A Nemzeti Kulturális Alap Könyvtári Szakmai Kollégiumának támogatásával. Megvalósítás: Elszámolási határidő:

2139/0108 (NKA 2008) Projektdokumentum

Könyvtári Minőségfejlesztés 21 projekt bevezetése

A Nemzeti Kulturális Alap Könyvtári Szakmai Kollégiumának támogatásával. Megvalósítás: 2008.09.05. – 2009.06.10. – Elszámolási határidő: 2009.07.31.

Szakmai beszámoló a 2139/0108 jelű, "A Könyvtári minőségfejlesztés 21 projekt bevezetése" (1.1. Partnerközpontú szervezeti kultúra kialakítása) című pályázati projekt megvalósításáról a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Zalaegerszegi Intézetének Könyvtárában

Összeállította: Szabó G. Tibor projektmenedzser (könyvtári szakinformátor, minőségmenedzser)

Jóváhagyta: Horváth Istvánné szakmai felelős, pályázati megbízott (könyvtárvezető)

Zalaegerszeg, 2009. június

Tartalomjegyzék

Vezetői összefoglaló___________________________________________________________ 4 1. A pályázat lebonyolításának és elszámolásának ütemezése ____________ 6 2. A pályázati források felhasználása, pénzügyi elszámolás _______________ 7 2.1. Megítélt támogatás és felhasználása _________________________________________ 7 2.2. Szakértői előadások és tapasztalatcserék lebonyolítása ____________________ 8 2.3. Tréningfoglalkozások lebonyolítása __________________________________________ 9

3. A projekt lebonyolítása____________________________________________________ 11 3.1. A vezetőség elkötelezettsége ________________________________________________ 11 3.1.1. Minőségfejlesztési munkacsoport alakítása – Munkatársak bevonása Programalkotás ______________________________________________________________________________11 3.1.2. Külső szakértő és tréner kiválasztása __________________________________________________12

3.2. Fejlesztési források felmérése – források biztosítása ______________________ 15 3.2.1. Humán források értékelése ____________________________________________________________15 3.2.2. Pénzügyi források értékelése __________________________________________________________16 3.2.2.1. Intézményi (saját) források értékelése ____________________________________________16 3.2.2.2. Pályázati források értékelése ______________________________________________________18 3.2.3. Tárgyi eszközök értékelése ____________________________________________________________21 3.2.3.1. Számítógépek_____________________________________________________________________21 3.2.3.2. Egyéb IKT eszközök _______________________________________________________________23 3.2.3.3. Könyvtári bútorok _________________________________________________________________24 3.2.4. Szoftverek értékelése _________________________________________________________________25

3.3. Küldetésnyilatkozat és jövőkép (vízió) megfogalmazása __________________ 26 3.3.1. Küldetésnyilatkozat ___________________________________________________________________26 3.3.2. Jövőkép _______________________________________________________________________________27

3.4. A szervezeti kultúra fejlesztése______________________________________________ 29 3.4.1. A szervezeti kultúra értékelése ________________________________________________________29 3.4.2. Külső és belső kommunikáció felmérése, hiányosságok azonosítása____________________32 3.4.3. Szervezeti kultúra fejlesztési programja _______________________________________________33 3.4.4. Munkatársak részvétele minőségügyi képzéseken, tréningeken ________________________33

3.5. PGTT analízis __________________________________________________________________ 34 3.5.1. PGTT analízis összefoglalása___________________________________________________________34 3.5.2. PGTT analízis szöveges kiegészítése ___________________________________________________35 3.5.2.1. Felsőoktatási környezet ismertetése _______________________________________________35 3.5.2.2. Területi adottságok, demográfia, gazdaság ________________________________________37 3.5.2.3. Jogszabályi, szakpolitikai háttér ___________________________________________________38 3.5.2.4. Fenntartói szervezeti környezet (Budapesti Gazdasági Főiskola)____________________39 3.5.2.5. A Zalaegerszegi Intézet bemutatása_______________________________________________42

2139/0108 (NKA 2008) PROJEKTDOKUMENTUM

2

3.5.3. Az intézeti könyvtár tevékenységének áttekintése _____________________________________43 3.5.3.1. Alapfolyamatok (értékképző folyamatok) __________________________________________44 3.5.3.2. Könyvtári érdekeltek és igényeik __________________________________________________45 3.5.3.3. A fogyasztói elégedettségmérések megállapításai__________________________________48 3.5.3.4. Az olvasók által igényelt változások, fejlesztések __________________________________50

3.6. SWOT analízisek ______________________________________________________________ 52 3.6.1. A szolgáltató kulcsterületek SWOT analízisei ___________________________________________52 3.6.1.1. A tájékoztatás SWOT analízise_____________________________________________________52 3.6.1.2. A katalógusszolgáltatás SWOT analízise ___________________________________________53 3.6.1.3. Dokumentumok hozzáférésének SWOT analízise___________________________________54 3.6.1.4. Reprográfia és formátumkonverzió SWOT analízise ________________________________55 3.6.1.5. IKT erőforrás-használat SWOT analízise ___________________________________________56 3.6.2. A támogató folyamatok SWOT analízisei _______________________________________________57 3.6.2.1. A menedzsment SWOT analízise___________________________________________________57 3.6.2.2. A gyűjteményszervezés SWOT analízise ___________________________________________58 3.6.3. A könyvtár összefoglaló SWOT analízise _______________________________________________60

3.7. Stratégiai terv_________________________________________________________________ 63 3.7.1. A könyvtári folyamatok statisztikai elemzése, értékelése _______________________________64 3.7.2. Felettes stratégiák: a BGF Intézményfejlesztési Terve _________________________________70 3.7.3. A könyvtár stratégiai terve 2009-2011 között__________________________________________72

3.8. Könyvtári tanácskozás: a projekt záró értékelése __________________________ 77

Mellékletek____________________________________________________________________ 80 1. 2. 3. 4. 5.

melléklet: A projekt feladatainak módosított ütemterve ____________________________________81 melléklet: A könyvtár belső szakmai fórumai ______________________________________________82 melléklet: Az intézet minőségbiztosítási rendszerének szervezete __________________________84 melléklet: NKA 2139/0100 felmérés: intézményi felhasználók elégedettsége _______________85 melléklet: NKA 2139/0100 felmérés: olvasók fejlesztési szükségletei ______________________86


3

Vezetői összefoglaló

A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Zalaegerszegi Intézetének Könyvtára a Nemzeti Kulturális Alap Könyvtári Szakmai Kollégiumának támogatásával bonyolította le a 2139/0108 jelű "Könyvtári Minőségfejlesztés 21 projekt bevezetése" című pályázati projektet 2008.09.05. és 2009.06.10. között, melyhez a stratégiai tervezés bemenő adataiként felhasználta a szükségletfeltárással egybekötött használói elégedettségvizsgálatra vonatkozó pályázati projekt (NKA 2139/0100) szakmai megállapításait. A minőségfejlesztési projekt célkitűzései a következők voltak: - közvetlen cél: a könyvtár új (2009-2011 közötti), minőségközpontú stratégiájának kialakítása, - közvetett cél: a minőségkultúra könyvtáron túl mutató (intézeti) terjesztése előadásokkal és tréningekkel. A projekt megvalósítása során figyelembe vettük a témára vonatkozó fontosabb hazai szakirodalmi publikációk1 iránymutatásait, a program megvalósításában tapasztalatot szerzett könyvtárak (pl. BME OMIKK, OIK stb.) publikált eredményeit és tapasztalatait. A projekt megvalósítása során mindvégig az a szemlélet vezérelt bennünket, hogy ne egy partikuláris könyvtárértelmezés mentén vizsgáljuk a minőség kérdéseit, hanem mindig a felsőoktatási intézmény igényei, az intézet céljai, támogatandó folyamatai adjanak keretet, értelmezési hátteret ehhez. Könyvtárunk szolgáltatásai az oktatás és tanulás, valamint a kutatás támogató folyamataiként funkcionálnak, míg a helyi és szubregionális lakosság számára a főiskolai intézet társadalmi szolgáltató tevékenységének részeként jelennek meg. A kilencvenes évek második felétől egyre aktívabban kapcsolódunk be az intézet fejlődését biztosító, nem kizárólag könyvtári vonatkozású pályázati tevékenységekbe, az intézet webes megjelenésébe és online információközlésébe, újabban még – a használóképzés körén kívüli - oktatási tevékenységbe is (Minőségirányítás). Meggyőződésünk, hogy egy intézményi könyvtár úgy szolgálhat igazán eredményesen, ha munkatársainak minden kompetenciáját mozgósítja a fenntartó szervezet folyamatainak szélesebb körű támogatására, bátran túllépve a szűkebben vett könyvtári tevékenységeken. A jelen beszámolóban olvasható elemzések egy része a projektidőszakban, ám nem kizárólag e projekt megvalósítása érdekében készült, hanem a párhuzamosan futó, intézményi infrastruktúra-fejlesztést célzó

–

és

a

könyvtár

jövőjét

alapvetően

meghatározó

-

2.

körös

TIOP

1.3.1

1

Többek közt: Fülöp Gyula: Stratégiai menedzsment. Bp., Perfekt, 2008. Skaliczki Judit: Az első lépésektől a könyvtár stratégiai tervének elkészítéséig. Bp., Könyvtári Intézet, 2007. Skaliczki Judit – Zalainé Kovács Éva: Minőségmenedzsment a könyvtárban. Veszprém, Veszprémi Egyetemi Kiadó, 2003. 2139/0108 (NKA 2008) PROJEKTDOKUMENTUM

4

pályázat

megvalósíthatóságának vizsgálatát, alátámasztását szolgálta. E pályázat eredményesen zárult, így lehetővé

válik

az

"Információtechnológiai

és

Gazdasági

Információs

Tudásközpont

(Infocentrum) barnamezős fejlesztése" c. program megvalósítása, melynek keretében a könyvtár elhelyezése és berendezése (ide értve az infokommunikációs eszközállományt is) teljesen megújul. Minőségprojektünk alapértelme abban rejlik, hogy ennek a nagy horderejű változásnak munkaközösségünk felkészült, frissített szemléletű megvalósítója lehessen.


5

1. A pályázat lebonyolításának és elszámolásának ütemezése A pályázati projektet a pályázatban közölt eredeti ütemtervtől eltérően valósítottuk meg. Az ütemterv módosítására 2008. augusztus 1.-jén kértünk és 2008. augusztus 11.-én kaptunk engedélyt (NKA ikt. sz.: 49410/08). A módosítás legfőbb szakmai oka, hogy a támogatott intézmény TIOP-1.3.1-07/2-2008-0007 pályázata elnyerte az NFÜ első – és e beszámoló benyújtásakor második - körének támogatását. A TIOP pályázat egy Információtechnológiai és Gazdasági Információs Tudásközpont (Infocentrum) barnamezős fejlesztését célozza, a létesítmény földszintjén az Intézet könyvtára új elhelyezést kap, IKT eszközállománya és berendezése teljesen megújul, illetve az IKT-hoz fűződő szolgáltatási kapacitások jelentősen bővülnek. Az 597 millió Ft támogatású infrastruktúra-fejlesztési pályázat második körös kidolgozása 2009.01.15.-ig volt határidős, melyben az NKA pályázatát is megvalósító munkatársakra jelentős szerep hárult (pl. minőségterv kidolgozása, beszerzési terv eszközlistájának összeállítása, informatikai stratégia készítése). A projektfeladatok ütközése miatt és az NKA pályázat igényes szakmai megvalósíthatósága érdekében kértük a határidők lényeges módosítását. Projektünk megvalósítását meg kellett előznie a 2139/0100 jelű projekt lebonyolításának Az alábbi módosított határidőkkel végeztük el a pályázati projektet: 1. táblázat: Projekthatáridők Szerződés szerinti határidő Megvalósítás teljesítési határideje (Szerződés 3. pont) Elszámolás teljesítési határideje (Szerződés 7. pont)

Módosítással kért hosszabbítás napokban

2008.12.19.

Kért és jóváhagyott határidőmódosítás 2009.06.10.

2009.02.17.

2009.07.31.

164 nap

175 nap

A projektesemények és feladatok végrehajtásának kimutatását az 1. melléklet tartalmazza.


6

2. A pályázati források felhasználása, pénzügyi elszámolás

2.1. Megítélt támogatás és felhasználása A megítélt pályázati támogatás összege: 199000 Ft A pályázat költségkalkulációjában - a 4.1.1. Személyi jellegű költségek rovaton 158.600 Ft személyi jellegű költség szerepelt, valamint - a 4.1.2. Tb-járulék rovaton 41.400 Ft. A projekt megvalósítására az alábbi megbízási szerződéseket létesítettük a személyi jellegű költségkeret terhére. 2. táblázat: Megbízások és kifizetések Feladat

Személyi jellegű

Személyi jellegű

kifizetés

kifizetés TB járuléka

(Ft)

(Ft)

2008

2009

2008

2009

Szakértői megbízási díj (1 fő részére) [tartalma: három nyilvános szakértői előadás tartása és minőségfejlesztési tanácsadás] 2008. október 20. és 2009. április 22. között Tréner-előadó megbízási díj (1 fő résézre) [tartalma:

két,

előadással

felvezetett

tréningfoglalkozás] 2009. február 25. és 2009. május 5. között Személyi jellegű kifizetés mindösszesen:

39000

118800

10180

31008

157800

TB járulék mindösszesen:

41188

Személyi jellegű kifizetés és TB járuléka mindösszesen:

198988

A támogatási összeg felhasználását igazoló pénzügyi elszámolást a támogatási szerződésben foglaltaknak megfelelő módon, az elszámoló lapon és az eredeti, érvénytelenített bizonylatok fénymásolatainak csatolásával teljesítjük.


7

2.2. Szakértői előadások és tapasztalatcserék lebonyolítása Az előadások célközönsége: Az elsődleges célközönséget az intézet munkatársai, a további potenciális célközönséget intézeti hallgatók, zalaegerszegi könyvtárak munkatársai, valamint lakossági érdeklődők alkotják. Az előadások nyilvánossága: Az előadások nyilvánosságának érdekében támogatást kértünk és kaptunk az intézet igazgatójától, meghívtuk a megyei és városi könyvtár dolgozóit, a rendezvényekről tájékoztattuk a megyei sajtót (Zalai Hírlap), valamint a rendezvényre vonatkozó tájékoztatást tettünk közzé az N-Joy Rádióban (Zalaegerszeg FM 88,9 MHz), továbbá az intézet és a könyvtár webhelyének nyitóoldalain. Kezdeményeztük az utolsó előadás felvételét a 2009.05.21-22.-én rendezett Zalaegerszegi Főiskolás Napok programjába, ami sajnos nem valósult meg. A nyilvánosság mértéke az általunk remélttől lényegesen elmaradt, az első foglalkozáson 26, a másodikon 17 fő (ezekből öt munkatársunk), míg a harmadik foglalkozáson csak a könyvtár munkatársai vettek részt. 3. táblázat: Az előadások adatai Előadások adatai 1. előadás: "A minőség kultúrája" - lebonyolítás: 2008.10.20. (hétfő) 11.00-tól az intézeti nagyelőadóban. - tartalom:

általános

bevezetés

a

minőségügybe,

alapfogalmak

tisztázása,

egy

kis

szakmatörténet (Deming, Juran stb.), társadalmi környezet és szabályozás (makrominőségügy), különös tekintettel a felsőoktatásra (Bergen stb.). - cél:

figyelemkeltés, motiválás.

2. előadás: "Minőségközpontú szervezet - a minőség vezetési és szervezeti kérdései" - lebonyolítás: 2008.12.17. (szerda) 11.00-tól a tanulmányi (F) épület 26-os előadóban. - tartalom:

mikrominőségügy,

különös

tekintettel

a

vezetés

elkötelezettségére,

ennek

megnyilvánulásaira, a szervezeti kultúra formálására (kedvező és kedvezőtlen feltételek) a szolgáltató szervezetekben, a felsőoktatásban (MAB intézményi audit tapasztalatok tükrében). - cél:

minőségközpontú kultúrára vonatkozó ismeretek közvetítése.

3. előadás: "Minőségstratégia kialakítása - érdekeltek - partnerség" - lebonyolítás: 2009.04.22. (szerda) 11.00-tól a könyvtári olvasóteremben (D ép. 1. emelet). - tartalom:

a felsőoktatás kulcs- és támogató folyamatai, érdekeltek azonosítása és az igények,

szükségletek,

elégedettség

feltárása,

beépítése

a

tevékenységbe;

szervezeti stratégiaalkotás és kapcsolata az intézményi minőségstratégiával, a szervezeti

egységek/területek

részstratégiáival;

partnerség

kialakítása

(hallgatókkal, önkormányzati és vállalati szereplőkkel, civil szervezetekkel stb.), 2139/0108 (NKA 2008) PROJEKTDOKUMENTUM

8

ennek formái, keretei. - cél:

minőségstratégiára vonatkozó ismeretek közvetítése.

A szakértő díjazása megbízási szerződés alapján, a pályázati keret személyi jellegű költségek rovata terhére, előirányzat szerint foglalkozásonként bruttó 39.000 Ft, összesen 117.000 Ft értékben történt. A kifizetés a teljesítések után alkalmanként, bankszámlára történő átutalással teljesült, a TB járulékot a megbízási szerződés értelmében a Megbízó fizette. A teljesítésigazolásokat a GH-nak 2009.10.21., 2008.12.18. és 2009.04.29. napokon leadtuk.

2.3. Tréningfoglalkozások lebonyolítása Az

intézeti

könyvtár

a

"Könyvtári

Minőségfejlesztés

21"

program

bevezetése

első,

a

partnerközpontú szervezeti kultúra kialakítására irányuló szakaszának megvalósítása keretében két tréningfoglalkozást bonyolított le olyan ütemezéssel, mely lehetővé tette a szervezeti kultúra fejlesztését, valamint a környezeti elemzések készítését, helyzetértékelést, stratégiaalkotást célzó fázisokban a résztvevők készségfejlesztését az alábbi területeken: - minőségügyi csapatépítés, kooperáció a minőségfejlesztési tevékenységben - minőségügyi értékelő kompetenciák, csoportos szellemi alkotó technikák „edzése”. A

tréningeket

intézetünk

minőségfejlesztési

programjába

is

beillesztettük,

a

foglalkozásokon az intézet könyvtárosai és az intézet minőségbiztosítási szervezetének munkatársai vettek részt. A foglalkozások előtt az intézetigazgató a minél teljesebb részvételt az érintettek körlevélben történő felhívásával támogatta. A tréningek optimális időpontjait az érintettek megkérdezésével terveztük, elsősorban az oktatói elfoglaltságokhoz próbáltunk minél teljesebb mértékben igazodni. A tréningek ideje alatt – a helyszín, az időpont és a könyvtárosok teljes részvétele miatt – a szolgáltatások szüneteltek. A tréner díjazása megbízási szerződés alapján, a pályázati keret személyi jellegű költségek rovata terhére, előirányzat szerint foglalkozásonként bruttó 20.400 Ft, összesen 40.800 Ft értékben történt. A kifizetés a teljesítések után alkalmanként, bankszámlára történő átutalással teljesült, a TB járulékot a megbízási szerződés értelmében a Megbízó fizette. A teljesítésigazolásokat a GH-nak 2009.03.09. és 2009.05.07. napokon leadtuk.


9

4. táblázat: A tréningek adatai Foglalkozások adatai 1. foglalkozás "Minőség- és szervezetfejlesztési tréning – minőségfejlesztési kooperáció" című tréning-előadás Előadó: Bodorkós László igazgató (Nyugat-magyarországi Egyetem

Foglalkozások leírása Tartalom:


együttműködés

szervezeten belül és szervezetek között. Cél:

együttműködési

megosztása,

az

módszerek,

tapasztalatok

együttműködési

készségek

fejlesztése. Résztvevők száma: 11 fő (16 főből – részvételi arány 68,75 %)

Savaria Egyetemi Központ, Minőségfejlesztési és Informatikai Központ)

Tevékenységek: - tréner bevezető előadása

Helyszín: Intézeti Könyvtár, olvasóterem

-

Időpont: 2009. február 25., 14.00-16.00

beszélgetés

2. foglalkozás "Minőség- és szervezetfejlesztési tréning – szellemi alkotó

tréner

által

Tartalom:

moderált

szakmai

kerekasztal

csoporttechnikába

ágyazott

szolgáltatáselemzés SERVQUAL módszerrel. Cél:

szellemi

alkotó

csoporttechnika

hatékony

csoporttechnikák"

alkalmazása

című tréning-előadás

megvalósításában, szervezésében, a minőségügyi csoportok,

Előadó: Bodorkós László igazgató

a

minőségügyi

szervezeti

szakmai

egységek

munka konkrét

tevékenységében.

(Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ, Minőségfejlesztési és Informatikai Központ) Helyszín: Intézeti Könyvtár, olvasóterem Időpont: 2009. május 5., 14.30-16.00

Résztvevők száma: 8 fő (16 főből – részvételi arány 50 %) Tevékenységek: - tréner bevezető előadása - tréner által moderált termék megfigyelési gyakorlat - SERVQUAL elemzés a bergeni 1.5. felsőoktatási minőségbiztosítási sztenderd (Tanulástámogatás, erőforrások és hallgatói szolgáltatások) köréből, a front- és back office könyvtári tevékenységekre vonatkozóan - minőség gap-ek meghatározása pókhálódiagramon


10

3. A projekt lebonyolítása

3.1. A vezetőség elkötelezettsége

3.1.1. Minőségfejlesztési munkacsoport alakítása – Munkatársak bevonása - Programalkotás 2008.09.18-án megalakítottuk a könyvtár Minőségügyi Munkacsoportját. (Az alakuló ülést a tervezett 2008.09.05. helyett – nem halasztható könyvtári feladatok miatt és minden munkatársunk részvételének biztosítása érdekében – 13 nap késéssel rendeztük.) Döntés született arról, hogy a Minőségkör (a továbbiakban röviden: MK) - mint a könyvtári minőségügyi munkacsoport - tagja a könyvtár minden dolgozója. Az összes dolgozó bevonása nem nehezíti meg a munkacsoport működését, mivel csak öt főt érint, viszont a teljes bevonás révén (ami TQM alapelv is) nagyobb hatékonyságot érhetünk el, ez szolgálja legjobban a motivációt. A szakosított munkavégzés miatt a teljes részvétel nem lenne korlátozható anélkül, hogy az ne rontaná az egyes területek állapotának feltárását, a legjobb részstratégiák kialakítását és általában a szervezetfejlesztési célokat. A MK elnevezésével Kaoru Ishikawa (1915-1989) munkásságára emlékezünk, akit a minőségi körök (qulaity circles) és az ok-okozati elemzés egy módszerének (halszálka-diagram) megalkotójaként tart számon a minőségtudomány. A „kör” meghatározással hangsúlyozni kívánjuk azt is, hogy a munkatársak

minőségügyi

együttműködése

az

egyenlőségen

és

tapasztalatok

megosztásán alapszik, hierarchikus felépítése nincs (nem célja a szervezeti felépítés egy újabb leképezése), a minőségmenedzser kizárólag moderátor szerepet tölt be az MK-ülések során. Az aktív részvételt csak önkéntességre és a hosszú távú egyéni érdekeltség felismerésére építhetjük. Az MK általános feladatai a következők: •

a szervezeti kultúra tudatos formálása,

•

a motiváció és a munkával kapcsolatos elégedettség növelése,

•

a belső és az érdekeltekkel folytatott kommunikáció, együttműködés javítása,

•

munkafolyamatok javítása, a munkaakadályok felderítése és felszámolása,

•

minőségköltségek csökkentése (különös tekintettel a termékek, folyamatok költségeire).

Az MK e projekt keretében teljesítendő feladata: •

részvétel a projekt rendezvényein (előadások, tréningek),

•

részvétel az elemző és stratégiaalkotó folyamatban.


11

Az alakuló ülés „NKA projektek az Intézet könyvtárában” c. előadás-prezentációjában bemutatásra kerültek a 2139/0108-as és a 2039/0100-as projektünk feladatai és kapcsolódási pontjai. A könyvtár minőségfejlesztési törekvéseit nem kívánjuk elkülöníteni, kiszakítani azokból a fenntartói (intézeti, kari és főiskolai) folyamatokból, melyek jelenleg a MAB követelményein alapuló, önértékelésre épülő minőségfejlesztés, a jövőben pedig a követelményalapú, standardizált (MSZ EN ISO 9001) minőségügyi tevékenység formájában is megjelennek. A könyvtárszakma TQM központú megközelítése és az ISO megközelítés között nem látunk ellentétet: a TQM hosszú távú eredményeit csak erősíthetik a jól működő minőségirányítási rendszerek. A TQM a minőségügy humán, közösségi vetületét, az elkötelezettség "szenvedélyességét", az ISO-s MIR pedig a minőségügyi tevékenységek szilárd szerkezetét, "rendszerességét" biztosítja. TQM kezdeményezésünk hosszú távú fenntartásának természetesen vannak kockázatai: -

eredményproblémák: a tartós hatások gyakran csak 5-10 éves távlatban jelentkeznek, így a kezdeményezések és az eredmények közötti kapcsolat nem lesz eléggé egyértelmű, ami a törekvések hatásosságát megkérdőjelezheti;

-

vezetői magatartás: a könyvtár vezetésében bekövetkező változások során megőrizhető lesz-e a szükséges ösztönzés és támogatás;

-

szervezeti burnout: a várható vagy még feltáratlan szervezeti változásokkal társuló feszültségek a lelkesedés elvesztéséhez, kifáradáshoz, kiégéshez vezethetnek (különösen, ha ez csökkenő megerősítéssel, lanyhuló visszajelzésekkel és kontrollal, vagy adminisztrációs terhek növekedésével társul).

E kockázatok elkerülésében segíthet, hogy a felsőoktatási könyvtárak minőségének értékelését a felsőoktatási gazdaintézmények akkreditációja során (ez esetünkben legutóbb 2007-ben történt) rendszeresen elvégzik a felsőoktatás minőségbiztosításának európai sztenderdjei alapján. Az elmúlt években tapasztalatokat szereztünk a minőségértékelési tevékenységről, munkatársaink többsége tagja az intézeti minőségügyi szervezetnek is, így fokozatosan természetessé válik a minőségkultúra.

Mindenképp kívánatosnak tartjuk, hogy a TQM túltematizálását – szakmai divatszlogenné válását elkerüljük és leginkább konkrét javító intézkedések, a kisebb-nagyobb, de feltétlen pozitív változások megvalósítására fókuszáljunk. A "nagy eszmék" és a hétköznapi valóság összevetése a legtöbbször szkeptikus konzekvenciára vezet, míg az apró javítások, innovációk a mindennapi szakmai munka örömét és értelmét jelentik.

3.1.2. Külső szakértő és tréner kiválasztása A szakértő és a tréner kiválasztási szempontjai esetében a fő hangsúlyt a felsőoktatási minőségügyi ismeretek, gyakorlati tapasztalatok meglétére helyeztük, mivel a felsőoktatási alapfolyamatokból

származó

elvárások

közvetlenebbek

és

sürgetőbbek

a

tágabb

értelmű

könyvtárszakmai elvárások teljesülésénél. A nagyobb szervezeti haszon érdekében az előadások könyvtárszakmai jellegét lazítottuk és inkább a könyvtár által szolgált alapfolyamatokra, a 2139/0108 (NKA 2008) PROJEKTDOKUMENTUM

12

felsőfokú oktatásra és tanulásra vonatkozó összpontosítást vártuk el az előadótól. A felsőoktatási könyvtár szolgáltatásai csak a felsőoktatási intézmények hármas feladata (oktatás, kutatás és társadalmi szolgáltatás), valamint a tanulási folyamatok támogatásaként elemezhetőek pl. a gyűjtemény tartalmi összetétele, a tájékoztató szolgálat szükséges szakmai kompetenciái stb. , az intézeti képzés mindenkori "szakportfoliójától" függenek. Előzőekre tekintettel külső szakértőként nem könyvtári szakembert, hanem a felsőoktatás minőségbiztosításában jártas szakembert kérünk fel. PhD Koczor Zoltán a Budapesti Műszaki Főiskola Divat, Termék és Technológiai Intézet igazgatója, főiskolai tanár, kandidátus, doktori iskola témavezető, minőségügyi szakíró (főbb művei: Bevezetés a minőségügybe : a minőségügy gyakorlati kérdései. - Budapest : Műszaki Kvk. : M. Minőség Társ., cop. 1999. ; Minőségirányítási rendszerek fejlesztése : módszertani segédlet. - 5. kiad. - Budapest : TÜV Rheinland InterCert, 2005.), több publikációja jelent meg az Anyagvizsgálók lapjában, a Magyar minőség, valamint a Minőség és megbízhatóság c. szakfolyóiratokban. A BGF PSZF Kar Zalaegerszegi Intézetében 2007-ben lefolytatott második körös intézményi akkreditáció során a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság látogatóbizottságának auditora volt, így megfelelő rálátással rendelkezett szervezetünk egészére és átfogó képpel rendelkezik az intézet és könyvtára minőségképességére vonatkozóan. A tréning vezetőjének kiválasztásánál kiemelkedő fontosságúnak tekintettük a felsőoktatási szolgáltatási tevékenységek, folyamatok minőségügyi ismeretét (különös tekintettel a felsőoktatás minőségbiztosításának európai sztenderdjeire) és az arra vonatkozó szakmai gyakorlatot, mivel a könyvtári szolgáltatások a felsőoktatásban folyó oktatási és kutatási tevékenységek támogató folyamatai, hatékonyan csak úgy szolgálhatják az alapfolyamatokat, ha a felsőoktatási értékképzés, a felsőoktatás szükségletei irányából vizsgáljuk őket. Könyvtárunk nagyobb szervezeti struktúrák (intézet, kar, főiskola) része, a tréning fókuszát ezért nem kizárólag a könyvtári

tevékenységre,

hanem

általában

a

felsőoktatási

szolgáltató

folyamatokra

-

a

tanulástámogatás, erőforrások és hallgatói szolgáltatások körére - állítottuk. Bodorkós László - akivel a Nyugat-dunántúli Regionális Felsőoktatás-fejlesztési Egyeztető Fórum projekttevékenységei során alakítottunk ki jó szakmai kapcsolatot - korábban a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola főtitkári feladatait látta el, a főiskola Nyugat-Magyarországi Egyetembe integrálódása után a Savaria Egyetemi Központ Minőségfejlesztési és Informatikai Központját vezeti.

Közreműködött

a

"Felsőoktatási

Intézmények

Minőségkultúra

Váltásának

Pilot

Programjában" (HEFOP-3.3.1-P.-2004-09-0129/1.0), melyben a szombathelyi főiskolán kívül a Budapesti Corvinus Egyetem, a Debreceni Egyetem, az Esterházy Károly Főiskola, a Miskolci Egyetem, a Pannon Egyetem és a Szolnoki Főiskola vett részt. E program keretében intézményi stratégia-

és

működésfejlesztéssel

foglalkozott

(küldetésnyilatkozat,

stratégiai

alapelvek,

környezetértékelés, valamint oktatási, kutatási és szolgáltatási stratégiák kialakítása), tehát projektünkhöz igen hasonló kérdésekkel, de lényegesen átfogóbban. Közreműködött a BDTF-en


13

2006-ban megvalósult, új könyvtárépület létesítését célzó Regionális Felsőoktatási Forrásközpont2 projektben. A felsőoktatási intézmény minőségirányításának gyakorlatát, mindennapjait alaposan ismeri, számos együttműködés és rendezvény résztvevőjeként a szakmai újdonságokat is folyamatosan követi. A minőségügy felsőfokú oktatásában is tapasztalatot szerzett, közvetlensége különösen alkalmassá teszik gyakorlatcentrikus csoportfoglalkozások lebonyolítására. 5. táblázat: Kiválasztott szakértő és tréner adatai Kiválasztott külső szakértő

Megjegyzések

és tréner megnevezése PhD Koczor Zoltán

Munkahely: Budapesti Műszaki Főiskola Divat, Termék és Technológiai Intézet Beosztás: intézetigazgató Elérhetőség: 1034 Budapest, Doberdó u. 6. Telefonszám: 1/453-2859 Fax: 1/453-2860 E-mail: [email protected]

Bodorkós László

Munkahely: Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Minőségfejlesztési és Informatikai Központ Beosztás: igazgató Elérhetőség: 9700 Szombathely, Károlyi Gáspár tér 4. Telefonszám: (94) 519-662; (30) 500-2379 Fax szám: (94) 504-335 E-mail: [email protected]

2

A Forrásközpont létesítmény szakmai célkitűzései hasonlóak ahhoz, melyeket a BGF a Zalaegerszegen 2010-ben megvalósítandó Infocentrum létesítménynek szán. 2139/0108 (NKA 2008) PROJEKTDOKUMENTUM

14

3.2. Fejlesztési források felmérése – források biztosítása A középtávú minőségfejlesztéshez rendelkezésre álló és szükséges források számbavételét elvégeztük (lásd alább a 3.2.1. -3.2.4. pontok kifejtését). A jelenlegi eszközállomány bázisán

3.2.1. Humán források értékelése A fejlesztések legfontosabb forrása a munkatársi gárda, mely a 90-es évek második felétől lényegében változatlan. A könyvtáron belüli munkaterületi szakosodásnál a képzettség, szakmai tapasztalat és affinitás egyaránt szerepet játszott. Az elmúlt években két fő újabb felsőfokú végzettséget szerzett, két fő pedig ECDL és ECDL Start bizonyítványt. Amennyiben az a munkatárs érdeklődésével és a könyvtár szükségleteivel is egybevág, nyitottak vagyunk a "könyvtárosságon túli" képzettségek megszerzésére és alkalmazásának integrálására. Hangsúlyosan kezeltük az informatikai ismeretek terén történő, de nem feltétlen papírokkal igazolt felzárkózást. A munkatársak átlagéletkora 49 év, ami előnyös a munkatapasztalatok szempontjából, viszont hátrányos a fő felhasználói korosztálytól (18-22 év) való távolodás és a friss szakmai szemlélet, valamint a ma már nélkülözhetetlen idegen nyelvi kompetenciák hiánya miatt. 6. táblázat: A könyvtár humán erőforrásai Név/beosztás Horváth Istvánné

Végzettség és egyéb szakképzettség főiskola: üzemgazdász technikus (1966)

Életkor 63

főiskola: könyvtár szak (1978) Góczán Judit

Munkaterület könyvtárvezetés, szaktájékoztatás

főiskola: könyvtár szak (1995)

36

[egyéb felsőfokú képzettség: magyar szak]

szaktájékoztatás, könyvtárstatisztika

egyetem: könyvtár kiegészítő szak (2001) Gyarmatiné

érettségi és könyvtártechnikus szakvizsga

Simonffy Ágnes

tanfolyam: ECDL Start bizonyítvány (2005)

Szabó G. Tibor

főiskola: könyvtár szak (1992)

Vörös Istvánné

50

kölcsönzés, folyóirattár

43

formai/tartalmi

[egyéb felsőfokú képzettség: biológia szak]

feldolgozás,

egyetem: szakinformátor szak (1995)

könyvtár-

főiskola: minőségmenedzser (2007)

informatika

főiskola: könyvtár szak [egyéb

felsőfokú

képzettség:

54 népművelő

szak]

kölcsönzés, gyűjteménygondnokság

tanfolyam: ECDL bizonyítvány (2004)


15

A munkatársak a szorosan vett könyvtári szakmai tevékenységen túl bevonhatók az intézet más feladataiba (dokumentumok szerkesztése, korrektúrázás, e-learning szerver üzemeltetése, pályázati tevékenység koordinálása, honlap-szerkesztés, oktatás).

A munkatársak szakmailag elkötelezettek. Hangsúlyosan kell

kezelni a szolgáltatási

tevékenység által igényelt kompetenciák fejlesztését. Személyi változás esetén jól képzett, sokoldalú, valós nyelvtudással rendelkező fiatal szakember bevonása kívánatos.

3.2.2. Pénzügyi források értékelése

3.2.2.1. Intézményi (saját) források értékelése Két saját forrást különböztethetünk meg: - költségvetési, fenntartói működési források (gyarapítás, rezsi, bérek), - felhasználói bevételi források (szolgáltatásértékesítés). A fenntartói működési források legalább egy évtizede érdemben nem bővültek területünkön, csak az infláció mértékében - bérek esetében a kötelező besorolások változásának mértékében kompenzáltak. Különösen a gyarapítási lehetőségeket és az eszközállomány cseréjét illetően okoz helyben járást a stagfláció. Tárgyi eszközök és szoftverek vásárlásához éves szinten 200.000400.000 Ft közötti összeget van módja az intézetnek biztosítani a könyvtárban, ami csak egy-két égetően fontos eszköz cseréjére elegendő. Évente mintegy 600-800 db dokumentumot vásárolunk, míg a felhasználók számára kedvezőbb (7 nap helyett legalább 14, de inkább 21 napos) kölcsönzési idejű ellátáshoz ennek duplájára lenne szükségünk (1500 dokumentumhoz további 2-2,5 millió forintra). A könyvtári saját bevételek 2000-től évi 240-670 ezer forint között szóródtak, a trendvonal lassuló növekedést mutat.


16

1. ábra: Könyvtári bevételek alakulása 2000-2008 között

Fő bevételi forrásaink a késedelmi és beiratkozási díjak, valamint a nyomtatás és fénymásolás. A bevételek évek közti ingását leginkább a késedelmi és beiratkozási díjak okozzák (illetve egyes évek bevételét "megnyomta" a selejtezett dokumentumok antikvár értékesítése is). Saját forrásainkat leginkább a hallgatói kör számára nyújtott fizetős szolgáltatások számának és díjainak növelésével fokozhatjuk. Nem próbálkoztunk a vállalkozói szféra számára értéknövelt információs szolgáltatások nyújtásával. Bevételtermeléssel kapcsolatos problémák: - a megtermelt bevételeket a fenntartó intézmény elvonja, így a bevétel termelési képesség lényegében még indirekt kapcsolatban sem áll a könyvtári ráfordítások bővíthetőségével, a könyvtár fejleszthetőségével (= költségvetési és nem üzleti modell) - rugalmatlan térítési, szolgáltatási árrendszer: a térítéseket és juttatásokat a főiskolán az évente felülvizsgált "Térítések és Juttatások Szabályzata" határozza meg - jelentős hozzáadott értékű, egyedi szolgáltatások nyújtásához csekély HR kapacitással (én néha hiányos kompetenciákkal) rendelkezünk, - a felhasználók zöme intézményi, "ingyenességre szocializált" felhasználó, akik körében csekélyebb mértékű térítések bevezetése is jelentős ellenállást válthat ki, - az üzletszerű működéshez alkalmatlan a pénztárkezelési, elszámolási modell (a pénztár hó végi kisöprése miatt lényegében még váltópénz sem marad). 2000-ben a BGF könyvtári szolgáltatási árakat egységesítő törekvését azzal az indokkal utasítottuk el, hogy a szolgáltatók környezeti, "üzleti" körülményeire és egyéb gazdasági feltételeire érzéketlen egységes árrendszer a könyvtárnak a megyeszékhely „könyvtári piacára” tekintettel, több éve fejlesztett és folyamatosan korrigált, a felhasználók által elismert árpolitikájának megváltoztatása komoly szolgáltatáspolitikai és arculati veszélyeket rejt. 2009-ben a "Térítések és Juttatások Szabályzata" új szabályzatába kérésünkre bekerült a következő szöveg: "A területi intézetek könyvtáraiban az egységes BGF díjszabás alkalmazásán túl bizonyos díjtételekben a helyi


17

sajátosságok

is

érvényre

juthatnak,

figyelembe

véve

a

gyűjtemények

egyediségét

és

szolgáltatáspiaci környezetét." Az első felsőfokú alapképzés tandíjmentességére alapozva úgy ítéltük meg, hogy helyesebb, ha a könyvtári szolgáltatás nyújtása a felsőoktatási tevékenység törvény előírt részeként a képzéshez hasonló díjmentességet élvez - bár beiratkozási díj szedésének saját hallgatókra vonatkozóan sincs jogszabályi vagy intézményi szabályozási tilalma. Az üzemi költségek olyan mértékben emelkednek az elmúlt években, hogy mindenképp méltányosnak tekinthető, ha annak egy meghatározott hányadát a felhasználóra hárítjuk, elkerülhetetlenül bevonva e körbe a hallgatókat is - annál inkább, mivel javult az elmúlt években diákok hiteltámogatása. Ma 15000-20000 forintot költünk egy olvasó egész éves ellátására (pontos adatot azért nem számíthatunk, mert a könyvtárra jutó rezsiköltségeket csak becsléssel tudjuk meghatározni, pontos részesedésüket az enegriaköltségekből nem ismerjük). Nem kis feszültséget gerjesztő kérdés, hogy ennek hány százalékát méltányos "visszakérnünk"? 10% 1500-2000 forintos éves tagdíjat jelent - a jelenlegi teljes áru beiratkozás 1600 Ft. A saját – fenntartói és bevételi – források elégtelenségének legsúlyosabb következménye, hogy

a

felhasználói

igényvizsgálatban

gyengén

szereplő

területeken

(tansegédletek,

szakkönyvek példányszáma és kölcsönzési ideje) nem tudunk pozitív változást elérni. A felhasználók igényei az elmúlt évtizedben tovább növekedtek, aminek nem teremtődött meg a közellátási fedezete, így egyre valószínűbb, hogy az igények és ellátás ollójának további nyílása

csak

a

költségvetési

és

szolgáltatásértékesítési

bevételek

harmonizált

növelésével, a szolgáltatási bevételek nagyobb részének direkt visszaforgatásával állítható meg. Ez utóbbihoz viszont megreformált, vagy nem költségvetési típusú gazdálkodásiüzemeltetési modellre lenne szükség.

3.2.2.2. Pályázati források értékelése 1993 és 2008 között 15.142.987 Ft támogatást nyertünk el különböző támogatóktól: •

Mellon Alapítvány,

•

Nemzeti Kulturális Alap,

•

"Budapest Bank az oktatásért és a magyar pénzügyi kultúráért" Alapítvány,

•

Felsőoktatás Fejlesztési Alap,

•

Magyar Soros Alapítvány,

•

szakminisztériumok (MKM, OM, OKM, NKÖM),

•

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete,

•

Széchenyi Terv,

•

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése,

•

Informatikai és Könyvtári Szövetség,


18

•

Közép-európai Brókerképző és Értékpapír-piaci Ismeretterjesztő Alapítvány.

Legfontosabbak az 1998-as és 2002-es pályázati fejlesztések voltak, melyek lehetővé tették az átfogó könyvtár-automatizálást és megalapozták a szélesebb körű felhasználói számítógépes alkalmazásokat. 2. ábra: A könyvtár 1993-2008 között elnyert pályázati támogatásai Ft-ban

Szakmai vonatkozású az IHM ITP-5 ös pályázata is, melynek két körében minden munkatársunk számítógéphez jutott (lényegében mindegyikőnknek ez volt az első, és többségünknek máig egyetlen ilyen eszköze). A felsőoktatási pályázatok 2000-től egyre inkább normatív jellegűekké, egyfajta "pótköltségvetéssé" váltak, az eredmények inkább az intézmények hallgatói mutatóival, mint a pályázatok minőségével álltak kapcsolatban. Megszűnt az önálló intézeti pályázás lehetősége is: minden részpályázatot az intézményi központ összesített és sorolt prioritási rendbe. 2003-ban a Pályázati Előkészítő Alap (PEA) támogatásával a HEFOP 4.1.2 intézkedés keretében kezdett az intézet kidolgozni egy kampuszfejlesztési koncepciót, melynek központi elemét képezte egy infocentrum létrehozása a könyvtár és az IKT laborok egyesített elhelyezésével. Ezt a közös elhelyezést

a

könyvtár

már

1999

körül

szorgalmazta,

de

a

2000-ben

történt

intézeti

telephelyváltáskor nem valósulhatott meg. A HEFOP pályázat 2004-es beadása meghiúsult, mivel a főiskolán a budapesti helyszínű fejlesztések kaptak prioritást. A koncepciót 2006-ban vittük tovább a KT-FT/2/2006. pályázatban, akkor egy részlegesebb intézményfejlesztési célkitűzés, a felsőfokú szakképzések támogatásának örve alatt („A gazdasági felsőfokú szakképzések szubregionális hatókörű infocentrumának - IKT-képzési és Tudásbázis intézményének - kialakítása, integrált szolgáltató központ keretében”). E pályázat célja nagyobb fejlesztési koncepciók kidolgozása volt szubregionális partnerség keretében. A tervezett fejlesztés volumenét azonban az FSZ képzések létszámai nem indokolták eléggé, így várnunk kellett egy szélesebb hallgatói kört érintő infrastrukturális nagypályázatra. 2007 őszén az NFT2 részeként megszületett az a TIOP 1.3.1 intézkedés ("A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastrukturális és 2139/0108 (NKA 2008) PROJEKTDOKUMENTUM

19

informatikai fejlesztések támogatása"), mely megfelelő kiírás volt az infocentrum-koncepció megvalósítására. 2008 tavaszán benyújtottuk az első körös pályázatot, ami kedvező elbírálásban részesült. A második körben az intézet részletesen kidolgozta az "Információtechnológiai és Gazdasági

Információs

projektkoncepciót,

mely

Tudásközpont

barnamezős

(Infocentrum)

beruházásként

reális

barnamezős költségekkel

fejlesztése"

egy

Infocentrum

(Tudásközpont) megvalósítását célozza három szintes, 1513 m2 hasznos alapterületű, hatékony és környezetkímélő (talajhő hasznosítással fűtött) energetikai rendszerű létesítményben. A kialakítandó Infocentrum lehetővé teszi az intézet hallgatósága - és intézményközi együttműködés keretében a zalaegerszegi felsőoktatási intézmények hallgatói számára is - az információs technológia képzésintegrációjának elmélyítését, továbbá a szakmai információk eredményesebb kutatását, felhasználását, a tudáshasznosulás javítását diákok, oktatók, a helyi lakosság és az érdeklődő szervezetek (vállalkozások, közintézmények) számára. Az oktatási és könyvtári szinteken túl egy közösségi szint szolgálja a helyi szakmai és tudományos szervezetek programjainak lebonyolítását, együttműködéseinek

fejlesztését

és

a

gazdasági-pénzügyi

kultúra

terjesztését

nyilvános

rendezvények révén a szubrégió társadalmának javára. A

létesítmény

földszintjén

modernizált,

komplex

kutatási-,

információ-

és

dokumentumszolgáltatás (könyvtár és tájékoztató központ szint) valósul meg a következő célokkal: - a nagy látogatóforgalmú könyvtár áttelepítése a tanszéki épületből a Tudásközpont földszintjére, a felhasználói terek reorganizációjával és az IKT ellátottság megerősítésével (bővített felhasználói eszközök,

saját

IKT

eszközök

használata

WiFi

technológiával,

ideális

elhelyezés

a

csoportfoglalkozások követelményeinek stb.), - kutatószobák kialakítása a gyakorlati kutatási szolgáltatások bázisaként, - a tanulmányi (labor) és kutatási-információkeresési (könyvtár) célú felhasználói forgalom szinergikus kapcsolódásának megteremtése. Indokoltsága: a jelenlegi könyvtári elhelyezés (jelenleg még nem akadálymentes tanszéki épület emeletén) és eszközparkja kedvezőtlen, a rendelkezésre álló kutatási eszközállomány a tanszékeken széttagolt és korlátozott hozzáférésű. A projektkoncepciót a 2. körben is támogatták, így 597.000.000 Ft támogatással és 25.000.000 Ft önrésszel a projekt megvalósítása TIOP 1.3.1-07/2-2F-2009-0005 azonosítószámon megkezdődött és a tervek szerint 2010 őszéig megvalósul. A könyvtár hozzáférését a pályázati forrásokhoz jónak minősítjük. A legújabb, 2009-es TIOP 1.3.1-es eredmény átfogó megújulásra nyújt lehetőséget. Olyan bőséges erőforrás-hátteret biztosít a könyvtárnak, melyre még nem volt példa az intézmény történetében.


20

3.2.3. Tárgyi eszközök értékelése

3.2.3.1. Számítógépek A könyvtári számítógépes az eszközpark átlagéletkora 6 év. Jelenleg 13 nyilvános munkaállomás áll a felhasználók rendelkezésére, ebből 9 internet-hozzáféréssel webes kutatásra, 4 pedig kizárólag az intézeti webes katalógus lekérdezésére fenntartva. A munkatársak 5 számítógépet használnak (vezetés és gyarapítás, kölcsönzés 1., kölcsönzés 2. és periodika-adminisztráció, szaktájékoztatás, valamint könyvtár-informatika és dokumentációs tevékenység). A számítógépek között találhatók 10 éves eszközök is, melyek az erősen korlátozott célú felhasználásra (WebPAC lekérdezésére) még épp alkalmasak, viszont a roppant szűk felhasználást tekintve energiafogyasztásuk kedvezőtlen. 7. táblázat: A könyvtári számítógépek eszközlistája

Funkció Munkatársi háttérszolgáltatás (informatika és dokumentáció) Munkatársi háttérszolgáltatás (gyarapítás) Munkatársi háttérszolgáltatás (tájékoztatás) Munkatársi háttérszolgáltatás (kölcsönzés 1.) Munkatársi háttérszolgáltatás (kölcsönzés 2., periodikaadmin.) Olvasói nyilvános munkaállomás Olvasói nyilvános munkaállomás Olvasói nyilvános munkaállomás Olvasói nyilvános munkaállomás Olvasói nyilvános munkaállomás Olvasói nyilvános munkaállomás Olvasói nyilvános munkaállomás Olvasói nyilvános munkaállomás Olvasói nyilvános munkaállomás Olvasói katalógus lekérdező Olvasói katalógus lekérdező Olvasói katalógus lekérdező

Könyvtári számítógépek Beszerzés éve Forrás

Jellemzők (Proc./RAM/HDD, stb.)

SZT-IS-18 pályázat

2002

HEFOP 3.3 pályázat

2007

P4 2 GHz/1x512/60+40, combo Intel Core2 1,86 GHz/250 GB/1 GB


2002

P4 2 GHz/1x512/60, combo


2002



2002



2002



2002



2002



2002



2002



2002

Intézeti áthelyezés

2002

Intézeti áthelyezés

2002

Intézeti áthelyezés DFMK pályázat

2002 2000

DFMK pályázat FEFA98 pályázat

2000 1998

P4 2 GHz/1x512/30, combo AMD Duron 1,2/37 GB/256 MB AMD Duron 1,2/37 GB/256 MB AMD Duron 1,2/37 GB/256 MB Soltek, P2 Cel. 633/64/3, CD Soltek, P2 Cel. 633/160/6,4 CD Cel. 300A/64/3, CD


21

Olvasói katalógus lekérdező Tartalék

FEFA98 pályázat Intézeti áthelyezés

1998 2002

Szerver (ELEA)


2002

Szerver (OPAC)


2002

Szerver (SRFILE)

PSZÁF pályázat

2002

Cel. 300A/128/3, CD AMD 1,4 GHz/1x256/30, CD P4 2 GHz/1x256/60+30, combo X220: P3 1,4GHz/256/60, combo MSI P3 1,4GHz/256/40+30, CD-RW

A könyvtár által üzemeltetett három szerver közül kettő asztali gép, egy pedig brand szerver alapgép (IBM

x220).

A

számítógépek

zöme

pályázati

forrásból

származik,

a

legrégebbi

illetve

üzemképtelenné vált számítógépeket az oktatásból helyezték át kb. 4 év használat után. A könyvtár meglévő számítógépeinek átlagkora 6,3 év, immár erősen gyorsuló amortizációval. A fejlesztések sürgetően szükségessé váltak, melyeket a TIOP 1.3.1-07/2-2F-2009-0005 projekt keretében 2010-ben a várakozásokat messze meghaladó mértékben tudunk realizálni.


22

3.2.3.2. Egyéb IKT eszközök 8. táblázat: Egyéb könyvtári IKT eszközök Kategória Szkenner, síkágyas Szkenner, toll

Szám (db) 1

Típus

Beszerzés éve 2004

Leírás

1

HP ScanJet 4500C C-Pen 10

Multifunkciós irodagép

1

HP OfficeJet 7100

2003

Nyomtató (tintasugaras, színes) Nyomtató (lézer, ff.) Nyomtató (lézer, ff.) Nyomtató (lézer, színes) Fénymásoló (A4)

1

HP DeskJet 670C

1997

1

HP LaserJet P2015 HP LaserJet 1200

2007

Üzemképes.

2003 2006

1

HP Color LaserJet 3550 SHARP SF-2114

Üzemképes. (1 szolgáltatási, 2 irodai) Üzemképes.

Fénymásoló (A3) Írógép, szövegszerkesztős Szünetmentes táp

1 1

RICOH FT 4615 Brother AX-230

2003 1996

9

APC Back-UPS (620 – 1; 500 – 1; 300 – 7)

2003

3 1

2005

2002

A4-es síkszkenner digitalizáló szolgáltatáshoz. Digitalizáló toll dokumentum ismertetések beviteléhez. Funkciók: fax, fénymásoló, szkenner, color printer. A nyomtatófej üzemképtelen. Kopott alkatrészek, nem üzembiztos működés.

Többször javított, nem üzembiztos, elhasználódott. Üzemképes. Kopott alkatrészek, nem üzembiztos működés. Szerverek és a könyvtári integrált rendszert kezelő munkaállomások védelmére.

A könyvtár meglévő tárgyi eszközeinek állapota közepes, átlagkora 5,3 év, az amortizáció itt is növekvő üzembiztonsági kockázatot és költségeket jelent. A fejlesztések szükségessé váltak, melyeket a TIOP 1.3.1-07/2-2F-2009-0005 projekt keretében 2010-ben teljes mértékben fedezhetünk.


23

3.2.3.3. Könyvtári bútorok A könyvtár bútorzatának jelentős része több évtizedes, közepesen elhasználódott állapotú. Csekélyebb mértékű bútorcsere történt 2004 körül (szolgáltató pult, tájékoztatói munkaasztal). A könyvtári állványrendszer (fém tálcás, fa oldalelemekkel) zöme a nagy falfelületek kihasználására alkalmas, egy oldalas rendszerű. A zárt raktári bútorok Salgó fémszerelvények. 3. ábra: Könyvtári berendezések (olvasóterem és raktár)

Olvasó- és szabadpolcos kölcsönző tér

Raktári tároló rendszer

Az olvasóasztalok és székek kb. 20-25 évesek. Az asztalok a kopott felületek miatt többször fóliatapétázva lettek, a székek kárpitja részben cserélt. A ruhatári szekrényeket az Intézet karbantartó részlege kivitelezte, jelenleg 20 főre elegendő tárolókapacitással rendelkeznek, ami forgalmi csúcsidőszakokban (40-60 fő) elégtelen, ezért lényeges kapacitásbővítés indokolt. 4. ábra: Könyvtári berendezések (ruhatár)

Ruhatári bútorok


24

A könyvtár bútorállománya átlagos, bizonyos területeken a kapacitásigény alatti. A fejlesztések szükségessé váltak, melyeket a TIOP 1.3.1-07/2-2F-2009-0005 projekt keretében 2010-ben teljes mértékben fedezhetünk.

3.2.4. Szoftverek értékelése Az alapszoftver-ellátottság a felsőoktatás számára a Microsoft Campus Szerződés keretében biztosított. Ez jelenleg a következő operációs rendszerszoftver, szerverprogram- és irodai termékek használatát jelenti:

A

•

Microsoft Windows XP (munkatársi és felhasználói számítógépeken)

•

Microsoft Office 2003/2007 Professional (munkatársi és egyes felhasználói számítógépeken)

•

Microsoft Core CAL kliens hozzáférési jog (WebPAC szerver kliensek kiszolgálására)

•

Microsoft Windows 2000 Server (WebPAC szerveren)

GNU/GPL

licencű

szabadszoftverek

ugyan

fejlesztési

lehetőséget

teremtenek

szerény

finanszírozási lehetőségek között is, de az elterjedt üzleti szoftverek használata több esetben megkerülhetetlen, különösen ahol a rendelkezésre állás biztonsága miatt nem részesíthetjük előnyben a jelentős informatikai szakértelmet vagy fejlesztőközösségi támogatást igénylő programok alkalmazását. Kevés szoftverterméket vásárolunk, ahol nem kritikus, előnyben részesítjük a GNU/GPL licencű, nyílt forrású programokat, vagy a Microsoft Akadémiai Select keretében végzünk beszerzést (pl. Microsoft Visio-t, Microsoft Project-et). Vásárolt jelentősebb üzleti szoftverek: - SR LIB 3.1. DOS ver. könyvtári integrált rendszer moduljai, - Adobe Acrobat Standard 8.0 (e-dokumentumok, e-szakdolgozatok archiválása céljára). Egyes szoftvereket a kar biztosít számunkra (pl. PC-k vírusvédelméhez). A könyvtári ILS szoftverünk (SR LIB 3.1. DOS ver.) nagyon stabil, de a felhasználói igények emelkedését nem követi, fejlesztése lezárult. Komoly minőségi hátránnyá vált, hogy nem tudjuk biztosítani WebPAC felületen az olvasók számára az önkiszolgáló hosszabbítást és előjegyzést. A gyarapítás és leltár még nem teljesen gépesített és a periodika modult nem használjuk. A könyvtár szoftverállománya a növekvő igények szempontjából nem kielégítő, különösen sürgető az ILS platformcseréje és funkcionális bővítése, vagy az ILS lecserélése. A fejlesztések szükségessé váltak, melyeket a TIOP 1.3.1-07/2-2F-2009-0005 projekt keretében 2010-ben teljes mértékben fedezhetünk.


25

3.3. Küldetésnyilatkozat és jövőkép (vízió) megfogalmazása

3.3.1. Küldetésnyilatkozat Olyan küldetésnyilatkozat megfogalmazására törekedtünk, mely -

nem túl általános vagy közhelyes,

-

nem semmitmondóan rövid és nem feleslegesen hosszú, semmiképp sem általános kislexikonja a könyvtári szakmai tevékenységeknek,

-

nem hatásvadász: ígér, de nem reklám ízűen, valamint nem ígér a könyvtár erőforrásaihoz képest teljesíthetetlen dolgokat, de feltétlenül összefoglalja mindazokat az értékeket, melyek közvetítésére alkalmasnak tekintjük (vagy azzá kell tennünk!) szervezetünket.

Törekedtünk az alapvető célok és a fogyasztói igények megfelelő értelmezésére, értékeink és megkülönböztető jellemzőink megfogalmazására.

Küldetésnyilatkozat Szakkönyvtárunk a fenntartó intézmény információs forrásközpontjaként a képzési, kutatási és társadalmi szolgáltató tevékenységek eredményességét előmozdító, heterogén szakirodalmi erőforrásokhoz biztosít széleskörű tájékoztatással támogatott hozzáférést. A felhasználók információs problémáinak teljes körű megoldására törekszünk, a személyes törődés alapelvünk. Ennek érdekében - szüntelenül kutatva a szolgáltatások értéknövelésének lehetőségeit - olyan szolgáltató rendszert és szervezetet fejlesztünk, melynek minőségét felhasználóink elégedettségéből lehet kiolvasni: -

a gyűjteményünkből szolgáltatott dokumentumok folytonos megújításával és sokoldalú feltárásával, kényelmes, érthető, eredményesen használható webes katalógussal, más közgyűjtemények dokumentumainak gyors beszállításával, a weben hozzáférhető források használatának támogatásával, modern és barátságos környezetben, részletes és egyénre szabott kutatási- és forrástájékoztatással állunk felhasználóink rendelkezésére.

Ügyfeleinket – hallgatókat, oktatókat, a vezető és beosztott intézeti szakembereket, továbbá az érdeklődő lakosságot – a felhasználói jogegyenlőség szellemében, hivatásunk etikai elveinek szem előtt tartásával szolgáljuk. Hisszük, hogy a sikeres tanulmányokhoz, a szakmai karrierhez, a prosperáló nemzetgazdasághoz az információk hatékony szelektálásán és felhasználásán keresztül vezet az út. Ezt az utat a mi feladatunk felhasználóink számára - elvárásaik teljesítésével és meghaladásával - a lehető legsimábbá, legrövidebbé tenni. Jelmondatunk: Az oktatás, tanulás, munka és egyéb élethelyzetek gazdasági vonatkozású információ-használati igényeinek kielégítése felelősséggel vállalt kihívást jelent számunkra: mi az Ön könyvtárosai vagyunk! 2139/0108 (NKA 2008) PROJEKTDOKUMENTUM

26

3.3.2. Jövőkép Jövőképünk fókuszában az infocentrum-koncepció megvalósítása és a jobb szakirodalom-gyarapítási és

-közvetítési

kondíciókkal,

a

tájékoztatás

fontosságának

előtérbe

helyezésével

elérhető

szolgáltatásállapot áll. Az információtechnológia alapvető voltát és a "lean" megközelítést is beleszőttük a nem túl távoli – 5-10 éven belül akár minden elemében realizálható – jövőképbe. Ezt a jövőt kell "tartanunk", mint fő irányt úgy, hogy minden szakmai tevékenységünk, törekvésünk keretét jelentse.

Jövőkép A könyvtár korszerű szervezeti és működési keretek között, egy Információtechnológiai és Gazdasági Információs Tudásközpont (Infocentrum) részeként a 21. század heterogén információs forráskörnyezetében a fenntartó felsőoktatási intézmény oktatási és kutatási tevékenységének támogatásán túl társadalmi szolgáltatási szerepében nyilvános ellátást is közmegelégedéssel biztosító felsőoktatási szakkönyvtár. Pénzügyi-gazdasági szakkönyvtári szolgáltatóként - dokumentumvagyonára és szaktájékoztatási tapasztalataira alapozva – megőrzi és továbbfejleszti egyedülálló szolgáltatásait Zalaegerszeg és a környező települések lakossága számára, információközvetítő szerepével szerves eleme a helyi gazdaság fejlődésének, a helyi társadalom ökonómiai kultúrájának. Tartalmában naprakész gyűjteménnyel, a felhasználói szükségletek szoros követésével mind a szakképzés, mind a gazdasági gyakorló szakemberek, vállalkozók részéről jelentkező igények kielégítését biztosítja. A nyitvatartási renddel, szolgáltatáskínálatával elsősorban a tanulmányokat folytatók igényeihez igazodik, kényelmes és technikai szempontból korszerű, teljesen akadálymentes környezetben, mely a hallgatói közösségi lét egyik kedvelt színtere. Stratégiájának középpontjában a virtuális szolgáltatások fejlesztése és a dinamikus információ-beszállítói szerep áll, az információforrások térbeli és technológiai izolációját sokoldalú tájékoztatással ellensúlyozza. A könyvtár állománya karcsú, intenzíven megújuló, elsősorban gyakorlat-orientált hazai szakirodalmat biztosítva magas fokon hasznosuló gyűjteményt fejleszt. A gyűjtemény meghatározói a képzés ismerettartalmával egyező, oktatás-módszertani szempontból kiemelkedő értékű tartalmak, az egyéni tanulást és a szakemberek mindennapi munkáját segítő dokumentumok. Gyűjteménye alkalmas arra, hogy - az eredményes félévközi munkához és a sikeres vizsgateljesítéshez szükséges dokumentumokat a hallgatók számára folyamatosan és a megfelelő időtartamig biztosítsa, - előkészítsen a magasabb fokú (master) közgazdasági tanulmányokba történő eredményes bekapcsolódásra, - feltárja a gazdaság társadalmi vonatkozásainak sokszínűségét, - támogassa további szakképesítések, posztgraduációk és specializációk megszerzésének lehetőségét. Referensz szolgáltatásával alapvetően hozzájárul ahhoz, hogy elháruljanak a hallgatói és oktatói tájékozódás hétköznapi akadályai, a felhasználók alternatív és inspiráló válaszokat találjanak szakmai kérdéseikre, s e válaszokkal azután saját sorsuk jobbítása, karriercéljaik elérése, a tanulmányi felkészülés sikeressége, az oktatói munka minősége, a munkavállalói eredményesség és a vállalkozások prosperitása által közös célt építhessenek: egy sikeres, kiegyensúlyozott fejlődésű szubrégiót.


27

E célok elérését munkatársaink képességeire és kitartására, az inspirációjukat és motiváltságukat óvni és fokozni képes szakmai vezetésre, a fenntartó intézményen belül kivívott elismertséget manifesztáló támogatottságra, a felhasználók beleszólására és hozzájárulására, valamint széles körű, szervezeten kívüli partnerségre alapozzuk. E jövőkép egyik alternatívája, hogy a könyvtár a zalaegerszegi érdekeltségű felsőoktatási intézmények – a Budapesti Gazdasági Főiskola, a Pécsi Tudományegyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetem – együttműködésével létrehozott Regionális Tudásközpont keretében esetleg megvalósuló közös infrastrukturális és képzéstámogató szolgáltatások egyikeként, bármely üzemeltetési formában – költségvetési intézmény, nonprofit kft., alapítvány - megvalósuló integrált felsőoktatási könyvtárként is helytálljon. Ez az integráció a helyi felsőoktatási könyvtárak közös működését is jelenthetné, egy olyan szolgáltató létrehozását, mely minden zalaegerszegi telephelyű felsőoktatási képzés könyvtári bázisaként szolgálhat. Egy lokális felsőoktatási integráció olyan lehetséges környezeti változás, melyet nem vizionálhatunk bele a jövőnkbe, de számon kell tartanunk.


28

3.4. A szervezeti kultúra fejlesztése

3.4.1. A szervezeti kultúra értékelése Az intézményfenntartó főiskola 2009-ben pályázatot nyújtott be a Felsőoktatási Minőségi Díjra, melynek része volt a munkatársi elégedettség vizsgálatának egyik aspektusaként a szervezeti kultúra vizsgálata. Minden szervezeti egység dolgozói – így az intézet osztályaként működő könyvtár munkatársai is – kérdőívet töltöttek ki az elégedettségre vonatkozóan. E projekt keretében azonban nem ezt, hanem a szervezeti kultúrára vonatkozó, online hozzáférhető kérdőívek közül a Comenius 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program I. intézményi modellje kiépítésének keretében készült önértékelő kérdőívet3 (irányított önértékelést) alkalmaztuk. Az értékelés eredményei: 9. táblázat: Önértékelő kérdőív a szervezeti kultúrához Szempont

Szempont fontossága

Elégedettség

1

A munkatársak azonosulása a könyvtár hatékony, eredményes működése érdekében a közösen kidolgozott és elfogadott alapelvekkel, célkitűzésekkel!

4

4

2

A vezetői döntésekben a könyvtári feladatok eredményes megvalósítására való törekvés domináljon az emberi kapcsolatok mindenáron való megőrzésével szemben!

5

2

3

A célkitűzések meghatározásakor a csoportcéloknak legyen elsőbbségük az egyéni célokkal szemben!

5

4

4

A hosszú távú célokat mindig vegyük figyelembe (adott esetben akár a rövid távú érdekekkel szemben is) az operatív döntések meghozatalánál!

4

2

5

Az ösztönzés – a számon kérhető, mérhető elvárások megvalósulási szintjére építve – legyen kellően differenciált, ne a javak egyenlő elosztására törekvés legyen a jellemző!

5

2

6

A könyvtár vezetése vállalja fel, hozza felszínre és igyekezzen feloldani a konfliktusokat, szemben az elkerülő, elodázó taktikával!

5

4

7

A könyvtár dolgozói – az egyértelműen megfogalmazott elvárások és hatáskörök keretei között – rendelkezzenek önállósággal a szakmai feladataik megvalósításában, az alkalmazott módszerek meghatározásában és a kapcsolódó döntésekben, szemben a szoros irányítással és felügyelettel!

5

4

8

Legyünk mindig nyitottak az újra, ne féljünk a változásoktól, szükség esetén vállaljunk kockázatokat is!

5

4

9

Figyeljünk arra, hogy mások mit tesznek, milyen eredményeket érnek el, ha lehet, tanuljunk tőlük, szemben azzal, hogy végsőkig ragaszkodunk saját elképzeléseinkhez, jónak hitt hagyományainkhoz!

5

4

3

A szervezeti kultúra értékelése [Elektronikus dok.] . – Forrás URL: http://www.qualitas.hu/get/dl/minosegfejlesztes/47212_a_szervezeti_kultura_ertekelese.doc 2139/0108 (NKA 2008) PROJEKTDOKUMENTUM 29

10

A vezető ne a végső eredményeket, hanem az odavezető folyamatokat, módszereket, eljárásrendeket tartsa fontosabbnak!

4

2

11

Amikor lehetséges, a munka szervezésekor a csoportos munkamódszerek legyenek a dominánsak az egyéni munkával szemben.

4

2

Szervezeti kultúránk fő vonásai a következők: - a vezetés toleráns, bátorító, a személy- és feladatközpontú megközelítés harmonizálására törekszik (a 2. válasz értékelése szerint néha túlságosan kapcsolatcentrikus módon), - a konfliktusok ritkák, rövid időtartamúak és nem túl mélyek, a személyes kapcsolatok ápolása alapvető fontosságú, a légkör családias, a problémákat többnyire megbeszéljük, - fentiekből következik, hogy a döntések során leginkább konszenzusra törekszünk. Szervezeti kultúránkat vizsgáltuk a Quinn kultúramodellje alapján kidolgozott versengő értékek keretrendszere, valamint az erre épülő, hat kulturális kulcsszempontot vizsgáló rendszer alapján is.4 A ránk leginkább jellemző kulturális vonásokat kiemeléssel jelöltük (a 9. és 10. táblázatokat a fentebb hivatkozott cikkből vettük át): 10. táblázat: A könyvtár szervezeti kultúrájára jellemző megjelenési módok Kulcsszempontok

Megjelenési módok

1. Az uralkodó szervezeti a. nagyon személyes hely, akár egy család (4) jellemző

b. vállalkozó és kockázatvállaló (2) c. versengő és eredményorientált (1) d. szabályozott és strukturált (3)

2. Vezetési stílus

a. segítő, bátorító és gondoskodó (3) b. vállalkozó, újító és kockázatvállaló (2) c. parancsoló, célratörő, agresszív (1) d. koordináló, szervező, hatékonyságra törekvő (4)

3. A munkatársak

a. csoportmunka, konszenzus és részvétel (3)

menedzselése

b. egyéni kockázatvállalás, innováció, szabadság, egyediség (2) c. versengés és eredményesség (1) d. biztonság, konformitás, kiszámíthatóság (4)

4. A szervezeti kötőerő

a. lojalitás és közös bizalom (4) b. innovációs és fejlesztési elkötelezettség (3) c. hangsúly a teljesítményen és a célok elérésén (2) d. formális szabályok és irányelvek (1)

5. Stratégiai hangsúly

a. személyes fejlődés, bizalom és nyitottság (3)

4

Mikulás Gábor: Szervezeti kultúra az információs és könyvtári szolgáltatásban – keretrendszer és tapasztalatok. – In: Könyvtári Figyelő, 15 (2005) 3 p. 559-575. – Elektronikus változat forrás URL: http://www.gmconsulting.hu/inf/cikkek/245/index.php#_ftnref12 2139/0108 (NKA 2008) PROJEKTDOKUMENTUM

30

b. új források bevonása és új kihívások keresése (2) c. versengő tevékenységek és nyerés (1) d. folyamatosság és stabilitás (4) 6. A siker feltétele

a. HR-fejlesztés, csapatmunka és bizalom az emberekben (3) b. egyedi és új termékek és szolgáltatások (2) c. nyerés a piacon, a konkurensek kiütése (1) d. megbízható, költséghatékony (4)

[A megjelenési módok ismérvei mögötti számok affinitás sorrendet jelölnek 1-4-ig, ahol a 4-es a legszorosabb, az 1-es a legkisebb kötődést, elfogadást jelenti.] Bár formálisan a fenti jellemzők egy "piac közeli" szervezeti kultúrát mutatnak, mely kifelé összpontosít, erősen eredményközpontú, a valóságban a "d" választ adó kulcsszempontok alternatívája mindig az "a" válasz volt (klán kultúra, enyhe affinitással fűszerezve az adhokrácia iránt). A leginkább elutasított dimenzió a hierarchikus kultúra lett. Ez megfelel piacképünknek is: a felsőoktatási információellátás piacáról nincs kit "kiütnünk", ki "ellen" nyernünk. Kizárólag saját olvasóink elégedettségi szintje által meghatározott mércénket kell meghaladnunk a helyi igények kielégítése mentén úgy, hogy kiálljuk az összevetést a hasonló feladatot ellátó és hasonló méretű közgyűjteményi szolgáltatókkal. 11. táblázat: A könyvtár "szervezeti kultúra" affinitásai Rugalmasság és megfontolás

Belső fókusz és integráció

a. Klán

b. Adhokrácia

(barátságos, olyan, mint egy

(dinamikus és vállalkozó;

nagy család; mentorálás, ellátás,

kockázatvállalás, innováció és

participáció)

vállalkozó kedv)

Kilátás: hosszú távú fejlődés

Kilátás: áttörés

Affinitásunk: 2. (20 pont)


c. Hierarchikus

d. Piaci

(kedveli a struktúrát és a

(eredmény-orientáció, fontos a

szabályozást; koordináció és

munka elvégzése; értékeli a

eredményesség, stabilitás)

konkurenciát és az

Kilátás: növekedés

eredményeket)


Kilátás: teljesítmény rövidtávon

Külső fókusz és differenciálás

Affinitásunk: 1. (20 pont) Stabilitás és szabályozottság, összpontosítás Ha figyelembe vesszük a kultúradimenziókra kapott magasabb (4-es vagy 3-as) affinitásértékek távolságát is, akkor könyvtárunkra a klán kultúra a jellemzőbb (szórása csak 0,51 míg a piacinál 1,2!), bár "deklaráltan" elfogadottabb a piaci. Feltehetően a szakkönyvtár jellege (gazdasági terület) befolyásolja értékválasztásunkat oly módon, hogy a mondott és művelt kultúra között eltérés mutatkozik… 2139/0108 (NKA 2008) PROJEKTDOKUMENTUM

31

3.4.2. Külső és belső kommunikáció felmérése, hiányosságok azonosítása A könyvtár szervezeti kommunikációja megfelelően ellátja alapvető funkcióit (a szervezeti célkitűzések kinyilvánítását, a felső vezetés elvárásainak közvetítését a könyvtárvezető révén a munkatársak számára, a belső és külső tájékoztatást, valamint a dolgozói visszacsatolás megteremtését), viszont feltártunk bizonyos hiányosságokat. Belső (könyvtáron belüli) kommunikációs problémák: -

a megbeszéléseket, munkaértekezleteket ritkán dokumentáljuk, ezért gyakori a "ja, te akkor nem voltál ott?" effektus: a csekélyebb horderejűnek tekintett döntésekről gyakran később derül ki, hogy a dokumentáltság hiánya miatt nem érvényesülnek kellőképp (pl. valamely munkatárs eltér az új eljárásoktól és a korábbi módszert alkalmazza),

-

túl gyorsan akarunk dönteni, ezért egyes kérdéseket nem beszélünk meg mindenkivel, aki megfelelő (rész)információkkal rendelkezik.

Fontosnak tartjuk: olyan jellegű kommunikációs problémáink, hogy valamely szakmai vagy emberi problémát nem mondunk ki, ritkán vannak (többnyire a klán kultúra "családi tapintatának" megőrzése miatt). A belső kommunikáció hatékonyságának javítása – különösen a döntések dokumentáltsága, visszakereshetősége és az érintettek bevonásának javítása - érdekében módosítottuk a vonatkozó szabályozást (lásd: a 2. mellékletet). Külső kommunikációs problémák: -

intézeten belül, egységek között: o

nem elég proaktív a kommunikációnk, így előfordul, hogy valamely intézeti munkatárs jelentős késéssel értesül alapvető változásokról (pl. webes katalógus bevezetése, könyvtárból elérhető adatbázis-szolgáltatások stb.)

o

az intézeten belül jelentősnek mondhatók az informális közlések mind mennyiségi, mind pedig minőségi (sürgősség, fontosság) szempontból – gyakori probléma a kapott információ hitelességének igazolása

o

a budapesti BGF intézményi partnereinkkel esetenként nem kellő mélységű a kommunikáció, ezért többszörös egyeztetésekre van szükség

-

intézeten kívüli partnerekkel: o

egyes külső partnerekkel (pl. ILS forgalmazó) folytatott kommunikációnk intenzitása alacsony, bár ez inkább akkor jellemző, ha a kommunikációs partner nem eléggé nyitott, fogadó kész…

A szervezeti egységekkel folytatott jobb kommunikáció érdekében megfontolandó egy legalább kéthavi gyakoriságú elektronikus hírlevél elindítása, melyet minden intézeti munkatárs e-mail címére közvetlenül eljuttatnánk. 2139/0108 (NKA 2008) PROJEKTDOKUMENTUM

32

3.4.3. Szervezeti kultúra fejlesztési programja Szervezeti

kultúránk

fejlesztése

érdekében

2010-ben

egy

komplexebb

könyvtári

attitűdvizsgálat lebonyolítását tervezzük, mivel nélkülözhetetlennek tartjuk, hogy egy tudományosan megalapozott, árnyaltabb képet alakítsunk ki. Erre alapozva elkezdhetünk egy olyan tudatos kultúrafejlesztési tevékenységet, mely megőrzi jelenlegi értékeinket, de növelheti az intézet egyébként hierarchikus szervezeti kultúrájába ágyazott könyvtár dinamizmusát és reagáló képességét.

3.4.4. Munkatársak részvétele minőségügyi képzéseken, tréningeken Munkatársaink e projekt keretében a minőségkultúra fejlesztése érdekében szervezett minden foglalkozáson (előadásokon és tréningeken) részt vettek, azokat hasznosnak tartották. Különösen abból a szempontból voltak fontosak ezek a rendezvények, hogy folyamatosan a "felsőoktatás szemével" láttatták tevékenységünket. A megkezdett képzési tevékenység folytatása indokolt, hiszen a minőségügyi ismeretek korántsem kiegyenlítettek, valamint számos témakör részletesebb kifejtést igényelne, de a munkaköri leterheltség miatt leginkább a belső szervezésű és helyben rendezett mikrokurzusok jöhetnek szóba, valamint felhasználhatjuk az intézeti e-learning rendszert is: minőségmenedzsment diplomával is rendelkező munkatársunk ez utóbbiban fejleszt minőségirányításra vonatkozó képzési anyagokat. A munkatársak létszáma nem teszi indokolttá, hogy akkreditált képzéssel fedezzük a továbbképzési igényt.


33

3.5. PGTT analízis

3.5.1. PGTT analízis összefoglalása 12. táblázat: PGTT összefoglaló

POLITIKA társadalmi támogatottságot válságkormányzat, az oktatási és ráfordítások korlátozásának veszélye

GAZDASÁG vesztett - stagfláció: a jóléti koncepció válsága, nemzetgazdasági válság, GDP kulturális elhúzódó csökkenés

- a felsőoktatási politika koncepciójában nincs - erősödő függőség az EU-finanszírozásoktól folytonosság, ciklusokon belül is egymásnak - romló foglalkoztatás, elbocsátási hullámok (a ellentmondó intézkedések, "reformok" "biztos" állások felértékelődnek) - a bolognai rendszer bevezetése (elméletiessé - befagyott bérek, csökkenő reáljövedelmek vált a szakfőiskolai képzés) - döntő termelőtényező az alkalmazható tudás - a könyvtárpolitika a minőség és az elektronikus - felértékelődnek a pályázati források szolgáltatások felé fordult: virtualizáció, infrastruktúra-fejlesztés támogatása (portál - a vidéki felsőoktatás finanszírozhatósága romlik (régióegyetemek elszívó hatása) program) - a város és a megye stratégiai kérdésnek tekinti - a tanulás anyagi feltételei nehezednek - a háztartások fogyasztása csökken a helyi felsőoktatás megőrzését dokumentumokra történő ráfordítások retenciója

TÁRSADALOM

TECHNOLÓGIA

- demográfiai csökkenés (2009 végére 10 millió - az automatizálás, alá), elöregedő társadalom terjedése

e-ügyvitel

gyorsuló

- az oktatási színvonal csökken, a középfokú rohamos technikai avulás, rövidülő kimenet reálértéke romlik (javuló érettségi termékciklusok eredmények mellett csökkenő tényleges - a web alkalmazásainak befolyása növekszik ismeretszint) - a nyílt forrású szoftveralkalmazások egyre - a felsőoktatási struktúra hallgatómennyiség érettebbek nélkül nem tartható fenn - az adat, információ, és tudás hozzáférése - a - a "minőségi fordulat" még csak elméleti technológiák alkalmazásával - az élethosszig tartó tanulás reális létkényszerré kulcskompetenciává vált vált - a "home" technológiák egyre fejlettebbek és - képzési túlkínálat, csekély fizetési hajlandóságú elérhetőbbek kereslet - az e-papír, e-book dinamikusan fejlődik

- a kontakt oktatás mélyebben IKT-ba ágyazott, mixed/blended learning formát ölt


34

3.5.2. PGTT analízis szöveges kiegészítése

3.5.2.1. Felsőoktatási környezet ismertetése A környezet felmérhetősége egyre nehezebb, mivel a környezet változása felgyorsult, a változók száma (komplexitás) pedig növekedett. "Gazdálkodó szakemberre mindig szükség lesz" - hangoztatják a közhelyes igazságot. Számunkra életbevágó kérdés, hogy hol, melyik képző intézményben válnak gazdálkodó szakemberekké azok, akik ezt a munkát választják, vagy ezzel a szakterülettel egészítik ki eddigi képzettségüket. A képzési kínálat - mind a képző helyek számában, szakirányokban és létszámban - ezen a területen dinamikusan bővült, s mára túlkínálat keletkezett. A versenyhelyzet erős és még kiélezettebbé fog válni a következő években. A könyvtárat fenntartó intézet a Nyugat-dunántúli Régióban helyezkedik el, Zala megye legnagyobb felsőoktatási intézménye. Képzéspiaci versenytársai a dunántúli felsőoktatási intézmények, melyek mindegyike létrehozta – és a szakemberek iránti keresletet kihasználva felfuttatta - gazdasági kurzusait a kilencvenes évektől kezdődően. 5. ábra: Gazdasági felsőoktatást is folytató intézmények a Dunántúlon

Felsőoktatási intézmények a Dunántúlon: Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron (ide tartozik még: Savaria Egyetemi Központ, Szombathely) Széchenyi István Egyetem, Győr Pécsi Tudományegyetem, Pécs Kaposvári Egyetem, Kaposvár Pannon Egyetem, Veszprém (ide tartozik még: Georgikon Kar, Keszthely) Modern Üzleti Tudományok Főiskolája, Tatabánya Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár

Az intézet hallgatói létszáma a fokozódó versenyhelyzet ellenére viszonylag stabil, területi megoszlása erős regionális kötődést mutat: a Nyugat-Dunántúl adja az intézeti hallgatók 59 százalékát. 2139/0108 (NKA 2008) PROJEKTDOKUMENTUM

35

2007 őszén a teljes hallgatószámból 38,6 % (508 fő) Zala megyei, ezt Vas, Veszprém és Somogy követi. 100 és 50 közötti hallgatószámot is csak dunántúli megyék (Baranya, Fejér, Győr-MosonSopron) adnak. 6. ábra: Intézeti hallgatók lakóhely szerinti megoszlása régiónként (2007/2008. tanév 1. féléve)

A 2008/2009- tanévre felvett hallgatók lakóhelyének megoszlása is hasonló, de az iskola közelsége tovább hangsúlyozódik: a zalaiak aránya a felvetteknél tovább növekedett, különösen a veszprémi, somogyi és baranyai hallgatókkal szemben. Az iskolaközelség fontosságának növekedését abban látjuk, hogy a kétszintű Bolognarendszerben megszűnt a képzések tartalmi különbsége az egyetemi és főiskolai képzőhelyek között: ma a BSc képzésben lényegében ugyanazt az elméletibb tananyagot sajátítják el mindenütt, ezért az iskolaválasztás korábbi szempontjai (elméleti vagy gyakorlati képzés) érvényüket vesztik, viszont előtérbe kerül a tanulmányok finanszírozhatósága. Lényeges szempont a minél közelebbi képzés, a bejárás lehetősége: tízezreket lehet spórolni havonta azzal, ha nem kell kollégium, otthon lehet étkezni stb. A távolabbról érkezőket a nyugodtabb tanulási környezet vonzza, valamint az a képzettség-imázs, ami az intézmény az elmúlt évtizedekben sikeresen kialakított, és amit a munkaerőpiac is visszaigazolt. Az intézet karrá válásának jövője bizonytalan, különösen, hogy alig leplezett oktatáspolitikai szándék - a jelenlegi felsőoktatási intézményrendszer redukálása, - a jelentkezők régióegyetemekbe terelése, - az intézmények piacosítása és a költségvetési működési formán kívüli megoldások - főként nonprofit társaság, esetleg alapítvány - irányába nógatás. Fentiek miatt nem elképzelhetetlen az intézményi átintegrálódás, netán tulajdonosváltás. Zalaegerszeg felsőoktatási intézményei nagyon sérülékenyek a gazdálkodási önállóság hiánya és a felsőfokú képzések szűk spektruma, "termékkínálata" miatt. A 2007/2008. évi beiskolázás visszaesést hozott, ami ugyan 2008/2009-ben mérséklődött, de egy apró szabályozási változás (pl. 2139/0108 (NKA 2008) PROJEKTDOKUMENTUM 36

a felsőoktatási felvételi pontszámok "vonalhúzásának" markánsabb változása, eltolva a beiskolázást a költségtérítéses képzések irányába) is nehéz helyzetbe hozhatja az intézetet. A megyeszékhely felsőoktatása három intézményi fenntartóhoz kötődik (Budapesti Gazdasági Főiskola, Pécsi Tudományegyetem, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem), melyek "Regionális Tudásközpont" néven 2008. őszén írtak alá együttműködési megállapodást. Az együttműködés lényege a kutatási és oktatási tevékenység összehangolása, a meglévő erőforrások jobb (közös) kihasználása. Bárhogy

alakuljon,

egy

teljes

szervezeti

rendszer-újragondoláskor

a

könyvtárnak

"pozícióban" kell lennie a változások pozitív irányú befolyásolásához. Ma már nem tűnnek irreálisnak a felsőoktatás intézményi újraalakításában az olyan lehetőségek sem, mint a könyvtári szolgáltatás kiszervezése (valószínűleg - bár nem feltétlenül - egy nagyobb közgyűjteményi szolgáltatóhoz). A felsőoktatási rendszer újabb átalakítása, az állami felsőoktatási intézmények tulajdonosi szerkezetének változása (önkormányzatok, magántőke bevonása) a felsőoktatási intézmény alrendszereinek - szervezeti egységeinek - működésében jelentős változásokat hozhat. Nem pusztán elméleti annak a lehetősége, hogy a többnyire megyeszékhelyeken üzemelő felsőoktatási intézmények a könyvtári szolgáltatást a megyei és/vagy városi könyvtárakkal közösen biztosítsák. Szembe kell néznünk a könyvtári szolgáltatásnak egy nagyobb közgyűjteményi ellátóhoz történő esetleges kiszervezésével vagy integrációjával, és megoldást kell találnunk arra, hogy e folyamatnak ne legyen vesztese se a felhasználó, se a felsőoktatási intézmény vagy a (bér)üzemeltetést vállaló - végül ne legyünk vesztesei mi, a ma itt tevékenykedő szakemberek sem.

3.5.2.2. Területi adottságok, demográfia, gazdaság5 Zala megye településhálózata az országostól eltérő, sajátosan aprófalavas szerkezetű. A megye az ország területének 4,1 %-án fekszik és itt él a népesség 2, 9 %-a, ugyanakkor az ország településeinek 8,3 %-a található ma a megyében. A gazdaságilag aktív népesség 2008-ban 132,3 ezer fő. Zala megye lakossága az elmúlt 10 évben kis mértékben csökkent, 2008-ban 6237 fő tanul felsőfokú alap- és mesterképzésben nappali tagozaton. A zalai lakóhelyű hallgatók ötöde, a Zalában tanuló felsőoktatási hallgatók kb. harmada tanul a Zalaegerszegi Intézetben. A megyében nincs önálló felsőoktatási intézményi központ, mindegyik tagintézmény: kar, intézet, képzési központ vagy kihelyezett képzés. A hallgatószám 2006-ig nőtt, az utóbbi két évben enyhe

5

Az alfejezetben szereplő statisztikai adatok forrásai a KSH idősoros Stadat-táblák. –Forrás URL: http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,592051&_dad=portal&_schema=PORTAL Egyes zalaegerszegi statisztikai adatok forrása: A nyugat-dunántúli megyeszékhelyek társadalma és gazdasága. – Győr : KSH Győri Igazgatósága, 2008. 2139/0108 (NKA 2008) PROJEKTDOKUMENTUM 37

csökkenést mutat. A képzéseken tanulók létszámának zömét a főiskolai szintű oktatásban részt vevők alkotják. A városokban a lakosságszám növekvő tendenciát mutat, míg a falvakban élők létszáma csökkent. A legnagyobb mértékben 19,2%-kal az 500-999 fő közötti települések lélekszáma csökkent, míg a 200 főnél kevesebb lakosságszámmal rendelkező települések lélekszáma emelkedett. Zalaegerszeg lakosságának száma 2007.01.01-én 61898 fő (a megyeszékhelyek közt a negyedik legkisebb), de itt él a megyei lakosság ötöde. A város korfája öregedő, fogyó népességet mutat. A lakosságból a felsőoktatás és az élethosszig tartó tanulás körében – ezáltal esetleg könyvtárunk használatában is - potenciálisan érintett 20-55 éves korosztály száma 32230 fő. A népesség közel fele középfokú végzettségű, ami a foglalkoztatottságra és a gazdaság növekedésére jelentős hatást gyakorol. Az infrastrukturális ellátottság jó, 2006-ban az ISDN vonalak száma (1000 lakosra 113) a megyeszékhelyek közt a legjobb, ami az információs társadalom kiépültsége szempontjából fontos. Zala megyében a vállalkozások száma az utóbbi 10 év alatt összességében 11 %-kal nőtt, 2008. I. negyedéve (44227) és 2009. I. negyedéve (46696) között is 5,3 %-kal (2469) növekedett. A külföldi érdekeltségű vállalkozások száma csökkent, viszont a maradók befektetéseinek értéke növekedett. A válság érezteti hatását, a zalai vállalkozások gazdasági teljesítményértéke a 2008. I. negyedévi 8020 millió Ft-ról 2009. I. negyedévében 6899 millió Ft-ra esett vissza. A zalai munkanélküliségi ráta 6,6 % (országos átlag alatti), 2008 végén 8,7 ezer fő, ami 2000 óta a második legrosszabb, a 2005. évivel azonos érték. A foglalkoztatási arány 2008-ban 54,3 %, ami országos átlag feletti, csak az észak-dunántúli és budapesti értékek előzik meg. Minden harmadik regisztrált munkanélküli valamelyik zalai faluban él, és nem rendelkezik szakképesítéssel. Az alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete Zalában 2007-ben 95385 Ft.

3.5.2.3. Jogszabályi, szakpolitikai háttér Ágazati minőségügyi szakpolitika „Az oktatáspolitika felsőoktatási ágazatának célja annak elősegítése, hogy a magyar felsőoktatási intézmények

a

lehető

legmagasabb

színvonalon

kielégítsék

elsődleges

partnereiknek,

a

hallgatóknak, valamint külső partnereiknek - a munkaerő-piac szereplőinek - igényeit, elvárásait, elnyerjék és megtartsák azok elégedettségét. Ezt szolgálja a felsőoktatási intézmények teljesítménye, szolgáltatásai (oktatási, nevelési, kutatási, kulturális, rekreációs, társadalmi, ügyviteli és gazdasági tevékenységei) folyamatos javításának, tudatos és tervszerű fejlesztésének, az Európai Felsőoktatási Térségbe és az Európai Kutatási Térségbe

való

aktív,

harmonikus

beilleszkedésének

ösztönzése.”

(A

felsőoktatás

minőségpolitikája. - Forrás URL: http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=2070) 2139/0108 (NKA 2008) PROJEKTDOKUMENTUM

38

ágazati

Szabályozási környezet A közvetlen szabályozási keretet a 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról (Ftv.) határozza meg. Az Ftv. szerint a könyvtárak működtetése nem kötelező alapfeladat: a könyvtárak létrehozása és fenntartása – feladatellátó szervezeti egységként – csupán lehetőség [Ftv. 14. § (1) és Ftv. 30. § (3)], ám nyilvános közgyűjteményi jellege kötelező [Ftv. 30. § (5)]. A felsőoktatási intézménynek az alapfeladatokhoz igazodóan biztosítania kell a könyvtári szolgáltatást [Ftv. 19. § (3)], de ennek módja nincs megkötve, ami azt jelenti, hogy a szolgáltatásbérlés vagy intézményközi szolgáltatások létrehozása és fenntartása egyenrangú alternatívája a szolgáltatások tulajdonosi üzemeltetésének. A könyvtárhasználat hallgatói alapjog [Ftv. 46. § (3) a], az oktatók hozzájárulást vehetnek igénybe a könyvtári szolgáltatások eléréséhez, beiratkozáshoz [Ftv. 95. § (4)]. Biztosítandó az államilag támogatott képzések hallgatói számára a könyvtár és könyvtári szolgáltatások, eszközök igénybevétele az ingyenes szolgáltatásokhoz kapcsolódóan [Ftv. 125. § (1) c], illetve térítési díj ellenében az ingyenes szolgáltatásokon kívüli körben [Ftv. 125. § (3) c és d]. A felsőoktatási intézmény pályázati úton támogatást szerezhet a könyvtári feladatok ellátásához [Ftv. 128. § (19 j].

3.5.2.4. Fenntartói szervezeti környezet (Budapesti Gazdasági Főiskola)

Az 1990-es években az állami felsőoktatás gazdaságosságot szolgáló átalakítása során a Pénzügyi és Számviteli Főiskola (zalaegerszegi és salgótarjáni területi intézeteivel), a Külkereskedelmi Főiskola, valamint a Kereskedelmi és Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola stratégiai szövetségre lépett Budapesti Gazdasági Főiskolák Szövetsége néven, majd a felsőoktatási intézményhálózat átalakításáról szóló 1999. évi LII. törvény 2000-ben létrehozta intézményi integrációját Budapesti Gazdasági Főiskola (rövidítve: BGF) néven, melyben az egyesülő főiskolák karokká váltak. Ezzel a BGF az ország legnagyobb főiskolájává vált húszezer hallgatóval. A főiskola szervezeti felépítése: - rektorátus (az irányítást kiszolgáló egységekkel), - főiskolai szintű alapozó intézetek (kettős – rektorátusi és kari - irányítással) és intézeti tanszékek, - karok és a karokon belül működő területi intézetek (Salgótarján, Zalaegerszeg), - szakmai intézetek (pl. Közgazdasági és Módszertani Intézet, Idegen Nyelvi és Kommunikációs Intézet stb.). A BGF jogi státusa: önálló költségvetési szerv, ahol nincsenek önálló gazdálkodási egységek, az alacsonyabb

(kari,

intézeti)

szervezeti

szinteken

működő

gazdasági

osztályok

a

BGF

tagintézményeire vonatkozó adminisztrációs feladatokat látják el. A BGF költségvetésének tervezésekor

meghatározzák

az

egyes

szervezeti

szintekre

(karok,

intézetek)

vonatkozó

keretszámokat. Ezt követően részletes, a tagintézményi kereteket felosztó gazdasági tervezés folyik


39

helyi szinten, de az erőforrások felett a pénzügyi év egészében a Rektorátus keretében működő Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság rendelkezik. A szabályozások döntő része szenátusi vagy kari tanácsi szinten történik, így csak a közös szabályozás hatókörén kívül eső tevékenységek, folyamatok esetén nyílik mód intézeti regulációra. A főiskola könyvtári rendszere A 2000-ben megvalósított felsőoktatási intézményi integrációkor a három, korábban önálló főiskola könyvtárai könyvtári rendszert alkottak. A központi könyvtár feladatkörét a korábbi PSZF budapesti könyvtára kapta.


40

7. ábra: A BGF könyvtári rendszere Budapesti Gazdasági Főiskola Központi Könyvtára (a PSZF Kar Központi Könyvtára) Bp., Buzogány u. 11-13.

Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Főiskolai Kar Központi Könyvtára Bp., Alkotmány u. 9-11.

Idegenforgalmi Szakkönyvtár Bp., Klauzál tér 5.

Külkereskedelmi Főiskolai Kar Könyvtára Bp., Diósy Lajos u. 22-24.

Elektronikus Könyvtár Bp., Markó u. 29-31.

PSZF Kar Salgótarjáni Intézet Könyvtára Salgótarján, Kistarjáni u. 5-7. PSZF Kar Zalaegerszegi Intézet Könyvtára Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/A

A Központi Könyvtár a Rektorátus szervezeti egységeként működik, vezetőjének feladatait a BGF SZMR 26.§ határozza meg (könyvtárfejlesztési stratégia meghatározása, a feladatok, szakmai továbbképzések és pályázatok koordinációja, gyűjteményfejlesztés összehangolása). A Központi Könyvtár feladatai (BGF SZMR 32.§): „- korszerű egységes, multifunkcionális könyvtári és információs ellátórendszer kialakítása, - a kari és területi intézeti könyvtárak munkájának és együttműködésének koordinálása, - a kari és intézeti könyvtárak közös információs vagyonához való virtuális hozzáférés megszervezése, - a közös információszolgáltatás megszervezése a kölcsönös érdeklődésre számot tartó hazai és külföldi adatbázisok konzorcionális keretek közötti, kedvező feltételekkel történő beszerzésével.” A Központi Könyvtár vezetője felügyeli a korszerű és egységes ellátórendszer kialakítását, a nyilvántartási rendszerek egységesítését, fejlesztését, a szolgáltató tevékenységek koordinációját, az információs vagyonhoz történő virtuális hozzáférést, valamint a hazai és külföldi adatbázisok beszerzését. Az egyes tagkönyvtárak szakmai önállósága viszonylag nagy, a könyvtárak közötti fejlesztési koordináció részleges. Ennek, valamint a korábbi teljes intézményi önállóságnak köszönhető, hogy jelenleg a BGF-en belül alkalmazott integrált rendszerek is igen tarka képet mutatnak: - PSZF Karon, Budapesten a PC-Lib-et, majd az OLIB-rendszert felváltó HunTékát, Salgótarjánban a Corvina-rendszert, Zalaegerszegen az SR-LIB rendszert (1997-től) - a KVIFK központi könyvtára Aleph rendszert, idegenforgalmi szakkönyvtára Szikla-21 rendszert, - a KKFK könyvtárában Textlib rendszert használnak. Az SZMR 66.§ a könyvtárak feladatait részletezi hét pontban. Az (5) rendelkezése szerint „A könyvtárak feladatait, belső szervezetét saját belső szabályzatuk határozza meg.” 2139/0108 (NKA 2008) PROJEKTDOKUMENTUM

41

3.5.2.5. A Zalaegerszegi Intézet bemutatása

A Zalaegerszegi Intézet a Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar területi intézeteként működik, az intézeti könyvtár ennek nem önálló gazdálkodású szervezeti egysége. Intézeti telephely: 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Intézeti létszám: 125 fő (ebből 5 fő a Könyvtár szervezeti egységnél) Az intézet Zalaegerszeg városközpontjának peremén, lakóparkos városrészben, 17 hektáros (6673 m2), campus jellegű zöldövezeti területen helyezkedik el. Az intézet alaptevékenységei: - oktatási alaptevékenység keretében: -

felsőfokú BsC szintű alapképzés a gazdaságtudományok képzési területen, három alapszakon (emberi erőforrások, gazdálkodási és menedzsment, pénzügy és számvitel) – nappali és távoktatási képzés, állami és költségtérítéses finanszírozási formák Az alapszakokon belül választható szakirányok: - a gazdálkodási és menedzsment alapszak szakirányai: • Vállalkozásszervező (kis- és középvállalkozások) • Közgazdász informatikus • Statisztikus elemző - pénzügy és számvitel alapszak szakirányai: • Pénzügy • Számvitel

-

felsőfokú szakképzés (OKJ szerinti szakképesítések) több szakirányon (pénzügyi, banki,

számviteli

szakügyintéző,

idegenforgalmi,

kereskedelmi

és

vendéglátóipari

szakmenedzser) – nappali képzés, állami és költségtérítéses finanszírozási formák -

másoddiplomás

képzések

és

szakképesítő

tanfolyamok

(pl.

szakközgazdász,

közgazdász szakmérnök és szakértő képzések, adótanácsadó és mérlegképes könyvelő képzés) - kutatási alaptevékenység: az intézeti kutatás döntően a doktorandusz oktatók tanulmányi tevékenységéhez, a tudományos diákköri és szakkollégiumi, valamint a tananyag-fejlesztési munkához kötődik. Közgazdasági területen 12 fő, egyéb tudományági területeken 4 fő végez kutatásokat. - társadalmi szolgáltató alaptevékenység: sajnálatos módon – a nyugati felsőoktatási intézményekhez képest - nem jellemző, bár a könyvtár nyilvános működtetésével támogatja 2139/0108 (NKA 2008) PROJEKTDOKUMENTUM

42

Zalaegerszeg és vonzáskörzetének gazdasági vonatkozású tanulmányokat folytató lakosságát. Az intézetnek egyéb, a térség számára kínált nyilvános szolgáltatása nincs. Az intézetben 2007-ig tervszerű minőségügyi tevékenységet nem folytattak. A kar MSZ EN ISO 9001:2000 szabvány szerinti minőségirányítási kézikönyvének első változatát 2006 decemberében készítették el a Magyar Akkreditációs Bizottság második intézmény-akkreditációjának közeledtével, mely a következő folyamatokat szabályozta: -

felsőoktatási folyamatok (ME-01)

-

felnőttképzési folyamatok (ME-02)

-

felsőoktatási, felnőttképzési tevékenységgel összefüggő panaszok, reklamációk kezelésének folyamata (ME-03)

-

intézményi önértékelés folyamata (M-04)

Szabályozási célú, de nem minőségirányítási eljárást szabályozó dokumentumba foglaltak a következők: tanulmányi és vizsgaszabályzatok, tantervek, időrendek. Az intézet Minőségügyi Szervezetét 2006-ban hozták létre a 3. melléklet szerinti felépítésben.

3.5.3. Az intézeti könyvtár tevékenységének áttekintése

Az intézeti könyvtár szűkebb feladata – a fent megfogalmazott alapcélon belül - az intézeti oktatás

és

kutatás

sikerességének

előmozdítása,

támogatása

szakkönyvtári

szolgáltatásokkal (esetünkben az oktatás és kutatás háttérszolgáltatása), valamint szabad kapacitásainak rendelkezésre bocsátása a társadalmi nyilvánosság számára. A szakkönyvtári szolgáltatás beruházási jellegű igénykeltési folyamat, mivel a dokumentum- és információs erőforrások hozzáférésének biztosítása (optimális esetben: ha az információtartalom megfelelő és az ismeret-befogadás megtörténik) potenciálisan növeli a felhasználó ismereteit, ezáltal

pedig

hatékonyságát

tanulmányai

sikeres

teljesítésében,

munkájában

vagy

más

tevékenységében. Könyvtári szolgáltatás a tanszéki (D) épületben, 358 m2-en biztosított. Az egység területen történő elhelyezését elsősorban az indokolta, hogy külső szolgáltatások miatt olyan épületben kerüljön a könyvtár elhelyezésre, mely a telephelyen leginkább megközelíthető. Ma már a nyújtott szolgáltatások, a bővülő tevékenységek, a növekedett igények miatt a könyvtár mérethatára korlátozza a nyújtható szolgáltatások körét, ezáltal rontva a szervezeti egység gazdaságossági hatékonyságát.


43

3.5.3.1. Alapfolyamatok (értékképző folyamatok) A könyvtár a következő alaptevékenységeket végzi: - tájékoztató szolgáltatás: eligazítást nyújt a felhasználóknak a dokumentumok hozzáférésére vagy a felhasználó érdeklődési területére, kutatott témájára vonatkozóan. Támogatja a használati/hozzáférési típusú szolgáltatások igénybevételét. - katalógusszolgáltatás (web felületen - WebPAC-szolgáltatás): gyűjteménykatalógus-szolgáltatás

web

felületen,

mely

magába

foglalja

a

gyarapított

dokumentumok több szempontú visszakereséséhez szükséges állományfeltárást és a katalógusszolgáltató

eszközök

üzemeltetését,

használatuk

folyamatos

biztosítását.

A

bibliográfiai

szolgáltatások körébe sorolható mindazokkal a szolgáltatásokkal együtt, melyek bibliográfiai adatokat biztosítanak a felhasználók számára -

dokumentum

gyűjteményből

használati/hozzáférési vagy

könyvtárközi

szolgáltatások:

úton,

kölcsönzési

hozzáférés-biztosítás

szolgáltatás

nem

saját

kölcsönözhető

dokumentumokhoz, on- és offline információkhoz IT-eszközök használatának közbeiktatásával (pl. adatbázis-hozzáférés), valamint hozzáférés biztosítása másolatban vagy formátumkonverzióval (nyomtatott szövegből elektronikus szöveg előállítása digitalizálással). 13. táblázat: A könyvtár alapfolyamatai szolgáltatás (folyamat)

amire a szolgáltatás irányul

szolgáltatmány

kezdeti állapot

végállapot

Tájékoztató szolgáltatás

ismeretállapot felvilágosítás, (könyvtár-használóé) tanács, átadott ismeret

Katalógusszolgáltatás (WebPAC)

katalógushasználat (gyűjteményé vagy gyűjtemények csoportjáé)

keresőrendszer, katalógustétel

információkeresési találati halmaz, talált szükséglet, keresőkép katalógustételekre (bizonytalanság) irányuló használati igény

kölcsönpéldány

kölcsönadás (használati lehetőség) másolás, másolat

igényelt dokumentum kölcsönzött dokumentum

konverzió

input formátum (pl. papír)

számítógéphasználat

hozzáférés-nélküliség

Dokumentumhozzáférést biztosító szolgáltatások - kölcsönzés - reprográfia - formátumkonverzió - IKT erőforráshasználat

másolandó dokumentum konvertálandó dokumentum számítógép és hálózati kapcsolat


tájékozatlan könyvtárhasználó (tájékozatlanság)

másolat nélkül

tájékozott(abb) könyvtárhasználó (tájékozottság)

másolattal való ellátottság output formátum (pl. fájl) teljesült hozzáférés (felhasznált gépidő)

44

3.5.3.2. Könyvtári érdekeltek és igényeik A könyvtár szolgáltatásainak fogyasztói a szakkönyvtárban található vagy rajta keresztül (pl. interneten) hozzáférhető információk használatában érdekelt személyek (főképp hallgatók, de oktatók és alkalmanként gyakorló szakemberek is), együtt: könyvtárhasználók. Igényeiket a tantárgyak kötelező és ajánlott irodalmai, a használatban megnyilvánuló fogyasztási szokások elemzése, konkrét igényközlések és szükségletfelmérések segítségével határozzuk meg. A hallgató, mint fő végfogyasztó igénye nem közvetlenül irányul a könyvtári szolgáltatásokra (ez alól esetleg az IKT-hozzáférés biztosítása kivétel), hanem a képzési folyamaton keresztül. Ha a képzés nem teszi szükségessé a könyvtári szolgáltatások igénybevételét (nincs szükség többre a képzés keretei között átadott ismerettartalomnál), a szolgáltatások feleslegesek, hiszen ekkor a fogyasztó igényét az oktatás maradéktalanul fedezni képes. (Ez is előfordulhat egyes esetekben, hiszen a végzett hallgatók között – bár nagyon csekély számmal - vannak olyanok, akik nem használták a könyvtár szolgáltatásait). A könyvtár szolgáltatásaira viszont szükség van, ha a megismerés forrása nem lehet kizárólag az előadáson elhangzott ismeretanyag. A könyvtárhasználat iránti igény tehát az oktatók igényszintjétől is függ: megelégednek-e azzal, hogy saját előadásuk jegyzeteit hallják vissza tanítványaiktól, vagy serkentik, hogy az átadott és célirányosan ajánlott információk az ismeretek új minőségévé válhassanak? A

könyvtár

költségkímélő

volta:

szolgáltatásai lényegesen

iránti

igényt

olcsóbb

előmozdítja

kölcsönözni

a

a

fogyasztók

jegyzeteket,

számára

annak

szakirodalmat,

mint

megvásárolni. (Itt nem pusztán gazdaságossági, hanem szociális szempontról is szó van: ha minden rendszeresen vagy esetileg használt információhordozót meg kellene vásárolnia a fogyasztónak/hallgatónak, csak kevesebben és nagy anyagi áldozatok árán lennének képesek elvégezni képzést). További

érdekelteknek

minősülnek

a

dokumentum-beszállítók

(könyvkiadók

és

könyvterjesztők), valamint a könyvtárban alkalmazott technológiák beszállítói (számítógép- és szoftvergyártók, különösen a könyvtári integrált rendszerszoftver-gyártók és –forgalmazók). Közvetve érdekelt az egész társadalmi környezet, mivel a felhasználói ismeretek bővülésének – az olvasó, mint munkaerő mobilitásának növekedésén keresztül - számtalan vonatkozásban láthatja hasznát (nagyobb jövedelemtermelő képesség, tartósabb foglalkoztatási kilátások, hatékonyabb információ-befogadási képességekkel esély az új kihívások legyőzésére stb.)


45

8. ábra: A könyvtár tanulást és munkavégzést támogató társadalmi szerepe

14. táblázat: A könyvtár érdekeltjei és érdekeik Érdekeltek

Érdekek

Fogyasztók (= könyvtárhasználók)

•

információs esélyegyenlőség, személyes hatékonyság növelése minőségi szolgáltatások révén

Könyvtárosok (= alkalmazottak)

•

értelmes, elismert és megfizetett szakmai munka, elégedett fogyasztók

Könyvtári beszállítói lánc (= szerzők, kiadók, szoftverfejlesztők stb.)

•

bevételek, megélhetés

•

vásárlói (könyvtári) elégedettség

Könyvtárfenntartók (= tulajdonosok)

•

jó forrásallokáció, költséggazdálkodás

•

elégedett fogyasztók

Közhatalom (= képviselők, kormányzat stb.)

•

költségvetési források racionális felhasználása: közhaszon-maximalizálás

Szubregionális társadalom (bárki - akár tudja ezt, akár nem)

•

a műveltségi színvonal, gazdasági kultúra emelkedése révén kialakítható elégedettebb és értelmesebb élet

Adófizető állampolgárok

•

befizetett adókból képzett ráfordítások értelmes felhasználása: hatékony könyvtárak


hatékony

46

A könyvtár célcsoportjainak számszerűsítése 2008. évi adatok alapján Elsődleges (közvetlen) célcsoportok: - az intézet oktató (51 fő) és nem oktató munkatársai (69 fő) - az intézet képzésében résztvevők, részletesen: - - diplomás alapképzésben résztvevők (945 fő) - - felsőfokú szakképzés résztvevői (118 fő) - - posztgraduális – másoddiplomás - képzések résztvevői (78 fő) - - tanfolyami programok résztvevői (125 fő) - gazdasági szakmai információszolgáltatás lakossági felhasználói (kb. 200 fő) A könyvtár használatában közvetlenül mintegy 1500 fő érintett. Másodlagos - közvetett - célcsoportok: szubregionális lakónépesség: az intézet képzési szolgáltatásaiban potenciálisan érintett és gazdasági szempontból aktív, 20-60 év közötti korosztálya Zalában (kb. 150000 fő), szorosabban pedig a megyeszékhelyen, Zalaegerszegen (kb. 20000 fő), - foglalkoztató szervezetek Zalában (amennyiben a könyvtár képes versenyképes gazdasági információs szolgáltatást nyújtani) Ha a gazdasági ismeretszerzésre közvetlenebb érintettséget és motiváltságot feltételezünk, a lakossági potenciális felhasználók köre 2000-3000 főre szűkíthető. A fogyasztói érdekeltek és érdekeik részletezése 15. táblázat: Az egyes olvasói csoportok főbb jellemzői Olvasói csoport

Csoportjellemzők - elsődleges használati cél a szakmai feladatellátás, a munkakörbe tartozó problémák megoldása, - problémáik gyakran egyediek, megoldásuk idő- és erőforrás-igényes, - sajátos cél a tananyagfejlesztés, valamint a magasabb tanulmányok (pl.

Oktatók/dolgozók (intézeti munkatársak) 2008-ban: 91 fő (10 %)

doktori iskola) érdekében végzett kutatás, - a könyvtárhasználatra fordított idő nagyon csekély, a kérések többsége telefonon érkezik, az elvárt teljesítési határidők nagyon szűkek, - a helybeli használat szinte egyáltalán nem jellemző, - a csoport tagjai igénylik a kivételes elbánást (különösen az intézeti beosztás függvényében), - a könyvtárközi kölcsönzések zömét generálják, - a könyvtári számítógépeket jellemzően nem használják, -

a

munkaterületük,

oktatott

tárgyaik

körébe

tartozó,

kikölcsönzött

dokumentumokat lényegében saját munkaeszközként, időkorlát nélkül használják. 2139/0108 (NKA 2008) PROJEKTDOKUMENTUM

47

- elsődleges használati cél a tanulás, a tanulmányok sikeres teljesítése, - problémáik többnyire jól tipizálhatók, ismétlődők, - a helybeli használatot inkább kerülik, az főképp a számítógépek Intézeti hallgatók 2008-ban: 691 fő (72 %)

használatára és szakdolgozatok kutatására koncentrálódik, - jelentős részük csak a legszükségesebb, minimális időt tölti a könyvtárban (kölcsönzés lebonyolítása), - intenzív használati igényt mutatnak a könyvtári számítógépek iránt, - könyvtárközi kölcsönzési igényük ritka, - tájékozódásuk és forráshasználatuk gyakran bizonytalan, -

tipikus

használati

problémájuk

a

dokumentumok

visszakeresése

(katalógushasználat és tájékozódás a gyűjtemény rendjében), valamint a kölcsönzési határidők betartása. - egy részük gazdasági vonatkozású tanulmányokat folytat, másik részük gyakorló szakember, így szükségleteik, információhasználati szokásaik Lakossági felhasználók 2008-ban: 172 fő (18 %)

az előző két csoport valamelyikével rokoníthatók (részben volt hallgatóink közül kerülnek ki), - a látogatási gyakoriság csekély, néha hosszabb szünetekkel folyik, - a könyvtár nyitvatartási rendje miatt sokszor munkaidejük terhére keresik fel a gyűjtemény, a látogatás így sokszor nagyon rövid, célirányos, - mivel tagsági - beiratkozási - díjat csak nekik kell fizetniük, a városban viszonylag magas díj megfontolandóvá teszi a tagság vállalását azoknál, akik nem tudnak valamely kedvezményt érvényesíteni.

3.5.3.3. A fogyasztói elégedettségmérések megállapításai

A könyvtári szolgáltató tevékenység minőségének megítélésére a felhasználói véleményeket használjuk fel. 1995-2008 között végzett vizsgálatok és eredményei:

1. Átfogó, szegmentált olvasói igény- és elégedettségvizsgálat (1995) - hallgatói input (első éves hallgatók) átlagos elégedettsége 5 fokozatú skálán: 3,6 - hallgatói output (végzős közgazdász hallgatók) átlagos elégedettsége 5 fokozatú skálán: 3,5 - oktatók és szellemi-adminisztratív alkalmazottak átlagos elégedettsége 5 fokozatú skálán: 3,5


48

2. Felvi rangsor vizsgálat (2005) Az egyetemisták körében 2003 tavaszán, a főiskolások között 2005 tavaszán végeztek kérdőíves vizsgálatot

az

OFIK

megbízásából

egy

átfogó

intézményértékelés

keretében6.

A

hazai

gazdaságtudományi felsőoktatási intézmények 8 egyetemi karát és 20 főiskolai egységét (főiskola, főiskolai kar vagy annak területi intézete) rangsorolták saját hallgatóik többek közt a könyvtár színvonala alapján is, egy 1-től (egyáltalán nem elégedett) 5-ig (teljes mértékben elégedett) terjedő

skálán.

A

könyvtár

színvonalára

vonatkozó

kérdést

az

"Oktatási

infrastruktúra"

kérdéscsoportban (Számítógép-ellátottság; Könyvtár színvonala; Tantermek felszereltsége) tették fel a hallgatóknak. Az értékelés eredménye szerint 28-ból (de valójában csak 24-ből, mivel 4 intézményből nincs adat) intézetünk könyvtárának színvonala saját hallgatóink megítélése alapján az 5. helyen állt 3,89-es értékkel. Megelőzték könyvtárunkat a hallgatói vélemények szerint a következő intézmények könyvtári szolgáltatásai: 1. Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar (4,41); 2. Szolnoki Főiskola (4,20); 3. BMGE Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (4,16); 4. Általános Vállalkozási Főiskola (3,97) Az eredmény szerint csak egy főiskolai könyvtár értékelése bizonyult jobbnak. Intézetünkben az Oktatási infrastruktúra kérdéscsoport legjobb eredményét a könyvtár mutatta (Számítógépellátottság 3,60; Könyvtár színvonala 3,89; Tantermek felszereltsége 3,56).

3. Elégedettségvizsgálat kollégista hallgatók körében (176 válaszadó) (2006) - átlagos elégedettség 5 fokozatú skálán: 4

4. Tájékoztatási tevékenységre vonatkozó elégedettségi mikrovizsgálat (44 válaszadó) (2007) - átlagos elégedettség 5 fokozatú skálán: 4,5

5. NKA 2139/0100 jelű, "Szükségletfeltárással egybekötött elégedettség vizsgálata a könyvtárban" című pályázati projekt (2008) - könyvtárhasználók Használati Elégedettségi Indexe: 4 - könyvtárhasználók Általános Elégedettségi Indexe: 4 - a könyvtárhasználók Fejlesztési Szükséglet Indexe: 3,6

6

Forrás. Felvi rangsor 2006 : egyetemek, főiskolák mérlegen. - Budapest : Educatio, 2006. 2139/0108 (NKA 2008) PROJEKTDOKUMENTUM

49

3.5.3.4. Az olvasók által igényelt változások, fejlesztések A

2139/0100

jelű,

"Szükségletfeltárással

egybekötött

elégedettség

vizsgálata

a

könyvtárban" című pályázati projektünk (2008) elégedettségi mutatóit (lásd 5. melléklet) és az olvasók

fejlesztési

szükségleteit

a


program

legfontosabb

tervezési

információiként használjuk fel. Az olvasók fejlesztési szükségleteinek felmérése szerint (lásd: 6. melléklet) a következő részterületeken kell változtatnunk (csak a 5-3,5 közötti értékkel szereplő szükségletek az 5 fokozatú skálán): - az általános komfortot tekintve földszinti elhelyezést, akadálymentességet biztosítani - a nyitva tartást tekintve legfontosabb a vizsgaidőszaki nyitva tartás bővítése - a gyűjtemény használatának (kínálat és kölcsönzés) terén - tankönyvek és jegyzetek kínálatának, példányszámának és kölcsönzési hosszának növelése - szakkönyvek kínálatának, példányszámának és kölcsönzési hosszának növelése - szakdolgozatok elektronikus példányai teljes szövegű kutathatóságának bevezetése - a katalógusszolgáltatás terén - az önkiszolgáló olvasói előjegyzés és hosszabbítás lehetőségének megteremtése a WebPAC-ban -

olvasói saját állapotinformációk (dokumentumok, lejárat) megtekinthetősége a WebPAC-ban - közös webes katalógusok városi körben és a BGF könyvtárai körében

- formátumkonverzió és reprográfia terén az önkiszolgáló másolatszolgáltatás és kötészeti szolgáltatásközvetítés megteremtése - a számítógép-használat legfontosabb fejlesztései - a gépek számának és teljesítményének növelése, valamint - a wifi kiépítése a saját eszközök használatához.


50

9. ábra: Egyes fejlesztési területek fontosságának megítélése felhasználóink szerint


51

3.6. SWOT analízisek Az analízist a részterületek analíziseinek legfontosabb megállapításaiból építettük fel. Elkészítéséhez felhasználtuk a brainstorming és brainwriting technikát. Aláhúzással jelöltük az egyes dimenziókban azokat a fókuszszempontokat.

3.6.1. A szolgáltató kulcsterületek SWOT analízisei 3.6.1.1. A tájékoztatás SWOT analízise A tájékoztatás támogató folyamata a feltárás (ennek minősége alapvetően meghatározza a helyi állományról történő tájékoztatás lehetőségeit, pontosságát), az IKT-használat (mivel a legtöbb tájékoztató tevékenység számítógépesített), a könyvtári honlap-szolgáltatás (mivel minden ízében az a célja, hogy a nyilvánosság hatékonyabb tájékozódását mozdítsa elő), valamint a használóképzés. Támogató folyamatnak tekinthető a katalógusszolgáltatás is, viszont annak okán, hogy az a tevékenység a felhasználói piacig hat (végeredményét közvetlenül az olvasók használják), önállóan, és nem a tájékoztatás keretében vizsgáljuk. 16. táblázat: Tájékoztatás SWOT Belső adottságok Erősségek (Strenghts)

Gyengeségek (Weaknesses)

- a gyűjteményre vonatkozó forrásismeret alapos, részletes - minden munkatárs intenzíven tájékoztat, bár szakosított a feladatellátás - az oktatók tájékoztatása kiemelkedő (pl. PhDkutatások) - a képzések kötelező és ajánlott irodalmai nyomon követettek - részvétel a használók képzésében

- a külső (webes) forrásismeret hiányos - szűk körű a gazdasági tájékoztatási szakismeret - hiányzik az idegen nyelvű forráshasználat képessége (nyelvismeret hiánya) - kevés adatbázis hozzáférhető az EISZ-ben (BGF döntés alapján) - elavult, nehezen gondozható honlap - a tájékoztatás proaktivitása csekély - a feladatellátásban GYES miatt hiátus keletkezett

Lehetőségek (Opportunities)

Veszélyek (Threats)

- bővülő webes forrásuniverzum - túlterhelés miatt a feladatellátás leromlása - javuló szakportál-szolgáltatások - továbbképzési támogatások csökkenése miatt a - hatékonyabb keresőfelületek, -módszerek belső munkaerő-továbbképzés csökken - munkaerő-piaci túlkínálat (fluktuáció esetén - a felhasználók más tájékozódási forrásokat preferálnak = feleslegessé válás minőségi szakembercsere) - az oktatás nem támaszt tájékozódási igényt = a - bevételtermelés lehetősége fizetős kutatási tájékoztatás iránti szükséglet csökken szolgáltatásokkal - kiváló, honosított, nyílt forrású CMS szoftverek a honlap megújulásához (pl. Joomla!) - a Tanulás és kutatásmódszertan óraszámából 2 helyett 2+2 óra könyvtárhasználat Külső feltételek 2139/0108 (NKA 2008) PROJEKTDOKUMENTUM

52

3.6.1.2. A katalógusszolgáltatás SWOT analízise A katalógusszolgáltatás támogató folyamatai közé tartozik a feltárás, valamint az IKTüzemeltetés (gépi nyilvántartás és szerverszolgáltatás). 17. táblázat: Katalógusszolgáltatás SWOT Belső adottságok Erősségek (Strenghts)


- 69%-os jó/kiváló használói elégedettség - szakmai nyitottság az innovációra - nagy hozzáadott érték: tartalmi ismertető és tartalomjegyzék-kivonat a kiadásrekordokhoz - minőségfejlesztési igény - gyors feltáró munka

- DOS alapú, elavult munkafelület - pénzhiány az ILS fejlesztéshez vagy cseréhez - önkiszolgáló előjegyzés és hosszabbítás lehetőségének hiánya - homályos kép a felhasználók keresési képességeiről - korlátozott humán kapacitás - rövid és elméleties használóképzés - a tárgyszavas feltárás fogalmi állományának karbantartása lassú = terminológiai divergencia



- ILS verzióváltás vagy csere a TIOP 1.3.1 projekt - a jelenlegi ILS (SR LIB) fejlesztésének leállása keretében - áremelkedés = rosszul finanszírozható - közös katalógus megvalósítása verzióváltás vagy ILS csere - - Zalaegerszegen (ZegKat) - kedvezőtlen szociokulturális viszonyok - - a BGF könyvtáraival - - a fiatalok elfordulása a katalógustól - - a gazdasági szakkönyvtárak körében - - egyre tájékozatlanabb felhasználók (a NAT könyvtár- és információhasználati célkitűzései - új katalógustechnológiák megjelenése (pl. közel sem érvényesülnek) WorldCat, Topic Map) - a felhasználók beleszólása révén javuló katalógusok Külső feltételek A jövő katalógusai nem csak „befelé”, a gyűjteményre reflektálnak, de a katalógustételek számtalan kapcsolatban állhatnak az Interneten fellelhető forrásokkal. A felhasználóknak könnyen kezelhető, interaktív és nyitott eszközökre van szükségük a könyvtáraknak pedig ilyeneket kell kínálniuk.


53

3.6.1.3. Dokumentumok hozzáférésének SWOT analízise A dokumentumok hozzáférésének vizsgálatába tartozik a helybeli használat, a kölcsönzés és könyvtárközi kölcsönzés. Elvileg ide tartozik az online hozzáférésű elektronikus dokumentumok elérése is, de azt az IKT-használat keretében vizsgáljuk. A dokumentumok hozzáférésének támogató folyamatai közé tartozik a beiratkozás és olvasói adminisztráció, a katalógusszolgáltatás (nélküle nem lehet használatra kiválasztani a dokumentumokat) és az IKT-üzemeltetés is (ez utóbbi a kölcsönzés gépi nyilvántartása miatt elengedhetetlen). 18. táblázat: Dokumentumok hozzáférése SWOT Belső adottságok Erősségek (Strenghts)


- szívélyesség, segítőkészség - gyors visszacsatolás a beszerzéshez (dezideráta) - ügyviteli rutin: gyors és pontos tranzakciókezelés - hatékony könyvtárközi kölcsönzési tevékenység - bevételtermelés (beiratkozási díj, késedelmi díjak) - szabályozottság és rugalmasság harmonizációja a feladatellátásban

- rövid kölcsönzési határidők (jegyzet csak 1 hétre) - kényelmetlen olvasóterem - DOS alapú, elavult munkafelület - a könyvtárközi kölcsönzés növekvő pénzügyi terhei - egyenetlen munkaterhelés - papíralapú IK kölcsönzés - gépi számlázás hiánya (lassúság) - készpénzforgalmi problémák (nincs elég váltópénz)



- ILS verzióváltás vagy rendszercsere - e-szakdolgozat hozzáférés biztosítása - IK adminisztráció gépesítése - gépesített számlázás - üzletibb, életszerűbb pénztárszabályozás - "home libraring" szolgáltatások

- elektronikus források bővülése, e-papír, e-book terjedése, kölcsönzést csökkentő ismeretszerzési módok (web) - szűk forrásbázisú ("egykönyvű") oktatás - e-learning, tananyagok digitalizálása - szerzői jogi paradigmaváltás Külső feltételek

A dokumentumok hozzáférését biztosító szolgáltatások sarokpontjai a következők: az inprint hordozók szerzői jogi védelme, szűkössége és ára (nincs elektronikus verzió, nem férhető hozzá elég sok helyen és meglehetősen költséges). Épp ezért a legnagyobb veszélyt a könyvtáron kívüli forrásból elérhető, olcsó digitális tartalom jelenti, mely képes megfosztani a könyvtárat gyűjtő, feltáró, őrző és elosztó szerepeinek értelmétől. Digitális könyvtárból pedig korántsem lesz olyan sokra szükség, mint a mai hibrid gyűjteményekből. Ha az inprint publikáció minoritásba szorul (amire jó esélye van, hiszen a papíralapú információtárolást és –megjelenítést minden tekintetben képes lesz hatékonyságban lekörözni az elektronikus), a könyvtárak térben és létszámban megdöbbentően

lecsökkenhetnek. A közösségi/szocializációs tér funkció áthelyeződik más

valóságos és virtuális terekbe, a tájékoztatás pedig virtualizálódik és működése önállósul, bár nem 2139/0108 (NKA 2008) PROJEKTDOKUMENTUM

54

feltétlenül olyan gazdálkodási alapon, ahogy az infobróker szakma működik, mivel itt megőrződhet az információs esélyegyenlőséget javító szociális funkció.

3.6.1.4. Reprográfia és formátumkonverzió SWOT analízise Ennek keretében a fénymásolást, a nyomtatást és a digitalizálást vizsgáljuk. Háttérszolgáltatásuk az IKT üzemeltetés. 19. táblázat: Reprográfia és formátumkonverzió SWOT Belső adottságok Erősségek (Strenghts)


-

- limitált szolgáltatás (fénymásolat max. 10 oldal/fő/nap), okai: - - munkaerő leterheltsége - - eszközkapacitások szűkössége - csak könyvtári dokumentumról történő szolgáltatás - lassú szkenner átlagos OCR-rel - önkiszolgáló (kártyás/érmés) eszközök hiánya - gépi számlázás hiánya (lassúság) - készpénzforgalmi problémák (nincs elég váltópénz)

megfelelő szakértelem az eszközök kezeléséhez jó minőségű kimenetek (másolat, e-formátum) pontos munkavégzés bevételtermelés

Lehetőségek (Opportunities) -


IKT fejlesztési pályázatok - versenyképesebb forprofit szolgáltatások intézeti nyomdaszolgáltatás modernizációja (minőség, ár) önkiszolgáló kártyás/érmés másolóeszközök - "home" technológiák áresése, terjedése másolóeszközök bérlése Külső feltételek A bevételtermelést úgy kell megőriznünk, fokoznunk, hogy a költségnövelő gyengeséget (élőmunka ráfordítást) minimalizálhassuk. Az eszközpark megújítása, önkiszolgáló eszközök beszerzése pályázati forrásból (esetleg bérléssel) történhet. A versenyképesség javításával a veszélyeket csökkenthetjük, de sosem küszöbölhetjük ki.


55

3.6.1.5. IKT erőforrás-használat SWOT analízise E tevékenység körébe – melynek háttérszolgáltatása az IKT karbantartás - tartozik a felhasználók könyvtári számítógép-használata a következő célok mentén: önálló tájékozódás, irodalomkutatás, tanulmányi adminisztrációval összefüggő online tevékenységek (tárgyfelvétel, órarendek és rendszerüzenetek megtekintése, vizsgabejelentkezés stb.), tanulmányi célú szoftverhasználat (különösen irodai alkalmazások: szövegszerkesztés, táblázatkezelés), végül magáncélú használat (szörfölés, levelezés, chat stb.). Jelenleg 9 számítógépet tudunk biztosítani Internet-használatra, az egyik számítógépről a Jogtár+ adatbázis is igénybe vehető. A webes munkaállomásokat csak beiratkozott olvasóink vehetik igénybe olvasójegy bemutatásával. Gépidő nincs, az eszközök a tevékenységek tanulmányi fontossága alapján vehetők igénybe (kutatásra lényegesen több időt biztosítunk, mint magáncélú használatra). 20. táblázat: IKT erőforrás-használat SWOT Belső adottságok Erősségek (Strenghts)


- karbantartott eszközök - felhasználók olvasószolgálati támogatása

- avuló eszközállomány - elégtelen számú olvasói webes hozzáférési pont (9, ebből megfelelő minőségű 6) - korszerű szoftverek futtatási problémái - sajáteszköz-használat korlátai (elégtelen csatlakozási lehetőségek, WiFi hiánya) - akadálymentes eszközök hiánya



- IKT fejlesztési pályázatok - funkcionálisan jobban skálázható technológiák (multimédiás PC-k, vékony PC-k) - infocentrum fejlesztés

- leromlás – használók elégedetlensége - az IKT áresése, általános terjedése a fejlesztések társadalmi megtérülését kockázatossá teszi

Külső feltételek A felhasználók támogatását az olvasószolgálat térbeli koncentrációjával tovább javíthatjuk, az avuló eszközállományt fejlesztési pályázatok bevonásával pótolhatjuk, ezáltal a leromlást is elkerülhetjük.


56

3.6.2. A támogató folyamatok SWOT analízisei (vezetés, mint különleges folyamat – gyűjteményszervezés)

3.6.2.1. A menedzsment SWOT analízise A menedzsment elemzése keretében vizsgáljuk a tervezés, szervezés, vezetés, irányítás, gazdálkodás valamint PR és marketing tevékenységeket. 21. táblázat: Menedzsment SWOT Belső adottságok Erősségek (Strenghts)


- segítő, bátorító és gondoskodó vezetés, mely a hatékonyságot is fókuszban tartja - szakmai együttműködés színvonala (konszenzusos, széles elfogadottságú döntésekre törekvés) - a könyvtár teljesítményének jó intézeti felsővezetői megítélése - hosszú távú célok tartása, elsődlegessége - részvétel egyéb intézeti feladatokban - pályázati források bevonása

- stagfláló gazdálkodás (nem bővülő költségvetési támogatás és bevételtermelés) - alacsony PR aktivitás - kevés ráfordítás az intézeten kívüli szakmai kapcsolatok építésére - szolgáltatás-értékesítés korlátai - folyamatszabályozási hiányosságokból eredő zavarok



- szervezetfejlesztési programok - szolgáltatások innovációja - magasabb hozzáadott értékű szakmai tevékenységek menedzselése - térítéses szolgáltatások támogatása - partnerség fejlesztése - - Zalaegerszegen - -a BGF-en belül - - a gazdasági közgyűjteményekkel - - felsőoktatási könyvtárakkal - tehetséges fiatal szakemberek vonzása

- kedvezőtlen szervezeti átalakítás (összevonás más szervezeti egységekkel, a szakmai irányítás szerepének csökkenése) - passzív létszámcsökkentés (nyugdíjba vonulás, fluktuáció után a státus megvonása) - kedvezőtlen hatású könyvtárvezető váltás - kedvezőtlen hatású (a könyvtárat kevésbé támogató) intézeti felső vezetői változások - további forráscsökkentés - rugalmasság elvesztése: az új közbeszerzési folyamatok révén megnövelt bürokrácia Külső feltételek


57

3.6.2.2. A gyűjteményszervezés SWOT analízise A

gyűjteményszervezés

célja

a

könyvtár

szolgáltató

tevékenységéhez

szükséges

dokumentumvagyon kialakítása és fenntartása. Itt vizsgálhatóak a gyarapítás, rendszerezés és tárolás, állományvédelem, törlés kérdései, viszont a feltárás vizsgálatát nem ennek körében, hanem a katalógusszolgáltatáshoz kapcsoltan végeztük el. 22. táblázat: Gyűjteményszervezés SWOT Belső adottságok Erősségek (Strenghts)


- szorosan a létező igényekre szabott gyarapítás - gyors, körültekintő, a kereskedelmi akciókat jól hasznosító beszerzés - kielégítő állományvédelem - praktikus, áttekinthető szabadpolcos tároló rendszer - rendszeres állományelemzés - radikális apasztás, az inkurrencia felszámolása

- beszerzési keretek szűkössége - a folyamatok ILS támogatásának hiánya miatt felesleges időráfordítások - az elektronikus szakdolgozattár kialakítása elhúzódik - információhiány egyes tantárgyak irodalmának beszerzésekor (szükséges címek, érintett hallgatói létszám stb.)



- hatékonyságot javító közbeszerzési folyamatok kialakítása - tárolóterületek csökkenése az e-szakdolgozattár kialakítása révén

- rugalmasság elvesztése: bürokratizált közbeszerzési folyamatok révén a gyarapítás elhúzódik, egyes művek hozzáférhetetlenekké válnak

Külső feltételek Közbeszerzés: lehetőség és veszély A közbeszerzés hosszú évek után a BGF könyvtárainak beszerzési tevékenységét is utolérte. 2009ben pályáztatásra kerülnek az időszaki kiadványok, valamint a könyv- és NBM-dokumentumok beszállítói. A könyvtári közbeszerzés tervezéséhez komplex adatszolgáltatást kért az intézmény közbeszerzési tanácsadója (mely kiadóktól milyen témakörökben, hány dokumentumegységet és mekkora értékben vásároltak a könyvtárak 2008-ban). Saját beszerzési adataink elemzése során megállapítottuk, hogy a szükséges "ajánlattevői profil" meglehetősen komplex. A következő "tulajdonságú" kiadókat indokolt hívni ajánlattételre: 1, akik minél több ismeretterületen végeznek kiadást (széles spektrumú nagy kiadók, pl. Akadémiai Kiadó, Aula, Nemzeti Tankönyvkiadó) 2, akik könyvtáraink gyűjtőköre szerinti területen végeznek szakkiadást (pl. Penta Unió, Saldo, Perfekt, Verzál) 3, akiknek kiadványa szolgáltatási okból szükségessé válik, tekintet nélkül piaci helyzetükre: a kispéldányos beszerzések zöme ilyen, főleg, de nem feltétlenül szakterületi (ETO 33, 65) kiadóknál valósul meg (Typotex, Tanszék Kft. stb.) 2139/0108 (NKA 2008) PROJEKTDOKUMENTUM

58

Ezeket az egyéb (piacilag nem feltétlenül kicsi) kiadókat sokszor nem, vagy csak kis példányszámban tartják kínálatban a nagyobb könyvterjesztők, tehát a közvetlen üzleti kapcsolat megkerülhetetlen, hacsak nem akarjuk kizárólag könyvtárközi kölcsönzés keretében fedezni a kiadványaikra vonatkozó igényeket. Zömmel szekunder, tercier ajánlott irodalmakat, nagyon speciális ellátást szolgáló témaköröket, az oktatók szakmai és kutatói fejlődéséhez szükséges, kitekintést biztosító műveket vásárolunk tőlük. E "3. típusú" kiadóknál költjük könyvbeszerzési keretünk kb. 20 %-át, ők képviselik számunkra a könyvbeszállítói piac "hosszú farkát", akiktől egyenként évi 50.000 Ft összérték alatti beszállítást realizálunk - nálunk 2008-ban az 50 kiadóból 37 - a partnerek 74 %-a - ilyen. A kiadókon kívül feltétlenül várnunk kell a közbeszerzésre a jelentősebb terjesztőket is (KELLO, Alexandra stb.), mert a legtöbb kiadót kínálatukban tartják, vagy olyan kedvezményeket tudnak érvényesíteni, melyek a kiadói beszerzések során nem érhetők el (pl. a KELLO-n keresztül bonyolított OKM-es felsőoktatási könyvtártámogatás). A pályázó beszállítóknak rendelkezniük kell a kínálatukra vonatkozó, sokoldalú visszakeresésre alkalmas

online

adatbázissal,

a

rendelésfeladáshoz

és

–nyomon

követéshez

szükséges

webáruházzal, valamint megfelelő kapacitással a gyors kiszállításhoz. A közbeszerzés logikája, mechanizmusa teljesen kielégítő a legtöbb tömegcikk (fénymásolópapír, toner, csavar stb.) beszerzéséhez. A könyvtár viszont olyan dokumentumokat vásárol, melyek meghatározott kognitívumokat megfelelő rendezettségben és tárgyalásmódban tartalmaznak – s ha ezt egy kis kiadó biztosítja, akkor tőle kell beszereznünk. Megdöbbentő, sőt katasztrofális volna, ha a közbeszerzés ellehetetlenítené bizonyos dokumentumok hozzáférését, s a könyvtári beszerzést, vagy netán magát az oktatás forrásait igazítanák hozzá a tender győztesének kínálatához… Elektronikus szakdolgozattár Az intézetben 2000 óta egyre bővülő hallgatói kör (előbb a nappali tagozatos hallgatók - és 2005-től a szakirányú továbbképzés hallgatói is) szolgáltat e-formátumú szakdolgozatot. A 2005-ig szolgáltatott formátumok kutatásra kevésbé alkalmasak: a dolgozatok több állományból és azon belül is gyakran több állománytípusból (DOC, XLS stb.) álltak, mű szintű áttekintésük nehézkes, ezért az inprint dolgozatok alkalmasabbak voltak könyvtári betekintésre. 2009-től a könyvtár csak elektronikus dolgozatokat gyűjteményez, így feltétlenül időszerűvé vált egy e-dolgozattár kialakítása és a formátum biztonságos - szerzői jogvédelmet garantálni képes szolgáltatása.


59

3.6.3. A könyvtár összefoglaló SWOT analízise A könyvtár SWOT analízisének elkészítéséhez figyelembe vettük a 2002-ben készített elemzésünk7 kiindulópontjait és módszertanát. Ez utóbbit illetően a legfontosabb, hogy az analízis egyes megállapításait nem kezeljük azonos súllyal. Az elemzés egyes kvadránsaiba legfeljebb hat szempontot veszünk fel, melyek közül egy kiemelkedő fontosságú (fókuszpont), kettő közepes, három pedig alacsony jelentőségű besorolást kap. Az összefoglaló táblázatban a 2002. évi elemzés ismérv-kódjait használjuk, ahol a három karakteres kód első karaktere az S, W, O vagy T-vonatkozást, a második – az N, K, A betűk – a nagy, közepes vagy alacsonyabb fontosságot, a szám pedig az erőség-kategórián belüli pozíciót jelenti. Pl. a WN1 jelölés legnagyobb gyengeségünkre, míg a TA3 a legkisebb fenyegetést jelenti.

7

Szabó G. Tibor: A nyilvános könyvtári ellátás problémaköre a BGF PSZFK Zalaegerszegi Intézete Könyvtárában : SWOT-analízis. - In: Zalai Könyvtári Levelező. - 2002. 2. sz. - 23-30. p. 2139/0108 (NKA 2008) PROJEKTDOKUMENTUM 60

23. táblázat: Könyvtári összefoglaló SWOT analízis

S

(Strenghts = Erősségek)

(Weaknesses = Gyengeségek)

Nagy • SN1: Speciális szakgyűjtemény megyében, jó kurrencia-fokkal

a

W

Nagy • WN1: Gyarapítási keret stagnálása miatt kevés kurrens irodalom, alacsony példányszámokkal

Közepes • SK1: Munkatársak sokoldalúsága és elkötelezettsége • SK2: Tartalmi ismertetőkkel gazdagított WebPAC

Közepes • WK1: Elavuló eszközpark, innovatív IKT fejlesztések hiánya • WK2: Tájékoztatási korlátok (nyelvi kompetenciák hiánya, külső források ismerete hiányos)

Alacsony • SK1: Lakossági nyilvános szakterületi ellátás (szakmai hatásai: forrásbővítés lehetősége, megmérettetés, "fogyasztói kontroll") • SK2: Jó megítélésű szolgáltatási színvonal • SA3: Pályázati bevételek a finanszírozásban

Alacsony • WA1: Leterheltség, technikai feladatok ellátása miatt fejlesztések csúsznak • WA2: Nem akadálymentes elhelyezés • WA3: Korszerűtlen, foglalkozásokra kevésbé alkalmas olvasótermi részleg

O

(Opportunities = Lehetőségek)

Nagy • ON1: EU nagypályázaton eredményes részvétel*

(Treaths = Fenyegetések) való

T

Nagy • TN1: Intézeti recesszió, a könyvtár finanszírozásának csökkenése

Közepes • OK1: Használói kör növelése a megyeszékhelyen, a lehetséges ügyfelek megszólításával (nincs vetélytárs) • OK2: Szolgáltatási bevételek növelése új és/vagy modernizált szolgáltatásokkal, használói költségvállalás növelésével, kiterjesztésével

Közepes • TK1: Dokumentum-ellátás beszűkülése = nem növelhető használói tábor, a megújuló és az új képzési profilok dokumentumbázisainak finanszírozhatatlansága • TK2: IKT eszközpark avulása, leromlás

Alacsony • OA1: Szolgáltatásközvetítés fokozása = dokumentum-ellátás javítása külső forrásból • OA2: Elektronikus szolgáltatások bővítése = modern információ-ellátás • OA3: Szervezetközi kapcsolatok fejlesztése

Alacsony • TA1: Maradékelvű nyilvános ellátás = elmaradó olvasók • TA2: Integrációs helyzetünkből adódó „marginalizálódás”, a lehetőségek feletti csökkenő kontroll • TA3: Alacsony használói komfort nyilvános térben, kölcsönzési határidőkben és IThozzáférésben

*Megjegyzés: A SWOT elkészítésekor a TIOP-1.3.1 pályázatra még nem hirdettek eredményt.


61

Szöveges értékelés: SN1: legnagyobb erősségünk még mindig az intézet és a gazdasági szakirodalom iránt érdeklődő lakosság számára pótolhatatlan és friss szakgyűjteményben rejlik: öt évnél fiatalabb a gyűjtemény 11 %-a, 2000-2005 közötti 36 %, 1990-1999 közötti 42 %, rendszerváltás előtti 11 %. Sajnos, ez nem azt jelenti, hogy ez a gyűjtemény elegendő is (főleg a tankönyv- és jegyzetellátást tekintve), hanem azt, hogy a felesleges állományrészeket hatékonyan leépítjük, így nem vesznek el bennük az újdonságok és kisebb ellátó területre van szükség. WN1: legnagyobb problémánk – s olvasóin is e területen várnak leginkább változást -, hogy jelentős a sorban állás és igen rövid (7 napos) a hozzáférési idő a képzéshez szükséges szakirodalom esetében. Ezen csak a gyarapítás pénzügyi forrásainak növelésével tudunk változtatni, mivel a jelenlegi források semmiképp sem tesznek lehetővé évi 700-800 egységnél nagyobb volumenű beszerzést. Egy igen hatékony közbeszerzés is legfeljebb további 50, nagyobb árkedvezményekkel esetleg 100 dokumentumot "találna" a jelenlegi gyarapítási keretben. Érezhető fordulathoz viszont legalább 50 %-os növekedés – 350-400 egységnyi beszerzés-bővülés – kellene. Mivel a könyvtári bevételeket elvonják, jelen gazdálkodási-üzemeltetési modell (a költségvetési modell) mellett az egyetlen lehetőség, ha a jobb intézeti beiskolázási eredmények több költségvetési forráshoz juttatják az intézet révén a könyvtárat is. Ez viszont némiképp "ördögi kör": a jobb beiskolázási eredmények több hallgatót is jelentenek, így a megemelt források nem a felhasználói igények, elvárások mértékében, hanem csak a megnövekedett hallgatói létszám arányában javulnak. ON1: infrastruktúra-fejlesztési EU pályázaton való eredményes szereplés révén lehetőség nyílik egy átfogóbb megújulásra, ami WK1 (eszközpark), WA2 és WA3 gyengeségeinket kiküszöbölhetné. E lehetőség kihasználatlansága hosszú és keserves stagnálására kényszerítené a könyvtárt. TN1: a legnagyobb veszélyt az intézet gazdálkodásának átfogó válsága jelentheti, egy radikálisabb hallgatói létszámcsökkenés következményeként. Ebben az esetben az intézeti ellátórendszerek finanszírozhatósága megroppanna, az elvonások minden könyvtári szolgáltatási területen éreztetnék negatív hatásukat. Ez olyan horderejű veszély, ami ellen a könyvtárnak – tekintve szervezeti önállóságának roppant korlátos voltát - nincsenek eszközei.


62

3.7. Stratégiai terv Az intézeti könyvtár stratégiájának elsődleges célja, hogy hatékonyan hozzájáruljon az intézeti képzések érdekeltjei igényeinek kielégítéséhez, ezáltal javítsa az intézet versenyhelyzetét, valamint járuljon hozzá az intézet szubregionális társadalmi-gazdasági szerepéhez (ezen belül az ún. "társadalmi szolgáltató" szerepkört megfelelően ellássa). A stratégia kialakításához a következőket kellett figyelembe vennünk: -

érdekeltek (különösen: hallgatók és a foglalkoztatók) igényei, elvárásai, képzési, kutatási és társadalmi szolgáltatási szükségletei,

-

nemzeti és regionális felsőoktatási, könyvtárügyi és információtechnológiai vonatkozású stratégiák, fejlesztési célkitűzések,

-

a

főiskolai

intézményi

feltételek

és

lehetőségek

alapján

kidolgozott

intézményfejlesztési tervek, -

elemzési technikák által nyert információk (PGTT, SWOT, kritikus sikertényezők meghatározása stb.)

Olyan stratégia megalkotása volt a célunk, mely a fentiekre alapozva -

az érdekeltek elvárásaival a lehető legnagyobb mértékben összecseng, illetve a felhasználói érdekeltek (könyvtárhasználók) prognosztizálható, látens igényeinek kielégítésére alkalmas,

-

a rendelkezésre álló és a reálisan megszerezhető erőforrások szempontjából vállalható,

-

műszaki-szakmai tartalmában optimálisan megvalósítható, valamint

-

megfelelő hatékonysággal szolgálhatja az intézményfejlesztési célkitűzéseket.

Stratégiai tervünk nem kíván válaszolni a SWOT-ban feltárt minden szempontra. A használói kör növelése (összefoglaló SWOT OK1) például csak akkor jelent valódi lehetőséget, ha ez egyúttal érdemi bevétel növekedést és ez által fejleszthető szolgáltatásokat is teremt. Ellenkező esetben csak még több felhasználónak kell osztoznia a nem bővülő, minőségileg nem fejlődő javakon, ami – bár jobb kapacitás-hasznosítási indexeket produkál – romló elosztási lehetőségekkel, a felhasználók növekvő elégedetlenségével jár együtt. Ugyanígy a városi/megyei KKV szféra információs igényeinek kielégítését sem vállalhatjuk fel a belső felhasználói kör – hallgatóság és oktatók – magára hagyásának rovására (tekintettel alapfeladatunkra és tájékoztatási kapacitásunk igen korlátos voltára). Bár igen csábító lehetőséget látunk az üzleti információszolgáltatásban, a "költségvetési szféra mélyébe" ágyazódott könyvtárunk lehetőségei e téren csak egy "vállalkozóbarát" modell alkalmazása javulhatnának (minimum egy nonprofit kft keretei között).


63

3.7.1. A könyvtári folyamatok statisztikai elemzése, értékelése

Az olvasótábor változásai A könyvtári olvasótábor zömét az intézetbe járó főiskolai hallgatók alkotják, a beiskolázási létszámok alakulása és az olvasók száma ezért lényegében együtt mozog. A lakossági felhasználók aránya 1999-2008 között 15,5 és 23 % között változott az olvasótáboron belül, hasonlóan az intézményi felhasználók változásaihoz. A lakossági felhasználók közel felét más intézményekben tanuló, Zalaegerszegen lakó felsőoktatási hallgatók alkotják. 10. ábra: A belső és külső olvasótábor változása 1999-2008 között

Munkatársaink leterheltsége az olvasói létszám csökkenésének megfelelően változott, 2005 óta folyamatos csökkenést mutat. Ennek ellenére nincs kevesebb feladatunk, mivel növekedett az egyes felhasználók támogatására fordított idő.


64

11. ábra: Egy könyvtárosra jutó olvasók száma 1999-2008 között

Gyarapítás A gyarapított dokumentumok száma 2000-ben alácsökkent az olvasói létszámnak, így évente 0,60,9 új dokumentum jut egy olvasóra. Ebben az időszakban viszont lezajlott egy átfogó tananyagreform, ami a bolognai rendszerű képzésre történő áttéréssel járt együtt, valamint új felsőfokú szakképzések indultak. Ennek köszönhetően az ellátás relatíve romlott, bár épp 2008-ban a 2000 óta megnyílt ellátási olló zárulni látszik. Ezek viszont "csak számok", mint a 2139/0100 pályázati projektünk eredményeiből látható volt, az olvasók a példányszámokat és a hozzáférést kevésbé tekintik kielégítőnek, mint a könyvtár más jellemzőit. 12. ábra: Beiratkozott olvasók és gyarapított dokumentumok 1999-2008 között


65

2002-re megszűnt a főiskolánk által kiadott jegyzetek kötelespéldányként történő juttatása a könyvtárnak, ami éves szinten 300-500 példány csökkenését és egyúttal a ráfordítások növekedését is okozta, hiszen ugyanolyan költségvetés mellett ezeket a műveket meg kellett vásárolnunk. 13. ábra: Gyarapítás megoszlása leltárkönyvek szerint 1999-2008 között

A forgalom főbb adatai 24. táblázat: Könyvtári forgalom főbb adatai 1999-2008 között Év

Beiratkozott Látogató Kölcsönző Kölcsönzött olvasó (fő) (fő) (fő) dok. (db)

1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 átlag:

1189 1251 1441 1332 1419 1347 1359 1216 1125 951 1263

22297 16619 16430 15469 25035 27836 26470 23443 20122 18352 21207

6760 6132 7637 10310 14598 17958 18328 15218 15184 12792 12492

13557 12133 17247 20616 18823 24453 24707 20489 22711 20104 19484

TávhaszKKK Referensználat kapott kérdés (db) (alkalom) (db) n.a. n.a. n.a. n.a. 1224 2196 3702 2987 1930 2425 2411

n.a. n.a. n.a. n.a. 454 299 226 341 375 3027 787

n.a. 31 31 96 80 133 156 80 120 61 88

KKK küldött (db)

Számítógép használók

n.a. 29 80 30 17 46 34 38 38 112 47

3909 3689 4313 3401 8975 9000 8700 9108 7170 5043 6331

Az 1999-2004 közötti növekedési tendenciák egybeestek a felsőoktatási keretszámok intenzív bővülésével, míg a 2005-től tapasztalható csökkenések az intézet csökkenő képzési létszámaival korrelálnak.


66

14. ábra: Látogatók, kölcsönzők és kölcsönzött dokumentumok forgalma 1999-2008 között

Az állományhoz viszonyított kölcsönzések számával elégedettek vagyunk, Tájékoztatás A tájékoztatás valós terhelését nehéz meghatározni a statisztikában regisztrált referensz kérdések száma alapján. 2002-ig erről csak alkalmi mintavételeink voltak, 2003-tól próbáljuk folyamatosan regisztrálni, de ezek között 2007-ig kizárólag az irodalomkutatásokat tartottuk számon. 2008-ban a regisztrált referensz kérdések megugrásának oka, hogy a kisebb horderejű, adat- vagy saját állományra vonatkozó kérdéseket is nyilvántartjuk. A feladat segítésére készítettünk tájékoztatási adatfelvételi lapot, de ezt ritkán használjuk (pedig komoly segítség az átfutási idő, a sürgősség, az eredmény formátumok stb. vizsgálatához). A jelentősebb kutatások eredményeit a szaktájékoztató elektronikus formában 3-5 évig megőrzi. A tájékoztatás állandó feladata az intézetvezetés számára készített felsőoktatási sajtófigyelés, valamint az intézetre vonatkozó inprint és elektronikus publikációk gyűjtése. 2008-ban fontolóra vettük egy perszonalizált ügyfélmenedzsment program beindítását (az "Ön Könyvtárosa" címmel). Lényege, hogy az olvasó által választott könyvtáros személyes, egyénre szabott információs tanácsadói, mentori szolgáltatásokat nyújt (a szakosított feladatellátás ellenére gyakorlatilag minden munkatárs végez tájékoztató tevékenységet). Ez azt jelenti, hogy lehetőleg mindig a választott szakember foglalkozik az őt választó olvasó kéréseivel, ami egy erősen szimpátia alapú olvasó és könyvtáros kapcsolatot feltételez (hasonlóan a szabad orvosválasztás igazi értelméhez). Az olvasó problémáinak mélyebb megismerése javíthatja a tájékoztató munka tartalmát is. A túlterhelődések elkerülését a maximált ügyfélkapcsolat számmal lehetne megoldani, akár minimum időkeret rendelhető az egyes ügyfelek "információs gondozására". Az ötletet az adta, hogy naponta tapasztaljuk: az olvasók egy része határozottan ragaszkodik bizonyos munkatársakhoz, esetleg olyannyira, hogy kérdéseit elhalasztva más segítségét inkább nem

veszi

igénybe.

Az

NKA

2139/0100

projektünk

lehetséges

fejlesztéseket

tartalmazó

kérdéssorában ezért szerepeltettük ezt az opciót, mely iránt az intézményi dolgozók tapinthatóan 2139/0108 (NKA 2008) PROJEKTDOKUMENTUM

67

nagyobb érdeklődést mutattak (3,9) a hallgatókéval (3,1) szemben. A súlyozott szükséglet-átlag számításánál a középmezőny aljára (3,2) sorolta ezt a lehetőséget. Könyvtárközi kölcsönzés A könyvtárközi kölcsönzést tekintve inkább ellátó végpont, mint beszállító lelőhely vagyunk. A könyvtárközi kölcsönzések száma csekély (2008-ban a saját állományból teljesített darabszámhoz viszonyítva csak 0,33 %), ezért ezt a szolgáltatási módot még kihasználatlannak tekintjük. A közvetített kölcsönzések elérhetnék a saját állományból teljesített kérések 5 százalékát is, ami 2008-ban 900 dokumentumot jelenthetett volna. Viszont a könyvtárközi kölcsönzés ügyintézése időigényes, egy-egy tranzakció esetében legalább 15 perc. Ez 900 dokumentumnál egy teljes munkahónapot jelentene, ennyi tartalék pedig nincs az olvasószolgálati munkában. Ezen felül számolnunk kell a postaköltségekkel is, melyeket jelenleg nem hárítunk át az olvasókra. IKT használat (számítógép-használat) A könyvtár 4 db nyilvános számítógépét 1999-2002 között évente átlag 3828 alkalommal használták az olvasók. 2003-ban a Széchenyi Terv IS-18-as pályázata keretében megújított géppark 8975 használót vonzott, tehát az eszközök minősége és nagyobb száma (9 webes PC) a felhasználás intenzitását pozitívan befolyásolta. A könyvtár az intézetben jelenleg is fontos nyilvános hozzáférési pont, bár a közeli kollégiumban is létesült számítógépes tanulószoba, valamint minden lakószobából lehetővé vált a hozzáférés, így a kollégisták számára csökkent a könyvtári PC-k jelentősége. 15. ábra: Számítógép használók változása 1999-2008 között

[Az adatok 2003-tól csak az internetezéshez fenntartott gépek használatát tartalmazzák, a könyvtári WebOPAC kliensekét nem.] Az eszközpark iránti igény időben nagyon egyenetlenül oszlik el, tanulmányi félévek elején és vizsgakurzusok, vizsgaidőszak előtt robbanásszerűen növekszik a használati igény. Emiatt vezettük be 2005-ben a PC-őrjegyeket, melyek a bejárati ajtónál vehetőek fel és jelzik a pillanatnyilag hozzáférhető eszközök számát. 2139/0108 (NKA 2008) PROJEKTDOKUMENTUM

68

Teljesítménymutatók 2008-ban [A teljesítménymutatók számításánál az MSZ ISO 11620 szabványban foglaltakat vettük figyelembe. Az állományforgalmi mutatóknál nem számítottuk be a csak helyben használható szakdolgozati állományrészt.] Az elsődleges (intézményi) célközönségből a könyvtárat használók százalékaránya: 70 % A másodlagos (lakossági) célközönségből a könyvtárat használók százalékaránya: 9 % Az egy használóra jutó költség: 18000 Ft [kalkulált érték, +/- 15 % eltéréssel] Az egy főre jutó könyvtárlátogatások száma: 5 alkalom/fő Egy könyvtárlátogatásra jutó költség: 981 Ft Az egy főre jutó helyben használat: 3 db [1 hetes mintavétellel, szorgalmi időszakban] A dokumentumok használatának mértéke (b, mérési módszer szerint): 15 Az állomány forgási sebessége: 1,3 Az egy főre jutó kölcsönzések száma: 5,7 db/fő A kikölcsönzött dokumentumok egy főre jutó száma: 0,6 db/fő Az egy kölcsönzésre jutó költség: 895 Ft/kölcsönzés Az egy alkalmazottra jutó kölcsönzések száma: 4542 db


69

3.7.2. Felettes stratégiák: a BGF Intézményfejlesztési Terve Az intézményfejlesztési terv a felsőoktatási intézmények stratégiai alapdokumentuma, mely széles körű elemzések és monitoring tevékenység bázisán készül és az intézményi tevékenység minden aspektusára kiterjed. A BGF Intézményfejlesztési Terve 2007-2011 (aktualizálva: 2008. október) A fejlesztési terv 2.13.1. Az intézményi infrastruktúra ellátottságának bemutatása, az állapotok jellemzése, ütemezett fejlesztési javaslat pontja megállapította, hogy a könyvtári kapacitások évek óta nem bővültek jelentősebben a főiskolán, csekély a könyvtári olvasóhelyek száma, ami több tagkönyvtárban – így Zalaegerszegen is – kapacitásbérlést tett szükségessé. A kapacitásbérlés valójában nincs összefüggésben a tényleges felhasználói igényekkel, hanem az Oktatási

Hivatal

által

a

maximális

intézményi

hallgatói

létszám

alapján

meghatározott

kapacitáskövetelmény teljesítésére vonatkozik (ezt ún. "kapacitás akkreditáció" keretében a helyszínen ellenőrzik is). A kapacitásdeficit fedezését az intézet a József Attila Városi Könyvtárral kötött együttműködési megállapodás keretében valósítja meg (jelenleg 2008. január 31. napjától 2011. április 30-ig). Lényege, hogy az Intézettel hallgatói jogviszonyban álló személyek részére a JAVK könyvtári helybeli használatot biztosít a Könyvtárhasználati Szabályzatában meghatározott feltételek szerint. Fentiek miatt stratégiai célkitűzésként fogalmazódott meg: "a képzési struktúrához igazodó oktatási, gyakorlati képzés működtetésére alkalmas épületinfrastruktúra bővítése, melyet a szolgáltató (könyvtár, informatika) infrastruktúrafejlesztéssel szükséges kiegészíteni". A 2.14.2. Hallgatói infrastruktúra javításának programja pontban a következőket fogalmazták meg: "A felsőoktatási reformfolyamat kiemelt célkitűzése a könyvtárak korszerű felsőoktatási és tudományos információs központtá való átalakítása. Az új kétszintű főiskolai képzési rendszerben kulcsfontosságú a hallgatói önálló munka. Kari szinten mindig szűkösnek bizonyult az olvasótermi és raktári helységek kapacitása, továbbá a személyi és egyéb tárgyi feltételek sem tekinthetőek kielégítőnek. Különösen így van ez az utóbbi időben, amikor is a hallgatói létszám ugrásszerűen megemelkedett, illetve az Intézményi összevonás óta új igényeket is ki kell elégíteni, valamint nyilvános könyvtári ellátást is fel kellett vállalni. A mai helyzetből a kiutat a következő időszakban a minőségileg magasabb szintű könyvtári szolgáltatásokkal fogja a Főiskola biztosítani. A könyvtári rendszer elsődleges célja, hogy az oktatók és a hallgatók számára gyors hozzáférést biztosítson a kutató, illetve tanulmányi munkához szükséges valamennyi publikus információhoz. A könyvtári szervezeti egységek ezért helyileg továbbra is ott kell, hogy működjenek, ahol az oktatás folyik. A könyvtárak üzemeltetése, szolgáltatásaik fejlesztése azonban egységes koncepció alapján kell, hogy megvalósuljon. Ezért az egyes karokon működő könyvtárak egységes könyvtárhálózatként fognak működni. 2139/0108 (NKA 2008) PROJEKTDOKUMENTUM

70

A könyvtárak szakmai kapcsolódásának és együttműködésének lehetőségét alapul véve egy közös ellátórendszer

kialakítását

kell

megvalósítani,

egyeztetett

szolgáltatásokkal,

a

felesleges

párhuzamosságokat megszüntetve. A hatékony és gazdaságos szakirodalmi információellátás és a racionalizált munkavégzés érdekében együttműködésre és munkamegosztásra lesz szükség a dokumentum- és információgyűjtés, a feldolgozás, a szolgáltatások, a technikai infrastrukturális és a humánerőforrás feltételek összehangolt fejlesztése területén. Lehetővé kell tenni valamennyi kar hallgatóinak és oktatóinak fogadását. Ahhoz, hogy a kari könyvtárak a követelményeket teljesíteni tudják, szükségszerű -

a lehetőségekhez mérten bővíteni a karok olvasótermi kapacitását (ehhez a területi adottságok mindhárom helyen megvannak),

-

fejleszteni az egységes, információhoz történő számítógépes „hozzáférés” lehetőségét."

Főiskolai szinten megfogalmazott cél a BGF könyvtárainak csatlakoztatása a TÁMOP keretében létrehozandó közös könyvtári portálhoz, melynek célja korszerű közös könyvtári szolgáltatások megvalósítására az együttműködő könyvtárak számára, a különböző információkereső rendszerek integrációjára támaszkodva. A BGF könyvtárainak a portálhoz kapcsolódásával egy régóta tervezett fejlesztés valósul meg, a szakterületi együttműködés és a közös keresés a BGF könyvtárai és a Corvinus Egyetem Központi Könyvtára között. Kari szinten – melyben a budapesti, salgótarjáni és zalaegerszegi tagkönyvtárak érintettek – az ILS alkalmazások egységesítésének igénye fogalmazódott meg. Az intézeti könyvtár jövőjét leginkább befolyásoló fejlesztési célkitűzés az IFT 2.13.2. Az ingatlanfejlesztési és felújítási program bemutatása, a képzési rendszer átalakításával való összhangjának elemzése pontjának implementációs szakaszában található: "[…] a 2007 – 2011 éves időszakban a Főiskola a további fejlesztéseket kívánja megvalósítani: […] 2.) A PSZFK Zalaegerszegi Intézetében a Gasparich u. 18/A szám alatti 8-as számú épület rekonstrukciójával

Infokommunikációs

Szolgáltató-

és

Tudásközpont

kialakítása.

[…]

A

Tudásközpont a BGF céljain túlmenően a Pécsi Tudományegyetemmel és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel kötött megállapodás értelmében mindhárom felsőfokú oktatási Intézmény céljait egyaránt szolgálja. " A célkitűzés a TIOP 1.3.1 pályázat támogatásából valósulhat meg. Az intézet stratégiai célkitűzései a képzési tevékenység és háttérszolgáltatásai területén A munkaerőpiac visszajelzései szerint a gazdasági munkakörök családjában leginkább fejlesztendő területek: - a korszerű informatikai alkalmazások gyors bekapcsolása az oktatásba, 2139/0108 (NKA 2008) PROJEKTDOKUMENTUM

71

- a stabil informatikai írástudásra épülő speciális kompetenciák kialakítása, trenírozása, - a kutatási, információkezelési önállóság, valamint - a szakmai idegen nyelvi készségek fejlesztése. Stratégiai cél: a jelenlegi feltételrendszer - egy széttagolt és részleges szolgáltató képességű infokommunikációs infrastruktúra - kiváltásával, a képzési és kutatási célú információs erőforrások szinergikus

integrálásával

(Infocentrum,

Tudásközpont),

növelt

alapterületű

és

megújult

eszközállományú elhelyezéssel - jelentősen fokozni az informatizált környezetű foglalkozások számát és minőségét, - javítani a szakirodalmi ellátás és szaktájékoztatás feltételrendszerét, a különböző hordozókon rendelkezésre álló források átjárhatóságát, valamint - biztosítani a közösségi tereket szakmai és tudományos rendezvényeknek.

3.7.3. A könyvtár stratégiai terve 2009-2011 között A könyvtár stratégiai tervének szinkronban kell maradnia az intézmény fejlesztési tervével. Ez jelenleg a 2007-2011 közötti időszakra szól, melyből Alapstratégia: a küldetésnyilatkozatban foglaltak megvalósulásának, a jövőkép valóra válásának szolgálata

új,

akadálymentes

könyvtár

kialakítása

révén

az Információtechnológiai és

Gazdasági Információs Tudásközpont (Infocentrum) földszintjén, bruttó 605 nm-en. Ebben az új könyvtári térszerkezetben, megújult infokommunikációs eszközpark háttérrel fejlesztendő tovább a szakirodalmi ellátás és szaktájékoztatás feltételrendszere, a különböző hordozókon rendelkezésre álló források átjárhatósága. A stratégia legfontosabb célcsoportja az intézeti hallgatóság, megvalósulása alapvetően érinti a jövőben a zalaegerszegi alapképzést, szakképzést és szakirányú továbbképzést választók szakterületi információs támogatását, ezen keresztül pedig a képzési kimenet minőségét. Indoklás: Az intézet könyvtára jelenleg akadálymentesítés nélküli tanszéki épületben emeleti elhelyezésű, 9 nyilvános olvasói munkaállomása van, melyek számban és minőségben elégtelenek az IKT hozzáférési igények kielégítésére. Olvasói saját eszközök használatát WiFi hiánya és a korlátozott számú kábeles végpont akadályozza, az olvasóterem nem ideális a könyvtárhasználati és kutatásmódszertani foglalkozások lebonyolítására. A jelenlegi alapterületen fejlesztést nem lehet megvalósítani. Kézenfekvő megoldás a könyvtár áthelyezése és tereinek funkcionális újraalkotása.


72

Szakstratégiák: TÁJÉKOZTATÁS szakstratégiája -

egyetlen "omnipotens" szolgáltató pontra koncentrált olvasószolgálat, a tájékoztatás korábbi olvasótermi elkülönülésének megszűntetése = az olvasók tevékenységét nem felügyelni, hanem támogatni kell célérték: egyesített olvasószolgálati pont határidő: 2010.09.15.

-

a tájékoztatás kompetenciáinak fejlesztése,

a

szükséges

ismeretek fejlesztésének

támogatása a továbbképzési programok révén célértékek: - legalább két fő beiskolázása nyelvtanfolyamra vagy információs szolgáltatásközvetítői, gazdasági információs kompetenciát fejlesztő képzésre - legalább egy munkatárs rendelkezzen középfokú nyelvvizsgával határidő: 2011.12.31.

-

webes

források

számbavétele

és

jobb

kihasználása,

a

szolgáltatásközvetítés

hatékonyságának javítása célértékek: - webes gazdasági szakirodalmi forrásgyűjtemény kialakítása (legalább 100 tétel), gondozása és a források tényleges használata a tájékoztatásban - a lemondott Science Direct és EBSCO hozzáférésének alternatív biztosítása határidő: 2010.12.31.

-

a könyvtárhasználati képzés fejlesztése a Tanulás- és kutatásmódszertan tárgy keretében célérték: óraszám emelése 2 óra elméletről 2 óra elmélet + 2 óra gyakorlatra határidő: 2010.09.15.

-

a könyvtár honlapjának tájékoztatásorientált átalakítása, a tartalmak megújítása célérték: a honlap áthelyezése tartalommenedzselő portál keretrendszerbe határidő: 2011.09.15.

-

elektronikus hírlevél az oktatói és dolgozói felhasználók aktív tájékoztatására célérték: kéthavi gyakoriságú e-hírlevél megjelentetése határidő: 2010.01.10. (hírlevél indulása)


73

-

foglalkozások vonzása az olvasóterembe, a könyvtári környezet imázsának javítása a hallgatók körében célérték: szemeszterenként legalább 5 foglalkozás megvalósítása a 2010/2011. tanév őszi és tavaszi, valamint a 2011/2012. tanév őszi félévében határidő: 2011.12.31.

KATALÓGUSSZOLGÁLTATÁS szakstratégiája -

az ILS verzióváltásának vagy cseréjének megvalósítása célértékek: - legalább a következők megvalósítása az ILS-ben: saját kölcsönzési státus megtekintése, önkiszolgáló előjegyzés és hosszabbítás a WebPAC felületen, külső hivatkozások kezelése, ekönyvtár funkciók, gépi leltárfunkciók - ILS-fájlszerver, WebPAC szerver konszolidációja korszerűbb szerverháttér biztosításával határidő: 2010.09.15.

-

részvétel a közös katalógusszolgáltatási (OPAC) kezdeményezésekben a fenntartó főiskolai körben és Zalaegerszegen/Zalában célérték: legalább egy közös katalógusszolgáltatási kezdeményezés partnerévé válni határidő: 2010.12.31.

-

felhasználói igények alaposabb felmérése és nyomon követése célérték: legalább 100 fős mintán végzett, WebPAC-ra vonatkozó speciális igényvizsgálat lebonyolítása és kiértékelése határidő: 2010.06.30.

DOKUMENTUM-HOZZÁFÉRÉS szakstratégiája -

kötelező és ajánlott irodalom (tankönyvek, jegyzetek) hozzáférési feltételeinek javítása a nagyobb példányszámú gyarapításra alapozva célértékek: - az éves gyarapított példányszám 800-ról legalább 1000 egység/év szintre történő emelése - a 7 napos kölcsönzési idő 14 napra emelése határidő: 2010.12.31.

-

elektronikus szakdolgozattár létrehozása helyben történő, teljes szövegű indexelésen alapuló szolgáltatásként célérték: - a 2006. február óta benyújtott elektronikus dolgozatok konvertálása PDF formátumba, a fájlok metaadatokkal történő kiegészítése, teljes indexelése és kutathatóvá tétele a kéziratok


74

kutatására vonatkozó szerzői jogi feltételek biztosítása mellett határidő: 2010.09.15.

REPROGRÁFIA, FORMÁTUMKONVERZIÓ szakstratégiája -

új, önkiszolgáló eszközök beszerezése és szolgáltatása célértékek: - 1 db önkiszolgáló másológép üzembe helyezése (kártyás vagy érmés másolatszolgáltatás) - 1 db, digitális kimenetet is biztosító A3 fénymásoló üzembe helyezése - 6 db A4-es síkszkenner üzembe helyezése, olvasói önkiszolgálásra - 1 db A3-as síkszkenner üzembe helyezése - 4 db monokróm és 1 db színes tollszkenner üzembe helyezése (kis terjedelmek digitalizálása több forrásból), önkiszolgáló portábilis digitalizálás lehetőségének biztosítása határidő: 2010.09.15.

IKT ERŐFORRÁSOK HASZNÁLATA szakstratégiája -

az olvasói IKT eszközök cseréje, a hozzáférés bővítése célértékek: - web-kabinet kialakítása 20 férőhellyel és vékony PC kliensekkel (pl. Asus Eee - funkciók: webes információkeresés, Neptun-használat, magáncélú felhasználás - kutatóhelyek kialakítása: 6 kutatóhely PC-vel és A4-es lapszkennerekkel - 6 db új katalógus-lekérdező és 6 db olvasótermi vékony PC kliens - olvasói nyomtatás biztosítása új hálózati színes nyomtatóval határidő: 2010.09.15.

-

munkatársi IKT eszközök cseréje célértékek: - 5 db könyvtáros munkaállomás cseréje határidő: 2010.09.15.

-

könyvtári szerverkonszolidáció célértékek: - ILS-fájlszerver, WebPAC szerver cseréje, dokumentumszerver-funkció kialakítása határidő: 2010.09.15.

-

sajáteszköz-használat feltételeinek megteremtése célértékek: - teljes WiFi lefedettség a könyvtár területén - 8 db kábeles hozzáférési pont biztosítása a könyvtár területén határidő: 2010.09.15.


75

MENEDZSMENT szakstratégiája -

szervezetfejlesztési programok támogatása célértékek: - a "Könyvtári Minőségfejlesztés 21" program folytatásaként a 2. és 3. szakasz megvalósítása akár NKA támogatás nélkül is - - a 2. szakasz megvalósítása 2010-ben - - a 2. szakasz megvalósítása 2011-ben határidő: 2011.12.31.

-

a finanszírozhatóság javítása célérték: - a beszerzési keret legalább 30 %-os növekedésének elérése, illetve ennek folyamatos képviselete a fenntartó előtt határidő: 2009.12.31.

GYŰJTEMÉNYSZERVEZÉS szakstratégiája -

munkafolyamatok hatékonyságának javítása átfogóbb folyamatautomatizálás révén célértékek: - az állomány nyilvántartások gépesítése, áthelyezése az ILS-be - a periodika nyilvántartás és kölcsönzés (újra)gépesítése - a leltározás teljes gépesítése - a törlési folyamat teljes gépesítése határidő: 2011.07.30. (a következő teljes körű állományellenőrzés esedékessége)

-

az állomány elhelyezésének reformja célértékek: - a kötelező és ajánlott irodalom (a Jegyzet, Perfekt és EU Különgyűjtemények) centrális elhelyezése - a raktári (döntően inkurrens) könyvállomány felszámolása - a retrospektív, tékázott IK állomány szabadpolcossá tétele határidő: 2010.09.15.


76

3.8. Könyvtári tanácskozás: a projekt záró értékelése A projekt záró értékelését munkaértekezlet keretében végeztük el, megállapításaink a következők voltak (szeretnénk hangsúlyozni: a beszmolóban leírtak nem a főiskola hivatalos álláspontját tükrözik

-

minden

megállapításának

hátteréül

a

könyvtár

munkatársainak

szakismeretei,

véleménye, olvasmány- és munkatapasztalatai szolgáltak): 1. Szemléleti nyereség –a felsőoktatás igényeinek elsődlegessége A projekt keretében lehetőségünk nyílt a könyvtári minőségfejlesztés kérdéseinek szisztematikus vizsgálatára. A szakmai-elméleti megalapozáshoz áttekintettük a minőségügy alapvető fogalmait (érték, igénykielégítési folyamat, minőség), a minőség szabályozásának elvi kereteit, makro- és mikrokörnyezetét,

továbbá

a

minőségmenedzsment-rendszer

azon

modelljeit,

melyek

a

szolgáltatási területen a minőség megbízható és folyamatosan fejlesztett állapotára vezetnek. Mindehhez jelentős segítséget kaptunk a gondolatébresztő minőségügyi előadásokat tartó Dr. Koczor Zoltántól és a minőségügyi szervezetfejlesztési tréningeket vezető Bodorkós Lászlótól. Helyesnek tartjuk azt a nézőpontot, mely a felsőoktatási szakkönyvtár minőségét nem elsődlegesen a könyvtáros szakma, hanem a felsőoktatás folyamatai és elvárásai oldaláról vizsgálja.

Az

alkalmazott

szemléletmód

valójában

rádöbbentett

bennünket:

egyes

hiányosságaink leginkább annak köszönhetőek, hogy korlátokat állítunk saját szakmai elvárásainkból, képzésünkben és más gyűjteményekben szerzett munkatapasztalatainkból a változások elé. Ennek a „revelációnak” a fényében alkottuk meg a könyvtár küldetésnyilatkozatát és jövőképét. 2. Önismereti nyereség – kulturális ingás a klán és a piac között Minőségfejlesztési céljaink kialakításához vizsgáltuk szervezeti kereteinket, szervezeti kultúránk jellegét, vonásait. A klán kultúrából érdemes megőriznünk a bizalmi, mentoráló alapokat, de erősítendő a piaci kultúra határozottabb teljesítményelvárást támasztó légköre – és alkalmanként

bizony

érdemes

vállalnunk

az

adhokráciát,

a

dinamizmusban,

kockázatvállalásban rejlő lehetőségeket. Fel kell adnunk azon meggyőződésünket, hogy jobb meghúzódni a derékhadban és a széles útvonalakon mozogni. Bár forrásaink több szempontból is elégtelenek ahhoz, hogy a korai adaptálók közé – és ezzel a szakma evolúciójának frontvonalába – lépjünk, de a mainál mindenképp gyorsabban és határozottabban kell reagálnunk az új tendenciákra. A kockázatvállalás fontosságát bizonyítja, hogy 2003 óta tetemes szellemi energiát, jelentős munka- és szabadidőt fordítottunk egy infocentrum pályázati elképzelésének kiérlelésére. E bizonytalan lehetőségért nem "szálltunk fel" a sokkal elérhetőbbnek tűnő Tudásdepó Expresszre, hogy ne forgácsoljuk szét energiáinkat. S bár egy félmilliárdos fejlesztésre „matematikailag” nem volt 30 százaléknál több esélyünk, valamint a méretgazdaságossággal és a régióegyetemekre egyszerűsített felsőoktatási intézményrendszerrel álmodó oktatáspolitika preferenciái közé sem 2139/0108 (NKA 2008) PROJEKTDOKUMENTUM

77

tartozott egy létszámgondokkal küzdő, vidéki felsőoktatási intézmény „kistafálása”, egy minőségi pályázat révén 2009-ben 597 milliós támogatást ítéltek meg a Gazdasági Információs és Információtechnológiai Tudásközpont létrehozására. Megtapasztaltuk, hogy merni kell, ha nyerni karunk, ehhez pedig új vonásokkal kell gazdagítanunk kultúránkat. 3. Tervezési nyereség – átfogó vizsgálatokon alapuló stratégia Meggyőződésünk, hogy a könyvtár minőségfejlesztése csak úgy lehet eredményes, ha nem egyedi projektként, vagy rendszer nélküli, szenvedélyes akcióként valósul meg, hanem a könyvtár hosszú távú működésébe van kódolva, aminek legmegfelelőbb eszköze a helyes stratégia és annak megfelelő implementációja. E projekt révén olyan széles tervezési alapon nyugvó stratégiát alkottunk, amire a könyvtár általunk ismert (rendszerváltás utáni) történetében nem volt példa. Vizsgáltuk a könyvtári szolgáltatás minőségét befolyásoló makro- és mikrokörnyezetet, áttekintettük a BGF komplex (intézményi, kari, intézeti szintű) intézményfejlesztési programjait, valamint saját statisztikai trendjeinket. A tüzetes vizsgálat rávilágított a szolgáltatásminőség befolyásolhatóságának korlátaira (pl. a költségvetési forráselosztás mechanisztikus jellegére, determinatív kötődésére az intézményi létszámokhoz, a bevételképzéssel összefüggő felettes szabályozás fékező elemeire), de arra is, hogy e korlátok mellett avagy között egy nem várt méretű minőségjavítási mozgástér áll a rendelkezésünkre. Stratégiánkat egy átfogó, szintén az NKA támogatásával elvégzett felmérésben (2139/0100) megfogalmazott olvasói elégedettség- és igénysorrendre építettük: a benne megmutatkozó felhasználói elvárásokat kívántuk a jövőre vonatkozóan követelményekké fogalmazni. 4. Disszeminációs nyereség – környezetünk és az átfogó változások Egy nagy intézmény szervezeti hierarchiájának alján (osztály szinten) létező, magában való minőségfejlesztés roppant sérülékeny, mert csak töredékesen érvényesülhet olyan szervezeti makro-környezetben, ahol nem irányul a szolgáltatás-, folyamat- stb. minőségek átfogó fejlesztésére a vezetéstől a végrehajtás legalapvetőbb szintjéig ható, állandó erőfeszítés. Ha ez az erőfeszítés nem pusztán politikai elvárás, hanem őszinte, belülről fakadó igény, akkor nem működhet úgy, hogy nem teljes körű (például az oktatásra vonatkozik, a könyvtárra viszont kevésbé, vagy a tájékoztatásra inkább, mint a katalógusszolgáltatásra). A rendszertelenség és a minőség nem jó barátok. Különösen nem egy olyan „termelőrendszerben”, ahol a munkatárs szerepei változóak: hol feldolgozó, hol szaktájékoztató, kölcsönző vagy éppen stratéga. Úgy cselekedni, hogy azért nyújtunk minőséget, mert elvárják, az ambivalens és demoralizáló. A minőségfejlesztés sziklaszilárd alapja nem az előírás vagy mérés (ezek „csak” a biztonságos és egyenletes kimenetekhez nélkülözhetetlen eszközeink), hanem az adni akarásból táplálkozó elkötelezettség. Ezzel az elkötelezettséggel kívántuk „fertőzni” intézeti munkatársainkat, mikor a szakmai előadásokat nyilvánosan, a tréningeket pedig az intézeti minőségbiztosítási munkatársak körében bonyolítottuk le. Bár a nyilvánosság jóval kisebbre sikeredett az általunk reméltnél, bízunk benne, hogy nem a reményeinkkel volt probléma. 2139/0108 (NKA 2008) PROJEKTDOKUMENTUM

78

Főiskolai karunk 2006 decemberében készítette el az MSZ EN ISO 9001-es szabvány szerinti minőségirányítási kézikönyvét, amit a Magyar Akkreditációs Bizottság második intézmény akkreditációja elvárásainak teljesítése motivált. Bár úgy tűnhet, előbb lett reguláció mintsem az alapját

jelentő

minőségkultúra

kialakult

volna,

őszintén

reméljük,

hogy

az

intézményre

akkreditációnként rátörő „minőségpánik” kinőhető, meghaladható. Ennek egyik lehetősége, hogy minőségkultúránk kisugárzásával javítsuk az intézeti környezetben a minőség iránti elkötelezettséget. Merre kellene továbbhaladnunk a jelenlegi főiskolai környezetben? Nem nevezhető tipikusnak, de kivételesnek sem az a felsőoktatási intézményi könyvtári rendszer, mely sokszor egymás képességeinek,

céljainak

ismerete

nélkül

tevékenykedő,

az

önállóságukat

hol

okkal,

hol

indokolatlanul féltő könyvtárak halmaza, melyek között sokkal szorosabb szakmai és erőforráshasznosító kapcsolatok lehetnének. Ennek egyaránt nyertese lenne a ráfordításait (köz)haszonnal visszaváró fenntartó, a hatékony bemenetből hatékony kimenetekre törekvő könyvtáros – és legfőbb nyertese a felhasználó volna. Ezért szükségesnek találjuk, hogy a minőségügyi munkát legalább a kari könyvtárak összefogásával folytassuk.


79

Mellékletek

1. melléklet: A projekt feladatainak módosított ütemterve 2. melléklet: A könyvtár belső szakmai fórumai (a Szervezeti és Működési Rend 15. mellékleteként) 3. melléklet: Az intézet minőségbiztosítási rendszerének szervezete 4. melléklet: NKA 2139/0100 felmérés: intézményi felhasználók elégedettsége 5. melléklet: NKA 2139/0100 felmérés: olvasók fejlesztési szükségletei (ötfokozatú skálán)


80

1. melléklet: A projekt feladatainak módosított ütemterve

2. melléklet: A könyvtár belső szakmai fórumai (A Szervezeti és Működési Rend 15. mellékleteként)

KÖNYVTÁR SZMR melléklet száma:

15.

Cím:

Könyvtári belső szakmai fórumok

Hatályos:

2009.03.12-től

Preambulum A melléklet célja a szakmai koordinációs fórumok szabályozása és rendszeressé tétele a könyvtári munka optimális megszervezése, a teljes körű belső együttműködés biztosítása, a munkahelyi demokratizmus, a munkatársak bevonásának és felhatalmazásának érvényesítése érdekében. A fórumokat úgy kell megszervezni, hogy azon minden dolgozónak lehetősége legyen megjelenni és véleményét kifejteni az eltérő szakmai nézőpontok, tapasztalatok, kompetenciák tiszteletben tartása mellett. Lényeges cél, hogy a szakmai fórumok felszabadítsák a dolgozók innovációs és kreatív készségeit, dinamizálják a fejlesztéseket. A szakmai fórumok dokumentált megállapításai, döntései értelmében szükségessé váló intézkedéseket a könyvtárvezetőnek kell érvényre juttatnia. 1. Stratégiai értekezlet Célja: - a könyvtár legmagasabb szintű tervezési döntés-előkészítő fóruma, tanácskozik a működést biztosító stratégiai vonatkozású szakmai, személyzeti, szervezési ügyekben. Gyakorisága: - évente egy alkalommal - a stratégia megvalósíthatóságát jelentősen befolyásoló intézményi vagy jogszabályi változások esetén indokolt a rendkívüli összehívás Kezdeményezi: - könyvtárvezető Résztvevők: - minden könyvtári munkatárs kötelezően - indokolt esetben tanácsadó vagy szakértő szerepben más intézményi munkatárs vagy külső szakember is meghívható a teljes értekezletre vagy annak egy részére Dokumentációs - jegyzőkönyv (megőrzendő 10 évre), minden dolgozó által hitelesítve követelmények: Egyéb feltételek: - az értekezlet témáit az összehívás előtt napirendként kell meghatározni, melyről a munkatársak írásos tájékoztatást kapnak (a tájékoztatás javítja a felkészülést, saját vélemények kialakítását) - a témák előterjesztője a könyvtárvezető, az előterjesztésekre bármely munkatárs javaslatot tehet - rendkívüli összehívást kezdeményezhet a munkatársak 50 %-ánál több kezdeményező - az értekezlet szervezésénél biztosítani kell minden munkatárs jelenlétét (olyan időpontot kell választani, amikor sem munkaügyi, sem magánjellegű ok nem akadályozza a dolgozók részvételét)

2. Munkatársi értekezlet Célja: - a könyvtári stratégiát megvalósító operatív célok kitűzése, intézkedések meghozatala és visszacsatolásának (figyelemmel kísérésének) biztosítása, különös tekintettel a minőségfejlesztésre Gyakorisága: - évente legalább négy alkalommal - az operatív célokat, intézkedéseket jelentősen befolyásoló intézményi vagy jogszabályi változások esetén indokolt a rendkívüli összehívás Kezdeményezi: - könyvtárvezető Résztvevők: Dokumentációs követelmények: Egyéb feltételek:

- minden könyvtári munkatárs kötelezően - jegyzőkönyv (megőrzendő 10 évre), minden dolgozó által hitelesítve - az értekezlet témáit az összehívás előtt napirendként kell meghatározni, melyről a munkatársak írásos tájékoztatást kapnak (a tájékoztatás javítja a felkészülést, saját vélemények kialakítását) - a témák előterjesztője a könyvtárvezető, az előterjesztésekre bármely munkatárs javaslatot tehet - rendkívüli összehívást kezdeményezhet a munkatársak 30 %-ánál több kezdeményező - az értekezlet szervezésénél biztosítani kell minden munkatárs jelenlétét (olyan időpontot kell választani, amikor sem munkaügyi, sem magánjellegű ok nem akadályozza a dolgozók részvételét)

3. Operatív munkaértekezlet Célja: - aktuális szakmai feladatok megbeszélésére a gördülékeny üzemvitel érdekében Gyakorisága: - szükség szerint, de legalább havonta egyszer Kezdeményezi: - bármely könyvtári munkatárs Résztvevők: Dokumentációs követelmények:

Egyéb feltételek:

- lehetőleg minden könyvtári dolgozó, de legalább a könyvtárvezető és a megbeszélés tárgyában érintett, munkaköri leírás szerint illetékes munkatárs(ak) - írásbeli dokumentációja nincs, kivéve, ha az értekezleten hozott döntések valamely SZMR-melléklet tartalmát vagy valamely munkafolyamat szabályozását érintik: ez utóbbi esetben a vonatkozó megállapításról, döntésről feljegyzés készül, mely a könyvtár dokumentációjának része (megőrzendő 10 évre). A feljegyzést a résztvevők aláírásukkal hitelesítik. - az értekezlet témáit az összehívás előtt napirendként kell meghatározni, melyről a munkatársak írásos tájékoztatást kapnak (a tájékoztatás javítja a felkészülést, saját vélemények kialakítását) - a témák előterjesztője a könyvtárvezető, az előterjesztésekre bármely munkatárs javaslatot tehet - rendkívüli összehívást kezdeményezhet a munkatársak 30 %-ánál több kezdeményező - az értekezlet szervezésénél biztosítani kell az érintett munkatárs(ak) jelenlétét (olyan időpontot kell választani, amikor sem munkaügyi, sem magánjellegű ok nem akadályozza a dolgozók részvételét)


83

3. melléklet: Az intézet minőségbiztosítási rendszerének szervezete [Kiemelt szöveg: könyvtári munkatársak] Intézetigazgató Dr. Tóth József PhD tanszékvezető, főiskolai docens

Hallgatói Véleményezési Albizottság Tagjai (3 fő): a HÖK elnöke, a HÖK egy delegált tagja, a KOB egy delegált tagja

Intézeti Minőségbiztosítási és Értékelési Bizottság Vadvári Tibor oktatási igazgatóhelyettes

Intézeti minőségirányítási megbízott Dr. Körmendi Lajos egyetemi tanár

Szabó G. Tibor könyvtári szakinformátor Ujj Tamás Ferenc oktató

Könyvtári Albizottság Horváth Istvánné könyvtárvezető Gyarmatiné Simonffy Ágnes kölcsönző könyvtáros, hírlaptáros

Projektvezető

Vörös Istvánné kölcsönző könyvtáros Minőségi Kézikönyv Albizottság Dr. Halász Imre főiskolai tanár Dr. Pálfalvi Sarolta főiskolai docens (1 fő jelenleg betöltetlen)

Pályázati Albizottság Lambertné Katona Mónika (főiskolai adjunktus) Balázsné Lendvai Marietta (főiskolai adjunktus) Kissné Bődör Gabriella (gazdasági-műszaki osztályvezető)

Projektvezető

Projektvezető

4. melléklet: NKA 2139/0100 felmérés: intézményi felhasználók elégedettsége Könyvtári jellemzőkre vonatkozó elégedettség összehasonlítása az intézményi felhasználók alszegmenseiben Kérd. sz. 5.1. 5.2. 5.3. 5.4. 5.5. 5.6. 5.7. 5.8. 5.9. 5.10. 5.11. 5.12. 5.13. 5.14. 5.15. 5.16. 5.17. 5.18. 5.19. 5.20. 5.21. 5.22. 5.23. 5.24. 5.25. 5.26. 5.27. 5.28. 5.29. 5.30.

Jellemző / Tevékenység A könyvtár megközelíthetősége A könyvtár atmoszférája (terek, hangulat) A könyvtár rendezettsége, tisztasága Jelek, eligazító feliratok megfelelősége Nyitvatartási idő Dokumentumok elhelyezése, elrendezése Könyvtárosok segítőkészsége (mennyire szívesen segítenek?) Könyvtárosok felkészültsége (mennyire tudnak, képesek segíteni?) Helybeli használat kényelme (ülőhelyek, asztalok száma, minősége) A katalógus általános használhatósága A katalógus keresési lehetőségeinek, szűrési feltételeinek sokoldalúsága A katalógusban található dokumentumok tartalmi ismertetőinek használhatósága A kiszolgálás várakozási idejének hossza Szakmai dokumentumválaszték, -kínálat (nem tankönyv, jegyzet típusú dok.!) Szakkönyvek hozzáférhetősége, példányszáma (= elérhetősége kölcsönzéshez) Szakmai dokumentumválaszték kölcsönzési ideje (= 21 nap, nem tkv. és jegyzet!) Tankönyv- és jegyzetválszték, -kínálat (= kötelező és ajánlott irodalmak megléte) Tankönyvek, jegyzetek hozzáférhetősége, példányszáma (= elérhetősége kölcsönzéshez) Tankönyv, jegyzet kölcsönzési ideje (7 nap) Előjegyzések teljesítése Tanulmányokhoz / Oktatás- v. egyéb szakmai feladatokhoz szükséges folyóirat választék Nyelvi hanganyagok kínálata E-hordozók kínálata (pl. CD, DVD) Könyvtárközi kölcsönzési kérések teljesítése A könyvtári honlap hasznossága (= átláthatóság, informativitás, frissesség stb.) Az olvasói számítógépek teljesítménye (műveleti sebesség, gyors futtatás stb.) Olvasói számítógépek hozzáférhetősége, száma (= hozzáférhető, ha használni akarja?) Fénymásolatok minősége Nyomtatás minősége Digitalizálás, szkennelés minősége

Összesített átlag (általános elégedettségi index):

Tag hallgatók átlaga

Tag intézeti munkatársak átlaga

4,4 4 4,4 3,9 3,9 3,9 4,3 4,4 4 3,9 3,8 3,8 4 3,8 3,7 3,8 3,9 3,7 3,3 3,9 3,9 3,7 3,7 3,9 3,8 3,6 3,6 3,8 3,9 3,7

4,5 4,4 4,7 4,6 4,6 4,6 4,9 4,9 4,1 4,4 4,3 4,3 4,5 4,2 4,1 n 4,2 4,2 n 4,7 4,3 4 4,1 4,7 4,3 3,8 3,9 4 4,3 4,5

3,88

4,36

Súlyozott intézményi tagi elégedettségi átlag 4,4 4,0 4,4 4,0 4,0 4,0 4,4 4,5 4,0 4,0 3,9 3,9 4,1 3,8 3,7 n 3,9 3,8 n 4,0 3,9 3,7 3,7 4,0 3,9 3,6 3,6 3,8 3,9 3,8

3,95

Tagi átlagok távolsága 0,1 0,4 0,3 0,7 0,7 0,7 0,6 0,5 0,1 0,5 0,5 0,5 0,5 0,4 0,4 0,3 0,5 0,8 0,4 0,3 0,4 0,8 0,5 0,2 0,3 0,2 0,4 0,8

5. melléklet: NKA 2139/0100 felmérés: olvasók fejlesztési szükségletei (Ötfokozatú skálán mért igények) Kérdéscsoport

Általános komfort

Nyitva tartás

Gyűjtemény használata (kínálat és kölcsönzés)

Fejlesztendő terület, tevékenység A könyvtári alapterület bővítése Földszinti elhelyezés, akadálymentesség A könyvtár atmoszférájának javítása Hosszabb nyitva tartás hétköznapokon Szombati nyitva tartás bevezetése Nyitva tartás növelése csak vizsgaidőszakban Szakkönyvkínálat bővítése Szakkönyvek kölcsönzési hosszának növelése Szakkönyvek példányszámának növelése Tankönyv- és jegyzetkínálat bővítése Tankönyvek, jegyzetek kölcsönzési hosszának növelése Tankönyvek, jegyzetek példányszámának növelése Folyóirat kínálat bővítése Nyelvi hanganyag-kínálat bővítése E-hordozók kínálata (pl. CD, DVD) Elektronikus jegyzetek szolgáltatása Szakdolgozatok elektronikus példányainak kutathatósága (teljes szövegű indexeléssel)

Katalógusszolgáltatás

Formátumkonverzió, reprográfia

Az olvasói állapot (kölcsönzések, lejárat) megtekinthetősége a katalógusban Önkiszolgáló olvasói hosszabbítás lehetősége az online katalógusban Önkiszolgáló olvasói előjegyzés lehetősége az on-line katalógusban Az olvasók megjegyzéseket írhassanak a katalógusba az egyes dokumentumokhoz A BGF könyvtárai közös katalógusának létrehozása (egy katalógusban kereshessem a főiskolai könyvtárak kínálatát) Zalaegerszeg könyvtárai közös katalógusának létrehozása (egy katalógusban kereshessem a helyi könyvtárak kínálatát) Önkiszolgáló szkennelés bevezetése Kártyás/érmés önkiszolgáló fénymásolás Nyomdai/kötészeti szolgáltatások közvetítése (hő- és spirálkötés, szakdolgozatok kötése stb.)

THVÁ1

TMVÁ2

3,4 3,6 3,2 3,3 3 3,8 3,8 3,9 3,9 3,9

4,1 4,4 3,2 3,2 2,5 3,4 4,2 3,5 4,2 4

4

3,6

4 3,5 3,6 3,4 3,6

4 4,2 4,5 4,4 4,4

3,9

4,3

3,6

3,8

3,7

3,6

3,7

3,9

3,4

3

3,5

4,3

3,6

4,3

3,4 3,5

3,7 4

3,6

4

A könyvtárosok segítőkészségének fejlesztése 3 2,7 A könyvtárosok felkészültségének fejlesztése 2,9 2,8 Nagyobb könyvtárosi létszám a gyorsabb HR fejlesztés 3 2,9 kiszolgálásért Tapasztalt hallgatók alkalmazása a könyvtárban a 3,1 3,1 diákok segítésére "Ön Könyvtárosa" ügyfélmenedzsment program Perszonalizált bevezetése (az olvasók által választott könyvtáros 3,1 3,8 ügyfélmenedzsment személyes, egyénre szabott információs tanácsadói és mentori szolgáltatásokat nyújt) A számítógépek teljesítményének növelése 3,7 4,3 Számítógépek A számítógépek számának növelése 3,8 4,2 használata 3,7 4 Saját laptop használatának támogatása wifivel [1] THVÁ = Tag hallgatók válaszainak átlaga; [2] TMVÁ = Tag intézeti munkatársak válaszainak átlaga; [3] STFSZI = Súlyozott területi fejlesztési szükséglet index (súlyozás alapja: felhasználói csoport létszáma)

STFSZI3

3,46

3,33

3,81

3,61

3,54

2,99

3,18

3,78

A Nemzeti Kulturális Alap Könyvtári Szakmai Kollégiumának támogatásával. Megvalósítás: Elszámolási határidő:

Recommend Documents