mennek ki a New York-i tőzsdére. Vettünk törzsrészvényeket 500 ezer forint értékben, próbaképp, hogy meglássuk, hogy is működik ez nagyban. Rémagánpénzügyi ak adémia • 2012

31

4. fe je ze t

Egy nyolc éves gyerek is tudhatja a pénzügyi alapokat A június 11-12-ei londoni Kiyosaki konferencia egyik legmegdöbbentőbb pillanata volt, amikor Robert Kiyosaki egy 8 éves török kisfiút szólított a színpadra. Érdekesség, hogy a fiú a szüleivel és testvérével éppen mellettem ült. Először nem is értettem, hogy miért hozta el ez a Londonban élő török-francia házaspár két pici gyermekét erre a konferenciára, hiszen számukra elég unalmas lehet. Aztán később megértettem ennek az okát. A fiú elleste apjától az ingatlanok befektetői szemmel való feltérképezését. A 8 éves kisfiú sok időt töltött édesapja mellett annak ingatlan befektetései során, és észrevétlenül elleste édesapjától a fortélyokat. A török férfinak jelenleg 22 lakóingatlan befektetése, és egyéb ingatlan befektetései is vannak. A fiú kérdéseire az apa mindig egyszerűen és érthetően válaszolt, így a fiú szép fokozatosan megértette, milyen számokat és jellemzőket figyel az apja, amikor egy ingatlanba történő befektetésről dönt. A minta, amelyet a mindennapokban látott, megtanította őt befektetői szemmel látni, gondolkodni. A fiú a gyerekekre oly jellemző módon nem túlbonyolította 32

– mint azt a legtöbb felnőtt teszi– , hanem leegyszerűsítette azt a befektetői szemléletet, amelyet apjától látott. Ez a lényeglátás segítette aztán ki az apát egy kellemetlen helyzetből. Egy megdöbbentő történet Az egyik alkalommal, amikor meg volt beszélve egy ingatlan megtekintése, a férfinak váratlanul közbejött valami, amit nem tudott lemondani. Viszont az ingatlan megtekintését is késő lett volna már lemondani, ezért hirtelen úgy döntött, hogy 8 éves fiát kéri meg arra, hogy nézze meg a szóban forgó ingatlant. A fiú ekkor már jól értette a gondolkodásmódot, és tudta, hogy melyek azok az alapadatok, amelyeket egy ingatlan befektetésnél meg kell vizsgálni. Így hát az apa telefonon értesítette az ingatlan eladóit, hogy helyette a fia fog elmenni, fiát pedig taxiba ültette, és a helyszínre küldte. 30 perc múlva csörgött az apa telefonja és egy megdöbbent hang volt a telefon másik végén. „Uram, a fia megérkezett. Biztos abban, hogy ezt a fiát akarta elküldeni? Ő ugyanis 8 éves.” Ekkor az apa biztosította a hívó felet, hogy minden rendben,


és kérte, hogy mutassák meg az ingatlant fiának, majd válaszoljanak a kérdéseire. A megdöbbent felnőttek így is tettek. Amikor a fiú visszament az apjához, elmondta az ingatlan főbb jellegzetességeit, és a befektetés eldöntéséhez szükséges legfontosabb adatokat. Vagyis az ingatlanból származó bevételt, kiadást, és az ingatlanon lévő adósság mértékét. A számokat figyelembe véve a 8 éves fiú azt javasolta apjának, hogy ne vegyék meg az ingatlant. Kiyosaki a fiúnak a színpadon néhány egyszerű, a fiú befektetési tudását tesztelő kérdést tett fel. Így például megkérdezte: – Mit nevezünk eszköznek? –A mi pénzt rak a zsebedbe. – vágta rá a fiú. – És mit nevezünk forrásnak? – Ami pénzt visz el tőled. – válaszolta. A fiú helyes válaszait a közönség nagy tapssal jutalmazta. – Miért mondtad édesapádnak, hogy az adott ingatlan nem jó befektetés? – folytatta a faggatást Kiyosaki. – A zért, mert túl nagy volt rajta az adósság, és túl alacsony volt a havonta befolyó összeg.

Sokak számára talán megdöbbentő, furcsa és idegen, hogy egy 8 éves fiú képes egy ingatlant befektetői szemmel megvizsgálni. Pedig, ha előítéleteidet félreteszed egy pillanatra, akkor beláthatod, hogy ez éppen olyan, mint a matematika vagy bármelyik tantárgy. Az egyetlen különbség az, hogy a matematikát tanítják az iskolában, míg a pénzügyi és befektetői szemléletet nem. Pedig, ha a helyes pénzügyi szemléletet is módjuk lenne elsajátítani gyermekeinknek, akkor nem lenne annyi pénzügyi problémával küszködő felnőtt. Ahogy az összeadást és kivonást, a pénzügyi tudást is egyszerűen el lehet kezdeni elsajátítani kisiskolás korban. A török kisfiú esete rávilágít, hogy a helyes pénzügyi tudást is könnyedén megtanulhatják a gyerekek, pont úgy, ahogyan a hétköznapi magatartásmintákat sajátítják el. Nem kell pénzügyi szakembereket nevelni, de az egészséges pénzügyi szemléletet ki kell alakítani a gyerekekben, amit a legjobb kisiskolás korban elkezdeni. Aki már gyermekkorában magába szívta a pénzügyi kultúrát, felnőttként könnyebben lesz képes anyagi biztonságot teremteni maga és családja számára.

A fiú válaszát a közönség ismét tapssal jutalmazta. magánpénzügyi ak adémia • 2012

33

5. fe je ze t

Egy családi vállalkozás nehézségei, sikerének titka – Interjú – Purnhauser Dénessel Ebben az interjúban egy vállalkozóval Purnhauser Dénessel beszélgetek, aki jelenleg családi vállalkozásuk, az Avex Zrt. vezérigazgatója. Ők kezdték el forgalmazni többek között a Hauser márka alatt futó termékeket. AO: Mikor és ki kezdte a vállalkozást? PD: Apukám nagyon vállalkozó szellemű volt. A ’80-as években a téesztől bérelt területet, ott vetett krumplit, amit aztán különböző helyeken értékesített. Én ekkor olyan 8 éves lehettem. Mi testvéremmel volt, hogy egész szombatra „ki lettünk téve” a kisbolt elé krumplit árulni. Mi ebben a miliőben nőttünk fel. Később kazettákat árultunk a gyáli piacon, s volt, hogy télen a szentendrei piacra reggel 4-kor mentünk ki, hogy tudjunk jó helyet foglalni. Apuval és testvéremmel mentünk kezdetben. Később azonban édesapánk sokszor bizományba adott nekünk kazettakészleteket, s azt mondta, hogy mi válasszuk ki, mi legyen az árukínálatunk összetétele. Az árazást, árrés kitalálását is ránk bízta. Olyan is volt, hogy valaki áruval fizetett, így jelentek meg erősítők, televíziók a válasz34

tékban. Egy tévét sikerült eladni az iskolámban az igazgatóhelyettesnek. Szóval ilyen kereskedő család voltunk. Mondjuk ez főleg édesapámra jellemző, én nem vagyok vérbeli kereskedő. De remekül megtanultam tőle, hogy mit jelent az árbevétel, hogy kell pénzt számolni, hogy kell pörgetni, hogy gyorsan meg tudja számolni az ember. Volt, hogy valaki lopott a bizományosi árunkból, ezért sokat kellett pluszban dolgozni, hogy behozzuk a veszteséget. Ezek nagyon jó leckék voltak. AO: A kezdetektől pénzben fizettek szüleid? PD: Nem. Volt egy időszak, amikor krumplit kellett válogatni és a csírákat leszedni. Egy félnapi munka ára akkoriban egy TDK kazetta volt. Egy veremnyi krumpli 6-8 kazettát jelentett. Akkoriban kezdtünk számítógépezni, és kazettákon csereberéltük a különféle programokat. AO: Mikor került először pénz a kezedbe, és mit csináltál vele? PD: Szüleinktől konkrét zsebpénzt nem kaptunk. Az első nagyobb értékű dolgot, egy kazettás magnót, bá-


tyámmal közösen vettünk, de a szüleink egészítették ki. Általában ez volt a rendszer: a szüleink kipótoltak egy részt. Dolgoznunk kellett tehát valamennyit a megvenni kívánt dologért, a maradékot azonban mindig kipótolták. Húsvétkor végigjártuk a falut, onnan is volt némi pénzünk. Később mikor már kazettákat árultunk a piacokon akkor napidíjat kaptunk. AO: Innen milyen út vezetett a Hauser cégig? PD: ’92-93-ban a kereskedelmi tevékenységbe már beletartoztak például mikrohullámsütők, és a rendelési volumen is egyre nagyobb lett. Elindult a nagykereskedelem. Egyszer szüleim Távol-Keletről megrendeltek egy konténernyi gyümölcscentrifugát. Anyukám tudott angolul, s így el tudták intézni az üzletet. Természetesen ekkor még semmi hitel nem állt a rendelkezésükre. A konténernyi terméket sikerült itthon eladni, így szépen lassan elindult az üzlet. Az első pillanattól megjelent a Hauser márkanév a termékeken, hogy legyen valami egyedisége a termékeknek. Télen mentek a kisgépek, s nyárra is kellett valamilyen termék, így esett a biciklire a választás. Egész pontosan Svédországban nyaraltunk ismerősöknél, ahol már akkoriban is rengeteg bicikli volt, míg Magyarországon ez nagyon gyerekcipőben járt még. Először belföldiről szerezték be a terméket, aztán távol-keletről. Később kiderült, hogy alkatrészenként jobban megéri importálni a kerékpáro-

kat, és itthon összeszerelni. A meglévő raktárban elindult az összeszerelés 4 emberrel. Mi gimnáziumba jártunk, és nyáron 2-3 hónapot dolgoztunk kerékpár-összeszerelőként a gyárban – teljesítménybérért –, s így kerestünk zsebpénzt. Szépen lassan nőtt a cég. Mikor egyetemre jártam, már a nyáron kívül is bedolgoztam a cégbe, például weblapot szerkesztettem. AO: Akkoriban milyen volt a cég felépítése? PD: Organikusan fejlődött a cég. Ha valakinek volt egy ötlete – például, hogy jól jönne egy honlap a cégnek – előadta a többieknek, s végül megcsináltuk. Ehhez az kellett például, hogy az összeszerelt bicikliket szépen lefotózzuk. Ekkor derült ki számunkra, hogy nem feltétlen épül fel tudatosan a termékválaszték, ezért rendbe kellett tenni azt. Ekkoriban már milliárd körüli cégről beszélhettünk. AO: Hogyan nézett ki akkoriban az üzleti modelletek? PD: Mi disztribútor importőrök voltunk, azaz behoztuk a különféle árukat, és a nagykereskedők meg vitték különböző helyekre – például Tescoba vitték a háztartási gépeinket, Dél-Magyarországon terítették a biciklijeinket stb. Akkoriban még kínálati piac volt, nem keresleti, ami viszont a 2000-res években jelentősen megváltozott. A kezdetben jó


35

logikával, jól észrevett lehetőségekkel nagyon jól élni tudó szervezetünkön (ami akkorra már 40-50 fő munkásból, 3 telephelyből állt) érezni lehetett azonban, hogy változásra lesz szükség. Szüksége volt a vállalkozásnak, hogy cégszerűen tudjon működni, mert kezdett túlnőni a jelenlegi struktúrán. Az egyetem végeztével, 2002-2003 környékén hivatalosan is beléptünk a cégbe bátyámmal, hogy legyen plusz kapacitás. 2007ben vettük át hivatalosan a cég vezetését a testvéremmel, azután még pár év kellett, hogy a szüleim a háttérbe tudjanak vonulni. De a generációváltás megtörtént. AO: Sok esetben lehet tapasztalni, hogy a családi vállalkozásokban nagy viták vannak. Továbbá az is tipikus, hogy amit az első generáció felépít, azt a második generáció nem biztos, hogy továbbviszi, esetleg le is rombolja. Ez Nálatok hogyan zajlott? PD: Több szempont is van. Egyrészt ez nem egy tisztán kétgenerációs cég, hiszen mi a kezdetektől benne éltünk, benne dolgoztunk, kisebbnagyobb mértékben szerepet is vállaltunk. A szemléletmód így tehát azért olyan „másfél generációs” végül is. A húgom, aki 5 évvel fiatalabb, már sokkal inkább nevezhető második generációnak. Ő sokszor már teljesen más szemmel lát dolgokat, nála ez másképp zajlott le. Ő szintén részt vesz a családi vállalkozás életében. 36

A másik szempont pedig, hogy a cégen belül mindenkinek az erősségeire támaszkodtunk egészen a kezdetektől. Én például jó voltam a struktúra-rendszerezésben. Javasoltam, hogy alakítsunk ki egy szabályozott céges működést, legyen kontrolling, informatikai rendszer, minőségbiztosítás. Írjuk le a stratégiát, legyen beszámolási rendszer, alakítsunk ki középvezetői réteget. A bátyám inkább kereskedelmi beállítottságú. Ő vitte a kerékpár üzletágat, ő a felelős a gyártásért, fejlesztésért. Édesapám próbálta az egészet összefogni, de ő ezt nem igazán szerette csinálni, inkább a beszerzést, üzletkötést, új termék vagy design kitalálását, fejlesztését stb. preferálta. Amíg azonban nem tudtuk letisztázni a szerepeket, munkaköröket, felelősségeket, addig ezek folyamatos viták voltak. Nem negatív veszekedések, de azért mindannyian elég keményfejűek tudunk lenni, szóval akadtak nézeteltérések. Ez szerintem elkerülhetetlen. AO: Mi volt ezeknek a vitáknak a mozgatórugója? PD: Ha nincs a dolgoknak egy platformja, nincs szisztémája az értékelésnek, akkor nagy baj van. Egyszer előfordult, hogy ültünk bent az irodában, dolgoztunk, épp nagyratörő terveken dolgoztunk, voltak projektjeink, amiket folyamatosan hajtottunk, erre bejött apu, és olyanokkal jött, hogy a kilincs lötyög a bejáratnál, semmi nincs rendben, kint ciga-


rettáznak nincs fegyelem, és hogy mi ezzel nem is törődünk, és inkább ábrákat rajzolgatunk és „szervezünk”. Fontos tehát a közös platform. Kell egy éves terv, amit mindenki elfogad, és mindenki ért. Értjük, mit jelent az árbevétel stb. Egyszerűnek tűnik, hogy valami cégszerűen kezdjen el működni, pedig ez abszolút nem triviális. Hihetetlen nagy munka ös�szerakni, főleg, ha nincs senkinek tapasztalata – ami nálunk fennállt, hiszen senki nem dolgozott jól szervezett vállalatban előtte. Ha már megvan az éves terv, amit mindenki ért, akkor már ki lehet tűzni az irányokat, amiről már lehet beszélgetni: miért tértünk el a tervtől, mi a probléma, hol kell beavatkozni a rendszerbe stb. A generációváltás mindig magával vonz egy szükséges struktúraváltást is. Teljesen máshogy néz apukám például egy beérkező konténerre (amiről nekem, mondjuk, fogalmam sincs, hogy mit tartalmaz), s nem is érti, hogy miként lehet egy céget így vezetni. Mert ő az ő korábbi tapasztalásainak a szemüvegén keresztül nézi a dolgokat. Benne van, hogy miben buktunk nagyot például a múltban, stb. Akkor nekiállunk vitatkozni, hogy ez fontos vagy nem fontos a cégvezetés szempontjából. Időközben a cég prioritásai áthelyeződnek. Vannak olyan rendszerek (pl. minőségirányítási rendszer, középvezető), ami miatt megtehetem, hogy ne tudjam, mi van a konténerben, ami épp most érkezik a raktárba.

A probléma akkor kezdődik, ha ezeket a különféle nézeteket nem tudják megbeszélni az emberek, és egy hatalmas szakadék keletkezik a generációk között, úgy, hogy nem is tudják, hogy valóban min is vitatkoznak. AO: Visszatérve kicsit az édesapád és a te szemléletmódodra, mennyire mondhatjuk, hogy a hozott értékek, gondolkodásmód befolyásolta a te üzleti felfogásodat? PD: Biztos, hogy valamennyire az alapokat hoztam is otthonról, de ha jobban megnézem, elég különbözőek vagyunk. Nem tartom magam olyasvalakinek, aki jól kezeli a pénzt például. A pénzzel például elég „furcsa viszonyom” van. Sokszor érzem, hogy ha valamihez például „pénz tapad”, az valamiért negatív számomra. Ha például valaki szívességet tesz, és én is nagyon szívesen teszek, az nagyon jó. De ha utána pénz kerül a képbe, akkor az már visszatetsző számomra. Vagy például nem szeretek a parkolásért fizetni. Inkább hely után keringek, csakhogy ne kelljen kifizetni azt a 300 forintot. AO: Pénzügyileg akkor ki vezeti a céget? PD: Azt én csinálom egy gazdasági vezető segítségével (például éves költségvetést). Más az életemben a pénz, és más az üzletben. Mi viszonylag hamar elhatárolódtunk a pénztől, kicsit a munka eszközeként tekintünk rá. Jön például egy konténer, ami 5


37

millió forint, kicsit alkudik az ember, megspórol 250 ezer forintot mondjuk, és valahogy nem gondolunk bele, hogy ez pénz. Feljebb megy a dollár értéke, bukunk rajta. Ilyenekhez viszonylag hamar hozzászokik az ember. S aztán van az ember saját pénze, amihez teljesen máshogy áll hozzá. Ott az tényleg pénz, az üzletben viszont inkább csak számok. Annyira különböznek a nagyságrendek is, hogy nem egy kategória. AO: Mi fontos számodra a munkában? PD: Én tőzsdéztem korábban, és amúgy meg gazdasági iskolát végeztem. A tőzsdén nincs értékteremtés. Az, hogy ügyesen pénzből pénzt csinálok a számítógépem előtt ülve, az egy nagyszerű dolog, de nem jön létre érték közben. Nem jön létre munkahely, nem lesz olyan produktuma, ami valakinek segít. Én inkább azokat tudom becsülni, akik beletesznek egy ügybe hihetetlen energiákat, lelkesedést, mint például a Csodasuli. Vannak például az MLM-es rendszerek, piramisjátékok és üzletmodellek, amelyek során minden arra megy rá, hogy „pénz, pénz, pénz”. Ez mindig zavart engem. Az én filozófiám szerint, ha valamit jól csinálsz, azt követni fogja a pénz. Ha valamiben sikeres vagy, ott meg fog jelenni a pénz is. És nem fordítva. Nem a pénz a cél, az egy következmény. A profit annak a következménye, hogy az embernek 38

sikerült megtalálnia az ügyféligényt, vagy egy jó terméket stb. Sajnos úgy látom, hogy kevesen osztják ezt a nézetet. Valamint az értékteremtés hiányzik. A „vállalkozó” az Egyesült Államokban egy nagyon megbecsült foglalkozás. Magyarországon meg egy szitokszó, ami ügyeskedő, törtető egyént jelöl. AO: Szerinted hogy lehet „rávenni” egy gyereket arra, hogy ne csak várja, hogy ölébe hulljon a pénz, hanem tegyen is érte valamit? PD: Erről a kérdésről az jut eszembe, hogy minap láttam egy nagyon tanulságos történetet, videót a TED-en (www.ted.com). Itt azt mutatták be, hogy a gyermekedet hogyan tudod rávenni arra, hogy vállalkozó (szellemű) legyen. Gyakorlatilag a limonádé standtól kezdve sok ötlet fel van sorakoztatva. A fickó szerint nem kell a gyerekeket nagyon tanítgatni, hanem olyan helyzeteket kell teremteni, amin keresztül ezeket meg fogja tanulni. A mi esetünk pont ez volt, mikor a krumplit árultuk a kisbolt előtt. Sose működött volna, ha szüleink csak elméletben mondogatják, hogy „ha majd valaki odajön hozzád, akkor így meg úgy alkudj”. A saját bőrünkön megtapasztalva azonban hamar megtanultuk ezeket. AO: Kicsit visszatérve az értékrendre, mit gondolsz, hogyan lehet a gyerekeket helyes üzleti értékrendre nevelni?


PD: Az értékteremtést kell megtanítani nekik. A cégnek sem a pénzkeresés a legfőbb célja. Nem azt mondom, hogy nem nézzük a profitot, de nem az az elsődleges. Viszont a társaságot, a céget és saját magamat sem az alapján ítélem meg. Üzleti szempontból ez lehet, hogy nem túl jó, de nálunk fontosabb, hogy az embereket megtartsuk, hogy folyamatosan fejlesszünk stb. Mint ahogy korábban is mondtam: jól kell csinálni a dolgokat, és akkor az eredményeik jönni fognak. A cég jelenleg 3 milliárd körüli árbevétellel rendelkezik. Van 2 nagyobb (bicikli és háztartási gépek) és 2 kisebb üzletágunk (kkvknak stratégiai informatika és cégvezetési logikai rendszer szolgáltatása). Ez amúgy megint csak az értékteremtésről szól. Ebből nem veszünk ki pénzt. Arról szól, hogy el tudjuk terjeszteni Magyarországon a menedzsment kultúrát, szemléletmódot, segítséget tudjunk adni, szakirodalmat tudjunk ajánlani a vállalkozóknak. Ajánlunk nekik coachingot, szoftvereket, amik segítségével tudnak vállalatszerűen működni. AO: Ha már a pénznél járunk: vissza tudsz-e emlékezni, hogy hallottál-e bármilyen pénzügyi „szlogent” szüleidtől? PD: Szüleim nagyon profitorientáltak voltak. Ők úgy gondolták, hogy az év végi elszámolás mutatja meg, hogy egész évben hogy dolgoztunk. Mi amúgy egy puritán, sváb család vagyunk. Édesapámnak egy középka-

tegóriájú autója van. Szüleim ugyanabban a házban laknak több mint 20 éve. Nem jellemző tehát a kacsalábon forgó kastély iránti vágy, vagy ilyesmi. Ezt tőlük tanultam. A ’80-as években nehéz anyagi körülmények között éltünk, de minden mindig vissza volt forgatva a cégbe. Ez a szemlélet is tőlük jön. AO: Mit tartasz a siker titkának? PD: Én úgy érzem, egy adott pillanatban nézve egy céget, beszélhetünk arról, hogy „siker”. Mi abból a szempontból mondhatjuk sikeresnek magunkat, hogy a generációváltást követően továbbra is ugyanúgy tudott működni. A következő sikerünk az lesz, ha a pénzügyi oldalon is meg fog jelenni, hogy a generációváltás egyben frissítést, új ötleteket, jó gondolatokat is jelentett. Nem könnyű megítélni, mitől sikeres egy cég. Belülről teljesen máshogy látjuk a dolgokat: folyamatosan elégedetlenek vagyunk valamivel, mindig fejlődni szeretnénk valahová. A sikeresség szerintem az, hogy egy ember men�nyit hoz ki magából és a lehetőségeiből. AO: Ez a folytonos elégedetlenség viszi előre a vállalkozást? PD: Rám jellemző, hogy kezdeményező és teljesítmény centrikus vagyok. Ennek a párosítása nyomán az ember könnyen beleugrik egy új dologba, és nagyon nagyok az elvárásai másokkal és magával szemben


39

is. Ezért sokszor fékeznem is kell magam. Tehát nem azt mondom, hogy elégedetlen vagyok, hanem hogy mindig hajt valami a továbbfejlődés irányába. Nemrég kaptuk a hírt, hogy megint SuperBrands lettünk, mint tavaly. Örültünk neki, s ment tovább az élet. Nem álltunk meg ünnepelni, pedig ez egy nagy elismerés. Ezen lehetne javítanunk. Szerintem, aki vezet egy céget, s azt mondja, hogy nincs probléma, az nem mond igazat. AO: Milyen időciklusokban dolgoztok? PD: Negyedévre szoktunk egy-egy projektet megtervezni. Csinálunk kiadványt is hozzá, amit a dolgozók közt szét szoktunk osztani. Ebben benne van, hogy mi történt a céggel. Tartalmaz még különböző sztorikat is. Ez tetszeni szokott a különböző üzletágainkban dolgozó embereknek. Legalább rálátásuk lesz a többiekre egy kicsit. AO: A cég ügyeinek intézése mellett mire jut még idő? PD: A cég mellett sok mindent csinálunk. Tanítunk a pannon Egyetemen személyes hatékonyságot, célkijelölést, időgazdálkodást, kommunikációt kis csoportoknak. Létrehoztunk egy vezetői csoportot, ami összefogja a Pannon Egyetemen és a Veszprémi Egyetemen végzett vezetőket és aktív hallgatókat. Ez egy Master Mind jellegű csoport. 40

Alapítói vagyunk továbbá a hazai családi vállalkozásokat tömörítő egyesületnek is – a Kürti, Zwack és Béres családokkal együtt. A tagfelvételi bizottságának tagja vagyok, illetve menedzsment jellegű tevékenységeket viszek. AO: Ez az egyesület mivel foglalkozik? PD: Összefogja a milliárd feletti bevételű családi vállalkozásokat. Szó van generációs váltás menedzsmentről például. Van egy akadémia is, ami a tagoknak ezeket oktatja. AO: Hány éve is működik a cég pontosan? PD: Most lesz 20 éves. Ebből testvéremmel körülbelül 7-8 éve vagyunk aktívan benne. AO: Gondoltál-e arra, hogy később majd a Ti gyerekeitek vigyék tovább a családi vállalkozást, vagy ezen még nem gondolkodtál? PD: A mi példánkon azt látom, hogy ez igazából egy illúzió. Az, hogy valaki valamiben jó, az a saját erősségeinek és érdeklődésének függvénye. Ez a cég azért lett jó, mert apukám remek kereskedő. Most azért jó, mert össze tudtunk rakni egy jó rendszert a cég mögé. De a későbbiekben kérdéses, hogy mitől lesz a cég sikeres. Mint családi vállalkozás, a céget továbbvihetik a gyerekeim, persze. De ha nem jó kereskedők,


ha nem csinálják szívvel-lélekkel, akkor nem biztos, hogy sikeres lesz a cég. Persze az is előfordulhat, hogy az ő érdeklődési körükből kifolyólag a cég profilja, tevékenységi köre megváltozik majd. Ezt kell majd ös�szeegyeztetni azzal, hogy mit jelent a Hauser márkanév, a családi tradíció, és hogy kinek hol van meg ebben a szerepe. AO: Milyen előnye van egy családi vállalkozásnak? PD: Egy családi vállalkozás nagyon jó arra, szerintem, hogy az ember megtalálja a saját erősségeit benne. Továbbá hogy rájöjjön, mi is érdekli igazán, mit szeret csinálni, miben érzi jól magát. De ha ez véletlenül nem találkozik azzal az iparággal, tevékenységi körrel, amiben a család dolgozik, akkor ez egy óriási feszültség lesz. A mi családunknak alapvetően azt kell megteremtenie, hogy az adott családtagok képesek legyenek minél hamarabb felfedezni, hogy miben jók. Lehet festő, orvos, jogász stb. Amennyiben nem akar vagy tud a családi vállalkozással foglalkozni, akkor mint tulajdonos tudjon értéket teremteni a rendszerben. Ne csak az osztalékra várjon, hanem tudjon azért ténylegesen tenni valamit a cég érdekében. Ez lehet lobbi, bármilyen karitatív munka, vagy akár a család összefogása. Lényeg, hogy legyen valamilyen tevékenysége a családi vállalkozás keretein belül. Fontos továbbá, hogy legyen lehetőség arra, hogy ha ő vállalko-

zó, akkor a saját érdeklődési területén tudjon indítani dolgokat, hogy a családi vállalkozás tulajdonképpen egy gazdasági közösségként tudjon működni. Magyarországon szerintem nincs értelme gigantikus nagy birodalmakat építeni. A lényeg nem ez, hanem hogy a család be tudjon jönni dolgozni, s ha valakinek van ötlete, vagy valamilyen ambíciója, akkor ki tudjon bontakozni. Például kap egy résztulajdont a vállalkozásból, és azon keresztül már hozzá tud majd jutni a támogatásokhoz: részesül a marketing és egyéb tudásból például. Vagy ha szüksége van egy projekthez egy kisebb csapatra, akkor a családtagokat meghívva létrehozhat egy „board”-ot. Ez a saját kis vállalkozás aztán szinergiában működhet az eredeti családi vállalkozással. AO: Hogyan lehet bevonni a következő generációt a családi vállalkozásba? PD: Kezdetben lehet nyári munkát adni a fiataloknak. Lehet tudást átadni nekik. Testvéremmel például 40-50 könyvet elolvasunk egy évben. Gyűjtjük folyamatosan a hasznos anyagokat. Van rengeteg eBookunk, MP3-as hanganyagunk stb. A kérdés persze az, hogy az utánunk jövők képesek lesznek-e tanulni. Az csak egy dolog, hogy lesz egy szakmája. De a családi vállalkozás vajon tudja-e majd támogatni őket? A szűk családomon belül van például „mission statement”-ünk, azaz saját küldetésünk.


41

AO: Miről szól ez saját családi küldetés? PD: Összeszedtük azokat az értékeket, amik fontosak számunkra, és ezeket le is írtuk. Szavakba vannak öntve olyan dolgok, hogy a mi családunk pl. egy mosolygós család, ahová jó hazaérni. Ez már többször visszaköszönt a gyereknevelésben is. Mikor veszekedtünk valamin, akkor felmerült a kérdés, hogy „ez most egy vidám, mosolygós család”? S ha nem az, akkor mit kell tennünk, hogy az legyen? És nem kellett olyan mondatokat mondanunk, hogy „ne veszekedj”, „ne üsd a tesódat” stb., mert mindenki tudta mi felé akarunk haladni. AO: Nálatok milyen egyéb értékek vannak még meghatározva? PD: Például, hogy támogatjuk mindenkinek az egyéni fejlődését. Családi tradíciókat alakítunk ki továbbá annak érdekében, hogy a családot össze tudjuk tartani. Gondolok itt a vasárnapi közös ebédre, vagy hogy esténként közösen tudjunk vacsorázni. Vannak olyan időpontok a héten, mikor együtt van a kis családunk, és csak egymással foglalkozunk. De vannak egy-egyes találkozók is (pl. gyerek-anyuka, anyuka-apuka stb.), hogy a kapcsolatokat úgy is tovább tudjuk fejleszteni. Például évente egyszer csinálunk a kislányommal egy sátras biciklitúrát. A gyereknevelésben én lelkes rajongója vagyok a „7 szokás”-os nevelésnek. 42

AO: Az mit takar pontosan? PD: A „Seven habits of happy kids” című könyv bemutatja, hogy te vagy a felelős azért, hogy mit kezdesz magaddal. Minden fejezet végén vannak kérdések az aktuális témához kapcsolódóan, és segítség ahhoz, hogy hogyan adaptáld a hallott ismereteket Vannak továbbá feladatok, amiket a gyerekek kaphatnak a témában. Az első ilyen szokás például a proaktivitás. Elolvasunk egy kismókusról egy történetet, akinek minden unalmas, semmiben nem leli örömét. Ezután jönnek a kérdések. A gyerekek már teljesen hozzá vannak szokva ezekhez a kérdésekhez. Múltkor egy kis történet után már csuktam be a könyvet, mikor mondták, hogy „várj apu, hol vannak a kérdések?” Ekkor jöttem rá, hogy a hamupipőke és a Hófehérke után nincs kérdés. Azok is tele vannak értékekkel, de igazából végigolvassuk őket, bezárjuk a könyvet, örülünk, hogy jó volt a mese, és ennyi. Nem beszéljük meg, hogy ezekből mit lehet tanulni. Így fejlődik a gyerek szókincse, összefoglaló-képessége, történetelmondó és kifejezőképessége. „Csinálva tanul” a gyermek. AO: A vállalkozó szellem, a folyamatos fejlődni akarás – úgy látom – az ember magánéletébe is begyűrűzik. A családi vállalkozást nem lehet élesen elválasztani magától a családtól. És ha ez egy jól működő rendszer – amilyen a Purnhauser családé is – akkor ezen a kapcsolódáson mindenki csak nyerhet. Köszönöm szépen az interjút.


6. fe je ze t

Ha lányodat nem tanítod meg bánni a pénzzel, akkor 60%os esélyt adsz neki arra, hogy élete szegénységben teljen Nem csak a fiúknak jár a pénzügyi intelligencia! „Egy lánynak nem fontos, hogy tudjon bánni a pénzzel, hiszen egy családban úgyis a férj az, akik a pénzügyeket kezeli.” egy elképzelt lányos anyuka Talán Te sem gondoltad még végig, hogy mi minden múlik azon, lányod tud-e bánni majd a pénzzel! Néhány héttel ezelőtt a hamarosan megjelenő, Az első millió gyerekpénzügyi társasjátékot teszteltük több alkalommal is gyerekekkel. Amikor lezajlottak a tesztek, és leültünk részletesen végigbeszélni a tanulságokat, igen furcsa érzésem támadt. Végignézve a tesztben résztvevő gyerekek listáját, arra lettem figyelmes, hogy a nagyrészük fiú volt. Ös�szesen két lány volt közöttük. A felismerés hatására néhány percig megdöbbenten meredtem magam elé.

Ez arra enged következtetni, hogy a szülők körében meghirdetett tesztelési lehetőségre szinte csak azok kapták fel a fejüket, akiknek fiúgyermekeik vannak. A felismerés belém hasított. Hirtelen más összefüggésekben kezdtem látni világunkat. Elgondolkodtam azon, hogy miért is lettünk eladósodott nép. Ha a szülők nem érzik fontosnak megtanítani lánygyermekeiknek is azt, hogy hogyan kell jól bánni a pénzzel, akkor nem sok jót várhatunk a jövőtől… …hiszen a jövőnket mi és gyermekeink teremtjük meg nap mint nap. Ha lánygyermekeink mindennapjaiba nem hozzuk be a pénzügyi képzést éppúgy, ahogyan a fiúkéba, akkor tényleg csak a csodában bízhatunk. A csoda viszont csak néhány ember kiváltsága lehet. És akkor mi lesz a többi lánygyermekkel?


43

A 3 leggyakoribb élethelyzet, amelyben lányod pénzügyi tudásának hiánya súlyos következményekkel jár 1) Magyarországon 10 házasságból 6 végződik válással – és a legtöbb esetben az anyánál maradnak a gyerekek!

2) A nők tovább élnek, mint a férfiak – a pénzügyi intelligencia hiánya miatt a nők nagy része idős korára elszegényedik

Most még nem gondolsz rá, de a statisztika alapján nem elképzelhetetlen, hogy a te gyermeked is el fog válni. A legtöbb esetben az anyánál maradnak a gyerekek. A nő életszínvonala a válást követően az esetek többségében minimum 50%-kal csökken, hiszen a pénzkereső és a pénzügyi dolgokat irányító tagja a családnak, a férj, eltűnik a család mindennapi életéből.

Amikor a férfi meghal, a legtöbb esetben még hosszú évekig ott marad a pénzzel bánni nem tudó, és ezért teljes pénzügyi kiszolgáltatottságban élő nő. Ha ebbe belegondolsz, már nem is csodálkozol egy amerikai statisztika adatain (amely azt hiszem, Magyarországon is hasonló eredményt hozna), amely szerint tíz nő közül várhatóan hét fog idővel szegénységben élni.

Egy ilyen, nem könnyű élethelyzetet nemcsak nehezít, de jelentősen megmérgez, ha a nők nem tudnak bánni a pénzzel. Nyilvánvalóan a pénzügyileg tudatlan elvált nőknek a gyermekei sem fognak tudni jól bánni a pénzzel, hiszen nincs, aki megtanítsa nekik, és ez így gyűrűzik tovább generációról generációra. Ki fogja ezt megállítani? Biztos vagyok benne, hogy nem akarod, hogy lányod ilyen helyzetbe kerüljön, kiszolgáltatottan, a mindennapi gyereknevelés pénzügyi terheinek nagy részét magára vállalva éljen. Ha még nem tetted, akkor most azonnal kezedbe kell venned lánygyermeked pénzügyi képzését is. 44

3) Többségében a nők gondozzák beteg, idős szüleiket. Az sem ritka, hogy idős korukban az emberek betegek lesznek, amely sok orvos látogatással és még több gyógyszervásárlással jár. Ezekben az élethelyzetekben az egyedül maradt nőnek nem csak gyermekeit, de szüleit is támogatni kell. Képzeld el gyermekedet pénzügyi intelligencia és tudás nélkül egy ilyen, nagy pénzügyi terhet jelentő helyzetben. Vajon képes lesz majd ennek a kihívásnak megfelelni? Képes lesz ilyen anyagi teherrel boldog és szabad életet élni?


Pedig nem kellene, hogy így legyen… Védd meg gyermekedet! Ne engedd, hogy pénzügyi tudatlansága miatt csapdába kerüljön!

A 7 legnagyobb csapda, amelybe leánygyermeked menthetetlenül belekerül majd, ha nem tanul meg bánni a pénzzel: 1. Pénzért házasodik. 2. Kitart egy rossz házasság vagy kapcsolat mellett, mert fél, hogy pénzügyileg nem tud a saját lábán megállni. 3. Adósság csapdába kerül, mert férje nem tud bánni a pénzzel. 4. Olyan pénzügyi kényszerhelyzetbe kerül, hogy választania kell a gyerek és a munka között. 5. Nem szól bele férje pénzügyi döntéseibe, mert úgy gondolja, hogy nem ért hozzá, és azt akarja, hogy a családi béke fennmaradjon. 6. Alulértékeli önmagát. 7. Gyakran réved a jövőbe, és azt mondogatja: „Majd egyszer… „– de ez az egyszer SOHA nem jön el.

„ Egy lánynak születésétől 18 éves koráig jó szülőkre van szüksége. 18 és 35 éves kora között csinos külsőre van szüksége. 35 és 55 éves kora között jó természetre van szüksége. 55 éves kora felett pedig sok pénzre van szüksége.” Sophie Tucker magánpénzügyi ak adémia • 2012

45

Mellék le t

Pénzügyi taktikák az adósságtól az anyagi függetlenség megteremtéséig Alkér Orsolya előadása ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ Orsolya előadásának legfontosabb üzenete számomra: ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ Orsolya előadásának legfontosabb tanulsága számomra: ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ Mit fogok másképpen csinálni az előadás hatására? ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ Mikortól fogom elhatározásomat valóra váltani? Dátum: 46


A magyar gazdaság kilátásai és a konyhapénz Dr. Bogár László előadása ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ László előadásának legfontosabb üzenete számomra: ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ László előadásának legfontosabb tanulsága számomra: ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ Mit fogok másképpen csinálni az előadás hatására? ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ Mikortól fogom elhatározásomat valóra váltani? Dátum: magánpénzügyi ak adémia • 2012

47

Pénzügyi problémák és kihívások lelki feldolgozása Bóna László előadása ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ László előadásának legfontosabb üzenete számomra: ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ László előadásának legfontosabb tanulsága számomra: ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ Mit fogok másképpen csinálni az előadás hatására? ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ Mikortól fogom elhatározásomat valóra váltani? Dátum: 48


Mínusz 10 millió forinttól az anyagi függetlenségig – exkluzív filmvetítés Király Norbert dokumentumfilmje ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ Norbert dokumentumfilmjének legfontosabb üzenete számomra: ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ Norbert dokumentumfilmjének legfontosabb tanulsága számomra: ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ Mit fogok másképpen csinálni a dokumentumfilm hatására? ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ Mikortól fogom elhatározásomat valóra váltani? Dátum: magánpénzügyi ak adémia • 2012

49

Izgulni akarsz vagy pénzt keresni a tőzsdén? Mennyi pénzt lehet keresni a tőzsdén, mennyi idő alatt és hogyan? – élőadatos tőzsdei kereskedés bemutatása Beszélgetés Dr. Kovács Dusánnal és Kovács Karáddal ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ Kovács fivérek előadásának legfontosabb üzenete számomra: ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ Kovács fivérek előadásának legfontosabb tanulsága számomra: ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ Mit fogok másképpen csinálni az előadás hatására? ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ Mikortól fogom elhatározásomat valóra váltani? Dátum: 50


T eend ő lista: 1) __________________________________________________________ 2) __________________________________________________________ 3) __________________________________________________________ 4) __________________________________________________________ 5) __________________________________________________________ 6) __________________________________________________________ 7) __________________________________________________________

Szempontok : 1) __________________________________________________________ 2) __________________________________________________________ 3) __________________________________________________________ 4) __________________________________________________________ 5) __________________________________________________________ 6) __________________________________________________________ 7) __________________________________________________________

Célkit űzésem: Egyéves célom: _______________________________________________ ___________________________________________________________ Ötéves célom: ________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ Készségek, amelyeket meg kell szereznem: _ ________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ Amivel fel kell hagynom: ________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ Mit kell elvégeznem ebben a hónapban: ___________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ magánpénzügyi ak adémia • 2012

51

Jegyzetek ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ 52


Jegyzetek ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ magánpénzügyi ak adémia • 2012

53

Jegyzetek ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ ___________________________________________________________ 54


Az első millió oktatócsomag

Az első millió társasjáték

Az első millió – garantáltan működő pénzügyi nevelési módszerek szülőknek egyrészt felfedi a legfontosabb alapokat, amelyek gyermeked pénzügyi tanításához szükségesek, másrészt olyan gyakorlati ismereteket tartalmaz, amelyekkel valóban hozzájárulhatsz ahhoz, hogy gyermeked „összehozza” az első millióját.

Az első millió társasjáték

Miből áll a csomag? • Az első millió könyv • Az első millió könyv függeléke és naplója • Az első millió könyv felvétele 4 db CD-n, hogy az autóban vezetés közben, vagy otthon, a konyhában főzés közben is meghallgathasd.

Tőzsde Start I. rész – Piacelemzés Egy profi tőzsdei kereskedő 13 napja Készítette: Alkér Orsolya és Kovács Karád tőzsdei oktató, független pénzpiaci elemző

II. rész – Piacra lépés és pozíciómenedzselés Készítette: Alkér Orsolya és Kovács Karád tőzsdei oktató, független pénzpiaci elemző

OKTATÓVIDEÓKK AL

Komplett tudásanyag a sikeres életmódhoz és a mai modern élet pénzügyeihez. A család minden tagjának. Ajánlott korosztály 12+

A játék során elsajátítható: • Egy újfajta szemléletmód a modern élethez • A pénzügyi befektetések működése • A pénzügyi sikeresség titka

Életrevaló Gyerek magazin Nevelj idomított helyet önállóan gondolkodó gyereket! Az Életrevaló Gyerek tagság tehát FOLYAMATOS MEGOLDÁST kínál a legégetőbb gyereknevelési problémáidra. EXTRA

A KIADÓ KONTÓJÁRA PRÓBÁLD KI 2 HÓNAPIG MAGAZINT AZ ÉLETREVALÓ GYEREK

Magyarors

zág llegelső, exkluzívPRÓBÁLD KI 2 HÓNAPIG A KIADÓ KONTÓJÁRA AZ ÉLETREVALÓ GYEREK MAGAZINT gyermekne g velésiwww.eletrevalogyerek.hu ötletforrása

www.eletrevalogyerek.hu

IV. ÉVFOLYAM•2012/03

gondolkodó gyereket! inkább önállóan és szabadon Idomított helyett nevelj

IV. ÉVFOLYAM•2012/04 A SZÜLETÉSTŐL Idomított helyett nevelj inkább önállóan és szabadon gondolkodó gyereket! AZ ELHÍZÁSIG?

AVAGY ÓVJUK GYERMEKÜNKET AZ ELHÍZÁSTÓL!

CSUKOTT FÜLLEL HOL A BOLDOGSÁG MOSTANÁBAN?

KÜLFÖLDIEK MAGYARORSZÁGON

NULLÁRÓL M INGATLANBIRODALO ?

MI A JÓ MINTA GYERMEKEDNEK INTERJÚ KIRÁLY NORBERT INGATLANBEFEKTETŐVEL

RENDEZKEDJ BE BOLDOGSÁGRA!

FENG SHUI A HÁLÓSZOBÁBAN

Magyaro rszág llegelső, exkluzív gyermek g nevelési ötletforrá sa

EGYÜTT Ü VAGY KÜLÖN ALUDJON A GYEREK? KINEK VAN IGAZA?

MIÉRT A BOLT KÖZEPÉN BORUL KI A GYEREK? ROSSZALLÓ PILLANTÁSOK ÉS A JÓTANÁCSOK

MI ALAPJÁN ÉRDEMES ÓVODÁT VÁLASZTA NI? EDD MAGAD EGÉSZSÉGESRE! „ÉTELÜNK AZ ÉLETÜNK”

RENDEZKEDJ BE A BOLDOGSÁGRA!

FENG SHUI A GYEREKSZOBÁB

AN

ZSENIT AKAROK NEVELNI A GYERMEK

EMBŐL! TERMÉSZETES, HOGY SZÜLŐKÉNT VAGY GYERMEKEDDELELFOGULT SZEMBEN TŐZSDE GYEREKEK NEK? MIÉRT FONTOS, HOGY TANULJUNK A PÉNZRŐL?

HOGY BESZÉL EZ A GYEREK? TÖBBNYIRE ÚGY, AHOGY A CSALÁD FELNŐTT

TAGJAI

A mai világban már a legjobb egyetemről kilépő fiatalok is csak egyik-napról a másikra élnek. Ezért tartunk tanfolyamokat, ahol a gyerekek pénzügyi képzése folyik. Korosztály 12-20 év

Családi Pénzügyi Szemináriumok felnőtteknek: MERT NEM KELL matematikai doktornak lenned ahhoz, hogy átlásd a pénzügyi világot, és jó pénzügyi döntéseket tudj hozni!

Pillanatkép az egyik 3,5 Tőzsdei alaptáborunkból. Nincs jobb érzés, mint, amikor az árfolyam az irányodba megy. A résztvevők szimulációs tőzsdei kereskedési gyakorlatokon és játékos példákon keresztül tanulják meg a legfontosabb szabályokat és elveket, amelyek ismeretén és betartásán dől el, hogy nyereséget vagy veszteséget termel valaki.

Trading Room – egy teljes nap ÉLŐ tőzsdei kereskedéssel és stratégiákkal, a 9 éves tapasztalattal rendelkező profi tőzsdéssel, Kovács Karáddal. Azoknak, akik meg akarják találni a saját maguk számára működő stratégiákat!

„Akik elég bolondok hozzá, hogy azt higgyék, megváltoztatják a világot, meg is teszik.” Steve Jobs

A Pénzcsinálás. Alapjai

Recommend Documents