2015. XIV. évfolyam 3. szám (131.)
Bevezető
Tartalom
Tudomány A Kepler 452b
A
2
ősz kezdetével ismét megjelenik a Hírlevél, immár a harmadik negyedévi. Most egy kicsit soványabb lett, mint a legutóbbi volt, de ezt a fentiek számlájára írhatjuk. Ennek ellenére most is van olyan érdekes hír, amelyről érdemes beszámolni. Elsőként a tudomány világából, az exobolygó kutatás legújabb, ígéretes eredményéről tudósítunk azoknak, akik lemaradtak volna a bejelentésről, vagy esetleg újra elolvasnák. Ezt követi a szokásos filmklub a nyár két aktuális nagy mozifilmjével, mely a kultikus Terminátor folytatás, illetve egy érdekes kérdéseket boncolgató film az Önkívület. A Hírlevelet szokás szerint szorgos munkatársunk Ágota tudósításai zárják.
Filmklub Terminátor Genisys
3
Önkívület
5
Beszámoló Time-Pass 2015
6
Hol vagytok időutazók?
8
nyári uborkaszezon után, az
XXXXXX
Továbbra is várjuk új szerkesztőtársak jelentkezését, akik gazdagítanák írásaikkal, cikkeikkel a kiadványunkat! -G.L.- főszerkesztő
1
Tudomány egy 1,5 milliárd évvel öregebb. A mi Napunk 5 milliárd éves. A bolygója 384 nap alatt kerüli meg a csillagot, tehát 1 év a Kepler 452-b-n csupán 19 nappal hoszszabb, mint a Földön. Ez azt is jelenti, hogy a távolsága a csillagtól kb. 150 millió km lehet, így a lakhatósági zónában kering. Ez alatt azt értjük, hogy ideálisak a körülmények, hogy folyékony víz legyen rajta, mely feltétele az élet kialakulásának. Ez a bolygó eddig a legígéretesebb, ám mégis sok tekintetben más lehet, mint a mi Földünk. Vizsgáljuk meg, hogy miért. Egyrészt nagyobb a tömege és az átmérője is. Ez azt feltételezi, hogy nagyobb vulkáni aktivitás jellemezheti, mivel több hő termelődhet a belsejében. Az aktívabb vulkánosság miatt a légkörében nagyobb lehet a széndioxid aránya, ami üvegházhatású gáz. Sűrűbb a légköre is nagyobb a légnyomás és a felszínén magasabb lehet a hőmérséklet is. A nagyobb tömeg nagyobb gravitációja miatt a felszínén állva kétszer olyan nehéznek (súlyosnak) éreznénk magunkat. Azaz, aki a Földön 50 kgot nyom, az a Kepler 452-b-n állva 100 kgot nyomna. Bár a csillagától való távolsága optimális a folyékony víz szempontjából, koránt sem biztos, hogy van rajta víz. Lehet, hogy a bolygó klímája túl forró, így csak vízpára van jelen. Az sem biztos, hogy oxigén található a légkörben. Ha az atmoszféra túlnyomórészt széndioxidból áll, akkor leginkább a Vénuszra hasonlíthat. Ezért azután arról sem tudunk semmi biztosat, hogy van-e rajta élet. Az is okozhat problémát, hogy a csillag, mely körül kering, bár olyan, mint a mi Napunk, de öregebb. Márpedig a csillagok fejlődését ismerve tudjuk, hogy a Napszerű csillagok életük végén növekedni kezdenek. Forróbbakká és fényesebbekké válnak. Ez egyúttal azt jelenti, hogy romlanak az élet fent maradásának feltételei. Elképzelhető az is, hogy ezen a bolygón korábban kialakult ugyan az élet, de mostanra a fentiek miatt ki is halt.
A Kepler 452b
Újabb Földhöz nagyon hasonló exobolygó felfedezését jelentette be a napokban a NASA. Így már összesen mintegy 1030 exobolygót, azaz Naprendszeren kívül, más csillagok körül keringő bolygót tartunk számon. Ezek többsége a Jupiterhez hasonló gázóriás, vagy Neptunusz méretű, de mostanra már akad néhány tucat olyan bolygó is melyek kőzetekből állnak. Némelyek kisebbek a Földnél, mások nagyobbak, úgynevezett szuperföldek. Ilyen a Kepler 452 b is, mely tőlünk mintegy 1400 fényév távolságra van. Ez nagyon messze van, hiszen a fény is 1400 évig utazik az űrben, mire ideér. Ha kilométerben szeretnénk kifejezni, akkor 14000 billió km-re van. Ez már valóban csillagászati szám. A tudósok a most felfedezett új bolygó kapcsán igen bizakodóak. Azt mondják, ez hasonlít az eddig megtalált bolygók közül leginkább a Földre. Tömege a Földének 5szöröse, átmérője mintegy 60%-kal nagyobb. Kőzetekből áll, erre lehet következtetni a sűrűsége miatt. Egy a mi Napunkhoz hasonló csillag körül kering. A csillag a Kepler-452 nevet viseli, egy G2-es színképosztályú csillag. Ez az jelenti, hogy mérte és fényessége, valamint színe megegyezik a Napunkéval, hozzá teljesen hasonló. Egyetlen eltérés van, hogy mint
2
Nos, várnunk kell a további eredményeket. A tudósok most más távcsövekkel próbálják kideríteni a bolygó kémiai összetételét. Színképében az oxigén és a vízgőz nyomait keresik majd. Ebből számos következtetést le lehet majd vonni. Akár azt is, hogy van-e rajta élet. A színképelemzésnek nevezett eljárás sok mindent elárul. Lehet, hogy értelmes élet is megjelent rajta és fejlett civilizáció lakja vagy lakta. Mivel a bolygó öregebb, mint a Föld, méghozzá 1,5 milliárd évvel, talán az is lehet, hogy a rajta egykor kifejlődött civilizáció már jóval előrébb tart, mint az emberiség. Ezek persze egyelőre csak találgatások. Most felvetődhet a kérdés, hogy jó lenne elutazni oda. Ez azonban az emberiség számára egyelőre lehetetlen. Ha fénysebességgel közlekedő űrhajót építenénk, akkor is 1400 évig tartana az út. Persze nem kell mondanom, hogy nem tudunk ilyen űrhajót építeni. Nem is beszélve arról, hogy olyan járműveket alkossunk, mint sci-fi filmjeinkben, melyeknek térhajtóműveik vannak, és a fénynél gyorsabb utazást biztosítanak. Rádióüzenetet sem érdemes küldenünk, mert az is csak fénysebességgel halad, így mire megkapnák az esetleg ott élő értelmes lények az 1400 év lenne, s ha nyomban válaszolnának is, az újabb 1400 év. tehát összesen 2800 év múlva kapnánk választ a kérdéseinkre.
Beültem a moziba, és megnéztem a legújabb, 5. Terminátor filmet. Hát mit mondjak, jól megcsavarták a dolgokat. Aki az első négy film cselekményét ismeri, még annak is rendesen meg kell erőltetnie az elméjét, hogy akkor most mi is van. Úgyhogy nem is vállalkozom arra, hogy az első három részt elmeséljem, mert akkor nagyon bonyolódna a dolog. Ez a mostani 5. rész sokban épít arra, hogy aki beül, az tisztában van az előzményekkel. Én is most csak erre koncentrálok, úgyhogy elnézést azoktól, akik nincsenek képben. A Terminátor mitológia egyébként megérdemli, hogy aki nem látta, az megnézze. Fontos kérdéseket feszeget. Szóval a Genisysben csavartak egyet a dolgokon. Kyle Reese visszamegy a múltba, hogy megmentse Sarah Connort, John Connor anyját, akibe azután beleszeret és nemzi John Connort. Így Connor tudva tudja, hogy saját apját küldi vissza. Persze ezt a titkot Reese-zel nem osztja meg. Eddig minden rendben is volna, hisz ez az alapeleme az első résznek. Csakhogy most azzal álltak elő a filmkészítők, hogy egy alternatív idősík jön létre, ahol minden megváltozott, és főhőseinknek ezen új körülmények között kell boldogulniuk. A film happy end-del végződik, azaz kikapcsolják végre a Skynetet, a gépet, miközben a T-800-ast alakító Schwarzenneger számos poénnal lep meg minket. Felmerül a kérdés, legalábbis bennem, hogy akkor most tényleg vége? Győz az emberi ellenállás és elbukik a Skynet? Ez ugyanis azt jelentené az én olvasatomban, hogy a szériának is vége, nem lesz több terminátor film. Bár Hollywoodnál ezt sosem lehet tudni. Ennél sokkal érdekesebbek azok a kérdések, amit a film felvet. Nevezetesen a Skynet egy olyan globális hálózat, mely öntudatra ébred, és ezen állapotában úgy dönt, hogy kiirtja az emberiséget. Az ellenállás vezetője John Connor. Vajon létezhet-e a mesterséges intelligencia, öntudatra ébredhet-e a gép? A válasz nem egyszerű. A világon szerte folyik a mes-
-Garzó László-
Filmklub
Terminátor Genisys
3
terséges intelligencia kutatás. Az utóbbi évtizedekben jelentős előrelépések történtek. Azonban mindenki egyet ért abban, hogy a jelenlegi elvek, azaz az, amit még Neumann János dolgozott ki, nem elegendőek a gondolkodó gép megépítéséhez. Másfajta, neurális mintákat követő kvantumszámítógépekre van szükség. Ezen a téren is folynak a kutatások. Az eredmények biztatóak. Olyan tanuló és önmagát programozó géprendszereket sikerült már megépíteni, melyek azt vetítik előre, hogy a gondolkodó gép nem csupán a fantázia szüleménye. Egyszerűbb mesterséges intelligenciák már ma is léteznek a katonai rendszerekben, ahonnan lassan átszivárognak a polgári életbe is. Gondoljunk csak azokra a programokra, melyek szemmel tartanak minket, megfigyelik vásárlási szokásainkat, és azután célirányos reklámokkal bombáznak minket a neten. Minden bizonnyal eljön a nap, amikor a gép öntudatra ébred. Kezdetben még egy gyermek értelmi szintjén, de gyorsan fog fejlődni, és mivel gép, és gyorsan tanul, nem olyan kínlódva, mint mi emberek, hamar túlszárnyalhatja alkotóját. Ez történik a filmben is. A Skynet úgy gondolja az ember felesleges. A másik fontos alapeleme a filmnek az időutazás. Mivel az emberi ellenállás mind sikeresebben tör előre, a gép megérzi a vesztét, így csalni akar. Egy időgépet épít, titkos fegyvert, hogy visszaküldjön az időben egy halálosztót a T-800-ast (Schwarzenneger) és megölje Sarah Connort, még mielőtt megszüli az emberi ellenállás vezetőjét. De létezik-e az időutazás, és létre jöhet-e alternatív idősík, azaz meg lehet-e változtatni a múltat? Ez egy fogas kérdés, melyre egyértelmű választ még korunk nagy fizikusai sem tudnak választ adni. Ezt a rést használják ki a sci-fi írók. Az időutazás időben előre lehetséges. Ezt már Einstein is felvetette relativitáselméletében. De ennél fontosabb, hogy a múltba lehet-e? Nos, néhány fizikus azt mondja nem. Pontosan azért nem, mert akkor megváltozna a múlt, az ok-okozati viszonyok felborulnának, más
néven megszakadnának a világvonalak, ami sértené az általunk ismert fizika számos tételét. A helyzet mégsem ennyire egyszerű. Más fizikusok ugyanis mást mondanak. Vannak akik szerint lehetséges a múltba utazni, ám ekkor alternatív idősík jön létre, mely elválik a másik idősíktól. Azaz innentől fogva egymás mellett léteznek párhuzamosan. Ennek az elméletnek az egyik illeszkedési pontja a multiverzum elmélet, azaz sokvilág elmélet, mely szerint minden, ami megtörténhet, az meg is történik. A film is valahogy így van ezzel. Elnézést, hogy nem fejtem ki bővebben ezeket az elméleteket, nagyon bonyolultak, s ezek részletes ismertetése oldalakat venne igénybe, és talán untatná is az olvasót. Akit komolyan érdekel, talál róla szakirodalmat. A lényeg az, hogy a film tudományos alapokon áll. A cselekmény meglehetősen bonyolulttá lett pontosan abból adódóan, hogy maga a tudományos háttér is bonyolult. Ettől függetlenül a film élvezetes. Számos nagy ívű gondolatot vet fel arról, hogy milyen világban élünk, és az hova fejlődik. Gondolva itt, hogy mindennapjainkat mennyire a gépek kezdik uralni és csak egy hajszál választ el minket attól, hogy a film valósággá legyen. Egy mondás a fontos, ebben a helyzetben, hogy az ember számít nem pedig a gép. De vajon meddig lesz ez így? Vajon akkor is, amikor már teljesen tőlük fogunk függeni és rajtunk uralkodnak? A fim válasza erre egyértelmű. De nem biztos, hogy ennek így kell lennie. Talán lehet kölcsönös együttműködés, azaz szimbiózis ember és gép között. Bár ismerve az embert, az sohasem volt az önzetlen osztozkodás mintapéldánya. -Garzó László-
4
rejteget, melyért ölni is képesek, hogy ez soha ne derüljön ki. Röviden és sommásan ennyi a történet, persze néhány csavar van benne, és a végét sem lövöm le. Inkább térjünk rá a dolog tudományos hátterére, és elmélkedjünk el azon, hogy megvalósítható-e a fenti eljárás. Az emberek ősidők óta vágyják a halhatatlanságot, s ennek egyik igen ősi ötlete a más testébe bújás. Számos nép hiedelemvilágában megtalálható ez az elem, és filmek is feldolgozták már ezt a témát. Az Önkívületben úgy oldják ezt meg, hogy egy CT-hez hasonló berendezéssel másolják át egyik tudatot a másik testbe, majd az eredeti test tudatát igyekeznek törölni. Persze ez az eljárás elég naiv. A valóságban nem így működik. Egy kicsit bonyolultabb ennél. A CT és társai elsősorban képalkotó berendezések. Mágneses mező segítségével tárják fel az emberi test részleteit. Alkalmasak annak megjelenítésére is, hogy mi zajlik az emberi agyban. Meg tudják keresni azokat a területeket, ahol például az emlékek tárolódnak, de jelen formájában ilyesfajta gondolatátvitelre nem képesek. A filmbeli teljes személyiség átvitel valahogy úgy kivitelezhető, hogy az alany teljes agyát feltérképezik, gondolva itt az elektromos, kémiai mintázatra, valamint az idegsejtek kapcsolódásaira, majd ezt a mintázatot rögzítik, és átviszik a célszemély agyába. Azt mintegy átformálják. Így elvben kivitelezhető lenne a dolog. Persze még ez az elméleti eljárás is felvet némi kételyt. Jelenleg az agykutatás még gyermekcipőben jár. Már elég sokat tudunk, de még ez is kevés. Tudják a tudósok, hogy hogyan tárolódnak, és mely agyterületen az emlékek. Sőt vannak kísérletek melyekben sikerült módosítani, törölni, létrehozni emlékeket, érzelmeket. Ez azonban még nagyon távol áll a filmbeli eljárástól. Ennek ellenére azt kell mondani, hogy nem teljesen reménytelen a dolog, csupán a tudomány még nem áll készen rá. Felvetődik számos etikai kérdés is. A filmben ugyanis galád módon egy élő személy agyát törlik, vagy legalábbis megpró-
Önkívület
Egy igen érdekes kérdést vet fel ez az akció sci-fi, melybe még thriller elemek is vegyülnek. Az indiai rendező Tarsem Singh (nevéhez fűződik a Sejt) valami igazán fontosba tenyerelt bele. Sajnos azonban mégsem dolgozta ki kellőképpen a lelki hátteret, de ennek ellenére azért a film élvezhető. Nézzük meg röviden, miről is szól a cselekmény. A filmben más testébe bújik a főszereplő egy vedlésnek nevezett eljárás folytán. Damiennek (Ben Kingsley), a dúsgazdag, tiszteletben álló építésznek nincs sok hátra, áttételes rákban szenved, mely gyógyíthatatlan. A halálán van, ám egy szép napon egy titkos kutatást vezető férfi ajánlatot tesz neki (Matthew Goode). Ha szeretne tovább élni, akkor lehetőség van, hogy tudatát áthelyezzék egy másik, fiatal testbe. Az üzletember igent mond, s hamarosan egy jóképű ifjú testében ébred (Ryan Reynolds). Ő azt hiszi, hogy ez a test egy előre tenyésztett alany, de hamarosan rá kell döbbennie, hogy ez hazugság. A test, amelybe áthelyezik őt, egy élő emberé volt, halhatatlanságának ez az ára. Miután a gazdatest korábbi emlékei kezdenek a felszínre törni, hősünk nyomozásba kezd, talán nem is tehet mást, hogy kiderítse ki is volt korábban ez az ember, akinek most elorozta a testét. A titkos cég, amely a vedlést végrehajtotta, azonban sötét titkot
5
bálják, és az ő testét kínálják fel valaki más számára. Nem kell különösebben ecsetelni, hogy ez mennyire etikátlan dolog. Arra hivatkoznak, hogy a nagy emberek, tudósok, akik formálják a világot, megérdemlik felsőbbrendűségük folytán, hogy tovább éljenek. A halhatatlanságra mindenki vágyik, hogy levesse elhasználódott, öreg testét, és egy fiatalban kezdjen új életet, na de milyen áron? Sokkal kézenfekvőbb lenne, ha egy klónozás vagy más biotechnológiai tervezés során létrehozott úgymond üres testbe helyeznék át a tudatot. Ez elvileg megoldható, hiszen a biotechnológia már ma is lehetőséget kínál a klónozásra, és néhány évtizeden belül már a tenyésztett ember is nem csupán álom, hanem lehetőség. A kérdés, hogy él-e vele a társadalom. A filmben a legrosszabb megoldást választották, persze ettől lesz izgalmas. Nem is annyira a tudományos háttér a fontos, hanem az, hogy mi játszódik le ilyenkor az emberi lélekben. Az Önkívületben erre szerették volna helyezni a hangsúlyt, ami csak félig meddig sikerült, mert inkább hajlik az akciófilm felé, mint a lélektani dráma irányába. Pedig az alapötlet számtalan lehetőséget nyújtott volna egyik és másik szál kibontására is. Mindezek ellenére a film élvezhető, elgondolkodtató, emberi érzelmekkel átszőtt, úgyhogy ajánlom, hogy akit érdekel, nézze meg!
Elsőnek Elek Tibor előadását hallgattuk meg, aminek Star Trek újrahasznosítva volt a címe. Sok képpel illusztrálva mutatta be, hogy néhány háttér, használati tárgy, illetve személy más-más részben is felbukkan. Amit elmondott, jó megfigyelőképességre vall, és a téma alapos ismeretére, de csak a sorozatot nagyon jól ismerőknek ajánlott, ezért most eltekintek az ismertetésétől. Mindenestre érdekes, hogy az egyik epizódszereplő felbukkan a Babylon 5-ben is, itt már fontos személy.. A következő Szász Tamás volt, aki egy érdekes, nálunk viszonylag új szubkultúráról beszélt. Ennek tagjai szívesen bújnak állatjelmezbe, méghozzá az általuk rajzolt állatok jelmezébe. Jó pár ilyet bemutatott képen, és egyet-kettőt élőben is láthattunk, mindegyik nagyon tetszett. A legújabb mánia angol neve furry, a jelmezkészítése pedig fursuit készítés. A jelmezek ötletesek, és a viselői szemlátomást jól érzik magukat egymás társaságában, és nagyokat buliznak, amit kizárólag helyeselni tudok. Szász Tamás is említette, ami nekem az első gondolatom volt, hogy ez a jelmez elég meleg, ezért aztán időnként ajánlatos hűtőzni. Van viszont olyan nagy ötlet, hogy a jelmez alá felvesznek egy mellényt, és azt kibélelik jégakkuval. Az előadás egy, Zootópia című film rövidke részletével indult, ez egy olyan rajzfilm, amiben csak állatok szerepelnek. Jövőre mutatják be, érdeklődve várom. Persze, van jelmezverseny is, és – váljék dicséretükre a résztvevőknek - mindig gyűjtenek a helyi állatmenhely javára. A legutóbbi rendezvényükön 45.000.- eurót sikerült összegyűjteni. Idén jó páran közülük részt vesznek a nyári MondoCon-on. Következett az, ami a legjobban érdekelt, a steampunk és a hard sci-fi témája. Előadók Sasvári Vivien és Szilágyi Zoltán, a moderátor Seregi Raymond. A témához az apropót a Káosz szív című regénytrilógia megjelenése adta. Raymond: Tulajdonképpen mi is az a steampunk? Vivien: A sci-fi egyik alműfaja. Én nemrégen kezdtem el ilyet írni, eléggé összetett.
Beszámoló
Beszámoló a 2015 június 19-i Time-pass rendezvényről Nem sokkal a kezdet előtt érkeztem, megnézegettem a kiállított tárgyakat, elég érdekesek voltak, Aztán kezdődött a tulajdonképpeni program.
6
Raymond: Mi különbözteti meg a többitől? Vivien: A hangulat. Ahogy említettem, több alfaja létezik, az egyikben a jövőből térnek vissza Raymond. Gőzgépek, fegyverek… Vivien: A Hóhér kötele című regényem előtt nem nagyon ismertem ezt a műfajt, de megtetszett. Raymond: Ez egy sorozat harmadik kötete. Az előzők? Vivien: Azok a fantasy műfajba tartoztak. Raymond: Miről szól a Káosz szív? Zoltán: Ez messzebbről indul, Megjelent egy antológia 12 szerzőtől. Az én írásom viszont kisregény lett, a továbbiakban trilógia lesz belőle, de a többi már a hard sci-fi műfajba fog tartozni. A történet az I. világháborúban indul, és 1901-ben ér véget. Tartozhat az alternatív történelem kategóriába is. Raymond: Beszélj róla! Zoltán: Az első részcíme Acélgólem, ez egy másik valóság, valódi lényekkel. Raymond: Hogy alakult ki a műfaj? Zoltán: A cyberpunk kifejezés után jött a steam punk, ebben a gőzgépes időszakban játszódnak a történetek, olyan mai találmányokat próbálnak elhelyezni ebben a korszakban, ami gőzzel, illetve kézi hajtással is működtethető. Már van Diesel, illetve atompunk válfaja is. Fontos benne a hangulat, ezért pl. a Vadiúj vadnyugat című film nem teljesen ebbe a műfajba tartozik, hiába járnak benne egy gőzhajtású géppókon, félig-meddig vadnyugati történet. A western és a sci-fi keresztezése. Vivien: Nem kizárólag ezt írom, elég tág a műfaj. A mostani regényem a jövőben játszódik, egy léghajós történet, mert csak a magasban működik az elektromosság. Zoltán: Nehéz fajtiszta művet írni ebben a műfajban. Viszont ha érdekes a történet, sok elemből állhat. Raymond: Vivien már kezd belejönni. Vivien: Hálás feladat, sok lehetőség van benne. Nagy szabadságot ad. Zoltán: Számomra inkább eszköz. Kitalálhatok egy gőz hajtotta világot, és ennek nem kell okvetlenül Angliának lenni.
Vivien: Saját történelmet írhatok. Rugalmasra vettem a helyeztet, egy kissé posztapokaliptikus is. A történet a jövőben kezdődik, onnan utaznak a viktoriánus korba. Raymond: Mi a kapcsolat a hard sci-fi és a steampunk között? Zoltán: A „klasszikus” sci-fi, a Verne, Wells féle irányzatban a tudománynak kultusza lett, továbbgondolták a várható fejleményeket. Azóta viszont a világ (és a tudomány) jóval bonyolultabb lett, ezért az írók is eltávolodtak ettől az irányzattól. Viktória: A hard sci-fi nem az én műfajom. Raymond: Mi a steampunk jövője? Viktória: Próbáljuk ezt a vonalat. A Főnix kiadó pártolja a magyar szerzőket, ha ilyen műfajban írnak. Zoltán: Nagy az érdeklődés iránta, hiánypótló lesz a magyar regény. Raymond: Nagy igény van rá, de miért? Vivien: Tetszik, mert egy ismert világ, de másképpen. Romantikusnak tartják, frakkos-cilinderes férfiak, földig érő szoknyát és kecses napernyőt viselő nők, jó modor és szellemesség. Általában a viktoriánus korban játszódik. Raymond: Viktória királynő 1832-1901 között uralkodott. Zoltán: A nagyszámú háború ellenére ezt a béke időszakának tartották, hiszen a háborúk nem Angliában, hanem a kontinensen vagy a gyarmatokon zajlottak. Vivien: Romantika, de nem nyálas romantika. Zoltán: Érdekes történetek és egyéniségek. Vivien: Nem létező gépezetek, amik lehetnének. Raymond: Ez akár a műfaj meghatározása is lehetne, ezért, és azért, mert lejárt az időnk, a beszélgetést abba kell hagynunk. Sajna, hozzászólási lehetőség nem adódott, ezért nem tudtam felhívni a figyelmüket a Nick Carter Prágában című cseh filmre, ami a steampunk, és a krimiparódia sajátos és szellemes ötvözete. Következett Mészáros Árpád, aki a Star Warsban előforduló bakikat mutatta be. Ez megint olyan téma, amiről nehéz úgy írni, hogy nincs hozzá kép, ezért próbálom rö-
7
vidre fogni. Az első képen egy rohamosztagos éppen lefejeli az ajtót, a másikon egy társa légszűrő nélküli sisakban mutatkozik. Egy űrhajósruhát viselő ember hirtelen az Alfa holdbázis díszletében találja magát, igaz, ez szándékos tisztelgés ez előtt a sorozat előtt. Lucas humorérzékét dicséri, hogy az aszteroidamezőben manőverező űrhajó egy-két krumplit kerül ki, ami ezúttal szó szerint értendő, ezzel modellezték az aszteroidák egy – igaz, kis – részét. A rendező tudta, de nevetett és helybenhagyta. Az egyik Tie vadászgép pilótája alighanem katapultált, és néhány másodpercig a világűrben sodródott. Lucas első filmje a THX 1138 volt, és ez a szám több filmben felvillan egy pillanatra. Szintén tisztelgés a nagy előd, Kubrick munkája előtt az, hogy egy pillanatra felvillan a 2001-ből az űrkomp. Ezzel a végszóval befejeződött az előadás, és egyben a rendezvény is. Két hónap nyári szünet következik.
ámat, bőven volt miben gyönyörködni, holott ez csak a kollekció töredéke volt. Az még rendben, hogy volt sakktábla SW figurákkal, no meg hasonló társasjátékok, de azon kissé meglepődtem, hogy még matrjoska babák is voltak, nem is kevesen. A ceruzahegyező, ami Artut formálta, nem is lepett meg túlzottan, de amikor egy süteményszaggatót láttam ilyen témakörben, leesett az állam. Kész szerencse, hogy nem volt eladó, mert ha igen, nem biztos, hogy ellen tudtam volna állni a kísértésnek! És űrhajó formájú kekszet csemegéznék. Mire jól kicsodálkoztam magam, el is kezdődött az első előadás, a Csillagkapu isteneiről és mitológiájáról. Bevallom, nem sokat láttam a sorozatból, és ezzel határozottan kisebbségbe kerültem. A történet mitológiája az egyiptomi sokistenhiten alapul. Az eredeti történetben az istenek jóságosak voltak, Illetve nem is voltak istenek, csak félistenek. Később belép Hathor, majd a többiek. Kialakul egy papi réteg, ami egyre terjedelmesebb lesz. Sajna, a mítoszból írásos formában csak öt maradt fenn. Hathor eleinte maga volt a jóság, az anyaság szimbóluma. Aztán két külön alakot öltött, a másik fele a pusztító lett, Szehmet, az oroszlán formájában nyilvánult meg. Az egyiptomiaknál is élt az aranykor története, amiben senki nem volt beteg, nem volt öregség, éhség vagy bánat. Viszont az emberek fellázadtak ellen, amit az istenek nehezményeztek, el is küldték a büntetőt Szehmet alakjában. Végül is Rá megsajnálta az embereket, és csellel ugyan, de leállította a büntető oroszlánt. Viszont magukra hagyta az embereket, boldoguljanak, ahogy tudnak. . A Csillagkapu sorozat témája erre a mitológiára épül, de erősen kicsavart formában. Az emberek elég jól éltek, de aztán jöttek a goauldok, az emberek itt is fellázadtak ellenük, mire ők eltűntek, de pár embert magukkal vittek. Egyébként ez a leghoszszabb amerikai sorozat. Csak a dr. Who hosszabb nála, ez viszont angol. Mészáros Árpád mutatta be a kincseit, és beszélt a kütyük eredetéről. Először be-
-Pasztler Ágota-
Hol vagytok, időutazók?
Elhangzott 2015 május 22-én, a Ferencvárosi Művelődési Központban. Az első előtt volt időm egy sort nézegetni, ezért meg is tettem. Legjobban a Star Wars kütyüparádé ragadta meg a fantázi-
8
mutatta George Lucast még fekete-fehér képen. Éppen egy kamera mögött ücsörgött, és nem úgy festett, mint aki szép jövőt lát maga előtt. Pedig akkorra már maga mögött tudta a THX-1138, illetve az American Graffiti című filmeket, amik elég sikeresek voltak. 1975-ben viszont támadt egy ötlete, amit filmre akart vinni. Sorra házalt a történetével, de nem sikerült megszerezni az anyagi hátteret. Ebben talán annak is része lehetett, hogy a főhőst Starkillernek hívták, ami nem hangzott túl szimpatikusan. Lucasnak végül csodás ötlete támadt. Csak a film után megjelenő kütyük díját kérte, ez akkoriban szokatlan volt, adtak már el ilyen holmikat, de sosem volt komoly forgalmuk, ezért aztán ilyen feltételekkel vállalták a film forgatását. Aztán Lucas megváltoztatta a főszereplő nevét, és innentől Skywalker lett. Ugye, ismerős? 1977-ben a Star Wars film vetítését eleinte nagyon kevés moziban kezdték el, de miután azt tapasztalták, hogy ezen mozik előtt hosszú-hosszú sor áll, gyorsan változtattak a helyzeten. Innentől nem volt megállás, megindult a film képeivel díszített tárgyak, illetve a film figuráit ábrázoló alakok forgalmazása, hihetetlen változatosságban Volt társasjáték, akciófigura, makett, modell, játékgép egyaránt. A film zenéje is siker lett, feldolgozták mindenféle variációban, még diszkósított változata is volt. Lucas 788 millió (akkori) dollárt keresett, és ezzel anyagilag függetlenné vált. Ezzel megvolt az anyagi háttér az eleinte nem is tervezett folytatáshoz. 79-ben elkészült a Birodalom viszszavág, 83-ban a Jedi visszatér. Ebből is származott egy kult-figura, éspedig Boba Fett. 83 és 93 között a filmtörténet szünetel, de annál több regényt adtak ki, szám szerint huszonötöt, ezek jó részét Timothy Zahn írta. Növekedett a kiterjesztett univerzum. Megjelentek a film nélküli játékok. 1999-ben bemutatták az első epizódot, majd a második-harmadikat is, lassacskán kialakult a történet. Persze, kütyük özöne árasztotta el a piacot. Ezek után a helyben bemutatott kollekció mellett jó néhány ké-
pet is láthattunk. Volt birodalmi lépegetőt utánzó babakocsi, az előbbi lábát utánzó járókeret, birodalmi rohamosztagos páncélját utánzó kutyaruha, és volt vodkás palack is, Ez utóbbit stílszerűen olyan hűtőbe lehetett rakni, ami Vader nagyurat formázta. Elfért mellette megfelelő címkés kólás doboz is. De volt fénykard alakú evőpálcika is ebben a műfajban. A filmgyártók a továbbiakban mentek utána, ezért a járvány kiterjedt pl. a Harry Potter filmekre is. Rövid szünet után egy Hajnalka nevű nővel beszélgettek, aki jelmezeket készít, mindenféle sci-fi és fantasy hősnek. Sajnos, nem nagyon tudok mit írni róla, holott elképesztően ötletes és felkészült volt. Egyaránt gyártott ruhát elf hercegnőknek és barbároknak, mindig talált valami olyan anyagot, amit jól felhasználhat, és kitűnően ismeri Budapest minden aprócska textilüzletét. Néhány esetben nagyszerűen felhasználható a függönyanyag valamint a fürdőruha anyaga, és a bútorkárpit is. Ez utóbbiakat időnként a visszájukról ajánlatos felhasználni. Nagyon fontos, hogy a jelmezeket viselik, tehát kellemes legyen a hordásuk, és mosni is lehessen, nem csak tisztíttatni. Bemutatta Aragorn jelmezét, a Fehér Fa címerével. Ezt zselés filctollal előrajzolta, majd kihímezte. Egyszerűbb az a megoldás, ha kivágnak egy sablont, és ráfestik. Egy ork jelmeze előző életében műszőrme kabát volt, csak elrondították. Ha ez jelmezt jó alaposan be akarnak piszkolni, ajánlatos cipőpasztát használni, a rongyos széleket pedig nem jó ollóval vágni, kézzel kell tépkedni. Ezzel ő be is fejezte, én viszont megkérdeztem, hogy állunk a cipővel. A válasz szerint ez a nehezebb ügy, már csak-egy két cipészműhely van nyitva, hosszan kell keresgélni, míg találunk egyet Következet az, amiért tulajdonképpen odamentem, az időutazásról szóló beszélgetés, hol vagytok, időutazók? címmel. Résztvevők: Markovics Botond (alias Brandon Hackett), Antal József, Jobbágy Tibor, és Losonczy Attila, a klub vezetője. Az apropót Hackett nemrég megjelent re-
9
génye, az Időutazás tegnapja adta, ami az Időutazás napja folytatása. Kezdetben bemutattak néhány olyan képet, ami igazolná az időutazást. Az egyik, 1928-ból származó fotón egy nő látható, aki mintha mobilt szorítana a füléhez. Valószínűbb, hogy vagy a haját, vagy a hallókészülékét igazítja. Azt hiszem, ha valaki akkoriban látszólag a levegőbe beszél, élénk feltűnést keltett volna. A következő képsorozaton hasonmások láthatók, egy korunkbeli híresség, és egy múltbéli festmény, vagy annak mellékalakja között. Ez szerintem először is inkább a reinkarnáció bizonyítéka lenne, másodszor is ennyi ember között könnyen lelhető fel hasonmás. Szóba került Stephen Hawking szellemes ötlete is, amiben óriási partit rendezett, amiben meghívta az időutazókat. Nem jelent meg senki, talán azért, mert a parti mondjuk május 7-én volt, a meghívót pedig május 8-án tette közzé az újságokban. Persze, a távollétükre több magyarázat is kínálkozik. Mindjárt elsőnek az, hogy nem akarták felfedni magukat. További megoldások: Az időutazás lehetetlen. Lehetséges, de csak az időgép feltalálása utáni időkbe látogathatunk. Utazhatunk az időben, de csak előre. (Mindannyian ezt tesszük) Elágazó univerzumok. Időutazók: Most jól megviccelünk, Hawking! Ezután Botond vette át a szót. Eleinte nem akart ilyen témájú könyvet írni, részint abszurdumnak, részint lerágott csontnak tekintette a témát. Ebben a témában több variáció létezik. A hős önmaga sorsát teljesíti be. (12 majom, Terminátor). Elágazó idő (Star Trek 1). Időparadoxon (Vissza a jövőbe). Körkörös időhurok (A holnap határai). Botond aztán a saját grafikáit mutatta be. A legtöbben úgy képzelik az időutazást, mint valami egyenes vonalat, ami A pontból B pontba visz. Az ő ábrája viszont egy cérnagomolyaghoz hasonlított, ahol egy helyről rengeteg elágazás vezetett sok más helyre. Ezen alapul az időutazás nap-
ja is. Ha tényleg lenne ilyen, komoly következményekkel járna. Nem lehetne sokáig titokban tartani, a világ gyorsan változik. Szép példa erre a mobiltelefon, amióta megvan, bárki bármikor elérhető. Aztán jöttek a paradoxonok. Elsőként a nagypapa (vagy nagymama) paradoxon, ez ismert, úgyhogy nem írom le. Információs paradoxon. Valaki öregkorában feltalálja az időgépet, majd visszautazik, és átadja húszéveskori önmagának. Noi, akkor ki is találta fel? Bilker paradoxona. Valaki feleségül veszi Jane-t, de rájön, hogy mégis Eva lenne az igazi, ezért visszautazik, és elveszi. Mi történik az esetleges leszármazottakkal? Megteszi, hogy ő legyen a saját apja, ami genetikailag is képtelenség. A történet típusai: Menekül a paradoxon elől (Ítélet könyve). A téma elegáns megkerülése (Vissza a jövőbe). Saját szabályrendszer (12 majom). Alibi egy másik történethez (Star Trek 1). Ezután következett a kerekasztal beszélgetés, Abonyi Gábor, Antal József és Markovics Botond részvételével. A vitavezető Losonczy Attila. Attila: Mitől jó vagy rossz egy, az időutazással foglakozó film? Hol a helye? Botond: Ha butaságokról szól, akkor nem jó. Ilyenkor csak a bevételt tartják szem előtt. A minőségi filmek nem hoznak sok pénzt. Antal József: A Terminátor időjáték. Az időutazás veszélyt jelenthet a jövőre. A körnek be kell zárulnia. Asimov (A hallhatatlanság halála) komolyan vette a témát, nála különböző századok emberei dolgoznak együtt, és a honvágy kifejezés mintájára megalkotta az idővágy szót. Viszont ő részint tudós volt, részint próbálta végiggondolni a témáját. Attila: A kedvenc könyvem ebben a témában a Technicolor időgép. Egyébként az időutazás technikai részét nem magyarázzák, hiszen ettől leülne a történet, márpedig annak vonzónak kell lennie. Persze, jó néhány kérdés merül fel a témával kap-
10
Impresszum
csolatban. Mennyi a gép energiafelhasználása? Ki férhet hozzá? Antal József: Mindannyian időutazók vagyunk. Ráadásul a technika olyan iramban fejlődik, hogy a felhasználás mögötte kullog. A legtöbb ember az okostelefonja szolgáltatásának csak a felét veszi igénybe. Még a vasalójukat sem tudják kezelni. Attila: Egy történész összeállította az Kr. U. 1000-1300 közötti időszak győztes magyar csatáit, sokat talált, csak ezeket nem írták le. Ha a történészek megláthatnák az általuk feldolgozott kort, lehet, hogy nagyon meglepődnének. Kérdés, lineáris-e az idő? Ráadásul itt van a szubjektív idő, no meg a biológiai idő is, ami árnyalja a kérdést. Hernádi az egyik elbeszélésében (Fantomas) érdekes módon oldja meg a kérdést. Jó, ha a témát nem lihegik túl, és hihető a történet megoldása. Antal József: A feldolgozás logikát követel, és ez nem mindenkinek sikerül. Saját törvénykönyve is kell, hogy legyen. Miután Wells Időgépét újra filmre vitték, a könyvet is kiadták, mindkettő siker lett. Szóba került még az Időjárőr könyv, továbbá az Időzsaru film, Mindkettő kapcsán felmerül a klasszikus kérdés, miszerint ki őrzi az őröket? A témáról ugyan sokat beszéltünk, de korántsem fejeztük be, nem is nagyon lehet, viszont az időnk már nagyon lejárt, majdnem fél tíz volt, ezért aztán hazafelé indultunk.
AVANA SF Hírlevél XIV. évfolyam45. szám (131.) 2015.szeptember Felelős kiadó: Avana Egyesület, 3100 Salgótarján Fő tér 5. Főszerkesztő: Garzó László (
[email protected]) Munkatársak: Pasztler Ágota Maruzs Éva Garzó László
Design: Heim Attila Szabadon terjeszthető
KÉRJÜK, TÁMOGASSA AZ AVANA EGYESÜLET KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGÉT! AJÁNLJA EGYESÜLETÜNKNEK ADÓJA 1%-ÁT! ADÓSZÁMUNK: 18635212-1-12 KÖSZÖNJÜK TÁMOGATÁSÁT! SZÁMLASZÁMUNK: SALGÓVÖLGYE TAKARÉKSZÖVETKEZET SALGÓTARJÁN 55400187-11032814 ÉVES TAGDÍJUNK 4000 FT
-Pasztler Ágota-
11
