A. OM azonosító:

Debreceni Szakképzési Centrum Baross Gábor Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma 4030 Debrecen, Budai Ézsaiás u. 8/A. OM azonosító: 203033

Pedagógiai program Pályaorientáció, gyakorlati oktatás és szakmai alapozás a közlekedés szakmacsoportra A nevelőtestület véleményezte: 2015. 08. 31. Érvénybe lépésének ideje: 2015. 09. 01.

Debrecen 2015.

MŰSZAKI SZAKTERÜLET, KÖZLEKEDÉS SZAKMACSOPORT (A 2009/2010-ES TANÉVTŐL) A pályaorientáció és a gyakorlati oktatás a 9. évfolyamon folyó oktatás, melynek célja a pályaválasztási döntés megalapozása, a tanuló önállóságának fejlesztése, önbizalmának növelése, érdeklődésének felkeltése, a szakképzéssel és a foglalkoztatási rendszerrel kapcsolatos információk, tapasztalatok átadása. A pályaorientáció összekapcsolja a különböző tantárgyak közös elemeit. Az oktatás tartalma elsősorban a tanulók tapasztalataira épül. A tanulók vagy tanulócsoportok aktuális problémái, igényei, az osztály, az iskola eseményei jelenthetik a kiindulást a képzési cél eléréséhez. A tanulmányi kirándulások, üzemlátogatások, külső szakértők meghívása elősegítik a pályaválasztás folyamatát, és hozzájárulnak a tanulók eredményes iskolai szocializációjához. A pályaorientáció és a gyakorlati oktatás keretében a tanulók megismerik a különböző szakmacsoportok tevékenységformáit és szakmai lehetőségeit. A szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás keretében a közlekedés szakmacsoport általános bevezetése, készségek, képességek fejlesztése folyik, tevékenységorientált formában. A szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás célja a tapasztalatszerzés, a megalapozott pályaválasztási döntés megerősítése. Ezt a programban részt vevő tanulók helyzete, motivációs szintje elkerülhetetlenné teszi. A program nem korlátozódik a manuális munkára. A gyakorlati problémákhoz kapcsolódik, amelybe az adott foglalkozási területek igényeihez szervesen illeszkedő műveltségmodulok is integrálódnak. A szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás keretében a közlekedés szakmacsoport közös ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik, ahol a tanulók megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. A pályaorientáció, a gyakorlati oktatás, és szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás tartalmát és követelményeit az alábbiak együttes figyelembevételével határozzuk meg: a) az OKJ szakképesítések központi programjai, b) a pályaorientáció, a gyakorlati oktatás, és a szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás kerettantervi programjai, illetve ezek követelményei. A szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás a közlekedés szakmacsoportra tanításának célja a szakmacsoport közös szakmai elméleti ismereteinek feldolgozása, a műszaki készségek és képességek fejlesztése. A tananyag tanításának célja, hogy:  fejlessze és erősítse meg a választott szakmacsoport szakképesítéseinek ismeretanyagának elsajátításához szükséges képességeket és készségeket;  alakuljon ki a választott szakmacsoport iránti elkötelezettség és hivatástudat;  alakuljon ki olyan gondolkodásmód, amely a szakirányhoz kapcsolódó szaktudományokban való eligazodást előkészíti;  fejlessze a logikus gondolkodást, a problémamegoldó készséget és a környezeti szemléletet;  alakítsa ki a tanulókban a műszaki tudás gyarapításának igényét.

2

Alapvető cél a szakmacsoportban az elmélethez kapcsolódó manuális tevékenységek elsajátításán keresztül a motiváció elősegítése, a megalapozott pályaválasztás erősítése, a tanulók felkészítése az önálló és csoportban történő munkavégzésre. A kerettanterv célja alapvetően azoknak a funkcionális készségeknek, képességeknek a fejlesztése, amelyek a szakképzésbe való belépéshez feltétlenül szükségesek. Ezt a célt szolgálja – megfelelő tanulói aktivitás mellett – a tanulók fejlettebb gyakorlati készségeinek, képességeinek továbbfejlesztése. A tanulók megismerkednek a szakmacsoport szemléletének kialakításához szükséges motivációt is segítő néhány előkészítő művelettel. Műszaki szakterület, közlekedés szakmacsoport Óraszámok Tantárgyak Modulok 9. évfolyam 10. évfolyam Heti Összes Heti Összes Pályaorientáció 1 37 Gyakorlati oktatás* 4 148 Anyagok 1 37 Szakmai alapozó elméleti Mechanika 1 37 és gyakorlati oktatás a közlekedés Műszaki ábrázolás 2 74 szakmacsoportra Szakmai gyakorlat* 3 111 Összes óraszám 5 185 7 259 a *-gal jelölt tantárgyak/modulok csoportbontásban kerülnek oktatásra.

3

PÁLYAORIENTÁCIÓ, GYAKORLATI OKTATÁS ÉS SZAKMAI ALAPOZÁS A KÖZLEKEDÉS SZAKMACSOPORTRA 9. évfolyam Pályaorientáció Gyakorlati oktatás Összesen

37 óra 148 óra 185 óra 10. évfolyam

Szakmai alapozó elméleti oktatás a közlekedés szakmacsoportra Szakmai alapozó gyakorlati oktatás a közlekedés szakmacsoportra Összesen

148 óra 111 óra 259 óra

4

PÁLYAORIENTÁCIÓ 9. évfolyam (éves óraszám: 37 óra) A pályaorientáció kiemelten fontos területe a szakiskolai munkának, összekapcsolja a különböző tárgyak közös elemeit, elősegíti a pályaválasztás folyamatát, hozzájárul a tanulók eredményes szocializációjához. A pályaorientáció keretében a tanulók megismerik a különböző szakmacsoportok tevékenységformáit. Célok és feladatok A pályaorientáció célja, hogy a tanulók saját életpályájuk megalapozásához ismereteket kapjanak mind önmagukról, mind munkaerő-piaci környezetükről, és kellően megalapozzák a pályaválasztási döntésüket. A tanulók határozzák meg saját helyzetüket és céljaikat, alakuljon ki bennük a szakmai szocializáció, a szakmatanulás igénye, fogadják el a távlatos életpálya-építés szükségességét. A tantárgy járuljon hozzá a tanulók egyénre szabott életvezetési stratégiájának kialakításához, különös tekintettel a munkához való viszonyra. Sajátítsanak el hatékony és eredményes tanulási módszereket, tárják fel érdeklődésüket, hajlamaikat, készségeiket. Személyes tapasztalataik alapján alakítsanak ki pozitív viszonyt a munka világához. A tantárgy járuljon hozzá ahhoz, hogy a tanulók pozitív magatartással, a kézügyesség kreatív felhasználásával és az emberi kapcsolatok fontosságának felismerésével válasszák ki a számukra megfelelő pályaterületet. Segítse a tanulókat individuális céljaik megfogalmazásában, tudjanak tervezni és dönteni életpályájukkal kapcsolatban. Mindezek együttesen hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a szakiskolai évek a társadalomba való indulás megalapozását szolgálják. Ehhez szükséges, hogy a munka és a pálya világáról megfelelő, igényeik szerinti ismeretekkel rendelkezzenek, jól ismerjék a pálya, a munka és a szakma emberekkel szemben támasztott követelményeit. Ismerjék meg a megszerezhető képesítések rendszerét, ezen belül el tudják magukat helyezni, és ehhez kapcsolódóan szakmai perspektívákat is lássanak maguk előtt. Fejlesztési követelmények Az életcélok között szerepeljen a pálya műveléséhez kapcsolódó önmegvalósítás, az aktív dolgozó életmód elfogadása, tudatosuljon a munka- és pályaterületek kiválasztásának fontossága, a tanulók értsék meg, hogy az életpálya-építés nem egyszeri döntés eredménye, hanem folyamatos lehetőségek felismerése, azokhoz való alkalmazkodás, azok közül való választás. Kezdjék megtervezni életpályájukat, legyenek képesek a terveket és a célokat a valódi lehetőségekkel összevetni. Éljenek személyes szabadságukkal, lehetőségeikkel, és emellett fogadják el a társadalmi normákat is. Számoljanak az életpályaterveikben, karrierterveikben a család támogatási lehetőségeivel, a taníttatás költségeivel, a családi hagyományok folytatásával, mint az egyéni pályatervet befolyásoló tényezőkkel.

5

Belépő tevékenységformák A tanulók megismerkednek a pálya, a munka világát meghatározó főbb szereplőkkel (munkáltatók, szervezetek, munkavállalók). Élőszóban célra irányuló információkat szereznek szakemberektől. Hétköznapi eseményeket, jelenségeket, sajtóhíreket beszélnek meg, elemeznek tanári irányítással, részben önállóan. Ábrákat, képeket, filmeket elemeznek tanári segédlettel. Gyűjtőmunkát végeznek mind az önismeretre utaló, mind a pályákra vonatkozó irodalomból. Csoportmunkát végeznek az érdeklődés és a pályák kapcsolatának tudatosítására. Szerepjátékokat, szituációs játékokat végeznek az önismereti elemek és a pályakövetelmények összehangolására. Megismernek és meghatároznak olyan fogalmakat, amelyek az életpálya tervezéséhez szükségesek. Témakörök Érdeklődés, hajlamok, képességek, munkamód – pályakövetelmények, pályafa – családfa Életpálya-szemlélet, a pályatalálás folyamata

Tartalmak Érdeklődés definíciója, érdeklődésirányok, érdeklődés és képesség viszonya, tantárgyi érdeklődés és pályaérdeklődés, családi hagyományok felismerése a pályaválasztásban. Pályakívánság és realitások, élet- és pályatervek, lakóhelyválasztás, munkahelyválasztás jelentősége, összefüggései, ellentmondások a lehetőségek és a kívánságok között, elakadás és tanácsadás.

A foglalkozások világa, a pályák világa, a szakmák világa, változó lehetőségek a munkaerőpiacon, a munkavállaló szerepe és lehetőségei, az önálló vállalkozó szerepe és lehetőségei. Egy-egy szakmacsoport jellemzése, a kapcsolódó szakmai képzések, foglalkozások, pályák. A magyar gazdaság főbb Karriertervezés, a szakmai képzettség megszerzésének ágazatai, a húzóágazatok, a időigénye. A szakmacsoport és a környezetvédelem szakmacsoportok kapcsolata, a szakmacsoport és az egészség megőrzésének szükségessége, szakmai ártalmak. A szakmai képzésekben Szakmai követelmények, tanulási követelmények, szereplő jogok és tanulási módszerek, az OKJ-s szakmák sajátosságai, kötelezettségek, az iskolai elérhetőségük, támogatási formák (ösztöndíj, képzési képzés jellemzői, a támogatás stb.). munkaerő-piaci képzés jellemzői Személyes életperspektíva kialakítása, A felelősségvállalás, a személyes kapcsolatok, a leggyakoribb kérdések, a konfliktusok kezelése, a racionális és az érzelmi döntések. képzés, illetve munkahely kiválasztásának szempontjai

A munka és a tudás szerepe a társadalmi előrejutásban, jelentősége a munkaerőpiacon

Személyes képzési terv, életpályaterv (rövid távú, hosszú távú)

Egyéni tervkészítés, osztálytársak, barátok, szülők véleménye, korrekció lehetősége.

6

A továbbhaladás feltételei A tanulók a tanév során folyamatosan készítsék, fejlesszék a saját életpályájuk alapelemeit tartalmazó egyéni tervüket. A terv tartalmazzon időbeli kereteket, mutasson túl az iskolai időszakon. Az érdeklődésen alapuló kiválasztott szakmacsoport tartalmához kapcsolódóan készítsenek el egy önálló feladatot (tárgyat, produktumot), amely megmutatja, hogy az érdeklődésüknek megfelelő pálya, szakma, tevékenység valamilyen részelemével behatóbban foglalkoztak. Az egyéni tervet és a feladatot osztályzattal nem értékeljük, hanem csoportmunkában a pozitívumok kiemelésével fogadjuk el. A tanulói teljesítmény értékelésének alapja a tanulók saját magukhoz mért fejlődése, a kiadott és az elvégzett feladatok aránya, a tantárggyal kapcsolatos aktivitás legyen. GYAKORLATI OKTATÁS 9. évfolyam (éves óraszám: 148 óra) A gyakorlati oktatás a 9. évfolyamon folyó oktatás, melynek célja a pályaválasztási döntés megalapozása, a tanuló önállóságának fejlesztése, önbizalmának növelése, érdeklődésének felkeltése, a szakképzéssel és a foglalkoztatási rendszerrel kapcsolatos információk, tapasztalatok átadása. A gyakorlati oktatás keretében a tanulók megismerik a különböző szakmacsoportok tevékenységformáit és szakmai lehetőségeit. Célok és feladatok Az előkészítő gyakorlatok oktatásának alapvető célja a műszaki szakterületen az elmélethez kapcsolódó manuális tevékenységek elsajátításán keresztül a pályaorientáció megerősítése, valamint olyan ismeretrendszer, tudás és gyakorlati ismeretek kialakítása, amely megalapozza és formálja a műszaki szakterületbe tartozó szakmacsoporthoz szükséges szemléletet. Készítse fel a tanulókat az önálló és csoportban történő munkavégzésre is. A gyakorlati oktatás célja a szakmacsoportban az elmélethez kapcsolódó manuális tevékenységek elsajátításán keresztül a motiváció elősegítése, a megalapozott pályaválasztás erősítése. Készítse fel a tanulókat az önálló és csoportban történő munkavégzésre. A ,,B’’ változatú kerettanterv célja a megalapozott elméleti ismeretekkel és tanulói képességekkel belépő, jobban terhelhető tanulók műveltségének továbbfejlesztése. A gyakorlati oktatás célja – megfelelő tanulói aktivitás mellett – a szakképzésbe való belépéshez szükséges készségek és képességek továbbfejlesztése. A tanulók ismerkedjenek meg a műszaki szakterület szemléletének kialakításához szükséges néhány, motivációt is segítő előkészítő művelettel. Fejlesztési követelmények A tananyag a gyakorlati tevékenységeken keresztül erősítse a tanulók motivációját, és segítse a pályaépítést. A tanulók ismerkedjenek meg a szakmacsoporthoz szükséges mérő-, előrajzoló és jelölőeszközökkel. Egyszerűbb darabolási, szabási műveleteket el tudjanak végezni. Ismerjék a kézi megmunkálási eszközöket (pl. reszelő), legyenek képesek elvégezni egyszerűbb összeállítási, összeépítési feladatot.

7

Belépő tevékenységformák A fémes és nemfémes anyagok megmunkálása során előforduló leggyakoribb szerszámok, azok használatának áttekintése. Mérés, előrajzolás, tárgykészítés, szerkezetépítés minta és műhelyrajz alapján. Témakörök Bevezetés

Tartalmak A munkahely rendje. Munkavédelmi és tűzrendészeti oktatás.

Mérés, ellenőrzés

A mértékegységek, névleges és tényleges méret. Mérési gyakorlatok: hosszmérés tolómérővel és mikrométerrel, mérés és ellenőrzés mérőhasábokkal, mechanikai és optikai szögmérőkkel és sinusvonalzóval, mérések mérő órákkal. Felületi érdesség mérése, kiértékelése.

Előrajzolás

Előrajzolás módjai, eszközei. Síkbeli és térbeli előrajzolás eszközei gyakorlása.

Fém, műanyag és a fa alakítása darabolással

Vágás, harapás szerszámai. A nyírás szerszámai. Lyukasztás folyamata, technológiája.

A képlékeny alakítás

A kalapács használata, a nyújtás. Egyengetés módszerei. Hajlítási technológiák. Hajlított alkatrészek kiterített méreteinek kiszámítása, előrajzolás. Gyakorlás.

A fűrészelés

A fűrészelés a fűrészfogak fajtái, fűrészlap befogása. Gyakorlás.

A reszelés

A reszelő fogazata és fajtái. A reszelő kiválasztása. A reszelés folyamata, gépesítése.

A köszörülés, szerszámélezés A fúrás, süllyesztés, dörzsölés

A fúrás szerszámai. A fúrás gépei, segédeszközei. Dörzsölés, süllyesztés szerszámai. Gyakorlás.

A hántolás és csiszolás

Hántoló szerszámok, módszerek. Csiszolás. Gyakorlás.

A kézi menetvágás és menetfúrás Összetett munka gyakorlása

A köszörűgépek, korongok. Szerszámok élezése.

Menetfajták, menetkészítő szerszámok. Gyakorlás. Fúrás, fűrészelés. Külső és belső menetek készítése.

A továbbhaladás feltételei A tanulók munkadarab minta vagy rajz alapján tudják a munkadarab elkészítéséhez a szükséges szerszámokat kiválasztani és a munkadarabot méret- és alakhelyesen, balesetmentesen elkészíteni.

8

SZAKMAI ALAPOZÁS A KÖZLEKEDÉS SZAKMACSOPORTRA 10. évfolyam (éves óraszám: 259 óra) Célok és feladatok A szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás a közlekedés szakmacsoportra tanításának célja a szakmacsoport közös szakmai elméleti ismereteinek feldolgozása, a műszaki készségek és képességek fejlesztése. A tananyag tanításának célja, hogy:  fejlessze és erősítse meg a választott szakmacsoport szakképesítéseinek ismeretanyagának elsajátításához szükséges képességeket és készségeket;  alakuljon ki a választott szakmacsoport iránti elkötelezettség és hivatástudat;  alakuljon ki olyan gondolkodásmód, amely a szakirányhoz kapcsolódó szaktudományokban való eligazodást előkészíti;  fejlessze a logikus gondolkodást, a problémamegoldó készséget és a környezeti szemléletet;  alakítsa ki a tanulókban a műszaki tudás gyarapításának igényét. Az anyagok tanításának célja a tanulók szakmai ismeretének megalapozása, szakmai felkészültségük előkészítése, valamint a szakmai ismeretek sajátosságainak megfelelően a tanulók világról alkotott képének gazdagítása, személyiségüknek formálása. Az anyagok tananyag alapozza meg a széles körű műszaki műveltséget, és készítse elő a speciális ismeretek alapjait. A műszaki ábrázolás tanításának célja az, hogy a tanulók megszerezzék a választott szakma megismeréséhez, elsajátításához és műveléséhez azt az általános vizuális kultúrát és térszemléletet, amely nélkülözhetetlen a korszerű szakmai műveltség megszerzéséhez. A műszaki ábrázolás kapcsolatot teremt a szakmai elmélet és gyakorlat között. Neveljen a műszaki életben szükséges igényességre, önfegyelemre, lelkiismeretes és felelősségteljes munkavégzésre. Alapozza meg a tananyag azt az ismerettartalmat, amely a szakmai ismeretek megszerzéséhez, a tudományágak közötti összefüggések felismeréséhez szükséges. Alapozza meg a rajzoló- és rajzolvasó képességek fejlesztését szerkesztőrajzok és szabadkézi vázolási gyakorlatok révén. A szakmai gyakorlat kerettanterv célja alapvetően azoknak a funkcionális készségeknek, képességeknek a fejlesztése, amelyek a szakképzésbe való belépéshez feltétlenül szükségesek. Ezt a célt szolgálja – megfelelő tanulói aktivitás mellett – a tanulók fejlettebb gyakorlati készségeinek, képességeinek továbbfejlesztése. A tanulók ismerkedjenek meg a szakmacsoport szemléletének kialakításához szükséges motivációt is segítő néhány előkészítő művelettel. Fejlesztési követelmények A tananyag tanulása során a tanulókban fejlődjenek ki a szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességek, így különösen az ismeretelemző-értékelő gondolkodás, az algoritmikus-gondolkodás, az önálló ismeretszerzés képessége, a kreativitás, az ismeretek alkalmazási képessége. Fejlessze a szóbeli és rajzos szakmai kommunikációs képességeket. A tantárgyi tevékenység végzése során alakuljon ki a tanulókban a mások munkája, eredményei, teljesítményei iránti tisztelet, fejlődjön és erősödjön meg a tanulók szakmai munkájukkal kapcsolatos kötelességtudata, felelősségérzete, igényessége.

9

A tanítás-tanulás folyamatában alakítsa ki a geometriai, a rajzi- és a műszaki fogalmak helyes értelmezését, valamint tudatos alkalmazását. Alakítsa ki a tanulók rajzi-kommunikációs jártásságát, hogy rajzban is ki tudják fejezni magukat, képesek legyenek műszaki rajzok, szakmai magyarázó rajzok olvasására, megértésére, valamint használatára, képesek legyenek képzeletük, gondolataik rajzi megjelenítésére. Önállóan végrehajtott elemzési feladatok elvégzése tárgyak, anyagminták, rajzok, grafikonok, írásos, képi és elektronikus ismeretforrások felhasználásával. A szerkezeti anyagok, alapanyagok, segédanyagok felismerése, fogalmainak tisztázása, szabványos anyagjelölések megismerése, anyag- és tárgyminták összevetése rajzokkal, leírásokkal, elemzés adott szempontok szerint. Anyag- és félgyártmány-katalógusok megismerése, katalógusból történő kiválasztás, diagramok, állapotábrák elemzése. A tananyag a gyakorlati tevékenységeken keresztül erősítse a tanulók motivációját, és segítse a pályaépítést. A tanulók ismerkedjenek meg a szakmacsoporthoz szükséges mérő-, előrajzoló és jelölőeszközökkel. Egyszerűbb darabolási, szabási műveleteket el tudjanak végezni. Ismerjék a kézi megmunkálási eszközöket (pl. reszelő), legyenek képesek elvégezni egyszerűbb összeállítási, összeépítési feladatot. Belépő tevékenységi formák A mindennapi tapasztalatok alapján információk gyűjtése, azok feldolgozása szóbeli és rajzi, egyéni és csoportos tevékenység révén. A rajzolt szakmai információhordozókból, valamint saját tapasztalatokból kialakított ismeretek rendszerezése, következtetések levonása. A műszaki ábrázolás tanulása során ismeretek gyűjtése szóbeli közlésekből, rajzolt szakmai információhordozókból, ezek rendszerezése egyéni és csoportos munkával. A mindennapi tapasztalatok és az Anyagok tananyag tanulása során szerzett információk gyűjtése, azok feldolgozása szóbeli és írásos, egyéni és csoportos tevékenység révén. Az anyagok jellemzői szakmai információhordozókból, valamint saját tapasztalatokból kialakított ismereteinek rendszerezése, következtetések levonása. A fémes és nemfémes elemek, az egyszerű és az összetett anyagok megkülönböztetése, felismerése, tulajdonságaik alapján a felhasználási területük meghatározása. Ismerjék meg a vas-, szén- és egyéb ötvözeteket, hőkezelési eljárásokat, anyagvizsgálati módszereket, kötési módok, folyékony és képlékeny alakításokat azok felhasználási területét és jellemző tulajdonságait. A tanulókban alakuljon ki a pontos és minőségi munkavégzés igénye és a szakma szeretete, a folyamatos szakmai fejlődés igénye, a munkavédelmi, tűzrendészeti és környezetvédelmi előírások pontos betartásának igénye. A szerszámok, gépek, berendezések, mérő- és ellenőrző berendezések szakszerű, gondos használatának, kezelésének és karbantartásának igénye.

10

Anyagok (éves óraszám: 37 óra) Témakörök Fémszerkezettani alapismeretek

Vas-, szénötvözetek, ipari vasötvözetek

Vasötvözetek hőkezelései.

Szabványosított ötvözetek Színesfémek és ötvözeteik Könnyűfémek és ötvözeteik

Nemfémes szerkezeti anyagok

Egyéb ipari anyagok Anyagvizsgálatok

Segédanyagok

Kötési módok Folyékony alakítások Képlékeny alakítások

Tartalmak A fémek kristályos szerkezete. A fémek kristályosodása. Az ötvözetek. Ötvözőanyagok a megszilárdult ötvözetekben. Az ötvözetek állapotábrái. A szén a vas legfontosabb ötvözője. A vas-vaskarbid ötvözetek állapotábrája. A hűlés sebességének hatása a vas-vaskarbid ötvözetek átalakulásaira. Ipari vasötvözetek csoportosítása. A széntartalom hatása az acélok tulajdonságaira. Az ötvözőanyagok hatása az acélok fontosabb jellemzőire. Öntészeti vasak. Hőkezelések. Hőkezelések az átkristályosodási hőmérsékletnél kisebb hőmérsékleten. Hőkezelések az átkristályosodási hőmérsékletnél nagyobb hőmérsékleten. Az edzést követő hőkezelő eljárások. Kérgesítő hőkezelő eljárások. Szabványosítás jelentősége. Szabványosított ipari vasötvözetek csoportosítása. Szabványosított ötvözetlen acélok. Szabványosított ötvözött szerkezeti és különleges acélok. Ötvözött szerszámacélok. Szabványosított vas- és acélöntvény anyagok. A réz. A fontosabb rézötvözetek. Egyéb színesfémek és ötvözetek. Az alumínium tulajdonságai, alkalmazása, előállítása (timföldgyártás, elektrolízis). A magnézium, a titán és ötvözeteik. Műanyagok. Szerves kémiai alapfogalmak áttekintése. Szénvegyületek csoportosítása, jellemzőik. A műanyagok gyártása, jelentőségük és felhasználásuk. Természetes alapú műanyagok. Mesterséges alapú (szintetikus) műanyagok. Polikondenzációs és poliaddiciós műanyagok. Műanyagok és fémek összehasonlítása a fontosabb tulajdonságok vonatkozásában. Szálerősített műanyagok alkalmazása. Gumik nyersanyaga, formázása, tulajdonságai és felhasználása. Üveg, a gépkocsikhoz felhasználható üveg előállítása. Faanyagok. Csapágyanyagok. Villamos vezeték-, ellenállás és szigetelőanyagok, mágneses anyagok. Az anyagvizsgálatok. Szakítóvizsgálat. Szilárdsági vizsgálatok. Keménységmérések. Roncsolásmentes anyagvizsgálatok. Kenőolajok és zsírok. Köszörülő, csiszoló- és fényesítőanyagok. Hőszigetelő és tömítőanyagok. Ragasztóanyagok. Hegesztőelektróda anyagok, tisztító- és folyósítóanyagok. Az oldható és nem oldható kötések fogalma. Forrasztás, forrasztási eljárások. Hegesztő eljárások. Fémragasztás, műanyagok ragasztása. Általános jellemzőik. Formakészítés. Öntvények készítése. Öntőanyagok Általános jellemzőik. Az alakítás hőmérséklete. Az alakítás igényelte energiaforrások. Fontosabb képlékeny alakítások. 11

Mechanika (éves óraszám: 37 óra) Témakörök

Tartalmak

Statika, erők, erőrendszerek

A tantárgy kapcsolata egyéb tantárgyakkal. Az erő fogalma, jelölése, mértékegysége. Az erő ábrázolása, felbontása összetevőire. Az erő nyomatéka, jele, mértékegysége, számítása.

Szilárdságtan, igénybevételek

Az igénybevételek fogalma, csoportosítása. A feszültség fogalma, csoportosítása.

Súrlódás, munka, teljesítmény, hatásfok

A súrlódás, az energia, a munka és a teljesítmény fogalma, megjelenési formái, kiszámításának módja, mértékegysége.

Hidrosztatika

A folyadékok jellemzői: sűrűség, dermedés, párolgás, a nyomás fogalma, mérése, mértékegységei. A nyomás terjedése nyugvó folyadékban.

Hidrodinamika

Az áramlásban lévő folyadék energiatartalma. A veszteségmentes és a veszteséges áramlás.

Hőtan

A hő fogalma, számítása, mértékegysége. A szilárd és folyékony halmazállapotú közegek fajhője. A gázok normál állapota.

Műszaki ábrázolás (éves óraszám: 74 óra) Témakörök

Tartalmak

Alaki és formai ismeretek

Rajzeszközök és használatuk, szabványismeretek, szabványírás. Méretmegadás.

Szabadkézi rajz

A formák jellemzői. Szabadon választható kombinációs feladatok. Szabadkézi vázlat.

Síkmértani szerkesztések

Párhuzamos rajzolás, merőleges rajzolás. Síkgeometriai szerkesztések. Egyenesvonalú síkidomok szerkesztése. Körérintő egyenesek, érintőkörök szerkesztése. Műszaki görbék szerkesztése (ellipszis, parabola, csigavonal)

Vetületi ábrázolás Axonometrikus ábrázolás Síklapú testek síkmetszése, hálórajza, áthatása Forgástestek síkmetszése, hálórajza, áthatása

Vetítési módok, merőleges vetítés. Síklapú testek vetületi ábrázolása. Forgástestek vetületi ábrázolása, (henger, forgáskúp, gömb). Az axonometrikus ábrázolás fajtái. Síklapú testek ábrázolása axonometrikusan (kocka, hasáb, gúla). Görbe felületű testek axonometrikus ábrázolása (henger, kúp, gömb). Síklapú testek döfése egyenessel (hasáb, gúla). Síklapú testek síkmetszése és hálórajza (hasáb, gúla). Síklapú testek áthatása (hasáb, gúla). Forgástestek döfése egyenessel (henger, kúp, gömb). Forgástestek síkmetszése és hálórajza (henger, kúp, gömb). Közös és nem közös tengelyű forgástestek áthatása. Áthatás szerkesztése szeletelő módszerrel.

12

Származtatott formák nézeti ábrázolása

Összetett mértani test fogalma, felületelemzés, idomelemzés. Különböző nézeti képek egymáshoz rendelése. Az európai (E) és az amerikai (A) vetítési mód nézetrendje. Üreges alkatrészek metszeti ábrázolása.

Metszeti ábrázolás

A metszet keletkezése és ábrázolása. A metszetek fajtái. A metszeti ábrázolás sajátos szabályai. Nem metszendő alkatrészek, részletek.

Mérethálózat

Különleges méretmegadások és egyszerűsítések. Furatok egyszerűsített méretmegadása. Mérethálózat felépítése.

Felületminőség megadása műszaki rajzokon

Alapfogalmak. Felületi érdesség megadása géprajzon.

Mérettűrés

A tűrés, a mérettűrés alapfogalmai. A tűrésmező, a tűrésnagyság és a tűrés elhelyezkedése. Tűrés-alapsorozatok. Tűrésezetlen méretek pontossága.

Illesztések

Az illesztés alapfogalmai. Az egységes tűrés- és illesztési rendszer felépítése: alapeltérések, illesztési rendszerek, az illesztések jelölése, csap- és lyuktűrések táblázata.

Alak- és helyzettűrések

Általános előírások és fogalmak. Az alakeltérések és alaktűrések értelmezése. Az alak- és helyzettűrések rajzi megadása.

Felvételi vázlat készítése

A vázlatkészítés menete, lépései.

Csavarmenetek, csavarok és csavarkötések

Csavarmenetek, orsómenet és anya, csavarkötések és csavarbiztosítások ábrázolása.

Szegecsek, szegecskötések

Szabványos szegecsek, szegecskötések fajtái, méretei, részletes és jelképes ábrázolásuk.

Hegesztett, forrasztott és ragasztott kötések Csövek, csőidomok és csőkötések Tengelyek, ék és reteszkötések, bordáskötések

Hegesztett kötések rajzi ábrázolása, előírások megadása. Forrasztott és ragasztott kötések megadása és rajzi ábrázolása. Csövek, csőidomok, csőkötések, csőszerelvények, csővezetékek, csőelzáró szerkezetek rajzai, jelképes ábrázolása. Tengelyek, ékek és ékkötések, reteszek és reteszkötések és bordáskötések rajzi ábrázolása és méretmegadása.

Rugók, rugós szerkezetek

A hengeres csavarrugó fajtái és ábrázolása: hengeres rugófajták, hengeres rugók ábrázolása, hengeres rugók műhelyrajza. Forgatórugó, tányérrugó, spirálrugó, lemezrugó ábrázolása.

Tárcsák, rudazatok ábrázolása

Ékszíjtárcsák rajzi ábrázolása és méretmegadása. Fogazott szíjtárcsák rajzi ábrázolása és méretmegadása. Rudazatok rajzi ábrázolása, méretmegadása.

Csapágyak ábrázolása

Siklócsapágyak ábrázolása. Gördülőcsapágyak ábrázolása. Csapágyak jelképes ábrázolása kinematikai rajzokon.

13

Fogazatok ábrázolása

A fogazatok jellemző adatai és méretei: a fogazattal kapcsolatos elnevezések értelmezése, a fogazatok jellemző betűjelei, a rajzoláshoz szükséges méretek számítása. Különféle fogazatok ábrázolása. Fogazott alkatrészek egyszerűsített ábrázolása. Fogazott alkatrészek műhelyrajza: a rajzon megadandó méretek, adattáblázat.

Szakmai gyakorlat (éves óraszám: 111 óra) Témakörök A szegecselés és szegecskötések

Tartalmak Technológiai sorrend. A furat átmérőjének kiszámítása. A szegecshossz kiszámítása. A szegecsek fajtái. Gyakorlás.

A csavarozás

Csavarkötések kialakítása, fajtái, szerszámai. Kulcsnyílások (szabvány szerint) Csavarbiztosítások. Csavarkötések meghúzása, lazítása, gyakorlás.

A lágyforrasztás

A munkavégzés szabályai, műveletei. Szerszámok, forraszok, segédanyagok. Gyakorlás.

A fémragasztás

Hőkezelés és kovácsolás

A ragasztás alkalmazásának lehetőségei, előkészítése. A ragasztás folyamata. A ragasztóanyag okozta ártalmak. Gyakorlás. A hőkezelés célja, berendezései, szerszámai. A kovácsolás alapműveletei. Hőkezelés és kovácsolás baleseti veszélyei. Gyakorlás.

Lánghegesztési biztonságtechnikája, lánghegesztés

A lánghegesztés szerszámai, eszközei, tartozékai, védőfelszerelések. A hegesztőműhely kialakítása. A hegesztés folyamata, varratfajták. Munkavédelmi, biztonságtechnikai előírások. Gyakorlás.

Összetett munka gyakorlása

A munkadarab dokumentumainak tanulmányozása, anyagok, szerszámok előkészítése. A munkavédelmi előírások és védőfelszerelések megismerése. A munka elvégzése.

A továbbhaladás feltételei A tanulók ismerjék az elemek csoportosítását, a fémes és a nemfémes elemek legfontosabb jellemzőit. A tanulók szóban és írásban tudják ismertetni az alap- és a segédanyagokat, az anyagok legfontosabb tulajdonságait, az egyes nemfémes anyagok alapvető tulajdonságait, jellemző alkalmazási területeit, az alapvető fémek (vas, réz, alumínium és ezek ötvözetei) tulajdonságait és jellemző felhasználási területeit, hőkezelési eljárásokat, anyagvizsgálati módszereket, kötési módokat, folyékony és képlékeny alakításokat, azok felhasználási területét és jellemző tulajdonságait. A tanulók ismerjék fel az akció- és reakcióerőket a gyakorlatban, helyesen végezzék el az erők összegzését, a támaszerő meghatározását párhuzamos és metsződő erők esetén. Ismerjék fel a különböző igénybevételeket, helyesen számítsanak szakító- és nyírófeszültséget és vonjanak le következtetéseket. Helyesen értelmezzék a súrlódás fogalmát, megjelenési formáit, csökkentési lehetőségeit, a munka, a teljesítmény és a hatásfok fogalmát, helyesen határozzák meg a számértékeit feladatokban.

14

Jellemezzék, hasonlítsák össze a szakma területén alkalmazott leggyakoribb folyadékokat (sűrűség, dermedés, párolgás stb.), helyesen számoljanak fenéknyomást nyitott és zárt tartálynál. Helyesen határozzák meg és értelmezzék a lineáris és térfogati hőtágulást, és számítsák ki az anyag hőtartalmát. A tanulók a műszaki ábrázolás tananyagának elsajátítása után tudják használni a rajzeszközöket. Ismerjék a tanulók a műszaki ábrázolás szabványos előírásait, a szabványírás jellemzőit és arányait, a műszaki rajzolásnál alkalmazott vonalfajtákat és vonalcsoportokat. A további tanulmányaik során tudják alkalmazni az alapvető síkmértani szerkesztéseket, a vetületi ábrázolás képalkotási szabályait síklapú és forgástestek esetén. Legyenek képesek a műszaki ábrázolás szabályainak alkalmazására, a rajzolvasási képességük alkalmazásával rajzban közölt információk felismerésére, egyszerűbb méretezett szabadkézi vázlatok és műhelyrajzok készítésére, a műszaki ábrázolásra vonatkozó szabványok és szabályok betartásával. A tanulók tudják a fémiparra általánosan jellemző gyakorlati munkák végzése során a munkadarab anyaga és a munkadarabbal szemben támasztott követelmények, előírások figyelembevételével a célszerűen megválasztott szerszámokkal, eszközökkel a megmunkálást végrehajtani. A tanulók legyenek képesek a szakmai elméleti tantárgyakban tanult és elsajátított ismeretek gyakorlati alkalmazására.

15