A Paksi Atomerőmű 2002. évi biztonságának értékelése Bevezetés A korábbi évekhez hasonlóan összeállításra került a Paksi Atomerőmű éves biztonsági eredményeit, tevékenységeit összefoglaló ismertető. A biztonsági értékelés a blokkok, illetve az erőmű 2002. évi biztonságára vonatkozó legfontosabb adatokat, az ellenőrzésekre, a tapasztalatok hasznosítására, az egyéb biztonsági tevékenységekre vonatkozó legjelentősebb információkat tartalmazza. Kiadványunk a legfontosabb biztonsági információkat közli: biztonsági mutatók, felügyelet, tapasztalatok, valamint egyéb, a biztonságra vonatkozó tudnivalók. A biztonsági mutatókat a korszerű, nemzetközi ajánlások alapján kidolgozott struktúrában foglaljuk össze. Ez tartalmazza egyben a biztonságot érintő eseményekkel kapcsolatos információkat is. A biztonsági ellenőrzések értékelése külön, széleskörűen, átfogó módon kerül bemutatásra. Kiadványunkban összefoglaljuk a befejezett biztonságnövelő program utáni biztonsági állapotot is. Reményeink szerint a szakemberek jelen kiadvány megismerése által meggyőződhetnek a Paksi Atomerőmű megfelelő biztonságáról. 1.
AZ ERŐMŰ MŰKÖDÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSE - BIZTONSÁGI MUTATÓK
A biztonsági mutatók rendszere (BMR) az erőmű különböző tevékenységeit jellemző olyan mutatók összessége, amelyek a biztonságos működés valamely területét, jellemzőjét mutatják be, számszerűsítik. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) ajánlása alapján kialakított új biztonsági mutató rendszer legfelső szinten három fő csoportot tartalmaz. Ezek mindegyike általános mutatók, azokon belül pedig stratégiai mutatók szerint csoportosítja a jellemző mutatókat. Ez utóbbiak közül a legfontosabbak a szövegben dőlt betűvel kerülnek bemutatásra. A lényeges, múltbéli adatokkal is rendelkező jellemzők (a négy paksi blokk mutatóinak számtani átlagai) összehasonlításra kerülnek a korábbi néhány év mutatóival és egyes esetekben az Atomerőműveket Üzemeltetők Világszövetsége (WANO) szerinti nemzetközi adatokkal. A WANO mutatók az eltérő értékelési célok miatt nem minden esetben részei a paksi biztonsági mutató rendszernek, bemutatásukra itt a megfelelő értékelési területnél kerül sor. 1.1.
Normál üzemmenet
1.1.1. Üzemeltetés - Nem tervezett kiesések Rendelkezésre állás (WANO mutató) A mutató a tervezett és nem tervezett teljesítmény kiesésekkel csökkentett termeléshez viszonyítja az elméletileg megtermelhető villamos energia mennyiségét. A rendelkezésre állás általános jellemzést nyújt az erőmű üzemeltetésének és karbantartásának színvonaláról. A Paksi Atomerőmű rendelkezésre állása igen jó, s évek óta a világátlag feletti. 2002-ben a mutató értéke az utóbbi évek átlagának felelt meg, az előző évihez képest kismértékű növekedés tapasztalható.
95
88,1
86,9
86,04
85,9
88,8
88,3
84,5
82,6
85
84,5
87,7
90
89,1
%
80
75 1997
1998
1999
2000
WANO
2001
2002
Paks
Megjegyzendő, hogy míg a világban a tendencia továbbra is javuló, addig a paksi érték stagnál. A főjavítások szervezettsége ugyan megállíthatóvá tenné a legjelentősebb kiesést okozó tényező romlását, de az elmúlt évek problémái, amelyek következményei még mindig hatnak, nem teszik lehetővé ennek megvalósítását. Belső okok miatt bekövetkezett nem tervezett termeléskiesések aránya (WANO mutató) A mutató a nem tervezett termeléskiesésnek az adott időszak alatt megtermelhető villamos energiához viszonyított aránya százalékban. Mértéke főleg a karbantartási és üzemeltetési tevékenységek, esetenként a tervezés hiányosságára utal. Tavalyi értéke a második legjobb, ami részben a WANO számítási módszer változásának is köszönhető, ugyanis nem kerül figyelembe vételre, ha négy hétnél rövidebb a tervezés és a kiesés közötti időtartam.
2,4
0,7
1,4
1,6
1,9
2
1,5
2,2 1,8
2,3
3
2,6
4 %
0,4
1
0 1997
1998
1999
WANO
2000
2001
2002
Paks
1.1.2. Állapot fenntartás 1.1.2.1. Karbantartás A javító karbantartások száma a tárgyi évben 4465 volt (az előző évi 5675-mal szemben), ami talán jobban tervezett megelőző karbantartási tevékenységre vezethető vissza. Az elvégzett és ütemezett javító karbantartások aránya 95,39 % volt, alig változott (96,89 %). A késve elvégzett javító karbantartások aránya 25,71 % volt (25,96 %). A megelőző illetve megelőző és javító karbantartások aránya 82,24 %-kal növekedést mutat (76,73 %), amely az említett javító karbantartások mennyiségének csökkenésével van összefüggésben. Sikertelen biztonságtechnikai felülvizsgálatok aránya 2002-ben a mutató értéke az előző évihez közeli szinten, annál kissé magasabban alakult. A karbantartási munkavégzés minősége ezen mutató alapján javuló tendenciát mutat.
20
17,6
% 15
10
8,5 5,7
5
3,3 1,5
1,7
2001
2002
0 1997
1998
1999
2000
1.1.2.2. Anyagminőség A vegyészeti mutató a legfontosabb szennyeződések koncentrációját követi figyelemmel a gőzfejlesztő leiszapolásban és a tápvízben. Értéke akkor 1, ha a szennyeződések koncentrációja az utolsó négy év átlaga. 2002-ben értéke az 1. blokk kivételével javult. Vegyészeti mutató 2001 2002
1. blokk 1,28 1,34
2. blokk 1,33 1,04
3. blokk 1,68 1,44
4. blokk 1,42 1,23
Az anyagminőség értékelési területén fontos paraméter a ciklusszám kihasználási mutató és a gőzfejlesztőkben ledugózott csövek aránya. Mindkét mutató a fontosabb berendezések paraméterváltozástól, életkortól függő állapotáról ad képet. Megmutatják, hogy az egy évre eredetileg jutó (egységnek minősített) tartalékhoz képest mekkora a következő évben felhasználható mennyiség. Így a mutató egynél kisebb értéke kedvezőtlen, míg ha egynél nagyobb, az a tartalék lassú fogyását jelzi. Mutató ciklusszám kihasználási mutató gőzfejlesztőkben ledugózott csövek aránya
1. blokk 0,3 2,56
2. blokk 1,0 1,68
3. blokk 0,9 1,8
4. blokk 1,1 1,84
A ciklusszám tekintetében az 1. és 3. blokki mutatók alacsony értéke a hurkok 137 báros nyomáspróbáinak fokozott ciklusszám kihasználásával magyarázható. A gőzfejlesztő csövek tartalékának fogyása a szigorú dugózási kritérium ellenére jó. 1.1.2.3. Fizikai gátak állapota Üzemanyag megbízhatóság (WANO mutató) Ez az index a primerköri víz stacioner jód-131 és jód-134 aktivitásának felületi urán szennyeződésre és teljesítményszintre korrigált, illetve egy konstans leiszapolási (víztisztítási) rátára normált értéke, tehát az üzemanyag inhermetikusságának mértékét fejezi ki. 17,76
25
0 1997
1998
1999 WANO (PWR)
2000
2001
1,17
0,722
3,49
0,96
4,3 0,22
5
3
10
4,25
7,64
15
3,8
A (I-131) (Bq/g)
20
2002
Paks
A 2002. évi blokki értékek rendre a következők: 0,06; 0,20; 4,33 és 0,09 Bq/g, amelyek mindegyike nagyságrendekkel a megengedett hatósági korlát (104 Bq/g) alatt van, ráadásul a 3. és a 4. blokkon
nagyságrendnyi javulás tapasztalható. (A 3. blokkon a 2001. évi nagyobb érték hátterében főleg az akkori decemberi javításra való leállás miatt felerősödött nagyobb jódaktivitás áll.) Az utóbbi évek második legjobb értéke a csökkenő 3. blokki jódaktivitásnak köszönhető. Hermetikus tér szivárgása A mutató blokkonként mutatja meg a főjavítások után elvégzett integrális tömörség-vizsgálatoknál mért szivárgásértékeket. (A megengedett érték 14,7 %/nap.) 1. blokk
3. blokk
4. blokk
12,2 5,63
5,58
5,806
6,05
10,16 4,93
6,1
5,68
5,32
9,79
10,99 5,85
6,39
10,2 5,02
6,19
12,21 5,11
4,31
5
10,40
13,13 10,00
10
2. blokk
14,3
% 15
0 1997
1998
1999
2000
2001
2002
Az eddigi integrális tömörségvizsgálatok eredményei alapján megállapítható, hogy azok valamennyi blokkon megfelelőek, az előző évihez hasonlóak. Az 1. blokki szivárgás a tömörtelenség feltárási és elhárítási tevékenység következtében az a 3.-4. blokkal együtt igen jó értékű. A 2. blokki érték romló tendenciát mutat, ezért a hibahelyek vizsgálata után az 1. blokkhoz hasonló javító, elhárító beavatkozás várható, feltehetően a már sikeres szlovák alvállalkozó segítségével. 1.1.3. Események 1.1.3.1. Jelentett események Jelentésköteles események száma 2002-ben 45 esemény került társasági szintű kivizsgálásra, mint a Nukleáris Biztonságtechnikai Szabályzat vonatkozó irányelve szerinti jelentésköteles esemény. Ez a szám mintegy 20 %-os csökkenést jelent az előző évi értékhez képest. 80 60 40
68
67
76
20
52
58
2000
2001
45
0 1997
1998
1999
2002
A blokkok közötti megoszlás (blokkonként rendre: 9, 8, 16, 10, közös: 2) viszonylag egyenletes képet mutat. Eltérést a korábbiakhoz képest a 3. blokkon jelentkező magasabb eseményszám jelent, azonban az események eloszlása az okok és berendezések szerint viszonylag egyenletes. A primerköri biztonsági szelepek vezérlő szelepe mágneses pótterhelésének meghibásodása (3 eset), valamint a KÜTSZ üzemképtelenség (2 eset) következett be egynél többször. Az események egy része valószínűségi módszerrel is elemzésre került: a 6 bekövetkezett kezdeti eseményt (két reaktorvédelmi működés, turbina kiesések, tápszivattyú kiesése és főgőzvezeték törés
védelem működése), valamint négy állapot jellegű eseményt vizsgáltunk. A PSA modellel végzett elemzések eredménye szerint az egyes eseményekből eredő feltételes zónasérülési valószínűség növekmény (dCCDP) 10-10 és 10-5 közötti. A jelentősnek mondható 10-6 határt túllépő két esemény a 4. blokkon bekövetkezett harmadik indokolatlan reaktorvédelmi működés (dCCDP=6,2 10-5) és főgőzvezeték törés védelem működése (dCCDP=2,4 10-6) volt. Az érintett rendszerek között a korábbi évekhez hasonlóan a dízelgenerátor és segédrendszerei szerepelnek a leggyakrabban (12). A reaktorvédelmi rendszer tavaly 7 esemény során volt érintett. Az okok jellegében a korábbi időszakokhoz hasonlóan az alábbi a megoszlás: berendezés személyi dokumentációs egyéb
2002 (2001) 26 % (58 %) 14 % (31 %) 3 % (6,7 %) 2 % (4,4 %)
gépészeti 3
villamos 8
irányítástechn. 14
egyéb 1
Bár az említett kivizsgált események között nem szerepelt, jelentős üzemeltetési és műszaki erőforrás igénye volt annak a jelenségnek, amely az 1.-3. blokkok primerköri forgalmának csökkenésével járt. A szakmai vizsgálatok, mérések és elemzések megállapították, hogy vasoxid tartalmú lerakódások keletkeztek a fűtőanyag-kötegek áramlási terében. A vasoxid megjelenése a korábban alkalmazott gőzfejlesztő dekontaminálási eljárásra vezethető vissza. Ezt a technológiát korábban is használták az erőműben, de az elmúlt években (2000-2001) a korábbiakhoz képest jóval nagyobb számban és ismétlődően alkalmazták a gőzfejlesztő hőcserélők karbantartása során. Előzetesen nem lehetett arra következtetni, hogy ennek a sikeres, a személyzet védelmét segítő tisztító eljárásnak ilyen következményei is lehetnek. Ezért alkalmazását leállították, helyette az elmúlt évben már más jellegű megoldásokat alkalmaztak. A reaktorból kiemelendő fűtőanyag helyére az erőműben rendelkezésre álló tartalékkészletből állítottak össze új, a 2003. szeptemberi főjavításig üzemelő fűtőanyag töltetet. A fűtőanyag cseréjével egyidejűleg más, évente ismétlődő ellenőrzést, karbantartást is végeznek. A kirakott, tovább hasznosítható üzemanyag kazettákat megtisztítják, majd újra felhasználják. Az erőmű rendelkezik az ehhez szükséges eszközökkel és eljárásokkal. A közvetetten jelentésköteles események száma 2002-ben 308 volt. Ezen eseményeket a hatósági előírás szerint nem szükséges kivizsgálni, és elég csak negyedévenként, összesítve jelenteni. A nagyobb érték a 3. blokki lerakódással kapcsolatban bevezetett üzemeltetési szigorítás miatti telítési tartalék limit elérések nagy számának az eredménye 1.1.3.2. Egyéb események 2002-ben a szakterületi, belső kivizsgálások száma 87 volt, amely jelentősen megnőtt az előző évi 47 értékkel összehasonlítva. Az év végén kidolgozott eljárásrend szerint ilyen vizsgálatra egyéb fontos esemény bekövetkeztekor van szükség, amit az érintett szakterület végez a biztonsági szervezet közreműködésével. 1.2.
Az üzemeltetés biztonsága
1.2.1. Biztonsági rendszerek és berendezések 1.2.1.1. Működések Reaktorvédelmi (ÜV-1) működések száma (WANO mutató) A WANO mutató a 7000 kritikus órára jutó automatikus reaktorvédelmi működések számát jelzi. Azt fejezi ki, hogy mennyire sikerül elkerülni azokat a termohidraulikai vagy reaktivitás tranzienseket, amelyek automatikus védelmi működéshez vezetnek. A saját mutató ezen védelmi működések blokkonkénti számtani átlagát adja meg kritikus állapotban az automatikus és a kézi működtetéseket is figyelembe véve. 2002-ben nem történt kézi reaktorvédelmi működtetés.
0,89 0,55
0,50
0,5
0,25
0,74
0,75
0,74
1,02
1
0,75
1,5
1,00
1,25
2
0 1997
1998
1999 WANO
2000
2001
2002
Paks
A reaktor kritikus állapotában bekövetkezett védelmi működések közül három a 4., míg egy a 3. blokkon következett be. Közülük egy olyan van, amelynél egy már korábban ismert jelenség (a gőzfejlesztő szintmérések problémája) okozta a védelmi működést. Két eseménynél rejtett hiba került felszínre. A negyedik eseménynél emberi hiba is jelentős szerepet játszott. Az ÜV-1 működések az alábbiak voltak: 2002. július 2-án a 4. blokkon az egyik 400 kV-os gyűjtősín feszültség alá helyezése során a megszakító bekapcsolásakor pólus-földzárlat lépett fel. A védelmi működések következtében a blokk országos hálózat felőli kapcsolata is megszűnt. A védelem működése miatt a 6 kV-os elosztók tartalék betáplálásra tértek át. Az SZBV kazetták energiaellátása váltóáramúról egyenáramú betáplálásra tért át, majd „SZBV betáplálás kiesett” jelre ÜV-1 működés történt. A 4. blokk 6 kV-os tartalék energia rendszerén is erős feszültségletörés lépett fel. A védelmi működéseket követően a blokk állapotát sikeresen stabilizálták. Az eseményt követő ellenőrzések során megállapították, hogy a védelmet generáló feszültségfigyelő relék indokolatlanul ejtettek el. 2002. július 13-án a 4. blokkon, a „teherledobás házi üzemi teljesítmény szintre” tranziens ellenőrzését végezték. A 400kV-os megszakító kikapcsolása után indokolatlan "alacsony gőzfejlesztő szint" védelmi jelre ÜV-1 működés történt. A turbina gyorszárók zártak, a házi üzem energiaellátását a kifutó turbina energiája biztosította, ami miatt magas frekvencia értékre kialakult a teljes feszültség kimaradás védelmi jel. Mindhárom biztonsági rendszeri elosztó levált a normál betáplálásról, és indultak a dízelgenerátorok. A lépcsőzetes indítási program mindhárom biztonsági rendszeren rendben lefutott. A generátor lekapcsolódását követően a 6 kV-os blokkelosztók feszültség csökkenésre sikeresen átkapcsoltak a tartalék betáplálásra. 2002. július 31-én a 4. blokk névleges teljesítményén a reaktorvédelmi rendszer próbaüzeme folyamatban volt. Az új teszt számítógép telepítése után a megfelelő működést ellenőrizték. A program végrehajtása során dp>5 bar gőzvezeték törés jelre védelmi működés indult, majd ennek következtében ÜV-1 működés történt. A központi teszt számítógép Y csatornához történt csatlakozásakor nem megfelelő teszt alapállapot betöltődés történt. A sikertelen X rendszeri kapcsolatfelvétel miatt a működőképesség ellenőrzésére indított teszt során az X rendszeren továbbra is a korábban letöltődött hibás adatbázis volt. Így az Y és az X készleten is létrejött az indító jel, ami a 2/3 logikának megfelelően védelmi működést indított. Mind a hat gőzfejlesztő körbezáródott és a fő keringtető szivattyúk leálltak. Mivel a turbinák továbbra is üzemeltek, a főgőzkollektorban igen gyorsan leesett a nyomás, ami főgőzkollektor törés jelet indítva védelmi működést okozott. 2002. december 5-én 3. blokk csökkentett teljesítményénél működött az egyik nagynyomású előmelegítő nyomásretesze, ezért gőzoldalról kizáródott. A blokk felterhelése közben megkezdték gőzoldali üzembevételét. Mivel az előmelegítők üzembe vétele során elmulasztották a védelmet bénítani, és a pillanatszerű gőznyomásváltozás következtében a védelmi szintmérések nem valós értéket mutattak, határvízszint védelemre ÜV-1 működés következett be az „utolsó üzemelő turbina kiesett” jelre. A reaktor szubkritikus állapotában hat védelmi működés történt. Ezen események hatása a berendezésekre jelentősen kisebb, mint a kritikus állapotban bekövetkezett működéseké, de mindenképpen jelzésértékkel bírnak. A magas számot az okozta, hogy az 1. blokkon három azonos
okú esemény következett be az álló blokk állapotnak megfelelőnél magasabb neutron fluxus jelre. A fennmaradó három esemény közül kettőnél emberi hiba volt a domináns. Egyéb működések A zóna üzemzavari hűtőrendszeri (ZÜHR) működések, a kiegészítő üzemzavari tápszivattyú (KÜTSZ) működések száma 0 volt 2002-ben, vagyis ilyen működések nem történtek. A biztonsági villamos betáplálási rendszer működések száma 3, a teljesítmény korlátozó működések száma 2 volt, ami nem magas érték, a beavatkozás pedig a megengedett teljesítményszint tartását célozta. 1.2.1.2. Rendelkezésre állás A biztonsági rendszerek üzemképtelenségeinek száma 68 volt. Ez rendszerenként: nagynyomású ZÜHR - 5, kisnyomású ZÜHR - 5, sprinkler - 7, üzemzavari tápvíz és lehűtő rendszer - 12, dízelgenerátor - 39. Ezen értékek tartalmazzák a tervezett és a nem tervezett üzemképtelenségeket, valamint a meghibásodásokat is. Biztonsági rendszerek rendelkezésre állása (WANO mutató) A fenti üzemképtelenségekből a következő rendelkezésre állási (rendelkezésre nem állási) értékek adódtak a különböző funkciót ellátó biztonsági rendszerekre (berendezés üzemképtelenség / a rendszer elvárt üzemképességi ideje / ágak száma): Rendszer nagynyomású ZÜHR kisnyomású ZÜHR sprinkler rendszer üzemzavari tápvíz és lehűtő rendszer
1. blokk 3,57 10-4 2,63 10-4 5,27 10-4 7,90 10-5
2. blokk 8,12 10-3 8,50 10-3 8,50 10-3 2,94 10-4
3. blokk 0 0 3,97 10-2 1,63 10-3
4. blokk 0 0 0 5,79 10-5
Erőmű 2,12 10-3 2,19 10-3 1,22 10-2 5,16 10-4
A biztonsági rendszerek rendelkezésre állása a korábbi néhány év folyamán javuló tendenciát mutatott. 2002-ben a romlást az a stratégiaváltás okozta, hogy üzem közben gyakrabban került sor berendezés kivételre hibafeltárás vagy elhárítás céljából. Az alábbi grafikon a biztonsági villamos betáplálási rendszer üzemképtelenségét (rendelkezésre nem állását) mutatja. 1E-3
14
12
12 10 8 6 4
4
3
2
2
1997
1998
2
1
1
2
3
2
1,2
0 1999 WANO
2000
2001
2002
Paks
Dízelgenerátorok indítási megbízhatósága A dízelgenerátorok sikeres indításának aránya 2002-ben az 1.-2. blokkon 98 %-os, míg a 3.-4. blokkon ismét teljes volt. Az 1.-2. blokk esetében a segédrendszerek hibajavítása volt a fő ok.
97
100,0 98,0
97,6
98,9
99,2
99,2
99,0
99,2
100
97,5
98
98,8
99
100
% 100
96 95 1997
1998
1999 1.-2. blokk
2000
2001
2002
3.-4. blokk
A biztonsági rendszerek szivattyúinak indítási megbízhatósága (nagynyomású ZÜHR-100 %, kisnyomású ZÜHR-100 %, sprinkler-100 %, üzemzavari tápvíz és lehűtő rendszer-97,8 %), tehát ezen aktív berendezések működési megbízhatósága a korábbi évekhez hasonlóan igen jó. A gyakoribb 4. blokki üzemzavari tápszivattyú kiesés kiküszöbölésére intézkedés történik. 1.2.2. Felkészültség 1.2.2.1. Üzemeltető személyzet A jellemzők ezen csoportja az üzemviteli személyzet felkészültségére utal. A 2002. év során a sikertelen hatósági vizsgák aránya 1,06 %, ami a szokásos 3 % körüli értéknél jobb. A sikertelen belső vizsgák aránya 1,12 %, ami kismértékű emelkedést mutat. A megtartott társasági tanfolyamok, az eseménykivizsgálások oktatásra vonatkozó javító intézkedéseinek száma 22 volt a múlt évben, ami a duplája az előző értéknek. Ez a képzések hatékonysága növelésének kiemelt fontosságát jelzi. 1.2.2.2. Balesetelhárítás A balesetelhárítási gyakorlatok hatékonyságát jellemzik a következők. A BESZ gyakorlatok során tett észrevételek száma 19, ami a több gyakorlatra vezethető vissza. A BESZ gyakorlatok javító intézkedéseinek hatékonysága (az ismételten hozott javító intézkedésék száma) 0, a BESZ gyakorlatokon és oktatásokon résztvevők aránya 91,42 % volt. Mindkét érték a gyakorlatokon való aktív, tudatos részvételre utal. 1.2.3. Kockázat 1.2.3.1. Konfigurációs kockázat MÜSZ korlátozás hatálya alá kerülések száma Ide tartozik minden olyan esemény, amely során a MÜSZ valamelyik korlátozása nem teljesül, de megszegése nem következik be, mivel az előírt intézkedések végrehajtásával a határértéket vagy az előírt állapotot helyre lehet állítani. (Egy eseménynél több MÜSZ hatály alá kerülés is bekövetkezhetett.) 2002-ben a növekedés a 3. blokki lerakódással kapcsolatban bevezetett üzemeltetési szigorítás miatti telítési tartalék limit elérések nagy számának az eredménye.
350 300 250 200 150 100
104
91
50
304
226
209
48
58
30
42
25
1998
1999
2000
2001
2002
0
jelentésköteles
közvetetten jelentésköteles
MÜSZ sértések száma A beszámolási időszakban három alkalommal következett be MÜSZ sértés, ami megfelel a korábbi évek átlagának. Az egyes események között közvetlen összefüggés nem mutatható ki. (Az 1998-as évi kiugróan magas érték a hatóság eltérő értelmezésére vezethető vissza.). 10 8
9
6 4 4 2
3
3
0 1997
1998
2
2
1999
2000
2001
2002
1.2.3.2. Kezdeti események A mutatók jól jellemzik azt a kockázatot, ami a valószínűségi elemzésekből származó, potenciálisan zónasérüléshez vezető kiindulási események okozhatnak bekövetkezésükkel, illetve az akkor fennálló más meghibásodással. Mutató kezdeti események száma kezdeti események által okozott feltételes zónasérülési valószínűség
1. blokk 0
2. blokk 0
3. blokk 2
4. blokk 4
Összes 6
0
0
6,11 10-8
6,49 10-5
6,49 10-5
A kezdeti események száma alacsony, az okozott zónasérülési kockázat magasabb értékét a már említett, védelmi működéssel járó 4. blokki tranziensek okozták. 1.2.3.3. Zónasérülési kockázat Zónasérülési gyakoriság (névleges teljesítményen) A mutató az adott évi blokki főjavítások utáni referencia időpontra számított várható éves zónasérülési gyakoriság (CDF) csökkenésének mértékével jellemzi az erőmű biztonságnövelő tevékenységét. A PSA segítségével rangsorolt biztonságnövelő intézkedéseknek (BNI) köszönhetően az erőmű blokkjain a CDF névleges teljesítményen, belső, technológiai kezdeti eseményekre több mint egy nagyságrenddel csökkent. Az évenként aktualizált, pontosított (úgynevezett "élő") PSA modellek a kisebb átalakítások hatását, valamint a blokkok különbözőségét is figyelembe veszik.
A zónasérülési valószínűség leállási állapotban, főjavítás és üzemanyag átrakás alatt a névleges teljesítményű érték nagyságrendjén van, annál valamivel magasabb, 2,81 10-5, amely érték mindegyik blokkra érvényes. A zónasérülési gyakoriság (belső eredetű) veszélyekre, azaz tűz és elárasztás kezdeti eseményekre, névleges teljesítményen, a négy blokkra készült számítások alapján a következő volt: Mutató zónasérülési gyakoriság (belső eredetű) tűz kezdeti eseményekre zónasérülési gyakoriság (belső eredetű) elárasztási kezdeti eseményekre 1.3.
1. blokk 5,25 10-6
2. blokk 8,21 10-6
3. blokk 9,02 10-6
4. blokk 1,57 10-5
9,05 10-6
7,09 10-6
8,23 10-6
1,85 10-6
Biztonság iránti elkötelezettség
1.3.1. Emberi tevékenység 1.3.1.1. Eltérés a tervszerű állapottól A terület mutatói a munkatervezés, valamint a nem tervezett állapotok kezelésének megfelelőségét jelzik. 2002-ben az ideiglenes módosítások száma 128, a MÜSZ hatálya alóli felmentések száma 2, a tervszerű kapcsolási állapottól való eltérések száma 229 volt. Ez mindegyik mutatónál javulást jelent, ami a második esetben 50 %. 1.3.1.2. Emberi tényező Emberi hiba miatt bekövetkezett események száma A személyi hibás események száma jelenleg átlagosnak mondható. Az esetek nagyobb része az üzemeltető, kisebb számban a karbantartó illetve más személyzet hibája vezethető vissza.
20 15 10 13
5
13
13
14
13
1999
2000
2001
2002
7 0 1997
1998
Az utasítások be nem tartásának aránya az összes személyi hibák számához képest a kivizsgálások alapján 77 %. Mivel új mutatóról van szó, a növekedésből nehéz lenne következtetést levonni. 1.3.1.3. Sugárvédelmi program hatékonysága A sugárvédelmi kivizsgálási szint (6 mSv) elérésére egy alkalommal sem került sor 2002-ben, akárcsak az azt megelőző évben, ami a sugárvédelmi előírások betartását jelzi. Ugyanakkor az ezt el nem érő, ám jelentésköteles, a sugárvédelmet érintő esetekben öt központi kivizsgálásra került sor. Kollektív dózis (WANO mutató) A mutató az erőmű és a külső vállalkozók összes dolgozója, valamint a látogatók által kapott egésztest besugárzásból eredő külső sugárterhelés egy blokkra vonatkoztatott értéke, amelyet a hatósági doziméterek mérése alapján képeznek. 1,5
személyxSv/blokk
1,08
1,00
0,99
0,9 0,91
1
0,74
0,72 0,5
0,83 0,62
0,51 0,37
0 1997
1998
1999 WANO
2000
2001
2002
Paks
A kollektív dózis 2001-hez képest 413,0 személy·mSv-tel nőtt. Ennek kialakulásához nagyban hozzájárult, hogy a reaktortartály tisztítások miatt mind a négy blokkon teljes zónakirakásos főjavítás volt. Ezen kívül az SZBV hajtástok- és csonkjavítások is jelentős kollektív dózissal jártak. A teljes kollektív dózisból a PA Rt. munkavállalói 33 %-kal, míg a külső vállalkozók munkavállalói 67 %-kal részesedtek. A magasabb kategóriába sorolt helyiségek száma azon technológiai eseteket jelzi, amelyek kiegészítő sugárvédelmi intézkedéseket igényeltek. Tavaly 3 ilyen eset volt, ami nem jelentéktelen javulás az előző évihez (5) képest. Folyékony radioaktív kibocsátások A mutató a stroncium (Sr-90), a trícium (H-3) és a korróziós hasadási termékek kibocsátására utaló összes-béta aktivitást mutatja a hatósági korlát százalékában. A folyékony radioaktív kibocsátások értéke a korábbi évekhez hasonlóan alacsony szinten volt.
100 % 80
60
40
20
0 1997
1998
1999 T-beta
2000 Sr-90
2001 H-3
2002
A trícium növekményt az I. kiépítésen megkezdett hulladék víz feldolgozás eredményezte, az összbéta növekedés oka pedig az XZ tartályok főjavításkor kibocsátott vízében megnövekedett összes-béta koncentráció volt. Légnemű radioaktív kibocsátások A mutató a radioaktív nemesgázok és a radioaktív jód kibocsátását mutatja a hatósági korlát százalékában. A mutató az erőművi blokkok eddigi üzemideje alatt folyamatosan nagyon kis érték, és 2002-ben is jóval a hatósági korlát alatt volt, sőt tovább csökkent. A radioaktív nemesgázok kibocsátása 0,4 %, a radioaktív jód izotópoké (I-131 egyenértékben): <0,1 %, a radiostronciumé 0,1 % volt. 10 % 8 6 4 2 0 1997
1998
1999 2000 nemesgázok
2001 Sr-90
2002
Kis és közepes aktivitású folyékony radioaktív hulladékok térfogata A lepárlások mennyisége 2002-ben összesen 260 m3 volt. Ez növekedést jelent az előző évihez (165 m3) képest, amelynek oka egy áttárolási művelet során jelentkezett probléma volt. Kis és közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladékok térfogata A mutató az eltelt időszak alatt a hordókban elhelyezésre előkészített, szilárdított hulladékok (beleértve a konténert) mennyiségét adja meg egy blokkra átlagolva. Értéke az elmúlt évek folyamán kis ingadozásokkal, de állandó értéket mutatott, és mindig a világátlag alatt maradt.
m3/blokk
80,0 56,5
60,0 34
40,0
30
33
32
26
20,0
0,0 1997
1998
1999
2000
2001
2002
A 2001. évi 2. blokki 1. akna rekonstrukciós munkák miatt bekövetkezett növekedés után tavaly ismét átlagos volt a mutató. Nagy aktivitású radioaktív hulladékok térfogata A mutató térfogategységben adja meg az erőmű átmeneti tároló helyein tárolt nagy aktivitású szilárd hulladékainak mennyiségét. 2002-ben - a növekedés ellenére - alacsony volt a mutató értéke. m3/blokk
0,886
1,0 0,8 0,6
0,450
0,443
0,420
0,4 0,2
0,085
0,160
2001
2002
0,0 1997
1998
1999
2000
1.3.1.4. Ipari biztonsági program hatékonysága Baleseti mutató (WANO mutató) A mutató számszerűen kifejezi a 200 ezer munkaórára eső, egynél több napos munkaképtelenséget (nem számítva a baleset napját), vagy munkaképesség-korlátozást okozó balesetek számát. Megmutatja az erőműben dolgozó személyzet munkavédelmének hatékonyságát. Míg a világátlag folyamatos csökkenést mutat, addig nálunk a mutató 1999-ig folyamatosan romlott. A kiemelt figyelem és a megtett javító intézkedések ellenére értéke tavaly csak kismértékben javult, az utóbbi négy év átlagának felel meg. A háttérben többnyire közlekedésből eredő baleset van. 1,5 1,2
0 1997
1998
1999 WANO
1,05
1,08 0,23
0,3
0,43
0,72
0,41
0,59
0,3
0,49
0,6
0,98
1,22
0,9
2000 Paks
2001
2002
Baleseti munkaidő kiesés aránya azt jelzi, mekkora munkaidő kieséssel jártak a munkabalesetek a teljes ledolgozott munkaidőhöz képest. A mutató a tavalyi évben 0,074 % volt, ami az előzőnél negyedével alacsonyabb érték. Ez a stagnáló balesetszám mellett csökkenő munkaidő kiesést mutat. A nem valós tűzriasztások aránya és a tényleges tűzesetek száma az utóbbi évek legjobb eredményét mutatja. Utóbbi nem is történt, ami talán a tűzveszélyes munkákra fordított figyelmet jelzi. db
db
20
300 243 200
161 123 93
4
87
5
3
0
150
0
150
12
11
12 8
250
17
16
1997
1998
1999
tényleges tűzeset ek
2000
2001
100 50
2002
nem valós tűzr iaszt ások száma
1.3.2. Javulásra törekvés 1.3.2.1. Önértékelés Ezen új terület a saját biztonsági és minőségbiztosítási ellenőrzések mennyiségét és hatékonyságát vizsgálja. A független belső auditok végrehajtási aránya 2002-ben 107,7 % volt. Így tavaly is sikerült teljesíteni a havonkénti egy auditra vonatkozó tervet. A független belső auditok által feltárt eltérések száma nőtt, értéke 127 (51), amit az eredményezett, hogy az elmúlt két évben javult az auditok előkészítése és a vezetői odafigyelés. A jelentősnek
mondható számbeli növekedés összefüggésben van a vizsgált szervezetek számának növekedésével is. A független belső biztonsági ellenőrzések végrehajtási aránya 218 % volt, vagyis jelentős mennyiségű nem tervezett többlet ellenőrzésre került sor. A független belső biztonsági ellenőrzések által feltárt eltérések száma 53, ami a 409 ellenőrzés ismeretében (13,0 %) közepes érték. 1.3.2.2. Üzemeltetési tapasztalatok visszacsatolása Az ismétlődő események száma a kivizsgált események közül 20. Az előző évihez képesti növekedést részint új, részint visszatérő ismétlődések okozzák, amelyek közt valamelyest nagyobb az ismétlődő személyi hibák száma. A kivizsgálások átlagos késése tavaly 10 nap, a késésben levő vagy késéssel lezárt kivizsgálások részaránya 15,6 % volt. Ez kevesebb késve lezárt kivizsgálást, ugyanakkor nagyobb mértékű késést jelent az érintett eseményeknél. 1.3.2.3. Javító intézkedések hatékonysága A javító intézkedések időben való végrehajtása teheti csak hatékonnyá a vizsgálatok eredményét. 2002-ben a kivizsgálások késésben levő javító intézkedéseinek részaránya - 52,6 %, végrehajtásuk átlagos késése - 19,9 nap volt. Ez különösen a részarány esetében jelentős javulás a korábbi 78,2 %-hoz képest. A belső auditok késésben levő javító intézkedéseinek részaránya - 45,8 %, végrehajtásuk átlagos késése - 15,2 nap. Itt a jelentősebb javulást a késési idő hossza mutatja.
2.
BIZTONSÁGI ELLENŐRZÉSEK ÉS FELÜGYELETI TEVÉKENYSÉGEK
2.1.
Az üzemeltetés biztonsági ellenőrzése és felügyelete
2.1.1. Üzemelő blokkon végrehajtott ellenőrzések 2.1.1.1. Ellenőrzések A Biztonsági Főosztály (BIFO) jegyzőkönyvvel lezárt ellenőrzéseinek száma 2002-ben 172 volt. Az ellenőrzések számának az ellenőrzött területek szerinti eloszlását az alábbi ábra mutatja be. 1,2%
9,9% 29,1%
ÜKTEP blokkállapot átfogó
26,2%
ÜVUT 11,6% 22,1%
program eseti
Az üzemi próbák (ÜKTEP) ellenőrzéseinek arányát alapvetően a hatóság által tervezett ellenőrzések száma és a próbák jellege, míg a blokkállapot ellenőrzések arányát a vonatkozó utasítás minimum előírása (1 ellenőrzés / hó / blokk) határozta meg. Nagy arányuk ellenére számuk a tárgyév alatt kissé csökkent. Hat ÜKTEP ellenőrzésre a próba elmaradása vagy a ciklusidő megváltozása miatt nem került sor. Az átfogó ellenőrzés kategória a negyedéves ellenőrzés során végzett, máshol nem szereplő ellenőrzés típusokat fedi le. Az üzemviteli utasítások (ÜVUT) ellenőrzésének aránya az összes ellenőrzés között azt jelzi, hogy a korábbi, növelésre irányuló szándékot sikerült megvalósítani. Ugyanakkor az összes kiadott üzemviteli utasításnak még így is csak 11,5 %-át (16 db) sikerült ellenőrizni. 2002-ben is alacsony mértékben, 2 %-ban került sor az üzemviteli programok végrehajtásának ellenőrzésére. A 44 db üzemviteli program 4,5 %-át (2 db) ellenőrizte a biztonsági szervezet. 2.1.1.2. Ellenőrzési eredmények Az ellenőrzések tárgya az ellenőrzött területre vonatkozó követelmények teljesülésének vizsgálata. 2002-ben 25 ellenőrzés (14,5 %) zárult észrevétellel. A mutató előző évi értékével (18 %) összehasonlítva látható, hogy az üzemviteli tevékenységeknél a szabályozás és a végrehajtás szorosabb összhangja valósult meg. Az alábbi táblázat az adott ellenőrzési fajtán belül az észrevétellel zárultak arányát jelzi. Ellenőrzött terület megnevezése Üzem közbeni próbák Blokkállapot Blokkok negyedéves átfogó ellenőrzése Üzemviteli utasítás Nem tervezett, eseti ellenőrzés Összesen
Észrevételes ellenőrzések (2002) száma (db) 5 3 11 2 5 25
aránya (%) 16 12 44 8 20 100
Észrevételek aránya (2000) 18 15 56
A fenti táblázatból megfigyelhető, hogy a negyedéves átfogó ellenőrzések esetén az észrevétellel zárult ellenőrzések aránya az előző évi értékhez képest 2002-ben 12 %-kal csökkent, de továbbra is magas értékkel rendelkezik, ami ezen ellenőrzések fontosságát jelzi. A negyedéves trendet vizsgálva év elején az átfogó, év végén az eseti és az üzemviteli utasítások ellenőrzések esetében volt több észrevétel. Az utóbbi a lerakódási problémákból adódó több üzemviteli utasításra és megnövekedett figyelemre is visszavezethető. 2.1.2. Főjavításon levő blokkok ellenőrzése A főjavítás alatti biztonsági ellenőrzések egy hányada a főjavítás alatti tevékenységek szerves része, másik nagy részük (technológiai próbák) kötelező végrehajtását szabályozás írja elő. 2002-ben a tervezettel (148) szemben 237 ellenőrzésre került sor. A túlteljesítés a programok és egyéb ellenőrzések területén jelentkezik. A végrehajtott ellenőrzések döntő többségét a technológiai próbák ellenőrzései adták. A 237 db jegyzőkönyvezett ellenőrzésből 22 (9 %) zárult észrevétellel. Az észrevételek kétharmada a próbák ellenőrzése során született többnyire a tesztelési utasítások hiányosságai miatt. 2.1.3. Oktatás ellenőrzés A félévenként egy előírt oktatás ellenőrzéssel szemben 5 ellenőrzésre került sor: - üzemeltető személyzet szinten tartó képzése - 2; - sugárvédelmi oktatás; - atomerőművi ismeretek tanfolyam; - kommunikációs oktatás. Ezen ellenőrzésekből 1-1 db az első három negyedévben, míg 2 db a IV. negyedévben történt. Így az oktatás ellenőrzés egyenletesnek mondható. Az ellenőrzések közül egy sem zárult észrevétellel. 2.2.
A karbantartás és a minőség ellenőrzése
A tevékenység egyrészt az erőmű különböző szervezeti egységei működésének a Minőségbiztosítási Szabályzat szerinti vizsgálatát és a beszállítók tevékenységének ellenőrzését, másrészt az erőmű blokkjain végzett karbantartási tevékenységek előkészítésének, a karbantartás végrehajtásának, illetve a karbantartási folyamat tisztaszerelési követelményeinek betartásával kapcsolatos ellenőrzését, valamint a nagyrészt a főjavításokra eső minőségellenőrzési felülvizsgálatokat fedi le. 2.2.1. Minőségbiztosítási felülvizsgálatok és a karbantartás ellenőrzése Az elmúlt évben 13 belső audit lett betervezve és 14 került végrehajtásra, amelyek során 127 eltérés és 59 javító szándékú javaslat került rögzítésre. Az auditok során 36 feladat született, amelyek a Központi Feladatkövető Rendszerben is rögzítésre kerültek, így a végrehajtás folyamata követhető. A beszállítói auditok terén 83 minősítésre került sor 2002-ben. A beszállítói minősítések számának növekedését az új minősítések (23-ról 32-re) és a minősítés kiegészítések (9-ről 15-re) számának növekedése eredményezte. A 2002-ben végrehajtott auditok nagy része sikeres volt. Két időszakos audit eredménye sikertelen lett, mely alapján a minősítések visszavonásra kerültek. Egy időszakos audit eredménye feltételesen sikeres lett, mely esetben a minősítést megkapták, de tevékenységi körük korlátozásra került. Az auditok során összesen 143 db eltérést regisztráltunk. Ezek közül 70 enyhe, 72 közepes, 1 súlyos minősítést kapott. Az éves karbantartások ellenőrzése egyaránt kiterjedt a karbantartás előkészítésére és végrehajtására. Az előzetes és végleges főjavítási tervek úgy tartalmi, mint formai színvonal szempontjából megfelelőek voltak, így a hatóság a beküldött terveket elfogadta és engedélyezte a főjavítás végrehajtását. Rendszeresen végeztünk - a vonatkozó eljárásrendeknek megfelelően - jegyzőkönyvvel dokumentált ellenőrzéseket a karbantartás alatt lévő blokkokon. Az ellenőrzések összegzéseként megállapítható, hogy a megbontott berendezésekre és a tisztaszerelési munkákra vonatkozó technológiák, előírások betartásra kerültek. Az ellenőrzés alapján megállapítható, hogy a karbantartási folyamatok az előírásoknak megfelelően kerültek végrehajtásra az ellenőrzött
területeken, a megbontott berendezéseknél a jelölő fóliákat több esetben lezárásra használták. Tovább kell javítani a területi rendet és tisztaságot. Az ellenőrzések száma a blokk leállások alatt végzett karbantartási munkáknál - éves szinten - 46 volt, főjavításokon kívüli karbantartásoknál 29 volt. Olyan lényeges eltérést, amely a folyamat minőségét befolyásolta volna nem találtunk. A képzettségi előírások is ellenőrzésre kerültek karbantartást végzőknél, összesen 239 főnél. Eltérést 3 főnél találtunk, a hiányosságokat határidőre pótolták. 2.2.2.
2.2.2.
Minőségellenőrzés
A tárgyi vizsgálatok típus szerinti eloszlását a következő ábra mutatja: A vizsgálatok típus szerinti eloszlása (db) Tömörségpróba
102
Tisztasági
21 61
Szuperkontroll
4147
Szerkezeti 24
Szerelés ellenőrzés
89
Szemrevételezés
551
Nyomáspróba 53
Működési próba Méretellenőrzés
5
Hivatalos próba
230
Gyártóművi átvétel
153
Feltöltéses próba
63 36
Egyéb
734
Beállítás 0
500
1000
1500
2000
2500
3000
3500
4000
4500
A Minőségellenőrzési Osztály (MEO) 2002-ben összesen 6269 vizsgálatot hajtott végre. A MEO által végzett megfelelőség ellenőrzések kétharmadát a szerkezeti vizsgálatok, illetve még nagy hányadát a beszállítások és nyomáspróbák ellenőrzése adta. Az elvégzett vizsgálatokból 1,5 % zárult sikertelen minősítéssel, ami jelentős javulás az elmúlt két évhez (5,7 %, 3,3 %) viszonyítva. 2002-ben a MEO folytatta a szuperkontroll ellenőrzéseket. Az év folyamán összesen 61 ilyen vizsgálat került végrehajtásra, melyek közül 8 (13,1 %) sikertelen minősítést kapott. Ez jóval magasabb, mint normál vizsgálatok során tapasztalt sikertelen vizsgálati arány. Az eredményeket figyelembe véve megállapítható, hogy a szakmai minőségellenőrzési tevékenység színvonalát javítani kell. 2.3.
Munka- és tűzvédelmi ellenőrzések
A Munka-és Tűzvédelmi Osztály felügyeleti tevékenysége során munkavédelmi, tűzvédelmi és emelőgép biztonsági általános cél- és utóellenőrzéseket végez. Az osztály által 2002-ben végzett ellenőrzések: Általános ellenőrzés Célellenőrzés Kockázat értékelés ATÜ célellenőrzés Összesen
Munkavédelmi 121 338 459
Tűzvédelmi 40 81 422 543
Emelőgép biztonsági 286 769 1055
Összesen 40 488 1107 422 2057
Az általános ellenőrzés egy-egy szervezeti egységre, a célellenőrzés egy viszonylag szűkebb területre, vagy munkafolyamatra terjed ki, míg az utóellenőrzés az ellenőrzések során feltárt hiányosságok felszámolásának ellenőrzését jelenti.
A munkavédelmi ellenőrzés a munkaterület, munkahely, munkaeszköz, munkafolyamat, valamint a személyi védőeszközök használatának és megfelelőségének ellenőrzésére, a tűzvédelmi ellenőrzés a tűzvédelmi előírások, a tűzveszélyes tevékenységek és a tűzvédelmi berendezések megfelelőségének ellenőrzésére terjed ki. Az emelőgép biztonsági ellenőrzések során az emelőgépek, targoncák állapotát, valamint az emelési technológiák betartását ellenőrizzük. Ebben az évben a létesítményi tűzoltóság is önálló ellenőrzéseket hajtott végre, ami kiterjedt a villamos szakterület általános, az üzemi területek tűzvédelmi és a tűzveszélyes tevékenységek szúrópróbaszerű ellenőrzésére. A munkavédelmi és a tűzvédelmi hatóság is rendszeres ellenőrzéseket végez. Ezek során a társaság elmarasztaló határozatot nem kapott, pénzbírságot nem szabtak ki. 2.4.
Sugárvédelmi ellenőrzések
Az atomerőműben végzett sugárvédelemi ellenőrzés 2002-ben is alapvetően két fő területre, a munkahelyi sugárvédelemre és a nukleáris környezetvédelemre terjedt ki. 2.4.1. Munkahelyi sugárvédelem A munkahelyi sugárvédelmi ellenőrzés legfontosabb feladatai az elmúlt évben is a személyi sugárterhelés, a sugárveszélyes munkavégzés és az ellenőrzött zóna sugárzási, illetve kontaminációs viszonyainak ellenőrzéséhez és felügyeletéhez kötődtek. 2002-ben a külső forrásból származó sugárterhelés ellenőrzésére 29882 db film-dózismérőt, 32019 db TL-dózismérőt, 2279 db munkaszintű neutron-dózismérőt és 59 db lokális-dózismérőt adtunk ki a munkavállalóknak. A 2002. évi legnagyobb egyéni sugárterhelés 19,39 mSv, amely jelentősen az 50 mSv/év hatósági dóziskorlát alatt volt, és nem érte el az atomerőmű egyéni sugárterhelésre vonatkozó saját célkitűzését (< 20 mSv/év) sem. A film-dozimetriai ellenőrzés alapján 2002-ben a kollektív dózis 2933,4 személy·mSv volt, amelyhez további 59,8 személy mSv a csak TL-doziméterrel ellenőrzött dolgozók sugárterheléséből és 11,3 személy·mSv a neutron-sugárzásból származó sugárterhelésből adódott. A belső sugárterhelés ellenőrzésére az atomerőmű 5408 egésztest számlálást és ugyanennyi vizelet trícium aktivitáskoncentráció mérést végzett az elmúlt évben. Fontos kiemelni, hogy az érzékeny és nagyszámú belső sugárterhelés ellenőrzés egyetlen esetben sem mutatott 0,1 mSv effektív lekötött dózisnál nagyobb sugárterhelést. Az elektronikus doziméterek széleskörű alkalmazása a munkahelyi sugárvédelem egyik fontos eszköze volt 2002-ben is, azonban jelentős változás az előző évekhez képest, hogy teljes körűvé tettük a dolgozók operatív doziméterrel történő ellátását. Az operatív dozimetriai ellenőrzés az elmúlt évben is lehetőséget adott a sugárterhelés folyamatos felügyeletére és a munkaszintű sugárterhelés meghatározására. A sugárveszélyes munkavégzés engedélyezését és ellenőrzését alapvetően a sugárvédelem műszakos személyzete a Dozimetriai Szolgálat hajtotta végre. Ha a munkavégzésből származó egyéni sugárterhelés előzetes becslés szerint elérhette a 0,2 mSv-et, a tevékenységet csak dozimetriai engedéllyel lehetett végrehajtani. A kiemelten sugárveszélyes munkák végrehajtásához a dozimetriai engedély mellett a sugárvédelmi védőintézkedéseket részletező munkaprogram is szükséges volt. 2002-ben a Dozimetriai Szolgálat 3782 db dozimetriai engedélyt adott ki, bár ezek jelentős hányadánál végül a személyi sugárterhelés egyetlen munkavállaló esetében sem érte el a 0,2 mSv-et. A sugárveszélyes munkavégzés helyszíni ellenőrzése a kiemelten sugárveszélyes munkák teljes körére, az egyéb dozimetriai engedéllyel végzett munkák döntő hányadára kiterjedt az elmúlt évben is. Az ellenőrzött zóna sugárzási és kontaminációs viszonyainak ellenőrzése egyrészt a sugárvédelmi ellenőrző rendszer folyamatos távméréseivel, másrészt helyszíni mérésekkel történt. A négy blokkon telepített 1000 távmérés biztosította a főbb technológiai rendszerek működésének, illetve az ellenőrzött zóna egyes területeinek folyamatos sugárvédelmi ellenőrzését. A helyszíni mérések célja a telepített mérőrendszerrel kapott adatok pontosítása és kiegészítése volt. A helyszíni mérések alapján összeállított és a munkavállalóknak kiadott dózistérképek, illetve a szintén helyszíni mérések során azonosított lokálisan magasabb dózisteljesítményű területek ismerete nagyban segítette a sugárterhelés optimalizálását.
2.4.2. Nukleáris környezetvédelem A nukleáris környezetvédelmet 2002-ben is a kétszintű ellenőrzés jellemezte. A kibocsátás- és környezetellenőrzés távmérőrendszerei által szolgáltatott mérési adatokat a mintavételezésen alapuló izotópszelektív, és a radioaktív izotópok kémiai-fizikai formáira is felvilágosítást adó mérések egészítették ki, illetve pontosították. A kibocsátás-ellenőrzés az atomerőműből feltételezetten kibocsátásra kerülő összes radioaktív izotópra kiterjedt függetlenül attól, hogy azok kibocsátására vonatkozik-e hatósági kibocsátási korlát. A folyékony és légnemű kibocsátásokból kb. 4000 mintavétel történt, amely a különböző méréseket figyelembe véve közel 7000 mérési adatot eredményezett. A környezetellenőrzés keretében - a kibocsátás-ellenőrzésnél már ismertetett megközelítést alkalmazva - az atomerőmű 30 km-es környezetből vett kb. 4000 minta feldolgozása és mérése történt meg. 2.5.
Környezetvédelmi ellenőrzések
A Környezetvédelmi Csoport 2002-ben 39 db helyszíni környezetvédelmi ellenőrzést hajtott végre, valamint részt vett - a környezetirányítás szempontjait képviselve - a belső auditokon. Az ellenőrzések tapasztalatai alapján a környezetvédelmi tevékenység alapvetően a jogszabályi és hatósági előírásoknak megfelelően folyt. A hatósági ellenőrzések és az auditok során jogszabályi nem megfelelőséget nem tapasztaltak. A belső szabályozásokban előírt környezetvédelmi feladatok teljesítési színvonala a KIR előauditra és tanúsítási auditra történő felkészülés során sokat javult. A külső és belső ellenőrzések során az alábbi fő problémák merültek fel, amelyek megszüntetésére intézkedések lettek meghatározva és végrehajtva: szelektív hulladékgyűjtés nem megfelelősége; munkahelyi hulladék nyilvántartások hiányosságai; hiányzó, vagy nem megfelelő hulladékgyűjtő edényzet felirat; a munkahelyen használt veszélyes anyagokról biztonsági adatlap nem, vagy nem teljes körűen áll rendelkezésre; a KIR rendszer, ill. a belső szabályozás ismeretének hiányosságai; környezetvédelmi feladatok, ill. képzettségi előírások munkaköri leírásokban nem jelennek meg. A Környezetvédelmi Csoport feladata a felszínalatti vizekből és talajból előírt - nem nukleáris környezetvédelmi mérések elvégeztetése. A 2002-ben elvégzett mintavételek száma 367. A mintavételek számánál nem vettük figyelembe a nem hatósági határozatok alapján - rendkívüli környezetszennyezés lehetőségének vizsgálata, csőtörések környezetének vizsgálata - végzett mintavételeket. 3.
A NEMZETKÖZI TAPASZTALATOK HASZNOSÍTÁSA
3.1.
A kapott információk és forrásaik
2002-ben a WANO internetes információs rendszerén keresztül 174 eseményjelentés jutott el a Paksi Atomerőműhöz, amelyek közül 10 db ENR (tájékoztató jellegű eseményjelentés), 66 db EAR (elemzéses eseményjelentés), 98 db MER (vegyes eseményjelentés) volt. Ezen kívül 4 db SER (jelentős eseményjelentés) és 2 db SOER (jelentős üzemeltetési tapasztalatokat összefoglaló eseményjelentés) érkezett az év folyamán. Valamennyi esemény a társaság Intranet hálózatán keresztül terjesztésre került, havonta megjelentek a beérkezett események rövid leírását tartalmazó magyar nyelvű címlisták. Összesen 34 db eseményjelentés teljes terjedelemben lefordításra és terjesztésre került a szakmai szervezetekhez. Mivel 5 db eseményjelentés terjesztése a fordítás időigénye miatt átcsúszott a 2003. évre, valamint 34 db 2001-es eseményjelentés terjesztése is átkerült 2002-re, összesen 68 db WANO eseményjelentés került a szakterületekhez további feldolgozásra.
A NAÜ IRS rendszerén keresztül 44 db eseményjelentést kaptunk. Ezek közül 8 db esemény került teljes terjedelemben lefordításra és terjesztésre, valamint az összes esemény rövid összefoglaló fordítását kapták meg a szakterületek. Az IRS és WANO információs rendszer közötti átfedés miatt a 2002-ben érkezett IRS események közel 50 %-a korábban már megjelent WANO eseményként. Az év folyamán az eseményjelentéseken kívül több, hasznos információt tartalmazó dokumentum is érkezett és került terjesztésre alapvetően tájékoztatás céljából a karbantartás és az ismétlődő események megakadályozása tárgyában. Más erőművek és szervezetek által feltett kérdésekre 9 alkalommal adtunk választ a WANO hálózaton keresztül, szükség esetén bevonva az érintett szakterületeket. A PA Rt. 2002-ben 7 kérdést tett fel tapasztalatcsere céljából közvetlenül az atomerőműveknek, illetve a WANO regionális központokon vagy az Internetes hálózaton keresztül. Kérdéseinkre összesen 14 választ kaptunk más erőművektől. Egy kérdésünk maradt válasz nélkül. A Paksi Atomerőműben három, 2002-ben bekövetkezett eseményről összesen 6 db jelentés készült a nemzetközi szervezetek (NAÜ, WANO) számára: A 21-34-es koordinátájú SZBV hajtáscsonk deformációjának észlelése a II. blokk főjavítása során Hőeltávolítás biztonsági funkció csökkenése a 30RR01D001 KÜTR szivattyú üzemképtelensége miatt A 2. blokk leállítása az A110/2 kábeltérben kialakult tűz következtében 3.2.
A tapasztalatok felhasználása
2002-ben lezárult a "Nem tervezett sugárterhelése" témájú WANO SOER 2001-1 esemény feldolgozása. Az Üzemeltetést Vizsgáló Bizottság által elhatározott három feladat (dózis térkép és képzések) a tárgyévben végrehajtásra került. Két SER esemény tekintetében az ÜVB a szakterületek hatáskörébe utalta a feladatokat, míg négy SOER és SER eseménynél nem volt szükség intézkedés meghatározására. Négy korábbi, 1999-es és 2000-es WANO SOER és SER esemény (hálózat kiesés, tranziensek, súlyos vihar) feldolgozása is lezárult. Az ÜVB által elhatározott 9 feladatból 8 teljesült, míg a maradék egy befejezése 2004-ben várható. 3.3.
A tevékenység hatékonyságának növelése
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 2001. októberi OSART vizsgálata is észrevételben javasolta a külföldi tapasztalatok visszacsatolása hatékonyságának növelését. A javaslat alapján az OSART intézkedési tervben az ÜBO tett intézkedéseket WANO útmutató és más külföldi erőművek tapasztalatai alapján. A 2002-ben módosításra került a külföldi tapasztalatok hasznosítására irányuló eljárásrend a következők szerint: - A szakterületeknek 60 napon belül kell elvégezni a kiszűrt eseményjelentések elemzését. - Az eseményjelentések terjesztése a szakterületek felé a visszajelzési formalappal ellátva történik az egységes és értékelhető visszacsatolás és nyilvántartás érdekében. A módosított eljárásrend egyeztetése után lényegesen javult a szakterületek aktivitása. 4.
BIZTONSÁGNÖVELŐ INTÉZKEDÉSEK
4.1.
4.1.
A BNI program megvalósulása
2002-ben befejeződött a Paksi Atomerőmű Rt. biztonságnövelő intézkedéseinek (BNI) programja. A program végrehajtása jelentősen javította az erőmű biztonságát, s egyúttal lehetőséget nyújtott a világban addig felhalmozott üzemeltetési tapasztalat hasznosítására is. A biztonságnövelő intézkedések végrehajtásával a Paksi Atomerőmű biztonsága világszínvonalúvá vált, elérte a hasonló korú nyugati atomerőművek biztonságának szintjét.
Az 1986-ban elkezdett biztonságnövelő tevékenység minőségileg 1996-ban alakult át konkrét, egyedi költségvetésű programmá. Folyó árakon az első fázisban mintegy 2,4 milliárd forintnyi, a második fázisban közelítőleg 50 milliárd forintnyi beruházás történt a BNI keretében. A biztonságnövelő intézkedések 1996-tól a nukleáris hatóság Időszakos Biztonsági Felülvizsgálatának előírt feladati között is szerepeltek. A PA Rt. ezen tevékenységek végrehajtását kiemelt figyelemmel, megfelelő erőforrások biztosításával végezte, amelyek státuszáról rendszeresen beszámolt. A lezárult program következtében megvalósult biztonsági színvonalat nemzetközi fórumok és szervezetek is elismerték. A BNI eredményességét egy blokkon egy kb. 330 napos kampány során belső eredetű kezdeti esemény, tűz, belső elárasztás következtében, vagy a kampányt követő üzemanyag átrakásra (főjavításra) történő leállás alatti zónasérülési valószínűséggel lehet jellemezni. Ez az érték ma 5,3 105 , több mint egy nagyságrendet javult kimutatottan elsősorban a bevezetett biztonságnövelő intézkedések következményeként. 4.2.
A biztonságnövelés főbb területei
A biztonságnövelés terén lebonyolított tevékenységeket - a célokat tekintve - az alábbiak szerint lehet csoportosítani: - a berendezések igénybevételének csökkentése (pl. reaktortartály nyomás alatti hőütés kockázatának mérséklése); - - a biztonsági berendezések megbízhatóságának növelése (villamos betáplálás, tűzbiztonság, védelmek diverzitása, a gőzfejlesztők vészhelyzeti tápvíz ellátása stb.); - - a tranziens kezelés javítása (gőzfejlesztő kollektor törés kezelése, mesterséges feszmentesítés megszüntetése, stb.); - - a konténment felülvizsgálata [hidrogénkezelés, a konténment viselkedése extrém körülmények között, hűtőközeg vesztés (LOCA) álló kábelezés és műszerezés, stb.]; - - földrengésállóság növelése; - - felkészülés a tervezésin túli üzemzavarokra; - - tűzbiztonság javítása; - - operátort támogató eszközök és eljárások, az operátori megbízhatóság növelése 4.3.
A biztonságnövelés eredményei
A biztonság, a biztonságos üzemelés színvonala nehezen mérhető, számszerűsíthető. Ezért is volt fontos a paksi blokkok külső, független vizsgálata, amelyet az atomerőmű vezetése a kezdetektől támogatott. Az ilyen, rendszerint nemzetközi szervezetek által végzett vizsgálatok a biztonság javulását, az üzemeltetés és karbantartás, valamint a biztonsági kultúra fejlődését mutatták többnyire nem mérhető jellemzők vizsgálatával. A biztonság átfogó értékelésére irányult AGNES projekt az 1990-es évek közepén az elvégzett determinisztikus és valószínűségi (PSA) elemzések alapján már számszerűsítette a biztonságot: A névleges teljesítményre, belső, technológiai kezdeti eseményekre vonatkozó várható, éves, átlagos zónasérülési gyakoriság (CDF) akkor 5 10-4/év értéket tett ki (a 3. blokkra). Tulajdonképpen az AGNES projekt volt az alapja a most befejezett BNI programnak, mivel véglegesítette a biztonságnövelő intézkedések listáját, és meghatározta azok prioritását. A PSA elemzések révén specifikálni lehetett azon intézkedéseket, amelyek kiemelkedő a zónasérülési kockázathoz való hozzájárulása, így a kockázati tényezők eloszlását egyenletessé lehetett tenni. A BNI lista része lett az Időszakos Biztonsági Felülvizsgálatból fakadó hatósági feladatoknak is. A legfontosabbnak minősíthető BNI a kiegészítő üzemzavari tápvízrendszer (KÜTR) átalakítása volt. A rendszer reaktorcsarnokba való áthelyezése után a névleges, belső technológiai CDF érték egy nagyságrendet csökkent blokkonként. Az ez utáni legfontosabb intézkedések a mesterséges feszmentesítés megszüntetése, valamint a primerköri megtáplálással-leürítéssel való üzemzavari hűtés, ami további mintegy feléreharmadára csökkentette az említett kockázatot.
Kiemelendő az emberi tevékenység megbízhatóságának növelésére irányuló projekt, melynek hatása számszerűleg nehezen kimutatható, ám a biztonságos, megbízható munkavégzésre való hatása mégis jelentős. A reaktorvédelmi rendszer rekonstrukciója a kapcsolódó irányítástechnikai (gőzfejlesztő védelmi) átalakításokon keresztül javított a nukleáris biztonságon. Jelentős a hatása még az üzembiztonság javításában, hiszen világszínvonalú védelmi rendszer került ezzel a blokkokon beépítésre. Az úgynevezett "élő PSA", azaz a valószínűségi modellek karbantartása, a számítások évenkénti elvégzése révén a zónasérülési kockázat rendszeresen követhető. A BNI révén javuló biztonsági szint javulása az alábbi ábrán követhető (egy blokkra):
1/év
Zónasérülési kockázat az 1. blokkon az egyes blokkállapotok alatt, különböző belső és veszély jellegű forrásokból 7,00E-04
6,00E-04
5,00E-04
elárasztás
4,00E-04
tűz leállás 3,00E-04
névleges
2,00E-04
1,00E-04
0,00E+00 1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
A nem névleges teljesítményű állapotra vonatkozó PSA elemzések 1995. évi referencia időpontra voltak érvényesek első alkalommal. Az ábrából is egyértelműen látható, hogy a kampányt követő üzemanyag átrakásra (főjavításra) történő leállás alatti zónasérülés kockázata a névleges állapothoz képest jelentős, az elemzett első időszakokat kivéve annál magasabb. A biztonságnövelés hatása ezen állapotban 1999-től kiemelkedő, területei ezen időszakra a következők voltak: A reaktorcsarnoki nehéz teher daruzások biztonsági felülvizsgálata, a biztonságos daruzási útvonalak meghatározása. Nyitott reaktoros üzemállapotokban intézkedések a téves útvonalállítás ellen, a szekunderköri hűtőközeg vesztéssel induló üzemzavarok bekövetkezési esélyének csökkentésére. A karbantartási munkákból származó maradó hibák csökkentésének érdekében a próbák megfelelő tervezése, a tapasztalati adatok felhasználása. A tűz és elárasztás kockázat elemzések 1999-es referencia időszakra készültek el először. Az ezekből fakadó javító intézkedések végrehajtása 2000-től további biztonságjavulási eredménnyel járt. Ezek között néhány fontosabb: Tűzjelző és oltásvezérlő rendszer korszerűsítése. Tűzoltó rendszer kialakítása a fő keringtető szivattyúk motorjaihoz. Turbinák haboltó rendszerének rekonstrukciója. A generátorokhoz olaj és hidrogén vészleürítő rendszer létrehozása.
A BNI program minőségét, az annak befejezésekor elérhető magas biztonsági színvonalat már a program utolsó fázisában elismerték a nemzetközi nukleáris szervezetek és az Európai Unió részéről is. ÖSSZEFOGLALÁS A gyűjtött információk alapján kijelenthető, hogy a PA Rt. négy blokkja 2002-ben is alapvetően a Műszaki Üzemeltetési Szabályzat előírásait betartva üzemelt. A reaktorok aktív zónájának ellenőrzése folyamatosan biztosított volt. A technológia üzemeltetése és karbantartása az előírások szerint történt, a biztonság szintje megfelelő volt. Az erőmű általános biztonsági állapotát névleges teljesítményen jellemző mutató, a belső, technológiai kezdeti eseményekre vonatkoztatott zónasérülési kockázat az elemzések szerint 2002-ben tovább csökkent. Az atomerőmű radioaktív kibocsátásai a tavalyi évben is jelentősen a hatósági korlát értékei alatt maradtak. Az atomerőmű működéséből származó, a kritikus lakossági csoport tagjait érő többlet sugárterhelés az elmúlt évben is néhány órányi természetes háttérsugárzásból származó sugárterheléssel egyenértékű volt. Folyamatos volt a környezetvédelmi ellenőrzés. A 2. blokk tömörsége javítandó. A műszaki kérdések mellett nagy hangsúlyt kapott az emberi tényező értékelése, hatékonyságának javítása, képzése is. A szisztematikus képzési rendszer és az állapot orientált üzemzavari kezelési utasítások oktatása jelentősen hozzájárult ezen cél megvalósításához. A saját és külföldi tapasztalatok hasznosítása segített a javító szándékú intézkedések meghozatalában. A nukleáris biztonsági hatóság felé jelentésköteles és így központilag kivizsgált események száma csökkent. A reaktorvédelmi működések száma eggyel nőtt. Az év folyamán nem következett be olyan esemény, amely akár a személyzet, akár a lakosság egészségét veszélyeztette volna, vagy radioaktív anyagok környezetbe történő rendkívüli kikerülésével járt volna. Továbbra is javítandó terület a munkabalesetek helyzete. Az első három blokk üzemanyag kazettáin jelentkezett vasoxid lerakódás kezelésére külön team alakult. Annak véleménye, az orosz elemzés és a gazdaságossági számítások alapján azóta megtörtént a szennyezett zóna cseréje és tisztításra való előkészítése a 3. blokkon. A bemutatott statisztikákat és értékelést is figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy hasonlóan a korábbi évekhez, az erőmű blokkjainak és a létesítmény egészének biztonsága a 2002. évben is megfelelő volt. A végrehajtott biztonságnövelés megfelelő alapot nyújt a teljesítménynövelés és a tervezett élettartamon túli üzemeltetés megvalósítására.
