A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM HÍRLAPJA MEGJELENIK KÉTHETENTE MELLÉKLET. XIV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM április oldal. 5. oldal. 16

A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM HÍRLAPJA – MEGJELENIK KÉTHETENTE

XIV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM – 2013. április 8.

MELLÉKLET

19. oldal

5. oldal 16. oldal

téma

Egyénre, csoportra szabva!

Tudatalatti, álom és tanulás – így lehetne könnyebb

BALOGH Robert írása

Gyakorló tanárként, tankönyvíróként hogy áll a tanítási módszerekhez? A módszer az eszköz-, nem célkategória. A cél mindig valaminek a megértetése, egy anyag megtanulása, egy probléma megoldása. Ehhez eszköz a módszertan. Egy tanár minél inkább járatos a módszertanban, annál nagyobb eszközkészlete van a hatékony tanulássegítésre és a tanulási célnak megfelelõ módszer személyre vagy csoportra szabott kiválasztására. Mennyivel lett nehezebb irodalmat tanítani az elmúlt évtizedekben? Nem nehezebb, más lett. Amikor elkezdtem tanítani, akkor az olvasás, mint szabadidõs tevékenység meglehetõsen elõkelõ helyet foglalt el a társadalom egészében – negyedik, ötödik helyen tartózkodott – most a huszonnegyediken. Ebbõl a szempontból nehezebb, mert megváltozott a világ, de amit tudunk arról, hogyan lehet a szövegekhez jól közelíteni, hogyan lehet az olvasót bevonni a szöveg élvezetébe, az is változott. Az irodalomtanárok kezébe új lehetõségek kerültek, amelyekkel megszerettethetik az irodalmat, vagy segíthetik olvasóvá nevelni a mai fiatalokat is. Felvillantana pár lehetõséget? Stratégiai szempontból is eredményes az együttmûködésen alapuló tanulás, ami az empátiát és a toleranci-

át is fejleszti, természetes dialógust tud generálni a mûvek és a befogadók között. Nem a tanár-diák, hanem a diák-diák interakciók kerülnek elõtérbe. Pár évtizede errõl még nagyon keveset tudtunk. Ott van a projekt-pedagógia, a múzeumpedagógia, a tanulói portfólió, mint tanulási lehetõség, vagy a kreatív írás, a drámajátékok… Ezek mind kinyitják és párbeszéd és tevékenységközpontúvá teszik a megértést és tanulást. A tankönyvsorozatához preferál egy módszert, vagy mindegyikbõl szemezget? Az új tankönyvsorozatomban, a kilencedikeseknek írott kötethez illesztettem egy kiegészítõ füzetet, amelyben hetven-nyolcvan tanítási módszert ismertetek röviden, szótárszerûen. Abban a könyvben ezeket a technikákat használom, a feladatadásban is természetesen. A tanároknak is fontos lenne ezekben a módszerekben tájékozottnak lenni. A most zajló közoktatási átalakulás, az új kerettanterv kedvez az alternatív módszereknek? Az átalakulás ellene megy az interaktivitásnak, a minõségi szempontról áthelyezi a hangsúlyt a mennyiségire. A tizenkettedikes könyvem fölött ülök most, meg szeretnék felelni a tantervnek és a saját elvárásaimnak is, így még vagy ötven oldalt kellene beillesztenem... Olyan választásokban realizálódik a döntéskényszerem, hogy Bulgakov maradhat a tankönyvben vagy Garcia Marquez. Kár lenne kihagyni valamelyiküket.

Lukács Dávidot elõadása kapcsán arról faggattam, hogy lehet-e kutatási eredményeit hasznosítani az oktatás terén, és ha igen, hogyan? KISS Martina írása

Úgy gondolom, hogy a szubliminális repetitív ingerlés révén megkönnyíthetõ lenne a tananyag memorizálása, illetve könnyebb lenne annak a felidézése – mondja Lukács Dávid, majd hozzáteszi: Például amikor egy projektorral levetítünk valamit, használhatnánk az érzékelési küszöböt, s vetíthetnénk így esetleg képet vagy szöveget. De elképzelhetõ lenne egy auditoros inger is, például magnón keresztül, vagy akár ezeknek a komplex összetétele is, amikor egyszerre jellene meg audio-inger és vizuális-inger. Azt, hogy az érzékküszöb alatti jelekre így emlékezünk, a fiatal kutató szerint akár a nyelvtanulásban is hasznosíthatnánk: Sokat gondolkodtam azon is, hogy a nyelvtanulás kapcsán, hogyan lehetne mindazt hasznosítani, amit már tudunk a memóriáról, illetve a szubliminális ingerekrõl. Az a tapasztalatom, hogy habár nem túl modern megoldás, de sok helyen szeretnek magoltatni az emberekkel, például amikor szavakat kell tanulni. Ezen a téren például be lehetne vetni a küszöb alatti ingereket. Sõt, azt feltételezem, hogy komplex ingerrel, amikor hangot és képet is felvillantunk, akár harminc, vagy még több százalékkal elõ tudnánk segíteni a szótanulás hatékonyságát. Mondhatni, hogy kevesebb erõfeszítéssel ugyanúgy, vagy pedig ugyanannyi erõfeszítéssel sokkal jobban megtudnak tanulni valamit az emberek. Más anyagok esetében pedig el tudom képzelni azt, hogy történetek alapján képekkel, vagy a fontosabb szavak újramegjelenítésével a szöveg olvasása közben, vagyis ha az ember ezekre a szavakra/képekre jobban rákoncentrálna, akkor azok megjelennének az álommunka közepén, és így másnap, ha minden részletre nem is, de a fontosabb szavakra/képekre emlékezne az illetõ. Mindez pedig tantárgyfüggetlen, tehát véleményem szerint ez a módszer bármelyik tantárgyra rávetíthetõ lenne.

Impresszum

ILLUSZTRÁCIÓ: CSORTOS SZABOLCS

Pethõné Nagy Csilla a PTE Babits Gimnáziumának tanára

UnivPécs – A Pécsi Tudományegyetem hírlapja

Alapító: Pécsi Tudományegyetem, felelôs kiadó: dr. Bódis József rektor, kiadó: Pécsi Tudományegyetem, 7622 Pécs, Vasvári Pál u. 4., fõszerkesztô: Harka Éva, lapszerkesztõ: Balogh Robert, lapterv, tördelõszerkesztõ: Wéber Tamás, olvasószerkesztô: Gödör Csenge, képszerkesztõ: Csortos Szabolcs, hirdetési tanácsadó: Fülöp Flóra, 30/412-87-68, terjesztés: Filákovity Dusán, fotóriporter: Dobokay Máté, Márk Mirkó, Villányi Máté, állandó munkatársak: Kiss Martina, Földesi Mihály Tamás, Gerse Debóra, Gyuricza Márta, Herman Ákos, Janáky Zita, Lugosi „scham” Tamás, Andy C. Rouse, Rédei Viktória, Szalóki Bence, Tenyeri Anna

A Magyar Egyetemi és Fõiskolai Sajtó Egyesület tagja A SPINE (Student Press in Europe) tagja

Szerkesztôség: 7622 Pécs, Vasvári P. u. 4. 1. em. 123, telefon: 72/ 501-500/12140, 12122, e-mail: [email protected], www.univpecs.pte.hu Nyomda: PAUKER-Holding Nyomdaipari Kft., Budapest, felelôs vezetô: Vértes Gábor, ügyvezetõ igazgató HU ISSN 1586-1767, Megjelenik 8.000 példányban

2

UnivPécs 2013. április 8.

Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelõje az OBSERVER Budapest Médiafigyelõ Kft. 1084 Bp. Auróra u. 11. Tel.: (+36-1) 303-47-38, Fax: (+36-1) 303-47-44 [email protected]

téma

Tudat alatti tanulás? A Pécsi Pszichológus Napok (Pszieszta) idei programsorozata alatt, ahogy minden évben, idén sem csak az oktatók és vendégelõadók, de a tanszék hallgatói is tartottak elõadásokat. Lukács Dávid a hallgatói szekcióban az Észlelési küszöb alatti ingerek bemutatásának hatása az emlékezeti teljesítményre címmel tartott elõadást. KISS Martina írása

Az észlelési küszöb alatti ingerek (szaknyelven szubliminális ingerek), melyeket az analitikus pszichológusok csak tudatalattinak, illetve tudatelõttes ingernek neveznek, olyan rövid ideig tartó vagy kis intenzitással bíró ingerek, melyeket észlelünk, de nem tudjuk megmondani, hogy mit láttunk/hallottunk. (Ennek ellentéte a szupraliminális inger, amikor nem csak észlelünk, de meg is tudjuk mondani, hogy mi volt az.) Az elmúlt évtizedekben sokan vizsgálták a küszöb alatti ingereket, többek között Packard, aki kísérlete során egy szupermarketben hat hónapig sugároztatta a „Becsületes leszek”, és a „Nem fogok lopni” mondatokat, melyek hatására az észlelt hiány 90%-kal, a lopás pedig 65%-kal csökkent. Ezzel Packard bebizonyította, hogy ezek az ingerek hatással vannak az emberi viselkedésre. Ugyanakkor a szubliminális ingerek hatással vannak érzelmeinkre is. Lukács Dávid Su Young Lee és munkatársai kísérletét hozta példának, akik arcképeket primingoltak arcokkal, melyek pozitív, vagy negatív érzelmeket fejeztek ki. Ezeket az alanyoknak két szempont alapján kellett értékelniük, hogy az arc menynyire õszinte, illetve, hogy az milyen hatással van az érzelmeikre. A félelemmel primingolt képek alapján az alanyok sokkal negatívabb érzelmeket éreztek át, mint például a boldogsággal primingolt képek esetében.

A harmadik dolog, melyre a küszöb alatti ingerek hatással vannak, a kogníció. Bragh kísérletében egy ambivalensen viselkedõ személyre szubliminálisan rávetítték, hogy rosszindulatú, melynek következtében az emberek hajlamosabbak voltak ezt a személyt gonoszabbnak is feltételezni. Késõbb a kísérletet más szavakkal (kedves, félénk) is megismételték, a konzekvencia pedig ekkor is ugyanaz volt. Lukács Dávid Dixon kutatásai alapján arra volt kíváncsi, hogy ezek az ingerek milyen hatással vannak a memória kapacitására. Saját kutatásában az észlelési küszöb alatti, valamint a repetitív primingot hívta segítségül, magyarul elõször egy képet, majd egy azzal megegyezõ szót vetített le az alanyoknak. A kísérletben három csoport vett részt: egy olyan csoport, ami ismétlõdõ észlelési küszöb alatti ingert kapott; egy másik csoport, ami olyan ingereket kapott, amik egymással nem összefüggésben álló, összevissza ingerek; valamint egy kontrollcsoport. A memóriát a kísérletet követõ napon is tesztelte, így mutatva rá a küszöb alatti ingernek a hosszú- és a rövidtávú memóriára gyakorolt hatásaira. Lukács Dávid feltevése az volt, hogy az ismétlõdõ ingert kapó csoport jobb eredményt fog elérni a másik két csoporthoz viszonyítva, vagyis annak tagjai több tudat alatt felvillantott képet és szót tudnak majd felidézni, illetõleg esetükben kevesebb lesz a téves felismerés. Annak a csoportnak a tagjai, akik az ismétlõdõ tudatalatti ingereket kapták, a kontrollcsoporthoz képest 20%-kal jobb eredményeket értek el, illetve 82%-kal volt átlagosan kevesebb a tévesztések mennyisége. Viszont meglepõ módon a disszonáns csoport nem mutatott semmilyen eltérést a kontrollcsoporthoz képest. Másnap a repetitív ingereket kapott csoport átlagosan 23%-kal tudott több szót felidézni, míg az össze-vissza jeleket kapott csoportnál 86%-kal több hibás eredmény született.

S.O.S. ÉLET Telefonszolgálat este héttõl reggel hétig ingyenesen, anonim módon hívható.

Telefonszám: 06-80/505-390 UnivPécs 2013. április 8.

3

egyetemi élet

Víz – jogunk van hozzá

hírek KISFALUDY L AJOS ALAPÍTVÁNY DÍJA

KÖZOKTATÁSI VEZETÕ ÉS PEDAGÓGUS-SZAKVIZSGA A PTE BTK 2013 szeptemberétõl tervezi indítani a Közoktatási vezetõ és pedagógus-szakvizsga szakirányú továbbképzési szakot. A közoktatási vezetõ szakképesítés megszerzése során nem csupán ismeret átadása, hanem személyre szabott kompetenciafejlesztés, vagyis a tudás, a képesség és az attitûd transzverzális fejlesztése történik. Mindez egy vezetõ (iskolaigazgató, önkormányzati, gyámüggyel foglalkozó, tanácsadói munkakört ellátó) szakember esetében elengedhetetlen és különös fontosságot nyer. Bõvebben: http://www.btk.pte.hu/hirek/1221

HENKEL ART.AWARD. 2013: MÛVÉSZETI DÍJ KÖZÉP-KELET-EURÓPA 23 ORSZÁGÁBAN A közép- és kelet európai régió 23 országának kreatív vizuális mûvészeinek jelentkezését várják az idén tizenkettedik alkalommal meghirdetett Henkel Art.Award. mûvészeti pályázatra. A Henkel Central Eastern Europe (Henkel CEE) által kiírt, valamint a KulturKontakt Austria és a bécsi Museum of Modern Art (Museum der Modernen Kunst Stiftung Ludwig Wien – múzeumok) által is támogatott pályázat díjának összértéke 35 ezer euró. A gyõztesnek a 7000 eurós fõdíj mellett lehetõsége nyílik arra, hogy mûveibõl saját kiállítást rendezzen hazájában, illetve a bécsi múzeumokban. További információ: http://artaward.henkel-cee.com vagy www.facebook.com/HenkelArtAward

4

FOTÓ: CSORTOS SZABOLCS

A Kisfaludy Lajos Alapítvány díját, amely a modern gyógyszerkutatással (szintézis, analitika, hatóanyagok biológiai vizsgálata) kapcsolatos nívós publikációs tevékenységet hivatott jutalmazni, 2013-ben is kiadja. A díjra egyetemi tanárok, kutatóintézet-vezetõk terjeszthetik fel olyan munkatársukat, aki 2012-ig nem töltötte be 38. életévet. Egy intézetbõl/tanszékrõl csak egy, az adott egységen belül a legjobbnak ítélt publikáció jelölhetõ. A felterjesztéseket elektronikus formában legkésõbb május 6-ig kell beküldeni a [email protected] e-mail címre. Bõvebben: http://aok.pte.hu

Aktuális és hatékony – így lehetne jellemezni az A vízhez való jog és a magyar alapjogvédelem rendszere címmel március 29-én a Tudásközpontban tartott konferenciát, melyet az Alapvetõ Jogok Biztosának Hivatala, a Külügyminisztérium, valamint a PTE ÁJK Európa Központja közösen szervezett. ÁMÁN Anna írása

Az Alaptörvény P) cikke bevezeti a nemzet közös öröksége fogalmat, amely a nemzedékek közötti igazságossághoz kapcsolódva az állam és polgárainak kötelezettségévé teszi a természeti erõforrások, valamint a kulturális értékek védelmét és megõrzését. A konferencia ezek közül a vízhez való jogot és az ivóvízbázisok védelmét vizsgálta: az elõadók ezen alapértékek védelmének alkotmányos határait próbálták kijelölni. 884 millió ember nem jut biztonságos és tiszta ivóvízhez a WHO adatai szerint – mondta Jean Benoit Charrin, aki a Water Lex Instituiont mutatta be. Ez a szervezet mûködteti a www.waterlex.org weboldalt, melyen egy bõvülõ adatbázisban az egyes országok vízzel kapcsolatos szabályozásait lehet nyomon követni. A francia szakember többek között arra a kérdésre is kitért, hogy mely állam milyen összetételben finanszírozza a vízdíjat, egy összehasonlítással hívva fel a figyelmet arra, milyen aránytalan eltérések vannak a különbözõ vidékek között. Mozambikban például az ivóvízzel kapcsolatos költségek elenyészõ hányadát fizeti a helyi közösség, az afrikai állam ebben is aránytalanul a nemzetközi finanszírozásra támaszkodik.


Az anyagi vonatkozások fontosságát még jobban kiemelte Szilágyi János Ede. A Miskolci Egyetem kutatója rámutatott arra, hogy bár a víziközmûvekrõl szóló új törvény egy része egyfajta garanciát adhat a vízhez való jogra – 20 liter/fõ/nap mennyiséget ír ugyanis elõ a szolgáltatónak arra nézve, hogy nem fizetés esetén mennyire korlátozhatja a vízszolgáltatást –, a mélyszegénységben élõk ellátottsága ugyanakkor további konfliktusok és problémák forrása lehet. Elõadásában elhangzott az is, milyen kihívások jellemzik a magyar víziközmû-szektort: elmaradtak a fejlesztések, a vízveszteség az elavult hálózatok miatt rendkívül nagy, 20–35%. A víziközmû-szolgáltató szektor elaprózódott szerkezetû, összesen 400 van az országban, de a 35 legnagyobb látja el a fogyasztók 85%-át. A rekonstrukcióra érett vezetékhálózat aránya kb. 75%. Míg a víz árában a rekonstrukcióra kalkulált rész Németország esetében 69%, addig a magyar díjban mindössze 11%. A konferencia témájának aktualitását jelzi az Európai Bizottság által 2012 októberében regisztrált A Víz és a szennyvízhálózat emberi jog! A Víz közjó, nem árucikk! elnevezésû európai polgári kezdeményezés. 2010 júliusában az ENSZ Közgyûlése a biztonságos és tiszta ivóvízhez való hozzáférést, valamint a megfelelõ szennyvízhálózatot alapvetõ emberi joggá nyilvánította. A javasolt polgári kezdeményezés elsõsorban azt kívánja elõmozdítani, hogy az Európai Unió az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez hasonlóan ismerje el és mindenki számára biztosítsa a vízhez és a szennyvízelvezetéshez való jogot. Idén októberben a Magyar Kormány az Egyesült Nemzetek Szervezetével együttmûködésben nemzetközi konferenciát szervez Budapesten. A márciusi pécsi rendezvény így a Budapesti Víz Világtalálkozó elõkészítése volt.

Történelem megálmodva Élvezetes tanulmányi versenyt akartak létrehozni a Kreatív történelem szervezõi, s egyben olyat is, mely szorosan kötõdik a PTEhez.

FOTÓ: MÁRK MIRKÓ

Megnéztük, milyen történelmi tanulmányi versenyek vannak, s azt találtuk, hogy legtöbbjük reproduktív feladatokat ad fel a versenyzõknek. Szakmódszertanilag a gyakorló iskolák tanárait kértük fel, szakmailag a történelem szak oktatói segítettek – mondja Dévényi Anna, a tanulmányi verseny egyik szervezõje. Országos versenyt hirdettek, melynek elsõ két fordulója online zajlott a www.kreativtortenelem.hu-n, a harmadik pedig Pécsett, április 5–6-án. Az idei téma az ipari forradalom volt, de a tervek szerint minden évben más és más témával rukkolnának elõ a szervezõk: praktikus szempontból errõl is egyeztettek a középiskolai tanárokkal, hogy milyen olyan, az emelt szintû érettségin is szereplõ témákat javasolnak, melyek a tankönyvekben kevésbé hangsúlyosak. A korábban egy TÁMOP-os pályázat kapcsán létrehozott PTE-s Árkádia címû szakmódszertani folyóirat (www.arkadia.pte.hu) is a felkészülést segítõ különszámmal jelent meg a verseny kapcsán – ez a tanárképzés és a közoktatás közti kapcsolatot is hivatott erõsíteni. A történelemtanárok a szervezõgárdában és a zsûriben is helyet kaptak, a beküldött megoldások javításába pedig tanár szakos hallgatókat is bevontak. Meglepetésünkre 140 négyfõs csapat jelentkezett az elsõ fordulóra, ráadásul a 9–11. évfolyamosok közé 12-esek is bekéretõztek. Az elsõ fordulóból a 80% fölött teljesítõ 21 csapat jutott tovább, a máso-

dikból már csak a legjobb nyolc: két budapesti, két szegedi, egy székesfehérvári, egy törökszentmiklósi, egy békéscsabai és egy kecskeméti csapat – mondja Dévényi Anna. A feladatok között szerepelt például egy elképzelt világkiállítás, melynek helyszínétõl kezdve a kor jellemzõ találmányain túl a megnyitó korhû programjait is meg kellett alkotni. A második fordulóban egy képzeletbeli város fejlõdését kellett bemutatni a XIX. század elsõ harmadától a XX. század elejéig, demográfiai adatokkal, az életmód változásaival, és a város térképével. Ennek kapcsán (bár nem volt követelmény) több makett is érkezett, melyek olyan látványosak, hogy a döntõ kezdetekor kiállítás is nyílt belõlük – a tárlatot az elkövetkezendõ három hétben lehet megtekinteni a Tudásközpontban. A döntõben szituációs játékok, villámkérdések, képfelismerés, vita az ipari forradalom máig tartó következményeirõl, illetve egy elképzelt parlamenti ülés voltak a feladatok típusai. A Kreatív történelem tanulmányi verseny eredményhirdetésére lapzártánk után került sor, a gyõztes csapatról bõvebben a www.univpecs.pte.hu-n, illetve az UnivPécs következõ lapszámában lehet olvasni. A díjakat a PTE Tehetségpontjának teheségkövetei adták át. A nyertesek a Rubikon Könyvkiadó értékes könyvcsomagjait kapják, és PTE-s ajándékcsomagokat a Marketing Osztály támogatásával. A döntõt a PTE Tehetségpontja, az EHÖK, az OIG, a Bagolyvár Étterem, a Mozaik Kiadó és a Multialarm Kft. is támogatta. A négy gyõztes középiskolás az idei Bölcsész KreaTáborban vehet részt. A következõ Kreatív történelem tanulmányi versenyt várhatóan augusztus végén hirdetik majd meg. Mivel más szakok, akár a jog, akár a közgazdaságtan felvételijéhez is szükséges tárgy a történelem, a tanulmányi versennyel a szervezõknek komolyabb, távolabbi céljaik is vannak: Az a tervünk, hogy az Oktatási Hivatal regisztrálja a Kreatív Történelem Tanulmányi versenyt hivatalos országos versenyként. Jelenleg csak az OKTV-ért lehet pluszpontot kapni a felvételinél – a célunk az, hogy egy akkreditációs folyamat végére ezért a versenyért is járhasson – tájékoztat Dévényi Anna.

egyetemi élet Pécsi sikerek a XXXI. OTDK-n A XXXI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Állam- és Jogtudományi Szekciója március 27-én fejezte be munkáját. Az idei OTDK-n 14 felsõoktatási intézmény 520 hallgatója vett részt. Pályamunkával nevezett hallgatóink közül hat I. helyezést, négy II. helyezést és négy III. helyezést ért el, négy pedig különdíjban részesült. A 34 tagozat közül hatban pécsi hallgató kapta a legjobb opponensnek járó díjat.

Helyezettek és díjazottak I. helyezett: Tajti Zsuzsanna (Alkotmányjog V. tagozat), konzulens: Petrétei József; Polgár Péter (Büntetõjog II. tagozat), a Legfõbb Ügyészség legjobb büntetõjogi tárgyú dolgozatnak felajánlott különdíj, konzulens: Hornyák Szabolcs; László Balázs (Büntetõ eljárásjog tagozat), konzulens: Mészáros Bence; Kõvári Petra (Európai közjog tagozat), konzulens: Mohay Ágoston; Cseh Balázs (Jogtörténet II. tagozat), konzulens: Kajtár István és Béli Gábor; Czinege Kinga (Kriminalisztika tagozat), konzulens: Fenyvesi Csaba II. helyezett: Heid Krisztina (Környezetvédelmi jog tagozat), konzulens: Horváth Zsuzsanna; Nagy-Gál Eszter (Közigazgatási jog II. tagozat), konzulens: Fábián Adrián, és Fülöp Péter; Kiss Viktória (Kriminalisztika tagozat), konzulens: Fenyvesi Csaba; Dezsõ Lili (Római jog tagozat), konzulens: Jusztinger János III. helyezett: László Balázs (Jogtörténet I. tagozat ), a Pro Scientia Aranyérmesek Társaságának különdíja, konzulens: Béli Gábor; Márkus Máté (Jogtörténet II. tagozat), konzulens: Béli Gábor; Pál Emese (Közigazgatási jog I. tagozat), konzulens: Iváncsics Imre és Bencsik András; Hohner Éva (Kriminológia tagozat), konzulens: Korinek László Különdíj: Mészáros Orsolya (Büntetés-végrehajtási jog tagozat), konzulens: Kõhalmi László; Mester Martina (Büntetõ eljárásjog tagozat), konzulens: Mészáros Bence; Böröcz István (Infokommunikációs jog tagozat), konzulens: Polyák Gábor; Kiss Evelin (Polgári jog I. tagozat ), konzulens: Nochta Tibor. Legjobb opponens díj: Nagy Eszter (Büntetés-végrehajtási jog tagozat), Kaiser Kristóf (Büntetõjog II. tagozat), Rinfel János (Büntetõjog III. tagozat), Pápai Erzsébet (Kriminológia tagozat), Kovács Attila László (Nemzetközi jog tagozat), Szakács Zita (Polgári jog I. tagozat)

A szervezõgárda magja: Priskinné Rizner Erika (Babits Gimn.), Dr.Nagy Mariann, Dr. Gõzsy Zoltán, Boros Gábor PhDhallgató, Dévényi Anna


5

egyetemi élet FIATAL TEHETSÉGEKET KERES A DUMASZÍNHÁZ Bárki jelentkezhet a [email protected] e-mail címen, aki érvényes hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, és efféle indíttatást érez magában. A levél tárgya: Egyetemi Humorbajnokságon indulnék. A jelentkezéshez csatolni kell egy 30 napnál nem régebbi hallgatói jogviszony igazolás szkennelt másolatát. A zsûri a jelentkezõktõl azt várja, hogy 5–10 perces, humoros anyaggal készüljenek.

A TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY PROGRAMKOORDINÁTORT KERES A pozíció a Finanszírozási Mechanizmusok induló Ösztöndíjprogram komponensének szakmai és koordinációs feladatainak elvégzését jelenti, heti 40 órában, 1 éves határozott idejû munkaszerzõdéssel. Info: http://www.tpf.hu/pages/news/index.php?page_id=2346

ITU TELECOM WORLD 2013 YOUNG INNOVATORS COMPETITION A Nemzetközi Távközlési Unió a világ minden tájáról várja a résztvevõket (18 és 26 év között) a Young Innovators versenyre, melynek célja, megtalálni azokat az innovatív megoldásokat, amelyek valóban hatással vannak a világ fejlõdésére és képesek javítani az emberek életfeltételeit az ICTs technológiák segítségével. Info: http://world2013.itu.int/participate/innovate

ÖSZTÖNDÍJ LEHETÕSÉG INTERNETES CÉGEKNÉL Ösztöndíjat hirdet a Bridge Budapest jelenleg tanulmányaikat folytató egyetemisták, és a friss diplomások részére, akik gyakornokként 1–3 hónapot tölthetnek el a Facebook, a Twitter, a SoundCloud irodáiban. Emellett különleges programot hirdet újságírók számára is, akik bepillantást nyerhetnek az alapító cégek belsõ folyamataiba. Jelentkezési határidõ: május 6. Info: http://bridgebudapest.org

ELÕADÓK JELENTKEZÉSÉT VÁRJÁK AZ UNEECC ÉVES KONFERENCIÁJÁRA Különbözõ tudományterületekrõl elõadókat keresnek az Európai Kulturális Fõvárosok Egyetemi Szövetsége (UNeECC) 2013. október 17-én és 18-án megrendezendõ Éves Konferenciájára. A nemzetközi konferencia nyelve az angol. A kivonatok benyújtási határideje: április 15. Info: UNeECC – 7622 Pécs, Vasvári P. u. 4. [email protected] http://www.uneecc.org

GROWWW FRISS DIPLOMÁS PROGRAM A MOL Nyrt. idén is elindítja Friss Diplomás Programját, melynek keretében elsõsorban a speciális olajipari, mérnöki területekre, valamint üzleti és üzleti támogató területekre várja a MOL leendõ friss diplomás munkatársak jelentkezését. Jelentkezési határidõ: április 25. Info: http://www.mol.hu/hu/a_molrol/karrier/ajanlataink_ hallgatoknak_es_palyakezdoknek/growww_frissdiplomas_ program/

6

A hokedlitól a kránig 20 éves az Universitas Televízió Kosaras Attilát, a Marketing Osztály Sajtókommunikációs vezetõjét, az Universitas Televízió fõszerkesztõjét kérdeztük abból az alkalomból, hogy az egyetemi televízió kereken huszadik születésnapját ünnepli.

Hogyan kezdõdött az UnivTv története? Az OKI-TEKI-n oktattunk leendõ tanárokat arra, hogyan kell a különbözõ audiovizuális eszközökkel bánni. Miután ez megszûnt, egy pályázat révén nyertünk el egy Betacam videotechnikát, mellyel megalapozódott a technikai háttér. Jött az ötlet, hogy készítsünk filmeket az egyetemrõl. Mikor megkerestem a Pécs Tv akkori fõszerkesztõjét, Kismányoki Károlyt azzal, hogy leközölné-e az anyagainkat a pécsi egyetem történéseirõl, csak annyit kérdezett: Mikor hozod? Azt szoktam mondani, hogy egy hokedlirõl indultam el ezzel a televízióval, és egy két hangsávos videomagnón kevertem a zenét a szöveggel, egyetlen kamerával dolgoztam. Nem volt alapkoncepciónk, hiszen újdonságnak számított a televíziózás: magunk találtunk ki mindent, kapcsolatok révén jutottunk információhoz. Azt tudtuk, hogy be kell mutatnunk azt, ami az egyetemen zajlik, hogy a városi polgár is képet kaphasson róla. Hogyan alakultak a mûsorok, mennyit változott a szerkezetük? Mindig is szerdán volt az elsõ adás. Eleinte nem kaptunk fõmûsoridõt, de késõbb, ahogy az adásaink bizonyítottak, átkerültünk nézhetõbb idõpontba. A Hálózat Tv-vel a Nyitott Egyetem kapcsán kerültünk kapcsolatba, vagyis tizenegy éve dolgozunk együtt, a híranyagainkat is átveszik. Több mint tizenhat városba jut el az adásunk így. 2007-ben az egyetem sajtódíját is a Hálózat Tv vezetõje vehette át. A mûsoridõ eleinte 20 perc volt, ma 25. Maga a mûsor viszont nagyon sokat változott. A kiemelt eseményekkel kezdünk. Korábban például Diáktükör volt az adás végén, ami csak a hallgatókról szólt, most a sporttal zárunk, olyan diákokat mutatva be, akik tanulmányaik mellett a PEAC valamelyik szakosztályában is szépen teljesítenek. Stúdióvendéget 2011 óta tudunk fogadni. Olyan szintû profizmus alakult ki – a megfelelõ technikai adottságokkal és stáblétszámmal –, hogy a felvételeink bármelyik nagy televízióban meg tudják állni a helyüket. Bár nincs tökéletes mûsor, de törekszünk rá. És mindig voltak olyan kollégák, akik segítettek abban, hogy ez a televízió fejlõdjön! Hogyan archiváltok? Hozzáférhetõek a régi anyagok? Minden megvan! A kész felvételek megõrzésére az elsõ perctõl kezdve nagy gondot fordítottam, mert azt vallom, hogy az egyetem krónikásai vagyunk.


FOTÓ: UNIVTV ARCHÍV, 1993

Pályázatok

Kétféle módon archiválunk, kazettán és DVD formátumban. 2007-ben átadtuk az Egyetemi Levéltárnak az eddigi anyagainkat és kutathatóvá tettük. Több szakdolgozat született az anyagaink felhasználásával, illetve magáról az egyetemi televízióról is. Sajnos vannak olyan kollégák is, akik már nincsenek köztünk – a felvételeken õk is megõrzõdnek, amit óriási értéknek tartok. Újabban élõben is közvetít az Univ Tv. Amikor a 48-as térre költöztük, kihasználtuk az internet adta lehetõséget, és a PTE nagyobb eseményeit, mint a díszdoktoravatók, vagy nagyobb konferenciák, élõben is közvetítjük. Kihívást jelent, izgalommal jár, megvan ennek is a maga hangulata. Nem titkolt szándékom, hogy magát a mûsort is élõben közvetítsük a neten. A televízió és az internet közeledik egymáshoz, s mivel a fiatalok a youtube és a facebook oldalain pásztáznak, ezekrõl sem maradunk le: haladunk a korral. Tizenegy éve, hogy elindult a Nyitott Egyetem sorozatotok. Honnan jött az ötlet? Nem mi találtuk fel a spanyolviaszt: a még feketefehérben sugárzott gólyavári esték volt a minta. Végül Koltai Dénes rektorhelyettes segítségével indíthattuk el a Nyitott Egyetemet 2002. szeptember 25-én. Egy kamerával indultunk, most három kamerával, egy kránnal dolgozunk és az elõadó a díszletbe épített monitoron tudja szemléltetni a mondandóját. Nem tudok más egyetemet, akik ilyen szinten dolgoznak, mint amit mi csinálunk. Külön öröm, hogy ma már presztízskérdés, hogy ki tart elõadást a Nyitott Egyetemen. Nagyon jó projektnek tartom, amit folytatni kell – ebbe kapcsolódik bele az orvostudományi témákhoz kapcsolódó Egészségakadémia is, amit Bódis József rektor indított el, ezt is mi vesszük fel. A cél az, hogy bemutassuk: a PTE-n folynak kutatások, és vannak olyan elõadóink, akikre büszkék lehetünk. Az ünnepégre április 18-án kerül sor a PTE HalasyNagy József Aulájában. Részletes program: http://www.pte.hu

egyetemi élet Társadalmi színház címmel nemzetközi találkozót szervezett Pécsett a PTE BTK 30/20 ünnepi rendezvénysorozat részeként a Janus Egyetemi Színház épületében az Üres Tér Színházi Egyesület március 22-én. A találkozó olasz alcíme: Disagio come valore estético teatrale („Érték-csökkenés, mint színház esztétikai lehetõség”). Az esemény programjában éppúgy szerepeltek a társadalmi színház pécsi vonatkozásai (drámapedagógia, bohócdoktorok…), mint spanyol és német börtönszínházi tapasztalatok prezentációi, az egynapos partneri találkozót pódiumbeszélgetés zárta. További információ: http://bortonszinhaz.hu/

FOTÓ: DOBOKAY MÁTÉ

Színház!

Ha kreatív akarsz lenni, tanulj nyelveket! Ez persze azért némi leegyszerûsítése a világ összetettségének, de nézzük csak, mi bújhat meg mögötte. Az ECL nyelvvizsgaközpont szakértõi nemrég azt vizsgálták meg, hogy a már eleve két nyelven beszélõk vajon jobbak-e egy harmadik idegen nyelv elsajátításában. Mivel az ECL nyelvvizsgát a környezõ országok magyarok lakta térségeiben (Erdély, Felvidék, Vajdaság) is le lehet tenni, lehetõség nyílott arra, hogy az ott élõ, és két nyelvet már beszélõ vizsgázók teljesítményét a Magyarországon élõ egynyelvû tanulók vizsgateljesítményével vessék öszsze. A vizsgálódás a 2010 és 2012 közötti három évet vette górcsõ alá és több tízezer esetet dolgozott fel. Az összehasonlítás eredményébõl arra lehet következtetni, hogy ha valaki az anyanyelvén kívül már eleve beszél, és ténylegesen használ is egy idegen nyelvet, akkor könnyebben tanul meg egy harmadikat. A kétnyelvû vizsgázók ugyanis a receptív

készségeket (hallás- és olvasásértés) tekintve 15%-kal, míg az aktív készségek (beszéd és írás) esetében pedig 10%-kal értek el jobb teljesítményt, mint egynyelvû társaik. A kétnyelvûség tehát elõny.

Miben is rejlik ez az elõny? Az elmúlt évtizedek kutatásai azt mutatják, hogy azok, akik korán megtanulnak egy második idegen nyelvet, magasabb szintû analitikus készségekkel rendelkeznek a nyelv viselkedését ille-


tõen és ez segítheti õket az újabb nyelv(ek) elsajátításában. Mivel az ilyen emberek a két nyelvet folyamatosan és párhuzamosan használják, sokkal több különbözõ kommunikációs helyzetbe, kontextusba kerülnek. Több nyelven olvasnak, így több forrásból és több nézõpontból szerezhetnek információkat. Ne felejtsük el, hogy egy idegen nyelv elsajátításán keresztül megismerhetjük az adott nyelvet beszélõ közösség kultúráját és szokásait, ez pedig erõsítheti a mások iránti toleranciánkat. A kétnyelvûek nagyobb fokú érzékenységet mutatnak a különbözõ kommunikációs helyzetekben, például amikor egy vak embernek kell elmagyarázni valamit. Végezetül pedig, igen, több empirikus kutatás is igazolta, hogy a kétnyelvûek kreatívabbak és jobban teljesítenek a kritikus gondolkodást igénylõ feladatok esetében. Tegyük hát le az önfejlesztõ kézikönyveket, és tanuljunk nyelveket!

7

egyetemi élet

Fekete hattyú?

NEM félünk a színháztól! Tévedések (víg)játéka, PTE-BTK Színháztudományi Konferencia

A Nyitott Egyetem következõ elõadását Mellár Tamás fogja tartani április 9-én, Fekete hattyú, avagy elõrejelezhetõk-e a válságok címmel, a PTE Vargha Damján Konferenciatermében 18 órától.

Most épp a kellõs közepében vagyunk a gazdasági válságnak, mennyire volt ez elõrejelezhetõ? 2008-ban tört ki a mostani gazdasági válság, a mainstream közgazdaságtan igazából nem jelezte elõre a veszélyt. Azt gondolták, hogy a piacgazdaság egy jól mûködõ rendszer, amelyben véletlen okok miatt lehet válság, amelyeket gyorsan fel fog dolgozni. Voltak a nem mainstreamhez tartozó közgazdászok, akik már 2006-ban figyelmeztettek rá, hogy ez a válság be fog következni, buborékok képzõdtek, a gazdaság túllendült egy normális fejlõdésû szakaszon, komoly feszültségek keletkeztek, amelyek ki fognak szakadni. A mainstream közgazdaság ezt a figyelmeztetést nem vette komolyan, pedig nagyon sok tendenciát elég jól elõre lehet jelezni.

A válság elején az volt a kérdés, hogy v vagy w alakú lesz a válság, csak azt nem tudom, hogy most épp hányadik v-nél tartunk? A mainsteram közgazdaságtan piacpártisága köszön itt is vissza. Minél több piac, minél kevesebb állam. Elõször véletlennek tartották a válságot, s csak mostanra fogták fel, hogy ez a válság olyan, mint a 1929-es Nagy Gazdasági Világválság, ami hosszan húzódott el. 2008 decemberében jelent meg egy tanulmányom a Magyar Szemlében, ott leírtam, hogy ez egy szerkezeti válság. Akkor lesz fellendülés és kilábalás, ha a jelenlegit leváltó új technikákat és technológiákat kiválasztják. A beruházók még csak keresik az új utakat, lehetõségeket: felhõszolgáltatások, mobilgépek, social network… Hiába alacsonyak világszerte a kamatlábak, nincsenek profitlehetõségek, tehát nincs jelentõs beruházás sem. Ez a váltás évtizedekben, vagy években mérhetõ? Inkább években. A fellendülés a rendes menetrend szerint is esedékes lassan, a Nagy Gazdasági Világválság után még ‘36-ban is volt viszszaesés, és csak 1940-tõl jött az igazi fellendülés, ami a ‘60-as évekig kitartott.


BALOGH Robert írása

KOVÁCS Krisztina írása

Tavaly konferencia keretén belül ünnepelte a pécsi színházi képzés 25. évfordulóját. Úgy tûnik, e jó szokást megtartva idén, március 21–22-én Tévedések (víg)játéka címmel került sor az elõadássorozatra, melynek a Zsolnay Kulturális Negyedben található Bóbita Bábszínház adott otthont. Az intenzív, két napos konferencián izgalmas, sokszínû elõadások hangzottak el, hiszen a színháztörténettel, és színházmûvészettel foglalkozó elõadók saját vélekedéseiket, önálló kutatási területeiket osztották meg a hallgatósággal. Olyan kérdések merültek fel, amelyek nem csak a színházzal foglalkozók figyelmét ragadták meg: az elõadás egyszeri, és megismételhetetlenségének kérdése, melyben benne rejlik a folytonosság; milyen tévedéseknek lehetünk tanúi a színháztörténetben; a színházi múlt kutatása; miért ne tegyük az egész életet drámaivá, a színházi elõadások különbözõ reprezentációja; az emlékezés és megnyilvánulás lehetõségei a színházban stb. A konferencia egyik erénye, a közel 25 elõadó (többek között P. Müller Péter, Rosner Krisztina, Karsai György, Kiss Gabriella, Kékesi Kun Árpád, Seress Ákos), akik sajátos rálátással tekintenek a

színházra, és a színházi kultúrára. A konferencia témája (Tévutak, tévhitek, téveszmék, tévesztések) igen szabadon engedte az elõadók fantáziáját, hiszen a görög tragédiáktól, eposzoktól egészen a kortárs színházi rendezõkig (Mohácsi János), drámákig eljutottunk. Homérosz Iliászán túl Tom Stoppard és Martin McDonagh drámájáig. Ez az „út” ugyan hosszúnak tûnhet, de annál érdekesebb, izgalmasabb. Az elõadók mélyreható, kiemelkedõ szakértelemmel, mégis mindenkit lebilincselõ kérdéseket hangsúlyoztak ki elõadásaikban: Vajon hogyan keveredik a humor a tragédiával; milyen kontextus alakult ki (tévesen) arról, hogy mi is a homoszexuális dráma, beszélhetünk e egyáltalán ilyenrõl; az iszákosság képe hogyan kapcsolódik össze a színészettel és a komédiával; az ideológia, politika hogyan hatott a színházakra, melyek azok az elszólások, véletlenek, melyek a konfliktust kiváltják; az emlékezés mint tévedés megjelenése a drámákban. A konferencia sikeressége a téma megválasztásában, illetve az elõadók sokszínûségében, szakmai színvonalában keresendõ. Ennek köszönhetõ a számos érdeklõdõ, akik végighallgatták a konferenciát, és részesei lehettek a színház folyamatos, örök érvényûnek tekinthetõ haladásának.

BTK AGORA ÁPRILIS 10., 9.30–14 ÓRÁIG BTK–TTK AULA Kiállítók: American Corner, Baranya Megyei Európai Információs Pont, Baranya Megyei Önkéntes Centrum, Campus Hungary, ERASMUS, INDIT Közalapítvány, Információs Hivatal, Központi Hallgatói Szolgáltató Iroda – Országos tanári állás adatbázis, Magyar Honvédség Hadkiegészítõ és Központi Nyilvántartó Parancsnokság, Trenkwalder Személyzeti Szolgáltató Kft, UNISYS Magyarország Kft. További info: www.btk.pte.hu

8

Prof. Dr. Németh Péter tart elõadást Hogyan küzd az immunrendszer a rosszindulatú daganatok ellen címmel. Az Egészség-Akadémia következõ rendezvényére április 8-án, 17 órakor kerül sor a Jurisics M. úti MTA Székházban.


egyetemi élet

Közös pontok: egyetemi kommunikáció

Szenátusi napló

HARKA Éva írása

Elfogadta a PTE Szenátusa a 2013. évi gazdasági tervet A Pécsi Tudományegyetem Szenátusa március 28-ai ülésén elfogadta a 2013. évi gazdasági tervet, amely egyértelmûen a takarékosság, a rendelkezésre álló erõforrások még hatékonyabb kihasználása jegyében készült. Az egyetem legmagasabb döntéshozó szerve által elfogadott tervbõl kiderül, hogy a 2013. évi gazdálkodást nagymértékben meghatározza, keretek közé szorítja az eredeti elõirányzat (költségvetési támogatás) drasztikus mértékû, 26,8%-os csökkenése. Mivel a költségvetési támogatás visszaesését a saját bevételek változása várhatóan nem lesz képes ellensúlyozni, a PTE gazdálkodási mozgástere tovább szûkül, és a nehéz gazdasági helyzethez való alkalmazkodás csak a szükséges hatékonyságnövelõ intézkedések meghozatalával képzelhetõ el. 2013-ban ezért kiemelt jelentõséget kap a kiegészítõ források gazdálkodásba való bevonása pályázatok, sikeres programok és lobbi-tevékenység révén, valamint a felhasználások lehetõ legnagyobb mértékû csökkentése, amellett, hogy annak nem szabad az alaptevékenységek színvonalának romlásához vezetnie. A válságban való fennmaradáshoz, a felsõoktatási piacon elfoglalt elõkelõ hely megõrzéséhez, illetve javításához, az egészségügyi ellátás színvonalának még magasabb szintre emeléséhez létfontosságú a körültekintõ és takarékos gazdálkodás. További részletek az ülésrõl: www.univpecs.pte.hu

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) újságjainak 90. és 60. születésnapja alkalmából az ország és a DKMT Eurorégió nagy universitasainak kommunikációs szakemberei találkoztak március 19-én. Eurorégiós minikonferencián vitatták meg a nagy múltú intézmények a média új kihívásait. Az eurorégiós sajtónapra elfogadta az SZTE Média Centrumának meghívását a Debreceni Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pannon Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Temesvári Nyugati Egyetem, valamint a Regionális Média Alapítvány. A moderátori szerepet a program-sorozat fõ szervezõje, Újszászi Ilona, az SZTE Szegedi Egyetemi Kiadó és Média Centrum vezetõje, az SZTE szóvivõje vállalta. Az egyetemi sajtó az intézményekben folyó munka bemutatásának fontos terepe, amelynek fontos szerep jut a tudás közvetítésében – e szavakkal nyitotta meg az eurorégiós konferenciát Pál József, az SZTE nemzetközi és közkapcsolati rek-

torhelyettese, és felhívta a figyelmet az együttmûködés fontosságára is. Az eurorégiós sajtó megteremtésére tett kísérleteket Lang János, a Regionális Média Alapítvány képviselõje ismertette. Vitaindítójában Gróf Róza, a Szegedi Egyetem egykori fõszerkesztõje az univeritasokon belüli sajtó együttmûködésének hagyományos formáira emlékeztetett. Az eurorégiós konferencián már a közös problémafelvetés is új kooperációs lehetõséget hozott. A felek megvitatták egy záró nyilatkozat tervezetét. Kinyilvánították arra irányuló szándékukat, hogy tartósan együtt kívánnak mûködni – például – az intézményi és a felsõoktatási intézmények közötti kommunikáció fejlesztése; a sajtókapcsolatok bõvítése; a tudománynépszerûsítés; a határokon átnyúló, többnyelvû, európai dimenziójú kommunikácó fejlesztése; esetleg a kommunikációs szakemberek képzése terén. Ennek részleteirõl folytatódik az egyeztetés: a szegedi minikonferencián részt vevõ intézményeket egy újabb közös szakmai találkozóra invitálta a Debreceni Egyetem.

Vajon a PTE oktatói és dolgozói felkészültek-e arra, hogy a megváltozott új generáció igényeire megfelelõen reagáljanak a módszertani kultúra területén? – egyebek között ezt a kérdést feszegették a beiskolázás és a végzett hallgatók véleménye kapcsán a Felvételi jelentkezések és ami mögötte van címû mûhelykonferencián, március 20án a PTE Szenátusi termében. Egy biztos: karonként külön-külön nincs értelme a gyors és naprakész információkat igénylõ, és a neten keresgélõ Z generációra zúdítani az információkat: a kutatások alapján a PTE-nek is össze kell tartania, egyébként hosszú távon nincs esélye.


A „Z” és a PTE


9

interjú

A néprajz a jövõ tudománya Nem számítottam rá – mondja szerényen a Széchenyi-díjról Andrásfalvy Bertalan professor emeritus, akivel a PTE Bölcsészettudományi Karának Néprajz Tanszékén, az órája után beszélgettem.

Miért gond, ha ilyen nagyok a területek? A nagybirtok egybeszántja a dûlõket a nagy gépek miatt, ezzel megszûnnek azok a biotópok, amik régen a határt felosztották ilyen fás dûlõutakkal, ahol meghúzódhattak az állatok. Megnõ az erózió, hiszen egyetlen egy tábla az egész hegyoldal, ha jön egy nagy esõ, itt a völgységben el kell takarítani az utakról az iszapot – pedig ez humusz. A föld így terméketlenné fog válni. Legfeljebb mûtrágyázzák, szervesanyag-utánpótlás nincs. Az exportra termelõ nagyüzem jövedelmezõbb, mert gépekkel olcsóbban megmunkálja, kézimunkára nincs szükség egyáltalán. Óriási jövedelmet hoz, de tizedannyi embert tart el, mint a kisgazdaságok, amik lehet, hogy korszerûtlenek voltak, de munkát adtak az embereknek. Ma Magyarországon nincs 10%-a a népességnek, ami a mezõgazdaságból élne – 1945-ben ez az arány még 60% volt! –, nagy részük vagy elöregedett, vagy a nagybirtok gépein dolgozik. Ráadásul a legsúlyosabb, hogy világméretû statisztikák mutatják, hogy a városi lakosság fogy. Ha nem jönnének faluról fiatalok a városba, akkor a városok, sõt, Európa kihal.

Mennyire volt kifizetõdõ egykor ez az ártéri gazdálkodás? Az árterek hatalmas mennyiségû gyümölcsöt termeltek. Egy helyen tudtam csak ezt pontosan kiszámolni, mert Mária Terézia 1767-es úrbéri rendezése után nincsenek adatok, elõtte pedig nem különkülön mindenkinek volt egy gyümölcsö-

Hogyan alakul ez a továbbiakban? 1767-ben Mária Terézia lehetõvé teszi azt, hogy a közösen használt területeket kisajátítsa a földesúr – ekkor születik meg a magyar nagybirtok. A résztanulmányok kimutatják, hogy az 1750-es évekig az összes uradalmi kézen lévõ ún.

allodiális, majorsági föld, tehát amit nem jobbágyok mûveltek, hanem cselédek, az az összes földek 5%-a az 1750-es években. Az 1767-es Mária Terézia-féle úrbéri rendezés védte a jobbágyokat, de lehetõvé tette, hogy az erdõket és nem földmûvelésre használt területeket kisajátítsa a földesúr, mégpedig úgy, hogy meghatározták, hogy jobbágytelkenként mennyi közösen használható erdõ jár a jobbágyfalunak. Ezzel lehetõség nyílt arra, hogy a földesúr kisajátítsa az erdõket és az árterületeket. A század végére van olyan megye, ahol az összes földeknek 20–25%-a a földesúri kézen van, az erdõk 90%-a, az árterületek 50%-a. Ez volt Európa legtorzabb birtokszerkezete, ahol az összes földnek mintegy 30–38%-a volt földesúri kézen 1945-ig. 1945-ben hiába osztották volna szét ezeket a nagy területeket, hiszen a cselédeknek se állata, se tartaléka, sem pedig eszköze nem volt arra, hogy ezeket megmûvelje. 1948-tól kezdve már úgy adóztatják és gyötrik a falusi népet, hogy az emberek szinte fel vannak készítve arra, hogy jön a kolhoz, a téesz, vagyis egyedül a nagybirtok kifizetõdõ. Az1960-as évektõl a gépesített mezõgazdaságnak köszönhetõ, hogy Magyarország újra mezõgazdasági exportra volt képes. Én viszont azt állítom, hogy a háztáji vitte a magyar export zömét, nem a nagybirtokos rész. A kárpótláskor néhány öreg merte vállalni, hogy átveszi a földet, de állataik, gépeik nekik sem voltak. Kialakult egy nagybirtokos osztály. Ennek a birtokaránya rosszabb, mint a földosztás elõtt volt: Frie Lermann, a világbank szakértõje írja Magyarországról 2000-ben, hogy az összes föld 80%-a az összes földtulajdonos 8%ának van a kezében.

Sajtóközlemény

Sajtóközlemény

Sajtóközlemény

Sajtóközlemény

„Kutyaterápiával az integrációért” címû TÁMOP-2.1.3.A12/1-2012-0330 azonosító számú pályázat a „Munkahelyi képzések támogatása mikro- és kisvállalkozások számára a konvergencia régióban” címû pályázati kiíráson az Új Széchenyi Terv keretében 306.192,- forint, támogatást nyert. A támogatásból Pabstné Adorján Zsuzsanna habilitációs kutyakiképzõ OKJ-s vizsgát tett, kutyaterápiás foglalkozások céljából, Pécsett és környékén.

A „Barátkozzunk a kutyákkal Ismerkedjünk, barátkozzunk a kutyákkal, hogy azután megbarátkozhassunk magunkkal, és egymással is.” címû, TÁMOP-2.1.3.A-12/1-2012-0468 azonosító számú pályázat a „Munkahelyi képzések támogatása mikro- és kisvállalkozások számára a konvergencia régióban” címû pályázati kiíráson az Új Széchenyi Terv keretében 306.192,- forint, támogatást nyert. A támogatásból Róthné Gregin Timea habilitációs kutyakiképzõ OKJ-s vizsgát tett, kutyaterápiás foglalkozások céljából, Pécsett és környékén.

A „Stresszoldás kutyaterápiával” címû, TÁMOP-2.1.3.A12/1-2012-0473 azonosító számú pályázat a „Munkahelyi képzések támogatása mikro- és kisvállalkozások számára a konvergencia régióban” címû pályázati kiíráson az Új Széchenyi Terv keretében 306.192,- forint, támogatást nyert. A támogatásból Gáspár Ildikó habilitációs kutyakiképzõ OKJ-s vizsgát tett, kutyaterápiás foglalkozások céljából, Pécsett és környékén.

A „Segítõ mancs” címû, TÁMOP-2.1.3.A-12/1-2012-0458 azonosító számú pályázat a „Munkahelyi képzések támogatása mikro- és kisvállalkozások számára a konvergencia régióban” címû pályázati kiíráson az Új Széchenyi Terv keretében 306.192,- forint, támogatást nyert. A támogatásból Páváné Kurnik Zsuzsanna habilitációs kutyakiképzõ OKJ-s vizsgát tett, kutyaterápiás foglalkozások céljából, Pécsett és környékén.

Bõvebb információ: Pabstné Adorján Zsuzsanna egyéni vállalkozó Pécs, 7624 Pécs, Fogaras utca 15. 06/30-4361794 [email protected]

Bõvebb információ: Róthné Gregin Timea egyéni vállalkozó Pécs, 7693 Szathmáry Gy. u. 3. 06/30-9425441 [email protected]

Bõvebb információ: Gáspár Ildikó egyéni vállalkozó Pécs, 7626 Béla u.9. 06/70-4280340 [email protected]

HARKA Éva interjúja

Úgy tudom, az órái mellett leginkább a jegyzeteinek rendezése köti le az idejét. Milyen témával foglalkozik most? A legtöbbet az ártérek régi múltjával és jelentõségével, és azokból a jövõre vonatkozó tanulságok levonásával foglalkoztam, most leginkább a föld használata és birtoklása az, ami érdekel. Bonyolultak a viszonyok ebben a kérdéskörben, és a föld használatának a kérdésérõl is elég ellentmondó és elégtelen történeti adataink vannak. Mikor a ‘60-as évek végén elkezdtem az árterületekkel foglalkozni, bizonyítottam, hogy a régi ártéri gazdálkodás együttmûködés volt a természettel. Ezt a viszonyt a kapzsi földesurak rontották el, mert nekik föld kellett, hogy árugabonát termeljenek. Mivel a jobbágyoktól nem vehették el a földet, kisajátították a nem földmûvelésre használt közös területeket, az erdõket és ártereket, gátakat építettek, és víztõl megóvott árterületen próbáltak gabonát termelni. Az 1767-es Mária Terézia-féle úrbéri rendezés ezt szentesítette.

10

se, hanem a fák szanaszét voltak az erdõkben. Egyedül Madocsa volt az a falu, ahol ragaszkodtak a gyümölcsfákhoz és perre mentek értük: összeírták a fákat, és ebbõl kiderült, hogy egy-egy madocsai gazda kezén 50–60 almafa, 100–200 szilvafa volt – ha mindezt átszámolom, az több tonna gyümölcsöt jelent. A gyümölcsöt ették nyersen, készítettek belõle bort, ecetet, a fölösleget pedig feletették az állatokkal. Legendás volt ez a bõség, és ez mind paraszti gazdálkodás volt, nem nagyüzemi! Ez mind elveszett, mert a földesúr megelégelte, hogy állandóan bejárnak a gyümölcsfákhoz az emberek, így 1791-ben kivágatta õket. A református egyház jegyzõkönyvében az áll, hogy az asszonyok kirohantak a fákhoz, és azt mondták: „inkább életemtõl fosszatok meg engem, mint hogy gyermekeimet tápláló szép gyümölcsfáinkat kiírtsátok.” A Festeticsek például a csurgói uradalomban egyszerûen elvették az erdõt. És a csurgóiak nem akarták hagyni, és ellenálltak. Festetics katonaságot hozatott és a parasztok vezéreit Csurgó fõterén lefejeztette 1747-ben. Mária Terézia törvényi korlátok között, de szentesíti ezt a kisajátítást – gyönyörûen írja le ezt Kis Géza az Ormánságról.


Mi köze ennek az ártéri gazdálkodáshoz? Nem tudom, hogy hallotta-e, hogy 85 ezer hektár van belvíz alatt. Ezt a vizet csak mesterségesen, tehát szivattyúk segítségével tudják beemelni a több méterrel magasabban folyó Tisza gátjai közé, ami biztosan milliárdokba fog kerülni. És még nincs árvíz, csak a belvizekrõl beszélünk! Ha az elárasztott területen õszi vetés volt, abból aratás már nem lesz, és le-

Bõvebb információ: Páváné Kurnik Zsuzsanna egyéni vállalkozó Pécs, Mikszáth K.u.4. 06/30-6951442 [email protected]


het, hogy most megszabadítják a víztõl, de augusztusban ki fog száradni. Mindeközben a megépített gátak között, a lerövidített Tiszán – Oláh János szarvasi egyetemi tanár számításai szerint – évenként több ezer tonna mûtrágyának megfelelõ humusz megy a Fekete-tengerbe, ami azelõtt szétterült, és itt maradt. Minden esztendõben a hullámtér feltöltõdik a hordalékkal egy kevéssé, de maga a középsõ meder elmélyül, mert ott gyorsabban folyik a víz: nyaranként a szárazságban olyan mélyen van a Tisza, amilyen mélyen még soha nem volt. Ugyanakkor azáltal, hogy a hullámtér feltöltõdik, évenként csökken a két gát közötti térnek a kapacitása, tehát ahhoz, hogy ugyanaz a vízmennyiség jövõre is elfér-

jen, följebb kell emelni Ha még tovább emeljük – pedig már most is templomtorony magasan van – növeljük annak a veszélyét, hogy a nagy nyomású víz buzgásokban a mentett területen is feltör. A többi befolyó patak, amelyiknek a vize 3–5–10 méterrel alacsonyabban van, mint a Tisza szintje, szintén csak mesterségesen beemelhetõ. A víztározó nem reális megoldás. A már említett Oláh János szarvasi egyetemi tanár egy elõadásában elmondta, hogy ha ezt a területet visszaadnánk az ártérnek, és halastó, meg elárasztott erdõ lenne, az jóval kifizetendõbb és hasznosabb lenne, hiszen takarmánynövényeket, nádat, gyékényt termelhetnénk, és gyümölcsfák is lehetnének.

Ön szerint hogyan lehetne ezt a folyamatot megállítani? Ha nem tudjuk visszaadni ezt a sérülékeny, de minõséget termelni képes magyar földet a családi gazdaságoknak, akkor kihalunk és a földünk pedig ocsmány, használhatatlan sivatag lesz. Korlátoznunk kellene a birtoknagyságot, ahogy azt Franciaország, Anglia, Hollandia szigorúan korlátozta. Nálunk 1200 hektár a felsõ határ, de vannak kivételek, akár több is lehet. Ma nagyon nagy divat a környezetvédelem, fenntartható fejlõdés – ennek óriási szakirodalma van. Például Gowdi és Dashgutta ír a biofília fogalmáról, ami azt jelenti, hogy az embernek ugyanolyan elemi szükséglete a természettel való


kapcsolat, mint a szexualitás, a közösség, a levegõ vagy az étel. Ahol ez megromlik, ott a társadalom is tönkremegy. A legnagyobb szociális védelem a természetvédelem. Annak alapján, amit mond, úgy tûnik, a néprajznak nem is a múlthoz van köze. Ön szerint mi a hagyomány? Nem elmélet, hanem tapasztalat. Az a tapasztalat, amit követük, az megõrzi a népet. Az a nép, ami nem követi a tapasztalatot, az már nincs, kipusztult. A jövõ tudománya a néprajz, mert ezt a több ezer éves tapasztalatot le tudja írni, azt a módszert, hogy hogyan lehet fennmaradni.

11

egyetemi élet

Kellenek a kihívások GYURÓ Andrea interjúja

Szalóki Bence, mint jog- és teológiahallgató. A jog nagyon régóta érdekel. A pszichológia lett volna a másik választásom, de a jogban több kihívást láttam. A teológiát pedig a volt osztályfõnököm hatására választottam. A Nagy Lajos Gimnáziumban tanított engem. A Hittudományi Fõiskolán is oktat, és õ beszélt rá, hogy próbálkozzam meg a teológia szakkal. Ez amúgy is érdekelt, amolyan látókör kibõvítés, és egyfajta kihívás. Egyelõre még picit nehéz a két szakot egyszerre csinálni, így az elsõ évben, de lassan kezdek belerázódni. Ha végzel, melyik vonalon indulnál el? A jog a fõirányvonal. Ezen belül sportjoggal szeretnék foglalkozni. Magyarországon ez nem annyira elterjedt, és nem is biztos, hogy meg lehet belõle élni. Tehát mellette mindenképp kell majd valami más munkát is keresnem. Viszont ha nem sikerül, akkor a teológiával még mindig van egy lehetõségem, amivel el tudok helyezkedni. De elsõsorban a jog az, ami életpályának van kitûzve, a teológia pedig egyelõre csak „B-terv”. Szalóki Bence, mint kosárlabda-játékvezetõ. 2010-ben vizsgáztam. Ez egy néhány hónapos tanfolyam volt. Elõtte nagyon sokat játszottam, illetve még játszom is. A játékvezetés pedig már régóta a terveim között szerepelt. Amikor elõször szerettem volna erre jelentkezni, akkor sajnos nem indult el a tanfolyam, így egy évet

12

csúsznom kellett. Jelenleg a megyei keret tagja vagyok, tehát még a ranglétra alján, de úgy tûnik jövõre egy szintet feljebb léphetek. Ezen kívül a nõi mérkõzéseknél szoktam segíteni a jegyzõkönyvíró munkáját is. A játékvezetéssel nagyon komoly céljaim vannak. Legalább az NB1-es szintre szeretnék eljutni, de ha van rá lehetõségem, akkor Euroliga meccseken is részt vennék. Nagy álmom, hogy kijussak az Olimpiára mint játékvezetõ. Mint játékos, nem szeretnél kijutni az Olimpiára? Nem igazán. Szûk 6 évet voltam a PVSK utánpótlás csapatának tagja. De ott nem tudtam annyit fejlõdni, valamint nem volt annyi játéklehetõségem, hogy ezzel megérte volna komolyabban foglalkozni. Emiatt úgy döntöttem, hogy a versenyszerû sportolást abbahagyom. Késõbb a középiskolában is játszottam. Ez a másik véglet volt, hiszen ott nagyon sok játéklehetõséget kaptam. Viszont itt azzal volt a baj, hogy rengeteg terhet raktak rám. Most teljesen jól érzem magam, azzal a menynyiséggel amennyit jelenleg játszom. Eddig volt hat egyetemi meccsünk, azt mind meg is nyertük. A megyei bajnokságban heti egy edzés van, és hetente-kéthetente mérkõzés. Csak a kosárlabda az, ami érdekel? Sportban mindenevõ vagyok. Nagyon sok mindent ki is próbáltam. Kiskoromban 5 évet fociztam, majd úsztam, tornáztam, lovagoltam. A középiskola alatt röplabdáztam is: házi versenyeken vettem részt az osztálycsapatban. De nekem a kosárlabda az örök szerelem. Hároméves korom óta járok férfi-nõi meccsekre.


Szalóki Bence egy egészen összetett egyéniség: jog-, valamint teológiahallgató, játékvezetõ kosárlabda meccseken, illetve az UnivPécs sportrovat írója. A maradék szabadidejében pedig szívesen olvas, vagy éppen fotózik.

A késõbbiekben jogi területen is szeretnél bíró lenni? Nem. Mikor valakinek mondom, hogy jogot tanulok, annak általában az elsõ kérdése: bíró, ügyvéd, ügyész? Ezeket a hagyományos jogi pályákat, egyelõre kerülni próbálom. Ügyvédnek azért nem szeretnék menni, mert nagyon sok van belõle, és gyakorlatilag konkurenciaharc az egész. Bíró és ügyész pedig azért nem akarok lenni, mert ahogy látom, mindkettõnél kapcsolatokra van szükség egy olyan pozícióhoz, amibõl már jól meg lehet élni. Úgyhogy ezeken még nem gondolkodtam, és valószínûleg a késõbbiekben sem fogok. Az ítéleteim a kosárlabdapályán maradnak, úgy tûnik. Szalóki Bence, mint az UnivPécs újságírója. A gimnáziumban kezdtem el az újságírást, az ottani iskolaújságban. Itt az egyetemen pedig az egyik ismerõsömtõl hallottam, hogy az Univba sportújságírót keresnek. Gondoltam, ha lehetõség van rá, akkor élek is vele, illetve kihasználom, mert nagyon szeretek írni, fõleg sporttal kapcsolatban.


Ezt a négy tevékenységet hogyan tudod összeegyeztetni? Picit nehezen. Vannak olyan napok, mikor már csak aludni járok haza. A teológia miatt azért is borul kicsit a dolog, mert nagyon sok órám ütközik, és ezért ezeket a levelezõsökkel kell bepótolnom, szombatonként. De azért igyekszem. Most szerencsére szorgalmi idõszak van, így több szabadidõm van, mint vizsgaidõszakban. Nem szeretek unatkozni, így megpróbálom a napomat úgy beosztani, hogy mindenre jusson egy kis idõ. Néha kicsit feszes a napirend, de azért próbálok bezsúfolni minél több dolgot. Ha választanod kellene, melyik szakmáról tudnál lemondani? Mindegyik tevékenység, amelyrõl eddig beszéltünk, a szívem csücske. Egyelõre nem tudok, és nem is szeretnék egyikrõl sem lemondani. Valószínûleg késõbb muszáj lesz, ha komolyabbra fordulnak a dolgok. Jelenleg jól érzem magam a bõrömben, úgyhogy megy minden, és remélem, hogy ez egy jó darabig így is lesz.

egyetemi élet

A Tradíció, mint feladat címû konferenciát március 20–21-én rendezte a PTE Modern Irodalomtörténeti és Irodalomelméleti Tanszéke a Civil Közösségek Házában. BÕZSÖNY Veronika írása

A szerteágazó konferencia a PTE BTK egyetemi karrá válásának, 30/20-as kettõs jubileumának tiszteletére létrejött programsorozat részét képezte. Fiatal költõk éppúgy felolvastak, mint ahogy minikonferencia keretében elõadások hangoztak el az irodalmi hagyományok átíródásáról, valamint bevonták a konferenciába a BTK új díszdoktorát, Tuomo Lahdelma professzort, aki kreatív írást oktatott. A tradíció volt a témája Ferenczy Nikolett moderálásával a diák kerekasztal-beszélgetésnek is: Pécs különbözõ középiskoláiból jöttek diákok, hogy megvitassák

a témát. A központi kérdés az új hagyományok teremtése volt: vajon mi változik a legtöbbet pár év múlva? Elmúlhat az iPod és az okostelefonok kora? Ez már a Z generáció, aminek tagjai már beleszülettek a technikai újítások világába. Káros, hogy a mai fiatalok közül sokan mondhatók internet- vagy számítógépfüggõknek, de ne felejtsük el a fejlõdés pozitív oldalát sem! Például az interaktív tábla – melyet csak nemrég használnak az iskolákban – számos elõnyt hordoz magában: vége a poros, krétás korszaknak. Az e-könyvek megjelenésével egyre csökken a könyvvásárlás és -kölcsönzés, valamint Amerikában már nemcsak az egyetemeken, de a középiskolákban is laptopra jegyzetelnek a diákok. A beszélgetés során megosztó véleményeket hallhattunk: volt, aki szerint hatékonyabb a munka laptopon, gyorsabb a gépelés, de akadt olyan is, aki szerint a diákokat rossz irányba sodorja, ha nem tanul meg rendesen kézzel írni.


A hagyomány a múlté?

Naprakész, nemzetközi, közgáz Szeminárium-sorozat vezetõ nemzetközi kutatókkal a Pécsiközgázon Neves külföldi szakemberek meghívására nyílik lehetõség a PTE Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskolája számára a TÁMOP „Tudományos képzés mûhelyeinek támogatása a Pécsi Tudományegyetemen” nyertes pályázatának köszönhetõen. A szakmai körök számára is impozáns listáról és a meghívottak elõadásának témájáról, a városhoz, régióhoz való kapcsolódási pontjairól beszélt dr. Varga Attila, a doktori iskola vezetõje. Hogyan állt össze a lista és mit érdemes tudni a meghívottakról? Hét elõadót hívtunk meg, akik egytõl egyig a regionális politika és gazdaságtan nemzetközileg elismert, neves szakemberei. Közös munkák, együttes publikációk folytán kialakult személyes kapcsolatainkra támaszkodva igyekeztünk megtalálni azokat az elõadókat, akik a regionális politika és gazdaságtan területén belül egy-egy téma kiemelkedõ képviselõi. Olyan tudományos kutatókról van szó, akik az elméle-

ti munkák eredményeit a gazdasági fejlesztés, fejlõdés lépéseire tudják lefordítani, illetve át tudják adni ennek a „fordítási” folyamatnak a módszertanát. A dél-dunántúli régióban is kiemelt kérdés, hogy a gazdaság élénkítésének, fejlõdésének tudományos eredményeibõl, a helyi sajátosságokat figyelembe véve, mi és hogyan adaptálható. A teljesség igénye nélkül, mondana néhány konkrét példát a témákról? Van-e konkrét, Pécsett is hasznosítható vonatkozása az elõadásoknak? Az elõadások a regionális politika és gazdasági fejõdés tágabb témái köré rendezõdnek, de természetesen az adott elõadó szûkebb kutatási területének szempontjaiból megközelítve. Roberta Capello, a milánói mûszaki egyetem professzora, a Nemzetközi Regionális Tudományi Társaság (RSAI) volt elnöke, például az európai fejlõdés mozgatórugóiról, az innovációs térségekrõl, illetve az adott országok innovációban betöltött szerepérõl fog beszélni. Akár Pécsre is

lefordítva: az õ kutatásai alapján az is jobban végiggondolható, hogy például az egyetemre alapozva milyen helyi gazdaságfejlesztési alternatívák jöhetnek szóba és milyen egyéb tényezõk lennének szükségesek a fellendülés elõsegítésére. Nagyon különleges és rendkívül aktuális Philip McCann és Raquel OrtegaArgilés intelligens specializáció („smart specialisation”) témája. Ami elõadásukat elképesztõen naprakésszé teszi, az az, hogy az Európai Bizottság kohéziós politikájában a 2014–2020-as idõszakban az intelligens specializáció kiemelt szerepet fog játszani. Lényege az innovációalapú területfejlesztés, mely egy adott régió egyedi értékeire, versenyelõnyére támaszkodik és az erõforrásokat is egységesen és koncentráltan ezekhez rendeli hozzá. A helyi erõsségeket, korlátokat, a helyi képzés szerepét vizsgálja az ipar fejlesztésének lehetõségében és a helyi munkaerõ megtartásában. Philip McCann az EB regionális politikájának biztosa mellett fõtanácsadó. Egészen közeli információi vannak a jövõbeni pá-


lyázati lehetõségek kialakításának elveirõl, arról, hogy a mostani pályázati idõszakhoz képest milyen különbségek várhatók, ezekre hogyan lehet felkészülni, illetve más régiók felkészültsége milyen szintû. A szeminárium-sorozat idõpontjai és elõadói (voltak és lesznek): Március 19. Edward M. Bergman (George Mason Egyetem, USA és Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetem, Ausztria) Április 19. Vladimir Kvint (Moszkvai Lomonosov Állami Egyetem, Oroszország és La Salle Egyetem, USA) Május 3. Roberta Capello (Milánói Mûszaki Egyetem, Olaszország) Május 17. Philip McCann és Raquel Ortega-Argilés (Groningeni Egyetem, Hollandia) Május 24. Tadeusz Markowski (Lodzi Egyetem, Lengyelország) Június 4. Ron Boschma (Lundi Egyetem, Svédország és Utrechti Egyetem, Hollandia)

13

interjú

Az igazán értékes munka sosem éri el A tudományos munkáért adható legmagasabb elismeréssel, Széchenyi-díjjal jutalmazták Kosztolányi Györgyöt, a PTE professor emeritusát, az Orvosi Genetikai Intézet megalapítóját, a genetikailag sérült csecsemõk és kisgyermekek kórfelismerése, gyógyítása területén végzett több évtizedes munkájáért, szakmai közéleti tevékenységéért.

Mikor és miért döntött úgy, hogy az orvosi hivatásnak, azon belül a genetikának szenteli az életét? Ezen a kérdésen az utóbbi idõben, de azt megelõzõen is nagyon sokat gondolkodtam, most a díj kapcsán is. Nagyon nehezen tudnám megfogalmazni, hogy mikor és miért választottam ezt a hivatást. Az életben rengeteg az útelágazás és az apró döntés, melyek közül néhány utólag tekintve nagyon jelentõs lesz. Vallom, hogy ezek között kevés a véletlenszerû. Az is egy ilyen döntés volt, hogy 17 évesen annak ellenére, hogy úgy képzeltem, sportolói pályára lépek (akkoriban atletizáltam), mégis az orvosira mentem. Biztosan közrejátszott, hogy édesapám orvos volt, illetve hogy a családban többen is ezt a hivatást választották, ez mégsem volt tudatos döntés. Abban is van egy véletlen elem, hogy miért lettem gyermekgyógyász. Kórboncnokként kezdtem, de tudtam, hogy valamilyen formában klinikus szeretnék lenni. Elsõsorban fõnököt és társaságot, közösséget kerestem, nem szakmát. A gyermekgyógyászattal foglalkozók akkor is nagyon kiváló, vonzó közösséget alkottak, ráadásul éppen volt egy üresedés, amire abban az idõben (nem úgy, mint most) éveket kellett várni. A Gyermekklinikán dolgozott Méhes Károly, a magyar genetika úttörõje, s mivel korábban õ is kórboncnok volt, hozzá sodródtam. A '90es években váltottam a gyermekgyógyá-

14

szatról a Genetikai Intézeti profilra. Ebben érzem eddigi életem legnagyobb eseményét, hogy lehetõséget kaptam, és sikerült egy intézetet alapítanom. Erre vagyok a legbüszkébb. Létezik-e olyasvalami, a Genetikai Intézet megalapítása óta, amire szintén azt mondhatja, hogy nagyon büszke? Amire visszatekintve örömmel gondolok, az az, hogy 1997-ben, amikor a Genetikai Intézet alakult, a biotechnológiai fejlõdés rendkívüli ütemben felgyorsult. 50 éves voltam és egyetemi docens, amikor fél évre elmentem Svájcba, ahol azt kértem, hogy technikusi beosztásba kerüljek, hogy a manuális részt is elsajátíthassam, mert meg akartam tanulni az új molekuláris módszereket. Ennek ellenére ki tudtam szakadni a technika bûvkörébõl, mert ráébredtem, hogy ezek a fantasztikus leletek, módszertani lehetõségek csak akkor értelmezhetõk, ha azokkal együtt az emberek testi-lelki tüneteit is legalább olyan alaposan próbáljuk elemezni. Leleteink ugyanis lesznek, de ha nem tudjuk, mit jelentenek, mire jók, milyen következtetést lehet belõlük levonni, akkor csak leletek maradnak. Büszke vagyok arra, hogy akkor sikerült emellett a nézet mellett kitartanom, és azóta kiderült, hogy napjainkban ez a genetika egyik legfontosabb területe: mire lehet belõlük következtetni? Szabad-e az embereknek közvetlenül nyújtani ezt a szolgáltatást orvos, genetikus tájékoztatása nélkül? Ez nemcsak Nyugaton létezik, sajnos Magyarországon is megjelentek a


KISS Martina interjúja

profitorientált magáncégek, ahol egyre könnyebb pénzért leleteket elõállítani: valaki besétál és kéri, hogy csináljanak egy genetikai vizsgálatot, majd kap egy leletet, amivel semmit sem tud kezdeni. Egyrészt, mert nem ért hozzá, másrészt pedig nagyon sok szegmensrõl még nem is tudjuk, hogy mit jelent. Ezért hangsúlyosan fontos, hogy ezeket a leleteket együtt vizsgáljuk és elemezzük a testi-értelmi tulajdonságokkal, sajátosságokkal, betegségtünetekkel, mert csak így nyernek értelmet. Büszke vagyok, hogy ezt a vonalat erõsítettem, és hogy az intézeti modellt is erre lehetett felépíteni.


A csecsemõknél és a kisgyermekeknél elõforduló genetikai betegségek úgy gondolom, önkéntelenül is megérintik az embert... Hogyan, miként lehet mindezt megélni? A genetika több mint egy orvosi szakma: a genetika filozófia, gondolatrendszer. A genetikai leletekkel olyan lehetõséghez jut az ember, hogy a jövõbe lát, meg tudja mondani, adatokkal, bonyolult gépekkel, számokkal, betûkkel tudja dokumentálni, hogy valamilyen genetikai rendellenesség miatt 5–10–20 év múlva milyen betegséget szenvedhet el. A szakember részben azonosul a páci-

csúcspontját és sosem szakad vége rétum, ami alapján dönt, de nem szabad befolyásolni. Mindenképpen az egyén dönt, az õ autonómiája mindenek elõtt való. Nemrég például a vérvételen várakozott egy nyolcéves kisfiú a családjával, és miután a szülõkkel beszéltem, odafordultam hozzá, és megkérdeztem, beleegyezik-e abba, hogy vért vegyünk tõle. Nem tudom, mit csináltam volna, ha nem egyezik bele, de nagyon helyes volt, és azt mondta, igen. Szokatlan ez, sokszor még a felnõttek is meglepõdnek, amikor megkérdezem, hogy mindezek után, amit hallott beleegyezik-e abba, hogy elindítsuk a vizsgálatot.

ens testi-lelki bajával – de persze nem lehet együtt sírni velük, hanem szakmai segítséget kell nyújtani. A genetikai tanácsadásban, konzultációban szigorú követendõ elvárás, hogy a tanácsadó non-direktív legyen, vagyis nem lehet megmondani, hogy mit kell tenni. Még akkor sem, ha a páciensek szeretik, ha megmondják nekik, mit csináljanak. Ha egy páciens megkérdezi: „de hát mit tegyek?", a tanácsadónak az a konstans válasza, hogy „Erre a kérdésre nem tudok válaszolni, mert nem vagyok az ön helyzetében". Mindent el kell követnünk, hogy informáljunk, hogy legyen valami konk-

Hol tart jelenleg a Ritka Betegségek Nemzeti Stratégiájának programja? Ez egy egészségügyi szervezési kérdés. Rengeteg ritka betegség van és ha összenézzük ezeket az önmagában ritka állapotokat, olyan tömeget tesznek ki, ami Magyarországon 6–700 ezer embert érint. Az érintettek nehezen találják meg a számukra megfelelõ szakértelmet, hiszen az orvosok többsége soha nem látott ilyen betegségeket, nincsenek felkészülve. Két forradalmi változás kellett ahhoz, hogy ez megváltozzon: a biotechnológiai forradalom, melynek köszönhetõen egyre többet tudunk meg a ritka betegségekrõl, és az informatikai forradalom, melynek köszönhetõen egy adatbázisból el lehet érni egy olyan labort, ahol foglalkoznak ilyen betegséggel. Volt olyan esetem, amikor egy ritka betegségre volt gyanú, és számítógépen keresztül, Franciaországban találtam vizsgálati lehetõséget, ahonnan szinte azonnal válaszoltak az e-mailemre, ha jól emlékszem, 12 perc múlva: a szülõk még el sem hagyták az épülettömböt, és már el tudtam nekik mondani a jó hírt.

Az, hogy mindezt összeszervezzük, nemzeti stratégiai programot igényel. Ennek része az, hogy a szakemberek felkészüljenek, hogy legyen egy kiépített hálózat, melyben legyenek szakértõi központok – Magyarországon ezek az orvosképzéssel rendelkezõ egyetemek lesznek –, ahol a megfelelõ szakértelem, az összes, vagy a lehetõ legtöbb diszciplína rendelkezésre áll. Fontos, hogy legyen kutatás, hiszen az képes elõrébb vinni ezt az egészet, és egy nagyon fontos eleme a páciensek öntevékenysége, a civil csoportok jelenléte. A biotechnológiai és az informatikai forradalmak a múlt század végére álltak össze úgy, hogy elindulhasson egy nemzetközi program, melyet az EU is jelentõs összegekkel támogat. Így született meg ez a program. Az EU a tagállamoktól azt várja, és Magyarország kormányzati szinten vállalta is, hogy 2013 végére elkészíti ezt a stratégiát. Ennek koordinálására kaptam 2011ben államtitkári megbízást. A terv megfogalmazza, hogy a hazai adottságokat, nemzetközi ajánlásokat, tapasztalatokat tekintve mi Magyarország terve. Ez nem azt jelenti, hogy 2013 végére minden megvalósul, és minden rendben lesz, hanem hogy lesz egy programunk, ami alapján mindez megvalósítható, és hogy ehhez mérten építsük fel a mindennapi teendõinket. Van elegendõ szakemberünk, akik a ritka betegségekkel foglalkoznak? Sokan kérdezik, hogy Mi az a ritka betegség?, mintha valami új kórság lenne. Eddig is voltak ritka betegségek és szakemberek is, akik ellátták Magyarországon az ilyen betegeket. Hálózatot kell építeni, aminek lényeges eleme, hogy legyen egy


olyan országos, adminisztratív központ, ami összefogja a tevékenységeket. Erre épülne hazánkban négy központ, ahova allokálva lesz a feladat. A központok mellett nagyon fontos a periféria, ez is a ritka betegség mozgalom szlogenje, célja: ne a beteg utazzon a szakértõhöz, hanem a szakértõ érje el a pácienst. Ez megint szervezési kérdés. Bizonyos betegségek annyira ritkák, hogy nem érdemes minden országban fenntartani egy ilyen központot, mert az bonyolult szakértelmet, kellõ számú esetet, kritikus tömeget kíván, ezért akár határokon átnyúlva is gondolkodhatunk. A központ irányítaná a kivizsgálást, kezelést, ide egyszer a páciensnek is kellene menni, utána viszont a lakóhely-közeli egységekben telemedicinával elérhetjük azt, hogy ne kelljen sokszor távolra utaznia. A terv az év közepére nagy valószínûséggel elkészül, majd Brüsszelben jóváhagyják és utána következik az a hosszú folyamat, hogy mindezt valós tartalommal töltsük meg. Mit jelent önnek ez a Széchenyi-díj? Hogy éli meg, hogy egy ilyen kitüntetésben részesítették? Én az egész eddigi életemet egy folyamatnak, s nem megtervezett, valamilyen célhoz vezetõ útnak tekintem, s ez még közel sem a vége. Nem azért csináltam mindezt, hogy díjat kapjak, de természetesen jólesõ visszajelzése annak, hogy az elmúlt idõszakban hozott döntések, – melyek között biztosan voltak rosszak is – jó irányba vittek és alapjában véve nem tévedtem el. A jövõt tekintve pedig inkább felelõsséget érzek. Úgy érzem, hogy ez a díj adott egy kis pluszt, motivációt a további munkához, és mindemellett nagyon jólesõ érzés.

15

sport

Büszke vagyok a csapatomra! A PEAC-Pécs nõi kosárlabda csapata március 23-án és 24-én Sopronban játszott a Magyar Kupa négyes döntõjén. Djokics Zseljkoval, a csapat edzõjével beszélgettem a szezonról és a csapat jövõjérõl.

Ugyan érmet nem sikerült elhozni Sopronból, de a PEAC kilencvenéves fennállásának így is az egyik legnagyobb sikerét érte el nõi kosárlabda vonalon azzal, hogy a Magyar Kupában sikerült a legjobb négy közé jutnotok. Hogyan értékeled ezt a kétnapos rendezvényt, illetve a lányok egész éves teljesítményét? Nehéz most a múltról gondolkozni, mert most játszunk a bajnokság rájátszásában úgy, hogy elveszítettük a pályaelõnyünket. Ezt az egész szezont úgy kell elemezni, hogy nem elfelejtendõ, amíg mások augusztusban már elkezdték a felkészülést, ez a csapat még formálódott, alig volt játékosunk... A fõ cél az volt, hogy profi klubot alakítsunk, ahol mindenki csinálja a saját dolgát: a játékosok játszanak, az edzõk megtartják az edzéseket és foglalkoznak a játék szisztémájával, illetve a stáb egy olyan hátteret teremt, ahol mi normálisan tudunk dolgozni. Azt hiszem, hogy sok jó idõzítés volt a szezonban, fontos meccseket nyertünk, amikor kellett, így bejutottunk a legjobb négy közé az Adria Ligában. Jól játszottunk a bajnokságban is, és ez a kettõ valahol összefügg, mert elég korán jó formába lendültünk, és ezért sikerült fontos meccseket nyerni. Aztán jött ez a kupadöntõ, ahová úgy jutottunk be, hogy a városi rivális PINKK-et gyõztük le. Úgy éreztem, hogy ott a határokat feszegetjük, de én maximalista vagyok, és a játékosoktól is állandóan azt kérem, hogy frenetikusan csinálják ezt a munkát. Azonban reálisan kell nézni a dolgot, hiszen ez még egy nagyon fiatal csapat, túl sok a stresszhelyzet. Mások is, akik ebben a szakmában dolgoznak, nagyon jól tudják, hogy nem lehet egy csapatot egész évben egy szinten tartani, hiszen a teljesítmény hullámzik. Próbálom ezt kontrollálni, de mikor annyi bajnokságban szerepelsz, amennyiben mi szerepeltünk idén, akkor ez nehéz. Különösen ezzel a csapattal, ahol kevés igazi, profi játékos van, fõleg külsõ poszto-

16

kon. Egyébként nagyon szép eredménynek tartom, hogy a Kupában ott voltunk a legjobb négy között, de amikor ott vagy, akkor is szeretnél minél jobban teljesíteni. Sajnos azt érzem, hogy a szezon végére mi inkább lefelé megyünk, mert kiment belõlünk minden. Ugye a négyes döntõre elveszítettük Andrea Barbourt, ami nálunk olyan, mintha a Chicago Bulls-ban nincs Jordan. Szerintem nagyon jól tartottuk magunkat, és akik nézték a meccseket, nem tudnak sok rosszat mondani, mert egy év után már ott vagyunk a legjobbak között, és erre nagyon büszke vagyok! Említetted a pályahátrányt a playoffban. Vasárnap mentek Komlóra, az aktuális formán kívül még mi dönthet ebben a párharcban a PINKK ellen? Két fõ dolog szól a PINKK mellett. Az egyik, hogy több idejük volt felkészülni erre az egészre, ami látszik is. A másik

A három sorozatból mostanra már kettõ véget ért. Neked edzõként mennyire volt megterhelõ ez a szezon akár szellemileg, akár fizikailag? Ugyan nem játszol negyven percet egy meccsen, de nyugodtan ülni sem láttalak igazán ebben a szezonban. Ez pont jó kérdés. Ebben az évben néha gondoltam, hogy egy könnyû meccs jön, de egyik sem volt az az eddig lejátszott nem is tudom hány meccsbõl, bár már gondolom, hatvan fölött vagyunk. Ez azt jelenti, hogy minden meccsen sokat kellett dolgozni, de nem csak közben, hanem elõtte és utána is. Az edzõnek nem akkor kezdõdik egy mérkõzés, amikor a játékvezetõ feldobja a labdát,


SZALÓKI Bence interjúja

pedig az, hogy nekik sikerült az utolsó pillanatban szerzõdtetni még egy játékost, aki angol válogatott és komoly center. Ebben a két dologban õk nagyon elõre léptek, sajnos nekünk nem sikerült igazolni. Fáradtak vagyunk, nem vagyunk annyira felkészülve, de a hitünket, a harcosságunkat és bátorságunkat nem veszítettük el. Ki kell menni Komlóra játszani egy jó meccset, és azt hiszem, hogy van ott keresnivalónk.


hanem 1–2 nappal elõtte, és utána az egészet elemezni kell. Egészségügyileg sem jó, ezért várom, hogy ha vége lesz, akkor ki tudjak kicsit kapcsolódni és regenerálódni. Ez sokat elvisz az életbõl, de szerencsés vagyok, mert azt csinálom, amit szeretek. Viszont ez tényleg egy nagyon nehéz szezon volt. Lehet már tudni valamit a csapat jövõjérõl? Dolgozunk már ezen is, és a jelenlegi feladatok mellett már gondolkoznunk kell a folytatáson. A fejünkben már kialakult egy kép, mindenképp több profi játékossal. Ettõl függetlenül szeretnénk továbbra is jó utánpótlást nevelni, de nem mindegy, hogy az edzésen ki áll szemben egy fiatallal, így tényleg több tapasztalt játékosra lesz szükségünk. Úgy gondolom, hogy ez április végére fog igazán kialakulni.

(A PEAC-Pécs együttese nem jutott be a legjobb négy közé a bajnokságban, így az ötödik helyért játszhat a Zalaegerszeggel. Az elsõ mérkõzést a Lauber Dezsõ Sportcsarnokban rendezik.)

English International programmes 21:00 9. April (Tuesday) Pollack B-Klub party: Bad Girls Night POLLACK B-KLUB 19:00 11. April (Thursday) Concert by Fazil Say Admission: 4990 - 3990 - 2990 HUF KODÁLY CENTRE 15:00-19:00 12. April (Friday) Volunteer Day for the disadvantaged kids of the eastern part of the town ZION PARK

Let them die in dignity The world 'hospice' in English has been used to describe pilgrims on a journey from one place to another, and hospace in Latin means guest and host in the one world. Interview with David Oliviere. by

22:00 12. April (Friday) Party Sanfransiscobeat

UNIVLOUNGE

Robert BALOGH

EXPO CENTER

Why is the St. Christophers' Hospice House important? The St. Christopher's is known as one of the first modern hospice houses, it was built in South London. The story of the founder is quite important: Cicely Saunders was a nurse, she had back problems, she became a social worker, and during this period she met a man called David Tasma, who was dying in cancer. Cicely Saunders talked to him about finding a place where people would die in peace and dignity, away from noisy hospital wards. She believed that people could live a good quality life till the end. At a quite advanced age she went to study medicine because she was told it is the doctors who abandond the dying. As a doctor she did the first research on controlling pain with advanced cancers, she demonstrated that you could use opioids to control pain. She really developed a philosophy that a dying person is a living person. Her approach is

19:00 13. April (Sutarday) International Evening 21:00 13. April (Sutarday) Party All-Star Alumni Party

SZENES CLUB 17:00 18. April (Thursday) Exhibition Hungary Museum LeSecet Mini-box museum Admission: free PTE MK FACULTY OF MUSIC AND VISUAL ARTS 16-28. April "Refulgence in the dark - Raoul Wallenber and the Jewish Wallenbergs" Admission: free ZSN - E78 18-21. April Private Nationalism - Curator Tryst and Workshop GALLERY M21 19:00 19. April (Friday) Concert of Aba Taano: The joy and colors of Arfrica Admission: 3290 - 2390 - 1490 HUF KODÁLY CENTRE 19:00 20. April (Sutarday) Concert Chamber Music Night Programme: R. Strauss: E Flat major Op. 7; Mozart: E flat major K. 375; Schubert: String Quartet in D minor, D 810 "Death and the Maiden" Admission: 1500 HUF KODÁLY CENTRE

totally person-centered. The original research to understand the needs of a dying patient was the recording 1300 patients talking about their illness and how they experienced it. In the meantime David Tasma died, and he left her 500 pounds in his will. He said 'I want be in your dream, I want be in your home, but I will be a window in your home." Then Cicely Saunders founded Saint Christpher's Hospice House in 1967, which became an international centre for research, care and education with 48 beds and 1000 patients at home. You emphasised the importance of home care. Why is it important as a social worker to support the families of the patients? The whole essence of palliative care is based on three things: good symptom contol, good communication, and good family support. The basic approach is doing everything to promote the quality of life of the patient and his/her family. The tool, the mean and the strategy is the multiprofessional team, because the needs of the patient and the family are too complex for only a doctor or only a nurse. So the role of the social worker is a totally integral part of the team working with the doctors and nurses and the others, often focusing for the needs of the family, financial problems, helping the family exceed all the

resources. Not all, but most patients want to die home. It is not always possible but we have a lot of emphasis on home care to work as a team, to assist families to look after patients at home. With good home care you can double or triple the number of home deaths. How on earth can narrative medice help? Palliative medicine was founded on true patients' stories. And it is said that doctors have traditionally been trained to take the history and the process of a patients in a particular way. But narrative medicine tries to excess the whole experience as wide as it is possible, for example to find the meaning of their illness. On the other hand, trying to work with a holistic approach can be very satisfying for a help-professional. Looking after ourselves is putting us lifejacket on first. Even writing down our experiences, our feelings, our thoughts about a patient or family is important. It can be your own personal reflections, a poem or a novel…

International Evening 2013 13th of April – EXPO Center Where can you get your ticket? 1) EGSC office (3rd floor, in front of the Pharma dpt.) 2) German Student Service Center (1st floor) 3) Hungarian Student Service Center (2nd floor) How much is it? A Single ticket is 2500 Ft. (pre-sale) and 3000 Ft. (at the door). Included are culinary dishes from the tables as well as the after party in two floors in EXPO. All profits go to charity! Where does my money go to exactly? We are trying to fund an endoscope, with which you can perform an intrauterine ECG etc., for the neonatology. So far, only the clinic in Budapest is in possession of such a device in the country. An amazing amount of 28 different tables already registered. We are still looking for Performers on stage or people who want to show a presentation (video, power point etc.) about their country! Feel free to contact us via [email protected].


17

programajánló Április 8. (hétfõ)

BTK Agora

EGYETEMI 17.00 Hogyan küzd az immunrendszer a rosszindulatú daganatok ellen? Németh Péter elõadása az Egészség–Akadémián

9.30 Megnyitó – BTK–TTK Aula 9.30–14.00-ig információs standok – BTK–TTK Aula

MTA SZÉKHÁZ

Április 9. (kedd) EGYETEMI 18.00 Fekete hattyú avagy elõre jelezhetõk-e a válságok – Mellár Tamás elõadása a Nyitott Egyetemen

PTE VARGHA DAMJÁN KONFERENCIATEREM

BULI 21.00 Rosszlányok éjszakája POLLACK B-KLUB

Április 10. (szerda) EGYETEMI PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS NAP 2013

09.00 Díjátadó „Feltaláló születik!” Innovatív hallgatói ötletpályázat 10.00 Köszöntõ Bódis József rektor 10.15 Izrael – Egy startra kész nemzet – Ilan Mor, Izrael Állam Magyarországi Nagykövete

Innovatív kutatások a Pécsi Tudományegyetemen 10.45 Miniatürizáció az orvosi diagnosztikában – Kovács L. Gábor, Laboratóriumi Medicina Intézet 11.15 Idegrendszeri kórmechanizmusok vizsgálata nagy térerejû MR képalkotással– Dóczi Tamás, Idegsebészeti Klinika

Kari Tanácsterem: 10.00 UNISYS Magyarország Kft. Lábadi Katalin, csoportvezetõ: Ismerd meg a Unisyst! – Miért jó nálunk dolgozni? 10.30 Alexandra Kiadó Gyuricza Eszter, kiadóvezetõ: Az Alexandra Kiadó 11.00 Trenkwalder Személyzeti Szolgáltató Kft. Polgár Zita, közvetítési üzletágvezetõ: „Az elsõ munkahelyem – avagy, aki keres, az talál” 11.30 Héráné Tóth Andrea: Coaching módszer, támogatás a karriertervezésben 12.00 INDIT Közalapítvány Máté Zsolt: A segítõ foglalkozásúak az INDIT közalapítványban 12.30 Baranya Megyei Önkéntes Centrum, Civil Szolgáltató Központ Knyihár Éva: Az önkéntesség, mint munkatapasztalat H elõadó: 12.00 Információs Hivatal Simon Csaba, igazgató: Az információs hivatal közigazgatási szerepe és feladata 12.30 Magyar Honvédség Hadkiegészítõ és Központi Nyilvántartó Parancsnokság Hegedüs Norbert, õrnagy: Önkéntes tartalékos rendszer 10.00 Tanácsadások Önéletrajzírási, grafológiai, álláskeresési, amerikai tanulmányi, életpálya tanácsadás (regisztrálni 9.30-tól lehet a BTK–TTK Aulában). 9.00–14.00 Babits 5X Látványos showmûsorként tér vissza az osztályéneklési verseny, a tévés tehetségkutatók döntõihez hasonló formában és hangulattal. Babits Gimnázium

Április 11. (csütörtök) Innovatív vállalkozói sikerek Magyarországról 12.15 A vasaló nem attól meleg, mert a ruhához dörzsölik – Kürti Sándor, Kürt Zrt. alapító 12.45 Sebészeti szimulátorok, interaktív térhatású képrekonstrukció helye az orvosképzésben Balogh Attila idegsebész, Országos Idegsebészeti Intézet, 4D Anatomy alapító SZENTÁGOTHAI JÁNOS KUTATÓKÖZPONT

18

IRODALOM 16.00 Költészet Napja Ha szeretnéd elmondani, felolvasni vagy videóüzenetben elküldeni kedvenc versedet a költõ nevével és a vers címével, jelentkezz a [email protected] címen. TUDÁSKÖZPONT, VAS ISTVÁN SZOBA

Április 18. (csütörtök) ELÕADÁS 17.30 Az élõ világegyetem Grandpierre Atilla csillagász, a fizikai tudományok kandidátusa, énekes, író elõadása. Belépõjegy: 990 Ft/fõ. TUDÁSKÖZPONT MÉLYFÖLDSZINTI ELÕADÓTERME

Április 12. (péntek)

EGYETEMI

EGYÉB 16.00 Továbbélõ emlékezet A Grundtvig Projekt keretében készülõ dokumentumfilm: a dél-dunántúli régióban a 20. század közepén lezajlott kényszeremigrációk máig közöttünk élõ elszenvedõit unokáik kérdezik az átélt eseményekrõl.

17.00 20 éves az UNIVERSITAS Televízió Kiállítás és ünnepség (kapcsolódó cikkünk a 6. oldalon)

ZSN – E78

BULI 22.00 SANFRANCISCOBEAT UNIVLOUNGE

15.00 Önkéntes nap A FEEK-es PEN-es csapat, a Circa de Muffaló önkéntes napot tart a keleti városrész hátrányos helyzetû gyerekeinek. ZION PARK

Április 13. (szombat) EGYETEMI 19.00 International Evening EXPO CENTER

GASZTRO 15.00 Portugieser Du Monde Közép-Európai portugieser termelõk és boraik elsõ szemléje és kóstolója. Info: http://pecsiborozo.hu/portugieser ZSN – E78

BULI 21.00 Szenes All-Star Alumni Party SZENES KLUB

Április 16–28. „Fények a sötétben – Raoul Wallenberg és a zsidó Wallenbergek” A kiállítás a holokauszt témáját ábrázolja megrendítõ erõvel. A belépés díjtalan.

HALASY-NAGY JÓZSEF AULA

KIÁLLÍTÁS 17.00 Magyarország Múzeum LeSecet A kiállítást megnyitja: Bianca Runge képzõmûvész, a LeSecet Múzeum alapítója, Ranti Tjan, az European Ceramic Work Centre in 'sHertogenbosch igazgatója és Dhr.Leo Lischeer, Hollandia kulturális attaséja. A belépés díjtalan. PTE MÛVÉSZETI KAR ZENEMÛVÉSZETI INTÉZET, FÖLDSZINTI FOGADÓTÉR

Április 18–21. Privát Nacionalizmus – Kurátori találkozó és workshop A programsorozat közép-európai perspektívából közelít a nacionalizmus problémájához; ennek eszközéül a kortárs képzõmûvészetet, a kritikai, a társadalmi-kulturális folyamatokra, konfliktusokra reagens attitûdjét kívánja alkalmazni.

Croodék (The Croods) 04.08–10. 16.00 Szerelem (Amour)* 04.08–10. 16.00 Szeretõk, utazók (Los amantes pasajeros)* 04.08–10. 18.00, 20.00, 04.12–14., 16–17. 16.00 Egy hölgy Párizsban (Une Estonienne a Paris)* 04.08–10. 18.15, 04.11–14. 16.00, 04. 15–17. 18.00 No* 04.08–10. 20.00 Feledés (Oblivion) 04.11. 15.45, 20.00, 04. 12–17., 22. 17.45, 04.18–21. 20.00

Haneke, a rendezõ (Michael Haneke – Porträt eines) * 04.11–14. 18.00, 04.15–16. 16.00 Teddy Mackó (Teddy Bear) * 04.11–17. 20.00, 04.18–21. 18.00 Dombokon túl (Dupã dealuri)* 04.15. 20.00 Rúzs, reptér, satöbbi (Cockpit) * 04.18–21. 16.00 Kvartett – A nagy négyes (Quartet) 04.18–21. 16.00 Világok arca: Baraka (Baraka) 04.18–21. 18.00 ill Manors – Rázós környék (Ill Manors)* 04.18–21. 20.00

Films marked with an asterisk (*) are presented in their original language with Hungarian subtitles. A *-gal jelzett filmeket eredeti nyelven, magyar felirattal vetítik.

APROPÓ Aki ajánl: Bõzsöny Veronika

PÉCSI GALÉRIA M21

Április 19. (péntek) KONCERT 19.00 Aba Taano: Afrika öröme és színei Tradicionális afrikai zene, gospel és rap a fiatal ugandai formáció elõadásában. Az együttes az ének és a tánc erejével nevel fel és támogat ugandai árvákat. Belépõjegy: 3290 Ft, 2390 Ft, 1490 Ft KODÁLY KÖZPONT

Április 20. (szombat)

KONCERT 19.00 Fazil Say A zongora arcai sorozatban Ravel G-dúr zongoraversenyét Fazil Say a virtuozitásáról és formabontó, bravúros hangszeres technikájáról is hírnevet szerzett zongoramûvész és zeneszerzõ tolmácsolja. Belépõjegy: 4990 Ft, 3990 Ft, 2990 Ft

IRODALOM 18.00 Kortársalgó Darvasi Lászlóval Közremûködik: Bacskó Tünde színmûvész és Teskó hárfán; moderátor: Balogh Robert. A belépés ingyenes

KONCERT 19.00 Kamaraest a Pannon Filharmonikusok mûvészeivel A kamarakoncerten a zenekar vezetõ mûvészeinek tolmácsolásában fúvós kamaramûvek mellett elhangzik Schubert A halál és a lányka címû vonósnégyes mûve. Belépõjegy: 1500 Ft

KODÁLY KÖZPONT

TUDÁSKÖZPONT – KONFERENCIATEREM

KODÁLY KÖZPONT

ZSN – E78

Április 17. (szerda)

Az Apolló mozi mûsora április 8. és 21. között


Nick Vujicic Élet korlátok nélkül címû könyvének bemutatója Hogy jutunk el az öngyilkosság gondolatától odáig, hogy mi bátorítsunk másokat? Hogyan maradhatunk pozitívak a legkilátástalanabb helyzetben? Élet korlátok nélkül. Ez Nick Vujicic könyvének címe, mely bemutatja életszemléletét, a nehézségeket, amiken keresztül ment, és motivál minket. Nick Vujicic 1982-ben született Melbourne-ben kéz és láb nélkül. Csupán egy kis lába fejlõdött ki. Eleinte az egész környezete kilátástalannak látta helyzetét, iskolai éveit sem kezdhette hagyományos iskolában, bár nem volt értelmi fogyatékos. Pár év után került át – a törvények megváltozásával – hagyományos iskolába, közelebb a vágyott teljes élethez. Nick a nehézségeken túljutva felfedezte az élet szépségeit, úgy érezte, mindenre képes ugyanúgy, mint bárki más. És ezt be is bizonyította élete során. Megtanult egy speciális eszköz segítségével írni a bal oldalon kialakult lábával, amit õ csak „csirkeszárny”-nak hív, humorral próbálja meg felfogni az egészet. Tud számítógépen gépelni, labdába is tud rúgni, úszni is tud, képes telefonálni. Hihetetlen, de miért ne lenne lehetséges? Nick Vujicic április 18–20. között Magyarországon tartózkodik, 20-án 10 órától Pécsett a Lauber Dezsõ Sportcsarnokban tart elõadást.

kultúra


Svájci csúcs: képek találkozója

A Frankofón Fesztivál keretében A svájci képregény: a képek csúcstalálkozója címmel kiállítás nyílt a PTE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék re:public galériában március 26-án. A kiállítás tíz svájci képregényrajzoló nem mindennapi mûveit mutatja be a nagyközönségnek. KISS Martina írása

Svájc a képregény egyik hazája – erre igyekszik a tárlat felhívni a figyelmet. Rodolphe Töpffer, a svájci tanár, író, festõ és karikaturista, akit sokan az általa illusztrált könyvek révén ismernek, volt a képregény egyik korai úttörõje, és még ma is a képregények történetének kulcsfontosságú szereplõjeként tekintenek rá. Emellett õt tartják a képregényalbum feltalálójának is, mivel minden munkája sokkal hosszabb volt a már megszokottnál. Töpffer alkotásaiban a hangsúly már egyértelmûen a rajzon, s nem a szövegen volt, melyet õ így fogalmazott meg:

„az irodalom képekben”. Jean-Francois Paroz, a Svájci Államszövetség magyarországi nagykövete töb-

bek között Töpffert méltatta beszédében, majd Svájc kulturális értékeirõl beszélt néhány szóban, illetve arra invitálta a jelenlévõket, hogy kóstolják meg az általuk hozott finom, telt ízû svájci borokat, melyek egyébként nagy sikert arattak a kiállítást végigjárók körében. A kiállítást hivatalosan Maksa Gyula médiakutató nyitotta meg. Õ szintén megemlékezett Töpfferrõl, akinek még maga

Goethe is nagy rajongója volt. Beszámolt genfbeli élményeirõl is, ahol elmondása szerint „lenyûgözõ kínálathoz fér hozzá az olvasó”, majd hangsúlyozta, mindenkinek érdemes megismerkednie a gazdag és sokrétû svájci képregénykultúra mûfaji és stílusbeli sokszínûségével. A kiállítás, mely minden évben más országban mutatkozik be, tíz rajzoló válogatott mûveibõl, 50 fekete-fehér és részlegesen színes képbõl áll össze,

melyek vonalvezetésüket, stílusukat és témájukat tekintve is egyediek. A kiállítás

több generációnyi mûvészt ölel fel, s a jelenkori svájci képregény rajzolás atyjával, Deribbel nyit, aki szintén a svájci képregényrajzolás úttörõjének számít, és aki nagy hatással volt mûvésztársaira, többek között Coseyra. A kiállításra ellátogatók megismerkedhetnek az eredetileg építészként végzett Matthias Gnehm Egy bankár halála címû munkájával, melyben ötvözõdik a mûvész két szenvedélye: az építészet és a képregényrajzolás. Sambal Oelek (Andreas Müller) végzettségét tekintve szintén építész, akinek elsõ munkája 1987-ben jelent meg. Képregényei középpontjában történelmi személyiségek állnak. Stockalper, Simplon királya címû mûvében a politikust és a XVII. századi üzletembert idézi meg. Tom Tirabosco egyaránt rajzol felnõtteknek és gyerekeknek, képeinek textúrája és színezése jellegzetes egy különleges nyomtatási eljárásnak, a


monotípiának köszönhetõen, tõle a Monroe és a L'oeil de la forét/Az erdõ szeme címû képregények tekinthetõk meg a kiállításon. A köszöntõ beszédekben szintén sokat emlegetett Zep munkái is helyet kaptak a galériában, aki a gyermek Titeuf, „a kis vakarcs” történetei révén vált híressé, melyek világszerte 27 nyelven jelentek meg. Zep (Philippe Chappuis), aki a svájci képregénymûvészek szupersztárjának számít, egyik kedvenc bandájától, a Led Zeppelintõl csente mûvésznevét. A kiállításon helyet kapott még David Boller, Thomas Ott és Anna Sommer, akik Gnehmmel és Oelekkel együtt a Zürich központú német svájci alkotókat képviselik, valamint a már fent említett Cosey (Bernard Cosendai), Zep, Derib (Claude de Ribaupierre), Tom Tirabosco és Frederik Peeters, akiknek mûvei a Genf központú francia svájci mûvészeket reprezentálják. A kiállítás április 12-ig tekinthetõ meg, vasárnap kivételével naponta 10-tõl 18 óráig a Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék re:public galériájában (Zsolnay Negyed E25.)

19

gasztro

Trendi és egészséges – gondoltuk, megkóstolunk párat, beleértve a nemrég nyílt elvihetõ levesezõk kínálatát, a saját magunk által kotyvasztottakat, és természetesen a porleveseket is. Meglepetés-eredmények várhatók! Tizennégyen kóstoltuk a felhozatalt: összesen tizenegy féle különbözõ levest, közben vizet is ittunk, hogy az ízek ne folyjanak össze. A leveseket számokkal láttuk el.

Instant-só Kezdjük a zacskósakkal: ezeket egy teakonyhában készítettük el a kollégisták útmutatása szerint, vagyis vízforralót használtunk, a forrásban lévõ vízzel leöntöttük a port és jól összekevertük, majd bedobtuk a mikróba olyan 6–7 percre. Tisztában vagyunk vele, hogy nem ez áll az elkészítési útmutatón, de sok hallgató így csinálja. A két tasakos levesporon túl volt egy olyan, ami kínai tésztás leves volt, ennél az elõírás szerint jártunk el: felforraltuk a vizet, ráöntöttük a tésztá-

20

ra, rálötyköltük a külön hozzácsomagolt fûszertasakok tartalmát és 3 percre lefedtük. Az eredmény több mint elgondolkodtató. Többen is voltak köztünk olyanok, akik amint a vakteszt során valaki fennhangon kijelentette, hogy szerinte valamelyik porleves, eleve megkóstolni sem voltak hajlandóak ezeket. Akik megtették, azok két ellentétes táborra oszlottak: az egyik szerint rendben van, a másik szerint borzalmas az ízük. A Maggi dörgicsei csibelevese például egyik tesztelõnk szerint „ízletes, minõségi menzászacskós kombó, ahhoz képest, hogy mûanyag, szerethetõ”, továbbá „ha gyors kaja kell, ez jó”, egy másik szerint viszont „érezni az ízfokozót, Boe!”, illetve „bántóan intenzív, a számban zsíros bevonatot hagy”. A

Knorr májgombóc levesénél is ez volt a helyzet: volt, aki szerint „a májgombóc kicsit tényleg májas ízû”, és „érezhetõ a hús”, más szerint „klaszszikus sóízû zacskósleves”, illetve „túlságosan mû”. A tésztaleves kapcsán is volt jó vélemény („egy kis csili kéne még bele, és 10 pontot adnék”), jobb vélemény („Ízetlen, de nem rossz. A sok tészta miatt éhségölõ. Egy tipikus kolis leves.”) és rossz („placebo-leves: mintha ennél, de mégsem”). Íz tekintetében a legtöbbször elõforduló jelzõ a tasakos levesek esetében az volt, hogy „sós”. A pontozásnál is nagy volt a szórás: a nulláktól a kilenc pontig terjedt az értékelés.

Saját alkotások Több lelkes konyhatündér is akadt, akinek a levesét kóstolhattuk. Az igazi mindentbele zöldségleves vitte el a prímet: a „kicsit olajos”, „ki-



Leves teszt

csit sótlan nekem”, „kicsit édes a répától”, „nem szeretem a gombát” megjegyzések ellenére legtöbben imádták: „ füstös, sûrû”, „ fincsi, tipikus mama-féle leves”. Három pont volt a legkevesebb, 10 pedig a maximum. A sajtkrémleves csak két tesztelõnél bukott el, szerintük „rémes”, illetve „inkább valamiféle mártáshoz hasonlít”, de volt, aki szerint „Mmm! Van benne matéria! Csecse!”, és voltak, akik egyszerûen csak maximálisra osztályozták. A pontok kettõtõl a tízesig terjedtek. A palócos leves zöldbabbal és tejföllel legtöbbeknek ízlett, volt, aki szerint „krémes, de nem túl intenzív, természetes ízû”, volt olyan is, aki azt írta: „kellemes csalódás, nem szeretem az ilyen típusú leveseket, de nagyon ízlett!”. A legtöbb kritika magát a zöldbabot érte. Minimum 4, maximum 8 pontot adtunk a palócos levesre. A teszt alapján a brokkolikrémleves az, ami a leginkább megosztotta az embereket: volt, aki nem kóstolta meg, mert túl zöld színe volt, volt, aki megkóstolta, és az ízét úgy írta le: „zöld”. Azok szerint, akik szeretik a brokkolit, „igazi brokkoliból, nyers, rusztikus”, és „semmi mellékíz, friss és egyértelmû”, bár voltak, akik szerint „lehetne kicsit krémesebb”, illetve „kenyérkocka talán segítene rajta”. A felhozatal legzöldebb levese legkevesebbnek 2, legmagasabbnak 8 pontot kapott.


Lássuk a boltit! A két már megnyílt elvihetõ-levesezdébõl hoztunk négy markáns ízt. „Ahhoz képest, hogy nem vagyok oda a gyümölcslevesekért, ez közel tökéletes” – szólt az egyik ítélet a szederlevesrõl, „nehéz elszabni a hozzávalókat, de nagyon fana akkoris.”– tette hozzá egy másik kóstoló. „Vizes”, „túl híg”, „a magok nagyon rosszak” – mondták a kritikusabbak. Még maroknyi tesztelõ csoportunkban is voltak páran, akik bele sem kóstoltak, mert „sosem eszem gyümölcslevest”. A legtöbb tízes pontszámot ez a leves kapta, legkevesebb 3 pontot mindenki adott rá. A kilenc pontig vitte a csípõs-édes savanyú leves, amiben rákocskák is voltak. „Nem tudom megmondani mi ez, de nagyon jó. Pikáns leves gasztroperverzeknek.” – írta az egyik tesztelõ. A legkevesebb pontszáma 5 volt. A tyúkhúsleves legkevesebb 4 pontot kapott („teljesen jellegtelen, menza”), de kapott több kilencet is („harmonikus ízek”, „lehetne fûszeresebb is, de ízlik”.) „Csak messzirõl látott parit”, „a nosztalgikus betûtészta sem menti meg, átlagos és jellegtelen” – írták a tesztelõk a paradicsomlevesrõl, bár volt, aki szerint „nagyon finom, a mama sem csinálja jobban!”. A leírásoknál a számok meggyõzõbbek: 3 pont volt a minimum, de 10 a max. Receptek a www.univpecs.pte.hu-n!

21

kultúra

FOTÓ: MÁRK MIRKÓ

Mintha be lenne drogozva a rendezõ…

A színpadon hibátlan színészi alakítások, Darabont Mikold fegyelmezetten játszott, Köles Feri a korábbi üvöltõ sültparasztok helyett topa könyvelõként tör–zúz a virágok közt. Humorbombák robbannak Dömötör Tamás Cseresznyéskert rendezésében, közben meg elõjön valami kesernyés, fanyar íz, hogy mennyire rólunk szól ez a rendhagyó Cseresznyéskert Csehovtól, a Pécsi Nemzeti Színházban. BALOGH Robert írása

Mi volt az elsõ ötlete a rendezéshez? Két verzió jutott eszembe, egy hosszabb, s egy rövidebb. A felelõsség tolásáról szól számomra a darab, hogy egy idõ után bedõl minden. Egy hollywoodi „filmet” szerettem volna rendezni, hollywoodi filmes eszközöket szedtem össze. Illetve volt egy másik ötletem, egy hosszabb verzióhoz, amelyben egy oroszországi birtokon nem halnak meg az emberek. Az õskortól máig, minden idõbõl potyogtak ide emberek. Összekeveredett a brigád, nem is értik egymást. Ebbõl is maradtak meg elemek, de rövid volt a próbaidõszak… Õsemberek azért Csehovnál nem szerepeltek, mennyire kellett belenyúlni a szövegbe? Narrátorra például nem emlékszem Anton Pavlovicsnál. Nem is volt, beleírtam. Az õsemberes verzió csak akkor sikerülhetett volna, ha tizenkét hét áll a rendelkezésünkre, s kétszer próbálhatnak a színészek, s koncentráltak is, de most hat hetünk volt, s annak is inkább csak a fele, mert a színészek matinét is játszanak Pécsett, így akkor tudtunk próbálni, amikor ráért vala-

22

ki. A könnyebb változatot választottam, ezt tudtuk megvalósítani ennyi idõ alatt. Csehovról általában a jó értelemben vett unalom jut az eszünkbe, hát itt nem unatkoztunk, elképesztõ dolgok történtek, már a nyitókép is: hatalmas karosszékekben ültek a színészek, a zene meg olyan volt, mint egy mai igényesebb házibulin… Azért olyan nagyok a székek, mert régen jól ment a szereplõknek, a múltjuk a mindenük, és nem is felnõtt módon viselkednek, kivéve Lopahint. A darabot szerettem volna eltávolítani a konkrét idõtõl, azt megmutatni, hogy ez a történet bármikor játszódhatna. Ez az elõadás egy idõ után abszolút a mai Magyarországról szólt. Ha a napilapokból idézek, akkor az ország adósságállománya 80% fölött van, de még van színházunk, néhány film is készül évente, költünk látványberuházásokra, mulatunk… Ez így van, ez is dolgozott bennem. Mi egy csehovi nagycsaládként élünk Magyarországon, mástól várjuk, hogy megoldja a gondjainkat… Csehov boldog lenne az elõadás láttán, mert végre valóban vígjáték született a Cseresznyéskertbõl! Ezt akartam, ezért követtem gondosan a hollywoodi „B2” típusú filmszerkezetet, a narrátor is így került az elõadásba, õ még a jövõt is ismeri. Szeretem, ha nevet a nézõ. Ehhez bátornak kellett lenni, belenyúlni kicsit a darabba. Mert ma, ha Csehov szellemiségét szeretném követni, akkor az ellen kell játszani, amit leírt. Nevet és sír a nézõ. Milyen nézõben gondolkozol?


Fiatalokban. Csehovnál minden mondat jó, zseniális. Azt szeretném, hogy ha bejön egy 17 éves diák, akkor ne menjen el a kedve tõle. Ilyen típusú színházat utoljára Mohácsi Jánostól láttam Pécsett, a színészeket tényleg ennyire szereted? Mindenki a helyén volt. Filmes vagyok, muszáj jól szerepet osztanom, nem szabad, hogy bármely színésznek erõszakot kelljen tennie magán. Hol ér véget a rendezõ szerepe? Akkor vagyok nyugodt, ha az utolsó napon a színészekre kerül a stressz, s rólam lemegy. Addig lerágom a körmömet persze… Most már a színészeken van a teher, szerencsére! A színpadon szkafanderben van a bûvésznõ, Köles Feri könyvelõje Superman jelmezben vetõdik a díványra… Mintha be lenne drogozva a rendezõ… Pedig nem, még csak nem is iszom. Ez volt a cél, hogy egy fanyar vígjátéki víziót vigyünk színre. Ez a merészen újító színház a népszínházban nem veszélyes? Ez a közönségtõl függ. Ha a Picasso kalandjaiból indulunk ki, akkor lehet Pécsett bátor színházat csinálni, de a Mohácsi rendezések is ilyenek voltak. Ha hívnak, én szívesen jövök. Jövõre Piszkos Fredet szeretnék rendezni a Kamarában. Milyen mai elõadást ajánlanál egy egyetemistának, mit kell feltétlenül megnéznie? Bodó Viktor Kockavetõjét a Szputnyikban. Pintér Béla társulatát is ajánlom, a Parasztoperát láttam vagy tizenötször.

Még élõ ember A PTE ÁOK Családorvostani Intézet Hospice-Palliatív Tanszéke és a Pécs–Baranyai Hospice Alapítvány közös szervezésben március 27-én Pécsett tartott elõadást a londoni St. Christopher's Hospice Ház oktatási igazgatója, David Oliviere. BALOGH Robert interjúja

Miért fontos a londoni St. Christopher's Hospice Ház? A miénk az elsõ modern kori hospice ház, és a szó eredeti jelentésének megfelelõen biztonságot nyújtó menedékhelyet kínálunk. A St. Christopher's Hospice házat 1967-ben hozta létre Cicely Saunders. Az alapító története máig meghatározza a tevékenységünket és a hospice mozgalmat. Cicely Saunders ápolónõként dolgozott, de a hátfájdalmai miatt szociális munkássá képeztette át magát, így találkozott a daganatos betegségben szenvedõ, akkor negyven éves David Tasmával, egy lengyelországi, zsidó származású menekülttel, aki a varsói gettóból szökött meg, majd Londonban telepedett le. Cicely Saunders nagyon közel került Tasmához, és arról beszélgettek, milyen jó lenne egy hely, ahol a daganatos betegek békében, nyugalomban tudnának meghalni, távol a zajos kórházi osztályoktól. Cicely hitt abban, hogy a rákos betegek életük utolsó stádiumában is tudnak teljes életet élni. Azért, hogy még többet tudjon tenni ezért az ügyért, viszonylag idõs korban, de elkezdte az orvosi egyetemet is. Azért képezte magát, mert azt gondolta, orvosként többet tud tenni a változásokért. Orvosként elkezdte kutatni, hogy miként lehet kontrollálni a daganatos betegek fájdalmait. Ópiátok használatával, a pontos adagolás kutatásával bebizonyította, hogy jól kontrollálható a fájdalom, ezáltal azt is megmutatta, hogy a haldokló beteg egy még élõ ember. A kutatása beteg- és emberközpontú, ezt nem is demonstrálhatja más jobban, mint hogy 1300 beteg történetét vette magnóra, mert meg akarta tudni, mit élnek meg, milyen tüneteik, félelmeik vannak. David Tasma, aki elindította õt ezen az úton 500 fontot hagyott Saundersnek álmai megvalósításához. Azt mondta: „én már nem lehetek ott abban a házban, amit te megvalósítasz, én csak egy ablak leszek”. David Tasma végrendeletébe azt is beleírta, hogy a Cicely Saundersre jellemzõ szakmaiság és emberi hozzáállás együtt tudja mûködtetni a hos-

pice házat. Saunders 1967-ben létrehozta az azóta nemzetközi képzõközponttá vált St. Christopher's Hospice Házat, ahová a világ minden részérõl érkeznek tanulni vágyók. Jelenleg 48 ágyunk van a hospice házban, az otthoni ellátórendszerünk 1000 beteget, illetve családot érint. A családot említette, az elõadásában is a család szerepét emelte ki a hospiceellátásban. Miért fontos a beteg gondozása mellett a vele és a körülötte élõkkel is törõdni? Ellátásunk lényege három pilléren nyugszik: a kiváló betegellátás, a kiváló kommunikáció – ez akár a beteggel, akár a családtagokkal, más betegellátókkal való kommunikáció, a harmadik pillér a családtagok támogatása. Az életminõség meghatározó, nem csak a betegé, hanem a családé is. Ennek eszköze a több szakmai területet felölelõ hospice ellátás. A beteg és a család szükségletei túl komplexek, egy ápoló és egy orvos nem elég, ezért kell a team-megközelítés: a szociális munkás, az orvos, az ápolónõ, a gyógytornász, a pszichológus éppolyan fontos szerepû. Mindenki egyenrangú a teamben, a szociális munkás is az, neki kell felismernie, megneveznie azokat a támogatási lehetõségeket, amelyekre a betegnek szüksége van. A problémák azonosítása mellett meg kell találni a szociális, és egyéb támogatási lehetõségeket, amelyek a családnak segíthetnek. A szakmaisággal és a tudással fel tudjuk ismerni a problémák forrását és fel kell kutatnunk azt is, hogy milyen feltáratlan erõforrások maradtak még a betegben és a családtagjaiban, ezt felszínre hozva sikeresebben tudnak mûködni a családok. A külsõ támogatás mellett a belsõ erõforrások is segítséget jelentenek. A családot, a barátokat, a szomszédokat, azokat, akik a beteg körül vannak, éppúgy támogatni kell, ahogy a beteget. A legtöbb beteg otthon szeretne meghalni. Ez nem mindig lehetséges, de mi, a hospice ellátásban igyekszünk minden segítséget megadni, hogy a betegeknek ezt a kívánságát teljesíteni tudjuk, ezért segítjük a családot. A jó otthoni ellátással meg lehet duplázni, vagy akár háromszorozni is az otthon maradó betegek arányát. Hiszünk abban, hogy ami egy kórházi osztályon megadható, az megadható az otthonokban is, ezért gyógyászati segédeszközökkel, tanácsokkal is támogatjuk a családokat, nem hagyjuk õket magukra a bajban.


23

8 mm Sudoku vagy Szudokú, ez itt a kérdés! Ha szejpítesz, akkoj biztosan szudokú, ha nem, maradjon sudoku, angol átírással. A „szúdoku” név amúgy egy hosszabb japán kifejezés rövidítése (mint nálunk mondjuk a MÜSZI). Az eredeti név jelentése: „a számjegyek csak egyszer szerepelhetnek” (szúdzsi va dokusin ni kagiru) és tényleg, a szabály csak ennyi: egy 9 x 9 négyzetbõl álló nagy négyzetben kell elhelyezni a számokat 1-tõl 9-ig úgy, hogy egy tetszõleges sorban, oszlopban és háromszor hármas négyzetben mindegyik szám csupán egyszer forduljon elõ, segítség gyanánt néhány számot elõre megadnak. Hajrá!

Digitális Apolló interjú Varga Gabival, az Apolló mozi vezetõjével Mit jelent az Apolló mozi technikai megújulása? Tavaly õsszel a pécsi városháza segítségével egy minisztériumi pályázaton vettünk részt, amelyen csak önkormányzati, illetve önkormányzati támogatást élvezõ mozik indulhattak. 11,4 millió forintot nyertünk a kivetítõre. Késõbb az NKA-nál egy meghívásos pályázaton nyertünk pénzt egy nagyobb háttértár megvásárlására, amellyel 30–40 filmet tudunk egyszerre a gépen tárolni. A nagyteremben az új technológiával sokkal tisztább, élesebb képet tudunk vetíteni. A filmkínálat változott a gép miatt? Egy fél éve már nem azokat a filmeket vetítettük, amelyeket szerettük volna, hanem leszûkült a kínálat azokra a filmekre, amelyek még megjelentek 35 mm-es kópián, ez a Magyarországon megjelenõ filmek maximum 40%-a. Most már a 100%-ból tudunk választani. Tehát a filmkínálat is változott?

Az utóbbi években az a tendencia, hogy a mûvészmozikba járó közönség is szeret könnyedebb filmekre beülni, szívesen szórakoznak. Mi ennek a kívánságnak is szeretnénk eleget tenni. Ettõl függetlenül ugyanúgy meghagytuk a keménymagos mûvészfilmeket is. A helyárak változtak? Kétféle helyárral dolgozunk, van digitális és analóg ár, s mindkettõbõl van kedvezményes diák/nyugdíjas változat is. Az analóg 950/700, a digitális 1050/800 Ft. A gazdasági válság miatt árérzékenynyé vált a közönségünk. Az árakkal lehet vitatkozni, de a digitális gép nekünk is sok pénzünkbe került, a pályázatok önrésze is sok milliót tett ki. Miért ilyen korán – este 8-kor – van az utolsó vetítés? Több bérlõ is van az épületben. 10 óra után a földszinti étterem ideje jön el. A régi épület falára nem tudunk feltenni olyan hangszigetelést, ami tökéletesen elzárná a két teret egymástól. B.R.

könyvjelzõ

S ím, legyen a rágcsálóból ragadozó Gordon Reece: Megtorlás Alexandra kiadó, 2012

Vitába szállnék az idézettel, mely a könyv borítóján azt hirdeti, „A thriller mûfajának tökéletes gyöngyszeme”, elsõ körben azért, mert nagyon kevés jó, és még kevesebb tökéletes thriller létezik, legalábbis ami az irodalmat illeti. Másodsorban pedig azért, mert egy snassz, már-már elcsépelt alaptörténetet, melyben hétköznapi, százszor lekopírozott karakterek szerepelnek nehéz annyira kiszínezni, hogy az olvasó valóban egy vérbeli thriller közepén találja magát. Aki szereti a mûfajt, bizonyára milliószor találta már szembe magát a sze-

24


rény, netalán szende fõhõssel, aki egy nemmindennapi esemény hatására teljesen kifordult önmagából...sajnos ez a könyv is ezt játssza újra: A szürke életet élõ, kisegerek módjára elrejtõzõ Shelley és édesanyja egy félreesõ vidéki házba költözik, ahol egyetlen rossz emlék sem találhat rájuk a múltból, és ahol nem bukkanhat fel egyetlen utálatos ismerõsük sem, akikkel világéletükben rettegtek szembeszegülni. Az idill azonban itt sem tart örökké: egy betörés örökre megváltoztatja a kisegerek életét, akik vérszomjas ragadozókká vedlenek át. A könyvnek, az olykor igen érzékletes leírás mellett egyetlen jó tulajdonsága, hogy az író férfi létére képes volt két nõ bõrébe bújni, úgy tenni, mintha nõként gondolkodna, végül írásával elhitetni velünk, hogy õ maga is nõ. KISS Martina

zsöllye

hallójárat

A végtelenbe és tovább

Kísérletezõ zajongás

Sándor Péter egyetemi hallgatóként máris fõszerepeket játszott a Pécsi Nemzeti Színházban – p é l d á u l R á d i ó s t a Padlásban vagy Kukorica Jancsit a János vitézben. WINTERMANS Mónika interjúja

HERMAN Ákos írása

S Olbricht, elismert producer és dalszerzõ, 1979-ben Los Angelesbe költözött, ahol elszerette az õt segítõ promóter feleségét, Dorothy Strattent. Viszonyuknak, mely ideje alatt a német zenész legjobb dalait készítette, Stratten férje vetett véget, aki mindkettõjüket megölte. Olbricht felvételei ekkor eltûntek, és csak most kerültek elõ – szól a történet, melynek egyetlen fikciós pontja Olbricht személye. Dorothy Stratten, kanadai playmate-et ugyanis 1980-ban, húsz éves korában, férje, aki menedzsere is volt egyben, brutálisan meggyilkolta. Ennek az elfeledett történetnek állít emléket Olbricht lemeze, melynek nem stílusbeli, hanem popkulturális elõdjei között olyan dalokat tarthatunk számon, mint a Red Hot Chili Peppers Californicationje, vagy a '90-es évek meghatározó grunge zenekarának, a Bush-nak a Dead Meatje. A The Last Act Of Dorothy Stratten a maga egészében adja vissza azt, amit egy playmate-rõl gondolhatunk, hiszen a tökéletes külsõ mögött sokszor zavaros lelkivilágokat találhatunk, és ez a

kettõsség képzi a lemez esszenciáját. Ezek a számok ugyanis amennyire szépen felépítettek tudnak lenni a maguk nemében, legalább annyira zavarosak és zajosak annak, aki külsõ szemlélõként próbál rájuk és beléjük tekinteni. A minimalista techno jól kihasznált, ismétlésre épülõ megoldásai keverednek benne a lo-fi zajosságával, miközben kihallhatóak belõle azok az atmoszférikus hangok, melyek együtt a teljes lemeznek kísérletezõ jelleget kölcsönöznek. És éppen ez a próbálgatás az, amely megkönnyíti a dolgunkat, amikor definiálni, besorolni kívánjuk ezt az anyagot. Ezek a dalok ugyanis, ha csak egy kicsivel több játékosság lenne bennük, egytõl-egyig helyet kaphattak volna az amerikai szaxofonos, John Coltrane unokaöccsének, Flying Lotusnak, vagy a francia Rone-nek a tavaly kiadott albumain is. A lemezt nyitó DntTlk (Version) gond nélkül venné fel a versenyt bármelyik Boiler Room settel, a Revox3 és a S_tdr (Tape5) pedig, melyek a megszokottól eltérõ, terjedelmesebb elgondolásuk miatt kifelé tekintenek az albumról, érdekesen keverik a '80-as évek filmzenéinek a világát, napjaink egyszerre könynyed és súlyos elképzeléseivel. A karakterdarab azonban mindenképpen az a Lutson In Luv v2, amelynek zajosan finom kidolgozottsága már-már zavaróan populárisnak hat. A The Last Act Of Dorothy Stratten éppen emiatt olyan, mint egy álom, melybõl zavaró képei miatt riadva ébredünk, de azért csak visszavágyunk, mert vonz minket érdekessége. *a PTE MK hallgatója

Eddig fõleg operettben, musicalekben szerepeltél: voltál Tybald, Claude a Hairben, Kukorica Jancsi a János vitézben. Ez a kedvenc mûfajod? Úgy tûnik, jövõre lesz prózai szerepem is. Meg filmek is adódnak. A Padlás egy mesedarab: nincs nagyzenekar, mégis imádom. Más, mint egy Jézus Krisztus szupersztár, amiben óriási drámák és óriási zenék vannak. Mert a Jézus Krisztus szupersztár az egy az egyben õsmusical, egy õsrockopera, ott nincs poén, megy a zene végig, rá kell énekelni, meg kell csinálni, és akkor vagy tátva marad az ember szája

Maugham színészparadoxona szerint minél kevésbé éled bele magadat a szerepbe, annál jobban sikerül megformálni. Igaz ez? Ha nem teszed bele a teljes lényedet, akkor tudod kívülrõl irányítani. Például érthetõen beszélni, persze nem mindig sikerül, ha fáradt vagy például. Én úgy értelmezem a paradoxont, hogy nem szabad elveszteni a kontrollt. Ha úgy lennék a színpadon jókedvû, ahogy valójában jókedvû vagyok, akkor az sok lenne... mindenki azt kérdezné, ki ez a hülyegyerek? De ha kicsit karikatúra jellegbe megy át, az már humor lehet. De ez ízlés kérdése. Nem hinném, hogy ne kéne azonosulni a szereppel, mert neked szimpatikusnak kell lenned a szerepben. Bármennyire negatív a szerep, neked el kell hinned a karakter igazát. Akkor nem jó egy szereplõ, ha csak olyan öncélúan gonoszkodik. Akkor jó, ha logikusan teszi azt, amit tennie kell. Részletek: http://pecsizen.blog.hu

FOTÓ: ÁROK LEVENTE – KREATÍV PALETTA PROJEKT

A valóság és a fikció keveréke a történet, amely köré S Olbricht (Mikolai Martin*) fölépítette kazettán és digitálisan kiadott bemutatkozó konceptanyagát, a The Last Act Of Dorothy Strattent. A kísérletezõ kedvû lemezt a minimalizmus és a zaj esztétikája járja át, mely ennek tudatában tökéletesen pozícionálhatóvá válik napjaink trendjei között.

Hogy lehet, hogy egyetemre jársz, közben több szerepben is játszol ebben az évadban? Szakmai gyakorlatnak hívják. Négy évet lehúzunk a Színmûvészetin, aztán jön a gyakorlat. Nekem az elõzõ évad is az volt, csak Pesten, ezt osztályozzák.

egész végig, vagy a felénél felugrik, hogy elég! A Padlásban is meg lehet találni a szépséget, a maga naivitásával, a dolgokra való rácsodálkozásával, miközben mintha a története nem jutna egyrõl a kettõre, de mégis, az a szeretet, ami körbeveszi, az életben tartja az egészet.

Színházmûsor április 8. és 21. között Janus Egyetemi Színház Antigoné 04.08., 10. 19.00, 04.09. 20.30 Csongor és Tünde (házi bemutató) 04.15. 19.00 Pécsi Nemzeti Színház Cseresznyéskert 04.09–10., 19., 21. 19.00, 04.20. 15.00 János vitéz 04.11. 19.00


Tartuffe 04.12. 19.00 Csárdáskirálynõ 04.13. 19.00 A doktor úr 04. 15. 19.00 Banális viszonyok – édes finomságok 04.16., 18. 19.00 Black comedy 04.08. 19.00 A színigazgató 04.09. 16.00 Halálos tavasz 04.16–18. 19.00

Szégyen 04. 20. 19.00, 04.21. 17.00 Jelenetek egy házasságból 04. 14–15. 19.00 Pécsi Harmadik Színház Prah 04.10. 19.00 Alt duett 04.11. 19.00 Tóték 04. 15. 19.00

25

A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM HÍRLAPJA MEGJELENIK KÉTHETENTE MELLÉKLET. XIV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM április oldal. 5. oldal. 16

Recommend Documents