A Paksi Atomerőmű évi biztonsági mutatói TARTALOMJEGYZÉK

A Paksi Atomerőmű 2011. évi biztonsági mutatói

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS ........................................................................................................................ 2 A WANO MUTATÓK .......................................................................................................... 3 A BIZTONSÁGI MUTATÓ RENDSZER ................................................................................... 6 A. NORMÁL ÜZEMMENET ............................................................................................... 6 A.I ÜZEMELTETÉS A.I.1 NEM TERVEZETT KIESÉSEK A.II A.II.1 A.II.2 A.II.3

6 6

ÁLLAPOT FENNTARTÁS KARBANTARTÁS ANYAGMINŐSÉG FIZIKAI GÁTAK ÁLLAPOTA

7 7 8 10

A.III ESEMÉNYEK A.III.1 JELENTETT ESEMÉNYEK A.III.2 EGYÉB ESEMÉNYEK

11 11 11

B. AZ ÜZEMELTETÉS BIZTONSÁGA ................................................................................ 12 B.I BIZTONSÁGI RENDSZEREK ÉS BERENDEZÉSEK B.I.1 MŰKÖDÉSEK B.I.2 RENDELKEZÉSRE ÁLLÁS

12 12 13

B.II FELKÉSZÜLTSÉG B.II.1 ÜZEMELTETŐ SZEMÉLYZET B.II.2 BALESETELHÁRÍTÁS

14 14 14

B.III B.III.1 B.III.2 B.III.3

C.

KOCKÁZAT KONFIGURÁCIÓS KOCKÁZAT KEZDETI ESEMÉNYEK ZÓNASÉRÜLÉSI KOCKÁZAT

15 15 15 16

BIZTONSÁG IRÁNTI ELKÖTELEZETTSÉG...................................................................... 17

C.I EMBERI TEVÉKENYSÉG C.I.1 ELTÉRÉS A TERVSZERŰ ÁLLAPOTTÓL C.I.2 EMBERI TÉNYEZŐ C.I.3 SUGÁRVÉDELMI PROGRAM HATÉKONYSÁGA C.I.4 IPARI BIZTONSÁGI PROGRAM HATÉKONYSÁGA C.II C.II.1 C.II.2 C.II.3

17 17 18 19 21

JAVULÁSRA TÖREKVÉS ÖNÉRTÉKELÉS ÜZEMELTETÉSI TAPASZTALATOK VISSZACSATOLÁSA JAVÍTÓ INTÉZKEDÉSEK HATÉKONYSÁGA

22 22 22 23

ÖSSZEFOGLALÁS ............................................................................................................. 25

1


BEVEZETÉS A csernobili baleset után 1989-ben alapított Atomerőműveket Üzemeltetők Világszövetsége (WANO) a „Teljesítmény mutatók” programjának keretében a tagerőművek által leginkább alkalmazott biztonsági mutatókból állította össze az üzemeltetési biztonsági mutatók rendszerét. A WANO üzemeltetési biztonsági mutatók segítséget nyújtanak az üzemeltetőnek a működés, a fejlődés monitorozásában, továbbá lehetőséget biztosítanak a más erőművek teljesítményével való összehasonlításra, valamint a biztonság javítását szolgáló források és prioritások megfelelő elosztására. A hatósági korlátozás alá eső mutatók esetén a nem elfogadható érték úgy kerül megállapításra, hogy az szigorúbb, mint az adott mutatóra vonatkozó korlát. Így a mutató nem elfogadható (piros) értéke nem azt jelenti, hogy az erőmű túllépi a vonatkozó biztonsági korlátot. Ezzel az erőmű törekszik arra, hogy a biztonsági korlátokhoz képest jelentős tartalékok maradjanak. Természetesen, a piros minősítésű mutatók esetén az erőmű megfogalmazza azokat a szükséges javító intézkedéseket, amelyek a mutató javulását célozzák.

A nemzetközi összehasonlításra kevésbé alkalmas, reaktor-specifikus, inkább a belső tapasztalatok hasznosításának és az erőmű illetve a személyzet biztonsági teljesítményének mérésének, azaz az önértékelésnek egyik eszköze az erőmű biztonsági mutató rendszere (BMR). A biztonsági mutatók rendszer olyan mutatók öszszessége, amelyek jellemzik az erőmű biztonságos működését, és azt számszerűsített formában mutatják be. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) ajánlása alapján a 2000-2001. években kialakított és 2002-ben bevezetett biztonsági mutató rendszer legfelső szintjén az üzemeltetés biztonsági színvonala áll, amely a biztonságosan üzemelő erőművet jellemző három tulajdonságra támaszkodik. A három fő tulajdonság az erőmű normál üzemelése, az erőmű üzemeltetési biztonsága és az erőművi személyzet biztonságra irányuló magatartása. Mivel ezek a tulajdonságok nem mérhetők közvetlenül, a rendszert ki kellett terjeszteni a könnyen számítható vagy közvetlenül mérhető mutatók szintjéig. Ennek szellemében a BMR további három alsóbb szintre tagozódik. Ezek az általános mutatók szintje, a csoportmutatók szintje és a specifikus (jellemző) mutatók szintje. 2011-ben 69 specifikus mutató alkotta a teljes rendszer alsó szintjét.

A BMR három tulajdonságát alkotó mutatóinak 2011. évi éves értékeit mutatja be a 26-28. oldalon lévő három ábra. A három fölső szinten a mutatóknak csak pontértéke van, míg az alsó szinten lévő mutatók boksza a baloldali cellában a fizikai értéket is tartalmazza. Néhány mutató esetén az értékek blokki szintre vannak lebontva. Ezeknél a mutató értékét a legroszszabb (legkisebb pontszámú) érték képezi. A rendszerben szerepel két olyan mutató, amelynél a biztonsági rendszerek jellemzői (rendelkezésre állás és szivattyúk indítási megbízhatósága) külön kerülnek kiszámításra. A mutatók mindegyike rendelkezik egy kóddal, amely tükrözi a mutatónak a rendszerben elfoglalt helyét.

A rendszer alsó szintű mutatóinak fizikai értéke öszszehasonlításra kerül a mutatóhoz rendelt célértékekkel (stratégiai cél, éves cél, nem elfogadható érték). Az összehasonlítás eredményeként kialakul a mutató pontértéke, amely alapján a mutatóhoz rendelt súlyfaktor alkalmazásával kiszámítható a fölső szinten lévő mutatók pontértéke. A pontérték alapján minden mutató besorolható a négy minőségi kategória valamelyikébe. A négy, színekkel is jellemzett kategória a következő: kiváló tartomány (zöld), működési tartomány (fehér), figyelmeztető tartomány (sárga), nem elfogadható tartomány (piros).

A BMR kezelését 2005-től egy web alapú program segíti. A program segítségével az erőmű dolgozói a társasági intraneten folyamatosan figyelemmel kísérhetik a biztonsági mutatók alakulását.

2

A Paksi Atomerőmű 2011. évi biztonsági mutatói A Paksi Atomerőmű rendelkezésre állására 20042006. között jelentős hatást gyakorolt a 2003-ban a 2. blokkon bekövetkezett üzemzavar következményeinek felszámolása. A helyreállítási munkák befejezése után, 2007-től a rendelkezésre állás újra meghaladta a WANO középértéket.

A WANO MUTATÓK

W.2

Nem tervezett termeléskiesések aránya

A mutató a nem tervezett termeléskiesésnek az adott időszak alatt elméletileg megtermelhető villamos energiához viszonyított aránya százalékban.

A WANO mutatók többsége nem számít reaktorspecifikusnak, ezeknél a mutatóknál a paksi adat a WANO összes érvényes adatot szolgáltató blokkjával kerül összehasonlításra. Ugyanakkor, néhány mutató szoros függésben van a reaktor típusával, így ezeknél a mutatóknál az összehasonlítás egy szűkebb csoporttal, a paksi reaktorokhoz hasonló, ún. nyomottvizes (PWR) reaktorral üzemelő blokkok csoportjával történik. A WANO különböző időintervallumokra (1 év, 18 hónap, 2 év, 3 év) képezi a mutatókat, az összevetés ebben a kiadványban az adott évre vonatkozó 1 évre számított mutatók alapján történik. A hét év adatait bemutató grafikonokon paksi oldalról a négy blokk értékéből képzett számtani átlag szerepel, a WANO oldaláról viszont két mutató kivételével nem a számtani átlag, hanem a medián érték az összevetés jellemzője. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy azt vizsgáljuk, a paksi „átlagblokk” a WANO blokkok jobbik, vagy gyengébbik feléhez tartozik-e.

2005-től a 2003. évi üzemzavarnak gyakorlatilag már nem volt hatása erre a mutatóra. A 2007-2009. évek magasabb értékének oka elsősorban a főjavítások csúszása a tervezetthez képest, 2010-ben pedig a két primerköri tömörtelenség elhárítása miatti nem tervezett kiesés rontotta a mutató értékét. W.3

W.1

Rendelkezésre állás

Nem tervezett kényszer termeléskiesések aránya a blokk üzemelése alatt

A mutató a blokkok üzemideje alatt a nem tervezett kényszer termeléskieséseknek, valamint az ugyanezen idő alatt a tervezett leállásokból és azok esetleges nem tervezett csúszásából adódó termeléskieséssel csökkentett elméletileg megtermelhető villamos energiának az aránya.

A mutató a tervezett és nem tervezett teljesítmény kiesésekkel csökkentett termeléshez viszonyítja az elméletileg megtermelhető villamos energia mennyiségét. A rendelkezésre állás általános jellemzést nyújt az erőmű üzemeltetésének és karbantartásának színvonaláról.

3

A Paksi Atomerőmű 2011. évi biztonsági mutatói Az évek többségében a paksi blokkok az üzembiztosabb blokkok közé tartoztak. 2008-ban a kényszer kiesések mértéke a turbinák csappantyúinak javítása illetve az 1. blokki impulzuscső törés miatti blokkleállás következtében meghaladta a WANO medián értékét, míg 2010-ben a két primerköri tömörtelenség elhárítása miatti nem tervezett kiesés rontotta a mutató értékét.

W.4

7000 kritikus órára eső automatikus ÜV-1 működések száma

A TH rendszer rendelkezésre állása 2010-ig jobb volt a PWR típusú blokkokra számolt középértéknél. 2010-ben a TH rendszer rendelkezésre állásása elmaradásának oka az elvárt szinttől egy tolózár mágnes kapcsolójának meghibásodása, amely egy próba során került felfedésre.

Az ÜV-1 szintű reaktorvédelmi működés során az összes szabályzó rúd aktív zónába való beejtésével megtörténik a reaktor azonnali leállítása. A WANO mutató a 7000 kritikus órára jutó automatikus reaktorvédelmi működések számát jelzi. Azt fejezi ki, hogy mennyire sikerül elkerülni azokat a termohidraulikai vagy reaktivitás tranzienseket, amelyek automatikus védelmi működéshez vezetnek.

A mutató 2007. évi gyengébb értékét a ciklikus próbák során felfedett két üzemképtelenség magas becsült üzemképtelenségi ideje, a 2010. évi kedvezőtlenebb értékét pedig az egyik üzemzavari tápszivattyú többszöri meghibásodása okozta.

Ennél a mutatónál a WANO medián értéke évek óta 0, ezért a grafikonon a számtani átlagok láthatók. 2011-ben nem történt a mutató képzésénél figyelembe veendő reaktorvédelmi működés Pakson.

W.5

Biztonsági rendszerek rendelkezésre állása

A mutató a berendezés üzemképtelenségi ideje / a rendszer elvárt üzemképességi ideje / ágak száma hányadosként képződik (azaz valójában a rendelkezésre nem állás fokát jelzi). A WANO a nagynyomású aktív zóna üzemzavari hűtőrendszerre (ZÜHR - TH), az üzemzavari tápvízrendszerre (RR) és az üzemzavari villamos betáplálás (QD) rendszerekre képezi a mutatókat.

Ennél a mutatónál a paksi érték 2005-2008 között rosszabb volt a WANO középértéknél, 2009-2010ben kevesebb üzemképtelenség fordult elő a QD rendszer esetén, így a mutató jelentőset javult. 2011-ben egy sikertelen próba miatti becsült üzemképtelenségi idő rontotta le a mutató értékét. 4

A Paksi Atomerőmű 2011. évi biztonsági mutatói W.6

Üzemanyag megbízhatóság

dett dózisok döntő hányada a blokkok főjavításához kötődik. 2011-ben a biztonságnövelő átalakítások végrehajtása okozta a többlet dózisterhelést.

Ez az index a primerköri víz stacioner jód-131 és jód134 aktivitásának felületi urán szennyeződésre és teljesítményszintre korrigált, illetve egy konstans leiszapolási (víztisztítási) rátára normált értéke, így alkalmas az esetleges üzemanyag tömörtelenség mértékének kifejezésére.

W.8

A mutató a legfontosabb szennyeződések koncentrációját követi figyelemmel a gőzfejlesztő leiszapolásban és a tápvízben. Értéke akkor 1, ha a szennyeződések koncentrációja nem éri el a WANO által definiált határértéket.

Az üzemanyag kazetták az 1-3. blokkon 2004-2010. között, a 4. blokkon pedig 2008-ig gyakorlatilag folyamatosan tömörek voltak, hiszen az értékek mindegyike nagyságrendekkel a WANO által ajánlott 19 Bq/g határérték alatt volt. A 4. blokki érték a 2008. évi főjavítás után jelezte, hogy az aktív zónába az átrakás során valószínűleg néhány tömörtelen fűtőelem került be. A tömörtelenség mértéke nem érte el a blokk soron kívüli leállítását előíró mértéket. A tömörtelen kazetta a 2009. évi főjavítás során eltávolításra került a zónából. A 2011. évi mérések azt jelezték, hogy az 1. és 4. blokkon 1-1 tömörtelen fűtőelem pálca üzemelt az aktív zónában.

A WANO vegyészeti index értéke ötödik éve haladja meg a hosszú éveken át tapasztalt 1.0 értéket. 2007 harmadik negyedéve óta a 3. és 4. blokkon a tápvízben a diszperz vas koncentrációja nagyobb a WANO vonatkozó határértékénél. Az eltérés 2008-ban nőtt, 2009-ben pedig csökkent, majd 2010-ben újra nőtt. A magasabb diszperz vas koncentráció 2010-ben az 1. kiépítésen is megjelent. Az okok kiderítésére a szakmai szervezetek kiterjedt vizsgálati programot indítottak. W.9

W.7

Vegyészeti index

Munkabaleseti mutató

A mutató számszerűen kifejezi a 200 ezer munkaórára eső, egy vagy egynél több napos munkaképtelenséget (nem számítva a baleset napját), vagy munkaképesség-korlátozást okozó balesetek számát. Információt nyújt az erőműben dolgozó személyzet munkavédelmének hatékonyságáról.

Kollektív dózis

A mutató az erőmű és a külső vállalkozók összes dolgozója, valamint a látogatók által elszenvedett külső és belső sugárterhelés egy blokkra vonatkoztatott értéke.

A mutató értékét az évek többségében sikerül a WANO PWR középérték alatt tartani. Az elszenve5


A Paksi Atomerőmű mutatója 2005-2007. között 0.8 körüli értéken szóródott. 2008-2009-ben jelentős javulást sikerült elérni. A 2010-es és 2011-es érték némileg gyengébb a kiugróan jó 2009. évinél, de összességében kedvezőnek mondható. A WANO középértékhez való további közeledéshez jelentős javulásra lenne szükség.

W.10

Külső vállalkozók munkabaleseti mutatója

Az erőmű területén munkát végző vállalkozók munkabaleseti mutatóját 2008-ban vezette be a WANO. Képzése megegyezik a W.9 mutatóval. 2011. évi paksi értéke 1.73, míg a WANO számtani átlag 0.34. W.11

A mutató éves értéke 2011-ben blokkonként: 82.55%, 90.92%, 89.07%, 92.02%., az erőműves átlag pedig 88.64%. Ez az érték az erőmű működése óta elért legjobb eredmény.

Hálózati okok miatt bekövetkezett termelés kiesések aránya

A.I.1.2 Kényszer termeléskiesések aránya

A mutató a kényszer termeléskiesések és az elméletileg megtermelhető villamos energia hányadosa, korábban a „Belső okok miatt bekövetkezett nem tervezett termeléskiesések aránya” mutató komponenseként közvetett módon volt a rendszerben, önállóan 2011-től kezdődően képezzük.

Ez a mutató is 2008-ban került először kiszámításra, a hálózati okok miatt bekövetkezett termeléskiesésnek és az adott időszak alatt elméletileg megtermelhető villamos energiának az arányát fejezi ki. 2011ben Pakson nem volt ilyen jellegű termelés kiesés, míg a WANO számtani átlaga 0.14%.

A BIZTONSÁGI MUTATÓ RENDSZER

A mutatók trendjét ábrázoló grafikonokon az oszlopok színezése megegyezik az adott évben a mutató minősítését jellemző színnel. Ez alól kivétel a szürke szín, ami azt jelzi, hogy az adott évben a mutató nem volt része a BMR-nek. A mutatókhoz rendelt célkitűzések megváltozhatnak, alapvetően szigorodhatnak, ezért előfordulhat, hogy azonos vagy jobb értékkel rendelkező mutató minősítése mégis rosszabb lesz.

A mutató értéke 2011-ben blokkonként: 0,07%, 0,20%, 0,49%, 0,38%, az erőműves átlag pedig 0.29 %.

A. NORMÁL ÜZEMMENET

A.I.1.3 Tervezett leállások nem tervezett csúszása miatti termelés kiesések aránya

A.I A.I.1

A mutató a tervezett leállások nem tervezett csúszása miatti termelés kiesések és az elméletileg megtermelhető villamos energia hányadosa, korábban a „Belső okok miatt bekövetkezett nem tervezett termeléskiesések aránya” mutató komponenseként közvetett módon volt a rendszerben, önállóan 2011től kezdődően képezzük.

Üzemeltetés Nem tervezett kiesések

A.I.1.1 Rendelkezésre állás

A mutató megegyezik a WANO rendelkezésre állás mutatóval, a grafikon a BMR szerinti minősítést mutatja be. 6

A Paksi Atomerőmű 2011. évi biztonsági mutatói A.II.1.1 Főjavítás utáni ismételt berendezés karbantartás

A mutató a főjavítást követő 6 hét alatt a karbantartott berendezésekre bejegyzett hibanaplók számának és a főjavítás alatt elvégzett munkautasítási feladatok számának arányát tükrözi.

A főjavítás 2011-ben a 2. blokkon 3 nappal, a 3. blokkon pedig 4 nappal tartott tovább az eredetileg tervezettnél. A mutató értéke 2011-ben blokkonként: 0%, 0,79%, 0,82%, 0%. A mutató értéke értelemszerűen blokkonként képződik, értékei 2011-ben rendre: 99.88%, 99.90%, 99.75%, 99.85%, az erőműre pedig 99.85%., ami azt jelenti, hogy a főjavítások alatt karbantartott berendezések mindössze 0.15%-a esetén kellett 6 héten belül újra javítani az adott berendezést.

A.I.1.4 Belső okok miatt bekövetkezett nem tervezett termeléskiesések száma

A.II.1.2 Javító karbantartási feladatok teljesülésének aránya

A mutató arról nyújt információt, hogy a betervezett javító karbantartási feladatokat milyen arányban sikerült az ütemterveknek megfelelően végrehajtani.

2011-ben a belső okok miatt bekövetkezett nem tervezett termeléskiesések száma 21, a blokkok közötti megoszlása: 4;7;4;6. A mutató értéke 20092010-ben kiemelkedően alacsony volt, de a 2011-es érték is alacsonyabb a 2009. előtti évek átlagánál.

A.II Állapot fenntartás A.II.1

Karbantartás A mutató 2011. évi értéke 88.02%.

2007-ben bevezetésre került az Integrált Műszaki Rendszer megvalósításának új szoftver eszköze (2007-ben PassPort, 2009-től AssetSuite6), amely a karbantartás irányítását is támogatja. Emiatt 2007ben és 2009-ben új mutatók kerültek bevezetésre a BMR-be a karbantartási terület értékelésére.

A.II.1.3 Heti operatív feladatok teljesülésének aránya

A mutató arról nyújt információt, hogy a betervezett heti operatív karbantartási feladatokat milyen arányban sikerült az ütemterveknek megfelelően végrehajtani.

7


A mutató 2011. évi értéke 92.83%.

A mutató értékét kevés kivételtől eltekintve sikerült az évek többségében kettő százalék alatt tartani. A sikertelen vizsgálatok döntő hányada nyomáspróbákon fellépő tömörtelenség.

A.II.1.4 A késve elindított hibaelhárítások aránya

A mutató 2009-től része a rendszernek, tájékoztatást nyújt arról, hogy az 1-3 biztonsági osztályokba sorolt berendezések meghibásodásának elhárítása megkezdődött-e az előírt határidőn belül.

A.II.2

Anyagminőség

A.II.2.1 Szekunderköri vízkémiai mutató

A mutató hasonlóan képződik, mint a WANO vegyészeti index, értéke akkor 1, ha a szennyeződések koncentrációja nem éri el a megadott határértéket.

A mutató 2011. évi értéke 17.55%, ami további javításra szorul.

A szekunderköri vízkémiai mutató 2011-ben jelentősen megváltozott, a tápvíz vas paraméter ki lett emelve egy önálló mutatóba, helyette a nitrát koncentráció került be. A jelentős változás miatt a korábbi évekkel való összehasonlításra nincs lehetőség.

A.II.1.5 Sikertelen biztonságtechnikai felülvizsgálatok aránya

A biztonságtechnikai felülvizsgálatok közel fele szerkezeti vizsgálat, jelentős még a nyomáspróbák, tömörségpróbák, szuperkontroll vizsgálatok és beállítások részaránya.

Az 1. blokk visszaindulása után a szekunderköri magas pH-jú vízüzem bevezetését követően a páratlan gőzfejlesztőkben a vezetőképesség megemelkedett. A rövid ideig tartó tranziens okozta a megszokottól magasabb, de a határértékektől lényegesen alacsonyabb gőzfejlesztő leiszapolásnál mért klorid, szulfát és nátrium koncentráció értékeket.

8

A Paksi Atomerőmű 2011. évi biztonsági mutatói A.II.2.2 Ciklusszám kihasználási mutató

Az atomerőmű főbb gépészeti berendezéseinek méretezése során a főkonstruktőr a különféle várható üzemi-, üzemzavari- és baleseti üzemmódok figyelembe vételével és nagy biztonsági tartalékkal végzett számításokkal megállapította az egyes igénybevételi ciklusok megengedett mennyiségét a berendezések teljes tervezett élettartamára. A mutató az igénybevételekhez tartozó ciklusszámok tényleges és a 30 évre tervezett fogyási ütemének viszonyát fejezi ki.

Fontos megjegyezni, hogy 2006-tól a korábbi 30 éves tervezett élettartamhoz képest már 50 éves üzemeltetési időszak figyelembe vételével kerül kiszámításra a mutató értéke.

A mutató kedvezőtlen értékét az 1. kiépítésen az okozza, hogy magas a fővízköri hurkok 137 bar-os tömörségpróbájának a száma. A problémát az üzemidő hosszabbítás kapcsán bevezetésre kerülő új terheléskatalógus fogja megszünteti. Az új terheléskatalógus szerinti ciklusnyilvántartás hivatalos bevezetésére csak annak hatósági jóváhagyását követően kerülhet sor.

A mutató minden blokk minden gőzfejlesztőjénél azt jelzi, hogy a tartalék csövek fogyási üteme jelentősen alatta van a megengedett értéknek, így a megnövelt üzemelési élettartam végéig elégséges hőátadó felület fog rendelkezésre állni a gőzfejlesztők névleges teljesítményének biztosításához.

A.II.2.3 Gőzfejlesztők tartalék hőátadó csöveinek fogyása mutató

A.II.2.4 Szekunderköri diszperz vas

2011-től a tápvízben mért diszperz vas koncentráció önálló mutatóként szerepel a rendszerben.

A gőzfejlesztő hőátadó csövei választják el radioaktív primerköri víztől a nem radioaktív szekunderköri tápvizet, amelyből a turbinák meghajtásához szükséges gőz keletkezik. Ezek a hőátadó csövek a karbantartás alatt alapos anyagvizsgálati ellenőrzésen esnek át, és az igen szigorú kritériumot meghaladó repedésük esetén ledugózásra kerülnek. A ledugózás természetesen csökkenti az eredetileg betervezett 10%-os mértékű tartalék hőátadó felületet. A mutató azt vizsgálja, hogy a tartalék csövek tényleges fogyási üteme hogyan viszonyul a teljes élettartamra számított normál fogyási ütemhez.

Hasonlóan a korábbi évekhez, a 2011. évben is megállapítható volt, hogy a főjavításokat követő időszak-

9

A Paksi Atomerőmű 2011. évi biztonsági mutatói ban magasabb az adott blokkon a tápvíz vas koncentráció. A tápvíz vas koncentráció értékek minden blokkon magasabbak a 2005-2006. évi alacsony értékeknél. Az egyértelmű okot a 2009-2011-ben végrehajtott vizsgálati programok nem derítették ki, ezért tovább folytatódnak a vizsgálatok és elemzések. A.II.3

Fizikai gátak állapota

A nukleáris biztonság harmadik alapelve, hogy rendelkezni kell olyan eszközökkel, amelyek meggátolják a radioaktív anyagok környezetbe való kikerülését. Az alapelv teljesítésének műszaki eszközeként az atomerőmű tervezője mérnöki védelmi gátakat alkalmazott. E szerint a személyzet, a lakosság és a környezet védelmét a radioaktív anyagokkal szemben egy szivárgásmentes gátakból álló sorozat biztosítja. A klasszikus védelmi gát-sorozat három elemből áll.

A 4. blokk 2008. évi főjavítása után megemelkedtek a primerköri hőhordozóban a hasadási termékek koncentrációi. Megállapításra került, hogy három frissen bekerült inhermetikus fűtőelem pálca valószínűsíthető az aktív zónában. A Műszaki Üzemeltetési Szabályzatban (MÜSZ) előírt jód izotópok koncentrációi nem érték el az azonnali blokkleállítást igénylő értékeket, a tömörtelen fűtőelemek a 2009. évi főjavítás során eltávolításra kerültek. A 4. blokki mutató érték 2010-ben tovább javult, viszont a 2011-es mérések alapján nem zárható ki, hogy a zónában egy tömörtelem fűtőelem pálca van. A 2011. évi mérések alapján az 1. blokkon is tömörtelen fűtőelem pálcát lehet valószínűsíteni.

Az első gát az üzemanyag pálca burkolata, amely ideális esetben megakadályozza a maghasadás során keletkező radioaktív izotópok kijutását a hűtőközegbe. A pálca esetleges tömörtelensége miatt a hűtőközegbe került illetve az egyéb okokból felaktiválódott hűtőközegből a radioaktív szennyeződés kijutását második gátként a primerköri hűtőkör berendezéseinek nagy nyomás elviselésére tervezett fala biztosítja.

A.II.3.2 A primerkör tömörtelensége

A harmadik védelmi gát a primerköri berendezéseket magába foglaló helyiségek és a lokalizációs torony által alkotott hermetikus tér fala, amelynek elsődleges feladata a maximális tervezési üzemzavar során a hermetikus térbe kikerült radioaktív szennyező anyagok környezetbe való kijutásának megakadályozása. Az alábbi három mutató a védelmi gátak állapotának figyelésére szolgál.

A.II.3.1 Üzemanyag megbízhatóság (WANO mutató)

Primerköri tömörtelenség 2011-ben nem fordult elő.

A mutató megegyezik a WANO üzemanyag megbízhatósági mutatóval, a grafikon a BMR szerinti minősítést mutatja be blokkonként az év végén.

A.II.3.3 Hermetikus tér szivárgása

A mutató blokkonként mutatja meg a főjavítások után elvégzett integrális tömörség-vizsgálatoknál mért szivárgásértékeket. (A megengedett hatósági érték 14.7 %/nap.)

10

A Paksi Atomerőmű 2011. évi biztonsági mutatói A.III.2 Egyéb események A.III.2.1 A belső kivizsgálások száma

Az eljárásrend szerint ilyen vizsgálatra egyéb fontos esemény bekövetkeztekor van szükség, amit az érintett szakterület végez a biztonsági szervezet közreműködésével.

Az integrális tömörségvizsgálatok eredményei alapján megállapítható, hogy azok valamennyi blokkon jelentős tartalékkal teljesítették a hatósági kritériumot 2011-ben is. Jelentős javulás volt tapasztalható az 1. kiépítésen. A belső kivizsgálások száma 2005-2006. között száz körüli értékű volt, 2007 óta viszont folyamatosan csökkent. A csökkenés 2011-ben nem folytatódott.

A.III Események A.III.1 Jelentett események A.III.1.1 Jelentésköteles események száma

Az események halmazában szerencsére nem lehet felfedezni gyakran ismétlődő, tipikus problémákat. Néhány olyan kategória van, amibe egynél több esetet lehet besorolni. Ezek közé tartozik a karbantartások során előforduló téves vágások, armatúrák tömörtelensége vagy meghibásodása, megszakítók meghibásodása, vízkifolyások.

A Nukleáris Biztonsági Szabályzat (NBSz) szerint az atomerőműnek a blokkokon bekövetkezett, a jelentési kötelezettség alá tartozó minden eseményről eseti jelentést kell benyújtania a magyar nukleáris hatósághoz. A jelentendő – jellemzően a nukleáris biztonságot befolyásoló - események körét az NBSz 1.25 számú útmutatója rögzíti. Ez a mutató a nukleáris biztonság egyik kulcsmutatója.

A.III.2.2 A hatóság által elrendelt kivizsgálások száma A.III.2.3

Hatóság által elrendelt kivizsgálások száma

Ez a mutató azokat a nem jelentésköteles eseményeket tartja számon, amelyek kivizsgálását az erőmű előzőleg nem kezdeményezte, azt a hatóság elrendelése alapján végezte el.

A jelentésköteles események száma a 2005 előtti időszakban 50 körüli értéken volt, 2005-2007 között 40 alá csökkent, majd a 2008-2010 években 30 körüli értékre csökkent. A 2011. évi eseményszám az erőmű üzemeltetési történetének eddigi legalacsonyabb értéke.

A mutató értéke 2007 óta folyamatosan csökkent, 2010-ben sikerült elérni az ideális értéket. 2011-ben viszont újra megnövekedett az esetek száma. 11

A Paksi Atomerőmű 2011. évi biztonsági mutatói B.I.1.2 ZÜHR működések száma

B. AZ ÜZEMELTETÉS BIZTONSÁGA B.I

Az elmúlt évekhez hasonlóan ZÜHR (aktív zóna üzemzavari hűtőrendszer) működés 2011-ben sem történt.

Biztonsági rendszerek és berendezések

A nukleáris biztonság első két alapelve kimondja, hogy eszközöknek kell rendelkezésre állni a reaktor biztonságos leállítására és biztonságos leállított állapotban tartására, valamint a remanens hő elszállítására a reaktorleállítást követően a várható üzemi események és a tervezési üzemzavari állapotok során és azokat követően. Ezek az eszközök a biztonsági rendszerek és berendezések.

B.I.1.3 Biztonsági villamos betáplálási rendszer működéseinek száma

A biztonsági villamos betáplálási rendszer éles működését kiváltó esemény nem történt 2011-ben. B.I.1.4 ÜV-3 működések száma

B.I.1

Az ÜV-3 szintű reaktorvédelmi működés eredményeként a szabályzó rúdcsoportok üzemi sebességgel történő leeresztésével a reaktor teljesítménye fokozatosan csökken.

Működések

B.I.1.1 Automatikus reaktorvédelmi (ÜV-1) működések száma

Míg a WANO mutató a 7000 kritikus órára jutó automatikus reaktorvédelmi működések számát jelzi, addig a BMR-ben a működések abszolút száma jelenik meg.

2011-ben az üzemeltetés során egy olyan esemény történt, amely ÜV-3 szintű védelmi működést idézett elő, a 2. blokkon egy hőmérsékletmérő hibája miatt rövid időre kiesett az 5. számú főkeringtető szivatytyú.

2011-ben újra sikerült ÜV-1 működés nélkül üzemeltetni a blokkokat.

12

A Paksi Atomerőmű 2011. évi biztonsági mutatói B.I.1.5 KÜTSZ működések száma

A BMR-ben további két rendszer (kisnyomású ZÜHR TJ és sprinkler - TQ) is részt vesz a mutató képzésében. A 40QD02 dízelgenerátor május 5-én a 40XLIP1 próba végrehajtása során nem indult el. Mivel az előző sikeres indítása február 10-én volt, a becsült üzemképtelenségi idő mintegy 1010 óra lett, ami a QD rendelkezésre állási mutató jelentős romlását okozta.

Az elmúlt évekhez hasonlóan a kiegészítő üzemzavari tápvíz szivattyúk (KÜTSZ) éles indítására 2011-ben sem volt szükség.

B.I.2

Rendelkezésre állás

B.I.2.1 A biztonsági rendszerek üzemképtelenségeinek száma

B.I.2.3 Biztonsági rendszerek próbák során felfedezett üzemképtelenségeinek aránya

A grafikonon látható értékek tartalmazzák a tervezett és a nem tervezett üzemképtelenségeket, valamint a meghibásodásokat is.

B.I.2.4 Dízelgenerátorok indítási megbízhatósága

2011-ben 166 dízel indítás történt, egy esetben történt sikertelen indítás.

2011-ben az üzemképtelenségek száma összesen 49 volt, ami megfelel a korábbi évek átlagának. Az üzemképtelenségek rendszerenkénti megoszlása: nagynyomású ZÜHR (TH) – 6, kisnyomású ZÜHR (TJ) – 6, sprinkler rendszer (TQ) – 9, üzemzavari tápvíz és kiegészítő üzemzavari tápvíz rendszer (RR) – 8, dízelgenerátor (QD) – 20.

A 40QD02 dízelgenerátor nem indulásának körülményeit a B41101 eseménykivizsgálás elemezte. A kivizsgálás során az indulás elmaradásának okát nem sikerült beazonosítani. B.I.2.5 A biztonsági rendszerek szivattyúinak indítási megbízhatósága

B.I.2.2 Biztonsági rendszerek rendelkezésre állása

A biztonsági rendszerek rendelkezésre állását alapvetően befolyásolják azok aktív elemei, a szivattyúk, amelyeknek szükség esetén indíthatóknak kell lenni.

A TH, RR és QD rendszerek rendelkezésre állása mutató megegyezik WANO mutatók fejezetben lévő mutatókkal.

13

A Paksi Atomerőmű 2011. évi biztonsági mutatói A biztonsági rendszerek szivattyúinak indítási megbízhatósága 2010-ben a TH,TJ,TQ rendszernél kiváló, az RR rendszernél jó volt.

B.II Felkészültség B.II.1

Üzemeltető személyzet

Az atomerőművi blokkok biztonsága szempontjából kiemelkedő fontosságú munkakörben foglalkoztatott dolgozóknál az önálló munkavégzéshez hatósági, vagy társasági jogosító vizsga sikeres teljesítése is szükséges. Mind a társasági jogosító vizsgák, mind pedig a hatósági jogosító vizsgák a sikeres jogosító vizsga időpontjától legfeljebb 3 évig vagy visszavonásig érvényesek. A jogosítványok érvényességét sikeres szintentartó jogosító vizsga letételével, az érvénytartamon belül kell meghosszabbítani.

A társasági vizsgára kötelezett munkavállalók vizsgázása során a 197 vizsgából 8 végződött sikertelenül. B.II.1.3 Oktatási intézkedések száma

A mutató azokat az oktatási jellegű intézkedéseket veszi számba, amelyek a jelentésköteles események kivizsgálása során kerülnek elhatározásra.

B.II.1.1 Sikertelen hatósági vizsgák aránya

A hatósági jogosító vizsgák letételére kötelezett munkaköröket az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatóság határozza meg, illetve jelöli ki.

A jelentésköteles események kivizsgálása során elhatározott oktatási intézkedések száma szoros összefüggést mutat a személyi hibás események számával, illetve a személyi hiba kategóriába eső beazonosított hiányosságok számával.

A mutató a hatósági vizsgára kötelezett üzemviteli és karbantartó személyzet felkészültségére utal. 2011ben a 160 vizsgából 4 végződött sikertelen minősítéssel.

B.II.2

Balesetelhárítás

B.II.2.1 Balesetelhárítási gyakorlatok értékelése során elhatározott, azonnali intézkedést igénylő javító intézkedések átlagos száma

B.II.1.2 Sikertelen társasági vizsgák aránya

Társasági jogosító vizsga letételére kötelezettek az atomerőmű biztonsága szempontjából kiemelt fontosságú üzemeltetői, karbantartói és háttérkiszolgálói munkakörök közül azok, amelyek nem tartoznak a hatósági jogosító vizsga szabályozás alá, de munkavégzésük az atomerőművi blokkok 1. és 2. biztonsági osztályába sorolt berendezéseivel van szoros kapcsolatban.

A 2011-ben végrehajtott 13 gyakorlaton egy olyan hiányosság merült föl, amelyre azonnali intézkedés meghozatalára volt szükség. Az intézkedés keretében az Automata Hívó rendszer Erőmű Irányító Központban lévő számítógépét fejhallgatós mikrofonnal látták el.

14

A Paksi Atomerőmű 2011. évi biztonsági mutatói B.II.2.2 Balesetelhárítási gyakorlatok javító intézkedéseinek hatékonysága

A korábbi évek csökkenő trendje 2008-ban megtört, viszont a 2009-2011. évi időszak nagyon jelentős javulást hozott. A javuláshoz az üzemeltetésben történő nagyobb odafigyelés, a berendezések műszaki állapotának javulása, illetve az időközben bevezetett Műszaki Üzemeltetési Szabályzat és Kezelési Utasítás módosítások járultak hozzá.

A javító intézkedések hatékonysága a gyakorlatokon felmerülő problémák ismétlődéséből származtatható. 2011-ben ismétlődő jellegű hiányosság nem fordult elő. B.II.2.3 Balesetelhárítási szakoktatáson résztvevők aránya

B.III.1.2 MÜSZ sértések száma

MÜSZ sértésnek tekintendő minden olyan esemény, amely során a MÜSZ korlátozás hatálya alá kerülés történik, és a MÜSZ-ben előírt intézkedések nem vagy nem az előírt időhatáron belül kerültek végrehajtásra, vagy a MÜSZ-ben előírt intézkedések végrehajtásra kerültek, de a korlátozás átlépése a megadott időn túl áll vagy állt fenn.

A balesetelhárítási szakoktatásokon résztvevők aránya 2011-ben 99.2% volt, ami biztosítja, hogy az érintettek széles köre elsajátítja a vészhelyzet során teendőket.

B.III Kockázat B.III.1 Konfigurációs kockázat A 2005-2007. évek során „becsúszott” 1-1 MÜSZ sértés kivétel nélkül a blokkok valamilyen tranziens üzemállapotában következett be.

B.III.1.1 MÜSZ korlátozás hatálya alá kerülések száma

Ide tartozik minden olyan esemény, amely során a Műszaki Üzemeltetési Szabályzat (MÜSZ) valamelyik korlátozása nem teljesül, de megszegése nem következik be, mivel az előírt intézkedések végrehajtásával a határértéket vagy az előírt állapotot helyre lehet állítani.

2008-2010-ben sikerült teljes mértékben megfelelni a hatósági elvárásnak. 2011-ben egy MÜSZ sértéssel járó esemény történt, amelynek kivizsgálása során számos javító intézkedés került megfogalmazásra. B.III.2 Kezdeti események B.III.2.1 Kezdeti események száma

A kezdeti esemény a tervezett üzemi állapotoktól eltérést eredményező olyan esemény, amely a létesítményen belüli műszaki okok, a személyzet beavatkozása vagy a külső környezetből eredő mesterséges vagy természetes eredetű hatás következtében jön létre, és várható üzemi eseményekhez, tervezési üzemzavarokhoz vagy balesethez vezethet.

15


2011-ben mindössze egy kezdeti esemény elemzése vált szükségessé, nevezetesen a 2. blokki 5. FKSZ néhány órás kiesése.

Megállapítható, hogy ez a kockázati összetevő a négy blokk esetében lényegében azonos. A hibahatáron belüli különbséget a blokkok között tapasztalható apróbb eltérések okozzák.

B.III.2.2 Kezdeti események által okozott feltételes zónasérülési valószínűség

B.III.3.2 Zónasérülési gyakoriság leállási állapotban

A 2. blokki 5. FKSZ kiesése, mint kezdeti esemény 1. szintű PSA modellel történt elemzése alapján megállapítható volt, hogy a vizsgált üzemi esemény a kockázatra gyakorolt hatása szempontjából elhanyagolható, mivel a hozzá tartozó feltételes zónakárosodási valószínűség értéke nagyon alacsony. Az esemény során tehát a blokk zónakárosodással szembeni védettsége magas volt.

A főjavítás és üzemanyag átrakás alatt a várható zónakárosodási gyakoriság 2011. évi aktualizált értéke 4.410-6, amely érték mindegyik blokkra érvényes. A 2011-ben lezárult leállási PSA hatósági felülvizsgálata keretében pontosításokat végeztek a modellekben (pl. kábel nyomvonalak tűzgátló burkolatainak figyelembe vétele), amelyek a mutató értékének javulását eredményezték.

B.III.3 Zónasérülési kockázat B.III.3.1 Zónasérülési gyakoriság (névleges teljesítmény üzem, belső kezdeti események)

A mutató az adott évi blokki főjavítások utáni referencia időpontra számított várható éves zónasérülési gyakoriság mértékével jellemzi az erőmű biztonságnövelő tevékenységét.

16

A Paksi Atomerőmű 2011. évi biztonsági mutatói B.III.3.3 Zónasérülési gyakoriság (névleges teljesítmény üzem, tűz jellegű kezdeti események)

viteli dokumentációkban rögzített kapcsolási állapotoktól 24 óránál hosszabb ideig tartó, eltérő állapot jön létre. Az ideiglenes módosításként kezelt eltérő állapotot az első műszakilag lehetséges időpontban meg kell szüntetni, azaz vissza kell állítani az ideiglenes módosítást megelőző, terv szerinti állapotot, vagy az ideiglenes módosítást átalakításként kezelve véglegesíteni kell.

A tűz kezdeti eseményeknek viszonylag jelentős, blokkonként különböző a szerepe a névleges teljesítményű üzemre jellemző kockázatban. Ennek oka az, hogy az egyes blokkokon kialakított kábelezés, a kábelek nyomvonalai és az egyes tűzszakaszokban található mennyiségei meghatározó módon eltérnek. Az ideiglenes módosítások száma a 2008-as kiugróan magas érték után két évig csökkent, 2011-ben azonban újra megnőtt.

B.III.3.4 Zónasérülési gyakoriság (névleges teljesítmény üzem, elárasztások)

C.I.1.2

A belső elárasztás hatása névleges teljesítményű üzem alatt továbbra sem elhanyagolható.

Csakúgy, mint az előző évben, a MÜSZ-től eltérő üzemállapot ideiglenes engedélyeztetésére biztonságnövelő átalakítások elvégzése miatt volt szükség 2011-ben is.

C. BIZTONSÁG IRÁNTI ELKÖTELEZETTSÉG C.I

Emberi tevékenység

C.I.1

Eltérés a tervszerű állapottól

C.I.1.1

Ideiglenes módosítások száma

MÜSZ hatálya alóli felmentések száma

Ideiglenes módosítás az a műveletsor, amelynek eredményeként a gépésztechnológiai, villamos, irányítástechnikai, számítástechnikai, vagy dozimetriai rendszereken - az érvényes megvalósulási tervtől, az adott üzemviteli dokumentációban rögzített paraméterektől, vagy kapcsolási értékektől, - az üzem17

A Paksi Atomerőmű 2011. évi biztonsági mutatói C.I.1.3

Üzemviteli utasítások száma

C.I.2.3

Az utasítások be nem tartásának aránya

Ez a mutató az üzemviteli dokumentumokban rögzítettektől ideiglenesen létrehozott eltérések számát tartalmazza, azaz az adott évben kiadott üzemviteli utasítások számát.

A mutató értéke a jelentésköteles események kivizsgálása során megállapított összes előírás sértés és az összes megállapított személyi jellegű hiba hányadosa.

A mutató értéke az elmúlt három évben igen kedvezően alakult.

A 2010-es kiugróan magas érték 2011-ben jelentőset javult, a jelentésköteles események kivizsgálása során megállapított összes emberi hiba egyharmada volt valamilyen előírás megsértése.

C.I.2

Emberi tényező

C.I.2.4

C.I.2.1

MÜSZ sértések száma

C.I.2.2

Emberi hibával terhelt események aránya

Munkavégzésre alkalmatlan állapot

A mutató azoknak az erőmű területére belépett munkavállalóknak a száma, akik bizonyítottan megsértik a társaság által előírt munkára képes állapot rendészeti szabályait.

A jelentésköteles események közül azokat számítjuk emberi hibával terhelteknek, ahol az esemény kivizsgálása során alapvető, közvetlen vagy hozzájáruló okként személyi vagy vezetési hiba kerül megállapításra.

Ez a mutató 2011-ben került be a rendszerbe, mivel a munkavégzésre alkalmatlan állapot tekintetében 2007 óta kedvezőtlen irányú változás volt megfigyelhető. Sajnos, a mutató 2011-ben is kedvezőtlenül alakult, az 55 esetből 9 esetben PA Zrt. aktív dolgozó esetében volt pozitív az alkoholszondás ellenőrzés eredménye.

2005-2008 között a mutató folyamatosan növekedett, az utóbbi években pedig a 35-45 %-os sávba került.

18

A Paksi Atomerőmű 2011. évi biztonsági mutatói C.I.3

Sugárvédelmi program hatékonysága

C.I.3.1

A sugárvédelmi kivizsgálási szint túllépések száma

számolt összes lekötött effektív dózis 0,31 személy*mSv, a gamma-sugárzásból eredő belső sugárterhelés 0,935 személy*mSv volt. A 2011. évi célok kitűzésénél a korábbi évekhez képest megemelésre került az éves cél (2800 személy*mSv) és a nem elfogadható érték (3200 személy*mSv) is, mivel a 2011. évre jelentős mértékű karbantartási és létesítési többletmunka került betervezésre. Az éves teljes kollektív dózis a megemelt célkitűzéseket is meghaladta. Ennek alapvető oka az, hogy míg 2010-ben a 4. blokki nagyjavítás 413 személy*mSv kollektív dózissal, addig 2011-ben az 1. blokki nagyjavítás 1254,5 személy*mSv kollektív dózissal járt. 2011-ben a főjavítások alatt számos pótmunka került sugárveszélyes körülmények között végrehajtásra (az 1. blokkon a reaktorakna elárasztás kiépítése, az SZBV csonkok javítása, a PRISE-szerelés, a hidrogén rekombinátorok telepítése mind a négy blokkon).

A korábbi évekkel ellentétben 2007-ben az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet kilenc dolgozó esetében jelezte a hatósági filmdózismérők kiértékelése alapján a külső sugárterhelés kivizsgálási szint ( 6 mSv/hó ) túllépését. A jogszabály alapján az ÁNTSZ Dél-dunántúli Regionális Intézete kivizsgálta az eseteket. A kivizsgálás a PA Zrt. terhére mulasztást nem állapított meg.

C.I.3.3

A radioaktív szennyeződés ellenőrzött zónán belüli terjedésének megítélése 2007 előtt a magasabb kategóriába sorolt helyiségek száma alapján történt. A 2007-ben bevezetett új mutató a helyiség átsorolásokon kívül már figyelembe veszi a 3 hónapnál hosszabb ideig létező forrópontokat (az ún. forrópontban a mért dózisteljesítmény érték minimum egy nagyságrenddel meghaladja a mérési pont környezetében átlagosan mérhető dózisteljesítményt) is. A mutató képzésénél a helyiség magasabb kategóriába sorolása a forróponthoz képest ötszörös súllyal kerül figyelembe vételre.

A 2008-2011. években nem fordult elő kivizsgálandó eset. C.I.3.2

Szennyezettség terjedése

Kollektív dózis

A grafikonon az oszlopok fölött a teljes kollektív dózis értéke, az oszlopok tövében a hatósági filmdozimetriai ellenőrzés alapján kapott kollektív dózis értéke látható. 2011-ben a külső- és belső- sugárterhelésből eredő teljes kollektív dózis 3392 személy*mSv volt. Ebből a hatósági film-dozimetriai ellenőrzés alapján kapott kollektív dózis 3284 személy*mSv, a TL-dózismérők kiértékelése alapján kapott kollektív dózis 103,5 személy*mSv, a neutronsugárzásból származó kollektív dózis 3,19 személy*mSv, a feljegyzési szint feletti vizelet trícium aktivitás-koncentrációkból

2011-ben három helyiséget kellett legalább egy kampány idejére magasabb kategóriába átminősíteni, és 25 forrópont növelte a mutató értékét.

19

A Paksi Atomerőmű 2011. évi biztonsági mutatói C.I.3.4

Folyékony és légnemű radioaktív kibocsátások

C.I.3.6

Kis- és közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladékok térfogata

A mutató az adott évben a hordókban elhelyezésre előkészített, szilárdított hulladékok (beleértve a konténert) mennyiségét adja meg.

2011-ben nem volt jelentős többlet kibocsátás, csak normál üzemi kibocsátások történtek. A Nukleáris Környezetvédelmi Üzem a kibocsátási és a meteorológiai adatok, illetve terjedési modell felhasználásával 2011-re is elvégezte a lakossági többlet sugárterhelés számítását. E számítás szerint a légköri és folyékony kibocsátásokból származó, a kritikus lakossági csoportra vonatkozó többlet lakossági sugárterhelés 2011-ben 48 nSv, ami olyan csekély mértékű, amit a lakosság minden tagja kb. 10 perc alatt megkap a természetes háttérsugárzásból. C.I.3.5

2011-ben az előző évek átlagához képest némileg kisebb mennyiségű kis- és közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladék keletkezett. C.I.3.7

Nagy aktivitású radioaktív hulladékok térfogata

A mutató térfogategységben adja meg az erőmű átmeneti tároló helyein tárolt nagy aktivitású szilárd hulladékainak nettó mennyiségét.

Kis- és közepes aktivitású folyékony radioaktív hulladékok térfogata

A mutató értéke évről-évre erősen függ attól, hogy az adott évben történt-e közbenső rúd csere, ami jelentősebb mennyiségű hulladékot okoz. A 2007. évi mennyiség 84%-a 57 db közbenső rúd cseréje során tervezett módon keletkezett. 2008-ban nem volt jelentősebb mennyiségű hulladékot okozó esemény illetve tervezett művelet, a 2009-2011. években az elhasználódott elnyelő kazetták képezték a nagyaktivitású hulladék meghatározó hányadát.

A lepárlások mennyisége 2006-ban jelentősen megnőtt, ami a 2. blokki sérült fűtőelemek jelenlétéből, és a fűtőelemekhez köthető műveletekből származott. 2007-ben a folyékony hulladék mennyiség lecsökkent a helyreállítás előtti átlagos szintre, a 20082010. években pedig gyakorlatilag egy állandó értéken stabilizálódott. 2011-ben kis- és közepes aktivitású folyékony radioaktív hulladékból jelentősen kevesebb keletkezett.

20

A Paksi Atomerőmű 2011. évi biztonsági mutatói C.I.4

Ipari biztonsági program hatékonysága

C.I.4.3

C.I.4.1

Baleseti munkaidő kiesés aránya

Ez a mutató az erőműben lévő többezer tűzjelző készülék megbízhatóságáról nyújt információt.

A mutató a munkabalesetek miatti táppénzes órák és az összes ledolgozott munkaóra aránya.

Nem valós tűzriasztások aránya

A mutató a 2010-es gyengébb értéke után 2011-ben lecsökkent az előző évek kedvező szintjére, mivel a mutatót képző balesetek között nem fordult elő különösen hosszú gyógyulást igénylő eset.

2009-ben megállt a tűzjelző központokra érkező téves tűzjelzések számának csökkenése, 2010-ben pedig növekedésnek indult, 2011-ben viszont újra csökkent. A harminc körüli éves érték megfelelően alacsonynak tekinthető.

C.I.4.2

C.I.4.4

1 nap vagy azt meghaladó munkaképtelenséggel járó munkabalesetek száma

Tényleges tűzesetek száma

A mutatót az NBSz 1.25 útmutatója alapján a hatóságnak bejelentett tűzesetek képezik.

A mutató megegyezik a WANO munkabaleseti mutatójával.

2011-ben NBSz szerinti jelentésköteles tűzeset nem történt.

A mutató a bevezetése óta a legkedvezőbb értékét 2009-ben érte el, de a 2010. évi érték is nagyon jónak ítélhető, ami 2011-ben is megismétlődött. A mutatót képző 7 munkabalesetből 3 közlekedés, 4 munkavégzés során következett be. A munkabalesetek kiváltó oka jellemzően a figyelmetlenség és a rossz mozdulat volt, de néhány esetben a környezetnek, a rosszul megválasztott, vagy rossz munkaeszköznek is jelentős szerepe volt.

21


C.II Javulásra törekvés

C.II.2

C.II.1

C.II.2.1 Az ismétlődő események száma

Önértékelés

Általában azokat az eseményeket tekintjük ismétlődőnek, amelyek közvetlen vagy alapvető oka hasonló és a korábban ezen okok megszüntetésére irányuló és végrehajtott javító intézkedések ellenére az esemény megismétlődött. A mutató a jelentésköteles események bázisán képződik.

Az önértékelési mutatók a biztonsági és minőségbiztosítási ellenőrzések hatékonyságát vizsgálják. C.II.1.1 C.II.1.2

Üzemeltetési tapasztalatok visszacsatolása

A független belső auditok végrehajtási aránya A független belsonsági ellenőrzések

C.II.1.3 A független belső auditok által feltárt eltérések átlagos száma

2011-ben csökkent a mutató értéke. A 10 ismétlődő eseményből 3 volt dózistúllépéses eset. További 5 esemény kötődött valamilyen megszakítóval illetve relével kapcsolatos, korábban is észlelt meghibásodáshoz. Ezeket az eseteket valamilyen műszaki megoldás alkalmazásával (általában típuscsere) igyekszik kezelni az illetékes szakterület. A dózistúllépéses esetek a munkavállalók szabálykövető magatartásával egyértelműen elkerülhetők. A nagy mennyiségben beépített (villamos) alkatrészek meghibásodási rátájának van egy gyárilag elfogadható mértéke (ami sajnos az esetek döntő többségében nem ismert), így a meghibásodások teljes kiküszöbölése valószínűleg nem megoldható ésszerű módon.

A mutatót 2005-től az auditált szervezetekre jutó eltérések átlagos száma alkotja. 2011-ben tovább javult a mutató értéke. C.II.1.4 A független belső biztonsági ellenőrzések által feltárt eltérések átlagos száma

2009-ben a felelős szakmai szervezet felülvizsgálta a biztonsági ellenőrzések hatékonyságát és jelentősen átalakította a vonatkozó szabályozási rendet. Az új elvek miatt jelentősen, mintegy 50%-al megnőtt az ellenőrzések száma és arányaiban több eltérés került megállapításra. 2010-ben közel azonos számú ellenőrzés mellett az észrevételek száma csökkent, a mutató ezzel jelentősen javult. 2011-ben a javuló trend tovább folytatódott.

22

A Paksi Atomerőmű 2011. évi biztonsági mutatói C.II.2.2 A hasznosított külföldi esemény jelentések indexe C.II.2.4 Késésben lévő jelentésköteles kivizsgálások részaránya

A WANO és a NAÜ hozzáférést biztosít a tagerőművekben bekövetkezett események adatbázisához. A külföldi tapasztalatok hasznosításának érdekében az erőmű folyamatosan feldolgozza az események jelentéseit és igyekszik hasznosítani a leszűrt tanulságokat. Ennek a folyamatnak a hatékonyságát hivatott mérni a hasznosított esemény jelentések indexe mutató.

2011-ben a 24 jelentésköteles esemény kivizsgálása közül egy zárult le egy napos késéssel. A mutató trendjében jelentős ingadozás figyelhető meg.

C.II.3

A beérkezett események típusuktól függően eltérő súllyal vesznek részt a hasznosítási folyamatban, amit a mutató is követ. Értelemszerűen a legnagyobb figyelmet a biztonsági szempontból leginkább fontos események kapják. 2011-ben a beérkezett több száz esemény szűrése után feldolgozásra jelölt 53 esemény közül 30 került hasznosításra.

Javító intézkedések hatékonysága

C.II.3.1 Jelentésköteles kivizsgálások késéssel rendelkező javító intézkedéseinek részaránya

C.II.2.3 A jelentésköteles kivizsgálások átlagos késése

A mutatót jelentősen érintő változás történt az új NBSz 2011 augusztusi kiadásával, hiszen a jelentésköteles esemény kivizsgálási jegyzőkönyvének beküldésére vonatkozó 30 napos kötelezettség 45 napra módosult.

2011-ben a cégvezetés továbbra is nagy figyelmet fordított a kivizsgálások javító intézkedéseinek végrehajtására, ennek fenntartása megerősítheti a kedvező irányú változást.

2011-ben a 24 jelentésköteles esemény kivizsgálása közül egy zárult le egy napos késéssel.

23

A Paksi Atomerőmű 2011. évi biztonsági mutatói C.II.3.2 Belső auditok késéssel rendelkező javító intézkedéseinek részaránya

C.II.3.4 Belső auditok javító intézkedései végrehajtásának átlagos késése

2008 előtt a mutató folyamatosan problémás volt, viszont az elmúlt négy évben jelentős javulás következett be.

A mutató 2011. évi értéke jelentősen javult az előző évhez képest, ami döntő részben a vezető auditor fokozott feladat utógondozói tevékenységének volt köszönhető.

C.II.3.3 Kivizsgálások javító intézkedései végrehajtásának átlagos késése

A késéssel rendelkező javító intézkedések végrehajtásának átlagos késése jelentősen csökkent az elmúlt évhez képest, azaz összességében javult a határidőre történő végrehajtás fegyelme.

24

A Paksi Atomerőmű 2011. évi biztonsági mutatói A 2011-es év sugárvédelmi szempontból megfelelőnek nevezhető. Az egyéni maximális sugárterhelés (15.9 mSv) alacsony maradt. A kollektív dózis tekintetében a 2011. évi célok kitűzésénél a korábbi évekhez képest megemelésre került az éves cél (2800 személy*mSv) és a nem elfogadható érték (3200 személy*mSv) is, mivel a 2011. évre jelentős mértékű karbantartási és létesítési többletmunka került betervezésre. Az éves teljes kollektív dózis a megemelt célkitűzéseket is meghaladta. Ennek alapvető oka az, hogy míg 2010-ben a 4. blokki nagyjavítás 413 személy*mSv kollektív dózissal, addig 2011ben az 1. blokki nagyjavítás 1254,5 személy*mSv kollektív dózissal járt. 2011-ben a főjavítások alatt számos pótmunka került sugárveszélyes körülmények között végrehajtásra (az 1. blokkon a reaktorakna elárasztás kiépítése, az SZBV csonkok javítása, a PRISE-szerelés, a hidrogén rekombinátorok telepítése mind a négy blokkon).

ÖSSZEFOGLALÁS A biztonsági mutatókat a korszerű, nemzetközi ajánlások alapján kidolgozott, a korábbi évek értékelésekor is alkalmazott struktúrában foglaltuk össze. Ez a rendszer tartalmazza egyben a biztonságot érintő események információit is. Külön, kiemelve értékeltük a nemzetközi összehasonlításra is alkalmas WANO mutatókat. A gyűjtött információk alapján kijelenthető, hogy a Paksi Atomerőmű négy blokkja 2011-ben is alapvetően a Műszaki Üzemeltetési Szabályzat előírásait betartva üzemelt. A reaktorok aktív zónájának ellenőrzése folyamatosan biztosított volt. A normál technológia üzemeltetése és karbantartása az előírások szerint történt, a biztonság szintje megfelelő volt. Az erőmű blokkjainak általános biztonsági állapotát névleges teljesítményen leginkább jellemző mutató, a belső, technológiai kezdeti eseményekre vonatkoztatott zónasérülési gyakoriság az elemzések szerint 2011-ben blokktól függően 5.110-6–5.210-6 1/év közötti, ami megfelel a hasonló korú nyugati erőművek értékének.

2011-ben három olyan sugárvédelmi szakterületet érintő esemény történt, amely kivizsgálást vont maga után. A radioaktív kibocsátások jóval a hatósági határérték alatt maradtak, hiszen az atomerőmű 2011-ben 0.2%-ban használta ki a kibocsátási korlátot. Összegezve a nukleáris környezetellenőrzés 2011. évi mérési eredményeit, kijelenthető, hogy az atomerőmű és a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója együttes hatása a környezetre sugárvédelmi szempontból elhanyagolható volt.

Az üzemanyag tömörsége az 2-3. blokkokon folyamatosan biztosított volt. A 4. blokkon a 2009. évi főjavítás során azonosításra és eltávolításra került az előző évi főjavítás során az aktív zónába berakott tömörtelen fűtőelemeket tartalmazó szabályozó kazetta. A 4. blokki üzemanyag megbízhatósági mutató érték 2010-ben javult. A 2011. évi mérések alapján nem zárható ki, hogy az 1. és 4. blokki aktív zónában van egy-egy tömörtelem fűtőelem-pálca.

A 2011-es évet sikeres évként lehet értékelni a Paksi Atomerőmű történetében, hiszen a nukleáris biztonság abszolút elsődlegességének biztosítása mellett sikerült rekordszintű termelési eredményt elérni.

Összességében elmondható, hogy a nukleáris biztonság szempontjából fontos mérnöki gátak megfelelően funkcionáltak.

Meggyőződésünk szerint az atomerőmű 2011. évi biztonsági teljesítménye is jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországon a Paksi Atomerőmű társadalmi elfogadottságának szintje továbbra is igen magas, a 2011. évi felmérések szerint 70% fölötti értékű.

A nukleáris biztonsági hatóság felé jelentésköteles és így központilag kivizsgált események száma 2011ben a teljes eddigi üzemeltetési időszak legalacsonyabb értéke volt. Reaktorvédelmi működés a reaktorok kritikus állapotában 2011-ben nem történt, a biztonsági berendezések rendelkezésre állása jónak mondható.

25


26


27


28

A Paksi Atomerőmű évi biztonsági mutatói TARTALOMJEGYZÉK

Recommend Documents