A papír A papírt már két évezred óta ismerik és készítik. Kínában találták fel, és sokáig titokként őrizték készítésének módját. Európába közel egy évezred után került. Nagyon sokáig főként a gondolatok rögzítésére használták, azonban ma már fontos szerepet játszik a hétköznapi élet más területein is. Gondoljunk csak a csomagolóanyagokra, tapétákra, mozijegyre, papírpénzre, papírzsebkendőre stb.. Naponta többször találkozunk vele, azonban nem biztos, hogy tudjuk, mi is az a papír. A papír előállítása A papír általában összekuszált növényi rostok vizes elegyéből kialakított vékony, többnyire hajlékony lap. Készítése a XVIII. századig kézileg történt, melynek két változata alakult ki. Mindkettő alapja a rostok vizes oldata, melyet növényi anyagok, selyem- vagy kötélhulladékok (később használtak rongyhulladékot is) felfőzésével készítettek. A különbség a rostok sűrű szövésű szitára való felvitelének módjában volt: vagy merítéssel, vagy felöntéssel terítették el a rostokat, majd a szitán át a felesleges víz kicsöpögött. Az így keletkezett nyers papírlapot préselték és szárították. A manufakturális módszerek közül a merítéses technika terjedt el az egész világon. Érdekes módon a felöntéses technikát csak kis területen használták, mégis a mai gépi papírgyártás alapja lett ez az eljárás. A papírgyárakban sokféle minőségű papírt állítanak elő, legalább ilyen sokféle alapanyagból. A papírgyártás fő alapanyaga a növényi rost. Ilyen rostokat nyerhetünk tűlevelű fákból (lucfenyő, jegenyefenyő, erdei fenyő), lombos fákból (kanadai nyár, rezgő nyár, nyírfa), gabonafélékből, bambuszból stb. Minden ország olyan növényt használ, amiből a területén sok „terem”. Fontos kiindulási anyag a tiszta pamuthulladék, és manapság gazdasági és környezetvédelmi okok miatt egyre jelentősebb a hulladékpapír is. Az előállításhoz a rostos nyersanyagokon kívül még különféle segédanyagokat is használnak: • • • • • •
A legnagyobb mennyiségben használt anyag a víz, mely a cellulóz felfőzéséhez, a papírpép előállításához szükséges. A cellulózgyártáshoz különböző savak vagy lúgok kellenek, a fehérítéshez klórvegyületeket alkalmaznak. Töltőanyagokat (pl. kaolin szuszpenziót) tesznek a pépbe a papír fehérségének, átlátszatlanságának, simaságának növelésére. Enyvezőanyagot (pl. fenyőgyantát) használnak arra, hogy a tinta ne fusson szét a rostok mentén, ezzel biztosítják az írhatóságot. Színezőanyagokkal készítik a különböző színárnyalatú papírokat. Felületkezelésre, különleges papírok előállítására egyéb anyagokat is használhatnak.
A papírgyártás folyamata a következő főbb lépésekből áll: 1. Elkészítik, ill. előkészítik az alapanyagokat (cellulóz, facsiszolat, hulladékpapír, rongyhulladék). 2. Az alapanyagokat és a vizet megfelelő arányban keverik, elkészítik a papírpépet. 3. Töltő-, enyvező- és színezőanyagokat adnak hozzá. 4. A mozgó szitaszalagon (vagy hengeren) a papírpépből kialakítják az összekuszált rostokból a papírlapot. 5. Préseléssel kivonják a víz egy részét. 6. Szárítással eltávolítják a maradék vizet. 7. Pihentetik, hűtik, simítják az elkészült papírt. 8. A végterméket tekercselik, esetleg méretre vágják. A folyamathoz az alapanyagokon kívül sok vízre, energiára van szükség. 1
A papír tulajdonságai •
A papír tömege: 1 m2 felületű papír tömege grammban kifejezve.
•
A papír nedvességtartalma: különösen a nyomdaiparban fontos ez az érték. A papírmintát lemérik, majd elektromos kemencében kiszárítják, és újra lemérik, a tömegkülönbséget százalékban számítják.
•
A papír vastagsága: speciális tapintófejes műszerrel mérik 0,01 mm skálabeosztással.
•
A papír szakítószilárdsága: a papír ellenálló képessége a szakító erővel szemben, amelyet a szakadási hossz megadásával jellemeznek. A szakadási hossz az egyenletes szélességű papírcsík hossza, ami a saját súlya alatt már elszakad. Laboratóriumi szakítógépen mérik és ebből az értékből számítják a szakadási hosszt.
•
A papír simasága: speciális műszerrel mérik a csiszolt üveglaphoz szorított papírlap között átbocsátott levegő áthaladási idejét. Minél simább a papír, annál lassabban jut át a levegő.
•
A papír enyvezettsége: az írhatóság, nyomtathatóság meghatározására szolgál ez a jellemző. Megmérik annak a legvastagabb tusvonalnak a szélességét, amely még nem fut szét a papíron, vagy megmérik a vízbe mártott papírcsíkon a felfutó nedvességcsíkot.
Papírfajták Tömeg szerint csoportosítva: • • •
papír: 80-225 g/m2 karton: 350-400 g/m2 lemez: 400 g/m2 fölött
Az alapanyaga szerint csoportosítva: • •
•
Fatartalmú papírok: alapanyaga a facsiszolat. Gyengébb minőségű, könnyen sárguló, kis szakítószilárdságú papírok. Ilyen pl. az újságpapír, WC-papír, karton. Famentes papírok: alapanyaga a cellulóz. Savas vagy lúgos főzéssel a fából eltávolítják a lignint. Jó minőségű, nagy szakítószilárdságú, fehér papírok. Ilyenek a minőségi nyomdai, grafikai papírok, írólapok stb.. Újrapapírok: alapanyaga a hulladékpapír. Általában szürkés színezetű, gyengébb minőségű papír. Ilyen pl. az egészségügyi papírok, különböző csomagolóanyagok, kartondobozok, hullámpapírok stb..
A papír szelektív gyűjtése, hasznosítása Az a hulladék a jó, ami nem is képződik. Rengeteg felesleges papír szemétté válását előzhetjük meg egy kis odafigyeléssel, a szelektív gyűjtéssel. Az iskolában, a háztartásban keletkező papírok között nagyon sokféle minőségű fordul elő. A hasznosítás alapfeltétele a szennyezetlenség. Nem kerülhet például a papírgyűjtőbe a zsíros szalvéta, a használt papírzsebkendő és az egyéb szennyezett papírhulladék. Lényeges, hogy a fóliázott, esetleg kevert anyagú részeket, lapokat távolítsuk el. Például a használt füzetet ne a műanyag borítójával együtt tegyük a gyűjtőbe vagy a „szép” fényes felületű fóliázott prospektus fedőlapját vegyük le, és csak a többit helyezzük a papírgyűjtőbe. Az így begyűjtött papírhulladékból szürke újrapapírt készítenek, mellyel rengeteg vizet és energiát takarítanak meg. A fehér papír és a szürkébb újrapapír anyag- és energiafelhasználásának különbségeit mutatja a következő táblázat:
2
1 TONNA PAPÍR ELŐÁLLÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ANYAG ÉS ENERGIA FEHÉR PAPÍR
ÚJRAPAPÍR
417 m3 víz
100 m3 víz
1700 kg fa (kb. 15-17 db fa)
1150 kg fekete-fehér újságpapír
717 kWh energia
300 kWh energia
181 kg mészkő 87 kg kén 6 tonna gőz
3 tonna gőz
60 kg klór A szélesebb körű alkalmazhatóság kedvéért a szürke papírt kémiailag gyakran fehérítik, így ez a papírféleség már nem annyira környezetbarát. Mielőtt azonban bármit is a papírgyűjtőbe raknánk, gondolkozzunk el azon, nem tudjuk-e még valamire használni. Néhány tanács a hulladékkeletkezés megelőzéséhez: • • • • • • • • •
Például az év végén feleslegessé vált füzetek még használható lapjait vegyük ki és használjuk írólapnak. A feleslegessé vált fénymásolatok másik oldalát még használhatjuk jegyzetelésre. A megunt könyveket vigyük el antikváriumba, zsibvásárokra. Csomagoló dobozokat, ajándékzacskókat tegyük el és használjuk újra. A tízórait csomagoljuk dobozba vagy textilszalvétába, melyet többször is használhatunk. Kerüljük az agyoncsomagolt termékeket a boltokban. Ne fogadjuk el a reklámújságokat, szórólapokat. Olyan könyveket, melyeket rövid ideig használunk, inkább kölcsönözzük ki a könyvtárból. Kevesebbet firkáljunk a füzetbe, és írjunk kisebb betűkkel, így tovább tart. Copyright ® 2004. Csalló Attila Templomdombi Általános Iskola, Szentendre www.hulladek-suli.hu
www.youtube.hu
www.hulladekboltermek.hu www.hulladek.eu www.zoldkoznapok.hu Hogyan készül: a wc papír, a papírpohár, a papír zsebkendő
3
Mi az a „4R”stratégia? Reduce – hulladékok keletkezésének csökkentése Az első és legfontosabb lépés a hulladékok keletkezésének csökkentése, mely a megfontolt beszerzéseknél kezdődik. Fontos, hogy csak olyan irodaszereket, eszközöket rendeljünk meg, melyeket a későbbiekben valóban használni fogunk – vagyis kerüljük a kizárólag akciók ösztönözte, illetve a „majd jó lesz egyszer valamire” mottó alapján történő vásárlásokat. Az elektronikus dokumentációnak kiemelt szerepe lehet. Például a beérkező levelek pdf-ben való elektronikus tárolása, faxok elektronikus fogadása, küldött levelekről másolat helyett szkennelt változat készítése, illetve elektronikus aláírás bevezetése levelek hitelesítésére: mind-mind kiváló lépések a „papírmentes iroda” megvalósítása felé. Műanyag poharak helyett üvegpoharak, bögrék használata nagyban csökkenti az iroda hulladéktermelését, csakúgy, mint az ebéd kívülről való hordásakor a műanyag dobozok újrafelhasználása. Reuse – újrahasználat Az újrahasználatra jó példa a leselejtezett, de még használatra alkalmas bútorok jótékonysági célú elajándékozása óvodáknak, iskoláknak vagy egyéb intézményeknek. Törekedni kell a csomagolóanyagok minimalizálására – fólia, celofán mellőzése mellett – például postai küldemények összeállításához újra felhasználhatjuk régi dobozainkat. A csak egyik oldalán használt papírokat felhasználhatjuk jegyzetelésre, belső anyagok nyomtatására, faxok fogadására. Recycle – újrahasznosítás Napjainkban egyre többet hallhatjuk, hogy a hulladék nem szemét, hanem újabb termékek előállításához felhasználható alapanyag. Azonban ez az állítás csak abban az esetben állja meg a helyét, ha a hulladék megfelelő módon, vagyis szelektíven kerül összegyűjtésre. Ezért tehát kiemelten fontos a hulladékok fajtánként való elkülönített gyűjtése. Rethink – folyamatok újragondolása A folyamatok újragondolása nem más, mint a jelenlegi rendszer felülvizsgálata, hiszen annak olyan alapvető hibái lehetnek, melyeket csak egy teljesen újfajta szemléletmód képes kiküszöbölni. Térképezzük fel a jelenlegi folyamatokat, és vizsgáljuk meg, hogy a nagy környezeti terheket eredményező lépéseket hogyan tudnánk átalakítani (például újfajta dokumentációs rendszer kiépítésével). Ökocímkék A környezetbarát minősítés és tanúsítás célja a fogyasztók tájékoztatása a minősített termékekről és szolgáltatásokról, ezáltal a fogyasztók környezet iránti felelősségtudatának erősítése, valamint a gyártók, forgalmazók és szolgáltatók ösztönzése a környezeti szempontból kedvezőbb tulajdonságokkal rendelkező termékek és szolgáltatások bevezetésére. Az ökocimkék széles rendszerét azért alakították ki, hogy szabványosított módon közöljenek információt egy termék vagy szolgáltatás környezetvédelmi jellemzőiről így segítséget nyújtva a vevőknek, fogyasztóknak vagy vállalkozásoknak zöldebb szemléletű termékek vagy szolgáltatások kiválasztásában. Az ökocímke kritériumai nem egyetlen jellemzőn alapulnak, hanem olyan tanulmányokon, amelyek helytálló, tudományosan megalapozott információk alapján elemzik egy termék vagy szolgáltatás környezetre gyakorolt hatását annak életciklusa során „bölcsőtől a sírig". Ez hasznos információval szolgál a termék költségeiről a nyersanyag kitermelésétől kezdve a gyártás előkészítési szakaszon, a termelésen és forgalmazáson át a végső leselejtezésig. 4
Vásárláskor a termékek hátoldalán, csomagolásán tehát különböző „öko-címkékkel" találkozhatunk: A tapasztalat szerint a fogyasztók bizalmát elsősorban a semleges, objektív kritériumokkal bíró és szabályozott, nyílt eljárásban adományozott jelzések nyerik el. Ezért egyre több országban jelenik meg az állami közreműködéssel bevezetett „hivatalos" logó, ahol a terméknek szigorú, következetes, de teljesíthető feltételeknek kell megfelelnie. A magyar környezeti jelzés (a „Cédrus") szabályozása: a környezet védelméről szóló törvény szerint „a hagyományosnál bizonyítottan kedvezőbb környezeti tulajdonságokkal rendelkező termékek és technológiák megkülönböztető jelet viselhetnek". Aki ezt jogosulatlanul viseli, az bírságot köteles fizetni. Újrafelhasználásra utaló jelzések: ezek a „nem hivatalos" nemzetközi jelzések a termék (csomagolás) elméleti újrahasznosíthatóságáról adnak a fogyasztónak tájékoztatást. Azt jelzik, hogy a termékek/csomagolások hulladékai anyaguknál fogva értékes másodnyersanyagok - ami azonban nem jelenti azt, hogy nálunk valóban újrahasznosításra is kerülnek. Ennek ugyanis logikus előfeltétele lenne egy országos szelektív hulladékgyűjtési rendszer kiépítése - ami Magyarországon sajnos még csírájában sem lelhető fel. A terméket gyártó cégeket azonban a valós helyzet sokkal kevésbé érdekli, mint a jelzések „pozitív értékkel bíró" alkalmazásától várható előny.
Mentsük meg fáinkat kenderrel A kender szó hallatán az emberek többségében a drogfogyasztás gondolata sejlik fel. Helytelenül, hiszen egy rendkívül sokoldalú növényről van szó, amelynek minden egyes része felhasználható valamire. Mint az alábbi tényekből is kiderül, elsősorban a fák megmentése érdekében lenne érdemes termeszteni. Az ipari forradalom óta – az ipari erdőirtás és a fosszilis energiahordozók eltüzelése következtében – 0,017 százalékkal nőtt a levegő szén-dioxid tartalma. Ez is okozza a túlzott üvegházhatást és a globális felmelegedést, melynek eredményeként a sarkokon több száz méter magasságban hó és jégolvadás indult be, megemelve a tengerek vízszintjét, elöntéssel fenyegetve a parti településeket. Társult hatása pedig az aszály, amely valamennyiünket sújt. Az emberiség robbanásszerű szaporodása, a tenyésztett állatok meggondolatlan mértékű szaporítása, a vele járó takarmánytermesztés erdőirtással történik, ami a vadon élő állatok pusztulásával jár. Mértéktelen és pazarló mohóságunkban nem gondolunk arra, hogy az utolsó fa kivágása után a pénzből nem lehet levegőt előállítani. Van azonban egy egynyári növényünk, amely méltatlanul, és igazságtalanul kiszorult az életünkből, pedig nagyon sok problémánkat megoldaná. Ez a növény az eperfafélék családjába tartozó, ázsiai eredetű kender. A mérsékelt égövi egyéves növények közül a kender hatalmas biomassza tömegével tűnik ki. Az emberiség legrégebbi rostnövénye. Krisztus előtt 2700-ban már termesztették Kínában. Magyarországon hajdan a kézzel aratott kendert kévékbe kötötték. Tizenhat kévét kúp alakban felállítottak, hogy átjárja a levegő. Száradás után állóvízben áztatták. Ezt követte a szárítás és a tilolás, majd a sodrás-fonás és a szövés. A kendernek minden része felhasználható más-más célra. Gyökerei mélyre hatolva megkötik és átszellőztetik a talajt, s ezzel korlátozzák az eróziót, a földcsuszamlást. Jó elővetemény és a kenderföld évekig használható önmaga számára, azaz nem szükséges évenkénti vetésforgóban termeszteni. Szára négy hónap alatt eléri a négy méteres magasságot. 15-20 százalék rostot, 80-85 százalék fás anyagot, és jelentős mennyiségű cellulózt tartalmaz. A kenderrost szakítószilárdsága meghaladja minden más rostnövényét, és kevésbé romlékony. Finomságban – kidolgozástól függően – alig különböztethető meg a lentől. Készítenek belőle vastag hajókötelet és vékony spárgát. Vitorlavásznat, ipari ponyvákat, felsőruházatra szánt textileket, pl. kanavászt, és csipke finomságú termékeket is előállítanak belőle. Filc és nemezalapanyag. Az ültetésre szánt facsemetéket a földben lebomló kenderszövetbe csomagolják. Nagynyomású víztömlők is készülnek kenderszövetből.
5
Hajdan a hajózásban lecserélt vitorlázatot és kötélzetet újrahasznosították a papírgyártásban. A fás bélzet, a kendercsepű, vagy pulpa kiváló dioxinmentes papíralapanyag. Felhasználható még nem toxikus festékek, tömítőanyagok, ipari nyersanyagok, építő- és szigetelő anyagok, bútorok előállítására. Rosttal keverten autók belső burkolatának készítésekor, és a repülőgépekben a jó préselhetőség, a súlytakarékosság, nagy stabilitás nélkülözhetetlenné teheti. A jövőben az öko-szőnyegek szövött és tűnemezelt technológiával készülhetnek, utóhasznosításuk a privát szférában és az iparban egyaránt megoldható. A kenderpozdorja, mint melléktermék kiválóan hasznosítható a kisállat, illetve a versenylótartásban alomként. Ezt indokolja nagy abszorpciós képessége és jó komposztálhatósága. A kender a legjobb megújuló forrása a bio üzemanyagok gyártására alkalmas növényi pépeknek. A környezetbarát kenderből legalább négyszer jobb hatásfokkal lehet üzemanyagot gyártani, mint a fából, és ez évente megújuló energiaforrás. Levélzetében négyszázféle vegyület van, s ezek közül hatvannak a terápiás hatását ismerjük. Az 1850. és 1937. közötti időszakban az amerikai gyógyszerkönyvek százféle különböző betegség elsődleges gyógyszereként ajánlották, füstöléssel, vagy szájon keresztül fogyasztva. 1964-ben fény derült a benne lévő THC molekula gyógyhatásaira, amely fájdalomcsillapító, stresszoldó, daganatoszlató hatású, csillapítja a kemoterápiás hányingert, továbbá asztma, zöldhályog, tengeri betegség, epilepszia ellenes, és antibiotikus hatással bír. Kedvező lehet Parkinson-kór, Sclerosis multiplex, izomsorvadás, valamint krónikus migrén esetén is immunrendszert erősítő hatása. Virágai kétlakiak. A nőivarú virágban található THC. Ennek ellenére mindkét virág fogyasztható salátákban, desszertekben. Termése egyedülálló a Földön létező több mint hárommillió ehető növény között. Ideális arányban tartalmaz minden esszenciális aminosavat. A kendermag fogyasztásával azonnal rendelkezésre állnak azok az aminosavak, amelyek segítségével a szervezet immunglobulinokat állít elő. A kendermagban a legmagasabb az esszenciális zsírsavak mennyisége. (Telített zsírsavakat csak nyolc százalékban tartalmaz.) Ezek az egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavak szabályozzák a növekedést, a vitalitást, az elmeállapotot, a tüdőben lévő oxigén eljuttatását a sejtekhez, s azt, hogy a sejtmembrán oxigénje meggátolja a vírusok és a baktériumok bejutását a sejtbe. A természetes burok, a maghéj megvédi a vitális olajokat és a vitaminokat, ha a magvakat sötét, hűvös helyen tároljuk. A magokból őrléssel kendervaj készíthető. A sajtolmány vagy olajpogácsa pép, krém, pástétom, liszt, formájában használható fel. Az esszenciális zsírsavak kiemelkedő szerepet játszanak az immunrendszer és az érrendszer erősítésében, csökkenthetik a rák, az infarktus, a fertőző betegségek kockázatát. A kendermag-étolaj magas vérnyomást, és LDL koleszterinszint csökkentő hatással bír. Salátákban és hidegkonyhai készítményekben fogyasztható. Nemcsak az élelmiszeripar, hanem a natúrkozmetikai-, és a gyógyszeripar is használhatná alapanyagként. A tyúkok a magkeverékből a kendermagot válogatják ki. Ez más magevő madaraknál is megfigyelhető. A kendertermesztésben kiemelkedően fontos a növény környezetbarát jellege. Nincsenek betegségei, kártevői, a gyomokat elnyomja, ezért a termesztéséhez nem szükséges növényvédő szerek használata. A környezetvédők és a zöld mozgalmak képviselői azért értékelik, mert évenként megújuló cellulóz nyersanyagot ad a rosttermelés melléktermékeként keletkező pozdorjával, melynek mennyisége és minősége egyenértékű a lombos vagy tűlevelű fákéval és iparilag ugyanúgy használható. Az autó- és repülőgépgyártókat a kormányok ún. visszadolgozható anyagok használatára kötelezik, s ennek a kender kiválóan megfelel. Termesztése mellett szól egészségügyi, népélelmezési és gazdasági haszna, továbbá az, hogy munkalehetőséget biztosítana a vidéken élő családoknak. Fel kell támasztani a magyar kendertermesztést és a hozzá társuló ipart, hiszen nem is olyan régen, 1989 előtt még virágzó volt. A növényvilágban egyedülálló az olyan évente megújuló természetes energiaforrás és ipari alapanyag, amely egyszerre képes a világ papír- és textilszükségletét, háztartási-, ipari-, és szállítási energiaszükségletét kielégíteni, miközben csökkenti a környezetszennyezést, regenerálja a talajt, megtisztítja a légkört, gyógyít és táplál... Ez a 4700 éve ismert növény a KENDER.
6
Csodanövény, a kender Az elmúlt másfél évtizedben harmincegyre bővült azon fejlett országok száma, ahol újraindult a kendertermesztés, így az EU területén is, ahol uniós támogatást lehet kapni rá. Főbb termelő országok: Anglia, Ausztrália, Ausztria, Chile, Franciaország (8000 hektár), Kanada (5440 hektár), Kína, Németország, Oroszország, Olaszország, Spanyolország, Uruguay. Legalább huszonötezer-féle terméket lehet előállítani a kenderből. A történelem folyamán ágyneműket, hajóvitorlákat, hajóköteleket gyártottak belőle. A gépek kenőanyagát, a festékeket, gyantákat, lakkokat régen kenderolaj és lenmag ötvözetéből készítették. Ősidők óta ugyancsak kenderből készült a papír, vagyis nem kellett fák tömegét kivágni hozzá. Építkezésekhez deszkákat, oszlopokat, táblákat készítenek kenderből. Hosszú rostjai teherbíróbbak, ugyanakkor könnyebbek, mint a fáké. A kendertégla önmagában nem elég erős, hogy szerkezeti elemként kiváltsa a betont, ezért mésszel vegyítve szigetelőhuzatként használják. Préselése időigényes és emberi közreműködést igénylő munkafolyamat, az ehhez szükséges berendezések ritkák, bár újabban feltaláltak egy eszközt, ami gépesíti a termelést. Fatörmelékből azonban akkora dömping van, hogy sokkal olcsóbb ezt használni papíralapanyagként, de a papíripari multik sem akarnak újfajta berendezésekbe invesztálni. Arra a kérdésre, hogy a kenderpapír drágább-e a faalapúnál, a Living Tree Paper Company válasza: „Igen is, meg nem is." Drágább, mint az olcsó fapapír, de egy árszinten van az újrahasznosított papírral. Csak éppen a létrejötte nem igényelt fakivágást. Kenderből jelenleg elsősorban papírpénzt és cigarettapapírt állítanak elő, továbbá minőségi papírárut. Az előbb említett gyárban például olyan márkák gyártatnak árcédulákat, levélpapírokat, brosúrákat, amelyek zöld renoméjukat akarják erősíteni. A ruhaiparból az ’50-es évektől kezdve az olcsóbb mesterséges anyagok szorították ki a kenderrostot. Ritka példa a Star Dog divatcég, amely kenderruhákat árul, a gyártás során keletkező maradékokból pedig a Green Field Paper Co. présel papírt. Nyomós érvek a kender mellett ■ Sűrűbben nő, mint a többi növényfaj, négyszer nagyobb terméshozamot produkál, mint a fa. ■ A fa 10-20 év alatt nő meg, a kender négy hónap után aratásra kész. Ha a kenderrel kiváltjuk a fakitermelés jelentős részét, az erdők megőrzésével hatékonyabban léphetünk fel a klímaváltozás elleni küzdelemben. ■ A FAO szerint optimális körülmények között hektáronként 2 tonna, más forrás szerint 6,6-16,6 tonna száraz rostot ad. ■ 3-4 tonna szárított kenderből 2-3 tonna ipari használatra alkalmas rostot lehet nyerni. ■ Alacsony lignintartalma miatt (ez a sejtfalak közti szerves ragasztóanyag) sokkal kevesebb kemikáliával kell megdolgozni, mint a fát. Nincs szükség a fehérítésére sem klórvegyületekkel, ami az ipari szennyvíz részeként szennyezi a folyókat. ■ A kenderpapír többször hasznosítható újra, mint a faalapú. ■ Ellenáll a kártevőknek, ezért nem igényel növényvédő szert, mint a gyapot, amelynél 10 százalékkal nagyobb a rosthozama, s amelyre az ilyen kemikáliák 50 százalékát permetezik világszerte. Egyes gazdák bizonyos arányban kendert ültetnek, hogy biofarmmá nyilváníttassák birtokukat. ■ A betakarítás végeztével üres termőföldet hagy maga után, míg az agrárnövények testének 42 százaléka hulladékként végzi a talajra hullva. Számokban ■ A globális kendertermelés 1961-ben 272 ezer tonna volt, 1997-re 69 ezer tonnára csökkent. A legtöbb országban csak a ’90-as évek második felétől kezdték újból engedélyezni a termesztését. ■ A terméshozam országonként eltérő, 3,5-12,5 száraztonna/hektár, Európában 2001-ben 6 tonna volt az átlag. ■ 2003-as adatok szerint az összes kendermag 95 százalékát az EU területén értékesítették takarmányként. ■ Az európai kenderrost 80 százalékából cigarettapapír, szigetelőréteg, autóalkatrész lesz. ■ Holdanként több pénzt lehet vele keresni, mint a szójával (250-300 dollár, illetve 100-200 dollár).
7
