J E G Y Z Ő K Ö N Y V
A NYUGAT-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI TANÁCS 2006. AUGUSZTUS 28-I ÜLÉSÉRŐL
KÉSZÜLT: 2006. AUGUSZTUS 28 -ÁN, 10.00 ÓRAKOR SZOMBATHELYEN, A MEGYEHÁZA DÍSZTERMÉBEN
JELEN VANNAK: A MELLÉKELT JELENLÉTI ÍV SZERINT
I.
AZ ÜLÉS MEGNYITÁSA
Markó Péter: Köszönti a Tanács tagjait, külön köszönti Bajnai Gordon kormánybiztos urat, Dr. Kolber Istvánt, a Fejlesztéspolitikai Iránytó Testület tagját és Szaló Péter urat az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium szakállamtitkárát. II.
A NAPIREND MEGHATÁROZÁSA
Markó Péter: Tájékoztatja a Tanácsot, hogy a minisztériumok szerkezetében és feladatkörükben bekövetkezett változások miatt a Tanács összetétele is megváltozott. Így 23 fő helyett 20 főre csökkent a Tanács tagjainak száma. A Tanács határozatképességéhez min. 11 fő jelenléte szükséges. Megállapítja, hogy a Tanács 15 tagja van jelen, tehát a Tanács határozatképes. Tájékoztat, a Tanács üléséről hangfelvétel és jegyzőkönyv készül. Javasolja, hogy a jegyzőkönyv hitelesítője Ipkovich György Szombathely MJV polgármestere, vezetője Makrai Szilvia legyen. Szavazásra bocsátja a jegyzőkönyv hitelesítőjének és vezetőjének személyét, és megállapítja, hogy a Tanács a javaslatot egyhangúlag elfogadta. Tájékoztatja a Tanács tagjait, hogy a napirendi pontokhoz tartozó előterjesztéseket az ülést megelőzően elektronikus formában illetve kiosztva kézhez kapták. Koordinációs Bizottság augusztus 23-i ülését Szombathelyen tartotta. Javasolja a Tanács tagjainak, hogy a 9. napirendi pontot Balogh József polgármester úr kérésére vegyék le a napirendről. Új, 10. napirendi pontnak javasolja felvenni a „Tag delegálása a Nemzeti fejlesztési Tanácsba” c. előterjesztést. Új, 11. pontként javasolja felvenni a napirendre a „A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 2004-2006. évi tevékenységéről” c. előterjesztést. Új, 12. napirendi pontnak javasolja felvenni a „Állásfoglalás a GKM által megszüntetendőnek tartott vasútvonalak kérdésében” c. előterjesztést. Markó Péter: Szavazásra bocsátja a napirend módosítást és kiegészítéseket. Megállapítja, hogy azt a Tanács egyhangúlag elfogadta. napirend: 1. A II. Nemzeti fejlesztési Terv második olvasatának konzultációja 2. Tájékoztató A Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Program aktuális állásáról 3. A Nyugat-dunántúli régió, az érintett megyék, megyei jogú városok területfejlesztési koncepciói (2007-2020) és programjai (2007-2013) összehangolt kidolgozásáról Szünet 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.
Beszámoló az előző tanácsülés óta eltelt időszak eseményeiről Döntés a 2006. évi céltámogatási igények kiegészítő jegyzékéről Előterjesztés a 2006. évi Regionális Innovációs források felhasználásáról A 2. Pályázat Előkészítő Alap (PEA2) lezárása a Nyugat-dunántúli régióban A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2006. évi költségvetésének módosítása Győr MJV polgármesterének előterjesztése a 81-es út Székesfehérvár-Kisbér-Győr útvonalon történő fejlesztésének elősegítésére Tag delegálása a Nemzeti Fejlesztési Tanácsba A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 2002-2006. évi tevékenységéről Állásfoglalás a GKM által megszüntetendőnek tartott vasútvonalak kérdésében
Elmondja, hogy az ülésen jelen van Pozsony régió alispánja, Agárdy Gábor úr. Felkéri, hogy a folyosókon látható Visegrádi Négyek c. kiállítást röviden nyissa meg. Agárdy Gábor: Röviden bemutatja kollégáit, akikkel együtt érkezett a kiállítást megnyitni: Füle Imre urat, a Kulturális Bizottság elnökét, és Vadislav Snopko urat, a kiállítás megalkotóját. Elmondja, hogy szeretné a két ország közötti együttműködést erősíteni. A Visegrádi négyek összes megyeszékhelyét bemutatják ezzel a kiállítással, melyből könyv is készült. Elmondja, hogy a kiállítás már megjárta külföldet, most Magyarországon folytatja útját. Átadja Valdimir Baja elnök úr üzenetét és üdvözletét, aki most nem tudott eljönni megnyitni a kiállítást. A Tanács munkához sok sikert kíván. III.
A NAPIRENDI PONTOK MEGTÁRGYALÁSA
1. napirendi pont A Nemzeti Fejlesztési Terv második olvasatának konzultációja Markó Péter: Megkéri Bajnai Gordon kormánybiztos urat, hogy tartsa meg bevezető előadását. Bajnai Gordon: Köszönti a jelenlévőket és köszöni a lehetőséget, hogy eljöhetett erre a konzultációra. Elmondja, hogy a kormány július végén döntött az Új Magyarország Fejlesztési Terv társadalmi vitára bocsátásáról, és ennek keretében úgy döntöttek, hogy társadalmi egyeztetési folyamatot kezdeményeznek, és találkoznak a hét magyar régió képviselőivel. Elmondja, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv valójában egy sorozat dokumentuma, amely három lépcsős, és ennek minden szintjét egyezetni fogják. Összefoglalja, hogy egy általános szint felöl fognak közelíteni az egyedi projektszintű döntésekig. Hozzáfűzi, hogy ez az Európai Unió tervezési módszertanát kell követni, éppen ezért ez a terv hét évre szól, és alapvetően stratégiai célokat fogalmaz meg. Nem konkrét projekteket, egyedi pályázatokat kell keresni ebben a tervben, hanem az ezt követően, október végére az Uniónak beadandó Operatív Programokban, ill. azt követően az akciótervekben kell majd keresni a konkrétumokat, hiszen azokban akcióterv-szerűen két évre szeretnék megtervezni minden évre a feladatokat. Ezekben a két éves tervekben egyedi pályázatokról, pályázati keretekről, konkrét fejlesztésekről lesz szó. Elmondja, hogy ezeket a két évre szóló terveket is ugyanígy szeretnék egyeztetni, mint a stratégiai dokumentumokat. A stratégiai dokumentum az ország egészéről szól, de az Operatív Programok említése kapcsán szó esik az egyes régiók speciális igényeiről is. Elmondja, hogy az ÚMFT-ről döntve a Kormány azt mondta, hogy próbáljanak meg területekre fókuszálni. Az európai tapasztalatok azt mutatják, hogy vannak olyan országok, amelyeknek sikerült a felzárkózás, és van olyan is, melynek ez nem sikerült, holott rengeteg pénzt költöttek erre. Ezen országok között két dolgot mindenképpen ki kell emelni: ahol világos fókusz volt, ott világosan el tudták dönteni, hogy az adott ország igényeihez mire kell koncentrálni, és ezt nem határozták meg túl sok egymásnak ellentmondó célban, mint azok, akik mindenhova próbáltak adni egy kicsit, megpróbálták mindenkinek leosztani pénzt, és nem jött létre belőle semmi, ami hosszú távon fenntartható. A másik tapasztalat azt mutatja, hogy azok voltak sikeresek, akik jó arányt tudtak találni az infrastruktúra, a beruházások és a foglalkoztatás között. Kiemeli, hogy a Kormány úgy döntött, próbáljanak meg két nagyon erős célt megfogalmazni, ami ennek az országnak a jövőjét hétéves távlatban alapvetően meghatározza. Az egyik a foglalkoztatás a másik a növekedés. Úgy gondolják, hogy a foglalkoztatás az egyik olyan problémája Magyarországnak, amelyben a tendenciák rosszak. Ha hosszú távon nézik, akkor ezek: a képzettség alakulása, az egyes társadalmi csoportok leszakadása, az egészségügyi állapot, a diplomás munkanélküliek arányára. Mindenképpen a foglalkoztatás területén kívánnak előbbre lépni. Elmondja, hogy az egyes régiókban az a probléma, hogy nincs elegendő képzett munkaerő a munkahelyteremtő tőke számára. Egyes kistérségekben pedig az a probléma, hogy nem jut el oda a tőke, ahol lenne megfelelő képzettségű munkaerő, mert hiányzik az infrastruktúra.
3
Elmondja, hogy Magyarország az elmúlt 10 évben 15 %-kal került közelebb az Unióhoz GDP/ fő alapon. Eközben egyes régiók jelentősen elszakadtak, így Dél-alföld 14%-kal szakadt le a magyar átlaghoz képest az Európai Uniótól. Elmondható a Nyugat-dunántúli régióról is, – amelyet a legfejlettebb régiók között tartanak számon – hogy nem lehet egységesen kezelni, mert találhatók olyan kistérségek is, amelyek az ország legelmaradottabb régióihoz hasonlóak, miközben más részeken nagyon gyors fejlődés tapasztalható. Kiemeli, hogy ez az a régió, ahol a legkomplexebben kellene kezelni a felzárkóztatást és a versenyképesség javításának a kérdését, amit az Unió szeret egységesen kezelni egy-egy régióra nézve, és egyszerre nem támogatja mind a két területet. A foglalkoztatás és a növekedés az a két cél, amivel kiemelten foglalkozni kell, de emellett szükség van olyan célokra, melyek ésszerűségi féket jelentenek a fejlesztésekben. Kiemeli, hogy ilyen a fenntarthatóság szempontja, amelyet makrogazdasági szempontból is támogatni kell. Hozzáteszi, hogy igaz ez a környezetvédelmi szempontokra, a társadalmi folyamatokra, (pl. a nyugdíjrendszer), melyekben nagyon fontos a fenntarthatóság. Másik, legalább ennyire fontos horizontális cél, - melyet érvényesíteni kell – a kohézió, az esélyteremtés, a társadalmi szolidaritás kérdése. A kohézióról társadalmi és területi értelemben is beszélni kell. Elmondja, hogy olyan rendszert kell kialakítani, amely a foglalkoztatásban és növekedésben elért eredményeket fenntarthatóvá teszi, és az egész országra kiterjeszthetővé váljék. Kiemeli, hogy a terv feladata beazonosítani azokat a területeket, melyekre a fejlesztéseket koncentrálni kell. Az egyik program a humán tőkébe való beruházás, melynek van egy humán erőforrás része, amely elsősorban az emberekről és a humán infrastruktúráról szól, gondolva itt a képzésekre, a foglalkoztatás megújítására, munkahelyteremtésre, munkahely megtartásra. Megjegyzi, hogy a Nyugat-dunántúli régió nagyon sikeres volt munkahely megtartási pályázatokban, amivel összesen 13 ezer munkahelyet sikerült megtartani, és több mint 3 ezer munkahelyet sikerült létrehozni. Elmondja, hogy ilyen típusú pályázatokra nagyobb lesz a keret, mint az elmúlt években. A humáninfrastruktúra kapcsán megemlíthető az egészségügy, oktatás, egyetemi tudásközpontok, a környezet és energiaprogramon belül a megújuló energiákra és az energiatakarékosságra kell koncentrálni. Hozzáteszi, indítanak egy államreform-programot, mert úgy gondolják, hogy miközben a reálgazdaság területén előre szaladt az ország, és Nyugat-Európához közelít, sok szempontból azonban számos olyan lemaradási tényező van,- mint pl. az állam által működtetett rendszerekben – amely nem megfelelő. Úgy gondolják, hogy az állam reformja és az e-közigazgatás bevezetése mindenképpen hasznos lenne. Elmondja, hogy a Kormány stratégiai döntést hozott, amikor azt mondta, hogy nem egy ROP-ot készítenek, hanem minden régiónak elismerik a sajátosságait, az egyedi fejlesztési igényeit, ezért mind a hét régiónak külön ROP-ot terveztek - külön pénzügyi kerettel, - amely türközi a régiók egymáshoz képesti relatív fejlettségét. Ebben mindenképpen olyan céloknak kell megjelenni, amelyek a régió sajátos problémáit tudják orvosolni, Tájékoztatja a Tanácsot, hogy a Gazdaságfejlesztési OP-ban – amely nagyon népszerű volt az első időszakban is – nagyobb keret lesz, mely elsősorban a kis- és középvállalkozások felzárkóztatását célozza meg, így a versenyképesség, innováció, nemzetközi piacba való bekapcsolódást. Összesen kb. 8 ezer Mrd forint támogatási keret áll rendelkezésre a következő hét évben, ebből 1 ezer Mrd, ami vidékfejlesztési program keretében a Földművelésügyi minisztérium által koordinálva kerül elköltésre, és 7 ezer Mrd forint, amit a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a Kormánnyal és a régiókkal együttműködve koordinál. Szükségesnek tartják a magántőke bevonását, mert a támogatási összeggel nem a magántőkét helyettesítik, hanem arra van, hogy katalizálják vele a változást. Rátekintve a régiókra elmondja, hogy a ROP összege, amely kb. 1500 1600 Mrd forint, a hét régió között kerül elköltésre. Jelentősége a ROP-nak, hogy kifejezetten a helyi sajátosságoknak megfelelően lehet tervezni és döntéseket hozni. A regionális kereteket az EU előírásaival összhangban állapították meg. Ez az összeg elsősorban felzárkóztatásra van, így figyelembe vették a népességszámot, települések számát, a munkanélküliség arányát, az elmaradott kistérségek arányát, és az egy főre jutó GDP-t. A relatív fejlettsége okán a Nyugat-dunántúli régió a felzárkóztatás terén a legkevesebb pénzt kapja. Budapest példáján kifejti, hogy a Közép-magyarországi Régió számára megjelölt 430 Mrd forint összeg az ágazati programokat is magába foglalja. A lélekszám alapján rájuk eső támogatás jóval kisebb, mint bárhol az országban. Megemlíti, hogy sok vita volt a Kormány és a régiók között a decentralizáció kérdésében. Elmondja, hogy a Kormány álláspontja szerint szükség van decentralizációra. Ennek jegyében a Kormány törvényt terjesztett be a Parlament elé, amely segített volna, hogy létrejöhessenek pénzügyileg önálló,
4
politikailag legitim és saját végrehajtó szervezettel működő régió. Megjegyzi, hogy a törvényjavaslat nem kapta meg a 2/3-os többséget, így hátráltatja a folyamatot a parlamenti szavazás eredménye. A Kormány elkötelezett abban, hogy a régiókkal együttműködve, a régiókat fokozatosan erősítve haladjon előre. Mindez meg fog jelenni a közigazgatás reformációjában és a fejlesztéspolitikában is. A régióknak olyan szerepet kell betölteni, ahol meghatározhatják a területükön megvalósuló regionális érdekeltségű projektek fontossági sorrendjét. Elmondja, hogy a régióktól várják a kezdeményezés, arra nézve, hogy milyenek legyenek a ROP-ok és a regionális akciótervek. Kiemeli, hogy ez most is így zajlik, hiszen a tervezést az Ügynökségek képviselőivel együtt végzik, az Ügynökségek képviselői részt vesznek a tervezési bizottságokban, albizottságokban. Kiemeli, hogy a régiónak kell javaslatot tennie azoknak a projekteknek a fontossági sorrendjére, amik a régióban valósulnak meg. A régió képviselőit szeretnék majd a bíráló bizottságokba is bevonni, akik az adott régióba befolyó pénzek pályázati elbírálásában döntenek. Kiemeli, hogy világossá kell tenni az érdekviszonyokat, hiszen olyan személy nem vehet részt a bíráló bizottság munkájában, aki kifejezetten a projekt sikerében érdekelt. Elmondja, hogy lesznek olyan projektek, ahol a végső döntés jogát a régióknak adják, így pl. iskolák, közintézmények középületek felújításaira vonatkozó pályázatok Hozzáfűzi, hogy ez nem történhet meg mindenhol, mert egyes régióknak nincsen saját pénzügyi forrása. Várják a régiók javaslatait, hogy milyen típusú programoknál milyen típusú KSZ-re gondolnak, akik a pályázatok lebonyolításában, kialakításában vennének részt. Megjegyzi, hogy ROP-ok mellett továbbra is működni fog Monitoring Bizottság, így a Nyugat-dunántúli régiónak is lesz külön bizottsága, és felállításában a régió meghatározó szereplő lesz. Kiemeli, hogy egy pragmatikus, józanész alapú, átlátható és kiszámítható együttműködést szeretnének a régióval, melyben az elsődleges partner a Regionális Fejlesztési Tanács, partnerszervezet a Regionális Fejlesztési Ügynökség. Velük együttműködve szeretnék kialakítani a Nyugat-dunántúli régió programját, és ezen operatív program vitája kapcsán ismét szeretne találkozni a fejlesztési tanács és az ügynökség képviselőivel. Elmondja, hogy a ROP-okat október végén szeretnék benyújtani az Európai Uniónak. Az Unió még nem véglegesítette a saját irányelveit,- amelyre valószínűleg október elején kerül sor- így csak ezt követően tudják beadni a programokat. Novemberben, pedig azt a kétéves akciótervet szeretnék a régió képviselőivel közösen kialakítani, amely megmondja, hogy a hét évből az első két évben mi az, amit meg akarnak valósítani. Köszöni a meghívást, és átadja a szót a Tanács tagjainak. Markó Péter: Megköszöni Bajnai Gordon tájékoztatását. Kéri, hogy elsősorban a Tanács tagjai tegyék fel kérdéseiket. Gyimesi Endre: Kérdezi, hogy milyen alapon történt a régiók közötti pénzek elosztása. Tudják, hogy NyugatDunántúlon Zala és Vas megyének az aprófalvas településszerkezete miatt nem lehet túlfejlett régióról beszélni. Tehát a falvak esetében mindenképpen méltánytalan a jelenlegi felosztás. Hozzáfűzi, hogy az elmúlt 15 évben mindig kiemelt figyelmet kapott az ország keleti részének a támogatása, ehhez képest a megállapítások azt mutatják, hogy nem közeledett egymáshoz az ország két oldalának fejlettsége. Úgy gondolja, hogy csalóka helyzetképet mutatnak a makro számok. A legminimálisabb közlekedési beruházások Nyugat-Dunántúlon nincsenek megoldva, és ez a gazdaságfejlesztésnek gátat szab. Kiemeli, ha nincs M9-es, akkor nem lehet Győr regionális szerepéről sem beszélni, hiszen a délzalai falvakból könnyebb Budapestre eljutni, mint a régió tervezett központjába. Megjegyzi, hogy alapdolgokat kell megoldani, de ha mindig a legkevesebb pénzeszköz jut a Nyugat-dunántúli régióra, akkor ez mindig probléma lesz. Kérdése, hogy miért a legkevesebb a támogatási összeg, és a belső arányok hogy fognak alakulni. Walter Dezső: Úgy gondolja, a régió gazdasága szempontjából az infrastruktúra rendbe tétele elkerülhetetlen, mert e nélkül nem lehet munkahelyet teremteni, pedig lenne megfelelő munkaerő. Elmondja, hogy alacsony a munkanélküliségi ráta, mert sokan dolgoznak Ausztriában. Szeretnék, ha azok, akik kint vállalnak munkát, itthon dolgoznának, de ennek elengedhetetlen feltétele a közútfejlesztés. Kiemeli, hogy nehézen járható a M86-os, M85-ös, M9-es út és a vasutak. Ezen hiányosságokkal nem várhatja el az
5
ország vezetése, hogy a régió ugyan úgy elérje azt a magas GDP-t, mint korábban, mert a munkaerő elvándorol a régióból. Jelen van: 16 fő Litter Nándor: Javaslattal élne a keleti térség forráselosztásával kapcsolatban. Megjegyzi, hogy azt el kell fogadni, hogy a forráselosztásnál figyelembe veszik a fejlettségi szintet. Azt tapasztalja, hogy Kelet-Magyarországon olyan beruházások történnek, amelyek a Nyugat-Dunántúlon még nagyvárosokban sem valósulnak meg. Példaként említi a városközpontok rehabilitációját. Javaslata az, ha a forráselosztás így marad, akkor arról is kellene dönteni a Kormánynak vagy a Parlamentnek, hogy milyen célokra használhatók fel ezek a források Kelet-Magyarországon, hogy valóban a felzárkóztatást érjék el ezekkel a programokkal. A pólus programmal kapcsolatban korábbi tájékoztatásokból úgy tudja, hogy átfedés van a ROP program és a pólus program között. Felhívja a figyelmet, azok a különbségek, melyek meghatározásra kerültek, jelentősen növekedhetnek az által, ha a pólus program részére adandó támogatási összeg egy része a ROP-ból kerül finanszírozásra. Felhívja a figyelmet, hogy Nyugat-Dunántúl fejlett, de az innováció területén rendkívüli elmaradások vannak. Elmondja, hogy ez egyrészt köszönhető annak, hogy kevés a nagy egyetem a régióban, melyek mozgatói lehetnének az innovációnak. Hangsúlyosan felhívja a figyelmet arra, hogy ez ellen tenni kell, főleg azokon a területeken, ahol hiány van nagy egyetemekből, vagy csak más egyetemek kihelyezett tagozata működik. Kiemeli, hogy Zala megyében, vagy Nagykanizsa térségében koncentráltan kellene segíteni az innovációs központok létrejöttét, mert ezeken a területeken is vannak olyan értékek, amelyekre építeni lehetne. Kiss Bódog Zoltán: Az elhangzottakkal teljességében egyetért. Hangsúlyozni szeretné, hogy a humánerőforrás kérdésében kulcsfontosságúnak tartja a közszférából elbocsátásra kerülő szakemberek hiányát. Arra az igényre szeretné felhívni a figyelmet, hogy az integrált vidékfejlesztési program keretében megvalósuló fejlesztések sikeresek voltak Zala megyében. Elmondja, hogy az elmúlt négy évben 10 Mrd forint értékű fejlesztés 2 Mrd forint állami támogatással valósult meg csak Zala megyében, közel 400 közintézményben 177 településen. Az elmúlt években nagy regionális fejlesztések zajlottak a térségben, elsősorban közutak, vasutak fejlesztése, amelyek Uniós forrásból valósultak meg. Kérdezi, hogy ezen pályázatok lehetőségeire, és a továbbfejlesztés lehetőségeire hol van forrás. Kiemeli, hogy a közútfejlesztés elkerülhetetlen és nélkülözhetetlen. További kérdése jellegzetesen a zalai térséget érinti: az agrár környezet, illetve az alternatív energiaprogrammal kapcsolatosan. Elmondja, hogy ennek megteremtődött a feltétele, de ha az önkormányzatok forráshiányossá válnak, akkor a nagy programok ennek hiányában nem tudnak megvalósulni. Kérdése azzal a problémával kapcsolatos, hogy az önkormányzatok forráshiányos szituációja hogyan kezelhető ebben a kérdéskörben. Jelen van: 17 fő dr. Ipkovich György: Úgy gondolja, hogy amikor a fejlesztési rendszer szerkezetét alakítják ki, akkor ki kell tekinteni Európába, hogy az az egységesülési folyamat, ami az EU bővítésével beindult, milyen hatásokat váltott ki környezetünkben, Európában. Véleménye szerint azt kell megvizsgálni, hogy Magyarország hogy tud csatlakozni ezzel a fejlesztési rendszerrel. Korábban már esett szó közlekedési problémákról. Azt szeretné tisztázni, hogy ez nem csak kifejezetten közlekedési probléma, hanem gazdaságfejlesztési koncepcionális kérdés is. Kérdés az, hogy Magyarország része kíván-e lenni az Észak-déli irányú, Baltikumtól Adriáig haladó közlekedési tengelynek, vagy kimarad ebből a folyamatból. Kontaktusban van az ország olyan más európai országokkal, akiket ez a probléma ugyanígy érint. Azok a gazdasági jelek, melyek 2004 óta mutatkoznak, nevezetesen a megnövekvő kamionforgalom, gazdasági forgalom arra utal, hogy a gazdaság utat keres ezen a területen. A Pólus Program kapcsán az volt a kérdés, hogy pólus vagy tengely-szerű metódust választ-e a régió. Egy aprófalvas, észak-dél irányban szétnyúló, három megyéből álló területet egy pólusszerű fejlődés hátrányba hozhat. Egy gazdasági tengely kiépítése feltárhat olyan területeket is, mint az Őrség, Göcsej, elmaradott, aprófalvas térségek, odaviheti a gazdaságot, és tudja kamatoztatni a befektetett energiát. Kérdés, hogy mennyire
6
kívánják figyelembe venni a hasznosulási kérdéseket a pénzelosztásnál, és mennyire kívánnak más szempontokat preferálni. Kiemeli, hogy az infrastruktúrát ki kell építeni. A régió érdeke az, hogy az Észak-déli irányú gazdasági tengely létrejöjjön. Megemlíti, hogy a régióban az egy főre jutó GDP a Budapest és környékétől eltekintve második az országban. A régióban megtermelt javak az ország gyarapodását is szolgálják, de az itt létrejövő gazdasági hasznot olyan infrastruktúra kiépítésére kell visszaforgatni, ami konkrét befektetőket, gazdasági eredményeket hoz magával. Nyilvánvalóan ez lenne hasznos a térség szempontjából. Pótolni kell azokat a gazdasági, infrastrukturális beruházásokat, melyek bizonyos fejlődést generálnak, nem elsődlegesen csak helyben, hanem gyűrűző hatásban az ország más részein is. A stratégiai kérdések eldöntésénél ezt a szempontot is figyelembe ajánlaná. Javaslata, hogy négysávos, új nyomvonalú közlekedési rendszert is ki kell építeni. Kéri, hogy ezt mérlegelje a Kormány. Fehér László: Megemlíti, hogy a készülő nyugat-dunántúli munkaanyag részét képezik a fürdők, kiemelt részként a fürdők kultúrája. Szeretné felhívni Bajnai Gordon úr figyelmét, ahogy azt ő is említette, a képzési rendszer rossz, tehát ennek átstrukturálása szükség van a munkaerő szakképesítéséhez. Kéri, hogy a fürdők rendszerét bővítsék és fejlesszék tovább. dr. Szakács Imre: Biztos benne, hogy a szóban forgó projekteket csak úgy lehet kidolgozni, ha egyeztetik azokat. Úgy gondolja, hogy ezeknek az egyeztetéseknek gyakrabban kellene megtörténniük, mivel így megismerhetőek egymás álláspontjai. Véleménye szerint - a már kormánybiztos úr által is említett önálló régiók kérdésében megfogalmazott két-harmados törvény azért nem született meg, mert nem történt előtte egyeztetés. Kiemeli, hogy azokból a fejlesztési pénzekből, melyek az országban kiosztásra kerülnek, arányaiban kevesebb jut a Nyugat-Dunántúlra, mint Kelet- vagy Dél-Magyarországra. Javasolja, hogy a kidolgozott szempontok közé kerüljön be még egy: beruházások, fejlesztések hatékonyságának a kérdése. Egy példát említ: 10 évvel ezelőtt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében kiépítésre került a gázhálózat. A hozzá fűzött reményeket azonban nem váltotta be, mivel sokaknak nem volt pénze a gázzal működő berendezések megvételére. Olyan sokmilliárdos beruházás volt, melynek a megtérülési haszna nem igazán volt. Kéri, hogy vizsgálják meg az egyes térségekre kivetítve a támogatások gazdasági, fejlődési hasznát. Jó gondolatnak tartja, hogy a különböző bíráló bizottságokba a régiókból bekerülnek a megfelelő szakemberek. Tudomása szerint a programok lebonyolítására jelentős adminisztratív költség van, így kéri, hogy vegyék figyelembe, hogy ezeknek a szakembereknek költséggel jár a bizottsági üléseken való részvétel. A törvényi szabályok miatt a megyei fejlesztési tanácsok még működni fognak, így azt kéri, hogy a kistelepülési- és egyedi projektek döntése maradjon meg megyei szinten. Elmondja, hogy közelebb áll a megye a kistelepülésekhez, mint az RFT. Azzal indokolja, hogy GYMS megyében az elmúlt 10 évben 1600 ilyen projekt valósulhatott meg így, több mint 6 Mrd forint értékben. Tombi Lajos: Kiemeli, hogy a régió szempontjából fontos kérdés az Észak-Déli tengely. Elmondja, ha nincs ez a tengely, akkor nincs régió. A térség számára ez létkérdés. A nyugati országrészben ma is vannak elmaradott települések, és nem ezek alkotnak szigetet, hanem a fejlett városok, melyek a GDP-t növelik. Ezzel a problémával még nem foglalkozott egy terv sem, így az ÚMFT sem említi ezeket. Véleménye szerint az Alpok és Budapest között nem lehet fehér folt, mert akadályozni fogja a fejlődést. A határtól az ország belseje felé fel kell fejleszteni az infrastruktúrát. Az AVOP-ban benne van, hogy fejleszteni kell a kis falvakat, de ez nem fog működni, mert nincs hozzárendelve a megfelelő pénz, a régiók pedig nem fognak tudni keretet biztosítani ezekre a fejlesztésre. Az ország stratégiai kérdésnek látja, hogy fejlesszék az aprófalvas területeket, mert csak így lehet kapcsolódni az európai gazdasági központokhoz. Véleménye szerint újra kellene gondolni az infrastrukturális fejlesztéseket, és javasolja a ÚMFT-et kiegészíteni az Alföld-programhoz hasonlóan az aprófalvas területek felzárkóztatási tervével. Úgy véli, hogy ezeket a korrekciókat meg kell tenni még a nagy pénzosztások előtt.
7
Sziráki István: Kérdezi, hogy milyen forrásból lehet előkészíteni a pályázatokat. Kiemeli, hogy a Pólus programhoz 100 Mrd forint támogatási összeghez 100 millió forint tervezési hozzájárulást rendeltek, mely nagyságrendileg kevés. Véleménye szerint egy 100 Mrd forintos támogatáshoz előkészítéséhez legalább 2-3 Mrd forintra lenne szükség. Kérdezi, hogy egy 8 ezer Mrd forintos támogatáshoz mennyi pénz tudnak hozzárendelni előkészítési, tervezési munkákra. Véleménye szerint fordítva kellene tervezni: először azt kellene megvizsgálni mennyi összeget tudnak tervekre, előkészítési munkákra szánni, és ennek alapján mennyi támogatást tudnak majd lehívni. Kovács Vince: Szeretné elmondani a gazdasági szereplők véleményét is. Nincs a prioritások között a mikrovállakozások. Hiányolják a versenyképesség szempontjából azt, hogy beruházás-ösztönzéssel kapcsolatosan ugyan a terv foglalkozik, de a kereskedelem-fejlesztés mint testvérterülete - ami nélkül egy beruházás-ösztönzés sikertelen - hiányzik a programból. Kiemeli, hogy ugyancsak a gazdaság szempontjából fontos a közlekedési infrastruktúra kiépítése, és ennek része kell, hogy legyen a mezőgazdasági úthálózat. A Nyugat-dunántúli régió gazdasági szempontjából ketten már említették a tengelyszerű fejlesztést is. A terv utolsó fejezetében az országot illetően fejlesztési alközpontokról beszélnek, a nyugat-dunántúli régió esetében városhálózatról. Úgy gondolja a kettő között fogalmi különbség van. Ezzel nem Győr pólus központi szerepét vitatja, de ha városhálózatról van szó, akkor tengelyszerű fejlődés alakulhat ki, hiszen a nagyobb városok pontosan a tengely környékén helyezkednek el. Markó Péter: Elmondja, hogy amióta a Tanács együtt dolgozik, kialakult egy konszenzus, melynek különböző elemeire már polgármester urak, és elnök urak felhívták a figyelmet. Két kérdést szeretne még ehhez hozzáfűzni. A K+F ráfordításokban az utolsó helyen áll a régió, ez az az egy pont, amiben a régió a legrosszabb helyzetben van. A tervezési anyagban utalás van a Lisszaboni Nyilatkozatra, ami azt mondja, hogy a fejlettebb területeket kell a lehetőségekhez képest támogatni. A K+F tevékenység kapcsolatban van az egyetemi hálózatokkal, kutatóintézetekkel, így lehetőség szerint az egyetemeket kell támogatni, mely hozza magával a K+F áramlását. Kormánybiztos úr említette a régiók kapcsán, hogy szükség van decentralizációra. Ezzel maximálisan egyetért. Szeretné kiemelni, hogy a Regionális Fejlesztési Tanács tagjai a megyei közgyűlés elnökei, és a MJV polgármesterei. Véleménye az, hogy inkább megyei emberekből, mint miniszteri delegáltakból kellene létrehozni a Tanácsokat. Azt is fel lehetne vetni, hogy a dekoncentrált szervezetek regionalizációja hogy lehetne kapcsolatban a Regionális Fejlesztési Tanáccsal, esetleg, hogy lehetne alárendelni, ha már a megyei önkormányzatok alá nem akarják bekapcsolni. Megkéri kormánybiztos urat, hogy válaszoljon az elhangzott kérdésekre. Bajnai Gordon: Elmondja, hogy a 8 ezer Mrd forint elosztása nem könnyű feladat. El kell dönteni, ha egy területnek többet adnak, akkor kitől vegyenek el. Kifejti, hogy ez nem csak országon belüli probléma, hanem egy régióban is gondot okozhat. Így van ez a Nyugat-Dunántúlon is. El kell dönteni, kinek adjanak többet; a pólusközpontnak, a nagyvárosoknak, vagy az egyre jobban leszakadó, 1000 fő alatti kistelepüléseknek. Mind a két szempont elhangzott. Ez a probléma megvan a Közép-magyarországi régióban, ahol nagyon fejlett Budapest, de mellette Pest megyében nagyon elmaradott kistérségek, települések találhatók infrastruktúra nélkül. Az Unió limitálta az összegeket, melyeket ezekre a területekre költeni lehet. Úgy gondolja, akkor lehet tovább jutni, - és ezt érzi a Regionális Fejlesztési Tanács feladatának - ha a régión belül megegyeznek. Ahogy azt Szakács úr is említette, meg kell vizsgálni, hogy hol mennyire hasznosul a befektetés, mert Uniós tapasztalat, hogy a legnagyobb pénzfelszívó képessége a legfejlettebb városoknak van. Ugyanakkor, ha szétszakad egy társadalom, akkor a fejletlenebbek visszahúzzák a fejlettebb területek előrehaladását. Kiemeli, hogy ebben kell megtalálni az egyensúlyt. Az első kérdéssel kapcsolatban elmondja, hogy erre a régióra nem 130 Mrd forint jut. Ebben a régióban 130 Mrd az, amit a relatív fejlettsége alapján, sajátosságai szerint terveztek meg, ill. a 8 ezer Mrd részeiből pályázatok útján juthat a régióba. Ebben az összegben nem szerepelnek a kétszámjegyű
8
utak, a vasúti fejlesztések, a regionális jellegű kórházak, a nagy egyetemi K+F központok. A pólus programok egy része benne van. Úgy gondolkodtak, hogy a pólus program nem más, mint 5-6 fejlesztési téma egy projektként való kezelése, ami együtt egy pólust meg tud emelni a versenyképességben. Ennek egy része megoldható regionális forrásból, de egy részét az országos humáninfrastruktúra vagy gazdaságfejlesztési programokból kell majd kezelni. Nem feltétlenül egyetemi bázisú kell, hogy legyen egy K+F fejlesztés, hanem települhet az ott működő iparági koncentrációra is. Ez egy lehetséges európai modell. A 130 Mrd forinttal nem limitálták, hogy a régió mennyit nyerhet. Az Unió ezt írja elő. Az a tapasztalata, ha nem írna elő ilyen megkötéseket, akkor a legfejlettebbek szívnák fel az összes pénzt vagy annak nagy részét. Elmondja, hogy ebben a régióban az elmúlt három évben 14 ezer győztes pályázat volt, 40,5 Mrd forint került elosztásra. Ennek nagy része nem a regionális pályázat keretben került elosztásra, hanem a többi programból, így a gazdaságfejlesztésből, az agrár-és vidékfejlesztésből, vagy az infrastruktúrafejlesztésből került finanszírozásra. Többen kiemelték, az Észak-Déli tengelyt egy közúti projekt tudná megalapozni. Elmondja, hogy a közútfejlesztési OP-kat október végéig kell véglegesíteni, és az Uniónak elküldeni. Kiemeli, hogy a régió legerősebben jelentkező projektje az Észak-déli gyors közlekedést megteremtő fejlesztése. Elmondja, hogy ennek a tervezése a gazdasági minisztériumban zajlik, ez az út szerepel a fejlesztési terveik között. Folytatva a válaszadást elmondja, hogy a pólus program attól lesz pólus, hogy többféle program egy időben több koncepció szerint valósul meg többféle forrásból. Gyimesi úr a pontos képletét kérdezte a pénzek elosztásának. Öt dolog határozza meg az elosztást: a munkanélküliség aránya, az elmaradott térségek aránya a régión belül, a GDP/fő aránya az ország átlagához képest, a települések száma, amely a sok kistelepüléssel rendelkező régiókat segíti és a lélekszám. Ez egy standard képlet, amit az EU-s iránylevek alapján alkalmaztak. Elmondja, hogy a régió az ipar és a városok fejlettsége miatt jobban fog tudni pályázni, mint mások az ország fejletlenebb részében. A régió decentralizációjának kérdésével kapcsolatban elmondja, hogy a Kormány ebben elkötelezett. Véleménye szerint akkor lehetne nagy összegeket a régiók önállóságára bízni, ha ezek választott régiók lennének, mert akkor lenne hozzá politikai legitimáció, és ha a régióknak saját bevétele lenne. Kifejti, hogy minden döntés mögé oda kell tenni a garanciát, mert ha a rosszul dönt valaki, és rosszul hajtja végre, akkor az Unió visszaveszi a megítélt összeget. Hozzáfűzi, kell, hogy olyan szervezete legyen a döntéshozónak, aki a végrehajtásért garanciát tud vállalni, és az Uniós előírásoknak hosszú távon meg tud felelni. Ezek ma még nincsenek meg a régiókban, ezt szeretnék erősíteni, és létrehozni. Elmondja, hogy vasút vonatkozásában ebben a régióban több irányban folyik előkészítés a GKM-ben. Kérdésként előjött a pólus program, hogy egy pólusról szól, vagy öt város egymást erősítő együttműködéséről. Kiemeli, hogy ezt a kérdést régiós szinten is meg kell beszélni, jó arányokat kell találni, és egymással is kell egyeztetni. Konkrét kérdésként merült fel a pályázat előkészítési források. Elmondja, hogy eddig is volt rá pénz, és most is lesz. Az Unió két dolgot tesz lehetővé: a pályázatok beazonosítása, előkészítése technikai segítségnyújtás alapból történik, utána a megnyert, elindított projektek tervezését be kell tervezni a megpályázott összegekbe, hiszen ezek jelentős összegek lehetnek. Előkészítésben, technikai segítségnyújtásban tudnak majd segítséget adni, de a költségvetésbe a 15%-os önrész, amit az országnak hozzá kell tenni az Uniós forrásokhoz, be van tervezve, és megjegyzi, hogy ez nem az önkormányzatoktól van. Felmerült a gyógyfürdők koncepciója. Ez egyrészt a ROP turizmus részében, ill. a gazdaságfejlesztési program, külön keretből tudja kezelni. Mikro-vállalkozásokkal kapcsolatban jogosnak tartja a felvetést. Elmondja, hogy a mikro-vállalkozások hitelhez juttatása szerepel a gazdaságfejlesztési OP-ban. K+F felvetéssel kapcsolatban megjegyzi, hogy a régió speciális helyzetű. Nincs nagy múltú egyeteme. A meglévőkön el lehet indítani K+F alapú olyan fejlesztéseket, melyből tudásbázisok épüljenek ki, és nem is kell feltétlenül egyetemhez kötni, bár ezt célszerűnek tarja. A regionális együttműködéseknek az lehet a kiemelt eleme, ha az üzlet, a vállalkozás, az inkubátor ház, a kutató-fejlesztő speciális vállalkozás, a kutató-fejlesztő munkahelyek teremtése egybekapcsolódik. Ez az, amit az Unió a Lisszaboni programban ösztönöz. Erre a lesznek források a programban.
9
Elmondja, hogy a kereskedelem-fejlesztést beleértik a gazdaságfejlesztési programokba. A több számjegyű utak felújítása a regionális programokba tartozik, az egy és két számjeggyel jelölt utak azok, melyeket a központi közlekedés-fejlesztési programból szeretnének megvalósítani. Az eddigi pályázatok közül azok voltak sikeresek, és azokat lehetett megvalósítani, melyek konkrétan tervezhető, engedélyezhető, három év alatt révbeérő projekteket tudtak benyújtani. Kiss Bódog Zoltán: Arra a kérdésére nem kapott választ, hogy van-e létjogosultsága annak az igénynek, hogy az aprófalvas településszerkezetű megyéknek, mint Zala, lesz-e megyei szintű, koordinációs szerepe. Bajnai Gordon: Úgy gondolja, ha a kérdés írásban megfogalmazódik, akkor megvizsgálják. Elmondja, hogy nem alakult még ki a régiók alatti egyeztetések rendje. Véleménye szerint egy szempont van: a pénz oda jusson el, ahol legjobban hasznosul. Ezt meg tudja oldani a Regionális Fejlesztési Tanács is, ha szekciókat alakít ki célszerűségi alapon. Kiemeli, hogy Uniós pénzt regionális szint alá nem szeretnének adni, legfeljebb pályázati módon. Ha a Tanács célszerűnek tartaná, akkor alakítsa ki ennek fórumait. Markó Péter: Kiosztásra került a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács javaslatai az ÚMFT megerősítéséhez című anyag. Elmondja, hogy az elnöki, polgármesteri egyeztetésen felmerült igények, problémák kezelésre kerültek. Ezt az anyagot átadják a régió nevében Bajnai Gordon úrnak. Elmondja, hogy ez az anyag a Regionális Fejlesztési Tanács működése alatt folyamatosan alakított, konszenzuson nyugvó fejlesztési elképzeléseket tartalmazza. Az anyagot határozati javaslattal egészíti ki. Javasolja a határozati javaslat elfogadását. Megállapítja, hogy a javaslatot a Tanács egyhangúlag elfogadta. 20 / 2006 (VIII. 28) NYDRFT határozat A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács megismerte és köszönettel fogadta az Új Magyarország Fejlesztési Terv szóbeli előterjesztését. A Tanács második olvasatban véleményezte az Új Magyarország Fejlesztési Tervet, és összeállította részletes állfoglalását. A Tanács felhatalmazza elnökét, hogy a Tanács ülésén elhangzottaknak megfelelően kiegészített állásfoglalást küldje meg az előterjesztő Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökének, valamint az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium miniszterének. Határidő: folyamatos Felelős: Markó Péter, a Tanács elnöke 2. napirendi pont Tájékoztató a Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Program aktuális állásáról Markó Péter: Megkéri Győrffy Gábor ügyvezető urat, tegye meg szóbeli kiegészítését. Győrffy Gábor: Utal rá, hogy számos ROP-ot érintő kérdés az előző napirendi pontban megtárgyalásra került. Az említett 8 ezer Mrd forintból úgy becsülik, hogy kb. 700-750 Mrd forint az, mely a NFT 2 keretében a Nyugat-Dunántúlra jogosultan kerülhet. Ebből 121-132 Mrd forint , kb. 1/5 rész, amely a ROP keretében kerülhet hasznosításra. Elmondja, hogy két éve dolgoznak a kormányzati szervekkel és a régión belüli szervezetekkel együttműködésben a ROP előkészítésén. Az előző tanácsülés óta, július 18-án sor került az első hivatalos az Európai Bizottság és régiók közötti egyeztetésre. A második egyeztetésre szeptember 14-15-én kerül sor. Elmondja, hogy a NFÜ koordinációja mellett sor kerül Brüsszelben a Nyugat-dunántúli régió és az Európai Bizottság második egyeztetésére. Az Európai Bizottság alapvetően alkalmasnak és megfelelőnek tarja a ROP tervezését és tervezési állapotát. A
10
ROP-ban olvasható helyzetelemzés a régió átfogó kérdéseivel foglalkozik. Kifejti, hogy olyan kérdéseket is elemeztek a ROP-ban, amelynek finanszírozási megoldását nem a ROP fogja tudni nyújtani, hanem a NFT keretében megfogalmazódó más OP-k. Az RFT eddigi ülésein állást foglalt azokról a prioritásokról és intézkedésekről, melyeket a ROP-ba beépítésre javasol, így 23%-os részesedéssel javasolja a PGK gazdaságfejlesztési prioritás támogatását, ugyancsak 23%-os részesedéssel a Pannon Örökség Turisztikai megújításának a támogatását. Ennek keretében kap szerepet a gyógy-és termál turizmus, benne a kiemelten a gyógyfürdők lehetősége, a meglévő fürdők minőségi fejlesztése, és nagyon kevés számmal egy-két új induló fürdő fejlesztése. A Pannon Örökség Turisztikai megújításában szerepet kap a kulturális utak, kastélyok, várak megújítása. Kiemelt projektként Fertőd, Körmend és Keszthely kastélyfejlesztése. Harmadik prioritásként került a ROP-ban meghatározásra - a ROP forrásainak mintegy 32%-ával - a települési infrastruktúrafejlesztés, amely foglalkoztatást, befektetői környezet befektetést testesít meg településközpontok fejlesztésén, integrált város rehabilitáción, közösségi közlekedés fejlesztésén keresztül. Ebben szerepel regionális sajátosságként a kistelepülések szennyvíz és megújuló energia beruházások támogatása. A regionális tanács már számolt ezzel a szükséglettel. A kormányzati képviselőktől azt kéri, ebben a kérdésben álljanak ki a Nyugat-dunántúli régió mellett. Elmondja, hogy a negyedik prioritás a humán közszolgáltatások, infrastrukturális fejlesztés és az ehhez kapcsolódó alsóbbrendű közútfejlesztés, regionális és kistérségi integráció, az oktatási, szociális és egészségügyi helyi intézmények rekonstrukciós és modernizációs igénye. Kulcsfontosságú megemlíteni, hogy az RFT felkérésének megfelelően az Ügynökség továbbra is úgy készíti elő a ROPot, hogy számos intézkedésben az un. akciótervet, más néven a regionális közös minimumot képviselik, és ahol nevesítésre kerül, ott javasolják a kistérségi integrált programoknak a finanszírozási megoldását. Azzal kapcsolatban egyeztetések folynak az NFÜ munkatársaival, hogy tegyék lehetővé azt a két éve előkészítés alatt álló nyugat-dunántúli megoldást, hogy az ökoturisztikai, intézményrendszeri fejlesztések kérdésében Nyugat-Dunántúl a kistérségeivel összhangban támogassa a ROP-on belül ezeket az elemeket. Elmondja, ha lehetőség lenne rá, akkor a ROP előkészítési keretéből készítenének elő olyan nagy projekteket, amelyek más OP-ban fognak megvalósulni, de ezt a Bizottság rendelete alapján nem tehetik. Felhívja a figyelmet, hogy a hét végéig várják az írásos véleményeket az ROP következő véleményezésének az összeállításához, amelyet egy héten belül elkészítenek, s ez alapja lesz az Európai Bizottsággal folyó egyeztetésnek. Szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy a Kormány október 25-én hagyja jóvá az OP-kat. Meggyőződése, hogy a ROP jóváhagyása csak egy újabb RFT döntés alapján történhet meg. A Kormány döntésétől függően várhatóan október 15-e és november 2-a között rendkívüli RFT ülésre kell, hogy sor kerüljön a ROP végső tartalmával kapcsolatban. Jelen van: 18 fő Eredics Imre: A ROP kapcsán szeretné elmondani Győr város véleményét. Az egyik legnagyobb problémának azt látják, hogy a ROP a pólus programot nem említi. Véleményük szerint nyilvánvalónak látszik, hogy a ROP és a pólus program elválaszthatatlan egymástól, és a régió egyértelmű érdeke, hogy a pólus programot szervesen beépítse a saját elképzeléseibe. Fontosnak tartanák, hogy a ROP-ben nevesítve is szerepeljen a pólus program, hiszen az egyéb más OP-ba való pályázat lehetősége is lényegesen kedvezőbb és nagyobb eredményességű lehet, ha a ROP szerves részként kezeli a pólus programot, és beépíti azt. Hangsúlyozza, hogy az innováció vezérelt, gazdaságélénkítést, növekedést a városhálózati fejlesztés is csak úgy tudja létrehozni, ha a pólus program beépül a ROP-ba. dr. Szakács Imre: Egy gondolatot szeretne hozzáfűzni az elhangzottakhoz. Győr város szerteágazó koordinációt végez az ügyben, hogy a pólus program ne egy város legyen, hanem a régióban a közreműködő partnerekkel egy olyan programokat alakítson ki, mely nem csak Győr városát, és közvetlen agglomerációját, hanem a régió nagy részét magába vonja. Úgy gondolja, hogy mindenképpen meg kell említeni a pólus programot a ROP-ban.
11
Győrffy Gábor: Elmondja, hogy időközben Győr város benyújtotta projektjavaslatit, melyből pontosan kiderül, hogy a pólus program alakulásának köszönhetően elsősorban gazdaságfejlesztési, innováció-fejlesztési projekteket tartalmaz, és ezért gazdaságfejlesztési OP-ból lehet elsősorban finanszírozni. A ROP intézkedéseit, különös tekintettel a gazdaságfejlesztést, az integrált város-rehabilitációt, és a közlekedésfejlesztés intézkedéseit úgy állapították meg, hogy ehhez illeszkedhessenek a győri javaslatok. Ezekben az intézkedésekben jelezni fogják, amennyiben Győr térségéből érkeznek javaslatok azt a pólus programhoz illeszthetően, a program részeként kívánja az RFT finanszírozni, mint ahogy arról az elnöki egyeztetésen is szó volt. Eredics Imre: Felhívja a figyelmet, hogy a két programnak együtt kell működnie, és egymásra kell épülnie, mert ellenkező esetben csökkeni fognak a pénzlehívási esélyek, és egyes pályázatokat elutasíthatnak. Markó Péter: Szavazásra bocsátja a határozati javaslatot. Megállapítja, hogy a Tanács a határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta. 21 / 2006 (VIII. 28) NYDRFT határozat A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács megtárgyalta a Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Program 3.1 munkaverzióját és azt a határozat 1. számú mellékletében szereplő tartalommal a további tervezői munka alapjául elfogadja. Határidő: folyamatos Felelős: Markó Péter, a Tanács elnöke 3. napirendi pont A Nyugat-dunántúli régió, az érintett megyék, megyei jogú városok területfejlesztési koncepciói (2007-2020) és programjai (2007-2013) összehangolt kidolgozásáról Markó Péter: Felkéri Horváth Jácintot szóbeli kiegészítésre. Horváth Jácint: Elmondja, hogy az első munkaanyagok már júniusban elkészültek, melyek folyamatos véleményezés alatt vannak, ill. folyamatosan kapnak még munkaanyagot a tervezőktől. Kéri, hogy két héten belül az ehhez fűződő javaslatokat juttassák el részükre, hogy azok átvezetésre, beépítésre kerülhessenek. Október végére a ROP és a régió stratégiájának a tervezése összeér, és párhuzamosan egymás mellett haladhat. Győrffy Gábor: Elmondja, hogy a résztvevőknek lehetőségük van az öt MJV, a három megye fejlesztési koncepciójáról készülő részletes állapotjelentést meghallgatni, melyet Wächter Balázs vezető tervező fog megtartani. Felhívja a figyelmet, hogy október 31-ig le kell zárulnia a teljesítésnek, melyet végrehajthatónak tart. Kéri a Tanácsot, ha az újonnan felálló megyei jogú városi, megyei közgyűlések november vagy decemberi ülésükön tárgyalják meg a városfejlesztési stratégiákat és regionális stratégiát. Kéri a Tanács támogatását, hogy az újonnan felálló önkormányzati testületek napra kész információval kezdhessék négyéves munkájukat.
12
Markó Péter: Szavazásra bocsátja a határozati javaslatot. Megállapítja, hogy a Tanács a határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta. 22 / 2006 (VIII.28) NYDRFT határozat A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács felkéri tagjait, hogy a „Nyugat-dunántúli régió 20072020 Koncepciójának Célrendszerével” kapcsolatos írásos észrevételeiket 2006. szeptember 15-ig küldjék meg a Tanács postacímére. Határidő: 2006. szeptember 15. Felelős: Markó Péter, a Tanács elnöke Markó Péter: Elmondja, hogy az ülést szünettel szakítják meg. A szünetet megelőzően Wächter Balázs vezető tervező fogja megtartani prezentációját, utána ebédre kerül sor, melyet követően folytatják az ülést. Wächter Balázs: Elmondja, hogy a tervezési munkát egy konzorcium végzi. Röviden összefoglalja a tervezési folyamatot, az elkészített helyzetelemzést, ill. a megyei és városi koncepciókat. Elmondja, hogy megvizsgálták a hosszabb távú célokat, és összeegyeztetik azzal, hogy mennyi fejlesztési forrás áll a régió rendelkezésére. A tervezés segít a ROP részletes kidolgozásában, pályázati felhívások feltételrendszerének a megfogalmazásában. Hozzáfűzi, hogy segítenek a ROP-hoz hozzáilleszteni a megyék, kistérségek, nagyvárosok kulcsprojektjeit. Hangsúlyozza, hogy az EU követeli, hogy a városoknak legyen fejlesztési programja. Ismerteti a koncepciót befolyásoló tényezőket, alapelveket, kulcskérdéseket. A tanácsülést 12.00-13.15 óráig szünettel szakítják meg. Jelen van: 12 fő 4. napirendi pont Beszámoló az előző tanácsülés óta eltelt időszak eseményeiről Markó Péter: Litter Nándor polgármester úrnak ad szót. Litter Nándor: Véleménye szerint év vége felé tartva a 2006. évi közúti projektek állását egy későbbi időpontban meg kell vizsgálni. 5. napirendi pont Döntés a 2006. évi céltámogatási igények kiegészítő jegyzékéről Markó Péter: Felkéri Tóth Gábor szóbeli kiegészítésre. Tóth Gábor: Elmondja, hogy a céltámogatás kiegészítő jegyzékét azért lehet elfogadni, mert az év közben visszamondással vagy levonással megmaradt összegeket visszaosztják a régiók között, és ezáltal lehetőség nyílik a májusban nem támogatott céltámogatási igények támogatására. Hozzáfűzi, hogy azért nincs írásos kiegészítés az előterjesztéshez, mert az ÖTM-től nemrég érkezett meg a tájékoztatás a régió keretére vonatkozóan, amely 121 878 e Ft. Az előterjesztés mellékletét képező
13
táblázatban láthatók a már korábban támogatott és még nem támogatott pályázatok. Ebbe a keretösszegbe csak egy, Csonkahegyhát beruházása fér bele, amely a Tanács által megállapított rangsorban a második helyezett. Hozzáteszi, mivel ennél az előirányzatnál nem lehet csökkentett mértékű támogatást megítélni, csak annyit, amennyit a pályázó benyújtott, így a RFT csak egy, Csonkahegyhát pályázatát tudja támogatásra javasolni, melynek összege 119 972 e Ft. Markó Péter: Kérdezi, hogy szükséges-e erről a Tanácsnak most döntenie. Tóth Gábor: Tájékoztat, hogy a Tanácsnak meg kell jelentetnie döntését a Magyar Közlönyben szeptember 15-ig. Hozzáfűzi, hogy az RFT-nek volt korábban egy olyan döntése, hogy erről a kiegészítő jegyzékről a rendelkezésre álló forrás és rangsor szerint fogja megállapítani a beruházások listáját. A felállított rangsort az előterjesztés melléklete tartalmazza. Markó Péter: Elfogadásra javasolja a határozatot. Szavazásra bocsátja, és megállapítja, hogy a Tanács a határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta. 23 / 2006 (VIII.28) NYDRFT határozat (1) A Nyugat-dunántúli Regionális Tanács az 1992. évi LXXXIX törvény alapján a 2006. évi céltámogatás szennyvízelvezetés - tisztítás céljánál a megjelölt támogatási összeggel a kiegészítő jegyzékében az alábbi igénybejelentéseket támogatja: ezer Ft Önkormányzat Csonkahegyhát
Beruházás összköltség
Saját forrás
Támogatás
470 474
70 572
399 902
2006. évi 2007. évi 2008. évi támogatás támogatás támogatás 119 972
199 950
79 980
(2) A Nyugat-dunántúli Regionális Tanács az 1992. évi LXXXIX törvény alapján a 2006. évi céltámogatás szennyvízelvezetés – tisztítás céljánál forráshiány miatt az alábbi igénybejelentéseket nem támogatja: ezer Ft 2006. évi 2007. évi 2008. évi Támogatás támogatá támogatás támogatás s 578 096 173 429 231 239 173 428 771 141 231 342 385 570 154 229
Önkormányzat
Beruházás összköltség
Saját forrás
Vaspör Sárvár
680 113 907 226
102 017 136 085
Mosonmagyaróvár
100 130
25 033
75 097
37 597
37 500
0
Zalaszentmihály
61 207
15 302
45 905
25 905
20 000
0
Dióskál
550 860
82 629
468 231
144 500
229 500
94 231
Határidő: 2006. augusztus 28. Felelős: Markó Péter, a Tanács elnöke
14
Jelen van: 13 fő 6. napirendi pont Előterjesztés a 2006. évi Regionális Innovációs források felhasználásáról Markó Péter: Szóbeli kiegészítésre Magyar Dánielt kéri fel. Magyar Dániel: A Tanács előző ülésén tárgyalta a Regionális Innovációs források összegét, melyre növelési igényt jelentett be a Tanács, és az előterjesztés az ezzel kapcsolatos folyamatokról beszámoló. Tájékoztat, hogy a határozati javaslat egyik része az ezzel kapcsolatos további egyeztetések folytatásáról szól, másik része szintén az előző tanácsülésen meghatározott pályázati kiírással, pályázatmenedzsmenttel kapcsolatos javaslatokat tartalmazza. Markó Péter: Elfogadásra javasolja a határozati javaslatot. Megállapítja, hogy a Tanács a határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta. 24 / 2006 (VIII.28) NYDRFT határozat (1) A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a KPI-NKTH-RFT-RFÜ között a 2006. évi innovációs forrásokhoz kapcsolódóan kötendő négyoldalú megállapodás tervezetet elfogadja, és felkéri elnökét annak aláírására azzal a feltétellel, hogy az aláírás megtörténte előtt a 2006. évi nyugat-dunántúli innovációs források további összegével kapcsolatban végleges álláspont szülessen, illetve a négyoldalú megállapodásban (II./f. pont) hivatkozott pályázatkezelésről szóló megállapodás a KPI és az RFÜ között köttessen meg. Egyúttal felhatalmazza a Tanács elnökét, illetve felkéri Dr. Rechnitzer Jánost a Regionális Innovációs Tanács elnökét a Tanács 2006. január 24-én elfogadott regionális forrás-, és az ahhoz arányos pályázatkezelési költségtérítés igény képviseletére, különösen a KTIT szeptemberi ülésén. Határidő: 2006. augusztus 31. Felelős: Markó Péter, a Tanács elnöke (2) A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elfogadja a 7 fős Regionális Bíráló Bizottság névsorát az Innoreg 2006. pályázatok bírálatához kapcsolódóan: Szűcs Mihály, Jurisits János, Tömördi Máté, Dr. László Alfréd, Pék Dezső, Bükiné Foki Ariel, Szabó Krisztina és az előterjesztésben szereplő pályázatkezelési elveket, egyúttal kéri a Regionális Innovációs Ügynökség munkatársait, hogy ezek megjelenését a pályázati eljárásrendben a KPI-vel történő egyeztetések keretében képviselje. A Tanács egyúttal felhatalmazza a Regionális Innovációs Ügynökség munkatársait, hogy miután a Regionális Innovációs Tanács véleményezte a 2006-os Innoreg pályázat nyerteseinek rangsorát, kezdje meg a szerződéskötés előkészítését azzal a feltétellel, hogy az eredmények kihirdetése kizárólag a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács döntése után lehetséges. Határidő: 2006. december 31. Felelős: Magyar Dániel, a Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség projektigazgatója
15
7. napirendi pont A 2. Pályázat Előkészítő Alap (PEA2) lezárása a Nyugat-dunántúli régióban Markó Péter: Szóbeli kiegészítés és hozzászólás nem történt, így a határozati javaslatot elfogadásra bocsátja. Megállapítja, hogy a Tanács a határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta. 25 / 2006 (VIII.28) NYDRFT határozat A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács összefoglaló tájékoztatást kapott a PEA2 program Nyugat-dunántúli régióban való végrehajtásáról. A Tanács a tájékoztatást elfogadja, és felhatalmazza az Ügynökség ügyvezetőjét arra, hogy program lezárásaként benyújtandó Záró szakmai beszámolót aláírja, és az illetékes szervezetnek benyújtsa. Határidő: 2006. augusztus 30. Felelős: Markó Péter, a Tanács elnöke 8. napirendi pont A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2006. évi költségvetésének módosítása Markó Péter: Szóbeli kiegészítésre Németh Ágnest kéri fel. Németh Ágnes: Tájékoztat, hogy a területfejlesztési és régiófejlesztési célelőirányzat menedzsment költsége megérkezett a Tanácshoz, mely a bevételt növeli. Elmondja, hogy 20 millió forintos keret áll mind a hét régió rendelkezésére a 2007-ben felmerülő stratégiai feladatok ellátására, és ez módosítja mind a bevételi, mind a kiadási előirányzatokat. Markó Péter: Szavazásra bocsátja a határozati javaslatot. Megállapítja, hogy a Tanács a határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta. 26 / 2006 (VIII.28) NYDRFT határozat A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2006. évi költségvetésének bevételi és kiadási előirányzatát 103 025 e,- Ft-ról, 179 355 e,- Ft-ra módosítja. Határidő: 2006. augusztus 28. Felelős: Markó Péter, a Tanács elnöke 9. napirendi pont Győr MJV polgármesterének előterjesztése a 81-es út Székesfehérvár-Kisbér-Győr útvonalon történő fejlesztésének elősegítésére
16
10. napirendi pont Tag delegálása a Nemzeti Fejlesztési Tanácsba Markó Péter: Polgár Juditot kéri fel szóbeli kiegészítésre. Polgár Judit: Röviden összefoglalja, hogy a Kormány megalakítja a Nemzeti Fejlesztési Tanácsot, melyben a RFT-k egy-egy képviselője is teljes jogú tagként vehet részt. Az ülésen dönteni szükséges arról, hogy a NYDRFT kit delegál a NFT-be. Markó Péter: Véleménye szerint a RFT elnökét kellene javasolni a NFT-be. Szakács Imre: Elmondja, hogy eddig is az volt a gyakorlat, hogy az OTT-ben is mindig a soros elnök volt, aki képviselte az RFT-t, tehát javasolja, hogy a NFT-ben is így legyen. Markó Péter: Elfogadásra bocsátja a határozati javaslatot. Megállapítja, hogy a Tanács egy tartózkodással, 12 igen szavazattal a javaslatot elfogadta. 27 / 2006 (VIII.28) NYDRFT határozat A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Markó Pétert delegálja teljes jogú tagként a Nemzeti Fejlesztési Tanácsba. Határidő: 2006. augusztus 28. Felelős: Markó Péter, a Tanács elnöke 11. napirendi pont A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 2002-2006. évi tevékenységéről Markó Péter: Németh Ágnesnek adja meg a szót. Németh Ágnes: Elmondja, hogy a múlt heti zalakarosi elnöki egyeztetésen merült fel a kérdés, hogy a RFÜ tevékenységéről essen szó Balogh József polgármester úr észrevételei alapján, aki levelében kifogásolta az Ügynökség munkatársainak irodánként való megoszlását, ill. azt a forráselosztási arányt, amely az egyes megyék között tapasztalható. Az előterjesztés tartalmaz egy kiegészítést, mely egyrészről bemutatja az elmúlt időszakban (2002-2006 között) az NFT 1 keretében megvalósult pályázatok megyénkénti megoszlását darab és érték összegben, továbbá a decentralizált források esetében a Tanács hatáskörébe utalt pályázatok kapcsán kimutatást tartalmaz. Fontosnak tartja megjegyezni, hogy ezeknél a pályázati rendszereknél az Ügynökségnek nincs döntési szerepe, a döntés-előkészítési folyamatban vesz részt. Az érdemi döntés a Tanács keretei között történik, ill. az előkészítést is olyan szakértői bizottság keretében történik, melynek tagjait a Tanács jelöli ki. Szakács Imre: Elmondja, hogy az elnöki egyeztetésen Győr polgármestere azt kérte, hogy levele kerüljön bele a jegyzőkönyvbe. Ezért az volt a megállapodás, hogy az Ügynökség összegyűjti az adatokat. Azt javasolja, hogy erről a kérdésről ne nyissanak vitát, a Tanács az előterjesztéshez kapcsolódó dokumentumokat tudomásul vétellel fogadja el.
17
Szűcs Mihály: Pontosítani szeretné az Ügynökség feladatát a pályázatok előkészítésében. A Tanács döntött a mindenkori decentralizált pályázatok Szakértői Bizottságának összetételéről és feladatairól. A Szakértői Bizottság döntés-előkészítő volt, és az Ügynökség ebben a tekintetben, mint technikai segítségnyújtó vett részt. A pályázatok értékelésének a mechanizmusában - amit ugyancsak a RFT határozott meg - az Ügynökségnek a pályázatok formai értékelése volt feladata, majd a SzB tagok és külső szakértők is véleményezték a pályázatokat. A Szakértői Bizottság ülésén minden esetben valamennyi pályázat értékelése megtörtént. A pályázatok értékelésén múlt a rangsor, olyan szempont nem jelent meg az elbírálás során, hogy melyik megyéből adták be a pályázatot. Hangsúlyozza, hogy az Ügynökség szerepe minden esetben technikai jellegű volt, és a Szakértői Bizottság által ellenőrzött módon működött. dr. Ipkovich György: Fontosnak tartja kiemelni, hogy az elnöki tanácskozáson az az álláspont született, hogy Balogh József polgármester Úr becsatolja levelét, de annak sem ténybeli megállapításaival, sem a belőle levont következtetésével nem alakult ki egyetértés. Markó Péter. Javasolja, hogy az Ügynökség indoklását fogadják el, és csatolják mellé Balogh József polgármester levelét. Megállapítja, hogy a határozati javaslatot 12 igen és 1 tartózkodás mellett a Tanács elfogadta. 28 / 2006 (VIII.28) NYDRFT határozat A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács megvizsgálta a Regionális Fejlesztési Ügynökség 2002-2006 évi tevékenységét, és megállapítja, hogy az Ügynökség szakmai munkája hozzájárult a kiegyensúlyozott fejlesztéspolitika érvényesüléséhez a Nyugat-Dunántúlon, kezdeményezéseivel pedig számos úttörőnek számító területi- és gazdaság-fejlesztési megoldást honosított meg Magyarországon. Határidő: 2006. augusztus 28. Felelős: Markó Péter, a Tanács elnöke
12. napirendi pont Állásfoglalás a GKM által megszüntetendőnek tartott vasútvonalak kérdésében Markó Péter: Az előterjesztés szakmai referense Ádám Károly. Tombi Lajos: Kéri, hogy az előterjesztést egészítsék ki a rédicsi határátkelőnél tervezett kamionterminállal. Balogh Károly: Elmondja, hogy turisztikai vonatkozása is van a vasútnak ebben a térségben. Megemlíti, hogy ehhez a vasúthoz tartozik a Csömödér-Lenti erdei kisvasút hálózat, mely éves viszonylatban 17 ezer utast szállít. Ezért is szeretnék, ha ez a vasútvonal megmaradhatna. Markó Péter. A határozati javaslatot az elhangzott kiegészítéssel elfogadásra javasolja. Megállapítja, hogy a Tanács a határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta.
18