A. PEDAGÓGIAI PROGRAM. Készítette: Kőbányai Gézengúz Óvoda Nevelőtestülete

KŐBÁNYAI GÉZENGÚZ ÓVODA 1107 Budapest Zágrábi utca 13/A.

PEDAGÓGIAI PROGRAM Készítette: Kőbányai Gézengúz Óvoda Nevelőtestülete

Budapest, 2013. augusztus 29.

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

1

"Azért vagyok pedagógus, hogy a természetnek nyers gyémántját szép vigyázattal csiszoljam kristályba." Németh László

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

2

Tartalomjegyzék Bevezetés

7

1. Az óvodai nevelés célja

8

1.1. Gyermekképünk

8

1.2. Óvodaképünk

9

1.3. Óvodánk nevelési célja

10

2. Az óvoda nevelési elvei

11

3. Az óvodai nevelés rendszere

12

4. Nevelés feladatai

13

4.1. Egészségfejlesztési program működtetése, az egészséges életmód alakítása

13

4.1.1. Alapelvek

13

4.1.2. Az egészségfejlesztő program elemei

14

4.1.3. Óvodapedagógus - dajka együttműködése

16

4.1.4. Szervezés - időkeret

17

4.1.5. Tevékenységek

18

4.1.6. Fejlettség jellemzői óvodáskor végén

18

4.2. Az érzelmi, erkölcsi, közösségi nevelés és a szocializáció biztosítása

19

4.2.1. Alapelvek

19

4.2.2. Feladatok

20

4.2.3. Befogadás 4.2.3.1. Alapelvek 4.2.3.2. Feladatok 4.2.3.3. Tevékenységek 4.2.3.4. Fejlettség jellemzői óvodáskor végén

21 21 21 23 24

4.3. Értelmi fejlesztés, nevelés

24

4.3.1. Alapelvek

24

4.3.2. Feladatok

25


25


25

4.4. Anyanyelvi nevelés

26

4.4.1. Alapelvek:

26

4.4.2. Feladatok

26


27

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

3

4.4.4. Fejlettség jellemzői óvodáskor végén 5. Az óvodai élet tevékenységformái

27 28

5.1. Játék

28

5.1.1. Alapelvek

28

5.1.2. Feladatok

29

5.1.3. A gyermekek játéktevékenységei

29


31

5.2. Tevékenységekben megvalósuló tanulás

31

5.2.1. Alapelvek

32

5.2.2. Feladatok

32


33


33

5.3. Mozgás

33

5.3.1. Alapelvek

34

5.3.2. Feladatok

35


36


36

5.4. Művészeti tevékenységek

37

5.4.1. Verselés, mesélés 5.4.1.1. Alapelvek 5.4.1.2. Feladatok 5.4.1.3. Tevékenységek 5.4.1.4. Fejlettség jellemzői óvodáskor végén

37 38 38 39 39

5.4.2. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc 5.4.2.1. Alapelvek 5.4.2.2. Feladatok 5.4.2.3. Tevékenységek 5.4.2.4. Fejlettség jellemzői óvodáskor végén

40 40 40 41 41

5.4.3. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka 5.4.3.1. Alapelvek 5.4.3.2. Feladatok 5.4.3.3. Tevékenységek 5.4.3.4. Fejlettség jellemzői óvodáskor végén

42 42 43 43 44

5.5. A külső világ tevékeny megismerése 5.5.1. Környezet megismerésére nevelés 5.5.1.1. Alapelvek

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

44 45 45

4

5.5.1.2. Feladatok 5.5.1.3. Tevékenységek 5.5.1.4. Fejlettség jellemzői óvodáskor végén

45 46 47

5.5.2. Matematikai nevelés 5.5.2.1. Alapelvek 5.5.2.2. Feladatok 5.5.2.3. Tevékenységek 5.5.2.4. Fejlettség jellemzői óvodáskor végén

47 48 48 49 49

5.6. Munka jellegű tevékenységek

50

5.6.1. Alapelvek

50

5.6.2. Feladatok

50


51


51

6. Inklúziv nevelés óvodánkban

52

6.1. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek 6.1.1. Sajátos nevelési igény /sni/ 6.1.1.1. A sajátos nevelési igényű gyermekek 6.1.1.2. Óvodai nevelésének általános alapelvei 6.1.1.3. Általános feladatok 6.1.1.4. SNI gyermek sérülés specifikus fejlesztésének elvei, feladatai 6.1.1.5. A fejlődés nyomon követése 6.2. Óvodánk tehetségtámogató programja 7. Nevelőmunkát segítö szakemberek

52 52 53 53 54 56 59 59 68

7.1. Fejlesztő pedagógus

68

7.1.1. Alapelvek

68

7.1.2. Feladatok

69

7.1.3. A fejlődés nyomon követése

70

7.2. Pedagógiai asszisztens

70

7.2.1. Alapelvek

70

7.2.2. Feladatok

71

7.3. Pszichológus

72

7.3.1. Alapelvek

72

7.3.2. Feladatok

72

7.3.3. A fejlődés nyomon követése

74

7.4. Utazó gyógypedagógus

75

7.4.1. Alapelvek

Gézengúz Óvoda

75

Pedagógiai Program

5

7.4.2. Feladatok

75

8. A gyermekvédelem óvodánkban

76

8.1. Alapelvek

77

8.2. Feladatok

77

9. A fejlődés nyomon követése

80

9.1. Alapelvek

80

9.2. Feladatok

81

9.3. A fejlődést nyomon követő dokumentáció

81

9.4. A csoport előrehaladására vonatkozó éves pedagógiai tervezés

81

9.5. A gyermekek értékeléséhez szükséges mérő-eszközök meghatározása

82

10. Átmenetek

84

10.1. Bölcsőde óvoda átmenet

84

10.2. Óvoda iskola átmenet

84

10.2.1. Alapelvek

84

10.2.2. Feladatok

85


85

11. Óvodánk kapcsolatai

86

11.1. Családokkal

86

11.2. Fenntartóval

87

11.3. Szakértőkkel

87

11.4. Pedagógiai szolgáltató intézményegységgel

87

11.5. Egyéb intézményekkel

88

12. A pedagógiai program feltételrendszere

90

12.1. Személyi feltételek

90

12.2. Tárgyi feltételek

92

Jegyzetek

94

Irodalom

94

Melléklet

95

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

6

BEVEZETÉS A magyarországi óvodai nevelés történeti útja napjainkig, az egységesítéstől a sokféleségig, a kötelező érvényű utasítástól a nagyobb szabadságot biztosító módozatokon át az egyedi kísérletezésig, az új utakat kereső óvodákig vezet. Az óvodai nevelés országos alapprogramja figyelembe veszi Magyarország Alaptörvényének értékeit, meghatározza, a pedagógiai alapelveket, biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek, értékrendjének, és módszertani szabadságának érvényesülését. A 2010-ben módosított helyi óvodai nevelési programunk ismételt módosítását a 363/2012. (XII. 17.) Kormányrendelet annak 1. számú melléklete az óvodai nevelés országos alapprogramja, valamint a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 1, 3.§, a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 6.§) indokolja. Óvodánk pedagógiai programja teljes összhangban áll a kompetencia alapú oktatás szemléletével, az óvodai nevelés országos alapprogramjával, mely tisztázza az óvodai nevelés célját, az életkornak megfelelő fejlesztést. Az alapprogram érvényesíti a gyermeki jogokat, teljes személyiség kibontakoztatást kíván, kimondja, hogy a gyermeket különleges védelem illeti meg, s tevékenységeinek legfőbb jellemzője a szabad játéktevékenység, játékosság. A gyermek nevelése elsősorban a CSALÁD joga és kötelessége, ebben az óvoda kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet tölt be. Munkatársi közösségünk sokoldalúan képzett, többféle állami szakirányú végzettséggel rendelkezik. Azért dolgozunk, hogy a hozzánk járó gyermekek harmonikus személyiségének életkorra jellemző tulajdonságait kibontakoztassuk és erősítsük, fejlesszük a gyermekek beszédkészségét, erősítsük önállóságát, megalapozzuk és növeljük önbecsülését. A színvonalas neveléshez egyenlő esélyt biztosítsunk, segítsük a kiemelt figyelmet igénylő gyermekeket, a multikulturális gyermekek és a különbözőség elfogadását. A nehéz élethelyzetben lévő családoknak segítséget, támogatást nyújtsunk. Pedagógiai munkánk célja, hogy minden gyermek érzelmi biztonságban éljen, szeretetteljes gondoskodásban legyen része, s olyan személyiségközpontú fejlesztést biztosítsunk számára, hogy kudarc nélkül kerüljön személyiségének és képességeinek megfelelő iskolába. Valljuk, hogy a gyermek szabadjátéka létforma, fejlődésének alapja, tehát alapvető tevékenységének tekintjük. Szeretnénk, ha a szülők biztonságban tudnák gyermeküket óvodánkban, ahol szeretetteljes légkörben, színvonalas nevelésben részesülnek. Meggyőződésünk, hogy közös munkával, közös sikereket érünk el. Pedagógiai nevelő munkánkat céltudatosan tervezzük és végezzük, szem előtt tartva, a gyermekek mindenek feletti érdekét. Felelősségünk, - mely eddig is nagy volt -, folyamatosan bővül és növekszik. Alap dokumentumunk jelenlegi módosításával, eleget teszünk közvetlen és közvetett partnereink igényeinek és a törvény által megfogalmazott elvárásoknak. Programunk lemérhető eredményeken keresztül vizsgázik. Eredmény: az ISKOLAI ÉLET MEGKEZDÉSÉHEZ SZÜKSÉGES FEJLETTSÉGGEL RENDELKEZŐ GYERMEK.

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

7

1. AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA

1.1. GYERMEKKÉPÜNK „ A gyermeket tisztelettel kell fogadni, szeretetben kell felnevelni és szabadságban kell elengedni” /Vekerdy Tamás/ Óvodai nevelésünk az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. Befogadó szemléletünkkel, elfogadó magatartással és támogató odafordulással, a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszünk, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő esélyeket. Pedagógiai nevelésünkben a gyermekek alapvető joga, hogy sajátos szükségleteikhez igazodva segítséget kapjanak készségeik, képességeik kibontakoztatásához. Sokoldalú támogatást nyújtunk ahhoz, hogy felismerjék önmaguk értékeit, s képesek legyenek önmaguk és mások elfogadására. Biztosítjuk, hogy meglévő hátrányaik csökkenjenek, előítélet-mentes környezet és közösség aktív tagjaivá váljanak, melyben megtalálják helyüket. Az óvodai nevelés folytán, képesek pozitív érzelmi megnyilvánulásokra, kapcsolatteremtésre, a különbözőség elfogadására - toleranciára, árnyalt kommunikációs megnyilvánulásokra, együttműködésre. A sokszínű spontán és tudatosan tervezett, szervezett tevékenységeken, és a szabad játékon keresztül, értelmi képességeik az életkoruknak és érési folyamatuknak megfelelően megmutatkoznak. A családokkal együttműködve, olyan gyermekeket nevelünk, akik boldogok, egészségesek, kreatívak, szeretettel fordulnak környezetük és embertársaik felé, személyiségük harmonikus, kiegyensúlyozott, egészséges életvitelhez szokott. Az iskolába lépés várva várt pillanata előtt reméljük, hogy mindenki elmondhatja, szeretetteljes légkörben: a mi óvodánkban nevelkedett.

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

8

1.2. ÓVODAKÉPÜNK Meghatározó, hogy óvodánkba főként újépítésű és régebbi lakótelepi lakásokból járnak hozzánk a gyermekek. Az intézmény főútvonalhoz közeli, de a forgalomtól védett területen helyezkedik el, 4 csoportos, 100 gyermek befogadására képes. Udvarunkon mind a négy csoportnak külön játszóterülete van, mely a korcsoportnak, a gyermekek változó testméretének megfelelően biztonságos játékokkal van felszerelve, mely minden évszakban biztosítja a gazdag mozgástevékenységet. Az udvar adta lehetőséget kihasználva biztosítjuk a szabad levegőn tartózkodást minél hosszabb időtartamban, és változatos intenzív, és szabadon választott tevékenykedtetéssel. Jól felszerelt tornaszobánk lehetőséget ad a mindennapos egészségfejlesztő játékos testmozgásra, s a sokoldalú mozgásfejlesztés kibontakoztatására. A tornának, játékos mozgásoknak minden nap lehetőséget biztosítunk, preventív tornát alkalmazunk a láb és gerinc deformitások megelőzésére. Az óvodaépület állaga megfelelő, felépítése praktikus, biztosítja a nevelőmunkához és a gyermekek óvodai életéhez az ideális feltételeket. Intézményünk korszerű világítótestekkel és nyílászárokkal felszerelt. A belső tereket folyamatosan szépítjük, dekoráljuk és újítjuk a mai kor elvárásainak és az esztétikai érzék alakításának figyelembe vételével. A csoportszobák és a kiszolgáló helyiségek felszerelését folyamatosan újítjuk, bővítjük. A csoportszobák tágasak, világosak, berendezési tárgyai a gyermekek testméretéhez igazodva azok önálló használatát teszik lehetővé. Minden csoportszobához tartozik gyermekmosdó, gyermeköltöző, ezek átjárhatóak, jól átláthatók, a gyerekek állandó pedagógusi és dajkai felügyelete biztosított. A csoportszobák játékeszközeinek széles skálája az életkori sajátosságok figyelembevételével biztosítja a megfelelő fejlődést. Lehetőség szerint homogén csoportokat szervezünk, szükség esetén vegyes csoportot alakítunk ki. Törekszünk arra, hogy egy-egy csoportot ugyanaz a két óvodapedagógus nevelje. Az óvodaképünket úgy alakítjuk ki, hogy az óvoda és a család eredményes együttműködése biztosított legyen. A szülői elégedettségmérés alapján figyelembe vesszük, és alapelveinket szem előtt tartva, lehetőség szerint teljesítjük az igényeket. Óvodai nevelésünkben az anyanyelvi nevelés, s a magyar anyanyelvi kultúra a gyermekek nevelésének minden területét átöleli. Kiemelt figyelmet fordítunk az alacsonyszintű anyanyelvi kultúrával rendelkező gyermekek beszédének, kommunikációs készségének fejlesztésére. Az egészséges környezet, életvitel kialakítása és a környezettudatos magatartás megalapozása céljából, lehetőségeinkhez képest gyermek közelbe hozzuk a növény - és állatvilágot, formáljuk környezetvédelmi szemléletüket, tettrekészségüket, környezettudatosságra neveljük őket. A gyermekek esztétikai fogékonyságát formáljuk a komplex művészeti területek kihangsúlyozásával.

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

9

A mentálhigiénés nevelés megvalósítása során, lehetőséget teremtünk a gyermekek érzelmeinek megnyilvánulására, segítjük őket pozitív és negatív élményeik feldolgozásában. A diszkrimináció kiküszöbölését az óvodapedagógusok példamutató inkluzív szemléletével, elfogadó magatartásával, támogató odafordulásával biztosítjuk. Óvodapedagógusaink magas színvonalú nevelő munkáján túl a gyermekek sokoldalú fejlesztését segíti óvodánk fejlesztő pedagógusa, pedagógiai asszisztense, pszichológusa, s a KIK által biztosított logopédus. 2011-től autista és Down-szindrómás gyermekek integrálásában vállalunk szerepet kerületünkben. Ezen értelmi, ill. érzékszervi sérüléssel élő gyermekek sikeres integrációját és fejlesztését a szakértői véleményben előírtak szerint, utazó gyógypedagógus együttműködésével valósítjuk meg. Tehetségsegtámogató programunkban foglaltaknak megfelelően, lehetőséget teremtünk arra, hogy a kiemelkedő képességű gyermekek megmutatkozzanak. Óvodánk, 2012. október 15-től regisztrált TEHETSÉGPONT. Az óvodánkban, miközben az teljesíti a funkcióit /óvó-védő, szociális, nevelőszemélyiségfejlesztő/, a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba /kisiskoláskorba/ való átlépés belső pszichikus feltételei.

1.3. ÓVODÁNK NEVELÉSI CÉLJA Minden gyermek számára biztosítjuk testi-lelki szükségleteinek kielégítését, érzelmi biztonságának megteremtését, segítséget adunk hátrányai csökkentéséhez, akadályozottsága leküzdéséhez, tehetsége kibontakoztatásához. Megteremtjük a feltételeket a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek minél teljesebb körű társadalmi beilleszkedéséhez. Olyan gyermekeket nevelünk, akik mások jogait tiszteletben tartják, saját, - és mások érdekeit összeegyeztetni képesek, önállóak, erkölcsösek. Biztosítjuk számukra, hogy olyan tudatos és tervszerű komplex személyiségközpontú fejlesztésben legyen részük, melynek során önmagukhoz képest fejlődnek, és kudarc nélkül kerülnek személyiségüknek és képességeiknek megfelelő iskolába, ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekeket is.

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

10

2. AZ ÓVODA NEVELÉSI ELVEI Innovatív tevékenységeink során nevelési, fejlesztési céljainkat mindenkor alárendeljük a gyermeki személyiség jellemzőinek. Egyéni bánásmódot alkalmazunk, a gyermekek egyéni szükségleteinek, képességeinek, adottságainak, a fejlődési ütemének, szociokulturális helyzetének megfelelően. A gyermekeket szeretettel, elfogadással, tisztelettel, bizalommal, empátiával, és megbecsüléssel vesszük körül. Óvodapedagógusaink gondoskodó, stabil, érzelem gazdag légkört teremtenek, hogy óvodánkban minden gyermek biztonságban és jól érezze magát. A nevelőmunkánk során meggyőződésünk, hogy a mással nem helyettesíthető játék, különös tekintettel a szabad játékra, a gyermekek számára a legfőbb élményforrás, a személyiségfejlesztés színtere, a tanulás, a készség- és képességfejlesztés leghatékonyabb módja. A játék során a gyermekek életkorukhoz, egyéni képességeikhez igazodó műveltség tartalmakról, emberi értékek közvetítéséről szereznek ismereteket. Pedagógiai programunkban az egészséges életmód kialakítása érdekében elsődleges elvünk az egészséges életvitel formálása, kialakítása, megszilárdítása. Óvodai nevelésünk egészét átszövi az anyanyelvi nevelés, melyet pedagógusaink a gyermekek fejlődésének érdekében példa értékűen és tudatosan alkalmaznak. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek /SNI, egyéb pszichés fejlődési zavarral, szociális hátrányokkal küzdő, valamint a tehetség ígéretes gyermekek/ egyéni fejlesztésére nagy hangsúlyt fektetünk. A tehetségtámogató műhelyeinkben heti rendszerességgel gazdagító programokon vehetnek részt a gyermekek. A közösség formálása során biztosítjuk, hogy minden gyermek találja meg helyét a csoportban. A nemzetiséghez tartozó családok és a hazájukat elhagyni kényszerülő családok gyermekei óvodai nevelésében biztosítjuk, az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, és a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, társadalmi integrálását. Előítélet nélküliségre nevelünk. A tágabb-szűkebb környezet közvetlen tapasztalás útján való megismertetésével, megszerettetésével, a felnőttek példamutatásával megalapozzuk a gyermekek környezettudatos magatartását. A gyermekek személyiségfejlesztése során óvodapedagógusaink és óvodánk egyéb dolgozói mindenkor modellértékű viselkedést tanúsítanak. Nevelőközösségünk egységes nevelési szemléletet vall, szakmai felkészültsége programunknak mindenkor megfelel.

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

11

3. AZ ÓVODAI NEVELÉS RENDSZERE Óvodai nevelésünk rendszerét a cél, a feladat és a tartalom összefüggései határozzák meg. Rendszerünk egészét átszövi az egészséges életmódot szolgáló, érzelmi biztonságot nyújtó környezet folyamatos biztosítása. Az anyanyelv az óvodai életünk minden mozzanatában jelen van, szerves része. Ebbe ágyazódva jelennek meg a fejlesztés tartalmát szolgáló tevékenységi formák, melyek egymást áthatva, komplexen, főként kötetlen formában fejtik ki érzelemre és értelemre is irányuló hatásukat. A rendszer működését segítik kapcsolataink, melyben az első helyet a CSALÁD foglalja el.

CÉL

AZ ÓVODAI NEVELÉS ÁLTALÁNOS FELADATAI

FELADAT

Egészségfejlesztési program Inkluzív Érzelmi, erkölcsi, nevelés közösségi nevelés Értelmi fejlesztés, nevelés Anyanyelvi nevelés

Az óvodai élet tevékenység formái Játék Tevékenységben megvalósuló tanulás Mozgás Művészeti tevékenységek: Verselés, mesélés Ének zene, énekes játék, gyermek tánc Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Külső világ tevékeny megismerése Környezet megismerésére nevelés Matematikai nevelés Munkajellegű tevékenységek

Fejlődés eredménye

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

12

4. NEVELÉS FELADATAI Céljaink megvalósításának folyamatában elsődleges feladat, hogy gyermekeinket EGÉSZSÉGES SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI KÖRNYEZET vegye körül, melyben testi-lelki szükségletei mindenkor maradéktalanul kielégülhetnek. Nevelésünk az olyan képességek kifejlesztését jelenti, amelyek a társadalomban létező, pozitív tevékenységek gyakorlásához szükségesek: az egészséges életmód alakítása, az érzelmi, erkölcsi, és közösségi nevelés, az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása /kiemelten az anyanyelvi nevelés/,

4.1. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA

MŰKÖDTETÉSE,

AZ

Cél: Az óvodánkban minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő egészségfejlesztő tevékenységekben. A gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése, egészségmegőrző szokások megalapozása, kialakítása, egészséges életvitel igényének alakítása, egészséges személyiség formálása. Az óvodai nevelés egyik alapvető tevékenysége a gondozás. Mely óvodánkban a gyermekek olyan szükségleteit elégíti ki, amelyek elősegítik fejlődésüket, növekedésüket, hozzájárul egészségük megőrzéséhez, jó közérzetükhöz, és az egészséges életmód kialakulásához. Megteremti azokat a feltételeket, amik a nevelési hatások kedvező érvényesüléséhez szükségesek. Az egészséges életmódra nevelés óvodánkban kiemelt jelentőségű, melynek célja az egészség megvédésére, fokozására szolgáló szokások kialakítása, megfelelő magatartási formák megalapozása. Ennek eredményeként már az óvodás gyermekekben is kialakulnak az egészséges életvitelhez szükséges jártasságok, készségek, rendszeres gyakorlással létrejönnek az egészséges, edzett személyiségvonások.

4.1.1. ALAPELVEK Kialakítjuk a gyermekekben az egészséges életmód kialakításához szükséges igényt és igényességet a mozgás, a pihenés, az edzés, a gondozási szokások megszilárdításával. Felismerjük a családdal való együttműködés előnyeit, és mindezeket a testi, a lelki és a szociális egészség hasznára fordítjuk. Maximálisan kihasználjuk a mozgásra alkalmas időt és lehetőséget. Az egészséges életmód kialakításában szem előtt tartjuk a szülők igényeit is. Szem előtt tartjuk az érzelmi biztonság kielégítését.

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

13

4.1.2. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTŐ PROGRAM ELEMEI -

Egészséges táplálkozás biztosítása:

Az óvodapedagógusok feladatai: A táplálkozás helyes szokásainak kialakításához elegendő, a gyermekek méreteihez, életkori adottságaihoz, egyéni fejlettségéhez igazodó eszközök, idő, megfelelő szokás-szabályrendszer biztosítása. /lsd.: Étkezési szabályzat/ Józan reform elemek beépítése az étkezésbe/ gyümölcs, zöldség fogyasztása a hét minden napján/. A gyermekek folyadék szükségletének kielégítése az egész nap folyamán. Folyamatos konzultálás, együttműködés az étkeztetést végző konyhával. Az ételallergiás gyermekek megfelelő étkeztetésének folyamatos figyelemmel kísérése. -

Mindennapos testnevelés, testmozgás: / részletesen a Mozgás c. fejezetben/

Az óvodapedagógusok feladatai: A gyermekek mozgásigényének kielégítése. /megfelelő eszközök, hely és idő biztosítása csoportszobában és a szabadban egyaránt/ A gyermekek harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése. A gyermekek testi képességeinek fejlesztése. A gyermekek egészségének megőrzése, védelme, edzése, óvása. Séták, kirándulások szervezése a szülők bevonásával. -

Testi és lelki egészség fejlesztése, viselkedési függések, szenvedélybetegségekhez vezető

szerek fogyasztásának megelőzése életkori sajátosságokhoz illeszkedő játékos programokkal /Csendes Éva: Életvezetési ismeretek és készségek program/ Témakörök, óvodapedagógusok feladatai: Önismeret: A reális önértékelés, önelfogadás képességének megalapozása, alakítása /önismeret, énkép/. Egymás tisztelete, a különbözőség elfogadása. Én és a helyem a környezetben: Valahová, valakihez tartozás érzése, a társas viselkedés szabályainak kialakítása. Egészséges és biztonságos élet: Helyes, egészséget védő és megőrző szokások megtanulása.

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

14

Veszélyeztető tényezők: A veszélyes helyzetek és anyagok tudatosítása. Óvd, védd magad! Együttműködés a családtagokkal, társakkal és felnőttekkel az óvodában. -

Bántalmazó, erőszakos viselkedés megelőzése, kezelése

Az óvodapedagógusok feladatai: Az egészséges lelki fejlődést és társas kapcsolatokat támogató, szerető, érzelmi biztonságot nyújtó, pszicho-szociális légkör megteremtése. A gyermekek társas, érzelmi képességeinek fejlesztése. Követhető pozitív minta mutatása a konfliktusok lehetséges megoldásaira. /Konfliktuskezelés eszköztárának megismertetése, gyakoroltatása/ Speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása a szakemberek együttműködésével. -

Egészséges és biztonságos környezet megteremtése

Az óvodapedagógusok feladatai: A Biztonságos óvoda programban foglaltak megvalósítása. /lsd.:Biztonságos Óvoda Program/ A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások, a környezettudatos magatartás megalapozása. /szelektív hulladékgyűjtés, madárbarát kert kialakítása, környezetvédelmi faliújság működtetése, „zöld napok”, világnapok megünneplése: /Pl. Víz -, Állatok,- Takarítási-, Föld-, Madarak és fák-, Környezetvédelmi Világnap/ Személyi higiéné alakítása, az alapvető testápolással, öltözködéssel, pihenéssel kapcsolatos szokások megerősítése, kialakítása, megalapozása Az óvodapedagógusok feladatai: -

A tisztálkodás /mosakodás, zsebkendőhasználat, fésülködés, WC. használat, szájápolás/ helyes szokásainak kialakításához szükséges elegendő, a gyermekek méreteihez, életkori adottságaihoz, egyéni fejlettségéhez igazodó eszközök, idő biztosítása. Az öltözködés helyes szokásainak kialakításához elegendő, a gyermekek méreteihez, életkori adottságaihoz, egyéni fejlettségéhez igazodó eszközök, szokások, idő biztosítása. / Pl. kényelmes, hőmérsékletnek megfelelő ruházat, komfortérzet, kényelmes, egészséges lábbeliszülőkkel együttműködve/ A nyugodt pihenés feltételeinek megteremtése. /pizsama használat, korosztálynak megfelelő méretű fektetők, lepedő, egészséges párna használata, folyamatos levegő csere, párologtató, só lámpa használata, elalvás előtt mesélés, relaxáló zene hallgatása/

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

15

Évente 2 alkalommal, illetve rendkívüli esetben aktuálisan, bejegyzés készítése a gyermekek fejlődéséről a fejlődési naplóban. -

Segítő kapcsolatok színterei, kapcsolódási pontok, együttműködések

Az óvodapedagógusok feladatai: Lehetőségek teremtése a szülők szemléletének formálására. /szülői értekezlet, szülői fórum, fogadóóra, családlátogatás során, egészségprojektbe szülők bevonása, napi információ csere szükség szerint. A szülők bevonása az óvoda által szervezett egészségmegőrző programokba. /Pl. egészségnap, családi sportnap, autómentes nap rendezvényeibe/ Együttműködés az Egészségügyi Szolgálattal, védőnővel. Együttműködés az óvodapszichológussal. /szűrővizsgálatok, krízistanácsadás, tréningek, egyéni és csoportos tanácsadás, fejlesztés/ Szükség esetén a speciális szakemberek segítségének igénybe vétele. /prevenciós, korrekciós feladatok, testi, lelki nevelés terén/

SZERVEZETT TEVÉKENYSÉGEK EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLATTAL KÖZÖS FELADATOK Szülői értekezletek szervezése: az óvoda Szülői értekezletek szervezése: egészségvédő egészségnevelési feladataival kapcsolatban. ismeretterjesztéssel kapcsolatban. Családi egészség és sportnap rendezése. Közegészségügyi helyzet ellenőrzése. Rendszeres zöldség-, és gyümölcsnapok Védőnői látogatás megszervezése. szervezése a családok támogatásával. Térítéses külön foglakozások szervezése: A gyermekek, rendszeres egészségügyi úszás, játékos gyermektorna, néptánc, ovi- vizsgálatának megszervezése, ennek foci. keretében különösen, hogy az óvodába járó gyermek, évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton vegyenek részt. Sportversenyeken való részvétel: Pl.: Bozsikprogram, Óvodások sportversenye, Mikuláskupa. ÓVODAI SAJÁT FELADATOK

4.1.3. ÓVODAPEDAGÓGUS - DAJKA EGYÜTTMŰKÖDÉSE Óvodai programunk megvalósítása során a dajka munkája az óvodapedagóguséval összehangolttá válik, mert a dajkát a pedagógiai munka közvetlen segítőjének tekintjük. A dajka egyike a gyermeket nevelő felnőttnek, aki éppúgy, mint az óvodapedagógus, magatartásával, teljes

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

16

lényével, beszédstílusával, öltözködésével hatást gyakorol a kisgyermekekre. Ahhoz, hogy a nevelési folyamatban a dajka közvetlenül és tevékenyen részt vehessen, elsősorban arra van szükség, hogy megfelelő szinten tájékoztatva legyen az óvoda és az adott óvodapedagógusok nevelési elképzeléseit, módszereit illetően. Tudnia kell, milyen célok érdekében, hogyan kívánják az óvodapedagógusok a gyermekcsoport fejlesztését megvalósítani.

4.1.4. SZERVEZÉS - IDŐKERET A gyermekek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a heti rend biztosítja a feltételeket, melyek a megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermekek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5–35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. Heti rend: Óvodánk heti rendjét a következő elvek figyelembevételével alakítjuk: gyermekek életkori sajátosságai, gyermekek igényei, szükségletei, komplex projekt tevékenységek megvalósítása, rugalmas alkalmazás /időjárás, hagyományok, rendezvényeken való részvétel…/ épületünk adottságai /tornaszoba, udvar, kiszolgáló helyiségek/ tehetségműhelyek szervezése. Napirend: Folyamatosságát a gyermekek életkori sajátosságainak és szükségleteinek figyelembe vételével alakítjuk ki. TEVÉKENYSÉGEK IDŐBENI MEGOSZLÁSA IDŐTARTAM IDŐTARTAM TEVÉKENYSÉGEK Szorgalmi időszak Nyári időszak Szabad játék, egyéb szabadon választott és kötelező /projekt/ tanulási 6¾ óra 7½ óra tevékenység, egyéni fejlesztés, munka jellegű tevékenységek, levegőzés Egészségfejlesztő testmozgás 15-25 perc 15-25 perc Előkészületek az étkezésekhez, naposi munka, étkezések, öltözködés, 1½ óra 1 óra testápolás és egyéb gondozási teendők Pihenés 1½ – 2 óra 1½– 2 óra

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

17

4.1.5. TEVÉKENYSÉGEK A gyermekek: Az eszközöket, tárgyakat, játékokat rendeltetésszerűen használják úgy, hogy nem okoznak kárt magukon, társaikon és a tárgyakon. Részt vesznek az esztétikus és kulturált étkezési szokások elsajátításában /pl.: terítés/. A reggeli folyamatos étkezési formában történik /8 órától 9 óráig /. A szülők hetente gondoskodnak a vitaminokról gyümölcs, ill. zöldség formájában. Egyre önállóbban vesznek részt a különböző tevékenységekben, az étkezés, a tisztálkodás, az öltözködés terén egyaránt. A különböző mozgásformák változatosságának köszönhetően megismerkednek a mozgás lehetőségeinek sokszínűségével. Sok időt töltenek a szabadban séták, kirándulások és a játékok során.

4.1.6. FEJLETTSÉG JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉN A gyermekek: Testápolás terén: Önállóan mosakodnak, törülköznek, használják a körömkefét. Önállóan használják a WC-t, vigyáznak a fürdőszoba rendjére. Egyedül mosnak fogat. Hajukat rendben tartják. Helyesen használják zsebkendőjüket. Önkiszolgálás terén: Önállóan, természetes teendőként látják el az önkiszolgálást. Önállóan tevékenykednek, segítenek társaiknak, és a felnőtteknek. Képesek mindennapi szükségleteik életkoruknak megfelelő önálló kielégítésére. Étkezés terén: Kulturáltan étkeznek. Igénylik az asztal esztétikus rendjét, helyesen használják az evőeszközöket. Öltözködés terén: Önállóan öltöznek, vetkőznek, hajtogatva helyre teszik ruhájukat. Gondosan bánnak ruhájukkal, cipőfűzőjüket megkötik.

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

18

Fáznak, vagy melegük van, segítenek magukon. Környezet rendben tartása terén: Ügyelnek saját személyük és környezetük rendjére, gondozottságára. Az eszközökkel óvatosan bánnak. Észreveszik a rendetlenséget, és megszüntetik azt.

4.2. AZ ÉRZELMI, ERKÖLCSI, KÖZÖSSÉGI NEVELÉS ÉS A SZOCIALIZÁCIÓ BIZTOSÍTÁSA Az érzelmi, erkölcsi nevelés óvodánkban a nevelési folyamat alapvető, átfogó kerete, mely lehetővé teszi a társadalom szempontjából értékes tulajdonságok alakítását. Segíti, serkenti a közösségi nevelést, valamint a szocializációt. Az egyén és a közösség nevelése szervesen összefonódik, ezáltal valósul meg a gyermekek fejlődése, társas kapcsolataik alakulása, maga a közösségi élet. Az óvodai közösség, a gyermekek-felnőttek együttélése, egymásra hatása, a szokásszabályrendszer kialakítása, a rendszeresség, az érdeklődés felkeltése és fenntartása nagyban hozzásegíti a gyermekeket az érzelmi stabilitás, az együttérzés és elfogadás, a tudásvágy alakulásában, formálódásában. Az erkölcs: morál, olyan szabályozók minták együttese, amelyek az emberek magatartását, viselkedését, viszonyulását szabályozzák. Az erkölcsi érzék kialakulása szocializációs folyamat. Az óvodás gyermekek cselekvése elsősorban érzelemvezérelt, saját élethelyzeteikben szereznek tapasztalatokat, melyek érzelmi átélés mellett, megfelelő értelmezéssel párosulnak. Tevékenységek során válik belsővé: a szokás-szabályrendszer, egyén és közösség viszonya, együttműködés, segítségadás, érzelmek irányításának képessége, önértékelés, felelősségérzet. Az erkölcsi, szociális érzékenység fejlődése, erkölcsi értékek alakítása, a szociális erkölcsi normák felfogásán, beépülésén keresztül valósul meg. /Pl. családi életre nevelés, jó – rossz felismerése, őszinteség, igazmondás, igazságosság, felelősségvállalás, gyengébb védelme, segítése, szabálykövető társas viselkedés, konfliktuskezelés/. Fontos a minta értékű felnőtt modell, a pozitív megerősítés, az érzelmi biztonság megteremtése, a derűs, családias, szeretetteljes légkör kialakítása. A nyugodt, barátságos légkörben a pozitív érzelmi kötődések erősödnek, a gyermekek képessé válnak a másik elfogadására, megbecsülésére. Óvodánk folyamatosan hozzájárul minden hátrányos helyzetű gyermek esélyének, esélyegyenlőségének növeléséhez.

4.2.1. ALAPELVEK Viselkedésünk modell értékű, viszonyunk a közösségi értékekhez egyértelmű. Nyitottság, tolerancia jellemezi a gyerekekkel és a szülőkkel való kapcsolatunkat.

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

19

Segítjük a gyermek szociális érzékenységének fejlődését én tudatának alakulását, teret engedünk önkifejező és önérvényesítő törekvéseinek. Az óvoda dolgozóinak közössége /hangsúlyosabban a csoportban együtt dolgozók/ azonos pedagógiai elveket, nézeteket vall /egységes szemlélet/. Fontos számunkra, hogy együttműködő, empatikus, elfogadó kapcsolat alakuljon ki a gyerekgyerek, gyerek-szülő, gyerek-óvónő, óvónő-szülő között. Igyekszünk elérni, hogy a csoport tagjai figyeljenek egymásra, törekedjenek empátiára. Biztosítjuk az érzelmi biztonságot szolgáló testi, lelki szükségletek kielégítését. Figyelemmel kísérjük és fejlesztjük a gyermekek kialakulóban lévő egyéni sajátosságait, szükség esetén igénybe vesszük a speciális szakemberek segítségét. A kultúra őrzését, átörökítését egyetemes emberi jognak tekintjük.

4.2.2. FELADATOK Óvodapedagógusok feladatai: Biztonságos, otthonos, nyugodt, barátságos légkör megteremtése, amelyben lehetőség kínálkozik a gyermekek közötti és a gyermek-felnőtt közötti minél gyakoribb kontaktusfelvételre. Empatikus, meleg, elfogadó, szeretetteljes kapcsolat kialakítása a gyerekekkel és a családokkal. Olyan szokásrend, napirend kialakítása, mely minden tevékenység elvégzésére megfelelő időt, helyet biztosít. /legyen rugalmas, illeszkedjen az évszakokhoz!/ A gyerekek számára a csoportszoba, és mindazoknak a helyiségeknek az otthonos, barátságos kialakítása, ahol életük zajlik. Teremtsenek az egyes csoportoknak hagyományokat, sajátos légkört, melynek kialakításában és megőrzésében a gyerekek is részt vesznek! Személyiségük modell értékű. /pozitív attitűddel rendelkeznek, befogadók, elfogadók, megértők, barátságosak, szeretetteljesek, őszinték, mindig törekednek megértésre, toleranciára/ Figyelnek arra, hogy a gyerekek érezzék, majd értsék meg, hogy az óvónő mit és miért tart helyesnek, mit miért utasít el, mi áll távol tőle /fejezzék ki cselekedeteikben, szavaikban!/ Lehetővé teszik, hogy a gyermekek megismerjék és gyakorolják a társas együttélés, önérvényesítés alapvető szabályait. Az óvodáskorban elvárható érzelmi kontroll erősítése céljából adjanak helyet az érzelmek felismerésére és a gyermek saját érzelmeinek pontos kifejezésére. Ügyelnek arra, hogy a gyerekek én-tudata megerősödjék. Olyan közös tevékenységekről, élményszerzési lehetőségekről gondoskodás, mely a gyermekekben az egymás iránti rokonszenvet, toleranciát is felébresztik.

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

20

A gyermekek ösztönzése arra, hogy társaiktól kérjenek és adjanak segítséget, konfliktusaikat önállóan próbálják megoldani. Figyelnek arra, hogy minden gyermek belátásból, érzelmi elfogadásból gyakorolhassa az alkalmazkodás tényét. A gyermekekkel igazságosan és differenciáltan, egyéni sajátosságaikhoz, eltérő nevelési igényeikhez igazodva bánjanak. A családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére nevelés./a családok nevelési szokásainak megismerése, családokkal folyamatos együttműködés/ Előítélet-mentes befogadó környezetet kialakítása. /multikulturális szemlélet/ A gyermekekkel ismertessék meg, és szerettessék meg a népi ízlés- és gondolatvilágot. Szülőföld szeretetére nevelés. Nemzeti ünnepeink alkalmával kapjon nagyobb hangsúlyt a hazaszeretetre való nevelés. Identitásnevelés erősítése céljából a nagycsoportban évi 2 alkalommal ismertessék meg a gyermekeket Kőbánya nevezetességeivel. A gyermekeket a magyar népi kultúra (népmesék, népdalok, népművészeti alkotások) szépségének meglátására tegyék fogékonnyá - esztétikai nevelés!

4.2.3. BEFOGADÁS Az óvodával való első találkozás alapvetően befolyásolja minden gyermek és szülő későbbi, óvodához fűződő kapcsolatát.

4.2.3.1. ALAPELVEK Empátia és tolerancia jellemzi a szülőkkel és gyermekekkel való kapcsolatunkat. Személyes bizalomra épülő, bensőséges kapcsolatot alakítunk ki az óvoda használók és óvodai alkalmazottak között, viselkedésünk modell értékű. Egységes szemléletben, összehangoltan végezzük munkánkat. Figyelemmel kísérjük és fejlesztjük a gyermekek kialakulóban lévő egyéni sajátosságait, szükség esetén igénybe vesszük a speciális szakemberek segítségét, különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő gyermekekre.

4.2.3.2. FELADATOK Az óvodapedagógusok feladatai: Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés terén: - Partnerközpontú, személyes kapcsolat kialakítása minden szülővel, rendezvények, programok szervezése szülők részvételével. - A gyermekek egyénre szabott beszoktatásának biztosítása.

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

21

-

-

A szülők rendszeres tájékoztatása a gyermekek fejlődéséről. A család szokásainak, értékrendjének megismerése. Egyéni beszélgetések során, gyermekneveléssel kapcsolatos nézeteket cserélnek ki, megértik, feltárják a család erőforrásait. Annak a lehetőségnek a biztosítása, hogy a gyermek és szülő már az óvodába lépés előtt ismerkedhessen az óvodával, leendő óvodapedagógusokkal, óvodai szokásokkal. Fogadásukat az egész testület pozitív hozzáállással támogatja. A csoport leendő óvodapedagógusai a szülők és gyermekek számára a beiratkozás előtt játszó délutánokat, a nevelési év kezdete előtt pedig játszó délelőttöt szerveznek.

Rugalmas napirenddel elegendő idő biztosítása a különböző tevékenységekre. Változatos tevékenységekkel az óvodai élet vonzóvá tétele. Családias, derűs, elfogadó légkör, érzelmi biztonság kialakítása. Az egyéni szükségletek, egyéni fejlettségbeli eltérések figyelembe vétele. Óvodai beiratkozás, óvodai felvétel: Óvodai beíratás a Fenntartó által kibocsátott hirdetményben kijelölt időszakban, általában május első hetében egy héten át zajlik. Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. Az óvodába a gyermek 3. életévének betöltése után vehető fel. Fentiek után a szülő a gyermek óvodai felvételét bármikor kérheti. Az újonnan jelentkező gyermek fogadása az óvodai nevelési évben folyamatosan történik. Az óvoda feladata a fenntartó által kijelölt, működési körzet mindenkori ellátása, mely az önkormányzat és az óvoda honlapján található. A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amelynek a körzetében lakik, illetve, ahol a szülője dolgozik. Az óvodai felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. A gyermek abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a tárgyévben kezdődő nevelési év első napjától napi négy órában óvodai foglalkozásokon köteles részt venni. A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban, abban a naptári évben, amelyben a hatodik, legkésőbb abban a naptári évben, amelyben a nyolcadik életévét betölti, tankötelessé válik. Ha a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betölti, megkezdi a tankötelezettség teljesítését. 2014. szeptember 1-től a gyermek, abban az évben, amelyben a harmadik életévét augusztus 31-ig betölti, a tárgyévben kezdődő nevelési év első napjától napi négy órában óvodai nevelésben köteles részt venni. Az előjegyzéshez, majd a beíratáshoz szükséges okmányok: -

a gyermek személyazonosítására alkalmas és állampolgárságára vonatkozó születési anyakönyvi kivonat, a gyermek nevére kiállított személyi azonosító és lakcímet igazoló hatósági igazolvány;

-

a gyermek TAJ kártyája;

-

amennyiben rendelkezik szakértői véleménnyel, az igazolás bemutatása a szakellátás biztosítása érdekében;

-

a szülő személyi azonosító és lakcímet igazoló hatósági igazolványa;

-

a szülők egyetértő nyilatkozata gyermekük óvodai felvételével kapcsolatban.

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

22

A tanköteles gyermek átvétele: hivatalos átjelentkezés útján, melynek nyomtatványát az óvodavezető tölti ki és küldi meg a befogadó óvodának. Ünnepeink, egyéb rendezvényeink: Óvodai életünk egészét átszövik a hagyományok és ünnepek. A jeles napok is alakítják óvodánk sajátos arculatát, másrészt érzelmi átélésre, gazdagon motivált tevékenységre biztosítanak lehetőséget. Ezáltal formálódik a közösség, a gyermek és szorosabbá válik az óvoda és a család kapcsolata. Kerüljük az ünnepek túlmisztifikálását, és gyermek közelivé hozzuk a megvalósítást. Szervezett programok (kirándulások, sportprogramok, rendezvények) színesítik az óvodai életet, formálják a közösséget; tapasztalatot, új ismereteket nyújtanak a gyermekek számára. Óvodánkban hagyomány a gyermekek születés,- és névnapjának megünneplése. Időszakonként Pl. Múzeum-, bábszínház-, állatkert-látogatás, kirándulás teszi változatossá az óvodai életet. Csoportok saját hagyományai. Népszokások /pl. Adventi készülődés, farsang, húsvéti ünnepkör, /. Gyermekek ünnepei /kézműves délutánok, egészségnap, születésnap, névnap, Mikulás, karácsony, anyák napja, apák napja, évzáró - nagycsoportosok búcsúztatása, Gézengúz gyereknap/. Nemzeti ünnepekről megemlékezés, korosztálynak megfelelő módon. Megemlékezünk a különböző világnapokról. Az óvoda programjai részletesen, minden nevelési évben, a munkatervben kerülnek aktuálisan megfogalmazásra, és elérhetőek az óvodánk honlapján.

4.2.3.3. TEVÉKENYSÉGEK A gyermekek: Mások cselekvésének eredményét /sikerét, kudarcát/ megfigyelve tanulnak, és utánzás, minta-, és modellkövetés útján sajátítják el a különböző magatartásmódokat, tevékenységi formákat, meghatározott értékeket. Ötleteikkel, elképzeléseikkel segítenek a csoportszoba képének formálásában. Szívesen vesznek részt az óvoda sokféle tevékenységében. Szívesen segítenek szüleiknek, társaiknak, felnőtteknek. Fokozódó önállósulással konfliktusokat oldanak meg. Tevékenykedés közben népművészeti alkotásokkal ismerkednek meg /fejlődik esztétikai érzékük/. Részt vesznek olyan tevékenységekben, amelyek során rokonszenvet, toleranciát, esetleges barátságot alakíthatnak ki.

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

23

4.2.3.4. FEJLETTSÉG JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉN A gyermekek: A kialakult szokások az igényükké válnak. A közös tevékenységekben aktívan vesznek részt. Elfogadják a tevékenység által megkívánt magatartási formákat. Elfogadják, tolerálják a kiemelt figyelmet igénylő társaikat, a segítőkészség természetes számukra. Észreveszik, hogy kinek miben van szüksége segítségre, együtt éreznek, megértők társaikkal /különbözőség elfogadása/. Figyelmesen, türelemmel hallgatják meg társaik és a felnőttek közlését, kérdését. Tisztelettel viselkednek a felnőttekkel. Örülnek a közösen elért sikereknek, természetes szükségletté válik a közös tevékenység, társas kapcsolataik alakulnak. Elfogadják az óvodapedagógus kéréseit, megértik metakommunikatív jelzéseit. Udvariasak (magatartás, megszólítás, köszönés). Képesek együttműködni, kívánságaikat, törekvéseiket módosítani, ha szükséges.

4.3. ÉRTELMI FEJLESZTÉS, NEVELÉS Az óvodai nevelés minden területét áthatja az értelmi nevelés. A gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek a rendszerezése, célirányos bővítése során fejlődnek megismerő, kognitív képességeik. A játék a gyermekek számára a legfontosabb élményforrás, értelmi képességeik és személyiségük fejlesztésének színtere, a készség- és képességfejlesztés leghatékonyabb módja. Közben tapasztalatokat szereznek a körülöttük lévő világról. Célunk az, hogy a gyermekek aktivitásának, kíváncsiságának, képzeletének, kreativitásának fejlődését folyamatosan fenntartsuk, kielégítsük, és ösztönző környezetet biztosítsunk számukra.

4.3.1. ALAPELVEK Szem előtt tartjuk, hogy a gyermekeket a tevékenységi vágy ösztönzi a tapasztalatszerzésre, mely során ismereteket szereznek közvetlen természeti és társadalmi környezetükről. A gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára, előzetes tapasztalataira építve biztosítjuk a változatos tevékenységeket számunkra. Mindenkor figyelembe vesszük a gyermekek életkori sajátosságait, és az egyéni érési ütemét. Differenciáltan, az egyes gyermekekhez igazítjuk a módszereket, eszközöket.

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

24

4.3.2. FELADATOK Az óvodapedagógusok feladatai: Megteremtik annak a feltételeit, hogy a gyermekek minél több tapasztalathoz jussanak, élményszerzési lehetőségek biztosítása. Folyamatosan biztosítják, hogy minden gyermeket féltő, óvó, biztonságos, szeretetteljes, stabil légkör vegyen körül. Egyéni differenciált bánásmóddal, bensőséges kapcsolat kialakításának segítségével fordulnak a gyermekek felé. Komplex projekt tevékenységek biztosítása, melyek alkalmasak a készségek, képességek /Pl. alkotóképesség/ kibontakoztatására. A gyermekek önállóságának, figyelmének, kitartásának, feladattudatának fejlesztése. Az értelmi képességek differenciált fejlesztése, /érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás/ a gyermekek egyéni képességeihez mérten. A gyermekek sokoldalú fejlődésének érdekében, együttműködés a fejlesztő pedagógussal, logopédussal, pszichológussal, gyógypedagógussal.

4.3.3. TEVÉKENYSÉGEK A gyermekek: Spontán vagy szervezett módon ismerkednek környezetük jelenségeivel. Komplex projekt tevékenységekben vesznek részt. Sokféle módon érzékelik, észlelik környezetüket. Gondolkodási műveleteket végeznek.

4.3.4. FEJLETTSÉG JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉN A gyermekek: Szívesen vesznek részt megfigyeléseken, közös komplex projekt tevékenységeken. Érdeklődőek, aktívak, nyitottak. Önállóan oldanak meg feladatokat. Figyelmük fejlődik, emlékezetük pontosabbá, tartósabbá válik, szándékos figyelmük kialakulóban van. Kitartóan tevékenykednek. Képzeletük gazdag, kreatív gondolkodásuk fejlődik. Feladattudatuk kialakulóban van. Gondolkodási műveletek megoldására képesek, alakul fogalmi gondolkodásuk.

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

25

4.4. ANYANYELVI NEVELÉS Óvodánkban az anyanyelvi nevelés, mint a kommunikáció egyik lehetséges eszköze, a személyiség teljes kibontakozásának fontos része és feltétele. A helyes beszéd gazdagítja a gyermek érzelmeit, fejleszti gondolkodását, ízlésvilágát, hozzájárul helyének megtalálásához környezetében. Nevelőmunkánk egészében kiemelt jelentőségű az anyanyelvi nevelés, ezen belül a verbális kommunikáció sokféle formájának gyakorlása: a beszédkedv kibontakoztatása, ébren tartása, egymás meghallgatása, a beszédkultúra csiszolása, a kifejezőkészség fejlesztése, szókincs bővítése. Kiemelt fontosságú az ÓVÓNŐ MODELL ÉRTÉKŰ BESZÉDE! 4.4.1. ALAPELVEK Biztosítjuk a nyugodt, derűs csoportlégkört, mely a beszédkedv kialakulásának, a verbális megnyilatkozásnak alapvető feltétele. A gyermekek szociokulturális hátteréből adódó különbségek figyelembe vételével valósítjuk meg a differenciált készség és képességfejlesztést. Olyan életszerű helyzeteket teremtünk, melyek alkalmasak /fölfedezésre, összehasonlításra, megkülönböztetésre/ - a gondolkodás és a beszéd elemi formáinak gyakorlására. Figyelemmel kísérjük és fejlesztjük a gyermekek, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, kialakulóban lévő egyéni beszédsajátosságait, szükség esetén igénybe vesszük speciális szakemberek segítségét. A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, valamint migráns gyermekeket differenciáltan támogatjuk a magyar nyelv elsajátításában.

4.4.2. FELADATOK Az óvodapedagógusok feladatai: A tevékenységek során olyan beszédhelyzetek teremtése, melyek fokozzák az érzelmi biztonságot és beszélőkedvet. Segítsék elő a beszélgetést, a párbeszéd kialakulását a csoportos beszélgetésbe való bekapcsolódásra, folyamatosan bíztassák, dicsérjék a gyermekeket. Az étkezések alatt teremtsék meg a halk beszélgetés lehetőségét. A jó csoportlégkör, az együttes tevékenységek lehetőségének megteremtése, melyben kialakulnak és fejlődnek a gyermekek társas érintkezési módjai /illemszabályok, metakommunikáció/. Az anyanyelvi fejlesztés és az élményszerzési lehetőségek sokoldalú kihasználása. A gyermekek ösztönzése arra, hogy a mesék hatására az érzelmi megnyilvánulások sokféle lehetőségét alkalmazzák /szomorúság, bánat, öröm, jókedv, félelem, harag, vidámság.../. A bábjáték adta lehetőségek kihasználása /Pl. szorongás feloldása, agresszió levezetése/.

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

26

A gyermekek gondolkodásának fejlesztése, beszédre ösztönzése kérdésekkel, lehetőség nyújtása a passzív szavak aktivizálására. A kérdések legyenek változatos tartalmúak, nyújtsanak modellt a gyermekeknek saját kérdéseik megfogalmazására! Lehetőségek teremtése anyanyelvi játékokra, hangfejlesztést szolgáló játékokra, A szerep-, vagy szituációs játék során alkalmak teremtése arra, hogy a gyerekek felismerjék és gyakorolják a helyzetekbe illő beszédmódokat, nyelvi eszközöket. Lehetőségek adása arra, hogy a gyerekek szóbeli utasítás nyomán cselekedjenek, így a beszéd cselekvésszabályozó szerepét biztosítják. Az értékes irodalmi művek megszerettetése a gyermekekkel, melynek szókészlete, árnyalt kifejezései gazdagítják a gyermekek szókincsét, segítik személyiségük sokszínű kibontakozását. Lehetőséget adnak a nyelvi emlékezetet, beszédkedvet, szövegalkotást, reprodukciós készséget fejlesztő dramatikus játékokra, bábozásra. Gazdagítják a gyermekek aktív és passzív szókincsét a mondókákban, dalokban, rigmusokban előforduló régies vagy tájnyelvi szavak segítségével. Szem előtt tartják, hogy a gyermekeknél különböző szinten állhat a szóbeli és az ábrázoló képesség, de a kifejezésben a két képesség mindenképpen segíti egymást. Figyelnek arra, hogy az összegyűjtött tapasztalatok alapján kérdések és válaszok fogalmazódjanak meg a gyermekekben. A szabályokat, utasításokat érthetően fogalmazzák meg. Példát mutatnak arra, hogy milyen formákban lehet a határozott, udvarias utasításokat megfogalmazni /hogyan lehet javaslatot tenni, mi a kérés/.

4.4.3. TEVÉKENYSÉGEK A gyermekek: Meséket, verseket hallgatnak, mondanak, dramatizálnak, báboznak, ez segíti az aktív és a passzív szókincs gazdagítását. Színes illusztrációkat, mesekönyveket, képes újságokat nézegetnek. Saját élményeiket, ötleteiket feldolgozva kitalált történeteket, meséket mondanak. Kérdéseket tesznek fel, válaszolnak. Anyanyelvi játékokat játszanak /ajak-, nyelvtorna gyakorlatok; fúvási-, légző gyakorlatok; hallást és koordinációt fejlesztő gyakorlatok; beszédészlelést, és beszédmegértést fejlesztő gyakorlatok/.

4.4.4. FEJLETTSÉG JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉN A gyermekek: Összefüggő beszédükben aktívan használják bővült szókincsüket.

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

27

Képesek megfogalmazni kérdéseiket, kifejezni gondolataikat. Folyamatos elbeszélésükben gyakran felcserélődik a logikai, időrendi sorrend. Beszédhelyzeteknek megfelelő viselkedési formákkal és beszédfordulatokkal tartják fenn a kapcsolatokat, melyek során személyiségüknek és érzelmeiknek megfelelően alkalmazzák a metakommunikációs eszközöket. Beszédük jól érthető. /Megfelelő a hangsúlyozás, hanglejtés, hangerő és sebesség/. Figyelmesen hallgatják végig mások megnyilatkozását, saját gondolataikat, kérdésüket, válaszukat ehhez igazítják.

5. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI 5.1. JÁTÉK A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. Olyan önként vállalt, szabad, örömteli és többnyire különböző vágykielégítő tevékenység, amelynek célja a játékban, önmagában van. Játék közben fedezi fel, ismeri meg környezetét, s ismeri fel önmaga korlátait is. A játék, a szabad játék folyamat a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, amelynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan, lehetőleg zavartalanul kell kielégülnie. Minden játék, de különösen a szabadjáték a gyermek szabad elhatározásából születik és abban ér véget. A kisgyermek első valódi játszótársa a családban és az óvodában is a felnőtt, a szülő és az óvodapedagógus. Utánozható mintát ad a tevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, ill. segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad.

5.1.1. ALAPELVEK Megfelelő motiváltsággal támogatjuk a játék kialakulását, folytatását, a gyermekek elképzeléseinek megvalósítását. Szem előtt tartjuk a gyermeki játék szabadságának, komolyságának elvét. Ösztönözzük a gyerekeket arra, hogy a konfliktushelyzeteket maguk oldják meg. Biztosítjuk a gyermekként való élés lehetőségét, vagyis a folyamatos, önfeledt, szabad játék gazdag feltételrendszerét. Biztosítjuk az együttműködés, a jó közérzet, a cselekvésre (játékra) késztető légkör kialakulását. Szem előtt tartjuk, hogy (a szabályjáték és az irányított játék kivételével) minden játéknál az indirekt játékirányítás elvárásai a mérvadóak. Figyelemmel kísérjük és fejlesztjük a gyermekek kialakulóban lévő egyéni sajátosságait, szükség esetén igénybe vesszük a speciális szakemberek segítségét.

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

28

5.1.2. FELADATOK Az óvodapedagógusok feladatai: A játék feltételeinek biztosítása /megfelelő légkör, elegendő idő, ideiglenes és állandó játszóhely, hely az udvaron, kertben, játszótereken és kirándulásokon is/. Olyan játékeszközök biztosítása a gyermekeknek, amelyek az elmélyült játék kialakulását segítik, és a motiváló, fejlesztő hatást kiváltják. Figyelnek arra, hogy az eszközök esztétikusak, könnyen tisztíthatóak, veszélytelenek, jó minőségűek legyenek, különböző alapanyagból készüljenek, sokféleképpen egymással variálva illeszkedhessenek a játék témájához. Az eszközöket olyan helyre teszik, ahonnan a gyerekek számára elérhető, gyorsan elővehető, felfedezhető. Támogatják az önkéntességnek, szabad választásnak, önállóságnak az érvényesülését, és tudatos jelenlétükkel biztosítják az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. A gyermekek élményeire, tapasztalataira hangolódnak, szükség együttjátszással, indirekt módon támogatják a játéktevékenységet.

és

igény

szerinti

Hagyják megjelenni és kijátszani az egyes játékszituációk alkalmával a gyermekek által megélt negatívumokat és feszültségeket mindaddig, míg a gyermekekre és környezetükre nézve nem jelent veszélyt. Az óvodapedagógus jelenléte lehetővé teszi a gyermekek közötti játékkapcsolatok kialakulását. Támogatják, hogy a gyermekek saját elgondolásaikat valósíthassák meg a játékban, hogy fantáziájuk, hangulataik, érzelmeik szabadon megnyilvánulhassanak. Tapasztalatokat szereznek a gyerekek érzelmeiről, hangulati állapotáról, a beszéd alakulásáról, fejlettségükről. A gyermekek otthoni játékfeltételeit megismerik, és figyelembe veszik a játék lehetőségeinek megteremtése során. Lehetővé teszik, hogy a gyermekek az otthonról hozott játékokat beépítsék az óvodai szabad játéktevékenységekbe. Szükség esetén speciális eszközöket biztosítanak a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek igényeinek megfelelően.

5.1.3. A GYERMEKEK JÁTÉKTEVÉKENYSÉGEI Gyakorló játék: Ismerkednek a fölhasznált anyagok, eszközök tulajdonságaival, a tárgyak egymáshoz való viszonyával, működésével. A cselekvéseket ismételgetik.

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

29

Szerepjáték: Élethelyzeteket alkotnak újra, a valóságból a számukra lényeges dolgot emelik ki. Játék közben alakulnak ki a társas kapcsolatok, az együttműködés, a kölcsönös alá- és fölé rendelés, a közös tevékenység. Az érzelmileg közel álló felnőtteket, társakat utánozzák. Megjelenítik a felnőtt-gyerek kapcsolatokat, közben új magatartásformákat sajátítanak el. A játék érdekében képesek késleltetni vagy módosítani kívánságaikat. Változatos szerepekben vesznek részt. Barkácsolás: A játéktevékenységekhez szükséges eszközöket maguk is elkészíthetik. Segítséggel szerszámokat használnak, egyszerűbb technikai fogásokkal ismerkednek. Dramatizálás, bábozás: Irodalmi élményeiket kötetlenül dramatizálják. A mesét, verset, filmélményt átformálják, vagy folytatják a történetet, kiválasztják a szereplőket. A mesék hőseinek tetteit, a cselekmény menetét, a szereplők mondanivalóját, hangját, mozdulatait a saját elgondolásaik szerint játsszák el. A dramatizáláshoz a gyerekek felhasználnak különböző eszközöket, jelmezeket, szerepeket jelző kellékeket. Építő, konstruáló játék: A gyerekek kockákból, építőelemekből, különböző alkatrészekből, anyagokból építményeket, különféle játékszereket készítenek. A kialakított játékszituációkat az építő és konstruáló játékokkal létrehozott alkotásokkal színesítik. Építenek, szerelnek, szerkesztenek, beleképzelik magukat különböző élethelyzetekbe. Szabályjáték: A szabályoknak megfelelően viselkednek /a szabályt elfogadják/. Hallgatnak a játékvezetőre, küzdenek a győzelemért ügyességgel, leleménnyel. Ragaszkodnak a saját maguk felállította szabályokhoz.

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

30

5.1.4. FEJLETTSÉG JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉN A gyermekek: Megértik és elfogadják játszótársaik elgondolását, tevékenységük logikáját. Alkalmazkodnak a játékszabályokhoz. Képesek a lemondásra, vállalják a számukra kevésbé érdekes és kedvező szerepeket. Tudnak vezetni és játszótársaikhoz alkalmazkodni. Olyan játékhelyzeteket is teremtenek, amelyekben tapasztalataik, érdeklődésük alapján ábrázolhatják a felnőttek tevékenységét és különféle kapcsolatait. Önállóak a játék tervezésében, a szerepek kiválasztásában, a játékszerek és eszközök megválasztásában, a szabályok betartásában. A játszótársak között szoros, tartós kapcsolat alakul ki. A gyakorlójáték előfordulhat egy új játékszer vagy eszköz használatának megismerése során. Kis segítséggel elkészítik, megjavítják az egyszerűbb játékokat, eszközöket. Maguk kezdeményezik az általuk kiválasztott módon és eszközökkel a barkácsolást. A kedvenc meséiket, saját élményeiket is el tudják játszani. Konstruáló, építő játékelemekből játékszereket is tudnak készíteni. Alkotásaik egyre igényesebbek, bonyolultabbak, pontosabbak, tökéletesebbek. Egyre több egyéni ötletet valósítanak meg, különböző anyagok, eszközök kombinálásával. Próbálkoznak a játék irányításával. Szívesen játszanak szabályjátékot is. Figyelmeztetik egymást a szabályok betartására. Szeretnek versenyezni. Kudarctűrő képességük fejlettebb, elfogadják azt, ha veszítenek, és örülnek a másik sikerének.

5.2. TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodásgyermek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése. Óvodánkban a tevékenységekben megvalósuló tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán és szervezett játékba ágyazott tevékenység. A teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja, nem szűkül le az ismeretszerzésre. Az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységekben és időkeretekben projekt módszerrel valósul meg.

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

31

5.2.1. ALAPELVEK Legfontosabb alapelvünknek tartjuk, hogy a gyerekek egyszerre, egy időben kevesebbet, de minőségében és használhatóságában mégis több ismeretet kapjanak. Szem előtt tartjuk, hogy a gyermeket a tevékenységi vágy a felfedezés és annak öröme ösztönzi a tapasztalatszerzésre, cselekvésre. Szem előtt tartjuk a fokozatosság elvét is. Biztosítjuk annak lehetőségét, hogy a fejlesztés egyénre szabottan, differenciáltan, az egyes gyermekekhez igazított módszerekkel, eszközökkel, az egyes gyermekekhez mért tempóban történjen. A feladatokat mindenkor a gyermekek fejlettségi szintjéhez igazítjuk, biztosítva ezzel, hogy a gyermek önmagához képest fejlődjön. Építünk a gyermekek utánzáson alapuló és játékban való tanulására, meglévő ismereteire. Szem előtt tartjuk, hogy a tanulás, mint tevékenység központi kérdése, a többoldalú tapasztalatszerzés legyen. Figyelemmel kísérjük és fejlesztjük a gyermekek kialakulóban lévő egyéni sajátosságait, szükség esetén igénybe vesszük a speciális szakemberek segítségét.

5.2.2. FELADATOK Az óvodapedagógusok feladatai: Biztosítják, hogy a motoros, a mentális, a szociális és a verbális tanulás összefonódjon a játékon belül, és komplex formában jelenjen meg. Olyan tevékenységeket szerveznek, amelyek során a gyerekek minél több érzékszervükkel tapasztalhatnak, fejlesztve azok működését, "érzékenységét". Szem előtt tartják az értelmi képességek differenciált fejlesztését /érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás/ a gyermekek egyéni képességeihez mérten, különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében. Olyan feltételeket teremtenek, hogy a gyermekek örömmel, szívesen tevékenykedjenek. Olyan tevékenységeket szerveznek, amelyek a gyermekek önállóságát, figyelmének kitartását, pontosságát, feladattudatának fejlesztését segítik elő. A tevékenységekben való, játékba ágyazott tanulással elégítik ki a gyerekek megismerési vágyát, kíváncsiságát sokoldalú érdeklődését, kreativitását. A felkínált tapasztalat szerzések során lehetőséget biztosítanak egyéni, páros és mikro csoportos tevékenykedésre. Pozitív megerősítéssel ösztönzik a gyermekeket kitartásra, az érdeklődés fenntartására. A gyermekek meglévő ismereteire alapoznak.

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

32

Lehetőség szerint bevonják a szülőket a projektek megvalósításába.

5.2.3. TEVÉKENYSÉGEK A gyermekek: Olyan tevékenységekben vesznek részt, amelyek egyéni érdeklődésüknek, fejlettségüknek megfelelőek, kérdéseikre választ kapnak. Spontán vagy szervezett módon ismerkednek a környezetük jelenségeivel. A tevékenységek során olyan tapasztalatokat szereznek, amelyekben saját teljesítőképességüket is megismerhetik. A gyerekek játékos tanulási tevékenységekben vesznek részt /egyéni, mikro csoportos és csoportos foglalkoztatás során/. Elsősorban a közvetlen, természetes környezetben szereznek tapasztalatokat, lehetőségük nyílik megfigyelésre, felfedezésre. Utánzásos minta és modellkövetéses magatartás- és viselkedés tanulás során szokásokat sajátítanak el.

5.2.4. FEJLETTSÉG JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉN A gyermekek: Szívesen vesznek részt az óvodapedagógus által kezdeményezett tanulási tevékenységekben. Megadott szempontok szerint megfigyeléseket is végeznek. Szándékos figyelmük kialakulóban van. A jelenségeket változásukban, fejlődésükben érzékelik. Azonosulnak az óvónő által meghatározott feladattal. Kialakul bennük az igény, a feladatok sikeres megoldására.

5.3. MOZGÁS Óvodánkban kiemelt terület az egészséges életmódra nevelés, egészség fejlesztés, melynek egyik fő feladata a gyermekek testi fejlődésének elősegítése, és sokoldalú mozgásfejlesztésük biztosítása. A mozgás sokoldalú tevékenység és feladatrendszere az egész óvodai életet átszövi. Kiemelt mozgásfejlesztés két területen valósul meg: a szabad játékban a gyermekek spontán természetes mozgása közben, és az irányított vagy kötelező tevékenységek során.

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

33

A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó játékok és feladatok, a pszicho-motoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató, finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elősegíteni. Mindezek nagymértékben hozzájárulnak a tanulási képességek, kompetenciák kialakulásához, fejlődéséhez. A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erő, és az állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik, kiegészítik a gondozás, és egészséges életmódra nevelés hatásait. A gyermekek természetes mozgásigényére figyelemmel, a játékba, azon belül a szabad játékba ágyazott mozgástevékenységeket, az óvodai élet egyéb tevékenységeibe komplexen beépített testmozgást kiegészítik az irányított mozgástevékenységek, amelyek együtt hatnak a gyermek személyiségének fejlődésére/pl. pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás/.

5.3.1. ALAPELVEK A mozgásfejlesztésben biztosítjuk, hogy a játék és a játékosság domináljon. Biztosítjuk minden nap az egészségfejlesztő testmozgás lehetőségét spontán vagy szervezett formában. Megteremtjük a feltételeket, hogy a gyerekek jó hangulatban, jó közérzettel vegyenek részt a tevékenységeken. Betartjuk a tervszerűség, fokozatosság, folyamatosság, differenciált bánásmód elvét. Előnyben részesítjük a természetes mozgásokat /természetes hely-és helyzetváltoztató, valamint finommotoros, manipulatív mozgások a mindennapokban/. A meglévő tárgyi feltételeket maximálisan kihasználjuk. Előnyben részesítjük a komplex hatást biztosító feladatokat, mozgásformákat. Lehetőséget adunk arra, hogy a gyerekek képességeihez igazított gyakorlatok, mozgásos feladatok végeztetésével egyre bonyolultabb és nehezebb feladatok megoldására legyenek képesek. Támogatjuk a gyerekek kreativitásra való törekvéseit a mozgásos feladatok végrehajtásában. Mi is szívesen mozgunk a gyermekekkel együtt, mozgásunk modell értékű.

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

34

Figyelemmel kísérjük és fejlesztjük a gyermekek kialakulóban lévő egyéni sajátosságait, szükség esetén igénybe vesszük a speciális szakemberek segítségét.

5.3.2. FELADATOK Az óvodapedagógusok feladatai: Megteremtik a mozgás optimális feltételeit: jó levegőjű, tiszta, balesetmentes, biztonságos környezet, mozgásra inspiráló csoportszobák, jól felszerelt tornaszoba és udvar. Kihasználják az udvar adta lehetőségeket a sokoldalú mozgásfejlesztés megvalósítására minden nap. Szem előtt tartják a játék fontosságát. Támogatják a gyermekek mozgástevékenységeit.

spontán,

szabadjátékban

végzett

felfedező,

kísérletező

Derűs légkört, jó hangulatot, sokszínű, változatos, örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákat, játékokat biztosítanak. Minél hosszabb időn keresztül biztosítják a szabad levegőn tartózkodást. Biztosítják a gyermekek szabad mozgásgyakorlásának feltételeit /csoportszobában is/. A gyermekek mozgástapasztalataira, játékos kedvére építenek. Figyelnek a természetes mozgáskedv fenntartására, a mozgás megszerettetésére. Bővítik a gyermekek mozgástapasztalatait. Fejlesztik a gyermekek testi képességeit /kondicionális és koordinációs képességek/, fizikai erőnlétét. A mozgáson keresztül fejlesztik az értelmi és szociális képességeket. Kihasználják a mozgásfejlesztésben rejlő komplexitás adta lehetőségeket. Kooperatív mozgásos játékokat szerveznek. Fejlesztik a nagymozgásokat, segítik a finommotorika, a testséma kialakulását. Elősegítik a gyermekek harmonikus, összerendezett mozgásának kialakulását. Szükség szerint korrekciós feladatokat terveznek, törekednek a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly fejlesztésére, illetve szakember segítségét kérik. Együttműködnek a családdal a mozgás megszerettetésében. A hét mindennapján délelőtt minimum 15-25 perces egészségfejlesztő testmozgást terveznek, szerveznek. Kötelező, irányított mozgástevékenységet terveznek és vezetnek heti egy, illetve két alkalommal. Kirándulásokat, sétákat szerveznek.

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

35

Bekapcsolódnak sportrendezvényekbe. Szükség esetén speciális eszközöket biztosítanak a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek igényeinek megfelelően. Figyelnek arra, hogy minden gyermek saját képességeinek megfelelően, differenciáltan legyen foglalkoztatva.

5.3.3. TEVÉKENYSÉGEK A gyermekek: Szabad játékban ugrándoznak, futkároznak, csúsznak, másznak, manipulálnak /teremben, udvaron - mozgásra inspiráló, biztonságos környezetben, megfelelő hely és eszközök biztosításával/. Kötött tevékenységeken vesznek részt, minden korcsoportban heti 1 vagy 2 alkalommal, ahol megtanulják, gyakorolják: - a járást /természetes járás, speciális járás, irányváltás, állatok járásának utánzása, ritmusra - járás stb./; - a futást / egyenes vonalban, irányváltásokkal, lassítás - gyorsítás, akadályok leküzdésével /; - az ugrásokat, szökdeléseket /szem-láb koordináció/; - a csúszást, mászást, kúszást, bújást; - az egyensúlygyakorlatokat; - a támasz-, és függésgyakorlatokat; - a dobásokat, labdagyakorlatokat /szem-kéz és szem-láb koordináció/; - a kéziszer gyakorlatokat. Testnevelési játékokat játszanak /szerep, utánzó, futó, szabály, küzdő/. Minden nap, minden korcsoportban naponta részt vesznek rendszeres egészségfejlesztő testmozgásban, lehetőleg a szabadban vagy a tornaszobánkban. Főleg nagymozgást fejlesztő játékokat játszanak, melyek kiegészülhetnek egyszerű gimnasztikai gyakorlatokkal, szerek használatával, testtartásjavító és lábtornával, zenés tornával. Részt vesznek az óvónő által szervezett sétákon, kirándulásokon, sportrendezvényeken. Minél több időt töltenek a szabad levegőn – légfürdőzés minden évszakban.

5.3.4. FEJLETTSÉG JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉN A gyermekek: Testalkatuk fejlett, élettani teherbírásuk megfelelő. Növekszik teljesítőképességük, mozgásuk összerendezettebbé, ügyesebbé, megfelelő ritmusúvá válik. Mozgástapasztalataik az egyensúlyozásban és ugrásban növekednek. Cselekvőképességük gyors, mozgásban kitartóak. Finommozgásuk kialakult, összerendezett.

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

36

Fejlődik tér-, és időtájékozódó képességük. Megszeretik és igénylik a mozgást. Egyéni-, csoportos-, sor-, és váltóversenyt játszanak az óvónő segítségével és a szabályok pontos betartásával. Kudarctűrő képességük fejlettebb, elfogadják, ha veszítenek, örülnek társaik sikerének. A közös, örömmel végzett mozgás során a társakhoz való alkalmazkodás, tolerancia, önuralom, együttműködés, kooperativitás jellemzi. Megértik az egyszerű vezényszavakat. A természetes járást ütemes járással váltakoztatják. Állórajtból kiindulva 20-30 métert futnak. Talicskáznak combfogással. Egyensúlyoznak padmerevítő gerendán. Hátsó függőállásban lábmozgást végeznek. 6-8 lépés nekifutással tetszés szerinti akadályt átugranak. Ugráskor a talajérést fékezni tudják. Labdát pattogtatnak helyben, labdát vezetnek; kislabdát hajítanak távolba.

5.4. MŰVÉSZETI TEVÉKENYSÉGEK Az óvodai nevelésben a komplex esztétikai hatások érvényesítésére kell törekedni. A művészetek megismerésének harmonikus és hatékony egységet kell kialakítani az irodalom, a zene és az ábrázolás összefonódásával. Minél több alkalmat kell adni arra, hogy a művészeti tevékenységek során a gyermekek érzéseiket, gondolataikat, ötleteiket kifejezésre juttathassák és kombinálhassák.

5.4.1. VERSELÉS, MESÉLÉS A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok, gazdag és jó alkalmat, erős alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók hozzájárulnak a gyermekek érzelmi biztonságához, anyanyelvi neveléséhez. A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermekek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. A mese a gyermekek érzelmi, esztétikai, értelmi, erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese- képi és konkrét formában- feltárja a gyermekek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákat. A

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

37

mese különösen alkalmas az óvodásgyermekek szemléletmódjának és világképének kialakítására. Visszaigazolja a kisgyermekek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. A gyermekek saját vers és mese alkotása, annak mozgással és-vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. Az óvodában a népi, a klasszikus és kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van.

5.4.1.1. ALAPELVEK Csak a művészi értékű irodalmi művekkel ismertetjük meg a gyermekeket. Kihasználjuk annak a lehetőséget, hogy a népi eredetű meséknek erkölcsi tartalmuk van, és belső élményeket adnak át, érzelmeket közvetítenek. Figyelembe vesszük a mese feszültségoldó funkcióját, melyet a gyermekek számára sokszor még ismeretlen világ és feldolgozatlan indulatok váltanak ki. Az irodalmi művek kiválasztásával biztosítjuk, hogy a mese és a vers az anyanyelv közegén át emberi kapcsolatokra tanítson, mélyítse az önismeretet, segítse a világ megismerését. Szem előtt tarjuk az olvasóvá nevelést, mint legfontosabb alapelvet. Figyelemmel kísérjük és fejlesztjük a gyermekek kialakulóban lévő egyéni sajátosságait, szükség esetén igénybe vesszük a speciális szakemberek segítségét.

5.4.1.2. FELADATOK Az óvodapedagógusok feladatai: Felkeltik a gyermekek irodalmi érdeklődését /kíváncsiságát/. Fejlesztik a gyermekek erkölcsi érzelmeit, ítéleteit, magatartását, esztétikai fogékonyságát. A meséléshez megfelelő légkört, időt, eszközt biztosítanak. Megteremtik a lehetőséget a mindennapos verseléshez, meséléshez, mondókázáshoz. Fejlesztik a gyermekek beszédét, kifejezőkészségét, hangsúlyozását, beszédritmusát, bővítik szókincsét. Fejlesztik a gyermekek értelmi képességeit /érzékelés, észlelés, emlékezet, képzelet, figyelem, gondolkodás/. Lehetőséget biztosítanak arra, hogy megfelelő eszközökkel a gyermekek el is játszhassák a nekik tetsző mesét, verset /bábozás, dramatizálás/. Lehetőséget adnak az irodalmi élmények feldolgozására különböző anyagok, barkácsolási lehetőségek biztosításával. A gyermekeket más népek gyermekirodalmi műveivel is megismertetik.

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

38

Érvényesítik előadásmódjukban a beszéd zenei elemeit, a személyiség, az élő emberi kapcsolat sokféleségét. Elősegítik a mesékkel, versekkel, mondókákkal a szorongó, gátlásos gyermekek feloldódását. Figyelemmel kísérik a kulturális eseményeket. /Pl. bábszínház előadásai, játszóház rendezvényeit/ Biztosítják, hogy minden gyermek saját képességeinek megfelelően, differenciáltan legyen foglalkoztatva.

5.4.1.3. TEVÉKENYSÉGEK A gyermekek: Népi gyermekjátékokat játszanak, mondókákat mondanak, verseket hallgatnak, mondogatnak. Különböző mondókákat, szólásokat, közmondásokat, meséket ismernek meg. Mozgással is kísérik a vers cselekményeit. A csoport eszközeivel báboznak, meséket dramatizálnak. Kitalálnak történeteket saját élményeik, érzelmeik alapján. Mesekönyvet és képeket nézegetnek. Eszközöket, bábokat készítenek a meséléshez, dramatizáláshoz. Elalvás előtt csendes, nyugodt légkörben az óvónő mesélését hallgatják.

5.4.1.4. FEJLETTSÉG JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉN A gyermekek: Várják, kérik, figyelmesen hallgatják a mesét. Megjegyeznek 10-12 mondókát, 6-8 verset. A folytatásos mesék szálait össze tudják kötni. Szívesen báboznak, dramatizálnak. Önállóan is kitalálnak mesét. Belső igényükké válik a verselés, mesélés. Vigyáznak a mesekönyvekre. Használják a mese nyelvi fordulatait, kifejezéseit.

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

39

5.4.2. ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, GYERMEKTÁNC Az ének, zene, énekes játék - mint művészeti nevelés - az esztétikai nevelés része. Óvodánkban a zenei nevelés során az élményszerzés lehetőségét biztosítjuk, felkeltjük zenei érdeklődésüket, formáljuk zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Megszerettetjük a gyerekekkel az éneklést, az énekes játékokat, egyre közelebb juttatjuk őket a szép, tiszta énekléshez. Éneklés közben fejlődik a gyerekek hallása, éneklési készsége, ritmusérzéke, harmonikus, szép mozgása. A zenei nevelés érzelemre és értelemre is hat, fejleszti az emlékezetet, képzeletet. A belső hallás és a képzelet a gyermekek zenei alkotókedvének alapja.

5.4.2.1. ALAPELVEK Elősegítjük a gyermekek mozgáskultúrájának fejlődését a gyermekdalok ritmusából fakadó harmonikus mozgással. Megalapozzuk a gyermekek zenei érdeklődését. Olyan zenei értékeket közvetítünk, mely a gyermekek zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát, kíváncsiságát, alkotókedvét, érzelemvilágát formálja, gazdagítja (magyar és más népek gyermek dalai, énekes játékai, népi zenéi, klasszikus zenéi és igényes kortárs zenéi). Megszerettetjük a gyermekekkel az éneklést, az énekes játékokat. Elősegítjük a zenei anyanyelv megalapozását. Figyelemmel kísérjük és fejlesztjük a gyermekek kialakulóban lévő egyéni sajátosságait, szükség esetén igénybe vesszük a speciális szakemberek segítségét.

5.4.2.2. FELADATOK Az óvodapedagógusok feladatai: Megteremtik a zenei nevelés alapvető feltételeit /hely, idő, eszköz, nyugodt légkör/. Lehetőséget adnak arra, hogy a nap folyamán énekelgethessenek a gyerekek. Minél több mondókával, népdallal ismertetik meg a gyermekeket. Kodály Zoltán irányelveit követve a magyar népzene tárából merítenek zenei anyagot. Zenehallgatási anyag kiválasztásánál figyelembe veszik a csoportban előforduló nemzetiségi, etnikai kisebbségi gyermekek népi kultúráját. Tájékoztatják arról a szülőket, hogy milyen jellegű dalokat használnak a zenei neveléshez. Lehetőséget adnak arra, hogy más népek népzenéjével is találkozhassanak a gyerekek. Megszerettetik a gyermekekkel az értékes zenét, a jó előadást.

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

40

Élményszerzési lehetőségeket biztosítanak, felfedeztetik a gyermekekkel a dal, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. Fejlesztik a zenei képességeket /éneklési készség, zenei hallás, ritmusérzék, zenei formaérzék, zenei alkotókészség/. Megismertetnek a gyermekekkel egy-egy népi hangszert. /Pl. köcsögduda, nádsíp, doromb, csörgő, kereplő/ Biztosítják, hogy minden gyermek saját képességeinek megfelelően, differenciáltan legyen foglalkoztatva.

5.4.2.3. TEVÉKENYSÉGEK A gyermekek: Szívesen énekelnek, mondókáznak, mozgásfejlesztő dalos játékokat játszanak. Magas-mély, halk-hangos, gyors-lassú közötti különbségeket felismerik és gyakorolják Hangszíneket, zörejhangokat különböztetnek meg. Egyenletes lüktetéssel, ritmussal kísérik a dalokat és mondókákat. Egyszerű játékos, táncos mozgásokat végeznek. Ritmus-, hallás-, mozgásfejlesztő dalos játékokat játszanak. Próbálkoznak a ritmusmotívumok, dallammotívumok kiemelésével /dallamvisszhang-játék, kérdés-felelet játék, ritmusvisszhang/. Jól ismert dalokkal dallambújtatást játszanak. Az óvodapedagógus hangszerjátékát érdeklődéssel hallgatják. Megismernek, kipróbálnak egyszerű hangszereket.

5.4.2.4. FEJLETTSÉG JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉN A gyermekek: Tudnak mondókákat, 6 hangterjedelmű dalokat. Szép szövegkiejtéssel énekelnek. A tempó a természetes járásnak megfelelő. Felismerik a magas - mély éneklés közötti különbségeket; magasabban, mélyebben tudnak énekelni, dalt kezdeni, tudják térben is mutatni. Felelgetős játékokat játszanak önállóan is. Ismerik a halk-hangos közötti különbségeket, tudnak halkan, hangosan énekelni, tapsolni, beszélni. Felismerik a dallamokat dúdolásról, hangszerről, jellegzetes motívumokról.

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

41

Tudnak hallható jelre magukban énekelni. Felismernek néhány hangszert /fúvós, pengetős, ütős, vonós/. Megkülönböztetik az egyenletes lüktetést a dal ritmusától. Szöveges ritmusmotívumokat visszatapsolnak. Tudnak körbejárni és egyszerű táncos mozdulatokat végezni /kilépés, dobbantás, zárás, forgás egyedül és társsal, egy kézzel, két kézzel/. Tudnak oldalt, előre, egy irányba haladva járni. Térformákat alakítanak /kör-, csiga-, hullámvonal/. Mozgásuk harmonikus, esztétikus. Kreatívan játszanak szövegekkel, dallamokkal.

5.4.3. RAJZOLÁS, FESTÉS, MINTÁZÁS, KÉZI MUNKA Óvodánkban az ábrázoló tevékenység összetett, sokszínű nevelési terület, amely magában foglalja a látásnevelést, képalakítást, a plasztikai munkákat, az építést, a környezetalakítást és a műalkotásokkal való találkozásokat. A gyermekeket megismertetjük különböző anyagokkal, egyszerű munkafogásokkal. A megfigyelés és ábrázolás segítségével gazdagítjuk élmény- és fantáziavilágukat, ezáltal tartalmasabbá válnak ismereteik. Óvodánkban az ábrázoló tevékenység kibontakoztatásának egyik feltétele és egyben eredménye is, hogy a gyermekek képesek olyan alkotásokra, melyekkel kifejezhetik élményeiket, érzéseiket, gondolataikat.

5.4.3.1. ALAPELVEK Megteremtjük a feltételeit, hogy a gyerekek minél több természeti és társadalmi, környezeti elemmel kerüljenek kapcsolatba. Biztosítjuk a gyermekek érdeklődésének megfelelő tevékenységek lehetőségét. Teret adunk az önállóságnak, öntevékenységnek, alkotás örömének, kreativitásnak. Fontosnak tartjuk, hogy óvodánk külső, belső környezete, díszítése, szemléltető eszközei egymással harmóniában legyenek, így együttesen a vizuális nevelés hatásrendszerét képezik. Segítjük az esztétikum iránti érzékenység és értékelő képesség alakulását a képzőművészet alkotásaival. Figyelemmel kísérjük és fejlesztjük a gyermekek kialakulóban lévő egyéni sajátosságait, szükség esetén igénybe vesszük a speciális szakemberek segítségét, különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő gyermekekre.

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

42

5.4.3.2. FELADATOK Az óvodapedagógusok feladatai: Sokoldalú megfigyelési, tapasztalatszerzési lehetőségeket, élményszerzési lehetőségeket biztosítanak. Megteremtik a feltételeket az alkotó tevékenységhez. /megfelelő légkör, hely, idő, megfelelő mennyiségű és minőségű eszköz és anyag/ Gyerekekkel megismertetik a tevékenységükhöz szükséges eszközök, anyagok tulajdonságait, használatát. A kreatív tevékenységek érvényre jutását segítik. Esztétikus környezetet biztosítanak, ösztönzik annak óvását, alakítását. Igényesek a környezet formálásában, törekednek a természetes, jó minőségű anyagok használatára a csoportszoba rendjében és mértéktartó díszítésében. Megéreztetik a környezet esztétikai jelenségeiben és a művészi alkotásokban rejlő szépségeket. Megalapozzák a gyerekek esztétikum iránti vonzódását, jó ízlését. Ösztönözik a szülőket arra, hogy otthon is teremtsék meg a gyerekek számára az alkotó tevékenység feltételeit, és alkotásaikat becsüljék meg. Juttassák a gyerekeket az alkotás öröméhez! Biztosítják, hogy minden gyermek saját képességeinek megfelelően, differenciáltan legyen foglalkoztatva.

5.4.3.3. TEVÉKENYSÉGEK A gyermekek: Képalakítás területén: Firkálgatnak, rajzolnak, festenek tetszés szerinti színekkel. Színes anyagokat, tárgyakat szétválogatnak különböző szempontok alapján. Változatos anyagú, formájú, nagyságú képfelületeken ábrázolnak. Képeket készítenek ragasztással, karcolással, nyomatot készítenek, tépnek, vágnak. Plasztikai munkák területén: Tetszés szerinti formákat gyurmáznak, formáznak, megmunkálnak. Különböző anyagokat szétválogatnak, különféle technikával díszítenek.

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

43

Építés területén: Változatos formákat rakosgatnak, sorakoztatnak játék közben. Kisebb és nagyobb méretű térbeli alakzatokat építenek. Térbeli tapasztalatokat szereznek.

5.4.3.4. FEJLETTSÉG JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉN A gyermekek: Bátrak, ötletesek az építésben, téralakításban. Képesek a tárgyak térbeli kiterjedésének tapasztalati felismerésére. Tudnak a térben építeni /homokból, hóból, kockákból és más anyagokból/. Szívesen rajzolnak egyénileg és közösen változatos témában. Ügyesen festenek víz-, és temperafestékkel egyaránt. Önállóan díszítenek tárgyakat. Egyszerű ajándékokat, játékokat, kellékeket, modelleket, maketteket el tudnak készíteni. Tudnak emberalakokat, állatokat, tárgyakat megmintázni. Tudnak tépni, vágni, hajtogatni, ragasztani, tűvel, cérnával egyszerű öltéseket alkalmazni, konstruálni. Nyitottak az új technikákkal szemben. Tisztán, önállóan, kitartóan dolgoznak. Szívesen nézegetnek műalkotásokat. Emberábrázolásaikban megjelennek a részformák. Próbálkoznak az egyszerű mozgások megjelenítésével is.

5.5. A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE A környezet természeti és társadalmi megismerése, a matematikai tapasztalatok szerzése áthatják az óvodai tevékenység rendszer egészét. E témakörben a komplex foglalkozások alkalmat adnak arra, hogy a korábban mozaikszerűen megszerzett benyomásokat rendszerezzük, a megfigyelések, tapasztalatok körét szélesítsük és mélyítsük, a spontán tanultakat rögzítsük. Kiindulópontnak tekintjük a természeti és társadalmi környezetből szerzett gyermeki tapasztalatokat. A családdal együttműködve, figyelembe véve az otthoni környezetet és az ott kialakult kulturális, világnézeti, etnikai hagyományokat, egészségügyi szokásokat, juttatjuk el a gyermekeket önmagához képest magasabb szintre.

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

44

5.5.1. KÖRNYEZET MEGISMERÉSÉRE NEVELÉS A környezet megismerésére nevelés az a tevékenység, ahol a környezeti értékek felismerése, a rácsodálkozás képességének fejlesztése, a természet szépségének és titkainak felismerése, a természet közelsége miatt érzett öröm megtapasztalása, fogalmak tisztázása, attitűdök formálása, környezettudatos magatartás kialakítása, környezeti minőségjavító cselekvés kialakítása történik.

5.5.1.1. ALAPELVEK Lehetőség szerint, amit csak lehet a helyszínen, a természetben, élőben figyeltetünk és tapasztaltatunk meg a gyerekekkel. Igazodunk a témák válogatásánál a lakóhely, a környezet sajátosságaihoz. Lehetővé tesszük, hogy minél több élményt gyűjtsenek a gyerekek a saját természeti és társadalmi környezetükből. A kőbányai identitás tudat erősítése érdekében tapasztalás útján megismertetjük a gyermekekkel kőbánya nevezetességeit, közvetlen társadalmi környezetét. Kibontakoztatjuk azon képességeket, melyek szükségesek az ember kultúrája és környezete megértéséhez, környezetének alakításához. Segítő pedagógiai attitűddel lehetőséget teremtünk a gyermek önálló véleményalkotására döntési képességének kibontakoztatására, melyet érvényesíthet kortárs kapcsolataiban és környezete alakításában. Szem előtt tartjuk az értékrend és értékelés kialakítását, mint a környezet szeretetére, védelmére nevelést. Figyelemmel kísérjük és fejlesztjük a gyermekek kialakulóban lévő egyéni sajátosságait, szükség esetén igénybe vesszük a speciális szakemberek segítségét.

5.5.1.2. FELADATOK Az óvodapedagógusok feladatai: Lehetőség szerint a szabadban, a természetes környezetben szervezik a gyermekek tevékenységeit. Kihasználják a tapasztalatszerzés lehetőségeit az egész nap folyamán, rögzítik a gyerekekben azokat. Lehetőséget adnak az élmények több szempontú tevékenységalapú felidézésére. Elősegítik, hogy a gyermekek maguk fedezhessék fel környezetük tárgyait, jelenségeit. Környezettudatos magatartás, értékközvetítés, szemléletformálás. A közvetlen és a tágabb környezeti kultúra kialakítására, állapotának javítására, és a biztonságos életvitel szokásainak

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

45

alakítására gondot fordítanak. /alkalmi és folyamatos megfigyeléseket terveznek, szerveznek a természeti és emberi környezetben/ Biztosítják a feltételeket a szelektív hulladék gyűjtés gyakorlati megtapasztalására, és annak újra hasznosítására. Megismertetik a gyermekekkel az élővilág szépségét és sokféleségét, felébresztik bennük a szeretetet és a felelősséget, hogy felnőttként ne pusztítsák, hanem védjék és becsüljék azt. Szervezzék meg, hogy a gyermekek tevékenyen részesei legyenek környezetük óvásának, gondozásának, szépítésének! Kirándulások, séták szervezésével hozzák közelebb a távolabbi világot. Olyan helyzeteket teremtenek, ahol lehetőség van a gondolkodás képességének fejlesztésére. Segítik a szülőket abban, hogy felismerjék a gyermekek környezet iránti érdeklődésének fontosságát. Figyelembe veszik a gyermekek meglévő tapasztalatait, valamint azt is, hogy e tapasztalatok különbözőek lehetnek. Biztosítják, hogy minden gyermek saját képességeinek megfelelően, differenciáltan legyen foglalkoztatva. Szükség esetén speciális eszközöket biztosítanak a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek szükségleteinek megfelelően.

5.5.1.3. TEVÉKENYSÉGEK A gyermekek: Beszélgetnek, tapasztalatokat szereznek a családról, az emberi testről és ápolásáról, az egészség védelméről, a közlekedésről, a napszakokról, az évszakokról, a növényekről, az állatokról, a színekről. Minden évszakban folyamatosan figyelik a természet változásait. Leveleket, terméseket, köveket, egyéb természeti kincseket gyűjtenek. A kerti munkákban tevékenyen vesznek részt /söprés, gereblyézés, locsolás, hólapátolás, ültetés/. Kirándulások, séták alkalmával gyakorolják a gyalogos közlekedés szabályait, ismerkednek a járművek fajtáival. Megfigyeléseik alkalmával gondolkodási műveleteket végeznek /analízis, összehasonlítás, általánosítás, absztrahálás, ok-okozati összefüggések meglátása/.

szintézis,

Az élősarokban gondozzák a növényeket. Magvakat vetnek, csíráztatnak, virághagymákat hajtatnak, ágakat rügyeztetnek. Egyszerű kísérleteket végeznek.

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

46

Környezetüket óvják, védik, rendben tartják. Szelektíven gyűjtik a papírt, PET palackot, száraz elemet, fémdobozt. Kézműves tevékenységekben újrahasznosítható anyagokból készítenek tárgyakat, játékokat, alkotásokat.

5.5.1.4. FEJLETTSÉG JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉN A gyermekek: Elemi ismeretekkel rendelkeznek önmagukról és környezetükről. Tudják lakóhelyük címét. Ismeretekkel rendelkeznek a családon belüli kapcsolatokról, az összetartozás fontosságáról. Ismerik az orvos gyógyító munkájának szükségességét. Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában. Ismerik a szárazföldi, vízi, légi közlekedési eszközöket; tudják, hogy az ember munkájaként készültek. Ismernek növényekkel kapcsolatos munkákat. Megnevezik a környezetükben élő növényeket, bokrokat, állatokat, ismerik ezek gondozását, védelmét. Felismerik és megnevezik környezetük színeit. Tárgyak, jelenségek közötti néhány feltűnő összefüggést felismernek. Tapasztalatokat szereztek a környezettudatos gondolkodásról, részben alkalmazzák a megszerzett ismereteket. Összehasonlítanak ismert tárgyakat, jelenségeket, növényeket, állatokat, külső jegyeik, rendeltetésük szerint. A testrészeket az emberi test felépítésének megfelelően felsorolják, megnevezik érzékszerveiket és ismerik azok funkcióját. Felismerik a napszakokat: a reggelt, az estét. Ismerik az egyes évszakok jellegzetességeit, kapcsolódó ünnepeit.

5.5.2. MATEMATIKAI NEVELÉS A gyermekeket körülvevő környező valóság mennyiségi, térbeli viszonyai, formái a napi szituációkban megfigyelhetők. Tevékenységeik közben a megismerő képességek fejlesztése észrevétlenül is megvalósíthatók /érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás/. Játék közben létrejöhetnek olyan szituációk, melyek alkalmasak matematikai tartalmak közvetítésére akkor, ha az óvodapedagógusok az adódó lehetőségeket felismerik és kihasználják.

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

47

5.5.2.1. ALAPELVEK Szem előtt tartjuk a gyerekek érdeklődési körét, fejlettségét, ismereteit, mozgáskészségét és igényét, fejlődésének egyéni tempóját. Játékosan alapozzuk meg, hogy a gyermekek pozitívan viszonyuljanak a matematikai tevékenységekhez. Olyan problémahelyzeteket teremtünk, hogy a probléma megoldására irányuló tevékenység önmaga is motiváljon. Figyelemmel kísérjük és fejlesztjük a gyermekek kialakulóban lévő egyéni sajátosságait, szükség esetén igénybe vesszük a speciális szakemberek segítségét.

5.5.2.2. FELADATOK Az óvodapedagógusok feladatai: Megfelelő eszközöket és tevékenységeket biztosítanak, melyek felkeltik a gyermekek érdeklődését, és természetes élethelyzetekben teszik lehetővé számukra a matematikai tapasztalatok és ismeretek megszerzését. Kedvező helyzeteket teremtenek a tapasztalatszerzésben, az élmények gyűjtésében. Minden esetben támaszkodnak a gyermekek ötleteire, igényeire, aktuális élményeire, meglévő ismereteire. A matematikai képességek fejlesztését komplexen játékosan, játékba építetten valósítják meg. Biztosítják annak lehetőségét, hogy a gyermekek a látott tárgyak, dolgok minél több tulajdonságát megfigyelhessék / tárgyak, dolgok azonosságait, különbségeit/. Problémahelyzetek teremtésével fejlesztik a gyermekek logikus gondolkodásának alapjait. Szem előtt tartják a fejlesztés lehetőségeit /tárgyak, személyek összehasonlítása, számfogalom előkészítése, tapasztalatok a geometria körében/. Fejlesztik a gyermekek problémalátását, problémamegoldó képességét. Biztosítják, hogy minden gyermek saját képességeinek megfelelően, differenciáltan legyen foglalkoztatva. Szükség esetén speciális eszközöket biztosítanak a sajátos nevelési igényű gyermekek igényeinek megfelelően.

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

48

5.5.2.3. TEVÉKENYSÉGEK A gyermekek: Összehasonlítják, szétválogatják, sorba rendezik a tárgyakat, személyeket, halmazokat, és egyszerű megállapításokat fogalmaznak meg. Mennyiségeket mérnek össze. Halmazok elemeit párosítással mérik össze /több, kevesebb, ugyanannyi fogalma/. Tő-, és sorszámneveket használnak. Méréseket végeznek különböző egységekkel /hosszúság, szélesség, vastagság, tömeg, űrtartalom, terület/. Síkbeli és térbeli alkotásokat készítenek, lemásolnak elforgatva is. Tükör előtt mozognak, tükrös és nem tükrös alakzatokat megkülönböztetnek egymástól. A térben és a síkban tájékozódnak, irányokat azonosítanak, megkülönböztetnek /alá, fölé, mellé, jobbra, balra, közé, stb./.

5.5.2.4. FEJLETTSÉG JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉN A gyermekek: Megértik az óvodapedagógusok kérdéseit, gondolatait, képesek követni azt. Elmondják szabadon saját gondolataikat matematikai jellegű helyzetről, problémáról. Vállalkoznak a felvetett vagy felismert problémák megoldására. Képesek jól ismert, de meg nem nevezett tulajdonságok szerinti válogatás folytatására, sorba rendezés kiegészítésére. Képesek saját szempontú válogatás, sorba rendezés végzésére. Összehasonlításaikat szóban is kifejezik, és mások megállapításainak igazságát megítélik. Értik és helyesen használják a matematikában ismeretes kifejezéseket /több, kevesebb, ugyanannyi stb./. Önállóan összemérnek, az összemérés alapján megállapításokat fogalmaznak meg. Előállítanak különböző elemekből különféle elrendezéssel, bontással ugyanannyit, többet, kevesebbet. Tárgyakat megszámlálnak legalább tízig. Azonosítanak különféle helyzetükben is egyező formájú tárgyakat, síkbeli alakzatokat. Másolással megépítenek a mintával megegyező, de színben, nagyságban eltérő elemekből is álló, térbeli és síkbeli alakzatokat. Képesek különféle geometriai tulajdonságok szerint térbeli és síkbeli alakzatokat szétválogatni.

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

49

2-4 elemből álló alakzat tükörképét képesek megépíteni zsebtükör mögött. Értik és követik az irányokat, helyesen alkalmazzák a névutókat.

5.6. MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK A játékkal sok vonatkozásban azonosságot mutat a munka jellegű tevékenység. A gyermeki munka tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos pozitív értékelést igényel. A munka célra irányuló tevékenység, az óvodáskor végéig játékos jellegű marad. Az önként vállalt feladatok során, gyakorlás útján kialakul a gyerekekben a munka céljának tudata, a felelősségérzet. A munka végzése közben megfigyeléseket végeznek, tapasztalatokat, ismereteket szereznek természeti és társadalmi környezetükről. Fokozatosan kifejlődik a gyermekekben a kitartás, a feladattartás képessége, illetve a feladat, - és kötelességtudat, saját és mások munkájának elismerése, és az önértékelő magatartás is.

5.6.1. ALAPELVEK Biztosítjuk, hogy minden gyermekmunka önként vállalt, örömmel végzett tevékenység legyen. Elősegítjük, megteremtjük a feltételeit annak, hogy a munkavégzés során a gyerekek a szükséges készségeket cselekvő tapasztalás útján sajátíthassák el, gyakorolhassák, lássák munkájuk célját, hasznosságát. Fokozatosan vezetjük be az egyes munkafajtákat.

5.6.2. FELADATOK Az óvodapedagógusok feladatai: Megismertetik a gyerekekkel az adott munka eszközeit, a munka legcélszerűbb fogásait, sorrendjét, ellenőrzésének módjait. Önkiszolgáló és egyéb munka jellegű tevékenységekben is! Ügyelnek arra, hogy játékos elemeket tartalmazzon. A gyermekek életkorának, képességeinek és egyéni fejlettségi szintjének megfelelő munkalehetőségeket szerveznek. Megteremtik a munkavégzéshez szükséges feltételeket /nyugodt légkört, időt, helyet, szerszámokat, eszközöket/. Ügyelnek arra, hogy a munka önként, szívesen vállalt tevékenység legyen. Biztosítják az önálló, folyamatos, rendszeres munkavégzést, az önkiszolgálás lehetőségét az óvodai mindennapokba építve.

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

50

Megteremtik a feltételeket a tapasztalatszerzéshez, a munkavégzéshez szükséges képességek kibontakoztatásához /kitartás, önállóság, akarat, felelősség, céltudatosság, kötelességtudat, türelem /.

5.6.3. TEVÉKENYSÉGEK A gyermekek: Naposság területén: Közösségi megbízatást végeznek, mely megbízhatóságot, kitartást, feladattudatot, figyelmet, összpontosítást és bizonyos képességek meglétét igényli. Az egyes munkafolyamatokat szívesen végzik /Pl. terítés, söprés, eszközök kiosztása/. Alkalomszerű munkák területén: Rendben tartják környezetüket /csoportszobában, fürdőszobában, tornateremben, udvaron/. Segítenek társaiknak és a felnőtteknek, az egyéni megbízatásokat szívesen teljesítik. Ajándékokat készítenek családjuknak. Alkalomszerűen segítenek a csoport díszítésében. Növénygondozás területén: A növényekkel kapcsolatos teendőket felnőtt segítségével végzik. A kertet közösen szépítik, az évszaknak megfelelően gondozzák.

5.6.4. FEJLETTSÉG JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉN A gyermekek: Gyűjtőmunkát végeznek /Pl. magokat, leveleket, terméseket, egyéb természeti kincseket/. Vigyáznak a terem tisztaságára, rendjére, már felszólítás nélkül felveszik a szemetet, leesett tárgyakat, a terem rendezésében aktívan részt vesznek. Minden olyan területen segítenek, ahol erre szükség van /kisebbeknek és egymásnak pl.: öltözködésben/ Üzeneteket megbízhatóan átadnak, önként is vállalnak különböző megbízatásokat. Törekednek a pontos munkavégzésre és önkiszolgálásra, naposi teendők ellátására. Növénygondozásban, kerti munkában aktívan részt vesznek. Szükség szerint, fejlettségi szintjüknek és életkoruknak megfelelően kiszolgálják magukat.

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

51

6. INKLÚZIV NEVELÉS ÓVODÁNKBAN A gyermekek alapvető joga, hogy sajátos szükségleteiknek, állapotuknak megfelelő segítséget kapjanak készségeik, képességeik kibontakoztatásához, személyiségük védelméhez, fejlesztéséhez. Minden gyermek más, mindenkit a maga szintje és képességei szerint kell nevelni, fejleszteni, hogy mindegyikük a maga ütemében, a saját képességei szerint bontakozhasson ki. A differenciálás érvényesül a célokban, feladatokban, munkaformákban, módszerekben, az elsajátítás idejében és tempójában.

6.1. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK Sajátos nevelési igényű gyermekek ellátását óvodánkban az alábbiak szerint biztosítjuk: - az illetékes szakértői bizottság szakértői véleménye alapján integráltan nevelhető - oktatható autista, integráltan nevelhető Down szindrómával élő, sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása, - a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő integráltan nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása a szakértő bizottság vélemény alapján történik. Intézményünk tehetségtámogató tevékenységet végez a kiemelkedő képességű gyermekek azonosítása és fejlesztése érdekében.

6.1.1. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY /SNI/ A sajátos nevelési igényű gyermek: „Az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd” – 2011. évi CXC. törvény 4.§ 25. A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének céljai a normál pedagógiai célokkal megegyezők, csupán az egyéni állapottól függően térnek el attól. Speciális részcélokkal egészülnek ki annak érdekében, hogy az egyes területeken korlátozott gyermekek is a lehető legnagyobb önállóságot érjék el, így tevékeny tagjává váljanak környezetüknek, majd később a társadalomnak.

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

52

6.1.1.1. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉNEK ÁLTALÁNOS ALAPELVEI Az alapdokumentumban meghatározott nevelési, fejlesztési tartalmak minden gyermek számára szükségesek. Az óvodánkban a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszünk. A nevelés hatására a sérült kisgyermeknél is fejlődik az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttműködés. A sajátos nevelési igény szerinti környezet kialakítása, a szükséges tárgyi feltételek, és segédeszközök megléte akkor biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, ha a napirend során a gyermek mindig csak annyi segítséget kap, ami a további önálló cselekvéséhez szükséges. Minden gyermeknek joga van a sajátosságaihoz, az azokkal való teljes élethez. Minden gyermeknek joga van életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően tisztában lenni saját állapotával, jogaival, lehetőségeivel. Biztosítjuk az esélyegyenlőség, a gyermekeket megillető jogok érvényesülését (pl. veleszületett méltóság, kirekesztés és előítélet megszüntetése) minden gyermek számára. Ezen jogok sérülése esetén javaslattétel szükséges védő, - óvó intézkedésekre. A gyermek iránti elvárást sérültségének jellege, súlyosságának mértéke, fejlődésének üteme határozza meg (diagnózisra építő sokoldalú képességfejlesztés). Fejlesztésüket a számukra megfelelő területeken valósítjuk meg. A sajátos nevelési igényű gyermekeket a nevelés, a fejlesztés ne terhelje túl! A terhelhetőségét biológiai állapota, esetleges társuló sérültsége, személyiségjegyei befolyásolják. A sérült kisgyermek harmonikus személyiségfejlődését az elfogadó, az eredményeket értékelő környezet segíti. Személyes bizalomra épülő, bensőséges kapcsolatot alakítunk ki gyermek-óvodapedagógus, gyermek-gyermek, szülő-óvodapedagógus között. A fejlesztés szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszert- és eszközrendszert minden esetben a gyermekek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg. Az együttnevelés, az illetékes szakértői bizottság szakértői véleményének figyelembevételével, minden esetben egyéni döntést igényel a gyermek szükségletei szerint. Az adott gyermek fejlesztési stratégiájának kialakítását a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező, az integrált fejlesztésben lehetőleg tapasztalatokkal rendelkező gyógypedagógus, terapeuta segíti (KIK, utazó gyógypedagógusi szolgálat). Közreműködése kiterjed a gyermeket fejlesztő óvodapedagógusok felkészítésére, a fogadó óvoda sajátos teendői ellátásának tervezésére és folyamatos tanácsadásra, mely az óvodai nevelőmunkán túl a szülők és az óvoda együttműködésére is kellő hangsúlyt helyez.

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

53

Az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez a gyermek sérültségének, pszichés fejlődési zavarának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező szakirányú gyógypedagógus, óvodapedagógus, terapeuta, pszichológus, orvos együttműködése szükséges. A szakértői vélemény alapján, egyeztetik a fejlesztési feladatokat és az erről készült fejlesztési naplót vezetik.

6.1.1.2. ÁLTALÁNOS FELADATOK A gyermekek integrált nevelésében, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező óvodapedagógus feladatai: Alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez. Biztosítja, hogy az SNI-s gyermek a teljes, ill. a szakértői bizottság által meghatározott idejét együtt töltse a többi gyermekkel az óvodában, aktív résztvevője legyen az óvodai életnek. Olyan közös tartalmú kooperatív tevékenységeket szervez, amelyben egyéni képességeiknek, készségeiknek megfelelően, aktívan, társaikkal együtt részt tudnak venni. Segíti, ösztönzi a gyermekeket arra, hogy megismerjék, elfogadják egymást. Biztosítja minden gyermek fejlődését, természetes együttélését. Folyamatos szakmai, módszertani felkészültséggel rendelkezik a felmerülő problémákhoz kapcsolódóan. Egy-egy nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres. A foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti a fejlesztésbe. A gyermek fejlődésének elemzése alapján – szükség esetén – eljárásait megváltoztatja, az adott szükséglethez igazodó módszereket megválasztja. Folyamatosan figyelemmel kíséri a gyermekek fejlődését, esetleges problémáit, hátrányos helyzet okozta tüneteit, és szükség esetén kéri a szakember segítségét. Minden segítséget megad a hátrányok csökkentéséhez, és kompenzálja azokat a családgondozás és az egyéni bánásmód segítségével. Prevenciós feladatokat lát el. Mindig a gyermekek érdekeit tartja szem előtt. Rendszeresen tájékoztatja az intézmény vezetőségét és a kollégákat a szülőket a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlődéséről, a problémákról, az elért eredményekről. A szülőkkel toleráns, empatikus partnerkapcsolatot alakít ki. /Segítő tanácsadás, szülőgondozás, helyes szülői attitűd kialakítása./ Biztosítja annak lehetőségét, hogy az intézmény és a szülők nevelési elvei közelítsenek egymáshoz. Minden gyermek számára optimális fejlődést biztosító érzelmi légkört, elfogadó környezetet teremt. Az elvárásokat a súlyosság mértékéhez, valamint a gyermek fejlődési üteméhez igazítja.

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

54

Segítséget nyújt kiemelten az alkalmazkodó készség, akaraterő, önállóságra törekvés, együttműködő készség fejlesztése terén. Csoportos, kiscsoportos, egyéni formában különböző technikák alkalmazásával nyújt segítséget. Együttműködik a különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. Folyamatosan rögzíti az egyéni fejlesztési tervben a gyermek fejlődésében elért eredményeket, és a további fejlesztési feladatokat. Szükség szerint pedagógiai véleményt készít, pl. szakértői bizottság kérésére, szülő kérésére, stb. A kompenzációs lehetőségek körét bővíti a nem, vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével. Dajkák feladatai: Úgy beszélnek és viselkednek a gyermekekkel, hogy ennek hatására egy gyermek se kerüljön hátrányos, kitaszított helyzetbe. Figyelembe veszik a gyermekek egyéni szükségleteit. Betartják a gyermek jogaival kapcsolatos etikai követelményeket, a titoktartás szabályait. Együttműködnek az óvodapedagógusokkal és a gyermek fejlődését segítő szakemberekkel. Feltételek megteremtése: Célunk a megfelelő érzelmi biztonság nyújtásán túl egy olyan feltételrendszer biztosítása, amely figyelembe veszi a sérülés változatosságát, az egyéni teherbíró képességet, a speciális nevelési szükségleteket. A testi, szociális, értelmi, érzelmi érettség és a harmonikus személyiségfejlesztés megalapozása, a sikeres iskolai élet megkezdéséhez. Személyi feltételek A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését szolgáló szakmai kompetenciák biztosítása: A sérült kisgyermekről megállapítja a Szakértői Bizottság az integrációra való alkalmasságot. A gyermekekben rejlő lehetőségek optimális kibontakoztatása érdekében nevelőtestületünk, és a gyermekek fejlesztésével foglalkozó szakemberek legjobb tudásuk szerint kínálják fel a gyermekek számára szükséges kompetenciákat, és a fejlettségi állapotuknak megfelelő műveltséget. Az integrált nevelés során az óvodapedagógusok a gyermek általános és komplex fejlesztését a többi gyermekkel együtt, a differenciálás módszerét alkalmazva végzik. Az egyéni fejlesztési terveikben a szakszolgálat (logopédus, fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus) szakmai segítségét is igénybe veszik, illetve annak útmutatásai alapján végzik munkájukat. A sajátos nevelési igényű gyermekek speciális fejlesztését, a törvényi elvárásoknak megfelelve, speciális szakember végzi. /A gyermek sérültségének típusához igazodó szakképesítéssel rendelkező gyógypedagógus/

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

55

A gyermekcsoport elfogadó, segítő közösséggé válik. Befogadó szülői közösség kialakítása. A differenciálásban jártas óvodapedagógus magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkezik. A felkészült óvodapedagógus /érzelmileg azonosul az integrációval, elfogadja, természetesnek tartja, tájékozódik az adott sérülés típusáról, alakítja a sérült gyermek és a gyermekközösség kapcsolatát és szervezi, irányítja az együttélést/. Tárgyi feltételek: Intézményünk külső és belső tárgyi adottságai megfelelnek a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált neveléséhez szükséges feltételeknek. Az egyéni fejlesztés színterei: Megfelelően felszerelt logopédiai foglalkoztató szoba Fejlesztő szoba, fejlesztő helyiség Tornaszoba. A tornaszoba mozgásfejlesztő eszköztára jól szolgálja az egyéni, és a csoportos fejlesztést. Rendelkezünk speciális fejlesztő eszközökkel. A foglalkoztató szobákban nagyméretű tükör segíti a gyermekeket énképük megfelelő alakulásában. Mozgást, és finommotoros koordinációt fejlesztő eszközök Testséma fejlesztő eszközök Percepciót, értelmi képességeket fejlesztő eszközök Szocializációt, kommunikációt fejlesztő eszközök

6.1.1.3. SNI

GYERMEK SÉRÜLÉS ELVEI, FELADATAI:

SPECIFIKUS

FEJLESZTÉSÉNEK

Az óvodánkban az alábbi sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelését vállaljuk: Down-szindrómás gyermek: Meghatározó jellegzetességei, fejlesztése: A Down szindróma egy veleszületett kromoszóma rendellenesség, ami a 21. kromoszómapár hibás osztódásának következtében jön létre. Az általános értelmi képesség fejlődésének széleskörű és számottevő csökkentsége, amely kihat az egész személyiségfejlődésre, és együtt jár a társadalmi környezetben való tájékozódás képességének csökkenésével. A Down szindrómával élő gyermekek mozgása bizonytalan, ügyetlen, jellemző a tartáshiba, az izomtónus zavara. Hamar elfáradnak, magasabb az ingerküszöbük. Finommotoros koordinációjuk, testsémájuk fejletlen. Figyelmük változó, auditív figyelmük bizonytalan. Tanulási tempójuk lassú, folyamatos stimulálás szükséges. Erősségük, hogy utánzó képességük

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

56

nagyon jó, pozitív érzelmi beállítottságúak, érzelmi biztonságban jól motiválhatóak, nem jellemző rájuk az agresszivitás, Verbális figyelmük, beszédkésztetésük viszonylag jó. A sérülés specifikus programot a gyermekre szabottan, egyénileg kell alkalmazni. A fejlesztésnél a kis lépések elvét kell alkalmazni, kellő időt hagyni a gyakorlásra, biztosítva az állandóságot és a folyamatosságot. Nagymozgások, és a finommotoros koordináció fejlesztése /Pl. alapmozgások, tartásjavítás, egyensúly fejlesztése, izomtónus szabályozása, testséma, térérzékelés, ritmusérzék fejlesztése, kéz és az ujjak ügyesítése, látás tapintás mozgás érzet együttes szabályozása, dominancia kialakításának segítése/. Kommunikáció fejlesztése, beszédindítás /Pl. Beszédkedv felkeltése, beszéd megértés fejlesztése, beszédszervek ügyesítése, hallási figyelem fejlesztése, ajak és nyelvgyakorlatok, légző gyakorlatok, szókincsfejlesztés/ Alapvető önkiszolgálási szokások kialakítása. Adekvát, életkornak megfelelő játék használat elsajátítása. Kognitív funkciók fejlesztése. Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek fejlesztésében meghatározó és kívánatos a nem fogyatékos óvodás korúakkal történő együttnevelés. A spontán tanulást, a társakkal való együttműködést, a kommunikáció fejlődését segítik azok az élmények, tapasztalatok és minták, amelyeket a gyermek a kortárscsoportban megél. Az integrált óvodai nevelés keretében szükség szerint gondoskodni kell a folyamatos gyógypedagógiai megsegítésről. Az autizmus spektrum zavarral küzdő gyermek Meghatározó jellegzetességei, fejlesztése: A társas viselkedést, a kölcsönösséget igénylő kommunikációt, és a rugalmas viselkedésszervezést megalapozó kognitív készségek minőségi károsodása, amely jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg. Az állapot hátterében az idegrendszer fejlődési zavara áll. A kölcsönösséget igénylő társas helyzetek megértésének és azokban való részvételének zavara, a beszéd szintjéhez képest károsodott kölcsönös kommunikáció, a rugalmatlan, sztereotip viselkedés, a viselkedésszervezés és kivitelezés zavara és az egyenetlen képességprofil. Jelen lehet átlagos (vagy átlag feletti) intelligencia mellett épp úgy, mint értelmi sérüléssel együtt járva. A fejlődési zavar átlagos, vagy átlag feletti intelligencia esetében is jelentősen befolyásolja, áthatja a gyermeki fejlődést, megváltoztatja a megismerés folyamatát és a társas viselkedés fejlődését, ezért sérülés specifikus fejlesztésre minden érintett gyermeknek joga és szüksége van. A beszédfejlődés gyakran megkésik, súlyos esetekben nem alakul ki beszélt nyelv, a funkcionális, kölcsönös kommunikáció sérült. Hiányozhat a kommunikáció és a beszéd

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

57

hasznának megértése, hiányozhat annak megértése, hogy mások érzéseit, gondolatait, tetteit kommunikáció útján befolyásolni lehet. A lehető legkorábbi diagnózist követő korai habilitációs terápia megelőzheti egyes tünetek kialakulását, enyhítheti a fejlődés devianciáját. A gyermek a szociális interakció csecsemőkori fejlődési szintjének megfelelő egyes képességeket segítséggel használhat, és a kölcsönösséget igénylő társas viselkedési helyzetekben, illetve környezetében az egyéni fejlesztéshez szükséges viselkedéselemekkel képességeitől függően rendelkezhet. A korai speciális terápia hiányában ezek lesznek az óvodai fejlesztés fő céljai, kiegészítve a viselkedésproblémák, viselkedés- és gondolkodási készségek terápiájával, szükség esetén a korai elemi készségek kialakításával (szobatisztaság, rágás-evés, önkiszolgálás) fejlesztésének elemeivel. A gyermekek szükségleteinek megfelelő fejlesztéséhez az óvodai környezet megfelelő kialakítása, és a speciális módszerekben képzett szakember vagy fejlesztő asszisztens jelenléte szükséges. A jó értelmi képességekkel rendelkező, jól beszélő autizmus spektrum zavarral küzdő kisgyermekek számára is a kommunikációs, szociális és kognitív fejlesztés az óvodai nevelés elsődleges feladata. Ennek érdekében az óvodai nevelés, illetve ideálisan a szülőkkel való együttműködés eredményeképpen, különösen a természetes élethelyzetek, használandóak a fejlesztésre. Az óvodai fejlesztés alapja minden esetben pszichológiai képességmérés. A fejlődési szint és szociális alkalmazkodás követése egyéni felméréssel történik, speciális eszközök és módszerek használatával, egyéni fejlesztési helyzetben megalapozva. A fejlődés egyéb pszichés zavarával (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozás zavarral) küzdő gyermek: A tanulási zavarral küzdők csoportjába azokat a gyermekeket soroljuk, akik ép értelmű képességekkel rendelkeznek, intelligenciahányadosuk normál övezetbe sorolható, bizonyos képességeikben kiemelkedőek, valamint érzékszervi fogyatékosságuk nincs. Jellegzetességei: Különböző súlyosságú és komplexitású – az ismeretelsajátítást, a tanulást, az önirányítás képességeinek fejlődését nehezítő – részképesség-zavarok, vagy azok halmozott előfordulása. A gyermekek az átlagnál nehezebben viselik el a várakozás, és a kivárás okozta feszültségeket, a váratlan zajokat. Aktivációs szintjük erősebben ingadozik, nyugtalanabbak. Fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, szabályokat, valamint a pozitív visszajelzést, a sikeres teljesítmények megerősítését, a dicséretet. A kognitív, az emocionális-szociális képességek eltérő fejlődése a sikeres beilleszkedést, az iskolába lépésre való felkészülési folyamatot késleltetheti. A tanulási zavar veszélyeztetettsége a részfunkciók problémáiban nyilvánul meg: kognitív funkciók zavarai /percepció, figyelem, emlékezet, gondolkodás zavarai/

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

58

motorium zavarai /nagymozgás, finommotorika, cselekvés irányítászavarai, hiperaktivitás/ személyiségzavarok /bohóckodás, agresszió, testi tünetek, szorongás, érzelmi labilitás, társas beilleszkedési nehézségek/ diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia

6.1.1.4. A FEJLŐDÉS NYOMON KÖVETÉSE A fejlesztési tervet a Szakértői Bizottság szakvéleményének figyelembe vételével, segítő szakemberek bevonásával, közreműködésével készítik el az óvodapedagógusok. Folyamatos kapcsolatot tartanak az óvodapedagógusok a családokkal, segítő szakemberekkel. /kölcsönös tájékoztatás, tapasztalatcsere / Az SNI gyermekek számára a fejlesztő foglalkoztatás a Szakértői Bizottság, az utazó gyógypedagógiai, Nevelési Tanácsadó, fejlesztő pedagógus, logopédus, pszichológus, Komplex Általános Iskola és Szakszolgáltató Központ közreműködésével, az óvodai nevelés keretében, a szülők együttműködésével valósítható meg. SNI gyermekek fejlesztésének dokumentumai: A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye, Nevelési Tanácsadó és a mindenkor érvényben lévő jogszabályok alapján szükséges dokumentum. Óvodai felvételi és mulasztási napló, mely tartalmazza a gyermekről készült szakvéleményt kiállító szakértői és rehabilitációs bizottság nevét, címét, a szakvélemény számát és kiállításának keltét, valamint a felülvizsgálat időpontját. Jelentés a szakértői és rehabilitációs bizottság részére minden év június 30-ig azoknak a gyermekeknek a nevéről, - a bizottsági szakvéleménynek a számával együtt, akiknek a felülvizsgálata a következő nevelési évben esedékes. Egyéni fejlődési napló, mely tartalmazza az óvodapedagógus feljegyzéseit, a gyógypedagógus által a gyermek fejlesztése érdekében képviselt egyéni fejlesztési tervet. Forgalmi napló Tanév végi értékelő lap

6.2. ÓVODÁNK TEHETSÉGTÁMOGATÓ PROGRAMJA 1. A tehetség értelmezése A gyermekek kiemelkedő képességének korai felismerése és speciális gondozása a kibontakozás és akadálytalan fejlődés legfontosabb feltétele. A korai felismerés nem feltétlenül a gyermek életkorára, hanem a tehetség megjelenésének időpontjára is vonatkozik.

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

59

1. 1. Tehetség definíció: A tehetség az a veleszületett adottságokra épülő, sok gyakorlással, céltudatos fejlesztés segítségével kibontakoztatott képesség, mely közben a gyermek egy, vagy több területen az átlagosat messze túlhaladó teljesítményeket tud létrehozni. (Harsányi 1988) Az óvodáskorban a tehetség remény ígéret, hajlam. A tehetség felismerhető a gyermekek kreatív megnyilvánulásaiban, átlagon felüli kognitív képességeiben, átlagot meghaladó speciális képességeiben, feladat iránti elkötelezettségében. Kiemelten tehetséges gyermek: aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. A tehetséggondozás kereteit a Nemzeti Tehetség Program jelöli ki.

1. 2. Tehetségmodell: (Czeizel) alád

specifikus mentális adottságok

általános értelmi adottságok kortárs csoportok

iskola

kreativitási adottságok

motivációs adottságok

társadalom

+ sors-faktor 1. 3. Az óvodában megmutatkozó speciális tehetségterületek: Képzőművészeti, vizuális, Zenei, Matematikai, Szociális területen tehetséget mutató. Mozgás

2. Helyzetelemzés: Önkormányzati óvodánk Kőbánya Gyárdűlő részén helyezkedik el, több kerülettel határos. Főként lakótelepi lakásokból járnak hozzánk a gyermekek. Intézményünk 4 csoportos, 100 gyermek befogadására képes. Udvarunkon minden korcsoportnak megfelelő játszóterület áll a rendelkezésükre, mely minden évszakban gazdag mozgástevékenységet nyújt számukra. Tornaszobánk jól felszerelt, lehetőséget ad a mindennapos intenzív mozgásra és a sokoldalú

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

60

mozgásfejlesztés kibontakoztatására. A csoportszobák játékeszközeinek széles skálája az aktív nagymozgástól a finommotoros koordinációig, az életkori sajátosságok, és a gyerekek igényeinek figyelembevételével segítik a megfelelő fejlődést. A halmozottan hátrányos helyzetű, hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett gyermekek, érdekeit szem előtt tartva, tevékenységeink, szervezett programjaink során biztosítjuk az esélyegyenlőséget. A családokat lehetőségeinkhez mérten segítjük, támogatjuk. Nevelő, fejlesztő munkánk során célunk, hogy a gyermekek sokoldalú tapasztalatokat szerezhessenek és kibontakoztathassák képességeiket, kreativitásukat. Kőbánya elfogadott tehetség stratégiai programmal rendelkezik, melyben minden nevelési és oktatási intézménynek hatékony feladat ellátási kötelezettsége van. A Nemzeti Tehetségsegítő Tanács illetékes szakmai bizottsága intézményünk Tehetségpont működési kérelmét elfogadta. 2012. október 5-től óvodánk regisztrált TEHETSÉGPONT lett. Óvodánk tehetség adatai a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács honlapján www.tehetsegpont.hu tekinthetőek meg, ahol tájékozódni lehet intézményünk jó gyakorlatáról.

2. 1. Humán erőforrásaink: A Kőbányai Nevelési Tanácsadó és Pedagógiai Szolgáltató Központ szakmai tevékenységei között fontos helyet foglal el a tehetséggondozás pedagógiai-szakmai támogatása, a pedagógusok felkészítése a tehetséggondozási feladatokra. Nevelőtestületünk tagjai bekapcsolódtak a továbbképzésekbe, és folyamatosan bővítik ismereteiket az eredményes tehetségtámogatás érdekében. Logopédus, pszichológus, fejlesztőpedagógus, pedagógiai asszisztens, segíti az óvodánkba járó gyermekeket, családokat, és pedagógusaink munkáját. 2. 2. Tárgyi erőforrásaink: Tárgyi feltételeink megfelelőek. Eszközeink mennyisége és minősége lehetővé teszi a hatékony és színvonalas fejlesztőmunka végzését. Folyamatosan törekszünk az állag megóvására, megújítására és a felmerülő hiányosságok pótlására. Sok eszközt készítenek óvodapedagógusaink kétkezi, kreatív alkotómunkával. Költségvetési keretünk, „Kőbányai Gézengúz Óvoda Gyermekeiért Alapítvány” támogatásával és pályázaton nyert összegek segítségével intézményünkben megfelelő színvonalú tárgyi környezetet alakítunk ki és folyamatosan a mai kor elvárásainak megfelelő fejlesztésén, és megújításán dolgozunk. Az intézményi tehetségtámogató rendszer (ITR) megvalósításához a szükséges helyiségekkel rendelkezünk. 3. Tehetségtámogatás intézményünkben

3. 1. Célok: A fő célunk, hogy lehetőséget teremtsünk, segítsük a tehetség kibontakozását, a gyermekek személyiségének optimális fejlődését. Megelőzzük a kiemelkedő képességű gyermekek elkallódását, felismerjük az alulteljesítő gyermekekben bujkáló kiváló képességeket. A tehetségazonosítás mindennapi tanulási és nevelési tevékenységbe történő beépítésével megtalálni minden gyermek kiemelkedő adottságait, erősségeit, tehetségtérkép az egyénről, csoportokról. Az erősségekre építő képesség- és személyiségfejlődésnek megfelelő

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

61

módszerek használatával, mindenki sokkal biztosabban érheti el a képességszintjének megfelelő teljesítményt. A pedagógiai és pszichológiai mérési módszerekkel és eszközökkel megtalálni azokat a gyermekeket, akik magas szintű teljesítményre képesek az élet bármelyik tevékenységi területén. A pedagógiai és pszichológiai mérési módszerekkel a szunnyadó és alulteljesítő gyermekek tehetségének felismerése, és az alulteljesítés okainak feltárása. Komplex tehetségtámogatás, személyiségfejlesztés megvalósítása: az adott kiemelt képességet mutató gyermek tehetséggel összefüggő erős és gyenge oldalának kiegyenlítése. Minden gyermek erős oldalának támogatása. 3. 2. Alapelvek: Tehetség kibontakozásának megalapozása Gyermek érdekének elsődlegessége Érzelmi fejlődés biztosítása Szabad játék, fejlesztő hatásainak kihasználása Életkori sajátosságok szem előtt tartása Egymás kompetenciájának és felelősségének tiszteletben tartása Nyílt őszinte tényfeltárás a szülők felé Esélyegyenlőség (pl. szociális háttér) Iskola megkezdése előtt a fogadó iskola tájékoztatása a tehetségígéretet mutató gyermek óvodai tehetségtámogató fejlesztéséről 3. 3. Feladatok: Kiemelkedő képességet mutató gyermekek azonosítása, felismerése, kiteljesedésének megsegítése. Csoporton belül és tehetségtámogató műhelyekben tehetségazonosítás, komplexen a gyermekek erős és gyenge oldalának fejlesztése, kibontakoztatása. Élményszerző, gazdagító programok szervezése. Intézményen belül, a tehetséget mutató gyermekek nyilvántartása, fejlődésének nyomon követése Együttműködés a tehetségígéretek fejlesztésében közreműködő szakemberekkel /fejlesztő pedagógussal, logopédussal, óvodapszichológussal/. Szülőkkel való együttműködő kapcsolat kialakítása, ápolása. A tehetségtámogató műhelyek tematikus terveinek területenkénti dokumentálása, Programjainkról a szülők folyamatos tájékoztatása a Tehetség Faliújságunkon, és weblapunkon. Tehetségígéretet mutató gyermekek megfelelő iskolába való irányítása. 3. 3. 1. A tehetségtámogató pedagógus tulajdonságai: Nyitott, elfogadó, innovatív attitűd Kreatív Széles érdeklődési kör Ambiciózus Alkalmazkodó

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

62

Empatikus Önkritikus Rugalmas Lelkes Jó szervező Toleráns 3. 3. 2. Szülők bevonása a tehetséggondozásba: Nyílt, őszinte tájékoztatás Szülők megnyerése Tanácsadás, támogatás Gyermek fejlődésének közös megbeszélése, értékelése Igény szerinti közös programok szervezése Iskolaválasztás segítése 3. 3. 3. Együttműködés szakemberekkel, kollégákkal: Folyamatos konzultáció: Tehetségpontokkal Óvodavezetővel Fejlesztőpedagógussal Pszichológussal Logopédussal Dajkával 3. 4. Módszerek: Egyéni differenciálás Projekt módszer Adaptív pedagógia Kompetenciafejlesztés Kooperatív pedagógia elemei Gazdagító programok 3. 5. Tehetségfejlesztést támogató programok Óvodai csoportjainkban a tehetséggondozás a napi tevékenységbe ágyazva, mikro csoportos kreativitást fejlesztő tevékenységek keretében valósul meg. Továbbá a gyermekek tehetségtámogató műhelyekben tevékenykedhetnek az előzetes felmérések, tehetségszűrés alapján. 3. 5. 1. Csoportban: Sokféle lehetőséget és eszközt biztosítunk minden gyermek számára az általános és speciális képességek komplex fejlesztésére, ill. a kreativitás kibontakoztatásához és fejlesztéséhez. Megteremtjük a szabadjáték feltételeit.

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

63

Segítjük a gyermekek szociális érzékenységének, önismeretének fejlődését, teret engedünk önkifejező és önérvényesítő törekvéseiknek. Az óvoda dolgozóinak közössége /hangsúlyosabban a csoportban együtt dolgozók/ azonos pedagógiai elveket, nézeteket vall /egységes szemlélet/. Fontos számunkra, hogy együttműködő, empatikus, elfogadó kapcsolat alakuljon ki a tehetségtámogatásban érintett személyek között. Az egyéni fejlettségmérő lapokon minden gyermekről félévente, illetve szükség szerint feljegyzéseket írunk megfigyelések és tapasztalatok alapján. A gyermekek tehetségtámogató műhelyben való részvételét jelöljük. Csoportnaplókban a megfigyelések, tapasztalatok, valamint a tulajdonságlista segítségével azonosítjuk, dokumentáljuk azokat a gyermekeket, akik több tehetségjellemzővel rendelkeznek. A kiemelkedő képességű gyermekek azonosítása, tehetségtámogató műhelyekbe való beválogatása összetett és felelősségteljes feladat. A ki nem bontakozott szunnyadó tehetség rejtőzködik, gyakran ezért is nehéz felismerni. Ennek érdekében, félévente egyszer szakmai megbeszélés keretében összevetjük megfigyeléseinket az alul teljesítő gyermekekről, melynek alapja a tehetségtámogató műhelyekben és a csoportokban nyújtott teljesítmény, valamint az óvodai nevelést segítő szakemberek (logopédus, pszichológus, fejlesztőpedagógus) megfigyelései, tapasztalatai. Az átlagosnál magasabb képességű gyermekekről „tehetség útlevelet” készítünk, melyben óvodai életútjának nyomon követését rögzítjük. 3. 5. 2. Tehetségtámogató műhelyek: Intézményünkben az Oktatásért Közalapítvány által kiírt NTP-OKA-XX. sz. „Óvodákban működő tehetséggondozó műhelyek támogatása” című sikeres pályázat nagymértékben segítette a Sakk-Matt táblajáték, és Zene-Bona zenei tehetséggondozó műhely működését, eszközök bővítését. A lehetőségeinket kihasználva a gyermeki kibontakozást, kreativitást segítő, különleges és fejlesztő eszközökkel folyamatosan fejlesztjük a játékeszközök tárházát. 2011/2012. nevelési évtől tehetségtámogató műhelyeket működtetünk az óvodánkba járó gyermekek kiemelkedő képességeinek, érdeklődésének megfelelően. Középső csoporttól kezdve októberben, novemberben átjárhatóságot biztosítva, a gyermekek érdeklődésük szerint vehetnek részt a műhelymunkákban. Januártól a műhelyvezetők tapasztalatai, gyermekek képességei, és érdeklődése alapján történik a beválogatás. A műhelyekben olyan tevékenységeket ajánlunk fel, amelyek a gyermekek igényeinek, érdeklődésének, fantáziájának, kreativitásának, életkori sajátosságainak megfelelőek. A műhelyek témáját, számát, műhelyeken résztvevő gyermekek létszámát, a foglalkozások gyakoriságát az adott nevelési év elején tervezzük meg a gyermekek érdeklődésének, létszámának, életkorának függvényében. A tehetségműhelyek tematikus terveit területenként dokumentáljuk, melyben megjelennek a témák, feladatok, és a foglalkozások értékelése, tapasztalatai. Lehetőség van a témákhoz kapcsolódó tevékenységek rugalmas kezelésére, ötletekkel való kibővítésére./8. Melléklet/ A műhelyvezetők a munka folyamán szerzett tapasztalataikat rendszeresen megosztják a többi pedagógussal. 3. 5. 3. Egyéb óvodai és óvodán kívüli program szervezése Tapasztalatszerzéshez sokféle lehetőség (pl. élményszerző program) biztosítása

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

64

Eddigi nevelőmunkánk során is már többféle módon teremtettünk lehetőséget a tehetségesnek vélt gyermekek megmutatkozására. Kerületi sportvetélkedőkön veszünk részt. Rajzversenyekre nevezzük a gyermekeink munkáit. Különböző rendezvényeinken fellépnek az önként, örömmel szereplő gyermekek. Évente megrendezett kerületi versmondó versenyen szerepelnek a legügyesebbek. 4. A tehetségszűrő-beválogató program A tehetségazonosítás helyi rendszerét a kőbányai tehetségszűrési protokoll alapján végezzük. 4. 1. A tehetségazonosítás alapelvei: A tehetségazonosító eljárásoknak illeszkedniük kell az alkalmazott tehetségkoncepcióhoz, és a gyermekek életkorához. A tehetségazonosításban legcélravezetőbb az objektív tesztek és a szubjektív értékelés együttes alkalmazása. A pszichológiai tesztek segítséget nyújthatnak az azonosításhoz, de önmagukban nem tévedhetetlenek. A pedagógus és a gyermek együttes tevékenysége adja a legtöbb segítséget a tehetség felismeréséhez. Minél több forrásból szerzünk a gyermekre vonatkozó információt képességeiről, teljesítményéről, annál megbízhatóbb az azonosítás. A tehetség kiszűrése nem egyszeri tevékenység, hanem folyamatos, hosszú távú megfigyelésre épül. A leghatékonyabb tehetségazonosítás a tehetségígéretet mutató gyermekek számára széleskörű tevékenységek biztosítása. A szakmailag korrekt tehetségazonosító tevékenység objektív, megbízható, eredményes, és jól dokumentált. A dokumentáció alapján mások által is reprodukálható, nyomon követhető. 4. 2. A tehetségazonosítás óvodai pedagógiai módszerei, eszközei Az óvodáskor alapozó korszak. Fontos a programszerű egyéni fejlesztés, a megfelelő érzelmi fejlesztés biztosítása, a játék. Korcsoport/ Életkor Első év elejétől a második év első félévéig Második év második félévétől óvodáskor végéig minimum félévenként

Tehetség terület általános és speciális képességek

általános és speciális képességek

Második és/

Gézengúz Óvoda

Módszer

Eszköz

megfigyelés

- fejlődést nyomon követő dokumentáció kiegészítve a gyermek erősségeiről tett megfigyelésekkel /1.mell./

megfigyelés tulajdonságlista alapján megfigyelés komplex helyzetben, gazdagító tev.-ben szülők

megkér-

tulajdonságlisták /2.mell./ tehetséggondozás dokumentálása a csoportnaplóban /3. mell./ - komplex helyzetek gazdagító tevékenységek - kérdőív, vagy interjú

Pedagógiai Program

Mérést végző

óvodapedagógus

Dokumentum Fejlődést nyomon követő dokumentum a csoport „tehetségtérképe”

- óvodaped. - óvodavezető fejlesztőpedagógus - logopédus

csoportnapló, fejlődést nyomon követő dokumentum

óvoda-

szülők írásos vagy

65

dezése gyermekük erős és gyenge oldaláról Célzott beszélgetés a gy.kel /Miben tartja magát ügyesnek?/

vagy harmadik óvodai év Második és/ vagy harmadik óvodai év Második és/ vagy harmadik óvodai év Második év vége, vagy harmadik év eleje

szociális képességek, kapcsolatok -motoros, vizuopercep -tuomotoros , - nyelvi

megfigyelés és/vagy szociometria MSSST vizsgálat

kérdéssor /4.mell./

pedagógus

szóbeli jellemzése a gyermekükről.

játék közben

óvodapedagógus

óvodapedagógus feljegyzése

- az óvodában szokásos módon

óvodapedagógus

kapcsolati háló

MSSST teszt

óvodapszichológus fejlesztő pedagógus

kiértékelt tesztek

4. 3. Az óvodai tehetségazonosítás folyamata Közreműködő szakemberek, kollégák óvodapedagógusok

Időpont

Feladat

Folyamatirányító

„0.”, vagy első szülői értekezlet

Szülők tájékoztatása az intézményi tehetségtámogató programról, a szűrésekről

óvodavezető

Első és második óvodai év, első félév

Kiemelkedő általános és speciális képességek megfigyelése, rögzítése a pedagógiai megfigyelések alapján

a csoport óvodapedagógusai

-

Második év második félévtől óvodáskor végéig minimum félévenként Második és/vagy harmadik óvodai év Második és/vagy harmadik óvodai év Az óvodáskor összes éve alatt

Általános és speciális kimagasló képességek rögzítése a tulajdonságlista, és a megfigyelések alapján


óvodavezető, fejlesztőpedagógus, logopédus

Szülők megkérdezése gyermekük erős és gyenge oldaláról


szülők

Célzott beszélgetés a gyerekekkel


Erősségekre építő képességés személyiségfejlesztés az óvodai élet változatos tevékenység tárházával, az óvoda speciális tehetség programjaival

óvodavezető

fejlesztőpedagógus, pszichológus, logopédus, dajka, szülők

Szülők tájékoztatása a gyermekek kiemelkedő képességeiről


fejlesztőpedagógus, pszichológus

MSSST mérés alapján a kimagasló rész-, vagy általános képességek rögzítése

óvodapszichológus

A pedagógiai megfigyelések és az MSSST eredményeinek összevetése, konzultáció


a csoport óvodapedagógusai, fejlesztőpedagógus óvodapszichológus, fejlesztőpedagógus

Pszichológiai tesztek felvétele a korábbi megfigyelések alapján, pedagógusok és pszichológusok által egyaránt kimagasló képességeket mutató gyermekek esetében

óvodapszichológus /5. mell./ /6. mell./

Második év vége, vagy harmadik év eleje

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program


66

Harmadik, negyedik óvodai év

Konzultáció: egyéni fejlesztési programok megtervezése, otthoni gazdagító lehetőségek


A kiemelkedő speciális képességet mutató gyermekek esetében programszerű egyéni fejlesztés, óvodán kívüli lehetőségek keresése, pl. rajzpályázat, sportverseny, stb.


óvodai tehetségszűrésekről, és nagycsoportos Utolsó óvodai Az fejlesztésekről készült adatbázis átadása a óvodapedagógusok év vége

óvodapszichológus, fejlesztőpedagógus, logopédus, szülők óvodapszichológus, fejlesztőpedagógus, logopédus, szülők tanítók

tanítóknak

5. A szűrések eredményeinek felhasználása, a tehetséges gyermekek életútjának nyomon követése Az óvodában a tehetségtámogató tevékenység fontos eleme a gyermekek nyomon követése. A csoportnaplóban, az egyéni fejlettségmérő lapokon, a fejlesztőpedagógus egyéni fejlesztési terveiben megjelenítjük a gyermekek kiemelkedő képességeit, és gyenge oldalait, és mindezek fejlesztésére szervezett tevékenységeket. Az átlagosnál magasabb képességű gyermekekről készítünk „tehetség útlevelet”, melyben láthatóvá válik a tehetséggondozás egyénre szóló folyamata, hogy az óvodában az óvodapedagógusok és egyéb szakemberek mivel, és hogyan járultak hozzá a tehetségek kibontakoztatásához. 6. Tehetségtámogató Programunk várható eredményei: Programunk sikerességét az adhatja, ha látjuk, hogy a gyermekek fejlődnek, változnak, ha mellettük tudunk állni, hogy támaszt nyújtsunk nekik, mi magunk is hozzájárulhatunk a „CSODÁHOZ”. Minden gyermek személyisége sokoldalúan fejlődik, a szunnyadó, alulteljesítő kiemelkedő képességű gyermekek erős és gyenge oldala egyaránt folyamatosan kiegyensúlyozottá válik, kibontakozik. A gyermekben sikerül kialakítani a bátor kezdeményezőkészséget, az érdeklődésének megfelelő, önként vállalt tevékenykedést, mely során kiemelkedő teljesítményre lesz képes. Élményszerző, gazdagító programok teszik színesebbé óvodánk életének mindennapjait. A folyamatos tehetséggondozásunk eredményeképpen, sikerül egy néhány átlagosnál magasabb képességű gyermeket felfedezni, s a további lehetőségeit megsegítve, a róluk készített tehetség útlevelet eljuttatjuk abba az iskolába, ahol megkezdik általános iskolai tanulmányaikat. A szülői segítő, együttműködő magatartás kialakul. A szülők támogatják, keresik a gyermekük további kibontakozásához a megfelelő színteret. /pl. iskolaválasztás során különböző tagozatot, szakkört, foglalkozást, különórát, versenyen való megmutatkozást, pályázaton való részvételt, stb./ Szorosabbá, tudatosabbá, együttműködőbbé válik a kapcsolat a kiemelkedő képességű gyermekek fejlesztésében közreműködő segítő szakemberekkel (logopédus, pszichológus, fejlesztőpedagógus).

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

67

7. NEVELŐMUNKÁT SEGÍTÖ SZAKEMBEREK

7.1. FEJLESZTŐ PEDAGÓGUS A fejlesztő pedagógia célja a tanulási nehézségek kialakulásának megelőzése, a gyermekek személyiségének fejlesztése oly módon, hogy minél egészségesebb, harmonikusabb, boldogabb emberekké váljanak, pozitív énképpel rendelkezzenek. Ezen célnak alárendelve a fejlesztő pedagógia törekszik arra, hogy a részképesség-zavarok, a pszichés zavarok, a későbbi tanulási tevékenységet megalapozó képességek zavarai megszűnjenek, vagy csökkenjenek, egészséges működésük feltételeinek biztosításával ellensúlyozásra kerüljenek. A fejlesztő pedagógia magában foglalja a prevenciót, a korrekciót és a kompenzációt is (pl. sajátos nevelési igényű gyermekek segítése, tehetséggondozás…).

7.1.1. ALAPELVEK A fejlesztő pedagógus: Figyelembe veszi a neuropszichológiai és a fejlődéslélektani kutatások eredményeit; a mozgásés a pszicho-szociális fejlődés kapcsolatát, és ezekre támaszkodva végzi tevékenységét az óvodapedagógia elveinek érvényesítésével egyetemben. Törekszik az integratív szemléletre: a genetikai meghatározottság, a tágabb környezet, a kultúrkör hatásait figyelembe véve. Evvel a szemlélettel koncentrál a beavatkozás lehetőségeire. Törekszik minél több fejlesztőtechnika megismerésére. Ezek ismeretében határozza meg, hogy az egyes gyermek aktuális állapotában éppen mivel lehet a legjobban segíteni. Figyelemmel van arra a tényre, hogy a gyermekek egymástól is kapnak ösztönzést, ezért az egyéni fejlesztés mellett kis- és nagyobb csoportokban rejlő fejlesztő hatásokat is érvényesíti. A fejlesztő tevékenység megértő, elfogadó, segítő, előítélet-mentes attitűdöt feltételez mind a gyermekek, mind a családok vonatkozásában. Figyelembe veszi a gyermekek alapvető jogát, hogy sajátos szükségleteiknek, állapotuknak megfelelő segítséget kapjanak készségeik, képességeik, tehetségük kibontakoztatásához, személyiségük védelméhez, fejlesztéséhez. A habilitációs, rehabilitációs egyéni és/vagy csoportos fejlesztés gyógypedagógiai kompetencia. Az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógus közreműködése szükséges.

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

68

Biztosítja a gyermekek számára, hogy a maga módján, a maga ütemében, a maga képességei szerint a lehető legoptimálisabban tudjon fejlődni, kibontakozni. Az SNI gyermek iránti elvárást fogyatékosságának jellege, súlyosságának mértéke határozza meg (diagnózisra építő sokoldalú képességfejlesztés). Minden gyermek egyedi, különböző, fejleszthető, egyéni bánásmódot igényelnek. A tehetséggondozás a fejlesztő pedagógus munkájának fontos része. Az óvodásaink között is lehetnek kiemelkedő képességű gyermekek. Eltérő módszereket, szemléletet igényel a tehetséges gyermekekkel való foglalkozás. A fejlesztő pedagógus a fejlesztéssel kapcsolatos adatokat, dokumentációt, információkat bizalmasan kezeli, betartva az adatvédelmi szabályokat.

7.1.2. FELADATOK A fejlesztő pedagógus: Kiszűri a részképesség zavarokkal, pszichés zavarokkal, a későbbi tanulási tevékenységet megalapozó képességek zavaraival küzdő gyermekeket, és meghatározza az aktuális fejlettségi szintjüket, és fejlesztési terveket készít. A kiemelkedő képességű gyermekeket kiszűri, és képességeiket differenciáltan fejleszti. A tehetségígéretes gyermekekkel való foglalkozás is eltérő módszereket, szemléletmódot igényel a tehetségből adódó sajátos viselkedési jellemzők miatt. Megismeri a kiszűrt gyermekek fejlődési körülményeit az óvodapedagógusok és a szülők közreműködésével. Egyezteti a foglalkozások időrendjét és tartalmát az óvoda logopédusával, pszichológusával, a gyermek óvodapedagógusaival, azt rugalmasan kezeli. Biztosítja a kiszűrt gyermekek fejlődését, fejlesztését a problémájuknak legmegfelelőbb formában (egyéni, mikro csoportos, csoportos, ill. csoportban). Pozitív érzelmi kapcsolatot alakít ki a gyermekekkel. A gyermekek egyéni érzelmi szükségleteit megismeri, mindenkori aktuális állapotát figyelembe veszi. Nyugodt, kellemes környezetet biztosít, megteremtve az érzelmi biztonságot. Szem előtt tartja a gyermekek terhelhetőségét és mozgásigényét. Figyelembe veszi, tevékenységekhez.

és

alkalmazkodik

a

gyermekek

napirendjében

szereplő

egyéb

Folyamatos kapcsolatot tart a családokkal, az óvodapedagógusokkal, az intézmény vezetőjével, a logopédussal, a pszichológussal, utazó gyógypedagógussal, pedagógiai asszisztenssel. Alkalmat teremt a kölcsönös tájékoztatásra és tapasztalatcserére. Szükség esetén felveszi a kapcsolatot különböző intézményekkel, segítő szakemberekkel. A szakvélemények figyelembevételével, segítő szakemberek, óvodapedagógusok bevonásával, közreműködésével fejlesztési tervet készít.

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

69

Segítséget nyújt az óvodapedagógusoknak és a szülőknek a beiskolázás optimális időpontjának meghatározásában, a gyermek számára legmegfelelőbb iskolatípus kiválasztásában. A fejlesztésben résztvevő gyermekekről szükség szerint, mérései, fejlesztései alapján szakvéleményt készít.

7.1.3. A FEJLŐDÉS NYOMON KÖVETÉSE A fejlesztő pedagógia dokumentációja: fejlesztő napló szakvélemények egyéni lapok, egyéni fejlesztési terv kontroll vizsgálatok eredményeinek dokumentumai elvégzett szűrések dokumentumai a gyermekek által készített munkák vagy feladatlapok gyűjteménye névvel, dátummal ellátva A gyermekek szintjüknek, állapotuknak megfelelően önmagukhoz képest legyenek képesek a fejlődésre, aktív tagjai legyenek a közösségnek. A fejlesztési tervet a Szakértői Bizottság szakvéleményének figyelembe vételével, segítő szakemberek bevonásával, közreműködésével készítik el a fejlesztőpedagógusok. Folyamatos kapcsolatot tartanak az óvodapedagógusokkal, szakemberekkel /kölcsönös tájékoztatás, tapasztalatcsere/.

a

családokkal,

segítő

A sajátos nevelési igényű gyermekek számára a fejlesztő foglalkoztatás a Szakértői Bizottság, az utazó gyógypedagógus, Nevelési Tanácsadó, fejlesztő pedagógus, logopédus, pszichológus, KIK és Szakszolgáltató Központ közreműködésével, az óvodai nevelés keretében, a szülők együttműködésével valósítható meg.

7.2. PEDAGÓGIAI ASSZISZTENS 7.2.1. ALAPELVEK A pedagógiai asszisztens: Munkáját a gyermekközpontú szemlélet, szociális érzékenység, türelem, tolerancia, empátia, felelősségvállalás jellemzi. Tiszteletben tartja a gyermekek személyiségét, hozzájárul annak egészséges fejlődéséhez. Elfogadja az óvodapedagógusok irányítását, tiszteletben tartja szakmai kompetenciáját. Megfelelő kommunikációs, és együttműködő készséggel rendelkezik. Jellemző rá a gyors, rugalmas alkalmazkodás, önálló feladatvégzésre való képesség.

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

70

7.2.2. FELADATOK Az óvodavezetővel történt egyeztetés alapján, az óvodapedagógusok irányításával, az óvodai nevelés megvalósulásának érdekében: Gondozási feladatokat lát el. Reggel átveszi a gyermeket a szülőtől, és az óvodapedagógusnak átadja. Részt vesz a gyermekek óvodai foglalkozásainak szervezésében /Pl. terem átrendezése, eszközök, anyagok előkészítése, fénymásolás, vágás, dekoráció elkészítése/ Óvodán kívüli foglalkozások, programok helyszíneire, sétákra, kirándulásokra kíséri a gyermekeket. Közreműködik az óvoda, a csoport rendezvényeinek szervezésében, lebonyolításában, felügyeli a rábízott gyermekeket, vigyáz a testi épségükre. Az óvodapedagógus által vezetett fejlesztő, korrekciós tevékenységben közreműködik, és segít a gyermekeknek az egyéni fejlesztésben a tanulási tevékenységek, és a szabadjáték során. Részt vesz a szülői értekezleteken, vagy felügyeli a gyermekeket a szülői értekezlet alatt. Reggeli, vagy délutáni ügyeleti időben, vagy esetenként játékot tervez, szervez. Szükség szerint délutáni ügyeletet lát el a gyermek csoportban. Beszámol a pedagógusnak a gyermekek tevékenységiről, tapasztalatairól. Részt vesz szükség szerint team/munkaközösségi megbeszéléseken, intézményi értekezleteken. Tevékenyen részt vesz - segíti, ösztönzi, ellenőrzi - a gyermek egészséges életmódra nevelési szokásainak kialakításában. /Pl. testápolás, öltözködés, asztalterítés, önkiszolgálás/ Szervezi, segíti, felügyeli a csoport étkezésének lebonyolítását. Ellenőrzi a gyermekek által használt helyiségek rendjét, segít a rend megőrzésében. Felismeri az alapvető elsősegélynyújtást és/vagy orvosi ellátást igénylő helyzeteket. Jelzi az intézkedés szükségességét. Orvosi ellátást nem igénylő sérüléseket lát el, lázat mér, felügyeli a beteget, sérültet. Segíti a gyermeket az általánosan használt eszközök /gyógyászati segédeszközök/ használatában Közreműködik tájékoztató anyagok elkészítésében, faliújságra való kihelyezésében, szülői tájékoztató anyagok megismertetésében melyet aláírás kérésével dokumentáltat. A munkaköri leírásában megfogalmazott feladatait elsősorban abban a csoportban látja el, ahol SNI gyermeket nevelünk, másodsorban a kiscsoportban, harmadsorban ott, ahol a csoport nevelési tevékenysége ezt igényli.

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

71

7.3. PSZICHOLÓGUS Az óvodapszichológus munkájának célja az intézményben folyó pedagógiai munka hatékonyságának segítése, a prevenció, a gyermekek személyiségfejlődésének segítése, lelki egészségvédelme közvetett, vagy közvetlen módon, az óvodapedagógus és a szülő bevonásával. Szakszerű pszichológiai szűrővizsgálatok, mentálhigiénés, preventív feladatok elvégzése.

7.3.1. ALAPELVEK A pszichológus: Figyelemmel van arra a tényre, hogy a gyermekek egymástól is kapnak ösztönzést, ezért az egyéni fejlesztés mellett kis- és nagyobb csoportokban rejlő fejlesztő hatásokat is érvényesíti. Megértő, elfogadó, segítő, előítélet-mentes attitűddel rendelkezik a gyermekek, és a családok vonatkozásában. Pozitív érzelmi kapcsolatot alakít ki a gyermekekkel. Figyelembe veszi a gyermekek alapvető jogát, hogy sajátos szükségleteiknek, állapotuknak megfelelő segítséget kapjanak készségeik, képességeik, tehetségük kibontakoztatásához, személyiségük védelméhez, fejlesztéséhez. Munkájában a megismerés és az aktív befolyásolás, valamint az alkalmazás és az újat kutató jelleg ötvöződik. Minden gyermek egyedi, különböző, fejleszthető, egyéni bánásmódot igényelnek. A tehetséggondozás terén segítséget nyújt a tehetségazonosításban, pszichológiai méréseket végez, az eltérő módszereket igénylő gyermekeket segíti kiemelkedő képességeik kibontakoztatásában. A gyermekekről, alkalmazottakról, szülőkről szerzett információit, valamint a dokumentációit az iratkezelési szabályoknak-, a személyiségi jogok védelmének, a meghatározott titoktartási kötelezettségnek megfelelően végzi.

7.3.2. FELADATOK A pszichológus: Tevékenységét az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzi. Felette az általános munkáltatói jogokat az intézményvezető gyakorolja. Tevékenységét a korszerű tudományokra alapozottan, legjobb meggyőződése szerint, a törvényes keretek között, az óvodánk helyi szabályzatai előírásainak betartásával végzi. Az intézmény nevelőivel konzultatív kapcsolatot épít ki.

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

72

Szakmai szempontok alapján ismereteket szerez a gyermekek csoportjairól, az egyes gyermekekről, a szülőkről, méréseket végez, közvetlen módon befolyásolja az óvoda gyermekeinek életét, fejlesztő eljárásokat alkalmaz. Feladata a beiskolázást megelőző időszakban a gyermekek szűrése, problémás területek fejlesztése. Tanácsadással segíti az iskolaválasztást, az iskolára való átmenet megkönnyítését. Preventív munkája során a tanulási nehézséggel, beilleszkedési, magatartási zavarral küzdő gyermekek azonosítása, fejlesztés irányának meghatározása. Szakszerű pszichológiai szűrővizsgálatok elvégzése, a valamilyen szempontból veszélyeztetett, SNI, pszichés rendellenességekkel, küzdő gyermekek esetében. A szűrések eredményeiről tájékoztatja az óvodapedagógusokat, szülőket, szükség esetén a gyermekvédelmi felelőst, az óvodavezetőt. Terápiás vagy más kezelés szükségessége esetén tovább szakszolgálatokhoz, vagy más szakellátást biztosító intézményhez.

irányít

a

pedagógiai

Együttműködik a pedagógiai szakszolgálattal, az érintett gyermek ellátását figyelemmel kíséri. A gyermek konkrét szükségleteinek, belülről motivált érdeklődésének és természetes aktivitásának értőn figyelése, egész személyiségének elfogadása, és indirekt irányítása. /kiemelten az SNI gyermekek, és tehetségígéret gyermekek/ Megismeri a kiszűrt gyermekek fejlődési körülményeit az óvodapedagógusok és a szülők közreműködésével. Egyezteti a foglalkozások időrendjét és tartalmát az óvoda logopédusával, fejlesztő pedagógusával, a gyermek óvodapedagógusaival, azt rugalmasan kezeli. Figyelembe veszi, tevékenységekhez.

és

alkalmazkodik

a

gyermekek

napirendjében

szereplő

egyéb

Feltáró és fejlesztő célzatú egyéni és csoportos foglalkozásokat, terápiákat, konzultációkat tart, mely során módszerei: Diagnosztikai célú első interjú, anamnézis felvétel, Diagnosztikus célú, valamint tehetségazonosító pszichológiai tesztek, 5. életévét betöltött gyermekek MSSST szűrése Konzultációk, tanácsadás, szülőkkel, óvodapedagógusokkal, óvodavezetővel, nevelést segítő szakemberekkel Pszichoterápia egyénileg, vagy csoportosan, Probléma feldolgozó konzultatív csoportok szülőkkel a gyermekek konfliktusainak közvetett megoldására, Családkonzultáció, Szenzomotoros terápiák, Esetkonferencia a gyermek ügyében érintett személyek bevonásával

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

73

Konkrét nevelési pedagógusokkal.

problémák

megoldásakor

esettanulmányok

készítése

az

érintett

A gyermekekkel való mentálhigiénés jellegű egyéni foglalkozás. Munkatársi együttműködés. A nevelési helyzet, – és eset megoldások folyamatos egyeztetése, szükség és igény szerint. Folyamatos kapcsolatot tart a családokkal, az óvodapedagógusokkal, az intézmény vezetőjével, a logopédussal, a fejlesztő pedagógussal, utazó gyógypedagógussal, pedagógiai asszisztenssel. Alkalmat teremt a kölcsönös tájékoztatásra és tapasztalatcserére. Szakterületéről tájékoztatást nyújt, ismeretterjesztést biztosít a szülők számára is. Igény szerint részt vesz nevelőtestületi, alkalmazotti értekezleten, szülői értekezleten. Szükség esetén felveszi a kapcsolatot különböző intézményekkel, segítő szakemberekkel Szükség szerint vizsgálati véleményt készít, hatóság (bíróság, gyámhatóság), szakszolgálat (Pl.: Szakértői Bizottság, Nevelési Tanácsadó, stb.), részére. A kötelező megállapított óraszámán kívül látja el a vizsgálatok,- illetve foglalkozások előkészítését, a vélemények egyeztetését, a foglalkozások szakmai feldolgozását, és szakmai esetmegbeszélő csoportokban való részvételt. Éves munkájáról munkatervet készít, mely az óvodai munkaterv részét képezi. Segíti az SNI, egyéb pszichés zavarral küzdő, szakvéleménnyel rendelkező gyermekek óvodai integrációját. Minden a gyermekeket érintő tevékenységéről, intézkedéséről az óvodavezetőt tájékoztatja. A fejlesztőpedagógussal egyeztetve elvégzi az MSSST vizsgálatokat, melynek eredményeiről tájékoztatja az óvodapedagógusokat, szülőket. Fogadóórát tart, melynek időpontját, témáját a fejlesztési naplóban rögzít, illetve a konzultáción részt vevő aláírásával hitelesít. Részt vesz az óvoda tehetséggondozó és esélyegyenlőségi programjának megvalósításában. Közreműködik az óvoda egészségfejlesztő tevékenységének megvalósításában. Részt vesz az óvodai programokon (szülői értekezletek, ünnepségek, nevelői és alkalmazotti értekezletek, megbeszélések).

7.3.3. A FEJLŐDÉS NYOMON KÖVETÉSE A pszichológus a törvény által előírt dokumentációt vezeti,: diagnosztikus célú első interjú, anamnézis felvétel diagnosztikus célú pszichológiai tesztek nyilvántartásba vételi lap foglalkozási napló

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

74

szakvélemények egyéni feljegyzések; rehabilitációs célú foglalkozáson részt vevő gyermekek állapotát nyilvántartási, egyéni fejlődési lapon dokumentálja. kontroll vizsgálatok eredményeinek dokumentumai elvégzett szűrések dokumentumai a gyermekek által készített munkák vagy feladatlapok gyűjteménye névvel, dátummal ellátva A gyermek fejlődésének érdekében folyamatos kapcsolatot tart az óvodapedagógusokkal, a családokkal, segítő szakemberekkel /kölcsönös tájékoztatás, tapasztalatcsere/.

7.4. UTAZÓ GYÓGYPEDAGÓGUS Sajátos Nevelési Igényű gyermek esetén a KIK Budapest 10. Tankerület biztosítja intézményünk részére a szükséges óraszámban az utazó gyógypedagógusi ellátást. A gyógypedagógus a Szakértői Bizottság Határozatában foglaltaknak megfelelően fejleszti a gyermek sérülés specifikus képességeit.

7.4.1. ALAPELVEK A prevenció elve A család, mint elsődleges szocializációs közeg védelme és fokozott támogatása. Az egyes intézkedéseket az egyéni szükségletek alapján kell megtervezni és végrehajtani. A sajátos nevelési igényű gyermek alapvető joga, hogy az óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-oktatásban integráltan vegyen részt, amennyiben ez fejlődése, képességei kibontakoztatása szempontjából előnyös. A hátrányos megkülönböztetés tilalmának elve. Az elfogadás elve. Az együttműködés elve szükségessé teszi, hogy az integráció, inklúzió megvalósítása érdekében a közoktatási intézmények egészét átfogó szervezeti keretek, és a mellettük létező segítő szolgáltatások között interakció valósuljon meg.

7.4.2. FELADATOK Az óvodapedagógussal együttműködve: Segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, figyelemmel kíséri a gyermek haladását. Az SNI gyermek speciális, sérülés specifikus egyéni fejlesztését koordinálja Szükség esetén kiegészítő vizsgálatot végez. Fejlesztési tervet készít az SNI gyermeket fogadó óvodapedagógussal együttműködve.

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

75

Rendszeresen konzultációt, esetmegbeszélést tart. Javaslatot tesz gyógypedagógia módszerek alkalmazására, az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra, a gyermek igényeihez igazodó környezet kialakítására. Segítséget nyújt az adminisztrációs munkához a szakértői véleményben megfogalmazott fejlesztési irányok, és a gyermek aktuális fejlettsége alapján. Közreműködik a szakértői véleményben előírt habilitációs, rehabilitációs foglalkozások megtartásában. Segítséget nyújt a szükséges speciális (segéd) eszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzés lehetőségéről. Együttműködik az óvodapedagógusokkal, figyelembe veszi a gyermekkel foglalkozó óvodapedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait. Segít a helyi feltételek és a gyermek egyéni szükségleteinek összehangolásában. Kapcsolatot tart a szülővel a rehabilitáció sikerességét szolgáló ismeretek átadásával. Részt vesz a befogadó közösség felkészítésében. Részt vesz az óvodai foglalkozások és tevékenységek adaptációjában. Az integrált nevelésben részt vállaló óvodák a köznevelés-fejlesztési tervekben meghatározott feladatellátás szerint az önkormányzat támogatásával vehetik igénybe az utazó gyógypedagógiai hálózat működtetésére kijelölt intézmények segítségét.

8. A GYERMEKVÉDELEM ÓVODÁNKBAN A gyermekvédelem a családban élő gyermekek védelmére, a primer prevenció és a korrekció lehetőségeinek megvalósítására terjed ki a következő területeken: a.) egészségügyi, mentálhigiénés, balesetvédelem, környezetvédelem; b.) családgondozás. Az óvoda, védő - óvó funkciója valamennyi óvodás gyermekre kiterjed. A gyermekvédelem célja: Feltárni mindazon körülményeket, amelyek a gyermekek fejlődését hátrányosan befolyásolják. A gyermekek problémáit minél korábban fel kell ismerni, és minél hatékonyabban kezelni, megelőzve súlyosabbá válásukat. A gyermekek veszélyeztetettségének felismerése, a felismerést követően a veszélyeztetettség megszüntetése az intézmény által rendelkezésre álló eszközökkel, valamint az intézményen kívüli együttműködő partnerekkel. A gyermekek személyiségének, emberi méltóságának és jogainak tiszteletben tartása, és védelem biztosítása a fizikai és lelki erőszakkal szemben.

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

76

Az inkluzív, együttnevelő kultúra fejlesztése. Minden gyermek esélyegyenlőségének biztosítása. A multikulturális szemlélet kialakítása, multikulturális óvodai nevelés. A hátrányos megkülönböztetés megszüntetése. Támogató lépések, szolgáltatások megvalósítása a hátrányos helyzetű gyermekek hátrányainak kompenzálása érdekében. Szoros együttműködés a szülőkkel, a gondok enyhítése érdekében.

8.1. ALAPELVEK Biztosítjuk a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, a kiemelt figyelmet igénylő, és a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek esélyegyenlőségét. Szem előtt tartjuk a humanizmust, a veleszületett méltóság és egyéni autonómia tiszteletét, az előítélet megszüntetését, a toleráns légkör biztosítását, a multikulturális nevelést, az inkluzív pedagógiát. /szegregáció mentesség és az egyenlő bánásmód elvének érvényesülése / Biztosítjuk minden gyermek számára a sikerességet. Szem előtt tartjuk a gyermekek törvényben is meghatározott jogainak érvényesítését. Biztosítjuk az Egészségfejlesztési Programunkban, és a Biztonságos Óvoda Programunkban foglaltak érvényesítését, ismeretek átadását és ellenőrzését.

8.2. FELADATOK Az óvodavezető feladatai: Tegye az óvoda minden dolgozója számára ismertté, elérhetővé a gyermeki jogokról és azok védelméről szóló törvényt, és ellenőrizze azok betartását! Tájékoztatja a szülőket a gyermekvédelmi felelős személyéről, feladatairól. Biztosítja a gyermekvédelmi feladatokkal megbízott óvodapedagógus munkájához a szükséges feltételeket. Betartatja az adatvédelmi és a titoktartási szabályokat. Az esélyegyenlőség elvének érvényesítését betartatja az óvoda minden dolgozójával. A gyermekvédelmi felelős feladatai: Irányítja, összehangolja a nevelőtestület gyermekvédelmi tevékenységét. Feltérképezi a gyermekvédelmi eseteket, vezeti a gyermekvédelmi szempontból szükséges nyilvántartásokat, intézkedéseiről feljegyzést készít, és ezekről az illetékeseknek jelez. Felismeri a gyermekek problémáit, a hátrányos, a halmozottan hátrányos, a veszélyeztetett helyzet okozta tüneteket, szükség esetén szakember segítségét kéri.

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

77

Folyamatos együttműködő kapcsolatot tart a szakszolgáltató intézményekkel, helyi gyermekvédelmi szervekkel. (BÁRKA, védőnői hálózat, Kőbányai Nevelési Tanácsadó és Pedagógiai Szolgáltató Központ,)) Esetenként együttműködik az óvodán kívüli helyi és egyéb hivatalos szervezetekkel (Pl.: Kőbányai Önkormányzat, Kisebbségi Önkormányzatok, Gyámhatóság, Rendőrség, Bíróság, Anyaotthon, …) A családok anyagi helyzetének megfelelően javasolja és elősegíti a különböző támogatáshoz való hozzájutást. Tájékoztatja a szülőket arról, hogy problémáikkal az óvodán kívül milyen gyermekvédelmi feladatokat ellátó, segítő intézményeket kereshetnek fel. Szükség esetén adománygyűjtést szervez a rászoruló családok számára. Segíti a szülőkkel való együttműködő kapcsolat kialakulását. Ha a gyermekek jogaival, érdekeivel ellentétes tevékenységet, intézkedést tapasztal, jelzi az óvodavezetőnek és az óvodapedagógusoknak, szükség szerint részt vesz családlátogatáson. Segíti az óvodapedagógusok együttműködését a szülőkkel és külső intézményekkel, formálja a testület szemléletét. Betartja az adatvédelmi törvényt, és titoktartási kötelezettségének eleget tesz. Minden évben elkészíti az intézmény gyermekvédelmi programját mely az óvoda munkatervének szerves része. Az óvodapedagógus feladatai: Biztosítja a gyermeki jogok érvényesülését. Feltehető gyermekvédelmi probléma esetén tájékoztatja a gyermekvédelmi felelőst, akivel folyamatos munkakapcsolatban áll. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységeket végez: A gyermek és családi körülményeinek megismerése, regisztrálása, folyamatos követése; A testi, pszichikus, mentális fejlettség megismerése, a fejlődés folyamatos figyelemmel kísérése; A képességei kibontakozását akadályozó tényezők megállapítása; Az esetleges lemaradás mértékének, minőségének meghatározása; A gyermekek fejlődésének fokozottabb figyelemmel kísérése; Családlátogatás, szülői konzultáció szervezése az óvodapedagógus, a fejlesztő pedagógus, gyermekvédelmi felelős, pszichológus részvételével; Egyéni bánásmód, differenciálás fokozott érvényesítése a nevelés minden területén fejlesztőpedagógus és pszichológus közreműködésével; Az anyagi gondokkal küzdő családok felvilágosítása az igényelhető támogatásokról. A GYERMEKEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK: képesség-kibontakoztató, integrációs felkészítés;

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

78

egyénre szabott, differenciált fejlesztés; gyermekközpontú és családorientált nevelés; rendszeres óvodába járás biztosítása, nyomonkövetése, szükség esetén felszólítás, rendszeres óvodába járásra óvodai nyitva tartásának idejében teljeskörű felügyelet és ellátás biztosítása A hátrányos helyzet, a halmozottan hátrányos helyzet illetve a veszélyeztető okok feltárása érdekében családlátogatáson megismeri a gyermek családi környezetét. Nevelési tevékenysége során szem előtt tartja a primer prevenció elveit. Alkalmanként tájékoztató, ismeretterjesztő, érték- és szemléletmegerősítő, illetve formáló szülői értekezleteket, programokat szervez a szülők részére. A gyermekvédelmi felelős és más segítő szakemberek jelzései, információi, valamint saját tapasztalatai alapján feljegyzéseket készít az óvoda hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos és a veszélyeztetett, kiemelt figyelmet igénylő, és egyéb gyermekvédelmi problémával küzdő gyermekekről. Folyamatosan kapcsolatot tart a gyermekvédelmi problémával küzdő gyermekek érdekében más külső segítő szakemberekkel. A csoportjában a gyermekek fejlődését figyelemmel kíséri, és a szakemberekkel együttműködve megtervezi, fejleszti (pótló – korrigáló - helyettesítő nevelést). A gyermekvédelmi problémával küzdő gyermekek családját igyekszik együttműködésre ösztönözni, megnyerni, bevonni az óvoda életébe. Igény szerint támogatja a rászoruló szülőket, gyermekeikkel kapcsolatos problémák kezelésében. BALESET MEGELŐZÉSI FELADATOK: Az óvodavezető feladatai: A nevelőmunkához szükséges és biztonságos feltételeket megteremti. Személyi feltételek: a szükséges személyi ellátottságot mindenkor biztosítja. Tárgyi feltételek: épületet, épülettartozékokat, berendezési tárgyakat, eszközöket, felszereléseket, biztonsági előírásoknak megfelelően biztosítja, meglétük és állapotuk folyamatos ellenőrzése. A spontán és tervezett ellenőrzések során kiemelt figyelmet fordít a „Biztonságos óvoda” szabályzatában rögzített elvárások megtartására. Intézkedéseket kezdeményez a veszélyforrások megszüntetése érdekében. Az óvodapedagógus feladatai: A szervezett tevékenységekhez biztonságos feltételeket teremt /balesetmentes eszköz, hely/. A feltételek meglétét folyamatosan ellenőrzi. Intézkedéseket kezdeményez a baleseti források megszüntetése érdekében.

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

79

A tevékenységekkel kapcsolatos szokásokat, szabályokat megtervezi, elsajátíttatja. A feladatokat és együttműködési formákat megbeszéli a technikai személyzettel. Balesetvédelmi oktatást megtartja, dokumentálja. A gyermekek tevékenységeit folyamatosan megfigyeli, ellenőrzi, értékeli. Technikai dolgozók feladatai: A környezet higiénéjét biztosítja. Az óvoda környezetének, tárgyi eszközeinek állagát ellenőrzi. Veszélyforrásokat megszünteti, szükség esetén jelzi. Egyes tevékenységekkel kapcsolatos szokások, szabályok elsajátításához segítséget nyújt, ellenőrzi óvónői irányítással. A gyermeki tevékenységekhez aktív jelenlétével segítséget nyújt óvónői igény szerint.

9. A FEJLŐDÉS NYOMON KÖVETÉSE A mérés megfigyelésen alapuló pillanatnyi állapot megismerését szolgáló tevékenység, mely alapján a fejlődés nyomon követhető, és a fejlesztés útja tervezhetővé válik. A cél az, hogy minél több ismeretet kapjunk a gyermekről, mindezt minél több természetes élethelyzetből merítve. A gyermekek fejlődését folyamatosan nyomon követjük, és írásban rögzítjük. A gyermek fejlődéséről a szülőket félévente egyszer valamint a szülő igénye szerint fogadóórán tájékoztatjuk.

9.1. ALAPELVEK A folyamatos megismerés adja meg a fejlesztés alapját, ahonnan folytathatjuk a további teendőinket. A megfigyelés, mérés felöleli a személyiség legfontosabb összetevőit /érzelmi-szociális, verbális, értelmi, mozgásfejlődés/. A folyamatos megfigyelésben nem tervezünk végcélt, minden gyermeknél figyelembe vesszük az életkori sajátosságokat, az egyéni életutakat. A megfigyelést bárhonnan vagy bármilyen állapotról kezdhetjük, mindenki fejleszthető. Kerüljük a teljesítményorientáltságot, az iskolakészültség növelését. A méréssel esetenként segítjük a gyermek képességeinek objektív megítélését a család számára.

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

80

9.2. FELADATOK Az óvodapedagógusok feladatai: A megfigyeléseket folyamatosan végzik. A megfigyelés tapasztalatait írásban rögzítik. Szülőket évente kétszer tájékoztatja a gyermek fejlődéséről. Folyamatos megfigyelés útján tiszta képet alkotnak a gyermekek meglévő képességeiről, ennek ismeretében fejlesztik őket. A nevelő-fejlesztő feladataikat az egyes gyermekek egyes képességszintjeinek vonatkozásában határozzák meg.

9.3. A FEJLŐDÉST NYOMON KÖVETŐ DOKUMENTÁCIÓ A fejlődési napló tartalmazza: a gyermekek anamnézisét, a fejlődésének mutatóit, az érzelmi-szociális, erkölcsi, értelmi, beszéd, hallás, látás, mozgásfejlődésével kapcsolatos információkat képességekre, készségekre részleteiben lebontva, az óvodai nevelés teljes időszakára kiterjedően. a Pedagógiai Programban meghatározott tevékenységekkel kapcsolatos egyéb megfigyeléseket /szükség szerint, de legalább félévenként/ rögzítve. a gyermekek fejlődését segítő megállapításokat, intézkedéseket, az elért eredményt. amennyiben a gyermeket szakértői bizottság vizsgálta, a vizsgálat megállapításait, a fejlesztést végző pedagógus, fejlődést szolgáló intézkedésre tett javaslatait, a szakértői bizottság felülvizsgálatának megállapításait, a szülő tájékoztatásáról szóló feljegyzéseket.

9.4. A

CSOPORT ELŐREHALADÁSÁRA PEDAGÓGIAI TERVEZÉS

VONATKOZÓ

ÉVES

Az óvodai csoportnapló az óvoda Pedagógiai Programja alapján a nevelőmunka tervezésének dokumentálására szolgál. A nevelőtestületünk a kötelezően előírtan túl, közösen határozza meg a csoportnaplók vezetésének tartalmi elemeit és formai követelményeit. A csoportnaplókat azonos szerkezeti tartalommal töltik meg az óvodapedagógusok. Az óvodai csoportnaplónkban feltüntetjük az óvoda nevét, oktatási azonosító számát és címét, a nevelési évet, a csoport megnevezését, a csoport óvodapedagógusait, a megnyitás és lezárás időpontját, az óvodavezető aláírását, az óvoda körpecsétjét, a pedagógiai program nevét.

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

81

Az óvodai csoportnapló tartalmazza: a gyermekek nevét és óvodai jelét, korcsoport szerinti összetételét, összesített adatokat a fiúk és lányok számáról, ezen belül megadva a három év alatti, a három– négy éves, a négy–öt éves, az öt–hat éves a hat–hét éves gyerekek számát, a sajátos nevelési igényű gyermekek számát, továbbá azon gyermekek számát, akik bölcsődések voltak, a nevelési évben tankötelessé váló gyermekek nevét és feladatait, a napirendet, a napirend szerinti tevékenységek időtartamát és a tevékenységeket, a hetente ismétlődő közös tevékenységeket tartalmazó heti rendet, napi bontásban, a szervezési feladatokat, a tervezett programokat és időpontjait, nevelési éven belüli időszakonként: a nevelési feladatokat, a gyermekek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló tevékenységek, foglalkozások keretében a Pedagógiai Programban meghatározott tevékenységi formák tartalmi elemeit. az értékeléseket, feljegyzést a csoport életéről /projektek megvalósításának tapasztalatait/ a hivatalos csoportlátogatásokat (a látogatás célja, időpontja, a látogató neve és beosztása, látogatás szempontrendszere, eredménye).

9.5. A GYERMEKEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÉRŐ-ESZKÖZÖK MEGHATÁROZÁSA A csoportra vonatkozó dokumentumban található a nevelés tervezése és a tanulási tervek: A nevelési tervek formája: A csoport éves fő feladatai A fejlesztési feladatok, és területek megjelölése a differenciált bánásmód figyelembe vételével, /értékelés, további fejlesztendő területek, és elért eredmények/ Gyakorisága: félévente /befogadás tervezése: óvodába érkezéskor, kiscsoportos, és újonnan érkező gyermekek számára/, félév fejlesztési feladatai szeptember 1-ig /kiscsoportban november 1-ig/ I. félév értékelése, és további feladatok március 1-ig, II. félév értékelése augusztus 31-ig Nyári élet feladatainak tervezése június 15-ig, értékelése augusztus 31-ig A tanulási tervek formája /kétféle/: Tematikus terv: alapja a testület által megalkotott módszertani füzet, melyet minden csoportos óvodapedagógus a saját zenei és irodalmi anyagával kiegészít.

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

82

Projekt terv: projekt témánként, amíg a projekt tart, folyamatosan tervezzük a feladatokat és megvalósításukat a tevékenységi formák figyelembe vételével, ehhez kapcsolva a konkrét képesség- és készségfejlesztést. A projekt folyamán hetente folyamatosan rögzítjük a gyermekek részvételét, annak minőségét, tervezett tevékenységek megvalósulását, tapasztalatainkat, eredményeinket, egyéb feljegyzéseket.

Az egyénekre vonatkozó tervezés tartalmazza: A Pedagógiai Programunk alapján intézményünkben a nevelőtestület által kidolgozott és elfogadott egyéni mérési-értékelési rendszer alapján követjük nyomon a gyermekek fejlődését. Formája: Anamnézis lap: óvodába lépéskor töltjük ki a szülővel közösen. Bemenet mérés: - Az óvoda megkezdésekor kidolgozott szempontok alapján, (bemenet vizsgálati lapon) aláhúzásos módszerrel, az óvodapedagógus megfigyelése alapján mérjük a gyermek fejlettségi szintjét.(nevelési év közben érkező gyermekek esetében is) Egyéni megfigyelések (mérések): - Fejlődési naplónk részletesen kidolgozott, a fontos fejlődési területeket megjelenítve, nevelőmunkánk eredményességét, a gyermekek fejlettségi szintjét valamint képességeit folyamatosan követi. A testület által kidolgozott szempontsor, valamint a csoportban dolgozó óvodapedagógusok megfigyelése alapján, a gyermekek óvodás évei alatt, szöveges értékelésben folyamatosan rögzítjük a gyermek önmagához képest történt fejlődését, az óvodapedagógus intézkedéseit, megállapításait, javaslatait, szakértői véleményben foglaltakat. - A feljegyzés gyakorisága: félévente, illetve szükség szerint. A gyermekük fejlődéséről a szülőket félévente fogadóórán tájékoztatjuk. a) Kis és középső csoportban: január és május hónapban b) Nagy csoportban: november második felében és május hónapban A családlátogatás: minden gyermek esetében minimum egy alkalommal (javasolt a gyermek óvoda kezdésekor), valamint egyes gyermekeknél szükség esetén. Gyermekrajz gyűjtemény: (pl. rajz fejlettség mérés ősszel és tavasszal, családrajz télen) Kimenet mérés: - Az óvoda befejeztével kidolgozott szempontok alapján, (kimenet vizsgálati lapon) aláhúzásos módszerrel, az óvodapedagógus megfigyelése alapján mérjük a gyermek kimeneti fejlettségi szintjét. Cél, a bemenet-kimenet közötti fejlődés megjelenítése.

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

83

10. ÁTMENETEK 10.1. BÖLCSŐDE ÓVODA ÁTMENET Óvodánk körzetében bölcsőde hiányában az itt élő családok számára nem biztosított a bölcsődei ellátás, ezért a szülők a környező kerületekbe és kőbánya város központjába hordják a gyermekeiket. Ebből a sajátos helyzetből adódóan több távoli bölcsödéből érkeznek óvodánkba a gyerekek. Intézményünk közelében nincs olyan bölcsőde, akikkel szorosabb kapcsolatot tudnánk ápolni. Feltérképezzük, hogy az óvodánkba érkező gyermekek mely bölcsődékből érkeztek, hozzánk. Érintett intézmények gondozónői számára nyílt délelőttöt szervezünk, lehetőséget teremtve ezzel az érzelmi elszakadás megkönnyítésére. A lehetőségekhez képest, a kapcsolattartás egyéb formáit is kezdeményezzük az intézményekkel.

10.2. ÓVODA ISKOLA ÁTMENET Nevelőmunkánk során figyelembe vesszük, hogy a gyermekek fejlődési üteme 3-7 éves korban nem egyenletes, egymástól eltérő ütemű. Nevelőmunkánk során arra törekszünk, hogy a gyermekek mire 6. életévüket betöltik, alkalmassá váljanak az iskolai élet megkezdésére. Cél: Minden gyermek képességeinek megfelelő iskolába kerüljön. Az iskolai élet megkezdése kudarc nélkül, zökkenőmentesen történjen.

10.2.1. ALAPELVEK Törekszünk arra, hogy óvodánk szakmailag jól működjön. Ennek célja: megismerni óvodás gyermekeink testi-lelki fejlődésének törvényszerűségeit valamint az ezekből fakadó igényeket és szükségleteket. Alapként szolgáljuk az érzelmi biztonságot ahhoz, hogy gyermekeink lelkileg is egészségesen fejlődhessenek. Szem előtt tartjuk a tanuláshoz és az újonnan felmerülő társadalmi igényekhez szükséges képességek, készségek, kompetenciák fejlesztését. Szem előtt tartjuk, hogy a kisgyermek, utánzás útján tanul. Ezért gyermekeinket óvjuk a direkt, szándékos, siettetett tanítástól, folyamatosan törekszünk a pozitív mintaadásra és követendő példa kiemelésére.

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

84

Olyan környezetet és légkört teremtünk számukra, amelyben jól érzik magukat és érzelmi biztonságuk is biztosított. Ez megnyilvánul tárgyi és személyi feltételek formájában, valamint rugalmas, de állandó elemeket tartalmazó napirend kialakításában.

10.2.2. FELADATOK Az óvodapedagógusok feladatai: Olyan tevékenységeket szerveznek, melyben nemcsak a nevelési feladatoknak megfelelő kompetenciákat (képességeket) fejlesztik, hanem a mindennapi, vagy rendkívüli helyzetek során szükségeseket is (pl.: helyzet felismerési, jó együttműködési, érvényesülési, kooperációs stb. képességeket) Nagy hangsúlyt fektetnek a mozgásra, hiszen minden fejlesztés alapja. Elegendő időt biztosítanak a szabadban, sok játékkal, szabad mozgással. A szülőket tájékoztatják a tankötelezettségi törvényben foglaltakról, felhívjuk figyelmüket gyermekeik kiemelkedő képességeire. A szülőkkel megismertetik az „iskolai alkalmasság” fogalmát. Szülői fórumon meghívott előadó /pszichológus, logopédus, tanítók/, szakmailag is erősítse meg az óvoda-iskola átmenet zökkenőmentességének fontosságát! Az óvodapedagógusok ellátogatnak a partner iskolába a nagy csoportos gyermekekkel. Az óvodapedagógusok lehetőséget teremtenek arra, hogy az iskolába járó gyermekek szüleikkel együtt beszámolhassanak iskolai élményeikről. Az iskolába távozó gyermekek kimenetét mérik, a tapasztalataikat hasznosítják a későbbi tervező munkába.

10.2.3. FEJLETTSÉG JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉN A 3 éves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata a gyermeki személyiség harmonikus testi és szociális fejlődésének elősegítése. Abban az esetben, ha a családdal együtt a nevelési célunk elérése érdekében kitűzött feladatokat elvégezve, jó módszereket alkalmazunk a gyermekek tevékenykedtetése során, közös munkánkat eredményesség koronázza. A gyermekek az óvodáskor végén belépnek a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. A gyermekek belső érése, valamint a családi és az óvodai nevelési folyamat eredményeként gyermekeink többsége óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet: A testileg egészségesen fejlődő gyermekek hat éves koruk körül eljutnak az első alakváltozáshoz, mozgásuk összerendezettebb, harmonikusabb lesz. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermekeik óvodáskor végére nyitott érdeklődéssel készen állnak az iskolába lépésre.

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

85

A tanuláshoz szükséges képességeik, érzékelésük, észlelésük a tudatos nevelés eredményeként differenciáltan kifejlődik. (a téri, a vizuális és az akusztikus érzékelés, észlelés, a téri tájékozottság, a térbeli mozgásfejlettség, a testséma kialakulása stb.) Megjelenik és megszilárdul a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, szándékos bevésés és felidézés, valamint a cselekvőszemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás. A gyermekek elemi ismeretekkel rendelkeznek önmagukról és környezetükről, óvják, tisztelik környezetüket, a környezettudatos magatartást gyakorolják. Érthetően, folyamatosan kommunikálnak, beszélnek; gondolataikat, érzelmeiket mások számára érthető formában, életkoruknak megfelelő tempóban és hangsúllyal tudják kifejezni. Oldottan és felszabadultan beszélgetnek (felnőttel is) A gyermekek szociálisan is készen állnak az iskolai élet és egy új személy, a tanító elfogadására, képesek a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaikkal, amennyiben az iskolai légkör ezt lehetővé teszi. A szabályokhoz tudnak alkalmazkodni, késleltetni tudják szükségleteik kielégítését. Feladattudatuk alakulóban, ez megnyilvánul a feladat megértésében, feladattartásban, és a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében. Fejlődik munkatempójuk, önállóságuk, önfegyelmük, kreatívak. Szívesen vállalnak feladatot, szerepeket a csoport közös tevékenységeiben.

11. ÓVODÁNK KAPCSOLATAI 11.1. CSALÁDOKKAL Legfontosabb és legszorosabb kapcsolatunk az óvodánkba járó gyermekek családjával van. A kapcsolattartás formái, célja: családlátogatás: Az óvodapedagógusok ismerjék meg a gyermekek családi hátterét, közvetlen környezetét, mérjék fel helyét a családban, és tájékozódjanak a család nevelési elveiről, szokásairól /legalább egyszer és szükség szerint /; befogadás: A gyermek új környezetbe való beilleszkedését könnyítsék; közös programok, ünnepek: Teremtsenek lehetőséget a család és az óvoda közötti kapcsolat elmélyítésére napi kapcsolattartás: A szülő folyamatosan tájékozott legyen gyermeke fejlődéséről és gyermekével kapcsolatos eseményekről, fogadóóra: Lehetőség adódjon olyan információk cseréjére, melyek esetleg bizalmas jellegűek, de fontosak, és a gyermek fejlődésével kapcsolatosak /minimum kétszer illetve igény szerinti is lehetőséget biztosítunk / szülői értekezlet: A közös, mindenkit érintő fontos témák, feladatok, problémák megbeszélésre kerüljenek. Fontos a szülők véleményének meghallgatása, javaslataik figyelembe vétele /évente 2 alkalom, szülők is hívhassák össze/;

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

86

Szülők Óvodai Szervezete: Lehetőséget adjon olyan témák, problémák megbeszélésére, ami az óvoda egész szülő- és gyermekközösségét érinti; résztvevői a csoportokból delegált és érdeklődő szülők, az óvodavezető, alkalmanként egy-egy óvodapedagógus. Kapcsolattartásunk elvei: Az együttműködés egyenrangú nevelőtársi viszonyban, jó partnerkapcsolatban valósul meg. A szülő támaszt talál az óvodapedagógusban. Érvényesül az alkalmazkodás, nyitottság, folyamatosság. Minden dolgozó magatartása példamutató és nyitott, viselkedését pozitív hozzáállás jellemzi. Az óvodapedagógusok az egyéni igények és szokások figyelembevételével találják meg családonként az együttműködés legmegfelelőbb módját. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekekszüleivel való együttműködés speciális és folyamatos, a kapcsolatunkat segítő támogató tanácsadás jellemzi.

11.2. FENNTARTÓVAL Intézményünk a Budapest Főváros X. Kerület Kőbányai Polgármesteri Hivatal fenntartói irányításával működik. Pedagógiai Programunkat jóváhagyja, működésének feltételeit biztosítja, finanszírozza. Kapcsolatunk élő és folyamatos. Döntéseit a képviselőtestület javaslataink mérlegelése után hozza meg.

11.3. SZAKÉRTŐKKEL Megbízás alapján, szakmai ellenőrző, értékelő feladatot lát el. A megbízást adhatja a fenntartó, az óvodavezető, az óvodapedagógus stb.

11.4. PEDAGÓGIAI SZOLGÁLTATÓ INTÉZMÉNYEGYSÉGGEL A Pedagógiai Szolgáltató Intézményegységgel pedagógiai előadó révén tartjuk a kapcsolatot. Segítségét a szakmai információáramlás és a folyamatos szakmai továbbképzések területén vesszük igénybe.

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

87

11.5. EGYÉB INTÉZMÉNYEKKEL Társintézmények: ‒ Bölcsőde, mint az óvodába lépés előtti intézményes nevelés színtere, hasznos információkat adhat át, mely az átmenetet segítheti. ‒ Más óvoda: a kapcsolat a szakmai tapasztalatcserét célozza meg, illetve a kölcsönös segítségnyújtást az óvodaszüneti napokon igény szerinti gyermekelhelyezéshez. ‒ Iskola - a kapcsolat célja: hogy az óvodából iskolába való átmenetet kudarcmentesen, örömmel és megterhelés nélkül éljék meg a gyermekek. Pedagógiai Szakszolgálatok ‒ Nevelési Tanácsadó és Pedagógiai Szolgáltató központ ‒ Speciális Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottságok ‒ KIK Budapest 10. Tankerületével ‒ Logopédus: heti 11 órában a beszédhibás gyermekek beszédfejlődését segíti. Az iskolaérettséghez szükséges készségeket fejleszti: tudatos figyelmet, növeli a figyelem terjedelmét, hallási figyelmet fejleszt, hangok sorrendjére és helyére irányítja a beszédhibások figyelmét, mozgássorokat alakít ki az artikuláció ügyesítésére, grafomotoros fejlesztést végez a legjobban rászorulóknál, beszédpéldájával és a jól kiválasztott előkészítő gyakorlatokkal tiszta hangzóképzést végez, a kialakított hangokat a fonetikai szabályok figyelembevételével rögzíti és automatizálja. BÁRKA Kőbányai Szociális és Gyermekjóléti Központ Gyermekjóléti Központ ‒ Családsegítő Szolgálat ‒ Gyermekjóléti Központ ‒ Gyermekek Átmeneti Otthona Szükség esetén fordulunk segítségért, a kapcsolat folyamatos, mely mindenkor gyermekeink érdekét szolgálja Intézményünk mindenkori gyermekvédelmi felelőse folyamatos kapcsolatot tart az arra rászoruló gyermekek érdekében. Gyámhivatal Szükség esetén felvesszük a kapcsolatot a hivatallal.

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

88

Egészségügyi Szakszolgálatok ‒ szakorvosok: évente 1 alkalommal gyermekfogász preventív céllal szakvizsgálatot tarthat a szülő előzetes írásbeli hozzájárulásával. ‒ védőnő: rendszeres kapcsolat jellemzi, mely a gyermekek fertőzésmentes állapotának javítását szolgálja. ‒ ÁNTSZ fertőző betegségek esetén prevenciós ellenőrző tevékenység, ellátása. Közművelődési intézmények: ‒ Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központ ‒ színházak ‒ múzeumok ‒ könyvtár stb. Fent nevezett intézménytípusba évente csupán néhány alkalommal visszük gyermekeinket. A programok minden esetben életkori sajátosságoknak megfelelőek és a gyermekek szórakoztatásán keresztül fejlődésüket segítik elő.

FENNTARTÓ

Társintézmények

Gézengúz Óvoda

ÓVODA

Közművelődési intézmények

SZÜLŐI SZERVEZET

Pedagógiai Szakszolgálatok, Gyermek és Ifjúságvédelmi Intézmények

Pedagógiai Program

CSALÁD

Egészségügyi Szakszolgálatok

89

12. A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELTÉTELRENDSZERE 12.1. SZEMÉLYI FELTÉTELEK Személyi feltételeink adottak ahhoz, hogy eredményes nevelőmunkát végezzünk nevelési programunk szellemében. Mind a tíz óvodapedagógusunk felsőfokú diplomával rendelkezik. Pedagógusaink munkáját pedagógiai asszisztens, logopédus, fejlesztő pedagógus és pszichológus segíti. Technikai és egyéb közalkalmazotti álláshelyünk is mind betöltött. Minden dajkánk szakképzett, Gondozás, étkezés, munkára nevelés, érzelmi nevelés stb. területén nevelő és modell szerepük van. Testületünk stabil, jó szakemberek egymásra odafigyelő, humánus elveket valló kollégák közössége. Törekvéseink célja, hogy az itt töltött évek során a gyermekek meleg, családias légkörben testi, lelki és szellemi fejlettségük maximumát elérve kerüljenek iskolába. E szempontból, és programunk megvalósításának szempontjából is, személyi feltételeink szerencsés periódusában vagyunk. E szakmai színvonalat fokozni kívánjuk. Nevelőtestületünk az alábbi kompetenciákkal rendelkezik:

Gyermek- Óvodacsoport pedagógusok

4

vezető óvónő 1 óvodapedagógus 8 fejlesztő tevékenységet végző óvodapedagógus 1 pedagógiai asszisztens 1 pszichológus 1

Pedagógiai munkát segítők

dajka 4

Egyéb

óvodatitkár 1 kertész 1

Pedagógiai munkát segítők (külsős)

logopédus 1

A tudatos fejlesztés kiemelt feltételei közé soroljuk az ÓVODAPEDAGÓGUS MODELL SZEREPÉT: "Óvodai nevelésünk az óvodapedagógust kulcsfontosságú szereplőnek tekinti a nevelési folyamatban. A gyermek utánzási hajlamából következően az óvodapedagógusnak kiemelt azonosulást indukáló szerepe van. Óvodáskorban, de későbbi életkorokban is a példa a

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

90

leghatásosabb nevelő erők egyike. Sok múlik tehát azon, milyen értékeket preferál az óvodapedagógus, a gyermek környezete és azon belül elsősorban a család. Az óvónő kiegészíti a gyermek óvodai életében az anya szerepét. Az ő biztonságot és harmóniát sugárzó egyénisége feltétlenül hatni fog a gyermeki személyiség fejlődésére. A gyermek és az óvodapedagógus aktív együttműködése a felnőttől is másfajta beállítódást, viselkedést igényel. Nemcsak ő irányíthatja a gyermeket, hanem a gyermek is hat rá. Kapcsolatuk aktív és kölcsönös. Ez a pedagógusi magatartás feltételezi az önállóság, rugalmasság, döntési képesség, helyzetfelismerő képesség meglétét. Óvodapedagógusaink alapvető kompetenciája a gyermeki személyiséget övező bizalom megléte. Beosztás

Alapvégzettség

óvodavezető óvodapedagógus

vezetőhelyettes óvodapedagógus óvodapedagógus óvodapedagógus óvodapedagógus óvodapedagógus óvodapedagógus óvodapedagógus óvodapedagógus

Alapvégzettségen felüli végzettség vezető óvodapedagógus EU-s pályázatíró alapfokú számítógép kezelő

Képesítés

Terv

szakvizsga OKJ

óvodapedagógus óvodapedagógus óvodapedagógus

számítógép-kezelő fejlesztőpedagógus

szakképesítés

óvodapedagógus

számítógép-kezelő

óvodapedagógus


óvodapedagógus


óvodapedagógus

gyógypedagógia

szakképesítés

ECDL

óvodapedagógus óvodapedagógus

nyelvés szakvizsga beszédfejlesztő pedagógus fejlesztő pedagógus ECDL alapfokú számítógép-kezelő

pedagógiai pedagógiai asszisztens asszisztens pszichológus pszichológus

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

91

Nevelőtestületünk tagjai folyamatosan végeznek különböző témákkal és területekkel foglalkozó akkreditált tanfolyamokat, továbbképzéseket, melyek mind a Pedagógiai Programunk gyakorlati megvalósítását szolgálják /lsd. Intézményi Továbbképzési Terv/.

12.2. TÁRGYI FELTÉTELEK Tárgyi feltételeink kielégítőek. Eszközeink mennyisége és minősége lehetővé teszi a jó nevelőmunka végzését. Programunk alkalmazása speciális eszközöket nem igényel. Folyamatosan törekszünk, az állag megóvásra, megújítására és a felmerülő hiányosságok pótlására. Sok eszközt készítenek óvodapedagógusaink kreatív alkotómunkával. Korlátozott költségvetési keretünk és pályázaton nyert összegek segítségével intézményünkben megfelelő színvonalú tárgyi környezetet alakítottunk ki és folyamatosan a mai kor elvárásainak megfelelő fejlesztésén és megújításán dolgozunk. Pedagógiai Programunk megvalósításához rendelkezünk a szükséges helyiségekkel. A Pedagógiai Program megvalósításához szükséges eszközeink:

Játékok, játékeszközök

Mozgáskultúrát, mozgást fejlesztő eszközök

Ének, zene, énekes játék eszközei

Gézengúz Óvoda

-

építő játékok gyakorlójáték eszközei textil figurák bababútorok babák babakonyha, babaszoba és kiegészítő eszközei szerepjáték eszközei szabályjáték eszközei egyéni játékok ejtőernyő lépegető hengerek egyensúly-deszka hengerrel pörgő függő-billenő hinta trambulin egyensúlypörgő Body Roll labdák karikák Greiswald-készlet Bordásfalak Cintányérok triangulum fadob csettegő rumba-csörgő hangvilla xilofon

Pedagógiai Program

92

Anyanyelvi nevelés eszközei

Rajzolás, mintázás, kézimunka eszközei

Külső világ tevékeny megismerésének eszközei

Értelmi képességeket fejlesztő eszközök

Munkajellegű tevékenység eszközei

Speciális mozgásfejlesztő eszközök

-

metallofon hallásfejlesztő CD-k bábkészlet diafilmek maszkok fejdíszek mesekönyvek képkészlet az anyanyelvi neveléshez festékek ecsetek ollók ragasztó színes papír gyurma színes ceruzák zsírkréták rajztábla filctoll barkácsoláshoz szükséges anyagok társasjátékok Minimat 1.-2. síkidomok, téridomok színes rudak kistükör űrmértékek mágneses tábla diapozitívok KRESZ-szemléltető hanganyagok Lego társasjátékok dominók kirakók és párosító játékok memória játékok vödör talicska öntözőkanna seprű lapát kerti szerszámok tölcsér gördeszka pörgő Tini-kondi libikóka

Mindezeken kívül meglévő eszközeink tudatosabb, célszerűbb felhasználása programunk eredményességét, hatását erősítheti.

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

93

JEGYZETEK 363/2012. (XII.17.) Korm. rendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról Alapító Okirat – 2013. január 22. „Módosított Helyi Óvodai Nevelési Program”-unk – 2012.

IRODALOM 363/2012. (XII.17.) Korm. rendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet (R.) 22/2013.(III.22.) EMMI rendelet 18.§. Nemzeti Alaptanterv Bauer Gabriella: Az óvodai irodalmi nevelés módszertana Dr. Daróczy Erzsébet - Dr. Kovács György - Dr. Krajcsovszky József: Óvodapedagógia /Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1993/ Dr. Mészáros Judit - dr. Simon Tamás: Egészségnevelés - /Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1993/ Fábián Katalin: Tevékenységközpontú óvodai nevelési program Óvodai Nevelés Kompetenciaterület elméleti alapvetések Kondacs Mihályné - Podmaniczky Mária: Vizuális nevelés az óvodában - /Calibra kiadó, Budapest, 1993/ Kovács György - Bakosi Éva: Játék az óvodában - /Szerzői kiadás, Debrecen, 1995/ Kunos Andrásné /szerk./: Az óvodai testnevelési foglalkozások módszertana - /Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1993/ Porkolábné dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában Csendes Éva: Életvezetési ismeretek Szarkáné Horváth Valéria: Az óvodai ének-zene foglalkozások módszertana - /Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., 1995/ Zilahi Józsefné: Mese - vers az óvodában I. - /Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1993/ Kőbányai tehetségsegítő stratégia 2010. Kőbányai Tehetségszűrési protokoll (Nevelési Tanácsadó és Pedagógiai Szolgáltató Központ) Fogalomtár a Tehetségpontok számára (alapváltozat) összeállította: dr. Balogh László és dr. Mező Ferenc 2010. március 10. 126/2008. (XII. 4.) OGY határozat a Nemzeti Tehetség Program elfogadásáról, a Nemzeti Tehetség Program finanszírozásának elveiről, valamint a Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum létrehozásának és működésének elveiről Balogh László: Iskolai tehetséggondozás. Debreceni Egyetemi Nyomda, Debrecen, 2004. Czeizel Endre: Sors és tehetség. Fitt Image-Minerva, Budapest, 1997. Erika Landau: Bátorság a tehetséghez. Calibra, Budapest, 1997. Gyarmarthy Éva: A tehetségről. Arany János Tehetséggondozó Programiroda, Miskolc, 2001. Tóth László: Tehetségkalauz. KLTE, Debrecen, 1996.

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

94

Tóth László (2003): A tehetségfejlesztés kisenciklopédiája. Pedellus Tankönyvkiadó KFT. Debrecen, 288 oldal. Gyarmathy Éva: A tehetség háttere és gondozásának gyakorlata. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2007. Gyarmathy Éva: Hátrányban az előny Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, 2010. Landau, E.: A kreativitás pszichológiája. Tankönyvkiadó Budapest, 1974. Buda Mariann: Óriás leszel? A tehetséges gyerek. Budapest : Dinasztia Tankönyvkiadó, 2004. Gefferth Éva-Herskovits Mária: Csak keresni kell… A tehetséges gyerekekről nevelőknek. [Budapest] : Trefort, 2004. Csermely Péter: A tehetséggondozás és az óvodai gyakorlat (2010) http://www.tehetsegprogram.hu/publik%C3%A1ci%C3%B3k Gonda Judit: Tehetségről-óvodapedagógusoknak Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 2008 Gyarmathy Éva: A zenei tehetség (2009) http://www.ofi.hu/tudastar/zenei-tehetseg (2009) Gyarmathy Éva: Társas/vezetői tehetségek (2009) http://www.ofi.hu/tudastar/tarsas-vezetoi Gyarmathy Éva: Képzőművészeti tehetségek (2009) http://www.ofi.hu/tudastar/kepzomuveszeti Gyarmathy Éva: Matematikai tehetségek (2009) http://www.ofi.hu/tudastar/matematikaitehetsegek Dúró Zsuzsa: tehetséges gyerekekről mindenkinek Codex Print, 2004 Dúró Zsuzsa: Tehetségfejlesztés a családban Codex Print Herskovits Mária, Popper Péter, Ranschburg Jenő, Vekerdy Tamás: Jövőnk titka: a gyerek Saxum Kiadó Kft. 2009 A debreceni Sípos u-i óvodában Tehetségpontban szerzett szakmai tapasztalatok Dr. Péter-Szarka Szilvia: Korai tehetséggondozás: tehetségek az óvodában Tehetség folyóirat 2010 Czeizel Endre: Sors és tehetség /Fitt image-Minerva Budapest, 1997./ Gefferth É. – Herskovits M.: Csak keresni kell…/Trefort Kiadó, 2009./ Mező F. – Kiss Papp Cs. – Subicz I.: Képzőművész tehetségek gondozása /Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, 2010./ Dr. Ranschburg J.: A világ megismerése óvodáskorban /OKKER, 2002./ Szivák J.: A reflektív gondolkodás fejlesztése /Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, 2010./ Turmezeyné Heller E.: A zenei tehetség felismerése és fejlesztése /Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, 2010./ Vancsuráné Sárközi A.: Drámapedagógia a tehetséggondozásban /Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, 2010./

MELLÉKLET 1. Tehetségsegítő Program dokumentációi

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

95

Óvodánk Tehetségtámogató Programjának Dokumentációja A fejlődési napló kiegészítése Kiscsoportban kezdjük el a tudatos megfigyelést. Előfordulhat, hogy ekkor még nem tudunk majd választ adni, mert vagy nem mutatkozik meg, vagy nem elég fejlett valamelyik adottság. Középső csoport második félévétől már valószínűbb, hogy minden gyermeknek meghatározható az erős és gyenge oldala és talán egyre többen mutatkoznak kiemelkedő képességűnek is. /A tehetség természetéből valamint a fejlődés sajátosságából adódóan a már megmutatkozó területek változhatnak, pl., érdeklődési terület, erős oldal, gyenge oldal, stb. / A megfigyeléseket legalább félévente, , szöveges formában rögzítjük.

Fejlettségmérő lap /1. oldal/ Gyermek neve: ………………………………………………………………Jele: Megfigyelt időszak kezdete:…………………………………….Vége:…………………… 1. Inklúzió, integráció, gyermekvédelem, tehetséggondozás: Szempontok: családlátogatásról, Hallás, látás, mozgásfejlődés eredményei, intézkedések, megállapítások, javaslatok, hátrányos helyzet, SNI gyermek, korai fejlesztés, fejlesztő pedagógushoz jár, logopédushoz jár, pszichológushoz jár, Nevelési Tanácsadóban fejlesztő foglalkozásra jár, tehetségígéretet mutat, tehetségtámogató műhelyre jár. Szakértői vélemény száma. Megfigyelés időpontja:

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

96

Tulajdonságlisták Abban az esetben, ha a tulajdonságok közül adott területeken több jellemzővel rendelkezik egy gyermek, már az is jelzésértékű lehet, különös tekintettel, ha hátrányos helyzetű gyermekeket vizsgálunk. A Tulajdonságlista alkalmazható bármely életkorban. A tehetségjellemzők azonosítása folyamatosan is végezhető. Középső csoport második félévétől félévenként a tulajdonságlista segítségével, minden gyermeket számba véve történik meg a tehetségazonosítás. A dokumentumot a csoportdokumentáció között őrizzük. TULAJDONSÁGLISTA Általános tulajdonságok: - szeretné tudni, hogyan működnek a dolgok - kérdései szokatlanok - élénk a képzelete - összefüggéseket talál ott is, ahol más nem - ha valamit a fejébe vesz, azt meg is teszi - kitartóan megragad az őt érdeklő feladatoknál - kíváncsi, érdeklődő - kritikus önmagával és másokkal - óvodai tevékenységekben aktív - szabadidejében (amikor nem foglalkoztatják) aktívan foglalja el magát - fontos számára, hogy jól teljesítsen (maximalizmus) - sok energiája van - szeret új dolgokat megtanulni - önállóan alkot véleményt - jó az emlékezete - ismeretei valamely területen kiemelkedők (divergens) - ismeretei sok területről származnak (konvergens) - szókincse gazdag - jó tervező és szervező - gyorsan észrevesz dolgokat - térben jól tájékozódik - jól tesz különbséget dolgok között - jól hasonlít össze dolgokat - elvont fogalmakat használ - logikusan gondolkodik - megérti problémák, helyzetek lényegét - kreatív (gondolatai és/vagy alkotásai) - jó a humorérzéke - ismeretlen helyzetben feltalálja magát - érdeklődik a betűk iránt, esetleg már magától megtanult olvasni - foglalkoztatja az élet, halál kérdése Képzőművészeti tehetség tulajdonságlista: - sok időt tölt rajzolással - korán, akár már 2 éves korában felismerhető alakot rajzolt - munkájában újszerű elem is megmutatkozik - kreatív az eszközök, technikák alkalmazásában - vizuális feladatokban kiváló

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

97

- szereti magát rajzban kifejezni - képekben gondolkodik - változásokat jól észreveszi a képen - kiváló a vizuális emlékezete - sok részletet ábrázol - rajza realisztikus - ügyesen másol - jó a vizuális memóriája - színek használatához jó érzéke van Zenei tehetség tulajdonságlista: - jó hallása van, könnyen azonosít hangokat, akkordokat - különösen érzékeny a hangokra - szeret zenét hallgatni - jó ritmusérzéke van - saját dallamot talál ki - a hangerősséget hatásosan tudja változtatni (érzi a zene érzelmi hatását) - énekel, vagy hangszeren jártszik rendszeresen - könnyen átalakít egy dallamot, variációkat talál ki - könnyen emlékszik a dallamokra - kitartóan és nagy koncentrációval foglalkozik a zenével - családjában van zenész, vagy zenerajongó - már kétéves kora előtt tud dallamokat énekelni. Matematikai tehetség tulajdonságlista: - logikus matematikai gondolkodás - matematikai műveleteket kreatívan old meg - ismeri a számjegyeket - számviszonyok felismerése, megkülönböztetése - számrelációk felismerése - geometriai tulajdonságok felismerése - tér és időbeni relációk felismerése - kiemelkedően jó vizuális képzelet jellemzi. - könnyen fordít a gondolkodásán - kiváló emlékezete van számokra, formákra, stb. - kitartás és feladat elkötelezettség a problémamegoldásban Szociális területen tehetséget mutató gyermek tulajdonságlistája: - bátran alakít kapcsolatokat, esetleg kezdeményező - érzéseit szavakba tudja foglalni - igazságérzete nagyon fejlett - hatékony az együttműködésben - mások megértésére törekszik - fejlett vezetői készségekkel rendelkezik - ügyes a szervezésben - jól kommunikál - van önbizalma - tud bocsánatot kérni, ha valakit megbántott - figyelembe veszi mások érzéseit

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

98

- vita esetén megoldást keres - segít másoknak - közös feladat megoldáskor vannak ötletei - vitában reagál a másik véleményére - tud másoktól eltérő módon választani, dönteni - tud kedveset mondani (dicsérni, vigasztalni) másoknak sérelmezi, ha valaki nem tart be egy megállapodást - képes a konfliktusait valamilyen szinten megoldani

A tulajdonságlista alkalmazásához segédanyag Az óvodáskor rajzai megdöbbentően kifejezők és kreatívak. A gyerekek nem a valóságot ábrázolják, képzeletük alakítja rajzaikat, játszanak a színekkel, formákkal. A vizuális területen kiemelkedő képességű gyerekek ugyanazokon a rajzfejlődési fázisokon mennek végig, amelyeken társaik, legfeljebb hamarabb kezdenek rajzolni, és gyorsabban fejlődnek ezen a téren. Rajzaik hamar elérik a realisztikus szintet. Nagyon sok részletet rajzolnak, három-négy éves korban már képesek a perspektívát is ábrázolni (Forrás:Gyarmathy: A képzőművész tehetségek OFI 2009.) A muzikalitás a legkorábban megjelenő tehetségfajta. A zenei tehetségek gyakran előbb tanulnak meg énekelni, mint beszélni. Zenei képességekkel valamilyen szinten minden gyerek rendelkezik, a különbségek azonban hatalmasak lehetnek. A zenére való fogékonyság szintén mindenkire jellemző, de csak kevesekre oly mértékben, amilyen mértékben a zenei tehetségekre hatnak a hangok már egészen kicsi koruktól kezdve. A zenei tehetség legelső jele a gyerekeknél a zene iránti nagy érdeklődés és az érzékenység a hangokra. Nem feltétlenül csak a zenei hangok fontosak számukra, bármiféle zaj, zörej is mélyebben hat rájuk. A zenei érzék szenzitív periódusa kilencéves kor körül zárul, tehát eddig az életkorig kell a gyerek zenei képességét megalapozni. Így a korai zenei nevelés számít inkább a tehetség előfeltételének, s nem a gyerek tehetségének korai megnyilatkozása. A zenei tehetségek szülei gyakran maguk is zenészek. (Forrás: Gyarmathy: Zenei tehetség, OFI 2009.) A matematikai tehetség igen korai életkorban megmutatkozik. A számoló tehetségek és csodagyerekek főképpen kiemelkedően hosszú távú emlékezetükkel tűnnek ki. A kiváló matematikai gondolkodású gyerekek már korán nagy érdeklődést mutatnak a számok iránt. Gyakran érzelmileg fordulnak a számok felé, némelyeket megszemélyesítenek, lehetnek kedvenc számaik, és olyanok, amelyeket csúnyának tartanak. Szeretik a számjátékokat, élvezettel számolnak, keresnek és találnak összefüggéseket. Szeretik a kirakójátékokat, a téri rejtvényeket, mintákat. Játékaikat rendszerezik, szortíroznak, osztályba sorolnak sok mindent. A zene gyakran erősen kapcsolódik a matematikai tehetséghez. A számolásban kiváló gyerekekből azonban nem feltétlenül lesz matematikus tehetség. A jó szociális képességek azt jelentik, hogy valaki a társas viszonylatok bonyolult rendszerében jól kiismeri magát, hatékonyan tud cselekedni, együttműködni, befolyásolni, irányítani másokat, saját elképzelését másokkal el tudja fogadtatni, mások igényeit felismerni és figyelembe venni és jó kapcsolatokat kialakítani. A tehetséges emberek jelentős része vezetőpozícióba fog kerülni, tehát a szociális kompetencia fejlesztése azoknál is nélkülözhetetlen, akik más területeken mutatnak tehetségre utaló jegyeket. (Landau, 1996.)

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

99

A képességterületek nem állíthatók rangsorba. Valamely szociális területen kiemelkedő képesség, praktikus intelligencia legalább olyan fontos az életben való boldoguláshoz és sikerességhez, mint a kognitív vagy más művészi tehetség. Tehetséggondozás dokumentálása a csoportnaplóban Tehetséggondozás Tulajdonságok: /tulajdonságlista a I. Feljegyzés időpontja: Tehetség Program ………………….. mellékletében /gyermekek jele/ található/ Képzőművészeti tehetség:

II. Feljegyzés időpontja: ………………….. /gyermekek jele/

Zenei tehetség:

Matematikai tehetség:

Szociális területen tehetség:

Mozgás

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

100

Szülők tapasztalatainak megismerése A kiemelkedő képességek kibontakozásához a környezeti feltételek nagymértékben hozzájárulnak. Általában a szülők nem tájékozottak, vagy minimális ismeretekkel rendelkeznek a tehetség témakörben. Ellenben minden szülő arra vágyik, hogy a gyermeke okos, ügyes legyen. Erről alkotott elképzeléseik tele vannak illúzióval: a tehetséges gyermek mindig jól teljesít. Azt szeretnék, hogy egyes képességeik torony magasan meghaladják társaikét, és egyébként legyenek olyanok, mint a többi normális gyerek. A család értékrendjében nem elég hasznosnak ítélt képességeket nem értékelik, (nem lehet megélni belőle) fejlesztésüket, gyakorlásukat nem támogatják. A szülők bevonása szükséges és fontos a tehetséggondozásba. Előfordulhat, hogy otthon, a családban fedezik fel előbb a gyermek különleges képességét. Azonban az a gyakoribb, amikor a nevelési-oktatási intézményben történik meg az azonosítás. Az óvodapedagógus részéről nagy tapintat szükséges az információcsere folyamán. A szülők tapasztalatairól való tájékozódás a kiindulópontja a kiemelkedő képességű gyermek gondozásában való együttműködésnek. Az információszerzés történhet szóban, fogadóórán, vagy írásban is. A bizalmas légkörben történő személyes beszélgetés informatívabb lehet mind a két fél számára. Nem feltétlenül szükséges rögtön rákérdezni a tehetséget mutató területre. Először érdemes feltérképezni, hogy otthon hogyan látják a gyermeket. A későbbi kapcsolattartás, tanácsadás folyamán történhet a speciális, a tehetséggondozásra vonatkozó segítségnyújtás. Javasolt kérdések: - Mit szeret a gyermek leginkább tevékenykedni otthon? - Mi a kedvenc játéka? - Mi érdekli leginkább? - Amikor nem foglalkoztatja senki, akkor mivel foglalja el magát? - Miben a legügyesebb? - Melyik tevékenységben igényli a legtöbb segítséget? stb..

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

101

Az óvodai tehetségazonosítás pszichológiai módszerei, eszközei Az óvodai élet második évének végén az óvodapedagógusok által végzett megfigyelések, valamint az MSSST vizsgálat eredményei alapján kerül sor a pszichológiai tesztek felvételére a kimagasló képességeket mutató gyermekek esetében. A mérőeszközt a pszichológus választja ki.

1.

Mért terület Figyelem

2.

Vizuális emlékezet

3.

Akusztikus emlékezet

4.

Matematikai érdeklődés, számolási képesség:

5.

Kreativitás

6.

Egyéb részképességek: rajzképesség / szociális készségek / zenei képesség / mozgás…stb

Mérőeszköz Kis Pierron KIM – tábla az iskolaérettségi tesztbattériából 10-12 szó visszamondása, amit háromszor elismétlünk: KPT-ből szám-, és mennyiségfogalom az iskolaérettségi tesztbattériából

Egyéni/csoportos csoportos (4-6 fő) csoportos (4 fő)

egyéni csoportos + egyéni

Logikai képességek

Második év vége, vagy harmadik év eleje

Torrance körök, v. csoportos Madárfészek teszt és kreativitás játék egyéni

csoportos koordinátor egyéni kiválasztott gyerekkel pszichológus WISC-IV. egyéni logikai játék

7.

Mérés időpontja

– –

Kiegészítő vizsgálatok szükség szerint: 1. Beszédkészség felmérés - Düss-Thomas mesék 2. Grafomotorika - Bender A B 3. Érzelmi - firka, elvarázsolt család Kiegészítő vizsgálatok szervezeti kerete: csoportos

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

102

Az óvodai-iskolai pszichológiai tehetségszűrés tesztjeinek rövid ismertetése 1. Figyelmi képességek (Pieron teszt): A teszt során megadott idő alatt bizonyos alakzatokat kell azonosítania és jelölnie a teszt kitöltőjének. A teszt ikonokat használó gyerekváltozatát (szék-lámpa teszt) használtuk. A teszteredményekből a figyelem-koncentráció élességére, pontosságára, a figyelem fáradékonyságára is következtethetünk. Az átnézett elemszám mennyisége a gyermek munkatempóját mutatja, míg az átnézett elemek száma és a vétett hibák aránya a figyelmi teljesítmény minőségére utal. 2. A logikai képességeket mérő teszt (Raven): Absztrakt vizuális információkkal dolgozik. Gyermekekkel az egyszerűbb és rövidebb, ún. színes Raven változatot használtuk. A gyerekeknek egy képekből álló sorozat hiányzó elemét kell kiválasztaniuk adott lehetőségek közül, miközben a feladatok fokozatosan nehezednek. A Raven teszt nonverbális, így nagy erőssége, hogy meglehetősen jól lehet vele mérni a kora vagy szociokulturális háttere miatt verbálisan gyengébb, vagy nem magyar anyanyelvű tesztalanyokat is. 3. A kreativitást a Torrance-teszt segítségével vizsgáltuk: Egyszerű körök értelmes ábrákká való kiegészítésére kértük a gyerekeket. Az egységnyi idő alatt elkészült ábrák száma (fluencia) a kreatív ötletek számosságát fejezi ki. A gondolkodás rugalmasságát (flexibilitás) jelzi, hogy az elkészült ábrák azonos vagy eltérő tárgykörbe sorolhatóke be, illetve hány különböző kategória jelenik meg. Az értékelés további szempontja az ötletek populáción belüli egyediségére illetve egyedülállóságára, eredetiségére (originalitás) vonatkozik. Végül a komplexitás értékelése a szempontváltás képességét emeli ki. 4. A vizuális emlékezet vizsgálata az ún. KIM tábla segítségével: Bizonyos explorációs idő után kilenc ábrát kell megfelelően elhelyeznie a gyermekeknek. 5. A matematikai készségek tekintetében: Azt vizsgáltuk, hogy milyen számkörben alakult ki az elvont számfogalom ill. képes-e azokkal matematikai műveleteket végezni, valamint, hogy kialakult-e a mennyiségállandóság fogalma. Ezeket a készségeket az iskolaérettségi vizsgálatban is használatos feladatokkal, korongok és pálcikák segítségével tettük. 6. Az akusztikus emlékezetet: A GMP tesztből vett 12 szó felidézésével vizsgáljuk. A szavakat sorrendben kétszer hallgatják meg a gyerekek, ezután fel kell idézniük annyit, amennyit tudnak. Harmadik meghallgatás után szintén felidézés következik. Az akusztikus emlékezeten kívül ezzel a vizsgálattal a rövidtávú memóriát, illetve a tanulási készséget is mérhetjük 7. A WISC-IV tesztet: Egyéni helyzetben vesszük fel a gyermekekkel. Ez a teszt az intelligenciastruktúra mérésére szolgál, vagyis a problémamegoldásra irányuló szellemi képességek összességét méri. Tíz szubteszt található benne, mindegyik több részfeladattal, amelyek a könnyebbtől haladnak a nehezebbek felé. A teszt eredményeképpen a következő mutatókat kapjuk: a) Verbális megértés Index - verbális fogalomalkotás, verbális gondolkodás, környezetből való információ felvétel, lexikális tudás; b) Perceptuális következtetés Index - fluid gondolkodás, vizuálisan bemutatott feladatok, c) Munkamemória Index - figyelem, koncentráció, rövidtávú memória, d) Feldolgozási sebesség - mentális és grafomotoros folyamatok összhangja egyszerű, vizuálisan bemutatott ingerek esetén; figyelem, koncentráció, monotóniatűrés, e) Teljes teszt IQ - intelligencia hányados az összes feladat (szubteszt) alapján. A tesztek és konzultációk eredményeinek felhasználásával alakult ki a tehetségszűrés végső eredménye, a tehetségfejlesztő és – dúsító programok résztvevőinek végleges névsora.

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

103

A Tehetségígéret gyermekek életútjának nyomon követése „Tehetség Útlevél” A gyermek adatai Név: Életkor a felfedezés időpontjában: A felfedezés módja (szűrés, egyéb): Kiemelkedő képessége/tehetségterülete: / nevelési év

/

nevelési év

/

nevelési év

nevelési év

/

Mentor neve Tehetségfejlesztést támogató programok (műhelyek, projektek, szakkörök, egyéni fejlesztés, stb)

Intézményi módjai

támogatás

egyéb

Intézményen kívüli támogatások (pl. kerületi pályázati programban, más intézmény/Tehetség-pont programjában való részvétel) Versenyeken elért eredmény Megjelenési lehetőségek biztosítása (fellépés, kiállítás, kiadvány…)

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

104

…………………………MŰHELY Célok:

Időpont:

Téma, feladatok:

Tapasztalatok:

1. - 2.

3. - 4.

5.

6.

7.

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

oldal 105

Gyermek jele:

TEHETSÉG MŰHELYBE JÁRÓ GYERMEKEK …………….mű …………….mű …………….mű …………….mű hely hely hely hely

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

oldal 106

Igazolás szakmai tapasztalatcseréről A Kőbányai Gézengúz Óvoda (székhely: 1107 Budapest, Zágrábi u. 13/a.) óvodavezetőjeként igazolom, hogy: a …………………………………………………..intézmény, Tehetségpont munkatársai 20...………………-én intézményünkben szakmai tapasztalatcserén vettek részt, amelynek keretében megismerték óvodánk tehetségazonosító-gondozó tevékenységét.

Budapest, 20………………..

……………………………………..

Kőbányai Gézengúz Óvoda

……………………………………..

…………………………………..

Intézményvezető

óvodavezető

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

oldal 107

Együttműködési megállapodások amely létrejött egyrészről a ……………………………………………………… (székhely: ………………………………… képviseli: ………………………. elérhetőség: ……………………………….; e-mail:…………….. kapcsolattartó: ………………………………………….. másrészről a Kőbányai Gézengúz Óvoda Tehetségpont (székhely: 1107 Budapest, Zágrábi u. 1-3. .; képviseli: …………………………… óvodavezető; elérhetőség: 261-6436; email: [email protected];kapcsolattartó:…………………………… ) Az együttműködés célja: Rendszeres szakmai tapasztalatcserékkel segíteni, támogatni, gazdagítani az együttműködő partnerek tehetségazonosító, tehetséggondozó, tehetség tanácsadó tevékenységét az óvodás korosztály vonatkozásában. A tehetségsegítő szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyeinek javítása. A térségi (kőbányai) hálózati működés támogatása. Jó gyakorlatok elterjesztése.

Az együttműködő partnerek vállalják, hogy a célok együttműködnek, tájékoztatják, és kölcsönösen segítik egymást.

megvalósítása

érdekében

Budapest, 20………………………..

Kőbányai Gézengúz Óvoda

……………………………………

……………………………….

………………………………

Óvodavezető

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

oldal 108

Tehetség tárgyú pedagógus képesítés /együttműködési megállapodás kinevezés képesítéseket igazoló iratok szakvizsga tanúsítvány

Pszichológus képesítés /együttműködési megállapodás kinevezés képesítéseket igazoló iratok szerződés

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

oldal 109

Tehetségprofil Gyermek neve: Születési ideje: Tehetség terület:

Pszichológus véleménye:

Óvodapedagógusok véleménye: /intellektuális, motiváció jegyek, kreativitás, vezetői tulajdonságok/ erős oldal:

gyenge oldal:

………………………. pszichológus

…………………………… ………………………… óvodapedagógus/ok/ óvodavezető

Budapest, 20…………………..

Gézengúz Óvoda

Pedagógiai Program

oldal 110

A. PEDAGÓGIAI PROGRAM. Készítette: Kőbányai Gézengúz Óvoda Nevelőtestülete

Recommend Documents