Debreceni Szakképzési Centrum Baross Gábor Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma 4030 Debrecen, Budai Ézsaiás u. 8/A. OM azonosító: 203033
Pedagógiai program F) Könyvtár-pedagógiai program A nevelőtestület véleményezte: 2015. 08. 31. Érvénybe lépésének ideje: 2015. 09. 01.
Debrecen 2015 1
Könyvtár-pedagógiai program Intézményünk pedagógia önmeghatározása, pedagógiai küldetése nevelési és pedagógiai programunk bevezetőjéből: „Iskolánk általános műveltséget megalapozó iskolai oktatást végző szakképző intézmény. A szakképzés szakiskolai és szakközépiskolai szinten folyik. Pedagógiai céljaink, követelményeink, módszereink mindenkor alkalmazkodnak a beiskolázott tanulók tudásszintjéhez, szociális hátteréhez, továbbhaladási elképzeléséhez. Ugyanakkor figyelembe vesszük a gazdálkodó szervezetek (piaci) igényeit is a beiskolázás és képzés folyamatában. Ezért olyan tudást és értékeket kívánunk tanulóink felé közvetíteni, amelyek alkalmassá teszik őket a munkában való helytállásra, a továbbtanulásra, a gazdaság által megkövetelt pályakorrekcióra. A Felnőttoktatási Tagozaton az élethosszig tartó tanulás egy új szintjének megnyitása, megalapozása és életformává fejlesztése a célunk. Az érettségi vizsga megszerzésével tanulóink új szakmák elsajátítására kapnak lehetőséget, melynek segítségével visszaszerezhetik, illetve megerősíthetik a munkaerőpiacon betöltött pozíciójukat. Feltétlenül tiszteletben tartjuk a felnőttkori tanulás nehézségeit is felvállaló tanulási szándékukat. Tanulási nehézségeiket a megszerzett élettapasztalatok hasznosításával igyekszünk pótolni. A kollégium a maga sajátos jellegéből adódóan igen szerteágazó pedagógiai tevékenységet végez. A kollégista tanulók esetében fontosnak tartjuk a tanulók megismerésére alapozott tanulási segítségadást, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezését, a hátrányos helyzetűek felkarolását az oktatásnevelés teljes folyamatában. Elsődleges törekvésünk, hogy a különböző iskolákból jött tanulók érezzék jól magukat kollégiumunkban fizikailag és mentálisan egyaránt.” A könyvtárhasználati nevelés és oktatás általános célkitűzései: • Alapvető célunk, hogy megfeleljünk mai, tudásalapú (?) társadalmunk elvárásainak, és fölkészítsük diákjainkat a kompetencia alapú tanulásra: legyenek képesek az önálló ismeretszerzésre és az információkban való eligazodásra. • Fontos, hogy megismerkedjenek a diákok a könyvtárhasználati ismeretek alapjaival. Erre szolgálhatnak a könyvtárhasználati és az egyéb tantárgyi könyvtári órák illetve az egyéni segítségnyújtás. Tudatosítani kell, hogy a széles körben elterjedt informatikai eszközök mellett a ma már „hagyományos”-nak nevezett források és készségek hordoznak olyan értékeket, melyekre a modern eszközök használóinak is szükségük van. Ilyen az értő olvasás, az önálló kritikus gondolkodás. „Az információ hatalom” közhelyet tartalommal kell megtölteni. A célok elérésének érdekében feladataink: •
•
•
A megfelelő motivációval bíró diákokat a különböző szervezetek (pl. könyvkiadók, cégek, egyéb intézmények, más iskolák) által meghirdetett versenyeken, pályázatokon való részvételre biztatjuk, a részvételt lehetőségeinkhez igazodva jutalmazzuk. Felkészítjük tanulóinkat a megfelelő információszerzési, feldolgozási és átadási technikákra, valamint megismertetjük velük az információkezelés és forrásfelhasználás jogi és etikai szabályait. Feladatunk a könyvtárhasználati tudás eszközjellegű beépítése a tanulók tantárgyi képzésébe, a mindennapi problémák megoldásához szükséges információszerzésbe és feldolgozásba.
2
•
Intézményünk alapdokumentumának tartalmához (BTM-es és SNI-s tanulók integrált nevelése) igazodva a könyvtár feladata az egyéni fejlesztési lehetőség biztosítása az arra rászoruló tanítványainknak. Biztosítanunk kell, hogy a könyvtárhasználati ismeretek elsajátítása több tantárgy esetében is megvalósuljon: informatika, magyar nyelv és irodalom, osztályfőnöki óra.
Arra törekszünk, hogy a könyvtár • legyen a tanulás-tanítás helyszíne • közösségi térként legyen jelen az iskola életében, • mindenki számára biztosítsa, és tartalommal töltse meg az információhoz, a tanuláshoz, művelődéshez való jogot és az esélyegyenlőséget. Könyvtárunk gyűjtőköre eszköze a pedagógiai program megvalósításának, az iskolai könyvtár részt vesz a pedagógiai program, és az általános nevelési célok megvalósításában. Állományával segíti a diákok és a pedagógusok felkészülését tanóráikra, illetve az érettségi (és egyéb) vizsgákra, ahol biztosítja a szükséges dokumentumok, pl. helyesírási szótárak, függvénytáblázatok, verseskötetek, kötelező olvasmányok, szöveggyűjtemények, szótárak, atlaszok stb. használatát is.
A könyvtárhasználati ismeretek általános fejlesztési követelménye a tanulás tanítása. A könyvtárhasználat tanulásának/tanításának a célja, hogy a tanuló minél átfogóbb és modernebb könyvtárképpel rendelkezzen, ismerje saját igényeit, szokásait, tudását annak érdekében, hogy azt tudatosan és hatékonyan alkalmazhassa, fejleszthesse tanulmányai és a munka során is. A fejlesztés során az információs problémamegoldás folyamatának önálló, személyre, helyzetre szabott alakítása, irányítása zajlik tanulmányi, és hétköznapi helyzetekben. Ennek érdekében a könyvtári rendszer általános internetes, és a helyben, illetve kollégisták, bejáró tanulók esetében a tanulók lakóhelyén elérhető könyvtárak szolgáltatásai körében való önálló tájékozódás lenne az ideálisan elvárható. Az intézmény könyvtár-pedagógiai programját a különböző tantárgyak helyi tantervben meghatározott órakereteinek ismeretében lehet megfogalmazni. Gyakorlati kivitelezése szoros együttműködést kíván a szaktanárok és a könyvtáros tanár, valamint az intézményvezetés között.
2013. SZEPTEMBER 1-TŐL FELMENŐ RENDSZERBEN BEVEZETÉSRE KERÜLŐ ÓRATERVEK Szakközépiskola, 9-12. évfolyam, közismereti képzés
Tantárgyi struktúra és óraszámok
3
Tantárgyak
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
Magyar nyelv és irodalom
4
4
4
4
Idegen nyelvek
4
4
4
4
Matematika
4
4
4
4
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
2
2
3
3
Etika
1
Biológia – egészségtan
2
2
1
2
2
Fizika
2
2
Kémia
2
1
Földrajz
2
2
Vizuális kultúra
1
1
Informatika
2
1
1
Testnevelés és sport
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
Szakmai tárgyak órakerete
6
7
8
11
Szabadon tervezhető órakeret
4
4
4
4
Rendelkezésre álló órakeret
35
36
35
35
A szakiskola képzés közismereti óráinak heti óraszámai Tantárgyi struktúra és óraszámok
A közismereti és szakmai órák aránya
Területek Közismeret
9. évfolyam
10. évfolyam
11. évfolyam
Kötött órák
17 óra
11 óra
8 óra
Szabadon
1 óra
-
1,5 óra
4
felhasználható órakeret Összesen Szakmai elmélet és gyakorlat
18 óra
11 óra
9,5 óra
Kötött órák
14,5 óra
23 óra
23 óra
Szabadon felhasználható órakeret
2,5 óra
2 óra
2,5 óra
Összesen
17 óra
25 óra
25,5 óra
35 óra
36 óra
35 óra
Heti összes óraszám
A közismereti órák eloszlása
Tantárgyak Magyar Kommunikáció
9. évfolyam
10. évfolyam
11. évfolyam
2 óra
1 óra
-
Idegen nyelv
2 óra
2 óra
2 óra
Matematika
2 óra + 1 óra
1 óra
Társadalomismeret
2 óra
1 óra
Természetismeret
3 óra
-
-
Testnevelés
5 óra
5 óra
5 óra
Osztályközösségépítő Program
1 óra
1 óra
1 óra
Szabad órakeret
1 óra
-
1,5 óra
Összesen:
18 óra
11 óra
9,5 óra
0 + 1,5 óra -
A könyvtárhasználati ismeretek tanítása-az általános feladatleírásban meghatározottaknak megfelelően- az osztályfőnöki, az informatika, valamint a magyar nyelv és irodalom tantárgy esetében valósulhat meg. A fenti táblázatokból látható, hogy a szakiskola szűkös közismereti órakeretébe önálló könyvtárismereti órát nem lehet beépíteni. Könyvtárlátogatás/könyvtári óra azonban tervezhető a szaktanárral egyeztetve a magyar-kommunikáció, és a társadalomismeret tantárgyak esetében is. Ezeken felmérhető, hogy a tanulók milyen előzetes könyvtárismerettel, könyvtárhasználati szokással rendelkeznek, milyen infokommunikációs eszközöket és hogyan használnak. Szakmai tantárgyaik moduljellege -„készre szerkesztett” tankönyvek hiánya- miatt azonban éppen ők azok, akiknek magas fokú önállósággal kellene rendelkeznie az információkeresésben, alkalmazásban. Ezt az ellentmondást az egyéni segítségnyújtással lehet feloldani.
Szakközépiskolában 9. évfolyamon a magyar nyelv és irodalom tantárgy keretében lehet könyvtárismereti órát beilleszteni. A használatban lévő Magyar nyelv és kommunikáció című tankönyv (Rsz. NT 17137) 3. tananyagegysége általános könyvtárismereti alapokat tartalmaz. Ez évi 1 könyvtárhasználati órát jelent. 5
Tartalom: Könyvtártípusok, az intézményi könyvtár „felfedeztetése”, könyvtárlátogatás. A könyvtári rendszer szerepének, lehetőségeinek megismerése. Könyvtári szolgáltatások bemutatása, ajánlása. A könyvtári információs rendszer szolgáltatásainak rendszerezése, felhasználási lehetőségek keresése a tanulásban. Követelmény: Ismerje a könyvtár használatának szabályait, az alapvető viselkedési normákat. Tudjon eligazodni a könyvtár állományrészei között. Ismerje a könyvtár alapvető szolgáltatásait. A könyvtári és közhasznú adatbázisokat használati útmutató segítségével önállóan (szükség esetén egyéni segítségnyújtással) tudja használni. Rendszeres, a céloknak megfelelő könyvtár- és internethasználat. (Magyar nyelv és irodalom órán a szakközépiskolai 9. évfolyamon igény szerint +1 beilleszthető könyvtári óra. Tartalom: Dokumentumismeret: Könyv, időszaki kiadványok, e-könyv, hangos könyvek, kézikönyvek típusai. Könyvkönyvtártörténet, a könyvnyomtatás. Forráskiválasztás Adatkeresés, anyaggyűjtés nyomtatott és elektronikus források segítségével; információgyűjtés: könyvtári és számítógépes adatbázisok, honlapok segítségével. A jegyzetelés technikája. Követelmény: • Rendszeresen használja a könyvtárat, ide értve a különféle (pl. informatikai technológiákra épülő) információhordozók használatát is. • Legyen képes arra, hogy önállóan eligazodjon az információk világában; értelmesen tudjon élni az önképzés lehetőségeivel. • A tanítási tanulási folyamatban alkalmazza az könyvtári és az internetes forráskiválasztást és információgyűjtést. Értő módon használja a tömegkommunikációs, illetve az audiovizuális, digitális szövegeket.)
A szakközépiskola 10. évfolyamán önálló tematikai egység az infokommunikáció. Az adott 2 órából 1 óra könyvtárismereti óraként valósulhat meg a gyakorlatban, a szaktanárral való egyeztetéssel. Tartalom: Problémák megoldása cselekedtető módon, a tanítási és tanulási folyamat során. Olyan tanítási-tanulási problémahelyzetek elé kell állítani tanulóinkat, melyek megoldásán keresztül minél többféle tartalmú, műfajú és típusú információforrás felhasználását tudjuk kölcsönhatásukban bemutatni. A problémahelyzetek legtermészetesebb tanulási tere az iskolai könyvtár Követelmény: Adott feladatok értelmezése, a megoldáshoz önálló információkeresési stratégia alkalmazása. (információk beazonosítása, találatok begyűjtése, szűkítése, felhasználása) Tematikai egység – fejlesztési cél
Ismeretek, fejlesztési követelmények
Infokommunikáció
Információkeresés, információközlési rendszerek
Kapcsolódási pontok (külső tárgyi koncentráció)
Óraszám
biológia, fizika: 2 természettudományos projektek kidolgozása, A feladatok elvégzéséhez pályázati anyagok készítése. szükséges információk A számítógéppel segített tanulás módszereinek azonosítása, Kémia,
6
meghatározása, megkeresése, felhasználása. dokumentumok publikálása.
A önálló
Önálló információszerzés Információkeresési stratégia. Tartalomalapú keresés. Logikai kapcsolatok. A szükséges információ önálló meghatározása, a találatok szűkítése, kigyűjtése, felhasználása.
alkalmazása a mérés, információkeresés, bemutatók és a kommunikáció segítésére. A problémamegoldásra irányuló, hatékony információkeresés. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: egy esemény információinak begyűjtése több párhuzamos forrásból, ezek összehasonlítása, elemzése, az igazságtartalom keresése, a manipulált információ felfedése.
A szakközépiskola 11. évfolyamán a könyvtárismeret önálló témakörként jelenik meg az informatika tantárgyon belül.
Tematikai egység – fejlesztési cél
Ismeretek, fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok (külső tárgyi koncentráció)
Könyvtári informatika
Könyvtártípusok, információs intézmények
Magyar nyelv és irodalom: a tanulási képesség fejlesztése, kulturált könyvtárhasználat.
A könyvtári rendszer szolgáltatásai és a különböző információforrások önálló felhasználása tanulmányi és egyéb feladatokhoz.
A könyvtári rendszer szerepének, lehetőségeinek megismerése. A települési közkönyvtár önálló használata. Könyvtárlátogatás. Könyvtári szolgáltatások A könyvtári információs rendszer szolgáltatásainak rendszerezése, felhasználása a tanulásban. A könyvtárközi kölcsönzés funkciójának megértése. Könyvtári és közhasznú adatbázisok használati útmutató segítségével való önálló használata. 7
A könyvtári információkeresés. Az internetes adatgyűjtés technikái, linkek használata. Adatkeresés, anyaggyűjtés nyomtatott és elektronikus források segítségével; egynyelvű szótárak, értelmező szótárak; szelekció, értékelés, elrendezés. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: ismeretszerzés szaktudományi munkákból. Fizika; kémia; biológiaegészségtan: az ismeretszerzés folyamatának és eredményének kritikus értékelése.
Óraszám
4
Rendszeres, a céloknak megfelelő könyvtár- és internethasználat.
A problémamegoldásra irányuló, hatékony információkeresés.
Információkeresés
Vizuális kultúra: tájékozódás valamely Európán kívüli kultúra művészetéről a történelmi, kultúrtörténeti összefüggések figyelembevételével.
A médiumok, közléstípusok tartalmi megbízhatósága. Információkeresési stratégiák ismerete. Önálló információszerzés katalógusokból, adatbázisokból, általános és ismeretterjesztő művekből. Releváns információk kiválasztása hagyományos és elektronikus információhordozókból. Az iskolai tananyag elmélyítése és kibővítése önálló könyvtári kutatómunkával. Dokumentumtípusok, kézikönyvek A hiteles forrás jellemzőinek ismerete. Forrástípusok rendszerezése információs értékük szerint. A talált információk kritikus értékelése. Időszaki kiadványok önálló használata. Elektronikus könyvek, digitalizált dokumentumok. Az egyes tudományterületek alapvető segédkönyvtípusainak ismerete, önálló használata. Forráskiválasztás
8
Ének-zene: zenei dokumentumok gyűjtése. Matematika: ismerethordozók használata. Könyvek (pl. matematikai zsebkönyvek, szakkönyvek, ismeretterjesztő könyvek, lexikonok, feladatgyűjtemények, táblázatok, képletgyűjtemények). Magyar nyelv és irodalom: segédkönyvek, kézikönyvek, szótárak, lexikonok használata, ismeretlen kifejezések jelentésének önálló megkeresése egynyelvű szótárakban. Az elektronikus tömegkommunikáció és az irodalom kölcsönhatásának új jelenségei. Földrajz: tájékozódás a hazai földrajzi, környezeti folyamatokról. Információgyűjtés internetalapú szolgáltatásokkal: időjárási helyzetkép, útvonaltervező, valutaváltó. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: történelmi, társadalomtudományi, filozófiai és etikai kézikönyvek, atlaszok,
Komplex feladathoz való önálló forráskiválasztás a feladat céljának és a forrás információs értékének figyelembe vételével. Bibliográfiai hivatkozás, forrásfelhasználás Bibliográfiai hivatkozás önálló készítése folyóiratcikkekről. Az interneten megjelent források hivatkozási technikájának megismerése, segítséggel való alkalmazása. Hivatkozásjegyzék, irodalomjegyzék készítése.
lexikonok. Vizuális kultúra: a tömegkommunikáció formái, a tömegkommunikációt és a mediatizált nyilvánosságot jellemző tények, modellek. Az audiovizuális szövegek, műsorok előállítását, nyelvi jellemzőit, közvetítését és értelmezését leíró fontosabb fogalmak és alapvető összefüggések. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: kérdések megfogalmazása a szerző esetleges elfogultságaira, tájékozottságára, rejtett szándékaira, stb. vonatkozóan. Az adott téma tanulmányozásához leginkább megfelelő térkép kiválasztása. Különböző szövegek, hanganyagok, filmek, stb. vizsgálata a történelmi hitelesség szempontjából. Magyar nyelv és irodalom: verbális és nem verbális (hangzó, képi és digitális) információk gyűjtése, szelekciója, rendszerezése, kritikája és felhasználása, a források megjelölése, az idézés formai és etikai szabályai, jegyzetek készítése, netikett.
Évi óraszám: 4; (Megvalósítása a szaktanárral való egyeztetés alapján.) Tartalom: 1. óra A könyvtári rendszer szerepének, lehetőségeinek megismerése. 2. óra Információkeresés . A médiumok, közléstípusok tartalmi megbízhatósága. Információkeresési stratégiák ismerete. 3. óra Önálló információszerzés katalógusokból, adatbázisokból, általános és ismeretterjesztő művekből. Releváns információk kiválasztása hagyományos és elektronikus információhordozókból. 9
Az iskolai tananyag elmélyítése és kibővítése önálló könyvtári kutatómunkával. Dokumentumtípusok, kézikönyvek A hiteles forrás jellemzőinek ismerete. Forrástípusok rendszerezése információs értékük szerint. A talált információk kritikus értékelése. Időszaki kiadványok önálló használata. Elektronikus könyvek, digitalizált dokumentumok. Az egyes tudományterületek alapvető segédkönyvtípusainak ismerete, önálló használata. 4. óra Komplex feladathoz való önálló forráskiválasztás a feladat céljának, és a forrás információs értékének figyelembe vételével. Könyvtári online katalógusok használata. Bibliográfiai hivatkozás, forrásfelhasználás Az interneten megjelent források hivatkozási technikájának megismerése, segítséggel való alkalmazása. Hivatkozásjegyzék, irodalomjegyzék készítése. Követelmény: • legyen képes bármely, a tanulmányaihoz kapcsolódó feladata során az információs problémamegoldás folyamatát önállóan, alkotóan végrehajtani; • legyen tisztában saját információkeresési stratégiáival, tudja azokat tudatosan alkalmazni, legyen képes azt értékelni, tudatosan fejleszteni. • legyen képes források hivatkozni Az évfolyam teljesítésének egyik feltétele, hogy legyen képes bármely, a tanulmányaihoz kapcsolódó feladata során az információs problémamegoldás folyamatát önállóan, alkotóan végrehajtani, legyen tisztában saját információkeresési stratégiáival, tudja azokat tudatosan alkalmazni, legyen képes azt értékelni, tudatosan fejleszteni. Kiemelten fontos • az ismeretszerzés folyamatának és eredményének kritikus értékelése, • a problémamegoldásra irányuló, hatékony információkeresés elsajátítása, • az egyes tudományterületek alapvető kézikönyveinek (lexikon, szótár) és segédkönyveinek (képletgyűjtemény, feladatgyűjtemény, táblázat) önálló használata, • információgyűjtés internetalapú szolgáltatásokkal A tanuló rendszeresen használja a könyvtárat, a különféle (pl. informatikai technológiákra épülő) információhordozók használata, annak a képességnek elsajátítása, hogy kellő problémaérzékenységgel, kreativitással és önállósággal igazodjanak el az információk világában; értelmesen és értékteremtően tudjanak élni az önképzés lehetőségeivel. Képes legyen egyéni „kutatómunka” alapján nagyobb lélegzetű dolgozat megírása, prezentáció készítése a könyvtárhasználat, digitális források alkalmazása, szakszerű anyaggyűjtés, rendezés, kidolgozás, forrásjelölés tudásanyagának hasznosításával. A könyvtár nem utolsó sorban az egyéni fejlesztés helyszíne is lehet.
10
