XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001
A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT, MAJER ANNA, VERÉB SZILVIA, KALOCSAI JANKA
Az ökoiskolai nevelési-oktatási program
fenntarthatóságra nevelés, komplex tanulási – tanítási formák, környezettudatos állampolgársághoz szükséges attitűd, tolerancia, empátia, együttműködés, konfliktuskezelés, aktív tudásszerzés, „egész iskolás” megközelítés, módszertani sokszínűség, témaköri sokszínűség
1-4. osztályos tanulók Az állításokkal való egyetértés VÁLTOZÁSA Bementi-kimeneti mérés
1-4. osztályos tanulók – Változatlan vélemények Bemeneti-kimeneti mérések
5-8. osztályos tanulók – Skála 1-5 – Átlagos egyetértés állításonként
5-8. osztályos tanulók – Skála (1-5) Szórás értéke állításonként – Bemeneti mérések
5-8. osztályos tanulók – Skála (1-5) Szórás értéke állításonként – Kimeneti mérések
Tanári válaszok átlagos értéke – Kimeneti és bementi m.
Kutatás
Résztvevő Iskolák: 8 Résztvevő tanárok: 26 (13 kísérleti és 13 kontroll) Nemi eloszlás: 5 férfi, 22 nő Átlagéletkor: 44 év Felvett tesztek: • Maslach Burnout Inventory (MBI) (1981) • Szorongásleküzdési mód preferencia kérdőív (Oláh Attila, 1986) • Tanári Nevelési Attitűd (Bugán Antal, 1985)
Maslach Burnout Inventory (MBI – 1993)
I. Érzelmi kimerültség (1. dimenzió)
• A kérdőív legerősebb dimenziója • Érzelmi erőforrások kiapadása • Pszichés erőforrások kimerülése Nincs szignifikáns különbség, (t=–0,183, df=23, p>0,05) A kísérleti csoportban nagyobb a szórás (Több a szélsőséges eset)
Maslach Burnout Inventory (MBI – 1993)
II. Deperszonalizáció • Tárgyiasító hozzáállás • Személytelen, negatív • Azokkal szemben, akikkel együtt dolgozik Az erősség esetében közel szignifikáns eredményt kaptunk (t=1,965, df=23, p=0,062) → kísérleti csoport nagyobb pontszám → tudatosabb hozzáállás (?)
Maslach Burnout Inventory (MBI – 1993)
III. Személyes jellemzők • Pozitív önértékelés • Teljesítménybeli elvárások Nincs szignifikáns különbség (gyak: t=0,302, df=23, p>0,05; erős.:t=0,937, df=23, p>0,05), de tendencia mutatkozik arra, hogy a kísérleti csoportban pozitívabb az önértékelés.
Szorongásleküzdési mód preferencia kérdőív Oláh Attila - 1986
Közel szignifikáns: I. Figyelemelterelés (t=–1,755, df=24, p=0,092) – A személy kilép a helyzetből, halogatja a közbeavatkozást – kontroll csoportban erősebb
Tanári nevelési attitűd teszt (Bugán Antal, 1985)
Szignifikáns különbségek: I. Tekintélyelvűség (t=–4,127, df=24, p<0,01) – csoport tagjai alig vagy egyáltalán nem vehetnek részt a döntésekben (utasítás, parancs) – kontrollcsoportban nagyobb II. Túlvédés (t=–2,065, df=24, p=0,05) – túlgondozás, önállóság korlátozása – kontrollcsoportban nagyobb
Vizsgálat a komplex művészeti nevelés program esetében • Cél: Komplex művészeti nevelés program egyes elemei, milyen hatással vannak a fejlesztésbe bevont tanulók, tanulócsoportok fejlődésére, valamint a pedagógusok attitűdjeire • Előzetes és utólagos mérés a diákok körében (program előtti helyzetet és a program utáni helyzetet is figyelembe vevő módszer kontrollcsoport bevonásával) • Pedagógusok körében: kérdőíves felvétel a program elején (várakozások, attitűdök felmérése), felvétel a program végén (attitűdbeli változások, hatások felmérése)
Kérdőíves felvételek elemszáma, vizsgálati dimenziók • • •
39 programban részt vett pedagógus (főleg nyitott kérdések az alacsony elemszám miatt) 325 diák a kísérleti és 398 diák a kontrollcsoportban Diákok körében 4 dimenzióban vártunk változást: • Szociális képességek • Énkép • Tanulási motiváció • Empátia
A komplex művészeti nevelés mint pedagógiai módszer milyen hatással volt az alábbi tényezőkre (N=39, 0-10 skála, pedagógusok) pedagógusok szakmai munkájára
9,1
tanár-diák kapcsolat
9,1
nem-kognitív képességek
8,9
kognitív képességek
8,8
diákok probléma-megoldó képessége
8,8
pedagógusok teljesítménye
8,4
tanulmányi eredmények
8,2 8
tanulók iskolába járási kedve
7,1
iskolai légkör 0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
Milyen hatással lesznek/milyen hatással voltak az alábbi tényezők pedagógiai munkájára? (N=39, átlag, pedagógusok)
4,41 4,41
Modulírás 4
Modulok kipróbálása
4,46
Más iskolák pedagógusaival is együtt kell működnöm
4,09 4,08
Külső szereplők is értékelik a munkámat
4,15 4,08 4,24 4,28
Saját munkámat is értékelni kell Az, hogy a modulírás során folyamatosan konzultálnom kell kollégáimmal
4,44 4,36
1 Előmérés
2 Utómérés
3
4
5
Mennyire szeretted és tartottad érdekesnek a komplex művészeti neveléshez kapcsolódó foglalkozásokat? (diákok, kísérleti csoport) Mennyire szeretted ezeket a foglalkozásokat? (N=423, százalék) 2
Mennyire tartottad érdekesnek ezeket a foglalkozásokat? (N=422, százalék) 1
Nagyon szerettem
9
13
Szerettem
39
45 43
Érdekesnek
Kicsit unalmasnak
Nem nagyon szerettem Egyáltalán nem szerettem
Nagyon érdekesnek
46
Nagyon unalmasnak
A foglalkozásokkal kapcsolatban mennyire értesz egyet az alábbi állításokkal? (N=423, százalék, diákok)
Legtöbbször tetszettek ezek a foglalkozások Jól éreztem magam Hasznosnak tartottam a foglalkozásokat Jobban megismertem a társaimat
4 7
30
59
35
33
58
6 11 9
Itt könnyebben megy a tanulás
13
Jobban megismertem önmagamat
11
32
9
52 44
17 17
38 36
34
41
31
64
Unalmasnak találtam
0%
20%
23 40%
60%
80%
Egyáltalán nem ért egyet
Inkább nem ért egyet
Inkább egyetért
Teljes mértékben egyetért
8 5 100%
Változások a kísérleti és kontroll csoport között elő- és utólagos mérésnél (N=821, átlag, diákok)
ÉNKÉP
ÉNKÉP
előmérés kísérleti
3,01
előmérés kísérleti
3
utómérés kísérleti
3,06
utómérés kísérleti
3,02
SZOCIÁLIS KÉPESSÉG
SZOCIÁLIS KÉPESSÉG
3,05
előmérés kírérleti utómérés kísérleti
3,28
EMAPÁTIA
előmérés kísérleti
3,02
utómérés kísérleti
3,03
EMAPÁTIA
2,9
előmérés kísérleti
3,14
utómérés kísérleti TANULÁSI MOTIVÁCIÓ
előmérés kísérleti
2,76
utómérés kísérleti
2,76
TANULÁSI MOTIVÁCIÓ
előmérés kísérleti
2,89
előmérés kísérleti
2,85
utómérés kísérleti
2,83
utómérés kísérleti
2,76
1
2
3
4
1
2
3
4
Kik körében volt pozitívabb a komplex művészeti nevelés program fogadtatása? – háttérváltozók szerint
• Nemek szerint nézve szignifikánsan pozitívabb a program megítélése a lányok között • Fiatalabbak (3. évfolyam) érdekesebbnek találták a foglalkozásokat, mint a többi évfolyam • 3. évfolyamos diákok körében az énkép dimenziójában szignifikáns növekedés volt tapasztalható a kísérleti csoportban (előés utólagos mérés)
Vizsgálat a természettudományos nevelés program esetében
(Réti, 2013)
Bemeneti-kimeneti mérések • Likert-skálás kérdőívvel végzett bemenetikimeneti mérésnél a mintavétel során a nyolc partnerintézményünkben az alsó és felső tagozatból egy-egy osztályt, és az őket tanító pedagógusokat vontuk be. • A kérdőív a motivációt, az attitűd elemeket és az énhatékonyságot vizsgálta.
Alsós kérdőív
• Szocializáció, jólét, elégedettség (3 kérdés) • Tanulási motiváció (3 kérdés) • Tantárgyi tartalmak (8 kérdés) • Tanulói aktivitás a környezetismereti feladatokban (4 kérdés) • Munkaformák (2 kérdés)
Felsős kérdőív
•
• •
Énhatékonyság a természettudományos műveltségben skála (12 item) „Know how to do” skála (5 item) „Confused/Negative Affect” skála (4 item) (Fordított értékelés)
Eredmények
A legnagyobb pozitív változást azon kérdéseknél tapasztaltuk, ahol a tanuló természettudományos vizsgálódással kapcsolatos képességeinek önértékelését vizsgáltuk.
Eredmény
Bemeneti és kimeneti mérések eredményei a felső tagozaton
be ki
18
19
20
Kérdés száma
21
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! www.ofi.hu
