A NEMZETI HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG HIVATALOS LAPJA

VI. ÉVFOLYAM

1. SZÁM

2007. JANUÁR 31.

A NEMZETI HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG HIVATALOS LAPJA

Szerkesztõség: 1015 Budapest, Ostrom u. 23–25. Telefon: 457-7283 E-mail: [email protected]

Megjelenik havonta Ára: 567 Ft

FELHÍVÁS! Felhívjuk tisztelt Elõfizetõink figyelmét az értesítõ utolsó oldalán közzétett tájékoztatóra és a 2007. évi elõfizetési árainkra

TARTALOM oldal Szerkesztõbizottsági közlemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2

oldal Közlemények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

19

III. FÕRÉSZ: Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala

II. FÕRÉSZ: Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa Határozatok DH-16696-7/2006. számú, az Emitel Távközlési Zrt. nagykereskedelmi szolgáltatások díjának meghatározása új kiskereskedelmi szolgáltatások bevezetése esetén tárgyú eljárásban hozott határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . DH-19285-4/2006. számú, a Pannon GSM Távközlési Zrt. LRIC alapú költségszámítása jóváhagyása tárgyában hozott határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . DH-19288-4/2006. számú, a Magyar Telekom Nyrt. Mobil Szolgáltatások Üzletága LRIC alapú költségszámítása jóváhagyása tárgyában hozott határozat . . . . . . . . . . . . . . DH-19290-4/2006. számú, a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt. LRIC alapú költségszámítása jóváhagyása tárgyában hozott határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . DH-17249-5/2006. számú, a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság 2005/2006. évi számviteli szétválasztási kimutatásának jóváhagyására irányuló eljárás során hozott határozat . . . . Bírósági ítéletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3

6

8

15

18 19

Az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási szakértõk adatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tájékoztatás a piacfelügyeleti eljárásokban a Nemzeti Hírközlési Hatóság által hozott és a hatóság honlapján 2006. december hónapban közzétett érdemi határozatokról . . . . . . A Nemzeti Hírközlési Hatóság 2007. évi piacfelügyeleti terve Jogszabályfigyelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tájékoztatás a távközlési szolgáltatások bejelentése nyilvántartásba való bejegyzésének tényérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . Tájékoztatás a távközlési szolgáltatások bejelentése nyilvántartásból való törlésének tényérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

20

22 23 31 32 33

V. FÕRÉSZ: Egyéb információk, tájékoztatók A Nemzeti Hírközlési Hatóság elérhetõsége . . . . . . . . . . . . . . . . . A Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala ügyfélszolgálatainak elérhetõségei és nyitvatartási rendje. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

34 34

2

HÍRKÖZLÉSI ÉRTESÍTÕ

1. szám

Szerkesztõbizottsági közlemény

Tisztelt Olvasó! A Nemzeti Hírközlési Hatóság az Eht. vonatkozó rendelkezései értelmében a magyar hírközlési szektor egészét érintõ, távközléssel, postaszabályozással, frekvenciagazdálkodással és informatikaszabályozással összefüggõ döntéseit, eljárási szabályait a Hírközlési Értesítõben teszi közzé. Lapunk immár VI. évfolyamába lépett. Terveink szerint továbbra is havonta kívánunk eleget tenni a törvényben meghatározott tájékoztatási szerepkörünknek. Céljaink változatlanok: õszintén reméljük, hogy a jogszabályokban meghatározott, kötelezõen megjelentetendõ információk, valamint egyéb hírek, információk, közlemények rendszerezett formában történõ közreadásával sikerül még hatékonyabbá és eredményesebbé tenni hivatalos kapcsolatainkat, s az érdeklõdõk számára is hasznos ismereteket tudunk nyújtani a Nemzeti Hírközlési Hatóság és a piacszabályozás szempontjából kiemelkedõen fontos Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa tevékenységérõl. Reméljük, lapunk továbbra is hasznos tájékoztatást nyújt a hírközlés iránt érdeklõdõ valamennyi állampolgárnak.

Szerkesztõbizottság

1. szám


3

II. FÕRÉSZ: Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa Határozatok

DH-16696-7/2006. számú, az Emitel Távközlési Zrt. nagykereskedelmi szolgáltatások díjának meghatározása új kiskereskedelmi szolgáltatások bevezetése esetén tárgyú eljárásban hozott határozat *A határozatban üzleti titokként megjelölt DH-16696-6/2006. sz. határozatban szerepelnek.

adatok

a

Ügyiratszám: DH-16696-7/2006. Tárgy: Nagykereskedelmi szolgáltatások díjának meghatározása új kiskereskedelmi szolgáltatások bevezetése esetén A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) az Emitel Távközlési Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság (6722 Szeged, Tisza Lajos Krt. 41. cg.: 06-10-000154) (a továbbiakban: Emitel vagy Kötelezett) által jóváhagyásra benyújtott, az új kiskereskedelmi szolgáltatások bevezetése esetén alkalmazható országos szintû IP bitfolyam hozzáférési nagykereskedelmi szolgáltatás legmagasabb árát, valamint az átlagos kiskereskedelmi ár és a társszolgáltatók számára nyújtott IP bitfolyam hozzáférési szolgáltatás nagykereskedelmi ára közötti különbség (árrés) mértékét az alábbiak szerint megállapítja: Havi díjak: Az egyéni elõfizetõk részére nyújtott 1024 kbps sávszélességû, egy éves hûségidejû, percalapú kiskereskedelmi szolgáltatás nagykereskedelmi megfelelõjének havi díja megegyezik az egyéni elõfizetõk részére nyújtott 1024 kbps sávszélességû, egy éves elkötelezettségi idejû, 1 GB adatforgalmat tartalmazó szolgáltatásnak a Tanács DH-14282-7/2006. számú határozatában (Az országos IP bitfolyam hozzáférési nagykereskedelmi szolgáltatás díjának meghatározása retail minus módszer alkalmazásával) megállapított nagykereskedelmi havi díjával. Ezt a következõ táblázat mutatja:

A megállapított nagykereskedelmi ár a Kötelezett által a jogosult szolgáltatók felé érvényesíthetõ havi díj legmagasabb mértéke. Egyszeri díjak A nagykereskedelmi egyszeri díj megegyezik az egyéni elõfizetõk részére nyújtott 1024 kbps sávszélességû, egy éves elkötelezettségi idejû, 1 GB adatforgalmat tartalmazó szolgáltatásnak a Tanács DH-14282-7/2006. számú határozatában (Az országos IP bitfolyam hozzáférési nagykereskedelmi szolgáltatás díjának meghatározása retail minus módszer alkalmazásával) megállapított nagykereskedelmi egyszeri díjával. Ezt a következõ táblázat mutatja: Sávszél. (kbps)

Elõfizetõ

Elkötelezettség

Forgalmi korlát

Megállapított nagykereskedelmi ár nettó Ft

1 024

Egyéni

1 éves

1 GB

2 194

A megállapított – a táblázatokban szereplõ – nagykereskedelmi ár a jogosult szolgáltatók felé érvényesíthetõ egyszeri díj legmagasabb mértéke. A nagykereskedelmi szolgáltatás megállapított havi díja alapértelmezésben annyi forgalmat foglal magában, amennyit az ármegállapítás alapjául szolgáló kiskereskedelmi szolgáltatás, a határozat tárgyát képezõ szolgáltatás esetében 1 GB forgalmat. A többletforgalom után számított nagykereskedelmi díj nem haladhatja meg az ármegállapítás alapjául szolgáló kiskereskedelmi szolgáltatásban alkalmazott (nettó) többletforgalmi díjat. A kötelezett szolgáltató ezen típusú nagykereskedelmi szolgáltatás-nyújtási kötelezettségnek úgy is megfelelhet, hogy a nagykereskedelmi szolgáltatás maga 0 GB forgalmat foglal magában, és a nagykereskedelmi díj egy forgalmi díjelemet is tartalmaz. Ebben az esetben a nagykereskedelmi forgalmi díjat a kötelezett szolgáltató úgy köteles meghatározni, hogy az ne haladja meg az ármegállapítás alapjául szolgáló kiskereskedelmi szolgáltatásban alkalmazott (nettó) többletforgalmi díjat, és a kiskereske-

Sávszél. (kbps)

Elõfizetõ

Elkötelezettség

Forgalmi korlát

1 024

Egyéni

1 éves

1 GB

Árrés*

Megállapított nagykereskedelmi ár nettó Ft 3 830

*Üzleti titkot tartalmaz. Az árrés a szélessávú kiskereskedelmi szolgáltatás országos IP bitfolyam hozzáférési szolgáltatáson felüli fajlagos költségének és a nagykereskedelmi értékesítés fajlagos költségének a különbsége.

delmi forgalomkorlátos csomagban foglalt forgalommal együtt számított (jelen esetben tehát 1 GB-ra számított) havi nagykereskedelmi szolgáltatási ár a jogosult szolgál-

4


tatóra nézve ne legyen kedvezõtlenebb, mint az 1 GB forgalmat magában foglaló, a jelen határozatban megállapított retail minus alapú díj. A Kötelezett az országos szintû bitfolyam hozzáférési nagykereskedelmi szolgáltatás díjának meghatározásakor a Tanács által jóváhagyott értéknél alacsonyabbat is alkalmazhat, ebben az esetben azonban az egyenlõ elbánás elvének megfelelõen a lényegét tekintve azonos feltételek teljesülése esetén valamennyi igénybevevõ szolgáltatónak az alacsonyabb áron kell nyújtania e szolgáltatást. A kötelezett szolgáltató az egyenlõ elbánás elvét betartva, indokolt esetben a jogosult szolgáltató partnerekkel szemben a havi díjakat illetõen alkalmazhat sávos (a jogosult társszolgáltató partner által igénybe vett nagykereskedelmi végpontok számának függvényében kialakított) díjkedvezményeket. Ezek a díjkedvezmények egyik esetben sem lehetnek olyanok, hogy a legkedvezõbb nagykereskedelmi ár csak egy-, illetve kevés számú jogosult szolgáltató számára legyen elérhetõ. A nagykereskedelmi kiszolgálás fajlagos, tehát egy nagykereskedelmi DSL végpontra jutó költségei a kötelezett szolgáltatónál függenek a jogosult szolgáltató által igénybe vett nagykereskedelmi szolgáltatás volumenétõl. A kötelezett szolgáltató által alkalmazott sávos díjak közötti díjkülönbség minden esetben legfeljebb a nagykereskedelmi kiszolgálás fajlagos költségeiben az egyes jogosult szolgáltatók vonatkozásában fennálló (volumentõl függõ) különbséget tükrözhetik. Az alkalmazott sávos kedvezmények mértékét a kötelezett szolgáltató a nagykereskedelmi szolgáltatás nyilvánosságra hozatalakor köteles közzé tenni. Az Emitel a jelen határozatnak megfelelõen megállapított és jóváhagyott díjat az új kiskereskedelmi szolgáltatás megkezdése elõtti 30. naptól köteles alkalmazni. A határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. A határozat felülvizsgálata a határozat kézbesítésétõl számított 15 napon belül kérhetõ a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsához három példányban benyújtott, a Fõvárosi Bíróságnak címzett keresetlevélben. A keresetlevélben nyilatkozni kell arról is, hogy a felperes kéri-e tárgyalás tartását. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. Indokolás A Tanács az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 14.§ (1) c., pontja alapján a 10.§ f., pontjában meghatározott hatáskörében, az Eht. 52.-55. §-ai szerinti eljárásában a 12. számú, „nagykereskedelmi szélessávú hozzáférési szolgáltatás” elnevezésû piacon a DH-664-180/2005. számú határozatában (a továbbiakban: Határozat) az Emitelt jelentõs piaci erõvel rendelkezõ szolgáltatóként azonosította. A Határozat rendelkezõ részének V. számú mellékletében a Tanács az Eht. 108. § (1) bekezdés b., pontjában biztosított jogkörével élve, a jelentõs piaci erõvel rendelkezõ szolgáltatókra a nagykereskedelmi piacon kiszabható

1. szám

kötelezettségek, a költségalapúság és a díjak ellenõrizhetõsége kötelezettség keretében kötelezte az Emitelt, hogy az országos szintû IP bitfolyam hozzáférési nagykereskedelmi szolgáltatást a Határozat szerinti kiskereskedelmi árból származtatott díjképzési módszer (a továbbiakban: retail minus) alkalmazásával kialakított díj ellenében nyújtsa. A Határozat V. melléklete 2. IV. pontjában meghatározta az új kiskereskedelmi szolgáltatások bevezetése esetén alkalmazandó eljárást, amely szerint, ha a kötelezett szolgáltató új, a korábbiaktól lényegesen eltérõ szolgáltatási feltételekkel kínál kiskereskedelmi szolgáltatást, nem vezetheti be anélkül, hogy annak nagykereskedelmi megfelelõjét minimum 30 nappal elõtte a jogosult szolgáltatónak fel nem ajánlotta. Ezen új kiskereskedelmi szolgáltatás bevezetése elõtt 75 nappal a szolgáltató köteles kidolgozni és a Tanács számára jóváhagyásra benyújtani az ahhoz tartozó országos szintû IP bitfolyam hozzáférési szolgáltatás tervezetét. A szolgáltató a Tanács által jóváhagyott nagykereskedelmi árak és a jóváhagyott nagykereskedelmi árrés figyelembe vételével köteles meghatározni az adott kiskereskedelmi szolgáltatáshoz tartozó országos szintû IP bitfolyam hozzáférési szolgáltatás árát. Fenti rendelkezésnek a Kötelezett a 2006. szeptember 21-én érkezett adatszolgáltatásával eleget tett (DH-16696/2006.), amelyben bejelentette, hogy kiskereskedelmi szolgáltatásainak körét a jövõben az 1024 kbit/s sebességû, egyéni, percalapú, egy éves elkötelezettségi idejû díjcsomaggal kívánja kibõvíteni, és jóváhagyásra benyújtotta annak nagykereskedelmi árait. Majd 2006. október 30-án adatait pontosította a DH-16696-2/2006. számú iratnak megfelelõen. Az Eht. 14. § (1) c., pontja alapján a 10. § g., pontjában biztosított hatáskörében eljárva, a Tanács az Emitel által újonnan bevezetett kiskereskedelmi szolgáltatások esetén alkalmazandó nagykereskedelmi szolgáltatás díját és az árrést a rendelkezõ rész szerinti mértékben állapította meg az alábbi indokok alapján: Az Emitel beadványában ismertette, hogy a bevezetni kívánt kiskereskedelmi percalapú ADSL szolgáltatás nagykereskedelmi megfelelõje a hasonló paraméterekkel (1024 kbps sávszélesség, egyéni elõfizetõ, egy éves elkötelezettség) rendelkezõ forgalmi korlátos szélessávú szolgáltatás. Az Emitel kiskereskedelmi kínálatában jelenleg két forgalomfüggõ nagykereskedelmi szolgáltatáson alapuló csomagot nyújt egyéni elõfizetõk számára, 1 GB, illetve 3 GB letöltési korláttal. Ezekhez csatlakozik majd a bevezetni kívánt percalapú ADSL szolgáltatás. Az Emitel javaslata szerint a percalapú ADSL szolgáltatás nagykereskedelmi megfelelõjének ára annak a kiskereskedelmi szolgáltatásnak az árából legyen származtatva, amelynek esetében a kiskereskedelmi csomagban foglalt adatforgalom értékével csökkentett retail minus alapú ár a legalacsonyabb. A Tanács ezt az ármegálla-

1. szám


pítási módszert a szabályozással összhangban lévõnek találta és elfogadta. Az Emitel a percalapú csomag becsült adatforgalma és egy meghatározott adatforgalmi díj alapján kiszámította, hogy az adatforgalmi díjjal csökkentett havi díj az 1 GB forgalmat tartalmazó kiskereskedelmi szolgáltatás esetében a legalacsonyabb, tehát a nagykereskedelmi ár megállapításának alapját ez a kiskereskedelmi hozzáférés képezi. A Tanács a számítás elvét és annak végsõ megállapítását elfogadta. A számítás során felhasznált árrés értékek azonban nem egyeztek meg a Tanács DH-14282-7/2006. számú határozata (Az országos IP bitfolyam hozzáférési nagykereskedelmi szolgáltatás díjának meghatározása retail minus módszer alkalmazásával) által megállapított, hatályban lévõ árrés értékekkel. Az Emitel javasolta, hogy a megállapított ár egy adatforgalmat nem tartalmazó havi díjra vonatkozzon, és e mellett kerüljön meghatározásra az adatforgalom díja. A Tanács jelen határozatában – a DH-14282-7/2006. számú határozatában (Az országos IP bitfolyam hozzáférési nagykereskedelmi szolgáltatás díjának meghatározása retail minus módszer alkalmazásával) alkalmazott ármegállapítási módszerrel való összhang biztosítása érdekében – nem állapított meg forgalmi díjat, és a nagykereskedelmi szolgáltatás havi díját úgy állapította meg, hogy az annyi adatforgalmat foglal magában, mint az ármegállapítás alapját képezõ kiskereskedelmi szolgáltatás, azaz 1 GB adatforgalmat. A Kötelezett azonban a nagykereskedelmi szolgáltatás havi díj díját úgy is meghatározhatja, hogy az nem tartalmaz adatforgalmat. A havi díjnak és a forgalmi díjnak minden esetben meg kell felelnie a jelen határozat rendelkezõ részében foglalt ide vonatkozó elõírásoknak. A Tanács a nagykereskedelmi havi díjat a hatályos, DH-14282-7/2006. számú határozata (Az országos IP bitfolyam hozzáférési nagykereskedelmi szolgáltatás díjának meghatározása retail minus módszer alkalmazásával) által megállapított árrés összegét alkalmazva állapította meg. Az Emitel beadványában az egyszeri díj mértékét a havi díj megállapításának alapját képezõ kiskereskedelmi

5

szolgáltatás egyszeri díjának listaárával egyezõen határozta meg. A Tanács a Kötelezettel való egyeztetés után az egyszeri díj mértékét az 1 GB letöltési korlátos, egy éves elkötelezettségi idejû szolgáltatás hatályos nagykereskedelmi díjával egyezõen állapította meg. Ennek indoka az, hogy az új kiskereskedelmi szolgáltatás nagykereskedelmi megfelelõje egy meglévõ nagykereskedelmi szolgáltatás (az 1 GB letöltési korlátos szolgáltatás). Ebbõl következõen az egyszeri díj esetében, éppen úgy, mint a havi díj esetében is, a meglévõ nagykereskedelmi szolgáltatás a hatályos, DH-14282-7/2006. számú határozatban (Az országos IP bitfolyam hozzáférési nagykereskedelmi szolgáltatás díjának meghatározása retail minus módszer alkalmazásával) megállapított ára alkalmazandó. A Tanács az Eht. 45. § (5) bekezdése alapján a határozatot hivatalos lapjában és internetes oldalán közzé teszi. A Tanács döntését az Eht. 39. § (1) bekezdésének megfelelõen teljes ülés keretében hozta meg. A határozat elleni jogorvoslati lehetõségrõl történõ tájékoztatás az Eht. 46. § (1)-(2) bekezdés és a 47. § (1) bekezdés rendelkezésein alapul. Budapest, 2006. november 20. Bánhidi Ferenc s. k.,

Hidasi István s. k.,

tanácstag

tanácstag

Dr. Nyevrikel Emília s. k.,

dr. Rácz Zsolt s. k.,

tanácstag

tanácstag

dr. Rozgonyi Krisztina s. k.,

Debreczeni Sándor s. k.,

tanácstag alelnök

tanácstag

Pataki Dániel s. k., tanácstag elnök

A határozatot kapják: 1./ Emitel Távközlési Zrt. (6722 Szeged, Tisza Lajos Krt. 41.) 2./ Irattár

6


DH-19285-4/2006. számú, a Pannon GSM Távközlési Zrt. LRIC alapú költségszámítása jóváhagyása tárgyában hozott határozat Ügyiratszám: DH-19285-4/2006. Tárgy: A Pannon GSM Zrt. által nyújtott beszédcélú hívásvégzõdtetési nagykereskedelmi szolgáltatás költségalapú díja

A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa (a továbbiakban „Tanács”) a „Beszédcélú hívásvégzõdtetés egyedi mobil rádiótelefon-hálózatban” elnevezésû nagykereskedelmi piac vonatkozásában a piacmeghatározás, a jelentõs piaci erõvel rendelkezõ szolgáltatók azonosítása és kötelezettségek elõírása tárgyában DH-9549-54/2006. ügyszámon hozott határozata (a továbbiakban „Határozat”) rendelkezõ részének I.E. pontjában foglalt „költségalapúság és a díjak ellenõrizhetõsége” kötelezettség teljesítése körében a Pannon GSM Távközlési Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság (székhely: 2040 Budaörs, Baross u. 165/2.; cégjegyzékszám: Cg. 13-10-040409; a továbbiakban „Pannon GSM Zrt.” vagy „Kötelezett”) által 2006. november 13. napján elõterjesztett nyilatkozat alapján a Pannon GSM Zrt. által nyújtott beszédcélú hívásvégzõdtetés nagykereskedelmi szolgáltatás költségalapú díját a Határozat rendelkezõ része I.E. pontjának 3-5. bekezdéseiben foglaltak alapján 2009. január 01-i hatállyal 16,84 Ft/perc mértékben állapítja meg. A Pannon GSM Zrt. a Határozat vonatkozó rendelkezései értelmében a költségalapú hívásvégzõdtetési díjat 3 lépcsõben, az alábbi táblázatban meghatározott ütemezés szerinti idõszakokban érvényes díjak alkalmazásával köteles elérni. A jelen határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. A jelen határozat felülvizsgálata annak közlésétõl számított 15 napon belül a Fõvárosi Bírósághoz címzett, a Tanácshoz 3 példányban benyújtott keresettel kérhetõ.

Pannon GSM Zrt.

1. szám

sát. A piacelemzési eljárás eredménye alapján a Tanács a Pannon GSM Zrt-t jelentõs piaci erõvel rendelkezõ szolgáltatóként azonosította a „Beszédcélú hívásvégzõdtetés a Pannon GSM Távközlési Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság mobil rádiótelefon-hálózatában a Magyar Köztársaság területén” nagykereskedelmi piacon, melynek következtében számára – a Határozat rendelkezõ része I.E. pontja értelmében – a „költségalapúság és a díjak ellenõrizhetõsége” kötelezettséget írta elõ. A Pannon GSM Zrt. a fenti kötelezettség teljesítése körében 2006. november 13. napján nyilatkozattal (a továbbiakban „Nyilatkozat”) fordult a Tanács felé, melyben kifejtette, hogy a Határozatban meghatározott, a BU-LRIC költségmodell alapján kialakított díjcsökkentést elfogadja, annak elérését az ott meghatározott ütemezésben magára nézve kötelezõnek fogadja el. A Nyilatkozatban a Kötelezett a Határozatban elõírt díjcsökkentést, valamint az azzal kapcsolatban meghatározott ütemezést azonban jogorvoslati jogának fenntartásával, a Határozat minden vonatkozó elemeinek jogszerû és kötelezõ mivolta esetére, a számítások alapjául szolgáló BU-LRIC modell alkalmazhatóságának jogszerû és szakszerû mivolta esetére, a Nyilatkozatban kifejtett egyéb fenntartásai mellett fogadta el. A Tanács a Kötelezett Nyilatkozatában foglaltakra tekintettel rögzíteni kívánja, hogy a DH-9549-54/2006. ügyszámon hozott alaki jogerõs hatósági határozat rendelkezõ részének I/E. pontjában foglalt, anyagi jogi hatású kötelezettség tartalmú rendelkezés azt a jogosultságot biztosította a Pannon GSM Zrt. számára, hogy mentesül a TD-LRIC költségszámítás kialakítása, alkalmazása, és a Tanács részére jóváhagyás céljából történõ benyújtásának kötelezettsége alól, amennyiben a Határozat közlésétõl számított 40 napon belül akként nyilatkozik, hogy a BU-LRIC költségszámítási módszer szerinti költségalapú hívásvégzõdtetési díjat alkalmazza, és annak a Határozat szerinti elérését magára nézve kötelezõnek elfogadja el.

2007. február 02. napjától 2007. december 31. napjáig

2008. január 01. napjától 2008. december 31. napjáig

2009. január 01. napjától

24,44 Ft/perc

20,29 Ft/perc

16,84 Ft/perc

A keresetlevél benyújtásának a jelen határozat végrehajtására halasztó hatálya nincsen. INDOKOLÁS A Tanács – eleget téve az Eht. 57. § (1) bekezdésében foglaltaknak – az Eht. 14. § (1) bekezdés c) pontja értelmében az Eht. 10. § f) pontjában foglalt hatáskörében eljárva lefolytatta az Eht. 52-57. § rendelkezései szerinti, a piacmeghatározásra, a jelentõs piaci erõvel rendelkezõ szolgáltató azonosítására és kötelezettségek elõírására, hatályban tartására, valamint módosítására irányuló eljárá-

A Határozat rendelkezõ részének vonatkozó I/E. pontjában foglaltakat a Pannon jogszerûen kétféle módon teljesítheti, mely szerint a Határozat közlésétõl számított 40 napon belül jóváhagyás céljából a Tanács számára benyújthatja a Határozat rendelkezõ része II. számú mellékletében foglalt módszertan szerint felépített TD-LRIC költségmodelljét, valamint az annak alkalmazásával kialakított költségalapú hívásvégzõdtetési díj mértékét, vagy – ettõl eltérõ esetben – a Határozat közlésétõl számított ugyancsak 40 napon belül a Tanácshoz benyújtott nyilatkozatával magára nézve kötelezõnek fogadja el a BU-LRIC költségszámítási modell alapján kialakított

1. szám


költségalapú hívásvégzõdtetési díjat és annak a Határozat rendelkezõ részében meghatározott elérését. Ez utóbbi, a Határozat rendelkezõ része I/E. pontjában meghatározott kötelezettséget elfogadó nyilatkozat a jogerõs hatósági határozat anyagi jogi hatású kötelezettség tartalmú (BU-LRIC költségmodell alapján kialakított költségalapú hívásvégzõdtetési díj és annak elérése) rendelkezésének teljesítésére vonatkozik, amellyel szemben – az általános közigazgatási jogelvek, a vonatkozó jogszabályok (Eht., Ket.) és a Határozat szerint – sem az ügyfél, sem a Nemzeti Hírközlési Hatóság (a továbbiakban „Hatóság”) nem támaszthat feltételeket. Fentiekre is figyelemmel a Határozat rendelkezõ része értelmében a Pannon GSM Zrt. által tett Nyilatkozat tartalma szerint a Határozat rendelkezõ részének I/E. pontjának 3. bekezdésében foglalt rendelkezés – az ott meghatározottak szerint a BU-LRIC költségmodell alkalmazásával kialakított költségalapú hívásvégzõdtetési díj mértékét és annak elérését kötelezõen elfogadó – nyilatkozat útján történõ teljesítésének minõsül. Miután a Határozat rendelkezõ részének hivatkozott pontja szerinti nyilatkozattétel alapján a hívásvégzõdtetési díj jóváhagyására irányuló hatósági eljárás tárgya kizárólag a Határozat rendelkezõ részének megfelelõ tartalmú nyilatkozat, ezért a Nyilatkozat Határozatba foglalt – kötelezettséget elfogadó, teljesítõ – tartalmán kívüli feltételek, megállapítások a hívásvégzõdtetési díj jóváhagyására irányuló hatósági eljárás tárgykörén kívül esnek. Fentiek szerint az ügyfél által elõterjesztett nyilatkozat alapján a hívásvégzõdtetési díj jóváhagyására vonatkozó érdemi hatósági határozat csak a Határozat rendelkezõ részében kifejezetten meghatározott tartalmi elemeket foglalhatja magában, mégpedig a BU-LRIC költségszámítási modell alapján meghatározott költségalapú hívásvégzõdtetési díj mértékét, annak a Határozatban rögzített elérési ütemezését és mindennek a Pannon GSM Zrt. által nyilatkozatban történt elfogadását. A Tanács a fentiekre tekintettel hangsúlyozni kívánja, hogy a tényállás szempontjából a Kötelezett jelen Nyilatkozata a Pannon GSM Zrt. hívásvégzõdtetési díjának jóváhagyására vonatkozó hatósági határozat kizárólagos ténybeli és jogi alapja. Ezért nem tekinthetõ – a Pannon GSM Zrt. számára is kötelezõ érvényû – jóhiszemû eljárás elvének megfelelõ eljárásnak a Pannon GSM Zrt. által – a jogszabályok, a közigazgatási jogelmélet, és jogalkalmazási gyakorlat, valamint a Határozat alapján sem – a hatósági eljárások szempontjából ésszerûtlen és lehetetlen feltételek, megállapítások, fenntartások, valamint nem e jogintézmény körébe tartozó kritikák Nyilatkozatba foglalása. A Nyilatkozatban foglaltak részletes értékelése körében a Tanács rögzíteni kívánja, hogy a Nyilatkozat sem a vonatkozó jogszabályok, sem a Határozat alapján nem korlátozzák a Pannon GSM Zrt. Alkotmányban biztosított jogorvoslathoz való alanyi jogát. A jogorvoslathoz való jog alapvetõ szabályait az alkotmányjog és a közigazgatási jog alapján

7

egyértelmûen kizárólag törvény rendezheti. A vonatkozó törvényi szabályozás ezen túlmenõen pedig lehetõvé teszi a hatósági határozatok elleni rendes és rendkívüli jogorvoslatot is. Azaz a Pannon GSM Zrt. mind a Határozat, mind a beszédcélú hívásvégzõdtetési díj tárgyában – akár a Kötelezett Nyilatkozata alapján – hozott hatósági határozat ellen igénybe veheti a vonatkozó törvények által biztosított rendes és rendkívüli jogorvoslati eszközöket. Ebbõl következõen teljesen felesleges és érvénytelen a Kötelezett által felállított, a jogorvoslatra vonatkozó feltételrendszer, hiszen a közigazgatási hatósági határozatokban foglalt jogok és kötelezettségek tekintetében a jogorvoslati jogot és annak jogkövetkezményeit csak kifejezett törvényi szabályozás rendezheti, vagyis azt nyilatkozatok, egyéb levelek nem szabályozhatják. Fentiekhez hasonlóan ésszerûtlen és egyben közigazgatási hatósági eljárásban értelmezhetetlen a Kötelezett által megfogalmazott azon feltétel, mely szerint a Pannon GSM Zrt. jogorvoslati kérelmének kedvezõ elbírálása esetén a Nyilatkozat hatályát veszti. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a Nyilatkozat jogi sorsát nem a Kötelezett által kialakított és meghatározott feltétel, hanem a jogorvoslati kérelem tárgyában hozott döntés, valamint a Nyilatkozat, mint tényállási elem tartalmát magában foglaló, a hívásvégzõdtetési díj jóváhagyása, vagy megállapítása tárgyában meghozott hatósági (érdemi) határozat rendezi. Fentieken túlmenõen rögzíteni kívánja a Tanács, hogy a Határozat rendelkezésének, eljárásjogi cselekményeinek minõsítése még közvetve sem tartozik a Határozat rendelkezõ része I/E. pontjának 3. bekezdése szerinti nyilatkozat tárgykörébe. Az ilyen tartalmú jogszerûségi kifogások elõterjesztésének jogintézménye a Határozat ellen benyújtható jogorvoslati kérelem (a Határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló kereset). Ismételten hangsúlyozandó, hogy e nyilatkozat tartalma kizárólagosan arra irányulhat, hogy a Pannon GSM Zrt. elfogadja, teljesíti a Határozatban megállapított BU-LRIC alapú költségalapú hívásvégzõdtetési díjat és annak elérési ütemezését. Mind a közigazgatási, hírközlési jogi szabályozás, mind a Határozat szempontjából is teljességgel irreleváns, hogy a Pannon GSM Zrt. milyen okok alapján teszi meg Nyilatkozatát a TD-LRIC költségmodell, valamint annak alkalmazásával kialakított költségalapú hívásvégzõdtetési díjának benyújtása helyett. Bár a Hatóságnak ebben a körben nincs kioktatási kötelezettsége, de a Tanács meg kívánja jegyezni, hogy az a tény, hogy a Pannon GSM Zrt. a TD-LRIC költségmodell benyújtására vonatkozó jogát a Nyilatkozatától függetlenül továbbra is fenntartja, jogi szempontból a jelen közigazgatási hatósági eljárás vonatkozásában semmit sem jelent. A Pannon GSM Zrt. mint hírközlési szolgáltató tekintetében ugyanis a hírközlési jogszabályok, és a Határozat rendelkezései nyerhetnek alkalmazást, azaz közigazgatási jogi szempontból csak ezek irányadók. A vonatkozó jogszabályok és a Határozat

8


rendelkezõ része értelmében azonban a Pannon GSM Zrt. a Nyilatkozat megtétele után jogszerûen nem nyújthat be TD-LRIC költségmodellt, illetve amennyiben azt megteszi, azt a Hatóság nem köteles jelen közigazgatási hatósági eljárás során figyelembe venni, amely nem azon a tényen alapul, hogy a Kötelezett a Nyilatkozatot megtette, hanem az az oka, hogy a Határozatban megállapított, annak közlésétõl számított 40 nap már eltelt, így a kötelezettség joghatályosan már nem teljesíthetõ. Rögzítendõ továbbá, hogy a Nyilatkozatban megfogalmazott, a „clausula rebus sic stantibus” polgári jogelvének megfelelõ tartalmú feltétel alkalmazása közigazgatási hatósági határozatok körében a jogszabályok alapján egyszerûen nem lehetséges. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) egy esetben szabályozza a „clausula rebus sic stantibus” elvét, mégpedig a hatósági szerzõdések keretében. A Határozat és az abban jogosultságként lehetõvé tett nyilatkozat tekintetében azonban egyértelmûen, és világosan megállapítható, hogy az nem hatósági szerzõdés. Ettõl függetlenül is hangsúlyozandó, hogy a jogerõs hatósági döntések és az abban foglalt jogok és kötelezettségek esetében a körülményekben bekövetkezett utólagos változásoknak nincs szerepe. Ilyen feltétel, megállapítás a közigazgatási jog legalapvetõbb elméleti alapjaival is ellenkezik. Jogi szempontból tehát ez a feltételrendszer hibás és érvénytelen. Teljesen feleslegesen rögzíti egyoldalúan a Kötelezett, hogy a Pannon GSM Zrt. Nyilatkozata a Tanács által a Határozatban elõírtaknak megfelel, hiszen a Nyilatkozat megfelelõségérõl hatósági jogalkalmazás keretében a Tanács dönt. Fentiek alapján a Tanács a rendelkezõ részben foglaltak szerint döntött. A Tanács felhívja továbbá a Pannon GSM Zrt. figyelmét, hogy a „beszédcélú hívásvégzõdtetés egyedi mobil rádiótelefon-hálózatban” nagykereskedelmi szolgáltatás vonatkozásában a szolgáltatására vonatkozó, a Határozat, valamint a jelent határozat rendelkezõ részében meghatározott ütemezés egyes idõszakaiban érvényes hívásvégzõdtetési díj, valamint a költségalapú hívásvégzõdtetési díj mértékét a jelen határozat közlését követõ 15 napon belül, ezt követõen a Határozat, valamint a jelent határozat rendelkezõ részében meghatározott ütemezés szerinti díjváltozás esetén – a változást 30 nappal megelõzõen – honlapján nyilvánosságra hozni köteles. A jogorvoslati jogosultság az Eht. 46. § (1) bekezdésén és az Eht. 47. § (1) bekezdésén alapul.

1. szám

A Tanács döntését az Eht 39. § (1) bekezdése alapján teljes ülés keretében hozta meg. Budapest, 2006. december 19. Bánhidi Ferenc s. k.,


tanácstag

tanácstag



tanácstag

tanácstag

Pataki Dániel s. k.,


tanácstag elnök

tanácstag

DH-19288-4/2006. számú, a Magyar Telekom Nyrt. Mobil Szolgáltatások Üzletága LRIC alapú költségszámítása jóváhagyása tárgyában hozott határozat *A határozatban üzleti titokként feltüntetett adatokat a DH-19288-3/2006. sz. határozat tartalmazza.

Ügyiratszám: DH-19288-4/2006. Tárgy: A Magyar Telekom Nyrt. költségalapú hívásvégzõdtetési díja A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa (a továbbiakban „Tanács”) a „Beszédcélú hívásvégzõdtetés egyedi mobil rádiótelefon-hálózatban” elnevezésû nagykereskedelmi piac vonatkozásában a piacmeghatározás, a jelentõs piaci erõvel rendelkezõ szolgáltatók azonosítása és kötelezettségek elõírása tárgyában DH-9549-54/2006. ügyszámon hozott határozata (a továbbiakban „Határozat”) rendelkezõ részének I.E. pontjában foglalt „költségalapúság és a díjak ellenõrizhetõsége” kötelezettség teljesítése körében a Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Mûködõ Részvénytársaság (székhely: 1013 Budapest, Krisztina krt. 55.; cégjegyzékszám: Cg. 01-10-041928; a továbbiakban „Magyar Telekom Nyrt.” vagy „Kötelezett”) által 2006. november 13. napján, valamint 2006. december 12. napján ismételten elõterjesztett TD-LRIC költségszámítási modell alkalmazásával kialakított 24,84 Ft/perc mértékû beszédcélú hívásvégzõdtetési díjat nem hagyja jóvá. A Tanács a Magyar Telekom Nyrt. költségalapú beszédcélú hívásvégzõdtetési díját a Határozat rendelkezõ része I.E. pontja 13. bekezdésében foglaltak alapján 2009. január 01-i hatállyal 16,84 Ft/perc mértékben állapítja meg. A Magyar Telekom Nyrt. a Határozat vonatkozó rendelkezései értelmében a költségalapú hívásvégzõdtetési díjat 3 lépcsõben, az alábbi táblázatban meghatározott ütemezés szerinti idõszakokban érvényes díjak alkalmazásával köteles elérni.

1. szám

Magyar Telekom Nyrt.


9




23,17 Ft/perc

19,75 Ft/perc

16,84 Ft/perc

A jelen határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. A jelen határozat felülvizsgálata annak közlésétõl számított 15 napon belül a Fõvárosi Bírósághoz címzett, a Tanácshoz 3 példányban benyújtott keresettel kérhetõ. A keresetlevél benyújtásának a jelen határozat végrehajtására halasztó hatálya nincsen. INDOKOLÁS A Tanács – eleget téve az Eht. 57. § (1) bekezdésében foglaltaknak – az Eht. 14. § (1) bekezdés c) pontja értelmében az Eht. 10. § f) pontjában foglalt hatáskörében eljárva lefolytatta az Eht. 52-57. § rendelkezései szerinti, a piacmeghatározásra, a jelentõs piaci erõvel rendelkezõ szolgáltató azonosítására és kötelezettségek elõírására, hatályban tartására, valamint módosítására irányuló eljárását. A piacelemzési eljárás eredménye alapján a Tanács a Magyar Telekom Nyrt-t jelentõs piaci erõvel rendelkezõ szolgáltatóként azonosította a „Beszédcélú hívásvégzõdtetés a Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Mûködõ Részvénytársaság mobil rádiótelefon-hálózatában a Magyar Köztársaság területén” nagykereskedelmi piacon, melynek következtében számára – a Határozat rendelkezõ részének I.E. pontja értelmében – a „költségalapúság és a díjak ellenõrizhetõsége” kötelezettséget írta elõ. A Magyar Telekom Nyrt. a fenti kötelezettség teljesítése körében 2006. november 13. napján nyilatkozattal (a továbbiakban „Nyilatkozat”) fordult a Tanács felé, mellyel egyidejûleg TD-LRIC költségszámítási modelljét, valamint az annak alkalmazásával kialakított beszédcélú hívásvégzõdtetési díjának mértékét is elõterjesztette. A Nyilatkozatban a beszédcélú hívásvégzõdtetési nagykereskedelmi szolgáltatás LRIC költségalapú díjának üzleti titok mértékben történõ meghatározása mellett a Magyar Telekom Nyrt. kifejtette, hogy álláspontja szerint a Határozat rendelkezõ része I.E pontjának második, negyedik és tizenötödik bekezdései, valamint ez utóbbi bekezdés elsõ és második fordulata között ellentmondás áll fenn, melyet – a Nyilatkozatban megfogalmazott, erre irányuló kérelme szerint – a Határozat módosításával, illetve – feltéve, hogy annak törvényben rögzített feltételei fennállnak – a Határozat kicserélésével, illetve kijavításával lehet orvosolni. A Kötelezett kifejtette továbbá, hogy a Határozat fent megjelölt bekezdéseinek módosítására, kicserélésére, illetve kijavítására irányuló kérelmének elutasítása esetére azzal a kérelemmel fordul a Tanácshoz, hogy a Nyilatkozatban foglaltakat a Határozat rendelkezõ része I.E. pontjának második bekezdésében meghatározott beadványként vegye figyelembe. A Magyar Telekom Nyrt. rögzítette ugyanakkor, hogy ettõl eltérõ esetben a hivatkozott bekezdés szerinti kérelmet a Határozat végrehajtásának felfüggesztése iránt elõterjesztett kérelme bírósági határozatban történõ elbírálását, valamint a Határozat

módosítása tárgyában elõterjesztett kérelmének elbírálását követõen nyújtja be. Fentiekkel összefüggésben megemlítendõ, hogy a Fõvárosi Bíróság a Magyar Telekom Nyrt. és a másik két mobil szolgáltató által a Határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló peres eljárásban a Határozat végrehajtásának felfüggesztése iránt elõterjesztett kérelmet elutasította. Indokolásában a Fõvárosi Bíróság kifejtette, hogy a bírósági eljárás elhúzódása esetén a Határozat végrehajtásának felfüggesztése a Hatóság teljes piacszabályozói tevékenységét és munkáját állítaná le, és konzerválná a jelenlegi szabályozási viszonyokat. A Tanács a Nyilatkozatban foglaltakra tekintettel 2006. november 30. napján kelt értesítésében arról tájékoztatta a Magyar Telekom Nyrt-t, hogy a Nyilatkozat tartalma szerint a Határozat rendelkezõ része I.E. pontjának második bekezdése szerinti kérelemnek, azaz joghatását tekintve az eljárás megindítását, hatósági eljárási jogviszony létrehozását eredményezõ ügyféli nyilatkozatnak minõsül, mivel a Határozat rendelkezõ része hivatkozott bekezdésének megfelelõen a Kötelezett ahhoz mind az általa kiszámított beszédcélú hívásvégzõdtetési díj mértékét, mind az annak alátámasztásául szolgáló TD-LRIC modellt mellékelte. Tájékoztatta továbbá a Tanács a Kötelezettet, hogy a TD-LRIC költségmodell vizsgálata során megállapítást nyert, hogy a Magyar Telekom Nyrt. nem csatolta a TD-LRIC modellben foglaltak alátámasztásához a Határozat rendelkezõ része II. számú melléklete E. pontjának 58. alpontjában meghatározott, és ebbõl következõen a megalapozott érdemi döntés meghozatalához feltétlenül szükséges kötelezõ bizonyítási eszközöket. A Tanács rögzítette továbbá, hogy miután e bizonyítási eszközök nem tartoznak a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban „Ket.”) 36. § (1) bekezdésében meghatározott kérelemhez kötelezõen csatolandó mellékletek és az Eht. 41. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezõen benyújtandó adatok körébe (amelyek hiányában a kérelem nem tekinthetõ közigazgatási jogi szempontból a hatósági eljárási feltételeknek megfelelõ kérelemnek), a Magyar Telekom Nyrt. által benyújtott Nyilatkozat tekintetében nem alkalmazható a Ket. 37. § (2) és az Eht. 41. § (3) bekezdésében meghatározott hiánypótlás jogintézménye. A kötelezõ bizonyítási eszközök eljárásjogi szempontból a tényállás tisztázása körében a bizonyítás részét képezik, és azokat a Tanács a TD-LRIC modell alátámasztása és a megfelelõ érdemi döntés meghozatala szempontjából elengedhetetlennek tartja. Fentieken túlmenõen a Tanács kifejtette, hogy a felhívás tárgyát képezõ bizonyítási eszközök benyújtására vonatkozó jogosultság biz-

10


tosítása nem minõsül a tényállás tisztázására érdemben irányuló eljárási cselekménynek, hanem az ügyfél garanciális ügyféli alanyi jogainak maradéktalan érvényesítését jelenti arra az esetre, ha a Magyar Telekom Nyrt. a TD-LRIC modellt nyilvánvalóan formailag hiányosan nyújtotta be. Fentiekre, valamint a Ket. 51. § (1) és (2) bekezdésében, valamint az 52. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel a Tanács felszólította a Magyar Telekom Nyrt-t, hogy a Határozat rendelkezõ része II. számú mellékletében (E. pont, 58. alpont) meghatározott bizonyítási eszközöket az értesítés közlésétõl számított 8 napon belül nyújtsa be. Felszólította a Kötelezettet továbbá, hogy a Tanács eljárásáért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díjat a Nemzeti Hírközlési Hatóság egyes eljárásaiért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 20/2003. (XII. 27.) IHM rendelet (a továbbiakban „IHM rendelet”)1. § (1) bekezdésében, illetve az Eht. 41. § (3) bekezdésében foglaltakra tekintettel ugyancsak a közlésétõl számított 8 napon belül fizesse meg. Fentiektõl függetlenül a Tanács kijelentette, hogy a Magyar Telekom Nyrt. által elõterjesztett, a Határozat módosítására irányuló kérelem a Tanács álláspontja szerint – a Határozat jogszerûségére tekintettel – megalapozatlan, ezért a módosítás tárgyában hivatalból lefolytatható döntés-felülvizsgálati eljárás megindítását a Tanács nem tartja indokoltnak. Ezt követõen a Kötelezett 2006. december 12. napján ismételten beadvánnyal (a továbbiakban „Beadvány”) fordult a Tanácshoz, mellyel egyidejûleg – a 2006. november 13. napján elõterjesztett modellhez képest tartalmi változást nem tartalmazó – TD-LRIC költségszámítási modelljét és az annak alkalmazásával kiszámított – a 2006. november 13. napján elõterjesztett hívásvégzõdtetési díjjal megegyezõ mértékû – hívásvégzõdtetési díjat is benyújtotta a Tanács számára. Ugyan a Magyar Telekom Nyrt. Beadványában hangsúlyozta, hogy azt, illetve az annak mellékleteként benyújtott dokumentumokat nem a megindított eljárásban – a Tanács felszólítása alapján – teljesítendõ hiánypótlás keretében terjeszti elõ, a Tanács 2006. november 30. napján kelt felhívását részben mégis teljesítette. A Kötelezett Beadványa mellékleteként egy 2006. december 6. napján kelt könyvvizsgálói nyilatkozatot csatolt, amely részben teljesíti a Határozat rendelkezõ része II. számú melléklet 58. a) b) pontjaiban foglaltakat, hiszen a mérlegadatok, az eszközállomány-adatok, az amortizációadatok és a költségadatok egyezõségét hitelesíti. Ugyanakkor megállapítható, hogy a könyvvizsgálói nyilatkozat a Határozat rendelkezõ része II. számú melléklet 58. b) pontjában meghatározottaktól eltérõen a szerzõdéses árak, valamint az 58. c) és d) pontjában szereplõ volumen adatok és a vetítési alapokhoz használt kiinduló adatok vonatkozásában hitelesítést nem tartalmaz, vagyis ebben a tekintetben a Magyar Telekom Nyrt. által ismételten elõterjesztett TD-LRIC költségmodell a Határozat

1. szám

rendelkezõ része II. számú mellékletének vonatkozó pontjaiban foglaltakat továbbra sem teljesíti. Az ismételten benyújtott modell részletes vizsgálatát követõen a Tanács megállapította, hogy a Kötelezett a Tanács eljárásáért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díjat a Tanács felszólítása ellenére sem fizette meg, holott arra az IHM rendeletben foglaltak szerint köteles. A Magyar Telekom Nyrt. Beadványában azon kifogását fogalmazta meg, mely szerint a Határozat módosítása, illetve kijavítása hiányában a Határozat rendelkezõ része II. számú mellékletében meghatározott „költségalapúság és a díjak ellenõrizhetõsége” kötelezettség a Határozat rendelkezõ része II. számú melléklete tizenötödik bekezdése értelmében a Határozat közlését követõ 121. napon lép hatályba, vagyis jelenleg nem hatályosak. Ez a Magyar Telekom Nyrt. érvelése szerint azzal a körülménnyel is jár, hogy a Magyar Telekom Nyrt-t a „költségalapúság és a díjak ellenõrizhetõsége” kötelezettség körében jelenleg a Tanács DH-664-33/2005. ügyszámú, valamint az ahhoz szorosan kapcsolódó DH-6659-19/2005. és DH-6659-30/2005. ügyszámon hozott határozatokban foglalt kötelezettség terheli. Fentiek szerint a Magyar Telekom Nyrt. a Határozat tárgyi rendelkezése szerinti „költségalapúság és díjak ellenõrizhetõsége” kötelezettség tekintetében azt az álláspontot képviseli, mely szerint a Határozat rendelkezõ része I.E. pontjának egésze a Határozat közlésétõl számított 121. napig nem hatályos. A Kötelezett fenti álláspontja kialakításának alapjául a Határozat rendelkezõ részében foglalt jogalkalmazói rendelkezés, hatósági akarat-kijelentés, és az abból következõ jogi hatás tartalmának teljes félreértelmezése szolgált. A hatósági határozatok formai és tartalmi követelményeinek, azaz jogszerûségi, érvényességi elemeinek lényege és egyik alapvetõ szabályozási indoka, hogy a hatósági határozatban foglalt döntés világosan és egyértelmûen értelmezhetõ legyen. Ennek a követelménynek teljes mértékben megfelelve a Határozat világosan és áttekinthetõen rendezi a rendelkezõ rész I.E. pontban foglalt anyagi jogi hatású kötelezettségek hatályát, teljesítési rendjét. Egyértelmû és világos, hogy a Határozat közlését követõ 121. napra vonatkoztatott hatálybalépés a Határozat rendelkezõ része I.E. pontjában foglalt érdemi, kötelezettség tartalmú rendelkezések körében értelemszerûen csak azokra terjed ki, amelyek tekintetében a Határozat nem rendelkezik külön, világosan, egyértelmûen és kifejezetten a Határozat közléséttõl számított 121. naptól eltérõ idõpontban bekövetkezõ hatálybalépésrõl, vagy a kötelezettség teljesítésének határidejérõl. Fentiekre is tekintettel rögzítendõ, hogy a Határozat rendelkezõ része tekintetében érdemi, közvetlenül közigazgatási (hatósági) anyagi jogviszonyt keletkeztetõ anyagi jogi hatással bíró rendelkezésnek a Kötelezett szolgáltató azon kötelezettsége minõsül, mely szerint a „beszédcélú hívásvégzõdtetés egyedi mobil rádiótelefon-hálózatban” nagykereskedelmi szolgáltatást költségalapú

1. szám


hívásvégzõdtetési díj ellenében köteles nyújtani. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a Határozat rendelkezõ része I.E pontjában foglalt „egyéb kötelezettségek” (TD-LRIC költségmodell, valamint az annak alkalmazásával kialakított költségalapú hívásvégzõdtetési díj, vagy a BU-LRIC költségmodell alapján megállapított költségalapú hívásvégzõdtetési díj mértékének és alkalmazásának elfogadására irányuló nyilatkozat elõterjesztése) tartalmukban, jogi hatásukban eltérnek „költségalapú hívásvégzõdtetési díj” alkalmazására vonatkozó említett kötelezettségtõl. Ezen „egyéb kötelezettségek” ugyanis bár érdemi anyagi jogi hatású jogosításnak és kötelezettségnek minõsülnek, de anyagi jogi hatásuk tartalma egyrészrõl i) nem közigazgatási anyagi jogviszonyt közvetlenül keletkezetõ, hanem jogot és kötelezettséget egyaránt megállapító aktus, másrészrõl ii) az anyagi jogi hatással rendelkezõ, anyagi jogviszonyokat keletkezetõ „fõkötelezettség” teljesíthetõsége, érvényesülése érdekében teljesítendõek, amelybõl következõen harmadrészt iii) önálló közigazgatási hatósági eljárás lefolytatását eredményezik. Mindezek alapján megállapítható, hogy a Határozat rendelkezõ része I.E. pontjában foglaltaknak nyelvtani értelmezésén túlmenõen, valamennyi kötelezettség egyidejû hatálybalépése logikailag is kizárt. A Határozat rendelkezõ részének I.E. pontja két esetben kifejezetten rendelkezik az I.E. pont tekintetében „általánosan” meghatározott, közléstõl számított 121. napon történõ hatálybalépéstõl eltérõ teljesítési határidõrõl, mégpedig: a) hogy a Kötelezett a költségalapú hívásvégzõdtetési díjat és annak kialakításához alkalmazott TD-LRIC költségszámítási módszert a Határozat közlésétõl számított 40 napon belül köteles a Tanácshoz benyújtani (I.E. 2. bekezdés); b) a szolgáltató mérlegelése szerint, akként is nyilatkozhat, hogy elfogadja a Tanács által meghatározott BU-LRIC költségszámítási módszerrel megállapított költségalapú hívásvégzõdtetési díj alkalmazását. Ebben az esetben azonban e nyilatkozatot a Kötelezett szolgáltató a Határozat közlésétõl számított ugyancsak 40 napon belül köteles elõterjeszteni a Tanács számára (I.E. 4. bekezdés). Ezen esetekben tehát a Ket. hatósági döntés közlésére vonatkozó általános szabályai érvényesülnek, amelyek szerint a döntésben foglalt jogok és kötelezettségek a közléssel válnak hatályossá, és kötelezettség esetében a határozatban elõírt teljesítési határidõben teljesíthetõk jogszerûen. Ennek megfelelõen a Határozat rendelkezõ része I.E. pontjának 2. és 4. bekezdéseiben foglalt [fenti a) és b) pont] rendelkezések a Határozat közlésével hatályosak és – ellenkezõ megállapításig – érvényesek. A Határozat közlésétõl hatályos, fenti kötelezettséget tartalmazó rendelkezések – a „költségalapú hívásvégzõdtetési díj” alkalmazására vonatkozó kötelezettség Határozat közlésétõl számított 121. napon történõ hatálybalépésére is tekintettel – a Határozat közlésétõl számított 40 napon belül teljesíthetõek jogszabályszerûen, biztosítva ezzel annak lehetõségét, hogy a Kötelezett által elõterjesztett

11

TD-LRIC költségmodell, valamint az annak alkalmazásával kialakított költségalapú beszédcélú hívásvégzõdtetési díj vizsgálatára, és a díj jóváhagyására irányuló kérelem tárgyában az érdemi döntéshez elegendõ idõ álljon a Tanács rendelkezésére. A fenti rendelkezések [fenti a) és b) pont] körén kívül esõ, a Határozat rendelkezõ része I.E. pontjában foglalt kötelezettség az I.E. pontban egyértelmûen általánosan rendezett közléstõl számított 121. napon lép hatályba és azon határnaptól teljesítendõ. Ennek megfelelõen a Határozat rendelkezõ része I.E. pontjában foglaltak szerint a Kötelezett szolgáltató a „beszédcélú hívásvégzõdtetés egyedi mobil rádiótelefon-hálózatban” nagykereskedelmi szolgáltatást a Határozat közlésétõl számított 121. naptól köteles költségalapú hívásvégzõdtetési díj ellenében nyújtani. A világos és áttekinthetõ, nyelvtanilag értelmezhetõ megszövegezés követelményében megállapítható, hogy a Határozat rendelkezõ része I.E. pontjában foglalt rendelkezés egyértelmû, hiszen az általánosan meghatározott Ket. szabályaitól az Eht., mint különös eljárási szabály alapján a Határozatban megállapított eltérõ hatálybalépés (121. nap) alól az I.E. pontban foglalt tartalmilag és formailag világosan elkülöníthetõek, a „költségalapú hívásvégzõdtetési díj” alkalmazására vonatkozó kötelezettség teljesítésének elõzetes hatósági beavatkozáson alapuló érvényesítésére irányuló kivételt képezõ rendelkezések köre. A Kötelezett rögzítve ugyan azon álláspontját, mely szerint a Magyar Telekom Nyrt-t a fentiek szerint jelenleg sem a költségalapú hívásvégzõdtetési díj jóváhagyásra történõ benyújtásának kötelezettsége, sem annak alkalmazására vonatkozó kötelezettség nem terheli, azzal a kérelemmel fordult a Tanácshoz, hogy a Magyar Telekom Nyrt. költségalapú beszédcélú hívásvégzõdtetési nagykereskedelmi szolgáltatása díjának üzleti titok mértékét hagyja jóvá. Fentiekhez kapcsolódóan megjegyezte, hogy a Tanács értesítésében foglaltakkal ellentétben a TD-LRIC költségszámítási modell jóváhagyására irányuló kérelmet korábban nem terjesztett és a Beadványban sem terjeszt elõ, mivel az a hívásvégzõdtetési díj tekintetében csupán bizonyítási eszköznek minõsül, melynek jóváhagyására a Tanács hatáskörrel nem rendelkezik. Erre való tekintettel azzal a kérelemmel fordult a Tanácshoz, hogy a TD-LRIC költségszámítási modell jóváhagyása tárgyában indított hatósági eljárást a Tanács szüntesse meg. Nem megalapozott a Kötelezett eljárás megszüntetésére irányuló kérelme, mivel a tárgyi eljárás esetében a Ket. 31. § rendelkezéseiben foglalt feltételek nem teljesülnek. A Tanács a tárgyi ügyben történõ eljárásra az Eht. 10. § g) pontja által biztosított hatásköre alapján jogosult, hiszen az egyértelmûen összefüggésben áll a jelentõs piaci erõvel rendelkezõ szolgáltató számára megállapított kötelezettségek teljesítésével. A Kötelezett fenti kérelmét a tárgyi eljárás megindításáról szóló értesítésben tárgyként megjelölt elnevezésre alapozza, mellyel kapcsolatban azonban rögzítendõ, hogy arra vonatkozólag a Ket. a Hatóság szá-

12


mára kötelezettséget nem határoz meg. A tárgyi eljárásban hatáskörrel rendelkezõ Tanács beszédcélú hívásvégzõdtetési nagykereskedelmi szolgáltatás költségalapú díjának jóváhagyása tárgyában lefolytatandó eljárásának alapját, központi elemét a Kötelezett által elõterjesztett TD-LRIC költségmodell képezi, mivel annak végeredménye adja a Kötelezett által jóváhagyni kért költségalapú hívásvégzõdtetési díjat. A modell és a költségalapú hívásvégzõdtetési díj szoros kapcsolatára figyelemmel nyilvánvaló, hogy az értesítésben tárgyként meghatározott elnevezés alatt a költségalapú hívásvégzõdtetési díj jóváhagyására irányuló eljárás értendõ. A Magyar Telekom Nyrt. a fentieken túlmenõen Beadványában rögzíti, hogy álláspontja szerint az Eht. 108. § (3) bekezdése a költségalapúság tekintetében a bizonyítási terhet ugyan megfordítja, de ezzel a Ket. 50. § (4) bekezdésében foglaltak szerint felhasználható bizonyítási eszközök körét nem szûkíti le, és ilyen jogkört a Tanács számára sem biztosít. Ebbõl kifolyólag a Határozat rendelkezõ része II. számú mellékletében meghatározott, a Tanács által az értesítésben kötelezõ bizonyítási eszköznek minõsített dokumentáció, valamint a TD-LRIC modell nem minõsül kizárólagos bizonyítási eszköznek. Fentieken túlmenõen a Magyar Telekom Nyrt. kijelenti, hogy a Tanács a Beadványban foglalt kérelem alapján az Eht. 45. § (1) bekezdés g) pontja szerinti érdemi határozatot hozhat, melyben vagy jóváhagyja a Kötelezett által kialakított hívásvégzõdtetési díjat, vagy elutasítja azt. Ez utóbbi esetben a Kötelezett álláspontja szerint a Tanácsnak csak egy újabb kérelem alapján indított eljárásban lenne lehetõsége a Magyar Telekom Nyrt. költségalapú hívásvégzõdtetési díjának jóváhagyására, vagy az Eht. 108. § (5) bekezdése alapján hivatalból eljárva állapíthatná azt meg. Ezzel kapcsolatban a Kötelezett kifejti, hogy mivel a Magyar Telekom Nyrt-t a „költségalapúság és a díjak ellenõrizhetõsége” kötelezettség körében jelenleg a DH-664-33/2005. ügyszámon hozott határozat terheli, melynek teljesítése körében a Kötelezett által elõterjesztett kérelmet a Tanács már érdemben elbírálta, a Határozat rendelkezõ része I.E. pontjának hatályba lépése elõtt a Ket. 30. § e) pontja szerint ebben a tárgyban újabb eljárás nem folytatható, illetve a folyamatban lévõ eljárást meg kell szüntetni. A Kötelezett azon fenti álláspontja, mely szerint a költségalapú hívásvégzõdtetési díj jóváhagyására irányuló eljárást a Ket. 30. § e) pontjában foglaltakra tekintettel meg kell szüntetni, a Határozat rendelkezõ része I.E. pontjában foglalt kötelezettségek hatálybalépésével kapcsolatban fentebb kifejtettek szerint ugyancsak megalapozatlan. A bizonyítási eszközökkel kapcsolatban a Tanács a Határozat indokolásában foglaltakra kíván utalni, mely szerint Tanács a TD-LRIC költségmodell alkalmazásával kialakított költségalapú hívásvégzõdtetési díj jóváhagyására irányuló eljárásában kizárólag azt vizsgálja, hogy a benyújtott költségmodell alkalmazásával kialakított

1. szám

költségalapú hívásvégzõdtetési díj jóváhagyásra alkalmas-e vagy sem. Ebbõl az következik, hogy amennyiben az jóváhagyásra nem alkalmas, a Tanács a Határozatban rögzített BU-LRIC költségmodell alapján kialakított költségalapú hívásvégzõdtetési díj alkalmazásának kötelezettségét írja elõ az érintett kötelezett szolgáltató számára. Ez a megoldás azon a jóváhagyási aktushoz fûzõdõ eljárásjogi alapon nyuszik, mely szerint a Tanács a hívásvégzõdtetési díj jóváhagyására irányuló eljárás keretében – a releváns bizonyítékok körét elõre meghatározva (hiszen a Ket. 50. § (5) bekezdése a Hatóság számára az adott eljárásban alkalmazható bizonyítási eszközök körének megválasztására mérlegelési jogkört biztosít) – a modell benyújtását követõen további, a tényállás tisztázására irányuló eljárási cselekményt, további bizonyítási lehetõséget biztosító felhívást, vagy egyéb, a benyújtott költségmodell szolgáltatónak felróható jóváhagyásra alkalmatlansága folytán annak jóváhagyásra alkalmas elkészítését, kijavítását elõsegítõ eljárási cselekményt nem tesz. Miután a TD-LRIC modell a Határozat alapján egy, a szolgáltató által önkéntes jogkövetési alapon szabadon elkészíthetõ, saját gazdasági viszonyaira vetítve értelmezhetõ eszköz, a Tanács a Határozatban megjelenõ következetes jogértelmezése szerint a jóváhagyó aktus egy jogalkalmazói jellegû, de tartalmát tekintve tulajdonképpen formai döntés, amellyel a Tanács mindössze elfogadja, vagyis a hírközlési piacon alkalmazhatónak tartja a Kötelezett által saját érdekkörében, de a Határozat alapján elkészített TD-LRIC költségmodellje alapján meghatározott beszédcélú hívásvégzõdtetési szolgáltatás ellenértékét. Eljárási szempontból ugyanezek a megállapítások vonatkoznak arra az esetre is, ha a kötelezett szolgáltató által benyújtott költségmodell alkalmazásával kialakított költségalapú beszédcélú hívásvégzõdtetési díj nem hagyható jóvá. A Tanács ugyanis az Eht. 108. § (5) bekezdésében biztosított ármegállapító hatáskörét (annak mérlegelési szempontjait, eszközrendszerét és a megállapított díjat) teljes egészében a Határozat meghozatalára irányuló eljárás garanciális keretébe építette. Ebbõl következõen az ármegállapító hatáskörrel kapcsolatos, annak sajátosságaihoz igazodó ügyféli alanyi jogok, bizonyítási cselekmények, egyéb eljárási jogok és kötelezettségek a piacelemzési eljárásban illeték meg az ügyfeleket. Tekintettel arra a körülményre, hogy az önkéntes jogkövetéssel megfelelõen elkészítendõ modell alapján kialakított hívásvégzõdtetési díj jóváhagyásra alkalmasságának vizsgálatán túlmenõen egyéb releváns eljárási cselekményre nincs – és az eljárási, illetve az anyagi joghatás fogalmának szempontjából nem is lehet – szükség, amennyiben a szolgáltató által kialakított díj az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak nem felel meg, a Tanács egyszerûen megállapítja az elõzetesen, pontosan meghatározott jogkövetkezményt, kiváltja a Határozatba foglalt kötelezettségek rendszerében rendezett egyik jogi hatást, azaz a BU-LRIC költségmodell alapján meghatározott költségalapú beszédcélú hívás-

1. szám


végzõdtetési díj érvényesülését, alkalmazásának kötelezettségét a szolgáltató jogviszonyainak vonatkozásában. A Tanács a Kötelezett által benyújtott költségszámítási modellt, valamint az ahhoz kapcsolódó dokumentumokat részletesen megvizsgálta és megállapította, hogy a költségszámítási modell az alábbiakban részletezettek szerint az elektronikus hírközlési szabályoknak nem felel meg, ezért a Tanácsnak a modell alkalmazásával kialakított hívásvégzõdtetési díj üzleti titok mértékét nem hagyja jóvá. Ezzel egyidejûleg a Tanács a tárgyi hatósági eljárásban a Határozatban rögzített BU-LRIC költségmodell alapján meghatározott költségalapú beszédcélú hívásvégzõdtetési díj alkalmazására kötelezi a Magyar Telekom Nyrt-t. 1. Könyvvizsgálói nyilatkozat hiányossága A Tanács megállapította, hogy a Kötelezett nem teljesítette teljes körûen a Határozat rendelkezõ részének II. számú melléklet E/12. 58. pontjában foglalt kötelezettségét, mivel az általa elõterjesztett könyvvizsgálói nyilatkozat a Határozat rendelkezõ része II. számú melléklet 58. b) pontjában meghatározottaktól eltérõen a szerzõdéses árak, valamint az 58. c) és d) pontjában szereplõ volumen adatok és a vetítési alapokhoz használt kiinduló adatok vonatkozásában hitelesítést nem tartalmaz 2. Átértékelés nem megfelelõ dokumentáltsága A Magyar Telekom Nyrt. által elõterjesztett LRIC költségmodell vizsgálata során a Tanács megállapította, hogy az eszközök átértékeléséhez tartozó dokumentáció nem felel meg a Határozat rendelkezõ része II. melléklet E/7. 29. és az E/12. 56. ba) pontjainak, mivel a számításokat a Kötelezett nem mellékelte. A modellben csak a számítások végeredménye jelent meg, amely körülmény az átértékelést ellenõrizhetetlenné tette üzleti titok 3. Költségek homogén költségkategóriákba sorolásának hibái A Tanács megállapította, hogy a Magyar Telekom Nyrt. a mûködési költségek (OPEX) felosztása során a költségek egy részénél homogén csoportokat alakított ki, melyeket meghatározott százalékos értékeknek megfelelõen a kialakított homogén költségkategóriák között felosztott üzleti titok A százalékos értékek forrása azonban a modellbõl nem derült ki, mivel az azokat alátámasztó költséghelyi besorolást a Kötelezett nem mellékelte. A benyújtott LRIC modell így nem felelt meg a Határozat rendelkezõ része II. számú melléklet E/12. 56. ba) pontjának. A felhasznált százalékos arányokról azonban így is megállapítható volt, hogy azok a számviteli szétválasztás mellé benyújtott költséghelyi felosztás alapján adódó megoszlási arányokkal nem egyeznek meg. 4. Költségek homogén költségkategóriából hálózati elemre osztásának hibái A Kötelezett a dokumentáció szerint a költségfüggvények kialakítása során meghatározta a költség-meghatározó tényezõk eloszlási arányait, amelyekhez mûszaki almodelleket, statisztikai elemzéseket és szakértõi interjúkat használt. Az eloszlási arányok ellenõrzéséhez szük-

13

séges és a Határozat rendelkezõ része II. számú melléklet E/8. 36. pontja által is elõírt dokumentációt azonban nem nyújtotta be. Az eloszlási arányok ellenõrzése a Tanács számára így nem volt lehetséges. Megállapításra került továbbá, hogy a Kötelezett a minimumhálózathoz kapcsolódó költségeket is EPMU módszer alkalmazásával osztotta fel (holott ezekre vonatkozóan a felosztási arányok rendelkezésre álltak). A Határozat rendelkezõ része II. melléklet 11. pontjában szereplõ definíció szerint a közös költségek felosztása lehetséges EPMU módszer használatával, a minimumhálózathoz kapcsolódó költségek tekintetében azonban rendelkezésre állnak a felosztási arányok, így megállapítható, hogy a Kötelezett eljárása nem volt helyes. 5. A költségek hálózati elemekrõl szolgáltatásra osztásának hibái A Tanács eljárása során megállapította, hogy az útvonaltényezõk számítása több ponton nem felelt meg a Határozat rendelkezõ része II. számú melléklet E/11. pontjában foglaltaknak. A Kötelezett által az MSC útvonaltényezõjének számítása során használt módszer nem felelt meg a Határozat rendelkezõ része II. számú melléklet E/11. 46. pontjában leírtaknak, mivel a üzleti titok A Kötelezett által elvégzett számítás nem felelt meg a Határozat rendelkezõ része II. melléklet E/11. 44. pontjának, mivel az a forgalmi adatok esetében csak a beszédcélú hívásvégzõdtetés esetében tartalmazott a tárgyévre vonatkozó elõrejelzést. Így a routing faktorok számítása nem vette figyelembe a forgalom várható változásait (pl. a hálózaton belüli hívások arányának fokozatos növekedését). A Kötelezett által a „forgalommérés, számlázás” hálózati elem költségeinek megosztása során felhasznált „routing faktor” forrása és számításának menete nem derült ki a dokumentációból. A Határozat rendelkezõ része II. melléklet E/11. 49. pontja elõírja, hogy a számítás teljes menetének ellenõrizhetõnek kell lennie, ami azonban a fentiek miatt nem teljesült. üzleti titok 6. Költségrelevancia A Kötelezett LRIC modelljében foglaltak alapján megállapítható, hogy az nem felel meg a Határozat rendelkezõ része II. számú melléklet 7. pontjában foglaltaknak, mivel a költségalap nagy tömegben tartalmazott nem releváns költségeket. Az alábbi figyelembe vett költségkategóriák részben vagy teljes egészében nem releváns költségeket tartalmaztak. Az „Egyéb_jutalékok_OPEX_npay” költségkategóriában található költségek a kiskereskedelmi tevékenységhez kapcsolódnak és a beszédcélú hívásvégzõdtetés szempontjából nem relevánsak. Üzleti titok A „Beruházási szolgáltatások közvetített értéke_OPEX_npay” költségkategóriában található költségek közvetített szolgáltatásokhoz kapcsolódnak és a beszéd-

14


célú hívásvégzõdtetés szempontjából szintén nem relevánsak. Üzleti titok A „Mobil rádiótelefon_OPEX_npay” költségkategóriában található költségek, amelyek az elõfizetõknek értékesített mobil készülékek ELÁBÉ értékét takarják, a beszédcélú hívásvégzõdtetés szempontjából nem relevánsak, amit a Határozat rendelkezõ része II. számú melléklet 7. pontja külön is nevesít. A Kötelezett ennek ellenére a közös költségek felosztásán keresztül a hívásvégzõdtetés egységköltségének számítása során – tévesen – ezeket a költségeket is figyelembe vette. Üzleti titok A „Postai és nyomdaköltségek_OPEX_npay” költségkategóriában található költségek a felmerülésük helyét tekintve szinte teljes egészében kizárólag a kiskereskedelmi tevékenységhez tartoznak, így a beszédcélú hívásvégzõdtetés szempontjából nem releváns költségnek minõsülnek. A Kötelezett ennek ellenére a közös költségek felosztásán keresztül a hívásvégzõdtetés egységköltségének számítása során – tévesen – ezeket a költségeket is figyelembe vette. Üzleti titok A „SIM_OPEX_npay” költségkategória az elõfizetõknek értékesített SIM-kártyák ELÁBÉ- értékét tartalmazza, amely nem releváns a beszédcélú hívásvégzõdtetés szempontjából. A Kötelezett ennek ellenére a közös költségek felosztásán keresztül a hívásvégzõdtetés egységköltségének számítása során – tévesen – ezeket a költségeket is figyelembe vette. Üzleti titok Az „Ügyfélmegtartás_egyéb_költségek_OPEX_npay” költségkategóriába közvetlenül osztott költségek a Magyar Telekom Nyrt. kiskereskedelmi tevékenységeihez tartoznak és a beszédcélú hívásvégzõdtetés szempontjából nem vehetõk figyelembe. A Kötelezett ennek ellenére a közös költségek felosztásán keresztül a hívásvégzõdtetés egységköltségének számítása során – tévesen – ezeket a költségeket is figyelembe vette. Üzleti titok Fentiekre tekintettel megállapítást nyert, hogy a Kötelezett a felsorolt költségkategóriák teljes költségtömegét felosztotta a hálózati elemek között, és így azt a hívásvégzõdtetés egységköltségének számítása során annak ellenére figyelembe vette, hogy a felsorolt költségek egyértelmûen kiskereskedelmi területeken (marketing, PR, logisztika, ügyfélmegtartás, értékesítés) merültek fel. Üzleti titok A Kötelezett a felsorolt költségkategóriák esetében a költségkategóriák teljes tömegét felosztotta a hálózati elemek között, majd ezt a költségtömeget csak a hálózati szolgáltatásokra terhelte. Ez ahhoz vezetett, hogy a Magyar Telekom Nyrt. más, nem alaphálózati tevékenységei (így pl. a kiskereskedelmi tevékenység) szempontjából releváns költségrészek is tévesen figyelembe vételre

1. szám

kerültek a beszédcélú hívásvégzõdtetés egységköltségének számítása során. Üzleti titok A Tanács megállapította, hogy a Kötelezett a számlázás teljes költségtömegét a hálózati elemek között osztotta fel, majd ezt a költségtömeget csak a hálózati szolgáltatásokra terhelte. Ez ahhoz vezetett, hogy a kiskereskedelmi számlázás költségei a „Hálózati szolgáltatások forgalommérõ/számlázó rendszere” hálózati elemen keresztül az alaphálózati szolgáltatások között felosztásra kerültek. Az „Egyéb bevételek és ráfordítások_OPEX_npay” költségkategóriába a beszédcélú hívásvégzõdtetés szempontjából nem releváns költségelemek (többek között a vevõk értékvesztése, behajthatatlan vevõkövetelések értéke) is kerültek. Ez ahhoz vezetett, hogy a közös költségek felosztásán keresztül a Magyar Telekom Nyrt. más, nem alaphálózati tevékenységei (így pl. a kiskereskedelmi tevékenység) szempontjából releváns költségrészek is tévesen figyelembe vételre kerültek a beszédcélú hívásvégzõdtetés egységköltségének számítása során. Fentieken túl a Kötelezett az „Aktivált saját teljesítmények” értékét nem vette figyelembe a költségalap számítása során, holott azt a Határozat rendelkezõ része II. számú melléklet E/5. 12. pontja egyértelmûen elõírja számára. 7. Tõkeköltség-szorzó A Tanács a LRIC költségszámítási modell jóváhagyására irányuló eljárása során megállapította, hogy a Kötelezett az elõterjesztett modellben üzleti titok mértékû tõkeköltség-szorzót alkalmazott a Határozat rendelkezõ része II. melléklet C. pontjában elõírt 13,7% helyett. 8. Berendezés optimalizálás, hatékonyság A Magyar Telekom Nyrt. által benyújtott modell nem tartalmaz berendezés optimalizálást, hatékonysági kiigazítást, melyek hiányát a Kötelezett hálózatának „átlagon felüli hatékonyságával” indokolta, és ennek alátámasztására egy összehasonlítást is becsatolt. A hálózat hatékony mûködése az összehasonlítás alapján elvileg igazolható lenne, azonban a Kötelezett által a dokumentációban ismertetett összehasonlítás nem volt ellenõrizhetõ, mivel a Kötelezett a Határozat rendelkezõ része II. számú mellékletének E/2. 3. pontja alapján elõírt vizsgálati dokumentációt nem csatolta be. A dokumentációban foglaltakból – ebbõl következõen – nem derült ki többek között, hogy - mely országok és milyen szolgáltatók kerültek összehasonlításra? - mi volt az a meghatározó szempont, melynek alapján ezek, és csak ezek az országok kerültek kiválasztásra? - az összehasonlítás mennyire veszi figyelembe az országok közötti különbségeket? - vizsgálta-e az összehasonlítás az összehasonlításba bevont szolgáltatók elõfizetõinek jellemzõit? stb… A mobil hálózatok mechanikus összehasonlítása nem vezet helyes eredményre, hiszen az egyes országok sajátosságai (pl. földrajzi, domborzati különbségek) vagy az elõfizetõi szokások (pl. forgalom-eloszlási, forgalom-ván-

1. szám


dorlási körülmények) nagy különbségeket eredményezhetnek két hatékonynak tekinthetõ hálózat eszközigénye között. Mivel a Magyar Telekom Nyrt. beadványából nem állapítható meg, hogy az összehasonlítás során – a Határozat rendelkezõ része II. melléklet E/2. 4. pontjában elõírtaknak megfelelõen – a felhasznált adatkészletet a szolgáltatók közötti releváns különbségekhez igazította-e, a Kötelezett hatékonyságra vonatkozó megállapításait nem tekintette a Tanács megalapozottnak, ezért azokat a LRIC modell vizsgálata során nem fogadta el. 9. Mûködõ tõkéhez kapcsolódó tõkeköltség felosztása A Kötelezett a mûködõ tõkéhez kapcsolódó tõkeköltség értékét egyetlen, összevont homogén költségkategóriában jelenítette meg, majd pedig a HCC költségtömegét közös költségként osztotta szét. A Kötelezett eljárása emiatt nem felelt meg a Határozat rendelkezõ része II. számú melléklet E/5. 14. pontjában foglaltaknak, amely a mûködõ tõkét alkotó mérlegtételek külön-külön történõ besorolását írja elõ. A Határozat vonatkozó rendelkezései értelmében, amennyiben a TD-LRIC költségszámítási modell jóváhagyására benyújtott kérelem hiányos, nem bírálható el, továbbá, ha a kötelezett szolgáltató által kialakított költségalapú hívásvégzõdtetési díj nem felel meg az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak, a Tanács az érintett kötelezett szolgáltató által alkalmazandó költségalapú hívásvégzõdtetési díjat – a Határozat rendelkezõ része I.E. pontja 13. bekezdésében foglaltakra tekintettel – a BU-LRIC költségszámítási módszer alkalmazásával a Határozatban rögzített táblázatban foglaltak szerint határozza meg. A fentiek alapján megállapítható, hogy a Kötelezett által jóváhagyásra elõterjesztett LRIC költségszámítási modell egyrészt hiányos, másrészt hibásan felépített. Mindezek alapján megállapítható, hogy a Kötelezett által elõterjesztett TD-LRIC költségszámítási modell alapján kialakított költségalapú hívásvégzõdtetési díj az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak nem felel meg, így a Tanács a rendelkezõ részben foglaltak szerint döntött. A Tanács felhívja továbbá a Magyar Telekom Nyrt. figyelmét, hogy a „beszédcélú hívásvégzõdtetés egyedi mobil rádiótelefon-hálózatban” nagykereskedelmi szolgáltatás vonatkozásában a szolgáltatására vonatkozó, a Határozat, valamint a jelen határozat rendelkezõ részében meghatározott ütemezés egyes idõszakaiban érvényes hívásvégzõdtetési díj, valamint a költségalapú hívásvégzõdtetési díj mértékét a jelen határozat közlését követõ 15 napon belül, ezt követõen a Határozat, valamint a jelen határozat rendelkezõ részében meghatározott ütemezés szerinti díjváltozás esetén – a változást 30 nappal megelõzõen – honlapján nyilvánosságra hozni köteles. A jogorvoslati jogosultság az Eht. 46. § (1) bekezdésén és az Eht. 47. § (1) bekezdésén alapul.

15



tanácstag

tanácstag


dr. Nyevrikel Emília s. k.,

tanácstag

tanácstag



tanácstag elnök

tanácstag

DH-19290-4/2006. számú, a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt. LRIC alapú költségszámítása jóváhagyása tárgyában hozott határozat

*A határozatban üzleti titokként feltüntetett adatokat a DH-19290-3/2006. sz. határozat tartalmazza.

Ügyiratszám: DH-19290-4/2006. Tárgy: A Vodafone Magyarország Zrt. által nyújtott beszédcélú hívásvégzõdtetési nagykereskedelmi szolgáltatás költségalapú díja A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa (a továbbiakban „Tanács”) a „Beszédcélú hívásvégzõdtetés egyedi mobil rádiótelefon-hálózatban” elnevezésû nagykereskedelmi piac vonatkozásában a piacmeghatározás, a jelentõs piaci erõvel rendelkezõ szolgáltatók azonosítása és kötelezettségek elõírása tárgyában DH-9549-54/2006. ügyszámon hozott határozata (a továbbiakban „Határozat”) rendelkezõ részének I.E. pontjában foglalt „költségalapúság és a díjak ellenõrizhetõsége” kötelezettség teljesítése körében a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság (székhely: 1062 Budapest, Váci út 1-3.; cégjegyzékszám: Cg. 01-10-044159; a továbbiakban „Vodafone Magyarország Zrt.” vagy „Kötelezett”) által 2006. november 13. napján elõterjesztett TD-LRIC költségszámítási modell alkalmazásával kialakított beszédcélú hívásvégzõdtetési díjat nem hagyja jóvá. A Tanács a Vodafone Magyarország Zrt. költségalapú beszédcélú hívásvégzõdtetési díját a Határozat rendelkezõ része I.E. pontja 13. bekezdésében foglaltak alapján 2009. január 01-i hatállyal 16,84 Ft/perc mértékben állapítja meg. A Vodafone Magyarország Zrt. a Határozat vonatkozó rendelkezései értelmében a költségalapú hívásvégzõdtetési díjat 3 lépcsõben, az alábbi táblázatban meghatározott ütemezés szerinti idõszakokban érvényes díjak alkalmazásával köteles elérni.

16

Vodafone Magyarország Zrt.


1. szám




26,16 Ft/perc

20,99 Ft/perc

16,84 Ft/perc

A jelen határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. A jelen határozat felülvizsgálata annak közlésétõl számított 15 napon belül a Fõvárosi Bírósághoz címzett, a Tanácshoz 3 példányban benyújtott keresettel kérhetõ. A keresetlevél benyújtásának a jelen határozat végrehajtására halasztó hatálya nincsen. INDOKOLÁS A Tanács – eleget téve az Eht. 57. § (1) bekezdésében foglaltaknak – az Eht. 14. § (1) bekezdés c) pontja értelmében az Eht. 10. § f) pontjában foglalt hatáskörében eljárva lefolytatta az Eht. 52-57. § rendelkezései szerinti, a piacmeghatározásra, a jelentõs piaci erõvel rendelkezõ szolgáltató azonosítására és kötelezettségek elõírására, hatályban tartására, valamint módosítására irányuló eljárását. A piacelemzési eljárás eredménye alapján a Tanács a Vodafone Magyarország Zrt-t jelentõs piaci erõvel rendelkezõ szolgáltatóként azonosította a „Beszédcélú hívásvégzõdtetés a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság mobil rádiótelefon-hálózatában a Magyar Köztársaság területén” nagykereskedelmi piacon, melynek következtében számára – a Határozat rendelkezõ része I.E. pontja értelmében – a „költségalapúság és a díjak ellenõrizhetõsége” kötelezettséget írta elõ. A Vodafone Magyarország Zrt. a fenti kötelezettség teljesítése körében 2006. november 13. napján a Tanács részére benyújtotta TD-LRIC költségszámítási modelljét, valamint az annak alkalmazásával kialakított beszédcélú hívásvégzõdtetési díjat. A modell elõterjesztésével egyidejûleg azzal a kérelemmel fordult a Tanácshoz, hogy a költségalapú hívásvégzõdtetési díj jóváhagyása tárgyában kérelemre indult közigazgatási hatósági eljárást függessze fel. Kérelmének indokolásában kifejtette, hogy álláspontja szerint a tárgyi jóváhagyásra irányuló eljárás megindítását a Vodafone Magyarország Zrt. a Határozat rendelkezõ része I.E pontjában, valamint a Határozat rendelkezõ része II. számú mellékletében foglaltakra tekintettel köteles kérni. Kifejtette továbbá, hogy megítélése szerint a Vodafone Magyarország Zrt. fenti kötelezettsége a Határozat végrehajtásának bíróság által jogerõsen elrendelt felfüggesztéséig áll fenn. Tekintettel arra, hogy a Kötelezett a Fõvárosi Bíróságon a Határozat bírósági felülvizsgálata iránt folyamatban lévõ perben a Határozat végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelmet is elõterjesztett, álláspontja szerint a Határozat végrehajtásának felfüggesztése iránt elõterjesztett kérelmének elbírálása olyan kérdés, melynek eldöntésétõl a tárgyi eljárás lefolytathatósága jelentõs mértékben függ, így az eljáró bíróság döntésének bevárása álláspontja szerint indokoltnak mutatkozik. Fentiekre tekintettel a közigazgatási hatósági eljárás és

szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 32. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a tárgyi eljárás felfüggesztését kérte. A Tanács a Vodafone Magyarország Zrt. által a tárgyi eljárás felfüggesztése tárgyában elõterjesztett kérelmében foglaltak vizsgálata során megállapította, hogy a TD-LRIC költségszámítási modell alkalmazásával kialakított beszédcélú hívásvégzõdtetési díj jóváhagyására irányuló eljárás érdemi befejezéséhez a Tanácsnak minden releváns bizonyíték rendelkezésére áll, melyek értékelése alapján a tényállás teljes egészében feltárható. Ennek megfelelõen megállapítható, hogy a tárgyi ügy érdemi eldöntése semmilyen kérdés elõzetes elbírálásától nem függ, vagyis a Határozat végrehajtásának felfüggesztése iránt elõterjesztett kérelem elbírálása a TD-LRIC költségszámítási modell elektronikus hírközlési szabályoknak való megfelelõségét semmiben nem befolyásolja. Fentiekre való tekintettel a Tanács a Kötelezett kérelmét végzésben utasította el. Fentiekkel összefüggésben megemlítendõ, hogy a Fõvárosi Bíróság a Vodafone Magyarország Zrt. és a másik két mobil szolgáltató által a Határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló peres eljárásban a Határozat végrehajtásának felfüggesztése iránt elõterjesztett kérelmet elutasította. Indokolásában a Fõvárosi Bíróság kifejtette, hogy a bírósági eljárás elhúzódása esetén a Határozat végrehajtásának felfüggesztése a Hatóság teljes piacszabályozói tevékenységét és munkáját állítaná le, és konzerválná a jelenlegi szabályozási viszonyokat. A Tanács a Vodafone Magyarország Zrt. által elõterjesztett költségszámítási modellt, valamint az ahhoz kapcsolódó dokumentumokat részletesen megvizsgálta és megállapította, hogy a költségszámítási modell az alábbiakban részletezettek szerint az elektronikus hírközlési szabályoknak nem felel meg, ezért a Tanácsnak az elõterjesztett TD-LRIC költségmodell alkalmazásával kialakított beszédcélú hívásvégzõdtetési díj mértékét nem áll módjában jóváhagyni. A Tanács megállapította, hogy a Kötelezett TD-LRIC modelljében alkalmazott tõkeköltségszorzó (WACC) értéke üzleti titok jelentõsen eltér a Határozat rendelkezõ részének II. számú melléklet C. pontjában elõírt 13,7 százalékos értéktõl, így az az elektronikus hírközlési szabályban foglalt elõírásnak nem felel meg. Megállapította a Tanács továbbá, hogy a Kötelezett által kiszámított hívásvégzõdtetési egységköltség a 3G-s rendszer költségeit (pl. 3G-s rendszer koncessziós díja, illetve hálózat bõvítési költségek) is tartalmazza, melynek következtében a kiszámított hívásvégzõdtetési egységköltség értéke növekszik. Ezzel kapcsolatban a Tanács ki-

1. szám


jelenti, hogy a 3G-s rendszer költségeit a hívásvégzõdtetés egységköltségének számításánál költségnövelõ hatással nem lehet figyelembe venni. A Határozat indoklásának [77] pontja – a BU-LRIC költségmodellel összefüggésben – is rögzíti, hogy a 3G-s hálózatokon ugyan a mobil beszédcélú hívásvégzõdtetés lehetséges, de a 3G-s rendszer a vizsgált piac szempontjából csak egy olyan technológiának tekinthetõ, amely nem ennek a szolgáltatásnak az érdekében jött létre, és amely nélkül a mobil beszédcélú hívásvégzõdtetés szolgáltatás maradéktalanul teljesíthetõ. A szolgáltatás tartalma változatlan és független attól, hogy az a mobil szolgáltatás 2G-s vagy 3G-s hálózaton jön-e létre. A hang hívásvégzõdtetés biztosítása a 3G-s hálózatokon kizárólag az egyes mobil szolgáltatók döntése. A szolgáltatást igénybe vevõknek nincs ráhatásuk arra, hogy az általuk indított forgalom a mobil szolgáltató 2G vagy 3G hálózatán végzõdjék. Mindezek alapján indokolatlan és – a mobil hívásvégzõdtetés szolgáltatást igénybe vevõk szempontjából – méltánytalan volna a 2G-s hálózatok költségénél magasabb költségeket elismerni. Fentieken túlmenõen rögzíthetõ, hogy a mobil szolgáltatóktól elvárható logikus gazdasági döntés is az lehet, hogy – kísérleti és tapasztalatszerzési célokat leszámítva – a 3G hálózataikat akkor alkalmazzák beszédcélú hívásvégzõdtetésre, ha azokon ez a szolgáltatás gazdaságosabban megvalósítható, mint a rendelkezésre álló 2G-s hálózatokon, vagyis a szolgáltatás fajlagos költsége alacsonyabb 3G-n, mint 2G-n. Ez azt igazolja, hogy a 2G-s rendszer költségeit felsõ határnak kell tekinteni, mely költségek a 3G-s rendszer terjedésével csak csökkenhetnek, tehát a 3G-s hálózatok megjelenése nem okozhat díjnövekedést a nagykereskedelmi beszédcélú hívásvégzõdtetésben. A Tanács a Vodafone Magyarország Zrt. által elõterjesztett TD-LRIC költségmodell vizsgálata során arra a megállapításra jutott, hogy a Kötelezett a tartási nyereség és a kiegészítõ értékcsökkenés számítását, valamint ezzel együtt a folyóáras értékcsökkenést nem a Határozat rendelkezõ részének mellékletében meghatározottaknak megfelelõen végezte el, hanem ezektõl – a benyújtott modell dokumentációjának 50-51. oldalainak tanúsága szerint – eltérõ módon saját megoldásokat alkalmazott az alábbiak szerint: Üzleti titok. A Tanács az elõterjesztett TD-LRIC költségmodell vizsgálata során megállapította, hogy a fenti számítások egyike sem felel meg a Határozat rendelkezõ része II. számú mellékletének B. 41. és 45. pontjában foglaltaknak, ezért azokat a Tanácsnak nem fogadta el. A Vodafone Magyarország Zrt. által kialakított TD-LRIC modell tekintetében a Tanács megállapította, hogy üzleti titok Fentiekre tekintettel a Tanács megállapította, hogy az alkalmazott vetítési alapot a Kötelezett nem megfelelõen képzete, ezért az torzító hatású, és a végzõdtetési egységköltség indokolatlan növekedéséhez vezetett.

17

Fentieken túlmenõen a benyújtott modell vizsgálata alapján megállapítható, hogy a Kötelezett modelljében a tõkeköltség számításánál nem a nettó (NRC), hanem a bruttó helyettesítési értéket (GRC) vette figyelembe, melynek következtében megszegte a Határozat rendelkezõ része II. számú mellékletének E/5. 15. pontjában szereplõ elõírásokat, indokolatlanul növelve ezzel a hívásvégzõdtetési egységköltséget. A Vodafone Magyarország Zrt. modelljében a BTSBSC áramfogyasztásának vetítési alapja a BTS-ek és BSC-k GRC értékeinek aránya alapján üzleti titok került meghatározásra. üzleti titok Ezzel kapcsolatban a Tanács megállapította, hogy a Kötelezett fenti álláspontját megfelelõen nem bizonyította, ezért nem elfogadható, hogy a fenti eszközök áramfogyasztása az eszközök bruttó helyettesítési értékeitõl függ. A Tanács megállapította, hogy a Kötelezett a TD-LRIC költségmodell felépítése során a számhordozhatósággal kapcsolatos eszközköltségeket olyan szolgáltatásokra is osztotta, amelyek nem összekapcsolási forgalmi szolgáltatások (pl. on-network hívások). A Kötelezett ezáltal nem tett eleget a Határozat rendelkezõ része II. számú mellékletének F/2. 6. pontjában foglaltaknak, mely szerint a számhordozhatóság megvalósításával kapcsolatos költségeket az összekapcsolási forgalmi szolgáltatások között egyenlõ arányban kell osztani. A Határozat vonatkozó rendelkezései értelmében, amennyiben a TD-LRIC költségszámítási modell alapján meghatározott költségalapú hívásvégzõdtetési díj jóváhagyására irányuló kérelem hiányos, nem bírálható el, továbbá, ha a kötelezett szolgáltató által kialakított költségalapú hívásvégzõdtetési díj nem felel meg az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak, a Tanács az érintett kötelezett szolgáltató által alkalmazandó költségalapú hívásvégzõdtetési díjat – a Határozat rendelkezõ része I.E. pontja 13. bekezdésében foglaltakra tekintettel – a BU-LRIC költségszámítási módszer alkalmazásával a Határozatban rögzített táblázatban foglaltak szerint határozza meg. Fentiek alapján a Tanács a rendelkezõ részben foglaltak szerint döntött. A Tanács felhívja a Vodafone Magyarország Zrt. figyelmét, hogy a „beszédcélú hívásvégzõdtetés egyedi mobil rádiótelefon-hálózatban” nagykereskedelmi szolgáltatás vonatkozásában a szolgáltatására vonatkozó, a Határozat, valamint jelen határozat rendelkezõ részében meghatározott ütemezés egyes idõszakaiban érvényes hívásvégzõdtetési díj, valamint a költségalapú hívásvégzõdtetési díj mértékét a jelen határozat közlését követõ 15 napon belül, ezt követõen a Határozat, valamint a jelen határozat rendelkezõ részében meghatározott ütemezés szerinti díjváltozás esetén – a változást 30 nappal megelõzõen – honlapján nyilvánosságra hozni köteles. A jogorvoslati jogosultság az Eht. 46. § (1) bekezdésén és az Eht. 47. § (1) bekezdésén alapul.

18




tanácstag

tanácstag


dr. Nyevrikel Emília s. k.,

tanácstag

tanácstag



tanácstag elnök

tanácstag

DH-17249-5/2006. számú, a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság 2005/2006. évi számviteli szétválasztási kimutatásának jóváhagyására irányuló eljárás során hozott határozat *A határozatban üzleti titokként feltüntetett adatokat a DH-17249-4/2006. sz. határozat tartalmazza. Ügyiratszám: DH-17249-5/2006. Tárgy: a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság 2005/2006. évi számviteli szétválasztási kimutatásának jóváhagyására irányuló eljárás A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt. (cím: 1096 Budapest, Lechner Ödön fasor 6., Cg.: 01-10-044159) elkülönítetten vezetett számviteli kimutatásának jóváhagyása tárgyában meghozta a következõ határozatot. A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt. 2005/2006. évi elkülönítetten vezetett számviteli kimutatását nem hagyja jóvá. A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa kötelezi a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt -t, hogy a jelen határozat kézbesítésétõl számított 30 napon belül új tervezetet terjesszen elõ jóváhagyásra. A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa e kötelezettség késedelmes vagy nem megfelelõ teljesítése esetén bírságot szab ki, melynek mértéke a szolgáltató elõzõ üzleti évi nettó árbevételének 0,5 %-áig terjedhet. A határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. A határozat felülvizsgálatát a határozat kézbesítését követõ 15 napon belül - a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsához három példányban benyújtott – keresettel a Fõvárosi Bíróságtól lehet kérni. A kereset benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A keresetlevélben nyilatkozni kell arról, kérik-e tárgyalás tartását.

1. szám

Indokolás A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt. (a továbbiakban: Kötelezett) vonatkozásában számviteli szétválasztás kötelezettséget írt elõ, amely kötelezettségét a Kötelezett a Tanács DH-664-33/2005. sz. határozatának (a továbbiakban: Határozat) rendelkezõ részének IV. számú mellékletében meghatározottak szerint köteles teljesíteni, az elkülönítetten vezetett számviteli kimutatásának Tanácshoz történõ benyújtásával. A Kötelezett a 2006. szeptember 29.-én érkezett, DH-17249/2006. számon iktatott beadványában benyújtotta kimutatását és egyben, elsõdlegesen kérte a 2005/2006. évi elkülönítetten vezetett számviteli szétválasztási kimutatásának jóváhagyására irányuló eljárás felfüggesztését a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 32. § (1) bekezdése alapján. A Tanács az eljárás felfüggesztése iránti kérelmet 2006. október 12-én kelt, DH-17249-1/2006. számú határozatában elutasította és a Kötelezett által jóváhagyásra benyújtott számviteli szétválasztási kimutatást és a kapcsolódó dokumentumokat áttekintette. A Tanács az Eht. 14. § (1) bekezdés c) pontja alapján, a 10. § g) pontjában meghatározott hatáskörében, az Eht. 62. §-ában rögzített szabályok szerint lefolytatott eljárása során megvizsgálta a Kötelezett által benyújtott számviteli szétválasztási beadványt és a tényállás tisztázása körében 2006. október 27-én kelt, DH-17249-2/2006.számú levelében hiánypótlásra hívta fel a Kötelezettet. A Kötelezett a hiánypótlási felhívásban foglaltakra a 2006. november 10-én érkezett, DH-17249-3/ 2006. számú beadványában válaszolt. A Tanács a lefolytatott eljárás eredményeként megállapította, hogy a Kötelezett nem teljesítette a hiánypótlási felhívásban foglaltakat. A hiánypótlást követõen sem felel meg a modell az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak, így az Eht. 62. § (5) bekezdésére figyelemmel – a rendelkezõ részben foglaltak szerint – a részletes indokolásban kifejtettek alapján a Kötelezett által benyújtott számviteli szétválasztási kimutatást a Tanács nem hagyta jóvá és a Kötelezettet új tervezet benyújtására kötelezte. A Tanács az Eht. 62. § (5) bekezdésében meghatározott részletes indokolási kötelezettségének az alábbiak szerint tesz eleget: Üzleti titok. Tekintettel arra, hogy a fentiekben részletezettek szerint a Tanács a benyújtott számviteli kimutatást nem hagyta jóvá, a Kötelezett az Eht. 62. § (6) bekezdése értelmében e határozat kézbesítésétõl számított 30 napon belül új tervezetet köteles a Tanácshoz benyújtani. E kötelezettség késedelmes vagy nem megfelelõ teljesítése esetén a Tanács az Eht. 62. § (6) bekezdése alapján, a 33. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott mértékû – a Kötelezett elõzõ üzleti évi nettó árbevételének 0,5%-áig terjedõ – bírságot szab ki.

1. szám


Az Eht. 45. § (5) bekezdése alapján a Tanács a határozatot hivatalos lapjában és internetes oldalán közzéteszi. A Tanács határozatát az Eht. 62. § (2) bekezdésének megfelelõen, figyelemmel az Eht. 39. § (1) bekezdésében foglaltakra – teljes ülés keretében hozta meg. A jogorvoslati lehetõség az Eht. 46. § (1)-(2) bekezdések és a 47. § (1) bekezdés rendelkezésein alapul. Budapest, 2006. november 27. Bánhidi Ferenc s. k.,

19

c) pontja, illetve az 1990. évi XCIII. tv. 58. § (1)-e alapján a rendelkezõ részben foglaltak szerint határozott. Budapest, 2006. november hónap 21. napján

Közlemények


tanácstag

tanácstag



tanácstag

tanácstag


dr. Rácz Zsolt s. k.,

elnök

tanácstag

dr. Rozgonyi Krisztina s. k. tanácstag alelnök

A határozatt kapják: 1./ Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt. (1096 Budapest, Lechner Ödön fasor 6.) 2./ Irattár

Bírósági ítéletek

3.K.33421/2006/6. számú végzés , melyben a Fõvárosi Bíróság a DH-379-14/2006. sz. határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított pert megszüntette Fõvárosi Bíróság 3.K.33421/2006/6. (DH-379-14/2006.) Végzés Monor Telefontársaság Rt. (2377 Örkény, Kossuth L. u. 2.) felperesnek Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa (1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.) alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a bíróság a pert megszünteti. Kötelezi a bíróság felperest, hogy az Illetékhivatal külön felhívása alapján fizessen meg 1650,- Ft (azaz Egyezer-hatszázötven forint) mérsékelt eljárási illetéket. E végzés ellen a kézbesítéstõl számított 15 napon belül ennél a bíróságnál 3 példányban elõterjesztett a Fõvárosi Ítélõtáblához címzett fellebbezéssel elehet élni. Indokolás : Felperes a per során a keresetétõl elállt. Alperes az erre irányuló bírói felhívásra a kitûzött határidõn belül nem nyilatkozott, ezért a bíróság a Pp. 157. §

Az alábbi határozatok bírósági felülvizsgálatát kérték: - DH-17249-4/2006. számú, a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt. 2005/2006. évi számviteli szétválasztási kimutatásának jóváhagyására irányuló eljárás során hozott határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálatot kérte: - a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt. - DH-19285-3/2006. számú, a Pannon GSM Távközlési Zrt. LRIC alapú díjainak megállapítása tárgyában hozott határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálatot kérte: - a Pannon GSM Távközlési Zrt. - DH-19290-3/2006. számú, a Vodafone Zrt. LRIC alapú díjainak megállapítása tárgyában hozott határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálatot kérte: - a Vodafone Magyarország Távközlési Zrt. - DH-19288-3/2006. számú, a Magyar Telekom Nyrt Mobil üzletága LRIC alapú díjainak megállapítása tárgyában hozott határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálatot kérte: - a Magyar Telekom Nyrt. - DH-19285-3/2006. számú, a Pannon GSM Távközlési Zrt. LRIC alapú díjainak megállapítása tárgyában hozott határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálatot kérte: - a Magyar Telekom Nyrt. - DH-19290-3/2006. számú, a Vodafone Zrt. LRIC alapú díjainak megállapítása tárgyában hozott határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálatot kérte: - a Magyar Telekom Nyrt.

20


1. szám

III. FÕRÉSZ: Nemzeti Hírközlési Hatóság Az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási szakértõk adatai

1. Név: Dr. Angyal Zoltán Elérhetõség: 1031. Budapest, Rozália u. 38 – 42 A/7 Szakterület: Elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási szakértõ Engedély száma: MH-7570-1/2002. Engedély érvényességi ideje: 2007. július 20-ig 2. Név: Erdõsi Péter Máté Elérhetõség: 3100 Salgótarján, Bem út 2. Szakterület: Elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási szakértõ Engedély száma: MH-7896-1/2002. Engedély érvényességi ideje: 2007. július 20-ig 3. Név: Landy Kornél Elérhetõség: 1092. Budapest, Bakáts tér 9. V/4 Szakterület: Elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási szakértõ Engedély száma: MH-8483-1/2002 Engedély érvényességi ideje: 2007. július 20-ig 4. Név: Brehel József Elérhetõség: 2051 Biatorbágy, Meggyfa u. 23. Szakterület: Elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási szakértõ Engedély száma: MH-8744-1/2002. Engedély érvényességi ideje: 2007. július 19-ig 5. Név: Dr. Balázs István Elérhetõség: 1046. Budapest, Böröndös u. 30. VII. 19. Szakterület: Elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási szakértõ Engedély száma: MH-9259-1/2002. Engedély érvényességi ideje: 2007. július 23-ig 6. Név: Dr. Tuzson Tibor Elérhetõség: 1191 Budapest, Toldy u. 6. III. em. 6. Szakterület: Elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási szakértõ Engedély száma: MH-10182-1/2002. Engedély érvényességi ideje: 2007. augusztus 21-ig 7. Név: Dr. Bognár Gábor Elérhetõség: 1031 Budapest, Reviczky ezredes u. 14. I/1 Szakterület: Elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási szakértõ Engedély száma: MH-10221-1/2002.

Engedély érvényességi ideje: 2007. augusztus 22-ig 8. Név: Dr. Szabó István Elérhetõség: 1125 Budapest, Nógrádi u. 10. Szakterület: Elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási szakértõ Engedély száma: MH-10223-1/2002. Engedély érvényességi ideje: 2007. augusztus 21-ig 9. Név: Papp Pál Elérhetõség: 1163 Budapest, Lõcs u. 6. Szakterület: Elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási szakértõ Engedély száma: MH-10225-1/2002. Engedély érvényességi ideje: 2007. szeptember 1-ig 10. Név: Dr. Kenyeres Sándor Elérhetõség: 1214 Budapest, Simon Bolivár sétány 11. Szakterület: Elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási szakértõ Engedély száma: MH-12686-1/2002. Engedély érvényességi ideje: 2007. október 22-ig 11. Név: Várhalmi A. Miklós Elérhetõség: 1073 Budapest, Kertész u. 27. I. em. 7/B Szakterület: Elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási szakértõ Engedély száma: MH-15436-1/2002. Engedély érvényességi ideje: 2008. január 8-ig 12. Név: Gerencsér András Elérhetõség: 1124 Budapest, Fodor u. 99/C Szakterület: Elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási szakértõ Engedély száma: MH-16080-1/2002. Engedély érvényességi ideje: 2008. január 14-ig 13. Név: Farkas László Elérhetõség: 2030 Érd, Avar u. 58. Szakterület: Elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási szakértõ Engedély száma: MH-16014-1/2002 Engedély érvényességi ideje: 2008. január 14-ig 14. Név: Dr. Molnár Bálint Elérhetõség: 2071 Páty Mocsai Gyula u. 15. Szakterület: Elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási szakértõ Engedély száma: MH-16046-1/2002. Engedély érvényességi ideje: 2008. január 15-ig

1. szám


15. Név: Dr. Gábor András Elérhetõség: 1025 Budapest, Törökvész u. 36./C Szakterület: Elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási szakértõ Engedély száma: MH-1144-2/2003. Engedély érvényességi ideje: 2008. február 1-ig 16. Név: Dr. Nyíry Géza Elérhetõség: 1125. Budapest, Kútvölgyi út 46/b Szakterület: Elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási szakértõ Engedély száma: MH-4966-2/2003. Engedély érvényességi ideje: 2008. április 12-ig 17. Név: Juhász Ágnes Elérhetõség: 1162. Budapest, Margitháza u. 1. Szakterület: Elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási szakértõ Engedély száma: MH-4432-1/2003. Engedély érvényességi ideje: 2008. április 16-ig

21

23. Név: Illési Zsolt Elérhetõség: 2400 Dunaújváros, Liszt Ferenc kert 8/IV/1 Szakterület: Elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási szakértõ Engedély száma: MH-8386-2/2003. Engedély érvényességi ideje: 2008. július 24-ig 24. Név: Róth Dénes Elérhetõség: 1031 Budapest, Vízimolnár u. 40. III/7. Szakterület: Elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási szakértõ Engedély száma: MH-9034-1/2003. Engedély érvényességi ideje: 2008. augusztus 11-ig 25. Név: Tóth Elemér Elérhetõség: 1162. Budapest, Párta u. 24. Szakterület: Elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási szakértõ Engedély száma: MH-11228-2/2003. Engedély érvényességi ideje: 2008. október 13-ig

18. Név: Dr. Szenes Katalin Elérhetõség: 1158. Budapest, Drégelyvár u. 39. III. Em. 11. Szakterület: Elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási szakértõ Engedély száma: MH-3029-1/2003 Engedély érvényességi ideje: 2008. április 17-ig

26. Név: Dr. Leitold Ferenc Elérhetõség: 8200. Veszprém, Kupa u. 14. Szakterület: Elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási szakértõ Engedély száma: MH-12921-2/2003. Engedély érvényességi ideje: 2008. november 12-ig

19. Név: Polyák Ferenc Elérhetõség: 1162. Budapest, Margitháza u. 1. Szakterület: Elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási szakértõ Engedély száma: MH-4431-2/2003. Engedély érvényességi ideje: 2008. április 22-ig

27. Név: Kisteleki Róbert Elérhetõség: 1158. Budapest, Drégelyvár u. 19. Szakterület: Elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási szakértõ Engedély száma: MH-13184-2/2003. Engedély érvényességi ideje: 2008. november 17-ig

20. Név: Rózsahegyi Zsolt Elérhetõség: 1026. Budapest, Pasaréti út 101. Szakterület: Elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási szakértõ Engedély száma: MH-5058-2/2003. Engedély érvényességi ideje: 2008. május 1-ig

28. Név: Szilágyi Zsolt Elérhetõség: 1029. Budapest, Irányi D. u. 8. Szakterület: Elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási szakértõ Engedély száma: MH-1416-2/2004. Engedély érvényességi ideje: 2009. március 18-ig

21. Név: Cséplõ László Elérhetõség: 1054. Budapest, Vadász u. 34. fszt. 6. Szakterület: Elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási szakértõ Engedély száma: MH-5061-2/2003. Engedély érvényességi ideje: 2008. április 24-ig

29. Név: Kovács Tamás Elérhetõség: 2013. Pomáz, Tass u. 26. Szakterület: Elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási szakértõ Engedély száma: HL-11861-4/2004. Engedély érvényességi ideje: 2009. november 24-ig

22. Név: Szungyi László Elérhetõség: 2112. Veresegyház, Pázmány u. 1. Szakterület: Elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási szakértõ Engedély száma: MH-7003-2/2003. Engedély érvényességi ideje: 2008. június 18-ig

30. Név: Farkas Gábor Elérhetõség: 2045. Törökbálint, Bajcsy Zs. u. 78 Szakterület: Elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási szakértõ Engedély száma: HL-16145-2/2004. Engedély érvényességi ideje: 2009. december 15-ig

22

HÍRKÖZLÉSI ÉRTESÍTÕ 31. Név: Endrõdi Zsolt Attila Elérhetõség: 2481. Velence, Csemete utca 2. Szakterület: Elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási szakértõ Engedély száma: HL-16146-2/2004. Engedély érvényességi ideje: 2009. december 15-ig 32. Név: Détári István Elérhetõség: 2600. Vác, Dózsa György út 62. Szakterület: Elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási szakértõ Engedély száma: HL-16524-2/2004. Engedély érvényességi ideje: 2009. december 21-ig 33. Név: Dr. Nagy Antal Elérhetõség: 2011 Budakalász, Kálvária út 1. Szakterület: Elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási szakértõ

1. szám

Engedély száma: HL-5567-2/2005. Engedély érvényességi ideje: 2010. március 10-ig 34. Név: Dr. Ködmön József Elérhetõség: 4400 Nyíregyháza, Géza u. 47. fsz. 8.. Szakterület: Elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási szakértõ Engedély száma: HL-7832-2/2005. Engedély érvényességi ideje: 2010. április 20-ig 35. Név: Bartók Sándor Elérhetõség: 1121. Budapest, Árnyas út 40. Szakterület: Elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási szakértõ Engedély száma: HL-8886-2/2006. Engedély érvényességi ideje: 2011. május 08-ig

Tájékoztatás a piacfelügyeleti eljárásokban a Nemzeti Hírközlési Hatóság által hozott és a hatóság honlapján 2006. december hónapban közzétett érdemi határozatokról Sorszám

Szolgáltató/Igénybevevõ forgalombahozó/forgalmazó

Tárgy

Elsõfokú határozatok

1.

2.

Panasonic Magyarország Kft.

A Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala - mint elsõfokú hatóság - határozata a Panasonic Magyarország Kft-vel szemben hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban, a Panasonic KX-TG1102HGS típusú DECT távbeszélõ készülék forgalomba hozatala tárgyában. 2006/12/01

Concorde Holding Rt.

A Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala - mint elsõfokú hatóság - határozata a Concorde Holding Rt-vel szemben hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban, a Concorde Walky Talky Comfort típusú PMR rádiótelefon forgalomba hozatala tárgyában. 2006/12/01

A határozatok megtekinthetõek a www.nhh.hu < piacfelügyelet < nyilvántartások menüpontnál.


1. szám

23

A Nemzeti Hírközlési Hatóság 2007. évi piacfelügyeleti terve A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa által jóváhagyva: 2006. december 11.

Bevezetés A Nemzeti Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: hatóság) az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 10. § m) pontjában foglalt hatáskörébõl adódó piacfelügyeleti feladatai ellátásához az Eht. 67. § (5) bekezdése alapján éves tervet készít, melyet a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa hagy jóvá. A jóváhagyott piacfelügyeleti tervet a tárgyévet megelõzõ év december 15-ig a hatóság az internetes oldalán közzéteszi. A terv az elsõ félévi tapasztalatok alapján a Tanács jóváhagyásával módosítható. A jóváhagyott terv minden egyes témájára vonatkozó ellenõrzés megkezdése elõtt a hatóság vizsgálati programot készít, amely tartalmazza az ellenõrzés szempontjait, dokumentumait, az alkalmazott módszertant, segédleteket, a vizsgálatba bevont szolgáltatók körét, a végrehajtás idõbeni ütemezését, valamint az értékelés szempontjait. A 2006-os év súlyponti feladataként a hatóság az elõfizetõi szerzõdések, általános szerzõdési feltételek jogszerûségét, az és az abban foglaltak betartását ellenõrizte. A szolgáltatók 77%-a nem megfelelõen tájékoztatta elõfizetõit az általános szerzõdési feltételek módosításáról, míg a hatóság részére a szolgáltatók 68%-a nem a jogszabály által elõírt határidõben nyújtotta be a módosítást. A vizsgálat alapján megállapítható, hogy a szolgáltatók nem fektetnek kellõ hangsúlyt a hatóság és az elõfizetõk megfelelõ és határidõben történõ tájékoztatására. Az elõfizetõi szerzõdések vizsgálatánál a kábeltelevíziós szolgáltatók esetében megállapítható, hogy a szolgáltató általi szolgáltatás korlátozást és felmondást, mint az általános szerzõdési feltételek kötelezõ tartalmi elemeit, a vizsgált szolgáltatók általános szerzõdési feltételeinek 11,6 %-a hiányosan, vagy csak részben tartalmazta. A kötelezõ tartalmi elemeket tartalmazók közül 26,6% volt jogszerû, míg 61,8% nem a jogszabályban elõírtaknak megfelelõen tartalmazta a szolgáltatás korlátozás és az elõfizetõi szerzõdés szolgáltató általi felmondásának feltételeit. A kábeltelevíziós szolgáltatóknál az általános szerzõdési feltételekben vállalt szolgáltatásminõségi adatok teljesítése megfelelõségének ellenõrzése során a szolgáltatók teljes körére kiterjedõ ellenõrzést tartott a hatóság. Ennek eredményeként jelentõsen csökkent az adatot nem, vagy tévesen megadó szolgáltatók száma, javítva a hatóság által összehasonlítható módon közzétett minõségi adatok hitelességét, elõsegítve a fogyasztók választási és tájékozódási lehetõségeinek biztosítását. A számhordozhatóság vizsgálata során a mobil rádiótelefon szolgáltatók átadó szolgáltatóként végzett tevékenységét vizsgálva, összevetve a korábbi évek tapasztalataival megállapítható, hogy az elutasítások indokai közül a lejárt számlatartozás miatti elutasítások százalékos aránya a legnagyobb, az összes elutasítás számához viszonyítva. A hatóság az elõzõ évi piacfelügyeleti tevékenység tapasztalatai, valamint az elektronikus hírközlési piacok mûködésének folyamatos figyelemmel kísérése során szerzett információk figyelembevétele alapján állította össze 2007. évi piacfelügyeleti tervét.

I. A piacfelügyeleti terv alapelvei A 2007. évre vonatkozó piacfelügyeleti tervben a hatóság kiemelten kezeli az Eht. 24. §-ában általánosan megfogalmazott eljárási alapelvek érvényesülését. Az arányosság és az egyenlõ elbánás követelményének figyelembevételével különös figyelmet fordít arra, hogy az egyes szolgáltatói csoportok és szolgáltatók ellenõrzésére, és velük szemben hivatalból indított eljárások lefolytatására ütemezetten kerüljön sor, az egyidejû eljárások lehetõségét a minimálisra csökkentve. E cél megvalósulásához azonban nemcsak a hatósági tervezés, hanem a szolgáltatói együttmûködés is szükséges. A megalapozott és indokolt módon való eljárás keretében az egyes feladatok hatósági ellenõrzések lefolytatását jelentik, melyeket követõen önálló piacfelügyeleti eljárások megindítására akkor kerül sor, amennyiben a hatóság az ellenõrzések során jogsértõ szolgáltatói jogalkalmazást tapasztal. Az ellenõrzések és eljárások lefolytatása során a hatóság él a tájékoztatás lehetõségével, elõsegítve a jogkövetõ magatartást. A fokozatosság nemcsak az eljárások lefolytatása során, hanem az alkalmazott intézkedési lehetõségek, szankciók megválasztása során is érvényesül. A hatóság a Tanács által a jelentõs piaci erõvel rendelkezõ szolgáltatók és az érintett piacok azonosításáról szóló határozatai alapján teljesítendõ kötelezettségek teljesítését a T1-T4 tervfeladatok keretében ellenõrzi. A feladatok végrehajtása során általános cél a versenytorzító hatások, versenyt korlátozó tényezõk feltárása.


24

1. szám

A hatóság 2007. évre vonatkozóan – a T1-T4 feladatokon túlmenõen - három kiemelt piacfelügyeleti tervfeladatot jelölt meg. A 2012-ig megvalósuló digitális átálláshoz kapcsolódó jogszabály-elõkészítési közigazgatási feladatok ellátása érdekében a K1 feladat keretében sor kerül a kábeltelevíziós ellátottság részletes felmérésére. A hatóság a felmérés adatainak közzététele útján elõ kívánja segíteni, hogy a hatékony és tisztességes piaci verseny fenntartása érdekében ezen elektronikus hírközlési piaci szegmens szereplõi megfelelõ üzleti magatartást alakíthassanak ki. A K2 tervfeladat alapvetõ célja az elõfizetõi szolgáltatások minõségének fenntartása, javítása, az erre vonatkozó szolgáltatói adatok hitelességének biztosítása, így elérve, hogy az elõfizetõk (fogyasztók, felhasználók) az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyilvánosan megismerhetõ, meghatározott feltételek mellett, a legalacsonyabb áron, a legmagasabb minõségben vehessék igénybe. A hatósághoz számos panasz, kérelem és bejelentés érkezett, melyek az egyes elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásának értékhatárhoz kötöttségére, és az ezzel kapcsolatos szolgáltatás-korlátozásokra, illetve a szolgáltatások szüneteltetésére vonatkoztak. A K3 tervfeladat alapvetõ célja a szolgáltatói érdekek és az elõfizetõi jogok egyensúlyának biztosítása. Tekintettel arra, hogy a hatósági nyilvántartási feladatok ellátásának alapvetõ feltétele a szolgáltatók jogszabályban elõírt adatszolgáltatási kötelezettségeinek ellenõrzése, ezért a hatóság külön nevesíti tervfeladatként H11 számon e kötelezettségek teljesítésének összehangolt ellenõrzését. Az ellenõrzés alá vont szolgáltatók számára a hatóság minden olyan tájékoztatást megad, mely a kötelezettség teljesítését lehetõvé teszi. Ha azonban a mulasztás ezt követõen is fennáll, élni fog a rendelkezésére álló közigazgatási eszközökkel. A hatóság a piacfelügyeleti tervben külön fejezetben rögzíti a 2006. évi piacfelügyeleti terv végrehajtása során hozott határozataiban meghatározott kötelezettségek teljesítésének kikényszerítését. Ennek megfelelõen sor kerül az ÁSZF módosítások jogszerûségének (H4/2006), a számhordozhatóság (H8/2006), a berendezés piacfelügyelet, a szolgáltatás minõségi követelmények vállalásának (H5/2006), a telefonos ügyfélszolgálatok elérhetõségének (H2/2006) utóellenõrzésére, valamint a 2005. évi piacfelügyeleti eljárás során a tértivevényes hivatalos iratok kézbesítésére (J17/2005) vonatkozó kötelezettségek teljesítésének utóellenõrzésére is. Az utóellenõrzéseket a hatóság az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályokban foglaltak betartására irányuló hatósági ellenõrzések, és jogsértések esetén piacfelügyeleti eljárások keretében hajtja végre. A piacfelügyeleti terv végrehajtásáról az NHH Hivatala negyedévente jelentésben tájékoztatja a Tanácsot.

II. A Tanács által elõírt kötelezettségek teljesítésének ellenõrzése* T1

Összekapcsolási vizsgálat A 8.* és 9. piaci határozatok alapján teljesítendõ kötelezettségek körében a hatóság ellenõrzi, hogy a hálózati szerzõdések módosításának eleget tettek-e a kötelezett szolgáltatók, illetve a referenciaajánlatok tárgyában hozott határozatokban megállapított szolgáltatási díjakat alkalmazzák-e. Eleget tesznek-e nyilvánosságra hozatali kötelezettségüknek. A jogszerû feltételek teljesülése esetén nem zárkóznak-e el a szerzõdéskötéstõl. A vizsgálat kiemelt területe az „egypontos” összekapcsolódás a Hungarotel, a Magyar Telekom, az Emitel és az Invitel szolgáltatóknál, továbbá a számhordozás beállítás egyszeri díjának alkalmazása, a csatlakozónyaláb és helymegosztás költségeinek forgalom- és használatarányos viselése, illetve a 21-es szolgáltatáskijelölõ számon Internet alapú hangszolgáltatást (VoIP) nyújtó szolgáltatók összekapcsolása, a hívhatóság és a visszahívhatóság kérdése.

*

az egyes piacokat azok teljes nevének kiírása helyett a16/2004. (IV. 24.) IHM rendelet 1. sz. mellékletének megfelelõ számmal jelöltük


1. szám T2

25

Hurokátengedési vizsgálat A 11. és 12. piaci határozatok alapján teljesítendõ kötelezettségek körében a hatóság ellenõrzi, hogy a fémes hurok és alhurok átengedése a Tanács által jóváhagyott RUO alapján történik-e. A kötelezett szolgáltatók az egyszeri hurokalkalmassági díjat a Tanács által elfogadott referenciaajánlatnak megfelelõen számítják-e fel, illetve jogszerû feltételek teljesülése esetén nem zárkóznak-e el a szerzõdéskötéstõl. A vizsgálat általános célja, hogy vannak-e még indokolatlan belépési korlátok a piacon, illetve a szabályozás a piacon élénkítette-e a versenyt. A hatóság azt is vizsgálja, hogy van-e lehetõsége egy kötelezett szolgáltatónak olyan magatartásra, amely jogszabályt, illetve határozatban foglaltakat nem sért, ugyanakkor eltér a piacszabályozás céljától, és ezért piactorzító hatást eredményez, és ehhez kapcsolódóan hogyan valósulnak meg a RUO-n kívüli tárgyalási kötelezettségek.

T3

Szélessávú vizsgálat A 12. piaci határozat alapján teljesítendõ kötelezettségek körében a hatóság ellenõrzi, hogy a kötelezett szolgáltatók a nagykereskedelmi szélessávú hozzáférési szolgáltatás igénybevételi feltételeit és árait nyilvánosságra hozták-e, és a meghatározott díjakat alkalmazzák-e. Felajánlják-e új kiskereskedelmi szolgáltatások bevezetése esetén azok nagykereskedelmi megfelelõit a jogosultaknak, illetve jogszerû feltételek teljesülése esetén nem zárkóznak-e el a szerzõdéskötéstõl és a szolgáltatás megfelelõ tartalommal való nyújtásától. A jogosult szolgáltatók nyilatkozatának bekérése alapján a hatóság vizsgálja, hogy van-e lehetõség a kötelezett szolgáltatók szabályozást megkerülõ viselkedésére, ami jogszabályt, illetve határozatban foglaltakat nem sért, ugyanakkor a piacszabályozás céljával ellentétes – piactorzító, versenyt korlátozó – hatást eredményez. A feladat kiterjed az összekapcsolási pontok vizsgálatára, arra hogy, az új kiskereskedelmi ADSL szolgáltatás a nagykereskedelmi ajánlatban is szerepeljen 30 nappal a bevezetés elõtt, továbbá a volumen kedvezmények alkalmazása megfelel-e az egyenlõ elbánás elvének.

T4

Bérelt vonalak vizsgálata A 13. piaci határozat alapján teljesítendõ kötelezettségek körében a hatóság ellenõrzi, hogy a kötelezett szolgáltató a szolgáltatás igénybevételének feltételeit, valamint az alkalmazott díjakat az elõírásoknak megfelelõen nyilvánosságra hozta-e, és az egyenlõ elbánás elvét az elõírásoknak megfelelõen teljesítette-e. Biztosította-e minden jogosult szolgáltató részére az elõírásoknak megfelelõen a bérelt vonali végzõdtetési szegmens nagykereskedelmi szolgáltatást. A nyilatkozatok alapján képet kaphatunk arról, hogy a trönk és a végzõdtetési szegmensre vonatkozóan a kötelezett szolgáltató értelmezése mennyiben tér el a hatóságétól, mert ez alapvetõen befolyásolhatja a kötelezett szerepét a 14. piacon.

III. Kiemelt piacfelügyeleti feladatok K1

K2

Kábeltelevíziós ellátottság felmérése A vizsgálat célja országos felmérés keretében aktuális helyzetkép kialakítása az országon belüli kábeltévé ellátottságról, a szolgáltatókról, az ellátatlan területekrõl, valamint a szolgáltatásokat igénybe vevõ elõfizetõk számáról. A felmérés adatai alapján létrehozott adatbázisból kimutatások és statisztikák készítése, a digitális átállás folyamatának és a jogszabály-elõkészítési feladatoknak a támogatása, valamint a tisztességes és hatékony piaci verseny fenntartásának elõsegítése. Szolgáltatás-megfelelõség mérésének, dokumentálásának és közzétételének vizsgálata A 2006. évi tervfeladat végrehajtása során ellenõrzésre került, hogy a szolgáltatók a 345/2004. (XII. 22.) Korm. rendeletben elõírt módon szerepeltetik-e az ÁSZF-ben a minõségi célértékeket. A hatóság vizsgálata arra irányul, hogy a szolgáltatók teljesítik-e az ÁSZF-ben vállalt szolgáltatásminõ-


26

1. szám

ségi mutatókra vállalt célértékeket, a mutatók mérése, dokumentálása, valamint közzététele megfelel-e a vonatkozó jogszabályi elõírásoknak. A vállalt és teljesített minõségi célértékek alapvetõ jelentõségûek az elõfizetõk (fogyasztók, felhasználók) számára, mert egy adott szolgáltatás színvonalát annak ára mellett a minõség határozza meg. A minõségi mutatók hitelessége alapvetõ az elõfizetõi (fogyasztói) érdekek érvényesülése szempontjából. K2-A

Szolgáltatás-megfelelõség mérésének, dokumentálásának és közzétételének vizsgálata a mobil rádiótelefon és helyhez kötött telefon szolgáltatók vonatkozásábana

K2-B

Szolgáltatás-megfelelõség mérésének, dokumentálásának és közzétételének vizsgálata a mûsorjelelosztó szolgáltatók vonatkozásában

K2-C

Szolgáltatás-megfelelõség mérésének, dokumentálásának és közzétételének vizsgálata az Internet szolgáltatók vonatkozásában E tervfeladat alapján a H6/2006. feladat végrehajtása során még nem ellenõrzött Internet szolgáltatók szolgáltatásai megfelelõségének vizsgálatára kerül sor.

K3

Értékhatárhoz kötött szolgáltatás nyújtási kötelezettség vizsgálata A hatóság tapasztalata szerint a szolgáltatók esetenként az általános szerzõdési feltételeikben a szolgáltatás szüneteltetése, illetve korlátozása tekintetében eltérnek az Eht. 135. §-ában, a 136. §-ában és a 137. §-ában elõírt rendelkezésektõl. Az ellenõrzés a jogszabályban elõírt kötelezettségek betartására irányul a helyhez kötött telefon, a VoIP és a mobil rádiótelefon szolgáltatók esetében.

IV. Általános (elektronikus hírközlési) piacfelügyelet H1

Azonosítók felhasználásának ellenõrzése Az azonosítók felhasználásának vizsgálata során a jogszabályokban elõírt kötelezettségek betartásának ellenõrzését végzi a hatóság azzal az általános céllal, hogy az azonosítók, mint korlátos erõforrások felhasználása hatékony legyen, illetve azonosítók felhasználásának ellenõrzése útján felmérje az elektronikus hírközlési piac helyzetét, és szükség esetén jogszabály-módosítást kezdeményezzen . A tervfeladat érinti a közvetítõválasztás és az emelt díjas szolgáltatások körét is.

H1-A

Azonosítók felhasználásának ellenõrzése: a földrajzi számok és a helytõl független elektronikus hírközlési szolgáltatás számainak használata A vizsgálat célja annak ellenõrzése, hogy a VoIP technológiát alkalmazó, kijelölt földrajzi számmal rendelkezõ szolgáltatók teljesítik-e az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvényben a nyilvánosan elérhetõ telefon szolgáltatásra vonatkozó elõírásokat a segélyhívás, tudakozó, ügyfélszolgálat, hibabejelentõ, számhordozás stb. tekintetében, valamint a „helyhez kötöttség”-et.

H1-B

Azonosítók felhasználásának ellenõrzése: a kijelölt azonosítók használatának megkezdése A vizsgálat célja az elektronikus hírközlõ hálózatok azonosítóival kapcsolatos gazdálkodás rendjérõl szóló 184/2005. (IX. 13.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdés e) pontjában elõírt követelmény teljesülésének vizsgálata. A hatóság a kijelölési engedélyt visszavonja, ha piacfelügyeleti eljárás során megállapítja, hogy a szolgáltató a kijelölési engedély (határozat) jogerõre emelkedését követõ 90 napon belül az azonosító blokk tényleges használatát nem kezdte meg.


1. szám H1-C

27

Azonosítók felhasználásának ellenõrzése: a közvetítõ választó elõtétek használata A vizsgálat célja az elektronikus hírközlõ hálózatok azonosítóival kapcsolatos gazdálkodás rendjérõl szóló 184/2005. (IX. 13.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 2.2. pontja, illetve a 164/2005. (VIII. 16.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 3.9.1. pontja szerinti elõírások betartásának ellenõrzése. Az ellenõrzés arra irányul, hogy a feljogosított szolgáltató kizárólag erre a célra használja-e az elõtétet.

H1-D

Azonosítók felhasználásának ellenõrzése: a telefonszolgáltató hálózatához rendelt számok használata A vizsgálat az elektronikus hírközlõ hálózatok azonosítóinak nemzeti felosztási tervérõl szóló 164/2005. (VIII. 16.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 3.10.3. pontja szerinti, az emelt díjas szolgáltatásra vonatkozó kötelezettségek betartásának ellenõrzésére irányul. A vizsgálat kiterjed arra, hogy a szolgáltató nyilvánosságra hozza-e a hívó fél által fizetendõ díj mértékét, továbbá, hogy ez a díj nem haladja-e meg a hatóság honlapján közzétett értéket, valamint arra, hogy az elõfizetõ kérésére a szolgáltatás letiltható-e.

H1-E

Azonosítók felhasználásának ellenõrzése: az emelt díjas és az emelt díjas megkülönböztetett szolgáltatások számainak használata Az elektronikus hírközlõ hálózatok azonosítóinak nemzeti felosztási tervérõl szóló 164/2005. (VIII. 16.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 2.9. és 2.10. pontjai írják elõ a számok használatának feltételeit. A vizsgálat során ellenõrzésre kerül, hogy a számok használata az elõfizetõk kérésére letiltható-e, valamint az, hogy a letiltás lehetõségét díjmentesen biztosítja-e a szolgáltató.

H2

Az írásban megkötött egyedi elõfizetõi szerzõdések jogszerûségi vizsgálata a mobiltelefon, Internet, mûsorjelelosztó szolgáltatók vonatkozásában A 2006. évi piacfelügyeleti terv szerinti ellenõrzés végrehajtása alapján megállapítható, hogy a vizsgált helyhez kötött telefon szolgáltatók között nem volt olyan, melynek egyedi elõfizetõi szerzõdése megfelelt volna a jogszabályi elõírásoknak. Ez indokolttá teszi, hogy a mobiltelefon, Internet és a mûsorjelelosztó szolgáltatók egyedi elõfizetõi szerzõdéseit is megvizsgálja a hatóság.

H3

A szolgáltatók általános szerzõdési feltételeinek (ÁSZF) a honlapon történõ hozzáférhetõségének ellenõrzése és a közhiteles nyilvántartással való összevetése Piacfelügyeleti eljárások során több alkalommal is tapasztalta a hatóság, hogy sok szolgáltató nem jeleníti meg ÁSZF-jét honlapján, illetve az nem egyezik meg a hatóság nyilvántartásában szereplõvel. A vizsgálat célja annak elérése, hogy a szolgáltatók hatályos ÁSZF-jei jelenjenek meg a honlapjukon, különös tekintettel az ügyfélszolgálati hellyel nem rendelkezõ szolgáltatókra, illetve az, hogy a közhiteles nyilvántartásban és a szolgáltató honlapján megjelenõ ÁSZF-ek megegyezõek legyenek.

H4

Az ÁSZF módosítások jogszerûségének ellenõrzése A vizsgálat lefolytatását az elõzõ évi terv szerinti vizsgálat negatív tapasztalata indokolja. Az Eht.-ban az ÁSZF módosítására vonatkozó szabályokat az ellenõrzésbe bevont szolgáltatók többsége nem tartotta be. A jogszabály szerint az ÁSZF módosításáról az elõfizetõket annak hatályba lépése elõtt 30 nappal értesíteni kell, illetve a módosítást a hatóságnak meg kell küldeni A kimutatott hiányosságok közvetetten hatással vannak a piacra, mivel az elõfizetõk nem rendelkezhetnek az általuk igénybevett szolgáltatásokra vonatkozó módosuló információkkal, melyek birtokában esetleg úgy dönthetnének, hogy más szolgáltató szolgáltatását vennék igénybe. Mivel nagyszámú volt a nem jogszerû általános szerzõdési feltétel módosítás, az ellenõrzendõk körét bõvíteni szükséges.


28 H5

1. szám

A szolgáltatók hibabejelentés nyilvántartásának vizsgálata Az egyedi panaszok, kötbér igények esetén nagy a jelentõsége annak, hogy a szolgáltató a hozzá érkezõ hibabejelentéseket a jogszabályokban elõírtaknak megfelelõen dokumentálja-e. Az elõzõ évi tapasztalatok indokolttá teszik ezen a területen is az ellenõrzést, mivel a hatóság több esetben azt tapasztalta, hogy a szolgáltatók hibabejelentésre vonatkozó nyilvántartásai nem felelnek meg az Eht 141. § (2) bekezdésében és a 16/2003. IHM rendelet 11. § (1) bekezdésében elõírt követelményeknek.

H6

Hibaelhárítás, illetve a panaszkezelés jogszabályi megfelelõségének ellenõrzése Az ellenõrzés célja a nem saját hálózaton nyújtott Internet szolgáltatások esetén a hibaelhárítás illetve a panaszkezelés jogszabályi megfelelõségének vizsgálata, különös tekintettel az együttmûködést szabályozó szerzõdésekben, illetve az elõfizetõi szerzõdésekben foglaltakra. E tervfeladat alapján a H9/2006. során piacfelügyeleti eljárás alá nem vont e szolgáltatók ellenõrzésére kerül sor.

H7

Multiplex szolgáltatók elõfizetõi szerzõdésének jogszerûségi vizsgálata A hatósághoz beérkezett beadványok nagy száma indokolja a két DTH szolgáltató (DigiTV, UPC Direct) továbbá - tekintettel a szolgáltatásfajta újdonságára - az IPTV szolgáltatók elõfizetõi szerzõdésének átfogó ellenõrzését.

H8

Szélessávú Internet ellátottság felmérése A vizsgálat célja aktuális ellátottsági helyzetkép kialakítása arról, hogy az ország területén hol és mely szolgáltató, milyen technológiával képes szélessávú (nagy sebességû) Internet átvitelt biztosítani, továbbá a szolgáltatásokat hány elõfizetõ veszi igénybe. A felmérés az elõzõ évek felméréséhez hasonlóan országos, régiós és megyei bontásban feltérképezi az egyéni és közületi, valamint a közszféra szereplõit, továbbá tájékoztatást nyújt a szélessávú elérési technológiák fejlõdésérõl, az alkalmazott megoldásokról, valamint fejlõdési tendenciákról.

H9

Egyetemes elektronikus szolgáltatók ellenõrzése Az egyetemes szolgáltatókat a tevékenység ellátása, valamint az egyetemes szolgáltatási szerzõdésekben vállalt kötelezettségek betartása tekintetében a hatóság az Eht. 123. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen folyamatosan ellenõrzi.

H10

Az Internet szolgáltatók forgalomméréssel kapcsolatos tevékenységének ellenõrzése A tervfeladat célja az extrém forgalmú Internet felhasználók szolgáltatók általi kezelésének, valamint a forgalomfüggõ Internet szolgáltatások forgalmának mérése és a számlázás folyamatának ellenõrzése.

H11

Elektronikus hírközlési és postai szolgáltatók jogszabályokban elõírt adatszolgáltatásának ellenõrzése A tervfeladat célja azon szolgáltatók kiszûrése, melyek a jogszabályban elõírt adatszolgáltatási kötelezettségüknek rendszeresen nem, vagy határidõn túl tesznek eleget; a kötelezettségmulasztás okainak feltárása és felszámolása a hatósági tájékoztatás, helyszíni ellenõrzések során. Az adatszolgáltatás alapvetõ jelentõségû a hatóság piacszabályozási és piacfelügyeleti tevékenységének ellátásához. Az ellenõrzések eredményeként sor kerül a hatósági nyilvántartásban szereplõ adatok módosítására, illetve indokolt esetben az adott szolgáltató nyilvántartásból való törlésére is. Az arra okot adó körülmények fennállása esetén a hatóság kezdeményezi a szolgáltató cégjegyzékbõl való törlését és megszüntetését.


1. szám

29

V. Postai piacfelügyelet P1

Az egyetemes postai szolgáltatások minõségének ellenõrzése A vizsgálat célja a vonatkozó postai jogszabályok által elõírt minõségi követelmények teljesülésének vizsgálata, beszámoló összeállítása. A vizsgálat indoka a 79/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 35. § (10), 36. § (3), 42. § (3), 43. § (5), 44. § (8), 45. § (5) bekezdéseiben foglalt kötelezettség teljesítésének felügyelete.

P2

A nyilvántartásba vett postai szolgáltatók bejelentett tevékenységének hatósági ellenõrzése A vizsgálat a nyilvántartásba vett szolgáltatók jogkövetõ magatartásának felügyeletére irányul. A vizsgálat indoka a Pt. 7. § (1), 13. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések, valamint a 13/2004. (IV. 24.) IHM rendelet 3. § b) és i) pontjaiban foglalt szempontoknak való megfelelés.

P3

Igénybevevõi elégedettségvizsgálat az egyetemes postai szolgáltatások ellátási minõségének ellenõrzése céljából a mobilpostával ellátott településeken A vizsgálat célja az egyetemes postai szolgáltatások országos hozzáférhetõségének felülvizsgálata, az igénybevevõi érdekek védelme, a vonatkozó postai jogszabályokban foglalt ellátási követelmény megfelelõségének felülvizsgálata. A vizsgálat indoka a Pt. 5. § (3) bekezdésében és a 6. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések teljesülésének, valamint a 79/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 39. § (1) és (2), 41. § (2) bekezdéseiben foglalt követelmények megfelelõségének ellenõrzése.

P4

Az egyetemes postacsomag szolgáltatások minõségi megfelelõségének vizsgálata A vizsgálat célja az egyetemes postacsomag szolgáltatások országos ellátásának felülvizsgálata, az igénybevevõi érdekek védelme, a vonatkozó postai jogszabályokban foglalt minõségi követelményeknek való megfelelõségi vizsgálat lebonyolítása. A vizsgálat indoka a Pt. 3. §-ának 25.4. pontjában megfogalmazottak szerinti termék vonatkozásában a Pt.-ben, valamint a 79/2004. (IV. 19.) Korm. rendeletben foglalt követelményeknek való megfelelõség ellenõrzése.

P5

A nyilvántartásban nem szereplõ, bejelentés nélkül mûködõ, postai szolgáltatást ellátó szervezetek feltárása A vizsgálat célja a szolgáltatók bejelentés megtételére, tevékenységének jogszerû végzésére való kötelezése. A vizsgálat indoka a Pt. 7-12. §-okban foglalt rendelkezések, valamint a 68/2004. (IV. 24.) Kormányrendelet megfelelõ szakaszaiban foglalt szempontoknak való megfelelés kikényszerítése.

VI. Berendezés piacfelügyelet BEP

Elektronikus hírközlõ végberendezések, rádióberendezések, valamint a nagyfrekvenciás jelet vagy mellékhatást keltõ berendezések forgalomba hozatalának ellenõrzése A berendezés piacfelügyeleti eljárások elsõdleges célja azon gyártók védelme, amelyek berendezéseiket a vonatkozó szabályozásnak és követelményeknek megfelelõen hozzák forgalomba a jogsértõ tevékenységükkel jogosulatlan piaci elõnyre szert tevõ gyártókkal szemben. További cél a nyilvános elektronikus hálózatok biztonságának fenntartásán keresztül az ezen hálózatokat üzemeltetõk, az ezen hálózatokon szolgáltatást nyújtó szolgáltatók, valamint az ezen hálózatokon szolgáltatásokat igénybe vevõ fogyasztók érdekeinek, továbbá a rádiófrekvenciák jogosult és szabályos felhasználóinak védelme. A berendezés piacfelügyelet sajátosságaiból következõen a fent leírt célokat a hatóság a forgalomba hozott nem megfelelõ berendezések mind nagyobb mennyiségének kiszûrésével és a jogsértõkkel

30


1. szám

szemben alkalmazott szankciókkal tudja elérni. A tervfeladat végzése az Eht. 67. § (1)-(2) bekezdése és a 68. § (3) bekezdésének c) pontja, valamint az 5/2004. (IV. 13.) IHM rendelet 8-9. §-ai alapján a hatóság kötelezettsége. Fentiek alapján a hatóság ellenõrzi az Eht. 79-81. §-ainak, az IHM rendelet, valamint az elektromágneses összeférhetõségrõl szóló 31/1999. (VI. 11.) GM-KHVM együttes rendelet elõírásainak betartását.

VII. Utóellenõrzés U1

Az ÁSZF módosítások jogszerûségének utóellenõrzése (H4/2006) A vizsgálat lefolytatását az elõzõ évi vizsgálat eredménye indokolja, mert nagyszámú volt a nem jogszerû általános szerzõdési feltétel módosítás. Az ellenõrzés óta eltelt idõszakra vonatkozóan az utóellenõrzésre szükség van. E tervfeladat végrehajtására a H4/2007. sz. vizsgálattal párhuzamosan kerül sor.

U2

Számhordozhatóság utóellenõrzése a helyhez kötött és mobil rádiótelefon szolgáltatóknál (H8/2006) A számhordozhatóság elõzõ évi vizsgálata során, a hatóság által hozott határozatokban foglaltak betartásának ellenõrzésére utóellenõrzés formájában kerül sor.

U3

Berendezés piacfelügyeleti utóellenõrzés Az utóellenõrzések alapvetõ célja, hogy a hatóság kikényszerítse az általa hozott határozatok végrehajtását, ezáltal érvényt szerezve úgy a vonatkozó jogszabályi elõírásoknak és a hatóság által meghozott határozatoknak, mint a tisztességes piaci verseny érdekeinek. Fontos továbbá, hogy a határozatokban elõírt kötelezettségek kikényszerítésével nõ a hatóság tevékenységének hatékonysága a berendezések piacfelügyeletének területén.

U4

A tértivevényes hivatalos iratok kézbesítésének utóellenõrzése különös tekintettel a „zsákos kézbesítéssel” történõ helyeken (J17/2005) A hatóság 2005. évben országos szintû ellenõrzés keretében vizsgálta az egyetemes szolgáltató fenntartott tevékenység keretében ellátott tevékenységét, a tértivevényes hivatalos iratok kézbesítését, kezelését. A 2007. évi vizsgálat az olyan címzettek esetében történik meg, ahol “zsákos kézbesítés” folyik.

U5

Szolgáltatás minõségi követelmények vizsgálata (H5/2006) A 2006. évi tervfeladat végrehajtása során ellenõrzésre került, hogy a szolgáltatók a 345/2004. (XII. 22.) Korm. rendeletben elõírt módon szerepeltetik-e az ÁSZF-ben a minõségi célértékeket. Az utóellenõrzés végrehajtására K2A-C tervfeladatok végrehajtása során párhuzamosan kerül sor.

U6

A telefonos ügyfélszolgálatok elérhetõsége A hatóság 2006. évben a H2/2006. tervfeladat keretében ellenõrizte a telefonos ügyfélszolgálatok elérhetõségét. Az utóellenõrzésre szükség van azon szolgáltatók esetében ahol hiányosság került megállapításra. A felhívásokat tartalmazó határozatok augusztus hónapban emelkedtek jogerõre. A felhívásokban megfogalmazottak teljesülésének bizonyos része a szolgáltatók 22/2001. (XII. 22.) MeHVM rendelet szerinti, 2006. II. félévi adatszolgáltatásában ellenõrizhetõ, a beérkezését követõen 2007. január 31. után.

1. szám


31

Jogszabályfigyelés A hírközlési ágazatot érintõ jogszabályok jegyzéke 2006. december 1.–2007. január 16.

244/2006. (XII. 05.) Korm. rendelet

az építési mûszaki ellenõri, valamint a felelõs mûszaki vezetõi szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól (M. K. 2006/148.)


az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól (M. K. 2006/148.)


az egyes építésügyi tárgyú rendeletek módosításáról (M. K. 2006/148.)


a mûszaki termékek megfelelõségét vizsgáló, ellenõrzõ és tanúsító szervezetek kijelölésérõl szóló 182/1997. (X. 17.) Korm. rendelet módosításáról (M. K. 2006/148.)

2006. évi CIX. törvény

a kormányzati szervezetátalakítással összefüggõ törvénymódosításokról (M. K. 2006/154.)

85/2006. (XII. 15.) GKM rendelet

a belföldi fenntartott postai szolgáltatások legmagasabb hatósági díjairól (M. K. 2006/155.)

2006. évi CXX. törvény

az egyes építésüggyel kapcsolatos törvények módosításáról (M. K. 2006/157.)


a biztonsági okmányok védelmének rendjérõl szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet módosításáról szóló (M. K. 2006/161.)


az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelölésérõl és mûködési feltételeirõl (M. K. 2006/161.)

8/2006. (XII. 23.) ME. rendelet

a kormányhivatalokat felügyelõ miniszterek kijelölésérõl (M. K. 2006/161.)


a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal hatósági jogkörével összefügõ egyes miniszteri rendeletek módosításáról (M. K. 2006/163. )


a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal hatósági jogköreivel összefügõ egyes miniszteri rendeletek módosításáról (M. K. 2006/163. )


a Vállalkozói Támogatásközvetítõ Zártkörûen mûködõ Részvénytársaság közremûködõ szervezetként való kijelölésével kapcsolatban szükséges egyes miniszteri rendeletek módosításáról (M. K. 2006/164.)


egyes miniszteri rendeleteknek a Nemzeti Közlekedési Hatóság felállításával kapcsolatos módosításáról (M. K. 2006/164.)

15/2006. (XII. 28.) ÖTM rendelet

egyes építésügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról (M. K. 2006/165.)

32


1. szám

Tájékoztatás a távközlési szolgáltatások bejelentése nyilvántartásba való bejegyzésének tényérõl Sorszám

Szolgáltató

Szolgáltatás

1.

Automatika KKt.

Internet szolgáltatás

2.

Tanet Szolgáltató Kft.

Nyilvános helyi, belföldi és nemzetközi távbeszélõ szolgáltatás

3.

Budakalász Kft.


4.

Unicomm Kft.

Adathálózati VOIP szolgáltatás

5.

Földesi és Társa 2002 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.


6.

Webhoster Kereskedelmi és Szolgáltató Bt.

Internet szolgáltatás 2,4 Ghz-en

7.

Felsõegerszeg Önkormányzata

mûsorelosztó szolgáltatás

8.

Somogyzsitfa Önkormányzat

Mûsorelosztó szolgáltatás

9.

Vektorszolg Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.


10.

IOCom Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

Nyilvános helyi, belföldi és nemzetközi, adathálózati szolgáltatás

11.

Gophernet számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Bt.


12.

Nyírbátori Közmûvelõdési és Igedenforgalmi Közhasznú Társaság


13.

Netvolk Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

Internet szolgáltatás 2,4 GHz-en

14.

Euro Channel Kft.

Internet szolgáltaás

15.

Nyírbátori Közmûvelõdési és Igedenforgalmi Közhasznú Társaság


16.

Netsurf club Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.


17.

ÓzdNet Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

Internet szolgáltatás 2,4 GH z-en

18.

MézgaNet Telekommunikációs, Szolgáltató és Kereskedelmi Bt.


19.

HB Global Kft.

Internet szolgáltatás 2,4 és 5 GHz-en

20.

C-S Kábel Tv Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. (volt Csille József)

Vezetékes mûsorelosztó szolgáltatás

21.

Tomicom Kommunikációs, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

Internet szolgáltatás 2,4 és 5,4 GHz-en

22.

Novatech Internet Kft.


23.

MonaCom 3000 Hírközlési és Szolgáltató Kft.

Internet szolgáltatás 2,4 és 5,8 Ghz-en

24.

iAgency Szolgáltató Kft.

Internet szolgáltatás 2,4 és 5,6 GHz-en

25.

Lasarm Számítástechnikai Szolgáltató és Tanácsadó Bt.


26.

Lampért Béla (BÉLAWLAN)


27.

Com 2 Számítástechnikai Bt.


28.

Mondiale KFt.


29.

Tör-Tel Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.


30.

Csillag Kábeltévé Kft.


31.

Net 11 Kft.

Mûsorelosztó, adathálózati és Internet szolgáltatás

32.

Bácska TV Kereskedelmi és Szolgátlató Bt.

IPTV mûsorelosztó szolgáltatás

1. szám


33

Tájékoztatás a távközlési szolgáltatások bejelentése nyilvántartásból való törlésének tényérõl

Sorszám

Szolgáltató

Szolgáltatás megnevezése

Törlés dátuma

1.

Nógrádtel Kft.

Vezetékes mûsorelosztó és Internet szolgáltatás

2005.04.01.

2.

Nógrádtel Kft.


2005.04.01.

3.

Hír-sat 2000 Kft.

Vezetékes mûsorelosztó szolgáltatás (területi törlés:Palotabozsok)

2004.01.01.

4.

IT-eXpert Kft.

Internet szolgáltatás 2,4 Ghz-en

2006.07.27.

5.

International Bussiness Machines Corporation Magyarország Kft. (IBM Kft)

Nem nyilvános Internet szolgáltatás

2006.10.31.

6.

Semiramis Bt.

Internet szolgáltatás 2,4 GHz-en törölve

2004.07.01.

7.

Parisat-L Kft.

Vezetékes mûsorelosztó szolgáltatás (Imola, Rudabánya törlése)

2006.12.13.

8.

Infrasat Kft.

Vezetékes mûsorelosztó szolgáltatás Pusztaederics, Vöckönd)

2007.01.06.

9.

Kõbánya-Újhegyi Lakásfenntartó Szövetkezet

Helyi vezetékes mûsorelosztás ászf törölve

2007.01.04.

34


1. szám

V. FÕRÉSZ: Egyéb információk, tájékoztatók Az ügyfélszolgálat e-mail címe: [email protected]

A Nemzeti Hírközlési Hatóság elérhetõsége Hírközlési Felügyelet Központi Elérhetõség Cím: 1015 Budapest, Ostrom utca 23-25. Levelezési cím: 1525 Budapest Pf. 75. Telefon: 06 1 375-7777, 06 1 457-7100 Telefax: 06 1 356-5520 E-mail: [email protected] Honlap: www.nhh.hu

Miskolc Cím: 3529 Miskolc, Csabai kapu 17. Levelezési cím: 3501 Miskolc Pf. 391. Telefon: 06 46 555-500 Telefax: 06 46 411-475 Az ügyfélszolgálat e-mail címe: [email protected]

Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa Cím: 1015 Budapest, Ostrom utca 23-25. Levelezési cím: 1525 Budapest Pf. 75. Telefon: 06 1 375-7777, 06 1 457-7100 Telefax: 06 1 356-5520 E-mail: [email protected] Honlap: www.nhh.hu

Pécs Cím: 7624 Pécs, Alkotmány utca 53. Levelezési cím: 7602 Pécs PFÜ Pf. 459. Telefon: 06 72 508-800 Telefax: 06 72 508-808 Az ügyfélszolgálat e-mail címe: [email protected]

A Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala ügyfélszolgálatainak elérhetõségei és nyitvatartási rendje

Sopron Cím: 9400 Sopron, Kossuth L. utca 26. Levelezési cím: 9401 Sopron Pf. 123. Telefon: 06 99 518-500 Telefax: 06 99 518-518 Az ügyfélszolgálat e-mail címe: [email protected]

Budapest Cím: 1133 Budapest, Visegrádi utca 106. Levelezési cím: 1386 Budapest 62. Pf. 997. Telefon: 06 1 468-0500 Telefax: 06 1 468-0626 Az ügyfélszolgálat e-mail címe: [email protected]

Szeged Cím: 6721 Szeged, Csongrádi sgt. 15. Levelezési cím: 6701 Szeged Pf. 689. Telefon: 06 62 568-300 Telefax: 06 62 568-368 Az ügyfélszolgálat e-mail címe: [email protected]

Debrecen Cím: 4025 Debrecen, Hatvan utca 43. Levelezési cím: 4001 Debrecen Pf. 230. Telefon: 06 52 522-122 Telefax: 06 52 417-857

Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala ügyfélszolgálatainak elérhetõségei és nyitvatartási rendje Hétfõ

Csütörtök

Péntek

00

zárva

900 - 1300

zárva

800 - 1200

zárva

800 - 1200

1400 - 1800

zárva

800 - 1200

zárva

800 - 1200

Pécs

1400 - 1800

zárva

800 - 1200

zárva

800 - 1200

Sopron

1400 - 1800

zárva

800 - 1200

zárva

800 - 1200

Szeged

1400 - 1800

zárva

800 - 1200

zárva

800 - 1200

00

Kedd

Budapest

13 - 18

00

00

9 - 15

Debrecen

1400 - 1800

Miskolc

Szerda 00

00

9 - 15

1. szám


A Magyar Hivatalos Közlönykiadó kiadásában – a Kreátor Info Kft. szervezésében – megjelent a

„Helyi önkormányzati rendeletalkotás és jogalkalmazás az Alkotmánybíróság és az Európai Bíróság döntéseinek tükrében” címû kiadvány A két kötetbõl álló kiadvány célja, hogy az egyes részterületeket sorra véve bemutassa, hogy melyek azok a leggyakoribb hibák, amelyeket a helyi önkormányzatok a rendeleteik megalkotásánál elkövetnek, mégpedig a jelentõsebb alkotmánybírósági határozatok tükrében. Mindezen túl egy önálló kötet tartalmazza az Európai Bíróság azon ítéleteit, amelyekben helyi vagy regionális önkormányzatok, illetve helyi vagy regionális hatóságok voltak érintettek, vagy ellenük folyt az eljárás. E kiadvány olyan fontos információk gyûjteménye, melyet a helyi önkormányzatok felhasználhatnak majd a helyi jogalkotás elõkészítésénél. A „Helyi önkormányzati rendeletalkotás és jogalkalmazás az Alkotmánybíróság és az Európai Bíróság döntéseinek tükrében” címû könyvben tematikus sorrendben kerül rendszerezésre az egyes témakörök szempontjából fontos AB határozatok rövid, kivonatolt tartalma, amely minden jegyzõ és helyi döntéshozó számára – az önkormányzati rendeletalkotáshoz – szükséges és elengedhetetlen jogforrás. E mellett az egyes önkormányzati rendeletalkotási tárgykörökre vonatkozóan az önkormányzati rendeletalkotásra felhatalmazást adó hatályos jogszabályok, az egyes rendeletek fõbb tartalmi elemeinek és ezen elemekhez kapcsolódó AB döntések ismertetésére is sor kerül. Az AB határozatok lényegi kérdéseinek felvázolása mellett a megsemmisített rendeletek, szakaszok helyett helyes megoldásokra is utal a kiadvány a célból, hogy segítséget nyújtson a jegyzõ számára a helyi jogalkotási problémák megoldásához. A kötet fõ gerincét alkotják a következõ önkormányzati témákban alkotott alkotmánybírósági döntések: a helyi jogalkotás általános kérdései és a jogi alapelvek érvényesülése az önkormányzati rendeletekben, a helyi adó, a hatósági ár, a szociális támogatások, gyermekvédelmi ellátások, lakás- és helyiséggazdálkodás, hulladékgazdálkodás, állattartás, közterület-használat, vásárok és piacok rendje, építésügy, önkormányzati vagyon, költségvetés, útépítési és közmûépítési díj, az önkormányzat szervezete és mûködése. Külön érdekessége a kiadványnak, hogy a szerzõk olyan alkotmánybírósági határozatokat is bemutatnak, amelyek idõközben a magyar jogszabályok módosítása, illetve a közösségi jognak való megfelelés okán nem alkalmazhatók, ezzel ugyanis elkerülhetõ, hogy adott esetben a jogalkotó olyan határozatra hivatkozzon a szabályozás során, amely okafogyottá vált. Magyarország uniós csatlakozása óta kiemelt jelentõsége van a közösségi elõírások betartásának is mind a helyi önkormányzati rendeletek alkotása, mind pedig a helyi önkormányzatok törvényes mûködésének biztosítása során. Így a kiadvány az Európai Bíróság ítéleteinek rövid ismertetése mellett az adott helyzetben alkalmazandó közösségi jogszabály hivatkozását, a helyes értelmezést és a követendõ magatartást is tartalmazza. Más tagállamok önkormányzatainak negatív tapasztalatai nagy segítségül szolgálhatnak a jegyzõk számára a közösségi jogszabályok helyes alkalmazásához és a közösségi jogsértések elkerüléséhez.

35

36


1. szám

A „Helyi önkormányzati rendeletalkotás és jogalkalmazás az Alkotmánybíróság és az Európai Bíróság döntéseinek tükrében” címû kötet szerzõi a magyar önkormányzati rendszer és az Európai Unió joganyagának kiváló ismerõi: Dr. Gyergyák Ferenc fõtanácsadó (Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága) Dr. Orova Márta fõosztályvezetõ-helyettes (ÖTM, Közigazgatási Hivatali, Jegyzõi és Hatósági Fõosztály) Sárközyné dr. Szabó Piroska, jegyzõ Dr. Zöld-Nagy Viktória közigazgatási jogász (ÖTM, Közigazgatási Hivatali, Jegyzõi és Hatósági Fõosztály) A Magyar Hivatalos Közlönykiadó a „Helyi önkormányzati rendeletalkotás és jogalkalmazás az Alkotmánybíróság és az Európai Bíróság döntéseinek tükrében” címû kiadványt ajánlja az ország valamennyi jegyzõjének, körjegyzõjének, fõjegyzõjének, a polgármestereknek, megyei közgyûlési elnököknek, a képviselõ-testületek tagjainak, valamint a helyi jogalkotás elõkészítésében részt vevõ hivatali munkatársaknak. A 384 oldalterjedelmû kiadvány ára: 3948 Ft áfával Példányonként megvásárolható a Közlönykiadó Jogi Könyvesboltjában (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6. Tel./fax: 318-8411), valamint a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. ..........................................................................................................................................................

MEGRENDELÕLAP Megrendelem a „Helyi önkormányzati rendeletalkotás és jogalkalmazás az Alkotmánybíróság és az Európai Bíróság döntéseinek tükrében” címû kiadványt (ára: 3948 Ft + postaköltség), ..................... példányban, és kérem juttassák el az alábbi címre:

A megrendelõ (cég) neve: ............................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ............................................................................................................ Utca, házszám: ............................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ....................................................................................................... A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ......................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutalom. Keltezés: ………………………………………

……………………………………… cégszerû aláírás

1. szám


A Magyar Hivatalos Közlönykiadó megjelentette

Bócz Endre Büntetõeljárási jogunk kalandjai Sikerek, zátonyok és vargabetûk címû könyvét. Az olvasó olyan tudományos munkát tart a kezében, amelynek legfõbb tárgya a büntetõeljárási jog, a büntetõeljárás és kisebb mértékben a kriminalisztika. Így jelenik meg a büntetõeljárási jog tudományának és kodifikációjának története is. Bócz Endre több síkon elemzi a büntetõeljárás tárgyköreit. Az egyik a kodifikáció- és tudománytörténeti aspektus. Ezen belül ismerteti az 1808. évi francia kódexek Európára kiterjedõ hatásait, ideértve az 1896. évi magyar Bûnvádi Perrendtartást is. A munka külön érdekessége és értéke a nálunk úgyszólván ismeretlen cári orosz kodifikálás történetének, az 1864. évi kódexnek és elõzményeinek bemutatása. A mû másik kiterjedt tárgykörét a nyomozás adja. A szerzõ rámutat itt olyan jelenségekre, amelyeknek ritkán jártunk utána a jogi elemzés során. Ilyenek pl. a nyomozásról mint a büntetõeljárás önálló szakaszáról vallott nézetek, illetõleg az azt kifejezõ intézmények. A szerzõ az ügyész, a közvádló szerepkörébe szõve foglalkozik a bizonyítás kérdéseivel. Itt elsõsorban a fogalmak – mint a „bizonyítás”, „történés”, „tény”, „felderítés” – tisztázására törekszik. Nem mulasztja el szóvá tenni a bûnügyi technika jelentõségét, a bizonyításban vitt fejlesztõ szerepét és a kriminalisztikai képzés hiányosságait. Figyelmet szentel a nyomozásbeli tényfeltárás (bizonyítás) terjedelmének. Felhívja a figyelmet a nyomozási, vizsgálati szakaszban fenyegetõ egyoldalúság veszélyeire, fõként arra, hogy az ezt követõ döntés befolyásolására alkalmas. Az olvasó természetesen maga dönti el, mit tart a bemutatott mûbõl a legtanulságosabbnak. A kötet 224 oldal terjedelmû, ára 3990 forint áfával. Példányonként megvásárolható a Közlönykiadó Jogi Könyvesboltjában (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6. Tel./fax: 318-8411), valamint a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem

Bócz Endre Büntetõeljárási jogunk kalandjai Sikerek, zátonyok és vargabetûk címû, 224 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 3990 Ft áfával) ........... példányban, és kérem, juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ................................................................................................................................................. Címe (város, irányítószám): .............................................................................................................................................. Utca, házszám: .................................................................................................................................................................. Ügyintézõ neve, telefonszáma: ......................................................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................

............................................... cégszerû aláírás

37

38


1. szám

A Magyar Hivatalos Közlönykiadó megjelentette a Közlöny Könyvek sorozatának újabb köteteként a

HATÁRON TÚLI MAGYAROK KEDVEZMÉNYEINEK ÉS TÁMOGATÁSÁNAK SZABÁLYAI címû könyvet. A könyv összefoglalja a határainkon túl élõ magyarok támogatásának módozatait és intézményeit szabályozó rendelkezéseket, valamint rövid áttekintést ad azokról a kedvezményes banki eszközökrõl, amelyek elõsegítik az adott térségek gazdasági fejlõdését. A támogatási rendszer alapelve: jobb feltételeket teremteni a magyar honfitársainknak a szülõföldön maradáshoz. Ajánljuk a kiadványt magánszemélyeknek és intézményeknek, akik/amelyek – részletesebb ismereteket akarnak szerezni a támogatási rendszerrõl, – a határainkon túli térségek regionális fejlesztésében kívánnak részt venni és ehhez kívánnak információt szerezni a támogatási rendszerrõl, – a határainkon túl élnek, mûködnek és támogatást remélnek szerezni fontos céljaik megoldásához, – egyetemi tanulmányokat folytatnak vagy egyetemeken a támogatási rendszer oktatásával is foglalkoznak. A 336 oldal terjedelmû kiadvány ára 3465 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Közlönykiadó Jogi Könyvesboltjában (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6. Tel./fax: 318-8411), valamint a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem a

HATÁRON TÚLI MAGYAROK KEDVEZMÉNYEINEK ÉS TÁMOGATÁSÁNAK SZABÁLYAI címû, 336 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 3465 Ft áfával) ........... példányban, és kérem juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ................................................................................................................................ Címe (város, irányítószám): ............................................................................................................................. Utca, házszám: ................................................................................................................................................. Ügyintézõ neve, telefonszáma: ........................................................................................................................ A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................

............................................... cégszerû aláírás

1. szám


39

A Magyar Hivatalos Közlönykiadó megjelentette a Közlöny Könyvek sorozatának újabb köteteként

A BÜNTETÕ TÖRVÉNYKÖNYV MAGYARÁZATA I–III. KÖTET címû kiadványt. A Büntetõ Törvénykönyv magyarázata – tekintettel a büntetõjog kialakult felosztására, továbbá a kommentár könnyebb használatának szempontjaira is – három kötetben jelenik meg. Az elsõ kötet a Btk. Általános részének, a második és harmadik kötet pedig a Különös részének magyarázatát tartalmazza. A magyarázat nagymértékben támaszkodik a bírói ítéletek értelmezõ rendelkezéseire, az Alkotmánybíróság határozataira, valamint az ET, az EU és más nemzetközi fórumok releváns dokumentumaira; ugyanakkor nagy hangsúlyt fektet a fogalmak tudományos definiálására és rendszerezésére is. Tekintettel arra, hogy a jogtudomány és a jogalkalmazás által kialakított értelmezési tartomány ismerete nélkül nem lehet eligazodni a büntetõjog alapkérdéseiben, a kommentár nemcsak a szakmai felhasználók és a joghallgatók, jogi továbbképzésben részt vevõk számára jelenthet támpontot, hanem a büntetõjog iránt érdeklõdõk is segítségül hívhatják a kiadványt. A magyarázat a Hivatalos CD Jogszabálytárban megjelent Btk. kommentár szerkesztett változata. Az 1400 oldal terjedelmû kiadvány ára: 9597 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Közlönykiadó Jogi Könyvesboltjában (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6. Tel./fax: 318-8411), valamint a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.

MEGRENDELÕLAP Megrendeljük a A Büntetõ Törvénykönyv magyarázata I–III. kötet címû kiadványt (az 1400 oldal terjedelmû kiadvány ára: 9597 Ft + postaköltség) ...................... példányban, és kérem juttassák el az alábbi címre:

A megrendelõ (cég) neve: ........................................................................................................ Címe (város, irányítószám): ..................................................................................................... Utca, házszám: ......................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ................................................................................................ A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: .................................................................................. A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutalom. Keltezés: ……………………………………… ………………………………………

cégszerû aláírás

40


1. szám

Tisztelt Elõfizetõk! Tájékoztatjuk Önöket, hogy a kiadónk terjesztésében levõ lapokra és elektronikus kiadványokra szóló elõfizetésüket folyamatosnak tekintjük. Csak akkor kell változást bejelenteniük a 2007. évre vonatkozó elõfizetésre, ha a példányszámot, esetleg a címlistát módosítják, vagy új lapra szeretnének elõfizetni (pontos szállítási, név- és utcacím-megjelöléssel). Az esetleges módosítást szíveskedjenek levélben vagy faxon megküldeni. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a lapszállításról kizárólag az elõfizetési díj beérkezését követõen intézkedünk. Fontos, hogy az elõfizetési díjakat a megadott 10300002-20377199-70213285 sz. számlára utalják, illetve a kiadó által kiküldött készpénz-átutalási megbízáson fizessék be. Készpénzes befizetés kizárólag a Magyar Hivatalos Közlönykiadó ügyfélszolgálatán (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6.) lehetséges. (Levélcím: Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 1394 Budapest, 62. Pf. 357. Fax: 318-6668).

A 2007. évi elõfizetési díjak Magyar Közlöny Hivatalos Értesítõ Határozatok Tára Önkormányzatok Közlönye Az Alkotmánybíróság Határozatai Bányászati Közlöny Belügyi Közlöny Egészségbiztosítási Közlöny Egészségügyi Közlöny Ellenõrzési Figyelõ Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítõ Gazdasági Közlöny Hírközlési Értesítõ Honvédelmi Közlöny Igazságügyi Közlöny Jogtanácsadó

(Az árak az áfát tartalmazzák.) 99 792 Ft/év Környezetvédelmi és Vízügyi Értesítõ 15 372 Ft/év Közlekedési Értesítõ 22 932 Ft/év Kulturális Közlöny 5 544 Ft/év Külgazdasági Értesítõ 18 900 Ft/év Munkaügyi Közlöny 4 788 Ft/év Oktatási Közlöny 25 452 Ft/év Pénzügyi Közlöny 22 176 Ft/év Sportértesítõ 27 720 Ft/év Statisztikai Közlöny 3 528 Ft/év Szociális Közlöny 18 396 Ft/év Turisztikai Értesítõ 23 436 Ft/év Ügyészségi Közlöny 6 552 Ft/év Nemzeti Kulturális Alap Hírlevele 18 648 Ft/év Pénzügyi Szemle 15 876 Ft/év L'udové noviny 6 804 Ft/év Neue Zeitung

15 120 Ft/év 24 696 Ft/év 18 900 Ft/év 20 160 Ft/év 15 372 Ft/év 21 924 Ft/év 30 492 Ft/év 5 040 Ft/év 13 104 Ft/év 15 624 Ft/év 11 844 Ft/év 6 552 Ft/év 5 040 Ft/év 19 908 Ft/év 3 780 Ft/év 4 788 Ft/év

Cégközlöny CD A Cégközlöny hatályos és hiteles céginformációs – az üzleti életben részt vevõk számára nélkülözhetetlen, naprakész – adatbázisát tartalmazó, heti rendszerességgel lemezen megjelenõ lap formátuma 2007. október 1-jétõl várhatóan megújul. Erre tekintettel a CD a 2007. évben január 1-jétõl szeptember 30-ig fizethetõ elõ. A háromnegyed éves elõfizetés díja a 20%-os áfával: 106 272 Ft. Közbeszerzési Értesítõ A hetente több száz, minden szakterületre kiterjedõ közbeszerzési felhívás részletes leírását és feltételeit tartalmazó Közbeszerzési Értesítõ címû hivatalos lap révén az elõfizetõk a leggyorsabban, autentikus forrásból értesülhetnek a pályázatokról. Az Értesítõ – a tervezett formátumváltás miatt – a 2007. évben fél évre fizethetõ elõ. A féléves elõfizetés díja áfával: 55 062 Ft. A HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR (CD) hatályos jogszabályok hivatalos számítógépes gyûjteményének 2007. évi éves elõfizetési díjai: (Áraink az áfát nem tartalmazzák.) Önálló változat 72 000 Ft 25 munkahelyes hálózati változat 5 munkahelyes hálózati változat 130 000 Ft 50 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat 160 000 Ft 100 munkahelyes hálózati változat

260 000 Ft 340 000 Ft 590 000 Ft

Az EU-JOGSZABÁLYTÁR (CD) Az Európai Unió Jogszabályai gyûjteményének 2007. évi éves elõfizetési díja (Áraink az áfát nem tartalmazzák.) Önálló változat 72 000 Ft 25 munkahelyes hálózati változat 5 munkahelyes hálózati változat 130 000 Ft 50 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat 160 000 Ft 100 munkahelyes hálózati változat

260 000 Ft 340 000 Ft 590 000 Ft

9 771587 945954

07001

Facsimile Magyar Közlöny. A hivatalos lap 2006-os évfolyama jelenik meg CD-n az eredeti külalak megõrzésével, de könnyen kezelhetõen. Ára: 12 000 Ft + áfa.

Szerkeszti a Nemzeti Hírközlési Hatóság, a szerkesztõbizottság közremûködésével. A szerkesztõbizottság elnöke: Spakievics Sándor. A szerkesztésért felelõs: Kalmár Béla, 1015 Budapest, Ostrom u. 23–25. Telefon: 457-7283. E-mail: [email protected] Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. Telefon: 266-9290. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen, Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest, 62. Pf. 357. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a FÁMA Rt. közremûködésével. Telefon/fax: 266-6567. Információ: tel./fax: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]). 2007. évi elõfizetési díj: 6552 Ft áfával. Egy példány ára: 567 Ft áfával. A kiadó az elõfizetési díj év közbeni emelésének jogát fenntartja. HU ISSN 1587-9453 07.0244 – Nyomta a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert vezérigazgató-helyettes.

A NEMZETI HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG HIVATALOS LAPJA

Recommend Documents