A forrada om története

A forrada om • története • Hódmezóvásárhelyen.

Irta

I

Dr. László

Jenő.

Hódmezővásárhely. Halad~s

1924.

Hirdetési- és Könyvnyomdavállalat.

flS

4'5073 .

:'

cfd \=. 4

.

\965

5:ut.&

Bevezetés. A világháboru eseményeinek torl6dása elérte tetőfokát. A rohamosan felgyülemlett feszültség a kirobbanás pilIanatához érkezett. A világháboru vérzivatarában agyoncsigázottan, halálrafáradtan, nyugtalan remegéssel vártuk, testük, hogyan fog az ország kilábolni a rettenetes összevisszaságb61. Feszült idegekkel s6várogtuk azt a pillanatot, mikor elhallgatnak a fegyverek és megsz6lal az ész, az emberiesség és az erkölcs szava. : Sorsfordulat elé kerültünk. A már elviselhetetlenül nyomaszt6 sötétséget a reménynek és bizakodásnak sugarai kezdték felderiteni. Külön békét kértünk . . . És ezután az események rohanvást követték egymást. Budapesten megalakult a Nemzeti Tanács . . . A királyi várba kitüzték a nemzeti lobog6t ... A budapesti rendőrség, majd a csendőrök tiszt jeikkel együtt a Nemzeti Tanácshoz csatlakoztak. A Nemzeti Tanács átvette a kormányhatalmat . . . Kikiáltották a független magyar köztársaságot. . . Megalakult ar; első köztársasági kormány . .. Tisza Istvánt agyonlőtték . . . A magyar népszabadság győzelmére örömmámorban usz6 Budapestet kivilágitották . . . H6dmezővásárhely lakossá!];a lázas érdeklődéssel várta a Budapestről érkező forradalmi hireket, de az átalakulás legválságosabb idejében is megőrizte jellegzetes nyugalmát. A hatóságok tájékozatlanok voltak ugyan az uj helyzettel szemben, azonban a város vezető tisztviselői érezvén és az első pillanatokban belátvéÍn azt, hogy a forradalmi átalakulás levezetésére nem alkalmasak, idejében átengedték az intézkedés és a rendfenntartás hatáskörét azoknak, akik iránt ugy a polgárság szélesebb rétegei, mint a szerve-

4 zett munkásság körében bizalommal viseltettek és igy hivatottak voltak arra, hogy a felszabadult indulatokat megfékezzék és a várost az uj rendbe átvezessék. Ez a magyarázata annak, hogy Hódmezővásárhely a forradalmi kitörésektől meglehetősen érintetlen maradt és talán a legnagyobb rendben és a legtöbb fegyelmezettséggel itt bonyolódott le a nagy forradalmi válság.

Az októberi forradalom. Budapesten 1918. évi október hó 23-án alakult meg a Nemzeti Tanács. Az ország ellensége~ betörés és harctérréválás veszedelme előtt állott. A külpolitikai helyzet napról-napra, óráról-órára fenyegetőbbé vált. A világháboru nyomán támadt belső feszültség is legmagasabb fokát érte el. A közhangulat az volt, hogy sietni kell a békével és a korszerü, belső reformok megBlósitásával, mert különben elkerülhetetlen a teljes összeomlás. A Wekerle-kormány lemondott. A válságos történelmi napok legsulyosabb pillanataiban megfelelő vezetők nélkül állott az ország. A nyugtalanság és a zavart izgatottság, mely nemcsak a fővárosban, hanem a vidéken is már-már kirobbanással fenyegetett, arra birta az azonnali békekötés és a korábbi külső és belső politikai rendsZerrel való gyors és energikus szaki tás progra.mmját valló politikai pártok vezéreit, hogy a cselekvés terére lépjenek . A függetlenségi- és 48-as Károlyi-párt, a szociáldemokraták és az országos radikális-párt vezetői megalakitották a Magyar Nemzeti Tanácsot azzal a célzattal, hogy a válságos helyzet gyors megoldásával a béke és a jövő nagy müvét megalapozzák . Miután a Wekerle-kormány lemondásával előállott politikai válság teljesen elposványosodott és a helyzet
5 A függetlenségi- és 48-as pártnak a Tisza-szállóban levő párthelyiségébe összehivott népgyülés mámoros lelkesedéssel fogadta el a Magyar Nemzeti Tanácshoz való csatlakozást kimondó határozati javaslatot. Kimondotta, hogy at ország ügyeinek intézésére a Magyar Nemzeti Tanácsot ismeri el, ennek programmját magáévá teszi és megválasztotta a Nemzeti Tanács helyi végrehajtó· bizottságát 12 taggal. A tagok közül a függetlenségi- és 48-as Károlyipárthoz tartoztak: Csáki Ferenc földbirto1{os, Kmetty Béla nyug. takarékpénztári főkönyvvezető, dr. László Jenő, D. Nagy Sándor főgimnáziumi igazgató, Bodrogi Bálint gazdálkodó, dr Dávid Manó főgimnáziumi tanár, Tóth József ipartestületi elnök és Bodrogi Sándor gazdálkodó. A szociál demokraták közül valók voltak: Posztós Sándor, a szociáldemokrata párt elnöke, Borsi János, Takács ferenc. Olasz Pál, Kiss Sándor, Diószegi Imre, Gazos Sándor, Fátyol Imre. Az elnöki tisztet fenntartották a Budapesten tartózkodó Kun Béla országgylilési képviselő számára. Alelnökökké : Borsi Jánost és dr László Jenőt választották meg. Utóbb a Nemzeti Tanácsba megbizottakat küldöttek a Hódmezővásárhelyi Kisbirtokos Szövetség, a Munkás Tanács és a Köztársasági párt is. A Kisbirtokos Szövetséget Tóth Imre, a Köztársasági pártot dr Széll Bálint, dr Nagy József, Hős Nagy Kálmán, Bereczki Pál, Bódai Sámuel, a Munkás Tanácsot Kiss Lajos képviselték a Nemzeti Tanácsban. Sok baja és kellemetIensége volt a Nemzeti Tanácsnak mindjárt kezdetben a helybeli radikális párttal. Hódmezővásárhelyen a forradalmat megelőzően is voltak nehányan, akik az országos radikális párt törekvéseit, politikai irányát helyeselték és magukat radikálisoknak vallották, azonban maga a párt nem volt megalakitva. A forradalom első ndpjaiban Wihs Béla bankigazgató szervezte meg a városban a radikális pártot. Ügyvédek, orvosok, tanárok és más intellektuelle~tak a tagjai. Wihs Béla az elnöke. Intéző-bizottsági tagok voltak: Dr Ábrahám Gerő, Demeter István. dr Endrey Antal, Endrődi László, dr Erdős Jeromos, dr Fáry BéJa, Fülöp Béla, Gádor Pál, dr Müller Ferenc, dr Szemző Miksa, dr Wilheim Lajos, Weisz László. A radikális\ párt is . képviseltetni. akarta magát a Nemzeti Tanácsban. Személyi okokból a NemzetI Tanács visszautasitotta a radikális párt kivánságát, ami hosszas, elmérgesedett hirIapi vitákra adott alkalmat. A radikális párt végr~ is kénytelen volt engedni és igy történf;"'hogy a nagyobb városokban alakult Nemzeti Tanácsok között egyedül az itteni volt az, amely személyi okokból nélkülözte a raóikális párt közr~rnüködését.

6 A Nemzeti Tanács helyi végrehajtó bizottsága, mely röviden csak Nemzeti Tanács hivatalos elnevezést használt, első összejövetelét november hó l-én az esti órák'b an tartotta a függ~tlenségiek párthelyiségében. Az értekezlet után a Nemzeti Tanács tagjai a városházára mentek, hogy ott Szathmáry Tihamér renoőrfökapi­ tánnyal a rendfenntartás kérdésében tárgyaljanak. A városházához csak nagynehezen tudtak eljutni, mert a városháza előtti téren a sötétség beálltával nagyobb embertömeg verődött össze, többen éles tölténnyel lövöldöztek és két katonaszökevénynek a fogházból való kibocsájtását követelték. Szathmáry Tiham6r rendőrfőkapitány­ nak sikerült a felizgatott tömeggel megértetni, hogya katonák, kiknek a fogházból való kiengedését követelik, nem azért vannak letartóztatva, mert katonaszökevények, hanem azért, mert különböző büncselekmények miatt vannak körözve. A tömeg csakhamar szétoszlott. Néhányan a Fekete Sas szálloda kávéházi helyiségébe tértek be és az ott tartózkodó katonatisztek rangjelzéseit eltávolitották. Egyébként az egész város békében és nyugalomban tért pihenőre.

A Nemzeti Tanács tagjai az éj folyamán megállapodtak, Szathmáry Tihamér rendőrfőkapitánnyal, hogy a városban a rend fenntartását a Nemzeti Tanács fogja biztositani. Bevonták a tanácskozásba az itt állomásozó 50 ik pótzászlóalj parancsnokát, Persan Pompejus alezredest is, akinek ekkor már csak 40 román nemzetiségü katonája volt a városban. Az alezredes tiszti becsületszavára fogadkozott, hogy a visszamaradt 40 katonával - ha kell - - egy évig is fenntartja a városban a rendet. Ezek a legmegbizhatóbb emberei, akikkel szemben feltétlen fegyelmet tud tartani, ezek nem fogják őt itthagyni l mondotta az éllezredes. A 40 katonát a Nemzeti Tanács megvendégelte és a főkapitányi tágas előszobá­ ban helyezte el, hogyha kell, éjjel is rendelkezésre álljanak. Az éjszaka csendben telt el, de a 40 katonának reggelre hüH helye maradt. Valamennyi megszökött. A Nemzeti Tanács tagjai november hó 2-án reggel a rendőrség l-es számu szobájában gyülekeztek. A reájuk váró teendők­ kel még nem voltak tisztában, csak annyit tudtak és láttak, hogy li rendőrség nem alkalmas és nem megfelelő a város rendjének fenntartására és igy első és legfontosabb feladatuknak a felkavart tömegindulatok fékentartását, a város rendjének, az élet és vagyonbiztonság megóvását kell tekinteniök. És a Nemzeti Tanács tagjai ezen feladatuknak teljes komolysággal, becsülettel és lelkiismerete~

7 sen igyekeztek megfelelni. Hosszu hónapokon át fáradhatatlanul, éjt-napot eggyé téve önzetlenül dolgoztak, hogy az a harag, elkeseredés és gyülölet, mely a hosszu világháboru nyomán kiiJönösen a közigazgatási hatóságok és az ország ügyeinek irányitására befolyással biró társadalmi osztályok ellen felhalmozódott az emberek lelkében, ki ne törjön, hanem lehetőleg békés, megrázkódtatások nélküli levezetést nyerjen. A Nemzeti Tanácsra mindjárt müködése megkezdésekor nagy és jelentős feladat hárult. A pályaudvaron november hó 2-án reggel a tömeg fosztogatni kezdett. A városon keresztül haladó katonavonatokról, mig azok a pályaudvaron vesztegeltek, a katónák le ugráltak a vaggonokat feltörték és annak tartaImát széjjel hordták. A katonák rendbontó példáját követte apályaudvaron összeverődött tömeg is. A városból egész csoportok mentek ki a vasutállomásra a feltört vagonok tartalmának eltulajdonitására. Nemcsak szegény emberek, hanem egész jómódu gazdák is segitettek a vagonokban levő tüzelőanyagok, élelmiszerek és a legkülönbözőbb tárgyak széjjel hordásában. A rendőrség tehetetlennek bizonyult a tömegfosztogalással szemben. A helyzet tarthatatlanná vált, mert attól lehetett tartani, hogyapályaudvaron fosztogatók nem elégszenek meg a pályaudvar kifosztásával, hanem a sötétség beálltával a városban is folytatják a garázdálkodást. A Nemzeti Tanácsnak tehát első dolga volt apályaudvaron fosztogató tömeg megfékezése. A Nemzeti Tanács nehány tagja kisietett a vasutállomásra. Rendőr, csendőr nélkül mentek. Puszta kézzel, fegyvertelenül. Meggyőzéssel, felvilágositással sikerült lefegyverezni a fékeve sztett tömeget és nehány 6rai munka után helyre volt a rend állitva. Ettől kezdve a város összes ügyeinek intézése rászakadt a Nemzeti Tanácsra. A rehdőrség l· es számu szobájába torlódott be a forradalmi átalakulás egész össze-visszasága. Kavarodás, tolongás, kiabálás, vitatkozás, politizálás mindenfelé a szük kis szobában. Az egyik azt javasolja, hogy a katonai szolgálat al61 felmentett gazdákat kell felfegyverezni. A szocialisták inkább a munkások kezébe akarják a fegyvert adni. Mindenkinek van valami ötlete, terve, vagy kivánsága. A Nemzeti Tanács ugy határozott, hogy nemzetőrséget szervez a közrend fenntartása végett. Azonnal megkezdődött a nemzetőri szolgálatra való jelentkezés. A jelentkezőket összeirták és azonnal kivették tőWk: a fogadalmat, melynek

8 szövege a következő volt: ) Becsületemre fogadom, hogy a Nemzeti Tanács rendelkezéseinek magamat alávetem és minden intézkedését megtartom. « Az elsők között voltak, akik a Nemzeti Tanácsnak felesküdtek, a városban állomásozó 50. pótzászlóalj tisztjei. Mintegy hatvan katonatiszt tette le a fogadalmat a Nemzeti Tanács kiküldött jei előtt. Mire az est leszállt, a Nemzeti Tanács tagjai már egy teljesen készenlétbe helyezett önkéntes nemzetőr szakasz felett tarthattak szemlét. Aznap éjjel már külön őrségek voltak elhelyezve a pályaudvaron, a malmoknál, a bankoknál és a fontosabb városi és állami középületeknél. Ez az önkéntes jelentkezőkből álló nemzetőr szakasz lett a később kormányrendelet folytán katonailag szervezett Nemzetőrség első alakulata. A lakosság csakhamar meggyőződött, hogy a közrend fenrltartását egyedül a Nemzeti Tanácstól várhatja. A kereskedők nyomtatott cédulákat helyeztek el üzleteik kirakatában ezzel a szöveggel: »Ez az üzlet a Nemzeti Tanács védelme alatt áll«. És az első napokban, amikor legizzóbb volt a hangulat a Nemzeti Tanács védelmére való hivatkozás elegendőnek bizonyult a fosztogatásokkaI szemben. Sehol a városban semmi rendzavarás nem fordult elő. A város minden lakosa higgadt, komoly magatartással igyekezett beigazolni, hogy átérezte és megértette a magyar nép sorsdöntő óráinak jelentőségét. A Nemzeti Tanács komoly és szigoru intézkedéseket foganatositott ,. rend fenntartása érdekében . Teljes szesztilaImat rendelt el. A kapuk 7 órakor voltak bezárandók és ezen időn tul - az orvosi segitség szükségét kivéve - hajlékát senkinek sem volt szabad elhagyni. Az utcai csoportolások elvoItak tiltva. A lapokban egyik felhivást a másik után bocsátotta ki a Nemzeti Tanács, melyekben azt hangoztatta, hogy aki a re~d és nyugalom ellen vét, aki lelkiismeretlenül gyülöletet vagy visszavonást szit, aki hozzányul a más tulajdonához, vagy rabolni akar, az árulója a népszabadságnak. Polgárok, munkások és katonák, gazdagok és szegények, urak és parasztok egyformán kötelességüknek tartották a Nemzeti Tanács felhivásához és rendeleteihez alkalmazkodni. A ~elnzeti Tanács iránt a város egész közönsége a legteljesebb bizalommal viseltetett, aminek legkifejezőbb megnyilvánulása volt az, hogy az elsők között voltak, akik a Nemzeti Tanácshoz való csat-

9 lakozás ukat a fogadalom letétele mellett bejelentették: Juhász Mihály, a város nyug. polgármestere, Tereh Gyula reL lelkész, Bauer Gyula, a munkapárt elnöke, Ániszfeld Sándor törvényhatósági bizottslIgi tag. Ugyanezt tette a róm. kath. papság nevében Bernátsky Ferenc apátplébános a ref.lelkészkar, az egyházi jellegü összes iskolák, tanárok és tanitók nevében Papp Imre ref. elnök-lelkész, a Gélzdasági Egyesület nevében pedig Lázár Lajos földbirtokos . A városi tanács is kimondotta a Nemzeti Tanácshoz való csatlakozását és a következő szövegü felhiv<Íst bocsátotta ki: Felhívás a város lakosságá/IOZ! A Nemzeti Tanácsból törvényes kormány alakult, amely az ország teljes fiiggetlenségét , az azonnali békf~kötést, az ország minden lakosának személy- és vagyonbiztonséígát kivánja megvalósitani. A dros tanácsa a Nemzeti Tanácshoz csatlakozott. A törvényes rend, a személy- és \'agyonbiztonság megóvását városunkban is elsőrendü feladatnak tekinl\'e megalakitotta a polgárőrséget, melyhez való csatlakozás a váro :> erőteljes férfiainak erkölcsi kötelessége. Felhivja a város minden lakosát, hog;y a csoportosulástól, a jogtalan fosztogatástól tartózkodjék, semmi törvénytelen cselekménnyel a Nemzeti Tanács nemes eszményeit be ne szennyezze. A városi Tanács. Testületek, egyesületek, olvasókörök, a különböző hivatalok vezetői egymásután siettek a Nemzeti Tanácshoz való csatlakozásukat bejelenteni és a hüségfogadalmat letenni. November hó 3-án hazaérkezett Budapestről I(un Béla országgyülési képviselő és átvette a Nemzeti Tanács elnökségét. Ez időtől kezdve a Nemzeti Tanács lett a városi kÖtigazgatás legfőbb szerve, Tapintattal, józan okossággal, bölcs előrelátással oldotta meg a Nemzeti Tanács mindazokat a nehéz feladótokat, melyeket megfelelően elintézni a régi hivaÍtt szen'ek a mt:gváltozott viszonyok között képtelenek lettek volna. A háboru tartama alatt kiilönösen a gazdálkodó közönséget végkép elkeseritették az ellene legkülöl bözőbb cimeken inditott kihágási eljártísok. Ha valaki a. nála rekviralt buza vagy kukorica mennyiséget nem tudta beszállitani, mert a rekvirálás idejében sem volt meg az összeirt mennyiség: szigoruan megbüntették. Ha valaki több kenyeret fogyasztott el a megengedettnél : megbüntették. A kihágási ügyek ezerszám.ra voltak folyamatba téve a rendörségnéL

10 A Nemzeti i anácsnak első teendői közzé tartozott, hogy . a kihágási büntetések végrehajtását és a további kihágási eljárások folyamatba tételét, a lakosság nyugalma érdekében felfüggesztette. Az ellátatlan lakoss<'got 8 hónapra dőre ellátta buzával. Az adóvégrehajtásokat felfüggesztette. Kétségkivül jelentékeny anyagi megterheléseket jelentettek a Nemzeti Tanács egyes intézkedései a városra nézve, de miként az eredmények igazolták, a lakosság nyugalma, él közrend fenntartása, a forradalmi átalakulásokkal jé\ró megrázkódtatások elhjritása érdekében a Nemzeti Tanács intézkedései szükségesek és elkerülhetetlenek voltak. Egyesek jelentékeny összegü adományokkal siettek támogatn i a Nemzeti Tanácsot a rend és nyugalom megőrzésére iránY\1ló tevékenységében. Az első adakozók Ániszfeld Sándor, Steiner Ferenc, Keleti Adolf nagykereskedők voltak, akik 50000--50000 koronát, továbbá Kalmár Zsigmond rostagyáros és Meszlényi Sándor birtokos, kik közül az előbbi lObOO, az utóbbi 5000 koronát adományozott a Nemzeti Tanács pénztárába. Az <::dakozások a hazatért katonák , valamint a rokkantak, özvegyek és árvák segélyezésére történtek, A Nemzeli Tanács - miután a városban a rendet teljesen helyreállította, a nemzetőrséget megszervezte és a lakosság közélelmezésére nézve megfelelő intézkedéseket tett -- megkereste a városi hatóságot, hogyanépkormányra letett eskü szerint kezdje meg ujra IlÍvatalos müködését a rendes hatáskörrel. A város lakosságához intézett felhivásában kifejezésre juttatta a Nemzeti Tanács, hogy a lakosság nyugalma és a közrend érdekében - a népkormány rendelkezése értelmében - - a közigazgatás menetében továbbra is ellenőrző müködést fog kifejteni. Felhivta a lakosságot, hogy a városi hatóságok iránt teljes bizalommal viseltessék, a városi hatóságokat pedig figyelmeztette, hogyaközbéke zavartalan fenntartása érdekében a lakosság öS"zes jogos és méltányos kivánságainak és érdékeinek fokozottabb figyelembevételével tartozik a város közigazgatási teendőit ellátni. Ettől kezdve a Nemzeti Tanács é~ a városi hatóságok együttesen intézték a város felszaporodott közigazgatási teendőit. A városi 113tóságok igyekeztek a Nemzeti Tanács irányitó befolyását igénybe venni, viszont a Nemzeti Tanács arra törekedett, hogyeloszlassa azt a bizalmatlanságot és elégedetlenséget, mely különösen a háborus közigazgatással kapcsolatban a hatóságokkal szemben kifejlődött

1I és amely az ország több helyén a vezető tisztviselők ell eni erőszakos fellépésekben robbant ki. . A felizgatott kedélyeket csupán Szathmáry Tihamér rendőr­ főkapitánynyal szemben nem tudta a Nemzeti Tanács sem mérsékelni. A vád az volt a főkapitánynyal szemben, hogy a háboru alatt, midőn a hadban levők feleségei hozzá fordultak a türhetetlen élelmezési viszonyok és más nyomoruságaik miatti panaszaikkal, azt a választ adta a siránkozó asszonyoknak, hogy ha nem tudnak megélni, >menjenek legelni<. használta-e csakugyan Szathmáry Tihamér rendőr­ főkapitány ezt a francia forradalom idejébe visszanyuló és azóta forradalmak idején a néptömegek hangulat ának izzásba hozására rendszeresen felhasznált kitételt, senki sem kutatta, egysz ~rüen átment a köztudatba, hogyarendőrfőkapitány az éhező asszonyokat ahelyett, hogy megnyugtatta volna őket, legelni küldte, és ez olyan izgalmat váltott ki különösen a nemzetőrség körében, hogy Szathmáry Tihamér rendőrfőkapitánynak távoznia kellett a városbó\. Különösen a nemzetőrség fenyegető fellépése te~te a helyzetet a rendörfőkapitányra nézve tarthatatlanná. A nemzetőrség öt tagból álló küldöttsége jelent meg a Nemzeti Tanács előtt, és dr Técsy Gyula, a küldöttség vezetője, ki mint hadnagy volt beosztva a nemzetőrséghez, kifejezést adott a nemzetőrségi legénység aZ
12 a városnak, ki.ilönösen a háboru alatt a hadban levők és azok hozzátartozói érdekében kifejt '~ tt müködéseért népsze~p volt ugy a polgárság, mint a munkásság körében. Mint kormánybiztos főispün politikai iskolázottságával, alkalmazkodó képességével, az emberekkel bánni tudásával gátat vetett az elégü letlenség kitörésének, a polgárság és a munkásság közötti összhang felbomlásának. Az ellentétek lehető kiegyenlitését, a közrend és a társadalmi béke fenntartását tekintette legfőbb feladatának. Megértéssel, jóakarattal és önzetlenül végezte fáradtágos, határtalan türelmet ig é nylő, idegörlően n ehéz munkáját. Hivatalának ajtaja nyitva
13 fuagát a munkásság élére küzdeni és már az októberi forradalom iCilején a proletárdiktatura előfutárjaként jelentkezett. Attól kezdve, · hogy Bors i János került a Nemzeti Tanác" élére, mindinkább előtérbe nyomult a szociáldemokraták tulsulya és befolyása. Kun Béla kormánybiztos mindent elkövetett, hogy a Nemzeti -Tanéícs müködését azok között a keretek közö tt tartsa, melyet a budapesti Magyar Nemzeti Tanács egyrészt az egyöntetü eljárás, másrészt ól hatá~köri zavarok elkerülése végett a vidéki Nemzeti Tanácsok részére megszabott, azonban Borsi János a szociáldemokrata párthoz tartozó tanácstagok támogl:ltásával azon a ci men, hogy a Nemzeti Tanács az államhatalom szerveinek mtiködését ellenőrizni hivatott, a Nemzeti Tanács müködését a közigazgatás minden ágára kiterjesztette és mind több és több hatósági jogkörbe vágó intézkedést foganatositott. A Nemzeti Tanács előbb a főispán i irodahelyiségben, utóbb a polgármesteri fogadószobában tartotta üléseit. A tanácstagok egész nap reggeltől késő estig együtt voltak. Tárgyalásaikat a higgadt komolyság, egymásiránti bizalom és fegyelmezettség jellemezte. A Nemzeti Tanács müködése oly széleskörü és sokirányu volt, hogy azt körvonalazni is alig lehet. A Nemzeti Tanács ir.tézte az összes közélelmezési ügyeket, hozzá fordultak a hatóságok és magánosok panaszaikkal, kéréseikkel. A szabók ruhaanyagot, az asztalosok fát, a kovácsok szenet, a szegények lisztet, zsirt, ruhclÍt és ·fát kértek és követeltek. HozzáforduItak lakás ügyekben, cselédügyekben, peres ügyekben, fizetésrendezési ügyekben és ezernyi magántermészetü ügyben. Meghallgatás, jóakaratu tanács nélkül senki sem távozott. Az ellátatlan lako~ság részére lefoglalta és kiutaIta a malmok ban levő buza és lisztkészletet, az iparosoknak . anyagot szerzett, az egyenetIenkedőket kibékitette, a különböző társadalmi osztályok és foglalkozási ágak közötti ellentéteket kiegyenlitette. A Nemzeti Tanács mükédését minden megszakitás nélkül a proletárdiktatura bekövetkezéséig folytatta. A Nemzeti Tanács helyét tulajdonképpen az ugy nevezett Néptanács lett volna hivatva elfoglalni. Az 1919-ik évi VIII-ik néptörvény ugyanis a törvényhatósági joggal felruházott városok törvényhatósági bizottságának müködését megszüntette, és azok jogkörét a Néptanácsra ruházta. A Néptanács :a városi tanács tisztviselő tagjaiból és azokból ·alakult volna, akiket a kormánybiztos kiküldött. Kun Béla kormánybiztos meg is alakitotta a Néptflnácsot, a tisztviselők

14 mellé kinevezett a Károlyi Pártból hat tagot, II szociáldemokrata pártból szintén hat tagot. A Néptanács kinevezett tagjai a következők voltak: Borsi János, Csáki Ferenc, fátyol Imre, Kis Lajos, Kmetty Béla, dr László Jenő, D. Nagy Sándor, Medgyesi János. Papp Lajos, Posztós Sándor, Tóth Imre és Tóth József. A Kun Béla lemondása után kormánybiztos-főispánná kinevezett Jócsák Kálmán ujra alakította a Néptanácsot a következő tagokkal : Borsi .János, Kis Lajos, Medgyesi János, fátyol Imre, Papp Lajos, Hódi Sándor, Szücs Istvánné, Szántó Juliánna, Kmetty Béla, Csáki ferenc, Tóth Imre és Tóth József. Mielőtt azonban a Néptanács müködését megkezdhette volna, azt elsöpörte a kommunizmus vihara és a Nemzeti Tanács iratai és pénzkészlete a Direktórium rendelkezése alá kerültek. A Nemzeti Tanács iratait a román megszállás alatt román katonák széjjelszorták és igy a történelmi szempontból értékes iratok egy-két jegyzőkönyv kivételével megsemmisültek. A Nemzeti Tanács utolsó, 1919. évi március hó 26-án, tehát már a kommunizmus legkezdetén tartott ülésének jegyzőkönyve, mely valósággal hü tükre annak, hogya proletárdiktatura lényegét és célját illetőleg mennyire tévedésben volt a polgárság és munkásság egyaránt - többek között a következőket foglalja magában: - Borsi János elnök üdvözli az ülésen megjelent Nemzeti Tanács tagokat, az ülést megnyitja, beszédében rámutat arra, hogy a Nemzeti Tanács müködésére az 1918. év október hó 31-iki forradalom vivmányainak biztosítása és a város belső rendje és nyugalma megóvása szempontjából feltétlenül szükség volt. Az idő­ közben lezajlott második forradalom az ország belső életét és rendjét teljesen átal akit ja. Egy radikális, egy erős államformát kell teremtenünk, amelynek fentartása és megvédésében az egész Magyarországnak egyenjoguvá tett és egyesített lakossága egész erejére és közremüködésére szükség van. Minthogy az uj rend során létrejött alakulatok az ellenőrzést teljesíteni elégségesek, javasolja, hogy a Nemzeti Tanács feloszlását határozatilag mondja ki. Kun Béla Nemzeti Tanács tag . az elnök előterjesztéséhez hozzájárul, mert amikor a Nemzeti Tanács feloszlását ez alkalommal kimondja, egyben biztositottnak látja, hogy a kormányzótanács rendelkezése folytán helyben megalakitott Direktórium a belső rend és nyugalom fentartására és a nagy átalakulással kapcsolatos intézkedések megtételére és végrehajtására teljes sikerrel képes lesz. Ai első f(')rradalom után megalakult Nemzeti Tanácsnak a függetlenségi Károlyi-párt, valamint a szociáldemokrata-pártból

15 tömörült tagjai müködésük első napjaiban fogactafmat tettek egy_ másnak, hogy egymást támogatva tesznek meg minden intézkedést, amit a haza és a város érdekében jónak és szükségesnek tartanak és egymást el nem hagyják. Bátran hivatkozik arra, hogya Nemzeti Tanács tagjai ezen fogadalmukat megtartották, ugy a szociáldemokraták, mint a Károlyi-pártiak. A mostani forradalom után, amikor a polgári társadalom eltünik és a polgári alakulatok megszünnek, hogy mindannyian együttesen munkálhassuk hazánk jövőjét, a Nemzeti Tanács most együtt levő tagjainak a szocialista-párt munkáját nem kivülről, hanem az ország sorsát intéző szocialista-pártban belül kell támogatni. Éppen ezért a függetlenségiKárolyi-párt részéről bejelenti, hogy a magyarországi szocialista-pártba belépnek és mint ennek a pál tnak közkatonái kivánnak a jövőben müködni, ha sor kerül rá, a szenvedéseiben részt venni. Kéri ezen bejelentést tudomásul venni. Fátyol Imre - ugyis mint a szocialista-párt tagja _ . elvtársai nevében is kijelenti, hogya függetlenségi és Károlyi-párt tagjainak a szociáldemokrata-pártba való belépését örömmel veszi tudomásul. A párt tagjainak jövőben az ország függetlensége és a népszabadságért vivandó harcban osztatlanul és egységesen kell még a szenvedésekben is részt vennie. Erre biztositékot lát abban. hogy a volt függetlenségi és Károlyi-párt tagjai a Nemzeti Tanács munkájában a szocialista-párt tagjaival a legnagyobb egyetértésben müködtek együtt és hiszi, hogy belátva az uj állapot szükségszerüségét és az annak megszil4rditása érdekében teendő intézkedések fontosságát, a jövőben is egy pártban együtt és egyetértésben fognak munkálkodni. Kmetty Béla benső lelki szükségből indittatva kijelenti, hogy Borsi János elnök a Nemzeti Tanács üléseit, mindenkor teljesen pártatlanul és igazságosan vezette, miért is inditványozza, hogy Borsi János elnöknek elnöki minőségben kifejtett pártatlan müködéséért a Nemzeti Tanács hálás köszönetét fejezte ki. Bodrogi Bálint üdvözli Borsi János elnököt és reá és család· jára áldást kiván. Kiss Lajos rámutat arra, hogy a második forradalom az ország lakosságát társadalmilag és gazdaságilag is egyenlővé tette, ezen átalakulással talán még több és nagyobb szenvedést kell eltürnünk, mint az első forradalom után, de hiszi, hogy a jövő ezért mindenkit kárpótolni fog.

16 Borsi János elnök miatán többen felszólaIni nem kivánnak - záróbeszédében kijelenti, ho~y amint az elhangzottakból megállapitja, most mindannyian mint teshrérek, mint elvtársak az ország és a nép érdekébem egyért és egy uton kivánunk müködni és tovább küzdeni, mindezeknél fogva (lZ elmondottak eredményeként javasolja: tTondja ki li Nemzeti Tanács, hogy eddigi müködése közben hozott határozatai val az ország és a város lakossága egyetemes érdekeit kivánta különbség nélkül szolgálni, hogy az általa felállitott népkonyhák és egyébb jótékony intézmények további fenttartását kivánja és célszerünek tartja, hogy ll. forradalom vivmányainak biztositására 1:legyült és még rendelkezésre álló összeget a fenttArtandó intézmények költségeinek tedezése céljából 21 Direktórium szabad rendelkezésére bocsájtja, hogy a Nemzeti Tanács jegyzőkönyveit és iratait megőrzés végett a Direktóriumnak átadja, h<:gy pecsétjét és esetleges egyéb ereklye tárgyait a városi muzeumban kivánja elhelyezni, mondja ki végül, hogy feloszlik és az tigyek további intézését a megválasztott Direktórium bölcs belátására bizza.

Határozat. A Nemzeti Tanács Kmetty Béla inditványát lelkesedéssel egyhangulag elfogadja és Borsi János elnöknek elnöki minőségében kifejtett eredményes és pártatlan eljárásáért a város közönsége nevében hálás köszönetét nyilv-ínitja. Kimendja továb a Nemzeti Tanács, hogy Borsi János elnök javaslatait egyhangulag elfogadja és amidőn a népkonyhák és egyéb jótékony intézmények további fentartása iránti óhajtását kifejezi és az ezzel felmedilő költségek fedezésére begyült összeget a Direktórium rendelkezésére felajánlja és átengedi, ugyben az összes jegyzőkönyveket és iratokat is jelen határozat kapcsán megőriztetés végett a Direktóriumhoz bemutatja. A Nemzeti Tanács pecsétjtl és esetleges egyéb ereklyetárgyak jelen határozat kapcsán a városi muzeumba való elhelyezés végett dr Szappanos Mihály tiszti főorvos muzeumi és közkönyvtári fel_ ügyelőhöz áttétetik: Ezután Borsi János elnök kéri a Nemzeti Tanács tagjait, hogy a Nemzeti Tanács feloszlásának kimondása után mint testvérek és elvtársak az uj alakulatot egy szivvel és lélekkel támogassuk, a tagok eddigi ~üködéséért köszönetet mond és egyhangu "

17 határozataként kijelenti, hogy a Nemzeti Tanács müködését beszünteti és feloszlik. Elnök ezután az ülést a tagok éljenzése közben bezárja.

**:,: Az a közbizalom és népszerüség, mely a Nemzeti Tanács iránt mindjárt megalakulásakor jelentkezett, végig kisérte azt müködés e egész ideje alatt. Kétségtelen, hogy a Nemzeti Tanácsra szükség volt a város rendje, a lakosság nyugalma, élet- és vagyonbiztonsága érdekében. A háboru alatt elkeseredés és ellenszenv halmozódott fel a népben a közigazgatási hatóságok e11en. Egyik sorozás a másikat érte, hadimunkára vitték el az embereket és jószágokat folytonosan rekviráltak, a hadból hazatértek lelkében tömérdek keserüség volt felhalmozódva, a közélelmezés körül is nagy bajok voltak, mindezek a körülmények az általános gazdasági nyomorusággal kapcsolatban a tömeghangulatot forradalmi kitörésekre tették hajlamossá. A Nemzeti Tanács azért alakult, hogy a forradalmat feltartóztassa, a várost megmentse a forradalmi anarchiától, a népharagot lecsendesitse és a bizalmat vesztett polgári hatóságok további müködését lehetővé tegye. A Nemzeti Tanács kiegyenlitő müködése nélkül a városi hatóságok a forradalmi viszonyok között nem lettek volna képesek a tömeghangulattal szemben megállani és helyükön maradni.

A

nemzetőrség.

A Nemzeti Tanács a nemzetőrség felállításával kettős célt igyekezett szolgálni. Egyrészt a nemzetőrség segitségével t.dta f8nttartani a közbiztonságot és a város rendjét, másrészt a haza özönlő leszerelt katonáknak megfelele elhelyezést és foglalkozást adott, miáltal megszüntette azokat a veszélyeket, melyeket II hazatérő katonák munkanélkülisége idézett elő. A nemzetőrök létszáma kezdetben nem volt megállapitva. A jelentkezőket minden válogatás nélkül felvették és ez a magyarázata, hogy különösen kezdetben sok oda nem való, megbizhatatlan elem is bekerült a nemzetőrségbe. November hó 6-án hadügyminiszteri rendelet jelent meg a nemzetőrség szervezésére vonatkozólag. A távirati rendelet szövege a következő: >A város polgármesterének ! felhivás Magyarország népéhez! Katonák, munkások, polgárok! A Nemzeti Tanács' megbizásából elrendelem , hogy a rend és köz~iztonsá~ fentartására minden

5<2...9tt~

2·

18 városban, nagy- és kisközségben, az arra önként jelentkező hazafias elemekből, nemzetőrség szervezendő. Ezen nemzetőrségbe, minden - már otthon levő katonatiszteket is beleértve - testileg alkalmas munkás és polgár beléphet, de a nemzetőrség állománya sehol sem tépheti tul a helyi lakosság 5 százalékát. Az osztagok a helyi viszonyok szerint szakaszokba, századokba, illetve zászlóaljakba tagozandók. Ezen nemzetőrség célja a közrend, valamint a vagyon és személybiztonság fenntartása. Szervezetileg a meglevő rendőrséggel és tLizoltósággal egyesitendők és városokban a városi rendőrkapitánynak rendelendők alá. A nemzetőr­ ség tagjai rendes foglalkozásukat folytathatják és csakis rövid begyakorlásra, készültségi, járörszolgálatra és őrszolgálat ra lesznek megfelelő felváItással köte1ezve. Karhatalmi célokra azonban az illető helység nemzetőrségének teljes létszámmal kell kj-.'onulnia. Minden nemzetőr, rendes polgári jövedelmén, fixfizetésén kivül, napi 30 korona pótdijban részesül, egyéb kedvezmények iránt később fogok intézkedni. Belépő tisztek rendes játandóságukon kivül napi 40 koronát kapnak. A viszonyok szerint 40- 50 nemzetőr után egy-egy parancsnok tiszt vehető állományba, mint szakaszparancsnok. A magasabb kötelékek számára tisztek külön számitandók. A személyi járandóságokkal felmerülő költségeket az állam fogja viselni. A megalakitott nemzetőrségek a népkormányra fe les küsznek és 6 hónépi kötelezettséget vállalnak. A szervezés befejezte és a létszám hozzám mielőbb bejelentendő.« A belügyminiszteri rendelet megérkezésekor már javában folyt a nemzetőrség szervezési munkálata és az önkéntes jelentkezőkbő l álló nemzetőrcsapat a közrend biztositására már a Nemzeti Tanács rendelkezésére állott. A belügyminiszteri rendelet folytán a nemzetőrség szervezése 'katonai rendszerben történt. A szervezés munkálatait Wihs Béla tart. honvédszázados végezte, akit a nemzetőrség "népbiztos parancsnokká" választott. Főparancsnok a miniszteri rendelet értelmében Szathmáry Tihamér rendőrfőkapitány lett. A nemzetőrséget a külterületen is megszervezték. Kuta~on Gregus Máté és Kádár Lajos tanitó, Mátyáshalmon Dezső Péter gazdálkodó, Gorz: án Csernai Mátyás igazgató tanitó, Kardoskuton Baranyai Aladár, Héjjahalmon Sipos Imre végezték a toborzást és a szervezés munkillatait. Kutason a nemzetőrség parancsnoka Kádár Lajos, kiképző parancsnoka pedig Berei Lajos csendőrőrmester voltak. A nemzetőrség, mely il szervezés befejezésekor 900 főből 2

19 állott két zászlóaljat képezett. Alighogy befejeződött a nemzetőrség szervezési munkálata, uj hadügyminiszteri rendelet jelent meg, mely arra hivatkozással, hogy az országba a csehek, horvátok, szerbek és románok betörtek, elrendelte. hogy oly zászlóaljak is alakitandók, melyek szükség esetén méÍs vármegyékbe, Vásárhely határán tul is elvezényelhetők. A parancsnokok a had~gyminiszteri rendeletet közölték a nemzetőrség legénységével, ezek azonbaH hal1öni scm akartak arról, hogy \lj ból katonai szolgálatra legyenek felhasznál hatók. Ugyanez volt a hangulat a nemzetőrséghez beosztott népfelkelő és tartalékos tisztek közöt[ is. Néhány nappal később a hadügyminiszter az S legfiatalabb korosztály, tehát a 24 éven alóli sorka!onák behivását rendelte el. A miniszter rendelete szerint a behivás célia az ország demokratikus függetlenségének, külső rendjének biztositása és a lakosság személy és vagyonbiztonságának, valamint általában a törvényes rend megóvása volt. A fiatal katonák hallani sem akartak a bevonulásról. Egyik a másik után tartották és az a közhangulat alakult ki, hogy a behivási parancsnak nem engedelmeskednek. Egy ilyen gyülés után tüntető felvonulást rendeztek. t\ hozzájuk csatlakozó tömeg a János-téren a zsidók szidalmazása között beverte a Központi Kávéház nagy tükörablakait. Mielőtt azonban a tüntetés elfajulhatolt volna, a kivonult nemzetőrség szétzavarta a nagyobbrészt éretlen suhancokból álló tömeget. Nagynehezen mégis megalakuIt a fiatal korosztálybeliekből az első század. A Kossuth-téren fényes katonai ünnepség keretében történt a Népköztársaságra való feleskü\'ésük. A fiatal katonákkal . együtt esküdtek fel az itt tartózkodó 61-es gyalogezred, a 4-es huszárezred s az 51. és 161-es hizér ütegek tisztikara és legénysége is. A felbomlott fegyelmet azonban eskük kivételével nem lehetett már pótolni. Hiába volt minden felvilágositás, meggyőzés, hogy szent kötelesség az uj népköztársaság érdekeit megvédeni, a fiatal katonáknak az volt az álláspontjuk, hogy csak helyi szolgálatot teljesitenek, Vásürhelyen tul nem mennek. Megalakitották a fiatal katonák bizalmi testületét és cz velte kezébe az ügyek vezetését. A népkormány mindent elkövetett a fegyelem helyre álIitására. Megbizottakat küldött, hogy az uj rendszer szellemét átvigyék a gyakorlati életbe és a fegyelmet visszaállitsák, azonban erről szó sem lehetett. A bizalmi testület a legénység sürgető követelésére azzal a kivánsággal fordult a nemzetőrség kebelében megalAkult katona,· gyülé~t

20 tanácshoz, högy a városban levő tüzérezred tisztjei közül azokat, akikkel a legénység nem rokonszenvez és akik II bizalmi rendszert provokáló formában nem akarják elismerni, távolit s a el a városból. A katona-tanács Arany Jáno! parancsnok közremüködésével haladéktalanul foganatositotta a bizalmi testület kivánságát és Koós Dezső százados ezredparancsnokot, Vécsey Károly századost, Ferenczy Miklós és Nagy Elek főhadnagyokat szabadságolta és a város 24 óra alatti p.lhagyására szólitotta fel. A menesztett katonatisztek azonnal el is távoztak a váro sból. A nemzetőrség különböző szolgálatokra használtatott fel. Egy részük szorosan vett relHlőri szolgálatot teljesitett. Parancsnokuk Fejes Imre őrmester volt. Voltak katonai detektivek is, kik Horváth József, majd PáHi Palócz János parancsnoksága alatt mükÖdtek. A nemzetőrség zöme katonai beosztásban és szervezetben a városban és külterületen közbiztonsági szolgálatot végzett. A nemzetőrség először napi 30 korona zsoldot kaptak. Ezt az összeget az állam utóbb 20 koronára, majd rangszerint 10-14 koronára szállitotta le és ezen felül járt napi S korona ellátási dij. A nemzetőrök bizalmi testlilete azt kivánta, hogy a zsoldot a város egészitse ki 20 koronára. Kun Béla kormánybiztos a Nemzeti Tanács hozzájárulásával ezt 3 kivánságot teljesitette is. A nemzetőrök fenntartása az államra elbirhatatlan terheket rótt. A kormánytól egyik leirat II másik után érkezett a városhoz és a Nemzeti Tanácshoz, hogya nemzetőrség létszámát csökkenteni kell, mert az állam nem képes fedezni a nagy kiadásokat. A Nemzeti Tanács a város közönségéhez fordult a nemzetőrség céljaira való önkéntes adakozás végett. A felhivásnak alig volt foganatja, mcrzsaszerü adakozások folytak bt!. A nemzetőrök pedig - miután munkaalkalom nem volt - ragaszkodtak a nemzetőrségben való megtartásukhoz, mindenki »nemzetőrködni« akart é~ a létszámcsökkenté<; kérdése állandó izgalmat okozott a nemzet őrök körében. Nagy nehezen végre sikerült alétszámot 500 főre apasztani. A város belterületén szervezett nemzetőrségnek, melyben legnagyobb részt a szociáldemokrata-párthoz tartozó munkások szolgáltak, határozottan proletár jellege volt. Elsősorban a szociáldemokrata-párt politikai tulsulyának képezte biztos alapját, de végeredményében, szolgálatokat lelt a város egész közönségének. Eltekintve attól, hogy a város egész közönsége, a polgárság épugy, mint a proletárság az egész forradalmi idő alatt különben is meg-

21 őrizte

józanságát és rendszeretetét, a nemzetőrség megvédt~ II városban a személy- és vagyonbiztonságot és megakadályozott minden rendbontási törekvést. Közremüködését többször igénybe vették a közeli . községekben előforduló zavargások megszüntetésére is. Pusztaföldváren, Tótkomlóson, Sámson községekben, később Algyőn a csőcselék fosztogatott. A vásárhelyi nemzetőröket hivták segitségül, kik azonnal a veszélyeztetett helyre siettek és helyreállitották a rendet , A nemzetőrség - mint később látni fogjuk - a kommün alatt a Direktórium rendelkezése alá került és annak eszközévé vált a kommün rendelkezéseinek végrehajtásában. De midőn a ta nácskormány bizalmi emberei a nemzetőrséget vörös őrséggé akarták átszervezni, ez meghiusult a nemzetőrség ellenállásán és amikor a városban a terroristák garázdálkodtak, a városháza félrevert harangjának hivó szavára a nemzelőrök azonnal fegyverbe álltak, 'hogy a város közönségét megvédjék a terroristák fékevesztett garázdálkodásával szemben. A nemzetőrség egész a román megszállásig helyén maradt. Közvetlenül li román megszállás előli Arany János városi számvevő -- aki mint tartalékos százados került a nemzetőrség élére és akinek nagy része volt abban, hogyanemzetőrségben a város egész közönsége megbizhatott - lemondot! a parancsnoki tisztségről. Helyébe a nemzetőrség Takács Ferencet, a szociáldem,,krata-párt titkárát akarta parancsnokká megtenni, mielőtt azonban erre sor került volna, bevonult a román megszálló csapat. A nemzetőrök egy része a románok elől elmenekült és ezek beálltak a vörös hadseregbe, nagy részük visszatért rendes polg~ri foglalkozásahoz. A polgárság szemében a nemzetőrséfet gyülöletessé tette az a körülmény, hogya kommön alatt a nemzetőröket használta fel a Direktórium a polgári osztályból szedett tuszok letartóztatásánál. EltekIntve azonban attól, hogy ez alkalommal nehány nemzetőr tényleg nem indokolt és nem menthető tulbuzgal01l1mal hajtotta végre a reá bizott feladatot, ha igazságosan akarjuk megitéIni il vásárhelyi nemzetőrséget és ennek müködisét, nem zárkózhatunk el annAk megállapitlÍsa elől, hogy a forradalmi idők rettenetes összevisszaságában midőn sem rendőrség, sem csendőrség, sem katonaság nem állott a közbiztonság szolgálatában - - a polgárság érdekeit is megvédő nemzetőrség képezt~ ~ város r~ndjének !!gy~~ düH biztositékát.

22

Gyülések, forradalmi szervezkedések. Az októberi forradalom zavart izgatottságot és nyugtalanságot váltott ki az emberek lelkében. Heteken keresztül a legnagyobb izgatottságban élt mindenki, a legtöbben nem tudták, hogy tulajdonképen mi történik és miről van szó. A rendes mindennapi munkakörbe csak kevesen tudtak beleilleszkedni a forradalmi megrendiil és első idejében. Állandó csoportosulás a városháza előtti téren; kora reggeltől késő estig valóságos emberáradat hömpölyög a városháza folyósóin. A Kossuth-téri szónoki emelvény körül munkanélküliek és kíváncsiskodók tömege ácsorog. A népgyüléseket nem kell előre hirdetni, hallgatóság akad bőven a nap minjen órájában. A tömeg él vezettel szivja magába a szónokok forradalmi hangu beszédeit és a legnagyobb gyönyöriisége abban telik, midőn a szónokok él városházának , mint bagolyvárnak megtisztitását követelik. Az önkéntes szónokok között dr Nagy József ügyvéd és PáHi Pdlócz Ján os viszik a vezető szerepet. A Nemzeti Tanácsnak kellett végre közbelépni, hogy a szónoklatok áradatának vége szakadjon. De még ezután is, egész a hüvös idők beálltáig alig 11lulik el nap, hogy a szónoki emelvényt igénybe ne vegyék. Hol a nemzetőrök és katonák felesketése, hol a Nemzeti Tanács fontosabb intézkedéseinek a közönséggel való közlése, hol a szociáldemokraták, hol a többi pártok gyülései alkalmából sereglettek össze az érdek lődők ezrei a szónoki emelvény körü\. A Kossuth-tér csak akkor volt csö ndesebb, ha az eső esett. A kormánytól, a Nemzeti Tanácstól egymásután jelennek meg él majd kérő, majd dorgáló hangu felhivások, hogy mindenki térjen vissza a dologhoz, azonban sem munkaalkalom, sem nyers a nyag nincs. Télen a földmunkásoy. egyébként sem tudnak elhelyezkedés t találni és igy a munkások a nap legnagyobb részét az utcákon, vagy a városházán töltik el, politizálnak. közügyekkel foglalkoznak. ,v\unkaalkalom létesitése céljából többen uj váll a lat létrehouisán fáradoznak. » Épitő ipari és városfejlesztő részvénytársaság< a váll~tlat elnevezése. A vállalat alapitól között együtt látjuk a következő neveket: Borsi János a Nemzeti Tanács elnöke, Borbás Sándor bankigazgató, Groák Dezső nagykereskedő, Fáry Anta l bankigazgató, dr Genersich Antal főorvos, Főgel J ózsef, Forrai Bálint kőműves munkások, dr Mattiassich Dez.ső közjegyző, Steiner ferenc malom igazgató, Takács Ferenc, a szociáld emokrata párt titkára, dr Szemző Miksa, Fátyol Imre, Wolf Mór stb.

l l

A szervezés munkálatait Borsi János, Baktai János !{őmüves végezték, néhány elökelöbb társadalmi állásu egyén közremüködésével. A részvény jegyzés nagyon lassan haladt elöre; a vagyonosabb gazdák tudomást sem vettek a dologról. Egyik felhivást a másik után bocsájtotta ki az előkészitő bizottság a részvények jegyzésére és miután mindez eredménytelen maradt, avagyonosabb polgárokhoz névre szóló leveleket intézett a következö tartalommal: , Tisztelt Cim! Ön azon többszöri felszólitásunknak, hogy ugy a saját, mint a közbéke érdekében lépjen be a városfejlesztö és épitöipari részvénytársaságba, mint részvényes, még a ma; napig eleget nem tett. Most figyelmeztetjük, hogyamunkástanács beleegyezésével a szervezett mlJnkások ezrei elhatározták, hogya közelebbi napokban a város minden uccájában, .ahol laknak olyan elbizakodott, gögös, vagyonos emberek, mint Ön, azok ellen tüntetö felvonulást fognak rendezni. Mi, akik felismerjük, hogy milyen veszéllyel járhat egy ilyen elkeseredett tüntetés, figyelmeztetjük Önt, ha 24 órán bej ül nem tesz eleget kötelezettségének oly irányban, hogy módunkban legytn a fent emlitett névsort aszerint ös zszeállitani, hogy kik kényszeritették a város munkanélküli lakosságát az emberi életet kockfiztató brutális cselekvések kivitelére, magára vessen, ha ama névsorban saját neve is helyet foglal és ezzel ugy maga, mint családja ellen kihivja a munkanélküliek lesujtó haragját. Haladéktalanul keresse fel Részvény társaságunk at a városháza emeletén 2. sz. alatt és teljes mértékben vesse alá magát a város nyugalm án dolgozó munkásság akaratának. Az összes szervezett munkásság nevében: Az elökészitö bizottság. A fenyegetö hangu felhivásnak meglett az eredménye. A részvényeket lejegyezték, a vállalat azonban a közbejött forradalmi események miatt nem kezdhette meg müködését. Napirenden vannak a gyüléseK és értekezletek, melyeket az árak leszoritása érdekében tartanak. A hangos, kiélesedett viták, szenv edélyes hangu felszólalások, a különbözö foglalkozási ágak közötti érdekösszeütközések kitörései szórakoztat ják az ármaximáló gyülések nagyszámu közönségét. A kereskedö a gazdának, a gazda az iparosnak, az iparos a munkásnak tulajdonítja a drágaságot. Közben a városban egyre növekszik a fainség ; szalonna, hus is kevés van. A hAzatért katonák a legszükségesebb ruhanemüeket is nélkülözik. A Nemzeti Tanács elrendeli a ruha . rekvirálás!. Mindenki tartozik a meghatározott számu ruhakészletén felüli mennyiséget

24 heszolgáltatni. Ósszegyüjtenek 590 kabátot, 592 mellényt, 660 nadrágot, 162 téli kabátot. 109 inget, 403 pár cipőt és szétosztják az arra legjobban I ászorulók között. A legszegényebb néposztály meleg étellel való ellátása végett a város különböző kerületeiben népkonyhákat állit fel a Nemzeti Tanács és elrendeli a felesleges zsir és szalonna beszolgáItatását. A fainségen maga a közönség segit. Először az utak szélén levő nagyobb fákat vagdalják ki, majd rávetik magukat a temetőkre, ahonnan nemcsak a: fákat, hanem a fej fákat is elhordják. Az Arany-temetőben a hullaházat is szétszedik. A nagy szegénységgel és a sok bajjal és nyomorusággal kirivó ellentétben napirenden vannak a pompázó, fényes lakodalmi menetek, a pazar bőséggel rendezett lakomák és dáridók, amelyeken az allfÍalok roskadásig vannak megrakva a legfinomabb ételnemüekkel és a gondatlan jókedv olyan hangos, olyan csapongó, hogy nemcsak a jóizlést sérti, hanem a háboruból szegényen, lerongyolódottan hazatértek és itthon éhezve és fáz va szenvedők elkeseredésének kihivására alkalmasak . A Munkás Tanácsnak kell közbelép'ni a hangos és pazarló mulatozások ellen. ~ Még mindig folynak városszerte a dorbézol ások, a 150--200 teritékes lakodalmak, kárlátók alakjában! mondja a Munkás Tanács felhivása. A Munkás Tanács ezen eljárást a szegény néposztály provokálásának tekinti. Felszólítja a város polgárságát, hogy mindenki a legstükebb körben , saját otthonában tartsa meg családi ünnepélyeit. A szegényeknek tudomására hozzuk, hogy nem sértenek pártfegyelmet, ha az ilyen dáridókon megjelenve, az ételnemüéket lefoglalja és a népkonyhákra szállitja. « A Mtmkás Tanács e határozata folytán a munkásság több lakodalomban megjelent és az egész lakoma-készletet lefoglalván, szétosztotta a szegények között Volt nehány derüs epizódja is a Munkás Tanács intézkedésének. Egy kisgazda ezüst lakodal mát tartotta saját hajlékában. Szerény vacsora, egy kis bor és jókedv, ez volt a keret. Nehány rokon és jóbarát. Ugy éjfél tájban zörögnek a kapun. Négy katona kéredzik be. >Nemzetörök vagyunk, vizsgálatot tartunk, nem-e dus lakoma van, mert akkor kommunizálunk.< A házigazda nem szegült ellen . A négy katonát beengedi. A katonák mindent szemügyre vesznek. Esznek, isznak. Azután garázdálkodni kezdenek, hogy ők az urak, majd megmutatják ök. Mikor már majd tettlegességre kerül a sor s mikor az asszonyok rémülte» sikoltoznak, ujra zörgetnek. Az igazi nemzetőrök voltak,

25 a fegyveres patruli, mely fig yelmes lett.. a zajra. A meglepett társaság ugy elkotródott, hogy egyet sem lehetett közülük elcsipni. A másik feljegyzett eset az egyik ujvárosi kör helyiségében történt, ahol egy kisgazda tartotta lakodalmát. A megjelent munkások felpakolták az összes ennivalót és elszállitották a közeli népkonyhára, hogy másnap sz~tosszák a szegények között. A lako·· dalmas nép nem tudott belenyugodni, hogy mások fogyasszák majd el a már félig megfőtt paprikást. Amint a munkások eltávoztak, egyszerüen feltörték a népkonyha helyiségét , az ennivalókat visszavitték, a bográcsnak ujból alágyujtották a tüzet és mégis csak ők fogyasztották el a lakodalmi vacsorát. Amint a forradalom első izgalmai elmultak, megkezdődtek a szen·ezkedések. l<űlön szervezkedik minden társadalmi osztály és minden foglalkozási ág. Szervezkednek a keresked ők, iparosok, kisgazdák, földmunkások, hivatalnokok, különböző ipari munk ások. A szer\'ezkedés gazdasági alapon történik és a politikai háttér: a szociáldemokrata párt térhóditásallak előmozditása. Az elsők között alakul meg a kereskedők tanácsa, melynek elnöke: Telek Andor; alelnöke: Novák József; jegyzője: Weisz László; titkára: Balassa József. Az Ipartanács elnöke: szathmáry János. A Földművelők tanácsának vezetői: Köpösdi Odön, Balogh Sándor, Kenéz Imre, D. Nagy Bálint. Elemi iskolai tanitók szakosztályának \'ezetője: Császár Péter igazgató-tanitó. Kereskedelmi alkalmazottak szövetségének elnöke: Fein Rudolf, alelnöke: Dániel János; jegyzője: faragó János. A tartalékos és népfelkelő tisztek szövetségét dr. Vészi i\\éítyás és SimoJ1 Vince szervezik. Megalakul a feministák egyesülete is, melynek szervezői Janáky Gyuláné óvónő és Elek Julia tanitónő. A városi alkalmazottak előbb a Köztársasági -Pártba lép nek be, majd miután Hájönnek«, hogy ez polgári pártaIakulat, belépnek a szociáldemokrata-pártba, mint amely párt legink<:bb van hivatva szolgálni a közalkalmazottak érdekeit a »nem adu nk " rendszerrel szemben A városi hivatalnokok megalakitják a \á rosi közalkalmazottak szakszervezetét. Elnöke: Tóth János sz~'nl\'evő, másodelnöke : Simon Vince, pénztárnok: Kristó Máté, ellenőrök: B.l ayer Ármin, Dobó Ferenc, jegyzők: Székely Imre és Soós Géza.

26 A Munkás Tanácsba delegálják : Tóth Jánost és Dobó Ferencet, a szaktanácsba : Arany Jánost és Simon Vincét. Alig mulik el nap, hogy nehány szervezkedő gyülés vagy értekezlet ne volna a városban. A szociáldemokrata-párt napról-napra erősödik. Kispolgárok, hivatalnokok, kereskedők, kisiparosok és más kisegzisztenciák ~eregestől tódulnak a szociáldemokrata-pártba. Mindenkinek imponál a szocialista elméletnek a tömegeket önálló, hatalmas szervezetekbe egybefoglaló, az egész országban rendet és fegyelmet tartó ereje és a szociáldemokráciának sikere, fel nem tartóztatható elő­ nyomulása. A dolgozó és munkájuk után élő polgárok sejtésszerüen annak a felismeréséhez kezdenek jutni, hogy a polgári pártok és a polgári társadalom demokráciája áltatás és szemfényvesztés és hogy a ' dolgozók helyesen felfogott osztályérdekének a szociáldemokrata-párt a zászlóvivője. A szocializmus eszméi életre és erőre kapnak. Mohó kiváncsisággal veti rá mindenki a szocializmusnRk, mint valami titokzatos, ismeretlen tudománynak a megismerésére. Közkézen forognak a Marx tanitásait egybefoglaló kommunista kiáltvány és a proletár tudomány egyéb termékei. A közgazdaság, a gazdaságtörténet, a néptan és a természettudomány körébe vágó munkák olvasása divattá válik. A polgári intelligencia körében szemmelláthatóan növekedik a proletáriátus és a szocializmus iránti rokonszenv. Az intellektuellek körében minduntalan beleütközünk egy-egy ) ujdonsült « szocialistába, aki fennen hirdeti, hogy ő világéletében szocialista érzelmü volt. Szóval a szocializmus szalonkfpessé válik. Nincs többé valami különösebb erkölcsi bátorságra és a polgári társadalommal való szakitásra ~zükség, ha valaki szocialistának akarja magát nevezni. A szociáldemokrata párt felhasználja a szocializmus tanai iránti nagy érdeklődést és lázas munkát fejt ki az eszmeterjesztő agitáció köri.il. A város minden kerületében pártszervezeteket létesit. Egymásután hóditja el a függetlenségi Károlyi párttól ezen pártnak évtizedek óta jól megszervezett olvasóköreit. A függetlenségi Károlyi párt - mely a forradaIam kitörése előtt a legerősebb politik.~1i párt volt a városban - mindinkább háttérbe kezd szorulni a szociáldemokrata párt térhóditásával szemben. Kun Béla, a Károlyi párt vezetője, erősen és napról napra hangoztatja ugyan a polgári szervezkedés szi.ikségességét, kiemel vén azt, hogy a polgári párt szervezkedésének nem reakciós, hanem demokratikus és haladó irá-

27 l1yunak kell lenni, i~mételten figyelmezteti a poigárságot, hogy az előretörő szocializmussal szemben talpra kell állania, hogy megtarthas,a pozicióját. A viszonyok miatt azonban ő sem képes határozott irányt követni. Belép az országos köztársasági pártba, miáltal magára hagyott párt ja a legnagyobb bizonytalanság utvesztőjébe kerül. csakhamar azután a függetlenségi Károlyi párt és éI szociáldemokrata párt együttes gyülésén kimondják közl<írsasági pár/tá alakulásukat, melynek érdekében \'éÍro~szerte megindul a propaganda . Vezetői: dr Nagy Józ~cf ügyvéd, Bodrogi Sándor kisgazda és Imre Jó?sef tanitó. A függetlenst>gi és 48-as Károlyi párt sz ervezete kezd szétbomlani. Iiol beolvad a már korábban, még dr Nagy György idejében megszervezett köztársasági alakulatot képező I\ossuth Lajos pártkörbe, hol az igen erős alakulattá fejlődött, nagy erőt képvise l ő kisgazda párttal egyesül és ez a beolvadás és egyesülés hétről-hétre, időről-időre változik különböző formákban, aszerint, mint az országos helyzet kialakulása szükségessé vagy célirányossá teszi. A polgári pártoknak általában nincs tartalmuk, kialakult programjuk és céljuk és ez érezteti hatását Iiódmezővásárhelyen is. A szociáldemokraták fölényes kicsinyléssel szemlélik a polgári pártok kapkodását és »Munkás Ujság « cin~én meginditott lapjuk támadni kezdi Kun Bélát, a város kormánybiztosát, különösen a polgári osztályt a munkássággal élesen szembeállitó magatartása miatt. Kun Béla kivédi a támadást. Hogy a munkássággal való '!gyüttmüködés lehetőségét és ezzel a város rendjét és békéjét biztositsa, lapjában, a Reggeli Ujságban kifejezésre juttatja, hogy a munkásság körében ellenforradalmi mozgolódásról beszélnek; figyelmezteti tehát a régi rendszer támogatóit, hogyavélros nyugalma és békéje érdekében vonuljanak vissza a közéleti müködéstől. A figyelmeztetés, különösen azonban a szociáldemokrata és a köztársasági-párt által az ellenforradalmi jelenségek ellen rendezett nagy tüntető felvonulás izgatott hangulata gondolkodóba ejtette a forradalom kitörésekor visszavonult munkapárti \'ezető­ férfiakat és Bauer Gyula. a munkapárt elnöke azonnal intézkede1t a munkapárt feloszlatása és ennek nyilvánosságra hozatala iránt. Kun Béla kormánybiztosi pozicióját a Munkás Ujság támadása nem tudta még gyengiteni, sőt midőn Medgyesi János a Munkás Ujságban »Közelednek a kommunisták « cim alatt megjelent cikkében a polgárság teljes félreállását kivánja, maguk a szociálisták az elsők, akik helytelenitik a Medgyesi János által irt ujságcikk hangját és kifejezésre juttatják azon álláspontjukat, hogy a

28 kommunista törekvéseket is ellenforradalmi célzatúnak tartják és az ellen felveszik a harcot. A szociálisták ezen magatartása által Kun Béla is uj ból bátorságot kap és erős hángu cikkekben sietteti a polgári erők egyesitését, laz orsZéíg belső nyugalmát veszélyeztető, minden hagyományos nemzeti hit és meggyőződés ellen összeesküvő, az ősi magyarság minden érzése ellen hadat üzenő, gazdasági és társadalmi életü'1k összes alapjait erőszakos felforgatássaI fenyegető kommunizmus ellen. « A szocialisták is ismételten kifejezésre juttatják, hogy távol állanak a kommunisták felforgató törekvéseitől és midőn 1919. évi február hó 23-án a leszerelt katonák országos szabadszervezetének a Fekete Sas nagytermében, illetve a Kossuth-téren tartott gyülésén egy Birinyi Béla nevü Budapestről leküldött kommunista agitátor arra izgatja a tömesset, hogya leszerelt katonák a kormány utján 5000 korona végkHégitést és ruhabiztositást követeljenek él gazdagoktól, a szociáldemokrata-párt jelenlevő bizalmi emberei, élükön Kiss Lajossal, Kurucz Jánossal és Fátyollmrével felvilágositják a jelenlevőket, hogy tulajdonképpen a kommunisták felelőtlen izgatásáról van szó, mire a gyülés hangulata annyira a kommunista agitátor ellen fordul, hogy csak menekülés utján tudja testi épségét biztositani. A szociáluemokrata-párt általában az egész forradalmi idő alatt nyugodt 111érsékletről és bámulatos fe!;yelmezettségről tesz tanubizonyságot. A párt jól szervezettségén kivül feltétlenül nagy érdeme van ebben a párt elnökének, Posztós Sándornak és a v.ezetése alatt álló Munkás-Tanácsnak. Posztós Sándor még az 1906-ik évben került a hódmező­ vásárhelyi szociáldemokrata-párt élére. Nyilt fejü, egyenes jellemU, nyugodt egyéniségü, de szilárd meggyőződésü, erős akaratu - ha az el v ről van szó, melyből elalkudni, vagy valamit feladni akkor sem lenne képes, ha életét válthatná meg vele. Egyénisége, a munkásság előtti tekintélye a város egész közönségének garanciát nyujtott arra nézve, hogy mig a pártvezetés irányitásában részt vesz, a szervezett munkásság részéről tulzások és jogtalanságok nem fognak a városban történni. Mérsékletet és jóindulatot tanusitott a polgársággal szemben a kommunizmus alatt is és részben ennek köszönhette, h9gy a román megszállás alatt nem került ő is az 56 kivégzett proletár Szomoru sorsára. A Munkás-Tanács, mely a szociáldemokrata-párt régi kipróbált vezetőibő) és az ujonnan alakult szak~zerYezetek kiküldöttei·

~ \

•

29 ből állott már az októberi forradalom ideje alatt megalakult ugyan,

azonban müködést inkább befelé, a szociáldemokrata-pMt szervezése körül fejtett ki. Álláspontjának, határozatának a Nemzeti Tanácsban helyetfoglaló tagjai utján szerzett érvényt. A MunkásTanács kivánságára Kun Béla kormánybiztos dr Soós István polgármestert, dr Csáky Lajos főügyészt, dr Hódy Imre ügyészt, Bartha István pénztári tisztet és Bakos András dijnokot rendelkezési állományba helyezte és a rendőrfőkapitány mellé Horváth józsef detektiv személyében biLaimiférfit rendelt. Épugy, mint Szathmáry Tihamér rendőrfőkapitány esetében, a város kiváló polgármesterével és a rendelkezési állományba helyezett többi tisztviselővel szemben is minden komoly alap és konkrét adat nélki.il, hangulatszerüen alakultak ki a vélemények, nézetek és felfogások. Kun Béla kormánybiztos hosszu ideig huzta, halasztotta a Munkás Tanács kivánságának teljesitését és a rendelkezési állományba helyezést csak 1919 évi január elején foganatositotta. A polgármester helyettesitésével dr Medveczky Imre helyettes főjegyzőt bizta meg, kiről a munkásság és a szociáldemokrata párt tudta, hogy lelki forradalmak hosszu során át megedzett egyéniségli, felvilágosodott, a kispolgári felfogás béklyóitól megszabadult gondolkozásu, a munkássággal rokonszenvező tisztviselőt kap benne a város közigazgatása. Ügyésznek dr Hódy Sándor tb. főügyészt rendelte be a kormánybiztos. Ugyanakkor Gajdán Imre rendőrfogalmazót gazdasági tanácsnok ká helyeltesitette be. A tisztviselők szakszervezete elégedetlenkedett akinevezések miatt. Bizalmiférfiai : Arany János, Tóth János, Soós Géza és Török Imre utján arra kérte Kun Béla kormánybizt9st, hogy a jövőben ~ tisztviselői állások betöltésénél és a helyettesitéseknél hallgassa meg a szakszervezet véleményét Az ügyészi hivatal vezetésére berendeIt dr Hódy Sándor ügyvéd csakhamar l '!mondott megbizatásáról és Kun Béla kormánybiztos a tisztviselők és közalkalmazottak szakszervezeti tanácsának javaslatára dr Lénárt János ügyvédet nevezte ki helyettes főügyésznek, akit utóbb Jócsák Kálmán kormánybiztos felmentett dr Medveczky Imre polgármester helyettessel együtt. Mielőtt azonban a Jócsák Kálmán által polgármester helyettessé kinevezett dr Szántó Aladár ujvidéki városi tanácsnok és a főügyésznek kinevezett dr Pirnitzer Mihály szegedi ügyvéd állásukat elfoglalhatták volna. bekövetkezett

30 a proletárdiktatura és ugy dr Medveczky Imre, mint dr. Lénárt János visszamaradtak állásukban, amit utóbb a Direktórium is tudomásul vetI. Dr Soós István polgánm:ster és dr Csáky Lajos főügyész csak a kommunizmus megszünte után, a román megszállás alatt vehették át ujból hivataluk vezetését. *::::;:

A szociáldemokrata és a függetlenségi párt között lassanként ellentét fejlődött ki, melynek kiélesedésére alkalmat szol,l~áltatott a nemzetgyülési választások kérdése is. A kormány ugyanis 191 CI. évi március hó 4-én nemzetgyülési választást rendelt el. Az a kerület, melyhez Hódmezővásárhely tartozott 9 képviselőt volt hivatva választani. Ebből Szegedre esett három, Hódmezővásárhelyre kettő, Szentesre, Csongrád ra, Tápéra és Mindszentre egy· egy képviselő. A szocialisták azt kiván ták, hogy a polgári pártok álljanak félre, ne állitsanak jelölteket és teljesen engedjék át a teret a szociáldemokrata pártnak, mert máskülönben a város nyugalma nem lesz mcg\'édve a közelgő kommunista veszedelemmel szemben. A szocialisták a kerületi választási lajstromba Posztós Sándort és Kovács Imrét jelölték. A függetlenségi Károlyi párt és a Csáki Ferenc elnöklete alatt müködő kisgazda párt a Károlyi párt által Szegeden megtartott kerületi értekezleten a képviselők lajstromának összeállitásánál Kun Bélát és Bodrogi Sándor kisgazdát hozták javaslatba és erősen készülődtek, hogy a képviselőválasztásnál összeméri k a fegyvert él szocialistákkal. Kun Béla közben lemondott kormánybiztosi állásáról. Felmentését különösen a szociáldemokrata párt sürgette a kormánynál. A kormány felhivta a Nemzeti Tanácsot, hogy az uj kormánybiztos kinevezése iránt tegyen javaslatot. A Nemzeti Tanács szocialista tagjai, a Munkás Tanács határozott kivánságára és utasitására, szociáldemokrata kormánybiztos kinevezése mellett foglaltak állást. A függetlenségi párthoz tartozó Nemzeti Tanácstagok pedig polgári párti kormánybiztost akartak. Szenvedélyes hangu viták folytak e kérdés körUl a Nemzeti Tanácsban. Végre is a szocialisták álláspontja győzött és ennek folytán a szociáldemokrata Jócsák Kálmán Csongrád megye kormánybiztos-főispánja bizatott meg a hódmezővásárhelyi kormánybiztos- főispáni teendők ellátásával. A lemondott KHn Bélát a köztársasági elnök a vallásügyi minisztériumhoz politikai áJlamtitkárrá nevezte ki,

31 Jócsák Kálmán kinevezését lelkesedő örömmel fogadta a szociáldemokrata párt. A polgári pártok is megjelentek az uj kormánybiztos-főispánnál, hogy őt bizalmukról és ragaszkodásukról biztositsák. A függetlenségi és 48-as Károlyi párt támogatását - melyekkor már köztársasági Károlyi-párt nevet viselt - nagy küldöttség tolm,ícsolta. A tisztviselők Tóth János, a városi tanács dr Medveczky Imre polgármester-helyettes vezetésével tisztelegtek az uj főispán nál, kit az iparosság nevében Lencse Ernő, a kisgazdák nevében Csáki Ferenc üdvözöltek. Az uj kormánybiztos a Kossuth-téren tartott nyilvános népgyülésen ismertette programmját. Okos, mérsékelt hangu beszéde a polgárságra is megnyugtatólag hatott. Kifejtette, hogy a teljes szocialista népuralom megvalósitását tartja legfőbb politikai ideáljának, de fegyverül a kitartó munkát, a meggyőzést tekinti és nem ismeri el a terror jogosultságát. Kijelentette, hogya kommunistákat a szociáldemokratapárt ellenségének tekinti és az egységet bontó, szélsőséges kommunista irányzat ellen kiméletlen harcot akar folytatni. Jócsák Kálmán kormánybiztossá kinevezése hatalmasan megnövelte a munkásság önérzetét. A Munkástanácsban minderősebben kifejezésre jutott az az álláspont, hogyapolgárságnak teljesen félre kell állania t!s a város ügyeinek intézését a szociáldemokrata pártnak kell átvennie. A polgári pártok és azok vezetői igyekeztek alkalmazkodni a szociáldemokraták kivánságaihoz, ezek azonban rnegszakitottak minden kapcsolatot a velük együtt müködő polgári pártalakuJatokkal. A kommunizmus kitörése csak napok mulva következett be, de a poilitikai hatalomnak a proletárság által való meghóditása már befejezett dolognak volt tekinthető.

A prolelárdiktatura. 1919 március 22-én délután Hódmezővásárhely lakosságának nyugalmát a következő hir zavarta fel: l> Kitört a proletárdiktatura l( Halk és félénk suttogással adták tovább egymásnak az emberek a legujabb esemény hirét, mely némelyekben megdöbbenést, sokakban pedig kárörvendést vagy ujjongó örömérzést váltott ki. Hogy mi a jelentősége, mi a lényege és mi a célja a proletárdiktaturának : senki sem volt vele tisztában. -- l> Az ántánt követelései folytán - igy szólt a budapesti központi pártvezetőségnek március 22-én kelt, a hódmezővásár­ helyi kormánybiztosi hivatalhoz intézett sürgönye - a kormány lemondott. A kormányzást teljesen szocialista kormány vette át. A pártvezetőség a kommunisták vezetőségével megegyezett. Az egés7 proletárság egységes akcióban egyes iil t. A Munkás Tanács megköveteli minden fosztogatás és önkényes eljárás megakadályozását. A fosztog
33 szabásu hosszu fekete köpenybe ö1tözött fiatalember szállott ki. Honti Genál Tibor volt, a forradalmi Kurrnányzótanács futárja. Azonnal érintkezésbe lépett a kormánybiztosi fogadószobába n tanác~kozó szocialista vezetők kel és őket részletesen tájékoztatta a Budapesten történt es emén yekről. Délután 4 órakor az összes szakszervezetek vezetői: a Munkás Tanács, a Nemzetőrség és a Katona Tanács bizalmi emberei a városházára tanácskozásra gy ültek össze, hogy az uj alakulás következtében szükségessé vált intézkedéseket megtegyék. A gyülésről felvett jegyzőkönyv szószerinti szövegében a következő: Felvétetett Hódmezővásárhelyen, 1919. évi március hó 22-én, a Munkás-Tanács és Katona-Tanács együttes ülése alkalmával. Jelen vannak a Munkás-Tanács és a Katona-TanácI tagjai. Medgyesi János elvtárs megnyitja az ülést és elnökül Borsi János , jegyzőül Elek Andor elvtársakat ajánlja. Mire agyülés elnökül Borsi jános, jegyzőül Elek Andor elvtársakat egyhangulag megválasztja. Borsi János elnök elvtárs felhivja Kovács Imre elvtársat a gyül és tárgyának ismertetésére. Kovács Imre elvt~rs bejelenti a kormány lemondását, melynek okait a külpolitikai helyzetben előtíllott változásban látja. Ezek után felolvassa a Budapesti Központi Pártvezetőség táviratát. A távirat intenci6jához képest javasolja, hogya végrehajtó hatalom gyakorlására vála5szon az együttes ülés egy négy tagu Direktóriumo!. javasolja, hogya Direktórium tagjaiul a földmunkások részéről Posztós Sándor, az ipari munkások részéről Borsi j ános, a tisztviselők részéről Kovács Imre, a Katona-Tanács részéről pedig Arany János elvtársak választassanak meg. Az együttes ülés a bejelentés lelkes tueomásul vétele után a javaslat elfogadás ával a Direktórium tagjaiul Posztós Sándor, Borsi János, Kovácí' Imre és Arany János elvtársakat lelkesen, egyhangulag megválasztja és őket teljes végrehajtói hatalommal ezennel felruházza és az összes további teendők ellátásával megbizza. Kovács Imre elvtárs javasolja. hogy telefon- és távirda cenzura, továbbá a sajtótermék.~k cenzurája léptessék elétbe és pedig eszméink feltétlen diadalra juttatása érdekéből. Az együttes ülés az előterjesztés elfogadásával ugy a telefon, mint a távirda, valamint a lapok cenzuráját elrendeli. 3*

34 Cenzorokul a postához Koczka János, Nagy Mihály és Popper jenő elvtársakat, a lapok cenzoraiul pedig dr Ábrahám Gerő, Kurucz János és Szabados Béla elvtársakat kirendeli és e tekintetben a további intézkedések megtételével a Direktóriumot utasit ja. Kovács Imre elvtárs javasolja a teljes szesztilalom elrendelését, a bordélyházak bezán.ísát, továbbá azt, hogyavendéglők és az éttermek csak reggel 7-8-ig, déli 1--2-ig és este 6-9-ig legyenek nyitva tartandók, mig 1\ korcsmák és egyéb nyilvános helyek teljesen zárassanak le. Bálak tartására engedély egyáltalán ne adassék. Szinház, mozi és tánciskolák este 6-9-ig tarthatók nyitva. Az együttes gyül és a javaslatot egész terjedelmében elfogadja s végrehajtásával a jelenlevő rendőrkapitány elvtársat n egbizza és utasit ja. Kovács Imre elvtárs javasolja, hogy él közrend, személyés vagyonbiztonság megóvása szempontjából a Nemzetőrség száz fővel emeltessék fel és ez a száz fő lehetőleg feltétlen megbizható szocialista szervezett ipari munkásokból álljon s hogy a Nemzetőrség állitson őrséget a bankokhoz, malmokhoz, városházához, postához, vasuthoz, állami adópénztárhoz, katonai- és polgári élelmiszerraktárakhoz. Az együttes ülés az előterjesztése ket teljes egészében elfogadja s végrehajtására Arany jános elvtársat, a Katona Tanács elnökét utasit ja. Több tárgy nem lévén, elnök az ülést bezárja. Km1.

Borsi János sk! elnök.

EleI< Andor s. k.

jegyző

A megválasztott Direktórium a titkári teendők végzesere Gabor István városi tisztviselőt rendelvén ki, azonnal hozzálátott a munkához. A városháza ormára kitüzette a vörös lobogót és kiáltványban közölte a város lakosságával, hogy a felmentett jócsák Kálmán kormánybiztos helyett átveszi a város ügyeinek intézését. A malmokat, a közellátási raktárakat, bankokat, a postát és a vasutat szigoru őrizet alá helyezte . Figyelmeztette a lakosságot, hogy mindenkinek kötelessége a kiadott rendeleteket minden biráIgatás nélkül végrehajtani és 3zigort!an megköveteli él rend, ti személy és vagyonbiztonság feltétlen megóvását. 3

31 Rendeletei végrehajtásával dr Juhász Mihály h. rendőr­ fökapitányt bizta meg, aki mellé népbiztos i minőségben Kis Sándor, volt oroszországi vörösgárda parancsnokot osztotta be. Másnapra, vasárnapra népgyülés volt összehiva a Kossuthtérre. Az· óriási tömeg a legnagyobb nyugalommal és csendben hallgatta végig a gy ülés szónokait és a város lakossága csakhamar a megszokott fegyelmezettséggel tért napirendre az események felett. Hódmezővásárhelyen egyetlen hangos szó sem hallatszott, egyetlen komoly mozdulat nem történt a forradalmi áradat feltartóztatására. A szocialista uralomtól várta mindenki az ország megmentését. Hirek érkeltek, hogy közeledik az orosz szovjethadsereg az entente által elvesztésre itélt ország felszabaditására. Ez a magyarázata, hogy nemcsak a munkásság hódolt be a proletárdiktaturának, hanem behódolt a polgárság és az egész középosztály is. A gyógyszerész-testület, a járásbiróság birái, a föld· müvesiskola tantestülete irásban jelentették be csatlakozásukat. Az épitőiparosok szö, etsége kimondotta, hogy a szövetség tagja csak az maradhat, aki a szociálista párthoz való, csatlakozását igazolni tudja. A gazdasági egylet, az uri kaszinó, az ügyvédi kar, az ipartestület egymásután siettek a D irektóriumot üdvözölni és a proletárdiktarurának hüséget fogadni. A testületek közül legelsőnek az ipartestület lépett be aszoci. alista pártba - ez volt a kommunista párt hivatalos elnevezése a következő átirattal: »Tisztelettel jelentjük, hogyahmvásárhelyi ipartestület 1919 március hó 26-án tartott előljárósági ülésén elhatározta, hogy testületileg belép és csatlakozik a szocialista parthoz és azt minden rendelkezésére álló eszközzel támogatja és egyéne nkénti belépésre felhivja az összes tagok figyeImét azzal, hogy a személyes jelentkezések a kerületi párttitkárságnál eszközölhetők. « Koncz Pál h. ipartestlileli elnök, lencse Ernő ipartestületi jegyző. Az uri kaszinó vezetősége -. a Direktóriumnál 93/ 1919. szám alatt iktatott - következő tartalmu levelet intézte a Direktóriumhoz : A helybeli Kaszinó egyesület nevében van szerencsénk szives tudomásvétel céljából közölni, hogy a kaszinó egyesület a tanácsköztársaságot, annak helyi Direktóriumát üdvözli és vele szemben a legnagyobb bizalommal viseltetik, hogy ugy bel és külügyi viszo~ nyok alakulása között a mostani kormányhatalom ra jutá5át szükségesnek és egyedül alkalmasnak tartja arra, hogy államiságunk, prszágul1k területi integritása fenntartassék, hogy a rend és ny ugar

36 lom, a személy- és vagyonbiztonság továbbra is biztosittassék. Kimondja a Kaszinó egyesület, hogy helyiségében a Kaszinó tagjait megillető jogok gyakorlására mindenkit szivesen lát és hogy az esetben, ha a Kaszinó helyiségei valamely közérdekü célra igényeltetnének, azokat használatra átengedi. Az ügyvédi kar felfogását a dr Csáky Lajos és dr Kenéz Sándor kivételével valamennyi ügyvéd és dr Maítiasich Dezső közjegyző által is aláirt - a Direktóriumnál 69/191 g sz. alatt iktatott következő üdvözlő nyilatkozatot juttatta kifejezésre: »Alólirott hódmezővásárhelyi ügyvédek átérezve és megértve a történeti idők szellemét, a mai napon megtartott ülésükben megalakitották az ügyvédek szakszervezetét é. ezennel csatlakozásukat jelentik be az országos szocialista párthoz. A régi társadalmi rend feloszlásával az annak romjain felépült uj társadalmi rend minden-kinek helyét ki fogjét jelölni a közös munka elvégzésében és ebből a munkából az ügyvédek szakszervezete is ki akarja venni a maga részét. Mindannyiónkat eltölt a vágy, hogy a társadalmi ellentéteket eltörlő, a nagytőke uralmát meg~züntető, az egyetlen emberi értéket - a munkát diadalra juttató proletáruralom a maga nagy győzelmét minél előbb és minél teljesebb mértékben megünnepelhesse é'S hogy ez a győzelem annál tökéletesebb legyen, minél sötétebb felhők tornyosulnak ma fejünk felett és minél több ellenség igyekszik kezünkből kicsavarni a fegyvert. A dolgozó, alkotó és ötödfél esztendő véres küzdelmeiben ellankadt lelkeket uj életre keltő proletáruralm.at me1egen köszöntve, kérjük a hódmezővásárhelyi Direktóriumot, hogy bejelentés ünket tudomásul venni sziveskedjék. " A r. kath. papság testiiletileg jelent meg a Direktórium előtt és bejelentette, hogy szivvel-lélekkel támogatja a szocialista pártot és a tanácsköztársaságot, az ország megmentésének munkájában. A polgársághoz tartozók közül egyénenkint is sokan igyekeztek minél előbb bejutni a kommunista pártba. Az intelligens közt'posztályhoz tartozók közül sokan törtettek hivatalok, politikai megbizatások és más szoJgálatvállalások után. A Hódmezővásár­ helyen megjelenő politikai lapok: a »V ásárhelyi Reggeli Ujság « épugy, mint a » Nemzetőr « lelkes hangu cikkekben iidvözölték a proletárdiktaturát. )} - Mindenki, aki az általános nagy jogegyenlő­ ségnek, az emberi testvériségnek hive és aki megakarja menteni az országot: csatlakozzék fenntartás nélkül a szocialista kormányhoz, a proletár uralomhoz, a dolgozók világmegváltó elveihez!

~7

Legyiink egyek a tesl'fériségben ! - « Ilyen jelszavakkal sorakoztatták a polgári társadalmat is a proletárdiktatura lobogója alá. Dr Medvetzky Imre helyettes polgármester közölte a városi tisztviselőkkel, hogy a Direktórium parancsainak engedelmeskedni tartoznak, mire a tisztviselők gyiilést tartottak és egyhangu lelkesedéssel kinyílatkoztatták, hogy az uj rendet teljes hiiséggel és erejiikkel támogatják, mert tőle várják a boldogabb és szebb jövőt, melyben a munkás és a munka megbecsiilést és megfelelő ellenértéket talál. A fiiggetlenségi és Károlyi párt és a vele egyesiilt kisgazdapárt tudatta a Direktóriummal, hogy teljes hiiséggel támogatja és bejelentette, hogy a két párt miiködését beszünteti, illetve mindkét párt feloszlik, mert semmiféle polgári tömöriilésre tovább nincs szükség. A gazdasági egyes iilet ügyeinek intézését - - a vezetőség kiildötts égének kérése folytán - a Direktórium a gazdasági egyesiileti tan ácsra bizta, melynek tagjai lettek Kamocsay Gábor, ifj. N. Szabó Pál, Juhász János, Kovács Jenő, Gregus Máté és Lukács László. Igy forrott össze alig néhány nap alatt a polgárság a munkáss ággal. A proletárdiktaturától, mint valami csodától várta mindenki az ország felszabadító megváltását. Március 29-én az a hir érkezett a városba, hogy francia megszál1ó csapatok közelednek Hódmezővásárhely felé. Dr Medvetzky Imre helyettes polgármester rendkiviili tanácsülést hivott egybe, melyben megbeszélték, hogy milyen álláspontot foglaljon el a város, ha a francia csapatok a városba jönnek. A tanács felhivást intézett a közönséghez, hogy ha a francia csapatok bevonulnak, mindenki lakásában tartózkodjék és megnyugtató kijelentést tett, hogy forradalmi magatartásából kifolyólag senkinek bántódása nem lesz. A Direktórium tagiai a franciák közeledtének hirére előbb a városból való távozásra gondoltak, de midőn kétségtelenné vált, hogy a francia csapatoknak nincs szándékuk a várost megszállni, kiálltványban közölték a lakossággal, hogy helyükön maradnak és egyszersmind a város területére kihirdették a statárium ot. Általában a Direktórium minden intézkedést megtett, hogy a város rendjét, személy- és vagyonbiztonságát megvédje. Elrendelte ezen célból az összes fegyverek beszolgáltatását, meg tiltotta aszeszesitalok kimérését és fogyasztását, felállitotta a forradalmi törvényszéket és közhirré tette, hogy aki lop, vagy fosztogat; a tilná~skö,,-társa. ság rendelete értelmében halállal büntetendő ,

38 A város lakossága a rendki "üli helyzet által megfélemlitve igyekezett alkalmazkodni a szigoru rendszabályokhoz. Sehol egy hangos szó, vagyellentálló mozdulat; gépiesen végezte mindenki a napi teendőjét, a legnagyobb bizonytalanságban, kétségben és aggodalmak között, hogy mit hoz a holnapi nap.

A város a Direktórium !l.ormánJó!ása

2~att.

A proletárdiktatura alatt a városi közigazgatás legfőbb szerve a Direktórium volt. A szorosabb értelemben vett városi közigazgatá~ vezetésén kivül a Direktóriumnak, mint a kormányzótanács végrehajtó szervének legfőbb hivatása volt a proletárdiktatura által teremtett uj rend fenntartása és megszilárditása. A Direktórium tagjai kétségtelenUl a proletárdiktatura szellemében müködtek, de minden erőszakosságot és tulzást igyekeztek elkerülni. Tudatában voltak a reájuk háruló rendkivüli felelősségnek és a tanácskormány szigoru intézkedéseit lehetőleg enyhiteni igye. keztek és a rendeletek végrehajtásában bizonyos méltányosséígot törekedtek gyakorolni. Hogya polgárság körében a Direktórium müködése mégis oly sok ellenszenvet és gyül öletet váltott ki, ez jórészben felelőtlen egyének tulkapásainak és visszaéléseinek tulajdonitható. A rendeletek, melyeket a Direktórium végrehajtott, a forradalmi kormányzótanács rendeletei voltalc Egyik rendelet a másik után látott napvilágot. I(apkodás, ziirzavar, bizonytalanság állott elő. A Direktórium kihirdette, hogy a rendeletek be nem tartása forradalmi törvényszék elé állítást von maga után, de a rendeletek tömkelegében és utvesztőiben már eligazodni senki sem tudott és a Direktórium némely rendeletét - minden szigoru fenyegetés ellenére - nem is vette komolyan a város lakossága. Elrendelte többek között a Direktórium - a forradalmi kormányzótanács utasitására - hogy mindenki tartozik 2000 koronán feliili készpénzét valamely pénzintézethez beszolgáltatni. Elrendelte az aranypénzek és a 2000 korona értéken felüli ékszerek és Grágaságok beszolgáltatását is. A beszolgáltatás természetesen elmaradt, ehelyett mindenki igyekezett készpénzét és ékszereit biztos helyen elrejteni. Alakásinség enyhitése céljából a Direktórium kimondotta,

\

39 hogy minden nélkülözhető helyiség igénybevehető. A felesleges butorok köztulajdon nak lettek nyilvánitva, Elrendeltetett a szinház, gyógyszertárak szocializálása is. A gyógyszertárak szocialilálásának keresztülvileiével Fekete Géza, Ember Béla, Kri~tó Nagy István és Apró Dezső gyógyszerészek, mint bizalmifértiak bizattak meg. A Direktórium legelőször a szinház köztulajdonba véteiéi vitte keresztül. Közhirré telle, hogyaszinház ezután nem a szinigazgató magántulajdona, hanem a közönségé. A bevétel a vlÍros pénztárába folyt be és a szinészek onnan kapták fizetésüket. A városban megjelenő lapok és nyomdavállalatok szocializálása végett egy budapesti kiküldött jelent meg, akinek közbenjöttével megalakult az ujságirók szakszervezete. A nyomdák és a lapok jövedelme a Direktóri um rendelkezése alá került, a szerkesztők és a többi alkalmazottak fizetését a Direktórium utalványozta. Az ujságirók szakszerveletének tagjai voltak: Fejérváry József, Gravácz Ferenc, Kereke.:.; Sámuel, Kun Béla, Kurucz János, dr László Jenő, Pintér István, Roth Antal és Ur György. Minden ujságirónak a szakszervezet által kijelölt lapnál kellett müködését fol ytatni, a kijelölt bizalmiférfiak ellenőnése mellett. A közhangulat meg!1yugtatására a Direktórium közhirré telle, hogy a kisbirtokok és kisüzemek magántulajdonban maradnak és hogy a tanácsközttírsaság a templomoknak és vallásos célokat szolgáló egyébb épületeknek kizárólag ezen célok szolgálatában való meghagyásával mindenki számára teljes vallásszabadságot biztosit. A bankok ügyeinek vezetésével és a pénzügyi rendeletek végrehajtásával a tanácskormány pénzügyi népbiztossága által Telek Andor és Kmetty Béla bizattak meg. Személyükben a vagyonosabb polgárok is biztositékot láttak arra nézve, hogy a polgári társadalom érdekeinek megvédését lelkiismeretesen fogj.:ík teljesiteni. A bél11kokban megszüntek az igazgatósági és felügyelő-bizott­ sági megbizatások. A napibiztosi Jeendők elvégzésével Balogh Tamás, Fodor Lajos, Zombory István, Smurák József és Gulyás Sándor bizallak meg, akiknek ellenjegyzése nélkül a bankokból a legcsekélyebb összeget sem volt szabad kiadni. Megérkezett Budapestről dr Füredi Jákó termelő-biztos, aki az összes közüzemek, a közellátás, nemkülönben az ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági üzemek termelésének tejhatalmu intézésévei volt megbizva. A kereskedők, iparosok, áru- és anyagkészletükről a szerve-

,

40 zett alkalmazottak ellenőrzése mellett pontos leltárt tartoztak késziteni, melyet a Kiss Lajos vezetése alatt müködő kereskedelmi és ipari bizottsághoz kellett beszolgáltat ni. Valótlan adatok előterjesz­ tése, vagy áruelrejtés forradalmi büncselekményt képezett. Ruházati cikkekeket és butorokat csak a bizottság engedélyével lehetett vásárolni. Vásárlási engedélyt csak proletárok kaphattak igazolt szükség esetén. Az üzletek 2000 koronánál több pénzkészletet nem tarthattak, a többletet valamely helyi pénzintézethez tartoztak beszolgáItatni. *",:;: Megkezdődött a vörös hadseregbe való toborzás, Kis Sándor, aki a főkapitány mellé mint hizalmiférfi volt beosztva - néhány éretlen egyén segitségével egyéni akcióba kezdett. A toborzást olyan módon akarta végrehajtani, hogy az utcán járó-kelőket, különösen az előkelőbb polgárokat összefogdostatta és ezeket egyszerüen a vörös hadseregbe besorozott nak nyilvánitotta. Egész felfordulást idézett elő a városban Kis Sándor erőszakos feJ1épése és a nagyobb zavaroknak csak Posztós Sándor direktóriumi tag erélyes közbelépése vágta utját. Kis Sándort a Direktórium a város elhagyására kényszeritette. A vörös hadseregbe való toborzás munkáját a Direktórium vette kézbe. Toborzó gyiiléseket tartott és a vörös hadsereg felállításának céljául a proletárdiktatura védelmét és az országnak az ellenségtől való megtisztitását hangoztatta. Csakhamar megalakult a 46-os vörös dandár, melybe a leszerelt tisztek közül legelsőként Szücs Imre, Bajkay Lajos, Kokovay Endre, Solti Vilmos és Réti Ignác jelentkeetek. Belépett a hadseregbe ' több, a városban tartóz kodó tényleges tiszt is. A hadseregbe való beiktatást a vörös hadosztály parancsnokság megbizásából Richter alezredes végezte. Intézkedés történt, hogy mindazon középiskolai tanIllóknak, a1dk igazolták, hogya vörös had·seregbe beléptek, annak az iskolai osztálynak elvégzéséről, melybe jártak, az osztálybizonyitVéíny azonnal kiadassék. Ha az osztálybizonyitvány alapján a tanuló már az érettségi vizsga letétel ére is jogosult volt, az érettségi bizonyitvány is kiadandó volt. A vörös hadsereg kifejezette n a proletárság osztályhadserege volt. A felvételhez a szakszervezetnek, vagy a munkás és földmives szegények tanácsának, vagy általában a szocialista pártnak ajánlata volt szükséges. A hadsereg katonai teljes ellátást, ruházatot; felszerelést és havi 450 korona fizetést kaptak, a családtagok

41 után külön pótlékot. Rendfokozat és rangjelzés nem volt a vörös hadseregben, de vol/ak parancsnokok, akik mellé a kalonéík <.iltal választott bizalmiférfiak voltak rendelve. Minden csapattesthez a hadügyi népbiztosság politikai megbizottat is nevezett ki. A helyi közbiztonsági és karhatalmi szolgálat ellátására vörös őrség szerveztetelt. A városi rendőrök és a városban állomásozó csendőrök a lapok utján közhirré tették, hogy nem akarnak a régi korrupt rendszer eszközei lenni és belépnek a vörös h&dseregbe. A csendőrparancsnokságtól hivatalos átirat is érkezett a városban állomásozó csendőrökhöz, melyben a parancsnokság jelezte, hogy a csendőrség beoszlatott fl vörös őrségbe és a csendőr elnevezés helyett a »vörös őr« megjelölés használandó. A 46-os vörös dandárt csakhamar elvezényelték a városból. A katonák egyrésze nem volt hajlandó elhagyni a várost, ezeket a Direktórium egyszerüen leszereltette. A hadügyi népbiztosséÍg a proletárforradalom veszélyben forgéÍsára való hivatkozással kérő,majd fenyegető hangu felhivásokat intézett a proletársághoz a vörös hadseregbe való belépésre, ennek azonban alig volt valami eredménye. Közben mind sulyosabban nehezedett a lakosságra az élelmiszerhiány. A termelők --- az árak maksziméÍlása folytán - visszatartották kész!eteiket; a piacok kongtak az üressegtől, a legszükségesebb élelmicíkkek hiányzottak. Hust csak mérsékelt mennyiségben és később csak szakszervezeti igazolv<:Ínyra lehetett kapni. A mészárszékek el őlt már hajnalban kezdődött a csoportos ulás. A Direktórium élelmiszerek rekviréÍláséÍval, husfogyasztási tilalom elrendelésével és a legkülönbözőbb intézkedésekkel igyekezett az élelmezési bajokon segiteni, azonban a piacról élő lakosságnak élelmezése - különösen hussal való ellátása - valósággal véÍlságos helyzetbe jutott. Az elégedetlenség, a türelmetlenség egyébként is napról-napra fokozódott. Hangos kifejezé~t azonban ennek senki sem mert adni. A rémület és a vültozhatatlannak látszó helyzetben való kényszerü megnyugvéÍs vett erőtt a város lakosságán. A forradalmi törvényszék megkezdett e müködését. Az igazságügyi népbiztos a város területére alakitott forradalmi törvényszék elnöké,'é Hódi Sándor malommunkást, tagjaivá Dávid BaléÍzs, Balogh SéÍndor, Varga Imre, Benkő Lajos, Láda Mih<í1y és Kiss Sándor munkásokat, vádbiztossá dr Sándor Jenő, jegyzővé pedig dr Szemző Miksa ügyvédeket nevezte ki.

42 A forradalmi törvényszék, mely a járásbiróság épületében nyert elhelyezést, ~lső itéJetét Juhász János téglagyári munkás ügyében hozta, ki ellen az volt a vád, hogy midőn a városban a vörös hadseregbe való erőszakos toborzás folyt, a következő kijelentést tette: »Szegény ember vagyok, de merek fogadni háromszáz koronüba, hogy három hónapon belül II Direktórium lógni fog. Ha nem, én huzom ki alóla a gyékényt.« A forradalmi biróság --- melyet a közönség vésztörvényszeknek nevezett el Juhász Jánost a Direktóriumot sértő kijelentéséért egy és iéIévi börtönre itélte. A vádlottat - miután az itélet felebbezhetetlen volt -- azonnal letartóztatták és büntetésének kitöltése végett a járásbiróság fogházába vitték. Ezen kivül még három esetben volt alkalma itélkezni a forradalmi biróságnak. Két egyén részegséggel egy pedig a Direktóriummal szemben elkövetett becsületsértésseI volt vádol va. Ezekkel szemben pénzbiintetéseket szabott ld a forradalmi biróság, mely héí:'mas tanúcsban a rendes biróságok tárgyalúsi formáit hüen utánozva, a Tanácsköztársaság nevében hozta meg itéleteit.

***

A proletárság térfoglalása politikai vonatkouísokban egyre nagyobb arányokat öltött. A Gazdasági Egyletet a földmunkások és kisgazdák, az Uri Ka~zinót melyet maga a vezetőség ajánlott fel - - a nyomdászok, a kereskedelmi alkalmazottak és a tisztviselők szakszervezdei vették birtokukba. A régi tagokat az ujonnan bekö!tözöttek csakhamar kiszoritották. Nagy gondot forditott a Direktórium a szocializmus rendszerének és irodalmának minél szélesebb körben való ismertetésére. Ezen célból szocialista pártiskolát létesitett, ahol dr Ábrahám Gerő tanár és dr Erdős Jeromos ügyvéd tanitottak. A proletárdiktatura pénzügyi politikáját az iparosok és kereskedők köréhen Kovács Imre direktóriumi tag, Telek Andor, dr Genersich Rudolf és dr Füredi Jákó budapesti kiküldött ismerlették . . A proletárok szórakoztatásáról mltflkáselőadások és hangversenyek rendezésével történt gondoskodás. A régi színház és hangverseny látogató közönség teljesen elmaradt, helyét a páholyokban és az első padsorokban is proletárok foglalták el. Senki sem ütközött meg ezen. Az emberek annyira el \'oltak már fásulva, hogy szinte mindent természetesnek és magától érte(ődőnek tartottak. Ez a magyarázata annak, hogy Hódmezővásárhelyen - ahol különben is majdnem teljesen hiányzik a származási előkelőség

43 és II polgári osztály tul nyomó részét kisvagyonu földmüvesek képezik - a munkásosztály es n polgárság között az ellent~tek nem élesedtek ki a proletárdiktatura alatt sem. A háborus közigazgatás miatt elkeseredett kisgazdákban inkább volt hajlandóság a munkássággal tartani, mint a polgári osztály egyéb rétegeivel összefogni. A proletárdiktatura gyökereinek megerősödését a helyzet félreismerése és a polgárságot lenyügözve tartó általános féleli!mérzet folytán semmi zavaró, semmi ellentálló mozzanat nem akadályozta.

Munkás-, katona.. és paraszt .. tanács. A Munkás- Tanács, amely a proletárdiktatura alalt a Direktórium tanácsadó és ellenőrző szerve volt, 1919. évi április hó 3-án ujra alakult. Elnökké Papp Lajost választották, intéző bizottsági tagok lettek a következők: Kovács Imre, Borsi János és Posztós Sándor direktórium i tagok, továbbá Csala Imre. Tóth Istvánné, Dobó ferenc, Móricz Áron, Megán János, Popper Jenő, Virágos Lajos, Siili Antal János, Hódi Sándor, Megán József, Kovács Sándor, Németh Mihály, fátyol Imre. Koczka János, Szőke István, Gila Jenő, Simon István és Vitéz Lajos. A Munkás- Tanács ujra alaku~ó közgyiilésén elhatározta, hogy a »magyar proletárok vértanujának« Dózsa Györgynek, Petőfi Sándornak, a »Iánglelkii apostolnak« és » Vásárhely első proletár mártirjának« Szántó Kovács J,íno ;nak életnagyságu képét megfestet i és a Dózsa Györgyét, valamint Petőfi Sándorét a városház:l közgyiilési termében, a Szántó Kovücs Jánosét pedig a Direktórium termében helyezi el. A közgyiilés Arany János direktórium tag lemondását tudomásul vette; a Katona-Tanács ültal városparanc~­ nokká megválasztott faragó Zoltánt ezen állcisában megerösitette és a rendőrfőkapitány miiködését ellenőrizni hivatott rendőrségi t~nácsba megválasztoiták Török Bálint és Tóth Imre rendőröket. Elhatározták a közgyiilésen azt is, hogy a városi tanács miiköM sét a legmesszebbmenő ellenőrzésnek vetik alá. Alig alakult ujra a Munkás- Tanács, megérkezett a tanácsköztársaság rendelete, mely az egész országra egységes szabályokat állapitott meg a munkás-, ka(on,,- és paraszt-tanácsok összeállitására és azok választására vonatkozólag. A rendelet szerint a tanácsok titkos választás utján 6 hónapra voltak választandók. Minden 500lakosra egy tanácstag jutott. V álasz(ók és választhatók a rendelet értelmében nemre való tekintet nélkül mindazok,

44 akik életük l8-ik évét betöltötték és a társadalomra hasznos munkából élnek, vagy a vörös hadsereg kötelékébe tartoznak. Nem birtak válásztói joggal és nem voltak választhatók, akik nyeregségszerzés céljából bérmunkásokat alkalmaznak, akik munkanélküli jövedelemből élnek, a kereskedők, a lelkészek, az elmebetegek és gundnokság alatt állók. A választás április hó 7-én a legnagyobb rendben folyt le. A szavazásban majdnem kizárólag a munkásosztályhoz tartozók vettek részt. Összesen 124 tanácstagot választottak. A legtöbb szavazat alapján Vásárhely munkás-, katona- és földmüves-tanácsának - ugynevezett szovjet tanácsának tagjaiul megválasztattak az egyes szakszervezeti csoportokból a következők: Földmunkások : Balogh Sándor, Bánfi Ernő, Banga Péter, Varga Bálint, Boldizsár Bálint, Csala Imre, ifj. Deák jános, Erdei Mihüly, Faragó István, Farkas Ferenc, Fehér Mátyás, Fehér Pá!, Földesi Sándor, Hetényi Sándor, Hézső Sándor, Keresztes Mihály. Kis János, K1s Imre, Kis Sándor, Kovács Sün dor, Kutas Imre, Láda jános, Molnár Sándor, Pap Péter, Posztós Sándor, Rácz Ferenc, Szabó Sándor, Széles Sándor, Szilágyi Albert, Szoják Sándor, Szi.ics Péter, Török János, Tóth Imre, Tóth István, Tóth Mihály, Vörös János. Szervezett munkásnők : Arany Tóth Imrnéné, özv. Baranyi Sándorné, Benke Imréné, Borsi Emike, Bozó Jánosné, Balla Albertné, Erdei Mihályné, Komlósi Terézia, Paku Imréné, Papp Bálintné, Szoják Sándorné, Szücs Istvánné, Tőkés Imréné, Török Jánosné, Tóth Istvánné. V árosi alkalmazottak: Dobó Ferenc, Gábor István. Kiss Imre, Marosi Pál, Orovecz jános, Simon Vincze, Török Bálint, Török Imre. Téglagyári munkások: Csorba József, Héjja András, Kerekes Mihály, Móricz Áron, Steidl Liszló, Szücs Sándor. Kőmives szakcsoport : Baktai józsef, Borsi János, Gaál Jápos, Kecskeméti Imre, Kovács Jozsef, Pap Lajos, Takács Ferenc, Zombori Károly, Vas- és fémipari csoport: 8a 1ogh Sándor, Barát Ferenc, Csáki Sámuel, Fuszek Tivadar, Kallós józsef, Kelemen Gábor, Molnár György, Popper Jenő. Ács szakcsoport : Karácsonyi Sándor és Süli Antal János Molnár szakcsoport : Hódi Sándor, Nagy Mihály, Sziics István.

45 Tanitók szakcsoportja : Medgyesi S.tilvássy József.

János,

Pista

Zsigmond,

Magántisztviselők

: Faragó János, Gila Jenő, Székely Imre. Közalkalmazottak: Fátyol Imre, Koczka János és Kovács Imre direktóriumi tag. Vasutasok szakcsoportja : Császtvay István, Gaál Imre, Timina Győző, Tóth Sándor és Virágos Lajos. Pamunkások csoportja: Horváth Imre, Kis" Lajos és Zombory István. Bőriparosok

: Dávid Bálint és Takó Balázs. Népzenészek csoport jából : Budai Jstv án és Tóth Sándor. Szabók csoportja: Rébék Nagy Mihály és Szőke István. Nyomdászok csoport jából : Németh Mihály, Szabados Béla, Kurucz János szerkesztő; továbbá Szőke Gábor festő, Juhász Pál textil munkás, Kovács Sándor husipari munkás, Kiss Lajos borbély, lv1egéín József pincér, Nyuzó Sámuel. Katonák: Faragó Zoltán, Láda Mihály, Mohai Sándor és Széles József. . A szovjet tanács első gyülését április IO-én tartotta a városháza közgyülési termében. Egyszerü munkás emberek, fekete fejkendős asszonyok foglalták el a régi törvényhatósági bizotts1igi tagok helyét. Fesztelen otthoniassággal helyezkedtek el a kényelmes bőriiJéseken és néma csendben várták agyülés megnyiüísát. A tanácskozást a főispán i s7ékből elnöklő Borsi János vezette. Lén yegtelen ügyek voltak napirenden. Különböző bizottságokat választot!
46 kell átesnie, amelyek az embereket, valamint a viszonyokat teljesen átalakitják. De nem vette figyelembe a munkásság vezetőinek egyrésze azt sem, hogy az uralkodás fogalma homlokegyenest ellenkezik a demokrácia eszményével, ellenkezik a szociáldemokrácia elveivel is. Akadtak a vezetők között, (lkik· a hatalom birtokában fölényeskedő, elbizakodott és önhitt magatartást, emellett tiirelmctlenséget és elfogultságot tanusitoltak nemcsak a más oszt
Április hó 21-én a proletárság ünnepet rendezett. Szántó Kovács János emlékének áldozott, aki vezetője volt a Hódmező­ vásárhelyen 1894 április 22-én lezajlott »szocialista zendülésnek «. Szántó Kovács János földmunkást l893-ban megválasztották a szociáldemokrata párt elnökévé. Ebben az évben a vásárhelyi földmunkások nagyban készültek május 1· ének, a munkásság világiinnepének megünneplésére. A rendőrség nem jó szemmel nézte az Linnepségre ,aló készülődés!. Április 21- én a párt vezetőinél házkutatást tartott és különböző iratokat é!' 11 szocializmus eszméit terjesztő könyveket foglalt le. Müsnap, vasárnap reggel Szántó Kovücs János mintegy 200 munkástól kisérve, fel ment a rendőrségre és a lefoglalt iratok kiadását követelte. Póka Uszló rendőrkapitány letartóztatta az erőszakosan iellépő SZéÍntó Kovács Jánost, mire a piacon tartózkodó tömeggel megnövekedett munkásság a letartóztatott

47 vezér szabadonbocsájtáséÍt követelte. A helyzet veszélyessé kezdett válni; a nép a városháza hirtelen bezárt kapuit döngette. A közeli csendőrlaktanyából 3 lovas csendőr sietett a városhélzában benszo· rult rendőrség segitségére. A tömegből a csendőröket kővel megdobták, mire Hubert csendőrőrparancsnok tüzet vezényelt, a csendőrök a nép közé löttek. Többen megsebesültek; a tömeg rárohant a csendőrökre, akik menekülni voltak kénytelenek. A városháza ~zékháza ekkor valóságos ostrom alá került. A munkáshad felszedte a piactéren heverő téglákat, köveket. a park korlátfüit, karóit és törni-lUzni kezdte a székház ablakait. Már a városháza főbejáratának kapui is engedni kezdtek az ostromló erőnek, mikor egy század huszárság lovagolt a tömeg közé és azt nehány perc alatt szétszórta. A Szántó Kovács János és társai ellen inditott bünpör országos érdeklődést keltett. Kiváló büntető j0gászok vállalták el a »szocialista zendülésben,< v{dlott munkások védelmét. Szántó Kovács Jánost 5 évi börtönbiinletésre itélte a biróság. Büntetését kitöltötte s miután a városban nem kapott munkát, vidékre ment dolgozni, ahonnan betegen tért vissza és mindenkitől elhagyabra, munkástársaitól is eifeledve, 54 éves korában a legnagyobb nyomorban halt el. A proletárdiktatura alatt mártirrá avatott Szántó Kovács Ji:Ínos emlékét nagy tüntető felvonulással és a Kossuth-téren tartott népgyülésen ünnepelte meg a proletárság. Több mint 10000 ünneplő vonult fel zárt sorokban a Marseillaise hangjai mellett a városháza előtti térre. Rácz Ferenc nyitotta meg a népgyü!ést, Csala Imre, Mérai Sándor, I<:ovács Imre, Posztós Sándor, Takács FiWrenc és Tóth Istvánné voltak az ünnepi szónokok, akik kegyeletes szavakkal áldoztak Szántó Kovács jcínos, 'az első dscirbelyi munkásapostol« emlékének. A proletárdiktatura ügye időközben veszélybe sodródott. Az entente a román hadsereget mozgósitotta a Tanácsköztársaság ellen. Bent az országban ellenforradalmi jelenségek mutatkoztak. A románok megtámadták a demarkációs vonalat védő vörös hadseregbeli csaí'c,tokat, melyeknek egyrésze az első támadásra egyszerüen szétfutott. A forradalmi kormányzótanács elrendelte a proletárság általános mozgósitását és az ellenforradalom meggátlása s a prole-

48 tárok védelme céljából a vidéki direktóriumokat tuszok szedésére utasitotta. A hódmezővásárhelyi Direktóriumhoz április 21-én érkezett meg a kormányzótanács következő tartalmu si.irgönye: A város polgári társadalmának vezetőiből papokat kivéve - szedjen és szállitson azonnal tuszokat«. A munkás-, katona- és f61dmives· tanéÍcs politikai megbizottai azonnal összeüItek és órákon át tartó tanácskozás után összeállitották a tU5zok következő névsorát : Nagy Kardos János földbirtokos, Oroák Dezső nagykereskedő, Csáki Sándor gazdálkodó, Kiss Bertalan kereskedő, Pokomándy Károly közgyám, dr Mónus János ügyvéd, Wish Béja bankigazgató, dr Soós István polgármester, Fáry Antal vezérigazgató, Lázár Dezső földbirtokos, Keleti Adolf nagykereskedő. dr Nagy József ügyvéd, dr Kenéz Sándor ügyvéd, Zehery Lajos itélő táblabiró, dr Mattiasich Dezső kir . közjegy,-ő és neje Szmrecsányi Sarolta, dr Csáky Lajos városi főügyész, Kalmár Zsigmond rostagyáros, Szeless János földmivesiskolai igazgató, Varga Dezső mészáros, EI yolt rendelve a tanyáján tartózkodó Kovács Jenő gazdálkodó letartóztatása is, akinek azonban sikerült a nemzetőrök elől elmenekülni. A tuszok összeszedését a kora hajnali órfikban katonai fegyelem alatt álló nemzetőrök eszközölték, akik parancsot teljesitettek, de annak végrehajtásánál a Munkástanács intenciója ellenére néhány esetben indokolatlan ldméletlenséget lanusitoltak. Aluszok elvitele a polgárság körében nagy megdöbbenést és izgalmat váltott ki, amit csak fokozott az a körülmény, hogy az exponált közéleti és politikai vezetők helye1t jórészt társadalmi és politikai szerepléstől tartózkodó és távolálló polgárok kerültek a tuszok közzé. A

munkásvezetők

az egész proletárdiktatura a latt valósággal voltak a diktatllra kinövéseinek, ugy, hogy leginkább a tuszyétel volt az, ami a munkásvezetők iránti ellenszenvet a p'olgárság vezetői körében legtovább ébren tartotta. Nagy lelki gyötrődéseket és sorsuk bizonytalansága miatti aggódásokat kellett aluszoknak els/envedniök, de a véletlen ugy hozta magával, hogy talán éppen tuszul történt elvite1i.ik folytán kerlilték el azt a sulyosabb helyzetet, amelybe a Szamuelli-féle terror csapatnak a városban való megjelenése folytán juthattak volna. A tuszok - akiket Budapesten a Margit-köruti fogházban, majd Rákospalolün helyeztek el - különböző időközökben a román megszállás alatt épségben érkeztek vissza a városba.

ft;'kezői

•

Terroristák a városban. A román megszálló csapatok megkezdették az előnyomulást a Tisza folyó egész vonalán. Április 21-én már Kisjenő, Nagyszalonta és Debrecen előtt állottak. A proletárságot a román csapatok közeledése legkevésbbé scm feszélyezte. Lázas késztilőciés folyt május elsejének megünnep' lésére. Takács Ferenc párttitkár vezetése alatt 300 tagu rendező­ bizottság dolgozott a programm kidolgozásán. Április h6 26-án a belügyi népbiztosságtól távirati értesités érkezett a Direktóriumhoz, hogy aznap este vörös katonák utaznak át a városon, -- a Direkt6rium gondoskodjék vacsorával való ellátásukról. A vörös katonák között, - kiknek vonata az esti órákban érkezett avasuti nagyállomásra -- a hirhedt Szamuelli rettegett terror csapatához tartozók is voltak. Makóra voltak kiküldve, hogy ott »rendet< csináljanak. Makón ~ ugyanis a nép mcgunta a proletárdiktatura alatt szerephez jutott Vásárhelyi Kálmán politikai megbizott szélhámosságait és hallatlan erőszakoskodásait, kitört az elégületlenség és a nép Vásárhelyi Kálmánt agyonverte. A kommün megbizottai ezt ellenforradalomnak minősitették és annak leverésére a népbiztosoktól karhatalmat kértek. Igy küldték le Makóra a terr oristákat !lZ ellenforradalom leverése végett. A vásárhelyi vasutállomáson egy Barta László nevü, volt tengerészőrmester, aki mint >dandárparancsnok< ,a vörös őrség szervezése céljából már napok óta a városban tartózkodott, azzal a valótlan hirrel fogadta a terroristák vezetőit, hogy Hódmező­ vásárhelyen ellenforradalom készül és a munkásvezető'k is ellenforradalmi érzeImüek. A terroristák és a vörös katonák: egy része tovább utazott Mak6ra, a többi a városban maradt. A sötétség beálltával a vasutállomásról a városházára vonultak, ahol mindin kijáratot elzártak, ugy, hogy onnan a városházán tartózkodó munkásvezetők is csak a hajnali 6rákban tudtak kijutni.

50 Megalakult a terroristák vészbirósága és ez hozzálátott a munkához. Az éj folyamán -- besugások, vagy személyes bossz u alapján - összefogdostatott a városban 67 polgárt, akiket behurcoltak a városházára, nehányat közülük összevertek és nagy részét kirabolták. A behurcoltak közül Weisz Mihály borkereskedőt és fiát Weisz Henriket, Toffler Fülöp es Lampel Mór kereskedőket, valamint Havas Henrik mozitulajdonost a terroristák, midőn 27-én délután a városból Szentes felé eltávoztak, magukkal hurcolták. Weisz Mihályt , fiát Weisz Henriket, aki önfeláldozó fiui hüséggel akarta apját megmenteni és Havas Henriket a vonalban állatias kegyetlenséggel összeszurkálták és meggyilkolták. Hulláikat napok mulva a Szegvár és Szentes kozötti vasutvonal mentén találták meg a kétség beesett családtagok. Másnap reggel, midőn az éjjeli behurcolásoknak hire terjedt, pánikszeri.i félelem fogta el a város lakosságát. A máskor vasárnap délelőtti időben népes piactér teljesen kihalt és csendes volt. Az emberek fejvesztetten szaladgáltak, mások rémülten zárkóztak be házaikba, sokan a tanyák közzé menekültek. A délelőtti órákban a vörös katonák és terroristák a városnak a közeledő megszállás elől való kiüritésének ürügye a latt hozzáláttak a rekvirálás,hoz, Kovács Imre direktóriumi tag rendelkezésére nemzetőröket és politikai megbizottakat vettek ugyan maguk mellé a rekviráló katoncík, azonban ezeknek erőszakos fellépésével szemben a nemzetőrök és politikai megbizottak is tehetetlenek voltak. A terrorcsapat rekvirálása - amiről a lakosság nem volt előre értesitve - rablássá és fosztogatássá fajult. Nem nézték ki a gazdag, ki a proletár, mindegy volt nekik. A gazdagabbaktól elvették a legszükségesebb jószágokat, a szegényektől az utolsó betevő falatot. \

Sirás, káromkodás, kapkodó fejetlenség, valóságos zű rzavar az egész városban. Az állig felfegyverzett katonák félelmetes terrorja soha át nem élt izgalomba hozta a város lakosságát. A déli órákban fegyverropogás zaja hallatszott avasuti nagyállomás felől. Öt Makóról elhurcolt proletárt kiknek állitólag részük volt Vásárhelyi Kálmán meggyilkolásában végeztek ki a terroristák a vas uti töltés oldalán. Ekkor már az idegek tul voltak feszitve, a proletár kezek is ököl be szorultak és midőn a délutáni órákban a városháza tornyában megszólalt vészharang hivó sza','ára a Kossuth-téren gyűle-

51 kező nemzetőröket

Barta l>dandárparancsnok« a vörös hadsereggel való továbbvonulásra akarta rábirni, ezek Posztós Sándor direktóriumi tag, Faragó Zoltán városparancsnok, Endrődi L.,íszló nemzetőr, Gravátz Ferenc volt rendőrségi fogalmazó felszólalásai után ugy határoztak, hogy nem távoznak el a városból, hanem azt megvédik a tovélbbi erőszakosságoktól. A lovas nemzetőröknek hirtelen összeverődött kis csapata a vasuti állomásra sietett, hogy a rekvirált holmikat visszaszerezze li terroristáktól. Ezek már előre értesitve vcltak a lovas nemzetőrök szándékáról és sortiizzel fogadták a l <. hamra kész lovascsapatot, ugy, hogy az kénytelen volt a L: !erővel szemben visszavonuIni. A lovas nemzetőrök támadásának és a Kossuth-téren fegyveres ellentállásra készülő nemzetőrök fellépésének meglett az az eredménye, hogy a legnagyobbrészt a fergeteges idők által felszinre dobott kalandorokból és öldöklésre is kész társaságból álló terrorista-különitmény sietve igyekezett a városból távozni, egész vagonrakománnyal száIlitván magával a rekvirált jószágokat és élelmiszereket. A terroristák garázdálkodását könny és átok kisérte. R.ablásaikkal és gyilkosságaikkal szennyet, piszkot hánytak a munkásság tisztes táborára, meggyalázván a munkásvezetők azon törekvését, mellyel a legválságosabb időkben is a lakosság személy- és vagyonbiztonságának megóvására törekedtek. A munkásvezetők, ha idejében felismerik a helyzetet és a város lakosságával szemben rájuk háruló felelősségnek megfelelően járhatnak el, talán elhárithatták volna a városban lezajlott szomoru és sajnálatos eseményeket, azonban ezt csak fegyveres beavatkozással lehetett volna keresztül vinni, ami még veszélyesebb következményeket és sulyos véráldozatot vonhatott volna maga után. * *:;:

A Munkás-, katona- és paraszttanács közgyülése április hó 28-ára volt összehiva. A tanácstagok is között erős kifakadások hallatszottak a terrori,s ták előző napi garázdálkodásai miatt és sokaknál visszatetszést váltott ki, midőn nehányan - akik még akkor talán nem voltak alaposabban tájékozódva a történtekről, - a t€'rroristák eljárását mentegették és azt, a semmi komoly alappal nem biró ellenforradalmi mozgalomra hivatkozva, jogosult szinben igyekeztek feItüntetni. Általános izgalom között jt:lentették be a közgyülésen a direk-

tórium i talok, hogy a város megszállása : órák kérdése. A munkásvezetők egy része már fel volt készülve a városb 61 való távozásra, másik része a vároiban maradás és a megszálló csapatok békés fogadása mellett foglalt állást. A közgyülés tagjai elérzékenyülve, kalaplengetve, kendőt lobogtatva, a proletárszabadság éljenz6se között bucsIlztak el egymástól és a proletárdiktatura védelmére távoz6kt6l. még mindig abban a hitben és meggyőződésben. hogyaproletáruralmat végleg megdönteni többé nem lehet. A román megszá1l6 csapat csak másnap estefelé ért a városba, de ez a szovjetgyülés a proletárdiktatura utolsó megl'Iyilvánulása volt és ezzel II gyüléssel H6dmezővásárhelyen a proletárdiktatura is véget ért.

A román megszállás. Aprilis 28-án délután francia lovas csapat közeledett Mak6 felől. Délután 4 6rakor elérték Ujvárost. A Direktórium felkérés$ folytán franciául beszélő polgárok mentek a lovas csapat elé, hogy a város proletársága részére kiméletet kérjenek. A francia gyarmati katonák parancsnoka egy fiatal kapitány, barátságosan fqgacJta a küldöttséget, kocsira ült és egyenesen a városházához hajtatott, ahol a munkásvezetőkkel tárgyalt. Majd az algyői hidhoz távozott, .hogy a hidat megszállva tart6 francia csapattal felvegye az összeköttetést. A kapitány nyomában a városba érkező fehér turbános, széles vállu, szálas spáhikat a kiváncsiak ezrei vették köriil. A katunák a Kossuth-téren lovaikról leszállva, várták a további parancsot. Csakhamar hire érkezett, hogy a terroristák Szentes felől páncélvonattal közelednek a város felé, h0gy bosszut álljanak a velük szembehelyezkedett nemzetőrségen. A spáhik a János-térre siettek, hol rajvonalba fejlődtek, hogyaterroristáknak a városba jövetelét megakadályozz4k. Munkásvezetők mentek a szentesi utvonal irányába, hogy a terroristákat lebeszéljék a városba jöveteltől. Ezek értesülvén arr61, hogy francia katonák vannak a városban, célszerübbnek tartották a Szentesre val6 visszavonulást. A francia katonák még aznap es·te eltávoztak a városból; a rendet továbbra is a munkásvezetők 6s nemzetőrök tartották fent. Április h6 29-én délután érkezett az első román járpr a városba és másnap bevonult a román megszá1l6 csapat, A lakosság a legnagyobb nyugalommal fogQdta a város megszállását. A polgárság vezetői felhivást bocsátottak ld. hogy a munkásság vezetői n val6 bosszuállási törekvéstől, a tuszokként elszállitott polgárok érdekében is - mindenki tartózkodjék. A megszálló csapat parancsnoka Maicanescu alezredes, talán a helyzet fel nem ismerése folytán, vagy ami még valószinübbnek látszik arra számitva, hogy zavarok esetén alkalma lesz a beavat.

S4 Lozásra, amivel a Tiszáig történt román megszállás még -inkább indokolttá tehető, napokon át helyén hagyta a Direktóriumot. A vörös zászlót sem távolitQtta el a városháza ormáró! és lehetővé tette, hogy a munkásság megtarthassa a nagy gonddal elő­ készitett május elsei ünnepét. A megáIIapitott programm szerint csoportosultak május elsején az egyes szakmák a Szabadság-téren, ahol az előirt sorrend s zerint négyes sorokban felfejlődve 10 órakor kezdődött a hatalmas tömeg felvonulása a Kossuth-térre. A menetet a Munkás-, Katona- és Földmives Tanács tagjai nyitották meg. Utánna következett a Munkás Dalárda Darabos Lajos karnaggyal az élén. Sorban ezután a nőmunkások, vasasok, téglagyári munkások" malom munkások, cipészek, borbélyok, népzenészek, textil munkások, élelmezési- és husipari munkások, ifju munkások, épitő munkások, ácsok, famunkások, festőmunkások, szabómunkások, városi alkalmazottak, nevelőmunkások, közalkalmazottak, nyomdLiszok, pincérek, kereskedelmi alkalmazottak, magántisztviselők, rokkant kat onák, hadi özvegyek, karhatalmi osztagok, és az iskolák tanuló ifjusága. A Munkás Dalárda a városháza nyitott erkélyén helyezkedett el, a zenekarok a MarseilIaiset játszották. Négy helyen, a Kossuth-téren felállitott négy orgonavirággal disziteH einelvéna'en beszéltek a szónokok az óriási tömeghez. A terror megszünt. A megszálló csapat védelme alatt mindenki biztonságban érezhette magát, de azért ott voltak a menetben piros jelvénnyel a gomblyukban, - _majdnem teljes számban azok is, akik állitólag csak félelemből, a terror hatása alatt lettek szocialistákká . Mindenki lelkesedett, önérzetes bizalom sugárzott azok tekintetéből 's, akik utóbb a felvonulásban való részvételre szég yenkezve emlékeztek. A román megszálló csapat tisztjei a déli korzón sétálva figy elték a hatalmas tömeg felvonulását és csalódottan kellett meg úllápitaniok, hogy .a forradalmi áradat sem tudta meglazitani a vásárhel yi munkástömegek erős fegyelmezettségét. A román katonai parancsnokság rendelkezése folytán a Direktórium , a Munkás Tanács és a proldárdiktatura alatt szervezett intézőbizottságok feloszlat1ak; mindezeknek a müködése máius 8-án végleg megszünt. A régi törvényhatósági bizo'ttság hatásköre vi sszaáIIittatott és a főispáni teendők elJátásával dr Medveczky Imre helyettes polgármester bizatott meg.

Ot

55 Ez időtől kezdve a közigazgatási ügyek intézése a román katonai parancsnokság rendeletei és a forradalom előtti törvények értelmében történt. A m~gszál1ó csapatok parancsnoka a munkásvezetőkkel szemben kiméletet tanusitott, pedig halomszámra hevertek iróasztalán a feljelentések. Nemcsak a munkás\'ezetők és a proleüírdiktatura alatt exponált szerepet vitt egyének elleni panaszokkal árasztották el, hflnem a román megszáll,lst többen személyes bosswvágyuk kielégitésére akarták felhasználni és teljesen ártatlanokat, előkelőbb társadalmi állásu polgárokat is ki akartak szolgáltatn i a románok megtorló intézkedéseinek. A katonai parancsnokság nem engedte magát e~yéni bosswvágyak kielégitésére felhasználtatni és a besugások felett napirendre tért. A folytonos zaklatásoknak mindössze annyi eredménye volt, hogy a para ncsnokság bizal mába férkőzött egyének által összeállitott névsor alapján letartóztatott husz mtlnkásvezetőt, ezeket átkisérlette Orosháuíra, ahonnan kihallgatásuk után valamennyit elboc<;ájtották. 1920 március 2-ikáig tartott a román megszállás. Több mint 10 hónapon át szenvedte a "áros a megszállás sulyos megaláztatásait. Fájt a kálváriajárás, de a lakosság befelé fojtott keserüséggel, néma megadással türle a rázuduló csapást, melyet csak a rabigából való szabadulásba vetett hit és bizalom tudott elviselhetővé tenni. A rekvirálások, fosztogatások és rablások napirenden voltak. A megszálló hadsereg katonái i:1 lakossággal szemben vérig sértően durva, barbár és kiméletlen magatartást tanusitottak. A szabadmozgás lehetősége ugyszólván teljesen megsziint; félve, ovakodl'a szinte lopva lehetet! csak lebonyolitani a legszükségesebb gazdasági és kereskedelmi forgaImat is Különösen a tanyákon tartózkodó gazdálkodók szenvedlek sokat a katonák erőszakoskodása i miatt. A tanyai lakosság állandó rettegésben élt; al értékesebb holmikat rejtegetn i kellett, mert a román katonák bandákba törnörülve, sorra rabolták a tanyákat. Különösen érzékenyen érintette a lakosságot a szinte állandóvá vált katonai rekvirálás, amely kiterjedt gazdasági felszerelésektől, cséplőgépektől, malomherendezésekt61 kezdve a legjelentéktelenebb értékek ig. Hiábavalók \'oltak a kétségbee<;;ett könyörgések,

56 utánjárás ok, a rekvirálások tul hajtott . könyörtelenségén segiteni nem lehetett. Sulyos teherként nehezedett a gazdálkodó közönségre a közfuvarok és a személyes közmunkák teljesitésének kényszere is. Mindezeket tetézték a legártatlanabb elszólásokért történt letartóztatások, bebörtönözések, megbotozások és összeverések. Ezek ellenére pedig akadtak egyének, akik a megszállókkal szoros érintkezést és bizalmas barátságot !artottak fent. Talán némely tekintetben hasznára voltak ezzel a városnak, mert a megszállók ellenséges érzületét és gyülöletét a magánérintkezések utján némileg mégis tompitani lehetett, de az a meggondolatlan eljárás, hogy családi körükbe is befogadták azokat, - akik a város lakosságát végig sanyargatták sokaknál erős visszatetszést váltott ki.

**'"

A románok szélső katonai front ja,

- mely a román hadsereg balszárnyát ~ képezte, - a Tiszánál volt elhelyezve. A Tisza másik oldalán állott a vörös hadsereg, amely különösen ti mártélyi és mindszenti részeken állandó ágyuzással tartotta nyugtalanságban a románok frontját. Julius 19-én a vörös hadsereg támadásba kezdett. Kunszentmártonnál áttörte a románok front ját és megkezdette az elő­ nyomulást. A városban levő román csapatok bekeritéstől tartva, fejvesztetten kivonultak a városból. Julius 20-án délelőtt néhány vörös katona jelent meg a városban és közölték az éppen ~ ülésező városi tanácscsal, hogy a vörös hadsereg egy csapata; még aznap bevonul a városba. Julius 21-dikén délelett érkezet! meg ~két géppuskával egy lIzakasz vörös hadseregbeli katona. Az éljenző és lelkesedő nép diadalkapuval fogadta és virággal halmozta el őket. A városban nagy izgalom támadt. Rémhirek terjedtek el, hogyha a vörös hadsereg bejön, következik a leszámolás órájaListákról suttogtak, melyeken előkelő polgárok nevei vannak összeirva. A gazdátlan hireszteléseknek az az eredménye lett, hOR:Y a románok kivonulása után sokan menekülésszerüen hagyták el a várost, nem akarván kitenni magukat azoknak,az )zgalmaknak, melyek a proletárdiktatura utolsó napjaiból még élénk ~ emlékezetben voltak. A román hadsereg csapatai julius 21-én, hétfőn estefelé

57 ellentámadásba mentek át. Mindössze egy szakasz voros katona tartózkodott a városban; a románok egész hadosztállyaI vonultak fel. 21-én éjjel a város hads.lintérré vált. Gépfegyverkattogás, puskaropogás és ágyu~olyók bugása tette feledhetetlenül borzalmassá a hétfőről kedd re virradó éjjelt. A lakosság pincékbe huzódva, vagy más biztos helyre menekülve virrasztott. 21-dikén hétfőn este a vörös katonák visszavonultak a mindszenti uton levő vámkapuig. Mártélyról mintegy fél zásr:lóalj jött fel segitségül a kenyerei szőlőkig, ahol kedden 22-dikén délig tudták tartani magukat. A tulerővel szemben azután kénytelenek voltak visszavonulni. 22-dikén reggelre már az egész város meg volt rakva román harcoló katónasággal. A harcok Mártély felé folytatódtak A hétfői és keddi harcoknak legelső áldozata dr Csillag János árvaszéki elnök volt, kinek nemes szivét a Feiner-háznál román katona fegyverének golyója járta át. Mihő Sándor fiatal állatorvos életét az Ujvilág- és Kin:7si-utcák sarkán egy gépfegyver golyó oltotta ki. Papp István tany ás bérest a mártélyi tanyák között vi meri tés közben lőtték agyon a román katonák. Perenczi Mihály gazdálkodót, a feleségét és leányukat mártélyi tanyájukon a házba vágódó gránát ölte meg. A mártélyi tanyák között vesztették el életüket: Balogh Gergely, özv. Paku Bálintné Kapus Erzsébet, Csordás Nagy Ernő, Szabó István halász, Nagy Sándor, Szappanos György és fia Szappanos Máté. Kállai Nagy József borbélyt Ujvároson, a Toffler-féle üzlet előtt lőtték le a románok, Hegedüs Sándor gazdálkodót II Mátyás-utca 19. számu háznál lecsapott gránát ölte meg. Mi, a román harcoló csapatok a tiszai front felé yonultak, a városban rémes események játszódtak le. Amint julius 22-én a románok a városba. visszatértek, nehány napig a lakosság egy állítólag szegedi származásu, Berényi László nevü vérszomjas bandita rettenetes terrorja alá került. Román hadnagyi egyenruhát viselt és mAr hetek óta ti városban tartózkodott Hogy tényleg a román hadsereg kötelékébe tartozott-e, hogy borzalmas szereplésének mi II tulajdonképpeni háttere, hogy nem mások használták-e fel eszközül rémes terv ük keresztülvitelére ezt az exaltáIt lelkü gonolztevőt, akit azután megölettek, hogy árulójukká ne válhasson, mindezeket a kérdéseket máig is sötét homály fedi. Napokon át garázdálkodott a városban. Külön környezetet

58 tartott személye védelmére és hogy jobban imponáljon, kIvont karddal elől lovagolt, a környezete pedig hintókon kisérte. Amerre elhaladtak, az emberek félve huzódtak be házaikba. A ferencz József-sugáruton lakott, a Weisz-féle házban. A kapura egy cédulát ragasztott ki ezzel a felirással : ~ Vásárhely város rendőrparancsnoka!. Állandóan társaságában tartózkodott az ugyancsak szegedi származásu Nagy Géza züllött fényképészsegéd. Végig rabolták a várost; a legkülönbözőbb fenyegetésekkel, töltött revolverrel a kézben pénzt és értékeket zsaroltak. Egész raktárakat töltöttek meg a rablott tárgyakkal és ékszerekkel. A város lakosságát rémi.iletbe ejtették és az izgalom tetőpontra hágott, midőn Berényi László rendelkezéséből járőrök indultak szét a városba, hogy az általa összeirt egyéneket összefogdossák. A listán legnagyobbrészt a proletárdiktatura alatt exponált szerepet vitt munkás vezetők nevei szerepeltek, ezek azonban Posztós Sándor volt 'direktóriumi tag kivételével nem tartózkodtak a városban. Besugások, aljas bossz u alapján is többen kerültek a Berényiféle listára. A behurcoltakat a városháza pincéjében levő r~ndőrségi fogházban helyezték el; ott a román katonák megfosztották őket minden értékesebb ruhadarabjaiktól is és megkezdődött a szeren . csétleneknek minden emberi képzeletet felülmuló, vadállatias kegyetlenséggel való kinzása. Öklökkel, korbáccsal, botokkal dolgoztak a durva lelkü barbár katcnák. Összetört tagokkal, rettenetes kinok között, a fogház vérrel áztatott földjén fetrengtek a felismerhetetlenségig összevert áldozatok. Berényi László kérkedve jelentette kl többek előtt, hogy a foglyokat rövidesen kivégezteti. A kétségbeesett hozzátartozók nem tudták, hogy kihez forduljanak segitségért. Ugy látszott, hogy az áldozatok sorsa Berényi kezébe van letéve, de mindenki tartózkodott a közbelépéstől, mert nem tudta, hogy nem kockáztatja-e saját életét is. Julius 25-én, a reggeli órákban Berényi László lement a fogházba, még t'gyszer összeverte a halálraszántakat, azután a városháza udvarán egymáshoz kötöztette őket és megindult utolsó utjára a szomoru menet. Amelyiknek a sok bán(almatástól nem volt már jártányi ereje sem, egy kocsira dobatta és ugy vitette a többi után. Egy szakasz katona ment velük két golyószóróval. Amerre a menet elhaladt, borzadály ülte meg az emberek

59 lelkét. Több munkásembert az utcán fogott el Berényi és a halálraitéltek közzé lökte őket csak azért, mert nem köszöntötték. A körtöltést már elhagyták, midőn az időközben a városba visszatért Berényi a menetet utólérte. Előszólitotta Posztós Sándort, kinek feje épugy, mint a többié a felismerhetetlenségig össze volt a sok ütéstől dagadvd, beültette a magával hozott kocsiba és sZábadon engedte. A többieket a nála levő gumibottal még egyszer és utóljára összeverte és azután visszalovagolt a városba. Posztós Sándor szerencsé,: megszabadulását annak köszönheti, hogy érdekében többen közbeléptek és arra hivatkozva, hogy Posztós, mint munkásvezető mindig mérsékelt magatartást tanusitott, sikerült őt a hóhérok kezei közzüI megszabaditani. A kutasi- ut mellett a Vékony József-féle földön végezték ki az ötvenöt proletárt. Negyvenhatan vásárhelyiek voltak, kilenc pedig ismeretlen vörös katona, akik a városban folyt harcok alkalmával kerültek a románok fogságába. Az utolsó perceket a dr Nagy Dezső tanyája pincéjében töltötték. Tudták, hogy meg kell halniok. Sirás, jajveszékelés, átkozódás és imádkozás ... Egymástól való búcsuzkodás. .. Tizesével engedték fel őket a pincéből. Megszólalt a golyószóró. Halálhörgések, s)koltás ok ... Azután egy darabig néma csend ... Majd ujra megszólalt a golyószóró ... Utóljára maradt a két asszony, Borsi János volt direktóriumi tag felesége és Gazos Sándorné. Ezeket szabadon engedték. Testben és lélekben teljesen összetörve került ki a két asszony a gyilkosok kezei közz ül. • A kivégzetteket a románok tömegsirba hányták. Röviddel a katonai parancsnokság rendelkezésére a rendőrkapitány­ ság felbontatta a kutasi-ut n~elletti tömegsirt és a hozzátartozók segitségével megállapitotta, hogyamártirhalált halt proletárok a következők: Zvara Mihály napszámos Gyümölcs-utca 32. szám, Papp István nős ácssegéd Rövid-utca 2., Szilágyi Albert 62 éves, nős napszámos Király-utca 20., Árpa József 23 éves nős kereskedősegéd Szerencse-utca, Galai István 27 éves vörös katona Törökszentmiklósról, Kovács János 20 éves tanuló Könyves-utca 2., Süli Imre 32 éves nős kőmivesmester Rárósi-utca 23., Szücs Péter 43 éves földmüves Damjanich-utca 81., Szabó Mihály 46 éves nős halász Mártély, Tóth Sándor 46 éves napszámos Mártély, Wirtsz Péter 20 éves kereskedősegéd Kis-Teremia, Silli József 32 éves ácssegéd Rárósi-utca 23., Bálint János 15 éves cipészinas később

60 Ujvilág-utca 23 .• Kardos Ferenc 25 éves napszámos Berkenye-utca 3. szám, Hegeoüs Imre 58 éves napszámos Tompa-utca 10. szám, Nyiri Bálint I~ éves lakatossegéd Fecske-Htca 12 .. Szerencsi Péter 21 éyes napszámos Csillag-utca 2, Bang Péter volt rendőr, fertőtlenitő Malom-utca 26., Meller József nllps zámos Buvár-utca 30., Hódi István 31 éves napszámos Mán é lv. Szabó Imre 20 éves csizmadiasegéd Hattyas-utca 31.. Domokos J.: l lOS 30 éves földmives Damjanich-utca 87 ., Bálint Józse f 2 1 éves kéményseprő­ segéd Szegfü-utc8 6., Kiss Sándor 44 éves földmives Tükör-utca 22 ., Nagy Sándor 35 éves na pszámos tan) i! [ 2 16., Szabó Mátyás kőmivessegéd tanya 2310., Krizsán Sándor 43 éves földmives Csillag-utca 25., Kristó Lajos 48 éves földmives Csillag-utca 25 ., Vig Sámuel 52 földmives Egresi-utca 8., Kiss Lajos 20 éves szabósegéd Szalai-utca 8, Papp Sándor 39 éves napszámos Lévai-utca 60., Kiss Lajos borbély 39 éves Klauzál-utca 5., Szabó Sándor 36 éves földmives Lévai-utca 23., Strasszer Oábor 24 éves kereskedősegéd Battyány-utca 4., Kiss Sándor 54 éves napszámos Egresi-utca IS., Asztalos Imre 42 éves napszámos Lévai-utca 60., Hódi Ferenc 33 áves telefonszerelő Galamb-utca 38., Kocsis Sándor vásári mutatványos Róka-utca 3Sb., Sebők Szilveszter 26 éves asztalossegéd Malom-utca 23.. Br za Imre 23 éves cipészsegéd Halász-utca 9., Szabó Ferenc 45 éves kőmivessegéd Lévai-utca 70., Tornyai Bálint 32 éves lókereskedő Serház-tér l., Darida József 34 éves napszámos tanya 1306., Kiss Imre 46 éves napszámos Tükör-utca 22., Radics Imre 18 éves napszámos Ot. 864., Vékony János 50 éves Klauzál-utca és kilenc ismeretlen katona. A felismertek hulláit kiadták hozzátartozóiknak eltemetés végett. Berényi Lászlót hóhérmunkájáért csakhamar elérte a méltó bünhődés cinkostársával, Nagy Oézával együtt. A Tiszai frontról a váro sba érKező harcoló csapattisztek Berényit Nagy Oézával együtt felelősségre vonták a városban elkövetett rablásokért és gyilkosságokért. Berényi kihal1~atása alkalmával azt hangoztatta, hogyakivégzéseket más parancs ::!'d teljesítette, azonban részletesebb vallomást tenni nem adtak néki idkalmat. Annyi kétségtelen, hogy Berényin kivül a román katonAi városparancsnok is tudott a kivégzésekről, aki az egész idő alatt II városban tartó7kodott és mielőtt a szerencsétleneket a kivégzés szinhelyére a városháza udvarából utnak inditották, ő eléhe járult a lelkészek küldöttsége a szerencsétlen áldozatok számára kegyelmet kérni, amire csak annyi volt a válasz: ) Késő, sorsuk már

61 beteljesedetí«. Azoknak, akiket a kivégzések tekintetében felelősség terheIt, érdekükben állott Berényit örökre elhallgattatni és miután a város lakossága előtt is azt látszatot akarták adni a teljesen ártatlan egyének lemész:árIásának, hogy az Berényi László egyéni cselekménye volt, őt Nagy Oézával együtt letartóztatták, mindkettőjüket a piactéren nyilvánosan megbotoztatták, azután katonák lekisérték őket a Népkertbe, ahol a szinház jobb sarkához állitva, sortüzzel mindkettőt agyonlőtték. Hulláikat a Népkert szélén levő kanális mellett ásott gödörben helyezték el. A tömeges embermészárIásra vonatkozólag a román hadseregfőparancsnoksághoz az a jelentés ment, hogy a visszavonu16 román csapatokat a vásárhelyi nép oldalba támadta, több tisztet felkoncoltak és ennek megtorlásaként történt a felbujtók kivégzése. Természetesen ebből egy szó sem volt igaz, de az 55 ártatlan embernek a hadijog sárbatiprásával. felelőtlen ül történt legyilkoltatását illetékes helyen valamivel mégis indokoIni kellett.

***

A román megszállás keserveit tovább szenvedte a város lakossága. Az elmult hetek izgalmait valamivel nyugodtabb állapot váltotta fel és határozott megnyugvást keltett a harcok dőtt is a városban tartózkodó, szász nemzetiségü Brandsch Ottó prefektus visszatérése, aki ugy a hatósági személyekkel, mint a hozzá forduló magánfelekkel szemben mindenkor szives és előzékeny magatartást tanusitott. Többször tanujeIét adta a magyarság iránti rokonszenvének és a város vezető köreivel szoros társadalmi érintkezést igyekezett fentartani. Éppen ezen magatartása miatt kellett később - román tisztek által felettes hatóságánál történt besugások folytán - a városból távoznia és hadbiróság elé állania. Távozása után a lakosság még türelmetlenebbül várta a román megszállás alóli felszabadulását. Sok biztosra jelzett és várva-várt dátumban kellett csalódnia, mig végre 1920 február végén a román katonai parancsnokság hirdetményt tett közzé, meJyben tudomásul adta a város elhagyását. A nemzeti hadsereg 1920 márcuis 2-án vonult be a városba a polgárság ünnepi hangulata és nagy lelkesedése között. A munkásság a megszállás alatt beszivárgott hirekből értesülvén a Dunántuli és a Duna-Tisza· közén történt ellenforradalmi megtorlások tulzásairól és borzalmai ról, aggódással és nyugtalansággal várta a' bekövetkező eseményeket. Eltekintve attól, hogy az a harag, gyül ölet és indulat, m.eJyet

62 a munkássággal szemben a proletárdiktatura sokaknál kiváltott. az idők mulásával sokat veszitett első fellángolásának hevéből, a lakosság józan higgadtsága gátat vetett minden erőszakos, vagy felelőtlen cselekményre irányzott kisérletnek. Hódmezővásárhelyen tehát a román ,;': ~'.;vonulása után sem sikerölt a társadalmi osztályok közötti t:J1"!ltétet lángra lobbantani, nem sikerölt a felekezeti törelmetlenséget és ~O jlöletet sem felkelteni. A felszit1re vetődött, másutt sikerrel l\ ,I :;.)z ) szerencselovagok, demagógok minden törekvése hajótörést s7~:1\' ~ dett a nyugodt lelköletö vásárhelyi nép komoly gond'olkozá~~::: lS minden szélsőség­ től tartózkodó higgadt természetén. A munkásvezetőkkel 'szemben való felelősségrevonások és megtorláskövetelések ujból előtérbe keröltek ugyan, de ezeknek csak . az illetékes hatóságok utján és törvényes eljárás mellett Iehetett érvényt szerezni. A szegedi ügyészség rendelkezésére a munkásvezetőket letartóztatták, akik körülbelöl 17 hónapi időt töltöttek vizsgéílati fogságban, mig végre közkegyelem folytán csaknem valamennyien visszanyerték szabadságukat. A forradalmak lezajlása óla öt esztendő telt et. Az öt hosszu év szinte nyomtalanul tönt el az ország életében. Még ma sincs béke, nincs egy pillanatnyi nyugalom. Kiélesedett politikai ellentétek, meghamisitott közszellem, gazdasági nyomoruság. Hiányzik a biztos alap, melyen az ország talpraállitása megindulhatna. Hiányzik az őszinte törekvés, a magyar nép egyetemének megélhetést, haladást és fejlődést biztositó, demokratikus uj Magyarország kiépitésére nézve. Hiányzik a benső lelki összhang, amely a kölönböző társadalmi osztályok és néprétegek egyi.ittmunkálkodásának alapját képezhetné. A felkavart gyölölségi hullámok, a bajok, a szenvedések, s megpróbáltatások áradata elboritással fenyegetnek. De azért azoknak, akik látják, tudják é5 érzik, hogy egy uj társadalom van alakulóban szerte a világon, amelynek egyetemes elvei a béke s az alkotó, termény munka lesznek, azok::.::k akik tudják és vallják, hogya magyar nép sem maradhat örö;~ös rabja amaradiságnak, előitéleteknek és a megkövesedett történelmi kialakultságnak, nem lehet és nem szabad csiiggedniök, bizniok, hinniök kell a várt-várt fölvirradásban, mely egy szebb és jobb jövő kapuit tárja fel a magyar nép előtt.

TARTALOM: Olda Bevezetés . . . . . Az októberi forradalom A nemzetörség GyUiések, forradalmi szervezkedések A proletárdiktatura . . . . . . . A város a Direktórium kor"'ányzása alatt Munkás-, katona- és paraszttanács Terroristák a városban A román megszállás

4 17

2'2

32 38

43 49 53