A nyelvtechnológia hatása napjaink lexikográfiájára

A nyelvtechnológia hatása napjaink lexikográfiájára Prószéky Gábor MorphoLogic & PPKE ITK www.morphologic.hu & www.itk.ppke.hu MTA, 2011. november 8.

A nyelvtechnológia és az internet hatása napjaink szótáraira Prószéky Gábor MorphoLogic & PPKE ITK www.morphologic.hu & www.itk.ppke.hu MTA, 2011. november 8.

A nyelvtechnológia és a lexikográfia érintkezési pontjai Mitől nyelvtechnológiai egy megoldás? Hogy segíthet a nyelvtechnológia a szótári világban? Csak az elektronikus világban segít? A nyelvtechnológia és lexikográfia közös területei: 1. szótárlétrehozás 2. szótárlekérdezés 3. szótármegjelenítés  Ismert helyzet: verseny az elektronikus és a papírvilág között…  Nyelvtechnológia probléma-e egy elektronikus szótár létrehozása, lekérdezése és megjelenítése?  … és a papírszótáré?    

Prószéky Gábor

MTA, 2011. november 8.

Szótárak létrehozása  Korpuszokban való kereséssel („corpus based lexicography”)  A korpusznyelvészet eszközeivel – pl. az MTA Nyelvtudományi Intézete kutatásai: Sass B., Héja E. („corpus driven lexicography”)  Statisztikai és nyelvi elemzőprogramok közbeiktatásával  Crowd-sourcing technikákkal (pl. Amazon Mechanical Turk)  Nyelvtechnológiai „indíttatású” szótárkészítő eszközökkel: Lexicographers’ Workbench (MorphoLogic)

Prószéky Gábor


Szótári lekérdezés Hagyományosan :  Pontosan, ábécérendben  Részszóként És a nyelvtechnológia segítségével:  A szó töve(i) alapján  Hasonlósági alapon  Pontatlan helyesírással  Hangzás alapján  Hasonló jelentéssel (szinonima, esetleg antonima)  Szemantikus relációi alapján (hierarchikus információ)  … és akár több forrásban, egyszerre!

Prószéky Gábor


Szótármegjelenítés  A nyelvtechnológia elsősorban az elektronikus – azon belül is sokszor az internetes – szótárak esetében játszhat szerepet  Többféle formában (pl. tildével vagy anélkül)  Többféle tipográfiával: nyomtatásban vagy képernyőn  Dinamikus keresési eredményekkel  Dinamikus struktúrákban (kihagyható információk)  Virtuális szótárként  Szövegkörnyezetekkel

Prószéky Gábor


Szótári szerkezet és a szócikk-környezet  A mai szótárak szerkezete a Gutenberg-galaxis mellékterméke  Szóbokrok: tipográfiai okok, rövidítések, papírmegtakarítással  Intelligens elektronikus szótárak: nyelvtechnológiai tudás → nyelvfüggőség  Hagyományos szótárak: a megértéshez szükséges nyelvi információ egy része „a felhasználó fejében”  Intelligens számítógépes szótárak: dinamikusan működő „értelmező” modul, ami épp azt látja, amit a felhasználó (pl. MoBiMouse)  Mára az informatikai megoldások veszik át azt a meghatározó szerepet, amit korábban – egészen más módon – a nyomdászok birtokoltak a szótárak formájának kialakításban

Prószéky Gábor


Hogyan lehet egy elektronikus szótárba belenézni?  Az elektronikus szótárak megítélése sokszor az első egy-két keresendő szó megtalálásával korrelál: ha megvannak a szótárban, a felhasználó jó szótárnak minősíti; ha nincsenek, akkor rossznak  Ráadásul ez sokszor még azzal a következménnyel is jár, hogy akinek csak időnként lenne szüksége a szótárra, az az egyébként sikeres teszt után mégsem veszi meg  Már az internetes szótárak előtti korban is sokan úgy döntöttek ilyenkor, hogy a néha megkeresendő egy-egy szóhoz megfelel nekik az egy-két szóra teljes találatot adó, de hosszabb használat esetén már csak ún. demó módban futó bemutató verzió is

Prószéky Gábor


A lexikográfiai munka egyik mérőszáma csak a szótárak mérete A legjobb szótár mindig a legnagyobb? Nehéz mérni, hogy mennyire modern A szótárkritika műfaja még mindig alig ismert 2007: MTA Szótári Munkabizottsága „Kiváló magyar szótár” díj A szótár méretét – mint egyetlen mérőszámot – az elektronikus változatok világában még nehezebb ellenőrizni, és az van előrébb a marketingversenyben, aki nagyobbat mond  Papírszótár: könyvvastagság, papírvastagság, tördelés  A nem jogszerű használat miatt az elektronikus szótárak nem szívesen használják az eredeti számokat  Mindig „készíthető” olyan megszámlálásra épülő ismérv, ami szerint valami a legnagyobb     

Prószéky Gábor


A lexikográfiai tartalom ingyen jár, vagy meg kell(ene) venni?  Elektronikus világ: pénzért beszerezhető szótárak és ingyenesen hozzáférhető szótárak (valamint: enciklopédiák, lexikonok, …)  Ma, amikor szótári találatokat ingyen is megkaphatunk valahonnan az internetről, nagy a kísértés: miért is kellene megvásárolni az elektronikus szótárat, ha az interneten ott van ingyen – „majdnem” ugyanez?  A fizetős internetes szolgáltatások használatának (különösen a régiónkban) nem alakult ki igazi kultúrája: nem maga az ár, hanem a fizetés ténye a gát  Az ingyenes szolgáltatás általában nem használhatatlanul rossz  Az tehát nem a nyelvtechnológia, hanem az internet „üzenete”, hogy: nem baj, ha valami nem a legjobb, csak ingyen legyen  Kérdés: van külön virtuális és 3D-s etika? Prószéky Gábor


Csökkentett lexikográfiai tömegigények  A papírszótáraknál ha valami nem jó, akkor azt rögtön láthatja a szótáron a felhasználó, hiszen a teljes változatot a kezében tartja  Az elektronikus világban a jól ismert, korábban nagynevű szótáraknak rengeteg változatuk van közkézen  Belső szerkezet nélküli szócikkek  Sem tipográfiai elrendezés, sem szócikk-sorrend  Azonosításuk ezeken az alapokon meglehetősen nehézkes  Azt az állítást nehéz védeni, hogy egy esetleges „eltulajdonítás” miatt lett a table magyarul asztal, vagy a horse éppen ló (ám paripa soha)  Kérdés: hol kezdődik az a nyelvi ismeret, ami egy adott szótárban úgy szerepel, hogy a felhasználó e nélkül nem tudna hozzájutni? Prószéky Gábor


Kérdések…  Mikor és ki adott ki utoljára pl. román–magyar, lengyel–magyar vagy magyar–szlovák szótárat?  Mivel a szótárkiadás irányítása nem a kulturális tárca vagy a Magyar Tudományos Akadémia kutatóinak a kezében van, hanem üzleti alapon történik, mekkora az esély arra, hogy a jövőben a modell megváltoztatása nélkül, azaz pusztán üzleti alapon mégis lesznek ilyen szótárak?  Bár vannak olyan nyelvpárok (albán–magyar, magyar–hindi, …), amelyek szótárai gyakorlatilag készen vannak (mert készítőik nem üzleti alapon, hanem „megszállottságból”, pusztán a nyelv és a kultúra szeretete miatt hozták létre ezeket), mikor lesznek ezek a szótárak publikusan elérhetőek azok számára, akik ezt igénylik?

Prószéky Gábor


A nyelvtechnológia segíthet?  Szükség volna tehát egy az utóbbi kérdésekre pozitív választ adó, lexikográfiai és terminológiai tevékenységet végző, szótári tartalmakat létrehozó, illetve a meglevő tartalmakat modern nyelvtechnológiai eszközökkel (!) folyamatosan (!) közkinccsé (!) tevő intézményre  A mai kornak megfelelően kizárólag professzionális számítógépes lexikográfusokkal és nyelvtechnológusokkal zajlana a szótárkészítés, hiszen csak a technológiai eszközök magas szintű használata teszi az eredményeket a napi életben is, az interneten is versenyképessé  Ez az intézmény nem alapkutatásokat végezne, tehát nem a hagyományos értelemben vett akadémiai kutatóhely volna, de a „szótárlétrehozásnak” ebben az intézményben szigorúan tudományos alapokon kell történne  Az internet által fokozatosan ingyenessé tett világban a jó minőségű lexikográfiai tartalom alanyi jogon járhatna például minden magyar anyanyelvű állampolgár számára Prószéky Gábor


Minden magyar állampolgárnak, alanyi jogon…  A lexikográfiai tevékenységet nem a piac szabályainak, hanem a regionális kulturális igényeknek kellene meghatároznia  Olyan döntéshozói szándék szükséges ehhez, amelyik akarja és támogatja, hogy 1. a magyar és más nyelvek közötti modern szótárak létrejöjjenek 2. ha megvannak, publikussá váljanak 3. a közvetlen haszonszerzés kötelezősége ne terhelje a lexikográfia világát  Az erre a feladatra alkalmas stáb létezik: kérdés, hogy a felvázolt működéshez szükséges háttér mikor teszi lehetővé, hogy mindenki számára elérhető módon megjelenjenek a jó lexikográfiai minőségű elektronikus és – igény szerint természetesen papír alapú – termékek, amelyek elnyomhatnák a kevésbé jó, de a végfelhasználók számára hasonlóképpen ingyenes, ám napjainkban még mindenütt jelenlévő, alacsonyabb igényű próbálkozásokat Prószéky Gábor


A nyelvtechnológia hatása napjaink lexikográfiájára

Recommend Documents