A nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium tanulmányi és vizsgaszabályzata A vizsgaszabályzat jogi kerete: • • • • •
1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 11/1994. évi (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési – oktatási intézmények működéséről A tanév rendje A gimnázium Szervezeti és Működési szabályzata A gimnázium Pedagógiai Programja (elfogadás dátuma)
A helyi vizsgaszabályzat nem tartalmazza az állami érettségi vizsgát, arra egységesen magasabb jogszabály (100/1997. (VI. 13.)Kormány – rendelet) vonatkozik. A felvételi vizsga rendjét a tanév rendje és az Oktatási Hivatal útmutatója alapján, valamint a város többi középfokú intézményével való egyeztetés után tervezzük és szervezzük. I. Tanulmányi idő alatti vizsgák 1. Osztályozó vizsga Osztályozó vizsgát tehet az a tanuló • • • •
akinek éves hiányzása a jogszabályban előírt mértéket (250 óra) meghaladja, és jegyei alapján nem osztályozható (11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 20. §. a.), és azt a nevelőtestület megszavazza. akinek hiányzása egy adott tárgyból a tantárgy óraszámának 30%-át meghaladja, és érdemjegyei nem teszik lehetővé az osztályozást az adott tárgyból (11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 20. §. d.) aki tanulmányait magántanulóként végzi. aki kéri, hogy az adott tantárgyból tanulmányi kötelezettségének osztályozó vizsga keretében akar eleget tenni.
A tanuló kérheti, hogy az egész év anyagából vizsgázzon, vagy a féléves tananyagból. Abban az esetben, ha csak féléves anyagból szeretne vizsgázni, azt előre be kell jelentenie. Ha a tanuló magántanulói jogviszony létesítését kéri, és a magántanulói jogviszony az osztályozó vizsgára való jelentkezés után létesül, a tanuló csak az egész éves anyagból tehet osztályozó vizsgát. Az osztályozó vizsgát minden tantárgyból az érettségi vizsgaszabályzatnak megfelelően szervezzük. Így a matematika tantárgy kivételével a vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli vizsga feladatlapját az igazgató által megbízott munkaközösség készíti el évfolyamszinten, az adott tagozat és óraszám figyelembe vételével, akit a feladatlapokkal kapcsolatban titoktartási kötelezettség terhel. A szóbeli vizsgán a tanuló tudását a megadott témakörökön keresztül állapítja meg a vizsgabizottság. Érdemjegyét a vizsgabizottság a szerzett jegyek átlaga alapján alakítja ki.
2. Különbözeti vizsga Különbözeti vizsgát tehet az a tanuló • • •
aki tanulói jogviszony átvétellel való létesítéséhez más iskolatípusból kéri felvételét aki eltérő tanterv szerinti tanulmányokat folytatott és azonos vagy magasabb évfolyamra jelentkezik aki tanulmányait valamely tantárgyból a már működő emelt szintű csoportban kívánja folytatni.
A különbözeti vizsga szervezése és lebonyolítása minden tekintetben megegyezik az egyéb tanulmányok alatti vizsgákkal. A tantárgyi követelményeket az igazgató által megbízott munkaközösség vagy szaktanár jelöli ki. 3. Javítóvizsga Javítóvizsgát tehet az a tanuló, • • •
aki a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, és a javítóvizsga letételére a tantestülettől engedélyt kapott. Három vagy több elégtelen osztályzat esetén a tanuló további tanulmányairól a tantestület dönt. aki osztályozó, különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol marad, vagy azt nem fejezi be, ill. az előírt időpontig nem teszi le aki az osztályozó-, különbözeti vagy pótló vizsga követelményeinek nem felelt meg.
A javítóvizsgán számon kért ismeretek a tanmenet teljes anyagát felölelik. A tantárgyi követelményeket az igazgató által megbízott munkaközösség vagy szaktanár jelöli ki. 4. Pótló vizsga A tanulmányok alatti pótló vizsgán vehet részt az a tanuló, aki neki fel nem róható ok miatt nem tudott osztályozó, különbözeti vagy javítóvizsgát tenni. II. Tanulmányi idő alatti vizsgák rendje 1. Vizsgaforma, vizsgarészek • • •
Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga (kivéve matematika tantárgyból) Gyakorlati vizsga (rajz és vizuális kultúra, informatika)
2. Vizsgaidőszakok •
javítóvizsga, pótlóvizsga: augusztus 15 – 30. közötti időszakban (évente csak egy alkalommal, pontos időpontját az intézmény vezetője a tanévzárón közli, az érintett tanulókat az igazgató írásban is tájékoztatja. )
•
osztályozó vizsga: a Munkatervben meghatározott két időszakban őszi vizsga: augusztus 20 - 31. között, jelentkezési határidő: augusztus 20. A pontos időpontot az évet záró osztályozó konferencián a tantestület dönti el, amit az igazgató a tanévzárón közöl a tanulókkal.) tavaszi vizsga: április 2 – 3. hete. Jelentkezési határidő: március 31. A pontos időpontot minden évben a május – júniusi érettségi vizsga kezdőnapja határozza meg.) • Különbözeti vizsga szervezhető annak a tanévnek a végéig, amelyben a tanuló felvétele megtörtént. Az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló a fentiektől eltérő időpontban tegyen vizsgát. Az érintett tanulókat minden vizsgatípusnál az igazgató írásban értesíti. 3. Az írásbeli vizsgák rendje A vizsgateremben az ülésrendet a felügyelőtanár jegyzőkönyvben rögzíti. A tanulók csak az iskola bélyegzőjével ellátott papíron dolgozhatnak. A rajzokat ceruzával, minden egyéb munkát tollal kell elkészíteni. Az íróeszközökről a tanulók maguk gondoskodnak. Aki több évfolyamból vizsgázik, annak annyi feladatlapot kell kitöltenie, ahány évfolyamból vizsgázik. Egy vizsganapon legfeljebb két írásbeli vizsga szervezhetőkét különböző tantárgyból, vagy egy tantárgy két évfolyamából. 4. A szóbeli vizsgák rendje A vizsgabizottság tagjainak száma 2, legfeljebb 3 fő. Minden bizottságban két szaktanár vesz részt és egy fő az iskolavezetésből. Amennyiben a nagyszámú vizsgázó több bizottság megalakítását eredményezi, úgy az igazgató által kijelölt személy helyettesítheti az iskolavezetőségi tagot. A szóbeli vizsgán a tanulók 3 – 4 fős csoportokban vizsgáznak. A tanuló a kérdező tanár által kiadott kérdések megválaszolására, idegen nyelv esetén a kiadott olvasmány áttekintésére legalább 15 perc felkészülési időt kap. Ezt követően válaszát 10, maximum 15 percben önállóan fejti ki. A szóbeli vizsgák eredményének kihirdetése az adott vizsganapon történik. Megkezdett vizsga nem szakítható meg. A szóbeli vizsgán utoljára vizsgázó diákot a közvetlenül előtte vizsgázó diák a vizsga helyszínén köteles megvárni és feleletét végighallgatni. A szóbeli vizsgák nyilvánosak, de a betekintési szándékot legkésőbb a vizsganap előtti munkanapon írásban jelezni kell az iskola igazgatójának, és az csak akkor engedélyezhető, ha azzal a vizsgázó is egyetért. 5. A vizsgák helye, ideje és megtartási szabályai A vizsgák az iskola épületében az igazgató által kijelölt vizsgatermekben és vizsgaidőpontokban zajlanak. A felügyelő tanár köteles a vizsga megkezdése előtt 15 perccel az iskolában megjelenni.
A vizsgázók kötelesek az előre kifüggesztett vizsgabeosztás szerint pontosan megjelenni az alkalomhoz illő öltözetben. Javító- és pótló vizsga esetén a középiskolai bizonyítványt a vizsga megkezdése előtt le kell adni. A tanulók a vizsgateremben segítséget nem vehetnek igénybe, egymással nem beszélgethetnek és a vizsga rendjét nem zavarhatják meg. A dolgozat írásához csak a dolgozaton feltüntetett segédeszközök használhatók. Szabálytalanság esetén a felügyelőtanárnak és az igazgatónak az érettségi vizsga szabályzatának megfelelően kell eljárnia. 6. A vizsgáztató tanárok megbízása és a vizsgák dokumentálása A vizsgáztató tanárokat és a vizsgabizottság tagjait az igazgató bízza meg feladatuk ellátásával, melyről a vizsgát megelőzően legalább egy héttel írásban értesíti az érintetteket. A vizsgákon a tanuló osztályfőnöke tanácskozási joggal részt vehet. A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az iskola irattárában 5 évig meg kell őrizni. A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja, valamint a diák szóbeli felkészülés alatti jegyzetei. A szülő kérésre a fenti dokumentumokba betekinthet. Az írásbeli dolgozatot a szaktanár piros tollal javítja, a hibák megjelölésével értékeli és aláírásával látja el.
IV. Kiegészítő rendelkezések 1.Felvételi vizsga Az iskola hatosztályos tagozatán központi írásbeli vizsga van magyar nyelv és irodalomból és matematikából, melynek időpontját minden évben a miniszter jelöli ki és az OH OKÉV szervezi. A négyosztályos tagozatokra az írásbeli felvételi központi felvételi feladatlapok segítségével történik magyar nyelvből és matematikából. A felvételi eljárás során az iskola szóbeli felvételi vizsgát szervez magyar nyelv és irodalomból, matematikából és biológiából. A szóbeli felvételi vizsga feladatait az igazgató által megbízott munkaközösség készíti el, akiket a feladatokkal kapcsolatban titoktartási kötelezettség terheli. Időpontja az iskola Munkatervében kerül rögzítésre a város többi középiskolájával való egyeztetés után. A vizsga szabályai megegyeznek az iskolában letehető többi vizsga szabályával. 2. Érettségi vizsga Alap: 100/1997.(VI. 13.) Korm. Rend. Kiegészítések: A tanulókat a május – júniusi vizsgaidőszak bejelentkezési dátuma előtt az iskola tájékoztatja az érettségivel kapcsolatos tudnivalókról. Az őszi vizsgaidőszakban érettségi vizsga csak az OH OKÉV által kijelölt intézményben lehetséges, a tanulók a jelentkezést az érettségi vizsgára önmaguk intézik.
Jegyzői feladatokat csak számítógépes és internet – kezelési ismerettel rendelkező személy vállalhat. A jegyző az érettségi csomag elküldése előtt és a szóbeli beosztás készítésével kapcsolatban köteles egyeztetni az igazgatóval, ill. annak helyettesével. Érettségi időszakban a vizsgabizottság tagjai külső megbízást nem vállalhatnak, a szóbeli vizsgán kötelesek részt venni attól függetlenül, hány szóbeli vizsgázójuk van.
Nyíregyháza, 2008. április 5.
Sallai Judit igazgató
A tantestület a szabályzatot elfogadta.
Nyíregyháza, 2008. április 24.
Melléklet: Az idegen nyelvi osztályozó vizsga új értékelési és mérési rendszere
Az idegen nyelvi osztályozó vizsga új értékelési és mérési rendszere Az idegen nyelvi osztályozó vizsgán egységes követelményre és vizsgáztatásra törekszünk, mivel 3 nyelvet, az angolt, a franciát és a németet érinti. Az egységesség a feladatok összeállítását és az értékelést ( pontozást ) jelenti. Az osztályozó vizsga új szabályzatára azért van szükség, mert a helyi tanterv is a készségekben határozza meg a követelményt, és az osztályozó vizsgán is ezt szeretnénk érvényesíteni. A négy alapkészséget mérjük a pedagógiai programban leírtak alapján, illetve a tanórán használt tankönyvek figyelembe vételével. A négy készség: olvasásértés, szövegprodukció, hallásértés, beszéd. A nyelvhelyesség értékelése a szövegprodukció része, részpontszámot kap. Az olvasásértés, szövegprodukció/szövegprodukció, hallásértés és beszéd követelményét a pedagógiai program kimeneti követelménye tartalmazza. A szóbeli feladat tételsorát az adott évfolyam tankönyvi témái alapján kell összeállítani, ügyelve, hogy az adott nyelv első vagy második idegen nyelve a tanulónak. Az írásbeli feladatok megoldó kulcsát és pontozását is el kell készíteni a feladatlaphoz. Az osztályozó vizsga írásbeli része: időtartam: 20 perc - olvasásértés 25 perc - szövegprodukció Az osztályozó vizsga szóbeli része: időtartam: 15 -30 perc -hallásértés 15-20 perc - beszéd Olvasásértés: Feladat típusok: hozzárendelés több felelet választós igaz - hamis nyitott kérdés kiegészítés Szövegprodukció/íráskészség: Feladat típusok: dialógus írása levélírás vélemény kifejtése szituációhoz kötött nyelvhelyességi átalakítós feladat Hallásértés: Feladat típusok: igaz – hamis M/C kiegészítés összegzés Beszédkészség: Feladat típusok: témakifejtés nyitott kérdés szituáció
Olvasásértés értékelése: Feladattípustól függően javítókulcs segítségével. A pontszám az itemek alapján egyből, vagy átváltó kulccsal az összes pontszám 25%-át adja. Íráskészség értékelése: Szövegprodukció: Értékelési szempontok Tartalom Szövegalkotás Szókincs Nyelvhelyesség
Pontszám 5 5 5 5
Szituációhoz kötött, nyelvhelyességet mérő, átalakítós feladat: Az öt item pontszáma : 5 Hallásértés értékelése: Feladattípustól függően, javítókulcs segítségével. A pontszám az itemek alapján egyből, vagy átváltó kulccsal az összes pontszám 25%-át adja. Beszédkészség értékelése: Első feladat: bevezető kérdések Értékelési szempont Kommunikációs készség Szókincs Nyelvhelyesség
Pontszám 2 2 1
Második feladat: szerepjáték Értékelési szempont Kommunikációs készség Szókincs Nyelvhelyesség
Pontszám 4 3 3
Harmadik feladat: témakifejtés Értékelési szempont Világos témakifejtés Szókincs Nyelvhelyesség
Pontszám 4 3 3
A négy készség százalékos megoszlása egyenlő, mindegyik készség az összes pontszám 25%a. A százalékos értékelés átváltása osztályzatokra táblázat segítségével történik: Százalék 0 – 49% 50 – 60% 61 – 72% 73 – 85% 86 – 100%
osztályzat 1 2 3 4 5
elégtelen elégséges közepes jó jeles
Az egyes készségekből minimum 10%-ot el kell érni.
