A Pátyolgató Óvoda Lépésről-lépésre Pedagógia Programja

A Pátyolgató Óvoda Lépésről-lépésre Pedagógia Programja

Készült: 1999. Módosítva: 2013.

A Pátyolgató Óvoda „Lépésről lépésre” Nevelési Programja

PEDAGÓGIAI PROGRAM Pátyolgató Óvoda 2071. Páty Rákóczi utca 19.

Készítette: Intézmény OM - azonosítója:

……………………………..

032940

intézményvezető aláírás

Legitimációs eljárás - Az érvényességet igazoló aláírások:

…/2013. (….) határozatszámon elfogadta: Véleménynyilvánítók: ………………………………………

…………………………………………..

nevelőtestület nevében

óvoda szék nevében

…………………………………………………… szakalkalmazottak nevében

………………………………………………………… Szülői szervezet nevében

…/2013. (….) határozatszámon jóváhagyta: ……………………………………………………. intézményvezető Ph. Egyetértését kinyilvánító: ………………………………………………… fenntartó nevében

Hatályos: a kihirdetés napjától A dokumentum jellege: Nyilvános Megtalálható: www.patyolgato-ovoda.hu Iktatószám:

2 Módosítva: 2013.


1. AZ INTÉZMÉNY ADATAI ............................................................................................................................... 5 2. TÖRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK ......................................................................................................... 5 3. BEVEZETÉS...................................................................................................................................................... 7 3.1 Helyzetkép......................................................................................................................................................... 7 3.2 Óvodaképünk .................................................................................................................................................... 8 3.3 Programunk célja és gyermekképünk…………………………………………………………………………………..9 4. A PROGRAM FELTÉTELRENDSZERE ...................................................................................................... 11 4.1 Óvodánk személyi feltételei ............................................................................................................................ 11 4.2 A program tárgyi feltételei.............................................................................................................................…12 4.2.1 A játéktevékenységhez szükséges eszközök…………………………………………………………………………12 4.2.2 Az alapvető játékeszközökön kívül szükséges eszközök és felszerelések………………………………..………13 5. A PROGRAM ALAPPILLÉREI ..................................................................................................................... .14 5.1. Individualizálva szocializálás ........................................................................................................................ 14 5.1.1. Az individualizálás elvei:........................................................................................................................ 15 5.1.2. Az individualizálás lehetőségei a játékban ............................................................................................. 16 5.1.2.1. Az óvodapedagógus feladatai az egyéni eltérések tolerálása érdekében: ...................................... 16 5.1.2.2. A személyiségközpontú szemlélet érvényesítése a csoportszobai feltételek megteremtésében: ....... 16 5.1.2.3. A személyiségközpontú szemlélet érvényesítése az óvodapedagógus tevékenységeiben:................ 17 5.1.3. Az óvodapedagógus és a gyermek kapcsolatának fontosabb elvei ......................................................... 17 5.1.4. Az óvodába lépés feltételei ..................................................................................................................... 18 5.1.4.1 Az óvodai felvétel eljárásrendje……………………………………………………………………………18 5.1.4.2. A beszoktatás rendszere .................................................................................................................. 18 5.1.4.3. A közös élményekre épülő tevékenységek megszervezése ............................................................... 19 5.1.5. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés ........................................................................................ 19 5.1.5.1. Az óvodapedagógus feladatai a szocializáció támogatásában ....................................................... 20 6. A TEVÉKENYSÉGKÖZPONTOK RENDSZERE, A SZABAD JÁTÉK,ÉS A FELAJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK KERETE ............................................................................................................................ 22 6.1. A Lépésről-lépésre óvodai program feladatrendszere............................................................................... 22 6.1.1 Tervezés……………………………………………………………………………...……………..22 6.2. Az egészséges életmód alakítása, mozgásfejlesztés .............................................................................. 23 6.3. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása .................................................................................. 24 6.4. Az anyanyelv fejlesztése ........................................................................................................................ 25 6.5. Művészeti nevelés ................................................................................................................................. 25 6.5.1. Az ének-zenei nevelés tartalma ......................................................................................................... 26 6.5.2. A vizuális nevelés tartalma ................................................................................................................ 27 6.5.3. A verselés, mesélés tartalma .............................................................................................................. 27 6.6. A külvilág tevékeny megismerése .......................................................................................................... 28 6.6.1. A külvilág tevékeny megismerésének a tartalma .................................................................................... 28 6.6.2. A természeti környezet megismerésének tartalma .............................................................................. 29 6.6.3. A matematikai nevelés tartalma ......................................................................................................... 29 6.7. A mozgásfejlesztés tartalma .................................................................................................................. 30 6.8. A tevékenységközpontok rendszere ....................................................................................................... 32 6.8.1 A tevékenységközpontok kialakításának szempontjai…………………………………………………33



6.9. A játék ................................................................................................................................................ 34 6.9.1. A nyugodt játék feltételei ................................................................................................................... 36 6.9.1.1. Az élmények biztosítása .................................................................................................................. 36 6.9.2. A szabályjátékok helye a tevékenységekben ....................................................................................... 36 6.10. Munka jellegű tevékenységek ................................................................................................................. 37 6.11. Az óvodapedagógus által felajánlott tevékenységek rendszere ............................................................... 39 6.11.1 Kötelező tevékenységek………………………………………………………………………………………39 6.11.2 Választható tevékenységek…………………………………………………………………………………..39 6.11.2.1. A felajánlott tevékenységek általános jellemzői ............................................................................ 40 6.11.2.2. A kötelezően választható, felajánlott tevékenységek szervezésének feltételei ............................... 40 6.11.2.3. Integrált műveltségtartalom a felajánlott tevékenységekben ....................................................... 41 6.11.2.4. A témaprojektek személyiségfejlesztő hatása a különböző tevékenységekben .............................. 41 6.12. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére ................................................................................................ 42 6.13. Az óvodai élet, a tevékenységek szervezeti keretei, tervezés .................................................................... 44 6.13.1. Az óvoda csoportszerkezetének kialakítása .................................................................................... 44 6.13.2. Az óvodapedagógus által felajánlott tevékenységek szervezeti keretei ............................................ 44 6.13.3. A felajánlott tevékenységek formái .................................................................................................. 44 6.14. A tevékenységek időkeretei: a napirend és a heti rend ...................................................................... 45 6.14.1 A hetirend………………………………………………………………………………………………………45 6.14.2 A napirend……………………………………………………………………………………………………..46 6.15. A gyermekek fejlődését nyomon követő dokumentáció ...................................................................... 48 7. A CSALÁDOK BEVONÁSA AZ ÓVODAI ÉLETBE .................................................................................... 49 7.1. Az óvodapedagógus felkészülése a családok fogadására .......................................................................... 49 7.2. A családokhoz való közeledés jellemzői .................................................................................................... 49 7.3. A családok bevonásának fontos szabályai ................................................................................................. 50 7.4. A családok bevonásának formái ................................................................................................................ 50 7.5. A szülők bevonása az óvodai nevelés folyamatába.................................................................................... 51 7.5.1.Informális lehetőségek az együttműködésben: .................................................................................... 51 7.5.2.Formális lehetőségek az együttműködésben: ...................................................................................... 51 7.5.3. A családok óvodai életbe való részvételének lehetőségei: ................................................................. 52 7.6. A szülők óvodai életbe való bevonásának pedagógiai hatásai .................................................................. 52 8. CSALÁDGONDOZÁS, SZOCIÁLIS MUNKA, EGYÜTTMŰKÖDÉSEK, KÜLSŐ KAPCSOLATOK ........ 53 8.1. Az óvodapedagógus lehetőségei a családsegítésben ................................................................................. 53 8.2. Együttműködés, külső kapcsolatok ............................................................................................................ 53 8.2.1. Az óvoda és az önkormányzat kapcsolata .......................................................................................... 54 8.2.2. Az óvoda és az iskola kapcsolata ....................................................................................................... 54 8.2.3. Kapcsolat a szakmai szolgáltató szervezetekkel ................................................................................ 54 8.2.4. Az óvoda és a Családsegítő, Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat kapcsolata.................................. 55 8.2.5. Kapcsolattartás az egészségügyi intézményekkel .............................................................................. 55 8.2.6. Az óvoda és a művelődési intézmények kapcsolata ............................................................................ 55 9. A FEJLŐDÉS VALAMELY TERÜLETÉN HÁTRÁNYT MUTATÓ GYERMEKEK DIFFERENCIÁLT FEJLESZTÉSE.................................................................................................................................................... 56 9.1. Logopédia .................................................................................................................................................. 56 10. AZ ÓVODA HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEI, EGYÉB RENDEZVÉNYEI .............................................. 60 11 INTEGRÁCIÓ- ......................................................................................................................... 61 12. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK........................................................................................................ 70



1. AZ INTÉZMÉNY ADATAI

Az intézmény megnevezése:

Pátyolgató Óvoda

Az intézmény székhelye:

2071 Páty, Rákóczi u. 19.

Az intézmény telephelyei:

2071 Páty, Rákóczi u. 17. 2071 Páty, Iskola u. 18. 2071 Páty, Kossuth L. u. 77. 2071 Páty, Rákóczi u. 56.

Az intézmény alapítója:

Páty Községi Tanács 2071 Páty, Kossuth L. u. 83.

Az intézmény fenntartója és felügyeleti szerve:

Páty Önkormányzata

Az intézmény fenntartójának címe:

2071 Páty, Kossuth L. u. 83.

Az intézmény működési területe:

Páty község közigazgatási területe

Az intézmény típusa:

nevelő intézmény, óvoda

2. TÖRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló Kormányrendelet 363/2012. (XII.17.) a kihirdetést követően 2013.09.01.-től hatályba lép azzal, hogy az intézményeknek a rendeletbe foglaltaknak megfelelően 2013.08.31.-ig felül kell vizsgálniuk helyi nevelési programjukat, melyet először a 2013/2014-es óvodai nevelési évben kell alkalmazniuk.

Milyen feladatokat ró a nevelőtestületre a felülvizsgálat? A helyi nevelési programunk tartalmi felülvizsgálatát, és a törvényességi érvényesítését A nevelőtestület feladata a közös értelmezés, konstruktív szakmai párbeszéd keretében az egyeztetés, a javaslattétel, majd az elfogadott közös értékekre kialakított folyamatok lépéseit az intézményi nevelési rendszerbe adaptálni a teljes szakmai felelősség jegyében. Mindezek feltételezik az óvodai nevelési gyakorlat teljes átlátását, a rendszeres pedagógiai munkát,



valamint a Pátyolgató Óvoda közös pedagógiai értékrendjével, szemléletével való azonosulását.

A közoktatási intézmények rendszerszerű működését az alábbi törvények szabályozzák:

Szabályozó dokumentumok

Szabályozó tartalma

2011.04.25.

Magyarország Alaptörvénye

2011.évi CXC. törvény

A nemzeti köznevelésről

LXXIX/1993. törvény a közoktatásról

Közoktatásról szóló törvény

363/2012.(XII.17.) Kormányrendelet

Óvodai nevelés országos alapprogram

20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és köznevelési intézmények névhasználatáról

1. melléklet a 32/2012.(X.8.) EMMI

A Sajátos nevelési igényű gyermek

rendelet

óvodai nevelésének irányelve

11/1994 (VI.8.) MKM rendelet 39/D§(4)

A halmozottan hátrányos helyzetű

LXXIX.1993.törvény a közoktatásról 95.§-a gyerekek esélyegyenlőségének (1) közlemény melléklete

biztosítását szolgáló óvodai integrációs program

32/1997.(XI.5.) MKM rendelet

A Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve

2003. évi CXXV. törvény

Az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség előmozdításáról

1997. évi XXXI. törvény

A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról

149/1997. (IX.10.) Kormány Rendelet

A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatás módosításáról



3. BEVEZETÉS 3.1

Helyzetkép

Községünk – Páty – Pest megyében, Budapesttől 20 km-re található. A lakosság rétegződése, helyzete és életkörülménye az 1990-es évektől jelentősen megváltozott. Míg régebben azon családok betelepülése volt jellemző, akik alacsony szociokulturális körülményeik miatt kiszorultak a nagyvárosból, illetve a falusi élet számukra megfizethetőbb volt, mára már azon családok száma jelentős, akik jó egzisztenciával rendelkeznek, és a falusi élet nyugalmát választják a városi élet helyett. A 80-as évek végétől egy hullámban, tömegesen települtek be Erdélyből és Románia más területeiről. Megjelentek különböző nemzethez tartozó családok is. A lakosság száma 20 év alatt megduplázódott. A nagy változások miatt viszont egyre ritkább az olyan család, ahol több nemzedék él együtt. Ami a makro-struktúrában megjelent, az tükröződött az óvoda mikro-struktúrájában is. Mindazok a körülmények, melyek a falu és lakosságának megváltozását eredményezték, érzékelhetővé váltak óvodán belül is. Az utóbbi években jelentősen nőtt a szülők körében a munkanélküliség. Az óvodai felvételkor kiemelt helyen kezeljük azon gyermekek felvételét, akik nehéz szociális helyzetben vannak. Ugyanakkor igyekszünk helyet biztosítani azoknak a gyermekeknek is, akiknek szülei nagyon sokat dolgoznak azért, hogy megteremtsék anyagilag a biztonságos hátteret, de gyermekük számára éppen emiatt kevés idejük marad. A felgyorsult életvitel, a hajszolt életmód sok negatív hatást mér a családokra. A falu, részben a főváros közelsége miatt, nem tudja azt a nyugalmat biztosítani, ami korábban a falusi élet jellemzője volt. Tapasztalataink azt mutatják, hogy megnőtt a magatartási-, tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek száma. Sok a beszédhibás és kommunikációs zavarral óvodánkba kerülő kisgyermek. Elemezve eddig alkalmazott módszereinket, megismerve a pedagógiai és pszichológiai kutatások újabb eredményeit, arra a következtetésre jutottunk, hogy egyre inkább szükséges a gyermekek egyénre szabott fejlesztése. Az egyéni értékeket tiszteletben tartva ma már természetes, hogy sokféle úton elérhető a kitűzött cél. Olyan szemléletű nevelési programot kerestünk, melynek megvalósításában nevelőtestületünk kellően elhivatott, emellett alkalmas a helyi értékeink megóvására. A mögöttünk álló évek bizonyítják jó döntésünket. 7 Módosítva: 2013.


3.2

Óvodaképünk

Az Óvodai Nevelési Országos Alapprogramja kimondja, hogy a gyermek a családé, az óvoda kiegészíti azt sajátos szocializációjával. Az óvodában, miközben az teljesíti funkcióit (óvóvédő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő,) a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. Kiemelt feladatnak tartjuk, hogy egységes értékrendünk és nevelési szemléletünk a bennünket választó valamennyi család számára a legmegfelelőbb legyen.

Óvodánk NYITOTTSÁGA lehetőséget biztosít arra, hogy a szülőkkel kölcsönösen együttműködve, új minőséget jelentő kapcsolat alakuljon ki. Abból az alapelvből indulunk ki, hogy a család értéket közvetít a gyermek felé. Óvodánk elsősorban a családi nevelés kiegészítésére törekszik, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre fokozott figyelmet fordít. •

A családok szükségleteit megismerve alakítjuk ki az együttműködés színterét.

•

Megismerjük a családok értékrendjét, felmérjük a szülők véleményét az óvodai nevelésről.

•

Bevonjuk a szülőket az óvodai életbe, szakmai támogatást adunk a családi neveléshez.

•

A

szülők

igényeihez

igazodva

gyarapítjuk

pszichológiai,

pedagógiai,

egészségügyi ismereteiket. •

Kapcsolatot keresünk az idősebbekkel, a nagyszülők, dédszülők nemzedékével.

•

Közvetítő szerepet töltünk be a családok és a speciális szolgáltató, szociális ellátó intézmények között.

•

A családokkal közösen gazdagítjuk a gyermekek tapasztalatait, élményeit.



3.3

Programunk célja és gyermekképünk

A mai gyermekek szükségletei, az egyén boldogulásához szükséges személyiségjegyek hangsúlyai változhatnak a társadalmi folyamatok hatására. A változásokhoz való alkalmazkodás pedagógiai hangsúlyváltozásokat is eredményez.

Célunk: az óvodás korú gyermekek fejlődésének támogatása, személyiségük sokoldalú, harmonikus fejlődésének elősegítése (szellemi, erkölcsi, biológiai). Feltételrendszerünk a tevékenységek tudatos befolyásolásával segíti a személyiség kibontakoztatását, tekintettel az eltérő adottságokra, képességekre, szokásokra, nembeli, érési, vérmérsékleti különbségekre és a családok értékrendjének sokféleségére. Alapvető feladatunknak tekintjük a személyiség harmonikus fejlődésének a segítését, figyelembe véve a gyermekek erősségeit és esetleges hiányosságait. Ezen belül feladatunk az egészséges életmód alakítása, az érzelmi az erkölcsi és a közösségi nevelés, az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. Beletartoznak azok a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése is, akik enyhe fokban érzékszervi fogyatékosak, beszéd fogyatékosak, enyhe értelmi fogyatékosak, tanulásban akadályozottak, vagy enyhe testi fogyatékkal élnek. Fontosnak

tartjuk

azokat

a személyiségtulajdonságokat,

amelyek

az

egyén

saját

lehetőségeinek felismeréséhez, önmegvalósításához leginkább szükségesek: •

pozitív énkép, önérvényesítő képesség,

•

saját szükségleteinek megfogalmazása, kielégítése,

•

érzelmi gazdagság,

•

kulturált magatartási szokások,

•

önfejlesztő magatartás,

•

másság tolerálása,

•

társakkal való együttműködés,

•

a döntés, a választás, a rugalmas gondolkodás, a kreativitás képessége,

•

a művészetek, a természeti, társadalmi környezet iránti érzékenység.

A sajátos tevékenységközpont-rendszerrel és a gyermeki szabadság biztosításával alakítjuk ki a szocializáció szempontjából fontos szokásokat, magatartásformákat:



•

a kompromisszumok, konszenzusok és az önérvényesítés stratégiáinak megtanulását

•

a kontaktuskeresést, a kommunikálást és a társalgás technikájának elsajátítását

•

a társas konfliktusokban a felnőtt kevés segítségével a megoldások keresését

•

az önszabályozás, az önkontroll alakítását

•

a közös tevékenységekben az igényeknek, elképzeléseknek megfelelő szervezési teendők vállalását

•

a

gyermekek

játékszükségletének

kielégítését,

az

önkifejezés

és

az

együttműködés kiteljesedését.

Az értelmi fejlődésben a gyermekek eltérő tapasztalataira, egyéni és közös élményeire, érdeklődésükre és kíváncsiságukra építve a cselekvés, tevékenység a beszéd és a gondolkodás egységét biztosítva fontosnak tartjuk: •

az utánzásra épülő tanulással együtt, a felfedezéseket, a próbálkozásokat, az élethelyzetekben, tevékenységekben történő felismeréseket, a pszichikus funkciók intenzív fejlődését

•

a hagyományok ápolását

•

a természet, az élőlények szeretetét és védelmét, a környezettudatos magatartásra nevelést

•

az írott nyelv és a jelzések iránti érdeklődést.

Fontosnak tekintjük az egészséges testi és lelki fejlődést: •

az egészséges életmód szokásainak kialakítását

•

a szükségletek és a mozgásigény kielégítését

•

az egészség óvását, védését

•

az esetleges hátrányok korrekcióját speciális szakemberek bevonásával.

Ennek megfelelően feladatunk a gyermekekhez, mint egyedi, mással nem helyettesíthető individuumokhoz és szociális lényekhez, az életkori sajátosságok és az egyéni szükségletek, különbségek ismeretében közelíteni.



4. A PROGRAM FELTÉTELRENDSZERE

4.1 Óvodánk személyi feltételei

Óvodánk dolgozóinak száma: 46 fő Ebből: •

26 fő óvodapedagógus

•

1 fő logopédus

•

14 fő dajka

•

1 fő óvodatitkár

•

1 fő gyógypedagógiai asszisztens

•

1 fő konyhai dolgozó

•

1 fő takarító (részmunkaidős)

•

1 fő óvodavezető

1998 szeptemberétől 3 csoportban indítottuk el a Lépésről-lépésre óvodai program elemeit, kapcsolódva a Soros Alapítvány által kiírt pályázathoz. Óvodánkban 1999 szeptemberétől valamennyi csoportban a Lépésről-lépésre óvodai program alapján dolgozunk. Logopédusunk pszichológusi képesítéssel is rendelkezik. Nevelési évenként 30-40 gyermekkel foglalkozik attól függően, hogy milyen jellegű a beszédhiba, illetve a részképesség hiány. A gyógypedagógiai asszisztens a problémával rendelkező gyermekek integrálásában nyújt segítséget. Az egyéni fejlesztést fejlesztő pedagógusi végzettségű óvodapedagógusok erősítik egyéni és kiscsoportos formában. Az óvodavezetőség tagjai a program fejlesztésének segítése céljából részt vesznek a pedagógiai folyamatok feltárásában, elemzésében, valamint annak vizsgálatában, hogy a program megvalósulását miként lehet a leghatékonyabban segíteni. Az óvónői és dajkai teamek már hosszú évek óta együtt dolgoznak, összeszokottságuk a mindennapi feladatok hatékonyabb ellátását biztosítja.



4.2

A program tárgyi feltételei

Óvodánk nagy udvarokkal rendelkezik, zöldövezetben található. Az intézményhez tartozó zárt udvarok és a községet körülölelő erdők, dombságok rengeteg lehetőséget adnak a szabadba töltött idő változatos eltöltéséhez. A csoportszobák tárgyi és szemléltető eszközökkel való ellátottsága elegendő volt a program beindításához. A játékok és képességfejlesztő eszközök bővítése tudatos, előre átgondolt és megtervezett formában valósul meg az óvodapedagógusok leleményessége, kreativitása és a fenntartó és a szülői szervezet támogatása által. Az épületegyüttes nagy része öreg, elavult, felújítása folyamatos odafigyelést igényel. Az óvoda főépületében 4 újonnan épült csoportszoba van, a Rákóczi úti tagóvodában két csoport működik, az Iskola utcai épületegyüttesben 6, a Csicsergő épületben 1. Logopédusunk a fő épületben és az Iskola utca-i épületben önálló szobával rendelkezik. Nevelői szoba, tornaterem, tornaszoba, nevelői öltöző és a tároló helyiségek kérdése az új épület létrehozásával nagymértékben megoldódott. A telephelyeken tároló helyiségek és nevelői öltözők továbbra is kialakításra várnak.

4.2.1. A játéktevékenységhez szükséges eszközök:

Alapvető játékeszközök: −

különféle játékformák (mozgásos játékok, szerepjátékok, építő-konstruáló játékok, szabályjátékok, dramatizálás és bábozás, barkácsolás) eszközei,

−

mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök,

−

ének, zene, énekes játékok eszközei,

−

az anyanyelv fejlesztésének, a kommunikációs képességek fejlesztésének eszközei,

−

értelmi képességeket (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitást fejlesztő anyagok, eszközök,

−

ábrázoló tevékenységet fejlesztő (rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, kézimunka) anyagok, eszközök,

−

a természeti- emberi-tárgyi környezet megismerését elősegítő eszközök, anyagok,

−

zene lejátszó, 12 Módosítva: 2013.


−

diavetítő, vetítővászon.

4.2.2. Az

alapvető

játékeszközökön

kívül

szükséges

eszközök

és

felszerelések: −

festőállvány,

−

homok-víz asztal,

−

a programhoz tartozó építőjáték-készlet,

−

képességfejlesztő- és szerepjátékhoz szükséges kellékek,

−

mozgásfejlesztő eszközök,

−

képeskönyvek, ismeretterjesztő kiadványok .



5.

A PROGRAM ALAPPILLÉREI

A Lépésről-lépésre óvodai program eleget tesz az országos alapprogramban meghatározott általános pszichológiai és pedagógiai elveknek. Ezen kívül négy specifikumot emel ki, melyre az egész rendszer épül. − Individualizálva szocializál − Saját tevékenységközpontú szemlélet − A családok, a szülők bevonásának fontossága − A szociális feladatok vállalása

5.1.

Individualizálva szocializálás

A Lépésről-lépésre óvodai programban a család és az óvoda szocializáló szerepét hangsúlyozva a 3-7 éves korban az „én” fejlődés szakaszában kiemelt jelentőségű az egyediség, az egyéniség támogatása. Az individualizáló nevelés, fejlesztés olyan pedagógiai megközelítés, amely figyelembe veszi mindazt, amit a gyermekek egyéni különbségként hoznak magukkal. Az individualizáló nevelés érdekében az óvodapedagógus érzékenyen reagál a különbségekre. Az azonos életkorú gyermekek között is jelentős fejlődésbeli eltérések vannak. Ez megnyilvánulhat: •

a gyermekek eltérő biológiai szükségleteiben

•

az adottságaikban

•

a tapasztalataikban

•

a mozgásigényükben

•

az erkölcsi, szociális érzékenységükben

•

az érdeklődésükben

•

az egyéni élményeikben

•

az én-tudatukban

•

a tanulási stílusukban 14 Módosítva: 2013.


•

a kapcsolatteremtésükben

•

az önkifejező törekvéseikben.

Az egyéni eltéréseket toleráló felnőtt magatartása modellértékű a gyermekek számára. Az individualizáló nevelés egyszerre erősíti az egyediséget és ösztönöz az együttműködésre, így támogatja a szocializációt, amely áthatja az egész óvodai életet, annak minden tevékenységét. Az óvodáskor végére a legtöbb gyermek eljut az önérvényesítés túlsúlyától az együttműködésig, a társak szükségleteinek, igényeinek, szándékainak megértéséig. A fejlődés részben a természet munkája, részben a nevelés, a fejlesztés eredménye. A személyiségfejlődés, az individuum alakulása döntően külső hatásokra következik be, miközben a gyermek másokkal együtt létezik. Ezekben az együttlétekben, személyek közti kapcsolatokban szocializálódik. A nevelés úgy is értelmezhető, mint tudatos szocializáló tevékenység. A család alapozza meg az óvodás gyermek „énképének” alakulását és indítja el a szocializáció útján. Ezt a folyamatot tovább gazdagítják azok az emberi kapcsolatok, amelyek a gyermeket az óvodában körülveszik. A szeretetteljes légkör erősíti a gyermekben a pozitív képet, nyitottabb lesz társai felé, könnyebben beilleszkedik. A szocializációt segíti az egyén erősségeire építő individualizáló nevelés. A személyiség fejlődésének és fejlesztésének ez a két dimenziója egymástól elválaszthatatlan. Az egészséges személyiség megőrzi egyediségét, egyéniségét, megtanulja az együttműködést, az alkalmazkodást, az egyezkedést és a társadalmi lét szabályait. A Lépésről-lépésre óvodai program a gyermekek pozitív önértékelésének támogatásával az aktív személyiség önfejlesztő erőit alapozza meg.

5.1.1. Az individualizálás elvei: •

a gyermekek személyiségének megismerése, folyamatos nyomon követése,

•

az egyéni fejlesztés elvének érvényesítése az erősségek és az esetleges hátrányok alapján,

•

személyes kontaktus a tevékenységekben,

•

a gyermekek eltérő egyéni testi-lelki szükségleteinek kielégítése,

•

személyesség a gyermekek munkáinak, személyes tárgyainak tárolásában, 15 Módosítva: 2013.


•

a gyermekekre vonatkozó információk bizalmas kezelése.

5.1.2. Az individualizálás lehetőségei a játékban

Ebben a tevékenységben adják a gyermekek a legtöbb jelzést személyiségükről. Fontos a felnőtt és a gyermekek közötti személyes kontaktus, amely megnyilvánulhat a kommunikációban, jelzésekben, tevékenységekben. Ez a kapcsolat serkenti a gyermeket a felnőtt utánzására, a minta követésére, a társakkal való együttműködésre. A szabad játék fejlesztő hatását tekintve időtartamban is a legfontosabb, legdominánsabb tevékenység.

5.1.2.1. Az óvodapedagógus feladatai az egyéni eltérések tolerálása érdekében: •

a gyermek jelzéseinek, viselkedésének megfigyelése, az információk értékelése,

•

az egyéni érdeklődésnek megfelelő játékfeltételek megteremtése,

•

az egyéni szándékok, elképzelések támogatása,

•

a konfliktushelyzetekbe az érintettek bevonása (megoldáskeresés, közös szabályalkotás),

•

az egyének eltérő szociális szükségleteinek kielégítése,

•

egyénekre irányuló kommunikáció,

•

a gyermekek érzelmi kötődéseinek erősítése, formálása,

•

közvetlen segítségadás a társtalan, nehezen beilleszkedő gyermek esetében,

•

a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében az óvoda együttműködik a speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel és intézményekkel.

5.1.2.2. A személyiségközpontú szemlélet érvényesítése a csoportszobai feltételek megteremtésében: •

barátságos, szeretetteljes légkör biztosítása,

•

a csoportszobák otthonossá tétele megfelelő bútorokkal, meghittséget árasztó berendezések, dekorációk kiválasztása,

•

lehetőséget biztosítunk arra, hogy a gyermekekhez kötődő személyes tárgyak az óvoda életében is jelen lehessenek (kedvenc játékaikat, egyéb személyes tárgyaikat behozhatják). 16 Módosítva: 2013.


5.1.2.3. A személyiségközpontú szemlélet érvényesítése az óvodapedagógus tevékenységeiben:

Az óvodapedagógus személyisége és minden megnyilvánulása érzelmi biztonságot, szeretetet, megértést és védelmet sugároz a gyermekek felé. Az eltérések tolerálásában mintát adó óvodapedagógus könnyen el tudja fogadtatni társaival a nehezebben beilleszkedő, lassabban szocializálódó gyermekeket. Az elfogadás nem zárja ki a tudatos fejlesztést, a gyermeki személyiség formálásának szándékát.

5.1.3. Az óvodapedagógus és a gyermek kapcsolatának fontosabb elvei

•

személyre szóló pedagógiai hatások,

•

szeretetteljes elfogadás,

•

pedagógiai

optimizmus

a

kommunikációban

és

az

ezt

kifejező

metakommunikációban, •

segítségadás a gyermekek egyéni problémáinak megoldásában,

•

a személyiség értékeinek hangsúlyozása és elfogadtatása a kortársakkal,

•

személyes

élményeket,

érzéseket,

gondolatokat

feltáró

beszélgetés

(alkalmanként, egyénenként), •

a gyermekek kommunikációjának megértése, megfejtése,

•

a gyermekek változó testi, lelki szükségleteinek megfelelő törődés,

•

a szülők bevonása a gyermekeket érintő nevelési kérdésekbe,

•

a tevékenységek feltételeinek és a kezdeményezett szabályjátékoknak az egyénekre szabott befolyásolása.

A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagóguson kívül az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése is.



5.1.4. Az óvodába lépés feltételei

A gyermekek óvodai felvételéről a Köznevelési törvény 49.§. rendelkezik. Az óvodai élet megkezdése a gyermek 3. életévét követően esedékes.

5.1.4.1. Az óvodai felvétel eljárásrendje: •

Nyílt nap az óvodában: a szülő betekintést nyerhet az óvoda adottságaiba.

•

Előjegyzés az óvodai felvételre az intézmény által szokásos módon meghirdetett időpontban. Szülői igények figyelembe vétele a lehetőségekhez mérten (adott csoportba, óvónőhöz, testvér mellé, homogén csoportba, vegyes csoportba, mely épületbe).

•

Túljelentkezés esetén felvételi bizottság dönt a gyermekek felvételéről.

A bizottság tagjai: 1.

Községi Önkormányzat Jóléti Bizottságának képviselője

2.

Gyermekjóléti Szolgálat képviselője

3.

Védőnői Szolgálat képviselője

4.

Óvodavezető

5.

Óvoda-vezető helyettes

6.

Óvodai gyermekvédelmi munkaközösség képviselője

7.

Szülői Szervezet képviselője

8.

Óvodaszék képviselője

•

Az előjegyzett gyermekek szüleinek írásos értesítése a felvétel eredményéről.

•

A felvételt nyert gyermekek szüleinek tájékoztató szülői értekezlet.

5.1.4.2. A beszoktatás rendszere Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, szeretetteljes légkör vegye körül. Mindezért arra törekszünk, hogy már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket. 18 Módosítva: 2013.


A közös szülői értekezleten tájékoztatást kapnak a szülők, hogy mely épületbe, csoportba, mely óvónőkhöz kerül gyermekük. Megismerhetik az óvoda házirendjét. További ismerkedés családlátogatás alkalmával történik, a gyermek óvodába lépése előtt. Az újonnan felvett gyermekek a beszoktatás alatt szüleikkel együtt fedezhetik fel az öltözőt, mosdót, csoportszobájukat, és próbálhatják ki a játékokat. A beszoktatás valós időtartama a gyermek egyéni szükségletéhez igazodik (a szülők ebben aktívan részt vehetnek). Biztosítjuk a folyamatos beszoktatás lehetőségét.

5.1.4.3. A közös élményekre épülő tevékenységek megszervezése Az óvodáskorú gyermekek társas kapcsolatainak kialakulásában meghatározó szerepe van annak, hogy egyre nő a személyiségükre hatást gyakorló egyének száma. A gyermekek megtanulják megismerni önmagukat, az együttélés szabályait, a társas életben elvárt viselkedésmódokat.

A

tevékenységközpont-rendszer

(A

gyermekek

fejlesztésének

megvalósulása a játék és tanulás a következő egyedülálló tér rendezésben, az alábbi Tevékenységközpontok rendszerének kialakításával valósul meg: a családi és szerepszituációs központ, irodalmi, ének-zenei központ, építő központ, képzőművészeti központja, manipulációs, asztali, társas, szabályjátékok központja; természetismereti központ. ) az alapja az óvodai csoportokban a mikroközösségek létrejöttének, amelyek ideális teret jelentenek a jó közérzet, a személyes kapcsolatok és az elmélyült játék kialakulásához. A

tevékenységközpontok

állandó

lehetőséget

adnak

a

sokszínű

cselekvésre

és

tapasztalatszerzésre, a gyermekek igényeinek, érdeklődésének megfelelően.

5.1.5. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés

Óvodás korban, a viselkedés megnyilvánulásában meghatározó szerepet kapnak az érzelmek. Az óvodáskorú gyermek az érzelmeket is úgy tanulja, mint bármi mást, ezért fontos az óvodapedagógus személyes mintaadása. A gyermek az utánzásban az emóciókat is átveszi. Ezért az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd és érzelmi töltés kell jellemezze. Kommunikációjuk, bánásmódjuk, viselkedésük modellértékű szerepet tölt be.



Az óvodapedagógusnak rendelkeznie kell bizonyos mértékű empátiás-készséggel. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy felismerjük a gyermekek érzelmi, lelki szükségleteit, zavarait, és kezelni tudjuk emocionális problémáit. A „kibeszélés”, kimondás, eljátszás, segíthet a negatív érzelmek feloldásában. A gyermekek érzelmi fejlődése, mentális egészsége legalább olyan fontos, mint a teljesítményük. A személyközpontú óvodai nevelés megkívánja azt, hogy a műveltségtartalmak feldolgozásának folyamatából ne zárjuk ki a gyermekek érzelmeinek formálását. Az egyénre szóló nevelést az egyes gyermekek felé megnyilvánuló érzelmeinkkel, empátiánkkal tudjuk megvalósítani. Az óvodában minden tevékenységben ott rejlik az érzelmek kifejezésének, az érzelmekre hatásnak a lehetősége. Az óvodában kialakuló társas kapcsolatok alkalmat adnak arra, hogy erősítsük a szeretet, a kötődés szálait, formáljuk az együttérzést, a másság elfogadását, az önzetlenséget, a figyelmességet, a segítőkészséget, a szülők, kortársak, település, haza szeretetét, az erkölcsi érzelmeket feltételező emberi magatartást. A kisgyermek és mindannyiunk élete olyan szerepek láncolatának tekinthető, amely az egyént szociális rendszerek bonyolult sorozatával hozza kapcsolatba. Előírt szerepeink vannak, amelyeknek többé-kevésbé a tűrési határokon belül kell megfelelnünk. A meg nem felelésekből következnek az egyéni és társadalmi konfliktusaink. Tehát a szocializáció szerepekre készít fel, meglévő kulturális, viselkedési módozatok elsajátítását jelenti, megalapozza a szokás és normarendszert. Az óvodáskor végére jut el arra a szintre, amikor a megélt sok-sok tapasztalat, élmény hatására erkölcsi érzelmei alakulásával és aktivizálásával meg tudja ítélni a viselkedés helyességét, és indokai már jelzik a saját érdekek mellett a társak érdekeinek elfogadását is. A szocializáció és a polarizált érzelmek is a tanulás eredményei.

5.1.5.1. Az óvodapedagógus feladatai a szocializáció támogatásában •

A gyermekek társas kapcsolatainak megfigyelése és alakítása (a magányos gyermekek felé a páros kapcsolat erősítése)

•

A közös élmények forrásainak gazdagítása a társadalmi tapasztalatok körének bővítésével

•

A gyermekek elképzelései és döntései alapján a szülők bevonásával a csoportélet hagyományainak kialakítása és ápolása 20 Módosítva: 2013.


•

A viselkedéskultúra megalapozása

•

A közösségi élet szokásainak és az együttműködés szabályainak alakításában a gyermekek aktivizálása, egyezkedésekkel, kompromisszumokkal

•

A társas-, szabályjátékok rendszeres biztosítása a gyermekek közreműködésével

•

A hazához, tájhoz, kultúrához kötődés erősítése, az értékek megbecsülésére nevelés

•

Ha a családok igénylik, a gyermekek személyes vonatkozású ünnepeinek megtartása az óvodában

•

A gyermeket érintő pozitív családi események alkalmankénti számbavétele

•

A jeles napok, ünnepeink, a nemzeti ünnep hagyományainak megteremtése az óvodai életben

•

A tevékenységekben a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak fejlesztése, az együttérzés, az önzetlenség formálása, a tolerancia, a mások érdekeinek figyelembe vételére nevelés

•

A konfliktusok megbeszélésének és lerendezésének bemutatása indirekt formában, demokratikus légkörben

•

A megkezdett tevékenységek befejezésére ösztönzés

•

A gyermekek által vállalt feladatokban az akadályok leküzdésére motiválás

•

Az elképzeléseket, a közös terveket összehangoló stratégiában a játszótársként alkalmanként bekapcsolódó óvodapedagógus személyes mintaadása

•

A gyermekek pozitív értékelése az egyéni igényekhez, szükségletekhez és fejlettséghez igazodó hangsúlyokkal és gyakorisággal.

A szocializációt segítik azok a tablók és táblák, amelyeken láthatóvá, szemléletessé tesszük a gyermekek társaik, barátaik felé irányuló törődésének jeleit. Hasonló szerepet tölt be a spontán beszélgetés, illetve a beszélgető-kör. Ez alkalom a gyermeki élmények, az aktuális események, hangulatok, érzések és gondolatok egymás közti megosztására, amely erősíti az összetartozás érzését és tudatát.



6.

A TEVÉKENYSÉGKÖZPONTOK RENDSZERE,

A SZABAD JÁTÉK, ÉS A FELAJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK KERETE 6.1 A Lépésről-lépésre program óvodai feladatrendszere

Az óvodai nevelés feladatai az óvodai élet tevékenységformáinak keretében az óvodapedagógus tudatos nevelőmunkájának következtében valósulnak meg, és a gyermekek személyiségének fejlődését eredményezik.

6.1.1. Tervezés (az óvodai élet megszervezésének elvei, keretei, a nevelés tervezése) A fejlesztés tartalma 1.

2. Az

egészséges

Érzelmi,er

3.

4. Az

5. Az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása.

kölcsi és a anyanyelvi

életmód

közösségi

alakítása,

nevelés.

fejlesztés.

mozgásfejlesztés.

a) Ének-zenei nevelés b) Rajzolás,festés, mintázás, kézimunka, c) Verselés, mesélés

a) természeti

és

társadalmi környezet megismerése b) matematikai tapasztalatok



6.2. Az egészséges életmód alakítása, mozgásfejlesztés

Feladatok: •

az egészséges életmód feltételeinek biztosítása,

•

az egészséges életvitel igényének alakítása,

•

az érzékszervek egészséges működésének segítése,

•

a testi fejlődés, az összerendezett mozgás, a testi képességek, a mozgáskultúra fejlesztése.

Az egészséges életmód alakításának rendszere •

a gyermekek gondozása, testi szükségleteiknek, mozgásigényüknek kielégítése,

•

harmonikus és összerendezett mozgásfejlődésük elősegítése,

•

testi képességeik fejlesztése,

•

egészségük védelme, edzése, óvása, megőrzése,

•

az

egészséges

életmód,

a

testápolás,

étkezés,

öltözködés,

pihenés,

betegségmegelőzés, táplálkozás, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása, •

fejlődésükhöz és fejlesztésükhöz szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése,

•

a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása,

•

ha

szükséges,

megfelelő

szakemberek

bevonásával

speciális

gondozó,

prevenciós és korrekciós testi és lelki nevelési feladatok ellátása.

Feladataink: •

A csoportszobák berendezésénél a tevékenységközpontok elkülönítéséhez mobilizálható bútorokat szerzünk be.

•

A tornatermekbe megfelelő tornaszereket, sportszereket biztosítunk.

•

Az óvoda udvari játékainak bevizsgálásával biztonságos környezetet alakítunk ki. Ügyelünk arra, hogy az udvarokon legyenek pormentes felületek, árnyékos, fedett részek, sok egyensúlyérzéket, mozgáskoordinációt fejlesztő eszköz, homokozók, kerti szerszámok, építők, rollerek, kerékpárok. 23 Módosítva: 2013.


•

Az eltérő életkörülmények közül érkező gyermekeknél is törekszünk kulturált egészség-megőrzési szokások elsajátíttatására, azokat gyakorolják az eszközök és a napirend által

•

Kihasználjuk a település adta lehetőségeket; kirándulásokat szervezünk a környék erdeibe, ezzel is biztosítva az egészséges, tiszta levegőn való szabad mozgást. Ezen kirándulások és séták alkalmával tudatosan odafigyelünk a természet megismerésére és védelmére.

•

Egészséges és korszerű táplálkozási szokások megalapozása érdekében biztosítjuk a napi gyümölcsevés lehetőségét, vitamindús saláták, gyümölcsteák készítését, szülői segítséggel.

•

A gyermekek egészségének megőrzése érdekében folyamatos kapcsolatot tartunk a gyermekorvosokkal, védőnőkkel, és az étrendet összeállító, ételt elkészítő és biztosító (szállító) céggel.

6.3. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartásának érzelmi vezéreltsége. Elengedhetetlen célunk, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. Feladatok: •

a felnőttek modell értékű viselkedése,

•

kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket, érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, kiegyensúlyozott légkör kialakítása,

•

az erkölcsi érzelmek megalapozása, a társadalmi élet alapvető ismereteinek közvetítése, közös élmények, tapasztalatok útján,

•

az alapvető udvariassági szokások, magatartási módok fejlesztése,

•

a szociális technikák megalapozása, a tevékenységekben az eredményre törekvés, akadályok leküzdésére nevelés, az akarat fejlesztése,

•

a reális, saját értékeit felismerő „énkép” alakítása, a szükségletek, attitűdök beállítódása, formálása, önkifejező törekvések támogatása,

•

állandó értékrendszer megteremtése,



•

különbözőségek elfogadása, kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szakemberek bevonása

•

a személyes és a csoportélet hagyományainak ápolása.

6.4. Az anyanyelv fejlesztése Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Feladatok: •

beszélő környezet, mintaadás, szabályközvetítés,

•

képzelet és kreativitás fejlesztése,

•

a tapasztalatok, érzelmek, gondolatok szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése,

•

értelmi képességek, ismeretek rendezése, bővítése, gyakorlása,

•

a kontaktusteremtés, a kommunikációs képesség, önkifejezés eszközeinek fejlesztése,

•

kitalált, ismert mesék, történetek elmondása,

•

az írott nyelv iránti érdeklődés támogatása,

•

beszédszervek fejlesztése, ápolása,

•

szakember bevonása.

6.5. Művészeti nevelés

Feladatok: •

az érzelmi nevelés fontos eszközeként a polarizált (közösséghez való tartozás) érzelmek megalapozása, az empátiás készség kialakítása

•

az önkifejezés erősítése (mese, vers, zene, ábrázolás, mozgás, stb.)

•

esztétikai élmények nyújtásával az esztétikai fogékonyság formálása

•

az alkotás, az esztétikum létrehozásának ösztönzése

•

az irodalom, az ének-zenei nevelés tartalmával a népi hagyományok, a kultúra gyökereinek ápolása

•

a drámapedagógia eszközeivel az érzelmek, gondolatok mozgással és egyéb eszközökkel történő kifejezésének segítése



6.5.1. Az ének-zenei nevelés tartalma

A program a Kodály Zoltán és Forrai Katalin által teremtett hagyományokra építi a zenei nevelést, kibővítve értékes zenei anyagú megzenésített versekkel és gyermekdalokkal. Az ének-zenei tevékenység a gyermekek és az óvodapedagógus kezdeményezésére az egész napot áthatja. A mozgás, a ritmus, a zene elválaszthatatlan a különböző zenei tevékenységekben. Elsősorban a közös mozgás, éneklés jelenti a legnagyobb élményt. A gyermekek az anyanyelvhez hasonlóan élik meg a zenét, mint a hangulatok, az érzelmek, a jó közérzet fontos kifejezőjét. A projekt-módszerben („A projektmódszer a gyermek érdeklődésére, az óvónők és a gyermekek közös tevékenységére építő módszer, amely a megismerési folyamatot projektek sorozataként szervezi meg.”) elválaszthatatlan a tevékenységtől a gyermekek asszociációi által kezdeményezett ének, énekes játék és az óvodapedagógus által felajánlott lehetőség, amely lehet kötelező (nagyok számára) és választható is.

Az ének-zenei nevelés feladatai: •

a készségek fejlesztése a mozgás- hang-szöveg összekapcsolásával

•

zenei élmények nyújtása, az éneklés ösztönzése

•

hagyományápolás – népi játékok alkalmazása

•

tánc

•

igényes kortárs művészet megismertetése

•

környezet hangjainak megismertetése

A zenei élménynyújtásba bekapcsolódhatnak a zenéhez értő, zenét művelő családtagok. Az óvodapedagógus tudatos tervezésének, zenei felkészültségének eredményeképpen fejlődik a gyermekek éneklési készsége, hallása, ritmusérzéke, zenei formaérzéke, kreativitása, zenei alkotókészsége, zenehallgatási szokása. A zene egy nép kultúrájának sajátos része, amellyel a kötődések, az identitás megalapozható. A gyermeki kreativitást fejleszti a saját készítésű hangszerek használata. A sokat éneklő, játszó óvodapedagógus mellett a gyermekek az anyanyelvhez hasonlóan sajátítják el a zenei anyanyelvet.



6.5.2. A vizuális nevelés tartalma

Az rajzolás, festés, mintázás, kézi munka, kézművesség olyan sokszínű tevékenység, amelyhez a feltételeket a nap folyamán állandóan biztosítanunk kell. Az anyaggal való játék örömét, az alkotás élményét megélő gyermek számára kezdetben nem az eredmény, hanem a tevékenység a fontos. Ezeknek a tevékenységeknek van ugyan kézzel fogható, látható eredménye, de ennek értékelése csak a megerősítés, ösztönzés szándékával történik. A vizuális látásmód befolyásolása, az önkifejezés technikájának bemutatása, a műalkotások, népművészeti elemek megismerésének szervezése az óvodapedagógus feladata. A környezetalakításban, kézműves tevékenységek bemutatásában sok lehetőség nyílik a szülők bekapcsolódására. A gyermekek munkáinak megbecsülését, tér, forma, szín képzeteinek gazdagítását, képi gondolkodásmódjuk fejlesztését szolgálják a kiállítások és a környezet szépítésében való felhasználásuk. A csoportszoba színvilága, a tárgyak legyenek mértéktartóak, ízlésesek. Az óvodapedagógus ízlése, mint modell, követendő példaként hat a gyermekekre. A csoportszoba külső megjelenésében is tükrözze az évszakot, a gyermekek speciális érdeklődését, a játéktevékenység témáinak alakulását, a projektek tartalmát. A csoportszoba nyitott, az előtereket az óvodapedagógus és a gyermekek által közösen készített munkák, aktualitások, eszközök dekorálják.

6.5.3. A verselés, mesélés tartalma

Gyakran a mesét, verset, mondókát a családban a televízió, ill. egyéb informatikai eszközök által ismerik meg a gyermekek. Nincs személyes kapcsolatuk, készen kapják a képi megjelenítést. Az óvodapedagógus mesélése, verselése, mondókázása alkalmas személyes kapcsolat kialakítására. A hallott szavak útján a gyermek alakíthatja belső képét. A mondóka, a vers mozgásra ösztönzi, az improvizálást támogató felnőtt erre példát adhat. A gyermekek kezdeményezéseire, az óvodapedagógus ösztönzésére a mesélés, verselés, mondókázás sokféle tevékenységhez spontán is kapcsolódik. Az óvodapedagógus kezdeményezhet olyan tevékenységet is, amely választható, vagy a gyermekek fejlettségétől függően alkalmanként az

egész

csoport

számára

felajánlott

mesehallgatás.

A magyar

és

más

népek

gyermekköltészete, népmeséi, népi mondókái és a kortárs irodalmi alkotások sok alkalmat, jó 27 Módosítva: 2013.


alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre és mesélésre. A nagyobb gyermekeknél megjelenik a személyes történetek, elbeszélések iránti érdeklődés és a saját mese létrehozásának igénye. A gyermekek maguk is alkotnak meséket, elbeszéléseket, készíthetnek

egyéni

vagy közös

mesekönyveket,

amelyeket

saját

illusztrációikkal

gazdagíthatnak. Alkalmanként, megfelelő előkészítéssel egy-egy szülő is felkérhető a gyermekkori élmények elbeszélésére. A bábjáték, a mimetikus, a szituációs játék, a dramatizálás komplex tevékenység, amely integrálja a művészeti ágakat, egyben nagyszerű lehetőség a közös élményszerzésre, az együttműködés készségeinek alakítására, a beszédkészség fejlesztésére. A mese feltárja a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonyait. A nevelési év során tanult verseket, mondókákat saját illusztrációval ellátva Mondókás könyvet hoznak létre a gyermekek, melynek lapozgatása közben a hívóképek segítik a hallottak felidézését.

6.6. A külvilág tevékeny megismerése

Feladatok: •

a tárgyi, természeti környezettel, jelenségekkel, folyamatokkal, anyagokkal kapcsolatos tapasztalatok szerzése, a társadalmi környezet történéseinek érzékelése

•

a

környezetben,

a

tevékenységekben,

az

élethelyzetekben

szerezhető

matematikai tapasztalatok integrálása.

6.6.1. A külvilág tevékeny megismerésének a tartalma A tevékenységekben a teljes személyiségre kell hatni. A gyermekek összetett világképének kialakítása

érdekében

projekt-rendszert

alkalmazunk,

mely

magába

foglalja

a

műveltségtartalmakat. A tevékenységek során tapasztalatokat szereznek, s ez által összefüggéseket tárnak fel. A műveltségtartalom hordozói azok a tevékenységek, amelyeket a gyermekek, vagy az óvodapedagógus

kezdeményeznek

a

csoportszobákban,

a

különböző

tevékenység-

központokban és a külső világban. Az ezekhez kapcsolódó gyűjtőmunkákba és egy-egy 28 Módosítva: 2013.


projekt egyéb

módon történő feldolgozásába előzetes egyeztetés után a szülők is

bekapcsolódhatnak.

6.6.2. A természeti környezet megismerésének tartalma

A külső világ megismerésének első forrása a gyermeket körülvevő szűkebb és tágabb világ. A természeti és a társadalmi környezetben lezajló bármely jelenség, történés, folyamat sokféle információt

hordoz,

amelyet

a

felfedező,

kereső,

probléma-érzékeny

gyermek

megtapasztalhat. A külső világ megismerését szolgálja a természetismereti tevékenységközpont, ahol a gyermekek gyűjteményei, a különféle anyagok, jelenségek, folyamatok nyomon követhetők, megfigyelhetők, megtapasztalhatók. A homok-víz asztal tudatosan biztosít olyan eszközöket, amelyekkel

a

gyermekek

kísérletezhetnek,

mérhetnek

és

különböző

anyagokkal

ismerkedhetnek. A természeti, társadalmi, matematikai tapasztalatokat változó körülmények között is alkalmazhatják a gyermekek társas- és szabályjátékok segítségével. Tablókat, képeskönyveket, tematikus albumokat készíthetnek, amelyek a megfigyelés rendezését szolgálják. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonyuk alakul ki a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulják azok védelmét, az értékek megőrzését. Az óvoda udvara, a lakóhely, a családok otthona, a szülők munkahelye, a helyi hagyományok, szülőföld, hazai tájak, a település intézményei mind a megismerés forrásai, amelyek feltárásában, megismerésében az óvodapedagógus tereli a gyermekeket és a szülők részvételére is hangsúlyt fektethet.

6.6.3. A matematikai nevelés tartalma Az óvodában minden szituációban, tevékenységben adottak a lehetőségek matematikai tapasztalatok szerzésére. Melyek: •

tájékozódás a térben, téri irányok ismerete

•

tér, sík, mennyiség szemlélet



•

személyek, tárgyak összehasonlítása, tulajdonságai, válogatása, hozzárendelése, osztályozása, összemérése, számlálása tevékenységekben, spontán helyzetekben, a játék szabadságát biztosítva, a direkt beavatkozásokat elkerülve

A tevékenységközpontok bármelyikében elhelyezett eszközök, tárgyak, berendezések alkalmasak az azonosságok, különbségek felismertetésére, csoportosításokra, a sorba rendezésre, matematikai műveletek végzésére. A matematikai tapasztalatokat bármely tevékenységben bővíteni lehet: szabályjátékokban, társasjátékokban, térben, élethelyzetekben. Fontosnak tartjuk, hogy ezeket a lehetőségeket az óvónők észrevegyék és építsenek rá. A hozzárendelést, a halmazalkotást a gyermekek egész nap gyakorolják a játékeszközök jelek alapján történő elrakásával. A mérésekre, becslésekre a mérőeszközök használatára bármely tevékenység alkalmas a nap folyamán. A matematikai tapasztalatok, akár a nyelv, áthatják az ember egész életét.

A manipulációs tevékenységközpontban a gyermekek rendelkezésére állnak azok az eszközök, amelyekkel egyénileg is tevékenykedhetnek, illetve az óvodapedagógus tudatos közreműködésével fejleszthetők a részképességek.

Az építőközpontban elhelyezett speciális és más építőelemek a spontán tapasztalatokat bővítik és jól használhatóak a térbeli matematikai játékokhoz. A műveltségtartalom integrált megközelítése szerint, a zenei, az ábrázoló, a természettudományos megfigyeléseknek is éppúgy lehet matematikai tartalma, mint a matematikai játékoknak. A felajánlott, konkrét tevékenységekben a gyermekek az óvodapedagógus támogatásával és segítségével felfedezhetnek, próbálkozhatnak, kísérletezhetnek. A gyermekek egyéni fejlettségétől függően van szükség a matematikai műveletek indirekt modellezésére. A fenntartható fejlődés érdekében hangsúlyt helyezünk a környezettudatos alapozás formálására, alakítására.

6.7. A mozgásfejlesztés tartalma

Az egészséges életmódra nevelés, a testi fejlődés elősegítése érdekében a legfontosabb terület a gyermekek mozgásigényének kielégítése, a mozgás fejlesztése.



Ezen belül: • Heti egyszeri vagy kétszeri ( az óvodapedagógus döntése alapján, az életkort és a gyermekek mozgásigényeinek figyelembe vételével) kötelező formában, • 5-10 perces mindennapos testnevelés a csoportszobában vagy az udvaron, • szabad játék keretében a csoportszobában vagy a levegőzés ideje alatt a szabadban (a gyermeke spontán kezdeményezésére, vagy az óvodapedagógus ajánlásával.

A foglalkozás tartalma az életkornak megfelelő anatómiai, élettani és pszichés szempontokat érvényesítő rendszerre épül.

A testnevelés foglalkozások tartalma: o természetes mozgások, o utánzó mozgások, o játékos mozgások, o mozgásos játékok o prevenciós gyakorlatok szerekkel, o az udvari felszerelések, terepviszonyok kihasználása, o az eltérő mozgásigényű gyermekek mozgásigényének kielégítése (lehetőségek szerint). A mozgásfejlesztés tartalma: o Kondicionális képességek (erő és állóképesség), o mozgáskoordináció, o pszichés reakciókészség, o téri tájékozódó képesség, o

A gyermekek mozgásigénye és készsége eltérő, ezért differenciálni kell: o időtartamban, o mozgástempóban, o mennyiségben.



6.8. A tevékenységközpontok rendszere

1.

2.

3.

4.

5.

6.

Családi, és

Építő

Manipulá-

Természet

Irodalmi,

Képzőmű

szerep-

központ

ciós

ismereti

ének-zenei

vészeti

központ

központ

központ

központ

szituációs központ

Szabad játék

Az óvodapedagógus által felajánlott tevékenységek

választható

kötelező

Az óvodás gyermek képességeinek kibontakoztatásában meghatározó szerepe van a tevékenységeknek. Programunk integrálja a játékot, a tanulást és a munka jellegű tevékenységeket, melyek lehetőséget biztosítanak az önkifejezés, a kontaktusteremtés, a kapcsolattartás egyéni kibontakoztatására. A cselekvésre, manipulációra, közvetlen tapasztalásra épülő tevékenységek, helyzetek a gyermekek testi, érzelmi és értelmi fejlődését, fejlesztését szolgálják. Ennek érdekében tevékenységközpontokat alakítunk ki, amelyek állandó lehetőséget biztosítanak a sokszínű tevékenységekre egyéni érdeklődésüknek megfelelően. 32 Módosítva: 2013.


A tevékenységközpontok a szabad játék és az óvodapedagógus által felajánlott választható tevékenységek színterei, a gyermekek természetes élettere, választásokra, elmélyült tevékenységekre felhívó környezetet jelentenek. A tevékenységközpontok egységes rendszerbe integrálják azokat a tevékenységeket, amelyeket az óvodapedagógus tudatosan és átgondoltan, választási lehetőségként a gyermekek számára biztosít. A gyermekek szabadon rendelkeznek az eszközökkel és az anyagokkal. Maguk is gazdagíthatják a csoportszoba eszköztárát. Kevesebb kész eszköz, több kreativitásra serkentő anyag áll a gyermekek rendelkezésére. A csoportszobában a több napon át folytatódó játékban megőrizhetik a kialakított tereket, építményeket. A tevékenységek befejeztével, a polcokon megjelenített jelzések segítségével önállóan rakják el az eszközöket. Az ilyen helyzetek lehetőséget kínálnak matematikai tapasztalatszerzésekre (pl. hozzárendelés, formaazonosítás, halmazok létrehozása vagy csoportosítás).

6.8.1. A tevékenységközpontok kialakításának szempontjai

a) Megfelelő hely biztosítása o a szabad játékhoz, o a játékfajtákhoz, o az egyéb tevékenységekhez, o a spontán, szabad mozgáshoz, o az étkezéshez (folyamatos tízóraizás, uzsonnázás), o a mozgásos szabályjátékokhoz, o az énekes játékokhoz o az elkülönüléshez, o a személyes tárgyak tárolásához.

b) A gyermekek önállóságának és kreativitásának kibontakoztatása érdekében a berendezést a tevékenységekhez igazítva átalakíthatóvá tesszük alacsony méretű, mobilizálható, átlátható bútorzattal. 33 Módosítva: 2013.


c) A gyermekcsoportban jelentkező változó szükségletek kielégítésére figyelembe vesszük o az adott bútorzatot, o a terem adottságát, o a csoport életkori sajátosságait, o a gyermekek egyéni igényeit, o a lányok, fiúk arányát.

d) A csoportszoba dekorációjának és felszerelésének alakítását befolyásolja o az évszak, o az időjárás, o a projekt témája.

6.9.

A játék

Az óvodáskorú gyermek alapvető szükséglete, spontán szabad tevékenysége, örömforrása a játék. Integráló tevékenység, amelyet végigkísér a tanulás és a munka néhány jellemzője. A játék a spontán tanulás színtere. Egyes játékfajtákban külső cél nélkül reprodukálja a felnőttek munkáját, míg a barkácsolásban, konstruálásban törekszik „valaminek a létrehozására”. A gyermekek

játék

közben

számtalan

ismerettel,

tapasztalattal

gazdagodnak.

A

játékszükségletből fakadó eszközkészítés során a felnőtt segítségével technikai megoldásokat tanulnak meg.

A gyermek a játékban számtalan információt ad önmagáról, belső világáról, kellemes és kellemetlen élményeiről. A játékban integrálja a külső- és belső világot, „híd” a képzelete és a valóság között. Itt alakulnak társas kapcsolatai, gazdagodnak szociális érzelmei és a világról szerzett tapasztalatai, ismeretei. Miközben játszik, különböző kommunikációs helyzetekbe kerül társaival és az óvodapedagógussal.

A szabad játék azt jelenti, hogy a gyermekek önként, spontán módon tevékenykednek. Ezek időtartamban is meghatározóak a nap folyamán. A szabad játékban, ugyanabban a 34 Módosítva: 2013.


tevékenységrendszerben az óvodapedagógus felajánlásai közül a gyermekek választhatnak, kezdeményezhetnek, melynek eredményeképpen játékban tanulnak. A gyermekek választása függ érdeklődésüktől és fejlettségüktől.

Az

óvodapedagógus

által

felajánlott

tevékenységeket

a

gyermekek

ugyanúgy

örömforrásként élik meg, mint a szabad játékot. A felajánlott tevékenységek az óvodapedagógustól tervszerű, következetes munkát igényelnek, a gyermekek a folyamatot önállóságuktól, kreativitásuktól függően szabadon alakítják. Ezek a tevékenységek a műveltségtartalmat

tervszerűbben

közvetítik

kezdeményezett

vagy

irányított

játék

formájában.

Az óvodapedagógus fejlesztő, feltételteremtő, folyamatokat befolyásoló szerepe, tudatos tevékenysége magába foglalja •

a gyermekek közös élményeinek gazdagítását

•

az élmények forrásainak tervezését

•

a szocializáció segítését

•

a szokások, érzelmek, magatartásmódok formálását

•

a kultúra közvetítését

•

az élményszegény, kevésbé önálló, nem kreatív gyermekek játékának fejlesztését

•

az óvodai nevelés által felvállalt feladatainak érvényesítését

Az óvodapedagógus magatartása modell. Megoldási javaslatokat közvetít. Maga is bekapcsolódik a játékba a gyermekek igényeitől és szociális fejlettségétől függően. Az óvodapedagógus segít a gyermekek közötti konfliktusok megoldásában, a lehetséges megoldások demokratikus megvitatásában. A gyermekek egyéni, közös, közvetlen és közvetett tapasztalatai, élményei sokféle forrásból származnak, amelyet játékukban újra és újra feldolgoznak. A nagyobb gyermekek egy-egy érdekesebb témájú játékukat napokon keresztül is folytathatják. A folyamatosan mélyülő játék több eszközt igényel. Ezeket egyrészt a gyermekek maguk készítik, valamint a szülők bevonásával gyűjtik. Egy-egy játékban, tevékenységben szülők is részt vehetnek, így maguk is mintát adhatnak.



6.9.1. A nyugodt játék feltételei

A csoportszobában a mozgalmasabb és csendesebb tevékenységek elkülönítése fontos szempont. A mobil bútorokkal a terek igény szerint alakíthatók, attól függően, hogy mit kíván a játék témája és fejlettségi szintje. A nyitott polcokon a gyermekek által készített kiegészítő eszközöket tárolhatjuk. A mozgásigény folyamatos kielégítésére az építő, irodalmi-zenei központ, esetenként az öltöző is lehetőséget nyújt. A szabad játékhoz megfelelő időtartamot a napirend biztosítja. A várakozási idő minimálisra való csökkentésével a testápolásra, az öltözködésre, az étkezésre, az alvásra, a pihenésre szánt idő kivételével egész nap szabadon játszhatnak a gyermekek.

6.9.1.1. Az élmények biztosítása A gyermekek játékát motiváló élmény lehet kellemes és kellemetlen. Minden átélt helyzet élményt jelent, de nem minden élmény indukál játékot. A gyermekek játékából következtetni lehet az egyéni élményekre, amelyek változatosak a családi háttér különbségeiből adódóan. A gyermekek fejlődése érdekében fontos a sok közös élmény. Ezek alapjául szolgálhatnak a gyűjtőmunkának, a gyermekek által készített játékeszközöknek, a témák több szempontú (projektrendszerű) megközelítésének. Az élmények tevékenységekhez való kapcsolása gazdagítja a játéktevékenységeket is. Fontos az alkalmankénti kirándulások megbeszélése a gyermekekkel, hogy hová mennének szívesen tájékozottságuk, tapasztalatuk, érdeklődésük alapján.

6.9.2. A szabályjátékok helye a tevékenységekben A gyermek személyiségének ismeretében az óvodapedagógus a kezdeményezett mozgásos-, szabály- és társasjátékkal fejleszti az egyének képességeit, részképességeit. Jó alkalom a szocializációra is. A gyermekek egyéni döntés és érdeklődés alapján kapcsolódnak be a játékba, amely a mozgást, a kommunikációt, a pszichikus funkciókat egyaránt fejleszti. Az óvodapedagógus indirekt formában segíti a tevékenységet, társként is részt vehet a folyamatban. A gyermekek a projektekhez kapcsolódó társasjátékokat is készíthetnek.



Az elmélyülten játszó gyermekekre tekintettel kell lenni a kezdeményezések során!

Programunk tevékenységközpontú rendszerben biztosítja a játék feltételeit. Ennek alakításához bekapcsolódnak a nagyobb gyermekek és bevonhatók a szülők is. Az óvodapedagógus felelőssége, fejlesztő tevékenysége meghatározó jelentőségű.

Az óvodapedagógus legfontosabb feladatai: •

a gyermekek jelzéseinek megfigyelése és elemzése személyiségük megismerése érdekében,

•

a

személyes

kontaktus

naponkénti

kialakítása,

a

gyermek

személyes

szerepjátékhoz

szükséges

problémáinak, egyéni élményeinek meghallgatása, •

a

gyermekek

elképzeléseinek

támogatása,

a

kiegészítők, jelképek biztosítása, alkalmazkodva a gyermekek ötleteihez, játéktémáihoz, igényeihez, •

a játéktevékenységben az együttműködés szokásainak, az udvarias magatartás formáinak alakítása, közös szabályok kialakítása,

•

a gyermekek fejlettségétől függően, igényeiknek megfelelően a játékfolyamat segítése,

•

a társas kapcsolatok, egyéni kötődések támogatása, az egyezkedések, választások, döntések segítése,

•

a játékban megjelenő fejlődésbeli különbségek tolerálása,

•

a csoportélethez kötődő hagyományok ápolása,

•

közös élményeket nyújtó látogatások szervezése.

6.10. Munka jellegű tevékenységek

A nap folyamán bármely tevékenységben adódik lehetőség munkavégzésre. A gyermekek kezdetben

önmagukért,

saját

szükségleteik

kielégítése

érdekében

dolgoznak.

Az

óvodapedagógus közreműködésével később már külső cél érdekében is szívesen vállalnak munkát. 37 Módosítva: 2013.


Leggyakoribb munkajellegű tevékenységek: •

az óvodai életet végigkísérő önkiszolgáló munka, amely fejleszti a gyermekek önállóságát, önfegyelmét, kitartását, feladattudatát

•

a játékban megjelenő, önmaguk és társaik valós szükségleteit kielégítő munkák, amelyeket alkalmanként önként vállalnak

•

a csoporthagyományok ápolásához kapcsolódó munkák (ünnepi készülődések, takarítás, díszítés, terem átrendezése, meglepetések, ajándékok készítése, stb.)

•

az élő környezet (növények, állatok) rendszeres ápolása, gondozása

•

az önként vállalt és kisebb csoportokban is végezhető alkalmi megbízatások, naposi feladatok és egyéb megbizatások

•

a játékfajtákkal egybeeső munkák (barkácsolás, eszközök javítása, stb.)

Az óvodapedagógus feladatai: •

legfontosabb a gyermekméretű eszközök biztosítása, amelyekkel a munka baleset nélkül végezhető és a csoportszobában kijelölt helyük van

•

a munkavégzés ösztönzése, értékelése

•

a vegyes életkorú csoportokban a feladatok differenciálása (a nagyok vállaljanak kötelezettségeket, törekedjenek az eredményes munkavégzésre, küzdjék le az akadályokat)

•

az emberi munka jelentőségének, az alkotás szépségeinek bemutatása

•

a gyermekek önálló, szükségletekből fakadó munkavégzésének támogatása, a gyermekek próbálkozásainak segítése, a túlvédés és aktivitásuk fékezésének elkerülésével



6.11. Az óvodapedagógus által felajánlott tevékenységek rendszere

Az óvodában a tanulás folyamatos, mert minden helyzetben utánoz, tapasztal, tevékenykedik a gyermek. A tanulás az életet végigkísérő folyamat, amely óvodáskorban, leghatékonyabban a játékban valósul meg, de az óvodapedagógus által felajánlott, kezdeményezett tevékenységekben is lehetséges. Programunkban

a

szabad

játék

és

a

felajánlott

tevékenységek

ugyanabban

a

tevékenységközpont-rendszerben folynak. Kivéve a rendszeres, fokozatosan köztelezővé váló nagycsoportos formában szervezett testnevelés. A felajánlott tevékenységek rendszere, módszeres műveltségtartalmat közvetít, közvetlen tapasztalást biztosít tevékenységekbe ágyazva.

6.11.1. Kötelező tevékenységek

A kötelezően szervezett mozgásfejlesztés a vegyes életkorú csoportban is fokozatosan bevezetendő. Mozgásos tevékenységek szervezésénél lehetőség van a különböző csoportokból az azonos korú, ill. fejlettségű gyermekek együtt mozgatására. Hasonlóan szervezhető nagyoknak ének-zenei tevékenység. Alkalmanként, ha az egész csoport együtt van, az óvodapedagógus megfelelő előkészületek után felajánlhatja a közös beszélgetés, mesehallgatás lehetőségét. A kisebbek ezekből a tevékenységekből szabadon átmehetnek más tevékenységekbe.

6.11.2. Választható tevékenységek

Az óvodapedagógus a lehetőségekhez mérten több tevékenységközpontban ajánl fel választható tevékenységeket a nagyoknak, akiknek kötelező a választás, szabadon döntenek a felajánlottak közül. A választott tevékenységet szabadon alakítják, a megkezdett tevékenységet befejezik, majd érdeklődésüknek megfelelően válthatnak. A szabad játék keretein belül, annak zavarása nélkül, spontán helyzetekből, gyermeki kezdeményezésekből, vagy felajánlással, indirekt módon történik a tevékenységek célirányos továbbfejlesztése.



6.11.2.1. A felajánlott tevékenységek általános jellemzői A gyermek szempontjából: •

a választás, a döntés lehetőségét biztosítva feladattartásra nevel

•

a tevékenységekbe ágyazott műveltségtartalom az aktuális projekt keretében kerül feldolgozásra

•

a gyermekek a cselekvés, a tapasztalás szintjén ismerkednek meg a problémákkal és a személyes kontaktus, beszélgetések során tapasztalataikat elemi, fogalmi szinten ki is fejezhetik

•

a gyermekek a felnőtt, a kortársak mintájának utánzásával, valamint felfedezéssel, kísérletezéssel, próbálkozással a szándékos figyelem és bevésés aktivizálásával játékosan tanulnak

Az óvodapedagógus szempontjából: •

a tervszerű, átgondolt, a gyermekek által formálódó, változó, kreativitásukkal, önállóságukkal

gazdagodó

tevékenységekben

érvényesül

a

nevelés

kultúraközvetítő szerepe •

a tevékenységközpontokban kezdeményezett, felajánlott lehetőségek fejlesztő hatása komplex

•

a tevékenységközpontok között a kötelezően választható helyzetekben is szabad átjárás van, ha a gyermekek elképzelései, ötletei, szükségletei ezt kívánják meg

•

az óvodapedagógus személyes mintaadó szerepe kiegészíti a gyermekek önálló tevékenységeit, közreműködése minden helyzetben a gyermekek fejlettségétől és szükségletétől függ

•

a felajánlott, választható tevékenységek kezdeményezésére alkalmas helyzetek a szabad játék intenzitásától függnek

6.11.2.2. A kötelezően választható, felajánlott tevékenységek szervezésének feltételei •

általában egy szervezettebb helyzetet követ ez a forma pl. – a beszélgető kör befejezését, egy mese meghallgatását egy kötött időpontban szervezett tízóraizást



•

a csoport játékkultúrája, önállóságának megfelelő foka, az együttműködés szokásainak, magatartásformáinak fejlettsége, a megfelelő csoportlégkör

• Nem

a felajánlott tevékenységek differenciálása

alkalmazunk

direkt,

kényszerítő

megoldásokat.

A

kötelezően

választható

tevékenységeket novembertől április végéig célszerű szervezni az iskolába készülő gyermekek számára.

6.11.2.3. Integrált műveltségtartalom a felajánlott tevékenységekben Az integrált ismeretfeldolgozás azért hatékony az óvodai nevelésben, mert a dolgokat, jelenségeket konkrétan, a tapasztalás szintjén ismerheti meg a gyermek, amiben ő maga is megvalósító – megfigyel, felfedez, felismer. A sokféleség és a komplexitás a gyermekek egyéni szükségleteinek érvényesülését biztosítja, rugalmassá teszi a feldolgozás időkeretét és életközelivé a tanulást. A szabad téma, tevékenység, technika, az eszközválasztási lehetőségek a játékot motiválják, ezért a gyermekek a tanulást saját élményként élhetik meg. Az integráció lehetőségeit a projektrendszer biztosítja, mert magába foglalja a szabad játékot és a játékban tanulás felajánlott tevékenységeit.

6.11.2.4. A témaprojektek személyiségfejlesztő hatása a különböző tevékenységekben •

közös élményre, előkészületre épül

•

egy téma köré szerveződnek a felajánlott tevékenységek

•

a gyermekek saját maguk is készítenek eszközöket, amelyek más tevékenységközpontokban sokféle módon használhatók

•

az ünnepi készülődések, munkajellegű tevékenységek integrálják a matematikai, környezetismereti, művészeti tevékenységeket

•

a felajánlott tevékenységekben a differenciálás elve érvényesül

•

a gyermek választhat eszközt, technikát, feladatot, együttműködési formát, önálló tevékenységet

•

tekintettel van az egyéni szükségletekre, a fejlődési ütemre és az eltérő érdeklődésre 41 Módosítva: 2013.


6.12. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Az egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek, az érzékelés, az észlelés tovább differenciálódik: •

a téri észlelés fejlettsége

•

a vizuális és az akusztikus megkülönböztető képesség

•

a téri tájékozottság

•

a térbeli mozgásfejlettség

•

a testséma kialakulása

Az iskolaérettségnek, az iskolai életre való felkészültségnek testi, pszichés, szociális kritériumai vannak, melyek közül egyik sem hanyagolható el, mindegyik egyformán szükséges a sikeres iskolai munkához.

A testileg egészségesen fejlődő gyermek 6 éves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését képes szándékosan irányítani.

A pszichésen egészséges gyermeknél kialakul az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés. A közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama. Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem. Fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik megosztása és átvitele. A cselekvő szemléletes és képi gondolkodás is kialakulóban van.



Az egészségesen fejlődő gyermek érthetően, folyamatosan kommunikál. Gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni. Minden szófajt használ, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot. Tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat, végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét. Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről, tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását. Ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét. Felismeri a napszakokat, az öltözködés és az időjárás összefüggéseit, ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait. Tisztában van a viselkedés alapvető szabályaival, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek. Elemi mennyiségi ismeretei vannak.

A szociálisan érett gyermek több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségleteinek kielégítését. Feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásában,

a

feladatok

egyre

eredményesebb

elvégzésében

nyilvánul

meg.

Kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására. Képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival.

Az óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése. A neurológiai és egyéb hátránnyal küzdő gyermekek esetében folyamatos, speciális végzettségű szakemberek segítségével végzett korrekció mellett érhető el az a fejlettségi szint, melyet a befogadó intézmény elvárásként jelöl meg.



6.13. Az óvodai élet, a tevékenységek szervezeti keretei, tervezés

6.13.1. Az óvoda csoportszerkezetének kialakítása

A felvett gyermekek életkora, illetve a meglévő csoportszerkezetek határozzák meg a csoportok szerkezeti felépítését. Ha lehetőség van rá, figyelembe vesszük a szülői kéréseket. Óvodánkban többféle összetételű csoport működik, kialakításukkor figyelembe vesszük a felvett gyermekek nemét, számát.

6.13.2. Az óvodapedagógus által felajánlott tevékenységek szervezeti keretei

A felajánlott tevékenységek kétféle szervezeti keretben folynak: •

választható foglakozások (egy időben többféle tevékenységből)

•

kötelező foglalkozás (testnevelés minden korosztályban, ének-zenei tevékenység a vegyes csoportokban és a nagyoknál)

A tevékenységek időtartamát a választható tevékenységek esetében nem lehet meghatározni, mert a gyermekek a tevékenységközpontokban választanak a számukra érdekes lehetőségek közül. Ezeket váltják, vagy tovább fejlesztik szabad játékká. Az óvodapedagógus kényszerítő eszközöket nem alkalmazhat.

6.13.3. A felajánlott tevékenységek formái

A gyermekek a tevékenységeket az óvodapedagógus átgondolt felajánlásai alapján saját döntésüknek megfelelően végzik a választható foglakozásokon. Az életkori jellemzők, az egyéni fejlettség, a tevékenységek jellege befolyásolják a formákat. A kötelező foglalkozások differenciáltan szervezhetők. A foglakozások időtartama 5-35 percig terjedhet.



6.14. A tevékenységek időkeretei: a napirend és a heti rend

A gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez a napirend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú tevékenységformák megtervezésével. A rendszeresen visszatérő ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekekben. A napirendünk igazodik a különböző programokban megfogalmazott feladatokhoz, figyelembe veszi a helyi szokásokat, igényeket. Jellemzője a folyamatosság és rugalmasság. Fontos a tevékenységek közötti belső arányok kialakítása. A napi- és hetirendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki. Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését különböző, az óvodapedagógusok által készített kötelező feljegyzések, dokumentumok szolgálják.

6.14.1. A hetirend

A heti rendben a napirendhez hasonlóan vannak visszatérő, stabil, a rendszerességet, szokásokat alapozó tevékenységek, ugyanakkor lehetőség van az óvodapedagógus döntése alapján rugalmasságra. A gyermekek életkorától, a település, az óvoda, a családok sajátosságaitól, az évszak befolyásoló szerepétől, a feldolgozandó projekttől, a személyi feltételektől és a gyermekek fejlődési ütemétől függően a heti rendben a játék mellett a tevékenységek sokszínű, sokféle variációja lehetséges.

A heti rend összeállításának elvei:

A heti rendben életkortól függően lehetőséget biztosítunk a mozgásfejlesztésre. Heti egy, vagy két alkalommal kötelező a testnevelés, a gyermekek életkorától függően. Más napokon az

óvodapedagógus

felajánlja

a

mozgásfejlesztő

szabályjátékokat

a

résztvevők

részképességeinek fejlesztésére törekedve. Szervezhető kezdeményezett vagy kötött formában. A keret és az időtartam változó. Novembertől folyamatosan vezethető be a gyermekek eltérő fejlettségét tolerálva.

A felajánlott, választható műveltségtartalmat integráló tevékenységet célszerű úgy alakítani, hogy naponta folyamatosan legyen lehetőség művészeti tevékenységekre, amelyek a szabad játék keretein belül szervezhetők a korábban már jelzett elvek alapján. A kis- és középső 45 Módosítva: 2013.


csoportokban a felajánlott tevékenységek választhatók. A vegyes összetételű csoportokban a nagyok kötelezően választható, differenciált tevékenységei a kisebbek számára önként választható lehetőséget jelentenek. Az óvodapedagógus a gyermekek választásai, a résztvevők fejlettsége, valamint a tevékenység jellegétől függően dönti el, hol van a közvetlen részvételére, mintájára és segítő közreműködésére szükség (pl. technikák bemutatása).

A napi- és heti rendnek megfelelően kerül sor a napi- és heti terv elkészítésére. Ezt a csoport két óvodapedagógusa közösen állítja össze.

6.14.2. A napirend

A napirendet a stabilitás és a rugalmasság jellemzi. A stabil pontokat, a rendszerességet az azonos időpontban visszatérő tevékenységek jelentik (étkezések időpontja, szabad levegőn tartózkodás, játéktevékenység időtartama, stb.). A rugalmasság vonatkozik a tízóraizás módjára, az egyéni alvásigény figyelembevételére, a gyermek alapvető biológiai szükségleteinek rugalmas kielégítésére. Az évszakhoz igazodó napirendben az időkeretek rugalmasan alakíthatók. Nagyon fontos, hogy elegendő időt hagyjunk a játékra, különösen a téli hónapokban, amikor kisebb a mozgástér.



Napirend (ajánlás)

Időkeret

Tevékenységek 3-4 évesek

4-5 évesek

5-6 évesek

6-7 évesek

6-7 óráig

Gyülekezés

Gyülekezés

Gyülekezés

Gyülekezés

7-12 óráig

Szabad játék

Szabad játék

Szabad játék

Szabad játék

Gondozási

Gondozási

Gondozási

Gondozási

feladatok ellátása feladatok ellátása feladatok ellátása feladatok ellátása folyamatos vagy

folyamatos vagy

folyamatos vagy

folyamatos vagy

kötött étkezés

kötött étkezés

kötött étkezés

kötött étkezés

mozgásfejlesztés, mozgásfejlesztés, mozgásfejlesztés, mozgásfejlesztés, kötelező, vagy

kötelező, vagy

kötelező, vagy

kötelező vagy

választható

választható

választható

választható

tevékenységek.

tevékenységek.

tevékenységek.

tevékenységek.

Játék a

Játék a

Játék a

Játék a

szabadban

szabadban

szabadban

szabadban

12 órától

Ebéd

Ebéd

Ebéd

Ebéd

17 óráig

(előtte

(előtte

(előtte

(előtte

testápolás)

testápolás)

testápolás)

testápolás)

pihenés

pihenés

szabad játék

szabad játék

(felajánlott

(felajánlott

tevékenységek)

tevékenységek)

Játék a

Játék a

szabadban

szabadban

pihenés és (vagy) pihenés és (vagy) felajánlott

felajánlott

tevékenységek

tevékenységek

szabad játék

szabad játék

Játék a

Játék a

szabadban

szabadban



6.15.

A gyermekek fejlődését nyomon követő dokumentáció

A gyermekek képességeinek fejlődéséről többféle módszer alapján szerezhető információ. A hátrányok regisztrálása és a következő időszak fejlesztési szándékának rögzítésére alkalmasak a személyiségnaplók, melyek szempontjait folyamatosan felülvizsgáljuk, biztosítják-e a hozzájuk fűzött eredményeket. A személyiség fejlődésének megfigyelése hosszú folyamat és minden képességre kiterjed. A legnagyobb egyéni eltéréseket célszerű először rögzíteni. Ezek lehetnek a gyermekek erősségei, valamint gyenge pontjai is. A regisztrálást követően ki lehet emelni azokat a területeket, amelyeken a gyermekek célirányos fejlesztése szükséges az elkövetkező hónapokban.

A személyiségnaplónak tartalmaznia kell: •

a gyermekek anamnézisét (a fejlesztéshez, a családdal való együttneveléshez szükséges főbb adatokat)

•

a családlátogatáson szerzett tapasztalatokat (a szülőktől származó információkat és az óvodapedagógus által kezdeményezett beszélgetések alapján szerzett benyomásokat)

•

a

gyermek

fejlődésének

mutatóit

(érzelmi-szociális,

értelmi,

beszéd-,

mozgásfejlődés) •

gyermek fejlődését segítő megállapításokat, intézkedéseket, az elért eredményt,

•

amennyiben

a

gyermeket

szakértői

bizottság

vizsgálta,

a

vizsgálat

megállapításait, a fejlesztést végző pedagógus fejlődést szolgáló intézkedésekre tett javaslatait, •

a szakértői bizottság felülvizsgálatának megállapításait,

•

a szülő tájékoztatásáról szóló feljegyzéseket.



7.

A CSALÁDOK BEVONÁSA AZ ÓVODAI ÉLETBE

A Lépésről-lépésre óvodai program harmadik alappillére a családok bevonása az óvodai életbe. A család mással nem pótolható, elsődleges szocializáló szerepét a legtöbb esetben igyekszik betölteni. Az óvodai nevelés elsősorban a családi nevelés kiegészítésére vállalkozik. Ennek alapvető feltétele a családdal való együttműködés. Előfordul, hogy az óvodának át kell vállalnia a család által meg nem oldott feladatokat a gyermekek érdekében. Ilyen esetben lényeges, hogy biztonságot nyújtson a gyermekek számára. Ezekben a családokban is keresni kell az együttműködés lehetséges formáit. Fontos, hogy megértéssel közelítsünk a családokhoz. Azokat a külső, társadalmi folyamatokat kell felismernünk, amelyek begyűrűzve a családokba előidézhetnek funkciózavarokat, és befolyásolják a szülők életvitelét, magatartását. Az óvodapedagógus soha nem adhatja fel a kezdeményező szerepet a kapcsolatkeresésben. A jól működő családok életének, szokásainak, értékrendjének megismerése ugyanilyen fontos.

7.1. Az óvodapedagógus felkészülése a családok fogadására

A családból az óvodába való átmenet könnyítése érdekében fel kell oldani a szülők és a gyermekek félelmeit, szorongásait. Ezt a legtöbb gyermeknél az elválás ténye okozza. A szülőket megismertetjük a programmal, az óvodával és a nevelőtestülettel. Előkészítjük a beszoktatást, az óvodapedagógusok a család és a gyermekek megismerésével készülnek a gyermekek fogadására.

7.2. A családokhoz való közeledés jellemzői

Az óvodapedagógus erősíti a szülő kötelességérzetét azzal, hogy hangsúlyozza a család pótolhatatlanságát. Feltételezi, hogy minden család közvetít értékeket valamilyen mértékben. A szülő partner a nevelésben, igényei elvárásai, jogai vannak, amelyeket a gyermeke érdekében érvényesíthet. A családnak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy alaposan megismerje azt a környezetet, azokat a tevékenységeket, amelyeket az óvodapedagógusok 49 Módosítva: 2013.


biztosítanak, és így szerezhessen sokirányú információt gyermeke fejlődéséről, valamint a fogadóóra során. A család, a szülők részvétele az óvodai életben egy tudatosan felvállalt kapcsolatépítés eredménye. A szülővel szemben nem lehetnek előítéletek.

7.3. A családok bevonásának fontos szabályai

Az óvodapedagógus tekintettel van az alábbiakra: •

az óvodában a nevelés nem bízható a szülőre,

•

az óvodai életbe bekapcsolódó szülőre elsősorban gondozási, szervezési feladatokat bízhat,

•

a szülő egészségi állapota nem veszélyeztetheti a gyermekek egészségét (amennyiben a szülő hosszabb időt (több délelőttöt) kíván az óvodában eltölteni, orvosi igazolást kell beszereznie arról, hogy nincs fertőző betegsége),

•

az óvodapedagógus nem hagyhatja magára a szülőt a gyermekekkel.

A szülőre vonatkozó szabályok •

információkat nem adhat ki illetéktelen személyeknek,

•

nem nyilváníthat véleményt mások gyermekeiről,

•

csak egészséges szülő vállalhat aktív részvételt a csoportban.

7.4. A családok bevonásának formái A passzív részvételt vállaló szülő jelenléte a csoportban elsősorban saját gyermekének megfigyelését szolgálja. A gyermek óvodai magatartásának közös elemzése különösen fontos nagyobb lemaradások, vagy problémák esetén. A passzív-segítő szülő közreműködik a gyermek beszoktatásában, elsősorban a bent tartózkodásra vállalkozik, és részt vesz saját gyermeke gondozásában. Az aktív-segítő szülő alkalmanként, vagy előre tervezve közreműködik a gondozásban, egyes tevékenységekben (kézimunka, kézművesség, hagyományápolás, élménynyújtás, stb.).



Az óvodapedagógus a faliújságon jelezheti előre azokat a napokat és tevékenységeket, amikor és amiben a szülők közreműködésére számít. A feladatok megjelölésével segíti a szülők döntését. Az óvodai életbe bevont szülővel nem lehet az óvoda törvényben előírt személyi feltételeinek hiányát pótolni!

7.5. A szülők bevonása az óvodai nevelés folyamatába Miután a családok tájékoztatást kapnak arról, hogy gyermekük felvételt nyert az óvodába, kezdetét veszi az együttműködés. Az óvodapedagógusok családlátogatása a személyes kapcsolatfelvétel első állomása. A családok sokféleségéből következően igényeik, kapcsolatfelvételük is eltérő lehet. A családok megismerését követően tudjuk eldönteni, hogy miként lehet együttműködésre késztetni a szülőket. A kapcsolattartásnak vannak informális és formális változatai.

7.5.1.Informális lehetőségek az együttműködésben: A reggeli érkezést követően és a délutáni távozáskor csak minimális információcserére van lehetőség. A falitáblák, az írásos köszönetnyilvánítások mind olyan lehetőségek, amelyekben a gyermek életkorától függően maga is vállalhat közvetítő, közreműködő szerepet.

7.5.2.Formális lehetőségek az együttműködésben: •

értekezletek

•

fogadóórák

•

családlátogatások

•

a családok részvétele csoportszintű rendezvényeken

•

kérdőívek

•

beszámolók (pl. a szülők érdekképviseletének működésével kapcsolatban)

•

nyílt napok az intézmény bemutatására

Szülői kezdeményezésre lehetőséget biztosítunk rétegszülői megbeszélésekre, illetve a szülők maguk is kezdeményezhetnek szülői értekezletet egy-egy adott témában.



7.5.3. A családok óvodai életbe való részvételének lehetőségei: •

közös kirándulások

•

szabadidős programok

•

csoportszintű rendezvények o adventi délután - hangulatteremtés o

évlezáró délután - családok bevonásával

•

családok bemutatkozása

•

ezermester apukák, nagypapák barkácsolása, javítási munkái

•

olyan kezdeményezések, amelyekkel érzelmileg gazdagodhatnak a gyermekek, a családok és az óvoda dolgozói.

Az óvodapedagógusok szakmai felkészültsége, a törvények, az óvodai dolgozók felelősségérzete garancia arra, hogy együttműködve képesek eldönteni, melyik megoldás hatékonyabb, kit milyen módon lehet bevonni.

7.6. A szülők óvodai életbe való bevonásának pedagógiai hatásai

A szülők felelősségérzete megnő azáltal, hogy közvetlenül is tapasztalják az óvodai életben az óvodapedagógusok felkészültségét, gyermekük fejlesztésére tett módszertani lépéseit. Mintát láthatnak a nevelési helyzetek megoldására, elsajátíthatják az óvodapedagógusok attitűdjét. Bővül pedagógiai, pszichológiai tájékozottságuk. Az óvodában gyermekével együttjátszó szülő megtanulhatja, hogyan lehet otthon is érdekes tevékenységeket szervezni. A szülő alkalmanként besegíthet a szervezési és gondozási feladatokba. Az együttműködés, együttes tevékenység során a szülők sok információt szereznek

gyermekükről,

és

egyben

gazdagíthatják

a

csoport

tapasztalatait

saját

személyiségükkel. Az óvodai ismeretségek révén a problémáikkal magukra maradó szülők társakra találhatnak, bátorítást és segítséget kaphatnak a hasonló sorsúaktól. Az óvoda feltételrendszerének javításában aktívan részt vállalhatnak a családok.



8.

CSALÁDGONDOZÁS, SZOCIÁLIS MUNKA,

EGYÜTTMŰKÖDÉSEK, KÜLSŐ KAPCSOLATOK

8.1. Az óvodapedagógus lehetőségei a családsegítésben

A társadalmi folyamatok kedvezőtlen hatása következtében megnőtt a munkanélküli szülők száma. A megélhetési gondok mentális problémákat idéznek elő, családi kapcsolatok romlanak meg. A megromlott emberi kapcsolatok következtében a legjobb anyagi és kulturális körülmények között élő családokban is sérülhetnek mentálisan a családtagok. Ezeket a problémákat önerőből nem minden család képes megoldani. Az óvodapedagógus feladata, hogy felismerje a gyermeken tükröződő problémákat és tájékoztassa a szülőket azokról a lehetőségekről, ahonnan segítséget kaphatnak. Az óvodapedagógus nagyobb érzelmi támogatást nyújt a krízishelyzetben élő gyermekek számára. Tájékoztatja az óvoda gyermekvédelmi felelősét, illetve az óvodavezetőt, akik a családok kezdeményezésére ellátják érdekeik képviseletét a gyermekvédelmi és szakszolgáltató intézmények megkeresésével.

8.2. Együttműködés, külső kapcsolatok

Az óvoda szakmailag önálló intézmény, a nevelés és oktatás helyi rendszerének első lépcsőfoka. A rendszer magját a gyermekek képezik, akikért maga az egész intézmény működik. A gyermekek zavartalan fejlődése érdekében minden tényezőt össze kell hangolni. Az óvodapedagógusok, dajkák harmonikus összedolgozása szükséges ahhoz, hogy magas színvonalú pedagógiai eredmények szülessenek. A szakképzett dajkák segítik az óvodapedagógusokat a gyermekek gondozásában, szervezési munkák átvállalásában, tevékenységekben való részvétellel.



8.2.1. Az óvoda és az önkormányzat kapcsolata

Az intézmény fenntartója a helyi önkormányzat, mely meghatározza a működési keretet. Az óvoda vezetője rendszeres munkakapcsolatban áll a fenntartóval, figyelemmel kíséri az óvodát érintő intézkedéseket. Az évenkénti, illetve szükség szerint alkalmankénti beszámolóban jelzi az elvégzett és az elvégzendő feladatokat. A beszámoló átöleli mind a tárgyi, mind a szakmai területeket. Javaslataival segíti a problémák megoldását. Az önkormányzathoz tartozik a szociális feladatok koordinálása. Rendszeres, valamint rendkívüli segélyezések formájában nyújtanak anyagi támaszt az arra rászoruló családoknak.

8.2.2. Az óvoda és az iskola kapcsolata

A kapcsolattartás ütemezése az aktualitásokhoz, a feladatok rendszeréhez igazodik. Ezt segíti nevelőtestületünk tagjaként egy iskolai összekötő. Ehhez a feladathoz szükséges a kölcsönös látogatások megszervezése, a tanítók és óvodapedagógusok szakmai megbeszélése. Lehetőséget biztosítunk a tanítók számára, hogy a szülőkhöz hasonlóan betekintést nyerhessenek a gyermekek mindennapi életébe. Megfigyelhessék, megismerhessék az óvoda nevelési programját, a gyermekek egyéni képességeit. Ezzel elősegítjük az iskolába lépő gyermekek minél zökkenő mentesebb beilleszkedését. A nagycsoportos gyermekek és szüleik számára lehetőség van az iskolalátogatásra. Az iskola által szervezett programokon ismerkedhetnek az iskolai élettel, annak követelményeivel.

8.2.3. Kapcsolat a szakmai szolgáltató szervezetekkel

Folyamatos, valamint alkalmi rendszerességgel vesszük igénybe a Járási Nevelési Tanácsadó, a

Képességvizsgáló,

a

Korai

Fejlesztő,

valamint

a

Gyermekpszichiátriai

Intézet

szolgáltatásait.



8.2.4. Az óvoda és a Családsegítő, Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat kapcsolata

Az óvoda vezetője gondoskodik a gyermekvédelmi felelős munkájához szükséges feltételek megteremtéséről.

A

gyermekvédelmi

felelős

segíti

az

intézmény

dolgozóinak

gyermekvédelmi munkáját. Kiemelt feladat a Családsegítő, Szociális és Gyermekjóléti Szolgálattal való együttműködés, a veszélyeztetettség feltárása, a prevenció, a családok életviteli problémáiban való segítségadás. Azokat a problémákat, melyek túlmutatnak az óvodavezető hatáskörén szóban, illetve írásban jelzi a Családsegítő Szolgálat felé.

8.2.5. Kapcsolattartás az egészségügyi intézményekkel

Az óvoda gyermekorvosával az önkormányzat áll szerződésben. A védőnői szolgálat a gyermekorvossal együttesen az óvodás gyermek egészségének, higiénés állapotának felügyeletét gyakorolja a fogorvossal együtt. Időközi rendszerességgel ellenőrzik, hogy a gyermekek fejlődése életkoruknak, egyéni sajátosságuknak megfelel-e. Alkalmanként (ha indokolt) helyszíni ellátásban részesítik az arra rászorulókat.

8.2.6. Az óvoda és a művelődési intézmények kapcsolata

Aktualitásokhoz igazodva igénybe vesszük a község Művelődési Házát. Megtekintjük a Közösségi Ház kiállításait. Figyelemmel kísérjük a gyermekeket érintő programokat.



9. A FEJLŐDÉS VALAMELY TERÜLETÉN HÁTRÁNYT MUTATÓ GYERMEKEK DIFFERENCIÁLT FEJLESZTÉSE

9.1. Logopédia

Óvodánkban logopédiai munka folyik. Az őszi és tavaszi időszak tevékenysége különbözik. Szeptemberben mérjük fel az újonnan érkező gyermekek beszédállapotát. Emellett a már előzőekben is óvodába járt gyermekeinknél a spontán fejlődést vagy stagnálást. E felmérés ad képet a felvételre váró gyermekek számáról, beszédhibájuk súlyosságáról, azok kezeléséről. Év közben esetleges kiegészítő vizsgálatokra javasoljuk a rászorulókat. Kezdeményezzük a gyermekek neurológiai, audiológiai, fül-orr-gégészeti szakirányú megfigyelését. Akinek beszédhibája megszűnt vagy egyéb ok miatt (költözés, más logopédus foglalkozik vele) kimarad, annak helyébe másik kisgyermek kerül be.

A logopédiai munka fő célkitűzése az óvodában: •

A gyermekek az óvodai képzés időtartama alatt beszédfejlettségük területén elérjék az iskolába lépés követelményeinek mértékét.

•

Biztosítsa a beszédhibás gyermekek egyéni személyiségének fejlődését az optimális szocializációt a sikeres habilitációt illetve rehabilitációt.

•

Lehetőség szerint a beszédhibák megelőzése, illetve a már kialakult beszédhibák következményeként fellépő másodlagos elváltozások korrekciója.

Feladatai: •

Az óvodába járó gyermekek beszéd- és nyelvi fejlettségének szűrése

•

A beavatkozást igénylő gyermekek logopédiai vizsgálata.

•

A logopédiai vizsgálat alapján kiszűrt gyermekek logopédiai foglalkozásának megszervezése.

•

Egyéni fejlesztési terv készítése súlyos beszédfogyatékos gyermekeknél.

•

A gyermekek személyiségének pozitív befolyásolása. 56 Módosítva: 2013.


•

A foglalkozások dokumentálása a logopédiai munkanaplóban.

•

Kapcsolattartás szülőkkel, óvodapedagógusokkal, a gyermeket nevelő más szakemberekkel.

A logopédiai foglalkozások keretein belüli főbb feladatok: •

A helyes artikuláció kialakítása

•

A fonémahallás fejlesztése

•

A finom-motorika fejlesztése

•

Verbális figyelem és akusztikus emlékezet fejlesztése

•

Nyelvi nehézségek lekűzdése és ezzel összefüggően a gondolkodás fejlesztése

•

A beszéd és gondolkodás összhangjának kiépítése

A logopédiai ellátás keretébe tartozó terápiák: •

Pöszeség

•

Dadogás

•

Hadarás

•

Orrhangzós beszéd

•

Hangképzési zavarok

•

Afázia

•

Gége nélküli beszéd

•

Megkésett és akadályozott beszédfejlődés

•

Halláscsökkenésből adódó beszédzavar

•

Olvasás-, írás-, számolászavar

Szervezeti keretek •

Logopédiai foglalkozásokon azok az óvodások vesznek részt, akiket a logopédus felmérése alapján kiszűrt és/vagy olyan szakvéleménnyel rendelkeznek, mely őket a logopédiai szakellátásba utalja. 57 Módosítva: 2013.


•

A beszédhiba illetve beszédfogyatékosság súlyossága szerint a gyerekek heti 1, 2 vagy 3 alkalommal vesznek részt a beszédjavító foglalkozásokon.

•

A beszédjavító foglalkozások megszervezésekor célszerű homogén csoportok kialakítására törekedni.

Értékelés •

Félévkor és év végén a logopédus értékelést készít a megadott nomenklatúra alapján. Ennek megfelelően a gyermeket a o Tünetmentes o Lényegesen javult o Részben javult o Keveset javult o Nem javult o Nem minősíthető o Kimaradt – minősítéssel látja el.

•

Év végén éves statisztikai jelentést készít.

•

Kérésre a vezetőség, az óvodapedagógusok és a szülők felé a gyermekeket érintő kérdésekre válaszol, ezekről igény szerint beszámol, minden esetben tiszteletben tartva a gyermekek személyiségi jogait.

9.2. Fejlesztő pedagógia

A differenciálás célja a gyermekek egyéni fejlődéséből adódó hátrányok kompenzálása, hogy az egyéni fejlesztésben részesülő gyermekek az óvodáskor végére elérjék a számukra optimális fejlettséget. A differenciálás alapelvei: − A

fejlesztő

óvodapedagógus

kompetenciaköre

elsősorban

a

normál

intelligenciaövezetbe tartozó gyermekekre terjed ki. − A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztési irányának a meghatározása és fejlesztése gyógypedagógusi kompetencia.



− Integrált nevelés esetében a megfelelő végzettségű gyógypedagógussal szorosan együttműködve végzi munkáját a fejlesztő óvodapedagógus. − A sajátos nevelési igényű gyermekeket érintő gondozási feladatokban segít a gyógypedagógiai asszisztens.

Ezekből az alapelvekből kiindulva óvodánkban a fejlesztő szakmai munkaközösség szervezeti felépítése: A differenciáló munkaközösség vezetője

Logopédus

Fejlesztő óvodapedagógusok

A fejlesztő óvodapedagógus főbb feladatai: − Kapcsolattartás az óvodapedagógusokkal, a logopédussal és a szülőkkel, továbbá a gyermeket vizsgáló más szakemberekkel − Egyéni fejlesztés megtervezése a szakvélemények és a gyermek fejlettségének ismerete alapján − A foglalkozások dokumentálása a fejlesztő naplóban

Fejlesztendő területek: − Kognitív képességek − Fizikai képességek (mozgáskoordináció, erőnlét stb.) − Megkésett beszédfejlődés

Szervezeti keretek: − A foglalkozások egyéni, vagy mikro-csoportos szervezeti formában valósulnak meg heti 1-2 alkalommal a differenciáláshoz kialakított fejlesztőszobában, vagy a gyermekcsoportban a gyermek fejlettségétől és fejlettségének fajtájától függően, a számára elkészített egyéni fejlesztési terv alapján.



10.

AZ

ÓVODA

HAGYOMÁNYOS

ÜNNEPEI,

EGYÉB

RENDEZVÉNYEI

Megnevezés

Idő

Tartalom

Mikulás

december

ünnep

Szervezési forma Mikulás Csoportszintű

várás Adventi délutánok

december

hangulatteremtés-

Csoportszintű, családok

készülődés

meghívásával

Farsang

Január-február

jelmezes mulatság Csoportszintű

Március 15.

március

megemlékezés

Csoportszintű

Húsvét

április

készülődés,

Csoportszintű

Anyák napja

május

készülődés-

Egyéni,

köszöntés

bevonásával

Gyermeknap

május

közös

élmény, Délelőtt

rajzpályázat

édesapák

óvodai,

délután eredményhirdetés

a

családok bevonásával Évlezárók

május-június

közös élmény

Csoportszintű, családok meghívásával

Az ünnepek, illetve egyéb rendezvények formáját és tartalmát az igények és elvárások változásainak figyelembe vételével, minden nevelési évben, az éves munkatervben határozzuk meg.



11. INTEGRÁCIÓ Elutasítjuk a hátrányos megkülönböztetést bármilyen okból, így különösen a gyermek vagy hozzátartozói bőr színe neme, vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása, politikai vagy más véleménye, vagyoni és jövedelmi helyzete, kora, cselekvőképességének hiánya vagy korlátozottsága, születési vagy egyéb helyzete miatt. Társadalmi beilleszkedését segítjük a kiemelkedő tehetségestől a gyenge adottságúig, tekintet nélkül egyesek akadályozottságára, s az esetleg tapasztalható nagyon eltérő képességeire. Természetesnek vesszük és értékként kezeljük a különböző, sokszínű kulturális hátteret, gondolkodásmódot, másságot.

Az Óvodai Nevelés Országos alapprogramjában meghatározott nevelési, fejlesztési tartalmak minden gyermek számára szükségesek. Az óvodai nevelés a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszik. A sajátos nevelési igény szerinti környezet kialakítása, a szükséges tárgyi feltételek, és segédeszközök megléte akkor biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, ha a napirend során a gyermeknek mindig csak annyi segítséget adunk, ami a további önálló cselekvéséhez szükséges. Irányelvünk célja, hogy: a nevelési programunkat és a sajátos nevelési igényt összhangba hozzuk. Ennek érdekében: − elvárásainkat a gyermekfejlődésének üteméhez igazítjuk, − fejlesztésüket a számukra megfelelő területeken valósítjuk meg, − nem terheljük túl a gyermekeket, − habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozásaink a nevelési program elemeiként szerepelnek. A fejlesztés szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer- és eszközrendszert minden esetben a gyermekek állapotából fakadó egyéni szükségletek szerint határozzuk meg, az illetékes szakértői bizottság által kiadott szakértői vélemény figyelembevételével. Az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs tevékenységet team munkában alakítjuk ki, olyan szervezett nevelési folyamatban valósítjuk meg, mely az egyes gyermek vagy gyermekcsoport igényi szerint speciális eljárások alkalmazását vonja magával. 61 Módosítva: 2013.


A szokásos tartalmi vagy eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást is alkalmazunk szükség esetén. A gyermekek habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztésének az alapja a szakértői bizottság szakvéleménye. Az óvodai nevelőmunka során figyelembe vesszük: – a sérült kisgyermek harmonikus személyiségfejlődését, elfogadó, az eredményeket értékelő környezeti hozzáállással segítjük; – a gyermek iránti elvárásainkat fogyatékosságának jellege, súlyosságának mértéke határozza meg; – terhelhetőségét biológiai állapota, esetleges társuló fogyatékossága, személyiségjegyei befolyásolják. A habilitációs, rehabilitációs egyéni és/vagy csoportos fejlesztés gyógypedagógiai kompetencia. Az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár, konduktor,

konduktor-óvodapedagógus,

konduktor-tanító,

terapeuta

együttműködésére

alapozunk. A fejlesztés céljait minden esetben a fejleszthetőséget megfogalmazó gyógypedagógiaiorvosi-pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira építjük.

Mindezek alapján a fejlesztésünk magába foglalja a vizuális, akusztikus, taktilis, mozgásos észlelés folyamatait, a motoros képességek, a beszéd- és nyelvi készségek és az értelmi képességek fejlesztését. Az egyes fogyatékossági típusok függvényében más-más terület kap nagyobb hangsúlyt. A nevelési programot egyéni fejlesztési terv is kiegészíti. A sajátos nevelési igényű gyermek családi nevelését, a közösségbe való beilleszkedését elősegíti/elősegítheti a többi gyermekkel részben vagy egészben együtt történő integrált nevelése. Intézményünk az együttneveléssel többet vállal, magasabb értéket kínál a sajátos nevelési igényű gyermeknek, mint részvétet és védettséget. Ezért a Pátyolgató Óvoda: a) pedagógiai programjának kiegészítésekor és a speciális tevékenységek megvalósításakor figyelembe veszi a sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztésének igényeit, b) külön gondot fordít arra, hogy a gyermek minden segítséget megkapjon hátrányainak leküzdéséhez. c) vezetője támogatja a pedagógusok részvételét az óvodai integrációt segítő szakmai programokon, akkreditált továbbképzéseken. 62 Módosítva: 2013.


Az adott gyermek fejlesztési stratégiájának kialakítását a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező, az integrált fejlesztésben lehetőleg tapasztalatokkal rendelkező gyógypedagógus, terapeuta segíti (módszertani intézmény, utazótanári szolgálat). Közreműködése kiterjed a gyermeket fejlesztő óvodapedagógusok felkészítésére, az óvoda sajátos teendői ellátásának tervezésére és folyamatos tanácsadásra, mely az óvodai nevelőmunkán túl a szülők és az óvoda együttműködésére is kellő hangsúlyt helyez. Az integráltan fejlesztett gyermek számára biztosítani kell mindazokat a speciális eszközöket, egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs ellátást, melyekre a szakértői bizottság javaslatot tesz. Sikerkritériumnak tekintjük a gyermekek beilleszkedését, egyenlő hozzáférésüket a foglalkozásokhoz, önmagához mért fejlődését, melynek eredményes megvalósulását az alábbiakkal kívánjuk elérni: a) Az együttnevelés megvalósításában érvényesítjük a habilitációs, rehabilitációs szemléletet és

a

sérülés-specifikus

módszertani

eljárások

alkalmazását.

A

módszereink,

módszerkombinációink megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, eltérő mértékéhez, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. b) A gyermekek integrált nevelésében, fejlesztésében magas szintű pedagógiai, pszichológiai

képességekkel

(elfogadás,

tolerancia,

empátia,

hitelesség)

és

az

együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező óvodapedagógusként veszünk részt − szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készítünk, individuális módszereket, technikákat alkalmazunk, − a foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépítjük, a gyermek

fejlődésének

elemzése

alapján

–

szükség

esetén

–

eljárásainkat

megváltoztatjuk, az adott szükséglethez igazodó módszereket megválasztjuk, − egy-egy nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keresünk, − alkalmazkodunk az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez, − együttműködünk a különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépítjük a pedagógiai folyamatokba. c) A gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképesítéssel rendelkező szakirányú végzettségű gyógypedagógus - az együttműködés során: − segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, figyelemmel kíséri a gyermek haladását,



− javaslatot

tesz

gyógypedagógia-specifikus

módszerek,

módszerkombinációk

alkalmazására, az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra, a gyermek igényeihez igazodó környezet kialakítására, − segítséget nyújt a szükséges speciális (segéd)eszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzés lehetőségéről, − együttműködik az óvodapedagógusokkal, figyelembe veszi a gyermekkel foglalkozó óvodapedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait, − segít a helyi feltételek és a gyermek egyéni szükségletei összehangolásában, − kapcsolatot tart a szülővel a rehabilitáció sikerességét szolgáló ismeretek átadásával, –

részt vesz a befogadó közösség felkészítésében

− részt vesz az óvodai foglalkozások és tevékenységek adaptációjában. Az integrált nevelésben, oktatásban részt vállaló közoktatási intézmények igénybe vehetik az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények, a pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai

szolgáltatást

nyújtó

intézmények

szolgáltatásait,

az

utazó

gyógypedagógiai hálózat működtetésére kijelölt intézmények segítségét a köznevelésfejlesztési tervekben meghatározott feladatellátás szerint.

A sajátos nevelési igényű gyermekek sérülés-specifikus fejlesztésének elvei, feladatai óvodai nevelésünk során

A mozgásszervi fogyatékos (mozgáskorlátozott) gyermek

A

mozgásszervi

mozgáskorlátozott)

fogyatékos gyermek

(mozgáskorlátozott

óvodai

nevelése

során

és

halmozottan

kiemelt

feladat

fogyatékos a

mozgásos

akadályozottságból eredő hátrányok csökkentése, megszűntetése, a speciális, egyénre szabott eszközök használatának kipróbálása, megtanítása, s ezek segítségével a tágabb és szűkebb környezet minél sokrétűbb megismertetése, és ily módon az életkornak megfelelő tapasztalatszerzésre, a megtanult mozgás alkalmazására nevelés. Az óvodában biztosítjukl a gyermek állapotához igazodó megfelelő mozgás- és életteret (az ehhez szükséges akadálymentes környezetet, sajátos technikai eszközöket, például lejtő, kapaszkodó), mindig szem előtt tartjuk az önállóságra nevelés elvét. Az egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció és terápia feladatait, valamint a mozgásnevelést az óvodai



foglalkozások körébe beépítjük. Az elsajátított mozgásminták rögzítésére, a szükséges korrekciós helyzetek alkalmazására a napirend egészét kihasználjuk.

Óvodáskorú mozgáskorlátozott gyermek fejlesztése, nevelése speciális szempontok figyelembevételét kívánja, az óvodai nevelés valamennyi területén. -

Mozgásfejlesztés

Óvodáskorban előtérbe kerül az életkori sajátosságoknak megfelelő tartási és mozgási funkciók segítése, a hely- és helyzetváltoztatás és a manipuláció javítása a nagy- és finommozgások

célirányos

fejlesztésével,

az

írás

megalapozását

célzó

egyéb

fejlesztésekkel. A mozgásfejlesztésben hangsúlyt kell kapnia a különböző önellátást, önkiszolgálást, helyváltoztatást segítő-támogató eszközök szükség szerinti használata kialakításának is. -

Önellátás, önkiszolgálás fejlesztése

A meglévő funkcióknak, a család igényeinek megfelelően és velük együttműködve szükséges az önellátási funkciók fejlesztése, az életkornak megfelelő mindennapos tevékenykedtetés. A sérülés függvényében szükség lehet az egészségüggyel való kapcsolattartásra, pl. inkontinencia kérdésének megoldásában. -

Játéktevékenység

A mozgáskorlátozott gyermeket a játéktevékenységében akadályozhatja bizonytalan testtartása, a helyzet- és helyváltoztatás, az eszközhasználat nehezítettsége, a téri tájékozódás terén fellépő nehézségek stb. Szükség lehet a játékhoz használt tér átalakítására, a játéktevékenység egészének, esetleg egyes részeinek adaptálására. Az egyes tevékenységek során fontos a mozgáskorlátozott gyermek aktív szerepe, bekapcsolódása. -

Nyelvi fejlesztés

A mozgáskorlátozottsághoz társulhatnak beszédzavarok, kommunikációs problémák. A szókincs szegényesebb lehet, a különböző kognitív funkciók érintettsége akadályozhatja versek, mondókák megtanulását, a mozgászavarok hatással lehetnek a nonverbális kommunikációra, légzésproblémák állhatnak fenn, súlyos esetben beszédképtelenség is előfordulhat. Emiatt fontos feladat a mozgáskorlátozott gyermek bevonása minden nyelvi és kommunikációs képesség fejlesztését célzó tevékenységbe, szükség lehet sajátos fejlesztési célok kitűzésére, esetleg a logopédussal való együttműködésre. -

Éneklés, zenei nevelés 65 Módosítva: 2013.


Az óvodás életkor kiemelt tevékenysége az éneklés, így a mozgáskorlátozott gyermek fejlesztésébe is beépítendő. Pozitív hatása előnyösen befolyásolhatja a mozgásfejlődést is (pl. elősegíti a test ellazulását), társas cselekvést jelent, fejleszti a ritmus- és tempóérzékelést. -

Rajzolás, kézügyesség fejlesztése

Fontos a kézfunkciót és a manipulatív tevékenységek segítését célzó megfelelő testhelyzet megtalálása, a finommotorika és grafomotoros képességek célirányos fejlesztése.

Minden tevékenység során kiemelt feladatunk a tapasztalatszerzés biztosítása, a cselekvéses ismeretszerzés lehetőségének megteremtése. A mozgáskorlátozott gyermek eltérő tapasztalatokkal rendelkezik, észlelési problémái, testséma-zavarai lehetnek, kevesebb ismerettel rendelkezhet az őt körülvevő világról. Alkalmat adunk a minél sokrétűbb, mozgásos tapasztalatszerzésre, fejleszteni kell a kognitív funkciókat, különböző észlelési területeket, a figyelmet, emlékezetet, téri tájékozódást stb.

A látássérült gyermek

A látási kontroll hiányosságainak korrigálására minden látássérült gyermek esetében segítjük a részvételt a közös játékban, a közösséghez való alkalmazkodást, a viselkedési formák megtanulását és gyakorlását, a közösség előtti szereplést. Kiemelt hangsúlyt fektetünk az önkiszolgálás megtanítására, a tárgyak és helyük megismertetésére, a rendszeretet, a higiéné, különösen a szem és a kéz tisztán tartására. Az óvodai nevelés során mindvégig figyelembe vesszük a látássérült gyermek fizikai terhelhetőségének korlátait, különös tekintettel az adott szembetegségre. A gyengénlátó gyermek fejlesztésének kiemelt területei az óvodában: A gyengénlátó gyermek gondolkodás- és beszédfejlődését a látásos élmények hiányossága jelentősen befolyásolja, ezért különösen fontos a környezet vizuális megismertetése. Területei: – Látásnevelés: a látás használatának megtanítása a távoli és a közeli környezetben. – A nagymozgás fejlesztése: mozgáskoordináció, mozgásbiztonság. – Térbeli tájékozódás a látás felhasználásával. – A finommozgás fejlesztése: a kézügyesség fejlesztése, az írás előkészítése. 66 Módosítva: 2013.


– A látás-mozgáskoordináció fejlesztése: finommozgások és nagymozgások esetében egyaránt. Az érzékelés egyéb területeinek fejlesztése – A hallási figyelem és megkülönböztető képesség segíti a tájékozódást, tanulást. – A tapintás által szerezhető információk kiegészítik a tárgyak tulajdonságairól szerzett ismereteket.

A hallássérült gyermek

Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a súlyosan hallássérült szülők gyermekeire, akik nagy része használja a jelnyelvet vagy annak elemeit, mint kifejezőeszközt. A hallássérült gyermekek óvodai nevelésének központi feladata – a korai pedagógiai és audiológiai gondozásra építve – a nyelvi kommunikáció megalapozása, megindítása, fejlesztése. A fejlesztés eredményességét döntően meghatározza, hogy a gyermek az óvodába lépés időszakában milyen beszédmegértési, beszédkészenléti állapotban van. Ez függ a hallásállapottól és a beszéd kialakulását egyénenként is nagymértékben és eltérő módon befolyásoló egyéb tényezőktől (például kognitív és pszichés állapot, szociokulturális környezet korai és optimális pedoaudiológiai ellátástól stb.). Az anyanyelvi-kommunikációs fejlesztés az óvoda egész napi tevékenységében megjelenik. Minden, a szocializációt hatékonyan segítő munkajellegű tevékenységbe be kell vonni a hallássérült gyermekeket. A fejlesztés feladatai: Az

óvodai

nevelés

során

arra

törekszünk,

hogy

a

hallássérült

kisgyermek

hangmegnyilvánulásaival, majd beszéddel hívja fel magára a figyelmet, közölje kívánságait. Környezete igyekezzen a gyermek közölnivalóját, kommunikációs próbálkozásait megérteni. Az óvodai nevelés egész időtartamát átfogó feladatunk a kognitív funkciók és az érzelmi élet fejlesztése, alapvető önkiszolgálási szokások elsajátítása, az aktív nyelvhasználat építése. A nagyothalló gyermekek óvodai fejlesztésében hangsúlyt kap a nyelvi kommunikáció megindítása, és/vagy fejlesztése a kommunikációs igény és tevékenység állandó erősítése, a beszédértés, a szókincsfejlesztés, a szintaktikai elemek nyelvhasználatba építése, a beszédérthetőség folyamatos javítása, melynek eredményeként a nagyothalló gyermekek különböző mértékben közelítik meg a halló társak nyelvi teljesítményét. A hallássérült kisgyermek eredményes fejlesztésének feltétele a gyermeket körülvevő környezet minden elemében a nyelvi kommunikáció helyzetekhez kötött alkalmazása, 67 Módosítva: 2013.


szükség esetén a beszédértést és a konkrét megnyilvánulást segítő egyéb eszközrendszerek használata, valamint a családi szociális háttér bekapcsolása a kommunikáció-fejlesztés rendszerébe. Fejlesztésük kívánatos színtere az ép hallásúak környezetében van (többségi óvoda, szükség esetén logopédiai csoport). Teljesítményüket döntően befolyásolja intellektusuk, esetleges – a pszichés fejlődés zavara miatti – beszéd-, nyelvtanulási akadályozottságuk valamint a családi háttér, a fogadó intézmény integrációs szintje a speciális pedagógiai megsegítés.

Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek

Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek fejlesztésében meghatározó és kívánatos a nem fogyatékos óvodás korúakkal történő együttnevelés. A spontán tanulást, a társakkal való együttműködést, a kommunikáció fejlődését segítik azok az élmények, tapasztalatok és minták, amelyeket a gyermek a kortárscsoportban megél. Az integrált óvodai nevelés keretében szükség szerint gondoskodunk a folyamatos gyógypedagógiai megsegítésről.

Beszédfogyatékos gyermek: nyelvfejlődési és beszédzavarok óvodáskorban

A beszédfogyatékos gyermek szenzoros, motoros vagy szenzomotoros problémája illetve a beszédproblémákhoz társuló megismerési nehézségek és viselkedés zavarok miatt eltérően fejlődik. Beszédfogyatékos az a gyermek, akit a szakértői bizottság a komplex vizsgálata alapján annak minősít. A beszédfogyatékos gyermek óvodai nevelését megelőzheti a korai fejlesztés.

A

beszéd-

és

nyelvi

problémák

súlyos

zavara

mellé

társulhatnak

részképességzavarok (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia veszélyeztetettség) és magatartás problémák, amelyek nehezítik a gyermek beilleszkedését. A fejlesztés az anyanyelvi nevelést középpontba állító, az aktív nyelvhasználatot segítő, speciális terápiákat alkalmazó fejlesztési környezetben valósulhat meg a gyermek komplex állapotfelmérése alapján. A gyermek egyéni képességeihez igazodó intenzív fejlesztőmunkánk során fontos, hogy az ismeretszerzést sokoldalú tapasztalatszerzést biztosító módon, cselekvésbe ágyazott játékos módszerekkel tegyük lehetővé, amely segíti a társas kapcsolatok kialakulását és a személyiség fejlődését is. Az óvodai nevelés/fejlesztés egész időtartama alatt kiemelt feladatunk az aktív nyelvhasználat és kommunikáció kialakítása, az értelmi fejlesztés, a mozgás és észlelési funkciók, valamint a 68 Módosítva: 2013.


vizuomotoros koordinációs készség javítása, az érzelmi élet fejlesztése, speciális eszközök és módszerek alkalmazásával egyéni és kiscsoportos fejlesztési formában. A speciális nevelés keretében biztosított fejlesztés segíti az iskolába lépéshez szükséges fejlettségi szint elérését. A gyermek fejlődéséről a szülőket folyamatosan tájékoztatjuk, a gyermek fejlesztését a szülőkkel való együttműködés keretében, egyéni fejlesztési terv alapján valósítjuk meg.

A fejlődés egyéb pszichés zavarával (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartászavarral) küzdő gyermek A sajátos nevelési igényű gyermekek e csoportját a különböző súlyosságú és komplexitású az önirányítás képességeinek fejlődését nehezítő- részképesség-zavarok, vagy azok halmozott előfordulása jellemzi. Az érintett gyermekek az átlagnál nehezebben viselik el a várakozás és a kivárás okozta feszültségeket, váratlan zajokat. Aktivációs szintjük erősen ingadozik, nyugtalanabbak. Fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, szabályokat, valamint a pozitív visszajelzést, a sikeres teljesítmény megerősítését, a dicséretet. A kognitív, az emocionális-szociális képességek eltérő fejlődése a sikeres beilleszkedést, az iskolába lépésre való felkészülési folyamatot késleltetheti. Óvodai nevelésük és fejlesztésük során kiemelt feladatunk: a gyermek szakértői bizottsági véleményében foglaltakra alapozva a részképesség-zavarok egyéni fejlesztési tervének elkészítése, korrekciója és kompenzálása. A fejlesztést szakmai teamben és a szülők aktív bevonásával végezzük. Törekszünk a teljesítménykudarcokra épülő másodlagos zavarok, az inadaptív viselkedés kialakulásának megelőzésére, megalapozzuk az eredményes iskolai előmenetelhez szükséges készültséget.



12. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK

Az óvodai nevelési program érvényességi ideje: 2013. szeptember 01-től •

visszavonásig

Az óvodai nevelési program módosításának lehetséges indokai: •

fenntartói

•

nevelőtestületi kezdeményezésre

•

szülői

•

törvényi változás esetén

A program módosítását kezdeményezhetik: − A nevelőtestület (A nevelőtestületi kezdeményezésnek a 2/3-os többséget el kell érnie.) − A gyermekek nagyobb csoportját képviselő szülők. Az óvodában a gyermekek nagyobb csoportja a mindenkor felvett gyermeklétszám 25%-a. − A fenntartó (törvényi változás esetén, vagy a finanszírozással kapcsolatban)

A program módosítását minden esetben írásban kell kezdeményezni!



Függelék

SZÜLŐK ÁLTAL IGÉNYELT EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK

Hittan Helyet biztosítunk hittan foglalkozásokra, melyek keretében lehetőség van bibliai történetek megismerésére. A foglalkozásokra nevelési időn kívül kerül sor, térítésmentes formában.

Fakultatív vízhez szoktatás Szülői igények esetén, és szülői finanszírozással 5 éves kortól a gyermekek hétfőnként, októbertől május végéig, vízhez szoktatáson vehetnek részt, továbbá az úszás mozgásának alapjait sajátítják el. Az uszoda-látogatásokra szülők és óvodapedagógusok kísérik a gyermekeket.

Sport gimnasztika, gyermekfoci, balett A Pátyi Sportegyesület szervezésében, kedvezményes szülői finanszírozással vehetnek részt a gyermekek a különböző tevékenységeken.

Ismerkedés az angol nyelvvel Hetente két délután ismerkedhetnek a gyermekek az angol nyelvvel játékos formában szülői finanszírozással az óvodában.


A Pátyolgató Óvoda Lépésről-lépésre Pedagógia Programja

Recommend Documents