A NYÍREGYHÁZI FİISKOLA KTI EURÓPAI ÜZLETI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS SZAKKÖZÉPISKOLÁJA
SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATA
TARTALOMJEGYZÉK I. Általános rendelkezések
3
II. A mőködés rendje
8
III. A pedagógiai munka belsı ellenırzési rendje
14
IV. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel
18
V. A vezetık és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, továbbá a vezetık közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje
18
VI. A vezetık közötti feladatmegosztás
20
VII. Az igazgató vagy igazgatóhelyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje
20
VIII. A nevelıtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámoltatására vonatkozó rendelkezések
21
IX. A külsı kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást
22
X. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok
24
XI. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje
25
XII. Az intézményi védı, óvó elıírások
26
XIII. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendık
28
XIV. Egyéb jogszabály által szabályozandó – de más szabályozásban nem szabályozható – kérdések
30
XV. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái
33
XVI. Felnıttoktatás formái
34
XVII. A diákönkormányzat, a diákképviselık és az iskolai vezetık közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat mőködéséhez szükséges feltételek biztosítása 35 XVIII. A mindennapi testedzés formái, az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje
40
XIX. Az iskolai könyvtár mőködése a Nyíregyházi Fıiskolával kötött megállapodás alapján történik XX. Aláírások
40 41
2
A Nyíregyházi Fıiskola KTI Európai Üzleti és Kommunikációs Szakközépiskolájának nevelıtestülete a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 57. § (1) b. pontjában biztosított jogkörében eljárva – figyelemmel ugyanezen törvény 40. § (1), (2) bekezdésében, valamint a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. §-ában foglaltakra – a szervezeti és mőködési szabályzatot (továbbiakban: SzMSz) az intézmény igazgatójának elıterjesztése alapján nevelıtestületi értekezleten az alábbi módon fogadta el.
I. Általános rendelkezések I.1 A szervezeti és mőködési szabályzat célja, jogszabályi alapja A szervezeti és mőködési szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, az intézményben dolgozó közalkalmazottak belsı kapcsolataira vonatkozó megállapodásokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és mőködési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt mőködését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és mőködési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények és miniszteri rendeletek: - 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, továbbiakban Kt., - 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl, továbbiakban R., - 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet az államháztartás mőködési rendjérıl, továbbiakban K.r. - 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekrıl.
A szervezeti és mőködési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Nyíregyházi Fıiskola KTI Európai Üzleti és Kommunikációs Szakközépiskolája (továbbiakban szakközépiskola) szervezeti felépítésére és mőködésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetıjének elıterjesztése alapján a nevelıtestület 2008. március 26. napján elfogadta. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogát gyakorolta a Diákönkormányzat (továbbiakban:DÖK), amelyet a XIX. fejezetben aláírásukkal igazolták. Jelen szervezeti és mőködési szabályzatot a fenntartó, Nyíregyházi Fıiskola a tanulási kompetenciák az oktatás és szakképzés fejlesztéséért közhasznú alapítvány kuratóriuma hagyja jóvá. A szervezeti és mőködési szabályzatot a tanulók, valamint szüleik megtekinthetik a szakközépiskola tanári szobájában, továbbá a szakközépiskola honlapján (http://zeus.nyf.hu/~euk). Tartalmáról és elıírásairól az intézmény igazgatója, valamint az igazgatóhelyettes ad felvilágosítást.
3
A szervezeti és mőködési szabályzat személyi és idıbeli hatálya A szervezeti és mőködési szabályzat betartása az intézmény valamennyi alkalmazottjára és tanulójára nézve kötelezı érvényő, megszegése esetén az intézmény vezetıje jogkörében intézkedik. A szervezeti és mőködési szabályzat a fenntartó jóváhagyásával visszamenılegesen 2007. szeptember 1. napjával lép hatályba, és határozatlan idıre szól.
I.2 Az intézmény általános jellemzıi:
Az intézmény neve: Nyíregyházi Fıiskola KTI Európai Üzleti és Kommunikációs Szakközépiskolája székhelye: Nyíregyházi Fıiskola, 4400 Nyíregyháza, Sóstói u. 31/b. OM azonosító szám: 200 899 Az intézmény alapítója: Nyíregyházi Fıiskola, 4400 Nyíregyháza, Sóstói u. 31/b. Az intézmény fenntartója: Nyíregyházi Fıiskola a tanulási kompetenciák, az oktatás és a szakképzés fejlesztéséért közhasznú alapítvány (4400 Nyíregyháza, Sóstói u. 31/b.) Az alapító okirat kelte: 2007. május 14. Az intézmény jogállása: Részben önállóan gazdálkodó alapítványi gazdálkodó szervezet. Az intézmény típusa: Szakközépiskola
4
Feladatként ellátott alaptevékenységek, kiegészítı tevékenységek azok forrásai, jogszabályi háttere Alaptevékenység Száma 8531 8532 8541
Neve Általános középfokú oktatás Szakmai középfokú oktatás Felsı szintő nem felsıfokú oktatás
Jogszabály Kt. Kt., Szkt. Kt., Szkt.
Forrás normatív támogatás
Feladatmutató tanulói létszám
normatív támogatás, tanulói létszám térítési díj normatív támogatás, tanulói létszám térítési díj
Kiegészítı tevékenység Száma 8510 8560
Neve Iskolai elıkészítı oktatás Oktatás kiegészítı tevékenység Szakmai tanfolyamok, továbbképzések Nyelvvizsgára felsıfokú elıkészítı oktatásra elıkészítı tanfolyamok szervezése
Jogszabály Kt. Kt., Szkt. Kt., Szkt.
Forrás térítési díj
Feladatmutató igénylık száma
normatív támogatás, igénylık száma térítési díj térítési díj igénylık száma térítési díj
igénylık száma
A mőködést meghatározó alapvetı jogszabályok: • 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról, • 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet az államháztartás mőködési rendjérıl, • 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésrıl, • 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, • 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl, • 30/1999. (II. 14.) Kormányrendelet a diákigazolványról, • 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérıl, • 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról, • 13/2004. (IV. 27.) OM rendelet a 2007. évi LXXXVI tv. végrehajtásáról, • 20/1997. (II. 13.) Kormányrendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról, • 1/2006. (II. 17.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékrıl, • 45/1999. (XII. 13.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeirıl, • 37/2001. (X. 12.) OM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól, • 1997. évi CLCI törvény a közhasznú szervezetekrıl • 4/2002. (II. 26.) OM rendelet a szakképzésben résztvevı tanulók juttatásairól, • 2001. évi CI. tv. a felnıttképzésrıl.
5
A gazdálkodáshoz szolgáló számlaszám: 11744003-20948982 Az alapítvány számlavezetı hitelintézete: OTP ZRt. A hitelintézetnél vezetett elszámolási számla száma: 11744003-20948982 Az alapítvány adószáma: 18817492-1-15
I.4 Költségvetési szerv szervezeti felépítése és mőködési rendszere
A szakközépiskola szakmailag önálló, részben önállóan gazdálkodó intézmény, melynek élén a fenntartó által kinevezett igazgató áll. Megbízatása jogszabályokban megfogalmazott módon és idıtartamban történik. Az igazgató jogszabályokban rögzített felelısségének és döntési jogköreinek meghagyásával vezetıi feladatait megosztja az iskolavezetés tagjaival – munkaköri leírásban részletezettek szerint: -
igazgatóhelyettes, gyakorlati oktatásvezetı, gazdasági ügyintézı, minıségfejlesztési vezetı.
A vezetık megbízását az igazgató véleményének kikérésével a Kuratórium Elnöke adja. Vezetı csak a tantestület tagja lehet. Az igazgató munkáját segítik jogszabályi keretek között, munkaköri leírásban rögzítettek szerint: - a munkaközösség-vezetık – mint középszintő vezetık, - a KTI és a Kuratórium alkalmazottai közül a Kuratórium elnöke által megbízott belsı ellenırzési vezetı, akinek feladata a belsı ellenırzésérıl szóló belsı ellenırzési tevékenység megszervezése, a belsı ellenırre elıírt általános és szakmai követelmények betartásával, - az ifjúságvédelmi felelıs – mint nevelı-oktató munkát segítı, - diákmunkát segítı tanuló (DMS), - biztonságvédelmi felelıs.
6
I.4.1 A szakközépiskola szervezeti felépítése
Igazgató
Minıségfejlesztési vezetı
Igazgatóhelyettes
Gyakorlati oktatásvezetı
Munkaközösség vezetık
Gazdasági ügyintézı
Iskolatitkár adminisztrátor
Biztonságvédelmi felelıs
Minıségfejlesztési csoport
Munkaközösség tagjai
Ifjúságvédelmi felelıs
DMS tanár
Az iskola alkalmazottai kinevezési megbízási jogkörét a KTI vezetıje, illetve a Kuratórium Elnöke gyakorolja. A szakközépiskolában végzendı munkával kapcsolatosan az iskola igazgatójának feladat-meghatározási, utasítási, ellenırzési és számonkérési jogköre van, illetve a szervezeti felépítés alapján illetik meg a jogkörök a szakközépiskola különbözı beosztott dolgozóit. I.5. Gazdálkodás A szakközépiskola az Alapítvány részben önállóan gazdálkodó intézménye. A gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a gazdasági ügyintézı látja el. A feladatellátást szolgáló vagyon felett az Alapítvány rendelkezik.
I.5.1. Bélyegzık használata Cégbélyegzık: Nyíregyházi Fıiskola KTI Európai Üzleti és Kommunikációs Szakközépiskolája középen a Magyar Köztársaság címere. A fenti bélyegzıvel ellátott, cégszerően aláírt iratok tartalma érvényes kötelezettségvállalást, jogszerzést, illetve a jogról való lemondást jelent. Cégszerő aláírás: igazgató, gazdasági ügyintézı.
7
Az intézményben használatos bélyegzıkrıl, a használók körérıl, a bélyegzık nyilvántartásáról, a nyilvántartással megbízott személyrıl, továbbá a bélyegzık beszerzésérıl, kiadásáról, cseréjérıl és az évenkénti leltározásról a „Bélyegzık használati rendje” címő melléklet rendelkezik.
II. A mőködés rendje II.1 Általános szabályok -
A tanév, ezen belül is a tanítási év rendjét az oktatási és kulturális miniszter rendeletben állapítja meg. Az iskolai tanév helyi rendjét az iskolai éves munkaterv határozza meg. Nevelıtestületi elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. Ismertetésére az osztályfınökök közremőködésével az osztályfınöki órákon kerül sor.
-
Az éves munkatervhez ki kell kérni: • a tanulókat érintı programok vonatkozásában az iskolai Diákönkormányzat, • gyakorlati képzés esetében, ha a képzés nem az iskolában folyik, a gyakorlati képzés szervezıjének véleményét.
-
Az iskolai tanév éves munkatervében meg kell határozni: • az iskolai tanítás nélküli munkanapok idıpontját, felhasználását, • a szünetek idıtartamát, • a megemlékezések, a nemzeti, az iskolai ünnepek megünneplésének idıpontját, • a nevelıtestületi értekezletek idıpontját.
-
A nevelı-oktató munka a tantárgyfelosztás alapján elkészített heti órarend szerint, a pedagógusok vezetésével, a kijelölt tantermekben történik. Tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelezı tanítási órák megtartása után tarthatók. Ezek idıpontját és helyét az igazgatóhelyettes által készített kimutatás tartalmazza, amelyen változtatni csak igazgatói engedéllyel lehet. A tanórán kívüli foglalkozások tervezése és szervezése során mindenki felelıssége betartani a következıket: • fenntartó által biztosított órakeretet, • az igazgató által engedélyezett óraszámot, • a tanuló jogszabályokban rögzített maximális napi, illetve heti óraszámát, • a jogszabályokban meghatározott csoportlétszámot, kivételt képeznek az egyéni foglalkozások a rendelkezésre álló órakereten belül.
-
-
-
Az óraközi szünetek rendjét szükség szerint az igazgatóhelyettes ellenırzi. A tanítási órák látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak, a szaktanárral történı egyeztetés után. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben csak az igazgató tehet.
8
II.2 A tanulók fogadásának rendje (a nyitva tartás) -
Az intézmény szorgalmi idıben – tanítási napokon: reggel 745-tıl a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, egyéb szervezett programok befejezéséig, de legkésıbb 20 óráig van nyitva.
-
Az intézmény tanítási szünnapokon és tanítási szünetben zárva van. Az intézménynek az elıbb szabályozott idıponttól való eltérı nyitva tartására – elızetes kérelem alapján – az intézmény igazgatója adhat engedélyt. Az intézmény tanulóinak munkarendjét a Házirend tartalmazza.
-
A tanítási nap rendje A tanítás reggel 8 órakor kezdıdik. A tanítási nap hosszát minden osztály és tanuló esetében az órarend határozza meg. Az órák megtartásának rendje: 1. óra 2. óra 3. óra 4. óra 5. óra 6. óra 7. óra 8. óra
800 – 845 855 – 940 950 – 1035 1045 – 1130 1140 – 1225 1230 – 1315 1320 – 1405 1410 – 1455
Az iskola tanulói felnıtt korúak, ezért két órát összevontan is meg lehet tartani.
II.3 A vezetık nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje Az intézmény mőködésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetıi feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Ennek érdekében a vezetık nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje a következı: -
a vezetık heti munkaideje 20 óra, munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladatainak megfelelı idıben és idıtartamban látják el, ügyeleti napokon az iskolában tartózkodás ideje: 730 – 1530 – ig.
Vezetıi beosztás megnevezése: -
igazgató, igazgatóhelyettes, gyakorlati oktatásvezetı.
A vezetık ügyeleti beosztását a mindenkori éves munkaterv tartalmazza.
9
Az ügyeletes vezetı napi feladatai: - nyitja 745 órakor a naplótartó szekrény ajtaját, - gondoskodik az elıre nem látható távollétek miatti szaktanári helyettesítés aznapi megszervezésérıl, - az igazgatót értesíti az intézmény mőködését veszélyeztetı eseményekrıl, gondoskodik a probléma idıszakos megoldásáról, a tőz-, baleset- és vagyonvédelmi szabályok betartásáról, - ellenırzi a tanárok pontos órakezdését és óratartását, - ellenırzi a tanulók reggeli iskolába érkezését, - ellenırzi a tanórán kívüli foglalkozásokat, - az esetleges munkafegyelemmel kapcsolatos észrevételeket jelzi az intézmény vezetıjének, - 18 órakor ellenırzi a naplók visszakerülését, gondoskodik a szekrény bezárásáról. II.4 Pedagógusok munkarendje -
-
-
-
-
-
A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény 19. §-a rögzíti. A munkaköri leírások az SZMSZ mellékleteként megtalálhatók. A közoktatási törvény 16. §-a szerint a nevelési-oktatási intézményben dolgozó fıállású pedagógus heti teljes munkaidege (40 óra) a kötelezı órákból, valamint a nevelı, illetve nevelı-oktató munkával, vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelı foglalkozással összefüggı feladatok ellátásához szükséges idıbıl áll. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan mőködésének biztosítását kel elsıdlegesen figyelembe venni. A pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembevételére. A pedagógus köteles 5 perccel tanítási, foglalkozási beosztása elıtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete elıtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetıleg elızı nap, de legkésıbb az adott munkanapon 730 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetıjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetıje a helyettesítésrıl intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítı tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti elırehaladást. Egyéb esetben a pedagógus az intézményvezetıtıl vagy távolléte esetén az igazgatóhelyettestıl kérhet engedélyt legalább két nappal korábban a tanóra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettıl eltérı tartalmú tanóra (foglalkozás) megtartására. A tanórák (foglalkozások) elcserélését az igazgató engedélyezi. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetıség szerint – szakszerő helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítı pedagógust legalább egy nappal a tanóra (foglalkozás) megtartása elıtt bízták meg, úgy köteles szakórát tartani, illetve a tanmenet szerint elırehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és két hétnél hosszabb távollét esetén kijavítani.
10
-
-
A pedagógusok számára – a kötelezı óraszámon felül – a nevelı-oktató munkával összefüggı rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézmény vezetıje adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetık javaslatainak meghallgatása után. A megbízások alapelvei: rátermettség, a szaktudás, az arányos terhelés elve. A pedagógus alapvetı kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen érdemjegyekkel értékelje, valamint számukra a számszerő érdemjegyeken és osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon elırehaladásuk mértékérıl, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendı feladatokról.
II.5 Az intézmény nem pedagógus dolgozóinak munkarendje -
-
-
Az intézményben a nem pedagógus alkalmazottak munkarendjét a fenti jogszabályok betartásával az igazgató állapítja meg az intézmény zavartalan mőködése érdekében. Munkaköri leírásuk az SZMSZ mellékletei között megtalálhatóak. A törvényes munkaidı és pihenıidı figyelembevételével az igazgatóhelyettes tesz javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és az alkalmazottak szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az elızı bekezdés utolsó mondatában rögzítettek szerint az intézményvezetı határozza meg. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét mellékletben található szabályzat tartalmazza. • az iskolatitkár-adminisztrátor, gazdasági ügyintézı • nevelı-oktató munkát segítı: ifjúságvédelmi felelıs • biztonságvédelmi felelıs A napi munkaidı megváltoztatása az intézményvezetı szóbeli, esetenként írásos utasításával történik.
II.6 Kártérítési kötelezettség, anyagi felelısség Az intézmény valamennyi dolgozója anyagilag is felelıs a gépek, eszközök megóvásáért, a berendezési tárgyak rendeltetésszerő használatáért. Az alkalmazott az alkalmazotti jogviszonyból eredı kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelısséggel tartozik. - Szándékos károkozása esetén az alkalmazott a teljes kárt köteles megtéríteni. - Az alkalmazott vétkességre való tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandó ırzésre, kizárólagos használatra vagy kezelésre, jegyzék vagy elismervény alapján vett át. - Amennyiben a kárt többen okozták a fenti feltételek esetében, munkabérük arányában felelnek. A kár összegének meghatározásánál a Munka Törvénykönyve 172.-173. §-a az irányadó. - Az intézmény a dolgozó ruházatában, használati tárgyaiban a munkavégzés közben bekövetkezett kárért vétkességre való tekintet nélkül felel, ha a kár a dolgozó munkahelyén vagy más megırzésre szolgáló helyen elhelyezett dolgokban keletkezett. - Az intézmény nem vállal felelısséget a munkába járáshoz használt jármőért – nem megoldott biztonságos ırzése miatt.
11
-
A dolgozó a szokásos személyi tárgyakat meghaladó mértékő és értékő használati értékeket csak az intézményvezetı engedélyével hozhat be a munkahelyére, illetve vihet onnan ki.
II.7. A szabadság és megállapításának rendje Valamennyi dolgozó szabadságával kapcsolatos szabályokat a Munka Törvénykönyve szabályozza. A szabadság ütemezése Az év elején, március 1-jei határidıvel az intézményvezetı és a gazdasági ügyintézı elkészíti a szabadságok ütemezését. Az ütemezés során lehetıség szerint tekintettel kell lenni a munkavállalók tervezett hosszabb, egybefüggı szabadságára. Tájékoztatás Az intézmény valamennyi dolgozóját tájékoztatni kell az ütemezésrıl legkésıbb minden év április 1-jéig. Fizetés nélküli szabadság A munkavállaló kérésére a munkáltató fizetés nélküli szabadság igénybevételét engedélyezheti. Az engedély megadása, vagy megtagadása a munkáltató kizárólagos mérlegelési hatáskörébe tartozik. Tanulmányi szabadság A tanulmányi szabadsággal kapcsolatos kérdésekben a Munka Törvénykönyvre vonatkozó rendelkezései az irányadók. A tanulmányi szabadságot az intézmény vezetıje és a gazdasági ügyintézı állapítja meg a továbbtanuló által benyújtott, a képzıhely által kiadott tanrend alapján. ,A tanulmányi szabadságon lévı helyettesítésének adminisztrálása az erre a célra rendszeresített helyettesítési füzetbe történik. A szabadság nyilvántartása A szabadság kiírása és nyilvántartása a gazdasági ügyintézınél történik, az igénybevétel elıtt legkésıbb egy nappal. Érvényesíteni csak intézményvezetıi és a gazdasági ügyintézı aláírása után lehet. Az igénybevett szabadságról, valamint annak típusáról nyilvántartást kell vezetni. Felelıs: gazdasági ügyintézı. Tanév közbeni szabadság igénybevétele Pedagógusok esetében a teljes szabadság kiadására elsısorban az iskolai szünetben kerülhet sor. Indokolt esetben ettıl intézményvezetıi engedéllyel lehet eltérni.
12
II.9 Az intézmény mőködési rendjét meghatározó további dokumentumok
Alapdokumentumok: - Alapító okirat, - Pedagógiai Program, - SZMSZ, - Intézményi Minıségirányítási Program (IMIP) - Házirend, - Éves munkaterv, illetve mellékleteként szereplı egyéb munkatervek.
További dokumentumok – belsı szabályzatok: - az SZMSZ mellékleteiként szereplı szabályzatok és utasítások, - Esélyegyenlıségi terv, - Felnıttoktatási szabályzat, - Továbbképzési szabályzat, - Informatikai biztonsági szabályzat, - Számítástechnikai- és szoftver-védelmi szabályzat, - Az iskola számítógépeinek és számítógépes hálózatának felhasználói szabályzata, - Iratkezelési szabályzat, - Diákigazolvány kezelési szabályzat, - Pedagógusigazolvány kezelési szabályzat, - Iskolai bizonyítványok másodlatának, pótbizonyítványok kiadásának rendje.
13
III. A pedagógiai munka belsı ellenırzési rendje III.1 A pedagógiai munka belsı ellenırzésének fogalma, célja A pedagógia munka belsı ellenırzése a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belsı ellenırzésének célja az esetlegesen elıforduló hibák mielıbbi feltárása, majd a feltárást követı helyes gyakorlat megteremtése. Az ellenırzés célja másrészrıl a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. III. 2 A pedagógiai munka belsı ellenırzésével szemben támasztott követelmények A pedagógiai munka belsı ellenırzésével szemben támasztott követelmények: - fogja át a pedagógiai munka egészét, - segítse elı valamennyi pedagógiai munka emelkedı színvonalú ellátását, - a helyi tantervi követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére, - támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerőbb, leghatékonyabb, tanulóbarát ellátását, - a diákönkormányzat észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenırzéssel segítse az oktatás valamennyi szereplıjének megfelelı pedagógiai módszerek megtalálását, - biztosítsa, illetve segítse elı a fegyelmezett munkát, - támogassa különféle szintő vezetıi utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását, - hatékonyan mőködjön a megelızı szerepe.
III.3 A pedagógiai munka belsı ellenırzésére jogosultak A pedagógiai munka belsı ellenırzésére általános jogkörben jogosult: - az intézmény vezetıje, - igazgatóhelyettes, - gyakorlati oktatásvezetı. A pedagógiai munka belsı ellenırzésébe bevonhatóak a szakmai munkaközösség-vezetık. A szakmai munkaközösség-vezetık a pedagógiai munkát csak az érintett szakmai vonalon jogosultak ellenırizni. A pedagógia munka belsı, valamely témájú, területre vonatkozó ellenırzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet. Az intézmény vezetıje jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenırzési feladat elvégzésére kijelölni. A pedagógiai munka belsı ellenırzésének feladatai: - biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerő (a jogszabályok, a kerettantervek, valamint az iskola pedagógiai programja szerint elıírt) mőködését, - segítse elı az intézményben folyó nevelı-oktató munka eredményességét, hatékonyságát, - az iskolavezetés számára megfelelı mennyiségő információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzésérıl,
14
- szolgáltasson megfelelı számú adatot és tényt az intézmény nevelı-oktató munkájával kapcsolatos belsı és külsı értékelések elkészítéséhez. Kiemelt ellenırzési szempontok a nevelı-oktató munka belsı ellenırzése során: - a pedagógusok munkafegyelme, - a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, - a nevelı-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, - a tanterem rendezettsége, tisztasága, - a tanár-diák kapcsolat, - a tanulók jogainak és személyiségének tiszteletben tartása, - a tanár személyiségének és jogainak tiszteletben tartása, - a nevelı és oktató munka színvonala a tanítási órákon: • az órára történı elızetes felkészülés, tervezés, • a tanítási óra felépítése és szervezése, • a tanítási órán alkalmazott módszerek, multimédiás eszközök használata, • a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, • az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése.
III.4 A pedagógiai munka belsı ellenırzésének formája A pedagógiai munka belsı ellenırzésének megszervezéséért és hatékony mőködéséért az intézmény vezetıje felelıs. A pedagógiai munka belsı ellenırzésének formái különösen a következık lehetnek: - szóbeli beszámoltatás egyénileg vagy csoportosan, - írásbeli beszámoltatás, - értekezlet, - óralátogatás, - tanórán kívüli foglalkozások látogatása, - speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok, kérdıívek, - dokumentumok tanulmányozása, - eredmények elemzése. Az ellenırzés tapasztalatait a pedagógusokkal, szükség esetén a munkaközösség tagjaival és a tanulókkal meg kell beszélni. A pedagógia munka belsı ellenırzésének kiemelt, konkrét tartalmát, az érintettek körét és ütemezését az éves munkaterv tartalmazz. Az iskolai élet egészére vonatkozó ellenırzések konkrét tartalmát, módszereit és ütemezését, felelısök megnevezésével a Szervezeti és Mőködési Szabályzat mellékletében található Belsı ellenırzési szabályzat tartalmazza.
15
III.5 A pedagógiai munka belsı ellenırzésének helye az iskola belsı ellenırzési rendszerében A belsı ellenırzés területei az iskolában I. Pedagógiai
Lásd: „A pedagógiai ellenırzés színterei c. táblázatot
II. Tanügyigazgatás • naplók, törzslapok, beírási naplók • ellenırzık, bizonyítványok, • statisztika, • tantárgyfelosztás, órarend • hiányzások, • beiratkozás, • beiskolázás, • vizsgák megszervezése (osztályozó, köztes, modulzáró, különbözeti, szakmai), • tanév rendje (eseménynaptár), • tanulói azonosítók megléte
III. Munkáltatói feladatok • átruházott jogkörök, ellenırzése (munkaközösség-vezetı, iskolavezetés), • személyzeti munka, • a munkaidı pontos betartása – jelenléti ív, • pályakezdı kollégák, • új kollégák, • pedagógus azonosítók megléte.
IV. Gazdálkodás
V. PR-tevékenység
VI. Egyéb
• szakleltárak, • biztonságtechnikai elıírások betartása, • túlóra, helyettesítés adminisztrálása, elszámolása, • normatív támogatás igénylése.
• az iskola közéleti tevékenysége, • az iskola menedzselése, • kapcsolattartás más intézményekkel, szervezetekkel, alapítványokkal, • pályázatokon való részvétel, ennek eredményessége.
• munka-, tőz- és vagyonvédelem, • informatikai biztonság, • rendszeres orvosi ellátás megszervezése és biztosítása, • tanulóbalesetek megelızése, adminisztrálása, • az iskola belsı helyiségeinek külsı területeinek állaga, rendezettsége, tisztasága, • iratkezelés, • szabályzatok megléte, aktualizálása, • bélyegzı használat, • diákigazolványkezelés • bizonyítványkezelés, • pedagógus igazolvány kezelés, • pedagógus azonosítók.
16
A pedagógia ellenırzés színterei Tanórához és tanórán kívüli tevékenységhez kapcsolódó • óralátogatás különbözı céllal (pályakezdı, új kolléga; tantárgygondozás, aktivitásmérés), • dokumentumok ellenırzése (tanmenet, munkatervek, napló, törzslap, bizonyítvány, ellenırzı). • taneszköz, tankönyv kiválasztása és felhasználása, gazdaságossága, • rendezvények, ünnepségek,
Iskolán kívüli Minıségfejlesztés tevékenységek és kapcsolatrendszerek • gyakorlati területek, • tanulói szokásrendszer, • DÖK • értékelés (osztályzatok • közmővelıdési intézmények aránya, eloszlása, szülıi (múzeum, színház, könyvtár, tájékoztatás), (levéltár), • mérések, vizsgálatok (tantárgyi, attitőd vizsgálata). • partneri elégedettség mérése, • belsı szabályozók betartásának ellenırzése. • HR fejlesztés.
Pedagógiai attitődök, módszerek, eljárások • szociális érzékenység, • empátia, • bánásmód, • pozitív értékelés.
Egyéb
• ifjúságvédelem, • beiskolázás, • házirend, • tanítás nélküli munkanapok felhasználása, • kötelezı pedagógus továbbképzések (hétévenkénti továbbképzés teljesítése), • vizsgák elıkészítése szervezése, lebonyolítása.
Az SzMSz mellékleteként szerepel a belsı ellenırzések területenkénti éves ütemterve:
-
A pedagógiai munka éves ellenırzési terve A gazdálkodás belsı ellenırzésének éves ellenırzési terve.
17
IV. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel A szakközépiskola a Nyíregyházi Fıiskolától annak részét képzı bérelt helyiségekben mőködik és ezek nem szeparálhatók el a Fıiskolától, így az iskolával jogviszonyban nem állók benntartózkodási rendje a Nyíregyházi Fıiskoláéval egyezik meg. Tájékoztatást és segítséget a KTI titkársága és az intézmény vezetıje ad.
V. A vezetık és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, továbbá a vezetık közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje V.1 Munkaközösségek összetétele Osztályfınöki munkaközösség Tagjai: osztályfınök, DMS tanár, ifjúságvédelmi felelıs V.2 Kapcsolattartás, információáramlás Tagjai Iskolavezetés
Kibıvített vezetıség
Intézményvezetı Igazgatóhelyettes Gyakorlati oktatásvezetı Minıségfejlesztési vezetı Iskolavezetés Ifjúságvédelmi felelıs DMS tanár Munkaközösségek vezetıi
Ideje Kéthetente
Kéthavonta
Célja Beszámolás és értékelés az elızı hét eseményeirıl. Soron következı feladatok kitőzése, döntések. Aktuális problémák megbeszélése A közoktatási törvényben meghatározott különbözı jogok érvényesítése, tájékoztatás a soron következı feladatokról. Vezetık egységes informálás, beszámoltatás, jelzés – visszajelzés, értékelés. A közoktatási törvényben meghatározott különbözı jogok érvényesítése, tájékoztatás a soron következı feladatokról. Aktuális feladatok, problémák megbeszélése. Megelızı idıszak eredményeinek, történéseinek elemzése, érté-kelése.
Nevelıtestület
Pedagógusok Gazdasági ügyintézı Ifjúságvédelmi felelıs Szükség szerint: DÖK elnök
Félévente
Szakmai munkaközösség
Munkaközösség tagjai
Aktualitáskor Aktuális szakmai feladatok, problémák megbeszélése. Jogszabályokban meghatározott különbözı jogok érvényesítése.
18
Tagjai
Diákközgyőlés
Diákönkormányzat Iskolavezetés Tanulóifjúság Nevelıtestület
Minıségfejlesztési csoport
Ideje
Célja Az intézményvezetı és a Diákönkormányzat elnöke Évente egy beszámol az elızı diákközgyőlés óta eltelt alkalommal idıszak munkájáról, különös tekintettel a tanulói jogok és helyzetérıl érvényesülésérıl. Problémafelvetés, kérdésfeltevés az intézmény vezetıjéhez és DÖK elnökhöz. Minıségfejlesztéssel intézAktualitáskor ményi Minıségirányítási programmal (ISO, COMENIUS, IMIP) kapcsolatos feladatok.
A különbözı szintő megbeszélések idıpontját az éves munkaterv tartalmazza. A nem tervezett megbeszélések idıpontjáról tájékozódhatnak: Iskolavezetés Kibıvített vezetıség Nevelıtestület Szakmai munkaközösség Diákönkormányzat Minıségfejlesztı csoport
iskolatitkári értesítés iskolatitkári értesítés tanári szoba hirdetıtáblája útján tanári szoba hirdetıtáblája útján, személyes tájékoztatás DMS tanár értesítése útján Személyes tájékoztatás, tanári szoba hirdetıtáblája útján
19
VI. A vezetık közötti feladatmegosztás Az igazgató kizárólagos (munkatársaira át nem ruházható) hatáskörébe tartozik: - az intézmény képviselete, - a pedagógusok feletti egyéb munkáltatói jogkör gyakorlása, - az intézmény egészére vonatkozó kötelezettségvállalás, - a nevelıtestület vezetése, - a nevelı-oktató munka koordinálása, - a nevelıtestület véleményezési, egyetértési, továbbá – teljes jogkörő döntési jogosítványait illetı ügyek elıkészítése, valamint a végrehajtásuk szakszerő megszervezése és ellenırzése, - az intézmény feladataiból és a rendelkezésére álló költségvetésbıl következıen a személyi és tárgyi feltételek biztosítása, - együttmőködés a Diákönkormányzattal, - rendszeres kapcsolattartás a munkaközösség-vezetıkkel, - belsı ellenırzési terv elkészítése és végrehajtásának ellenırzése. Az iskolavezetés tagjai az SZMSZ mellékleteként szereplı munkaköri leírások szerint segítik az igazgató munkáját.
VII. Az igazgató vagy igazgatóhelyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje Az igazgató távollétében, illetve akadályoztatása esetén teljes felelısséggel az igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén – 4 hetet meghaladó folyamatos távollét – a fenntartó által írásban is megbízott igazgatóhelyettes, az igazgató kizárólagos jogköreként fenntartott hatásköröket is. Ha az igazgatóhelyettes távol van, illetve akadályoztatva van akkor a helyettesítés az igazgató által kijelölt személyre hárul. Gazdálkodási és pénzügyi kérdésekben az igazgató helyettesítését a gazdasági ügyintézı látja el. Az igazgató, illetve igazgatóhelyettes helyettesítésére vonatkozó további elıírások: -
a helyettesek csak a napi, zökkenımentes mőködés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg az igazgató, vagy igazgatóhelyettes helyett, a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belsı szabályzataiban rendelkezéseiben kizárólag a vezetı jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet.
20
VIII. A nevelıtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámoltatására vonatkozó rendelkezések A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény 19. §-a rögzíti. A nevelıtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja: - a szakmai munkaközösségre, - Diákönkormányzatra, - pedagógusok egy csoportjára. A nevelıtestület nem ruházhatja át a következı jogköreit: - Pedagógiai Program elfogadása és a módosítás elfogadását, - a Szervezeti és Mőködési Szabályzat elfogadása és módosítás elfogadását, - a fentiek esetében a jóváhagyási döntés elleni kereset benyújtásáról való döntést. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelıtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekrıl, amelyekben a nevelıtestület megbízásából eljár, a befejezést követı nevelıtestületi megbeszélésén. Indokolt esetben rendkívüli nevelıtestületi megbeszélés összehívásával – melyrıl a tanári szoba hirdetıtábláján tájékoztatja a nevelıtestületet. VIII.1 A nevelıtestület átruházhatja a következı jogköreit VIII.1.1 Döntési jogkörét -
Intézményi Minıségbiztosítási Program elfogadása, valamint végrehajtásának értékelése, - a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése, - a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, - a nevelıtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, - a házirend elfogadása és módosítása, - a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, - a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása, - jogszabályban meghatározott más ügyek. Az iskolában a nevelıtestület nem él a döntési jogköreinek átruházásával. VIII.1.2 Javaslattételi jogkörét A nevelési-oktatási intézmény mőködésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. VIII.1.3 Véleménynyilvánítási jogkörét -
a nevelési-oktatási intézmény mőködésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, a tantárgyfelosztás elfogadása elıtt, az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, az igazgatóhelyettes megbízása, illetve a megbízás visszavonása elıtt, más, a fenti pontokban nem szereplı, de jogszabályban meghatározott esetekben.
21
A nevelıtestület esetenként a tagjaiból bizottságot hozhat létre a feladatkörébe tartozó ügyek elıkészítésére, meghatározott idıre vagy alkalmilag, továbbá a felülbírálati kérelmek elbírálására. VIII.1.4 Jogkörök gyakorlása A nevelıtestület döntéseit értekezleten nyílt szavazással, szótöbbséggel, személyi ügyekben titkos szavazással dönt. Szavazatok egyenlısége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntési és véleményezési jogkörbe tartozó kérdések határozatáról jegyzıkönyv készül, amit a nevelıtestület minden tagjának be kell tartani. A pedagógusokat titoktartási kötelezettség terheli a nevelıtestület tagjainak és a tanulók személyes magánügyeinek tekintetében, továbbá jogszabályokban rögzített esetekben. A tanév során a nevelıtestület az alábbi értekezleteket tartja: - tanévnyitó, tanévzáró értekezlet, - félévi és év végi osztályozó értekezlet, - félévente munka- és tájékoztató értekezlet, - nevelési értekezlet, - rendkívüli értekezletek (szükség szerint).
IX. A külsı kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart: - egyes kiemelt intézményekkel, szervekkel: • a fenntartóval, • más oktatási intézményekkel, • az intézményt támogató szervezetekkel, - az egészségügyi szolgáltatóval, - egyéb közösségekkel, - az intézménnyel jogviszonyban állók hozzátartozóival.
IX.1 Egyes kiemelt intézményekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás IX.1.1 A fenntartóval való kapcsolat: Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsısorban a következı területekre terjed ki: - az intézmény átszervezésére, megszüntetésére, - az intézmény tevékenységi körének módosítására, - az intézmény nevének megállapítására, - az intézmény ellenırzésére, - az intézményben folyó szakmai munka értékelésére. Az intézmény és a fenntartó kapcsolata eseti: - az intézmény SZMSZ-e, Házirendje, Pedagógiai Programja jóváhagyása és módosítása tekintetében. 22
A fenntartóval való kapcsolattartás formái: - szóbeli tájékoztatás adása, - írásbeli beszámoló adása, - egyeztetı tárgyalásokon, értekezleteken, megbeszéléseken való részvétel. - a fenntartó által kiadott rendelkezések átvétele annak végrehajtása céljából. A kapcsolattartásért felelıs: - intézményvezetı. IX.1.2 Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás Az intézmény más oktatási intézményekkel kapcsolatot alakíthat ki. A kapcsolatok lehetnek: - szakmai, - kulturális - és egyéb jellegőek. A kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétıl függıen alakulhat. A kapcsolattartásért felelıs: - intézményvezetı, - iskolavezetés. IX.1.4 Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai, hogy - támogató megfelelı tájékoztatást kapjon az intézmény • anyagi helyzetérıl, • támogatással megvalósítandó elképzelésérıl, és annak elınyeirıl, - az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból a támogatás felhasználásának módja, célszerősége, stb. egyértelmően megállapítható legyen; a támogató ilyen irányú információigénye kielégíthetı legyen. Az intézményvezetı és az iskolavezetés feladata, hogy az intézmény számára minél több támogatót szerezzen, s azokat megtartsa. A kapcsolattartásért felelıs: - intézményvezetı, - igazgatóhelyettes, - gazdasági ügyintézı. IX.3 Az iskola-egészségüggyel való kapcsolattartás Az intézményben az iskola-egészségügyi ellátást, valamint az ezzel kapcsolatos feladatokat jogszabály határozza meg. Az iskola-egészségügyi ellátást a Preventív és Kuratív Kft. Dr. Veisz Katalin háziorvos vállalkozóval kötött megállapodás alapján mőködik.
23
Az iskolavezetés rendszeres kapcsolatot tart fenn az iskola-egészségügyi ellátást, az egészségügyi alapellátás részeként biztosító - iskolaorvossal, - iskolai védınıvel. (akik az iskola dolgozói részére a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást nyújtják jogszabályi elıírásoknak megfelelıen). A kapcsolattartásért felelıs: - igazgatóhelyettes. IX. 4 Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartására a közösséget formáló és alakító, kulturális tevékenység jellemzı. A külsı kapcsolattartás a hagyományos rendezvényekben, illetve más jellegő programokban jelenik meg.
X. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok X.1 A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai Az iskola hagyományainak kialakítása, ápolása, ezek fejlesztése és bıvítése, valamint az iskola jó hírnevének megırzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, továbbá az ünnepélyekre, megemlékezésekre, rendezvényekre vonatkozó idıpontokat, valamint a szervezési felelısöket a nevelıtestület az éves munkatervben határozza meg. X.2 Jogszabályokban elıírt megemlékezések • Október 23. A köztársaság kikiáltásának évfordulója Az 1956-os forradalom emlékünnepe • Március 15. Nemzeti Ünnep Felelıs: igazgatóhelyettes igazságvédelmi felelıs. X.3 Az intézmény egyéb hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei -
Tanévnyitó, tanévzáró, Az iskola 5 évenként évkönyvet jelentet meg, Diákközgyőlés.
A nevelıtestület tagjai kötelezı jelleggel vesznek részt: - jogszabályokban elıírt kötelezı jellegő iskolai ünnepségek, rendezvények, - tanévnyitó, tanévzáró, nyílt nap.
A Melléklet tartalmazza: - az intézmény zászlajának, jelvényének mindenkori leírását.
24
XI. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A tanulónak joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. Ezt a jogot az intézmény biztosítani köteles. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása az iskola-egészségügyi szolgálat keretében történik, jogszabályokban rögzítettek szerint. (külön megállapodás alapján). Az iskola-egészségügyi ellátás: - az iskolaorvos és - védını együttes szolgáltatásából áll. Az ellátásnak biztosítania kell: - az iskolaorvos heti egy alkalommal történı rendelését, valamint a védını tevékenységét az iskolában (tanévenként meghatározott napokon és idıpontban). Az iskolában szervezett egészségügyi vizsgálatok során figyelembe kell venni az egészségügyrıl szóló 1997. évi CLIV. Törvény rendelkezései közül kiemelten: • a beteg személyes szabadsága és önrendelkezési joga kizárólag az egészségi állapot által indokolt, az egészségügyrıl szóló törvényben meghatározott esetekben és módon korlátozható, • az önrendelkezési jog gyakorlása keretében a beteg szabadon döntheti el, hogy az egészségügyi ellátást igénybe kívánja-e venni, illetıleg annak során mely beavatkozás elvégzésébe egyezik bele, illetve melyeket utasít vissza, • az egészségügyi ellátás során tiszteletben kell tartani a beteg emberi méltóságát, • biztosítani kell a beteg jogainak védelmét – mely alatt nem feltétlenül a ténylegesen beteg személyt kell érteni. Az iskola-egészségügyi ellátásról jogszabály rendelkezik. Részletesen rendezi a résztvevık feladatait, a kötelezıen elvégzendı vizsgálatok fajtáit. Az iskolaorvos és a védını a feladatok elvégzésére és ütemezésére éves munkatervet készít. Az egészségügyi ellátás rendje a védını szervezésében, irányításával – az intézményvezetı által megbízott személy közremőködésével zajlik. Abban az esetben, ha a tanuló betegsége a többi tanuló egészségét vagy testi épségét súlyosan veszélyezteti és a tanuló megtagadja beleegyezését a vizsgálathoz, illetve a beavatkozáshoz, az iskola az illetékes egészségügyi hatóság közremőködését veszi igénybe.
25
XII. Az intézményi védı, óvó elıírások XII.1 A közoktatási törvény alapján az iskola feladatai: -
meg kell teremtenie a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeit, fel kell tárnia és meg kell szüntetnie a tanulóbaleseteket elıidézhetı okokat, ki kell vizsgálnia és nyilván kell tartania a tanulóbaleseteket, a balesetekrıl készített jegyzıkönyvek jogszabályban elıírt, elektronikus úton történı továbbítása.
A fenti feladatok megszervezése, irányítás és ellenırzése az intézmény vezetıjének feladata. Az intézményvezetı munkáját közvetlenül segíti: - az iskolavezetés, - a biztonságvédelmi felelıs, - ifjúságvédelmi felelıs, - az iskolaorvos, - az iskolai védını, - iskolatitkár. XII.2 Az iskola dolgozóinak tanuló- és gyermekbalesetet megelızı feladatai XII.2.1 Az igazgató feladata: -
az egészséges és biztonságos munkavégzésre vonatkozó jogszabályok ismerete, az iskola belsı szabályzatainak körültekintı összeállítása (tőz-, baleset- és munkavédelmi szabályzat, a részterületek felelıseinek megbízása (elsısegélynyújtók, balesetvédelmi felelıs), megszervezni, hogy a tanulók, a pedagógusok és az iskola valamennyi dolgozója megismerhesse az általános és helyi szabályokat, az egészséges és biztonságos iskolai környezet, munkavégzés feltételeinek megteremtése, folyamatos ellenırzése – ezek dokumentálása, a tanulóbaleseteket elıidézhetı – vagy elıidézı okok feltárása, megszüntetése, a balesetvédelmi szabályok betartásának ellenırzése – dokumentálása.
XII.2.2 A balesetvédelmi felelıs feladatai: -
az egészséges és biztonságos munkavégzésre vonatkozó jogszabályok ismerete, tanév elején az iskolai élet egészére vonatkozó munka-, tőz- és balesetvédelmi oktatás megtartása – ennek dokumentálása, az egészséges és biztonságos iskolai környezet, munkavégzés feltételeinek folyamatos ellenırzése – ezek dokumentálása.
XII.2.3 Az iskola pedagógusainak tanuló- és gyermekbaleseteket megelızı feladatai: -
ismerje és tartsa be az intézmény munka-, tőz- és balesetvédelmi szabályzatában elıírt szabályokat, utasításokat, minden gyakorlati, technikai jellegő feladat, illetve tanórán kívüli program elıtt a tanulókat ki kell oktatni a baleseti veszélyforrásokra, a kötelezı viselkedés
26
-
szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendı magatartásra – gondoskodik a dokumentálásról, tudatosítani kell a tanulókkal a balesetek megelızésével kapcsolatos kötelességeiket, baleseti veszélyforrás esetén azonnal jelenti az intézmény vezetıjének.
Az osztályfınök balesetvédelmi feladatai a pedagógus általános feladatain túl: - el kell látnia osztályának felügyeletét az osztály tanórán kívüli közösségi foglalkozásain, kirándulásokon, - figyelemmel kell kísérnie a tanulók egészségi állapotát, ellenırzi, hogy a tanulók megjelentek-e az iskolai egészségügyi ellátás keretében megszervezett szőrıvizsgálatokon, - osztályfınöki órák keretében foglalkozik a különbözı állandó és idényjellegő baleseti veszélyekkel, - az osztályban történt tanulói baleseteket nyilvántartja és jelenti az intézmény vezetıjének. A különösen balesetveszélyes tantárgyakat tanító szaktanárok baleset-megelızési feladatai a munkaköri leírásuk tartalmazza. Ezek: - testnevelés, - számítástechnika. XII.2.4 Az iskola tanulóinak a tanulói baleseteket megelızı feladatai: - óvja saját és társai testi épségét, egészségét, - ismerje és tartsa be a saját és mások egészségét és biztonságát védı ismereteket, szabályokat, - azonnal jelentse az iskola pedagógusának vagy más dolgozónak, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztetı állapotot, tevékenységet észlel. Az iskola dolgozóinak teendıi tanulóbaleset esetén: - azonnal megkezdi a szükséges ellátási, mentési feladatokat, - értesíti: • szükség esetén a mentıket, • elsısegélynyújtókat, • az intézmény vezetıjét, • a balesetvédelmi felelıst. Az iskola tanulóinak feladata tanulóbaleset után: - értesíti a legközelebbi pedagógust (felnıttet) a baleset tényérıl, - szükség esetén irányítás mellett közremőködik az ellátásban, mentésben. Teendık tanulóbaleset után: - az intézmény vezetıje gondoskodik a balesetet elıidézı ok vagy okok megszüntetésérıl, - a balesetvédelmi felelıs (vagy más megbízott személy) jegyzıkönyvet vesz fel, - az intézmény vezetıje gondoskodik a tanulóbalesetek kivizsgálásáról – felelısség megállapításáról, - az intézményvezetı jelentési kötelezettsége.
27
XIII. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendık Az iskola mőködésében rendkívüli eseménynek kell minısíteni minden olyan elıre nem látható eseményt, amely a nevelı-oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minısül különösen: - természeti katasztrófa (pl. villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.), - a tőz, - a robbantással történı fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegetı rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására köteles azt azonnal közölni az intézmény vezetıjével, illetve valamely intézkedésre jogosult felelıs vezetıvel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelıs vezetık: - intézmény vezetıje – távolléte esetén, - igazgatóhelyettes, - továbbiakban a vezetık helyettesítési rendjében rögzítettek szerint. A rendkívüli eseményrıl azonnal értesíteni kell: - a fenntartót, - tőz esetén a tőzoltóságot, - robbantással történı fenyegetés esetén a rendırséget, - személyi sérülés esetén a mentıket, - egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelı rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja.
illetve
A rendkívüli esemény észlelése után az intézményvezetı vagy az intézkedésre jogosult felelıs vezetı utasítására az épületben tartózkodó személyeket a tőzriadó tervnek megfelelı módon értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tőzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található „Kiürítési terv” alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületbıl való kivezetéséért és a kijelölt területen történı gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógusok a felelısek. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni a következıkre: - az épületbıl minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelınek a tantermen kívül (pl. mosdóban, szertárban, stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell, - a kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell, - a tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelı hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon gyızıdni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben, - a tanulókat a tanterem elhagyása elıtt és a kijelölt várakozási helyre történı megérkezéskor a nevelınek meg kell számolnia.
28
Az intézményvezetı, illetve az intézkedésre jogosult felelıs vezetınek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejőleg – felelıs dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: - a kiürítési tervben szereplı kijáratok kinyitásáról, - a közmővezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, - a vízszerzési helyek szabaddá tételérıl, - az elsısegélynyújtás megszervezésérıl, - a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendırség, tőzoltóság, tőzszerészek, stb.) fogadásáról. Az épületbe érkezı rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetıjét az intézmény vezetıjének vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: - a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekrıl, - a veszélyeztetett épület jellemzıirıl, helyszínrajzáról, - az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekrıl), - a közmő (víz, gáz, elektromos, stb.) vezetékek helyérıl, - az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, - az épület kiürítésérıl. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követıen a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetıjének igénye szerint kell intézkedni a további biztonsági intézkedésekrıl. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetıjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat az igazgató által meghatározott, a nevelıtestület által elfogadott napokon be kell pótolni. A tőz esetén szükséges teendık részletes intézményi szabályozását a „Tőzriadó terv” címő intézményvezetıi utasítás tartalmazza. A robbantással történı fenyegetés esetén szükséges teendık részletes intézményi szabályozását a „Bombariadó az intézményben – Intézkedési terv robbantással történı fenyegetés esetére” – ……… számú melléklet tartalmazza. A Tőzriadó terv és a Bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és dolgozókkal történ megismertetésért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény vezetıje a felelıs. Az épületek kiürítését a tőzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplı kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az intézmény vezetıje a felelıs. A Tőzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelezı érvényőek. A Tőzriadó tervet és a bombariadó tervet lezárt borítékban az intézmény alábbi helyiségeiben kell elhelyezni: - igazgatói, - gazdasági ügyintézıi, - tanári szoba.
29
XIV. Egyéb jogszabály által szabályozandó – de más szabályozásban nem szabályozható – kérdések XIV.1 Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályozása Az intézményben a következık kivételével tilos a reklámtevékenység. Megengedett a reklámtevékenység, ha a reklám a tanulóknak szól a pedagógiai programmal összeegyeztethetı formában és módszerrel. Az engedélyezett reklámtevékenység a következı személyiségfejlıdést elısegítı témákkal állhat kapcsolatban: - egészséges életmód, - környezetvédelem, - társadalmi tevékenység, - közéleti tevékenység, - kulturális tevékenység, - sporttevékenység. Eljárás a tiltó körülmények fennállására vonatkozó vizsgálatok esetén: - a kérdéses reklám bevonása a vizsgálat idejére, - nevelıtestületi döntésmeghozatala, - az észrevételt tevı tájékoztatás a vizsgálat eredményérıl és annak végrehajtásáról, - felelısség megállapítása, - vizsgálat során keletkezett dokumentumok, jegyzıkönyvek irattározása. A gazdasági reklámtevékenységrıl szóló törvény elıírásainak figyelmen kívül hagyása felelısségre vonást eredményezhet. További szabályok: - Reklámot és reklámnak minısülı felhívást az intézményben nyilvános helyen kitenni csak az igazgató engedélyével lehet (szignó és az iskola körbélyegzıjének ellátásával). - A reklámoknak meg kell felelniük a gazdasági reklámtevékenységrıl szóló 1997. évi CVIII. Törvény korlátozást elıíró feltételeinek: • tilos közzé tenni olyan reklámot, amely a tanulóknak szól és fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlıdésüket károsíthatja, • tapasztalatlanságuk vagy hiszékenységük kihasználásával közvetlen felszólítást tartalmaznak arra, hogy a felnıttkorúakat áruvásárlásra ösztönözzék, • a tanulókorúakat veszélyes, erıszakos, továbbá a szexualitást hangsúlyozó helyzetben mutatja be. - Az intézmény területén semmilyen anyagi elıny esetében sem lehet jogszabályba ütközı reklámtevékenységet folytatni. - Az intézményvezetı köteles a pedagógusoktól, szülıktıl, tanulóktól érkezı, az intézményben folyó reklámtevékenységgel kapcsolatos észrevételt megvizsgálni, és szükséges lépéseket megtenni – pl. a vizsgálat idejére bevonni a kérdéses reklámot. Az intézményben folytatható reklámtevékenység formái, módjai: - újságok terjesztése, - szórólapok, - plakátok, - szóbeli tájékoztatás, stb.
30
XIV.2 Nyilatkozat média részére Az írott sajtó, a rádió és a televíziónak adott az iskolai élet bármely területével kapcsolatos tájékoztatás, felvilágosítás nyilatkozatnak minısül. Nyilatkozattétel esetén mindenkinek figyelemmel kell lennie a következıkre: - Az intézménnyel kapcsolatban nyilatkozattételre az intézményvezetı vagy az általa megbízott személy jogosult. - A nyilatkozatot adó köteles mindenkor udvarias, konkrét, nem félreérthetı válaszokat adni. - A nyilatkozó felelıs a szakszerőségért, a pontosságért és az objektivitásért. - Minden nyilatkozat esetében be kell tartani a hivatali titoktartásra vonatkozó rendelkezéseket és tekintettel kell lenni az intézmény érdekeire (nem okozhat az intézménynek anyagi vagy erkölcsi kárt, mőködési zavart). - Tilos olyan kérdésben nyilatkozatot adni, amelynél a döntés nem a nyilatkozattevı hatáskörébe tartozik. - A nyilatkozattevınek joga, hogy nyilatkozatát közlés elıtt megismerje – ennek megtagadása esetén visszavonhatja nyilatkozatát. Az iskola területén forgatás, fotózás riportkészítés stb. csak elızetes intézményvezetıi engedéllyel történhet. XIV.3 Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezés Mőködési alapdokumentumok: - Alapító okirat, - Pedagógiai Program, - Intézményi Minıségirányítási Program (IMIP), - Szervezeti és Mőködési Szabályzat, - Házirend, - Éves munkaterv. Alapító okirat: - felhasználása a fenntartó által meghatározottan, - elhelyezése: • fenntartó • irattár • igazgató • gazdasági ügyintézı - iskolavezetés számára hozzáférhetıséget biztosítani kell. Pedagógiai Program, IMIP, SZMSZ, Házirend, éves munkaterv: - ırzésük és nyilvános dokumentumként kezelésük az igazgató feladata, - irattári elhelyezésük kötelezı, - a nyilvánosságot biztosítandó a következı helyekre történik kihelyezésük: • fenntartó • iskolai honlap – elérhetısége: http:/zeus.nyf.hu/~euk • intézményvezetı • igazgatóhelyettes • könyvtár • DÖK elnök – házirend, éves munkaterv.
31
A könyvtári példányok rendelkezésére állnak a könyvtári nyitvatartás ideje alatt: - pedagógusok, - szülık, - diákok, - Pedagógiai Program esetében külsı, az intézménnyel jogviszonyban nem állók. Tájékoztatás kérése a Pedagógiai Programról: - a szülık kérhetnek tájékoztatást az intézmény vezetıjétıl, vagy az igazgatóhelyettesétıl, - a pedagógiai programmal kapcsolatos kérdéseket a tanév ideje alatt bármikor fel lehet tenni az intézmény vezetıjének, aki azokra az ügyintézési határidın belül köteles érdemi választ adni, - egyéb érdeklıdı számára szóbeli érdeklıdésre szóbeli tájékoztatást az intézmény képviseletére jogosult személyek adhatnak. Tájékoztatás a Házirendrıl, éves munkatervrıl: - osztályfınökök a tanév elsı osztályfınöki óráin, illetve a beiratkozás idıpontjában minden tanuló megkapja a házirend fénymásolt kivonatát, - a Házirend és az éves munkaterv eseménynaptára az iskola faliújságján elhelyezésre kerül.
32
XV. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái Az iskola a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklıdése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetıségeinek figyelembevételével tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. Az iskolában a tanulók számára az alábbi tanórán kívüli foglalkozások mőködnek: - felzárkóztató foglalkozások, - tehetségfejlesztı foglalkozások - továbbtanulásra elıkészítı foglalkozások, - iskolai sportköri foglalkozások. A tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok: - a tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés önkéntes, - a tanórán kívüli foglalkozások szükség esetén minden év október 1-jén indulnak, - a felzárkóztató foglalkozásokra a tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján szaktanárok is javasolhatják, - a tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (foglalkozások megnevezését, óraszámát, a vezetı nevét, mőködésének idıtartamát) az iskola tantárgyfelosztásában kell rögzíteni, - a foglalkozások helyét és idıtartamát az igazgatóhelyettes a tanórán kívüli órarendben rögzíti, a foglalkozás helyének feltüntetésével, - a tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, nevelıi igényeket a fenntartó által jóváhagyott órakereten belül kell figyelembe venni, - a tanórán kívüli foglalkozások vezetıit az igazgató bízza meg az osztályfınök véleményének figyelembe vételével, akik munkájukat az SZMSZ mellékletében található munkaköri leírások alapján végzik, - tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem is iskola pedagógusa – megbízási szerzıdéssel, - a vállalt tanórán kívüli foglalkozásokon a részvétel kötelezı, - a foglalkozásokról naplót kell vezetni, melyben a jelenlét vagy hiányzás idejét is rögzíteni kell. Egyéb tanórán kívüli tevékenységek: - az osztályfınökök a tantervi követelmények teljesítése, a nevelımunka elısegítése érdekében évente egy alkalommal, az igazgatóval egyeztetett idıpontban osztálykirándulást szervezhetnek – a kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfınöki tanmenetben kell rögzíteni, - az iskola nevelıi, az igazgató elızetes engedélyével a tanulók számára túrákat, kirándulásokat szervezhetnek, - a tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére könyvtár mőködik (a Fıiskolával történt megállapodás alapján).
33
XVI. Felnıttoktatás formái Az intézmény az alapító okiratban rögzítettek szerint alapfeladatként Országos Képzési Jegyzék (OKJ) szerinti szakképesítések megszerzésére felkészítı iskolarendszerő; kiegészítı feladatként iskolarendszeren kívüli felnıttoktatást folytat; - érettségire épülı 2, illetve 1 éves idıtartammal. A felnıttoktatás formái: - esti munkarend szerint, - levelezı tagozatos munkarend szerint. A képzés a Felnıttoktatási Szabályzatban rögzítettek szerint folyik.
34
XVII. A diákönkormányzat, a diákképviselık és az iskolai vezetık közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat mőködéséhez szükséges feltételek biztosítása A Diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi, jogérvényesítı szervezete. Saját szervezeti és mőködési szabályzata szerint mőködik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját jelen szervezeti szabályzat tartalmazza. A mőködéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetıje biztosítja. A Diákönkormányzat szervezeti és mőködési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el, a tanulóközösség fogadja el, és a nevelıtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén annak szervezeti és mőködési szabályzatában meghatározottak szerint választott iskolai diákbizottság áll. A tanulóifjúságot az iskola vezetısége és a nevelıtestület elıtt a diákönkormányzat elnöke képviseli. A Diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítı tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – az intézmény vezetıje bíz meg, feladatait az SZMSZ mellékletében szereplı munkaköri leírás szerint végzi. Az igazgató a diákönkormányzat elnökével és a diákönkormányzatot segítı tanárral tart közvetlen kapcsolatot.
XVII.1 A Diákönkormányzat feladata A Diákönkormányzat feladat- és hatáskörét alapvetıen a Közoktatási törvény határozza meg. A jogszabályi elıírások alapján a diákönkormányzat feladat- és hatásköre a következı: A Diákönkormányzat általános feladata, hogy - figyelemmel kísérje a tanulói jogainak érvényesülését, - megállapításairól, tevékenységérıl tájékoztassa a diákokat, - éljen a jogszabályban meghatározott jogaival. XVII.2.1 Döntési jogkör A Diákönkormányzat döntési jogkörét csak a nevelıtestület véleményének kikérésével gyakorolhatja. A nevelıtestület véleményét – a döntést igénylı ügyben – a Diákönkormányzati ülés elıtt legalább 15 nappal ki kell kérni. A nevelıtestület véleményezési jogával a Diákönkormányzati ülés megkezdéséig, illetve magán az ülésen élhet. (A nevelıtestület véleménye a diákönkormányzat döntésére nézve nem kötelezı). A Diákönkormányzat joga, hogy - döntsön: • saját mőködésérıl, SZMSZ-érıl, • hatáskörei gyakorlásáról, • egy tanítási nélküli munkanap programjáról, • a Diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének mőködtetésérıl,
létrehozásáról
és
35
-
dönthet: • munkatervének elfogadásáról, • tisztségviselıinek megválasztásáról, • külsı segítık felkérésérıl, • szövetségekhez való csatlakozásról.
XVII.2.2 Vélemény-nyilvántartási jogkör A Diákönkormányzat vélemény-nyilvánítási jogköre kiterjed az intézmény mőködésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésre, így különösen a következıkre: - a közoktatási intézmény • megszüntetésével, • átszervezésével, • feladatváltozásával, • nevének megállapításával, • költségvetésének meghatározásával és módosításával, • vezetıjének megbízásával és megbízatásának visszavonásával kapcsolatos – a végleges döntés meghozása elıtti – döntések véleményezésére, - az intézményi minıségirányítási program véleményezésére, - a tanulók fegyelmi eljárása során hozott fegyelmi büntetésre, - az intézmény éves munkatervéhez kapcsolódóan a tanulókat érintı programokra. A Diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: - a tanulók többségét érintı kérdések meghozatalánál, - a tanulók helyzetét elemzı, értékelı beszámoló elkészítéséhez, elfogadásához, - egyes intézményi ellátásokra való felvétel, illetve elhelyezés iránti kérelem elbírálás elveinek meghatározásához, (lásd 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 31. § 3. bekezdés), - a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához, - a könyvtár mőködési rendjének kialakításához.
XVII.2.3 Az egyetértési jogkör A Diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorolhat az alábbi esetekben akkor, ha az érinti a tanulókat is: - a Házirend elfogadásakor és módosításakor, - az intézmény Szervezeti és Mőködési Szabályzatának elfogadásakor és módosításakor, jogszabályban meghatározott témakörökben (pl. DÖK mőködésével kapcsolatban). - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor, - az adatkezelési szabályzat elkészítésekor. XVII.2.4 Javaslattételi jogkör A Diákönkormányzat javaslattételi jogköre kiterjed: - azokra a területekre, melyekre vonatkozóan vélemény-nyilvántartási jogkörrel rendelkezik.
36
XVII.2.5 Egyéb jogkör A Diákönkormányzat további joga, hogy: - igénybe vegye pedagógusok, más felnıtt személyek segítségét, - a Diákönkormányzat nevére érkezett küldeményeket bontatlanul megkapja, - az iskolaszék létrehozását kezdeményezze, - az iskolaszékbe – a Diákönkormányzat tagjai közül, választás alapján – képviselıt küldjön, - az országos diákparlamentbe küldötteket válasszon és küldjön, - a nevelési-oktatási intézmény vezetıje vele együttmőködjön.
XVII.2.6 A jogok érvényesítése A Diákönkormányzat javaslatára - a közoktatásban intézkedésre jogosult személy vagy szervezet tizenöt napon belül, - az alapítvány kuratóriuma legkésıbb a tizenötödik napot követı ülésen érdemi választ köteles adni. A Diákönkormányzat a jogainak megsértése esetén tizenöt napon belül a fenntartóhoz törvényességi kérelmet nyújthat be. A fenntartó döntése ellen a bírósághoz lehet fordulni.
XVII.3 A kapcsolattartás formái: -
személyes megbeszélés, tárgyalás, értekezlet, győlés, diákközgyőlés, írásos tájékoztatók, dokumentumok átadása.
XVII.3.1 Az iskolavezetés tagjai a kapcsolattartás során: -
-
átadják a Diákönkormányzati szervnek, illetve képviselıjének a Diákönkormányzat véleményezési, egyetértési, illetve javaslattételi joga gyakorlásához szükséges dokumentumokat, a dokumentumok értelmezéséhez szükséges tájékoztatást, felvilágosítást kérésre biztosítják, megjelennek a diákközgyőlésen, válaszolnak az intézmény mőködésével kapcsolatban feltett kérdésekre, a Diákönkormányzat javaslatait, véleményét figyelembe veszik az intézmény mőködtetése, illetve a tanulókkal kapcsolatos döntések során, meghívják a Diákönkormányzat elnökét az iskola kiemelt rendezvényeire és a nevelıtestületi értekezletek véleményezési jogkörrel érintett napirendi pontjainak tárgyalására.
37
XVII.3.2 A Diákönkormányzat, illetve diákképviselık a kapcsolattartás során: -
-
gondoskodnak a véleményezési, egyetértési, illetve javaslattételi jog gyakorlása miatt átvett dokumentumok áttekintésérıl, és az érintett jog gyakorlásáról, aktívan részt vesznek azokon a fórumokon, melyekre megjelenni jogosultak, illetve ahová meghívták, az intézmény mőködésével, illetve a tanulókkal kapcsolatos kérdéseket érint, gondoskodnak az intézményvezetı megfelelı tájékoztatásáról (szóbeli meghívás) a diákönkormányzat győléseire, illetve egyéb programjairól.
A Diákönkormányzat minden tanévben – az iskola éves munkatervében meghatározott idıben – diákközgyőlést tart, melynek összehívásáért a diákönkormányzat vezetıje felel. A diákközgyőlés napirendi pontjait a közgyőlés megrendezése elıtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. Az éves rendes diákközgyőlésen a diákönkormányzat és az iskola képviselıje beszámol az elızı közgyőlés által eltelt idıszak munkájáról, különös tekintettel az alábbiakra: - a tanulói jogik helyzete és érvényesülése, - az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatai. A diákbizottság kéthavonta, illetve szükség szerint ülésezik – a napirendtıl függıen részt vesz az igazgató vagy igazgatóhelyettes, és a témában elsısorban érintett munkatárs. A Diákönkormányzat szervezeti és mőködési szabályzata az intézmény SZMSZ-ének melléklete. XVII.4 Iratok kezelése Az intézmény vezetıjének feladata, hogy a diákönkormányzat számára érkezett iratokat azok vezetıinek, képviselıiknek átadja. A Diákönkormányzat részére érkezett iratokat bontatlanul kell megkapnia a Diákönkormányzat képviselıjének. A Diákönkormányzat által átvett iratok iratkezelése a diákönkormányzat képviselıjének kezdeményezésére történik. Felbontás nélkül kell a címzetthez továbbítani a névre szóló iratokat, a Diákönkormányzat - részére érkezett leveleket, továbbá - azokat az iratokat, amelyek felbontásának jogát a vezetı fenntartotta magának. A névre szóló iratot,amennyiben az hivatalos elintézést igényel, felbontást követıen haladéktalanul vissza kell juttatni az iratkezelıhöz. XVII.5 A DÖK mőködésének támogatása A Diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgató vagy az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után – a következık szerint térítésmentesen és szabadon használhatja, amennyiben az a nevelı-oktató munkát nem zavarja: - a tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják,
38
- az iskola tantermeit, szaktantermeit, tornatermét, számítástechnikai felszereléseit a diákok elsısorban a kötelezı és a választott tanítási órákon használhatják, - a foglalkozásokat követıen – a tanteremért felelıs, vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyelete mellett – lehetıség van az iskola minden felszerelésének használatára, - a különbözı szaktantermek, könyvtár, a tornaterem használatának rendjét belsı szabályzatok tartalmazzák, - az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az iskola a Diákönkormányzat munkájához térítésmentesen biztosítja a telefon, fax, internet, iskolai honlap, fénymásoló használatát DÖK segítı tanár, igazgatói vagy igazgatóhelyettesi egyeztetés után. A Diákönkormányzat rendezvényein az iskolavezetés a szükséges tanári közremőködést biztosítja.
39
XVIII. A mindennapi testedzés formái, az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje XVIII.1 A mindennapi testedzés formái Az iskolában a testedzés lehetséges formái: - tanórai foglalkozások, - a tanórán kívüli foglalkozások. A foglalkozások megjelenítésre kerülnek a tantárgyfelosztáson, illetve az órarendben. A tornatermi foglalkozások idıtartama kétszer negyvenöt perc – össze is vonhatók. Az uszodai óra egyszer negyvenöt perc – amelyek tömbösíthetık.
XIX. Az iskolai könyvtár mőködése a Nyíregyházi Fıiskolával kötött megállapodás alapján történik
40
XX. Aláírások Elfogadó határozat A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 57. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a Szervezeti és Mőködési Szabályzat jóváhagyásával az iskola nevelıtestülete és az iskolai diákönkormányzat egyetértését beszereztük, a törvényben biztosított jogunknál fogva a Nyíregyházi Fıiskola KTI Európai Üzleti és Kommunikációs Szakközépiskola Szervezeti és Mőködési Szabályzatát elfogadjuk. A nevelıtestület nevében:
______________________ a nevelıtestület képviseletében
Nyíregyháza, 2008. március 26.
Egyetértés A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 64. § (2) bekezdés a) pontja értelmében biztosított jogunknál fogva kijelentjük, hogy a Nyíregyházi Fıiskola KTI Európai Üzleti és Kommunikációs Szakközépiskola Szervezeti és Mőködési Szabályzat tartalmával egyetértünk. A Diákönkormányzat nevében:
_________________________ a diákönkormányzat elnöke
Nyíregyháza, 2008. március 26.
41
Módosítás A Szervezeti és Mőködési Szabályzat módosítására sor kerül jogszabályi elıírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy abban az esetben ha a módosítást a Diákönkormányzat vagy az intézmény alkalmazottainak és tanulóinak nagyobb csoportja kezdeményezi. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az intézmény vezetıjéhez írásban kell benyújtani. A módosítási eljárás megegyezik megalkotásának szabályaival.
Készítette:
Békési Elemér az intézmény vezetıje
Nyíregyháza, 2008. március …
Jóváhagyás
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. § (3) bekezdése értelmében biztosított jogunknál fogva kijelentjük, hogy a Nyíregyházi Fıiskola KTI Európai Üzleti és Kommunikációs Szakközépiskola Szervezeti és Mőködési Szabályzatát mellékleteivel együtt a 2008. …………….-i ülésen hozott ……………/2008. számú határozatával jóváhagyjuk.
A fenntartó szerv nevében:
______________________ Dr. Jeney István a Kuratórium Elnöke
Nyíregyháza, 2008. március …
42
