A nevel testület elfogadta: 2004. április 22.
Nyugat-Magyarországi Egyetem Roth Gyula Gyakorló Szakközépiskola és Kollégium PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2004 SOPRON
TARTALOMJEGYZÉK 1. 2.
PRAEAMBULUM.......................................................................................................................5 NEVELÉSI PROGRAM ..............................................................................................................6 2.1. Küldetésünk, a nevel -oktató munka alapelvei .....................................................................6 2.2. Az intézmény nevelési-oktatási céljai....................................................................................6 2.3. Nevelési terv, nevelési feladatok, eljárások ...........................................................................8 2.3.1. Közösségfejlesztés...........................................................................................................10 2.3.2. Tehetséggondozás, felzárkóztatás, a beilleszkedés segítése, és a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása...........................................................................................11 2.3.3. Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefügg pedagógiai tevékenység...........................12 2.3.4. A szociális hátrányok enyhítése ......................................................................................12 2.3.5. A nevelés ellen rzési, mérési, értékelési és min ségbiztosítási rendszere .....................12 2.3.6. A szül , tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttm ködésének formái, fejlesztési lehet ségek................................................................................................................13 2.4. Egészségnevelési és környezeti nevelési program...............................................................13 2.4.1. Egészségnevelés és egészségfejlesztés............................................................................13 2.4.2. Környezeti nevelési program...........................................................................................16 2.4.2.1. Helyzetelemzés, helyzetkép .....................................................................................16 2.4.2.2. Környezeti nevelés színterei az iskolában................................................................18 2.4.2.3. Er források számbavétele ........................................................................................19 2.4.2.4. Alapelvek, célok, jöv kép........................................................................................22 2.4.2.5. Az intézmény környezeti nevelési szemlélete..........................................................23 2.4.2.6. Konkrét célok: ..........................................................................................................23 2.4.2.7. Módszerek ................................................................................................................24 2.4.2.8. Taneszközök.............................................................................................................24 2.4.2.9. Kommunikáció .........................................................................................................24 2.4.2.10. Min ségfejlesztés .....................................................................................................25 2.4.2.11. Továbbképzés...........................................................................................................25 2.4.2.12. Melléklet: .................................................................................................................25 2.5. Az iskola hagyományai ........................................................................................................26 3. NYILVÁNOSSÁGI RENDSZER..............................................................................................28 4. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE............................................................................................29 4.1. Közismereti óratervek ..........................................................................................................29 4.1.1. A közismereti képzés óratervei az átmeneti id szakra....................................................29 4.1.1.1. Erdész technikus szak (OKJ: 52 6262 01) - nappali tagozat....................................30 4.1.1.2. Fafeldolgozó technikus szak (OKJ: 52 5411 05) - nappali tagozat..........................31 4.1.2. Kerettantervre épül közismereti képzés a 2002/03-as tanévig ......................................32 4.1.2.1. Az agrár orientációhoz és alapozáshoz kapcsolódó közismereti képzés óraterve ...32 4.1.2.2. A m szaki orientációhoz és alapozáshoz kapcsolódó közismereti képzés óraterve 33 4.1.3. Kerettantervre épül közismereti képzés a 2003/04-es tanévt l .....................................34 4.1.3.1. Agrár szakterület (erdész, vadász), m szaki szakterület, környezetvédelemvízgazdálkodás szakmacsoport (környezetvédelmi képzés) ....................................34 4.1.3.2. M szaki szakterület (faipar szakmacsoport) ............................................................35 4.2. A szakképzés óratervei.........................................................................................................36 4.2.1. A szakképzés óratervei az átmeneti id szakra (Az 1998-2000. évek szeptemberében, érettségi után egy szakképz évfolyammal m köd képzési rendszer.) .........................37 4.2.1.1. Erdész technikus szakképzés (OKJ: 52 6262 01) - nappali tagozat .........................37 4.2.1.2. Fafeldolgozó technikus szakképzés (OKJ: 52 5411 05) - nappali tagozat...............38 4.2.1.3. Erdész technikus szakképzés (OKJ: 52 6262 01) - levelez tagozat - Érettségi utáni képzés ..............................................................................................................39
4.2.1.4.
Fafeldolgozó technikus szakképzés (OKJ: 52 5411 05) - levelez tagozat - Érettségi utáni képzés.......................................................................................................40 4.2.2. A szakképzés szakmai orientációra és szakmacsoportos alapozásra épül óratervei .....41 4.2.2.1. Szakmai orientáció és szakmacsoportos alapozás az erdésztechnikus (54 6262 01), vadgazdálkodási technikus (52 6203 02) és környezetvédelmi (természetvédelmi) technikus (50 5470 06; 52 5407 04) szakmákhoz.........................................41 4.2.2.2. Szakmai orientáció és szakmacsoportos alapozás a fafeldolgozó technikus (52 5411 05) szakmákhoz...............................................................................................42 4.2.2.3. Az erdésztechnikus (54 6262 01) szakképzés óraterve............................................43 4.2.2.4. Vadgazdálkodási technikus (OKJ: 52-6203-02) szakképzés óraterve .....................45 4.2.2.5. Környezetvédelmi (természetvédelmi) technikus(OKJ 52-5470-04) szakképzés óraterve.....................................................................................................................47 4.2.2.6. Fafeldolgozó technikus (OKJ: 52-5411-05) szakképzés óraterve............................49 4.2.2.7. Levelez tagozati képzés..........................................................................................50 4.3. A központi tantervekben nem szerepl szabályozások........................................................50 4.3.1. Írásbeli munkák formája..................................................................................................50 4.3.2. Szakdolgozat ...................................................................................................................51 4.3.3. Gy jtemények .................................................................................................................54 4.3.4. Tanulmányi kirándulások ................................................................................................54 4.3.5. Összefügg gyakorlatok ..................................................................................................55 4.3.6. Gyakorlati naplók ............................................................................................................55 5. AZ ALKALMAZOTT TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI..........................................................................56 6. GYAKORLÓISKOLAI FELADATOK ....................................................................................57 6.1. A képzés célja ......................................................................................................................57 6.2. A mérnök-tanárok, m szaki szakoktatók nevelése ..............................................................57 6.3. A mérnök-tanárok, m szaki szakoktatók gyakorlati képzésének követelményei................57 6.3.1. Iskolai gyakorlatok I........................................................................................................57 6.3.2. Iskolai gyakorlatok II. .....................................................................................................58 6.3.3. Iskolai gyakorlatok III. ....................................................................................................58 6.3.4. Iskolai gyakorlatok IV.....................................................................................................59 7. TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK..............................................................................60 8. A kollégiumi nevelés feladatai, a kollégiumi nevelés terve.......................................................61 8.1. A kollégium m ködése ........................................................................................................61 8.1.1. Személyi feltételek ..........................................................................................................61 8.1.2. Tárgyi, környezeti feltételek............................................................................................61 8.1.3. A kollégiumi élet szervezése...........................................................................................61 8.1.3.1. A beilleszkedés szakasza..........................................................................................62 8.1.3.2. A személyiségfejleszt feladatok .............................................................................62 8.1.4. A kollégium kapcsolatrendszere .....................................................................................62 8.1.4.1. A kollégiumi nevel és a szül kapcsolattartásának formái ....................................62 8.1.4.2. A kollégiumi nevel és az osztályf nök kapcsolattartása ........................................63 8.1.4.3. Szaktanárok és nevel tanárok közötti munkakapcsolat ...........................................63 8.2. A kollégiumi tevékenységek rendszere, kollégiumi foglalkozások.....................................64 8.2.1. Tanulásszervezés, szilenciumi foglalkozások .................................................................64 8.2.1.1. A tanulás, a tanulmányi munka ................................................................................64 8.2.1.2. A tanulási tevékenység megvalósulása a kollégiumi nevel k irányításával ............65 8.2.1.3. A tanulmányi munkát segít módszerek ..................................................................66 8.2.1.4. A kollégiumi tanulás feltételei .................................................................................66 8.2.1.5. Szubjektív feltételek - Pszichológiai és pedagógiai feltételek .................................67 8.3. Egyéni tör dést biztosító foglalkozások ..............................................................................67
8.3.1. Az egészséges életmód elsajátítása .................................................................................67 8.3.1.1. Célmeghatározások ..................................................................................................67 8.3.1.2. Tartalmi összetev k..................................................................................................68 8.3.1.3. A megvalósítást el segít módszerek, színterek, tevékenységek ............................68 8.3.1.4. Feltételrendszer ........................................................................................................68 8.4. A szabadid hasznos eltöltését szolgáló foglalkozások .......................................................68 8.4.1. Sporttevékenység.............................................................................................................69 8.4.1.1. A tevékenység megjelölése ......................................................................................69 8.4.1.2. Megvalósulást el segít módszerek.........................................................................69 8.4.1.3. A kollégiumi sportolás feltételrendszere..................................................................69 8.4.1.4. Fejlesztési terv..........................................................................................................70 8.4.2. Kulturális tevékenység ....................................................................................................70 8.4.2.1. A tevékenység megjelölése ......................................................................................70 8.4.2.2. Megvalósítást el segít módszerek..........................................................................71 8.4.2.3. Kulturális tevékenység feltételrendszere és színterei...............................................71 8.4.2.4. Fejlesztési terv..........................................................................................................71 8.4.3. Közösségi, közéleti tevékenység.....................................................................................71 8.4.3.1. A tevékenység megjelölése ......................................................................................71 8.4.3.2. Megvalósítást el segít módszerek, színterek, tevékenységek................................72 8.4.3.3. Fejlesztési terv..........................................................................................................72 8.5. A kollégiumi nevelés ellen rzése és értékelési rendszere....................................................73 8.5.1. A kollégista neveltségének mutatói.................................................................................73 8.5.2. A közösség neveltségének, fejlettsége állapotának mutatói............................................73 8.5.3. A nevelési eredményvizsgálat .........................................................................................74 8.5.4. A nevelési eredményvizsgálatokat komplex módszerekkel végezzük............................74 8.6. A helyi kollégiumi foglalkozási terv....................................................................................74 9. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁBA LÉPÉS FELTÉELEI .....................................75 10. ÉRTÉKELÉS .........................................................................................................................76 10.1. Az értékelés alapelvei ..........................................................................................................76 10.2. Érdemjegyek, osztályzatok ..................................................................................................76 10.3. A középszint érettségi vizsga témakörei ............................................................................78 10.4. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ..........................................78 11. TANULÓK FELVÉTELE AZ ISKOLÁBA..........................................................................80 12. M KÖDÉSI FELTÉTELEK, KÖRÜLMÉNYEK ................................................................81 12.1. Az iskola kapcsolatai ...........................................................................................................81 12.2. Fejlesztések ..........................................................................................................................82 12.3. ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK.......................................................................................83 12.4. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK .............................................................................83 13. MELLÉKLETEK ...................................................................................................................84
1. PRAEAMBULUM Az iskola neve: Nyugat-Magyarországi Egyetem Roth Gyula Gyakorló Szakközépiskola és Kollégium. Az iskola címe:
400 Sopron, Szent György u. 9.
Fenntartó:
Nyugat-Magyarországi Egyetem
M ködési engedély száma:
1494/1999.
OM azonosító:
030 728
Erdészeti Technikum 1950. október 1-t l m ködik Sopronban, állami szakképzési intézményként alapították. Az iskola jogel djében, 1885-ben Temesvár-Vadászerd n kezd dött a magyar középfokú erdészképzés. Jó gyakorlati szakembereket bocsátottak ki (szilárd elméleti ismeretekkel és megfelel erkölcsi alapokkal), ez ma is célunk. A tehetséges gyerekeket felkészítjük továbbtanulásra, a színvonalas közismereti és szakmai képzés az életpályák során szükséges váltásokat is szolgálja. A tanulók teljes kör nevelését teszi lehet vé, hogy saját kollégiumunk van, az iskolánkba felvett tanulóknak biztosít lakhatási feltételt 14 évt l 22 éves korig. 2001-ig évfolyamonként kett , 2001-t l évfolyamonként három osztályunk van Az érettségi vizsgára való felkészítés mellett a következ OKJ szerinti szakképesítések szervezhet k meg: •
•
•
Iskolarendszer képzésben: • Erdész technikus - 2001-ig felmen rendszerben • Erdész technikus - 2001-t l felmen rendszerben • Fafeldolgozó technikus • Vadgazdálkodási technikus • Környezetvédelmi (Természetvédelmi) technikus
52 6262 01 54 6262 01 52 5411 05 52 6203 02 52 5470 04
Levelez tagozaton: • Erdész technikus - 2001-ig felmen rendszerben • Erdész technikus - 2001-t l felmen rendszerben • Fafeldolgozó technikus
52 6262 01 54 6262 01 52 5411 05
Iskolarendszeren kívüli (önköltséges tanfolyami) képzésben: • Erd m vel • Motorf rész-kezel • Fakitermel • Közelít gép-kezel • Erdészeti kötélpálya-kezel • Szalag- és körf részkezel • Számítógépkezel • Famegmunkáló • Faanyagmin sít
21 6262 01 21 6280 02 31 6262 01 31 6280 03 31 6280 01 21 6280 03 33 464 101 21 5262 01 32 5262 01
• • •
F részipari szerszámélez Fafeldolgozó Lakott területi fakitermel
32 5233 01 31 5262 03 34 6262 01
2. NEVELÉSI PROGRAM 2.1. Küldetésünk, a nevel -oktató munka alapelvei A Nyugat-Magyarországi Egyetem Roth Gyula Gyakorló Szakközépiskola és Kollégium, olyan széles profilú középfokú oktatási intézmény, ahol erdész, fafeldolgozó, környezetvédelmi (természetvédelmi) és vadgazdálkodási technikusok képzése folyik. Célunk a szakmailag jól képzett szakemberek kibocsátása. A tehetséges tanulók továbbtanulásra való felkészítése. Sokoldalúan képzett, m velt, környezettudatos, hagyományos erkölcsi értékeket követ állampolgárok nevelése. Intézményünk több mint 100 éves múltra tekint vissza. Szakmai képzésünknek kiváló hátteret nyújtanak az egyedülállóan gazdag természeti környezet, az iskola tanerdeje, a Fert Hanság nemzeti Park közelsége, a Tanulmányi Erd gazdaság, Sopron faipari üzemei és a Nyugat-Magyarországi Egyetem. Az egységes nevelési elvek megvalósítását segíti, hogy intézményünk tanulóinak elhelyezését saját kollégiumunkban tudjuk biztosítani. A tanulmányok során a technikusi oklevél mellett lehet ség nyílik az Országos Képzési Jegyzékben szerepl , a szakmához kapcsolódó képesítések megszerzésére. Törekszünk arra, hogy korszer , jól hasznosítható ismereteket nyújtó, biztonságos, kiszámítható, hagyományos értékek alapján nevel intézmény legyünk, amely vonzó a diákok számára és maradéktalanul megfelel a gyakorló iskolai elvárásoknak. Eredményes munkánk elengedhetetlen feltétele, hogy elégedett, anyagilag megbecsült dolgozó képezzék tevékenységünk szilárd bázisát. Céljainkat a következ képpen valósíthatjuk meg: •
biztosítjuk dolgozóink továbbtanulását és szakmai fejl dését
•
pozitív példákat állítunk tanulóink elé, hogy emeljük általános neveltségi szintjüket
•
munkánk során azonos nevelési elveket alkalmazunk
•
megbecsüljük tanulóink, kollégáink szakmai sikereit
•
nemzetközi kapcsolatokat létesítünk, szakmai gyakorlatok, tapasztalatcserék, nyelvgyakorlás céljából
•
a kollégiumi elhelyezés körülményeit javítjuk
•
fejlesztjük tanulóink tanuláskultúráját
•
figyelemmel kísérjük végzett diákjaink visszajelzéseit
Mindezekre garanciát jelentenek az alábbiak: •
tantestületünk magasan és sokoldalúan képzett
•
munkájukat lelkiismeretesen végz és elhivatott dolgozók
•
nyugodt munkahelyi légkör
•
az intézmény munkaközösségeiben folyó magas színvonalú fejleszt tevékenység
•
jó kapcsolat partnereinkkel
•
a fenntartóval kialakított korrekt együttm ködés
•
a technikai, tárgyi feltételek folyamatos javulása
2.2. Az intézmény nevelési-oktatási céljai •
Nevelési cél: • Végzett fiataljaink jó állampolgárokká váljanak, szeressék hazájukat, legyenek jellemes, szilárd erkölcs emberek, családi és közösségi életükben törekedjenek a harmonikus viszonyok kialakítására, becsüljék környezetüket, a természetet, legyenek érzékenyek a szépre, éljenek egészséges életet, a magyarság gondjainak megoldását kapcsolják össze az európai és világfejl déssel. • Fejleszteni kell a tanulók személyiségét, adottságaik, képességeik kibontakozását, az önm vel dési igényt. Az iskolai és kollégiumi osztályok, csoportok szervez djenek igényes közösséggé.
•
A közismereti oktatás f céljai: • - az érettségizett embert l elvárható m veltség kialakítása, feleljenek meg tanulóink az érettségi vizsga követelményeinek; • - továbbtanulásra való felkészítés - els sorban szakirányú illetve természettudományos alapozást kívánó területeken; • - hatékony idegen nyelvi képzés; • - a nevelési célok megvalósításának segítése.
•
A szakmai oktatás f céljai: • Az erdész technikus képzés célja olyan általános, ökológiai, m szaki, gazdasági ismeretekkel rendelkez szakemberek képzése, akik képesek az erd gazdálkodás termelési, üzemeltetési folyamataiban az el készítési, lebonyolítási, kutatási, fejlesztési munkák mérnöki felkészültséget nem igényl részfeladatainak önálló ellátására, középszint vezet i, valamint magasabb szakmai igény fizikai munkakörök betöltésére. A képzésben különösen nagy gondot kell fordítani a személyiségfejlesztésre. Olyan erkölcsi alapokat kell adni, amely az erdész technikust képessé teszi a nagy erd vagyon megbízható kezelésére, ökológiai értékének tartós meg rzésére. Célja továbbá az erdész technikus szakképzésnek, hogy alapokat adjon a szakirányú továbbtanuláshoz. • A fafeldolgozó technikus képzés célja olyan sokoldalú szakemberek képzése, akik alkalmasak faipari tevékenységet folytató üzemeknél, vállalatoknál és vállalkozásban középfokú végzettséget igényl munkakörök önálló ellátására, akiknek szakmai tudása alapot ad a szakirányú továbbképzéshez és továbbtanuláshoz. A képzésnek az általános képzéssel együtt ki kell alakítani a tanulók erkölcsét, helyes közösségi magatartását, ízlését, demokratikus szemléletét és gyakorlati igényét. • A környezetvédelmi (természetvédelmi) technikus szakmai képzés célja olyan általánosan m velt, korszer szakmai elméleti és gyakorlati felkészültség szakemberek képzése, akik képesek ellátni a természetvédelmi technikus szakképesítés munkaterületének megfelel munkaterületeket, foglalkozásokat, ennek megfelel en a Nemzeti Parkok, Természetvédelmi Igazgatóságok, Önkormányzatok és természetvédelmi szervezetek, valamint a mez gazdasági és erd gazdasági üzemek, egységek és szervezetek természetvédelmi és tájvédelmi feladatainak középszint ellátására egyaránt alkalmas szakemberek képzése a cél. Fontos, hogy a természetvédelmi technikus a munkaterületek környezetvédelmi és természetvédelmi szakfeladatait önállóan tudja elvégezni, s képes legyen kisebb munkacsoportok szakmai munkájának irányítására is. A természetvédelmi technikus alkalmas az üzemeltetés, vagy m ködés során felmerül m szaki-szakigazgatási feladatok ellátására, s képes a mez gazdasági és er-
d gazdasági kezelésben lév természetvédelmi területek környezet- és természetvédelmi tevékenységének racionalizálására. • A vadgazdálkodási technikusképzés célja, hogy a gazdasági ágazat számára olyan, középfokú végzettséggel rendelkez gyakorlati szakemberek képzése, akik a vonatkozó jogszabályban meghatározott alap és kiegészít tevékenységek ellátására alkalmasak. • Továbbá ökológiai, biológiai, m szaki tudással rendelkez szakemberek képzése, akik képesek az ágazati területen termelési, üzemeltetési folyamatok el készítésére, szervezésére, levezetésére, kutatási, fejlesztési munkában fels fokú képzettséget nem igényl részfeladatok elvégzésére, valamint alkalmasak középszint vezet i, magasabb igény fizikai munkakörök betöltésére, önálló vállalkozói tevékenység beindítására és m ködtetésére. • Az iskolarendszeren kívül oktatott szakmák képzési célja a térségi (Észak- és Nyugat-Dunántúl) szakemberellátás biztosítása, illetve fakultatív lehet ség biztosítása a technikus képzésben résztvev tanulók számára, hogy további rokon szakterületekkel b vítsék tudásukat, elmélyítsék gyakorlati ismereteiket, és a megszerezhet további szakmákkal segítsük ket az elhelyezkedésben.
2.3. Nevelési terv, nevelési feladatok, eljárások •
Egy demokratikus társadalom igényesen él és dolgozó, jó állampolgáraivá váljanak fiataljaink, ennek érdekében: • az állampolgár jogait és kötelességeit tudatosítani kell; • a demokratikus intézmények m ködésér l már az iskolai életben szerezzenek tapasztalatokat. (Az osztály- illetve az iskolai közösség önszervez dését segíteni kell, a gyakorlatban érvényesíteni kell a véleménynyilvánítási, egyetértési illetve döntési jogot.)
•
A testi és lelki egészség elérésére való nevelés lehet ségei: • egészséges napirend, életrend és életmód kialakításában az iskola, a kollégium segítse a tanulókat; a szül i házat nyerje meg az iskolai követelmények támogatójának; • váljanak szokássá a személyi és környezethigiénia és munkavédelem alapvet szabályai (közölni kell a követelményeket, meggy zéssel el kell érni, hogy nem csak a tanár szeme el tt érvényesüljenek a szabályok); • törekedjenek szervezetük rendszeres edzésére, a testnevelés váljon életre szóló igényükké, az osztályf nök, a kollégiumi nevel , a testnevel tanár és a szül k egyeztetett intézkedései, lépései alapján kell megoldást találni. A lehet ségek intézményi b vítésére törekednünk kell (pl. az uszodabérletek biztosítása, az osztálybajnokságok rendszere ezt az igényt mutatja)
•
A hazaszeretetre, a nemzeti kultúra megbecsülésére való nevelés alapjai: • a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése (az ismeretek átadása, az érzelmi tényez k er sítése jelent s részben szaktárgyi feladat (pl. történelem, irodalom), az osztályf nöki órákon az ismereteket tovább gyarapítjuk, a kedvez érzelmi hozzáállást alakítjuk; az iskolai és osztályszervezésben megvalósuló kirándulások, tanulmányutak nevelési lehet ségeit kihasználjuk); • a hagyományok feltárására, ápolására való nevelés (a nemzeti, szakmai, helyi hagyományokat ismertetjük, illetve közösen megéljük).
•
Az európai tudat kialakítása, az emberiség közös gondjai, felel ssége iránti érzé-
kenység megnyilvánulásai: • alakuljon ki pozitív viszony a közös európai értékekhez; • legyenek érzékenyek a globális problémák lényege, okai és a megoldási lehet ségek keresése iránt. (Minden tantárgy a maga lehet ségei szerint felvállalja az ismeretátadó, problémaközl és megbeszél szerepet.) •
A környezeti nevelés hangsúlyos feladatunk, mert: • az iskola szakjellege különös érzékenység kialakítását kívánja; tanulóink kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek meg rzésébe, gyarapításába, aktív környezetvéd kké váljanak (az osztályf nök és a szaktárgyak közös feladata a nevelés); • életmódjukban a természet tisztelete váljon meghatározóvá (az iskola egészének szemlélete ezt sugározza).
•
A kommunikációs és viselkedési kultúrára való nevelés révén: • tudatosítjuk, hogy megfelel kommunikációs képességek nélkül az egyén szocializációja elképzelhetetlen, a megfelel készségek, jártasságok kialakulását szolgálja a tanulói aktivitásnak teret enged óravezetés, az iskolai rendezvények, szakkörök, stb.; • a társadalmi, a közösségi és a családi problémák kulturált rendezése a kívánatos (az iskolai konfliktusok kulturált kezelését, megoldását a gyakorlatban tanítsuk meg a gyerekeknek); • a társadalomban kialakult illemet ismerjék meg tanulóink. (A közlés kevés, állandó gyakoroltatásra van szükség, ez a teljes tantestület feladata.)
•
Az erkölcsi nevelés: • váljon tudatossá és er södjön meg az ember tisztelete, az egyenl ség alapelve, a személyes szabadság kölcsönös biztosítása és a tolerancia; • váljon tudatossá, hogy a család a társadalom alapegysége; • az osztály-, az iskolai-, a lakóhelyi közösség, a társadalom elvárásainak rögzítése, pozitív erkölcsi érzelmek kialakítása; • munkára nevelés, a tanuláshoz való viszony kívánatos irányú alakítása; • a tantestületi egyetértésen alapuló erkölcsi normákat, fogalmakat rendszerezett formában ismertetni kell; • a normakövet magatartás megbecsülésével pozitív erkölcsi érzelmeket kell kialakítani a tanulókban. (Az erkölcsi nevelés az osztályf nöki munkaközösség több tanévre készített terve alapján történjen.)
•
A pályaorientáció, az oktatott technikusi szakmák megbecsülésére való nevelés során: • a dönt többséget szakirányú munkára illetve továbbtanulásra készítjük fel; • az érdekl dés más irányba való fordulása esetén segítjük a helyes döntés kialakítását. (Az egyénre szabott segítség a legfontosabb, az osztályf nök, a kollégiumi nevel , az adott gyerekkel jó kapcsolatban lév szaktanár helyzet- és lehet ség elemzése, megbeszélés szül vel és gyerekkel a szokásos módszerünk.)
•
Az esztétikai nevelés: • a természeti környezettel kapcsolatos esztétikai élmények kialakítása; • a társadalmi, közösségi életben meglév esztétikum felismertetése;
•
a m vészetekkel kapcsolatos élmények, a m vészi szépség értékelésére való nevelés, intenzív esztétikai élmények kialakulásának segítése. • (Tantárgytól függ mértékben és jelleggel minden szaktanár és minden osztályf nök és kollégiumi nevel feladata az esztétikai nevelés.) A személyiségfejlesztés része a teljes nevelési rendszernek, az el bbiekben a közösségi elvárás oldaláról adtuk meg a teend ket, az egyén szocializációja szempontjából ezek nagyon fontosak, de a személyiség fejlesztése ennél többet kíván, az egyénnek kell megélnie az élettörténéseket, a helytállásra való felkészítés, az önmegvalósítás segítése is fontos. További nevelési területek és feladatok: •
Az értelem kim velése: • a tanulási motívumok fejlesztése (megismerési, felfedezési vágy, alkotásvágy fejlesztése, a tanulási teljesítményvágy optimalizálása, a tanulási életprogram fejl désének segítése); • a kognitív képességek fejlesztése (kognitív rutinok, megismerés, kognitív kommunikáció, gondolkodás, tanulás). • Az értelmi fejlesztés a teljes tantestület feladata, a szaktárgytól is függnek a konkrét teend k.
•
Segít életmódra nevelés • az egyéni szociális értékrend fejlesztése (szociális hajlamok, attit dök megfelel irányú fejlesztése; • a szociális képességrendszer fejlesztése (szociális kommunikáció és érdekérvényesítés fejlesztése. • A személyre szabott nevelést végz osztályf nök feladata els sorban a nevelési lépések megtervezése.
A nevelési célok eléréséhez szükséges feladatokat, eszközöket, eljárásokat az éves pedagógiai tervezés során konkretizáljuk az iskolai, osztályf nöki munkaközösségi munkatervekben és az osztályf nöki tanmenetekben. Az oktatási célkit zések teljesítéséhez szükséges f bb teend ket, eljárásokat az iskola éves munkaterve tartalmazza, a szakmai munkaközösségek - a területüknek megfelel en - szabják meg a konkrét feladatokat. Az egyes tanórák tartalmára, módszertani felépítésére vonatkozóan a tanárképz egyetemek által elfogadott pedagógiai szakirodalmat tarjuk irányadónak. Az órák tartalma a helyi tantervvel összhangban kell, hogy legyen, a módszertani felépítésben a tanári szabadság érvényesül.
2.3.1. Közösségfejlesztés Az osztályf nöknek és kollégiumi nevel nek kulcsszerepe van az osztály közösségi életének fejlesztésében. A 9. évfolyamra felvett tanulókat különböz tanügyi, szakmai és tanulmányi eredményre vonatkozó szempontok alapján soroljuk be egy-egy adott osztályba. A csoportlélektan szabályait nem alkalmazhatjuk, egy elbeszélgetés alapján a gyerekeket nem ismerhetjük meg, mindössze a felvételi döntést segít néhány tényez t rögzítünk. A tanév elején a tanulók maguk is keresik helyüket az új viszonyok között, a közösség kialakulásában óriási az osztályf nök és kollégiumi nevel felel ssége. Els lépésként az iskola alapvet viselkedési elvárásait kell tisztázni. (Ismertetni és értelmezni kell a házirendet.) Az iskola nevelési koncepcióját, a hagyományos értékek tiszteletének szerepét, a f nevelési célkit zéseket el kell mondani a tanulóknak. A viszonylag egyszer , de éppen ezért igen fontos alapkövetelmények betartására kell el ször nevelni a tanulókat. (Pl. pontosság, fegyelmezettség, egymás tiszteletének elemi foka, a durvaság kerülése, köszönés, stb.) El kell érni, hogy a pozitív beállítottságú tanulók segítsék az osztályf -
nököt, a kollégiumi nevel t a követelmények érvényesítésében. (Pl. vállalják egy durva megnyilvánulás elítélését, a körülmények feltárását.) A beszélgetések, viták közben az osztályf nök alkosson képet az osztály bels struktúrájáról, alakítsa ennek megfelel en a nevelési feladatait. Az osztály hangadóit - lehet ség szerint - meg kell nyerni a legfontosabb követelmények elfogadására és támogatására. Az osztályvezet ség választásánál segíteni kell az osztályt, hogy ne tehetetlen vagy visszahúzó er t jelentsen a legitimált csoport. Az egyes funkciókhoz tartozó feladatok ellátására fel kell készíteni a gyerekeket. Az osztályf nöki órákon a fejl dést lehet vé tev szinte hangnem párosuljon a határozott követelménytámasztással. Az osztályban spontán módon kialakuló csoportok esetében a hangadókat megfelel en befolyásolni kell. Az els középiskolai osztály elvégzése során el kell érni, hogy a tanulók az iskola f bb értékeit magukénak tekintsék, egyéni és közösségi érdekeiket egyeztessék. Az értelmi és érzelmi azonosulást, az osztály el tt álló feladatok megoldásában való részvételt fokozottan várjuk el a fels bb évfolyamokon. Az osztályf nök, kollégiumi nevel szorgalmazza, hogy a tanulók vegyenek részt egymás gondjainak megoldásában, segítsenek tanulmányi, viselkedési, egyéni problémáik megfelel kezelésében. A végz k váljanak olyan közösséggé, hogy tagjaik összetartozása életre szólóan megmaradjon. Az osztályban tanító tanárok támogassák az osztályf nök közösségformáló tevékenységét. A Diákönkormányzatot az intézményvezetés támogassa a jogosultságának megfelel m ködésben, az iskola és kollégium diákközösségének irányításában. Tekintse partnernek az iskolai és kollégiumi élet gondjainak megoldásában.
2.3.2. Tehetséggondozás, felzárkóztatás, a beilleszkedés segítése, és a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása A tehetséggondozás alapfeltétele: a differenciált tanórai foglalkoztatás. A tananyag átadásának az alapismeretek rögzítésén kívül az átlag feletti adottságúak fejlesztését is szolgálnia kell. Indokolt esetben az osztálykeretek közötti tanítástól eltér formában, csoportos oktatás szervezésével tesszük lehet vé a továbbtanulásra és a versenyekre való felkészülést. A dolog természetéb l adódóan ez egyben az adott tantárgyból szerényebb képesség ek csoporttá való alakítását eredményezi, így a tanulási nehézségek enyhítését is szolgálja. A kötelez tanulási id n túl igénybevehet iskolai szolgáltatások: •
konzultáció a tanulási problémákról;
•
kötetlen tárgyú konzultáció tanárral;
•
konzultáció szakdolgozat készítéséhez;
•
felkészítés tanulmányi versenyre;
•
felkészítés iskolai szakköri napra;
•
felkészítés egyéb, tanulóknak hirdetett versenyekre;
•
szakkör, önképz kör, diákkör;
•
egyéni, öntevékeny könyvtárhasználat;
•
egyéni, öntevékeny számítógép-használat;
•
egyéni, öntevékeny fonotéka használat;
•
egyéni, öntevékeny edz terem használat;
•
egyéni, öntevékeny sportpálya használat;
•
speciális tanfolyamok (pl. számítógép-kezel i, ECDL, erdészeti és faipari szakképzést
szolgálók). A fenti szolgáltatások általában térítésmentesek, a speciális tanfolyamok önköltségesek. A szolgáltatások igénybevételére a jelentkezés alanyi jogon történik, objektív körülmények (pl. terem befogadóképessége) a résztvev k számát korlátozhatják. A részvétel feltétele: a használat rendjének betartása. (A könyvtár, a számítógépterem, a sportpálya stb. tartós használata a speciális tulajdonságokkal összefügg szabályozást indokol.) A tanulási nehézségekkel küzd tanulók felzárkóztatás, korrepetálás és osztályf nöki, kollégiumi segítség révén javíthatnak helyzetükön. A tanulás segítésének folyamatszabályozását kidolgoztuk, különösen a 9. évfolyam tanulóinak kívánunk sok segítséget adni. Kritikus esetben a családdal való közvetlen kontaktusra is szükség van. Jó osztályközösség esetén a bels segítségnyújtás hatékony formái alkalmazhatók. Etnikai, nemzetiségi kisebbséghez tartozó tanulók igen kis számban tanulnak iskolánkban, így egyénre szabott problémamegoldás szükséges. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzd tanulók segítése ugyancsak egyénenként elbírálandó feladat. Legf képp az osztályf nök és a kollégiumi nevel kompetenciája, amelybe be kell vonni az osztálytársak és szobatársak megért , türelmes segítségét. Súlyosabb esetekben szükséges a szül kkel, az iskolaorvossal esetleg küls szakért vel való együttm ködés.
2.3.3. Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefügg pedagógiai tevékenység Tanulóink dönt többsége kollégista, távol a családtól. A megfelel irányú fejl dés irányításában különösen nagy a felel ssége az osztályf nöknek és a csoportvezet kollégiumi nevel nek. Fel kell tárniuk a rejtett problémákat. Ismerniük kell a küls szervekt l (pl. lakóhely szerinti önkormányzatoktól, rend rségt l) érkez jelzéseket. Az iskola ifjúságvédelmi felel sével egyeztetve a gondok mérséklésére, a jellemfejl dés megfelel irányba terelésére, a hátrányos helyzetb l való kikerülés útjának az érdekelt tanulókkal való megbeszélésére törekedjenek. A rend rséggel, a gyámügyi hatósággal a kapcsolatot az iskola igazgatója és az ifjúságvédelmi felel s tartja. Tapasztalataink szerint erre ritkán van igény, illetve szükség. Az ifjúságvédelmi tevékenységben - pl. személyre szóló nevelési feladat vagy ellen rz munka esetén - a nevel testület minden érdekelt illetve megbízott tagja részt vesz. Az iskolaorvossal az ifjúságvédelmi felel s rendszeres kapcsolatot tart. (Esetleges drogproblémák felderítése, életmódbeli gondok jelzése, kölcsönös tájékoztatás. Kábítószer fogyasztás gyanúja esetén a rend rség bevonása is szükségessé válik. Az ifjúságvédelmi felel s kezdeményezhet szakorvosi kezelést, pszichológiai ellátást.)
2.3.4. A szociális hátrányok enyhítése Az anyagi vonatkozású problémák felismerése esetén a tanuló lakhelye szerinti önkormányzat szociális véd hálójának igénybevételét javasoljuk, saját eszközeink nincsenek. A kulturális jelleg gondokat egyénre szabott nevelési intézkedésekkel csökkentjük. Szociális szolgáltatások •
a kollégisták kollégiumunkban teljes ellátást kapnak, a többi tanuló kedvezményes étkezést igényelhet (externátusi illetve menzai ellátás);
•
a tanulók rendszeres iskolaorvosi sz r vizsgálaton vesznek részt.
Az étkezésért a fenntartó rendelete szerinti térítési díjat kell fizetni.
2.3.5. A nevelés ellen rzési, mérési, értékelési és min ségbiztosítási rendszere Az intézmény min ségirányítási programja tartalmazza. A nevelési terv megvalósítása része az intézmény oktató-nevel munkájának. Az iskola m ködésének egészét javítja a COMENIUS 2000 Közoktatási Min ségfejlesztési Program II. modelljének kiépítése. A projekt dönt részét megvalósítottuk, elsajátítottuk a partnerközpontú m ködést, elkészítettük az intézményi folyamattérképet, a folyamatok nagyobb részének a szabályozása elkészült, ezeknél a próbam ködés következik, közben a még hiányzó eljárási rendek is elkészülnek. A felmerült problémákat a folyamatos fejlesztésre vonatkozó eszközökkel kezeljük. Az intézmény teljes dolgozói köre a szervezetfejlesztési terveknek megfelel en készül fel a feladatok ellátására. A tervezést, végrehajtást, a mérést, értékelést és a fejlesztést a modellben megadott követelményeknek megfelel en végezzük. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevel -oktató munkát segít eszközök és felszerelések jegyzéke a közismereti tárgyak és a kollégium vonatkozásában megegyezik a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. sz. mellékletéb l az intézményre vonatkozó el írásokkal. A szakmai tárgyak vonatkozásában a szaktárca által jóváhagyott el írások a mérvadóak. 2008-ig érvényes eszközfejlesztési tervet készítettünk.
2.3.6. A szül , tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttm ködésének formái, fejlesztési lehet ségek A szül k és a pedagógusok együttm ködésének szervezett formái: a szül i értekezletek és a fogadóórák. Szül i vagy tanári kérésre foglalkozunk az egyedi gondokkal. Személyesen, telefonon és levélben kommunikálnak az érintett felek. A szül k az iskolavezetés tagjaival tárgyalhatják meg a súlyosabb problémákat. (A panaszkezelési eljárást részletesen szabályoztuk.) A tanulók egyéni problémáikkal az osztályf nökhöz fordulhatnak, az osztály egy csoportját érint kérdésben az osztályvezet ség eljárása a kívánatos. A tanulók nagyobb csoportját érint kérdésekben a Diákönkormányzat az igazgatóhoz fordulhat. A tanulók - különösen az iskolai diákönkormányzat - tájékoztatásáról rendszeresen gondoskodik az iskolavezetés. Az intézményi SZMSZ részletesen szabályozza: •
az oktatásban résztvev tanárok és a nevel tanárok együttm ködését;
•
az egy osztállyal foglalkozó pedagógusok együttm ködését. (2.1.1 Kapcsolattartás)
2.4. Egészségnevelési és környezeti nevelési program 2.4.1. Egészségnevelés és egészségfejlesztés •
Bevezetés
Napjainkban egyetértés van abban, hogy az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jóllét állapota. A WHO-nak (Egészségügyi Világszervezet) ez az 1948-as alkotmányában megfogalmazott meghatározás helyes kiindulópont, de mindenképpen hangsúlyoznunk kell, hogy az egészség nem passzív állapot, hanem folyamat. Az egészség kiteljesedésére az alábbi négy feltétel teljesülése adja a legnagyobb esélyt: ha az egyén társadalmilag integrálódik (családhoz, iskolai, munkahelyi és más közösségekhez tartozik), ha a változó terheléshez alkalmazkodni tud, ha individuális önállóságát meg rzi, és végül, ha megteremti az összhangot a biogenetikai, a fizikai, a lelki és a társadalmi lehet ségei közt. Az egészség fontos esz-
köz életcéljaink megvalósítása során. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi, közösségi és egyéni er forrásokat, valamint a testi-lelki képességeket hangsúlyozza. Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gy jt fogalma, tehát magába foglalja a korszer egészségnevelés, az els dleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejleszt szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit. Az egészségfejlesztés f feladata egy általánosan érvényes egészségfejleszt politika kifejlesztése, egészségfejleszt környezet megteremtése, az egészségfejleszt közösségi tevékenység, az egyéni képességek fejlesztése, és szemléletváltoztatás az egészségügyi szolgáltatásokban. A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehet ségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket b víti az egyén és a környezetében él k egészségének el mozdítása érdekében. A korszer egészségnevelés egészség és cselekvésorientált tevékenység. •
Jogszabályi háttér • a 2003. évi LXI tv-nyel módosított 1993. évi LXXIX. tv. a Közoktatásról 48. § (3) bek. • a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésér l és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII.17.) Korm. Rendelet • a 96/2000. (XII. 11.) országgy lési határozattal kiadott „ Nemzeti Stratégia a kábítószer-fogyasztás visszaszorítása” • a1036/2003. (IV. 12.) Korm. határozat a 96/2000. Ogy. hat. rövid és középtávú céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról
•
Az egészségnevelési, egészségfejlesztési program készítés okai: • civilizációs betegségek el térbe kerülése (keringési, daganatos, légz szervi, emészt rendszeri betegségek, a stressz) • er szakos események (baleset, öngyilkosság) • dohányzás, alkohol és a drog terjedése, fiatalabb korban kezd d rászokás • felel tlen párkapcsolatok • fizikai er nlét, állóképesség hiánya • túlsúly • allergia, asztma
•
Az intézményi program • Az intézményi egészségfejlesztés az intézmény egész életébe, mindennapjaiba beépül tevékenység, amely egyaránt irányul a pedagógusok és tanulók egészség ismereteinek b vítésére, korszer sítésére, a fizikai és pszichoszociális környezet egészségtámogató jellegének er sítésére, az oktatói-nevel i tevékenységben a személyközpontú megközelítésre a tanulók személyiségfejlesztése érdekében. Ennek a feladatnak az egyes lehetséges elemeit mutatjuk be a következ kben. • Az iskola vezetésének az a feladata, hogy - kell en alapos és körültekint tájékozódás után, feladatait meghatározva - megbízza a munka irányításával az egészségfejlesztésben képzett egészségtan-tanár, egészségfejleszt , egészségfejleszt mentálhigiénikus, népegészségügyi szakember, mentálhigiénikus, szupervizor, véd n - szakembert, illetve az egészségfejlesztési feladatok megszervezéséhez többletszakértelemmel rendelkez kollégát. Mivel az el z években számos szakmai szervezet, valamint egyes minisztériumok - is szerveztek olyan továbbképzéseket, ame-
lyek egyfajta tájékozottsághoz segíthették hozzá a résztvev ket, javasoljuk, hogy a kiválasztás során erre figyelemmel járjanak el az intézmények. •
Az intézmény feladatai: • Egészségfejleszt team létrehozása: • igazgató • igazgató helyettes • kollégiumvezet • of-i munkaközösség vezet • társadalomtudományi munkaközösség vezet • természettudományi munkaközösség vezet • idegennyelvi munkaközösség vezet • kollégiumi nevel tanári munkaközösség vezet • drogkoordinátor • testnevel tanárok képvisel je • ifjúságvédelmi felel s • véd n • iskolaorvos • A segít kapcsolatok feltérképezése • szül k • iskolaszék, szül i munkaközösség • iskolaorvos, iskola véd n • gyermekjóléti szolgálatok • ÁNTSZ, Eü. intézmények • rendvédelmi szervezetek • KEF (kábítószerügyi egyeztet fórum)
•
Tájékozódás az érintettek körében • Diákok - közvetett és közvetlen információszerzés • közvetett: vizsgálatok, felmérések, faliújság, véleményláda, témafeldolgozás, esetmegbeszélések • közvetlen: diákok konkrét felvetéseinek megismerése • Szül i • vélemények megismerése (nyílt nap, fogadóórák, szül i értekezletek, témaorientált szül i értekezletek) • közvetlen: diákok konkrét felvetése – BIZALOM • Intézményi alkalmazottak, pedagógusok • véleményvizsgálat beszélgetéssel, kérd íves felméréssel • Attit d vizsgálat • legmegfelel bb módja az anonim és önkéntes kérd ív; célja, kortárscsoportról alkotott vélemények megismerése
•
Az egészségnevelés intézményi területei • önmagunk és egészségi állapotunk ismerete
• egészséges testtartás és a mozgás fontossága • az étkezés egészséget befolyásoló szerepe • betegségek kialakulása, gyógyulás • barátság, párkapcsolatok, szexualitás, egészség • id vel való gazdálkodás • rizikóvállalás és határai • tanulás és tanulási technikák • szenvedélybetegségek • természethez való viszony A témákat ezen felsorolt elemekhez lehet és kell igazítani. •
A megvalósítás területei • Intézményi programok • mindennapi testmozgás • egészséges táplálkozás (iskolai büfé) • dohányzás, alkohol, drog megel zés • fogyatékkal él k integrációja • iskolán belüli bántalmazás megel zése • szexuális nevelés • Tanórai foglalkozások • szaktárgyi órák témafeldolgozása • Tanórán kívüli foglalkozások • délutáni szabadid s foglalkozások • egészségnap • kirándulások, tanulmányi utak, erdei iskolai prog. • Tájékoztató fórumok • szül i értekezlet (iskolai, osztály szint ) • szakmai tanácskozás • tréning • Iskolán kívüli rendezvények • kortárssegít képzés (tanuló – tanuló) • kapcsolódás más szervezetek programjaihoz
•
A megvalósítás módszerei: • az egészségfejlesztés szemléletének széleskör elsajátítása – küls szakember öszszevonása – felel s: osztályf nöki munkaközösség vezet je, kollégiumi nevel tanárok munkaközösség vezet je • az iskolai és kollégiumi környezet szebbé tétele (Iskolazöldesítés – lásd Bezöldült pedellus c. kiadvány) – környezeti nevelésért felel s tanár • testmozgások általános szervezése – testnevel tanár • mindennapos testedzési program létrehozása – testnevel tanár és kollégiumi nevel k • tantárgyak áttekintése és az egészségfejlesztés beépítése – munkaközösség vezet k
• •
Mentálhigiénés Alapprogramban való részvétel (Redela Anna) indikátorok meghatározása – min ségügyi vezet
2.4.2. Környezeti nevelési program Az iskolai környezeti nevelés törvényi háttere és helyi szabályozása • Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 48.§ (3) bekezdés • Alkotmány 18.§ és 70.§ • 1995. Évi LIII. Környezetvédelmi törvény 54.§ 1. Cikkelye • közoktatási törvény 2003. Évi LXI. Évi módosítása 75.§ • Országgy lési határozat a Nemzeti Környezetvédelmi Program elfogadásáról (132/2003. XII.11.)Nemzeti Alaptantervr l kiadott 243/2003. sz. kormányrendelet • Iskolai pedagógiai program • Helyi tantárgyi tantervek, tanmenetek • Min ségfejlesztési kézikönyv
2.4.2.1. Helyzetelemzés, helyzetkép •
Az intézmény
Az Erdészeti Technikum 1950. október 1-jét l m ködik Sopronban, állami szakképzési intézményként alapították. Az iskola jogel djében, 1885-ben Temesvár-Vadászerd n kezd dött a magyar középfokú erdészképzés. Az iskolánkban négy szakma elsajátítására van lehet ség: erdésztechnikus szak, fafeldolgozó technikus szak, vadgazdálkodási technikus, környezetvédelmi technikus szak. Mind a három szoros összefüggésben van a környezetvédelemmel, ezért iskolánkban a környezeti nevelés mindig nagy hangsúlyt kapott. Intézményünk szerves része a kollégium, a nevelési és oktatási alapelvek azonosak az iskoláéval. •
Az intézmény helye és épületei
Az iskola, a kollégium és a faipari tanm hely épülete Sopron belvárosi részén található. A várost minden oldalról páratlan természeti értékek veszik körül. Közéjük sorolhatjuk az iskolánk kezelésébe tartozó tanerd t is! Ezek megismerése, az országos viszonylatban is páratlan lehet ségek minél hatékonyabb kihasználása fontos szerepet tölt be iskolánk képzési és környezeti nevelési programjában. Az iskola és a kollégium épülete több mint 100 éves. A mai kor elvárásainak; energiatakarékosság, használhatóság, kényelem szempontjából is csak folyamatos felújítással és modernizációval fog megfelelni. Az öreg épületek fenntartása, korszer sítése folyamatosan nagyon komoly tehertételt jelent az iskola költségvetésében. A közelmúltban megvalósult felújítások: A kollégiumban f téskorszer sítés, bútorok cseréje a hálószobákban (folyamatosan zajlik), vizesblokkok felújítása, festés, portásfülke. Iskolában: vizesblokkok felújítása, kultúrált mellékhelyiség kialakítása leánytanulók számára. Az automatikus vízöblítés szép példája annak, hogy a fenntartás és környezettudatosság érdekei egybeesnek. Kerékpártároló létesítése az udvaron, asztalok cseréje a biológia szaktanteremben. A közeljöv ben tervezett munkálatok: ablakok cseréje, tet tér beépítés, pincehelyiségek kialakítása, a bútorzat, berendezési tárgyak még sok helyen cserére szorulnak, mind a kollégiumi szobákban, mind az osztálytermekben. Az iskolaépület két udvarral rendelkezik. A kövezett udvar kerékpár és lom tárolására szolgál, ennek rendbetétele a közeli jöv sürget feladata. A várfal fel li udvar füves, de újabban
gyakorlatilag használaton kívül került. Az udvarok aktív használata, bútorzattal, növényzettel való ellátása sokat emelne az iskola hangulatán. A kollégium udvara a gépjárm vek parkolását és a sportolás céljait szolgálja, rendezettebbé tételéhez komolyabb források lennének szükségesek, mint az iskolai udvarok esetén. Az udvar szerepér l a távolabbi jöv ben még nem született egyértelm döntés, de áthidaló megoldásokat fontos lenne megvalósítani, akár a diákok bevonásával és segítségével. Az iskola és kollégium díszítésén, az épületek barátságosabbá tételén sok tennivaló akad, virágok, tablók elhelyezésébe a diákokat bevonva lehetne a közvetlen környezet tudatos alakításának igényét kialakítani, továbbadni. Lehet ségként megfontolandó az osztályonkénti saját terem, ahol a díszítés, állagmeg rzés munkálataiból az adott osztály is kiveszi a részét. •
Az intézmény m ködése
Az intézmény a tantestület jelent s része érdekl dik, vagy foglalkozik környezeti nevelési kérdésekkel a tanórákon és azokon kívül. Az agrárképzés, a faipar szakmai óráin, természettudományos órákon ez eddig is szerves részét képezte a tantervnek, a pedagógiai program korábban is a nevelés fontos területeként határozta meg a környezeti nevelést. Iskolánk két tanára is évek ót a tart tanártovábbképz tanfolyamot környezetvédelem és környezeti nevelés témában, ezeken e tanfolyamokon több kolléga is részt vett. A környezeti nevelési témájú programok, akciók természetes részét képezték eddig is az iskola életének, de szükség van az összehangolt irányítás, egységes szemlélet kialakítására. A környezeti nevelés az a területe az iskolai életnek, ahol csak nagyon fokozatosan és lépésenként haladhatunk el re. A további munkában is szükség van az iskolavezetés, a tapasztaltabb és a fiatal kollégák együttm ködésére. A lehet ségek szerint minél több területen be kell vonni a diákság és a szül k kezdeményezéseit. Iskolánk gyakorlóiskola lehet ség van a mérnöktanár-jelöltek bevonására is a környezeti nevelési munkában. Újabb lehet ség a környezetvédelmi (természetvédelmi) technikus képzés szakmai óráinak elindítása a 2006/07 tanévt l kezdve. A tervbe vett nulladik évfolyamon lehetséges lesz a szintentartó természettudományos tárgyak integrált környezeti nevelés és egészséges életmód célkit zéseit el térbe helyez oktatására. Jó példája az energiatakarékosságnak, hogy a napos az óraközi szünet végén lekapcsolja a folyosó villanyokat, becsukja az ablakokat. A felel sség elve, alapján a kisebb rongálásokat, firkálás stb. a tanulóknak kell rendbe hozniuk. A tanárok figyelmének erre is ki kell terjednie, mind az órákon, mind a szünetekben a folyosói ügyelet alkalmával. Hasonló módon igyekszünk meggátolni a szemetelést a folyosókon és a tantermekben. A kollégiumi szobák rendben tartása a tanulók feladata. Fontos a kés bbiekben a tanulók aktívabb bevonása mind a díszítés, mind az állagmeg rzés munkájába. Jó ötletekkel diákcsoportok is segíthetik a termek, szobák berendezését. Az iskolai étkeztetés a kollégium épületében valósul meg, a kollégisták számára napi háromszori étkezésre, nem kollégista diákok, munkatársak számára ebédre van lehet ség. Az étkeztetés önkiszolgáló rendszerben történik, leginkább a célszer ség elvének megfelel terítékkel. Az ebédl berendezése szintén egyszer nek és a célnak megfelel nek mondható. Az ételek helyben készülnek, a lehet ségekhez mérten törekszenek a változatosságra. Az egészséges életmód bizonyos elemei is felbukkannak, de sok lehet ség lenne a szemléletváltozásra ezen a téren is. Az iskola épületében délel tt büfé m ködik. Az egészséges életmód és a környezettudatosság szempontjai még nincsenek az el térben, de itt is lehet ség van a diákok bevonására. Kérd íves vizsgálatunk alapján a diákok szívesen vásárolnának tejtermékeket, valamint kiflit-zsemlét. Nehezebben megoldható probléma a hosszú sorban állás megoldása.
2.4.2.2. •
Környezeti nevelés színterei az iskolában Hagyományos tanórai oktatásszervezésben
A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelel környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. A környezeti nevelés egyes elemei a tantárgyi tantervekbe beépítésre kerültek. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböz interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelent s szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehet ségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszer tanításra lehet ség nyílik. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. •
Nem hagyományos tanórai keretben
Évente két alkalommal ( sszel és tavasszal) az iskola sport- illetve szakköri napot szervez. Az szi sportnapon zöldövezetben mérik össze a tanulók tudásukat és tehetségüket. A sportnap jó alkalom a természetben való eligazodás (bográcsban f zés, szemétszedés, sportvetélked k) elsajátítására. A tavaszi szakköri napon a diákok el adásban mutathatják be valamely tudományos témában szerzett jártasságukat, vagy saját kutatásuk eredményeit, valamint az egyes osztályok különböz vetélked kön mérhetik össze erejüket. Az iskolanapok a környezeti nevelési célok megvalósítása céljából a természettudományos és testnevelés órák órakeretéb l kerülnek megrendezésre. Szakmai kirándulás keretében minden osztály ellátogat egyszer a Fert -Hanság Nemzeti Parkba, meglátogatja a csáfordjánosfai t zikést, megtekinti a FeHoVa kiállítást Budapesten, valamint az Erdészet és Faipar kiállítást Sopronban ezek a programok 9-10. évfolyamban az orientációs– magasabb évfolyamokban szakmai órák órakeretének terhére történnek. Minden évben minden osztály orientációs gyakorlatokon vesz részt, ahol tanulóink erd t telepítenek, facsemetéket gondoznak, vagy más a környezetvédelem szempontjából is hasznos munkákban szereznek tapasztalatot. Az orientációs gyakorlat az iskola és a Tanulmányi Állami Erd gazdaság Együttm ködésében valósul meg. •
Tanórán kívüli programok:
A tanév során minden osztály tanulmányúton tölt egy hetet. A tanulmányutat mind a szakmai, mind a környezeti nevelés szempontjait figyelembe véve kell megszervezni. A tanulmányút els dleges célja a tanulmányi évek során az ország különböz tájegységeinek megismerése, az erdész- faipari- és környezetvéd szakma számára fontos természeti értékek, üzemek, nemzeti parkok megismertetése a tanulókkal. A tanulmányút programjainak lebonyolítása az erdészfaiparos munkaközösség és a szakmai igazgatóhelyettes irányításával történik. A tanulmányút értékelése a tanulmányúti naplók, valamint a tablók és fotókiállítás alapján történik. Amennyiben egyes tanulók anyagi okokból a tanulmányúton nem tudnak részt venni, a tanulmányút ideje alatt orientációs gyakorlaton valósítják meg a tanulmányút környezeti nevelési célkit zéseinek egy részét. Január utolsó hetében az els félév végeztével az iskola sítúrát szervezhet. A tanulók vagy iskolai vagy családi szervezésben síelhetnek. Az iskola, ha erre más lehet ség nincs, az igazgatói szabadnapok keretéb l két tanítás nélküli napot biztosít erre a célra. Diákjaink versenyeken indulnak, ahol a környezet és természetvédelem fontos téma: Kitaibel Pál Biológiaverseny, Irinyi János Kémiaverseny A 9. osztályosok megismertetése Sopronnal és környékével. Osztálykirándulások a Sopron környéki erd kben A 10. évfolyam számára tánciskola Kerékpártúra a Fert tó körül
Diákjaink különböz akciókban vesznek részt: • Békamentési program • Fokozottan védett madarak fészkének rzése • Madárgy r zések • Odúépítés a Soproni-hegységben • Forrásfeltáró program • Városi parkok ápolása, gondozása • Óvodák, iskolák patronálása (udvar zöldesítés, el adások) Diákjaink részt vesznek a néhány helyi környezetvéd szervezet munkájában: Kaán Károly Ökoklub, Castanea Egyesület, Magyar Madártani Egyesület.
2.4.2.3.
Er források számbavétele
A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvev i egymással, valamint küls intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttm ködést alakítsanak ki. A résztvev k és a közöttük kialakuló együttm ködés egyben környezeti nevelési munkánk er forrása is. •
Nem anyagi er források
Intézményen belüli együttm ködés • Iskolavezetés: az iskolavezetés els dleges feladata az iskola m ködésének fenntartása. A tanulmányi és m ködési kereteken belül fontos feladat a környezeti nevelés feladatainak ösztönzése, a programok végrehajtásának ellen rzése és a források megteremtése. • Tanárok: Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaérték legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés ill. oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttm ködését. Azoknak a kollégáknak, akik most kívánnak bekapcsolódni az iskolai környezeti nevelési munkába, a tapasztaltabb kollégák tanácsokat, javaslatokat adnak. A közös munka áttekintése igazgatóhelyettesi feladat, a koordinátori szerepet az iskolai természettudományos munkaközösség vezet je látja el. • Diákok: Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. Ebben kiemelked feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdekl d és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak. • Tanárok és diákok: A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában a szakmai oktatásnak, az iskolanapoknak, valamint a tanulmányútnak. A diákok és tanárok együttm ködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és meg rzésében is. A tanórák környezeti tartalmát a munkaközösségek határozzák meg, a tanórán kívüli környezeti nevelési tevékenységek áttekintése igazgatóhelyettesi feladat lehet. • Tanárok és szül k: Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szül i ház és az iskola harmonikus együttm ködése. Fontos, hogy a szül k meger sítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési
formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, másrészt az egyes környezeti nevelési programjaink anyagi fedezetét – a lehet ségeiket figyelembe véve – a családok maguk is biztosítják. • Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak: Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást (pl.: féloldalas papírlapok használata, kicsinyített és kétoldalas fénymásolás, digitális információáramlás), folyamatosan gy jtsük a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímél , az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Az iskolai szelektív hulladékgy jtés beindításához a takarítók aktív, környezettudatos munkájára is szükségünk van. Intézményen kívüli együttm ködés • Fenntartó: Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttm ködés – az iskola egész életén belül – a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. A Nyugat-Magyarországi Egyetem, szakmailag is hathatós segítséget tud nyújtani az iskolának környezeti nevelési céljaink megvalósításához. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehet legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy a fenntartó a kötelez támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programokat. • Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények: A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböz intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelked en fontosak a múzeumok, a botanikus kert és a nemzeti parkok. A közhasznú munka és szakmai gyakorlatok kapcsán fontos az együttm ködés a TÁEG-gel, erdészettel, csemetekerttel. Az ország egész területén a szakmai szempontból érdekes vidékei, melyeket a tanulmányút keretében keresünk fel. Minden tanulónak minden évben legalább egy környezeti témájú intézménylátogatáson részt kell vennie. Az adott intézménnyel a kapcsolatot a munkaközösségek egy megbízott tanára tartja. • Civil szervezetek: A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat. Tantestületünk több tagja rendszeresen részt vesz el adásaikon, továbbképzéseiken, illetve mi is tartunk el adásokat, továbbképzéseket a civil szervezetek által szervezett programokon. Szükséges, hogy több, az egész tantestületet érint környezeti témájú el adás és foglalkozás legyen a jöv ben. A civil szervezetekkel való iskolai szint kapcsolattartás igazgatóhelyettesi feladat. A szaktanárok egyénileg alakítanak ki kapcsolatot az egyes civil szervezetekkel. • Hivatalos szervek: A hivatalos szervek egyik feladata annak ellen rzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelel en m ködik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában. Iskolai büfé • Diákjaink délel tti étkezésének egyik meghatározó tényez je az iskolai büfé kínálata. Fontos, hogy továbbra is meg rizzük ezt a helyzetet, hogy a büfé nem egy nagyvállalat része, hanem egy, az iskolánkra szabottan m köd önálló egység. Kívánatos, hogy b vüljön az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermék- és gyümölcskínálat. Újra id szer vé vált annak felmérése, hogy az egészséges táplálkozás érdekében mi legyen a büfé kínálata. A tanulók és a tanárok körében ezt az iskolai diákönkormányzat. Az eredmény ismeretében az iskolavezetés megbeszélést folytat a büfé m ködtet jével.
•
Anyagi er források
Saját er források • Orientációs és szakmai alapozó gyakorlatok: Minden osztály minden évben a lehet ségek és az id járás függvényében öt napot gyakorlatok végzésével tölt. A munka megszervezése és az erdészettel való kapcsolattartás a szakmai oktatási vezet feladata. A bevételt az osztály a tanulmányút költségeinek fedezésére fordítja. • Költségvetés: Az iskola az éves közoktatási normatívából tanulónként háromszáz forintot biztosít környezeti nevelési feladatok ellátására. Ennek az összegnek a felét – rászorultsági alapon – belép kre és a városon belüli utazási költségekre lehet fordítani. A tanulók közötti elosztás elvét minden tanév elején a nevel testület határozza meg. Az összeg másik feléb l a környezeti nevelési munkához szükséges kisebb eszköz- és szakkönyvvásárlás, valamint iskolai környezeti témájú versenyek lebonyolítása, jutalmazása lehetséges. A pénzösszeg felhasználásáról minden tanév elején a környezeti nevelési munkacsoport dönt. Az iskolai költségvetésb l minden évben olyan felújításokat kell végezni, amelyek a környezetbarát és kultúrált környezet megteremtését, továbbá a környezetkímél m ködtetést szolgálják. A szakmai kirándulások költségeit, az iskolanapokat, valamint a résztvev k díjazását jutalmazását az iskolai költségvetés fedezi! A tanulmányút költségeit a tanulók fedezik de az iskola fizeti a kísér pedagógusok részét és: esetenként kedvezményes buszbérlési lehet séggel is hozzájárul a tanulmányúthoz. Küls er források • Fenntartó: Mivel a fenntartóval történt egyeztetések után az iskola egyik kiemelt nevelési területe a környezeti nevelés, ezért a fenntartó támogatja az iskolai környezeti nevelési munkát. • Pályázat: A pályázat-megjelenések figyelése igazgatóhelyettesi feladat. Az igazgatóhelyettes tájékoztatja a kollegákat a pályázati lehet ségekr l, és segít a pályázatok elkészítésében. Az elnyert összeget teljes egészében arra a területre kell fordítani, amire a kiírás szólt.
2.4.2.4.
Alapelvek, célok, jöv kép
A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell világítanunk: • a fenntartható fej dés; • a kölcsönös függ ség, ok-okozati összefüggések; • a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései; • alapvet emberi szükségletek; • emberi jogok; • demokrácia; • el vigyázatosság; • biológiai és társadalmi sokféleség; • az ökológiai lábnyom. Tartsuk szem el tt, hogy egy gyereket képezünk minden órán és foglalkozáson, vagyis fontos, hogy a diák fejében egységes rendszer alakuljon ki! Hosszú távú célunk, jöv képünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítvá-
nyaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: • a környezettudatos magatartást és életvitelt; • a személyes felel sségen alapuló környezetkímél , takarékos magatartást és életvitelt; • a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felel s magatartást, annak meg rzésének igényét és akaratát; • a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség rzését; • a rendszerszemléletet; • tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését; • az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezet technikákat, módszereket. dául:
A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban. Ilyenek pél• • • • • • • • • • •
2.4.2.5.
alternatív, problémamegoldó gondolkodás; ökológiai szemlélet, gondolkodásmód; szintetizálás és analizálás; problémaérzékenység, integrált megközelítés; kreativitás; együttm ködés, alkalmazkodás, tolerancia és segít életmód; vitakészség, kritikus véleményalkotás; kommunikáció, média használat; konfliktuskezelés és megoldás; állampolgári részvétel és cselekvés; értékelés és mérlegelés készsége.
Az intézmény környezeti nevelési szemlélete
Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejl dés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttm ködésre alkalmas, felel s magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktuskezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani. Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. Érthet tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk volt és maradt. A kémia, a biológia, a földrajz és a fizika tantárgyak között már megvalósult az együttm ködés. Egyre b vül azonban a kör. Sok kezdeményezés alakult ki a humán területeken is. Tanórán, szakmai órákon, tanulmányúton megismertetjük gyerekeinkkel a természetet, gyakoroltatjuk az egyszer , komplex természetvizsgálatokat. Megtanítjuk ket arra,
hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejl összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvéd vé, a természetet félt , óvó feln ttekké.
2.4.2.6.
Konkrét célok:
•
Hagyományok ápolása • A már meglév hagyományok ápolása és folyamatos kitöltése tartalommal (iskolanapok, fogadalomtétel, h si temet , tánciskola, ballagás,…) • Hagyományok beépítése a tanév programjába • A város nevezetességeinek megismertetése a tanulókkal • Óvodák, parkok karbantartása • Tanulmányút környezetvédelmi tartalommal • Iskolanapon környezeti témájú verseny
•
Új tervek: • Tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához (folyamatosan) • Szelektív hulladékgy jtés elindítása (lassú bevezetés három év alatt) • Környezetvédelmi szakkör beindítása • Nulladik évfolyamban környezettan és egészséges életmód tantárgyak bevezetése • Iskola – és kollégium épületének fejlesztése (folyamatosan) • Udvarok rendbetétele (következ tanévt l) • Büfé megújítása (folyamatban) • Energiatakarékosság (folyamatosan) • Környezetvédelmi iskolai verseny (következ tanévt l)
•
Szaktárgyi célok: • A szakórákon minden lehet ség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és környezete, kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának mérési módszerei) • A kétszint érettségire felkészítés (környezetvédelmi kérdések, problémák és megoldási lehet ségeik) • A hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a környezetszenynyezés hatása a természeti-, és az épített környezetre, az emberre) • Interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet, problémamegoldó gondolkodást fejleszt feladatok) • Tanórán kívüli szakórák szervezése • Természetvédelmi versenyekre felkészítés • Multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon • A számítógép felhasználása a tanórákon.
2.4.2.7.
Módszerek
A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Ezek nem mindegyike ismert mindenki el tt, ezért olyan
tanárképzést szervezünk, amelyen bemutatjuk az interaktív lehet ségeket. Fontos, hogy ezeket mindenki saját maga is kipróbálja, miel tt diákokkal alkalmazza. A foglalkozások, módszerek így válnak csak hitelessé. Néhány, munkánk során alkalmazott módszercsoport: • kooperatív (együttm köd ) tanulási technikák; • játékok; • modellezés; • riportmódszer; • projektmódszer; • terepgyakorlati módszerek; • kreatív tevékenység; • közösségépítés; • m vészi kifejezés.
2.4.2.8.
Taneszközök
Az iskola rendelkezik azokkal az alapvet oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejl déssel, új eszközöket kell beszerezni. Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak- és CD-könyvtárat. Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelel audiovizuális ill. multimédiás eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevel -oktató munkát segít eszközök és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye is. A fent említett feltételek kialakítására az anyagi fedezetet az „Anyagi er források” cím alfejezet tartalmazza.
2.4.2.9.
Kommunikáció
A környezeti nevelésben – jellegénél, összetettségénél fogva – nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönböz bb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott média-irodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos számunkra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az értékes információkat meg tudják az értéktelent l különböztetni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az el adások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt – ezen képesség napjainkban nélkülözhetetlen. •
Iskolán belüli kommunikáció formái • kisel adások tartása megfelel szemléltet eszközökkel; • házi dolgozat készítése; • poszterek készítése és bemutatása; • iskolaújság felhasználása híradásra; • faliújságon közölt információk készítése; • az iskolai internetes honlap aktív használata
•
Iskolán kívüli kommunikáció formái • környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböz napilapokból; • környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása; • környezetvédelemr l szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése;
• •
a környezet állapotfelmérésének értékelése, kapcsolatfelvétel az illetékesekkel; a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttm ködés az illetékes önkormányzattal.
2.4.2.10. Min ségfejlesztés Az iskolai környezeti nevelési munkájának mérése, értékelése több szempontból eltér az iskola életének más területén alkalmazottaktól. Ennek oka, hogy a környezeti nevelés a szakmai ismeretek mellett – a többi tantárgyhoz képest – markánsabban közvetít egy viselkedési módot és értékrendet az embernek a világban elfoglalt helyér l. Az osztályf nökök segítségével környezeti attit dvizsgálatot végzünk az iskolába érkez tanulók között. Az osztályf nök és a szaktanárok megbeszélik a mérés eredményét, majd felhasználják azt további munkájuk tervezésében. Az attit dvizsgálatot a X. évfolyam elején és – lehet ség szerint – a XII. évfolyam végén is elvégezzük. A szakmai tartalmakat az egyes tantárgyak helyi tantervébe építjük be, s ennek keretében kerülnek mérésre is. A szaktárgyi munkaközösségeknek egy kereszttantervi követelményrendszert kell kidolgozniuk. A környezeti nevelési munkacsoport – az iskolai munkaterv részeként – minden tanév elején írásos formában elkészíti az iskola éves környezeti nevelési munkaprogramját. A félévi és az év végi értékel nevel testületi értekezleten az iskolai munkaterv ezen része is megvitatásra, illetve elfogadásra kerül.
2.4.2.11. Továbbképzés Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell tartalmaznia a szakmai és a módszertani ismeretekben való fejl dést. Az iskola továbbképzési programjába beépítve, a hétéves továbbképzési id alatt évente legalább két tanár részt vesz a Megyei Pedagógiai Intézet által szervezett környezeti nevelési tanár-továbbképzési programokon. Ezzel célunk, minden munkaközösségb l legalább egy kolléga részt vegyen környezeti nevelési tanártovábbképzésen. Iskolánk tanárai is tartanak környezeti nevelési témában tanártovábbképzéseket.
2.4.2.12. Melléklet: •
A hivatkozott törvények kivonata: • A környezeti nevelés fogalma • „Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az él és élettelen természet érdekeit is figyelembe vev cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés: • megfelel en stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és er sít meg az él ill. élettelen környezettel; • kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére; • felkelti az igényt, képessé tesz: • a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására; összefügg rendszerben történ értelmezésére; a rendszerben felismerhet kapcsolatok megértésére; a problémák megkeresésére, okainak megértésére; kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ezáltal a lehetséges megoldások megkeresésére; az egyéni és közösségi döntések felel sségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben; a környezet érdekeit figyelembe vev cselekvésre.” (KöNKomP, 2004)
•
Magyar Köztársaság Alkotmánya 18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. 70. § A Magyar Köztársaság területén él knek joguk van a lehet legmagasabb szint testi és lelki egészséghez.
•
A Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. törvény) 54. § 1. cikkelye szerint „…minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére • A Nemzeti Alaptantervr l kiadott 243/2003. sz. kormányrendelet „A környezeti nevelés átfogó célja, hogy el segítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekv nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, el segítve az él természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejl dését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevel dnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felel s elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben.” • A Nemzeti Alaptanterv, Általános rendelkezések, 2. § (10) bekezdés „A helyi tantervnek biztosítania kell, hogy a tanulók életkorához, az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák az egészségfejlesztéssel, a fogyasztóvédelemmel, a környezetvédelemmel, a közlekedésre neveléssel,…összefügg ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására az infokommunikációs technológiák alkalmazásával… • A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 114. §. (4) bekezdése megállapítja „Az ingyenes szolgáltatások körében a nevelési program, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó, a mindenki számára el írt tananyag megismerését, feldolgozását, a mindennapi testedzést szolgáló, intézményen kívüli kulturális, m vészeti, sport- vagy más foglalkozást, kirándulást, erdei iskolát a nevelési-oktatási intézmény költségvetésének terhére lehet megszervezni. Az iskolaszék – annak hiányában az iskolai szül i szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat – meghatározhatja azt a legmagasabb összeget, amelyet a nevelési-oktatási intézmény által szervezett, nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó program megvalósításánál nem lehet túllépni.”
2.5. Az iskola hagyományai Iskolánk hagyományai kett s bázison nyugszanak. Építkezik egyrészt a magyarországi középiskolai diákszokásokra, másrészt az erdész és faiparos tradíciókra. Ez utóbbi - mivel sz k szakmai közösségb l táplálkozik - különösen nagy motivációt jelent a közösségi érzés kialakítására és a szakmai identitás fejlesztésére. Ugyancsak mély gyökereket jelent iskolánk nagy múltja, a szakképzésben kifejtett történelmi jelent sége (az els középfokú szakképz intézet a szakmában), és tradicionálisan magas színvonalú oktató- nevel munkája. Ezekb l az alapokból kiindulva fontos feladata oktató nevel munkánknak hagyományaink ápolása, él folytatása. Legfontosabb területei: • A nemzeti ünnepeinkr l való megemlékezés iskolai keretek között.
• •
• • • • • • • • • • • •
A nagyobb iskolai ünnepek, évfordulók méltó megtartása. A ballagás (Hagyományaink fejl dését mutatja, hogy 5 éve a Dalos hegy lábánál lév , iskolánk volt igazgatója, Dr. Tuskó László tiszteletére készített emlékm höz ballagunk. Ez nem csak tartalmi vonatkozásban, hanem a környezet szépségével is jelent sen megemelte a rendezvény színvonalát.) Végz s tanulók szerenádozása Szalagavató ünnepség a végz s tanulóknak. Iskolabál farsang idején. szi iskolai sportnap, tavaszi iskolai szakköri nap. Minden sszel tánciskola a 10. osztályos tanulóknak. A bánfalvi H si temet egy parcellájának rendszeres gondozása. A 18 év feletti tanulók véradása Iskolánk elhunyt tanárai sírjának megkoszorúzása mindenszentekkor. A 9. osztályosok megismertetése Sopronnal és környékével. A 9. osztályosok fogadalomtétele a Roth Gyula emlékm nél (a Hidegvíz völgyben). Kapcsolattartás iskolánk volt diákjaival és nyugdíjas tanáraival. A kapcsolattartás f segít je rendezvényeivel az egykori tanulóinkból szervez dött Soproni Erdész és Faiparos Diákok Baráti Köre.
3. NYILVÁNOSSÁGI RENDSZER Az intézmény tevékenységér l, eredményeir l tájékoztatni kell: • a tanulóifjúságot (a f bb problémák vonatkozásában; igazgatói tájékoztató, iskolaújság stb. révén); • a diákönkormányzatot (részletesen; szóbeli úton, havi rendszerességgel); • a szül ket (szül i értekezleteken, fogadóórákon, írásos anyag megküldése révén); • a szül i munkaközösséget (munkaközösségi üléseken szóban illetve egyes esetekben írásban az iskola igazgatója vagy megbízottja ad tájékoztatást); • a fenntartót (írásos illetve szóbeli jelentések révén); • a nevel testületet minden olyan kérdésr l, amelyet jogszabály nem tilt (írásos illetve szóbeli úton); • az intézményi dolgozók speciális csoportjait (írásban illetve szóban).
4. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE Az iskola tantervét általános m veltség vonatkozásában az átmeneti id szakra az 5 éves m szaki szakközépiskolák nevelési és oktatási terve, szakmai vonatkozásban a Földm velésügyi Minisztérium által kiadott szakmai és vizsgáztatási követelmények illetve központi képzési programok alapján - az iskola képzési iránya és hagyományai figyelembevételével - alakítottuk ki. Ez a képzési forma az 1998-2000. évek szeptemberében indult három évfolyamot érinti, amelyek felmen rendszerben 2004 júniusában érettségi vizsgával, 2005 júniusában pedig technikusképesít vizsgával zárják tanulmányaikat. A 2001 szeptemberét l indított 9. évfolyamok ugyancsak felmen rendszerben már a kerettantervek szerinti képzésben részesülnek. Az els ilyen évfolyam jelenleg a 11. osztályba jár és 2005 júniusában tesz érettségi vizsgát. Az érettségit követ szakképzés ebben a rendszerben 2 éves, az els képesít vizsgákra 2007. júniusában kerül sor.
4.1. Közismereti óratervek 4.1.1. A közismereti képzés óratervei az átmeneti id szakra A közismereti képzés óratervei az átmeneti id szakra (1998. szept. 1- 2001. aug. 31-ig) vonatkozóan a M szaki szakközépiskolák nevelési és oktatási terve (1985. MM.) alapján készültek.
4.1.1.1.
Erdész technikus szak (OKJ: 52 6262 01) - nappali tagozat
Tantárgyak Hetek száma Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Történelem Filozófia Testnevelés Osztályf nöki óra Matematika Fizika Kémia Biológia Írásbeli munkák formája Heti óraszám összesen
9. évf. 37 3* 4* 2 3 1 4 2 3 3 25
10. évf. 37 3* 4* 2 3 1 4 2* 3 3 25
Heti óraszám 11. évf. 12. évf. 37 32 3* 3* 3* 3* 2 2 2 3 3 1 1 3* 3* 2* 2 2 19 19
13. évf. 32 2 1 3
* : csoportbontás (magyar nyelvnél 1 órára vonatkozik) A 10. és a 11. évfolyamon fizika fakultációra: 1 óra. Érettségi vizsgát a 12. évfolyam eredményes elvégzése után tehetnek a tanulók. Öt tantárgyból kell vizsgázni. Az érettségi vizsga tárgyai: •
kötelez tárgyak: • magyar nyelv és irodalom (írásbeli és szóbeli) • történelem (szóbeli) • matematika (írásbeli) • biológia (szóbeli) • egy idegen nyelv (írásbeli és szóbeli)
Érettségi vizsga tehet továbbá minden olyan tárgyból, amelyet a tanuló legalább két éven át, heti kétszer negyvenöt perces órában tanult.
4.1.1.2.
Fafeldolgozó technikus szak (OKJ: 52 5411 05) - nappali tagozat
Tantárgyak Hetek száma Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Történelem Filozófia Testnevelés Osztályf nöki óra Matematika Fizika Kémia Biológia Írásbeli munkák formája Heti óraszám összesen
9. évf. 37 3* 4* 2 3 1 4 3 2 22
10. évf. 37 3* 4* 2 3 1 4 3* 2 22
Heti óraszám 11. évf. 12. évf. 37 32 3* 3* 3* 3* 2 2 2 3 3 1 1 3* 3* 2* 2* 2 19 19
13. évf. 32 2 1 3
* : csoportbontás (magyar nyelvnél 1 órára vonatkozik) Érettségi vizsgát a 12. évfolyam eredményes elvégzése után tehetnek a tanulók. Öt tantárgyból kell vizsgázni. Az érettségi vizsga tárgyai: •
kötelez tárgyak: • magyar nyelv és irodalom (írásbeli és szóbeli) • történelem (szóbeli) • matematika (írásbeli) • fizika (írásbeli vagy szóbeli) • egy idegen nyelv (írásbeli és szóbeli)
Érettségi vizsga tehet továbbá minden olyan tárgyból, amelyet a tanuló legalább két éven át, heti kétszer negyvenöt perces órában tanult. Fél osztály erdész, fél osztály faiparos tanulóból álló osztályok esetén a két szak közismereti képzési tanterve fizika, kémia és biológia tantárgyak esetében tér el, ezeket a tárgyakat öszszevontan nem taníthatjuk.
4.1.2. Kerettantervre épül közismereti képzés a 2002/03-as tanévig 4.1.2.1.
Az agrár orientációhoz és alapozáshoz kapcsolódó közismereti képzés óraterve
(A 9. évfolyamon a 2002/2003. tanévig érvényes-) Tartalom Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályf nöki óra Testnevelés Írásbeli munkák formája Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika Emelt szint felkészítésre Szakmai orientáció és alapozás Szakmai orientációs és alapozó gyak. Összesen
9. évf. 37 hét 4/148 2/ 74 4/148 3/111 1/ 37 1/ 37 3/111 2/ 74 2/ 74 3/111 3/111 3/111 2/ 74 1/ 37 34/1258
10. évf. 37 hét 4/148 2/ 74 5/185 3/111 1/ 37 1/ 37 3/111 2/ 74 2/ 74 3/111 2/ 74 3/111 2/ 74 1/37 34/1258
11. évf. 37 hét 4/148 2/ 74 1/ 37 3/111 4/148 1/ 37 2/ 74 2/ 74 3/111 1/ 37 1/ 37 5/185 4/148 33/1221
12. évf. 32 hét 4/128 3/ 96 4/ 96 4/ 96 2/ 64 1/ 32 2/ 64 3/ 96 1/ 32 5/160 4/148 33/1056
A tantárgyi rendszer és óraszám módosítása a 2002/2003. tanévben 9. és 10. osztályos tanulók esetében: A 11. és a 12. évfolyamon a biológia alapóraszáma 3 helyett kett lesz, így érettségire való felkészítésre a korábban tervezett 1 óra helyett 2 órát fordítunk. A képzéshez kapcsolódó érettségi vizsga tárgyai: •
Kötelez tárgyak: • magyar nyelv és irodalom • történelem • idegen nyelv • matematika.
•
Emelt szint érettségi vizsgára felkészítünk a következ tantárgyakból: • biológia • testnevelés • fizika • kémia • informatika.
4.1.2.2.
A m szaki orientációhoz és alapozáshoz kapcsolódó közismereti képzés óraterve
Tartalom Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályf nöki óra Testnevelés Írásbeli munkák formája Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika Emelt szint felkészítésre Szakmai orientáció és alapozás Szakmai orientációs és alapozó gyak. Összesen
9. évf. 37 hét 4/148 2/ 74 4/148 3/111 1/ 37 1/ 37 3/111 3/111 2/ 74 2/ 74 3/111 3/111 2/ 74 1/ 37 34/1258
10. évf. 37 hét 4/148 2/ 74 5/185 3/111 1/ 37 1/ 37 3/111 3/111 2/ 74 2/ 74 2/ 74 3/111 2/ 74 1/37 34/1258
11. évf. 37 hét 4/148 2/ 74 1/ 37 3/111 4/148 1/ 37 2/ 74 3/111 3/111 1/ 37 5/185 4/148 33/1221
12. évf. 32 hét 4/128 3/ 96 4/ 96 4/128 2/ 64 1/ 32 2/ 64 3/ 96 1/ 32 5/160 4/148 32/1056
A képzéshez kapcsolódó érettségi vizsga tárgyai: •
Kötelez tárgyak: • magyar nyelv és irodalom • történelem • idegen nyelv • matematika.
•
Emelt szint érettségi vizsgára felkészítünk a következ tantárgyakból: • biológia • testnevelés • fizika • kémia • informatika.
A tantárgyi rendszer és óraszám módosítása a 2002/2003. tanévben 9. és 10. osztályos tanulók esetében: A 11. és a 12. évfolyamon a fizika alapóraszáma 3 helyett kett lesz, így érettségire való felkészítésre a korábban tervezett 1 óra helyett 2 órát fordítunk.
4.1.3. Kerettantervre épül közismereti képzés a 2003/04-es tanévt l A közismereti képzés óraterveit a közoktatási törvény módosítása miatt a tantestület átdolgozta. Hatályosak 2003. szept. 1-jét l a 9. évfolyamon, majd felmen rendszerben a 10-12évfolyamon. A tantárgyi követelmények teljesítéséhez az id keret felosztása (Éves és heti óraszámok)
4.1.3.1.
Agrár szakterület (erdész, vadász), m szaki szakterület, környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoport (környezetvédelmi képzés)
Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Bevezetés a szakmai idegen nyelvbe Matematika Matematikai logikai készségek fejlesztése Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályf nöki óra Testnevelés és sport Fizika Fizika számolási és mérési gyak. Földünk és környezetünk Biológia Kémia Kémia számítási és laborgyak. Informatika Multimédia használata a tanulásban Szakmacsoportos alapozó oktatás Érettségire való felkészítésre Kötelez óraszám a törv. alapján Az iskola helyi tanterve szerinti kiegészítés a 28/2000. (IX.21) OM rendelet alapján További kiegészítés testnevelésb l (28/2000. (IX. 21.) OM r. 8.§. (4) bek. alapján
Éves óraszámok évfolyamonként 9. 10. 11. 4/148 4/148 4/148 2/74 2/ 74 2/ 74 1/ 37 3/111 3/111 3/111 1/ 37 1/ 37 1/ 37 3/111 3/111 3/111 1/ 37 1/ 37 1/ 37 1/ 37 3/111 2/74 1,5/55,5 2/ 74 1,5/55,5 0,5/18,5 1,5/55,5 0,5/18,5 3/111
1/ 37 3/111 1,5/55,5 0,5/18,5 1,5/55,5 2/ 74 2/ 74 1/ 37 1,5/55,5 0,5/18,5 3/111
27,5/1017,5 3/111
27,5/1017,5 3/111
1/ 37
1/ 37
1/ 37 2/ 74 2/ 74
•
3/96 1/ 32 4/128 2/64 1/ 32 2/64
2/ 74 1/ 37
2/64
9/333 2/ 74 30/1110 3/111
9/288 2/64 30/960 3/96
A képzéshez kapcsolódó érettségi vizsga tárgyai: •
12. 4/128 3/96
Kötelez tárgyak: • magyar nyelv és irodalom • történelem • idegen nyelv • matematika. Emelt szint érettségi vizsgára felkészítünk a következ tantárgyakból: • biológia • testnevelés • fizika • kémia
• informatika.
4.1.3.2.
M szaki szakterület (faipar szakmacsoport)
Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Bevezetés a szakmai idegen nyelvbe Matematika Matematikai logikai készségek fejlesztése Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályf nöki óra Testnevelés és sport Fizika Fizika számolási és mérési gyak. Földünk és környezetünk Biológia Biológia rendszertani gyak. Kémia Kémia számítási és laborgyak. Informatika Multimédia használata a tanulásban Szakmacsoportos alapozó oktatás Érettségire való felkészítésre Kötelez óraszám a törvény. alapján Az iskola helyi tanterve szerinti kiegészítés a 28/2000. (IX.21) OM rendelet alapján További kiegészítés testnevelésb l (28/2000. (IX. 21.) OM r. 8.§. (4) bek. alapján
Éves óraszámok évfolyamonként 9. 10. 11. 4/148 4/148 4/148 2/74 2/74 2/74 1/37 3/111 3/111 3/111 1/37 1/37 1/37 3/111 3/111 3/111 1/37 1/37 1/37 1/37 3/111 2/74
1/37 3/111 2/74
1,5/55,5 2/74 1,5/55,5 0,5/18,5 1,5/55,5 0,5/18,5 3/111
1,5/55,5 1,5/55,5 0,5/18,5 2/74 1/37 1,5/55,5 0,5/18,5 3/111
27,5/1017,5 3/111
27,5/1017,5 3/111
1/37
1/37
1/37 2/74 2/74
12. 4/128 3/96 3/96 1/32 4/128 2/64 1/32 2/64 2/64
3/111
9/333 2/74 30/1110 3/111
9/288 2/64 30/960 3/96
A képzéshez kapcsolódó érettségi vizsga tárgyai: •
Kötelez tárgyak: • magyar nyelv és irodalom • történelem • idegen nyelv • matematika. • §82 Emelt szint érettségi vizsgára felkészítünk a következ tantárgyakból: • testnevelés • fizika • kémia • informatika. Mindkét tantárgyi rendszer esetében összevontan értékeljük a tanulók el rehaladását a következ tárgyakból: • Idegen nyelv, bevezetés a szakmai idegen nyelvbe • Matematika, a matematikai logikai képességek fejlesztése • Fizika , fizika számolási és mérési gyakorlat • Kémia, kémia számolási és laborgyakorlat • Informatika, multimédia használata a tanulásban
•
Biológia, biológiai rendszertani gyakorlat.
A beépített modulok értékelése a tantárgyak keretein belül történik.
4.2. A szakképzés óratervei A szakképzésben jelenleg oktatott mind a négy szakmában az illetékes miniszter által kiadott központi programot használjuk változtatások nélkül. Az erdésztechnikus, a vadgazdálkodási technikus és a fafeldolgozó technikus szakmákban az illetékes a Földm velésügyi és Vidékfejlesztési minisztérium, a környezetvédelmi technikus szakmában Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. Az erdésztechnikus képzés szintjét az OKJ módosításáról szóló 27/2001. (VII. 27.) OM rendelet a szakmai és vizsgáztatási követelmények, illetve az ehhez kapcsolódó központi képzési program változatlanul hagyásával emeltszint vé nyilvánította. Az OKJ száma ennek megfelel en 52 6262 01-r l 54 6262 01-re változott. Az 1998-2000. évben indult évfolyamok a középszint (52 kezdet ), a 2001-t l indított évfolyamok az emelt szint (54 kezdet ) képzésben vesznek részt. Az önálló természetvédelmi technikus (52 5470 06) szakma az el bbi OKJ módosítás értelmében megsz nt, közös OKJ számmal a környezetvédelmi technikus 13 leágazása egyikeként jelent meg, ugyancsak változatlan képzési tartalommal. A 2001-ben indult osztály természetvédelmi technikus képzésben, a 2002-t l indult évfolyamok az OKJ módosítás hatálybalépését l a környezetvédelmi technikus képzésben részesülnek. Az erdésztechnikus és a fafeldolgozó szakmák szakmai és vizsgáztatási követelményeit, illetve központi képzési programjait iskolánk mérnök-tanárai készítették. A Központi képzési programok óraterv javaslataiban megadott óraszámok a köz-és szakoktatási jogszabályokban id közben bekövetkezett változások miatt kisebb módosulások keletkeztek. A következ kben megadott óratervek ezek aktualizálásával készültek. Az ilyen jelleg – sajnos egyre gyakoribb – változások legegyszer bben a tanár tanév elején készített tematikájában kezelhet k.
4.2.1. A szakképzés óratervei az átmeneti id szakra (Az 1998-2000. évek szeptemberében, érettségi után egy szakképz évfolyammal m köd képzési rendszer.) 4.2.1.1.
Erdész technikus szakképzés (OKJ: 52 6262 01) - nappali tagozat
Tantárgyak Hetek száma ELMÉLETI TÁRGYAK 1. Számítástechnika 2. Ökológiai ismeretek 3. Term helyismerettan 4. Erd becslés 5. Erd m veléstan 6. Géptan 7. Járm vezetési ismeretek 8. Munka-, t z- és környezetvédelem 9. Vadgazdaságtan 10. Erd használattan 11. Erd rendezéstan 12. Gazdálkodási ismeretek 13. Vezetési és szervezési ismeretek 14. Erd védelemtan 15. Vadállományszabályozás és él helygazdálkodás 16. Fafeldolgozási alapismeretek 17. Írásbeli munkák formája 18. Szakdolgozat Elméleti tárgyak összesen GYAKORLATI TÁRGYAK 19. Szakmai alapozó gyakorlatok 20. Szakmai gyakorlatok 21. Járm vezetési gyakorlat 22. Naposi szolgálat 13. Nyári üzemi gyakorlat Gyakorlatok összesen Heti óraszám összesen
9. évf. 36
Heti óraszám 10.évf. 11.évf. 12.évf. 36 36 32
13.évf. 32
2 2
3 3
2 2 3 1** 2** 1 11
3 3 2 2 10
3 3 4 3 3 3 2 2 2 0 0 25
4 60* 4 6
4 60* 4 7
5 45* 120* 5 16
6
10*** 60* 10 35
20* 120* 6 16
* Mivel a heti óraszámban a tantárgy nem jelenik meg, a feltüntetett óraszám évi összes óraszámot jelent. ** A két tantárgyat úgy kell szervezni, mintha egy heti 3 órás tantárgy lenne. A tanév elején a járm vezetési ismeretek oktatása folyik heti 3 órában az els hatósági vizsgáig, utána a géptan oktatása folyik heti 3 órában. *** A heti 10 órából heti 8 óra (egy nap tantárgyi gyakorlat, a fennmaradó heti két óra, azaz évi 64 óra tömbösítve összefügg fahasználati gyakorlatként kerül megszervezésre.
4.2.1.2.
Fafeldolgozó technikus szakképzés (OKJ: 52 5411 05) - nappali tagozat
Tantárgyak Hetek száma ELMÉLETI TÁRGYAK 1. Szakmai alapismeretek 2. Anyagismeret 3. M szaki alapismeretek 4. Alapozó rajz 5. Szabadkézi rajz 6. Szakrajz és szerkezettan 7. Technológia 8. Géptan 9. Automatika 10. Számítástechnika 11. Gazdasági ismeretek 12. Gyártásszervezés 13. Bútorstílustan 14. Munka-, t z- és környezetvédelem 15. Írásbeli munkák formája 16. Szakdolgozat Elméleti tárgyak összesen GYAKORLATI TÁRGYAK 17. Szakmai alapozó gyakorlatok 18. Szakmai gyakorlatok 19. Nyári üzemi gyakorlat 20. Naposi szolgálat Gyakorlatok összesen Heti óraszám összesen
Heti óraszám 11.évf. 12.évf. 36 32
9. évf. 36
10.évf. 36
13.évf. 32
2 2 2 6
2 2 2 6
2 2 3 3 2 12
2 4 4 2 12
3 5 3 2 4 3 2 2 2 0 0 26
4 90* 4 10
4 90* 4 10
4 160* 4 16
4 160* 40* 4 16
8 40* 8 34
* Mivel a heti óraszámban a tantárgy nem jelenik meg, a feltüntetett óraszám évi összes óraszámot jelent.
4.2.1.3.
Erdész technikus szakképzés (OKJ: 52 6262 01) - levelez tagozat Érettségi utáni képzés Tantárgyak
Heti óraszám 13.évf. 14.évf. Hetek száma 36 32 Tantárgyak Elm. Gyak. Elm. Gyak. 1. Osztályf nöki 0,3 0,3 2. Számítástechnika 0,3 0,5 3. Ökológiai ismeretek 0,3 0,5 4. Term helyismerettan 0,4 0,7 5. Erd becslés 0,4 0,7 6. Erd m veléstan 0,9 1,2 0,8 1,5 7. Géptan 0,4 0,5 0,4 0,6 8. Munka-, t z- és környezetvédelem 0,1 9. Vadgazdaságtan 0,5 0,7 10. Erd használattan 0,9 1,2 0,6 1,2 11. Erd rendezéstan 0,4 0,5 12. Gazdálkodási ismeretek 0,4 0,4 13. Vezetési és szervezési ismeretek 0,4 14. Erd védelemtan 0,4 0,5 15. Vadállományszabályozás és 0,4 0,5 él helygazdálkodás 16. Fafeldolgozási alapismeretek 0,4 0,4 17. Szakdolgozat 0 0 Elméleti tárgyak összesen 4,5 4,5 GYAKORLATI TÁRGYAK 18. Szakmai gyakorlatok 6,0 5,6 19. Nyári üzemi gyakorlat 120* Gyakorlatok összesen 6,0 5,6 Heti óraszám összesen 10,5 10,1
* Mivel a heti óraszámban a tantárgy nem jelenik meg, a feltüntetett óraszám évi összes óraszámot jelent.
4.2.1.4.
Fafeldolgozó technikus szakképzés (OKJ: 52 5411 05) - levelez tagozat - Érettségi utáni képzés
Tantárgyak Hetek száma Tantárgyak 1. Osztályf nöki 2. Szakmai alapismeretek 3. Anyagismeret 4. M szaki alapismeretek 5. Alapozó rajz 6. Szabadkézi rajz 7. Szakrajz és szerkezettan 8. Technológia 9. Géptan 10. Automatika 11. Számítástechnika 12. Gazdasági ismeretek 13. Gyártásszervezés 14. Bútorstílustan 15. Munka-, t z- és környezetvédelem 16. Szakdolgozat Elméleti tárgyak összesen GYAKORLATI TÁRGYAK 17. Szakmai gyakorlatok 18. Nyári üzemi gyakorlat Gyakorlatok összesen Heti óraszám összesen
Heti óraszám 13.évf. 37 Elm. 0,3 0,9 1,0 0,4 0,4 0,6 0,9 4,5
Gyak. 1,2 1,2 0,5 0,5 0,5 1,2 -
-
5,1 120* 5,1 9,6
14.évf. 32 Elm. Gyak. 0,3 0,5 0,5 0,7 1,2 0,7 1,2 0,6 0,6 0,4 0,4 0,4 0,6 0,4 0,3 0,4 0,3 0,3 0,3 0,1 0,0 4,8 5,4 5,4
10,2
* Mivel a heti óraszámban a tantárgy nem jelenik meg, a feltüntetett óraszám évi összes óraszámot jelent. A levelez tagozati képzés szakmai óraterveib l kimarad a naposi szolgálat és a járm vezetési ismeretek tantárgy, mivel ezek szervezése a levelez tagozati oktatási renddel nem egyeztethet össze. A járm vezetési ismeretek egyénileg pótolható úgy, hogy a hallgatókat a mez gazdasági vontató vezet i jogosítvány megszerzésére kötelezzük az utolsó szakképz évfolyam végére, illetve meglev „B” kategóriás jogosítványra az igazgató a tantárgyból felmentést ad. A naposi szolgálat részben tanfolyamos formában, részben a nyári üzemi gyakorlatok kereteiben pótolhatók. A motorf rész és faipari gépek kezelésének magasabb szint elsajátítására szakmai vizsgával zárható tanfolyam szervezhet . A csemetetermelési, kerületvezet i, tanm helyben eltöltend naposi szolgálatok úgy pótolhatók, hogy a nyári üzemi gyakorlat egy részét a tanulók a tanerd ben, tanm helyben töltik, lehet séget kapva ezen tevékenységek megismerésére.
4.2.2. A szakképzés szakmai orientációra és szakmacsoportos alapozásra épül óratervei Az erdésztechnikus, vadgazdálkodási technikus és környezetvédelmi (természetvédelmi) technikus szakmákban a szakmai orientációra és szakmacsoportos alapozásra saját fejlesztés helyi tantervet készítettünk és alkalmazunk. A helyi tanterv összhangban van a kerettantervek kiadásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelettel és az ökológiai alapokat igényl szakmák elvárásaival. A helyi tantervet elfogadta a Földm velésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, a törvényességi felügyeletet ellátó Gy r-Moson-Sopron megyei F jegyz és a fenntartó, a Nyugat-Magyarországi Egyetem. A vélemények fénymásolatát az 1-4 sz. mellékletek tartalmazzák. A három szakma tanulói így a 9-12. évfolyamon azonos orientációs és alapozó képzést kapnak. Az érettségi vizsga után lehet ségük van a három szakma közül választani. A fafeldolgozó technikus szakra jelentkezett tanulók a 9-12. évfolyamon a 28/2000. sz. OM rendeltben kiadott m szaki-faipari orientációs és alapozó képzésben vesznek részt.
4.2.2.1.
Tantárgy
Szakmai orientáció és szakmacsoportos alapozás az erdésztechnikus (54 6262 01), vadgazdálkodási technikus (52 6203 02) és környezetvédelmi (természetvédelmi) technikus (50 5470 06; 52 5407 04) szakmákhoz Orientáció és alapozás
Ökoorientáció Ökoorientációs gyakorlat Ökológiai alapozó ismeretek - Meteorológia, talajtan - Növényismereti alapok - M szaki alapismeretek - Az ökológia alapjai Mg. szakmacsoportos alapozó gyakorlat Összesen: Ebb l beszámítható a szakképzésbe: - elmélet - gyakorlat
9. évf. 36 hét 2/72 1/36
10. évf. 36 hét 2/72 1/36
11. évf. 36 hét
2/72 3/108
3/108
12. évf. 32 hét
Összesen 144 72
3/108
4/144 9/324
3/96 2/64 4/128 9/288
72 108 96 64 272 828
36 18
180 144
160 128
376 290
4.2.2.2. Tantárgy
Szakmai orientáció és szakmacsoportos alapozás a fafeldolgozó technikus (52 5411 05) szakmákhoz Orientáció és alapozás
M szaki orientáció M szaki orientációs gyakorlat Faipari szakmacsoportos alapozás - Faanyagismeret - Faipari szakrajz alapjai (alapozó rajz) - Gépészeti alapismeretek - Faipari gépek és technológiák alapjai Faipari szakmacsop. alapozó gyakorlat Összesen: Ebb l beszámítható a szakképzésbe: - elmélet - gyakorlat
9. évf. 37 hét 2/72 1/36
10. évf. 36 hét 2/72 1/36
11. évf. 36 hét
2/72 3/108
3/108
12. évf. 32 hét
Összesen 144 72
3/108
4/144 9/324
3/ 96 2/ 64 4/128 9/288
72 108 96 64 272 828
36 18
180 144
160 128
376 290
4.2.2.3. •
Az erdésztechnikus (54 6262 01) szakképzés óraterve Kötelez szakmai tantárgyak
Kötelez elméleti tantárgyak
12. évf. 32 hét
Tantárgy Osztályf nöki Testnevelés Erd becsléstan Vadgazdaságtan Erd m veléstan Géptan Erd használattan Gazdasági és vezetési ismeretek Munkavédelem Erd rendezéstan Erd védelemtan Szakdolgozat Írásbeli munkák formája Kötelez szakmai tárgyak összesen
•
Tantárgy
1/13. évf. 36 hét 1/36 1/36 2/72 3/108 3/108 3/108 3/108 2/72
2/14. évf. 32 hét 1/32 1/32 3/96 2/64 3/96 2/64 1/32 2/64 2/64 0 0 17/544
18/648
Kötelez gyakorlatok
12. évf. 32 hét
Szakmai gyakorlat* Naposi szolgálat ** Üzemi gyakorlat*** Kötelez gyakorlatok összesen
1/13. évf. 36 hét 10/360 24 160 544
120 120
2/14. évf. 32 hét 10/320 40
Összesen 68 68 72 108 204 172 204 136 32 64 64 0 0 1 192 Összesen 680 64 280 1 024
360
* Ebb l heti 8 óra tantárgyi gyakorlat, heti 2 óra tömbösítve, összefügg gyakorlatként kerül megszervezésre. ** Egy tanulóra el írt évi összes óraszám. *** Ebb l 1 hét iskolai szervezés tanulmányút. •
Fakultatív szakmai tantárgyak
A szakképz évfolyamon 2-2 tantárgy kötelez en választandó! Fakultatív elméleti tantárgyak Tantárgy Erdészeti földméréstan Természetvédelmi alapismeretek Környezetvédelmi alapismeretek Vadállomány-szabályozás és él hely-gazdálkodás Fafeldolgozási alapismeretek Növényvédelmi technológia Fakultatív tantárgyak összesen
•
Tantárgy
Fakultatív gyakorlatok
12. évf. 32 hét
12. évf. 32 hét
1/13. évf. 36 hét 2/ 72 2/ 72 2/ 72
4/144
1/13. évf. 36 hét
2/14. évf. 32 hét
2/ 64 2/ 64 2/ 64 4/128
2/14. évf. 32 hét
Összesen 72 72 72 64 64 64 272
Összesen
Fakultatív gyakorlatok Fakultatív naposi szolgálat Fakultatív gyakorlatok összesen
•
4/144 24 4/168
Összesítés
Kötelez tárgyak összesen Fakultatív tantárgyak összesen Mindösszesen Elméleti tantárgyak összesen Gyakorlati tárgyak összesen Mindösszesen
786 786 376 410 786
1 192 312 1 504 792 712 1 504
904 280 1 184 672 512 1 184
4/128 24 4/152
272 48 320
Összesen % Óra 2 882 83 592 17 3 474 100 1 840 53 1 634 47 3 474 100
4.2.2.4. •
Vadgazdálkodási technikus (OKJ: 52-6203-02) szakképzés óraterve Kötelez szakmai tantárgyak
Kötelez elméleti tantárgyak Tantárgy Osztályf nöki Testnevelés Vadgazdaságtan Vadászati állattan Mesterséges vadtenyésztés Vadegészségtan Kynológia Vadtakarmányozástan Mez - és erd gazdasági alapismeretek Üzemgazdasági és vezetési ismeretek Munkavédelem Fegyver és l szertan Géptan és m szaki ismeretek Szakdolgozat Írásbeli munkák formája Kötelez elméleti tárgyak összesen
•
Tantárgy
Kötelez gyakorlatok
Naposi szolgálat (járm vezetési és motorf rész kezelési gyakorlat) * Üzemi gyakorlat** Szakmai gyakorlat Kötelez gyakorlatok összesen
12. évf. 32 hét
1/13. évf. 36 hét 1/ 36 1/ 36 2/ 72 2/ 72 2/ 72 2/ 72 2/ 72 2/ 72 2/ 72 2/ 72 2/ 72
2/14. évf. 32 hét 1/ 32 1/ 32 3/ 96 3/ 96 2/ 64 2/ 64 3/ 96 2/ 64
20/720
2/ 64 0 0 19/608
12. évf. 32 hét
1/13. évf. 36 hét 24
2/14. évf. 32 hét 40
120
160 8/288 472
8/256 296
120
Összesen 68 68 168 168 136 72 72 64 96 136 72 72 136 0 0 1 328 Összesen 64 280 544 888
* Egy tanulóra es óraszám. ** Ebb l 1 hét iskolai szervezés tanulmányút. •
Fakultatív szakmai tantárgyak
A szakképz évfolyamon 2-2 tantárgy kötelez en választandó! Fakultatív szakmai elmélet Tantárgy
12. évf. 32 hét
Földmérési alapismeretek Halgazdasági alapismeretek Talajrendszertan és talajm velés Szakmai idegen nyelv Jogi és szakigazgatási ismeretek Vadállomány-szabályozás és él hely-gazdálkodás Környezet és természetvédelmi ismeretek Fakultatív tantárgyak összesen
•
Fakultatív gyakorlatok
1/13. évf. 36 hét 2/ 72 2/ 72 2/ 72 2/ 72
4/144
2/14. évf. 32 hét
2/ 64 2/ 64 2/ 64 2/ 64 4/128
Összesen 72 72 72 64 64 64 64 272
Tantárgy
12. évf. 32 hét
Fakultatív gyakorlat Fakultatív gyakorlatok összesen
•
1/13. évf. 36 hét 4/144 4/144
Összesítés
Kötelez tárgyak összesen Fakultatív tantárgyak összesen Mindösszesen Elméleti tantárgyak összesen Gyakorlati tárgyak összesen Mindösszesen
786 786 376 410 786
1 192 288 1 480 864 616 1 480
904 256 1 160 736 424 1 160
2/14. évf. 37 hét 4/128 4/128
Összesen
Összes Óra 2882 544 3 426 1 976 1 172 3 426
272 272
% 84 16 100 58 42 100
4.2.2.5. •
Környezetvédelmi (természetvédelmi) technikus(OKJ 52-5470-04) szakképzés óraterve Kötelez szakmai tantárgyak
Kötelez elméleti tantárgyak Tantárgy
12. évf. 32 hét
Osztályf nöki Testnevelés Környezetvédelem Analitika Földmérés Gépészeti alapismeretek Növénytermesztés Természetvédelem Állattenyésztés Munkavédelem Környezettechnika Környezetgazdaságtan Jogi és szakigazgatási ismeretek Természetvédelmi tervezés Tájvédelem, tájesztétika Erd gazdasági alapismeretek Szakdolgozat Írásbeli munkák formája Kötelez szakmai tárgyak összesen
•
Tantárgy
Kötelez gyakorlatok
Természettudományos vizsgálatok Környezetvédelem Analitika gyakorlat Földmérés gyakorlat Gépészeti alapismeretek gyakorlat Növénytermesztés gyakorlat Természetvédelem gyakorlat Állattenyésztés gyakorlat Környezettechnika gyakorlat Jogi és szakigazgatási ism. gyakorlat Természetvédelmi tervezés gyakorlat Erd gazdasági alapismeretek gyakorlat Nyári üzemi gyakorlat Kötelez gyakorlatok összesen
•
1/13. évf. 36 hét 1/ 36 1/ 36 3/108 2/ 72 2/ 72 2/ 72 2/ 72 2/ 72
15/540 12. évf. 32 hét
120 120
1/13. évf. 36 hét 4/144 2/ 72 2/ 72 2/ 72 2/ 72 2/ 72 2/ 72
160 16/736
2/14. évf. 32 hét 1/ 32 1/ 32
2/ 64 2/ 64 1/ 32 2/ 64 2/ 64 2/ 64 2/ 64 2/ 64 2/ 64 0 0 17/608 2/14. évf. 32 hét
2/64 2/64 2/64 1/32 2/64 2/64 11/352
Összesen 68 68 108 72 72 72 72 136 64 32 64 64 64 64 64 64 0 0 1 148 Összesen 144 72 72 72 72 72 136 64 64 32 64 64 280 1 208
Fakultatív szakmai tantárgyak
A szakképz évfolyamon 2-2 tantárgy kötelez en választandó! Tantárgy Szakmai idegen nyelv
12. évf. 32 hét
1/13. évf. 36 hét 2/ 72
2/14. évf. 32 hét 2/ 64
Összesen 136
Vállalkozási ismeretek Informatika M szaki rajz Talajrendszertan és talajm velés Alkalmazott közgazdaságtan Növényvédelmi alapismeretek Fakultatív szakmai tárgyak összesen
•
2/ 64 2/ 72 2/ 72 2/ 72 4/144
Összesítés
Kötelez tárgyak összesen Fakultatív tantárgyak összesen Mindösszesen Elméleti tantárgyak összesen Gyakorlati tárgyak összesen Mindösszesen
786 786 376 410 786
1 276 144 1 420 684 736 1 420
960 128 1 088 736 352 1 088
2/ 64 2/ 64 4/128
64 72 72 72 64 64 272
Összesen Óra % 3 022 92 272 8 3 294 100 1 796 55 1 498 45 3 294 100
4.2.2.6. •
Fafeldolgozó technikus (OKJ: 52-5411-05) szakképzés óraterve Kötelez szakmai tantárgyak
Kötelez elméleti tantárgyak Tantárgy
12. évf. 32 hét
Osztályf nöki Testnevelés Anyagismeret Technológia Szakrajz és szerkezettan Géptan Gazdasági ismeretek Gyártásszervezés Automatika Számítástechnika Munka-, t z- és környezetvédelem Szakdolgozat Írásbeli munkák formája Kötelez szakmai tárgyak összesen
•
Tantárgy
1/13. évf. 36 hét 1/ 36 1/ 36 3/108 6/216 5/180 4/144 2/ 72
24/864
Kötelez gyakorlatok
12. évf. 32 hét
Szakmai gyakorlat Naposi szolgálat * Nyári üzemi gyakorlat** Kötelez gyakorlatok összesen
120 120
1/13. évf. 36 hét 7/252 120 372
2/14. évf. 32 hét 1/ 32 1/ 32 6/192 4/128 4/128 3/ 96 2/ 64 4/128 2/ 64 0 0 25/800 2/14. évf. 32 hét 7/224 40 264
Összesen 68 68 108 408 308 272 72 96 64 128 64 0 0 1 664 Összesen 476 40 240 756
* Egy tanulóra el írt évi összes óraszám. ** Ebb l 1 hét iskolai szervezés tanulmányút. •
Fakultatív szakmai tantárgyak
A szakképz évfolyamon 2-2 tantárgy kötelez en választandó! Tantárgy
12. évf. 32 hét
Szabadkézi rajz Bútorstílustan Szakmai idegen nyelv Kereskedelmi ismeretek Különleges faipari technológiák Fakultatív szakmai tárgyak összesen
•
1/13. évf. 36 hét 2/ 72 2/ 72 2/ 72 4/144
Összesítés
Kötelez tárgyak összesen Fakultatív tantárgyak összesen Mindösszesen Elméleti tantárgyak összesen Gyakorlati tárgyak összesen Mindösszesen
786 786 376 410 786
1 236 144 1 380 1 008 372 1 380
1064 128 1 192 928 264 1 192
2/14. évf. 32 hét 2/ 64 2/ 64 2/ 64 4/128
Összesen 74 74 136 64 64 272
Összesen Óra % 3 086 92 272 8 3 358 100 2 312 69 1 046 31 3 358 100
4.2.2.7.
Levelez tagozati képzés
A levelez tagozati képzés óratervei az átmeneti id szak óraterveivel azonosak, hiszen már ebben az id szakban is OKJ szerinti szakképzésre készültek. Megtalálhatók az 4.2.1.1.-éa a 4.2.1.6. fejezetekben.
4.3. A központi tantervekben nem szerepl szabályozások Az egyes tantárgyak tanterveit az 4.2. pontban megjelölt központi tantervek, illetve a kerettantervek tartalmazzák. A központi tantervek között nem szerepl speciális képzési területek követelményei a következ k:
4.3.1. Írásbeli munkák formája •
A tantárgy célja:
A tantárgy célja, hogy a tanulókat kezdett l fogva a formailag is esztétikus és a társadalmi elvárásoknak megfelel küllem írásbeli munkák elkészítésére szoktassuk. Önálló tananyagtartalma nincs, inkább módszer és eszközrendszer, amellyel az esztétikai nevelés keretein belül egy speciális - eddig külön nem értékelt - ismeretanyag - elsajátítását kívánjuk eredményesebbé tenni. •
A tantárgy alapelvei:
A magyar nyelv és irodalom, a szakdolgozat és a különböz rajz tárgyak kivételével egyik tantárgy sem rendelkezik olyan legális lehet séggel, hogy a tanulók írásbeli munkáinak formátumát értékelje, és ezen keresztül ket munkájuk esztétikus megjelenítésére hatékonyan ösztönözze. Ennek a hiánynak a pótlását célozza ez az új tantárgy. A magyar nyelv és irodalom, a testnevelés, a szakdolgozat és a rajz tárgyainak kivételével valamennyi az óratervben szerepl tantárgy értékeli a dolgozatok, feladatok, más írásbeli munkák formai elkészítését is és ezt az érdemjegyet az "Írásbeli munkák formája" rovatban tünteti fel. Ilyen módon ez a tantárgy a más tantárgyakban végzett írásbeli formai munkát összefoglalóan gondozza és értékeli. Mivel önálló tananyag tartalma nincs, az óratervben nem jelenik meg mellette óraszám. •
A formai követelmények:
Tiszta, rendezett külalak, a szöveg áttekinthet elrendezése, tagolása. Ne legyenek beszúrások, fölösleges széljegyzetek, átfirkálások, átsatírozások, a margó maradjon üres. A javítások szabványos módon (egyszeri áthúzással) történjenek. Ne legyenek csúnya átírással, satírozással végzett javítások. Olvasható és szép írás. Az értékelés során els sorban az olvashatóságot kell figyelembe venni. A csúnya írás akkor válhat értékcsökkent tényez vé, ha az esztétikailag határozottan zavaró. Helyesírás, nyelvhasználat, fogalmazás. A tantárgynak nem célja, hogy az ebben a pontban felsorolt szempontok tanítását átvegye a magyar nyelv és irodalomtól. Ezért ezeket a szempontokat csak akkor kell hátrányként figyelembe venni az értékelésnél, ha a beadott írásbeli munkában helytelen használatuk olyan mérték , ami az olvasóra zavaróan, bántóan hat. Mérvadónak kell tekinteni azt a szintet, ami egy érettségizett középfokú szakembert l elvárható. •
Értékelés:
Formailag értékelni kell valamennyi tantárgyból a 1 írott oldalt vagy 30 percet meghaladó id igény iskolai dolgozatokat és házi feladatokat (ha azok egyébként is ellen rzésre kerülnek). Nem kötelez a formai értékelés a röpdolgozatoknál és a 2 oldalnál rövidebb írásbeli feladatoknál. Az értékelés ugyanolyan módon és ugyan azokkal az érdemjegyekkel történik, mint a tartalmi munkánál. Minden dolgozatra egy formai jegyet kell adni, amely a 4.3.1. pontban felsorolt követelmények teljesítését összesítve értékeli. Tantárgyanként és félévenként legalább egy jegyet kell adni. Az érdemjegyeket az "Írásbeli munkák formája" tantárgyhoz kell a naplóba beírni. A félévi és év végi osztályzatok lezárását az osztályf nök végzi az osztályban tanító tanárokkal való egyeztetéssel. Az értékelésnél a tartalmi munkát nem szabad figyelembe venni. A tantárgy félévi és év végi osztályzatát a tanulmányi átlagba be kell számítani. Félévkor és év végén a tantárgyból elégtelen osztályzat nem adható.
4.3.2. Szakdolgozat •
A szakdolgozat célja:
A tanulók tegyenek tanúbizonyságot arról, hogy szakmai képzésük végére képesek egy komplex feladatot önállóan megoldani, azt a középfokú szakképesítésük rangjához méltó tartalommal és formával kitölteni. A szakdolgozat készítésének több hónapos munkája során a technikusjelöltek alaposan elmélyednek egy témában, megismerik a szakirodalom áttekintésének módját, felmérik választott témájuk helyzetét. A feladat megoldása önálló problémafelvetésre és kreatív megoldásra készteti ket, úgy, hogy közben eleget kell tenniük a dolgozatkészítés tartalmi és formai követelményeinek is. Az ismeretek gyarapítása mellett a szakdolgozat a nevelés szinte valamennyi területén pozitív hatással jelenik meg: pályaorientáció, környezeti nevelés, kommunikációs készség fejlesztése, erkölcsi nevelés, munkára nevelés esztétikai nevelés, stb. •
Tartalmi követelmények:
A szakdolgozat témáját a tanulók szabadon választják saját elgondolásuk alapján, vagy az iskola által javasolt témák közül. A témának közvetlenül, vagy közvetve a tanult szakmához kell kapcsolódnia. A témaválasztás sikere érdekében a konzulens tanárnak már a témaválasztást figyelemmel kell kísérnie. A téma terjedelme, súlya, nehézségi foka feleljen meg a középszint követelményeknek, illetve a tanulók személyes érdekl désének és képességeinek. A szakdolgozatnak önálló témamegoldást kell tartalmaznia. A szakirodalomból való "ollózás" önmagában nem jelent megoldást. Kizárólag a szakirodalomra épül szakdolgozat akkor fogadható el, ha a téma jellege ezt indokolja (pl. szakmatörténet), és a szakirodalmi hivatkozás együtt jár a tanuló saját következtetéseivel. A szakdolgozat témája lehet nem szöveges feladatmegoldás is, pl. gy jtemény, vagy munkadarab készítése. Ebben az esetben a munkához tartozó szöveges kiegészítésre (tervdokumentáció, magyarázat, stb.) ugyanazok a tartalmi és formai követelmények érvényesek, mint egy szöveges dolgozatra. •
Tartalmi szempontból a szakdolgozat lehet: • Saját vizsgálaton alapuló munka • Ez mérés, vizsgálat, hatásvizsgálat, összehasonlítás, stb. lehet. • Technológiai leírás, amely folyamatos megfigyelésen alapul. • Történeti feldolgozás, melynek menete: levéltári kutatás, dokumentumelemzés, könyvtári kutatás, stb. • Bibliográfiai-feldolgozás, amely segítséget ad, valamely további kutatáshoz. A feldolgozás menet: könyvtári gy jt munka a vállalt témával kapcsolatban, a rendszerezés szempontjainak meghatározása, az összegy jtött anyag rendezése, névmutatók
készítése. • Elméleti jelleg dolgozat, ez követeli a legnagyobb önállóságot, a saját gondolatok megfogalmazását. • Vizsgamunka készítése, mely tartalmazza az elkészített munkadarabhoz kapcsolódó teljes tervdokumentációt (m szaki leírás, darabjegyzék, szerkezeti rajzok, stb.) – faipar. •
Formai követelmények:
A szöveget áttekinthet , logikusan követhet formába kell szerkeszteni. Követelmény az egyszer , világos fogalmazás, a helyes nyelvhasználat, a helyes- írás és az esztétikus megjelenítés. A szakdolgozatot egy gépelt példányban kell elkészíteni, kemény támlájú vászonkötésben. A dolgozat szokásos terjedelme 20-40 oldal. A dolgozatot A/4-es méret géppapírra, 2-es sortávolsággal és 12-es bet nagysággal gépelve kell beadni. Az oldalszámokat minden sor fels , vagy alsó szélének közepére írjuk. A gépelési hibákért a dolgozat szerz je a felel s!! A dolgozatot a következ módon kell elrendezni: • Borító (fedlap – 5. sz. melléklet) • Üres oldal • Bels oldal (6. sz. melléklet) • Köszönetnyilvánítás • Eredeti feladatlap (iskola adja – 7. sz. melléklet) • Konzultációs lap (iskola adja – 8. sz. melléklet) • Tartalomjegyzék, ill. ha van, a mellékletek jegyzéke • A tartalom kifejtése, ábrák, fotók, rajzok, szöveges rész • Irodalomjegyzék • Mellékletek A szakdolgozat tagolása decimális jelöléssel történik: Pl. 2. 2.1. 2.1.1. 2.1.2. 2.2. A hivatkozás módja lehet lapalji, szöveg végi jegyzet, szöveg közbeni jegyzet. A szerz nevét háromnál több szerz esetén nem kell feltüntetni, ilyen esetben a szerkeszt nevét kell közölni. Ha szerz k száma nem több háromnál, a szerz k nevét fel kell tüntetni oly módon, hogy a vezetéknevet ki kell emelni, például csupa nagybet vel írni, vagy aláhúzni, stb. Idegen nemzetiség szerz esetén a vezetéknevet el re írjuk, s vessz vel választjuk el a keresztnévt l (pl. MÜLLER, Paul). Példa a hivatkozott m (könyv, folyóirat jelölésére: MOLNÁRNÉ POSCH PAULA: Felületkezelés a faiparban Sopron, 1996. 124. o. PAUKÓ ANDREA: Az akác folyadékátereszt képességének vizsgálata = Bútor és Faipar 1997/3-4. 24. o. •
A szakdolgozat készítésének menete
• • • • • • •
Témaválasztás A témával összefügg szakirodalom tanulmányozása (könyvtár, levéltár, üzem, vállalat, erdészet dokumentumai, stb.) A hipotézis megfogalmazása – „mi a probléma”, mit kell igazolni A vizsgálathoz szükséges módszer(ek) megválasztása Vizsgálatok, kutatások elvégzése A dolgozat végs szövegének megfogalmazása (címválasztás)
A szakdolgozat készítésének módja:
A szakdolgozat készítése alapvet en az utolsó szakképz évfolyam feladata, de a téma jellegét l függ en azt már korábban, a szakképzés megkezdésével egyid ben is el lehet kezdeni. Az utolsó szakképz évfolyamon, a tanév kezdetekor, legkés bb szeptember 30-ig a szakmai munkaközösség munkatervében osztályonként kijelölt szakdolgozat-felel s tanár összeírja, hogy a tanulók milyen szakdolgozati témát választanak, és kit kérnek fel konzulensnek. Ennek alapján a szakdolgozat-felel s el készíti, majd a tanulóknak és a konzulens tanároknak írásban kiadja a szakdolgozat feladatot (3. sz. melléklet). A konzulens feladata a szakdolgozat elkészítésének segítése, a munka ellen rzése, tanácsadás, a problémamegoldásában való segítségnyújtás, tájékoztatás. A konzulens a tanulónak konzultációs lapot ad ki (4. sz. melléklet), amelyben a jelölt a fontosabb konzultációs események id pontját feltünteti és azt a konzulens aláírásával igazolja. A szakdolgozat feladatlapját és a konzultációs lapot a dolgozat készít je a formai követelményekben leírtak szerint a dolgozatba bekötteti. A tanuló a konzultációs lap mellett a szakdolgozat készítésér l részletes naplót vezet, amelyben dolgozatát kidolgozza és a munkavégzés fontosabb eseményeit rögzíti. Naplóját a konzulens rendszeresen ellen rzi. A tanuló a szakdolgozat készítése érdekében, ha munkavégzése érdekében elutazása munkanapon indokolt (pl. valamelyik erdészetnél végzett munka), a konzulens javaslatára legfeljebb 3 tanítási napról hiányozhat. A tanuló ez irányú kérelmét a szakdolgozati naplóba írja be, ahol a konzulens igazolja kérelmének jogosságát. A konzulens pozitív igazolása esetén a tanulót az osztályf nök engedi el. A szakdolgozat beadása az utolsó szakképzési évfolyamon március végéig esedékes. A beadás pontos határidejét tanévenként az igazgató a tanév rendjében határozza meg. A beadási határid t az igazgató indokolt esetben (pl. a tanuló hosszú igazolt távolléte) kés bbre helyezheti, de legfeljebb annyira, hogy a konzulens a dolgozatot az év végi osztályozó értekezletig értékelni tudja. •
A szakdolgozat értékelése:
A konzulens a beadott szakdolgozatról rövid írásos értékelést készít és érdemjeggyel látja el, amit a tanévet záró osztályozó értekezletig a naplóba beír. Ha a jegyet az osztályozó értekezleten a nevel testület elfogadta, akkor az osztályf nök a többi tantárggyal együtt beírja azt a bizonyítványba és a törzslapra. Az értékelésnél a többi tantárgynál is alkalmazott osztályzatokat kell használni. Az a tanuló, aki a beadási határid ig dolgozatát nem adja be, vagy beadott dolgozata nem értékelhet legalább elégségesre, év végén szakdolgozatára elégtelent kap, a tanév követelményeit nem teljesítette. Szakdolgozatát az augusztusi javítóvizsga írásbeli napjára javítania, vagy pótolnia kell. Ha a tanuló eddig az id pontig sem tudja munkáját elfogadható szinten beadni, akkor a tanévet meg kell ismételnie. A javítóvizsga id szakában beadott dolgozatot a konzulens és az igazgató által megbízott két tanár közösen értékelik.
4.3.3. Gy jtemények A tanulók a szakmai orientációs, szakmacsoportos alapozó és szakmai képzés során gy jteményeket készítenek. A gy jtemények készítésének célja, hogy • b vüljön a tanulók fajismerete, • tanulják meg a gy jtés okszer ségét, és oly módon való elvégzését, hogy a természet értékeiben kárt ne tegyenek, • ismerjék meg a növény- és állatvilágban végzett gy jtési módokat, a preparálás és tárolás célszer módszereit, • fejl djön a kitartásuk, • fejl djön a rendszeres munkához való viszonyuk, • fejl djön az esztétikai érzékük és igényük. A beadandó gy jtemények fajtáit, azok tartalmi és formai követelményeit a szakmai munkaközösségek határozzák meg. A gy jtést nagyobb részt a gyakorlatok keretei között, tanári felügyelettel kell végezni, úgy, hogy a tanulók megtanulják felismerni a fajlistákon meghatározott gy jthet fajokat, és azok begy jtésének célszer módját.
4.3.4. Tanulmányi kirándulások vez.
Az iskola minden osztály számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulásokat szerA tanulmányi kirándulások formái: • Szakmai orientációs tanulmányút • Szakmai alapozó tanulmányút • Szakmai tanulmányút A tanulmányutak célja: • Az osztályközösségek fejlesztése, az összetartozás érzésének er sítése. • A társadalmi és szakmai identitás er sítése. • Az iskola és a szakma iránti felel sség növelése, az ezzel kapcsolatos tudatos szerepvállalás kialakítása és er sítése. • Az iskola iránti felel sségvállaláshoz tartozó viselkedésformák gyakorlása. • Hazánk nemzeti és kulturális értékeinek megismerése. • A szakmai köt dés er sítése, a pályaválasztás segítése. • Hazánk tájainak, erd gazdasági, vadgazdasági, természetvédelmi értékeinek és fontosabb faipai üzemeinek megismerése. • A szakmai ismeretek gyarapítása.
A tanulmányi kirándulások id tartama tanévenként 5 nap. A tartalmi és nevelési követelményeket az osztályf nöki és szakmai munkaközösségek dolgozzák ki. A tanulmányi kirándulások id pontja a tanév munkarendjében kerül meghatározásra. A tanulmányutak költségeihez az iskola és a tanulók egyaránt hozzájárulnak. Az iskolai hozzájárulás mértékét az adott év költségvetését l függ en tanévenként az igazgató határozza meg. Azoknak a tanulóknak, akik a tanulmányi kirándulásokon nem kívánnak részt venni, az iskola a tanulók választott szakmájának megfelel en orientációs és szakmai alapozó elfoglaltságot
szervez. Az iskolai hozzájárulás csak azoknak a tanulóknak jár, akik a tanulmányúton részt vesznek. A szakképz évfolyamokon a szakmai tanulmányút kötelez .
4.3.5. Összefügg gyakorlatok Az iskola a gyakorlatok egy részét tömbösítve, összefügg gyakorlatokként is szervezheti. Az összefügg gyakorlatok formái: • Összefügg orientációs és alapozó gyakorlatok (id tartama 1-5 nap) • Összefügg szakmai gyakorlatok (id tartama 5-10 nap) A összefügg orientációs és alapozó gyakorlatok célja: • A tanulók által az iskolában választható szakmák egyes munkafolyamatainak üzemi körülmények közötti tanulmányozása. • A munkafolyamatok, munkaelemek megismerése, kipróbálása, rövid ideig való végzése. • A szakmai tevékenységek mélyebb, megismerése. • A szabadban és üzemben végzett tartós munkavégzés szépségeinek és nehézségeinek megismerése. • A munkavégzés során szerzett sikerélményekkel a munka megbecsülésének er sítése. • A kitartás, a fizikai állóképesség növelése. • A munkavégzéssel járó esetleges keresménnyel a sikerélmények fokozása és a jövedelem ésszer felhasználása közösségi költségekre (pl. tanulmányi kirándulás, ballagás, stb.) Az összefügg szakmai gyakorlatok célja: • A szakmai munkafolyamatok, munkaelemek üzemi körülmények közötti végzése. • A szakmai tevékenységek mélyebb, megismerése. • A szabadban és üzemben végzett tartós munkavégzés szépségeinek és nehézségeinek megismerése, a hozzá való alkalmazkodás, szoktatás. • A munkavégzés során szerzett sikerélményekkel a munka megbecsülésének er sítése. • A kitartás, a fizikai állóképesség növelése. • A munkavégzéssel járó esetleges keresménnyel a sikerélmények fokozása és a jövedelem ésszer felhasználása közösségi költségekre (pl. tanulmányi kirándulás, ballagás, stb.) Az összefügg gyakorlatok rendjét a nevel testület a tanév elején a tanév munkarendjében tervezve hagyja jóvá. A kivitelezését a gyakorlati oktatásvezet és helyettese szervezi. A szakmai összefügg gyakorlatokról (szakképz évfolyamon) való hiányzást, a nyári üzemi gyakorlatokhoz hasonlóan a tanítási id n kívüli id pontban pótolni kell.
4.3.6. Gyakorlati naplók A tanulóknak a 9. évfolyamtól kezd d en az orientációs, a szalmacsoportos alapozó és a szakmai gyakorlatokon (tantárgyi gyakorlatokon, naposi, hetesi szolgálatokon, összefügg gya-
korlatokon, tanulmányi kirándulásokon, nyári üzemi gyakorlatokon)naplót kell vezetni. A naplók tartalmi és formai követelményeit a szakmai munkaközösségek határozzák meg. A naplók ellenrzésének, értékelésének rendjét a szakmai munkaközösségek a tanévi munkarendjükben szabályozzák. Ha a tanulók napló vezetési kötelezettségüknek a munkaközösségek által megszabott határid ig nem tesznek eleget, nem teljesítik a tanévi követelményeket, ezért a gyakorlati tantárgyukból félévkor és év végén elégtelen osztályzatot kapnak.
5.
AZ ALKALMAZOTT TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI
A munkaközösségek határozzák meg az egyes szaktárgyak tankönyveit, tanulmányi segédleteit és a szükséges taneszközöket. A jóváhagyott tankönyvek jegyzékét kell alapul venni. A döntésnél a pedagógiai indokoltság és a szülök anyagi teherbíró-képessége a f szempontok. A szakmai képzésben az FM által biztosított szakmai tankönyvek kerülnek felhasználásra.
6. GYAKORLÓISKOLAI FELADATOK 6.1. A képzés célja Az okleveles mérnök-tanár képzés célja az okleveles mérnöki képzettségre építve a középfokú m szaki /agrár/ környezetvédelmi szakképzésben az okleveles mérnöki végzettség szakirányainak megfelel szakmai és szakmai el készít tantárgyak oktatására való felkészítés, valamint a szakképzési irányultságú tudományos min sítés megszerzéséhez szükséges tanulmányok megalapozása. A m szaki szakoktató képzés célja a középfokú technikus végzettségre, vagy középfokú szakmai végzettségre és érettségire, továbbá 1 éves szakmai gyakorlatra építve a középfokú szakképzésben a m szaki jelleg gyakorlati képzés vezetésére való felkészítés.
6.2. A mérnök-tanárok, m szaki szakoktatók nevelése A fels fokú képzésben résztvev tanárjelöltek nevelésében a középiskolára még jellemz direkt módszerek helyett más metódusokat kell érvényesíteni. •
Tevékenységünk hangsúlyos része lehet ség szerint a követelmények és feladatok pontos meghatározása, azok határid re történ , pontos elvégezése legyen.
•
Példaérték munkával szemléltessük a tanárjelöltek számára a pedagógusnak a tanulókhoz való helyes viszonyát, és az oktató-nevel munkához való viszonyát. Alakítsuk ki és er sítsük a hivatás iránti elkötelezettséget, tudatosítsuk, a pedagógus pályához nélkülözhetetlen elhivatottság rendkívüli fontosságát.
•
Teremtsünk olyan viszonyt a hallgatókkal, amelyb l a feladatok iránti kötelezettség mellet a közös tanári munka légkörét és a kollegialitást megtapasztalhatja.
•
Segítsük a hallgatókat a tanári szerepvállalásban, a tanárjelölt és a tanulók közötti helyes viszony kialakításában.
•
Tartsuk tiszteletben a hallgatói szabadságot, az önálló munkavégzést és lehet leg kerüljük a középiskolára még jellemz direkt nevelési módszereket.
6.3. A mérnök-tanárok, m szaki szakoktatók gyakorlati képzésének követelményei A mérnök-tanárok és m szaki szakoktatók gyakorlati képzése a képzés programja szerint a „Tanári kompetencia fejlesztése (Iskolai gyakorlatok) tantárgy keretein belül történik, a következ követelményekkel:
6.3.1. Iskolai gyakorlatok I. •
Orientáló szakasz – az iskola mikrokörnyezetének megismerése.
1
Óraszám: mérnök-tanári szakon
2
Hallgatói tevékenység: Pedagógiai háttérintézmények (kollégium, nevelési tanácsadó, családsegít központ, önkormányzat) munkájának és pedagógiai programjának tanulmányozása, a gyakorló-
nappali tagozaton a 8. félévben levelez tagozaton a 2. félévben
heti 2 óra; 6 óra.
iskola oktatási szerkezetének, tanterveinek megismerése, 4 óra hospitálás keretében ismerkedés a tanítási óra és az iskola pedagógiai légkörével. 3
Félévi követelmény: Feljegyzések készítése a tapasztalatokról, gyakorlati jegy.
A hallgatói tevékenység feladatai közül a gyakorlóiskola a kollégium és a gyakorlóiskola megismertetését látja el. Erre az összes óraszám harmada áll rendelkezésre. A többi háttérintézmény megismerésér l a Tanárképz Intézet gondoskodik.
6.3.2. Iskolai gyakorlatok II. •
Hospitáló szakasz – a tanítási óra szerkezetének gyakorlati megismerése, kezd , mikrocsoportos tanítás.
•
Óraszám: mérnök-tanári szakon nappali tagozaton a 9. félévben heti 2 óra; levelez tagozaton a 3. félévben 15 óra; m szaki szakoktató szakon levelez tagozaton az 5. félévben 15 óra.
1
Hallgatói tevékenység: Hospitálás és arról jegyz könyv készítése. A félév végén, nappali tagozaton összesen 6, levelez tagozaton összesen 4 tanítási óra megtartása, amit egy-egy hallgató tart, saját óravázlata alapján, de amire minden hallgató elkészíti a saját óravázlatát, amin a csoport közösen vesz részt és közösen értékel.
2
Félévi követelmény: Hospitálási jegyz könyvek készítése óránként, a megtartott órákról óravázlat és táblavázlat készítése. A gyakorlati jegyet az írásos dokumentáció és a félévi munkában való részvételi aktivitás alapján kell megállapítani.
A meglátogatott és megtartott órák száma a félévi összes óraszámnak kb. 50 %-át teszik ki. Az óraszám másik felét az órák elemzésére, értékelésére kell fordítani.
6.3.3. Iskolai gyakorlatok III. •
Az önálló tanítási gyakorlat jártassági szinten való megszerzésének szakasza.
•
Óraszám: mérnök-tanári szakon
nappali tagozaton a 10. félévben heti 2 óra; levelez tagozaton a 4. félévben 18 óra; m szaki szakoktató szakon levelez tagozaton a 6. félévben 18 óra.
1
Hallgatói tevékenység: Szakmai, módszertani, pedagógiai-pszichológiai felkészülés az önállóan megtartandó tanítási órákra. Az óratartás írásos dokumentációjának(óravázlat, táblavázlat) elkészítése. A tanítási óra megtartása, majd elemzése, értékelése. Zárótanítás megtartása.
2
Félévi követelmény: Az elvégzett tanítási órák írásos dokumentációjának beadása. A gyakorlati jegyet a megtartott órák értékelése, a zárótanítás értékelése, a hallgató fejl dése, pedagógiai képességei és a beadott írásos dokumentáció alapján kell megállapítani.
A ténylegesen megtartott órák száma mérnök-tanári szakon a zárótanítással együtt nappali tagozaton 15 óra, a levelez tagozaton 8 óra. M szaki szakoktatói szakon 3 gyakorlati foglalko-
zás. A többi id t a foglalkozásokra való felkészülésre, majd azok elemzésére, értékelésére kell fordítani.
6.3.4. Iskolai gyakorlatok IV. •
Egybefügg nevelési oktatási gyakorlat.
•
Óraszám: • mérnök-tanári szakon nappali tagozaton 40 óra, az utolsó félév el tt, vagy után a tanári záróvizsga (államvizsga) el tt.
1
Hallgatói tevékenység: Nyári táborozások, szakmai gyakorlatok, kollégiumi ügyeletek teend inek ellátása, folyamatos ügyeletszer tevékenységgel. A tevékenységr l naplót kell vezetni.
2
Követelmény: A gyakorlati napló beadása a gyakorlati helyszín vezet jének igazolásával.
A gyakorlatok helyszínét a hallgató választja meg. A gyakorlóiskola a hallgató jelentkezése esetén tanerdei nyári üzemi gyakorlatokon való felügyelettel, kollégiumi felügyelettel, illetve tanulmányúton való részvétellel tud lehet séget adni a feladat elvégzésére. A hallgatók értékelését minden félév végén a gyakorlóiskola igazgatója által megbízott, a gyakorlatot vezet vezet tanár végzi. Javaslata alapján az igazgató igazolja a hallgató számára a gyakorlatok elvégzését és beírja a leckekönyvbe a gyakorlati jegyet. A hallgató által a gyakorlaton készített írásbeli dokumentációkat a vezet tanár összegy jti és a gyakorlat végén átadja a hallgató szakmódszertani oktatójának.
7.
TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK
Az igények tanév eleji felmérése alapján indítunk szakköröket, szervezünk önképz köröket. Hagyományos szakköri lehet ségek: számítástechnika, vadgazda, nyelvvizsgára el készít , biológia, geodézia és fizika szakkör. Indítunk felvételire el készít tanfolyamokat; a lövészklub és az iskolai sportszakosztályok pedig a testedzés, a sportolás ügyét szolgálják. Az iskolánkba kerül - heterogén összetétel - tanulók egységes színtere hozását - többek között - felzárkóztató foglalkozások révén kívánjuk elérni. Ezekre f leg a természettudományos tárgyakból van igény. A fels bb évfolyamokon - f leg az érettségi vizsgára való felkészülés érdekében - korrepetálásokat szervezünk. A középiskolás korosztály részére kiírt versenyekre jelentkez tanulók szaktanári segítséget kapnak a felkészüléshez. A szakköri foglalkozásokra, a sportszakosztályokba minden tanuló jelentkezhet, túljelentkezés esetén a szakkörvezet differenciáltan veszi figyelembe a tanulói érdekl dést. Versenyeken megfelel képesség , felkészültség tanulók indulhatnak.
8. A KOLLÉGIUMI NEVELÉS FELADATAI, A KOLLÉGIUMI NEVELÉS TERVE Az intézményünk nevelési céljai, f bb alapelvei és a nevelési feladatok e pedagógiai program els részében már ismertetésre került. Az ott megfogalmazottak a kollégium egészére is vonatkoznak. A célokat, alapelveket, nevelési feladatokat az Oktatási Törvény, a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja, az intézményhasználók és a nevel testület körében végzett vizsgálatok alapján határoztuk meg.
8.1. A kollégium m ködése 8.1.1. Személyi feltételek A 300 f s kollégiumi létszám és az ellátandó feladatok alapján jelenleg a kollégiumi tanári létszám 1 kollégiumvezet és 11 kollégiumi nevel . 8 f egyetemi 4 f f iskolai végzettséggel rendelkezik. A kollégiumi nevel k az elmúlt években a továbbképzési feladataiknak eleget tettek. A kollégiumi nevelésben használható mentálhigiéniás, környezetvédelmi, tanulás módszertani tanfolyamokon vettek részt.
8.1.2. Tárgyi, környezeti feltételek A kollégium befogadóképessége: 370 f A Nyugat-Magyarországi Egyetem Roth Gyula Gyakorló Szakközépiskolába felvett és ott tanulók számára biztosít lakhatási feltételt 14 évt l 22 éves korig. A kollégium a század elején épült, bírósági funkciót ellátó épületkomplexum, melyet az 50-es évekt l folyamatosan alakítottak át középiskolai kollégiummá. Lakószobái 2-12 személyesek, ahol a szobák felében emeletes ágy van. A kommunális létesítmények (WC, mosdók, zuhanyzók) száma 17 db. A tanulószobák száma 10 db. A konyha 700 adagos, melyhez 150 fér helyes önkiszolgáló étterem tartozik. Egyéb létesítmények: Betegszobák, TV terem, vendégszobák, pincel tér, tekepálya, er sít terem. Küls létesítmény: szabadtéri bitumenes, világítással rendelkez kézilabdapálya. A könyvtár és a tornaterem az iskolával közös. A kollégium egésze a korszer követelményeknek nem felel meg. Berendezettségét, felszerelését illet en folyamatos karbantartásra, felújításra szorul. Ehhez nyújt segítséget az iskolánk volt diákjai által létrehozott "Szép Erdész Kollégiumért" alapítvány.
8.1.3. A kollégiumi élet szervezése A kollégium biztosítja a tanulók optimális testi- lelki fejl désének feltételeit, figyelembe véve a speciális tanulói, szül i és iskolai igényeket, valamint a kollégiumi szokásokat. Ennek érdekében a kollégiumba való beilleszkedés szakasza a legfontosabb a gyermekek életében.
8.1.3.1.
A beilleszkedés szakasza
A kollégiumi nevel ink els feladata, hogy lehet leg minél jobban megismerje a tanuló
korábbi környezetét, személyiségét, érzelmi életének el történetét.(érdekl dési köre, sikereikudarcai, korábbi köt dései, kapcsolatai) Erre a különféle foglalkozásokon, egyéni beszélgetések alkalmával van lehet sége. A gyermek családjának, életkörülményeinek megismerése fontos. A tanuló körülményeinek ismerete módot nyújt arra, hogy a kollégiumi nevel je keresse a gyermek számára az olyan helyzeteket, melyek a kollégiumban is megvannak. Ha talált a tanuló valamit, ami hasonló az otthoni környezetéhez, máris otthonosabban mozog. A tanuló érzelmi biztonságának megteremtésén keresztül valósítható meg az érzelmi világának irányítása. Ebben a folyamatban a gyermek kollégiumi nevel je jelent s helyet foglal el. Ismerje meg a kollégiumi nevel , hogy a tanuló korábbi életében ki hatott rá leginkább, kivel azonosult, milyen személyiség jegyeket tart a legelfogadhatóbbnak.
8.1.3.2.
A személyiségfejleszt feladatok
A kollégiumi nevel munkájának tartalma és célja a nevelés. Ez a ránk bízott tanulók jellemformálását, szociális fejl dését, önállóbbá tételét, társadalmi normákhoz, értékekhez való alkalmazkodását jelenti az életkori sajátosságok figyelembe vételével. Ehhez tudatosan és hatékonyan kell alkalmazni a szaktudást, a tapasztalatokat a gondjainkra bízott tanulókért. A diákjaink a tanév kilenc hónapját a mi kollégiumi közösségünkben élik. Családjuk körében rövidebb id t töltenek. Így a kirívó életvitelre, devianciára, szocializációs hiányosságokra az intézményünk korábban tud felfigyelni és reagálni. Ebb l következik, hogy meg kell találni gyerekek életkori sajátosságainak megfelel bánásmódot. A tanulók megismerése, a családi háttér, a személyiségfejl dés el zményeinek a feltárása folyamatos. A nehezen beilleszked ket segítjük. Igyekszünk az egyéni bánásmód leghatékonyabb módszereit alkalmazni. A tanulmányi munka figyelemmel kísérése, ellen rzése a személyiségfejleszt feladat fontos része. Az iskolai eredményesség, illetve eredménytelenség befolyásolja személyiségüket. Ezért fontosnak tartjuk, hogy a folyamatos tanulás és teljesít képes tudás beépüljön értékrendjükbe.
8.1.4. A kollégium kapcsolatrendszere A kollégiumunk feladatainak eredményes megoldása érdekében rendszeres kapcsolatot tart a szül kkel, az iskola oktatóival, a társintézményekkel, a város intézményeivel, civil szervezeteivel, szakmai közösségeivel. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában kollégiumunk nyitott és kezdeményez .
8.1.4.1.
A kollégiumi nevel és a szül kapcsolattartásának formái
A kollégiumunkban az újonnan beköltöz els s tanulók szülei számára szül i értekezletet tartanak az ott dolgozó nevel k, amelyen ismertetik a kollégiumi házirendet, napirendet, a kollégiumi térítési díjjal kapcsolatos tudnivalókat, a pedagógiai célkit zéseket. Évközben a csoportvezet tanárok részt vesznek az intézményi szül értekezleteteken, fogadónapokon és tájékoztatást adnak a szül knek gyermekeikr l. A szül ket írásban (levélben), telefonon tájékoztatják a gyermekük tanulmányi munkájáról, kollégiumi problémáiról.
8.1.4.2.
A kollégiumi nevel és az osztályf nök kapcsolattartása 9. évfolyamon: • nevelési koncepciók el zetes egyeztetése • az osztályközösség helyzet- és állapotfelméréseivel kapcsolatos munkaegyeztetések • tanév közben szerzett tapasztalatok alapján korrigálni, finomítani, közösségre és egyénre szabni az el zetes nevelési koncepciót minden évfolyamon: • folyamatos kölcsönös tájékoztatás a tanév folyamán mind nevelési, mind tanulmányi területen legalább hetente egy alkalommal • a közösségi programok egyeztetése szervezésben és megvalósításban • a közösség értékelésével (jutalmazás, büntetés) kapcsolatos mindenkori tájékoztatás, ill. egyeztetés • közös fellépés a közösség érdekében • a tanulmányi munka, valamint a közösség helyzetének id szakos közös értékelése • egymás segítése az osztályf nöki, ill. nevel tanári munkában • kölcsönös tájékoztatás az iskolai és kollégiumi élet eseményeir l • szül i értekezletek f témáinak el zetes egyeztetése, a tájékoztatás megosztása • félévkor és év végén a magatartás és szorgalom jegyek egyeztetése • a szabadid helyes eltöltésének közös irányítása • tehetséges tanulók esetében a lehet ségek megbeszélése, megfelel irányítás • az érettségire, technikusi vizsgákra történ felkészülés, felkészítés összehangolása, egyeztetés alapján segítségnyújtás
8.1.4.3.
Szaktanárok és nevel tanárok közötti munkakapcsolat 9. évfolyamon: már tanév elején a szintfelmér dolgozatok alapján konzultáció • tanulás-módszertani segítség egyeztetése • szervezett felzárkóztatások irányítása • adott /problémás/ tantárgyakból fokozott ellen rzés számonkérés a nevel tanárok részér l • a számonkérése követelményeir l egyeztetés a szaktanárokkal kés bbiekben: • folyamatos tájékoztatás /szaktanárok részér l/ és tájékozódás / nevel tanárok részér l/ az osztály és az egyes tanulók el menetelér l • hetes-két hetes gyakorisággal ; indokolt esetben haladéktalanul • esetleges problémák egyéni és közösségi szinten • problémák kölcsönös jelzése és kezelése • A tehetséggondozás lehet ségeinek egyeztetése • Esetleges óralátogatások egyeztetése, tapasztalatok megbeszélése
fels bb évfolyamokon: • az együttm ködés év eleji megbeszélése, felelevenítése, majd ennek alapján meghatározni: tanulás-módszertani segítséget felzárkóztatásra, korrepetálásokra (iskolai, fizet s) irányítás tehetséggondozás lehet ség szerinti szervezése • versenyekre, nyelvvizsgákra, érettségire, technikusi vizsgákra történ felkészítéssel és felkészüléssel kapcsolatos egyeztetések • tanulókkal, közösséggel kapcsolatos problémák közös kezelése • szül értekezletek el tti tájékozódás és tájékoztatás • félév, év vége közeledtével tájékozódás, tájékoztatás
8.2. A kollégiumi tevékenységek rendszere, kollégiumi foglalkozások A kollégium a nevelési-oktatási folyamat során a tanulói tevékenységeket csoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezi attól függ en, hogy mi az adott foglalkozás célja jellege.
8.2.1. Tanulásszervezés, szilenciumi foglalkozások 8.2.1.1.
A tanulás, a tanulmányi munka
A kollégisták számára az egész kollégiumi tartózkodás, az egész kollégiumi élet, minden kollégiumi tevékenység tanulás. A kollégiumban mégis a legfontosabb feladat a tanulmányi munka. E tevékenységkörben a következ ket emeljük ki: • A tanulási módszerek tanítása, gyakorlása, ellen rzése. • A szóbeli feladatok, írásbeli feladatok, órai ismeretek számbavétele. • Az egyes kollégisták számára könny nek ítélt tárgyak, kedvelt és elutasított tárgyak, feladatok tanulása. • A közös tanulás, illetve egyéni tanulás el nyei, hátrányai, tipikus hibái. • A tanári segítés és a tanulói segítés lehetséges formái. • Az els sök megtanítása hatékonyan tanulni. • Felzárkóztatás, korrepetálás, pályaorientáció, tehetséggondozás, érettségi és egyetemi el készít foglalkozások. A kollégiumi nevel kt l a tanulmányi munkában a következ ket várjuk el: • A kollégiumi tanulmányi tevékenység megszervezése • A kollégiumi tanulás módszereinek, jellegzetességeinek az ismerete, ennek bemutatása, megtanítása a kollégistákkal. • Kiemelt foglalkozás az újonnan érkezett els sökkel. • Kapcsolattartás a tanulók szaktanáraival. • Hátrányos helyzet , gyengén tanuló kollégisták felzárkóztatásának és korrepetálásának megszervezése. • A tehetséges tanulók felkutatása, tehetségük folyamatos gondozása, felkészítésük a továbbtanulásra. • Az önm velés szükségletének kialakítása.
•
A tanulás egyénenként, közösségenként való ellen rzése, az eredmények figyelemmel kísérése, hatékonyság elemzése, napi, heti, havi értékelése. • Annak a rendszernek a kialakítása és m ködtetése, hogy a szigorúan vett szilenciumi id mellett a kollégistának lehet sége legyen abban az id ben tanulni, amikor jobban motivált.
8.2.1.2.
A tanulási tevékenység megvalósulása a kollégiumi nevel k irányításával
1. ciklus: • Ráhangolni az újonnan érkezett kollégistákat a helyileg szokásos eljárásokra. • Értelmi beláttatásra törekvés az azonosulás szándékával. • Megfelel körülmények biztosítása a felkészüléshez és törekvés ennek állandósítására. • Tanulók képességének felmérése, felzárkóztatás, korrepetálás megszervezése. • A kollégiumi normákhoz igazodó tanulási szokások kialakítása, elmélyítése. • Helyes id beosztás kialakítása, racionális id gazdálkodás tanulása. • A közösségben rejl segítési módok kiaknázása, tanulópárok kialakítása, ennek irányítása az évfolyamon belül. • Az iskolai eredmények figyelemmel kísérése. • Hetenként az érdemjegyek, havonként a tanulmányi átlagok alapján értékelés. • Szül kkel való kapcsolattartás az eredményesség megtartása, fokozása érdekében. • Óralátogatások. 2. ciklus • • • • • •
Fokozottabb odafigyelés a gyengébben teljesít kre Egyéni ambíciók kibontakoztatására való törekvés, érdekl dési irányok szerint. Tervezéseknél a realitások összhangjára törekvés. Megfelel motivációval adekvát hely kivívása a csoportban, osztályban. A könyvtár adta lehet ségek kihasználására ösztönzés. Az érdekl dés irányítása a majdani reális pályaválasztás érdekében.
3. ciklus: • Egyéni igények számbavétele, kielégítése. • Orientációs tevékenység az idegen nyelvek felé, nyelvvizsga szintek megszerzésére ösztönzés. • A segítségadás módozatainak meger sítése. • A diákok biztonságának, önbizalmának fokozása. • Tehetségek és kiemelked en teljesít k, szakkörökben tevékenyked k munkájának fokozott figyelemmel kísérése, elismerése. • Ösztönzés tanulmányi versenyeken való részvételre, pályam vek írására, vetélked kön való részvételre. • A választható pályák megismeréséhez küls el adók felkeresése. 4. ciklus:
• • • • •
A lehetséges és sikeres pályaorientáció érdekében a tanulók pályaismeretének b vítése. Alternatívák a felkészülés és napirend kialakításában. Az ismeretszerzés mellett az el adókészség és vitakészség fejlesztésének el térbe helyezése. Érettségire, felvételire készülés. Rugalmasabb, szabadabb felkészülés a tanulmányi munkában
5. ciklus: • Szabadabb napirend, önálló felkészülés, id beosztás. • Szakmai ismeretek elmélyítése, felkészülés a technikusi vizsgára. • Fakultatívan választható, szakmához kapcsolódó vizsgák. • Önképzés térnyerése • Továbbtanulásra, szakmára való felkészülés. • Szakdolgozat témaválasztása, felkészülés, konzultáció. • Problémás tanulmányi munka esetén kötelez szilencium.
8.2.1.3.
A tanulmányi munkát segít módszerek • • • • • • • • • • •
8.2.1.4.
A szilenciumi foglalkozások pontos kezdésének biztosítása. A tanulmányi munka nyilvántartása, heti, havi, féléves, éves értékelése. Tanulópárok kialakítása. Egyéni, kiscsoportos korrepetálás, a jobb képesség diákok, szaktanárok bevonásával. Szakköri munkákba való bekapcsolódás. A tantárgyak, szaktantárgyak tanulásához az iskolai, egyetemi könyvtár adta lehet ségek kihasználása. Egyénileg megválasztott, sikeres tanulási módszerek biztosítása. A képességekhez viszonyított eredményes tanulmányi munka motiváló értékelése, kedvezmények biztosításával. A diák-önkormányzat tanulmányi munkát segít tevékenysége. Konzultáció szaktanárokkal, osztályf nökkel, szül k tájékoztatása. Tanulók kikérdezése.
A kollégiumi tanulás feltételei
Alapvet feladatunk a tanulás optimális feltételeinek mindenkori megteremtése. Objektív feltételek Kollégiumunkban a tanulmányi munka f színterei a szilenciumi termek, amelyek egy részében délel ttönként órarend szerinti iskolai oktatás is folyik. A termek jelenlegi állapota jelent s fejlesztést igényel, amit lépcs zetesen szándékozunk a jöv ben megvalósítani. A zavartalan tanulmányi munka feltételei biztosítottak. A szilenciumi termeket osztálybontásban használjuk. A tanulói létszámok a termekben változóak, mivel a diákjaink a mindenkori tanulmányi munkájuktól függ en és a differenciál pedagógiai elveket alkalmazva más tanulói helyszíneket is igénybe vehetnek. Az optimális létszámot 27 f ben látjuk. A frontális munkában
a nevel tanáraink csak a termekben elhelyezett táblákat tudják jelenleg használni. Önképzési célra és egyéb szervezett foglalkozásra iskolánk termei is igénybe vehet k, ahol a tanulást segít eszközök is használhatók. A tanulás egészségügyi feltételeit biztosítani tudjuk. A termek jól szell ztethet ek, a világítás megfelel . A bútorzat néhány teremben ideális, mivel ott mind a padok, mind a székek magassága állítható, míg egyes termekben a bútorzat cseréje szükséges. Az otthonosság megteremtése, a felszereltség javítása els dleges célunk. A szilenciumi termek mellett tanulóink differenciáltan vehetik igénybe kollégiumunk klubszobáját, tv termét, néhány kisebb, akár csoportos foglalkozásra is alkalmas termét, alkalomadtán a folyosókat, hálószobákat, jó id esetén az udvari padokat. Eredményes tanulmányi munka esetén - a nevel tanárral egyeztetve és évfolyamonként differenciáltan - a tanulók saját maguk választhatják meg felkészülésük helyszínét. A tanulási id keret id beni elhelyezését és bontását házirendünk szabályozza. A tanulmányi munkában való elmélyülést, az önképzést segíti iskolánk könyvtára gazdag kínálattal. Az önképzés területén városunk b lehet séget kínál. A teljesség igénye nélkül ilyen lehet séget biztosít a továbbtanulás els dleges helyszínéül megjelölhet a Nyugat-Magyarországi Egyetem gazdag szakmai anyaga és könyvtára, városunk id szakos és állandó kiállításai, múzeumai, kulturális rendezvényei, TIT, stb. A tanulás, ismeretszerzés, önképzés lehet ségét kínálják és szolgálják audiovizuális és tömegkommunikációs eszközeink. Az iskolánkkal való kapcsolatunk (helyzetünkb l eredend en) jó, itt els sorban a kollégiumi tanulmányi munkában való együttm ködés szorul fejlesztésre, a korrepetálások, felzárkóztatások és a tehetséggondozás területén.
8.2.1.5.
Szubjektív feltételek - Pszichológiai és pedagógiai feltételek • • • • • • •
• • • • • • •
A tanulók megfelel motiváltsága. A tanulást megel z kikapcsolódás, más irányú elfoglaltság, pihenés, sportolás stb. Segít kész, nyugodt légkör kialakítása és fenntartása. Csend biztosítása a tanulási id alatt. A tanulók által ismert és alkalmazott célszer és gazdaságos tanulási módszerek. A tanulók megfelel viszonyulása az iskolai sikerekhez és kudarcokhoz, dicséretekhez, elmarasztalásokhoz. Nevel tanári elhivatottság, magas pedagógiai ismeretszint és annak gyakorlatban való eredményei alkalmazása. A nevel tanárok ismerjék a helyes tanulási módszerek elsajátításának eljárásait, a tanulmányi munka eredményességét javító módszereket, a tanulók tanulási módszereit, a tanulás folyamatában jelentkez problémákat és azok korrigálását, a tanulás ellen rzésének, elemzésének és értékelésének módjait, a pályaválasztás és pályaorientáció, az önképzés eljárásait, a tanulás segítésének és ösztönzésének módjait, a tanulmányi munka adminisztrációját, továbbá az iskolával és a szül kkel való kapcsolattartás célravezet eljárásait
8.3. Egyéni tör dést biztosító foglalkozások A személyes, egyéni tör dést biztosító foglalkozások lehet séget adnak a tanulóknak, hogy egyéni problémájukkal forduljanak nevel tanárukhoz, és együtt keressék a probléma megoldását. A csoportfoglalkozásokat arra használjuk, hogy a tanulók elsajátítsák a mindennapi élettel kapcsolatos ismereteket, az együttélés normáit, a szociális viselkedés alapvet szabályait, a szociális értékrendet. Kiemelt hangsúlyt kap az egészséges életmód kialakítása
8.3.1. Az egészséges életmód elsajátítása 8.3.1.1.
Célmeghatározások • • • • • • • • • • •
8.3.1.2.
Tartalmi összetev k • • • • • • •
8.3.1.3.
Járuljon hozzá ez a terület is a harmonikusan fejlett személyiség kibontakozásához, amely a társadalom számára felbecsülhetetlen érték . Az egészséges ember jobban helyt tud állni a társadalmi folyamatokban. A higiéniai követelmények elsajátítása és bels vé válása, egészséges testkultúra kialakítása. Az egészséges táplálkozási kultúra kialakítása a kollégiumi életvitelben. A testi edzettség mellett a szellemi edzettség elérése Családi életre nevelés, szexuális szükségletek szocializálása Testápolási kultúra kialakítása Alvás, pihenés, aktivitás közötti helyes egyensúly megtalálása Stressz helyzetek, konfliktushelyzetek feloldása, kiküszöbölése Fizikai, mentális fáradtság leküzdése A diákok kerüljék el az érzelmi pótszerekbe való boldogságkeresést, káros szenvedélyek, drogok fogyasztásának elítélése.
A higiéniai elvárások, követelmények, szokások és a szokásrendszer meger sítése A testi és szellemi fittség mint a sikeres tevékenység alapja, elérésének, fenntartásának lehet ségei Egészséges táplálkozási szokások kialakítása Szexuális kultúra Szorongás, stressz, konfliktusok és kezelési metódusok Érzelmek, érzések, indulatok és a kontroll Drog és kábítószer fogyasztás hatás és mechanizmusrendszere, megel zés.
A megvalósítást el segít módszerek, színterek, tevékenységek •
Mindennapi tevékenységek figyelemmel kísérése, kontrollálása a mindennapi önkiszolgáló tevékenységekben • Témákkal kapcsolatos foglalkozások, el adások, propagandaanyagok
• • •
Egyéni beszélgetések, kérd ívek feldolgozása Begyakoroltatás, célirányos rávezetés szituációs és napi tevékenységek során Problémahelyzetek következetes feltárása és kezelése a magatartási problémák esetében • Érvelés, meggy zés a mindennapi tevékenységek folyamatában • Pedagógiai példamutatás és hatásrendszer a mindennapokban.
8.3.1.4.
Feltételrendszer • • • • •
Egyéni egészségügyi feltételek Jó komfortfokozatú hálószobák, vizesblokkok, mellékhelyiségek Iskolaorvosi és betegellátási rendszer Jó közösségi légkör Empátiás nevel tanári testület
8.4. A szabadid hasznos eltöltését szolgáló foglalkozások Szabadid s tevékenység; a rekreációs sport-, kulturális-, közösségi-, közéleti tevékenység Tartalom megközelítés A tanulók szabadid s tevékenységének funkciói: • a személyiségfejl dés el segítése • a pihenés, regenerálódás biztosítása, • a hangos szórakozás, játék biztosítása, • m vel dés biztosítása Mindezen funkciókhoz szorosan kapcsolódik az élmények, az érzelmi élet fejlesztése és a társas kapcsolatok alakítása. Szabadid s tevékenység alapelvei: • biztosítsák a tanulók számára a tevékenység szabad megválasztását, a szabad választás élményét és a napi tevékenységek okozta feszültségek oldását, • elégítsék ki az egyéni érdekl dést és segítsék a tehetségek fejl dését, a tevékenységek biztosítsanak szervezett kereteket a személyiségfejlesztés számára az egyének neveléséhez.
8.4.1. Sporttevékenység 8.4.1.1.
A tevékenység megjelölése
1. ciklus • • • •
A sportmunkát szervez aktíva hálózat kialakítása A tanulók érdekl désének, tehetségének felmérése Felmér sportolási lehet ségek egyéni sportágakban (asztalitenisz, teke stb.) A sport népszer sítése (sportrendezvények látogatása, élménybeszámolók, vetélked k stb.) • Csoportok közötti bajnokságok.
•
Tömegsport népszer sítése, rendszerességre való nevelés.
2. ciklus • Az egyéni sportolás technikai feltételeinek b vítése (uszodabérlet, kondicionáló eszközök) anyagi eszközök megteremtésével (pályázatok stb.) • Színvonalas kollégiumi, egyéni és csapatversenyek szervezése • Bekapcsolódás a városi tömegsport akciókba • Tömegsport akciók szervezése 3. ciklus • Sportversenyek megszervezése • A legjobban teljesít sportolók részvételének biztosítása intézmények közötti, városi versenyeken • A sportmunka szakmai és szervezési tapasztalatainak fejlesztése, átadása • Az értékelési és jutalmazási rendszer folyamatosan ösztönözze a tanulókat a jobb teljesítmények elérésére és megbecsülésére.
8.4.1.2.
Megvalósulást el segít módszerek • • • • • • •
8.4.1.3.
Szervezési munka széleskör tájékoztatással Sportnaptár, eredménylisták, tabellák készítése Motiváló jutalmazási rendszer kialakítása DÖK szervez és végrehajtó tevékenysége Önszervez dés Egyéni és csapatversenyek, házi bajnokságok, vetélked k szervezése Sportágakat, sportolást népszer sít rendezvények, mérk zések megtekintése.
A kollégiumi sportolás feltételrendszere • • • • • • • •
Az oktató iskolával közösen használt tornaterem és felszerelése Kollégiumunk kosárlabda pályája, kondicionáló terme felszereléseivel, bitumenes kézilabda és teniszpályája a hozzá tartozó felszerelésekkel, iker tekepálya felszereléseivel, egyéb pl. asztaliteniszezésnek teret adó helyiségek. A kollégium és a diákság tulajdonát képez egyéni sporteszközök A DÖK tulajdonát képez sporteszközök Szellemi sportok eszközei: sakk-készletek, rex asztal és felszerelés Fedett l tér fegyverekkel A mindenkori eredményes munkát biztosító személyi feltételek: sport iránt elhivatott nevel tanárok, és iskolai tanárok a szervezést és megvalósítást segít diákok Megfelel anyagi háttér megteremtése
Kollégiumon kívüli sportolási helyszínek
8.4.1.4.
Fejlesztési terv
Tervezzük, hogy
• • • • •
az érdekl d k részére megszervezzük az iskola segítségével az úszásoktatáson való részvétel lehet ségét uszodabérleteket biztosítunk az érdekl d knek bekapcsolódunk az országjáró diákok mozgalmába; különböz teljesítménytúrákon veszünk részt Javítjuk sportszerekkel való ellátottságunkat Felújítjuk sportpályánk aszfaltozását, tekepályánkat és felszerelését.
8.4.2. Kulturális tevékenység 8.4.2.1.
A tevékenység megjelölése •
Valóságos érdekl dés, aktív készenlét az új ismeretek felkutatására, felhasználására, a cselekvésmód rugalmasságával • Tájékozottság fokozása látókör szélesítéssel • Meglév tapasztalatok b vítése, gazdagítása, nagyobb jelentéstartalommal történ feltöltés, a kulturáltság megalapozása és kiszélesítése érdekében • Az értékek rugalmas megítélése, elrendezése a beépülést segítve. 1. ciklus • A természet és társadalom megismerése a m vészetek közvetít erejével • Erkölcsi normák alakítás kulturális értékek befogadásával, átélésével • Fokozatosan jussanak el a passzív befogadástól a cselekv , aktív részvételig, amelynek színterei a kollégiumban szervezett érdekl dési körök • Sz kebb környezetünk esztétikumának megteremtése, megtartása és igénye (hálók, tanulók, folyosók) 2. ciklus • Megfelel irányú és tartalmú m vel dési hatások biztosítása • Alkotások értékelésének el térbe kerülése • Önálló ítéletalkotás képességének fejlesztése 3-4. ciklus • Kritikai gondolkodásmód, ítéletalkotás kibontakoztatása • Szelektáló képesség, az igazi értékekkel való azonosulás id szaka
8.4.2.2.
Megvalósítást el segít módszerek • • • • • • •
Érdekl dési területek feltérképezése Megfelel programkínálattal az érdekl dés felkeltése Diákjainkhoz közel álló önkifejezési formák lehet ségeinek feltérképezése - intézményen belüli lehet ségek - intézményen kívüli lehet ségek Öntevékenységek felsorolása Rendezvények, kiállítások szervezése Évfolyamonként bontott közm vel dési programmal széleskör építkezés Különböz tevékenységekre épül diákkörök szervezése
8.4.2.3.
Kulturális tevékenység feltételrendszere és színterei • • • • • • • • •
8.4.2.4.
Audiovizuális eszközök, klubtevékenységre alkalmas teremmel (televízió, videó kamera, videó magnó) Az intézmény által rendelkezésünkre bocsátott galériaépület a Vizuális Kör és a Fafaragó Kör tevékenységével. Id szakos kiállítások szervezése az alkotásokból Intézményünk gazdag könyvtára Gazdag közm vel dési program szervezése, a programok alapján városismereti vetélked lebonyolítása Városunk sz kebb és tágabb környezetének megismerésére szervezett kirándulások, iskolánk rendelkezésünkre bocsátott buszaival Szomszédos Ausztria Burgenland tartományába szervezett kirándulások Városunk gazdag kulturális háttérrel rendelkezik: színház el adásokra, m vészeti kiállításokra, kulturális rendezvényekre szervezett programok, múzeumlátogatások. Szakirányú fels oktatású intézmény rendezvényei, könyvtárának használata M vészi érték filmalkotások bemutatására, a filmkultúra népszer sítésére alakult filmklub
Fejlesztési terv • •
Fotó kör feltámasztása, fotóeszközökkel való felszerelése Filmklub újraszervezése
8.4.3. Közösségi, közéleti tevékenység 8.4.3.1.
A tevékenység megjelölése
1. ciklus • A kollégiumi közösség mindennapi életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek megjelölése, m ködtetés megszervezése • Els dleges közösségek tisztségvisel i megválasztása • A közösségi helyiségek m ködési rendje, rendben tartása • Ügyeletesi rendszer m ködésével megismertetni a tanulókat, ügyeletesi szolgálat m ködtetése • Önkiszolgáló és közéleti tevékenységek munkájáról beszámolók, közös értékelések • Ellen rzés, értékelés rendszerének közös kidolgozása • A közösségi munkába való bekapcsolódás • A DÖK munkájának megismerése • A diákok jogainak, kötelességeinek megismerése 2. ciklus • Aktív részvétel a környezetformáló-alakító tevékenységben • A környezeti hatások leképezése és beépítése a kollégiumi mikro társadalomba • A szervezett közösség m ködéséhez szükséges vezet ség és struktúra fejlesztése
• • • • •
A naposi rendszer m ködésével megismertetni a tanulókat Naposi szolgálat m ködtetése Bekapcsolódás a DÖK munkájába A tevékenységekben az egymás iránti felel sség er sítése Bekapcsolódás különböz tevékenységek szervezésébe
3. ciklus • • • •
A köz ügyeiért való felel s gondolkodás, részvállalás a jöv kép alakításában Bekapcsolódás küls diákönkormányzatok munkájába Hagyományteremtés Demokratizmus biztosítása a kollégiumi élet mindennapjaiban, példamutatás, értékek átadása • Tevékenységek, rendezvények szervezése • Mindenkori teljesítmények közösség el tti elismerése • Tanulói érdekek megjelenítése és szervezett keretek közötti képviselete
8.4.3.2.
Megvalósítást el segít módszerek, színterek, tevékenységek • • • • • • • • •
Kötetlen beszélgetések Önkiszolgáló munkák (egyéni, közösségi) Alapos, körültekint szervezés, végrehajtás, értékelés Teret engedni a közösséget fejleszt szervez déseknek Aktív környezetformáló tevékenység Ügyeleti, naposi rendszer színvonalas m ködése Széleskör demokratizmus Sikeres, színvonalas diák-önkormányzati munka Elhivatott, tapasztalatokon, magas pedagógiai ismereteken alapuló nevel tanári munka • A kollégium küls és bels környezetének rendben tartására, megújítására szervezett tevékenységek, ezek megvalósításának eszközei: állandóan ismétl d , vagy id szakos tevékenységek • A kollégium helyiségeinek otthonossá tétele
8.4.3.3.
Fejlesztési terv
Diákönkormányzat munkájának magas szintre emelése. Célmeghatározás • A társadalomban is egyre er teljesebben fogalmazódnak meg a diákok szervez déséhez, önkormányzásához, érdekképviseletéhez való joga. A kollégium mikro társadalomként is értelmezhet , melynek demokratikus m ködése elképzelhetetlen a diákönkormányzat nélkül. • A pedagógiai program megvalósítása, sikere a diákok érzelmi és értelmi azonosulása nélkül elképzelhetetlen. Ennek alapfeltétele, hogy a diák-önkormányzat megjelenítse a tanulói érdekeket és szervezett keretei között képviselje azt. • Növekedjék a tanulói öntevékenység, önállóság, ez a nevel testületnek is érdeke,
mert a felszabaduló id t hatékonyabb szakmai munkára tudja felhasználni. A tevékenység megjelölése 1. ciklus • • • • •
A diák-önkormányzati tevékenység általános bemutatása A diákok jogainak, kötelességeinek ismertetése A diákönkormányzat választási szabályzatának megalkotása A DÖK szervezeti és m ködési szabályzatának módosítása, munkaterv készítés A primer közösségeken belül az önkormányzati munka visszaellen rzése, információs hálózat m ködése
2. ciklus • A DÖK tagok módszertani felkészítése az önkormányzati tevékenység fejlesztésére • Az önkormányzatot segít tanár tanácsadói, segítségnyújtói szerepe • A kollégium diákjai bekapcsolódnak az önkormányzati munka részterületeibe 3. ciklus • Bekapcsolódás a városi DÖK munkájába • Kapcsolat más oktatási intézmények, kollégiumok diákönkormányzatával (tapasztalatcsere, közös rendezvények) • DÖK munka tapasztalatainak átadása • Hagyományteremtés • Javaslattétel az új DÖK összetételére • Demokratikus választás biztosítása A leköszön önkormányzat beszámolója a tagságnak, értékelés, jutalmazás
8.5. A kollégiumi nevelés ellen rzése és értékelési rendszere A kit zött céljaink, kijelölt követelményeink és feladataink végrehajtásának, a tevékenységrendszer kivitelezésének, hatásának, azaz tulajdonképpen a tanulmányi teljesítményeknek és a neveltségi eredményeknek a vizsgálata. A nevelési eredményvizsgálat tárgya az egyes tanulók személyiségének, a tanulók közösségének a neveltsége, valamint e kett adatai alapján a neveltség különböz jellemz inek a szintje. Az eredményvizsgálat lényege a viszonyítás. Az egyes tanulók személyiségének és a kollégium kisebb-nagyobb közösségének a fejlettségét viszonyítjuk az adott id szakra kit zött nevelési célokhoz, követelményekhez.
8.5.1. A kollégista neveltségének mutatói • • • • • •
a tevékenysége a tevékenység folyamatában kialakult erkölcsi tudata a tevékenységben kialakuló tulajdonságok, készségek, képességek, attit dök önértékelés jellemz i életmód jellemz i, sikerorientáltsága stb.
8.5.2. A közösség neveltségének, fejlettsége állapotának mutatói • • • •
a közösség tevékenységrendszerének tartalma, kiterjedtsége, hatékonysága a közösség szerkezetének, felépítésének bels mozgása, sajátosságai az önkormányzat m ködése, min sége a közösség stílusa, hangneme, küls kapcsolataink fejlettsége stb.
8.5.3. A nevelési eredményvizsgálat Az els mozzanata a nevel munka hosszabb-rövidebb szakaszára megfogalmazott reális nevelési követelmények megállapítása, amelyek a vizsgálatban a mérce szerepét töltik be. Az els s kollégista tanulók neveltségi állapotának mérése lényeges, hogy milyen értékrenddel, személyiségvonásokkal, készségekkel, képességekkel rendelkezik. Második mozzanat a kollégisták által elért neveltségi állapotnak a követelményeinkhez mért fejlettségének a feltárása. Harmadik mozzanat a követelmények és az elért fejlettségi állapot viszonyítása alapján a nevelés eredményességének - az alkalmazott eljárások, szervezeti keretek, tevékenységi formák hatékonyságának - az elemzése. Negyedik mozzanat a további pedagógiai teend k körvonalazása.
8.5.4. A nevelési eredményvizsgálatokat komplex módszerekkel végezzük • • • • • • •
megfigyelés beszélgetés kérd íves felmérés pedagógiai helyzetteremtés a tanulói produktumok elemzése az iskolai kollégiumi dokumentációk tanulmányozása a végzett tanulóink helytállásának a vizsgálata
8.6. A helyi kollégiumi foglalkozási terv TÉMAKÖRÖK • Tanulásmódszertan • Önismeret, pályaválasztás • M vészet és információs kultúra • Környezeti nevelés • Életmód, életvitel, háztartási ismeretek • Egyén és közösség • Magyarság, nemzetiségi lét európaiság A kollégiumi csoport foglalkozások éves óraszáma
TÉMAKÖRÖK
Tanulásmódszertan Önismeret, pályaválasztás M vészet és információs kultúra
9. évfolyam 4 3 3
10. évfolyam 3 3 3
11. évfolyam 3 4 2
12. évfolyam
13.-14. évfolyam
3 4
2 5
Környezeti nevelés Életmód, életvitel, háztartási ismeretek Egyén és a közösség Magyarság, nemzetiségi lét, európaiság
2 4 3 3 22 óra
2 4 3 4 22 óra
2 4 3 4 22 óra
2 5 3 3 20 óra
3 5 2 3 20 óra
9. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁBA LÉPÉS FELTÉELEI A tanuló az iskola magasabb évfolyamába illetve a szakképzési évfolyamba akkor léphet, ha az el irt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A döntést az iskola tantestülete a tanévi szorgalmi id szak végén hozza. Jogszabályban meghatározott kitételek (pl. magas hiányzási óraszám) teljesülése esetén a tantestület osztályozóvizsgát írhat el . Szakmai gyakorlat és szakmai alapozó gyakorlat tantárgyakból csak akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a követelmények elmulasztott része jellegénél fogva a nyári id szakban pótolható, és erre a gyakorlati oktatásvezet javaslata alapján a nevel testület engedélyt ad. Más esetben, ha a tanuló szakmai gyakorlatból, vagy szakmai alapozó gyakorlatból elégtelen osztályzatot kap, tanévet kell ismételnie. Csak tanévismétléssel folytathatja tanulmányait az a tanuló, aki • aki az év végi osztályozókonferencián, vagy az osztályozóvizsgán kett nél több tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, • akinek a javítóvizsgája nem sikerült, • aki az osztályozóvizsgán vagy javítóvizsgán nem jelent meg és távolmaradását 8 napon belül nem igazolta, • aki a megkezdett osztályozó- vagy javítóvizsgáját kell indoklás nélkül megszakította, vagy akit az említett vizsgák folytatásától szabálytalanság miatt eltiltottak, • akit a tanulmányok folytatásától fegyelmi büntetéssel eltiltottak, • aki tanulmányait a tanév közben elfogadható indok nélkül megszakította, • akinek a mulasztása meghaladja az engedélyezett hiányzást, és a nevel testület nem engedélyezte osztályozóvizsga letételét. • az osztályozó konferenciáig nem adta le legalább elégséges szinten az el írt gy jteményét, • az osztályozó konferenciáig nem adta le legalább elégséges szinten az el írt rajz feladatait, • a tanév végéig nem teljesítette az el írt nyári gyakorlatot, illetve az tanév során szervezett összefügg szakmai gyakorlatot. • naplóvezetési kötelezettségének a szakmai gyakorlat és szakmai alapozó gyakorlat tantárgyakból, illetve a nyári gyakorlaton nem tett eleget.
10. ÉRTÉKELÉS 10.1. Az értékelés alapelvei Tantárgytól független, az értékelési rendszer javítását szolgáló tanári feladatok: •
A tanulnivaló egyértelm kijelölése
•
A kérdések pontos megfogalmazása az ellen rzés megkezdésekor
•
A felel nek lehet séget kell adni, hogy önállóan fejthesse ki gondolatait, mondandóját közbevetett kérdésekkel – indokolt eset kivételével – ne zavarja meg a tanár. A hiányok pótlására, a hibák javítására utólagosan kerüljön sor.
•
A szóbeli feleletek rövid értékelése
•
Tantárgyanként - félévente legalább egy alkalommal - egyértelm en pontozható dolgozat íratása
•
Minden írásbeli ellen rzés értékelési elvét, az értékeléskor alkalmazott szempontokat meg kell beszélni a tanulókkal.
A tantárgyfügg értékelési elveket a munkaközösségek fogalmazzák meg. Írásbeli beszámoltatás, otthoni felkészülés Az egész órás írásbeli dolgozatok érdemjegyeit piros színnel kell beírni, az osztályzatok kialakításánál pedig dupla súllyal kell beszámítani. Egy osztályban napi két egész órás dolgozat íratható. Íratás el tt legalább 3 nappal jelezni kell az osztálynak az írásbeli számonkérés szándékát. Ceruzával a naplóba is be kell írni a megfelel részhez: dolgozat. Ha már két kolléga jelezte az adott napra a dolgozatíratási szándékot, akkor új id pontot kell keresni. Az otthoni felkészülést elvárjuk tanulóinktól. A szóbeli és írásbeli feladatokat egyértelm en kell kijelölni. Az otthoni munka tantárgyankénti id igénye –, intenzíven dolgozó tanul esetében – átlagosan ne haladja meg a félórát. Az szi, téli és a tavaszi szünetet követ munkanapra – a záróvizsga el tti évfolyamok kivételével - ne kapjanak a tanulók otthoni felkészülést igényl feladatot. A pedagógus a tanuló teljesítményét, el menetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal min síti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és min sítését az osztályf nök - az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével - végzi. Az érdemjegyekr l a tanulót és a kiskorú tanuló szül jét havonta értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján - a pedagógiai elvek szerint - kell meghatározni. Az osztályzatról a tanulót és a kiskorú szül jét értesíteni kell. Az érdemjegy illetve az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, min sítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Az elvárt érdemjegyek számát igazgatói utasítás szabályozza.
10.2. Érdemjegyek, osztályzatok •
Az érdemjegyek, az osztályzatok a következ k: • a tanuló tudásának értékelésénél és min sítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1); • a tanuló magatartásának értékelésénél és min sítésénél példás (5), jó (4), változó
(3), rossz (2); • a tanuló szorgalmának értékelésénél és min sítésénél példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). A magatartás és szorgalom értékelésének osztályf nöki munkaközösség által kidolgozott szempontjai: •
Tudás értékelése: • Alapelv, hogy az alkalmazott osztályzat a szöveges elnevezés tartalmát tükrözze. • Jeles (5) Aki hibátlanul, kifogástalanul felkészült. • Jó (4) Aki jól tudja a tananyagot. • Közepes (3) Aki kisebb hibákkal tudja a tananyagot. • Elégséges (2) Aki a szakmájában a technikustól elvárható szinten, vagy az érettségi vizsga követelményeihez mérten elegend tudással rendelkezik. • Annak a tanulónak a munkája, akinek a félévi, vagy egész évi osztályzatainak legalább 50 %-a elégtelen, úgy értékelhet , hogy ismeretei a tananyag felében nem érik el az elégséges szintet, ezért a szaktanár mérlegelése alapján a többi jegyét l függetlenül megbuktatható.
•
Magatartás: • Példás (9., 10. osztály) a tanuló magatartása, ha munkájával, kezdeményezéseivel részt vesz egy jó osztályközösség kialakításában. Az iskolai házirend betartásával és betartatásával, iskolai és iskolán kívüli kifogástalan magatartásával társainak jó példát mutat. (11., 12., 13. osztály) a tanuló magatartása, ha tudatosan részt vállal a közösség munkájából, megfelel felel sségérzettel rendelkezik magával és társaival szemben. Iskolai és iskolán kívüli viselkedésével kivívja tanárai és tanulótársai megbecsülését. • Jó (9., 10. osztály) a tanuló magatartása, ha a közösségi munkában részt vesz. Magatartása legnagyobb részt kifogástalan, és az iskolai és iskolán kívüli élet legfontosabb normáit következetesen betartja. egynél több tárgyból nem szerzett elégtelen osztályzatot félévkor vagy év végén. (11., 12., 13. osztály) a tanuló magatartása, ha a rábízott feladatokat becsületesen elvégzi, hallgat a jó szóra, következetes a legfontosabb rendszabályok betartásában. Egynél több tárgyból nem szerzett elégtelent félévi vagy év végi osztályzatában. • Változó (9., 10. osztály) a tanuló magatartása, ha nehezen tud beilleszkedni az iskolai közösségbe, rendszeretete ingadozó, de megvan benne az igyekezet hibáinak kijavítására. Közösségi magatartásával szemben kifogások merülnek fel. Ha kett vagy kett nél több tantárgyból elégtelen osztályzatot szerzett félévkor vagy év végén. (11., 12., 13. osztály) a tanuló magatartása, ha a közösségi munkából csak vonakodva veszi ki a részét, viselkedése kifogásolható, de megvan benne a jó szándék hibáinak kijavítására. Ha kett vagy kett nél több tantárgyból elégtelen osztályzatot szerzett félévkor vagy év végén. • Rossz (9., 10. osztály) a tanuló magatartása, ha súlyosan vét az iskolai élet szabályaival
szemben. Gátolja a jó osztályközösség kialakulását. Hanyag munkájával, fegyelmezetlenkedéseivel társainak rossz példát mutat. (11., 12., 13. osztály) a tanuló magatartása, ha tudatosan megtagadja a közösségi munkát, nincs megfelel felel sségérzete, hanyagságaival, fegyelmezetlenkedéseivel bomlasztja a közösséget. Súlyosan megsérti az iskolai élet szabályait. •
Szorgalom: • Példás a tanuló szorgalma, ha képességeihez és körülményeihez mérten kötelességteljesítése kifogástalan. Rendszeres, pontos, aktív munkájával társainak példát mutat. Ha lényeges javulás mutatkozik tanulmányi munkájában. • Jó a tanuló szorgalma, ha iskolai és otthoni munkáját becsületesen teljesíti, kötelességeit elvégzi. Ha félévkor vagy év végén érdemjegyeiben - az el z évhez viszonyítva lényeges változás nem történt. • Változó a tanuló szorgalma, ha iskolai és otthoni munkájában csak id nként tanúsít törekvést, kötelességét csak ismételt figyelmeztetésre teljesíti. Félévkor vagy év végén egy vagy több tárgyból szerez elégtelen osztályzatot. • Hanyag a tanuló szorgalma, ha képességeihez és körülményeihez képest keveset tesz tanulmányi fejl dése érdekében, kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan. Ha kett nél vagy több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot félévkor vagy év végén.
10.3. A középszint érettségi vizsga témakörei Az érettségi vizsga részletes követelményeit elektronikus úton tesszük hozzáférhet vé. (14/2003 (v.27.) OM. r. Az érettségi vizsga részletes követelményeir l szóló 40/ 2002. (v. 24.) OM rendelet módosításáról)
10.4. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Testnevelés tantárgyból az Oktatási Minisztérium által 2000-ben kiadott: Útmutató a tanulók fizikai állapotának méréséhez, min sítéséhez -cím kiadvány alapján végezzük munkánkat. Félévente ismételjük felméréseinket, melyben az alább felsorolt testalkati mutatókat, valamint fizikai teljesítményeket mérjük, és ezek alapján értékeljük tanulóinkat. Testmagasság Testtömeg Cardio-respiratorikus állóképesség felmérése /Cooper teszt, azaz 12 perces futás/ Az alsó végtag dinamikus erejének mérése /Helyb l távolugrás/ A kar-, törzs, a lábizmok együttes dinamikus erejének mérése /Lökés egy kézzel dobóterpeszb l az ügyesebb kézzel 3 kg-os tömöttlabdával/ A vállövi és a karizmok er -állóképességének mérése /Fekv támaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan, kifáradásig (maximum 4 perc)/ Váll- és a törzsizmok dinamikus erejének mérése /3kg-os tömöttlabda dobása kétkézzel, fej felett hátra/
Hátizmok er -állóképességének mérése /Hasonfekvésb l törzsemelés és leengedés folyamatosan, kifáradásig, (maximum 4 perc)/ A hasizmok er -állóképességének mérése /Hanyattfekvésb l felülés és visszaereszkedés, folyamatosan kifáradásig, (maximum 4 perc)/ A mért teljesítmények alapján, a kiadványban megadott ponttáblázat felhasználásával min sítjük, kategóriába soroljuk diákjainkat: • IGEN GYENGE 0 -20 PONT • GYENGE 21 -40 PONT • KIFOGÁSOLHATÓ 41 -60 PONT • KÖZEPES 61 -80 PONT • JÓ 81 -100 PONT • KIVÁLÓ 121-140 PONT
11. TANULÓK FELVÉTELE AZ ISKOLÁBA Beíratás feltétele az iskola els évfolyamába: •
a 8. osztály sikeres elvégzése;
•
az iskola igazgatójának a felvételre vonatkozó döntése.
A felvételi eljárást az iskola Felvételi szabályzata tartalmazza. Az iskola magasabb évfolyamaira való felvételnél illetve átvételnél az igazgató különbözeti vizsgát vagy évfolyamismétlést írhat el .
12. M KÖDÉSI FELTÉTELEK, KÖRÜLMÉNYEK A tanításhoz el írt képzettséget a tantestület tagjai megszerezték. Néhányan kiegészít képzésben vesznek részt. Az iskola székhelye: 9400 Sopron, Szent György utca 9. Az iskola telephelyei: 9400 Sopron, Kossuth Lajos utca 7. 9400 Sopron, Lackner Kristóf utca 7. 9400 Sopron, Szent György utca 14. A tanításhoz, a kollégiumi elhelyezéshez, a neveléshez és a szakképzéshez az alapvet feltételek adottak. Az épületek, berendezések állapota folyamatos tervszer karbantartást és felújítást kíván. Fejleszteni kell a járm parkot, a gyakorlati képzés és a nyelvoktatás eszköztárát. Ennek lehetséges lépéseit az anyagi és beszerzési lehet ségek alapján a fenntartóval való egyeztetés után lehet végrehajtani. A közismereti és a szakmai elméleti oktatás szertári anyaga karbantartással és új eszközök rendszeres beszerzésével megfelel az oktatási követelményeknek. Az iskola épületeinek nagyobb lépték felújítása a fenntartó megfelel költségvetési döntése alapján lehetséges. Az iskola irányítási sémáját az SZMSZ tartalmazza.
12.1. Az iskola kapcsolatai Az iskola folyamatos m ködéséhez rendkívül szerteágazó kapcsolatrendszer szükséges. fenntartóján, a Nyugat-Magyarországi Egyetemen kívül csak a legfontosabb kapcsolatok: •
Közoktatási és szakmai f hatóságok, oktatást szervez intézmények, közintézmények: • Oktatási Minisztérium • Földm velésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium • Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium • Nemzeti Szakképzési Intézet • FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézet • Megyei Pedagógiai Intézet • Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata
•
Társ-intézmények: • Magyarországi erdészeti és faipari, vadgazdálkodási és természetvédelmi képzést folytató középfokú iskolák • Soproni középiskolák • Szakmai intézmények, vállalatok: • FM Erdészeti Hivatal • Erdészeti Tudományos Intézet • Faipari Kutató Intézet • Erdészeti Egyesület
• • •
•
Faipari Tudományos Egyesület Mintegy 150 erdészeti és faipari üzem, vállalkozás, amelyek gyakorlataink, tanulmányútjaink és nyári gyakorlataink lebonyolításában vesznek részt. Ki kell emelni közülük a soproni Tanulmányi Erd gazdaság Rt-t, illetve a Fert -Hanság Nemzeti Parkot amelyekkel kapcsolatunk mindennapos.
Külföldi kapcsolatok: • Erdészeti és faipari középfokú oktatási intézmények • Bad Vöslau (Ausztria) • Kuchl (Ausztria) • Liptóújvár (Szlovákia) • Nadebo (Dánia) • Ort a. Gmunden (Ausztria) • Ossiak (Ausztria) • Pisek (Csehország) • Sodankyla (Finnország) • Trutnov (Csehország)
12.2.
Fejlesztések
Fejlesztés szükséges az iskola min ségi munkájában. Az el z 50 év alatt a magyar iskolák központi tantervek alapján végezték munkájukat. A jelenlegi helyi pedagógiai program elkészítésével az oktató-nevel tevékenységünk új alapokra kerül mind az általános képzés, mind a szakmai képzés területén. Feltétlenül szükséges programunk rendszeres felülvizsgálata, és az összegy jtött tapasztalatok alapján folyamatos fejlesztése, mert csak így érhet el, hogy munkánk színvonalát a változás ne törje meg, hanem emelje. Az oktató-nevel munka területén lépést kell tartani a szakmai fejl déssel mind az általános, mind a szakképzésben. Az egyes szakterületek követése mellett feladat a pedagógiai fejlesztés a pedagógiai tudományágak egyes területeinek megfelel en, de mindenek el tt módszertani kérdésekben. A fej dés lehet ségeit folyamatosan keresni kell iskolai, munkaközösségi és tanári szinten egyaránt. Az oktató-nevel munka fejl désével összhangban a tárgyi eszközök fejlesztése is feladat. Folyamatosan korszer síteni kell a szemléltet eszközöket, a szertári anyagot, az oktatástechnikai eszközöket. Nyelvi labor létesítését szorgalmazzuk. A tárgyi feltételek biztosításában - szakmai vonatkozásban - fejlesztési célkit zéseink közé tartozik a tanerd és tan-f részüzem kialakítása, tevékenységük funkcionális összekapcsolása. Mindenkor feladat az iskola meglév elhelyezési feltételeinek jobbítása. Szükséges az épületeink leromlott állapotának javítása, különösen a lelakott kollégium felújítása. Mindez természetesen a mindenkori anyagi lehet ségek függvényében hajtható végre. A beruházási szint fejlesztéseknél a fenntartóval való együttm ködés szükséges. Iskolánk a közoktatási törvény módosításának 128. § (17) bekezdése alapján elkészítette eszközfejlesztési tervét, amely 2008. szeptember 1-jén zárul. Ennek végrehajtását a rendelet, kötelez érvénnyel hárítja ránk. Az eszközök beszerzése eddig a tervezett ütemben folyik. Az iskola a közeljöv ben mennyiségi fejlesztést nem tervez. Sem új szakok indítását, sem létszámnövelést nem kívánunk végrehajtani.
12.3. Átmeneti rendelkezések A vonatkozó jogszabályok szerint az OKJ szerinti szakmai képzést 1998 szeptemberében, a NAT, a kerettantervek és az Érettségi vizsgaszabályzat szerinti közismereti képzést 2001 szeptemberében kell indítani. Ez a pedagógiai program tartalmazza az 1998. szeptember 1-t l 2001. augusztus 31-ig tartó átmeneti id szakra vonatkozó alapelveket, és tartalmazza, a 2001. szeptember 1-t l felmen rendszerben bevezetésre kerül oktatás kereteit egyaránt. Az új képzési forma a kerettantervekre épül és 6 éves (13-14. szakképz évfolyamos) formában valósul meg.
12.4. Érvényességi rendelkezések Pedagógiai programnak érvényessége határozatlan idej . Ha jogszabályváltozások nem teszik gyakrabban szükségesség, akkor 2 és félévenként felül kell vizsgálni aktualitását. Módosítás módja: kezdeményezheti a fenntartó, a tantestület harmada, a szül ket képvisel szervezetek, a diákönkormányzat. Szakmai vizsgálat, elemzés alapján a tantestület határoz a szükséges változtatásokról, a módosítás a fenntartó hozzájárulásával válik véglegessé. Sopron, 2004. április 22.
Dr. Rónai Ferenc igazgató
13. MELLÉKLETEK 1. sz.: 2. sz.: 3. sz.: 4. sz.: 5. sz.: 6. sz.: 7. sz.: 8. sz.: 9. sz.:
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium ajánlása A Földm velésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium véleménye A Gy r-Moson-Sopron Megyei F jegyz véleménye A Nyugat-Magyarországi Egyetem Erd mérnöki Kar véleménye Szakdolgozat küls borítója Szakdolgozat bels címoldala Szakdolgozat feladatlap Szakdolgozat konzultációs lap Jegyz könyv az április 22-i nevel testületi értekezletr l, a Pedagógiai Program elfogadásáról
