Fogalomtár
Fogalomtár
A pedagógusok támogató rendszeréhez kapcsolódó fogalmak és szerepek Ez a rész a projekt idején, a fejlesztés során használt fogalmakból mutatja be a legalapvetőbbeket, röviden.
A Pedagógusképzés támogatása ( TÁMOP 3.1.5/12-2012-0001) kiemelt projekt megvalósítása során a közreműködők többször szembesültek azzal, hogy a szakmai közvélemény, a vonatkozó jogszabályok, de még a projektben együtt dolgozó szakemberek körében sem egységes bizonyos fogalmak használata és értelmezése. Mind az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetben a projekt megvalósításán dolgozó szakemberekben, mind a konzorciumi partnerekben megfogalmazódott az igény egy közös fogalomtár kialakítására. Az elképzelést az OFI-nak a TÁMOP 3.1.5 projektben részt vevő munkatársai váltották valóra. A fogalomtár összeállításában és a meghatározások megfogalmazásában az 1. alprojekt koordinálásával mindhárom alprojekt szakemberei részt vettek.
A fogalomtár készítésének célja A fogalomtár elkészítésének elsődleges célja az volt, hogy minden – a pedagógusok szakmai támogatásához kapcsolódó fejlesztésekben érintett – szereplő a fogalmakat egységesen értelmezze és használja. További cél, hogy a projekt megvalósítása során a szaktanácsadók, a szakértők és a tanácsadásban, értékelésben érintett pedagógusok fogalomértelmezése és -használata azonos keretben történjék.
A fogalomtár használói köre fogalomtár elsődleges (közvetlen) célcsoportja a TÁMOP 3.1.5/12 kiemelt projektet megvalósíA tó konzorciumban dolgozó fejlesztők. További (közvetett) célcsoportok a projektben képzésen részt vevő, illetve dolgozó szaktanácsadók, szakértők, tanfelügyelők, illetve az általuk meglátogatott pedagógusok. A célcsoport harmadik körét a szakmai szolgltatásban érintett szakemberek, az OFI és az EMMI munkatársai alkotják.
3
Fogalomtár
A fogalomtár használata A dokumentum tartalmazza a pedagógusok szakmai támogatásához kapcsolódó – a fejlesztési folyamat során felmerült és használt – fogalmak korszerű pedagógiai szakirodalomra, iskolafejlesztési tapasztalatokra épülő meghatározását. A megértést (azonos értelmezést) több esetben magyarázatok, illetve példák segítik (dőlt betűkkel szedve). A fogalmak szoros ABC sorrendben jelennek meg, az összetartozó fogalmak közötti kapcsolódásokat jelöli. Ez, az Oktatáskutató- és Fejlesztő Intézetben fejlesztett, és az Oktatási Hivatal által jegyzett Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez c. dokumentumban lévő fogalomtár kölcsönösen kiegészítik egymást. Ez a fogalomtár nem tartalmaz a pedagógusok szakmai támogatásával kapcsolatos minden fogalmat. A használata során szerzett tapasztalatok alapján bővíthető, kiegészíthető, pontosítható a fogalmak köre és tartalma – a felhasználói kör szakmai igényei szerint.
Jegyzeteim .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................
4
Fogalomtár Adaptivitás A körülményekhez való alkalmazkodás, az erre való képesség. Pedagógiai értelemben egyrészt a tanuló egyéni sajátosságaihoz alkalmazkodó differenciált pedagógia, másrészt a környezet, a társadalom változásaira reagáló, azokkal reflektív kölcsönhatásban álló folyamat. (Nádasi 2010)
Alapképzés Az alapképzés (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA: Bachelor of Arts, BSc: Bachelor of Sciences) az általános ismeretek, készségek, képességek elsajátítását, valamint a munkába álláshoz szükséges szakmai gyakorlatot biztosítja. A szakmai specializálódásra a mesterszakokon van lehetőség. Egyedi csoportot alkotnak az ún. osztatlan mesterképzések, amelyeken gyakorlatilag összeolvad az alap- és a mesterképzés. A felsőoktatás részét képezi a felsőoktatási szakképzés is: az ilyen képzési formában megkezdett tanulmányok beszámíthatók az alapképzésbe. Blended képzés; Felnőttképzés; Folyamatba ágyazott képzés; Képzés; Képzési modul; Továbbképzés (Kapcsolódó rendelet: 2011. évi CCIV. törvény)
Általános pedagógiai módszertan Olyan pedagógiai módszerek, eljárások közös neve, amelyek nem kötődnek tantárgyakhoz. Pl. fejlesztő értékelés, kooperatív tanulás, személyre szabott tanulás, projektpedagógia.
Attitűd Tartós beállítódás, értékelő viszonyulás valamilyen tárgy, személy vagy gondolat irányában; a kompetencia egyik komponense (Halász, Hunyadi és Marton, 1979. 49. o. nyomán).
Blended képzés Kevert, azaz jelenléti (kontaktórás), illetve távoktatásos környezetben megvalósuló képzés, amely aktív részvételre, együttműködésre és kommunikációra épül. A visszacsatolás, a kimeneti követelmények teljesítése is történhet távoktatási környezetben. Alapképzés; Felnőttképzés; Folyamatba ágyazott képzés; Képzés; Képzési modul; Továbbképzés
Cél Egy jövőbeni, kívánatos állapot, amelynek érdekében egy egyén vagy egy szervezet hosszabb időn keresztül tervezett, irányított és ellenőrzött közös erőfeszítéseket tesz.
Célmeghatározás A tervezésnek az a lépése, amikor egy egyén, csoport vagy szervezet tagjai közösen megfogalmazzák egy tevékenység vagy folyamat kívánatos eredményét.
Coaching Együttműködésre épülő, jövőorientált, megoldás- és eredményközpontú, szisztematikus folyamat, amelynek célja az önirányító tanulás, a teljesítmény, az életminőség, és ezáltal a szakmai fejlődés elősegítése. Megfelelő keret arra, hogy a kliens rendezze gondolatait, konkretizálja céljait, számba vegye erőforrásait, és megtervezze a következő lépést.
Diagnózis Egy értékelési folyamat eredményeként felállított helyzetkép (személyről, szervezetről, problémáról).
5
Fogalomtár Diagnosztikus értékelés A tanuló(csoport) következő tanulási szakasz szempontjából lényeges jellemzőinek felmérése. A mérés kognitív, affektív és pszichomotoros területekre is kiterjedhet. Célja, hogy a pedagógus a szükségleteknek megfelelően alakítsa a tanulási folyamatot, növelve ezzel annak hatékonyságát (Vidákovich 1990).
Disszemináció Az eredmények, az információk tervszerű megosztása, terjesztése. Többnyire projekt- és kutatási eredményekkel kapcsolatban használatos.
E-learning Az IKT eszközök használatára építő oktatási forma, amely legtöbbször digitális, illetve online tanulási környezetben valósul meg, személyes jelenlétet nem igényel. Tutor; Konzulens
Enkulturáció Fejlődési folyamat, amelynek során az ember fokozatosan részévé válik az őt körülvevő kultúrának (Gombocz–Trencsényi 2007). Az enkulturáció kultúrantropológiai fogalom, amelyet a neveléstudomány is használ. Megalkotója az amerikai M. H. Herskovits (1947), a magyar szakirodalomba német közvetítéssel került. Azt a folyamatot jelenti, amelyben az idősebbek, illetve – kortárs újraértelmezésben – a társadalom egyéb szereplői (közösségek, média, intézmények stb.) biztosítják a felnövekvő individuumnak a személyes és a szociális identitást, a kultúraspecifikus normarendszerbe való beilleszkedést. A nevelés a legfontosabb eszköz ahhoz, hogy egy-egy társadalom a kultúráját az egyénben reprodukálja, és azt az egyes generációk közvetítésével továbbörökítse (Kron 1994, 47-48.). Az enkulturáció tehát az a folyamat, amelynek során az újszülött kultúrlénnyé, a kultúra hordozójává válik.
E-portfólió A portfólió készítésére alkalmas szoftver, illetve a benne tárolt tartalom. Portfólió (Kapcsolódó rendelet: 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelete)
Eredményesség Egy folyamat eredményessége megmutatja, hogy az milyen mértékben közelítette meg a céljait. Egy személy, egy szervezet vagy egy más rendszer eredményessége a hozzá rendelt folyamatok eredményességét jelenti. Hatékonyság
Értékelés Az a folyamat, amelyben egy személy, egy csoport vagy egy szervezet, illetve ezek egy produktumának kiválasztott jellemzőit összevetik a rá vonatkozó cél- vagy kritériumrendszerrel. Az oktatásban a tanulási folyamat aktuális állapotának vagy eredményességének, illetve produktumának megítélése. Célja szerint három alaptípust különböztetünk meg: formatív, szummatív és diagnosztikus (Scriven 1967 alapján). Eredményesség; Minősítés
6
Fogalomtár Facilitátor Egy csoportban zajló konkrét folyamat serkentője, előmozdítója, segítője. Feladata a csoportban rejlő energiák mozgósítása, hatékonnyá tétele, a folyamat mederben tartása a célok elérése érdekében. Moderátor
Fejlesztő célú látogatás A tantárgygondozó szaktanácsadás jellemző formája. Meghatározott protokoll szerint zajlik, a szakmai fejlődésre fókuszál, és együttműködésre épülő, eredményközpontú, jövőorientált támogatást nyújt. Tantárgygondozó szaktanácsadás (Kapcsolódó rendelet: 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet)
Felnőttképzés Átfogó értelemben a felnőttek intézményes tanítása, művelése, nevelése, oktatása, képzése. Alapképzés; Blended képzés; Folyamatba ágyazott képzés; Képzés; Képzési modul; Továbbképzés (Kapcsolódó rendelet: 2013. évi LXXVII. törvény)
Folyamatba ágyazott képzés Olyan továbbképzési forma, amelybe 2-4 hetes, vagy ennél is hosszabb kipróbálási szakasz van beillesztve. Ennek során a résztvevők kipróbálják a tanult módszereket, eljárásokat, s közben lehetőségük van egymással és a képzővel is konzultálni. Ebben a szakaszban általában valamilyen feladatot kell a képzés résztvevőinek párban vagy kis csoportban kooperálva megoldaniuk. A kipróbálási szakaszt optimális esetben megelőzi és követi egy-egy jelenléti képzési szakasz. Alapképzés; Blended képzés; Felnőttképzés; Képzés; Képzési modul; Továbbképzés
Folyamatos szakmai fejlődés Az egész pályán átívelő formális, nonformális és informális szakmai tanulás komplex folyamatában létrejövő, fokozatos kiteljesedés. Az EU tanárpolitikájában a pedagógusképzés és -továbbképzés helyett elterjedten használt fogalom. Tervezett, önvezérelt, egyénileg támogatott folyamatos és komplex szakmai tanulás, amelynek célja a tanári munka eredményesebbé válása a szakmai professzió kiteljesedése és egyre tudatosabbá válása által.
Formális tanulás Szervezett keretek között, iskolarendszerben folyó ismeretszerzés. Jellemzően bizonyítván�nyal, igazolással, oklevéllel zárul.
Formatív értékelés A tanulási folyamat során a tanulási folyamatra és annak eredményességére adott gyakori vis�szajelzés. Az a célja, hogy a folyamat minél sikeresebb legyen. Fejlesztő, az eredményességet javító javaslatok és a tanuló erősségeinek kiemelése jellemzik.
7
Fogalomtár Gyakornokok támogató rendszere A pályakezdő pedagógusok (gyakornokok) szervezeti szocializációját szakmailag segítő eljárások és szolgáltatások összessége. Törvényben meghatározott eleme a mentori támogatás. Mentor; Mentorálás (Kapcsolódó rendelet: 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelete)
Hálózati tanulás Egymással kapcsolatban álló egyéni szakembereknek vagy az általuk képviselt intézményeknek egy adott probléma megoldására irányuló, a nyilvános tudásból táplálkozó, fejlesztő tevékenysége annak érdekében, hogy a keletkező közös tudás a résztvevők szakmai tevékenységét eredményesebbé tegye.
Hatékonyság Hatékonyság alatt az elért eredmények (kibocsátás) és a befektetett erőforrások (ráfordítás) arányát értjük. Az oktatást akkor nevezhetjük hatékonynak, ha az adott kibocsátást (pl. tanulási teljesítmény) a lehető legkevesebb ráfordítással érik el, vagy adott ráfordítások mellett maximalizálják a kibocsátást (Pedagógiai Lexikon, 1997). Eredményesség
Implementáció Bevezetés, elterjesztés, harmonizáció. Valamely kidolgozott rendszer gyakorlatba való beépítésének folyamata.
Informális tanulás Nem szervezett, többnyire spontán, egyéni indíttatású ismeretszerzés és kompetenciafejlesztés.
Inklúzió Belefoglalás; befogadás. A pedagógiában a mindenkit befogadó gyakorlatot jelenti, az integrált nevelés továbbfejlesztett formája. Alapvető jellemzője az együttnevelés tárgyi és személyi feltételeinek a megteremtése. A befogadó intézmény pedagógusai az egyéni differenciálás talaján az egyéni kibontakoztatás és fejlesztés szemléletét képviselik (Kapcsáné 2006).
Innováció Szakmai újítás, egy új ötlet kifejlesztése és megvalósítása. A pedagógiában új folyamatok, módszerek vagy szervezeti megoldások létrehozását, bevezetését és konszolidációját jelenti annak érdekében, hogy a tanítás és a tanulás eredményesebb legyen.
Integráció Általános értelemben egységesülést, beillesztést és beilleszkedést vagy beolvasztást, hozzácsatolást, összevonást, illetve a részek egésszé válását jelenti. Pedagógiai értelemben a sajátos nevelést igénylő tanulóknak a többségi oktatási intézményekben megvalósuló nevelése, oktatása. Minőségi értelemben az integrált nevelés továbbfejlesztett formája az inklúzió. Beszélhetünk tantárgyi és szervezeti integrációról is. (Kapcsáné 2006) Inklúzió
8
Fogalomtár Interkulturalitás A kultúrák közötti interakció, a kulturális és a társadalmi sokféleséget, különbözőségeket figyelembe vevő pedagógiai megközelítés és gyakorlat.
Interprofesszionális képzés Olyan képzési forma, amelyben több szakterület (pl. intézményfejlesztési, konfliktuskezelési, pedagógiai mérés-értékelési) képviselőjéből álló csoportban folyik a felkészülés. A képzés a csoporttagok speciális, szakterületi tudásának összeadására koncentrál. A szervezeti tanulást támogató, tematikus szaktanácsadók felkészítésében alkalmazott interprofesszionális megközelítés abból indul ki, hogy az intézményi problémákat mindig komplexen célszerű megközelíteni. E módszer egyben elősegíti az intézmény szervezeti szintű, átfogó fejlődését is.
Intézményfejlesztés (iskolafejlesztés) A közoktatási intézmények (elsősorban iskolák) működési sajátossága, amelyben az intézmény – a diákok tanulási eredményességének és a szervezet változáskezelési képességének növelése érdekében - tényekre és adatokra alapozva beavatkozik a tanulási-tanítási folyamatok szervezésébe, irányításába, és elemzi a beavatkozások hatását(Hopkins 2001 alapján). Pedagógiai fejlesztés, Szervezetfejlesztés
Ismeret A kompetencia egyik komponense. Az emberek tudatában létező „naiv elméletek, világkép(ek), kidolgozott, tudományos alaposságú elméleti rendszerek, modellek, sémák vagy forgatókönyvek.” Az egyén ezeken a kognitív struktúrákon keresztül értelmezi az új információkat, és ezek a struktúrák is kiegészülnek és módosulnak a tanulás által (Falus 2003, 120-125.). Tanulás, attitűd, készség
Jó gyakorlat Az intézményi gyakorlatban és működésben tapasztalható innovatív folyamat-, módszer,- cselekvés- és eszközhasználat-együttes. Eredeti környezetében jól működik, ezért esély van arra, hogy adaptálható más környezetben is.
Képzési modul A képzési program, illetve szak önálló tananyagegysége, amely tematikailag vagy valamilyen specializáció céljából rokon ismereteket vagy több képzés, szak közös ismeretanyagát foglalja össze. A modulok lehetnek egymásra épülők, egymást helyettesítők. Lehetővé teszik a képzés kimeneti követelményének teljesítéséhez szükséges ismeretek részenkénti elsajátítását, biztosítják az átjárhatóságot, az eltérő tudásszintekhez, az előzetes ismeretekhez való alkalmazkodást, a képzések különböző irányú specializálását. Alapképzés; Blended képzés; Felnőttképzés; Folyamatba ágyazott képzés; Képzés; Továbbképzés
Készség A cselekvés (és tevékenység) automatizált eleme, amely a tudat közvetlen ellenőrzése nélkül funkcionál. A kompetencia egyik komponense. (Nagy J. 2000) Ismeret; Kompetencia; Képesség; Attitűd
9
Fogalomtár Képesség Valamely cselekvésre, teljesítményre való alkalmasság, illetve ennek mértéke. A kompetencia egyik komponense. Ismeret; Készség; Attitűd; Kompetencia
Kéthurkos tanulás A beidegződött, megrögzött szakmai gyakorlat megkérdőjelezésén alapuló, annak megváltoztatására, eredményesebbé tételére irányuló magatartás-változtatás, amely magában foglalja a cselekedeteket meghatározó értékek felülvizsgálatát, a gyakorlat megváltoztatását és a változások hatásainak elemzését. Ezzel elősegíti a szakmai gyakorlat eredményesebbé tételét (Chris Argyris 1978).
Kompetencia Az Európai Unió értelmezéseiben, kulcskompetencia-ajánlásaiban a kompetencia egy olyan dinamikusan alakuló komplex kognitív és pszichikus struktúra, amely az ismeretek, képességek, készségek és attitűdök rendszeréből épül fel, és az egyént adott tevékenységek elvégzésére teszi képessé. „Az a képességünk és hajlandóságunk, hogy a bennünk lévő tudást (ismereteket, készségeket és attitűdbeli jellemzőket) sikeres problémamegoldó cselekvéssé alakítsuk” (Halász 2006). A kompetenciák képezik a tanulók és a pedagógusok fejlesztésének és fejlődésük értékelésének az alapját.
Kompetenciaprofil A szaktanácsadói kompetenciaprofilok meghatározzák, hogy milyen ismeretek, készségek/képességek és attitűdök teszik alkalmassá a pedagógust egy-egy adott szaktanácsadói szakterületen való tevékenységre. A szaktanácsadói szolgáltatásokat igénybe vevők számára világossá teszik az elvárható szaktudás és viselkedés ismérveit. A kompetenciaprofilok az ideális szaktanácsadót írják le, így felhasználhatók a kiválasztás szempontjainak definiálásában, továbbá a szaktanácsadói minőségbiztosítási és – fejlesztési rendszer kilépítésében
Konstruktivizmus Pedagógiai nézetrendszer, amely szerint a világ megismerése, illetve a tanulás során az ember felépíti, konstruálja a valóságot, nem pedig befogadja „külső”, objektív igazságként.
Konzulens Valamely folyamat felkért vagy kijelölt szakmai segítője, akihez tanácsért, támogatásért fordulnak, akivel megbeszélik az adott témát, problémát.
Kritikus barát Segít a kihívások azonosításában és elfogadásában, a kezdeményező kedv erősítésében, és támogatást biztosít a megvalósítás során. Olyan személy, akiben megbízunk, aki megállapodás alapján provokatív kérdéseket tesz fel, más nézőpontból vizsgálja az összefüggéseket, és barátként véleményezi partnere munkáját. A pedagógiában egyrészt az elméleti kutatók munkájának támogatásában (akciókutatások), másrészt az intézményi értékelést segítő, megfelelően érzékeny eljárásokban (tanuló szervezetek), valamint a pedagógus szakmai tevékenységének, önreflexiós gyakorlatának facilitáló attitűddel történő segítésében jelenik meg (Simon 2011).
Mediációs technikák A konfliktuskezelő szakember által alkalmazott vitarendező technikák.
10
Fogalomtár Mentor Az a szakember (pedagógus), aki a kezdő, kevésbé gyakorlott, a szervezetbe hosszabb távollét (pl. GYES) után visszatérő, vagy újonnan érkező szakember ( pedagógus) számára nyújt folyamatos, egyéni támogatást. Elsősorban az intézményi- és pályaszocializáció területén, a tanulásirányítás és a tanulásszervezés hatékony megvalósításában vagy valamely új pedagógiai stratégia, módszer, eszköz alkalmazásában nyújt támogatást. (Kapcsolódó rendelet: 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet)
Mentorálás Egy tapasztalt pedagógus által a kezdő, kevésbé gyakorlott vagy a szervezetbe újonnan érkező pedagógus számára nyújtott egyéni támogatás. Fenntartható és strukturált folyamat, amelynek célja a támogatott személy szakmai kultúrába, a helyi kontextusba való beilleszkedésének az elősegítése, a tudatos szakemberré válásának a támogatása (Hobson és mtsai. 2009 nyomán).
Minősítés Olyan értékelési eljárás, amely során egy személy, szervezet működéséhez, produktumához kategóriát rendelünk. Értékelés
Moderátor Az a csoportkommunikációban jártas személy, aki mederben tartja, felszólításokkal, kérdésekkel, útmutatással irányítja valamely csoport tanácskozását, vitáját. Facilitátor
Multiplikáció Megsokszorozódás, tovagyűrűző hatás. Valamely stratégia, módszer, eszköz megosztása és a gyakorlatba való beépülése.
Műhely A résztvevők aktív együttműködésére, a közös problémamegoldásra és egy közös produktum létrehozására szervezett ismétlődő vagy eseti találkozó. Az adott szervezetre/témára/tevékenységre jellemző értékek, célok meghatározására, a működési folyamatok, a működési problémák feltárására, az erőforrások meghatározására és aktivizálására, új, gyakorlatias megoldások kidolgozására, a szervezeti hatékonyság növelése érdekében jön létre.
Nem formális (vagy nonformális) tanulás Nem a hagyományos oktatási és képzési rendszereken belül, de szervezett formában zajló tanulási folyamat, általában nem kötődik hozzá bizonyítvány. Lehetséges színtere a munkahely, de megvalósulhat civil társadalmi szervezetek és csoportok tevékenysége keretében is.
Nézetek „Olyan feltételezések, feltevések, amelyeket igaznak vélünk, s amelyek befolyásolják ítéleteinket, s amelyeket felhasználunk döntéseink során.” (Falus szerk. 2003, 92. o.). A pedagógusmesterség olyan lényeges, nehezen megváltoztatható komponensei, amelyek jelentős mértékben meghatározzák az ismeretszerző és a gyakorlati tevékenységet (Falus 2001 alapján).
11
Fogalomtár Oktató A felnőttképzésben vagy a szakképzésben tanító, a szakmai gyakorlatot vezető szakember (nem feltétlenül pedagógus), tanfolyami előadó. (Kapcsolódó rendelet: 2013. évi LXXVII. törvény)
Önértékelés Az aktuális (milyennek gondoljuk, tapasztaljuk magunkat), az ideális (amilyenek szeretnénk lenni), valamint az elvárt énkép (amilyenné mások szeretnék, hogy váljunk, vagy amilyenné magunk szeretnénk válni) összevetése.
Önismeret Az önismeret a belső szabályszerűségek, tendenciák, érzelmi viszonyulásmódok közvetlen tapasztalati megértése, az identitáskeresés része. Az emberben élő törekvés „önmaga integrálására, belső diszharmóniáinak feldolgozására, képességeinek kibontakoztatására” (Buda, é.n.).
Önreflexió Tudásunk és viselkedésünk aktív, kitartó vizsgálata. Segítségével a pedagógusok tudatossá teszik azt, ami öntudatlan, és elemzik viselkedésük okait (Hoekstra és Korthagen 2011 alapján). Megkülönböztetjük a gyakorlati tevékenység érdekében, a tevékenység során és az utána végzett elemző, értékelő magatartást. Reflexió
Partnerközpontú működés Olyan szervezeti magatartás, amelyben alapvető a partnerek igényeinek való megfelelés.
Pedagógiai fejlesztés A nevelést és az oktatást érintő tervszerű beavatkozás a tanulás eredményességének növelésére.
Pedagógiai professzió A pedagóguskompetenciák által meghatározható mesterség, standardjai (→) folyamatosan alakulnak.
Pedagógusképzés A pedagógusvégzettség megszerzése céljából felsőoktatási intézmények által szervezett képzés. A 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján valósul meg. Tágabb értelemben a pedagógus folyamatos szakmai fejlődése. Folyamatos szakmai fejlődés (Kapcsolódó rendelet: 2011. évi CCIV. törvény; 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet)
Pedagógus szakmai fejlődési terv A szaktanácsadói látogatás eredményeképpen létrejövő dokumentum, amely tartalmazza a folyamatos szakmai fejlődés következő szakaszának céljait és lépéseit. Arra készteti és abban segíti a pedagógust, hogy folyamatosan figyelje és aktualizálja szakmai fejlődésének alakulását, gondolkodjék céljairól, lehetőségeiről. (Kapcsolódó rendelet: 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelete)
12
Fogalomtár Pedagógusszerep A pedagógusstátuszhoz kapcsolódó, az elvárásoknak megfelelő, illetve azokra reagáló viselkedésmintázat. Zrinszky (1994) többféle, jellegzetes, tipikus pedagógusszerepet sorol fel: nevelő, oktató, adminisztrációs, közéleti, partneri (szülőkkel), kolléga stb. A pedagógusszerepet az egyes pedagógus, a tantestület, az oktatáskutatás és az oktatáspolitika is meghatározhatja. Koronként és pedagógiai filozófiák szerint is eltérő a tartalma.
Pedagógusok támogató rendszere Azon szolgáltatások és módszerek együttese, amelyek egymással kölcsönhatásban segítik a pedagógusok, az intézmények és az oktatási rendszer céljainak a megvalósulását. (Kapcsolódó rendelet: 2011. évi CXC. törvény; 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet)
Perszonalizáció Az egyénre jellemző személyiségtulajdonságok kialakulása. A csoportból való kiemelkedést, az egyén kibontakozását segíti elő (Nagy József 2000 alapján). Szocializáció
Portfólió A fejlődést dokumentáló vagy egy adott állapotot tükröző dokumentumgyűjtemény, amely reprezentálja tulajdonosának szakmai kompetenciáit. E-portfólió (Kapcsolódó rendelet: 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelete)
Reflexió Valamely személy vagy csoport viselkedésének, tevékenységeinek megfigyelésén alapuló vis�szajelzés. Segítségével a pedagógusok tudatossá teszik azt, ami öntudatlan, és elemzik viselkedésük okait (Hoekstra és Korthagen 2011). Önreflexió
Shadowing Információszerzés valamely személy tevékenységéről úgy, hogy a megfigyelő a megfigyelt személyt – a köztük lévő megállapodás alapján – hosszabb időn keresztül árnyékként követve gyűjt adatokat (viselkedésről, tevékenységről).
Szakmai standard Egy adott szakma vagy munkakör elvárásainak a széles szakmai közvélemény által elfogadott rendszere. A folyamatos szakmai fejlődés, a képzés, a továbbképzés, az értékelés és a minősítés közös alapja.
Szakmai identitás Szakmai önazonosság. Az, ahogyan egy személy, csoport, intézmény a többi személyhez, csoporthoz, intézményhez képest, a kontextussal és a saját belső folyamataival dinamikus interakcióban meghatározza önmagát, szakmai sajátosságait.
13
Fogalomtár Személyes támogatás A pedagógus szakmai fejlődésének az egyén szükségleteihez és adottságaihoz illeszkedő, a témában és a módszerben jártas szakember által történő elősegítése. Mentor; Mentorálás (Kapcsolódó rendelet: 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelete)
Szervezetfejlesztés A vezetés által támogatott és irányított, de a dolgozók bevonásával megvalósuló tervszerű, irányított, hatékonyságjavító/eredményességnövelő, a szervezet egészére vagy a működés egy területére kiterjedő, a szervezeti folyamatokat érintő rendszerszerű beavatkozás. Intézményfejlesztés; Pedagógiai fejlesztés
Szocializáció A társadalomba való beilleszkedés egész életen át tartó folyamata, amely során az egyén megtanulja megismerni önmagát és a környezetét, elsajátítja az együttélés szabályait, a lehetséges és az elvárt viselkedésmódokat (Bagdy 1986 alapján). Perszonalizáció
Szummatív értékelés A tanulási folyamat eredményességére fókuszáló értékelés. Azt fejezi ki, hogy a tanulási folyamat egy adott pontján az elvárt vagy a kitűzött célokhoz képest hogyan teljesít a tanuló. Értékelés
Szupervízió Egy támogató, erre felkészített szakemberrel folytatott együttgondolkodás során megvalósuló irányított, aktív tanulási folyamat. A folyamat fókuszában a résztvevő által hozott probléma és szakmai személyiségének a fejlesztése áll. Szupervizor
Szupervizor A szupervíziót vezető szakember. Szupervízió
Tanulás Aktív folyamat, amelynek során egy személy tudása a környezettel való interakcióban új ismerettel érintkezik, és ennek feldolgozása során bővül vagy struktúrájában módosul. Tudás
Tanuló szakmai közösség vagy szakmai tanulóközösség „Az egymást támogató, együtt dolgozó emberek csoportja, akik fontosnak tartják a közösségbe való bevonódást, a tanulásra vonatkozó közös elképzelés kialakítását, s akik közvetlen közösségükön belül és kívül lehetőségeket keresnek gyakorlatuk vizsgálatára, arra, hogy közösen új, jobb módszereket sajátítsanak el, amelyekkel diákjaik tanulását eredményesebbé tehetik”. (Stoll és Seashore 2007. nyomán)
14
Fogalomtár Tanulásszervezés A tanulás lépéseinek és módszereinek tervszerű felépítése egy rövidebb tanulási szakaszra, általában egy tanórára vonatkozóan. Az egyéni és a társas, valamint a frontális elemek tudatos elrendezése.
Tantárgygondozó szaktanácsadás A pedagógusok folyamatos szakmai fejlődését támogató szakmai szolgáltatási rendszernek egy tantárgyra, műveltségterületre, pedagógiai szakterületre irányuló eleme. A pedagógiai munka támogatásakor közvetlenül a pedagógusra fókuszál, a jogszabályban meghatározott nyolc pedagógus-kompetencia mentén segíti önreflexióját és munkája tudatosabbá válását és minőségének javítását. Szakterületei a kerettanterv által meghatározott tantárgyakon túl az óvodai nevelés, az alsó tagozatos tanítói munka, az iskolai könyvtár, a kollégiumi nevelés és az alapfokú művészetoktatás. (Kapcsolódó rendelet: 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet)
Tematikus (szervezeti szintű) szaktanácsadás A szaktanácsadásnak az a módja, amikor az intézmény fejlődését valamilyen meghatározott – gyakran egyszerre több – téma nézőpontjából segíti(k) a szaktanácsadó(k). Mivel az ezeken a területeken jelentkező problémák – intézményfejlesztés, kiemelt figyelmet igénylő gyermekekkel foglalkozó nevelés mérés-értékelés, konfliktuskezelés nemzetiségi nevelés - elsősorban a szervezet szintjén jelennek meg, a beavatkozás is csoportos, illetve intézményi szinten valósulhat meg hatékonyan. (Kapcsolódó rendelet: 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet)
Társértékelés A hasonló szerepben lévő együttműködő partnerek egymás tanulási folyamatára adott kölcsönös visszajelzése. Tanulás
Társtámogatás A munkatársak egymásnak nyújtott, tudatos támogatása az általuk végzett munka minél magasabb szintű ellátása érdekében. A támogató és a támogatott szerepe rendszeresen felcserélődik. A fejlesztésben és a társtámogatásban való részvétel önkéntes, és a támogatás éppúgy magában foglalja a célok kiválasztását, mint azok megvalósulásának értékelését és az újratervezést. Kritikus barát
Távoktatás Olyan képzési forma, amelyben a tanár és a tanuló térben és általában időben is elkülönül egymástól. A tanulásnak valamilyen online felület ad közös teret. Távoktatási keretrendszer (Kapcsolódó rendelet: 2013. évi LXXVII. törvény)
Távoktatási keretrendszer A távoktatással folyó kurzus támogatására létrehozott informatikai rendszer. Távoktatás (Kapcsolódó rendelet: 2013. évi LXXVII. törvény)
15
Fogalomtár Továbbképzés Valamely szakmára vagy szakmai feladatra való szervezett, kiegészítő felkészítés. Alapképzés; Blended képzés; Felnőttképzés; Folyamatba ágyazott képzés; Képzés; Képzési modul
Tréner A tréninget vezető személy. Feladata a résztvevők tevékenységére épülő tanulás elősegítése. Elsősorban a résztvevők bizonyos képességét, készségét, attitűdjét fejleszti csoportra/személyre szabottan. Tréning
Tréning A saját élményű, tapasztalatra épülő tanulási és az ennek megfelelő oktatási forma, komplex képzési, továbbképzési eljárás (módszeregyüttes). Tréner
Tudás Az ember minden kognitív funkciójának kivitelezője. A külvilággal kapcsolatba kerülve értelmezi annak jelenségeit, előrejelzi a bekövetkező változásokat, „megjósolja” a saját beavatkozásaink következményeit, s mindezek segítségével irányítja a cselekvéseinket (Nahalka 2003 alapján).
Tudásmegosztás Az a folyamat, amikor egy személy vagy szervezet valamely tudását más személyek vagy szervezetek rendelkezésére bocsátja, akik ezt felhasználva módosíthatják a kognitív struktúráikat. Tudás; Tanulás
Tutor A távoktatás és a blended képzés szakértő támogatója. Végzettsége szerint tanár, de a feladat ellátása külön felkészítést igényel. A tanuló által megszerezni kívánt tudáson kívül rendelkezik az egyéni és a csoportos tanulás támogatásához, a csoportdinamika befolyásolásához és a kommunikáció ösztönzéséhez szükséges kompetenciákkal. Ösztönzi a résztvevők munkáját és együttműködését, de nem tanít. Technikai és tartalmi szempontból is szakértő. Távoktatás; Blended képzés
Vezető szaktanácsadó A vezető szaktanácsadó részt vesz az országos szaktanácsadói hálózat létrehozásában. Ennek érdekében megismeri a vonatkozó jogszabályokat, amelyekkel összhangban tartalmi és strukturális fejlesztéseket végez. Kipróbálja, elemzi, korrigálja a tervezett modellt. Ehhez mozgósítja a személyes, a társas és a módszertani kompetenciáit. Kapcsolattartói szerepet tölt be az oktatásirányítás és a szaktanácsadói hálózat között. (Kapcsolódó rendelet: 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet)
16
Fogalomtár
Felhasznált irodalom
Argyris, C.; Schön, D. (1978). Organizational Learning: A theory of action perspective. Reading MA: Addison-Wesley. (kéthurkos tanulás) Bagdy Emőke (1986): Családi szocializáció és személyiségzavarok. Tankönyvkiadó, Budapest. (szocializáció) Balogh László, Mező Ferenc, Kormos Dénes (2010): Fogalomtár a Tehetségpontok számára, Géniusz könyvek 20. Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége. (önértékelés, disszemináció) Bárdossy Ildikó (2011): Lehetséges kérdések és válaszok a curriculumfejlesztéshez. Pécsi Tudományegyetem (curriculum) http://janus.ttk.pte.hu/tamop/tananyagok/curriculum/index.html Báthory Zoltán (2000): Tanulók, iskolák, különbségek. Egy differenciális tanításelmélet vázlata, Okker Kiadó, Budapest. (általános pedagógiai módszertan, cél) Báthory Zoltán, Falus Iván főszerk. (1997): Pedagógiai Lexikon 1-3. köt. Keraban, Budapest. Buda Béla (é.n): Mentálhigiéné. A lelki egészség társadalmi, munkaszervezeti, pszichokulturális és gyakorlati vetületei. Animula Kiadó, Budapest. COSTA, Arthur L & Kallick, Bena 1993, Through the Lens of a Critical Friend, Educational Leadership, Vol 51 No 2. (kritikus barát) Dobos Ágota (2009): Facilitáció a felnőttképzésben, Felnőttképzési Szemle 3. évf. 1 sz. 71-77. (facilitátor) Dr. Mészáros György, Kákonyi Lucia (2013): A pedagógusok szakmai támogatásának nemzetközi elméleti megközelítései és gyakorlati útjai (Nemzetközi összefoglaló tanulmány), OFI TÁMOP, 3.1.5 (coaching) Dr. Poór Ferenc: humánerőforrás szótár (tréner) Falus Iván (2001): Pedagógus mesterség – pedagógiai tudás. Iskolakultúra, 11. 2. sz. (reflexió, nézet) http://epa.oszk.hu/00000/00011/00046/pdf/Iskolakultura_EPA00011_2001_02_021-028.pdf Falus Iván (szerk.,2003): Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest (adaptivitás, cél, diagnosztikus értékelés, értékelés, facilitátor, formális tanulás, formatív értékelés, interkulturalitás, inklúzió, képesség, készség, kompetencia, minősítés, reflexió, szocializáció, tanulás, tanulásszervezés) Falus Iván, Környei László, Németh Szilvia, Sallai Éva szerk. (2012): A pedagógiai rendszer – Fejlesztők és felhasználók kézikönyve. Budapest, Educatio 2012. (akkreditáció, pedagógiai fejlesztés, értékelés) Fullan, M. (2008): Változás és változtatás I-III. OFI: Budapest. (pedagógusszerep) Gombocz János - Trencsényi László (2007): Változatok a pedagógiára. A nevelés „műkedvelőinek” – művelőinek, kedvelőinek. Okker Zrt., Budapest (enkulturáció) Halász Gábor (2006): Előszó. In.: Demeter Kinga (szerk.): A kompetencia. (kompetencia) http://www.ofi.hu/tudastar/kompetencia/eloszo Halász László, Hunyadi György és Marton, L. Magda (1979): Az attitűd pszichológiai kutatásának kérdései. Akadémiai Kiadó, Budapest. (attitűd) Hobson, A. J., Ashby, P. Malderez, A, and Tomlinson, P.D. (2009) Mentoring beginning teachers: what we know and what we don't. Teaching and Teacher Education: An International Journal of Research and Studies, 25(1), 207–216. Hoekstra, Annemarieke; Korthagen, Fred (2011): Teacher Learning in a Context of Educational Change: Informal Learning Versus Systematically Supported Learning. Journal of Teacher Education (2011) 62: 76 (reflexió) Hopkins, D. (2001): School Improvement for Real. London/NY; Routledge-Falmer (intézményfejlesztés, szervezetfejlesztés)
17
Fogalomtár
M. Nádasi Mária (2010): Adaptív nevelés és oktatás (Géniusz könyvek 1.) Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége. (adaptivitás) http://geniuszportal.hu/content/adaptiv-neveles-es-oktatas Molnár György: A leggyakrabban használt pedagógiai fogalmak. In: Dr. Benedek András (szerk.): A szakképzés-pedagógia alapkérdései - Egyetemi jegyzet. Typotex Budapest, 2005. december pp. 191-218 (felnőttképzés, képzés, e-learning) Nagy József (2000): XXI. század és nevelés. Osiris Kiadó, Budapest (kompetencia, képesség, készség, perszonalizáció) Nahalka István (2003): Hogyan alakul ki a tudás a gyerekekben? Nemzedékek Tudása, Budapest. (tanulás, tudás) Recognition of Non-formal and Informal Learning (OECD) (Formális, nem formális, informális tanulás) http://www.oecd.org/education/skills-beyond-school/recognitionofnon-formalandinformal learning-home.htm Robins, Pam (1991): How to Plan and Implement a Peer Coaching Program (társtámogatás) Scriven, Michael (1967): Series on Curriculum Evaluation. No. 1. Methodology of Evaluation. Aera Monograph. (értékelés) Simon Gabriella (2011): A kritikus – barát módszer. A kritika művészete. Pedagógusképzés, No. 9 (38), 2011/1-2. pp. 47 – 64. (kritikus barát) SUPLICZ Sándor (2011): A tanárok mentorálásának elméleti alapjai. DSGI Kiadó, Székesfehérvár. (reflexió, önreflexió) Showers, Beverly és Joyce, Bruce (1996): The Evolution of Peer Coaching. Educational Leadership. (társtámogatás) Stoll, L. – Seashore, K. L. (2007): Professional Learning Communities: Divergence, Depth and Dilemmas. Open University Press, London. (tanuló szakmai közösség) Szivák Judit (2003): A pedagógusok gondolkodásának kutatási módszerei. Műszaki Kiadó, Budapest. (nézet) Tordai Péter (2002): Az eredmények terjesztése a Strukturális alapok esetében. In.: Felkészülés a strukturális alapok felhasználására, Válogatott tanulmányok. Budapest, Tempus Közalapítvány. 107-112. (Disszemináció) www.celodin.org/files/hu/5738544757.doc Vargáné Mező Lilla (2006): Inkluzív nevelés – Az integrált oktatás jogi háttere. Kézikönyv a pedagógusképző intézmények számára. (integráció, inklúzió) http://rs1.szif.hu/~nyeki/okt/jog_hatter.pdf Vidákovich Tibor (1990): Diagnosztikai pedagógiai értékelés. Akadémia Kiadó, Budapest. (diagnosztikus értékelés) Zrinszky László (1994): Pedagógusszerepek és változásaik. ELTE, Budapest (pedagógusszerep)
18
