A NEMZETI FEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

VII. évfolyam

10. szám

2008. november 11.

A NEMZETI FEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA Szerkesztõség 1055 Budapest, Honvéd u. 13–15. Telefon: 472-8534/Fax: 472-8324 E-mail: [email protected]

Elõfizetési díj egy évre: 26 964 Ft Egy példány ára: 1575 Ft

MEGJELENIK SZÜKSÉG SZERINT

TARTALOM Jogszabályok 2008. évi LVII. törvény a Balaton Kiemelt Üdülõkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 248/2008. (X. 14.) Korm. rendelet az M7-es autópálya, Sávoly község északi közigazgatási határa, a Marótvölgyi-csatorna és Szõkedencs község déli közigazgatási határa által lehatárolt területen megvalósuló nagyberuházással összefüggõ közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentõségû üggyé nyilvánításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 250/2008. (X. 14.) Korm. rendelet a 2007–2013. programozási idõszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenõrzési rendszerek kialakításáról szóló 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19/2008. (X. 8.) NFGM rendelet a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium egyes fejezeti kezelésû elõirányzatai kezelésérõl és támogatásainak lebonyolításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20/2008. (X. 10.) NFGM rendelet a Kormány egyedi döntésével megítélhetõ támogatások nyújtásának szabályairól szóló 8/2007. (I. 24.) GKM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21/2008. (X. 22.) NFGM rendelet a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter által adományozható elismerésekrõl . . . . . . . . . . . . 22/2008. (X. 30.) NFGM rendelet a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program 4. prioritására, a Gazdaságfejlesztési Operatív Programra és a Közép-Magyarországi Operatív Program 1. prioritására vonatkozó részletes szabályokról szóló 8/2007. (III. 19.) MeHVM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

674

697

700 701 728 729

733

Minisztériumi közlemények Pályázati felhívás a védelmi és biztonsági ipar versenyképességének növelése céljából megvalósuló termék- és technológiafejlesztési beruházások támogatására (Kódszám: VBI – 1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Közlemény a 2008. évi Kereskedelemfejlesztési Pályázati Rendszer keretén belül 2008. szeptember 11-én és szeptember 24-én elbírált nyertes pályázatokról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Közlemény fejlesztési támogatások odaítélésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

734 738 744

A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal közleménye Határozat a Holland Királyságból származó fémjelzés egyenértékûségi vizsgálatáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

745

674

GAZDASÁGI KÖZLÖNY

Jogszabályok 2008. évi LVII. törvény a Balaton Kiemelt Üdülõkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosításáról* 1. § A Balaton Kiemelt Üdülõkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 2. §-a (2) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A Balaton kiemelt üdülõkörzethez tartozó települések jegyzékét a törvény 1/1. számú melléklete, a parti és partközeli településekét a törvény 1/2. számú melléklete tartalmazza.” 2. § A Btv. a 2. §-t követõen az alábbi alcímmel, valamint 2/A. §-sal egészül ki: „Értelmezõ rendelkezések 2/A. § E törvény alkalmazásában: 1. csarnok jellegû épület: alapterületi korlátozás nélkül csarnok jellegûnek tekintendõ minden legalább 3,6 m átlagos belmagasságú, tetõtérrel nem rendelkezõ, egyszintes, összefüggõ légterû, ipari, raktározási, kereskedelmi vagy sport rendeltetésû, jellemzõen tagolatlan homlokzatú építmény, amelyre a merev geometriai formák, a táj adottságaitól független anyaghasználat és jelentõs nagyságú kiszolgálóterület iránti igény jellemzõ; 2. egyedileg meghatározott térség: a Balaton Kiemelt Üdülõkörzet Területrendezési Tervében megállapított kiemelt térségi területfelhasználási kategória, amelybe a bányaüzemek, valamint a hulladéklerakó helyek és a turisztikai fejlesztési területek övezetébe tartozó területek által igénybe vett, más térségi területfelhasználási kategóriába nem sorolható területek tartoznak; 3. esõbeálló jellegû építmény: természetes anyagokból (pl. kõ, fa, nád, szalma) egyszerû módon, részben vagy teljesen oldalfalakkal épített, általában egyterû, legfeljebb 3,5 méter építménymagasságú és legfeljebb 15 m2-es alapterületû építmény; 4. erdõterület: minden fás növényekbõl álló életközösség, amelyet az erdõrõl és az erdõ védelmérõl szóló törvény erdõnek, fasornak, facsoportnak, fás legelõnek, erdõterületnek és erdõgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületnek tekint, továbbá erdõterületnek számít a településrendezési tervekben erdõterület települési területfelhasználási egységbe sorolt terület is; * A törvényt az Országgyûlés a 2008. szeptember 22-i ülésnapján fogadta el.

10. szám

5. felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület: a Balaton Kiemelt Üdülõkörzet Területrendezési Tervében lehatárolt övezet, amely az Országos Területrendezési Tervrõl szóló 2003. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: OTrT) „Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminõség-védelmi terület” övezetének feleltethetõ meg, amely az országos övezet által érintett területek pontosításával és a felszín alatti vizek védelmérõl szóló kormányrendelet által meghatározott érzékenységi kategóriáival érintett területekkel kiegészítve került lehatárolásra; 6. felszíni vízminõség-védelmi terület: a Balaton Kiemelt Üdülõkörzet Területrendezési Tervében lehatárolt övezet, amelybe a tómederrel, a Balaton vízterével kapcsolatban lévõ, a tó vízminõség-védelme szempontjából kiemelt jelentõségû vízjárta területek tartoznak; 7. földtani veszélyforrás terület: a Balaton Kiemelt Üdülõkörzet Területrendezési Tervében lehatárolt övezet, amelybe a geomorfológiai adottságaik és földtani felépítésük folytán a lejtõs tömegmozgások és egyéb kedvezõtlen mérnökgeológiai adottságok által érintett területek tartoznak; 8. gazdasági terület: a Balaton Kiemelt Üdülõkörzet Területrendezési Tervében lehatárolt övezet, amelyben a települési területfelhasználási egységek közül a különleges területekbe tartozó nagy kiterjedésû kereskedelmi célú és a gazdasági területekbe tartozó kereskedelmi, szolgáltató és ipari területek jelölhetõk ki; 9. intenzív kertészeti kultúra: szakszerûen mûvelt szõlõ-gyümölcs kultúra, gondozott veteményes, kertészeti telep; 10. kertgazdasági terület: a Balaton Kiemelt Üdülõkörzet Területrendezési Tervében lehatárolt egykori zártkerti területek, ahol a terület mûvelése, használata a kertgazdasági jelleget alátámasztja; 11. kiemelt jelentõségû mellékút: a Balaton Kiemelt Üdülõkörzet Területrendezési Tervében a fõúthálózattal együtt a térségi együttmûködésben fontos szerepet betöltõ – végpontjaikon általában az országos fõúthálózathoz csatlakozó – a fõutak és egyéb mellékutak között átmeneti kategóriát képezõ közúthálózati elem, amely kialakítására a fõutakénál kevésbé szigorú mûszaki elõírások vonatkoznak; 12. reklámcélú hirdetõ építmény: 2 m2-nél nagyobb, állandó vagy mobil tartószerkezettel rendelkezõ, önálló megjelenésû hirdetõ felület; 13. szõlõ termõhelyi kataszteri terület: a Balaton Kiemelt Üdülõkörzet Területrendezési Tervében lehatárolt övezet, amelybe a szõlõ termõhelyi kataszteri I. osztályú területek tartoznak, a lehatárolás célja a Balatoni Borvidéki Régió minõségi szõlõ- és bortermõterületeinek védelmét szolgáló szabályozás érvényesítése; 14. ökológiai rehabilitációt igénylõ terület: a Balaton Kiemelt Üdülõkörzet Területrendezési Tervében lehatárolt övezet, amelybe olyan rehabilitációt igénylõ területek tartoznak, ahol még adott a természetközeli állapot visszaállításának lehetõsége;

10. szám


15. települési terület: a Balaton Kiemelt Üdülõkörzet Területrendezési Tervében lehatárolt övezet, a település meglévõ és tervezett beépítésre szánt és a belterületen lévõ beépítésre nem szánt területeknek az együttese, kivéve az egyedileg meghatározott térség (bányaüzemek, hulladéklerakó helyek, turisztikai fejlesztési területek), valamint az építmények által igénybe vett térség területeit és a külön övezetet alkotó gazdasági területeket; 16. tómeder: a Balaton Kiemelt Üdülõkörzet Területrendezési Tervében lehatárolt övezet, amely a vízpartrehabilitációs tanulmánytervekben elfogadott szabályozási partvonal által meghatározott meder területe; 17. turisztikai fejlesztési terület: a Balaton Kiemelt Üdülõkörzet Területrendezési Tervében lehatárolt övezet, sajátos szabályozási elõírásokkal, jelentõs zöldfelületekkel rendelkezõ terület, amely a szabadidõ-eltöltés lehetõségeit bõvítõ, a szezon hosszabbítását szolgáló, nagy helyigényû beruházások célterületeként a turizmus minõségi fejlesztésének területi feltételeit biztosítja.” 3. § A Btv. 3. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „3. § (1) Az Országgyûlés a Balaton Kiemelt Üdülõkörzet Területrendezési Tervének munkarészei közül a) a térségi szerkezeti tervet, b) a kiemelt térségi övezetek tervlapjait, c) a Balatoni Területrendezési Szabályzatot (a továbbiakban: területrendezési szabályzat) elfogadja. (2) Az M=1:100 000 méretarányú térségi szerkezeti tervet a 3. számú melléklet1 tartalmazza. (3) A kiemelt térségi övezetek M=1:100 000 méretarányú tervlapjait a) a 4/1. számú melléklet a magterület övezetét (Ö-1), az ökológiai folyosó övezetét (Ö-2), valamint a puffer terület övezetét (Ö-3), b) a 4/2. számú melléklet a térségi jelentõségû tájképvédelmi terület övezetét (T-1), c) a 4/3. számú melléklet a történeti települési terület övezetét (T-2), d) a 4/4. számú melléklet a világörökség és világörökség-várományos terület övezetét (T-3), e) a 4/5. számú melléklet a szélerõmû elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható terület övezetét (L-1), f) a 4/6. számú melléklet az ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezetét (A-1), g) a 4/7. számú melléklet a térségi jelentõségû komplex tájrehabilitációt igénylõ terület övezetét (R-1), az ökológiai rehabilitációt igénylõ terület övezetét (R-2), h) a 4/8. számú melléklet a felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezetét (SZ-1), i) a 4/9. számú melléklet a földtani veszélyforrás terület övezetét (P-1), 1 A Magyar Közlöny a törvény 3. és 4. számú mellékletét képezõ eredeti M=1:100 000 méretarányú tervlapok kicsinyített példányait tartalmazza. A tervlapok eredeti méretarányú példányairól készült másolatok a sokszorosítás költségeinek térítésével megrendelhetõk a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaságtól. Címe: 1016 Budapest, Gellérthegy u. 30–32. Telefon: 36 (1) 224-3100.

675

j) a 4/10. számú melléklet a vízeróziónak kitett terület övezetét (P-2), k) a 4/11. számú melléklet a felszíni vízminõség-védelmi terület övezetét (F-1), valamint a tómeder övezetét (D-1), l) a 4/12. számú melléklet a térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezetét (H-1), m) a 4/13. számú melléklet a települési terület övezetét (U-1), a gazdasági terület övezetét (U-2), az általános mezõgazdasági terület övezetét (M-1), a kertgazdasági terület övezetét (M-2), az erdõterület övezetét (E-1), valamint az erdõtelepítésre alkalmas terület övezetét (E-2), n) a 4/14. számú melléklet a kiváló termõhelyi adottságú szántóterület övezetét (M-3), valamint a kiváló termõhelyi adottságú erdõterület övezetét (E-3), o) a 4/15. számú melléklet a turisztikai fejlesztési terület övezetét (Ü-1), valamint a szõlõ termõhelyi kataszteri terület övezetét (C-1), p) a 4/16. számú melléklet a kiemelt fontosságú meglévõ honvédelmi terület övezetét (K-1) tartalmazza.” 4. § A Btv. 4. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „4. § (1) A Balatoni Területrendezési Szabályzat a) a térségi területfelhasználás rendjének meghatározására és a települési területfelhasználási egységek kijelölésére, b) az országos és térségi jelentõségû mûszaki infrastruktúra és egyedi építmények elhelyezésére, c) a Balaton kiemelt üdülõkörzet területére, d) a parti és partközeli településekre, e) a kiemelt térségi övezetekre vonatkozó szabályai együttesen határozzák meg a Balaton kiemelt üdülõkörzet területén a területhasználat és az építés feltételeinek térségi szabályait. (2) Az övezetek szabályozási elõírásainak területi hatályát a kiemelt térségi övezetek tervlapjai határozzák meg. (3) Az egy területre vonatkozó szabályozási elõírások közül a szigorúbb elõírást kell alkalmazni.” 5. § A Btv. 5. §-át megelõzõ III. fejezet címe helyébe a következõ cím lép, valamint a Btv. a következõ 4/A–C. §-okkal és alcímekkel egészül ki: „A BALATONI TERÜLETRENDEZÉSI SZABÁLYZAT A térségi területfelhasználás rendjére vonatkozó szabályok 4/A. § A Balaton Kiemelt Üdülõkörzet Területrendezési Tervének térségi szerkezeti tervében megállapított térségi területfelhasználási kategóriák a következõ, legalább 5 ha kiterjedésû területi egységek: a) erdõgazdálkodási térség, b) mezõgazdasági térség, c) települési térség, d) vízgazdálkodási térség, e) egyedileg meghatározott térség, f) építmények által igénybe vett térség.

676


4/B. § A térségi területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következõ szabályokat kell alkalmazni: a) az erdõgazdálkodási térséget legalább 95%-ban erdõterület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni; b) a mezõgazdasági térséget legalább 95%-ban mezõgazdasági terület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen nagyvárosias lakóterület nem jelölhetõ ki; c) a települési térséget beépítésre szánt, illetve beépítésre nem szánt területbe kell sorolni úgy, hogy az új beépítésre szánt terület a település közigazgatási határához 200 m-nél közelebb nem jelölhetõ ki, kivéve, ha a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás keretében végzett területrendezési (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat az ettõl való eltérést indokolja; d) az M8 gyorsforgalmi út szentkirályszabadjai csomópontja és az M75 gyorsforgalmi út 71. sz. fõúttal alkotott csomópontja között az M8, M7, és az M75 gyorsforgalmi utak és a Balaton-part között kijelölésre kerülõ gazdasági területeken ipari terület települési területfelhasználási egység nem jelölhetõ ki és egyik települési területfelhasználási egységben sem helyezhetõ el csarnok jellegû kereskedelmi és raktározási rendeltetésû épület; e) a d) pont szerint meghatározott gyorsforgalmi utakhoz csomóponttal kapcsolódó közutak (vagy közvetve kapcsolódó utak) nem Balaton-part felé esõ szakasza mentén, az autópálya-csomóponttól számított 1500 méteres szakaszáról kiszolgált új beépítésre szánt területeken kijelölésre kerülõ gazdasági területeken ipari terület települési területfelhasználási egység nem jelölhetõ ki és egyik települési területfelhasználási egységben sem helyezhetõ el csarnok jellegû kereskedelmi és raktározási rendeltetésû épület; f) a vízgazdálkodási térséget legalább 95%-ban vízgazdálkodási terület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen beépítésre szánt terület nem jelölhetõ ki; g) az egyedileg meghatározott térség ga) a külön jogszabályban meghatározott különleges területek közül bányaüzem vagy a hulladéklerakó hely terület, gb) a turisztikai fejlesztési terület övezetével érintett terület, gba) üdülõházas üdülõterület, gbb) a külön jogszabályokban meghatározott különleges területek közül a kemping-, strand- és sportterület, az oktatási és szabadidõközpont terület, víziközlekedési, sport- és turisztikai célú kikötõ terület, nagy kiterjedésû sportolási célú terület, valamint gbc) zöldterület és gbd) erdõterület települési területfelhasználási egységbe sorolható;

10. szám

h) az építmények által igénybe vett térséget az adott mûszaki infrastruktúra, illetve az építmény jellege szerinti települési területfelhasználási egységbe kell sorolni. Az országos és térségi jelentõségû mûszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok 4/C. § (1) Az országos és térségi jelentõségû közlekedési infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét, az országos és térségi jelentõségû építmények elhelyezkedését a térségi szerkezeti terv, a hálózat szempontjából meghatározó települések felsorolását a 2/1–5. számú melléklet tartalmazza. (2) A közlekedési infrastruktúra építményei közül a) a tervezett gyorsforgalmi utak területét a nyomvonalak leírása tekintetében meghatározott települések közigazgatási területén kell biztosítani, a nyomvonal biztosítása során a nyomvonalak tájba illesztésére és a környezetvédelem szempontjainak és követelményeinek érvényesítésére, valamint a szakaszolható megépítésre különös gondot kell fordítani; b) a meglévõ fõutak elkerülõ szakaszait a szakági tervekben és a településrendezési tervekben kell pontosítani; c) a Veszprém–Tapolca–84. sz. fõút–71. sz. fõút közötti új fõút nyomvonalát (leendõ 77. sz. fõút), a 7301., a 7342. és a 7343. jelû összekötõ út nyomvonalának fejlesztésével, paramétereik javításával, a településeket elkerülõ szakaszok megvalósításával kell kialakítani; melynek során a tájba illesztésre, a terep- és ökológiai adottságokra és a környezetvédelem szempontjaira kiemelt figyelmet kell fordítani, és a településrendezési tervekben és a helyi építési szabályzatban biztosítani kell a településeket elkerülõ szakaszok fõúttá fejlesztésének feltételeit; d) a 71. sz. fõút Badacsonyt elkerülõ szakaszát természetvédelmi szempontból elfogadható nyomvonalon, szintben kialakított vasúti keresztezéssel kiemelt jelentõségû mellékútként kell kialakítani, amelynek fõúttá fejlesztési lehetõségeit a településrendezési tervekben és a helyi építési szabályzatban biztosítani kell; e) kiemelt jelentõségû mellékutakat kell kialakítani a 2/1. sz. melléklet szerint meghatározott irányokban; f) Budapest–Székesfehérvár–Nagykanizsa–Murakeresztúr–(Horvátország) transz-európai vasúti szállítási hálózat részeként mûködõ országos törzshálózati vasútvonal kitérési lehetõséget biztosító szakaszos kétvágányúsításának és védõtávolságainak területigényét a szakági és a településrendezési tervek alapján meg kell határozni; g) a Hajmáskér–Balatonfûzfõ között tervezett egyéb országos törzshálózati vasútvonal területigényét – a Szabadbattyán–Tapolca egyéb országos törzshálózati vasútvonal balatonkenesei szakaszának a csúszásveszélyeztetettsége miatt – biztosítani kell; h) a vitorláskikötõ-hálózat bõvítése a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek, elsõ felülvizsgálatukat követõen a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervek alapján történhet; i) a meglévõ repülõterek a 2/4. sz. melléklet szerint megtartandók és fejlesztendõk.

10. szám


(3) A közmû és elektronikus hírközlési nyomvonalas építmények közül a) a szennyvízcsatorna-hálózat létesítésének engedélyezésére csak a megfelelõ kapacitású csatlakozó szennyvíztisztító telep megléte esetén, illetve új tisztító építésekor azzal egyidejûleg kerülhet sor; b) 20 személygépkocsi befogadóképességûnél nagyobb gépkocsiparkolók felületérõl az összegyûjtött csapadékvizeket csak olajfogón átvezetve lehet a csapadékvíz-csatornába bekötni, és a parkolókban összefolyó csapadékvíz zöldfelületre nem vezethetõ; c) a közmû és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos mûtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévõ hálózatok korszerûsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából az országos jelentõségû védett természeti területen a mûszaki lehetõségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani; d) a mûsorszórás és a mobil rádiótelefon hírközlés bázisállomásainak telepítésekor a berendezéseket meglévõ magasépítményeken többfunkciós állomásként kialakított közös hírközlési toronyra kell elhelyezni. Önálló antennatartó szerkezet és csatlakozó mûtárgy csak akkor helyezhetõ el, ha meglévõ magasépítményeken erre nincs lehetõség. Az önálló antennatartó szerkezet az országos jelentõségû védett természeti területeken, valamint a térségi jelentõségû táj- és településkép védelmi terület övezetén kívül, a táj- és településképbe illeszkedõen létesíthetõ.” 6. § A Btv. 5. §-át megelõzõ „A BALATON KIEMELT ÜDÜLÕKÖRZETÉNEK TERÜLETÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSI ELÕÍRÁSOK” alcíme helyébe „A BALATON KIEMELT ÜDÜLÕKÖRZET TERÜLETÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK” alcím lép. 7. § A Btv. 5. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „5. § A települések közigazgatási területén a településrendezési eszközökben erdõterület, és a zöldterület települési területfelhasználási egységbe sorolt területen beépítésre szánt terület nem jelölhetõ ki és az erdõterület, illetve a zöldterület nagysága összességében nem csökkenhet.” 8. § (1) A Btv. 6. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „6. § A vízpart-rehabilitációs tanulmánytervben, illetve elsõ felülvizsgálatát követõen a vízpart-rehabilitációs tervben (a továbbiakban együtt: vízpart-rehabilitációs terv), továbbá a településrendezési tervben zöldterületi területfelhasználási egységbe sorolt, vagy az ingatlannyilvántartás szerint önkormányzati tulajdonban lévõ parkként, díszkertként, közkertként, illetve közparkként bejegyzett területen a) más területfelhasználási egység nem jelölhetõ ki; b) vízgazdálkodási terület tómederben területfelhasználási területekkel közvetlenül érintkezõ vízfelület, medencés kikötõ nem alakítható ki;

677

c) a létesítmények megközelítésére szolgáló gépjármûforgalom számára tervezett út, más jogszabályban meghatározott, kötelezõen kialakítandó parkoló, kerékpárút, gyalogút, vendéglátó-, sport-, szabadidõ-létesítmény, illetve a terület gondozását szolgáló építmény a vízpartrehabilitációs tervben foglaltakkal összhangban létesíthetõ; d) ingatlan tulajdonjogát kizárólag a Magyar Állam és helyi önkormányzat szerezheti meg közfeladat ellátása céljából; e) a c) pontban felsorolt létesítmények területét és e létesítményeket, csak a bérleti szerzõdés legalább 10 évenkénti megújításával lehet bérbe adni; f) a terület közcélú használata – a létesítmények vagyonvédelme érdekében tett legszükségesebb intézkedések kivételével – a közterületi jelleg megõrzése érdekében nem korlátozható.” (2) A Btv. 7–8. §-ai helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „7. § A kiemelt üdülõkörzet területén lévõ települések külterületi beépítésre nem szánt területén a még meglévõ beépítetlen tóparti területeket – legkevesebb 50 méter széles sávban – a településrendezési tervekben és helyi építési szabályzatokban vízgazdálkodási települési területfelhasználási egységbe kell sorolni, és e területeken a helyi építési szabályzat elõírásait az e törvény szerinti felszíni vízminõség-védelmi terület övezetre vonatkozó elõírások szerint kell meghatározni. 8. § (1) A kiemelt üdülõkörzet településeinek beépítésre nem szánt területein 3000 m2-nél kisebb telket – közlekedési, közmûelhelyezési és hírközlési terület, valamint közhasználatú zöldterület, védõerdõ, illetve a közlekedési, közmûelhelyezési és hírközlési területek kialakítása után visszamaradó mezõgazdasági és erdõterület települési területfelhasználási egység kivételével – kialakítani nem szabad. (2) A már beépült telkek megosztása nem engedélyezhetõ, ha az osztás eredményeként a keletkezõ telkek beépítettsége az adott területen érvényes szabályozási elõírások által megengedett mértéket meghaladná. (3) Az országos jelentõségû védett természeti területeken a) 2700 m2-nél kisebb telkek, b) a szántómûvelési ágú területek nem építhetõk be.” 9. § A Btv. 9–12. §-ai helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „9. § (1) A kiemelt üdülõkörzet területére kívülrõl – a regionális víziközmû rendszerre a szennyvízcsatornahálózaton keresztül történõ csatlakozás kivételével – szennyvizet bevezetni tilos, ha a tisztított szennyvíz befogadója a Balaton. (2) A kiemelt üdülõkörzet területén keletkezett tisztított szennyvíznek a kiemelt üdülõkörzet területérõl történõ

678


kivezetésérõl a gazdasági és mûszaki szempontok mérlegelésével kell gondoskodni. (3) A kiemelt üdülõkörzet településeinek a) beépítésre szánt területén a megépült és üzembe helyezett szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötés kötelezõ, b) beépítésre nem szánt területén a vezetékes ivóvízhálózatra rákötött telkeknek a megépült szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötése a szennyvízcsatorna-hálózat átadását követõ egy éven belül kötelezõ. (4) A kiemelt üdülõkörzet partinak és partközelinek nem minõsülõ, szennyvízelvezetési agglomerációba nem tartozó 2000 LEÉ alatti településeinek beépítésre szánt területein, illetve belterületein, ahol a szennyvízcsatornahálózat nem épült ki, illetve a tisztítómû tovább nem terhelhetõ új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni, illetve az engedélyek érvényét meghosszabbítani csak akkor lehet, ha az illetékes környezetvédelmi és vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelõ berendezés létesült. (5) A kiemelt üdülõkörzet partinak és partközelinek nem minõsülõ, szennyvízelvezetési agglomerációkba tartozó településeinek beépítésre szánt területein, illetve belterületein, ahol a szennyvízcsatorna-hálózat nem épült ki, illetve a tisztítómû tovább nem terhelhetõ új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni, illetve az engedélyek érvényét meghosszabbítani csak akkor lehet, ha az illetékes környezetvédelmi és vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelõ berendezés létesült. (6) A kiemelt üdülõkörzet településeinek beépítésre nem szánt területén, amennyiben nincs lehetõség a szennyvízcsatorna-hálózathoz történõ csatlakozásra, új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni csak vízzáró szennyvíztároló, illetve a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelõ berendezés megléte esetén lehet. (7) A kiemelt üdülõkörzet településeinek közigazgatási területén a szippantott szennyvizek kezelés nélküli elhelyezése nem engedélyezhetõ. 10. § A kiemelt üdülõkörzet településeire a természetvédelmi, tájesztétikai szempontokat, valamint a történeti településszerkezetet, a táj és település jellegét és az építészeti örökség (beleértve a helyi építészeti örökség) értékeit, az építészeti hagyományokat kiemelten figyelembe vevõ településszerkezeti és szabályozási tervet, valamint helyi építési szabályzatot kell készíteni. 11. § A település helyi építési szabályzatában rendelkezni kell a meglévõ tájékoztató táblák, köztárgyak, hirdetõberendezések lebontásáról, újak elhelyezésérõl. 12. § A települések beépítésre szánt területén a településkép és a tájkarakter védelme érdekében csarnok jellegû épület építése – látványtervvel igazoltan – tájba illesztve, illetve növényzettel takartan engedélyezhetõ.” 10. § A Btv. 13. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „13. § A települések beépítésre nem szánt területén a tájkarakter védelme érdekében

10. szám

a) terepszint alatti építmény alapterülete a telek 10%-át nem haladhatja meg; b) 10 méternél magasabb építményeket a környezethez (domborzati és növényzeti adottságokhoz) illeszkedõen kell elhelyezni; c) a 10 méternél magasabb építmények vagy a 250 m2-nél nagyobb beépített alapterületû építmények építési engedély iránti kérelméhez külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell mellékelni.” 11. § A Btv. 14–15. §-ai helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „14. § (1) Bányatelek csak az ország más területén föl nem lelhetõ ásványi nyersanyag, illetve a helyi, tájba illõ építkezés nyersanyagai lelõhelyének területén állapítható meg. E területeket a településrendezési tervekben a külön jogszabály szerint az ásványvagyon-védelem tekintetében illetékességgel és hatáskörrel rendelkezõ közigazgatási szerv vagy hatóság szakmai állásfoglalása alapján kell lehatárolni. (2) Az országos jelentõségû védett természeti területeken új külszíni mûvelésû bányatelek nem állapítható meg, meglévõ külszíni mûvelésû bányatelek nem bõvíthetõ. (3) Az országos településrendezési és építési követelményekrõl szóló kormányrendeletben különleges terület települési területfelhasználási egységbe sorolt területek közül a település belterületétõl elkülönülõ, meglévõ temetõ, meglévõ bányatelek terület, meglévõ honvédelmi terület a településrendezési eszközökben a valóságos funkciójának megfelelõen szabályozható. 15. § A kiemelt üdülõkörzetben csak olyan létesítmények üzemeltethetõk, amelyek a) egészségügyi légszennyezettségi határérték-túllépést nem okoznak, továbbá b) ökológiai légszennyezettségi határérték-túllépést ba) magterületen, bb) ökológiai folyosón, bc) pufferterületen, bd) erdõterületen, be) turisztikai fejlesztési területen, bf) szõlõ termõhelyi kataszteri területen és bg) települési területen a településszerkezeti tervben üdülõterület, a különleges települési területfelhasználási egységek közül az oktatási központ, egészségügyi terület, nagy kiterjedésû sportolási terület, továbbá zöldterület települési területfelhasználási egységbe sorolt területeken nem okoznak.” 12. § A Btv. 16. §-át megelõzõ „A BALATON KIEMELT ÜDÜLÕKÖRZETÉNEK PARTKÖZELI TELEPÜLÉSEIRE VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSI ELÕÍRÁSOK” alcíme helyébe „A BALATON KIEMELT ÜDÜLÕKÖRZET PARTI ÉS PARTKÖZELI TELEPÜLÉSEIRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK” alcím lép.

10. szám


13. § (1) A Btv. 16. § (7) bekezdés c)–d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, valamint a következõ e) ponttal egészül ki: [(7) A szabályozási partvonal és a jogi partvonal közötti] „c) feltöltésre került terület területfelhasználását a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervnek – elsõ felülvizsgálatát követõen a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervnek – megfelelõen, valamint a d) és e) pontban foglalt tilalommal összhangban kell meghatározni; d) feltöltésre, illetve a Balaton medrébõl kiszabályozásra került terület beépítésre szánt területbe – a külön jogszabályban meghatározott különleges területen lévõ strandterület és kikötõterület kivételével – nem sorolható; e) a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervben – elsõ felülvizsgálatát követõen a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervben – meghatározott zöldterületek elõtt létesített feltöltés csak zöldterület települési területfelhasználási egységbe sorolható.” (2) A Btv. a következõ 16/A. §-sal egészül ki: „16/A. § (1) A már meglévõ, feltöltött zagyterek területét zöldterület, erdõterület, vízgazdálkodási terület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni. A vízpartrehabilitációs tanulmánytervekben már lehatárolt zöldterületek más települési területfelhasználási egységbe nem sorolhatóak. (2) A vízgazdálkodási települési területfelhasználási egységbe sorolt területen a meglévõ, korábban lezárt zagyterek is felhasználhatók a zagy elhelyezésére a környezetvédelmi, természetvédelmi és a vízügyi hatóság engedélyével és az érintett települési önkormányzat egyetértésével. (3) A vízgazdálkodási települési területfelhasználási egységbe sorolt területek medencés kikötõk létesítésére a természetvédelmi és vízügyi hatóság engedélyével felhasználhatóak.” 14. § A Btv. 17. és 18. §-ai helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „17. § (1) A települések beépítésre szánt területe nem növelhetõ azokon a településeken, ahol a szennyvízcsatorna-hálózat nem épült ki, vagy a szennyvízcsatorna-hálózat nem megfelelõ kapacitású tisztítómûre csatlakozik, vagy a hálózatra rákötött lakások, illetve üdülõegységek száma nem éri el az összes lakás- és üdülõegység számának 80%-át. (2) A települések beépítésre szánt területein, belterületein, ahol a szennyvízcsatorna-hálózat nem épült ki, illetve a tisztítómû tovább nem terhelhetõ, új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt és a meglévõ épület rendeltetésének megváltoztatására – amennyiben a rendeltetés megváltozása többletszennyvíz kibocsátásával jár – irányuló engedély kiadása, illetve az engedély érvényének meghosszabbítása csak a szennyvízcsatorna-hálózatra történõ rákötés és a megfelelõ kapacitású tisztítómû meglétéhez kötött feltétellel lehetséges. Ha az érintett telken keletkezõ szennyvíz elvezetését biztosító szennyvízcsatorna-hálózat építõipari kivitelezése megkezdõdött, az építési és a ren-

679

deltetés megváltoztatási építésügyi hatósági engedély kiadható, de a használatbavételi engedély csak a megépült és üzembe helyezett szennyvízcsatorna-hálózatra történõ rákötés és a megfelelõ kapacitású tisztítómû megléte esetén adható ki. 18. § (1) A települések beépítésre szánt területeinek növelésekor a területnövekmény legkevesebb 10%-ának megfelelõ, 50%-ban azzal településszerkezeti kapcsolatban lévõ közhasználatú zöldterületet kell biztosítani. A gazdasági terület települési területfelhasználási egység területének növelése esetén a közhasználatú zöldterület helyett védõerdõ is kijelölhetõ. A beépítésre szánt terület csak a zöldterület, illetve védõerdõ egyidejû létesítésével és a zöldterület települési önkormányzati tulajdonba adásával alakítható ki. (2) A települések újonnan létesített zöldterületein legfeljebb 4%-os beépítettséggel helyezhetõk el vendéglátó-, sport-, szabadidõ-létesítmények, illetve a terület gondozását szolgáló építmények.” 15. § A Btv. 19. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „19. § (1) A kempingek területének más célra történõ igénybevétele csak zöldterületként 4%-os beépítettséggel vagy a turizmus fejlesztését szolgáló vegyes területként, üdülõházas üdülõterületként, illetve a különleges területfelhasználási egységek közül a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekben meghatározott települési területfelhasználási egységként a) közvetlen Balaton-parti kapcsolat esetén 15%-os beépítettséggel; b) amennyiben a közvetlen parti kapcsolattal rendelkezõ 30 méter széles – közhasználatú parti sétány kialakítására alkalmas – zöldterület települési területfelhasználási egységbe tartozó terület tulajdonjogát a települési önkormányzat megszerezte, a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett, eredetileg közvetlen Balaton-parti kapcsolattal rendelkezõ területen a visszamaradó telekre meghatározott települési területfelhasználási egység vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekben meghatározott beépítési százalékával; c) a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett, közvetlen Balaton-parti kapcsolattal nem rendelkezõ területen meghatározott települési területfelhasználási egység vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekben meghatározott beépítési százalékával; d) a kiemelt üdülõkörzet partközeli településeinek területén lévõ, a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel nem érintett területen a településrendezési tervekben és a helyi építési szabályzatban meghatározható beépítési szabályok szerint történhet. (2) A vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területeken, ahol a kempingek területe nem került átsorolásra, a kempingek beépítettségének mértéke legfeljebb 15% lehet.

680


(3) A meglévõ strandok területe a településrendezési tervekben és a helyi építési szabályzatban csak zöldterület kialakítása céljából csökkenthetõ. A strandok területén telekfelosztás csak zöldterület kialakítása céljából, telekhatár-rendezés csak zöldterületbe sorolás vagy a strandterület növelése, illetve a telekhatár kiigazítása céljából végezhetõ. A telekhatár-rendezés során a strandterület parthossza nem csökkenthetõ. A strandok területének a) legfeljebb 10%-a építhetõ be a külön jogszabályokban meghatározott feltételek szerint, b) legkevesebb 65%-át – legkésõbb a használatbavételi engedélykérelem benyújtásáig – növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani.” 16. § A Btv. 20. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „20. § (1) A kiemelt üdülõkörzet valamennyi parti településén a belterülethez csatlakozó parthossz legkevesebb 30%-án legalább 5 méter széles közhasználatú parti sétány helye biztosítandó a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek – elsõ felülvizsgálatukat követõen partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervek – alapján felülvizsgált településrendezési tervekben és a helyi építési szabályzatban, figyelemmel a természetes vegetáció megtartására. (2) A vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekkel – elsõ felülvizsgálatukat követõen partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervekkel – közterületbe sorolt területekre vonatkozóan a települési önkormányzatokat – külön jogszabályban meghatározottak szerinti védett természeti területeken az államot – elõvásárlási jog illeti meg. (3) A (2) bekezdésben meghatározott területre készült vízpart-rehabilitációs szabályozási követelmények alapján felülvizsgált és módosított településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat alapján meghatározott ingatlanokra, a települési önkormányzat kérelmére, az elõvásárlási jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. (4) A parti sétány kialakítására alkalmas területet a településszerkezeti tervben zöldterület vagy vízgazdálkodási terület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni. A IV–V. osztályú nádas területén lévõ parti sétány csak vízgazdálkodási települési területfelhasználási egységbe sorolható. Vízgazdálkodási területen elhelyezkedõ parti sétányon kizárólag gyalog- és kerékpárút alakítható ki. (5) Parti sétány, illetve gyalog- vagy kerékpárút nem jelölhetõ ki az I–III. osztályú minõsített nádas területén.” 17. § A Btv. 22. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Bányászati tevékenység – kutatási, bányabezárási és az utóhasznosítás érdekében végzett tájrendezési tevékenység kivételével – csak a települések közigazgatási területének a tó felületérõl – látványtervvel igazolhatóan – nem látható részén engedélyezhetõ.”

10. szám

18. § A Btv. 22. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A települések közigazgatási területén lévõ mûködõ hulladéklerakó, hulladékkezelõ telepek területi bõvítés nélküli korszerûsítését, illetve ha ez nem lehetséges, felszámolását – a parti és partközeli településekben a szelektív hulladékgyûjtési és hulladékkezelési rendszer kialakításával – térségi hulladékgazdálkodási terv alapján kell megvalósítani.” 19. § A Btv. a következõ 22/A. §-sal és alcímmel egészül ki: „A KIEMELT TÉRSÉGI ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 22/A. § (1) A Balaton Kiemelt Üdülõkörzet Területrendezési Tervének a kiemelt térségi övezeti tervlapjain lehatárolt övezetek a következõk: a) Magterület övezete (Ö-1), b) Ökológiai folyosó övezete (Ö-2), c) Pufferterület övezete (Ö-3), d) Térségi jelentõségû tájképvédelmi terület övezete (T-1), e) Történeti települési terület övezete (T-2), f) Világörökség és világörökség-várományos terület övezete (T-3), g) Szélerõmû elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható terület övezete (L-1), h) Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete (A-1), i) Térségi jelentõségû komplex tájrehabilitációt igénylõ terület övezete (R-1), j) Ökológiai rehabilitációt igénylõ terület övezete (R-2), k) Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezete (SZ-1), l) Földtani veszélyforrás terület övezete (P-1), m) Vízeróziónak kitett terület övezete (P-2), n) Felszíni vízminõség-védelmi terület övezete (F-1), o) Tómeder övezete (D-1), p) Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezete (H-1), q) Települési terület övezete (U-1), r) Gazdasági terület övezete (U-2), s) Általános mezõgazdasági terület övezete (M-1), t) Kertgazdasági terület övezete (M-2), u) Kiváló termõhelyi adottságú szántóterület övezete (M-3), v) Erdõterület övezete (E-1), w) Erdõtelepítésre alkalmas terület övezete (E-2), x) Kiváló termõhelyi adottságú erdõterület övezete (E-3), y) Turisztikai fejlesztési terület övezete (Ü-1), z) Szõlõ termõhelyi kataszteri terület övezete (C-1), zs) Kiemelt fontosságú meglévõ honvédelmi terület övezete (K-1).

10. szám


(2) A kiemelt térségi övezetek egymáshoz való viszonyát és kapcsolatrendszerét a törvény 2/7. számú melléklete tartalmazza. (3) A Balaton Kiemelt Üdülõkörzet Területrendezési Tervében lehatárolt kiemelt térségi övezeteket a településrendezési tervek készítése során a településszerkezeti terv léptékében készülõ, kötelezõ alátámasztó szakági munkarészben az érdekelt államigazgatási szervek állásfoglalása alapján, a területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl szóló törvény elõírásai szerint kell lehatárolni.” 20. § A Btv. 23–25. §-ai, valamint a §-okat megelõzõ alcímek helyébe a következõ rendelkezések és alcímek lépnek: „Magterület övezete 23. § A magterület övezete (Ö-1) tekintetében az OTrT által meghatározott országos ökológiai hálózat országos övezetre, valamint a magterület kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó övezeti elõírások mellett a következõ elõírások alkalmazandók: a) a kialakult tájhasználat csak a természetközeli állapothoz való közelítés érdekében változtatható meg; b) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni; c) közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetõk el; d) települések beépítésre szánt területének növelése és fejlesztése a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megõrzésével, a tájkarakter erõsítésével történhet; e) új építmény elhelyezése tájba illesztve, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet; f) új építmény a természetvédelmi kezelés és bemutatás céljából, valamint szakrális építményként (kápolna, kereszt, kõkép) helyezhetõ el; g) 10 m magasságot meghaladó építmény – kápolna, kizárólag kilátó rendeltetésû építmény, víztorony kivételével – nem létesíthetõ, csarnok jellegû épület, reklámcélú hirdetõ építmény elhelyezése nem engedélyezhetõ; h) erdõtelepítés, erdõfelújítás, külterületi fásítás kizárólag õshonos fafajokkal végezhetõ; i) energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhetõ. Ökológiai folyosó övezete 24. § Az ökológiai folyosó övezete (Ö-2) tekintetében az OTrT által meghatározott országos ökológiai hálózat országos övezetre, valamint az ökológiai folyosó kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó övezeti elõírások mellett a következõ elõírások alkalmazandók: a) a természetvédelmi hatóság hozzájárulása nélkül a területhasználati, környezeti és funkcionális változtatások nem engedélyezhetõk és nem hajthatók végre; b) a településrendezési tervek készítése során az ökológiai folyosók folytonosságát és folyamatossá tételét ökológiai vizsgálatokra alapozva kell tervezni és biztosítani;

681

c) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni; d) a kialakult tájhasználat csak a természeti értékek sérelme nélkül változtatható meg, a meglévõ természetszerû mûvelési ágak (gyep, nádas, erdõ) megtartandók, mûvelési ág váltása csak intenzívebb mûvelésûbõl a természetszerû irányában engedélyezhetõ; e) a települések beépítésre szánt területének növelése és fejlesztése a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megõrzésével, a tájkarakter erõsítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet; f) szántómûvelési ágú területen építmény nem helyezhetõ el; g) a kertgazdasági terület övezetébe is besorolt területeken a 2700 m2-nél kisebb telek nem építhetõ be; h) közlekedési építmények abban az esetben és olyan módon jelölhetõk ki, ha a magterület, a természetes és természetközeli élõhelyek fenntartása, valamint az ökológiai kapcsolatok mûködése biztosítható; i) közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetõk el; j) új építmény elhelyezése, mûszaki infrastruktúra telepítése csak tájba illesztve és a természetvédelmi hatóság és kezelõ hozzájárulása alapján történhet; k) 10 m magasságot meghaladó építmény – kápolna, kizárólag kilátó rendeltetésû építmény, víztorony kivételével – nem létesíthetõ, csarnok jellegû épület, reklámcélú hirdetõ építmény elhelyezése nem engedélyezhetõ; l) a területen környezetszennyezõ tevékenység nem folytatható, csak természetes és környezetkímélõ módszerek, gazdálkodás alkalmazható; m) erdõtelepítést, erdõfelújítást, külterületi fásítást õshonos fafajokkal kell végezni; n) energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhetõ. Pufferterület övezete 25. § A pufferterület övezete (Ö-3) tekintetében az OTrT által meghatározott országos ökológiai hálózat országos övezetre, valamint a pufferterület kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó övezeti elõírások mellett a következõ elõírások alkalmazandók: a) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni; b) mûvelési ág váltásához, mûvelés alól kivonáshoz és a mûvelés alól kivett terület újrahasznosításához a természetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges; c) országos jelentõségû védett természeti területen szántómûvelési ágban építmény nem helyezhetõ el; d) energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhetõ; e) a kertgazdasági terület övezetébe is besorolt területeken 2700 m2-nél kisebb telkek nem építhetõk be; f) új külszíni bányatelek nem állapítható meg;

682


g) közlekedési építmények, új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlõ vezetékek, egyéb közmûvezetékek, építmények tájba illesztve a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel létesíthetõk; h) csarnok jellegû épület, reklámcélú hirdetõ építmény elhelyezése nem engedélyezhetõ; i) a területen környezetszennyezõ tevékenység nem folytatható, új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelõ telep – kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználásra alkalmassá tételét végzõ telepek (komposztüzemek), valamint hulladékátrakó állomás – és vegyszertároló nem létesíthetõ; j) csak extenzív jellegû, vagy természet- és környezetkímélõ gazdálkodási módszerek alkalmazhatók, a kialakult tájhasználatot csak a természeti értékek sérelme nélkül szabad megváltoztatni.” 21. § A Btv. 26–27. §-ai, valamint a §-okat megelõzõ alcímek helyébe a következõ rendelkezések és alcímek lépnek: „Térségi jelentõségû tájképvédelmi terület övezete 26. § A térségi jelentõségû tájképvédelmi terület övezete (T-1) tekintetében az OTrT által meghatározott országos jelentõségû tájképvédelmi terület országos övezetre, valamint a térségi jelentõségû tájképvédelmi terület kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó övezeti elõírások mellett a következõ elõírások alkalmazandók: a) beépítésre szánt terület nem jelölhetõ ki; b) a mûvelési ág váltása, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelõ termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erõsítése, valamint közmû és közút építése érdekében az illetékes természetvédelmi hatóság hozzájárulásával engedélyezhetõ; c) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni; d) a kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megõrzendõk; e) országos jelentõségû védett természeti területen a kertgazdasági terület övezetébe is besorolt területeken a 2700 m2-nél kisebb telek nem építhetõ be, szántómûvelési ágú területen építmény nem helyezhetõ el; f) új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megõrzésével, a tájkarakter erõsítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet; g) új üzemanyagtöltõ állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, valamint hulladékártalmatlanító – kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználásra alkalmassá tételét végzõ telepek (komposztüzemek), továbbá hulladékátrakó állomás – nem létesíthetõ; h) a közmû és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos mûtárgyaik kiépítésénél, illetve a

10. szám

meglévõ hálózatok korszerûsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a mûszaki lehetõségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani; i) csarnok jellegû épület és reklámcélú hirdetõ építmény elhelyezése nem engedélyezhetõ. Történeti települési terület övezete 27. § (1) A történeti települési terület övezetének (T-2) területét – a kulturális örökségvédelem tekintetében illetékes államigazgatási szervek állásfoglalása alapján – a településrendezési tervekben a tényleges kiterjedésnek megfelelõen a (2) bekezdésben foglaltak érvényesülése érdekében szükség szerint védõövezetével együtt kell lehatárolni és e törvény elõírásait a településrendezési tervekben lehatárolt területen kell érvényesíteni. (2) A történeti települési terület övezete (T-2) tekintetében az OTrT által meghatározott kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendõ terület országos övezetre, valamint a történeti települési terület kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó övezeti elõírások mellett a következõ elõírások alkalmazandók: a) a település szabályozási tervében, a helyi építési szabályzatban és a helyi építészeti örökség védelmérõl szóló rendeletben – a külön jogszabályban meghatározottak szerint – meg kell határozni, és elõ kell írni a látványvédelmet, a településkép-védelmet, a zöldfelületek fejlesztését, az épületek paramétereit, az építmények helyi építészeti hagyományokhoz illeszkedõ megjelenését meghatározó elõírásokat és a helyi építészeti hagyományoknak megfelelõ építési anyagok használatát; b) a közmû és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos mûtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévõ hálózatok korszerûsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a mûszaki lehetõségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani; c) új üzemanyagtöltõ állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, valamint hulladékártalmatlanító és hulladékátrakó állomás nem létesíthetõ.” 22. § A Btv. 28. §-a helyébe a következõ rendelkezés és alcím lép, valamint a Btv. a következõ 28/A. és 28/B. §-okkal és alcímekkel egészül ki: „Világörökség és világörökség-várományos terület övezete 28. § (1) A világörökség és világörökség-várományos terület övezetének (T-3) területét – a kulturális örökségvédelem tekintetében illetékes államigazgatási szervek állásfoglalása alapján – a településrendezési tervekben kell a tényleges kiterjedésnek megfelelõen lehatárolni, és e törvény elõírásait a településrendezési tervekben lehatárolt területen kell érvényesíteni.

10. szám


(2) A világörökség és világörökség-várományos terület övezete (T-3) tekintetében az OTrT által meghatározott kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendõ terület országos övezetre, valamint a világörökség és világörökség-várományos terület kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó övezeti elõírások mellett a tájalkotó elemek összhangjának megõrzése érdekében a helyi építési szabályzatban a tájképet és a kulturális örökség elemeinek védelmét szolgáló szabályozást kell meghatározni. Szélerõmû elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható terület övezete 28/A. § (1) A kiemelt üdülõkörzet területén szélerõmû, illetve 10 méternél magasabb szélkerék a) magterületen, ökológiai folyosón és pufferterületen, b) kiváló termõhelyi adottságú szántóterületen, c) térségi jelentõségû tájképvédelmi területen, d) történeti települési területen, e) világörökség és világörökség várományos területen, f) földtani veszélyforrás területén, g) vízeróziónak kitett területen, h) felszíni vízminõség-védelmi területen, i) tómederben, j) települési terület övezetén és annak 1500 méteres körzetében, k) kertgazdasági terület övezetén, l) erdõterületen, m) erdõtelepítésre alkalmas terület övezetén, n) turisztikai fejlesztési terület övezetén és annak 1500 méteres körzetében, o) szõlõ termõhelyi kataszteri területen, p) kiemelt fontosságú honvédelmi területen, q) mûszaki infrastrukturális hálózatoktól és egyedi építményektõl dõléstávolságon belül, r) parti és partközeli települések közigazgatási területén, s) országos és térségi jelentõségû polgári repülõterek 10 km-es környezetében nem telepíthetõ. (2) A településrendezési tervekben és a helyi építési szabályzatban – a helyi szélmérési adatok figyelembevételével – kell a) a szélerõmû telepítésére vizsgálat alá vonható területeket pontosítani; b) az elhelyezés feltételeit meghatározni. Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete 28/B. § (1) Az ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete (A-1) területét – az ásványvagyon-védelem tekintetében illetékes államigazgatási szervek állásfoglalása alapján – a településrendezési tervekben kell a tényleges kiterjedésnek megfelelõen lehatárolni, és e törvény elõírásait a településrendezési tervekben lehatárolt területen kell érvényesíteni. (2) Az ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete (A-1) tekintetében az OTrT által meghatározott ásványi

683

nyersanyag gazdálkodási terület országos övezetre vonatkozó övezeti elõírások érvényesek.” 23. § (1) A Btv. 29. §-át megelõzõ alcím és a 29. § felvezetõ szövege helyébe a következõ rendelkezés lép: „Térségi jelentõségû komplex tájrehabilitációt igénylõ terület övezete 29. § A térségi jelentõségû komplex tájrehabilitációt igénylõ terület övezete (R-1) tekintetében az OTrT által meghatározott térségi komplex tájrehabilitációt igénylõ terület kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó elõírások mellett a következõ elõírások alkalmazandók:” (2) A Btv. 29. §-ának b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [29. § A térségi jelentõségû komplex tájrehabilitációt igénylõ terület övezete (R-1) tekintetében az OTrT által meghatározott térségi komplex tájrehabilitációt igénylõ terület kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó elõírások mellett a következõ elõírások alkalmazandók:] „b) a bányászattal érintett területen az újrahasznosítás célját, módozatait és szabályait a bányatelek területére készített, az ásványvagyon-védelem tekintetében illetékes hatóság által jóváhagyott tájrendezési elõterv, vagy tájrendezési terv alapján a településrendezési eszközökben kell meghatározni.” 24. § (1) A Btv. 30. §-át megelõzõen az „Ökológiai rehabilitációt igénylõ terület övezete” alcímmel egészül ki. (2) A Btv. 30. §-a felvezetõ szövegének és a) pontjának helyébe a következõ rendelkezés lép: „30. § Az ökológiai rehabilitációt igénylõ terület övezetén (R-2): a) beépítésre szánt terület nem jelölhetõ ki;” (3) A Btv. 30. §-a d) pontjának helyébe a következõ rendelkezés lép: [30. § Az ökológiai rehabilitációt igénylõ terület övezetén (R-2):] „d) a bányászattal érintett területen a természetközeli állapot visszaállítását, módozatait és szabályait az ásványvagyon-védelem tekintetében illetékes hatóság által jóváhagyott tájrendezési elõterv vagy tájrendezési terv alapján a településrendezési eszközökben kell meghatározni.” 25. § (1) A Btv. 31. §-át megelõzõen „Felszíni szennyezõdésre érzékeny területek övezete” alcím helyébe a „Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezete” alcím lép. (2) A Btv. 31. §-a felvezetõ szövegének és a) pontjának helyébe a következõ rendelkezés lép: „31. § A felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezete (SZ-1) tekintetében az OTrT által meghatározott kiemelten érzékeny felszín alatti vízminõség-védelmi terület országos övezetre vonatkozó övezeti elõírások

684


és a felszín alatti vizek védelmérõl szóló kormányrendelet elõírásai mellett a következõ elõírások alkalmazandók: a) korlátozott vegyszer- és mûtrágya-használatú, környezetkímélõ vagy extenzív mezõgazdasági termelés folytatható;” 26. § (1) A Btv. 32. §-át megelõzõen a „Földtani veszélyforrás terület övezete” alcímmel egészül ki. (2) A Btv. 32. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „32. § (1) A földtani veszélyforrás terület övezete (P-1) területét – a földtani veszélyforrások tekintetében illetékes államigazgatási szervek állásfoglalása alapján – a településrendezési tervekben kell tényleges kiterjedésének megfelelõen lehatárolni, és e törvény elõírásait a településrendezési tervekben lehatárolt területen kell érvényesíteni. (2) A földtani veszélyforrás terület övezet (P-1) tekintetében az OTrT által meghatározott földtani veszélyforrás területe kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó elõírások mellett a következõ elõírások alkalmazandók: a) az övezetbe besorolt területeken a beépítés feltételeit a településrendezési tervekben és a helyi építési szabályzatban kell meghatározni; b) a felszíni vizek és belvizek szakszerû elvezetésére szolgáló mûtárgyakat a településrendezési tervekben és a helyi építési szabályzatban tervezni kell.” 27. § (1) A Btv. 33. §-át megelõzõen a „Vízeróziónak kitett terület övezete” alcímmel egészül ki. (2) A Btv. 33. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „33. § A vízeróziónak kitett terület övezet (P-2) tekintetében az OTrT által meghatározott vízeróziónak kitett terület kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó elõírások mellett a következõ elõírások alkalmazandók: a) a földhasznosítás (mûvelési ág) tudatos megválasztásával, meliorációs talajvédelmi beavatkozások megvalósításával, talajvédõ agrotechnikai eljárások alkalmazásával, a leginkább veszélyeztetett területek erdõsítésével – kivéve a szõlõ termõhelyi kataszteri területeket – kell az erózió mértékét csökkenteni; b) a már kialakult vízmosások rendezésével (megkötésével, bedöntésével) kapcsolatos feladatokat a településrendezési tervekben és a helyi építési szabályzatban kell meghatározni.” 28. § A Btv. 34. §-a és 34. §-ának alcíme helyébe a következõ rendelkezés és alcím lép: „Felszíni vízminõség-védelmi terület övezete 34. § A felszíni vízminõség-védelmi terület övezetén (F-1): a) beépítésre szánt terület nem jelölhetõ ki; b) épületek építése, bõvítése – a településrendezési tervekben a természetvédelmi szempontokkal összhangban szabályozott területeken elhelyezett, a régészeti lelõhelyek leletmentését és bemutatását lehetõvé tevõ építmények, a horgászturizmust szolgáló esõbeálló jellegû épít-

10. szám

mények és az illetékes természetvédelmi és vízügyi hatóság egyetértésével elhelyezett, legkevesebb 5 ha egybefüggõ gyepterületen, a legeltetést biztosító állatállomány szállásául szolgáló, hagyományos istállóépületek kivételével – nem engedélyezhetõ; c) üzemanyagtöltõ állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, hulladékátrakó állomás, valamint szennyvízürítõ nem létesíthetõ; d) a vízfolyások menti 20-20 méteres sávban megtelepedett fásszárú növényzet védelmét a vízfolyások karbantartási munkáihoz szükséges feltételek biztosítása mellett kell megoldani.” 29. § (1) A Btv. 35. §-át megelõzõen a „Tómeder övezete” alcímmel egészül ki. (2) A Btv. 35. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „35. § A tómeder övezetén (D-1): a) a Balaton tómedre az érvényes partvonal-szabályozási tervben meghatározottakon túlmenõen nem csökkenthetõ; b) a Balaton jogi partvonalát – a partvonal-szabályozási tervtõl eltérõen – megváltoztatni és az élõvilágra, a vízminõségre káros befolyással bíró tevékenységet végezni nem lehet; c) a parti móló, hullámtörõ, kikötõi építmény és a fürdõházak eredeti formában történõ újjáépítése kivételével a tómederbe állandó építmény, sziget nem építhetõ; d) a tómederhez kapcsolódó élõhelyek védelme érdekében a tómederbe a nád gyökérzónáit kevésbé sértõ, ideiglenes jellegû, csak az üdülési, illetve horgászidényben használatos mûtárgy (pl. horgász- és napozóstég) helyezhetõ el; e) az I–III. osztályú nádasban, illetve attól legalább 2 m-re, a környezeti kárelhárítás vagy az élet- és balesetvédelmi indokból szükséges beavatkozás, valamint az engedély nélkül létrehozott feltöltés és vízi állás visszabontásának eseteitõl eltekintve, tilos minden olyan mechanikai beavatkozás (kotrás, feltöltés, építés, vízi állás-, csónakút-, horgászhely-létesítés), amely a nádas állományát, annak minõségét károsítja, illetõleg a nádas pusztulását eredményezheti; f) a IV–V. osztályú nádasban – védett természeti terület kivételével – az e) pont szerinti tevékenység – a vízi állás létesítés kivételével – a hatóság engedélyével végezhetõ, vízi állás a jegyzõ engedélyével létesíthetõ; g) a védett természeti területen található nádasban osztályba sorolástól függetlenül, természetvédelmi kezelés kivételével – amelynek módját a természetvédelmi kezelési terv határozza meg – tilos a kotrás, valamint minden olyan tevékenység, amely a nádas állományát veszélyezteti, vagy károsítja; h) a tómeder nádasában, a kihirdetett vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek – elsõ felülvizsgálatukat követõen a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervek – által kijelölt kikötésre alkalmas partszakaszokon engedéllyel rendelkezõ kikötõk esetén legfeljebb 5 méter széles bejáró, valamint a meglévõ közhasználatú strandok elõtt,

10. szám


fövenyes strandszakasz kialakítása érdekében, a IV–V. osztályú nádasban, legfeljebb 30 méter széles bejáró a hatóság engedélyével fenntartható; i) az az üzemeltetési engedélyköteles vízi jármû, amely nem rendelkezik üzemeltetési engedéllyel és kiépített kikötõben kikötõhellyel, a tómeder területén nem tárolható; j) a nyilvántartásba vételre nem kötelezett vízi jármû a tómeder területén csak kiépített kikötõben tárolható.” 30. § (1) A Btv. 36. §-át megelõzõen a „Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezete” alcímmel egészül ki. (2) A Btv. 36. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „36. § A térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezete (H-1) tekintetében az OTrT által meghatározott térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület kiemelt térségi és megyei övezet meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy az OTrT-ben elõírt területeken kívül a) a térségi szerkezeti tervben a térségi területfelhasználási kategóriák közül vízgazdálkodási térségként lehatárolt területen és annak 200 m-es körzetében, b) történeti települési területen, c) ökológiai rehabilitációt igénylõ területen, d) felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny területen, e) felszíni vízminõség-védelmi területen, f) tómeder területén, g) turisztikai fejlesztési területen, h) szõlõ termõhelyi kataszteri területen térségi hulladéklerakó hely nem jelölhetõ ki.” 31. § A Btv. 37. §-a és 37. §-ának alcíme helyébe a következõ rendelkezés és alcím lép: „Települési terület övezete 37. § A települési terület övezetén (U-1): a) a településszerkezeti terveknek a történeti, építészeti, településszerkezeti, környezeti és természeti adottságokkal, valamint a felszíni vízrendezéssel, közmûvesítéssel, környezetalakítással, tájrendezéssel foglalkozó szakági munkarészeit, illetve a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területekre készült tanulmányterveket a helyi építési szabályzatban kötelezõen figyelembe kell venni; b) új beépítésre szánt terület határa utcahatárosan nem alakítható ki; c) az új beépítés szabályozásakor a meglévõ beépítési magassághoz kell igazodni; d) a meglévõ építmények felújításának, helyreállításának, átalakításának és korszerûsítésének lehetõségét e törvény szabályozási elõírásainak figyelembevételével a helyi építési szabályzatban kell meghatározni; e) a közmû és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos mûtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévõ hálózatok korszerûsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a mû-

685

szaki lehetõségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani.” 32. § (1) A Btv. 38. §-át megelõzõen a „Gazdasági terület övezete” alcímmel egészül ki. (2) A Btv. 38. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „38. § A gazdasági terület övezetén (U-2): a) a településszerkezeti tervben új jelentõs mértékû zavaró hatású ipari terület nem jelölhetõ ki; b) a település központi belterületéhez kapcsolódó gazdasági területen az új kereskedelmi, szolgáltató terület legfeljebb 50%-os, valamint az egyéb ipari terület legfeljebb 40%-os beépítettségû lehet, és az új telephelyek területének legalább 30%-át fás növényzettel fedetten, a telekhatár mentén takarást biztosítva kell kialakítani; c) a település központi belterületétõl elkülönülõ gazdasági területen az új kereskedelmi, szolgáltató terület, valamint az egyéb ipari terület beépítettsége legfeljebb 30%-os lehet, és az új telephelyek területének legalább 50%-át fás növényzettel fedetten kell kialakítani.” 33. § A Btv. 39. §-a és 39. §-ának „Térségi szerkezeti tervben meghatározott infrastruktúra hálózat övezete” alcíme helyébe a következõ rendelkezés és alcím lép: „Általános mezõgazdasági terület övezete 39. § (1) Az általános mezõgazdasági terület övezetén (M-1): a) szántómûvelési ágban lévõ területen 20 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthetõ; b) szántómûvelési ágban lévõ területen 20 ha és azt meghaladó telekméret esetén a terület rendeltetésszerû használatát szolgáló, a lakófunkciót is kielégítõ épület építhetõ, és a beépített alapterület a telek a 0,3%-át, és az 1000 m2-t nem haladhatja meg; c) gyepmûvelési ágban lévõ területen 5 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthetõ; d) gyepmûvelési ágban lévõ területen 5 ha és azt meghaladó telekméret esetén hagyományos, almos állattartó, a lakófunkciót is kielégítõ épület építhetõ, és a beépített alapterület a telek 1%-át és az 1000 m2-t nem haladhatja meg; e) szõlõmûvelési ágban lévõ területen – a g) pontban foglaltak kivételével – 2 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthetõ; f) a szõlõmûvelési ágban lévõ területen – a g) pontban foglaltak kivételével – 2 ha és azt meghaladó telekméret esetén a szõlõtermelést, borászatot és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítõ épület építhetõ, és a beépített alapterület a telek 2%-át, és a 800 m2-t nem haladhatja meg; g) a Balaton jogi partvonalával nem érintkezõ, szõlõmûveléssel hasznosított 2 ha alatti területû telkekkel rendelkezõ tulajdonos – ha az egy borvidéken lévõ telkeinek összterülete 5 ha-nál nagyobb – a szõlõje mûvelésével, fel-

686


dolgozásával, illetve ehhez kapcsolódó (nem szállodai célú) borturizmussal összefüggõ építési tevékenysége engedélyezhetõ csak az egyik, a nemzeti park területének természeti és kezelt övezetén kívül lévõ telkén. A beépíthetõ terület nagysága a beszámított telkek összterületének 1%-át, egyúttal a beépített telkek beépítettsége a 25%-ot nem haladhatja meg. Az 5 ha-nál nagyobb összterület megállapításánál a kertgazdasági terület övezetén lévõ telkek is beszámíthatóak, de építési jogot e telkekre csak a kertgazdasági terület övezeti elõírásai szerint lehet szerezni. Az építési jog megszerzéséhez beszámított, de beépítésre nem került telkekre telekalakítási és építési tilalmat kell az építésügyi hatóság megkeresésére feljegyezni; h) gyümölcsmûvelési ágban lévõ területen 3 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthetõ; i) gyümölcsmûvelési ágban lévõ területen 3 ha és azt meghaladó telekméret esetén a termelést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítõ épület építhetõ, és a beépített alapterület a telek 1%-át, és az egyes épületek alapterülete az 1000 m2-t nem haladhatja meg; j) épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban mûvelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a mûvelési ág fogadható el, amely a telek mûvelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes mûvelésû telken, ahol egyik mûvelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkezõ mûvelési ágra vonatkozó elõírás szerint lehet építeni; k) állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet – a lovasturizmus céljait szolgáló épület kivételével – tómedertõl legkevesebb 1000 méter, egyéb felszíni vizektõl legkevesebb 200 méter távolságra lehet elhelyezni. A lovasturizmus céljait szolgáló építmények és mûtárgyak elhelyezésérõl a településrendezési tervekben és a helyi építési szabályzatban kell rendelkezni; l) lakókocsi, lakókonténer nem helyezhetõ el; m) a környezetvédelmi és tájképvédelmi szempontból nélkülözhetetlen mezõvédõ, útvédõ fásításokat a településrendezési tervekben és a helyi építési szabályzatban meghatározott módon kell telepíteni; n) a vízfolyások menti 20-20 méteres sávban megtelepedett fásszárú növényzet védelmét a vízfolyások karbantartási munkáihoz szükséges feltételek biztosítása mellett kell megoldani. (2) Új gazdasági telephely, birtokközpont legalább 2 ha területû telken alakítható ki – parti és partközeli településen az adott településhez tartozó, a sem partinak, sem partközelinek nem minõsülõ településen pedig a birtokközpont építési helyéül szolgáló település és a szomszédos települések közigazgatási területéhez tartozó – legalább 50 ha összterületû, több telekbõl álló birtok esetén. A magterület, ökológiai folyosó és térségi jelentõségû tájképvédelmi terület övezetben szabályozott területeken a birtokközpont nem alakítható ki. A beépített terület nagysága a birtok összterületének 1%-át és a beépített telek területének 25%-át nem haladhatja meg.

10. szám

(3) A majorok és gazdasági telephelyek gazdasági célú hasznosítását a településrendezési eszközökben kell szabályozni gazdasági területként, ahol környezetet nem zavaró gazdasági tevékenység folytatható. (4) Az övezetben az országos településrendezési és építési követelményekrõl szóló kormányrendeletben különleges beépítésre szánt terület települési területfelhasználási egységként meghatározott területek közül a nagy bevásárlóközpontok és nagy kiterjedésû kereskedelmi célú területek kialakítása nem engedélyezhetõ.” 34. § (1) A Btv. 40. §-át megelõzõen a „Kertgazdasági terület övezete” alcímmel egészül ki. (2) A Btv. 40. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „40. § A kertgazdasági terület övezetén (M-2): a) beépítésre szánt terület nem jelölhetõ ki; b) a beépíthetõ telek legkisebb nagysága 2000 m2 , kivéve, ha e törvény hatálybalépése elõtt jóváhagyott a helyi építési szabályzat más mértéket állapított meg; c) 1500 m2-nél kisebb telekre az e törvény hatálybalépése elõtt jóváhagyott helyi építési szabályzat alapján sem lehet épületet építeni; d) mûvelt telekre 3%-os beépítettséggel – a 39. § (1) bekezdés g) pontjában foglaltak kivételével – a mûveléssel összefüggõ gazdasági épületet lehet építeni; e) az építménymagasság a 4 métert, az építmény legmagasabb pontja a 6 métert nem haladhatja meg; f) lakókocsi, lakókonténer nem helyezhetõ el; g) az egyes településeken az övezet területének legfeljebb 10%-án a település szabályozási tervében és helyi építési szabályzatában kijelölt, a település belterületéhez közvetlenül kapcsolódó területeken, legkevesebb 3000 m2 nagyságú mûvelt telken, legfeljebb 3%-os beépítettséggel lakóépület is elhelyezhetõ; h) mûveltnek az a telek minõsül, amelynek legalább 80%-án intenzív kertészeti kultúra található; i) szakrális építmény (kápolna, kereszt, kõkép stb.) a telek méretétõl függetlenül elhelyezhetõ.” 35. § (1) A Btv. 41. §-át megelõzõen a „Kiváló termõhelyi adottságú szántóterület övezete” alcímmel egészül ki. (2) A Btv. 41. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „41. § A kiváló termõhelyi adottságú szántóterület övezet (M-3) tekintetében az OTrT-ben meghatározott kiváló termõhelyi adottságú szántóterület országos övezetre vonatkozó övezeti elõírások mellett a következõ elõírások alkalmazandók: a) csak a fenntartható minõségi termelést szolgáló – a talaj fizikai, kémiai, biológiai védelmét biztosító – agrotechnikai módszerek alkalmazhatók; b) csak a termõhelyi adottságokat megõrzõ területhasználat folytatható.”

10. szám


687

36. § A Btv. 42. §-a és 42. §-ának alcíme helyébe a következõ rendelkezés és alcím lép:

39. § A Btv. 45. §-a és 45. §-ának alcíme helyébe a következõ rendelkezés és alcím lép:

„Erdõterület övezete

„Turisztikai fejlesztési terület övezete

42. § Az erdõterület övezetén (E-1): a) a szõlõ mûvelési ágban történõ hasznosítás – a szõlõ termõhelyi kataszteri területbe is besorolt területeken – az erdészeti hatóság által engedélyezhetõ; b) a védett erdõben csak a természetvédelmi kezelési tervben meghatározott területeken természetvédelmi bemutatási, kezelési, illetve erdészeti célból szabad építményt elhelyezni; c) a nem védelmi célú erdõben épületet 10 ha-nál nagyobb földrészleten legfeljebb 0,3% beépítettséggel lehet építeni; d) fokozottan védett természeti területeken lévõ erdõk kivételével az erdõk szabad látogathatóságát – tulajdoni állapottól függetlenül – biztosítani kell; e) a védõerdõk kivételével kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdõgazdálkodási célból szabad; f) új vadaskert létesítése nem engedélyezhetõ; g) terepmotorozás, terepautózás nem engedélyezhetõ.”

45. § A turisztikai fejlesztési terület övezetén (Ü-1): a) az 5 ha-nál nagyobb telkek építhetõk be, legfeljebb 10%-os beépíthetõséggel; b) az épületeket a rendeltetés és a helyi építészeti és táji adottságához igazodva kell megtervezni, és az építési engedély iránti kérelemhez a külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell mellékelni; c) a telek területének legalább 50%-át növényzettel fedetten kell kialakítani; d) a közmû és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos építményeik kiépítésénél, illetve a meglévõ hálózatok korszerûsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a mûszaki lehetõségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével a terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani.”

37. § (1) A Btv. 43. §-át megelõzõen az „Erdõtelepítésre alkalmas terület övezete” alcímmel egészül ki. (2) A Btv. 43. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „43. § Az erdõtelepítésre alkalmas terület övezet (E-2) tekintetében az OTrT által meghatározott erdõtelepítésre alkalmas terület kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó elõírásai mellett a következõ elõírások alkalmazandók: a) beépítésre szánt terület nem jelölhetõ ki; b) az erdõtelepítés megvalósulásáig az övezetben csak az erdõtelepítés lehetõségét megõrzõ területhasználat folytatható; c) erdõtelepítést az élõhelynek megfelelõ, természetesen kialakult õshonos fafajokból álló erdõfoltok megõrzésével kell végezni.” 38. § (1) A Btv. 44. §-át megelõzõen a „Kiváló termõhelyi adottságú erdõterület övezete” alcímmel egészül ki. (2) A Btv. 44. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „44. § A kiváló termõhelyi adottságú erdõterület övezet (E-3) tekintetében az OTrT által meghatározott kiváló termõhelyi adottságú erdõterület országos övezetre vonatkozó övezeti elõírások mellett a következõ elõírások érvényesek: a) az övezetbe tartozó területeket az illetékes erdészeti hatóság állásfoglalása alapján a tényleges kiterjedésnek megfelelõen a településrendezési tervekben kell lehatárolni; b) az a) pontban lehatárolt területek a településrendezési eszközökben csak erdõterület települési területfelhasználási egységbe sorolhatóak.”

40. § (1) A Btv. 46. §-át megelõzõen a „Szõlõ termõhelyi kataszteri terület övezete” alcímmel egészül ki. (2) A Btv. 46. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „46. § A szõlõ termõhelyi kataszteri terület övezetén (C-1): a) beépítésre szánt terület nem jelölhetõ ki; b) az erdõtelepítésre alkalmas területek övezetébe is besorolt földrészletek erdõterületként történõ kijelölésérõl a településrendezési eszközökben kell dönteni; c) építeni csak a legalább 80%-ban szõlõmûveléssel hasznosított telken, kizárólag a szõlõmûvelést, szõlõfeldolgozást, bortárolást vagy a borturizmust szolgáló épületet, illetve ahol az M-1 és az M-2 övezethez tartozó szabályozási elõírások lehetõvé teszik, lakófunkciót is kielégítõ épületet lehet; d) szakrális építmény (kápolna, kereszt, kõkép stb.), amely a szõlõhegyek tájképéhez hagyományosan hozzátartozó tájképformáló elem – szõlõmûveléssel nem hasznosított területen is – a telek méretétõl függetlenül elhelyezhetõ; e) a szõlõmûvelés tényét a terület pontosan meghatározott százalékában az illetékes hegybíró, ahol a hegyközség nem mûködik, a település jegyzõje nyilatkozatával kell igazolni.” 41. § (1) A Btv. 46. §-át követõen „A kiemelt fontosságú meglévõ honvédelmi terület övezete” alcímmel egészül ki. (2) A Btv. a következõ 46/A. §-sal egészül ki: „46/A. § A kiemelt fontosságú meglévõ honvédelmi terület övezet (K-1) tekintetében az OTrT-ben meghatározott kiemelt fontosságú meglévõ honvédelmi terület országos övezetre vonatkozó övezeti elõírások mellett a következõ elõírások alkalmazandók: a) az övezetbe tartozó ingatlanok listáját a 2/6. számú melléklet tartalmazza;

688


b) a 2/6. számú mellékletben szereplõ ingatlanokat a településrendezési tervekben a tényleges kiterjedésüknek megfelelõen le kell határolni; c) a lehatárolt területekre az OTrT kiemelt fontosságú meglévõ honvédelmi területek országos övezetre vonatkozó szabályozási elõírásai érvényesek.” 42. § (1) A Btv. 58. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a) a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményeket, b) a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területeken lévõ állami tulajdonú ingatlanok vagyonkezelésére, hasznosítására, valamint értékesítésére vonatkozó követelményeket, és c) az 59. § (11) bekezdése szerinti – a Balatoni Kistelepülések Szennyvízkezelési Programjában biztosítandó – támogatás odaítélésének feltételeit, igénylésének és folyósításának rendjét rendeletben szabályozza.” (2) A Btv. 58. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelõs miniszter, hogy a kulturális örökség védelméért, a környezet- és természetvédelemért, valamint a turisztikáért felelõs miniszterrel egyetértésben a szõlõ termõhelyi kataszteri területbe tartozó, kiemelkedõ értékû tájelemet képviselõ – történeti, termelési és turisztikai szempontból – egyedi értékû dûlõket lehatárolja, és e területek kivételes értékeinek megõrzésére vonatkozó követelményeket rendeletben szabályozza.” 43. § (1) A Btv. 59. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Balaton kiemelt üdülõkörzet parti településein a településrendezési terveket és a helyi építési szabályzatokat a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményeknek megfelelõen, a vízpart-rehabilitációval érintett területekre készülõ vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekkel, elsõ felülvizsgálatukat követõen partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervekkel összhangban kell felülvizsgálni és módosítani.” (2) A Btv. 59. §-a a következõ (7)–(11) bekezdésekkel egészül ki: „(7) A vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek elsõ felülvizsgálatának megtörténtéig a 2003. december 3-án az ingatlan-nyilvántartásban, vagy a hatályos településrendezési tervben kemping és strand települési területfelhasználási egységbe sorolt kempingek és a strandok területének átsorolására és beépíthetõségére, valamint a strandok területének tekintetében elõírt telekfelosztásra és telekhatárrendezésre vonatkozó vízpart-rehabilitációs tanulmánytervben foglalt elõírások és szabályozási elemek helyett e törvény megfelelõ rendelkezéseit kell alkalmazni a településrendezési tervezés során.

10. szám

(8) A Balaton Kiemelt Üdülõkörzet Területrendezési Tervét legalább 10 évente felül kell vizsgálni. (9) A kiemelt üdülõkörzethez újonnan csatlakozó települések érvényes településrendezési terveit és helyi építési szabályzatait a csatlakozást követõ 4 éven belül kell felülvizsgálni és módosítani. (10) A kiemelt üdülõkörzethez újonnan csatlakozó, településrendezési tervvel nem rendelkezõ települések településrendezési terveit és helyi építési szabályzatait a csatlakozást követõ 4 éven belül kell elkészíteni. (11) A Kormány kidolgozza a Balatoni Kistelepülések Szennyvízkezelési Programját, amely biztosítja a kiemelt üdülõkörzet partinak és partközelinek nem minõsülõ, szennyvízelvezetési agglomerációkba nem tartozó települései szennyvízkezelésének 2012. december 31-ig történõ megvalósítását.” 44. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követõ második hónap elsõ napján lép hatályba, ezzel egyidejûleg: a) a Btv. aa) 1. számú melléklete helyébe e törvény 1. számú melléklete, ab) 2. számú melléklete helyébe e törvény 2. számú melléklete, ac) 3. számú melléklete helyébe e törvény 3. számú melléklete,* ad) 4. számú melléklete helyébe e törvény 4. számú melléklete,* lép; b) a Btv. 39. §-át megelõzõ „FUNKCIONÁLIS ÖVEZETEK SZABÁLYOZÁSI ELÕÍRÁSAI” alcíme, 47–53. §-a, 54. §-ában a „ , rendelkezéseit alkalmazni kell:” szövegrész, 54. § a)–c) pontja, 55. §-a, 56. § (2) bekezdése, valamint 59. § (1)–(3) bekezdése hatályát veszti; c) a Btv. 1. §-ában és a 2. § (1) bekezdésében a „kiemelt üdülõkörzetének” szövegrész helyébe a „kiemelt üdülõkörzet” szöveg lép; d) a területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdés q) pontja hatályát veszti. (2) 2013. január 1-jén a Btv. 9. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A kiemelt üdülõkörzet partinak és partközelinek nem minõsülõ, szennyvízelvezetési-agglomerációkba tartozó településeinek beépítésre szánt területein, illetve belterületein új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni, illetve az engedélyek érvényét meghosszabbítani csak megépült és üzembe helyezett szennyvízcsatornahálózatra történõ rákötés és a megfelelõ kapacitású tisztítómû megléte, vagy az illetékes környezetvédelmi és vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelõ berendezés létesítése esetén lehet.”

* A 3. és 4. számú mellékleteket a Magyar Közlöny 2008. évi 153. száma tartalmazza.

10. szám


(3) 2009. december 31-ig a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területeken lévõ állami tulajdonú ingatlan nem idegeníthetõ el. (4) E törvény hatálybalépését követõ napon az 1–43. § hatályát veszti. (5) E törvény 2013. január 2-án hatályát veszti. Sólyom László s. k.,

Dr. Szili Katalin s. k.,

köztársasági elnök

az Országgyûlés elnöke

1. számú melléklet a 2008. évi LVII. törvényhez „1/1. számú melléklet a 2000. évi CXII. törvényhez A Balaton kiemelt üdülõkörzethez tartozó települések 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

Alsóörs Alsópáhok Andocs Aszófõ Ábrahámhegy Ádánd* Badacsonytomaj Badacsonytördemic Balatonakali Balatonalmádi Balatonberény Balatonboglár Balatoncsicsó Balatonederics Balatonendréd Balatonfenyves Balatonfõkajár Balatonföldvár Balatonfüred Balatonfûzfõ Balatongyörök Balatonhenye Balatonkenese Balatonkeresztúr Balatonlelle Balatonmagyaród Balatonmáriafürdõ Balatonõszöd Balatonrendes Balatonszabadi Balatonszárszó Balatonszemes Balatonszentgyörgy Balatonszepezd Balatonszõlõs Balatonudvari

37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84. 85. 86. 87. 88. 89. 90. 91. 92.

Balatonújlak Balatonvilágos Bábonymegyer Bálványos Barnag Bókaháza* Buzsák Csajág Csapi* Cserszegtomaj Csopak Dióskál* Csömend Dörgicse Egeraracsa* Esztergályhorváti* Felsõörs Felsõpáhok Fonyód Fõnyed Galambok Gamás Garabonc Gétye* Gyenesdiás Gyugy Gyulakeszi Hács Hegyesd Hegymagas Hévíz Hidegkút Hollád Kapolcs Kapoly Káptalantóti Karád Karmacs Kékkút Kereki Keszthely Kéthely Kisapáti Kisberény Kõröshegy Kötcse Kõvágóörs Köveskál Küngös Látrány Lengyeltóti Lesencefalu Lesenceistvánd Lesencetomaj Litér Lovas

689

690 93. 94. 95. 96. 97. 98. 99. 100. 101. 102. 103. 104. 105. 106. 107. 108. 109. 110. 111. 112. 113. 114. 115. 116. 117. 118. 119. 120. 121. 122. 123. 124. 125. 126. 127. 128. 129. 130. 131. 132. 133. 134. 135. 136. 137. 138. 139. 140. 141. 142. 143. 144. 145. 146. 147. 148.

GAZDASÁGI KÖZLÖNY Lulla Marcali Mencshely Mindszentkálla Monostorapáti Monoszló Nagyberény* Nagycsepely Nagyrada Nagyvázsony Nemesbük Nemesgulács Nemesvita Nikla Nyim* Óbudavár Ordacsehi Öcs Öreglak Örvényes Paloznak Pécsely Pula Pusztaszemes Raposka Révfülöp Rezi Ságvár Salföld Sármellék Sávoly Sérsekszõlõs Siófok Siójut Som* Somogybabod Somogymeggyes Somogysámson Somogyszentpál Somogytúr Somogyvár Szántód Szegerdõ Szentantalfa Szentbékkálla Szentgyörgyvár Szentjakabfa Szentkirályszabadja Szigliget Szólád Szõlõsgyörök Tab Tagyon Taliándörögd Tapolca Táska

149. 150. 151. 152. 153. 154. 155. 156. 157. 158. 159. 160. 161. 162. 163. 164. 165. 166. 167. 168. 169. 170. 171. 172. 173. 174. 175. 176. 177. 178. 179.

10. szám

Teleki Tihany Tikos Torvaj Tótvázsony Uzsa Vállus Várvölgy Vászoly Veszprémfajsz Vigántpetend Vindornyafok Vindornyalak Vindornyaszõlõs Visz Vonyarcvashegy Vöröstó Vörs Zala Zalaapáti* Zalacsány* Zalakaros Zalakomár* Zalamerenye Zalaszabar Zalaszántó Zalaszentmárton* Zalaújlak* Zalavár Zamárdi Zánka

* Balaton kiemelt üdülõkörzethez csatlakozó települések.”

„1/2. számú melléklet a 2000. évi CXII. törvényhez A Balaton kiemelt üdülõkörzetbe tartozó parti és partközeli települések 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

Alsóörs Alsópáhok* Aszófõ Ábrahámhegy Badacsonytomaj Badacsonytördemic Balatonakali Balatonalmádi Balatonberény Balatonboglár Balatonederics Balatonfenyves Balatonfõkajár Balatonföldvár Balatonfüred

10. szám 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51.


Balatonfûzfõ Balatongyörök Balatonkenese Balatonkeresztúr Balatonlelle Balatonmáriafürdõ Balatonõszöd Balatonrendes Balatonszabadi Balatonszárszó Balatonszemes Balatonszentgyörgy Balatonszepezd Balatonudvari Balatonvilágos Cserszegtomaj* Csopak Felsõörs* Felsõpáhok* Fonyód Gyenesdiás Hévíz* Keszthely Kõröshegy* Kõvágóörs Lovas* Örvényes Paloznak Révfülöp Siófok Szántód Szigliget Tihany Vonyarcvashegy Zamárdi Zánka

* Partközeli település.”

2. számú melléklet a 2008. évi LVII. törvényhez „2/1. számú melléklet a 2000. évi CXII. törvényhez A közúthálózat Balaton kiemelt üdülõkörzet területét érintõ elemei 1. Gyorsforgalmi utak: • M7: [OTrT szerint] – Balatonfõkajár – Balatonvilágos – [OTrT szerint] – Balatonszabadi – Siófok – Zamárdi – Balatonendréd – Kõröshegy – Balatonszárszó – Szólád – Balatonõszöd – Balatonszemes – Balatonlelle – Balatonboglár – Ordacsehi – Lengyeltóti – Fonyód – Buzsák

691

– Táska – Balatonfenyves – Balatonkeresztúr – Balatonújlak – [OTrT szerint] – Tikos – Szegerdõ – Sávoly – [OTrT szerint] – Zalakomár – Galambok – [OTrT szerint] • M8: [OTrT szerint] – Szentkirályszabadja – Litér – Balatonfûzfõ – [OTrT szerint] – Balatonkenese – Csajág – Balatonfõkajár – [OTrT szerint] • M75: [OTrT szerint] – Keszthely – [OTrT szerint] – Zalaapáti – [OTrT szerint] 2. Fõutak: 2a. A fõúthálózat meglévõ elemei: • 7. sz. fõút: [OTrT szerint] – Balatonvilágos – [OTrT szerint] – Zamárdi – Szántód – Balatonföldvár – Balatonszárszó – Balatonõszöd – Balatonszemes – Balatonlelle – Balatonboglár – Fonyód – Balatonfenyves – Balatonkeresztúr – Balatonszentgyörgy – Tikos – Szegerdõ – Sávoly – Zalakomár – Galambok – [OTrT szerint] • 64. sz. fõút: [OTrT szerint] • 65. sz. fõút: [OTrT szerint] – Som – Nyim – Ságvár – [OTrT szerint] • 67. sz. fõút: [OTrT szerint] – Gamás – Somogybabod – Somogytúr – [OTrT szerint] – Balatonlelle – [OTrT szerint] • 68. sz. fõút: [OTrT szerint] – Marcali – Kéthely – Balatonberény (7. sz. fõút) • 71. sz. fõút: [OTrT szerint] – Balatonfõkajár – Balatonkenese – Balatonfûzfõ – Balatonalmádi – Alsóörs – Paloznak – Csopak – [OTrT szerint] – Tihany – Aszófõ – Örvényes – Balatonudvari – Balatonakali – Zánka – Balatonszepezd – Révfülöp – Kõvágóörs – Balatonrendes – Ábrahámhegy – Badacsonytomaj – Nemesgulács – Badacsonytördemic – Szigliget – Balatonederics – Balatongyörök – Vonyarcvashegy – Gyenesdiás – [OTrT szerint] • 72. sz. fõút: [OTrT szerint] – Litér – [OTrT szerint] • 73. sz. fõút: [OTrT szerint] – Paloznak – Felsõörs – [OTrT szerint] • 75. sz. fõút: [OTrT szerint] – Sármellék – Zalaapáti – [OTrT szerint] • 76. sz. fõút: [OTrT szerint] – Keszthely – Alsópáhok – Hévíz – Felsõpáhok – Szentgyörgyvár – Zalacsány – [OTrT szerint] • 84. sz. fõút: [OTrT szerint] – Nemesvita – Lesencetomaj – Lesenceistvánd – Uzsa – [OTrT szerint] 2b. Új fõúti kapcsolatok: • 77. sz. fõút: [OTrT szerint] – Tótvázsony – Barnag – Nagyvázsony – Pula – Vigántpetend – Kapolcs – Monostorapáti – Hegyesd – [OTrT szerint] – Lesencetomaj – Lesencefalu – Várvölgy – Vállus – Cserszegtomaj – [OTrT szerint] • [OTrT szerint] – [Zalahaláp] – Tapolca • OTrT szerint: Keszthely (76. sz. fõút) – Sármellék – Szentgyörgyvár (76. sz . fõút)

692


• [OTrT szerint] – Somogysámson – [OTrT szerint] – Csömend – Nikla – [OTrT szerint] – Öreglak – [OTrT szerint] • OTrT szerint: [Veszprém térsége (72. sz. fõút)] – Litér (M8) 2c. Fõutak tervezett településelkerülõ szakaszai: • • • • • •

65. sz. fõút: [OTrT szerint] 67. sz. fõút: [OTrT szerint] 68. sz. fõút: [OTrT szerint] 71. sz. fõút: [OTrT szerint] 75. sz. fõút: [OTrT szerint] 76. sz. fõút: [OTrT szerint]

2d. Fõutak kiemelt jelentõségû mellékútként jelölt elkerülõ szakaszai: • 71. sz. fõút: Badacsonytomaj, Badacsonytördemic • 77. sz. fõút: Nagyvázsony, Pula, Kapolcs, Monostorapáti, Tapolca 3. Kiemelt jelentõségû mellékutak: Meglévõ és megmaradó kiemelt jelentõségû mellékutak: • Galambok (7. sz. fõút) – [Zalabér] • Galambok – Zalakomár – [Somogyzsitfa (Szõcsénypuszta)] – Marcali • Balatonszentgyörgy (76. sz. fõút) – [Somogyzsitfa (Szõcsénypuszta)] • Fonyód (7. sz. fõút)/Balatonboglár (7. sz. fõút) – Lengyeltóti – [Kaposvár] • Szántód – [Kaposvár] • [Lepsény] – Balatonfõkajár – Küngös – [Berhida] • Balatonalmádi (71. sz. fõút) – [Veszprém] • Pula – Öcs – [Ajka] • [Sümeg] – Zalaszántó – Rezi – Cserszegtomaj – Keszthely • Hévíz – Zalakomár • M7 és 7. sz. fõút összekötései: Balatonszárszónál, Balatonõszödnél, Ordacsehinél, Balatonfenyvesnél Újonnan kialakítandó kiemelt jelentõségû mellékutak: • Zalakaros – Zalaújlak – [Nagybakónak – Újudvar] • Csömend – [Somogyfajsz – Juta] • Lengyeltóti – Somogymeggyes – Tab – 65. sz. fõút • Tótvázsony (77. sz. fõút) – Hidegkút – Balatonszõlõs – Aszófõ (71. sz. fõút) • Nagyvázsony (77. sz. fõút) – Zánka (71. sz. fõút) • Tapolca (Diszel) (77. sz. fõút) – Badacsonytomaj (71. sz. fõút) • Zalaszántó – Várvölgy 4. Kiépítendõ egyéb mellékutak: • • • •

[Kerecseny] – Zalamerenye Szegerdõ – Vörs Tikos – Szegerdõ Csömend – Somogyszentpál

10. szám

• Somogyszentpál – Táska • Fonyód – Buzsák • Ordacsehi – Szõlõsgyörök • Hács – Kisberény • Karád – Kötcse • Teleki – Nagycsepely • Balatonõszöd (M7) – Szólád • Bálványos – Pusztaszemes • Sérsekszõlõs – Zala • Tab – Torvaj • Bábonymegyer – Nyim • Balatonendréd – Lulla • Balatonendréd – Ságvár • Balatonszabadi – [Enying] • Csajág – Balatonkenese • [Papkeszi] – Küngös – [Jenõ] • Balatonkenese – [Papkeszi] • Balatonfûzfõ – [Papkeszi] • Felsõörs (Köveskútpuszta) – Szentkirályszabadja – [Veszprém] • Barnag – Nagyvázsony (77. sz. fõút) • Dörgicse – Tagyon • Vigántpetend – Monoszló • Monoszló – Balatoncsicsó • Balatonhenye – Monoszló • Öcs – Taliándörögd • Taliándörögd – [Szõc] • Hegyesd – Mindszentkálla • Kõvágóörs • Kékkút – Mindszentkálla • Várvölgy – Uzsa • Rezi – Várvölgy • Vindornyaszõlõs – Vindornyalak • Vindornyafok – 7327. j. mellékút • Vindornyaszõlõs – [Sénye] • Nemesbük – [Zalaköveskút] • Karmacs – Hévíz • Bókaháza – Gétye – [Szentpéterúr] • Dióskál – [Orosztony]”

„2/2. számú melléklet a 2000. évi CXII. törvényhez A vasúthálózat Balaton kiemelt üdülõkörzet területét érintõ elemei Országos törzshálózati vasútvonalak: I. Tervezett nagysebességû vasútvonalak OTrT szerint: • (Horvátország) – Gyékényes térsége – Budapest (Ferihegy) – Záhony térsége – (Ukrajna) II. A transz-európai vasúti áruszállítási hálózat részeként mûködõ országos törzshálózati vasútvonal OTrT szerint:

10. szám


• Budapest – Székesfehérvár – Nagykanizsa – Murakeresztúr – (Horvátország) III. Egyéb országos törzshálózati vasútvonalak OTrT szerint: • Tapolca – Ukk • Szabadbattyán – Tapolca • Balatonszentgyörgy – Tapolca • Kaposvár – Fonyód Országos vasúti mellékvonalak: • Lepsény – Veszprém • Kaposvár – Siófok • Balatonmáriafürdõ elágazás – Somogyszob • Balatonfenyves Gazdasági Vasút – Csiszta-Gyógyfürdõ • Balatonfenyves – Táska • Balatonfenyves Gazdasági Vasút – Somogyszentpál • Balatonszentgyörgy elágazás – Sármellék A vasúthálózat új elemei: • Hajmáskér – Balatonfûzfõ összekötõ vonal [OTrT szerint] • Bak – Balatonszentgyörgy összekötõ vonal • Csajág térségében deltavágány építése • Táska – Nikla – Somogyfajsz – Felsõkak – Mesztegnyõ között keskenynyomtávú vasútvonal építése”

„2/3. számú melléklet a 2000. évi CXII. törvényhez

• • • • • • • • • • • • • •

A Balaton kiemelt üdülõkörzet területén található repülõterek besorolása Országos jelentõségû polgári repülõtér: • Sármellék Kereskedelmi (nemzetközi) repülõtérré fejleszthetõ repülõterek: • Siófok-Kiliti • Veszprém-Szentkirályszabadja”

„2/5. számú melléklet a 2000. évi CXII. törvényhez A Balaton kiemelt üdülõkörzet területét érintõ országos és térségi jelentõségû kerékpáros nyomvonalak

Vízi utak:

Térségi jelentõségû közforgalmú kikötõk (hajóállomások, kompkikötõk): • • • • • • • • • • •

Alsóörs Badacsonytomaj Balatonakali Balatonalmádi Balatonboglár Balatonföldvár Balatonfüred Balatonfûzfõ Balatongyörök Balatonkenese Balatonlelle

Balatonmáriafürdõ Balatonszemes Balatonudvari Balatonvilágos Csopak Fonyód Keszthely Révfülöp Siófok Szántód Szigliget Tihany Zamárdi Zánka”

„2/4. számú melléklet a 2000. évi CXII. törvényhez

Országos és térségi jelentõségû vízi utak és közforgalmú kikötõk Balaton kiemelt üdülõkörzet területét érintõ elemei

• Balaton – IV. osztályú vízi út • Sió-csatorna 0–23 fkm között – IV. osztályú vízi út 23–121 fkm között – idõszakosan használható IV. osztályú vízi út

693

Országos kerékpáros törzshálózat elemei: • rint • • • • • •

7. Délnyugat-magyarországi kerékpárút: OTrT sze8. Északnyugat-dunántúli kerékpárút: OTrT szerint 8/B. Balatonfüred-Tihany: OTrT szerint 72. Külsõ-somogyi kerékpárút: OTrT szerint 73. Belsõ-somogyi kerékpárút: OTrT szerint 81. Balaton – Rába kerékpárút: OTrT szerint T1. Balatoni kerékpárút: OTrT szerint

Térségi jelentõségû kerékpárutak: • • • • •

Galambok – [Kaszó] Galambok – Öreglak Balatonkeresztúr – Marcali – [Böhönye] Nikla – Buzsák – Somogybabod – Karád – Andocs Somogyvár – [Nagykónyi]

694


• Balatonlelle – Somogybabod • Karád – Kereki • Somogymeggyes – Andocs – [Kaposvár] • Kereki – Ságvár • Lulla – Zamárdi • Lulla – Tab • Siófok – Som – [Nagykónyi – Dombóvár] • Siófok – Balatonszabadi – [Dunaföldvár] • Balatonvilágos • Balatonkenese • Balatonfûzfõ – [Berhida – Várpalota – Bodajk – Csákvár] • Balatonalmádi – Szentkirályszabadja – [Veszprém] • Tihany (komp) – Balatonfüred – Balatonszõlõs – Vászoly – Nagyvázsony – [Úrkút – Ajka] • Vöröstó – Monoszló – Badacsonytomaj • Zánka – Monoszló – Kapolcs – Taliándörögd – [Ajka – Ganna] • Szigliget – Tapolca • Vindornyaszõlõs – Zalaszántó – Lesencetomaj – Tapolca • Vállus – Balatongyörök • Zalaszántó – Keszthely • [Zalabér] – Vindornyaszõlõs – Zalacsány – Zalaapáti – Esztergályhorváti – Zalaszabar • Sármellék – Zalaapáti – [Bak – Zalaegerszeg]” „2/6. számú melléklet a 2000. évi CXII. törvényhez Kiemelt fontosságú meglévõ honvédelmi területek Sorszám

Település neve

Sorszám

10. szám Település neve

Hrsz.

20.

Lesencetomaj

063

21.

Lesencetomaj

064

22.

Lesencetomaj

065

23.

Lesencetomaj

066

24.

Lesencetomaj

067

25.

Lesencetomaj

068

26.

Lesencetomaj

069

27.

Lesencetomaj

070

28.

Lesencetomaj

071

29.

Lesencetomaj

072

30.

Lesencetomaj

073

31.

Lesencetomaj

074

32.

Lesencetomaj

075

33.

Lesencetomaj

076

34.

Lesencetomaj

077

35.

Lesencetomaj

078

36.

Lesencetomaj

079

37.

Lesencetomaj

080

38.

Lesencetomaj

081

39.

Lesencetomaj

082

40.

Lesencetomaj

083

41.

Lesencetomaj

084

42.

Lesencetomaj

085

43.

Lesencetomaj

086

44.

Lesencetomaj

087

45.

Lesencetomaj

024/2

46.

Pula

036/1

Hrsz.

47.

Pula

036/3

1.

Lesencetomaj

0106/2

48.

Pula

036/4

2.

Lesencetomaj

042/3

49.

Pula

037/1

3.

Lesencetomaj

042/5

50.

Pula

037/2

4.

Lesencetomaj

030

51.

Pula

037/3

5.

Lesencetomaj

0106/1

52.

Pula

030/1

6.

Lesencetomaj

049/4

53.

Pula

035/2

7.

Lesencetomaj

039/1

54.

Pula

035/3

8.

Lesencetomaj

039/2

55.

Lesenceistvánd

032/2

9.

Lesencetomaj

045

56.

Lesenceistvánd

031/2

10.

Lesencetomaj

049/1

57.

Lesenceistvánd

015/1

Lesenceistvánd

017

11.

Lesencetomaj

049/2

58.

12.

Lesencetomaj

049/5

59.

Lesenceistvánd

027/1

Lesenceistvánd

022

13.

Lesencetomaj

049/6

60.

14.

Lesencetomaj

049/7

61.

Lesenceistvánd

024/2

Lesenceistvánd

026/1

15.

Lesencetomaj

054/2

62.

16.

Lesencetomaj

059

63.

Lesenceistvánd

026/2

Lesenceistvánd

026/5

17.

Lesencetomaj

060

64.

18.

Lesencetomaj

061

65.

Lesenceistvánd

027/2

062

66.

Lesenceistvánd

030

19.

Lesencetomaj

10. szám Sorszám

GAZDASÁGI KÖZLÖNY Település neve

Hrsz.

Sorszám

695 Település neve

Hrsz.

67.

Lesenceistvánd

033

114.

Tapolca

0207

68.

Lesenceistvánd

06

115.

Tapolca

0600

69.

Lesenceistvánd

07

116.

Tapolca

0116

70.

Lesenceistvánd

029

117.

Tapolca

0120

71.

Lesenceistvánd

09

118.

Tapolca

0408/2

72.

Lesenceistvánd

019

119.

Tótvázsony

0132

73.

Lesenceistvánd

018/2

120.

Tótvázsony

0133

74.

Lesenceistvánd

024/1

121.

Tótvázsony

0134/1

75.

Tapolca

0408/3

122.

Tótvázsony

0134/2

76.

Tapolca

0159/1

123.

Tótvázsony

0135/1

77.

Tapolca

0135

124.

Tótvázsony

0135/2

78.

Tapolca

0136

125.

Tótvázsony

0135/3

79.

Tapolca

0137

126.

Tótvázsony

0136/1

80.

Tapolca

0139

127.

Tótvázsony

0136/3

81.

Tapolca

0140

128.

Tótvázsony

0137/1

82.

Tapolca

0141

129.

Tótvázsony

0137/2

83.

Tapolca

0143

130.

Tótvázsony

0137/3

84.

Tapolca

0144

131.

Tótvázsony

0138

85.

Tapolca

0146

132.

Tótvázsony

0139/10

86.

Tapolca

0163/2

133.

Tótvázsony

0139/3

87.

Tapolca

0152/1

134.

Tótvázsony

0139/4

88.

Tapolca

0129

135.

Tótvázsony

0139/7

89.

Tapolca

0130/1

136.

Tótvázsony

0139/8

90.

Tapolca

0131

137.

Tótvázsony

0139/9

91.

Tapolca

0132

138.

Tótvázsony

0143/1

92.

Tapolca

0133

139.

Tótvázsony

0146/1

93.

Tapolca

0165

140.

Tótvázsony

0156

94.

Tapolca

0189

141.

Tótvázsony

0157/1

95.

Tapolca

0147

142.

Tótvázsony

0157/2

96.

Tapolca

0148

143.

Tótvázsony

0157/3

97.

Tapolca

0149

144.

Tótvázsony

0158

98.

Tapolca

0150

145.

Tótvázsony

0159/1

99.

Tapolca

0151

146.

Tótvázsony

0159/10

100.

Tapolca

0166/2

147.

Tótvázsony

0159/11

101.

Tapolca

0167

148.

Tótvázsony

0159/12

102.

Tapolca

0185

149.

Tótvázsony

0159/13

103.

Tapolca

0186

150.

Tótvázsony

0159/3

104.

Tapolca

0187

151.

Tótvázsony

0159/4

105.

Tapolca

0190

152.

Tótvázsony

0159/5

106.

Tapolca

0191

153.

Tótvázsony

0159/6

107.

Tapolca

0193

154.

Tótvázsony

0159/7

108.

Tapolca

0194

155.

Tótvázsony

0159/8

109.

Tapolca

0195

156.

Tótvázsony

0159/9

110.

Tapolca

0199

157.

Tótvázsony

0160

111.

Tapolca

0202

158.

Tótvázsony

0161/2

112.

Tapolca

0204

159.

Tótvázsony

0162

113.

Tapolca

0205

160.

Tótvázsony

0164

696


Sorszám

Település neve

Hrsz.

Sorszám

10. szám Település neve

Hrsz.

161.

Tótvázsony

0165

173.

Tótvázsony

0128

162.

Tótvázsony

0166

174.

Tótvázsony

0129

163.

Tótvázsony

0170

175.

Tótvázsony

0130

164.

Tótvázsony

0171

176.

Tótvázsony

0131

165.

Tótvázsony

0172

177.

Tótvázsony

0114

166.

Tótvázsony

0175/4

178.

Tótvázsony

0126

167.

Tótvázsony

0278/4

179.

Tótvázsony

0169

168.

Tótvázsony

0120

180.

Hévíz

1525

169.

Tótvázsony

0122

181.

Hévíz

1526

170.

Tótvázsony

0127/2

182.

Hévíz

1083

171.

Tótvázsony

0127/3

183.

Balatonfüred

360/2

172.

Tótvázsony

0127/4

”

„2/7. számú melléklet a 2000. évi CXII. törvényhez A kiemelt térségi övezetek egymáshoz való viszonya és kapcsolata OTrT-ben elõírt Országos

Balaton-törvény által egyedileg meghatározott övezetek

Kiemelt térségi övezetek

övezet megnevezése

övezet jele


Magterület Ökológiai folyosó Pufferterület Térségi jelentõségû tájképvédelmi terület Történeti települési terület Világörökség és világörökség-várományos terület

Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület

övezet jele


övezet jele

Szélerõmû elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható terület

L-1

Ö-1 Ö-2 Ö-3 T-1 T-2 T-3

A-1 Térségi jelentõségû komplex tájrehabilitációt igénylõ terület Ökológiai rehabilitációt igénylõ terület Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület Földtani veszélyforrás terület Vízeróziónak kitett terület

Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület

R-1 R-2 SZ-1

P-1 P-2 Felszíni vízminõség-védelmi terület Tómeder

D-1

Települési terület Gazdasági terület

U-1 U-2

F-1

H-1

10. szám


697

OTrT-ben elõírt Országos

Balaton-törvény által egyedileg meghatározott övezetek

Kiemelt térségi övezetek


övezet jele


övezet jele


Általános mezõgazdasági terület Kertgazdasági terület Kiváló termõhelyi adottságú szántóterület

Kiemelt fontosságú meglévõ honvédelmi terület

M-1 M-2

M-3 Erdõtelepítésre alkalmas terület

Kiváló termõhelyi adottságú erdõterület

övezet jele

Erdõterület

E-1

Turisztikai fejlesztési terület Szõlõ termõhelyi kataszteri terület

Ü-1

E-2

E-3

C-1

K-1

” A törvény 3. és 4. számú mellékletei a Magyar Közlöny 2008. évi 153. számában tekinthetõk meg, vagy letölthetõk a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó honlapjáról (www.mhk.hu).

A Kormány 248/2008. (X. 14.) Korm. rendelete az M7-es autópálya, Sávoly község északi közigazgatási határa, a Marótvölgyi-csatorna és Szõkedencs község déli közigazgatási határa által lehatárolt területen megvalósuló nagyberuházással összefüggõ közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentõségû üggyé nyilvánításáról A Kormány a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerûsítésérõl szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdésében és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdésének b) pontjában megállapított feladatkörében eljárva a következõket rendeli el: 1. § (1) A Kormány kiemelt jelentõségû üggyé nyilvánítja az 1. számú mellékletben felsorolt közigazgatási hatósági ügyeket, amelyek az M7-es autópálya, Sávoly község északi közigazgatási határa, a Marótvölgyi-csatorna és Szõkedencs község déli közigazgatási határa által lehatárolt területen megvalósuló nagyberuházással függenek össze.

(2) A Kormány az (1) bekezdés szerinti közigazgatási hatósági ügyekben eljáró hatóságként az 1. számú mellékletben meghatározott hatóságokat jelöli ki. (3) Azokban az esetekben, amikor az 1. számú mellékletben meghatározott ügyfajtára vonatkozó jogszabály az adott ügyben szakhatóság közremûködését rendeli el, a Kormány az (1) bekezdés szerinti közigazgatási hatósági ügyekben eljáró szakhatóságként a 2. számú mellékletben meghatározott hatóságokat jelöli ki. 2. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 5. napon lép hatályba. (2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépése után indult ügyekben kell alkalmazni. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a Kecskemét közigazgatási területén megvalósuló nagyberuházással összefüggõ közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentõségû üggyé nyilvánításáról szóló 192/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet 1. számú melléklete 5. pontjában „A beruházás megvalósításával kapcsolatos hatósági engedélyek” oszlopában az „energiaügyi hatósági engedélyek” szövegrész helyébe a „villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyek” szöveg lép. (4) E rendelet 2. § (3) bekezdése a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

698


10. szám

1. számú melléklet a 248/2008. (X. 14.) Korm. rendelethez A kiemelt jelentõségû beruházás megvalósításához szükséges hatósági engedélyek és eljárások lefolytatására hatáskörrel rendelkezõ hatóságok

1.

Létesítmény

Létesítmény azonosítója

Kiemelt nagyberuházásként motorverseny-pálya és ahhoz kapcsolódó egyéb sport, szálláshely, szolgáltató és logisztikai kiszolgáló bázis és létesítményei.

Az M7-es autópálya, Sávoly község északi közigazgatási határa, a Marótvölgyicsatorna és Szõkedencs község déli közigazgatási határa által lehatárolt terület.

A beruházás megvalósításával kapcsolatos engedélyek

Elsõ fokon eljáró hatóság

Másodfokon eljáró hatóság

építésügyi hatósági engedélyek

Marcali Város jegyzõje

Dél-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal

környezetvédelmi hatósági engedélyezések

Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség

Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fõfelügyelõség

3.

útügyi hatósági engedélyek

Nemzeti Közlekedési Hatóság Dél-dunántúli Regionális Igazgatósága

Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala

4.

vízjogi engedélyek

Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség


5.

villamosenergiaMagyar ipari építésügyi Kereskedelmi hatósági engedélyek Engedélyezési Hivatal Pécsi Mérésügyi és Mûszaki Biztonsági Hatóság

Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal központi szerve

6.

földvédelmi hatósági Marcali Körzeti eljárások Földhivatal

Somogy Megyei Földhivatal

7.

ingatlannyilvántartási hatósági eljárások

Marcali Körzeti Földhivatal


8.

földmérési hatósági Marcali Körzeti eljárások Földhivatal


9.

erdõvédelmi Somogy Megyei hatósági engedélyek Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága

Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ

10.

hírközlési hatósági engedélyek

Nemzeti Hírközlési Hatóság elnöke

2.

Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala

10. szám


Létesítmény

Létesítmény azonosítója

699

A beruházás megvalósításával kapcsolatos engedélyek

Elsõ fokon eljáró hatóság

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Pécsi Bányakapitányság

Másodfokon eljáró hatóság

11.

bányahatósági engedélyek

12.

talajvédelmi Somogy Megyei hatósági engedélyek Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növényés Talajvédelmi Igazgatóság

Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ

13.

kulturális örökségvédelmi hatósági engedélyek

Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Dél-dunántúli Iroda

Kulturális Örökségvédelmi Hivatal központi szerve

14.

vasúti hatósági engedélyek

Nemzeti Közlekedési Hatóság Kiemelt Ügyek Igazgatósága


Magyar Bányászati és Földtani Hivatal

2. számú melléklet a 248/2008. (X. 14.) Korm. rendelethez A kiemelt jelentõségû beruházás megvalósításához szükséges hatósági engedélyezési eljárásokban közremûködõ szakhatóságok Szakhatósági közremûködés tárgyköre

1.

építésügy

2.

környezetvédelem, természetvédelem és vízügy

3.

közlekedés a) közút

b) vasút c) katonai légi közlekedés d) vízi közlekedés 4.

földtan

5.

bányászat

Elsõfokú szakhatóság

Másodfokú szakhatóság

Dél-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség

építésügyért felelõs miniszter

Nemzeti Közlekedési Hatóság Dél-dunántúli Regionális Igazgatósága Nemzeti Közlekedési Hatóság Kiemelt Ügyek Igazgatósága Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatóság Nemzeti Közlekedési Hatóság Kiemelt Ügyek Igazgatósága Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Pécsi Bányakapitányság Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Pécsi Bányakapitányság



Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyar Bányászati és Földtani Hivatal

700

GAZDASÁGI KÖZLÖNY Szakhatósági közremûködés tárgyköre

6.

7. 8. 9. 10.

11. 12.

13. 14.

15.

Elsõfokú szakhatóság

rendészet (rendõrség) a) gyorsforgalmi utak esetén Országos Rendõr-fõkapitányság b) az egyéb országos közutak, a Marcali Rendõrkapitányság helyi közutak és a közforgalom elõl el nem zárt magánutak esetén tûzvédelem Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság honvédelem Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar katasztrófavédelem Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság földmûvelésügy a) termõföldvédelem Marcali Körzeti Földhivatal b) talajvédelem Somogy Megyei Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növényés Talajvédelmi Igazgatóság c) erdõvédelem Somogy Megyei Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága kulturális örökségvédelem Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Dél-dunántúli Iroda egészségügy Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Dél-dunántúli Regionális Intézete hírközlés Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala mûszaki biztonság Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Pécsi Mérésügyi és Mûszaki Biztonsági Hatóság élelmiszer-egészségügy Somogy Megyei Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszer-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága

A Kormány 250/2008. (X. 14.) Korm. rendelete a 2007–2013. programozási idõszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenõrzési rendszerek kialakításáról szóló 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotó hatáskörében a következõket rendeli el:

10. szám Másodfokú szakhatóság

rendészetért felelõs miniszter Somogy Megyei Rendõr-fõkapitányság Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság honvédelemért felelõs miniszter katasztrófavédelemért felelõs miniszter Somogy Megyei Földhivatal Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Kulturális Örökségvédelmi Hivatal központi szerve Országos Tisztifõorvosi Hivatal

Nemzeti Hírközlési Hatóság elnöke Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal központi szerve Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ

1. § A 2007–2013. programozási idõszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenõrzési rendszerek kialakításáról szóló 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 57. § (1) bekezdés ca) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A támogatási szerzõdésben ki kell kötni az alábbi biztosítékokat:] „ca) helyi önkormányzatok, helyi kisebbségi önkormányzatok, önkormányzatok társulásai és ezek költségvetési szervei esetében az érintett önkormányzat, amennyi-

10. szám


ben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv pályázik, az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, valamint a 60. § g) pontjában meghatározott kedvezményezettek írásbeli nyilatkozata arról, hogy ha a projekt részben vagy egészben meghiúsulna, illetve, ha a támogatást szabálytalanul használja fel, abban az esetben a támogatást a 40. § (2) bekezdésében foglalt intézkedés szerint visszafizeti,”

701

– a pénzügyminiszter feladat- és hatáskörérõl szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következõket rendelem el: Általános rendelkezések 1. §

2. § A Korm. rendelet 60. § g) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, és az eredeti g)–j) pont jelölése h)–k) pontra változik: [Nem kötelesek az 58–59. §-ban meghatározott biztosítékot nyújtani:] „g) azok a Ptk. 685/B. §-ában meghatározott többségi önkormányzati befolyás alatt álló gazdasági társaságok, amelyek a támogatást tömegközlekedési tárgyú kiemelt projekt vagy nagyprojekt megvalósításához kapják, és a támogatásból létrejövõ vagyon ingyenesen az önkormányzat vagy a többségi önkormányzati befolyás alatt álló gazdasági társaság kizárólagos tulajdonába kerül,”

3. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, és a kihirdetését követõ 9. napon a hatályát veszti. (2) E rendeletben foglaltakat a hatálybalépését követõen megkötött támogatási szerzõdések esetében kell alkalmazni. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

(1) A rendelet hatálya a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) fejezetéhez tartozó a) Kis- és középvállalkozói célelõirányzatra (a továbbiakban: KKC), b) Nemzeti beruházás-ösztönzési vállalkozási célelõirányzatra (a továbbiakban: NBC), c) Magyar vállalkozások tõzsdei bevezetésének támogatása elõirányzatra (a továbbiakban: TBE), valamint d) Védelmi és biztonsági ipar versenyképessége elõirányzatra (a továbbiakban: VBI) terjed ki. (2) A VBI-vel kapcsolatban kizárólag a 3. § (4) bekezdését, a 12–33. §-t, a 38. §-t, a 41–63. §-t, valamint a 67–68. §-t kell alkalmazni. A VBI esetében a közremûködõ szervezetekre vonatkozó feladatokat a Minisztérium végzi. (3) A rendelet hatálya nem terjed ki a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetésérõl szóló 1999. évi CXXV. törvény 58. §-a, a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésérõl szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 61. §-a, valamint a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésérõl szóló 2002. évi LXII. törvény 57. § (3) és (4) bekezdése alapján az ország gazdaságilag legkedvezõtlenebb helyzetben lévõ megyéinek – Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg – felzárkóztatására szolgáló keretek felhasználására. 2. §

A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 19/2008. (X. 8.) NFGM rendelete a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium egyes fejezeti kezelésû elõirányzatai kezelésérõl és támogatásainak lebonyolításáról Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (9) bekezdésében, valamint a kis- és középvállalkozásokról, fejlõdésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 21. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. § 2. pontjában és a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 134/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva

(1) A 6–11. §, a 34–37. §, a 39–40. §, a 64–65. §, valamint a 68. § hatálya az elõirányzat terhére tett valamennyi kötelezettségvállalásra kiterjed. (2) A 21–33. §, a 41–63. §, valamint a 67. § hatálya kizárólag a 8. § (3) bekezdésében meghatározott támogatási célú kötelezettségvállalásra terjed ki. (3) A 12–20. §, valamint a 38. § hatálya kizárólag a 8. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott pályázati úton nyújtott támogatásra terjed ki. 3. § (1) A KKC a kis- és középvállalkozásokról, fejlõdésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 7. §-a, valamint a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium egyes

702


fejezeti kezelésû elõirányzataiból finanszírozott, állami támogatásnak minõsülõ felhasználások általános szabályairól szóló 6/2008. (III. 7.) GKM rendelet (a továbbiakban: R) 4. § (1) bekezdés 1–5., 7–17., 19., 21–22., 24. és 30. pontja, valamint 4. § (2) bekezdése szerinti célokra használható fel. (2) Az NBC az R 4. § (1) bekezdés 1–6., 11., 13., 15–17., 19–20. és 30. pontja, valamint 4. § (2) bekezdése szerinti célokra használható fel. (3) A TBE az R 4. §-a (1) bekezdés 5. pontja és 4. § (2) bekezdése szerinti célokra használható fel. (4) A VBI a magyar védelmi és biztonsági iparban érdekelt cégek versenyképességének, valamint piacra jutása körülményeinek javítására használható fel vissza nem térítendõ támogatás formájában. (5) A KKC, az NBC, valamint a TBE felhasználható az elõirányzat mûködési költségeinek finanszírozására. (6) A KKC, az NBC, valamint a TBE esetében a Magyar Államkincstárnak (a továbbiakban: Kincstár) fizetendõ számlavezetési és rendelkezésre tartási díj az adott elõirányzatot terheli. (7) A KKC, az NBC, valamint a TBE terhére a 8. § (3) bekezdésében meghatározott támogatási célú kötelezettségvállalás keretében kizárólag fizetési kötelezettséggel nem járó, vissza vagy meg nem térítendõ – ingyenes – támogatás nyújtható.

Értelmezõ rendelkezések 4. § E rendelet alkalmazásában: 1. behajtással járó költség: a követeléskezelés során felmerült valamennyi költség, különösen a felszámolási eljárásban a hitelezõi igény bejelentésének a díja, az illetékek és az ügyvédi munkadíj; 2. bírálati lap: azon dokumentum, amely összefoglalóan tartalmazza a pályázat fõ adatait és a bírálati szempontrendszer alapján végzett értékelés eredményét; 3. bírálati szempontrendszer: azon kiválasztási szempontok összessége, amelyek alapján a pályázatok értékelése történik; 4. biztosítási szerzõdés alapján kiállított kezesi kötelezvény: a támogatási szerzõdés teljesítését biztosító olyan mellékkötelezettség, amelynek keretében a biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy ha a támogatási szerzõdés kedvezményezettje bármely, a támogatási szerzõdésbõl eredõ fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, meghatározott határidõn belül a megállapított összeghatárig a jogosultnak fizetést fog teljesíteni; 5. csoportos kötelezettségvállalás: a több pályázat vagy támogatási igény támogatására vonatkozó, egyetlen dokumentumban történõ kötelezettségvállalás;

10. szám

6. elõirányzat: az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 20. § (1) bekezdésében meghatározott és az e rendelet 1. §-ában hivatkozott egyes elõirányzatok; 7. garanciaszervezet: az a szervezet, amely a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 3. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott tevékenység végzésére jogosult; 8. garanciaszervezet által nyújtott készfizetõ kezességvállalás: a támogatási szerzõdés teljesítését biztosító olyan mellékkötelezettség, amelynek keretében a garanciaszervezet kötelezettséget vállal arra, hogy ha a támogatási szerzõdés kedvezményezettje bármely, a támogatási szerzõdésbõl eredõ fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, meghatározott határidõn belül a megállapított összeghatárig a jogosultnak fizetést fog teljesíteni; 9. járulék: a szankciós kamat, a késedelmi kamat és a behajtással járó költségek összessége; 10. kedvezményezett: a támogatásban részesült személy (szervezet), akivel (amellyel) a Minisztérium vagy a nevében eljáró közremûködõ szervezet támogatási szerzõdést köt; 11. keretgazda: a Minisztériumnak az elõirányzat felhasználási célok szerinti felosztásában az adott feladat végrehajtásáért felelõs szervezeti egysége, ennek hiányában a kezelõ; 12. késedelmi kamat: a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 301. § (2) bekezdésében meghatározott mértékû kamat; 13. kezelõ: a Minisztériumnak az elõirányzat jogszabályokban és egyéb belsõ szabályzatokban elõírt céllal és módon történõ kezelésére külön utasításban kijelölt szervezeti egysége; 14. követelés: a Minisztériumot a támogatási szerzõdés megszegésének címén a kedvezményezettel szemben megilletõ igény, ideértve különösen a támogatási összeg egészének vagy egy részének visszafizetését, a jogszabályban, illetve a támogatási szerzõdésben elõírt kamatot, valamint a követelés behajtásával járó költségeket; 15. konzorcium: a részes felek (tagok) polgári jogi szerzõdésben szabályozott munkamegosztásán alapuló együttmûködése meghatározott tevékenység közös folytatása és pályázaton való részvétel céljából; 16. közremûködõ szervezet: az a külön jogszabályban kijelölt szervezet, amely az elõirányzat terhére kiírt egyes pályázati konstrukciók vonatkozásában külön jogszabály, valamint külön megállapodás alapján a Minisztérium nevében pályázatok érkeztetésével, befogadásával, értékelésével, döntésre való elõkészítésével, támogatási szerzõdés megkötésével, módosításával, teljesítés igazolásával, pénzügyi elszámolással, monitoring adatszolgáltatással, ellenõrzéssel, lezárással, követelések kezelésével, valamint könyvvezetéssel és nyilvántartással kapcsolatos feladatokat lát el; 17. monitoring: a projekt elõrehaladásának, valamint a támogatás felhasználásának nyomon követése;

10. szám


18. pályázó: a támogatás elnyerése érdekében pályázatot benyújtó személy, szervezet; 19. pályázat: a pályázó által a pályázati dokumentációnak megfelelõen papír alapon vagy elektronikus adathordozón benyújtott dokumentumok összessége (kitöltött pályázati formanyomtatvány és mellékletei), amely alapját képezi a pályázó, illetve az általa a pályázati konstrukció szerint a támogatás terhére megvalósítani kívánt projekt bírálatának; 20. pályázati dokumentáció: a Minisztérium által közzétett pályázati felhívás, pályázati útmutató és pályázati formanyomtatvány; 21. pályázati életpálya lap: olyan elektronikus nyilvántartás, amelyben a közremûködõ szervezet a beérkezett pályázat kezelésével kapcsolatos valamennyi eseményt rögzít. A közremûködõ szervezet a pályázati életpálya lapot az elektronikus nyilvántartás mellett papír alapon is vezetheti; 22. pályázati felhívás: a pályázati konstrukció legfontosabb elemeit meghatározó dokumentum; 23. pályázati formanyomtatvány: a Minisztérium által közzétett ûrlap, amely a pályázó és a pályázat bírálat szempontjából lényeges adatait tartalmazza; 24. pályázati konstrukció: valamely gazdaságpolitikai cél elérése érdekében és a Minisztérium által meghatározott feltételek szerint ajánlattétel támogatási szerzõdés megkötésére, amely esetben a támogatási szerzõdés kedvezményezettjei versenyeztetés útján, az e rendeletben foglalt eljárási rendben kerülnek kiválasztásra; 25. pályázati útmutató: a pályázati konstrukció részletes feltételeit, a pályázati eljárás rendjét, a pályázati formanyomtatvány kitöltési útmutatóját, a támogatási szerzõdés mintáját, valamint az egyéb segédleteket tartalmazó dokumentum; 26. pontozásos értékelõ rendszer: a pályázat objektív értékeléséhez használt bírálati szempontrendszer, amely alapján kapott pontszámok végösszege határozza meg a pályázat támogathatóságát; 27. projekt: a pályázó azon tartalmilag és formailag részletesen kidolgozott, megfelelõ pénzügyi háttérrel és végrehajtási ütemezéssel rendelkezõ beruházása, fejlesztése vagy tevékenysége, amely megvalósításához a pályázó a pályázat benyújtásával támogatást igényel; 28. szankciós kamat: a támogatási szerzõdésben, illetve az Ámr. 88. § (4) bekezdésében meghatározott mértékû kamat; 29. támogatási elõleg: az Ámr. 2. § 81. pontja szerinti támogatási elõleg; 30. támogatási program: olyan támogatási célú kötelezettségvállalás, amely meghatározott feltételrendszer mellett, normatív jelleggel, a rendelkezésre álló forrás erejéig biztosít támogatást; 31. támogatási szerzõdés: a pályázati úton, a támogatási program keretében, valamint az egyedi támogatás keretében nyújtott támogatások szabályrendszerét magába foglaló szerzõdés.

703 5. §

(1) A kezelõ felelõs az elõirányzat felhasználására vonatkozó elvi, módszertani szabályok kialakításáért, az elõirányzat felhasználása során gondoskodik az elõirányzat gazdálkodására vonatkozó jogszabályok és utasítások rendelkezéseinek betartásáról. (2) Az elõirányzattal való gazdálkodási feladatok ellátása során biztosítani kell a számviteli alapelvek érvényesülését, a gazdálkodás átláthatóságát, a költséghatékony és racionális forrásfelhasználást, a célok és támogatások, valamint a gazdálkodás hatályos jogszabályokkal való összhangját.

Az elõirányzat tervezése 6. § (1) Az elõirányzat költségvetési tervezése során a kezelõ a keretgazdák bevonásával meghatározza az elõirányzat rendeltetését, célrendszerét, támogatási jogcímenként megtervezi a tárgyév és az azt követõ évek támogatási koncepcióját, valamint az egyes jogcímekhez rendelt elõirányzatok kiemelt elõirányzatait. (2) A kezelõ a közremûködõ szervezet bevonásával a költségvetési törvény alapján elkészíti a kincstári költségvetést és az elemi költségvetést.

7. § (1) A költségvetési törvényben megállapított elõirányzatok részfeladatok (felhasználási célok) szerinti felosztását a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter (a továbbiakban: miniszter) hagyja jóvá. (2) Az (1) bekezdés szerinti elõterjesztés részfeladatonként tartalmazza a feladat végrehajtásáért felelõs szervezeti egység nevét is, amely az adott felhasználási cél tekintetében a keretgazdai feladatokat ellátja.

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS ÉS KÖVETELÉS ELÕÍRÁSA Kötelezettségvállalás és követelés-elõírás az elõirányzat terhére 8. § (1) Kötelezettségvállalásnak minõsül minden olyan intézkedés, amely az elõirányzatból finanszírozandó célok ellátásához szükséges elõfeltételek biztosítása érdekében a jóváhagyott éves támogatási, bevételi elõirányzat terhére

704


fizetési, illetve más teljesítési, szolgáltatási kötelezettséggel jár. (2) Az elõirányzat terhére tett kötelezettségvállalás lehet a) támogatási célú kötelezettségvállalás, b) nem támogatási célú kötelezettségvállalás. (3) A támogatási célú kötelezettségvállalás lehet a) pályázati úton nyújtott támogatás, b) támogatási program keretében nyújtott támogatás, c) egyedi támogatás. (4) Nem támogatási célú kötelezettségvállalásnak minõsül különösen a) az elõirányzat terhére kötött megbízási vagy vállalkozási szerzõdés, b) az elõirányzat terhére visszaigazolt megrendelés, c) az elõirányzat terhére átcsoportosítást elõíró kormányhatározat, d) az Ámr. 108/A. § (1) bekezdésében meghatározott, a Kincstár által forintszámla vezetéséhez kapcsolódó szolgáltatások nyújtásáért felszámított díjak, jutalékok, e) a csõd-, felszámolási és végelszámolási eljáráshoz kapcsolódó regisztrációs díj. (5) Követelés-elõírásnak minõsül minden olyan dokumentum, amely az elõirányzat számára bevételt vagy támogatást állapít meg. (6) Kötelezettségvállalásra – az Ámr. 134. § (3) bekezdésében meghatározott kivétellel – csak írásban és költségvetési ellenjegyzést követõen kerülhet sor. (7) A kötelezettségvállalást tartalmazó dokumentumban a következõket kell rögzíteni: a) a kötelezettségvállalás mely évi elõirányzatot, milyen összegben terhel, b) a kötelezettségvállalás tárgyát, c) a kötelezettségvállaló és az ellenjegyzõ nevét. (8) Az elõirányzat forrásának terhére kötelezettségvállalásra jogosult az Ámr. 134. §-ában foglaltak szerint a) 10,0 millió forint értékhatárig a keretgazda vezetõje, b) 30,0 millió forint értékhatárig a kezelõ vezetõje, c) 100,0 millió forint értékhatárig az elõirányzat felett felügyeletet gyakorló szakállamtitkár a költségvetési ügyekért felelõs fõosztály felügyeletét ellátó szakállamtitkár egyetértésével, d) felsõ értékhatár nélkül a miniszter az illetékes szakállamtitkár, valamint a költségvetési ügyekért felelõs fõosztály felügyeletét ellátó szakállamtitkár álláspontjának ismeretében, e) az Ámr. 134. § (3) bekezdésében meghatározott kötelezettségvállalás esetében a közremûködõ szervezet. (9) A (8) bekezdésben meghatározott értékhatárok számításánál csoportos kötelezettségvállalás esetében az egyedi kötelezettségvállalások összegét kell figyelembe venni.

10. szám

(10) A (8) bekezdésben meghatározott értékhatárok számításánál az általános forgalmi adó nélkül számított összeget kell figyelembe venni. A több évet érintõ kötelezettségvállalás esetén az egyes évek kötelezettségvállalásainak együttes összegét kell figyelembe venni. (11) Az elõirányzat terhére tárgyéven túli kötelezettségvállalást a kezelõ kezdeményezésére a felügyeletet gyakorló szakállamtitkár, valamint a költségvetési ügyekért felelõs fõosztály felügyeletét ellátó szakállamtitkár egyetértésével a miniszter engedélyezhet az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 47. §-ában és 49. § r) pontjában foglalt rendelkezésekre figyelemmel.

Kötelezettségvállalás költségvetési ellenjegyzése 9. § A kötelezettségvállalás költségvetési ellenjegyzésére jogosult (a továbbiakban: ellenjegyzõ) a) a pályázati támogatási döntések és támogatási programok esetén – ha nem a kezelõ vezetõje a kötelezettségvállaló – a kezelõ vezetõje, vagy az általa ellenjegyzésre írásban feljogosított személy, b) minden további esetben – ha nem kötelezettségvállaló – a Minisztérium költségvetési ügyekért felelõs fõosztályának vezetõje vagy az általa ellenjegyzésre írásban feljogosított személy.

A kötelezettségvállalás alapdokumentuma 10. § (1) A 8. § (3) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettségvállalás alapdokumentuma a pályázati úton nyújtott támogatásról szóló döntést tartalmazó dokumentum. (2) A 8. § (3) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettségvállalás alapdokumentuma a Minisztérium által elfogadott szabályok szerinti szerzõdés és az ellenjegyzett csoportos kötelezettségvállalást tartalmazó dokumentum. (3) A Széchenyi Kártya konstrukcióhoz kapcsolódó kötelezettségvállalás alapdokumentuma az Ámr. 93/B. § (2) bekezdése szerinti kártya-igénylõlap, írásbeli nyilatkozat, továbbá a hitelintézettel kötött hitelszerzõdés, kiegészítve az ellenjegyzett csoportos kötelezettségvállalást tartalmazó dokumentummal. (4) A 8. § (3) bekezdés c) pontja szerinti kötelezettségvállalás alapdokumentuma a támogatási szerzõdés. (5) A 8. § (4) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettségvállalás alapdokumentuma a szerzõdés. (6) A 8. § (4) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettségvállalás alapdokumentuma a visszaigazolt megrendelés.

10. szám


(7) A 8. § (4) bekezdés c) pontja szerinti kötelezettségvállalás alapdokumentuma a kormányhatározat alapján átcsoportosított elõirányzat felhasználása tárgyában – a kormányhatározat közzétételétõl számított 60 napon belül – történt intézkedés dokumentuma. (8) A 8. § (4) bekezdés d) és e) pontja szerinti kötelezettségvállalás alapdokumentuma a kincstári díj, jutalék, illetõleg a regisztrációs díj kifizetést igazoló bizonylat. (9) Az (1)–(3) bekezdésben szabályozott alapdokumentum kivételével a kötelezettségvállalás alapdokumentumának legalább a következõket kell tartalmaznia: a) a kötelezettségvállalás azonosítója, b) a fejezeti kezelésû elõirányzat megnevezését, azonosító számát, c) a részfeladat kódokat – ügyletkódot – és azok megnevezését, d) a forrásévet, e) a szakmai teljesítés határidejét, f) a szakmai teljesítés igazolására jogosult személy megjelölését, g) a pénzügyi teljesítés határidejét, h) a kifizetendõ összeget és a kifizetésének a határidejét részfeladat szerinti bontásban, a következõ év(ek) elõirányzata terhére vállalt kötelezettségek esetében évenkénti ütemezésben. (10) A 8. § (5) bekezdésben foglalt követelés alapdokumentuma az elõirányzat javára elõírt bevételek teljesítése érdekében a követelés jogalapját megteremtõ dokumentum.

705

(5) A Széchenyi Kártya konstrukció esetében a Széchenyi Kártya konstrukció lebonyolításával kapcsolatos közremûködõ feladatokat ellátó szervezet havonta elektronikus formában a kötelezettségvállalás nyilvántartása céljából megküldi a támogatottakkal megkötött szerzõdésekrõl szóló kimutatást a KKC pénzügyi és számviteli feladatait ellátó közremûködõ szervezetnek. (6) A kötelezettségvállalás nyilvántartását módosítani kell, a) ha a kötelezettségvállalás alapdokumentuma érvényét veszti, vagy a kötelezettségvállalása az összege tekintetében módosul, ideértve különösen aa) a szerzõdés összegét érintõ módosítás esetét, ab) a szerzõdés megszûnését vagy megszüntetését, ac) a pályázati úton nyújtott támogatásnál azt az esetet, ha a szerzõdéskötésre jogszabályban meghatározott határidõn belül a támogatási szerzõdés a pályázó mulasztása miatt nem jön létre, és emiatt a támogatási döntés érvényét vesztette, b) ha a támogatási keretösszeg részben vagy egészben nem kerül felhasználásra, c) ha a projekt pénzügyi lezárását követõen a támogatási szerzõdésben elõirányzotthoz képest maradt fenn igénybe nem vett támogatás. (7) A követelés-elõírás nyilvántartását módosítani kell a) a szerzõdés összegét érintõ módosítás esetén, b) a szerzõdés megszûnése vagy megszüntetése esetén, továbbá c) minden más, a követelés összegét befolyásoló körülmény bekövetkezése esetén.

(11) Az elõzetes kötelezettségvállalás alapdokumentuma az Ámr. 2. § 68. pontja szerinti dokumentum. PÁLYÁZATI ÚTON NYÚJTOTT TÁMOGATÁS MEGHIRDETÉSE ÉS BÍRÁLATA A kötelezettségvállalás és a követelés-elõírás nyilvántartása

Pályázati dokumentáció elkészítése

11. §

12. §

(1) A kezelõ a kötelezettségvállalás alapdokumentumát továbbítja a közremûködõ szervezethez.

(1) A pályázati dokumentációt a keretgazda készíti el a közremûködõ szervezet bevonásával.

(2) A közremûködõ szervezet köteles gondoskodni a kötelezettségvállalások nyilvántartásának az Ámr. 134. § (13) bekezdésében meghatározott módon történõ vezetésérõl úgy, hogy azokból az elõirányzat vonatkozásában évenkénti bontásban, a keretekre felosztott jogcímenként megállapítható legyen a kötelezettségvállalások összege.

(2) A pályázati dokumentáció legalább a következõket tartalmazza: a) a pályázati konstrukció címét, b) a pályázati konstrukció kiírójának pontos megnevezését, c) a lehetséges pályázók körét (ideértve a támogatásra jogosító és a támogatásból kizáró feltételek meghatározását), d) a támogatás célját és a támogatás alapjául szolgáló, az e rendelet szerinti jogcímet, e) a támogatandó tevékenységeket, f) az elszámolható költségek körét, g) a támogatás formáját és mértékét, h) a támogatás keretösszegét,

(3) Az Ámr. 134. § (3) bekezdése szerinti kötelezettségvállalást a kifizetést igazoló bizonylat alapján kell nyilvántartásba venni. (4) A közremûködõ szervezet felelõs a kötelezettségvállalásoknak, illetve azok változásával összefüggõ adatoknak a Kincstár részére történõ megküldéséért.

706


i) a pályázat benyújtásával kapcsolatos gyakorlati útmutatót, a pályázat tartalmi és formai követelményeit, a benyújtandó dokumentumok, nyilatkozatok és formanyomtatványok körét, példányszámát, formáját, az esetleges pályázati díj mértékét és megfizetésének módját, j) a pályázat benyújtásának helyét és módját; ha a pályázati konstrukció kiírója a pályázóktól a pályázat elektronikus formában történõ benyújtását is megköveteli, akkor a pályázati dokumentációban meg kell határozni az adattárolás lehetséges formátumait és az adattömörítés módját is, k) a pályázat benyújtására rendelkezésre álló idõtartam elsõ és utolsó napját, l) a saját forrás mértékét, a megkövetelt saját forrás formáját és igazolásának módját, m) a bírálati szempontrendszert, a támogatás elnyerésének feltételeit, n) tájékoztatást arról, hogy a pályázati konstrukció kiírója a támogatási jogviszony törvényben meghatározott adatait a honlapján közzéteszi, o) a támogatási szerzõdés megkötésének feltételeit, ideértve a támogatás nyújtásának feltételeként elõírt biztosítékok körét, p) tájékoztatást a helyszíni ellenõrzés rendjérõl, q) a monitoring céljából igényelt adatszolgáltatás módját, gyakoriságát és tartalmát, r) a közremûködõ szervezet által mûködtetett ügyfélszolgálat elérhetõségi adatait (cím, telefon, telefax, e-mail, ügyfélfogadási idõ), s) a hiánypótlásra vonatkozó információkat, külön megjelölve a pályázat azon részét, amely tekintetében hiánypótlásra nincs lehetõség, t) a projekt megkezdésének határidejét, ha a pályázati konstrukció kiírója a 17. § (3) bekezdésében meghatározottaktól eltérõen rendelkezik. (3) A pályázati dokumentációt a keretgazda elõterjesztése és a kezelõ egyetértése alapján a miniszter hagyja jóvá. (4) A pályázati dokumentáció jóváhagyását megelõzõen a keretgazda egyezteti a pályázati felhívást a Pénzügyminisztérium Támogatásokat Vizsgáló Irodájával, valamint az Ámr. 8/a. mellékletét is tartalmazó pályázati dokumentációt a Kincstárral.

A pályáztatás általános szabályai 13. § (1) Ha a pályázati dokumentáció másként nem rendelkezik, egy pályázó egy adott pályázati konstrukcióban több pályázatot is benyújthat, de az adott pályázati konstrukcióban csak egy pályázata nyerhet támogatást. (2) Ha a pályázati dokumentáció másként nem rendelkezik, pályázni kizárólag önállóan lehet. Ha a pályázati

10. szám

dokumentáció lehetõvé teszi, hogy több pályázó együttesen – konzorciumként – pályázzon, a pályázatban meg kell jelölni a képviseletre és a támogatás igénybevételére jogosult konzorciumi tagot, valamint a pályázók – a konzorcium tagjai – együttmûködésének feltételeit a pályázat tekintetében. (3) Ha a pályázati dokumentáció a pályázat benyújtásának feltételeként pályázati díjfizetési kötelezettséget ír elõ, a pályázati díjat a pályázati dokumentációban meghatározott módon kell teljesíteni a Minisztérium Kincstár által vezetett – pályázati dokumentációban megjelölt – számlájának javára. A pályázati díj befizetését igazoló okiratot a pályázónak a pályázat eredeti példányához csatolnia kell. A pályázat forráshiány miatti elutasítása esetén a pályázati díjat az elbírálástól számított 60 napon belül a közremûködõ szervezet visszautalja a pályázónak. (4) Ha a pályázó egy olyan gazdaságilag oszthatatlannak minõsülõ fejlesztéshez igényel támogatást, amely egy nagyobb, összetett fejlesztési program mûszakilag elkülöníthetõ része, akkor a pályázatában meg kell jelölnie az összetett fejlesztési program azon kisebb egységét, amelynek megvalósításához a támogatást igényli. (5) Ha a pályázó a projektet többségében állami, önkormányzati vagy európai uniós forrásból kapott támogatásból kívánja megvalósítani, és a közbeszerzési eljárás lefolytatásának feltételei egyébként fennállnak, a beruházás a támogatási döntés kézhezvételéig nem kezdhetõ meg, kivéve ha a pályázati dokumentáció lehetõvé teszi, hogy a pályázó a közbeszerzési eljárást a támogatási döntés kézhezvételét megelõzõen önként lefolytathassa.

A pályázati konstrukció meghirdetése 14. § (1) A pályázati konstrukció meghirdetése a jóváhagyott pályázati dokumentáció közzétételével történik. (2) A pályázati felhívást hivatalos lapban, a teljes pályázati dokumentációt pedig a Minisztérium hivatalos honlapján kell közzétenni. (3) A közremûködõ szervezet ügyfélszolgálatot mûködtet a pályázók kérdéseinek fogadására és megválaszolására. (4) Ha a beérkezett és az elbírálás során támogatásra javasolt pályázatok száma indokolja, a miniszter a pályázati dokumentációban meghatározott támogatási keretösszeget megváltoztathatja. (5) A pályázatok benyújtására nyitva álló határidõ meghosszabbításáról a pályázatok benyújtására nyitva álló határidõ lejártát megelõzõen – a keretgazda indokolással ellátott elõterjesztése alapján – a miniszter dönt. A pályázatok benyújtására nyitva álló határidõ meghosszabbítását a

10. szám


jóváhagyást követõen a Minisztérium hivatalos honlapján haladéktalanul közzé kell tenni. (6) Ha a beérkezett pályázatok forrásigénye indokolja, a keretgazda kezdeményezheti a kezelõnél a – még be nem nyújtott – pályázatok befogadásának leállítását. A pályázati konstrukció leállításáról a kezelõ elõterjesztése alapján a miniszter dönt. A pályázati konstrukció leállítását legalább egy országos terjesztésû napilapban, a Minisztérium hivatalos honlapján, valamint hivatalos lapban is közzé kell tenni. A pályázati konstrukció leállításának legkorábbi idõpontja a leállításról hozott döntés közzétételét követõ nap.

A pályázat érkeztetése 15. § (1) A pályázatot a pályázati dokumentációban megjelölt címzetthez a dokumentációban megjelölt módon, egy eredeti és a dokumentációban meghatározott számú másolati példányban kell benyújtani. A pályázatok regisztrálásáról, iktatásáról és adatainak tárolásáról a közremûködõ szervezet gondoskodik. A pályázat benyújtásának napja a postai feladóvevény szerinti postára adás napja. Ha ez nem állapítható meg egyértelmûen, akkor a benyújtás napja a pályázati dokumentációban megjelölt címzett általi kézhez vétel napját megelõzõ harmadik munkanap, mely vélelemmel szemben a pályázónak lehetõsége van az ellenbizonyításra. (2) A közremûködõ szervezet a beérkezett pályázatot iktatószámmal látja el, és megkezdi a pályázati életpálya lap vezetését. A pályázati életpálya lapon a közremûködõ szervezet rögzíti a pályázattal kapcsolatosan elvégzett valamennyi tevékenységet. (3) Ha a pályázó a pályázatában több elõirányzat együttes támogatását igényli, és a pályázatot az Ámr. 79. § (6) bekezdése alapján a Minisztériumhoz nyújtotta be, akkor a közremûködõ szervezet köteles a pályázatot az abban megjelölt támogatási források kezelõi részére haladéktalanul megküldeni.

A pályázat formai vizsgálata, hiánypótlás elrendelése 16. § (1) A közremûködõ szervezet a pályázat formai vizsgálata során a pályázat érkeztetésétõl számított 15 napon belül megvizsgálja, hogy a pályázat megfelel-e a pályázati dokumentációban elõírt formai és jogosultsági követelményeknek, így különösen, hogy a) a pályázó a pályázatát határidõben nyújtotta-e be, b) a pályázat megfelelõ példányszámban került-e benyújtásra,

707

c) a pályázat elektronikus formában történõ kötelezõ benyújtása esetén a kitöltött elektronikus pályázati formanyomtatvány rendelkezésre áll-e, d) a pályázati dokumentációban szereplõ formanyomtatványok, adatlapok megfelelõ formátumban kerültek-e benyújtásra, e) a pályázó az adott pályázati konstrukcióban rendelkezik-e pályázati jogosultsággal, f) a pályázatban megjelölt tevékenységgel szemben nem áll-e fenn a pályázati dokumentációban meghatározott kizáró ok, g) a pályázati dokumentációban szereplõ formanyomtatvány, adatlap valamennyi pontja kitöltésre került-e, illetve a pályázó a kitöltés mellõzésének indokait a ki nem töltött pontoknál feltüntette-e, h) a pályázó hozzájárulását adta-e a pályázat benyújtását követõ ellenõrzéshez, i) a pályázó a pályázati dokumentációban szereplõ formanyomtatványokat a pályázati dokumentációban foglaltak szerint ellátta-e (cégszerû) aláírásával és j) a pályázó a pályázatához csatolta-e a szükséges és hiánypótlás keretében nem pótolható, a pályázati dokumentációban meghatározott követelményeknek mindenben megfelelõ mellékleteket, valamint külön jogszabály által a pályázat befogadása feltételeként meghatározott nyilatkozatokat. (2) Ha a közremûködõ szervezet a pályázat formai vizsgálata során megállapítja, hogy a pályázati dokumentációban elõírt formai és jogosultsági követelmények valamelyike nem teljesül, akkor a pályázatot az elbírálásból kizárja, és errõl a pályázót a formai vizsgálatot követõ 2 munkanapon belül – a kizárás indokának megjelölésével – postai úton írásban értesíti. (3) A pótolható melléklet vagy a tartalmi elbíráláshoz feltétlenül szükséges szakmai információ hiánya esetén a formai vizsgálatot követõ 2 munkanapon belül a közremûködõ szervezet a pályázót megfelelõ határidõ biztosításával – tértivevényes ajánlott levélben – egy alkalommal hiánypótlásra hívja fel. A hiánypótlási felhívásban a pályázót figyelmeztetni kell, hogy a hiánypótlás hiányossága vagy a hiánypótlásra biztosított határidõ elmulasztása a pályázat elbírálásból való kizárását eredményezi. A határidõ elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. (4) A hiánypótlást határidõben benyújtottnak kell tekinteni, ha azt a hiánypótlásra rendelkezésre álló határidõ utolsó napján postára adták. Ha a határidõ utolsó napja munkaszüneti napra esik, akkor az azt követõ elsõ munkanapon postára adott küldeményt határidõben benyújtottnak kell tekinteni. (5) Ha a pályázó a hiánypótlást nem határidõben nyújtotta be vagy a pályázat a hiánypótlást követõen sem teljes, akkor a közremûködõ szervezet a pályázatot az elbírálásból kizárja. A közremûködõ szervezet a pályázót a kizárásról a hiánypótlási határidõ lejártát, illetve a hiánypótlás be-

708


érkezését követõ 15 napon belül – a kizárás indokának megjelölésével – postai úton írásban értesíti.

A pályázatok befogadása 17. § (1) Ha a pályázat formai vizsgálata során a pályázat elbírálásból való kizárására a 16. § (2) vagy (5) bekezdése alapján nem kerül sor, a közremûködõ szervezet a pályázat beérkezését – hiánypótlás esetén a hiánytalan pályázat kézhezvételét – követõ 15 napon belül postai úton írásban értesíti a pályázót a pályázat befogadásáról. (2) A befogadásról szóló értesítõnek tartalmaznia kell a pályázat befogadásának napját. A pályázó a pályázat befogadásának napjaként megjelölt idõpontot követõen válik jogosulttá a projekt megvalósításának megkezdésére. (3) Ha a pályázati dokumentáció másként nem rendelkezik, a projekt megkezdésének idõpontja a következõ: a) építési tevékenységet tartalmazó projekt esetén az építési naplóba történt elsõ bejegyzés idõpontja (építési naplóval igazolva), illetve az olyan építési jellegû munkák esetében, ahol építési napló vezetése nem kötelezõ, ott a kivitelezõi szerzõdés alapján a kivitelezõ nyilatkozatában a munkálatok megkezdésére vonatkozóan megjelölt nap; b) gép, berendezés, anyag, termék beszerzését tartalmazó projekt esetén ha a szerzõdéskötést megelõzõen megrendelésre kerül sor, akkor az elsõ beszerzett gép, berendezés, anyag, termék megrendelésének napja, elõzetes megrendelés hiányában pedig ba) a gép, berendezés, anyag, termék beszerzésére kötött elsõ szerzõdés megkötésének napja, bb) az elsõ beszerzett gép, berendezés, anyag, termék szállítását igazoló okmányon feltüntetett és az átvevõ által aláírással igazolt átvételi nap, vagy bc) a beszerzett gép, berendezés, anyag, termék értékesítésérõl kiállított elsõ számla kiállításának napja közül a legkorábbi idõpont; c) egyéb tevékenységhez kapcsolódó projekt esetén ha a szerzõdéskötést megelõzõen megrendelésre kerül sor, akkor a szolgáltatás megrendelésének napja, elõzetes megrendelés hiányában pedig ca) a szolgáltatás nyújtására kötött elsõ szerzõdés megkötésének napja, cb) a szolgáltatásnyújtás megkezdésének a szerzõdésben rögzített napja, vagy cc) a szolgáltatás nyújtásáról kiállított elsõ számla kiállításának napja közül a legkorábbi idõpont; d) ha a projekt több célterületre is kiterjed, az egyes célterületeknek megfelelõ tevékenységek kezdési idõpontjai közül a legkorábbi idõpont. (4) A pályázat befogadását követõen a közremûködõ szervezet a közpénzekbõl nyújtott támogatások átlátható-

10. szám

ságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: T) 5. § (1) bekezdésében foglaltak szerint köteles eljárni. (5) A pályázat befogadásáról a közremûködõ szervezet az Ámr. 8/b. melléklet I. része szerinti adatokat elektronikus formában köteles a pályázat befogadását követõ 3 munkanapon belül megküldeni a Kincstár részére, ahonnan az adatok megküldését követõ 10 munkanapon belül kap visszajelzést a pályázók Országos Támogatási Monitoring Rendszerben regisztrált adatairól. Ha a Kincstár 10 munkanapon belül nem küld visszajelzést, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy a pályázattal kapcsolatosan kifogás nem merült fel. A Kincstár rendelkezésére álló 10 munkanap alatt a támogatási döntés meghozatalára nem kerülhet sor.

A pályázatok értékelése 18. § (1) A pályázatok értékelését a közremûködõ szervezet a pályázatok befogadása ütemének megfelelõen folyamatosan végzi. (2) A pályázatok értékelésérõl – pályázatonként – bírálati lapot kell vezetni, amely adatlapból és értékelõ részbõl áll. (3) A bírálati lap adatlapja legalább a következõket tartalmazza: a) a pályázat azonosító számát, a pályázó nevét és értesítési címét, b) a pályázat értékelését végzõ személy nevét, beosztását és aláírását, c) a projekt rövid leírását, megvalósításának helyét, idõtartamát, d) az igényelt támogatás formáját és összegét, a támogatásnak a projekt összköltségére vetített arányát, e) a projekt költség- és forrásösszetételét, f) a pályázat befogadásának napját és g) a pályázó rövid bemutatását – természetes személyeket és települési önkormányzatokat kivéve. (4) A bírálati lap tartalmát a Minisztérium vagy a pályázati bíráló bizottság az adott pályázati konstrukció sajátosságaira figyelemmel kiegészítheti. (5) A pályázatokat a bírálati lap értékelõ részének kitöltése útján – a Minisztérium által jóváhagyott pontozásos értékelõ rendszer alapján – a közremûködõ szervezet értékeli. (6) Az értékelés során a közremûködõ szervezet vagy megbízottja javaslatot tesz az egyes értékelési szempontokhoz tartozó pontszámokra, valamint minõsíti a pályázó üzleti tervét, gazdaságossági és megtérülési számításait, továbbá a rendelkezésre álló dokumentumok alapján a projekt tükrében meghatározza a pályázóra a vonatkozó

10. szám


kockázatokat, valamint a megvalósítás kockázatait. Az értékelés alapján a közremûködõ szervezet elõterjesztést készít a döntési javaslat kialakításáért felelõs pályázati bíráló bizottság részére. (7) Ha az értékelés során elõzetes helyszíni ellenõrzés lefolytatására kerül sor, a (6) bekezdés szerinti elõterjesztéshez a helyszíni ellenõrzés jegyzõkönyvének másolatát, a helyszíni ellenõrzés során készült fényképeket, valamint az ellenõrzési lapot is mellékelni kell. (8) Ha a közremûködõ szervezet a pályázat szakmai, mûszaki és pénzügyi tartalmának vizsgálata során megállapítja, hogy a pályázat egyes elemei nem felelnek meg a pályázati dokumentációban foglaltaknak, és erre figyelemmel a támogatás vetítési alapjául megállapítható költségek szerint megítélhetõ támogatás összege az igényelt támogatási összeghez képest változik, akkor a közremûködõ szervezet indokolással alátámasztott javaslatot tehet a pályázat csökkentett összegû támogatására. (9) Ha a pályázati dokumentáció nem zárja ki, és a pályázatban szereplõ információk a pályázat szakmai, mûszaki és pénzügyi tartalmának érdemi elbírálásához szükséges részletességgel nem állnak rendelkezésre, a közremûködõ szervezet a pályázót egy alkalommal a pályázata tartalmi kiegészítésére hívhatja fel. A pályázó figyelmét fel kell hívni arra, hogy ha a tartalmi kiegészítés keretében kért adatokat nem határidõben vagy nem a közremûködõ szervezet felhívásának megfelelõen küldi meg, akkor a pályázata a rendelkezésre álló dokumentumok alapján kerül értékelésre, illetve elbírálásra. A pályázat tartalmi kiegészítésére egyebekben a hiánypótlásra vonatkozó rendelkezések az irányadók.

A döntési javaslat elõkészítése 19. § (1) A döntési javaslatot pályázati bíráló bizottság alakítja ki és terjeszti a közremûködõ szervezet útján a kötelezettségvállalásra jogosult személy (a továbbiakban: támogató) elé. A pályázati bíráló bizottság legalább 3, legfeljebb 9 szavazati joggal rendelkezõ tagból, valamint tanácskozási joggal rendelkezõ tagokból áll. A pályázati bíráló bizottság összetételérõl – jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában – a keretgazda javaslata alapján a miniszter dönt. A bizottság egy, szavazati joggal rendelkezõ tagját a pénzügyminiszter jelöli ki. (2) A pályázati bíráló bizottság tagjai e minõségükben nem utasíthatók. A pályázati bíráló bizottság tagjait e tevékenységük ellátásáért külön díjazás nem illeti meg. (3) A pályázati bíráló bizottság titkársági feladatait a közremûködõ szervezet látja el. A pályázati bíráló bizottság a munkáját ügyrend alapján végzi. A pályázati bíráló

709

bizottság a keretgazda által meghatározott szempontok figyelembevételével az ügyrendjét maga állapítja meg. (4) A közremûködõ szervezet a pályázati bíráló bizottság ülését megelõzõ 5 munkanappal a pályázati bíráló bizottság ügyrendjében meghatározott formában a tagok rendelkezésére bocsátja az ülés napirendjén szereplõ pályázatok bírálati lapjait. A közremûködõ szervezet a pályázati bíráló bizottság ülésén biztosítja, hogy a pályázati eljárás során irányadó jogszabályok és egyéb szabályok, így különösen a pályázati bíráló bizottság ügyrendje, valamint az ülés napirendjén szereplõ pályázatok és e pályázatokkal kapcsolatban rendelkezésre álló valamennyi dokumentum – ideértve például a hiánypótlást és a tartalmi kiegészítést –, a pályázati dokumentáció, valamint a Kincstár által az érintett pályázókkal kapcsolatban szolgáltatott adatok betekintés céljából a pályázati bíráló bizottsági tagok rendelkezésére álljanak. (5) A pályázat értékelésébõl és a döntési javaslat elõkészítésébõl ki van zárva a) a pályázó; b) az a személy, aki a pályázóval tagsági, tulajdonosi, foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll, vagy a pályázó felügyeletével, irányításával kapcsolatos feladatokat lát el; c) az a) vagy a b) pont alá esõ személynek a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója. (6) A pályázati bíráló bizottság tagjainak titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozatot kell tenniük. A pályázati bíráló bizottság tagja a pályázati bíráló bizottság ülésén köteles haladéktalanul bejelenteni, ha valamely pályázat vonatkozásában vele szemben összeférhetetlenség áll fenn. (7) A pályázati bíráló bizottság a támogatás igényelt összegéhez képest csökkentett összegû támogatásra is javaslatot tehet. A javaslatot a pályázati bíráló bizottság köteles írásban megindokolni. A támogatás igényelt összegéhez képest csökkentett összegû támogatásra vonatkozó javaslatot megfogalmazó döntés a projekt tartalmának módosítása, szûkítése mellett kizárólag abban az esetben hozható, ha a projekt egyes részei egyértelmûen elkülöníthetõk. Ebben az esetben a pályázati bíráló bizottság döntési javaslatának tartalmaznia kell, hogy a projekt mely részét javasolja támogatásra. (8) A pályázati bíráló bizottság ülésén elhangzottakat a közremûködõ szervezet hangfelvétel útján rögzíti, és annak alapján az ülést követõ 5 munkanapon belül emlékeztetõt köteles készíteni. A pályázati bíráló bizottság ülésérõl készült emlékeztetõnek tartalmaznia kell: a) a pályázati bíráló bizottság ülésének helyét és idõpontját; b) a határozatképesség és a jelenlevõ személyek megállapításához szükséges adatokat; c) a napirenden szereplõ és a pályázati bíráló bizottság által megtárgyalt pályázatok adatait, így a pályázat azono-

710


sító jelét, a pályázó és a projekt megnevezését, az igényelt támogatás összegét; d) a pontozásos értékelés során megállapított összpontszámot; e) pályázatonként a pályázati bíráló bizottság határozatát (a döntési javaslatot), azon belül a támogatás javasolt összegét, a támogatási igény elutasítására vagy a támogatás igényelt összegéhez képest csökkentett támogatási összegre vonatkozó döntési javaslat esetén az elutasítás, illetve a csökkentés indokát, valamint – ha az rendelkezésre áll – az egyes pályázati bíráló bizottsági tagok döntési javaslathoz fûzött különvéleményét; f) pályázati bíráló bizottsági tag összeférhetetlensége esetén az érintett pályázat mellett az összeférhetetlenségre vonatkozó adatokat; g) az emlékeztetõ keltét és az emlékeztetõt készítõ személy, a pályázati bíráló bizottság elnöke, a titkársági feladatokat ellátó közremûködõ szervezet képviselõje, illetve az emlékeztetõt hitelesítõ, az ülésen jelenlévõ egy bizottsági tag aláírását és h) az ülésen részt vevõ pályázati bíráló bizottsági tagok és egyéb résztvevõk által aláírt jelenléti ívet. (9) A pályázó az emlékeztetõnek kizárólag a saját pályázatára vonatkozó részébe tekinthet be. (10) A pályázati bíráló bizottság ülésérõl készült hangfelvételt a közremûködõ szervezet köteles a pályázati bíráló bizottsági ülést követõ fél évig megõrizni. A hangfelvétel ülésen részt nem vevõ, illetõleg nem képviselt szervezet nevében fellépõ személy általi megismerésének engedélyezésére a keretgazda, akadályoztatása esetén az érintett pályázati bíráló bizottság elnöke jogosult. (11) A közremûködõ szervezet az emlékeztetõ elkészítésével egyidejûleg az elbírált pályázatok azonosító jelét, a pályázók és a projektek megnevezését, valamint az egyes döntési javaslatokat, azon belül a támogatás javasolt összegét tartalmazó listát állít össze két eredeti példányban, valamint elõkészíti a döntésrõl szóló, pályázóknak címzett levelek tervezeteit. (12) A közremûködõ szervezet a hitelesített emlékeztetõt, a döntési listát és a levéltervezeteket a pályázati bíráló bizottság ülését követõ 15 napon belül a támogató elé terjeszti.

10. szám

si határidejét – folyamatosan benyújtható pályázati konstrukció esetén a pályázat beérkezését – követõ 90 napon belül meg kell hozni. A pályázattal kapcsolatos esetleges hiánypótlás, tartalmi kiegészítés határidejét úgy kell meghatározni, a pályázati bírálati bizottság ülésével kapcsolatos feladatokat pedig úgy kell szervezni és ellátni, hogy a pályázatok bírálatával kapcsolatos valamennyi feladat teljesíthetõ legyen az elõzõekben meghatározott határidõn belül. (3) A döntésrõl szóló értesítõ levelet a közremûködõ szervezet készíti el, és a döntés kézhezvételét követõ 15 napon belül megküldi a pályázónak. A támogató döntésekrõl az értesítõ levelek a döntéshozó nevében és aláírásával kerülnek megküldésre a pályázó részére. Az elutasító döntésekrõl az értesítõ levelet a közremûködõ szervezet a saját nevében és aláírásával küldi meg a pályázó részére, az elutasítás indoklásával. (4) Ha a támogató a támogatás igényelt összegéhez képest csökkentett összegû támogatásról dönt, azt a pályázó a támogatási szerzõdés aláírásával fogadja el. (5) A pályázó a pályázat elutasítása, csökkentett összegû támogatásról szóló döntés esetén a döntésrõl szóló értesítés kézhezvételétõl számított 15 napon belül a döntés felülvizsgálatát kérheti. A pályázó felülvizsgálati kérelmét a közremûködõ szervezet a beérkezését követõ 5 munkanapon belül döntési javaslatával együtt elõterjeszti a támogató részére, aki döntésérõl az elõterjesztéstõl számított 15 napon belül értesíti a közremûködõ szervezetet. A felülvizsgálati döntésrõl a közremûködõ szervezet a döntés kézhezvételétõl számított 8 napon belül értesíti a pályázót. (6) A támogatásról szóló döntés meghozatalát követõen a közremûködõ szervezet a T 5. § (2) és (6) bekezdésében foglaltak szerint köteles eljárni.

TÁMOGATÁSI SZERZÕDÉS MEGKÖTÉSE ÉS MÓDOSÍTÁSA A támogatási szerzõdések megkötése 21. §

Döntés 20. § (1) A támogatás tárgyában a pályázati bíráló bizottság döntési javaslatának ismeretében – annak a közremûködõ szervezet általi elõterjesztésétõl számított 5 munkanapon belül – a támogató dönt. (2) Ha a pályázati dokumentáció másként nem rendelkezik, a támogatásról szóló döntést a pályázatok benyújtá-

(1) Pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén a támogatás folyósítása szerzõdés alapján történik. A támogatási szerzõdést a Minisztérium nevében a közremûködõ szervezet köti meg. Egyedi támogatás esetén a szerzõdést a támogató köti meg. (2) Pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén a támogatási szerzõdéshez a pályázati dokumentációban, az üzletszabályzatban és a termékleírásban meghatározott dokumentumokat mellékletként csatolni kell.

10. szám


(3) A 13. § (5) bekezdésében meghatározott esetben a támogatási szerzõdés megkötésének feltétele a közbeszerzési eljárás dokumentumainak csatolása. (4) Pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén a támogató döntésrõl szóló értesítés 20. § (3) bekezdése szerinti megküldését követõ 30 napon belül a közremûködõ szervezet a támogatást elnyert pályázónak megküldi a támogatási szerzõdés tervezetét, a hozzá tartozó dokumentációt és a szerzõdéskötés feltételeit tartalmazó értesítést. A támogatási szerzõdés kedvezményezett általi aláírására megfelelõ határidõt kell megállapítani, amely határidõ a támogatásiszerzõdés-tervezet kézhezvételétõl számított legfeljebb 30 nap lehet. Az értesítésben megállapított határidõig a támogatási döntésre az ajánlati kötöttség szabályai az irányadók. (5) A (4) bekezdés szerinti értesítésnek tartalmaznia kell a támogatási szerzõdés mellékletét képezõ dokumentumok felsorolását, amely dokumentumokat a kedvezményezettnek a részérõl aláírt támogatási szerzõdéssel együtt kell megküldenie a közremûködõ szervezet részére. (6) A (4) bekezdés szerinti értesítésben a kedvezményezett figyelmét külön is fel kell hívni arra, hogy ha a támogatási szerzõdés aláírására az értesítésben megállapított határidõ utolsó napjától számított 30 napon belül a kedvezményezettnek felróható okból nem kerül sor, a támogatási döntés érvényét veszti. Ebben az esetben a közremûködõ szervezet köteles a határidõ lejártát követõ 15 munkanapon belül e tényrõl a pályázót értesíteni, az értesítés megtörténtét a rendelkezésre álló informatikai rendszerben rögzíteni, és errõl a keretgazdát tájékoztatni. A kedvezményezettnek fel nem róható oknak tekintendõ az olyan körülmény, amely rajta kívüli okból áll elõ. A kedvezményezettnek fel nem róható ok különösen valamely hatóság vagy intézmény támogatási szerzõdés létrejötte körében releváns késedelmes intézkedése. Az ilyen körülmény fennállását a kedvezményezettnek hitelt érdemlõen igazolnia kell. (7) A kedvezményezett a (4) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételétõl számított 15 napon belül köteles bejelenteni a közremûködõ szervezet részére, ha a támogatási szerzõdés tervezetben meghatározott adataiban változás történt. Ebben az esetben a közremûködõ szervezet a kedvezményezett bejelentése tartalmának megfelelõen módosított, a (4) bekezdésben meghatározott dokumentumokat ismételten megküldi a kedvezményezett részére a (4) bekezdésben meghatározott módon. (8) Pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén – ha a pályázati dokumentáció, az üzletszabályzat vagy a termékleírás eltérõen nem rendelkezik – a projekt megvalósítását legkésõbb a támogatási szerzõdés létrejöttét követõ 180 napon belül meg kell kezdeni.

711

(9) Ha a pályázó a projekt megvalósítását a támogatási szerzõdés megkötése elõtt megkezdi, a támogatási szerzõdésben rögzíteni kell a projekt megkezdésének idõpontját. (10) Pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén ha a kedvezményezett a projekt megvalósítását a támogatási szerzõdés megkötése elõtt még nem kezdte meg, akkor a projekt megkezdésétõl számított 30 napon belül a kedvezményezett köteles a közremûködõ szervezet számára bejelenteni a projekt megkezdésének idõpontját a támogatási szerzõdés mellékletét képezõ bejelentési ûrlapon. (11) Ha a kedvezményezett a (10) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget a támogatási szerzõdés létrejöttétõl számított 210 napon belül, akkor a közremûködõ szervezet a határidõ lejártát követõ 15 napon belül, 15 napos határidõ kitûzésével írásban felszólítja a kedvezményezettet a megkezdés idõpontjának bejelentésére. (12) Ha a kedvezményezett a projekt megvalósítását a (8) bekezdésben meghatározott határidõn belül nem kezdte meg, vagy a közremûködõ szervezet (11) bekezdés szerinti felszólítására határidõben nem nyilatkozik, akkor a közremûködõ szervezet vagy a Minisztérium a 48–51. §-ban meghatározottak szerint a támogatási szerzõdéstõl elállhat.

A támogatási szerzõdés módosítása 22. § (1) A támogatási szerzõdés módosítását írásban kell kezdeményezni. A kedvezményezettnek a támogatási szerzõdés módosítására irányuló kérelmét pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén a közremûködõ szervezethez, egyedi támogatás esetén a támogatási szerzõdésben megjelöltek szerint kell benyújtania. Ha a módosítás a támogatás folyósítását érinti, a módosítás hatálybalépéséig a támogatás folyósítását fel kell függeszteni. (2) A támogatási szerzõdés módosítása tárgyában egyedi támogatás esetén a Minisztérium, pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – a közremûködõ szervezet dönt azzal, hogy a Minisztérium bármely ügyben a szerzõdésmódosítás jogát magának fenntarthatja. (3) Pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén a támogatásiszerzõdés-módosítás tárgyában a Minisztérium dönt, ha a) a közremûködõ szervezet döntését a kedvezményezett vitatja, vagy b) azt a közremûködõ szervezet kifejezetten kéri.

712


(4) Pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén ha a támogatási szerzõdés módosítása tárgyában a közremûködõ szervezet dönt, akkor a közremûködõ szervezet a kérelem – hiánypótlás esetében a hiánypótlás keretében bekért információk – kézhezvételétõl számított 60 napon belül határoz, és döntésérõl haladéktalanul értesíti a kedvezményezettet, valamint szükség esetén egyidejûleg részére megküldi a szerzõdésmódosítás tervezetét. (5) Pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén, ha a támogatási szerzõdés módosítása tárgyában a Minisztérium dönt, akkor a közremûködõ szervezet az üggyel kapcsolatos valamennyi iratot indokolással és döntési javaslattal együtt a kedvezményezett kérelmének – hiánypótlás esetében a hiánypótlás keretében bekért információk – kézhezvételtõl számított 30 napon belül köteles megküldeni a Minisztériumnak. A Minisztérium a módosítási kérelem és a vonatkozó dokumentáció kézhezvételétõl számított 30 napon belül döntésérõl értesíti a közremûködõ szervezetet. A közremûködõ szervezet a döntés kézhezvételét követõ 15 napon belül értesíti a kedvezményezettet, valamint szükség esetén egyidejûleg megküldi a szerzõdésmódosítás tervezetét. (6) Ha pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén formai vagy tartalmi okokból szükséges a módosítási kérelem hiánypótlása, akkor a közremûködõ szervezet a kérelem kézhezvételtõl számított 30 napon belül, megfelelõ határidõ kitûzésével hiánypótlásra szólítja fel a kedvezményezettet. (7) Nincs helye a támogatási szerzõdés módosításának, ha a módosítás jogszabályba, illetve – pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén – a pályázati dokumentáció, az üzletszabályzat vagy a termékleírás valamely rendelkezésébe ütközik, továbbá a pályázat támogatásának alapjául szolgáló értékelés során pályázatok összehasonlítására és rangsorolására került sor, és a módosítás következtében e sorrend megváltozna, valamint a sorrend megváltozása a pályázat elutasítását eredményezné. Nincs helye továbbá a támogatási szerzõdés módosításának a támogatás támogatási szerzõdésben meghatározott összegének növelése tekintetében.

BIZTOSÍTÉKOK Biztosítékokra vonatkozó általános szabályok 23. § (1) A támogatás folyósításának feltétele, hogy a kedvezményezett a 24. §-ban meghatározott típusú és a 25. §-ban meghatározott mértékû biztosítékot nyújtson. (2) Valamennyi támogatási célú kötelezettségvállalás – pályázati úton vagy támogatási program keretében nyújtott, illetve egyedi támogatás – esetén a kedvezményezett

10. szám

által felajánlott biztosíték vizsgálata, elfogadása, a biztosítékra vonatkozó szerzõdés megkötése és módosítása, illetve a biztosíték nyilvántartása a közremûködõ szervezet feladata. (3) A biztosíték nyújtásával felmerülõ költségeket a kedvezményezett viseli. (4) A Minisztérium a támogatási konstrukció sajátosságaira figyelemmel a pályázati dokumentációban korlátozhatja az egyes biztosítéktípusok elfogadhatóságát. (5) A biztosíték rendelkezésre állását és tartását hitelt érdemlõen tanúsító dokumentum (bank által érkeztetett felhatalmazó levél, bankgarancia-nyilatkozat, készfizetõ kezesi nyilatkozat, biztosítási szerzõdés alapján kiállított kezesi kötelezvény, jelzálogjog szerzõdés) a támogatási szerzõdés elválaszthatatlan mellékletét képezi. (6) Ha a támogatási szerzõdés módosítása indokolja, a biztosíték tárgyában létrejött megállapodást vagy tett jognyilatkozatot is megfelelõen módosítani kell.

24. § (1) A támogatási szerzõdéshez kapcsolódóan – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a kedvezményezettnek a szerzõdéskötéskor valamennyi belföldön vezetett pénzforgalmi bankszámlájára vonatkozóan a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 21/2006. (XI. 24.) MNB rendelet (a továbbiakban: MNB rendelet) 29. §-a szerinti felhatalmazó levélen alapuló azonnali beszedési megbízásra (a továbbiakban: azonnali beszedési megbízás) való felhatalmazást kell adnia, amelyet a támogatási szerzõdés megszûnéséig kell fenntartania. Ha a kedvezményezett a támogatási szerzõdés megszûnéséig új belföldön vezetett bankszámlát nyit, akkor ennek tényét a kedvezményezett köteles a bankszámlanyitást követõ 15 napon belül a közremûködõ szervezetnek bejelenteni, egyidejûleg benyújtva a pénzintézet által érkeztetett, az új bankszámlára vonatkozó azonnali beszedési megbízásra való felhatalmazást. (2) A természetes személy kedvezményezett mentesül az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségek alól. (3) Beruházási költségelemekhez nyújtott 10 millió forintot meghaladó összegû támogatás esetén, vagy ha – a támogatás céljától függetlenül – a támogatási szerzõdés támogatási elõleg igénybevételérõl rendelkezik, a kedvezményezettnek – az (1) bekezdésben foglaltakon túl és a (4)–(8) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – a támogatási szerzõdéshez kapcsolódóan az alábbi biztosítékok valamelyikének rendelkezésre állását is biztosítania kell a 25. §-ban meghatározott mértékben: a) bankgarancia, b) garanciaszervezet által vállalt készfizetõ kezesség, c) biztosítási szerzõdés alapján kiállított kezesi kötelezvény,

10. szám


713

adására, akkor a projekt pénzügyi lezárását követõen a kedvezményezettnek nem kell a biztosítékot fenntartania.

d) ingatlan jelzálogjog, e) ingó jelzálogjog. (4) Az NBC terhére kötött támogatási szerzõdéshez kapcsolódóan a kedvezményezettnek biztosítékként bankgaranciát kell rendelkezésre bocsátania. (5) Mentesül a (3) bekezdésben foglalt kötelezettség alól az Áht. 87. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, a kisebbségi önkormányzat, valamint az ezek részvételével alapított és többségi tulajdonában lévõ közhasznú társaság, nonprofit gazdasági társaság, az egyház, a közalapítvány, a társasház, a lakásszövetkezet és az a pályázó, aki vagy amely kizárólag állami tulajdonban lévõ ingatlan vagy ingó vagyontárgy fejlesztéséhez igényli a támogatást. (6) A támogatási elõleg folyósításának feltételeként a kedvezményezett akkor is köteles – a támogatott projekt jellegétõl és a támogatás összegétõl függetlenül – a (3) bekezdésben foglalt valamely biztosíték adására, ha egyébként az (5) bekezdésben foglaltak alapján biztosíték adására nem lenne köteles. (7) A kedvezményezett számára a biztosítékcserét lehetõvé kell tenni, ha az új biztosíték végrehajthatósága és az új biztosíték által fedezett érték megfelel az e rendeletben meghatározott feltételeknek. Az elõzõ biztosítékot feloldani kizárólag az új biztosíték rendelkezésre állásának hitelt érdemlõ igazolását követõen lehet. (8) A (3) bekezdés d)–e) pontjában meghatározott biztosítékról szóló szerzõdést közjegyzõi okiratba kell foglalni.

(6) A kedvezményezett a biztosítékot legkevesebb egy év idõtartamra köteles rendelkezésre bocsátani azzal, hogy legalább 30 nappal a biztosíték lejártát megelõzõen hitelt érdemlõen igazolnia kell a biztosíték meghosszabbítását vagy a biztosíték cseréjét. Ha a kedvezményezett e kötelezettségének nem tesz eleget, a közremûködõ szervezet a támogatás folyósítását felfüggesztheti, illetve elállhat a támogatási szerzõdéstõl.

26. § Ha a közremûködõ szervezet az 52. § szerint a kedvezményezettel külön megállapodást köt a kedvezményezett fizetési kötelezettségének részletekben történõ teljesítésérõl, és a kedvezményezett a támogatási szerzõdéshez kapcsolódóan a 24. § (3)–(4) bekezdésében meghatározott biztosíték nyújtására köteles, akkor a kedvezményezett a részletekben történõ fizetés tárgyában létrejött megállapodás megkötésétõl az utolsó részlet esedékességét követõ 30. napig bankgaranciát, garanciaszervezet által nyújtott készfizetõ kezességvállalást vagy biztosítási szerzõdés alapján kiállított kezesi kötelezvényt köteles rendelkezésre tartani legalább a fennálló tartozás összege erejéig.

A bankgaranciára, a garanciaszervezet által nyújtott készfizetõ kezességvállalásra és a biztosítási szerzõdés alapján kiállított kezesi kötelezvényre vonatkozó különös rendelkezések

25. § 27. § (1) A támogatási összeg folyósításától a projekt pénzügyi lezárásig terjedõen a kedvezményezett által adott biztosíték értékének el kell érnie legalább a támogatás támogatási szerzõdésben meghatározott összegét. (2) Ha a támogatási összeg folyósítására a támogatási szerzõdés szerint több részletben kerül sor, a kedvezményezettnek az (1) bekezdésben meghatározott mértékû biztosítékot legkésõbb a folyósítás ütemének megfelelõen kell feltöltenie. (3) Beruházási költségelemekhez nyújtott 50 millió forintot meghaladó támogatás esetében a projekt pénzügyi lezárásától a támogatási szerzõdés megszûnéséig a kedvezményezett által adott biztosíték értékének el kell érnie legalább a támogatás összegének 50%-át. (4) Beruházási költségelemekhez nyújtott 50 millió forintot meg nem haladó támogatás esetében a projekt pénzügyi lezárását követõen a kedvezményezettnek nem kell a biztosítékot fenntartania. (5) Ha nem beruházási költségelemekhez nyújtott támogatás esetében elõleg igénylése miatt került sor a biztosíték

A bankgarancia nyilatkozat eredeti példányát a közremûködõ szervezet akkor fogadhatja el biztosítékként, ha a) megfelel az MNB rendelet elõírásainak, b) feltétel nélküli és visszavonhatatlan, és c) tartalmazza a támogatási szerzõdés azonosítóját, valamint a Minisztérium mint jogosult helyett és nevében eljárni jogosult, a kezesség érvényesítésére feljogosított közremûködõ szervezet azonosító adatait (név, székhely, adószám, bankszámlaszám).

28. § A garanciaszervezet készfizetõ kezesi nyilatkozatát a közremûködõ szervezet akkor fogadhatja el biztosítékként, ha a nyilatkozat tartalmazza a) a kedvezményezett azonosító adatait (cégnév, székhely, adószám, bankszámlaszám); b) a garanciaszervezet mint kezes azonosító adatait (cégnév, székhely, fiók, adószám);

714


c) a kezességvállalás alapjául szolgáló kezességi szerzõdés számát, létrejöttének idõpontját, hatályát (lejáratának idõtartamát) és a garanciaszervezet aláírását; d) a támogatási szerzõdés azonosítóját; e) a Minisztérium mint jogosult hivatalos megnevezését, székhelyét és kincstári számlaszámát; f) a Minisztérium mint jogosult helyett és nevében eljárni jogosult, a kezesség érvényesítésére feljogosított közremûködõ szervezet azonosító adatait (név, székhely, adószám, bankszámlaszám); g) a kezességvállalás mértékét; h) a garanciaszervezet arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy ha a kezesség érvényesítésére feljogosított közremûködõ szervezet bejelenti, hogy a kedvezményezett a támogatási elõleget a támogatási szerzõdésben meghatározott céltól eltérõ célra használta fel, vagy a támogatási szerzõdésben vállalt kötelezettségeit nem vagy nem szerzõdésszerûen teljesítette, valamint a folyósított támogatás (támogatási elõleg) összegét és járulékait nem fizette vissza, akkor a kedvezményezett helyett a kezesi szerzõdésben meghatározott összeg erejéig a készfizetõ kezesség szabályai szerint felel.

29. § A biztosítási szerzõdés alapján kiállított kezesi kötelezvényt a közremûködõ szervezet akkor fogadja el biztosítékként, ha a dokumentum tartalmazza a) a támogatási szerzõdés kedvezményezettje mint biztosított azonosító adatait (cégnév, székhely, adószám, bankszámlaszám); b) a biztosító azonosító adatait (cégnév, székhely, adószám); c) a kötelezvény alapjául szolgáló biztosítási szerzõdés számát, létrejöttének idõpontját, hatályát (lejáratának idõtartamát) és a biztosító cégszerû – a cégbíróságon bejelentettel megegyezõ – aláírását; d) a támogatási szerzõdés azonosítóját; e) a Minisztérium mint a kezesi kötelezvény kedvezményezettje hivatalos megnevezését, székhelyét és kincstári számlaszámát; f) a Minisztérium mint a kezesi kötelezvény kedvezményezettje helyett és nevében eljárni jogosult, a kezesség érvényesítésére feljogosított közremûködõ szervezet azonosító adatait (cégnév, székhely, adószám, bankszámlaszám); g) a kezesi kötelezettségvállalás mértékét; h) a biztosító arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy ha a kezesség érvényesítésére feljogosított közremûködõ szervezet bejelenti, hogy a biztosított a támogatási elõleget a támogatási szerzõdésben meghatározott céltól eltérõ célra használta fel, vagy a támogatási szerzõdésben vállalt kötelezettségeit nem vagy nem szerzõdésszerûen teljesítette (biztosítási esemény), valamint folyósított támogatás (támogatási elõleg) összegét és járulékait nem fizette vissza,

10. szám

akkor a biztosított helyett a kezesi szerzõdésben meghatározott összeg erejéig a készfizetõ kezesség szabályai szerint felel.

Az ingó és az ingatlan jelzálogjogra vonatkozó különös rendelkezések 30. § (1) Ha az ingó dolgon vagy az ingatlanon más személynek már bejegyzett jelzálogjoga van, minden esetben egyedi mérlegelést igényel annak eldöntése, hogy az ingó dolog vagy az ingatlan elfogadható-e a támogatási szerzõdés biztosítékaként. A döntést megelõzõen meg kell vizsgálni a közjegyzõ által vezetett hiteles nyilvántartásban vagy a tulajdoni lapon szereplõ bejegyzett zálogjog által biztosított összeget, valamint a támogatási összeg nagyságát. A bejegyzett zálogjog értéke, valamint a támogatási összeg együttesen nem haladhatja meg a könyv szerinti vagy az értékbecslésben feltüntetett összeg 50%-át. Ha a bejegyzett zálogjoggal biztosított követelés értéke, valamint a támogatás támogatási szerzõdésben meghatározott összege együttesen meghaladja a könyv szerinti vagy az értékbecslésben feltüntetett összeg 50%-át, akkor az ingó dolog vagy az ingatlan biztosítékként csak abban az esetben fogadható el, ha a Minisztériumot a rangsorban megelõzõ zálogjogosult hozzájárul a ranghelycseréhez, és a ranghelycserét követõen a Minisztérium javára bejegyzett zálogjoggal biztosított követelés és a Minisztériumot a rangsorban megelõzõ zálogjogosult követelései együttesen nem haladják meg az ingó dolog vagy az ingatlan könyv szerinti vagy az értékbecslésben feltüntetett értékének 50%-át. (2) Ha ugyanazon követelés biztosítására egyidejûleg több zálogtárgy kerül felajánlásra, akkor az összes jelzálogjogot egy ingó, illetve ingatlan jelzálogszerzõdésbe kell foglalni, és a szerzõdésben rögzíteni kell, hogy a jelzálogjog egyetemleges. Ha ugyanazon követelés biztosítására nem egyidejûleg kerül felajánlásra több zálogtárgy, és a követelés biztosítására több jelzálogjog szerzõdés jön létre, akkor minden zálogszerzõdésben – illetõleg a már megkötött zálogszerzõdés módosításában – utalni kell a jelzálogjog egyetemlegességére, illetve azokban meg kell jelölni, hogy a biztosított követelés biztosítására milyen más további, a szerzõdésben nem szereplõ zálogtárgyra vonatkozóan került bejegyzésre jelzálogjog. (3) Biztosítékként olyan ingó dolog és ingatlan fogadható el, amely teljes körûen biztosított, és a biztosítási szerzõdés kedvezményezettje a Minisztérium.

31. § (1) Az ingó jelzálog tárgya csak forgalomképes dolog lehet, amely harmadik személy jóváhagyása nélkül végrehajtás alá vonható.

10. szám


715

(2) Biztosítékként ingó jelzálogjog nem fogadható el, ha a jelzálogjog tárgyaként felajánlott vagyontárgy az amortizációjára figyelemmel a támogatási szerzõdésbõl eredõ igények érvényesítése esetére nem biztosítja a támogatásként megítélt összeg visszafizetését.

j) zárlat, zár alá vétel, zár alá vételt megelõzõ biztosítási intézkedés, k) tulajdonjog-fenntartással történt eladás, kivéve ha a vevõ a jelzálogjog bejegyzéséhez hozzájárul, l) perfeljegyzés.

(3) A (2) bekezdésre figyelemmel ingó jelzálogtárgyként nem fogadható el különösen: a) számítástechnikai berendezés, b) híradástechnikai berendezés, c) személyes használati tárgy, d) készlet.

(3) Ha az adott ingatlan tulajdoni lapján el nem bírált bejegyzési kérelem szerepel széljegyként, a kedvezményezettet fel kell hívni arra, hogy a bejegyzés alapjául szolgáló, a földhivatal érkeztetõ pecsétjével ellátott okiratokat a szerzõdéskötéskor csatolja. A közremûködõ szervezet a bejegyzési kérelmek tartalma alapján mérlegeli, hogy az elintézetlen bejegyzési kérelem akadályát képezheti-e az ingatlan jelzálogjog biztosítékként történõ elfogadásának.

(4) Az ingó dolog értékének megállapítása során a legutolsó – könyvvizsgáló által hitelesített – könyv szerinti értéket kell alapul venni. Ha a könyv szerinti érték nulla, vagy lényegesen kevesebb, mint az ingó dolog valós piaci értéke, az érték megállapításának alapját képezheti igazságügyi mûszaki szakértõ által készített értékbecslés. Az igazságügyi mûszaki szakértõ által megállapított értéket a kedvezményezettnek a könyvelésében át kell vezettetnie, és azt könyvvizsgálóval hitelesíttetnie szükséges. Ha az ingó vagyontárgy még nem szerepel a kedvezményezett nyilvántartásában, az érték megállapításának alapja a könyvvizsgálói nyilatkozat és a kedvezményezett által mellékelt számla másolata.

32. § (1) Ingatlan jelzálogjog tárgya a Magyar Köztársaság területén fekvõ forgalomképes ingatlan lehet, amely az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként került bejegyzésre, értékkel bír (nettó forgalmi érték) és a törvényben elõírt adatait az ingatlan-nyilvántartás tartalmazza. (2) Biztosítékként ingatlan jelzálog nem alapítható olyan ingatlanon, amelynek tulajdoni lapján az alábbi ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhetõ jogok vagy feljegyezhetõ tények szerepelnek: a) visszavásárlási vagy vételi jog, kivéve ha e jogok jogosultja a jelzálog bejegyzéséhez jogosultságának érvényesítése esetére hozzájárul, b) jelzálogjog (önálló zálogjog), ha a bejegyzett joggal biztosított követelés és a támogatás együttes értéke meghaladja a fedezetként felajánlott ingatlan értékbecslésben feltüntetett értékének 50%-át, c) végrehajtási jog, d) a tulajdonossal szemben megindított felszámolási eljárás, végelszámolás, e) kisajátítási eljárás megindítása, f) jogerõs hatósági vagy bírósági határozattal megállapított tartós környezeti károsodás ténye, g) bírósági vagy hatósági határozaton alapuló telekalakítási és építési tilalom, ha az ingatlan egyben az ingatlanfejlesztésre irányuló projekt tárgyát is képezi, h) elidegenítési és terhelési tilalom, i) árverés, nyilvános pályázat kitûzése,

(4) Lakóingatlanon alapított jelzálogjog biztosítékként abban az esetben fogadható el, ha a jelzálogjog tárgyát képezõ ingatlan valamennyi lakója közjegyzõ elõtt nyilatkozik arról, hogy a zálogjog érvényesítése esetén nem igényel elhelyezést, és a biztosíték érvényesítése esetén az elhelyezése megoldott. (5) Ha az ingatlan tulajdonosa gazdálkodó szervezet, akkor a gazdálkodó szervezet cégkivonatát és aláírási címpéldányát a felajánlott biztosítékra vonatkozó dokumentáció részeként a kedvezményezettnek a közremûködõ szervezet részére be kell nyújtania. (6) A fejlesztés tárgyát képezõ ingatlant terhelõ jelzálogjog biztosítékként abban az esetben fogadható el, ha az ingatlan értéke már a jelzálogszerzõdés megkötését, illetve a fejlesztés megkezdését (megvalósítását) megelõzõen – a 25. §-ban foglaltak szerint – fedezetet nyújt.

33. § (1) A közremûködõ szervezet bekéri és megvizsgálja a kedvezményezett által felajánlott ingatlan 3 munkanapnál nem régebbi hiteles tulajdoni lapját, valamint a 30 napnál nem régebbi igazságügyi értékbecslését vagy az önkormányzat által kiállított adó- és értékbizonyítványt. (2) A közremûködõ szervezet a kedvezményezett kérelmére az ingatlan fekvése szerinti értékbecslõk névsorát a kedvezményezett rendelkezésére bocsátja. Értékbecslés csak az ingatlan fekvése szerint illetékes értékbecslõk névsorában szereplõ értékbecslõtõl fogadható el. Igazságügyi értékbecslés helyett az ingatlan értéke az önkormányzat által kiállított adó- és értékbizonyítvány alapján is megállapítható. (3) A közremûködõ szervezetnek minden esetben vizsgálnia kell, hogy az ingatlan alkalmas-e jelzálogjog bejegyzésére. Ennek során meg kell vizsgálni a) a tulajdoni lap kiállításának keltét (amely a kedvezményezett általi postára adás dátumát megelõzõ 3 munkanapnál korábbi nem lehet), b) az átpántoló címke, a vízjeles biztonsági papír és a biztonsági pecsétcímke meglétét,

716


c) azt, hogy az adott ingatlan tulajdoni lapján olyan bejegyzés szerepel-e, amely miatt az ingatlan a támogatási szerzõdést biztosító jelzálogjog tárgyaként nem fogadható el. (4) Ha a kedvezményezett olyan ingatlant ajánl fel, amelynek nem a kizárólagos tulajdonosa, vagy amelynek haszonélvezeti jogosultja van, akkor olyan jelzálogszerzõdést kell kötni, amelyben zálogkötelezettként – a kedvezményezetten túl – valamennyi tulajdonostárs és haszonélvezeti jogosult is fel van tüntetve. (5) Ha a kedvezményezett olyan ingatlant ajánl fel, amelynek nem a tulajdonosa, akkor olyan jelzálogszerzõdést kell kötni, amelyben zálogkötelezettként az ingatlan valamennyi tulajdonosa – ha van, akkor valamennyi haszonélvezeti jogosultja is – fel van tüntetve. (6) A jelzálogjog bejegyzése iránti kérelmet a jelzálogszerzõdés megkötését követõen a közremûködõ szervezetnek soron kívül be kell nyújtania az illetékes földhivatalhoz.

10. szám

(6) Az (5) bekezdéssel nem szabályozott esetekben a megvalósítási vizsgálatot a keretgazda vezetõje, a pénzügyi vizsgálatot a közremûködõ szervezet végzi. Ezekben az esetekben a szakmai teljesítésigazolást a pénzügyi vizsgálatot végzõ személy állítja ki, és annak feltételeként ellenõrzi a megvalósítási vizsgálat megtörténtét is.

Érvényesítés 35. § (1) A teljesítésigazolást követõen, a pénzügyi teljesítés elõtt a számlát érvényesíteni, ellenjegyezni (ellenõrizni) és utalványozni kell. (2) Az érvényesítést a közremûködõ szervezet vezetõje által írásban felhatalmazott személy végzi, aki a teljesítésigazolás alapján ellenõrzi a kifizetendõ összeget, a fedezet meglétét és az elõírt formai követelmények betartását. (3) Az érvényesítés utalványlapon történik.

PÉNZÜGYI ELSZÁMOLÁS Teljesítésigazolás 34. §

(4) Az érvényesítésnek tartalmaznia kell a kifizetésre megállapított összeget, a könyvviteli elszámolásra utaló fõkönyvi számlaszámot és a kötelezettségvállalás azonosítóját.

Utalványlap ellenjegyzése

(1) Az elõirányzatot érintõ pénzforgalmat csak szakmai teljesítésigazolás alapján lehet érvényesíteni.

36. §

(2) A szakmai teljesítésigazolás magában foglalja a) a megvalósítási vizsgálatot, azaz annak vizsgálatát, hogy a kötelezettségvállalással érintett beszerzés (árubeszerzés, szolgáltatás-megrendelés, beruházás), a mûködés finanszírozása vagy a támogatási szerzõdésben foglaltak szerzõdésszerûen (mennyiségben, minõségben, határidõben) és a hatósági engedélyekben foglaltaknak megfelelõen teljesültek-e, valamint b) a pénzügyi vizsgálatot, amely alapján megállapításra kerül a kifizethetõ összeg.

(1) Az utalványlap ellenjegyzését a közremûködõ szervezet vezetõje által írásban felhatalmazott személy végzi.

(3) A szakmai teljesítést minden esetben írásban kell igazolni. (4) A szakmai teljesítésigazolásnak tartalmaznia kell a teljesítésigazoló nevét, beosztását és aláírását, a kötelezettségvállalás és az igazolás keltét, az elõirányzat megnevezését, valamint a kifizethetõ összeget. (5) A pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatásoknál, a Kincstár által felszámított számlavezetéshez kapcsolódó díjak megfizetésénél, a felszámolási és a végrehajtási eljárásokhoz kapcsolódó követelések bejelentésénél, továbbá a peres eljárásoknál felmerülõ szakértõi díjak megfizetésénél a szakmai teljesítésigazolást a közremûködõ szervezet végzi.

(2) Az utalványlap ellenjegyzése az utalványlapon történik. (3) Az utalványlap ellenjegyzõje köteles ellenõrizni az érvényesítés szabályszerûségét, továbbá azt, hogy a kötelezettségvállaló az arra jogosult személy-e. Ha az érvényesítéssel kapcsolatosan hiányosságot tapasztal, köteles a dokumentumokat visszaküldeni az érvényesítõnek. (4) Az utalványlap ellenjegyzõje köteles vizsgálni a kifizetés alapjául szolgáló kötelezettségvállalás dokumentumait, különösen a szerzõdés érvényességét, hatályosságát, jogi biztosítékait, valamint a rendelkezésre álló forrás meglétét.

Utalványozás 37. § (1) Az utalványozás a kiadások teljesítésének és a bevételek beszedésének elrendelését foglalja magában. Utalványozásra csak a teljesítés igazolását, az érvényesítést és az

10. szám


utalványlap ellenjegyzését (ellenõrzését) követõen kerülhet sor. (2) Az utalványozást a közremûködõ szervezet vezetõje által írásban felhatalmazott személy végzi. (3) Az utalványozás során meg kell gyõzõdni arról, hogy az utalványlap tartalmazza-e a kötelezettségvállalás azonosítóját és a fõkönyvi számla számát. (4) A közremûködõ szervezet biztosítja, hogy csak olyan kifizetések és bevételek kerüljenek utalványozásra és átutalásra, amelyekkel összefüggésben a beérkezõ bizonylatok formailag és számszakilag megfelelnek az elõírásoknak és a szerzõdésben meghatározott költség összetételnek. (5) A közremûködõ szervezet feladata az elõirányzat forrásainak terhére történõ kifizetések esetén az Ámr. 9. melléklete szerinti adatok Kincstár részére elektronikus formában történõ átadása.

Pályázati úton nyújtott támogatások folyósítására vonatkozó különös rendelkezések 38. § (1) A támogatás folyósítására kizárólag a támogatási szerzõdés megkötését – keretszerzõdéses támogatási forma esetén a támogatási szerzõdés Minisztérium által történõ jóváhagyását – és a szükséges biztosítékok rendelkezésre bocsátását követõen kerülhet sor. (2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik – a vissza nem térítendõ kamattámogatás, a természetbeni telephelyjuttatás, illetve a vissza nem térítendõ támogatásból épített vagy vásárolt telephely kivételével – a támogatás igénybevétele utólag, megvalósítás-arányosan és forrásarányosan történhet. (3) Ha a támogatási szerzõdés eltérõen nem rendelkezik, a kedvezményezettnek legkésõbb a projekt megvalósítására a támogatási szerzõdésben elõírt határidõt követõ 60 napon belül kezdeményeznie kell a támogatás folyósítását. Ha a kedvezményezett a projekt megvalósítására elõírt határidõt követõ 60 napon belül nem kezdeményezi a támogatási szerzõdésben meghatározott támogatás egészének folyósítását, a támogatás részleges visszavonására vagy a támogatási szerzõdéstõl való elállásra kerül sor. (4) A támogatás folyósítása a teljesítés igazolása mellett, a támogatási döntés kedvezményezettjének nevére szóló és általa benyújtott számlákon, valamint – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – a tényleges kifizetést igazoló dokumentumokon alapuló elszámolás szerint történik. Az utalványozáskor biztosítani kell a kifizetés alapjául szolgáló teljesítést igazoló dokumentumok, így különösen a számla meglétét, valamint ezek összhangját a támogatás alapjául szolgáló projekt költségvetésével.

717

(5) Önkormányzatok részletfizetéssel megvalósuló beszerzései és a központi költségvetési szervek többségi tulajdonában lévõ közhasznú társaságok közhasznú tevékenységével kapcsolatos beruházásaihoz igénybe vett támogatás esetén a támogatás folyósítása a teljesítés igazolása mellett és a támogatási döntés kedvezményezettje által benyújtott számlákon alapuló elszámolás alapján történik. A támogatás folyósításának nem feltétele a tényleges kifizetést igazoló dokumentumok rendelkezésre bocsátása. (6) A támogatás folyósítása a támogatási szerzõdésben meghatározott pénzügyi és idõbeli ütemezés szerint történik. Ha a támogatási szerzõdés másként nem rendelkezik, a támogatás folyósítása legfeljebb öt költségvetési évre kiterjedõen történhet. Az Ámr. 82. § (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatásoknál ha a beruházási projekt megvalósulása az öt költségvetési évet meghaladja, a támogatás a támogatási szerzõdésben meghatározott pénzügyi és idõbeli ütemezés szerint öt költségvetési évet meghaladóan is folyósítható, legfeljebb a beruházás tervezett befejezését követõ egy évig. (7) Az esedékes támogatásnak az Áht. 13/A. § (6) bekezdése szerinti visszatartására, a támogatás folyósításának a felfüggesztésére a) az Ámr. 90. § (1) bekezdésében, 92. § (4)–(5) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén a köztartozás fennállásáig, b) felszámolási vagy végelszámolási eljárás megindulása esetén, vagy c) csõdeljárás esetén a csõdegyezség megszületéséig kerülhet sor. (8) Támogatási elõleg folyósítására az Ámr. 91. §-a és a pályázati dokumentáció rendelkezései szerint kerülhet sor. (9) Ha a pályázati dokumentáció lehetõvé teszi, a belföldi természetes személy, a mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minõsülõ pályázó az odaítélt támogatási összeg 25%-ának erejéig, de legfeljebb 100 millió forint összeghatárig a pályázatában támogatási elõleg folyósítását igényelheti egy alkalommal. Az elõleget a támogatási szerzõdés hatálybalépésének napjától számított 90 napon belül a projekt elindításához – az elsõ kifizetési kérelem benyújtását megelõzõen – lehet igényelni. Az elõleg folyósítása csak akkor engedélyezhetõ, ha a megkövetelt biztosítékok rendelkezésre állnak. A kedvezményezett köteles visszafizetni az elõleg szankciós kamattal növelt összegét, ha nem nyújt be kérelmet idõközi fizetésre a közremûködõ szervezethez az elõleg kifizetésétõl számított hat hónapon belül, vagy a benyújtott fizetési kérelem a támogatás nem rendeltetésének megfelelõ használatát bizonyítja. (10) Támogatási elõleg igénybevétele esetén a támogatás fennmaradó része – megvalósítás-arányosan és forrásarányosan – csak azt követõen folyósítható, hogy a támogatási döntés kedvezményezettje az elõleggel a támogatási szerzõdés szerint elszámolt.

718


Kincstári adatszolgáltatás a kifizetések ütemezésérõl 39. § (1) Az elõirányzatra vonatkozó, az Ámr. 109/A. §-a szerinti adatszolgáltatást az Ámr. 27. melléklete szerinti tartalommal a közremûködõ szervezet bevonásával a kezelõ végzi el. (2) Az elõirányzatra vonatkozó, az Ámr. 138/C. §-a szerinti adatszolgáltatást az Ámr. 26. melléklete szerinti tartalommal a közremûködõ szervezet bevonásával a kezelõ végzi el.

Az aláírásminta-nyomtatvány 40. § (1) A kötelezettségvállalásra, az ellenjegyzésre, a teljesítésigazolásra, az érvényesítésre, az utalványozásra és az utalványlap ellenjegyzésére jogosult kijelölt személyekrõl elõirányzatonként, keretenként a melléklet szerinti nyomtatványt kell kitölteni három példányban. Az aláírásminta-nyomtatvány egy példányát a kezelõ, másik példányát a Minisztérium költségvetési ügyekért felelõs fõosztálya, harmadik példányát pedig a közremûködõ szervezet õrzi meg. A jogosultak kijelölése megtörténhet az aláírásminta-nyomtatványon is, amely esetben a nyomtatványt a kijelölõnek alá kell írnia. Ha a jogosult kijelölése szabályzatban vagy egyéb dokumentumban történik, akkor az aláírásminta-nyomtatványon e dokumentumot pontosan meg kell jelölni. (2) Ha a jogosult személyében év közben változás történik, akkor a változást követõ 8 napon belül intézkedni kell a változás aláírásminta-nyomtatványon történõ dokumentálásáról az (1) bekezdésben foglaltak szerint.

A TÁMOGATÁS FELHASZNÁLÁSÁNAK NYOMON KÖVETÉSE ÉS ELLENÕRZÉSE A támogatással kapcsolatos monitoring feladatok 41. § (1) A kedvezményezett köteles a projekt megvalósításának elõrehaladásáról és a projekt eredményességérõl – a támogatási szerzõdés tartalmától függõen a fenntartásáról – adatokat szolgáltatni. (2) Az adatszolgáltatás módját, gyakoriságát és tartalmát a Minisztérium határozza meg, és azt a támogatási szerzõdésben rögzíteni kell. (3) A kedvezményezett az adatszolgáltatást a támogatási szerzõdés szerint, külön felszólítás nélkül köteles teljesíteni. A kedvezményezett köteles a számviteli és statiszti-

10. szám

kai nyilvántartását olyan módon megszervezni, hogy az adatszolgáltatását ellenõrizhetõ módon teljesíteni tudja. (4) Ha a kedvezményezett az adatszolgáltatást nem teljesíti határidõre, akkor a közremûködõ szervezet – egyedi támogatás esetén a Minisztérium – a kedvezményezettet felszólítja a 15 napon belül történõ teljesítésre, egyben figyelmezteti, hogy az adatszolgáltatás elmulasztása a támogatási szerzõdéstõl való elállást vonhatja maga után. Pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén ha a kedvezményezett a felszólításban meghatározott határidõn belül az adatszolgáltatást nem teljesíti, akkor a közremûködõ szervezet értesíti a Minisztériumot az adatszolgáltatás elmulasztásáról. (5) Az adatszolgáltatás elmulasztását a Minisztérium szerzõdésszegésnek minõsítheti és dönthet a támogatási szerzõdéstõl való elállásról. A Minisztérium döntése alapján a közremûködõ szervezet áll el a támogatási szerzõdéstõl. (6) A közremûködõ szervezet évente, a tárgyévet követõ év március 31-ig beszámolót készít a Minisztérium részére, amelyben pályázati konstrukciónként és támogatási programonként bemutatja a monitoring adatok feldolgozását, valamint értékeli a feldolgozás eredményét.

A támogatás felhasználásának ellenõrzése 42. § (1) A Minisztérium, az általa kijelölt közremûködõ szervezetek és a külön jogszabályban erre feljogosított egyéb szervek jogosultak a támogatásra való jogosultság feltételeinek, a pályázatban szereplõ információk valóságtartalmának, valamint a támogatási szerzõdés szerzõdésszerû teljesítésének ellenõrzésére. (2) A közremûködõ szervezetek által végzett ellenõrzés lefolytatására különösen a támogatási döntés meghozatalát, a támogatási szerzõdés megkötését megelõzõen, a pénzügyi elszámolás során folyamatba épített módon, a projekt pénzügyi lezárása, illetve a projekt jogi lezárása során kerülhet sor. (3) Pályázati úton nyújtott támogatás esetén a döntés elõkészítésének részeként a pályázó elõzetes, a pályázatban megadott hozzájárulásával végzett helyszíni ellenõrzés célja a pályázatban rögzített információk helytállóságának ellenõrzése, a projekt megvalósíthatóságának és kockázatainak felmérése. Ennek megfelelõen – a pályázati konstrukció sajátosságainak megfelelõen – vizsgálandó különösen a) a pályázatban rögzített információk helytállósága és dokumentáltsága, b) az üzleti terv, a pénzügyi és gazdaságossági számítások és a vállalt teljesítmények megalapozottsága,

10. szám


c) a pályázó és a pályázat támogatásra való jogosultsága, d) a projekt megkezdésének idõpontja, e) a hatósági és egyéb engedélyek, a szükséges tervdokumentációk az egyéb okiratok megléte, f) a projekt pályázat szerinti megvalósításának feltételrendszere és pénzügyi háttere, g) a pályázó és a teljesítésbe bevonni kívánt más személyek szakmai felkészültsége, az ezt alátámasztó dokumentumok, illetve hatósági engedély birtokában folytatható tevékenység esetén az elõírt szakmai követelményeknek megfelelõ szakember megléte, h) a felajánlott biztosíték megfelelõsége. (4) A szerzõdéskötést megelõzõen – a (3) bekezdés szerinti feltételek dokumentáltságáról való meggyõzõdés mellett – meg kell vizsgálni, hogy a szerzõdéskötés feltételeként megkövetelt dokumentumok és biztosítékok az elõírt tartalommal rendelkezésre állnak-e, valamint a támogatási szerzõdés a pályázati dokumentáció és a jogszabályok elõírásainak megfelel-e. (5) A pénzügyi elszámolás és a finanszírozás folyamatában végzett ellenõrzés célja a támogatás igénybevétele szabályszerûségnek vizsgálata. Ennek keretében vizsgálandó különösen a) a projekt megvalósításának kezdési idõpontja, b) a felajánlott biztosíték megléte, megfelelõsége, c) a projekt támogatási szerzõdésben foglaltak szerint történõ megvalósulása, d) a tervezett ütemezés és a tényleges megvalósítás viszonya, e) a projekt megvalósításának és a támogatás folyósításának összhangja, f) ha annak törvényi feltételei fennállnak, a közbeszerzési eljárás lefolytatására irányuló kötelezettség teljesítése, g) a támogatási szerzõdésben elõírt tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése, h) ha helyszíni ellenõrzésre sor került, a helyszíni ellenõrzés dokumentumainak megléte, az esetlegesen feltárt hiányosságok megszüntetése, i) a támogatási szerzõdés módosítására irányuló kezdeményezés esetén annak okai, indokoltsága, j) a kedvezményezett gazdálkodási státuszában, tulajdonosi struktúrájában a támogatási szerzõdés teljesítésére is kiható változások, k) a számlák, egyéb bizonylatok formai, tartalmi, számszaki és a támogatási szerzõdésben meghatározott ütemtervnek való megfelelõsége, l) szakmai tartalom, m) hatósági engedélyek megléte. (6) A projekt pénzügyi lezárását megelõzõ ellenõrzés célja a projekt szerzõdésszerû és hatósági engedélyekben foglaltaknak megfelelõ megvalósulásának ellenõrzése, a pénzügyi beszámoló megalapozottságának vizsgálata. Ennek keretében vizsgálandó különösen

719

a) a megvalósult projekt mûszaki tartalmának teljessége és megfelelõsége, b) a projekt határidõre történõ megvalósítása, c) a projekt költségszerkezetének és forrásösszetételének alakulása, d) a számlák, egyéb bizonylatok formai, tartalmi és számszaki megfelelõsége, e) a bizonylatokon feltüntetett gazdasági eseményeket alátámasztó dokumentumok, f) a tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése, g) a támogatási szerzõdés megszûnéséig terjedõ idõszakra vonatkozó biztosíték megléte és megfelelõsége, h) a projekt keretében megvalósult eszközök tulajdonviszonyainak alakulása, i) hatósági engedélyek (használatbavételi engedély) megléte. (7) Pályázati úton nyújtott támogatás esetén, ha a pályázati dokumentáció a pénzügyi beszámoló kötelezõ auditálását követeli meg, akkor ezt a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 40–44. §-ában meghatározott könyvvizsgáló végezheti el. (8) A projekt jogi lezárását megelõzõ ellenõrzés célja a támogatási szerzõdésben vállalt valamennyi kötelezettség – ideértve a tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését is – megvalósulásának ellenõrzése. (9) Az 50 millió forintot meghaladó támogatások esetén az értékelés részeként elõzetes helyszíni ellenõrzést is le kell folytatni. (10) Az ellenõrzés történhet a projekt megvalósításának helyszínén vagy az ellenõrzésre jogosult rendelkezésére álló dokumentumok alapján. (11) Az ellenõrzést a pályázó (kedvezményezett) köteles tûrni, köteles továbbá az ellenõrzést lefolytatók adatszolgáltatási kérését teljesíteni, az igényelt dokumentumokat átadni. Az ellenõrökkel való együttmûködés vagy az adatszolgáltatás megtagadása a pályázat elutasítását vagy a támogatási szerzõdéstõl való elállást vonhatja maga után. (12) A helyszíni ellenõrzést az ellenõrzésre jogosult szervezet vezetõje által kiadott megbízólevél alapján, az elõzetesen írásban jelzett idõpontban kell lefolytatni. Az ellenõrzés megállapításait jegyzõkönyvben kell dokumentálni, abban a pályázó (kedvezményezett) észrevételeit, megjegyzéseit és kifogásait is rögzíteni kell. A jegyzõkönyvet az ellenõrzést lefolytató személy, a pályázó (kedvezményezett) vagy a képviselõje a helyszínen aláírja. A jegyzõkönyv egy példányát az aláírást követõen át kell adni a pályázó (kedvezményezett) vagy a képviselõje részére. (13) Ha a közremûködõ szervezet által végzett helyszíni ellenõrzés nem rendeltetésszerû vagy szerzõdéstõl eltérõ felhasználást állapít meg, akkor a közremûködõ szervezet

720


a jegyzõkönyvhöz csatolja a szükséges intézkedések megtételére vonatkozó javaslatát.

A TÁMOGATÁSI SZERZÕDÉS MEGSZÛNÉSE 43. § A támogatási szerzõdés megszûnik a) a projekt jogi lezárása, b) a támogatási szerzõdés közös megegyezéssel történõ felbontása, vagy c) a támogatási szerzõdéstõl való elállás esetén.

A projekt jogi lezárása 44. § (1) Ha e rendelet eltérõen nem rendelkezik, a támogatási szerzõdés a projekt jogi lezárásával szûnik meg. (2) A projekt jogi lezárására akkor kerülhet sor, ha a támogatási szerzõdésben vállalt valamennyi kötelezettség – hatósági engedélyhez kötött tevékenység esetén a hatósági engedélyekben foglaltaknak megfelelõen – teljesült. (3) A projekt jogi lezárása a Minisztérium által meghatározott módon a közremûködõ szervezet – egyedi támogatás esetén a Minisztérium – feladata. (4) Pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén a projekt jogi lezárását a közremûködõ szervezet a kedvezményezett által a támogatási szerzõdésben vállalat valamennyi kötelezettség – beleértve a fenntartási kötelezettséget is – teljesítésére elõírt határidõ leteltével, a Minisztérium által meghatározott ütemterv szerint végzi. (5) Pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén ha a támogatási szerzõdés nem határozza meg a jogi lezárás módját, akkor a támogatási szerzõdésben vállalt valamennyi kötelezettség – beleértve a fenntartási kötelezettséget is – teljesítését követõen a kedvezményezett kérése esetén a közremûködõ szervezet a kedvezményezett kérelmének beérkezését követõ 30 napon belül intézkedik a projekt jogi lezárásáról. (6) A támogatási szerzõdés megszûnését követõ 15 napon belül a közremûködõ szervezet – szükség esetén – intézkedik az azonnali beszedési megbízáshoz kapcsolódó felhatalmazó levél visszavonásáról, a jelzálogjog törlési engedély kiállításáról, továbbá lemondó nyilatkozatban visszavonhatatlanul és feltétel nélkül mentesíti a bankot, a garanciaszervezetet vagy a biztosítót a bankgarancia nyilatkozatban, a készfizetõ kezességvállalást tartalmazó nyilatkozatban vagy a kezesi kötelezvényben vállalt kötelezettségek alól.

10. szám 45. §

(1) A közremûködõ szervezet – egyedi támogatás esetén a Minisztérium – a projekt jogi lezárása során megvizsgálja azt, hogy a kedvezményezett a támogatási szerzõdésben vállalt kötelezettségeket maradéktalanul teljesítette-e. E tevékenysége során a közremûködõ szervezet azt is vizsgálja, hogy a kedvezményezett nemteljesítése vagy nem szerzõdésszerû teljesítése esetén milyen jogkövetkezmények érvényesíthetõk, alkalmazhatók vele szemben. (2) Ha a támogatási szerzõdés eltérõen nem rendelkezik, a támogatási szerzõdésben vállalt kötelezettségek teljesítésének vizsgálata során az alábbi szempontok figyelembevételével kell eljárni: a) a projekt megvalósulása keretében azt kell vizsgálni, hogy a kedvezményezett a támogatási szerzõdésben vállalt valamennyi kötelezettségnek külön-külön eleget tett-e; b) számszerûen megállapított kötelezettség esetén egyedileg meg kell vizsgálni a teljesítés mértékét. (3) Ha a kedvezményezett több számszerûen megállapított kötelezettsége esetében is 100% alatt teljesített, akkor vele szemben jogkövetkezmények csak a számszerûleg legalacsonyabb hibás teljesítés alapján érvényesíthetõk. (4) A támogatással létrehozott vagyon elõzetes engedély nélküli elidegenítése vagy bérbeadása esetén a kedvezményezett nem mentesül a fenntartási kötelezettség alól. (5) A kedvezményezettel szemben a támogatási szerzõdés alapján szerzõdésszegés címén jogkövetkezmény nem érvényesíthetõ, ha a kedvezményezett a támogatási szerzõdésben vállalt valamennyi kötelezettségét teljesítette, de nem használta fel a megítélt támogatás teljes összegét.

46. § (1) Ha megállapítást nyer, hogy a kedvezményezett nem teljesítette maradéktalanul a támogatási szerzõdésben vállalt kötelezettségeit, és a 48. §-ban foglaltak alapján az elállási jog gyakorlása nem kötelezõ, akkor a támogatási szerzõdés hatályban marad, valamint a kifizetett támogatás részleges visszavonására kerül sor. (2) A projekt azt követõen zárható le, miután a kedvezményezett a visszavont támogatási összeget és járulékait visszafizette. (3) Pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén a támogatás részleges visszavonásáról és a szerzõdésszegés esetén alkalmazandó igényérvényesítés érdekében teendõ intézkedésekrõl a Minisztérium útmutatása alapján a közremûködõ szervezet dönt. (4) A közremûködõ szervezet – egyedi támogatás esetén a Minisztérium – a kifizetett támogatás részleges visszavo-

10. szám


nását tartalmazó nyilatkozatot a döntéshozataltól számított 5 munkanapon belül kézbesíti a kedvezményezettnek. (5) A kifizetett támogatás részleges visszavonásáról szóló döntést tartalmazó nyilatkozatnak tartalmaznia kell a) a támogatási szerzõdés azonosító adatait, b) a támogatás részleges visszavonásának indokát, c) a kedvezményezett részére kifizetett támogatás és a szankciós kamat visszafizetésének kötelezettségét, d) a kedvezményezett által visszafizetendõ támogatás és a szankciós kamat összegét, e) a kifizetett támogatás és a szankciós kamat visszafizetésére elõírt teljesítési határidõt, f) a késedelmes teljesítés jogkövetkezményét, g) a támogatási szerzõdésben foglaltaknak megfelelõen a kamatfizetésre irányadó szabályokat, h) azt a bankszámlaszámot, amelyre a visszafizetés teljesítendõ. (6) A támogatás részleges visszavonása esetén – ha a támogatási szerzõdés eltérõen nem rendelkezik – a kedvezményezettet a szankcióskamat-fizetési kötelezettség a jogosulatlanul igénybe vett támogatás folyósításától a támogatás részleges visszavonásról szóló döntés meghozataláig terheli. A kedvezményezettet továbbá késedelmes fizetés esetén a visszavont támogatás és a szankciós kamat után késedelmikamat-fizetési kötelezettség terheli a késedelembe esés idõpontjától a visszafizetésig terjedõ idõszakra. (7) A kifizetett támogatás részleges visszavonását tartalmazó nyilatkozatban a kifizetett támogatás és a szankciós kamat visszafizetésére elõírt teljesítési határidõ – ha a támogatási szerzõdés másképp nem rendelkezik – 15 nap.

A támogatási szerzõdés közös megegyezéssel történõ felbontása 47. § (1) A támogatási szerzõdés közös megegyezéssel történõ felbontásáról a közremûködõ szervezet – egyedi támogatás esetén a Minisztérium – dönt a kedvezményezett támogatási szerzõdés közös megegyezéssel történõ felbontására irányuló kérelmének kézhezvételét követõ 30 napon belül. (2) A szerzõdés közös megegyezéssel történõ felbontására akkor kerülhet sor, ha a következõ feltételek együttesen fennállnak: a) a kedvezményezett az Ámr. 87. § (5) bekezdése szerinti kötelezettségének eleget tett, b) a projekt megvalósítása a kedvezményezettnek fel nem róható okból hiúsult meg vagy ütközik tartós akadályba.

721

(3) A támogatási szerzõdés közös megegyezéssel történõ felbontása esetén a támogatási szerzõdés a megkötésének idõpontjára visszamenõleges hatállyal szûnik meg. (4) Pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén a támogatási szerzõdés közös megegyezéssel történõ felbontására irányuló megállapodást – a támogatási szerzõdés felbontására vonatkozó egyetértése esetén – a közremûködõ szervezet készíti elõ és küldi meg a kedvezményezettnek aláírásra. (5) A (4) bekezdésben meghatározott megállapodás tartalmazza a) a támogatási szerzõdés azonosító adatait, b) a feleknek a szerzõdés közös megegyezéssel történõ felbontására irányuló kifejezett nyilatkozatát, c) mindazokat az adatokat és körülményeket, amelyek alapján a (2) bekezdés szerinti feltételek fennállása megállapítható. (6) A (4) bekezdésben meghatározott megállapodás akkor lép hatályba, ha a) a kedvezményezett részére támogatás folyósítása nem történt, vagy a kedvezményezett a folyósított támogatás jegybanki alapkamattal növelt teljes összegét visszafizette, valamint b) a kedvezményezett az igénybe nem vett támogatásról lemondott.

A támogatási szerzõdéstõl való elállás 48. § A támogatási szerzõdéstõl el kell állni, ha a) az Ámr. 87. § (4) bekezdésében meghatározott valamely feltétel bekövetkezik, vagy b) a kedvezményezett a támogatási szerzõdésben meghatározott valamely egyéb kötelezettségének felróható módon nem tesz eleget, és e szerzõdésszegés esetére jogszabály vagy a támogatási szerzõdés az elállás jogát biztosítja.

49. § (1) Pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén a támogatási szerzõdéstõl való elállás tárgyában – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a Minisztérium helyett és nevében eljáró közremûködõ szervezet dönt. (2) A támogatási szerzõdéstõl való elállás tárgyában a Minisztérium dönt, ha a) a közremûködõ szervezet elállás tárgyában hozott döntését a kedvezményezett az elállás közlését követõen vitatja,

722


b) a döntést a közremûködõ szervezet kifejezetten kéri, vagy c) az elállás jogának gyakorlását magának fenntartja. (3) A (2) bekezdésben foglalt esetekben a közremûködõ szervezet az üggyel kapcsolatos valamennyi iratot indoklással és döntési javaslattal együtt a kedvezményezett észrevételének kézhezvételétõl vagy az elállásra okot adó körülmény bekövetkezésének tudomásra jutásától számított 30 napon belül a Minisztériumnak megküldi. (4) A közremûködõ szervezet és a Minisztérium a támogatási szerzõdéstõl való elállás jogát a kedvezményezetthez intézett írásbeli nyilatkozattal gyakorolja.

50. § A közremûködõ szervezet az elállást tartalmazó nyilatkozatot a 49. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a döntéshozataltól, a 49. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott esetekben a támogatási szerzõdéstõl való elállásról szóló döntés kézhezvételétõl számított 15 napon belül postai szolgáltató útján tértivevénnyel kézbesíti a kedvezményezettnek.

10. szám

(4) A támogatási szerzõdéstõl való elállást tartalmazó nyilatkozatban a kifizetett támogatás és a járulékai visszafizetésére elõírt teljesítési határidõ – ha a támogatási szerzõdés másképp nem rendelkezik – 15 nap.

A fizetési kötelezettség részletekben történõ teljesítése 52. § (1) Ha a támogatás részleges visszavonása vagy a támogatási szerzõdéstõl való elállás esetén a kedvezményezettnek fizetési kötelezettsége keletkezik, akkor a fizetési kötelezettségét megállapító döntés kézhezvételétõl számított 15 napon belül az Ámr. 88. § (7) bekezdése alapján a közremûködõ szervezettõl – egyedi támogatás esetén a Minisztériumtól – kérheti a fizetési kötelezettség részletekben történõ teljesítését. (2) A fizetési kötelezettség részletekben történõ teljesítésének engedélyezésérõl a közremûködõ szervezet – egyedi támogatás esetén a Minisztérium – a kérelem beérkezését követõ 15 napon belül dönt, és a tárgyban külön megállapodást köt a kedvezményezettel.

51. §

(3) A részletekben történõ fizetés idõtartama nem haladhatja meg a fizetési kötelezettséget megállapító döntésrõl szóló értesítésben meghatározott fizetési határidõtõl számított 36 hónapot.

(1) A támogatási szerzõdéstõl való elállásról szóló nyilatkozatnak tartalmaznia kell a támogatási szerzõdés azonosító adatait, az elállási jog gyakorlását tartalmazó kifejezett nyilatkozatot, valamint a támogatási szerzõdés megfelelõ rendelkezésére és a releváns jogszabályhelyre történõ egyértelmû hivatkozással alátámasztott indokolást.

KÖVETELÉSKEZELÉS

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a támogatási szerzõdéstõl való elállást közlõ nyilatkozatnak tartalmaznia kell a) a kedvezményezett részére megítélt és kifizetett támogatás, továbbá a járulékai visszafizetésének kötelezettségét, b) a kedvezményezett részére kifizetett támogatás és a szankciós kamat visszafizetendõ összegét, c) a kifizetett támogatás és járulékai visszafizetésére elõírt teljesítési határidõt, d) a késedelmes teljesítés jogkövetkezményét, e) a támogatási szerzõdésben foglaltaknak megfelelõen a kamatfizetésre irányadó szabályokat, f) azt a bankszámlaszámot, amelyre a visszafizetés teljesítendõ. (3) A támogatási szerzõdéstõl való elállás esetén – ha a támogatási szerzõdés eltérõen nem rendelkezik – a kedvezményezettet a szankcióskamat-fizetési kötelezettség a folyósítástól a támogatási szerzõdéstõl való elállásról szóló döntés meghozataláig, az esetleges késedelmikamat-fizetési kötelezettség a késedelembe esés idõpontjától a visszafizetésig terjedõ idõszakra terheli.

A követeléskezelés általános szabályai 53. § (1) Ha a kedvezményezett a támogatás részleges visszavonását vagy a támogatási szerzõdéstõl való elállást tartalmazó nyilatkozatban, illetve a fizetési kötelezettség részletekben történõ teljesítésérõl szóló megállapodásban meghatározott határidõre nem teljesíti a fizetési kötelezettségét, akkor a közremûködõ szervezet – szükség esetén a Minisztérium – az 54–63. §-ban foglaltak szerint haladéktalanul intézkedik a követelés érvényesítése érdekében szükséges lépések megtétele iránt. (2) Ha az 54. §-ban foglalt felhatalmazáson alapuló azonnali beszedési megbízás, az 55–58. §-ban foglalt biztosítékok érvényesítése vagy az 59–63. §-ban foglalt eljárások során a fennálló követelésnél nagyobb összeg beszedésére kerül sor, akkor a beszedett többletet a közremûködõ szervezet a kedvezményezett támogatási szerzõdésben meghatározott bankszámlájára a túlteljesítésrõl történt tudomásszerzéstõl számított 5 munkanapon belül visszautalja, és a visszautalás megtörténtérõl – az elszámolás egyidejû rendelkezésre bocsátásával – a kedvezményezettet írásban értesíti.

10. szám


Felhatalmazáson alapuló azonnali beszedési megbízás érvényesítése 54. § (1) Ha a kedvezményezett a támogatási szerzõdés biztosítékául azonnali beszedési megbízásra való felhatalmazást adott, akkor a közremûködõ szervezet a fennálló követelést, külön rendelet szerint, a Minisztérium mint jogosult helyett és nevében a pénzforgalmi szolgáltatásokról és az elektronikus fizetési eszközökrõl szóló 227/2006. (XI. 20.) Korm. rendeletben és a felhatalmazói nyilatkozatban foglaltak alapján formanyomtatvány benyújtásával érvényesíti. (2) Ha a közremûködõ szervezet az azonnali beszedési megbízás teljesítésének várható idõtartamát is figyelembe véve valószínûsíti, hogy a támogatás biztosítéka érvényesítésének lehetõsége idõközben megszûnik, az azonnali beszedési megbízás mellett a biztosítékon fennálló jog érvényesítését kezdeményezi. (3) A közremûködõ szervezet a fennálló követelés azonnali beszedési megbízás útján való érvényesítését az 55–58. §-ban meghatározott biztosítékok érvényesítése mellett bármikor megkísérelheti.

Bankgarancia érvényesítése 55. § (1) Ha a kedvezményezett a támogatási szerzõdés biztosítékául bankgaranciát ajánlott fel, akkor a fennálló követelés érvényesítése érdekében a közremûködõ szervezet, külön meghatalmazás alapján, a Minisztérium mint jogosult helyett és nevében közvetlenül a bankgaranciát nyújtó hitelintézettel szemben lép fel. (2) A közremûködõ szervezet által a hitelintézethez eljuttatott fizetési felszólításnak a bankgarancia szerzõdésben a teljesítés feltételeként elõírt alakszerû elemeket kell tartalmaznia.

723

(2) A közremûködõ szervezet által a garanciaszervezethez eljuttatott fizetési felszólításnak a kezességvállalás alapjául szolgáló kezességi szerzõdésben a teljesítés feltételeként elõírt alakszerû elemeket kell tartalmaznia.

Biztosítási szerzõdés alapján kiállított készfizetõ kezességvállalást tartalmazó kötelezvény érvényesítése 57. § (1) Ha a kedvezményezett biztosítótársaság által biztosítási szerzõdés alapján kiállított kezesi kötelezvényt tartott rendelkezésre a támogatási összeg biztosítékaként, akkor a fennálló követelés érvényesítése érdekében a közremûködõ szervezet, külön meghatalmazás alapján, a Minisztérium mint jogosult helyett és nevében közvetlenül a kezesi kötelezvényt kibocsátó biztosítóval szemben lép fel. (2) A biztosíték érvényesítésének tényét közlõ értesítéssel egyidejûleg a közremûködõ szervezet a kezes címére benyújtja a kezesi kötelezvényben meghatározott – az elállás tényét alátámasztó – dokumentumokat.

Követelés kielégítése ingó és ingatlan jelzálog szerzõdés alapján 58. § (1) Ha a kedvezményezett a támogatási szerzõdés biztosítékául ingó vagy ingatlan zálogtárgyat ajánlott fel, és az azonnali beszedési megbízás vagy más biztosíték érvényesítése nem vagy csak részben vezetett eredményre, akkor a közremûködõ szervezet a fennálló követelés érvényesítése érdekében, külön rendeletben foglaltak alapján, a Minisztérium mint jogosult helyett és nevében haladéktalanul köteles az ingó vagy ingatlan zálogtárgyból kielégítést keresni. (2) Az ingó és ingatlan vagyontárgyon alapított jelzálogjogból való kielégítés során a Ptk., valamint az ingó és ingatlan jelzálogszerzõdés rendelkezéseinek megfelelõ módon kell eljárni.

Garanciaszervezet által nyújtott készfizetõ kezességvállalás érvényesítése Fizetési meghagyásos eljárás 56. § 59. § (1) Ha a kedvezményezett a támogatási szerzõdés biztosítékául garanciaszervezet által nyújtott készfizetõ kezességvállalást ajánlott fel, akkor a fennálló követelés érvényesítése érdekében a közremûködõ szervezet, külön meghatalmazás alapján, a Minisztérium mint jogosult helyett és nevében közvetlenül a kezességvállalást nyújtó garanciaszervezettel szemben lép fel.

(1) Ha a kedvezményezett a támogatási szerzõdéshez kapcsolódóan a) nem adott azonnali beszedési megbízás érvényesítéséhez szükséges felhatalmazó levelet vagy egyéb biztosítékot, akkor a felszólító levélben meghatározott teljesítési határidõ leteltét követõ 8 napon belül,

724


b) az azonnali beszedési megbízás érvényesítéséhez szükséges felhatalmazó levélen túl egyéb biztosítékot nem adott, akkor az azonnali beszedési megbízás részben vagy egészben sikertelen megkísérlésérõl szóló hitelintézeti értesítés kézhezvételét követõ 8 napon belül, c) adott biztosítékból a követelés kielégítése részben vagy egészben sikertelen, akkor az ennek megállapítását követõ 8 napon belül a fizetési meghagyásos eljárást, külön rendeletben foglaltak alapján, a Minisztérium mint jogosult helyett és nevében eljáró közremûködõ szervezet megindítja. (2) Ha a fizetési meghagyásos eljárás a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései szerint polgári peres eljárássá alakul, akkor a közremûködõ szervezet a rendelkezésre álló iratokat haladéktalanul megküldi a Minisztérium részére.

10. szám

foglaltak alapján a Minisztérium mint hitelezõ helyett és nevében a közremûködõ szervezet köteles a hitelezõi igényt haladéktalanul bejelenteni. (3) A közremûködõ szervezet a már folyamatban lévõ csõdeljárásban, felszámolási, illetve végelszámolási eljárásban a hitelezõi igény bejelentését a Minisztérium egyetértésével mellõzheti, ha a csõdeljárás, a felszámolási, illetve a végelszámolási eljárás kezdeményezését közvetlenül megelõzõen lefolytatott eredménytelen végrehajtási eljárás megállapításai szerint valószínûsíthetõ, hogy a hitelezõi igénynek a nyilvántartásba vételéért fizetendõ összeget elérõ megtérülés sem várható.

Követelés vagyonrendezési eljárásban való érvényesítése 63. §

Végrehajtási eljárás kezdeményezése 60. § (1) A polgári peres és nem peres eljárás lezárását követõen a követelés érvényesítésére a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény rendelkezései alapján kerül sor. (2) A végrehajtási kérelmet, külön rendeletben foglaltak alapján, a Minisztérium mint jogosult helyett és nevében a közremûködõ szervezet terjeszti elõ.

Ha annak lehetõsége fennáll és a követelés behajtásához szükséges, a közremûködõ szervezet, külön rendeletben adott felhatalmazás alapján, a Minisztérium mint jogosult helyett és nevében köteles vagyonrendezési eljárást megindítani, illetve ilyen eljárásban köteles részt venni.

Számviteli feladatok 64. § (1) A számviteli feladatokat a közremûködõ szervezet végzi.

Felszámolási eljárás kezdeményezése 61. § Külön rendeletben foglaltak alapján a közremûködõ szervezet a Minisztérium mint hitelezõ helyett és nevében a csõdeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény rendelkezései alapján a kedvezményezettel mint adóssal szemben felszámolási eljárást kezdeményezhet.

A kedvezményezettel szembeni csõdeljárás, végelszámolási eljárás, valamint harmadik fél által indított felszámolási eljárás 62. § (1) A közremûködõ szervezet a kedvezményezettek jogi státuszában bekövetkezõ változásokat folyamatosan nyomon követi. (2) Ha a közremûködõ szervezet azt észleli, hogy a kedvezményezettel szemben csõdeljárás, felszámolási vagy végelszámolási eljárás indult, akkor külön rendeletben

(2) A közremûködõ szervezet készíti el az elõirányzat számviteli politikáját, továbbá minden olyan egyéb számviteli vagy pénzügyi szabályzatát, amelynek összeállítását jogszabály kötelezõvé teszi. Az elõirányzat számviteli politikájának és kötelezõ mellékleteinek elkészítésénél alkalmazni kell a Minisztérium által elkészített egységes számviteli politika elõírásait. (3) A számviteli politikát a költségvetési ügyekért felelõs fõosztály felügyeletét ellátó szakállamtitkár hagyja jóvá. (4) A közremûködõ szervezet a számviteli feladatok ellátásának módjáról belsõ szabályzatot készít, amelyet a kezelõ vezetõje hagy jóvá. (5) A közremûködõ szervezetnek a szerzõdés felbontásáról, megszûnésérõl a vonatkozó adatokat tartalmazó dokumentumok csatolásával, illetõleg elektronikus úton – az Ámr. 8/b. mellékletében meghatározott adatlapon – 5 munkanapon belül értesítenie kell az Országos Támogatási Monitoring Rendszert. (6) A behajthatatlan kisösszegû követelések hitelezési veszteségként történõ leírását, továbbá az értékhelyesbítéseket, értékvesztéseket és ezek visszaírását a kezelõ szervezet vezetõje engedélyezi.

10. szám


(7) A kezelõ felelõs az éves és féléves beszámolóhoz, továbbá a zárszámadáshoz szükséges szöveges beszámoló elkészítéséért. A keretgazda és a közremûködõ szervezet részt vesz a beszámolók elkészítésében. (8) Az elõirányzat könyvvizsgálatáról a Minisztérium gondoskodik. (9) A közremûködõ szervezet együttmûködik az elõirányzat könyvvizsgálójával, biztosítja a könyvvizsgálathoz szükséges adatok teljességét, valódiságát. (10) Az elõirányzat éves költségvetési beszámolóját, a féléves beszámolót és a negyedéves mérlegjelentéseket a közremûködõ szervezet készíti el, és a felügyeletet gyakorló szakállamtitkár hagyja jóvá.

65. § A közremûködõ szervezet a 34–37. §-ban szereplõ pénzügyi feladatok, valamint a 64. § szerinti számviteli feladatok ellátásának módjáról belsõ szabályzatot készít, amelyet a költségvetési ügyekért felelõs fõosztály felügyeletét ellátó szakállamtitkár hagy jóvá. Ennek keretében rendelkezik a) a kötelezettségvállalás állományát bemutató, kezelõ részére teljesítendõ adatszolgáltatás módjáról; b) a követelések nyilvántartásáról; c) a Minisztérium által elõírt könyvelési feladás módjáról.

EGYÉB RENDELKEZÉSEK A Széchenyi Kártya konstrukcióra vonatkozó különös rendelkezések 66. § (1) A Széchenyi Kártya konstrukció keretében biztosított hitelek kamatterheinek és garanciadíjainak támogatása tekintetében az e rendelet szabályait – az Ámr. 93/B. §-ában foglaltakkal összhangban – a (2)–(8) bekezdés szerinti eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A Széchenyi Kártya igénylésének rendjét és további feltételeit, valamint az igényléshez szükséges formanyomtatványokat a Minisztérium hivatalos lapban, felhívás formájában teszi közzé. (3) A likviditási hitelek kamatterheinek és garanciadíjainak támogatása iránti igény pályázat benyújtása nélkül, igénylõlap kitöltésével és az Ámr. 93/B. § (2) bekezdésében elõírt, illetve a hitelbírálathoz szükséges egyéb nyilatkozatok, okiratok és igazolások csatolásával kezdeményezhetõ. (4) Az igénylõlapot a (2) bekezdés szerinti felhívásban meghatározott igénylést regisztráló szervezetekhez kell

725

benyújtani. A regisztráló szervezetek az igényeket továbbítják a közremûködõ szervezetnek, amely a támogatási igényeket döntésre készíti elõ. (5) A Minisztérium és a kedvezményezett között a támogatási jogviszony az Ámr. 83. § (2) bekezdés a)–d) és g)–k) pontjában meghatározott és az igénylõlaphoz csatolt nyilatkozatok alapján, az Ámr. 87. § (4) bekezdés b) és e) pontjában, az Ámr. 88. §-ában és az e rendeletben meghatározott egyéb feltételekkel a Minisztérium csoportos kötelezettségvállalása útján jön létre. (6) A hitelszerzõdést a (2) bekezdés szerinti felhívásban meghatározott hitelintézetek közül a kedvezményezett választása szerinti hitelintézet köti meg. (7) A hitelszerzõdés bármely okból történõ megszûnése esetén a kamat- és a garanciadíj-támogatás is automatikusan megszüntetésre kerül. Ez – az Ámr. 87. § (4) bekezdésében meghatározott esetek kivételével – a már kifizetett támogatásokat nem érinti. (8) A Széchenyi Kártya konstrukcióra nem kell alkalmazni a 21. § (5)–(12) bekezdés, a 23–33. §, valamint a 43–52. § rendelkezéseit. Panaszkezelés 67. § (1) Ha a pályázótól, kedvezményezettõl panasz érkezik a döntés elõkészítéssel, a szerzõdéskötéssel, a szerzõdésmódosítással, a támogatás folyósításával, az ellenõrzéssel, a projekt jogi lezárásával – ideértve a kifizetett támogatás részleges visszavonására vonatkozó döntést is –, továbbá a fizetési kötelezettség részletekben történõ teljesítésével kapcsolatban, akkor a közremûködõ szervezet – egyedi támogatás esetén a Minisztérium – a panaszt megvizsgálja és döntésérõl a panasz beérkezésétõl számított 15 napon belül értesíti a kedvezményezettet. (2) Pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén ha a kedvezményezett továbbra is fenntartja panaszát, az ismételt megkeresés beérkezését követõ 5 munkanapon belül a közremûködõ szervezet a megkeresést az iratok megküldésével és javaslatával együtt elõterjeszti a Minisztérium részére, amely a megkeresésrõl az elõterjesztéstõl számított 15 napon belül dönt. A Minisztérium a döntésérõl értesíti a kedvezményezettet és a közremûködõ szervezetet.

Irattározás 68. § (1) A közremûködõ szervezet kötelezettségvállalással és követeléskezeléssel kapcsolatos, hozzá beérkezett és nem továbbított valamennyi dokumentumot – pályázati

726


úton nyújtott támogatás esetén a pályázati azonosító feltüntetésével, tételes iratjegyzékkel ellátva – a jogi lezárás évét követõ 5. év végéig megõrzi. (2) A közremûködõ szervezet gondoskodik a számviteli dokumentumoknak a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény 169. §-ában meghatározott megõrzésérõl.

Átmeneti és záró rendelkezések 69. § (1) A T 5. § (1), (2) és (6) bekezdésében, illeve a közpénzekbõl nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 67/2008. (III. 29.) Korm. rendeletben a befogadó szerv részére elõírt adatszolgáltatási, közzétételi feladatokat a közremûködõ szervezet látja el. (2) A NBC jogelõdje terhére a 2000. évet megelõzõen pályázati úton nyújtott támogatáshoz kapcsolódó támogatási szerzõdések módosítását – a minõségbiztosítási pályázatok kivételével – a Minisztérium készíti el és köti meg. (3) A 41–63. §-ban meghatározott rendelkezéseket a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésérõl szóló 2005. évi CLIII. törvényben – és az azt megelõzõ évek költségvetésérõl szóló törvényekben – meghatározott Hadiipari technológia-korszerûsítõ beruházások támogatása elõirányzatra is alkalmazni kell. (4) E rendelet a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba. (5) E rendeletet a már benyújtott pályázatok, kötelezettségvállalások tekintetében az e rendelet hatálybalépését

10. szám

követõen elvégzendõ eljárási cselekményekre kell alkalmazni. 70. § E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az R 1. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az 1. § (1) bekezdés a)–d) és f) pontjában szereplõ elõirányzatok felhasználásánál a Gazdasági Minisztérium vállalkozási célelõirányzatainak szabályozásáról szóló 1/2001. (I. 5.) GM rendelet, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium egyes támogatási programjainak részletes szabályairól szóló 19/2004. (II. 27.) GKM rendelet, valamint a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium egyes fejezeti kezelésû elõirányzatai kezelésérõl és támogatásainak lebonyolításáról szóló 19/2008. (X. 8.) NFGM rendelet elõírásait is figyelembe kell venni.” 71. § Hatályát veszti a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium egyes támogatási programjainak részletes szabályairól szóló 19/2004. (II. 27.) GKM rendelet 1. §-ában a „Nemzeti beruházás-ösztönzési célelõirányzatból, Kis- és középvállalkozói célelõirányzatból,” szövegrész, az „a Magyar vállalkozások tõzsdei bevezetésének támogatása elõirányzatból, a Hadiipari technológia korszerûsítõ beruházások támogatása elõirányzatból,” szövegrész, 2. § (5) bekezdésében az a „Nemzeti beruházásösztönzési célelõirányzat, a Kis- és középvállalkozói célelõirányzat, és” szövegrésze, valamint „A TÁMOGATÁSOK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI” címû fejezete. Bajnai Gordon s. k., nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter

ALÁÍRÁS – MINTA

...................................... ...................................... ..................................... ...................................... ...................................... ..................................... ...................................... ...................................... ..................................... ...................................... ...................................... ..................................... ...................................... ...................................... ..................................... ...................................... ...................................... .....................................

...................................... ...................................... ..................................... ...................................... ...................................... ..................................... ...................................... ...................................... ..................................... ...................................... ...................................... ..................................... ...................................... ...................................... ..................................... ...................................... ...................................... .....................................

év

hónap

nap

...................................... ...................................... ..................................... ...................................... ...................................... ..................................... ...................................... ...................................... ..................................... ...................................... ...................................... ..................................... ...................................... ...................................... ..................................... ...................................... ...................................... .....................................

Aláírása

...................................... ...................................... ..................................... ...................................... ...................................... ..................................... ...................................... ...................................... ..................................... ...................................... ...................................... ..................................... ...................................... ...................................... ..................................... ...................................... ...................................... .....................................

Szervezeti egység/ Közremûködõ szervezet neve


* A kötelezettségvállaló és az ellenjegyzõ – ugyanazon gazdasági eseményre vonatkozóan – nem lehet azonos személy. ** Az érvényesítést végzõ személy nem lehet azonos a szakmai teljesítést igazoló, a kötelezettségvállalásra, az utalványozásra és az utalvány ellenjegyzésre jogosult személlyel. *** Az utalványozó és az ellenjegyzõ – ugyanazon gazdasági eseményre vonatkozóan – nem lehet azonos személy.

Kijelölés idõpontja:

...................................... ...................................... ..................................... ...................................... ...................................... ..................................... ...................................... ...................................... ..................................... ...................................... ...................................... ..................................... ...................................... ...................................... ..................................... ...................................... ...................................... .....................................

Neve

Kijelölõ személy neve, beosztása: ............................................................. Aláírása vagy a kijelölés dokumentumának megnevezése: .......................

...................................... Kötelezettség...................................... vállalásra jogosult(ak)* ..................................... ...................................... Kötelezettségvállalás ...................................... ellenjegyzésére ..................................... jogosult(ak) ...................................... Teljesítésigazolásra ...................................... jogosult(ak) ..................................... ...................................... Érvényesítésre ...................................... jogosult(ak)** ..................................... ...................................... Utalvány ...................................... ellenjegyzésére ..................................... jogosult(ak) ...................................... Utalványozásra ...................................... jogosult(ak)*** .....................................

Szervezeti egység/ Közremûködõ szervezet neve

A kijelölés érvényessége: a kijelölés idõpontjától.

Aláírása

Neve

Kijelölõ személy neve, beosztása: .................................................... Aláírása vagy a kijelölés dokumentumának megnevezése: ..............

AZ ELÕIRÁNYZAT SZAKMAI KEZELÕJE (FÕOSZTÁLY/SZERVEZETI EGYSÉG) NEVE: ..................................................................................................

AZ ELÕIRÁNYZAT MEGNEVEZÉSE: ........................................................................................................................................ ÁHT:

Melléklet a 19/2008. (X. 8.) NFGM rendelethez

10. szám 727

728


10. szám

A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 20/2008. (X. 10.) NFGM rendelete a Kormány egyedi döntésével megítélhetõ támogatások nyújtásának szabályairól szóló 8/2007. (I. 24.) GKM rendelet módosításáról

jelentés benyújtására a Gazdasági Minisztérium vállalkozási célelõirányzatainak szabályozásáról szóló 1/2001. (I. 5.) GM rendelet Beruházás-ösztönzési célelõirányzata alapján 2006. december 31-e elõtt kerül sor, azonban a bejelentés benyújtása elõtt felmerült költségek ebben az esetben sem számolhatóak el.”

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. § 2. pontjában, valamint a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 134/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a pénzügyminiszter feladat- és hatáskörérõl szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következõket rendelem el:

4. §

1. § A Kormány egyedi döntésével megítélhetõ támogatások nyújtásának szabályairól szóló 8/2007. (I. 24.) GKM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. § 12. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E rendelet alkalmazásában] „12. Nehéz helyzetben lévõ vállalkozás: az a társaság, amelynek a saját tõkéje a bejelentés benyújtásakor rendelkezésre álló utolsó beszámoló adatai szerint, veszteség folytán nem éri el a jegyzett tõke felét.”

2. § A Rendelet 8. § (2) bekezdés felvezetõ szövege helyébe a következõ rendelkezés lép: „Ha a támogatott a bejelentés megtételekor – szállítási ágazat és nagyberuházás kivételével –”

3. § A Rendelet 11. § (7)–(8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) E rendelet alapján támogatás csak akkor ítélhetõ oda, ha a beruházás megkezdése elõtt a kedvezményezett a beruházást bejelenti, és a miniszter írásban megerõsíti, hogy a – további részletes vizsgálat tárgyát képezõ – projekt elvben megfelel a programban meghatározott jogosultsági feltételeknek. (8) A (7) bekezdésben meghatározott írásos megerõsítésre vonatkozó elõírásokat nem kell alkalmazni, ha a be-

A Rendelet 12. § j) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Nem nyújtható támogatás] „j) annak a gazdasági társaságnak, amelyik a beruházást, illetve a fejlesztést olyan ingatlanon kívánja megvalósítani, amely a támogatás odaítélésének idõpontjában nem per- és igénymentes, kivéve ha a gazdasági társaság az igény jogosultja, illetõleg bérelt ingatlan esetében a bérleti szerzõdés kizárólagos joggal nem biztosítja a támogatással megvalósuló létesítmény üzemeltetésének lehetõségét legalább az elõírt üzemeltetési kötelezettség idejére;”

5. § A Rendelet 13. §-át megelõzõ alcím helyébe a következõ rendelkezés lép: „A beruházás bejelentése”

6. § (1) A Rendelet 13. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A beruházás bejelentése cégszerûen aláírt okirat vagy közigazgatási használatra alkalmas, fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat benyújtásával történik. A bejelentést a beruházónak a kijelölt közremûködõ szervezethez kell benyújtania.” (2) A Rendelet 13. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Támogatás nem ítélhetõ meg és nem folyósítható, ha a bejelentés vagy a beruházás nem felel meg e rendelet rendelkezéseinek.”

7. § (1) A Rendelet 14. § (1) bekezdés felvezetõ szövege helyébe a következõ rendelkezés lép: „A beruházás bejelentésének miniszter által történõ visszaigazolását követõen az alábbi költségek számolhatóak el:”

10. szám


(2) A Rendelet 14. § (5) bekezdés e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Nem nyújtható támogatás az alábbi költségekre:] „e) a 11. § (7) bekezdése alapján tett bejelentés megtételének napja elõtt felmerült költség, ráfordítás, kiadás;”

8. § (1) E rendelet a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépését megelõzõen benyújtott támogatási kérelem tekintetében a Rendelet e rendelettel megállapított rendelkezéseit is alkalmazni kell azzal, hogy a már benyújtott támogatási kérelmek bejelentésnek minõsülnek. (3) A Rendelet 12. § k) pontjában a „(9) bekezdésében” szövegrész helyébe a „(7) bekezdésében” szöveg lép. (4) Hatályát veszti a Rendelet 2. § 3. pontjában az „a kérelemben, illetve” szövegrész, valamint a Rendelet 15. § (3) bekezdése. Bajnai Gordon s. k., nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter

A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 21/2008. (X. 22.) NFGM rendelete a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter által adományozható elismerésekrõl A Magyar Köztársaság kitüntetéseirõl szóló 1991. évi XXXI. törvény 7. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 134/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. §-ában megállapított feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. § (1) A feladat- és hatáskörömbe tartozó területeken végzett kimagasló színvonalú tevékenység elismerése céljából a 2. §-ban meghatározott szakmai díjakat és szakmai elismeréseket (a továbbiakban együtt: elismerés) alapítom. (2) Elismerés magyar és külföldi állampolgár részére, valamint posztumusz is adományozható. 2. § (1) A gazdaság érdekében végzett kimagasló, példamutató tevékenység, illetve életmû elismeréséért évente 20 db Magyar Gazdaságért-Díj adományozható március 15-e és október 23-a alkalmából.

729

(2) Az ipar, a szabványosítás, a mérésügy, a minõségügy, a mûszaki biztonsági és piacfelügyelet érdekében végzett kimagasló tevékenység, illetve életmû elismeréséért évente 10 db Eötvös Loránd-Díj adományozható a „Magyar Mûszaki Értelmiség napja” (május 10.) alkalmából. (3) A kereskedelem érdekében végzett kimagasló, példamutató tevékenység, illetve életmû elismeréséért évente 10 db Klauzál Gábor-Díj adományozható „Az Európai Kereskedelem napja” (november 5.) alkalmából. (4) A terület- és regionális fejlesztés, a térségi együttmûködés elõmozdítása, a társadalom, a gazdaság és a környezet összehangolt fejlesztése terén végzett kiemelkedõ tevékenység elismeréseként évente 10 db Pro Régió-Díj adományozható március 15-e alkalmából. (5) A kiemelkedõ építészeti alkotó tevékenység, továbbá az épített környezet alakításában, védelmében és fejlesztésében, a települési és építészeti értékek feltárásában, megõrzésében kifejtett eredményes és kiemelkedõ munka, az építésügyi igazgatásban végzett tevékenység kimagasló színvonalának elismeréseként a következõ szakmai díjak adományozhatók: a) Ybl Miklós-Díj a kimagasló egyéni építészeti alkotó tevékenység elismeréséül, március 15-e alkalmából, évente 5 db; b) Pro Architectura-Díj a kiemelkedõ építészeti alkotás (épület, épületegyüttes) létrehozásában kifejtett építészeti-tervezõi tevékenységért, az építészeti világnap alkalmából – október elsõ hétfõjén – évente 5 db, több építész esetén megosztva is; c) Kós Károly-Díj a helyi építészeti örökség védelme és az építészeti hagyományok õrzése területén kimagasló eredményt elért személyek és közösségek elismeréséül, Kós Károly születésnapja alkalmából – december 16-án –, évente 3 db díj természetes személy és 3 db díj közösség részére; d) Lechner Lajos-Díj az építésügyi igazgatásban – ideértve a településrendezést is – legalább tíz éve dolgozó köztisztviselõ részére kimagasló szakmai tevékenység elismeréséül, a Köztisztviselõk Napja alkalmából (július 1.) –, évente 6 db; e) Palóczi Antal-Díj a településrendezés területén legalább 10 éven át végzett kimagasló – tervezõi, oktatói, kutatói, fõépítészi – tevékenység elismeréséül természetes személynek, illetõleg tervezõcsoportnak, az építészeti világnap alkalmából – október elsõ hétfõjén –, évente 2 db. (6) A minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó területen eredményes, példamutató tevékenységet végzett személy szakmai elismerése céljából Miniszteri Elismerés adományozható a március 15-ei, az október 23-ai nemzeti ünnep, és a Köztisztviselõk Napja (július 1.) alkalmából. Az elismerést évente 120 személy kaphatja meg. (7) Az elismerések leírását az 1. melléklet tartalmazza.

730

GAZDASÁGI KÖZLÖNY 3. §

(1) A díjak adományozására bárki tehet javaslatot. (2) A 2. § (1) bekezdésében meghatározott díj adományozására vonatkozó javaslatokat a Magyar Gazdaságért-Díj Bizottság rangsorolja. A Magyar Gazdaságért-Díj Bizottság elnöke a minisztérium gazdaságért felelõs szakállamtitkára; tagjai a miniszter, illetve a szakmai fõosztályok 1-1 képviselõje, valamint a Gazdasági Egyeztetõ Fórum által jelölt szakmai gazdasági érdekképviseleti szervet képviselõ 2 személy. (3) A 2. § (2) bekezdésében meghatározott díj adományozására vonatkozó javaslatokat a Eötvös Loránd-Díj Bizottság rangsorolja. A Eötvös Loránd-Díj Bizottság elnöke a minisztérium iparért, a szabványosításért, a mérésügyért és a minõségügyért, a mûszaki biztonsági és piacfelügyeletért felelõs szakállamtitkára; tagjai a miniszter, illetve a szakmai fõosztályok 1-1 képviselõje, valamint a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalt és a Magyar Szabványügyi Testületet képviselõ 1-1 személy. (4) A 2. § (3) bekezdésében meghatározott díj adományozására vonatkozó javaslatokat a Klauzál Gábor-Díj Bizottság rangsorolja. A Klauzál Gábor-Díj Bizottság elnöke a minisztérium kereskedelemért felelõs szakállamtitkára; tagjai a miniszter, illetve a szakmai fõosztályok 1-1 képviselõje, valamint a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalt és az Országos Kereskedelmi Szövetséget képviselõ 1-1 személy. (5) A (2)–(4) bekezdésben foglalt egyes Bizottságokba jelölt személyek mandátuma 1 évre szól. (6) A 2. § (4) bekezdésében meghatározott díj adományozására vonatkozó javaslatokat a Pro Régió-Díj Bizottság rangsorolja. A Pro Régió-Díj Bizottság elnöke: a minisztérium területfejlesztésért és területrendezésért felelõs szakállamtitkára; tagjai az elnök által a területfejlesztés és területrendezés elismert szaktekintélyei közül felkért további 4–10 személy. (7) A 2. § (5) bekezdésében meghatározott bármely díj adományozására vonatkozó javaslatokat az Építészeti és Építésügyi Díjak Bizottság rangsorolja. Az Építészeti és Építésügyi Díjak Bizottság elnöke: a minisztérium építészeti ügyekért felelõs szakállamtitkára, illetve megbízása alapján az országos fõépítész; 4–8 további tagját a bizottság elnöke kéri fel az egyes díjakhoz kapcsolódóan az elismert építészek, építésügyi és településrendezési szakemberek közül. (8) A 2. § (6) bekezdésében meghatározott elismerésre vonatkozó javaslatokat a Kitüntetési Bizottság rangsorolja. (9) A díjak adományozására vonatkozó javaslattétel lehetõségét, valamint az elõterjesztésre jogosultak körét tar-

10. szám

talmazó felhívást minden évben – a díj átadása elõtt legkésõbb három hónappal – a Magyar Közlönyben és a Hivatalos Értesítõben közzé kell tenni. A felhívás azonos formában és tartalommal közzétehetõ bármely szakmai folyóiratban, szakmai fórumokon is. (10) Az elismerés adományozására vonatkozó – a jelölt nevét, címét, valamint a díj odaítélését megalapozó eredményeket és részletes szakmai indokolást tartalmazó – javaslatot az elismerés tervezett adományozásának idõpontja elõtt legalább 45 nappal a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszternek (a továbbiakban: miniszter) címezve – a 2. melléklet szerinti – formanyomtatványon kell benyújtani a minisztérium személyügyi ügyekkel foglalkozó szervezeti egységéhez. (11) A beérkezett javaslatokat a (2)–(8) bekezdésben megjelölt bizottság rangsorolja, és elõterjesztést készít a miniszternek az elismerés adományozására. (12) Az elismerés adományozásához szükséges a megadományozott elõzetes hozzájárulása a 2. mellékletben meghatározott személyes adatainak a 6. § (3) bekezdésében meghatározott kezeléséhez, valamint az elismeréssel összefüggõ, a 6. § (4) bekezdése szerinti személyes adatai közzétételéhez.

4. § (1) A 2. § (1)–(4) bekezdésében meghatározott díjjal plakett, a 2. § (5) bekezdésében meghatározott díjjal érem, továbbá a díjakkal adományozást igazoló oklevél és adóköteles pénzjutalom jár, amelyet a minisztérium biztosít a költségvetésébõl. (2) A 2. § (6) bekezdésében foglalt szakmai elismeréssel adományozó okirat, és ezüstérem jár. (3) A 2. § (1)–(3) bekezdésében, valamint a 2. § (5) bekezdésének a) pontjában meghatározott díjjal járó pénzjutalom összege személyenként a mindenkori köztisztviselõi illetményalap tízszerese. (4) A 2. § (4) bekezdésében meghatározott díjjal járó pénzjutalom összege természetes személy kitüntetése esetén személyenként a mindenkori köztisztviselõi illetményalap hatszorosa, szervezetnek való adományozása esetében tizenkétszerese. (5) A 2. § (5) bekezdés b)–e) pontjában meghatározott díjakkal járó pénzjutalom összege természetes személy kitüntetése esetén személyenként a mindenkori köztisztviselõi illetményalap ötszöröse, szervezetnek való adományozása esetében tizenötszöröse.

5. § (1) Az elismeréseket ünnepélyes keretek között a miniszter vagy az általa megbízott vezetõ adja át.

10. szám


731

(2) Az elismerést ugyanaz a személy vagy szervezet 5 éven belül csak egyszer kaphatja meg, újabb díj adományozására csak olyan teljesítmény alapján lehet javaslatot tenni, amelyet a javasolt személy vagy szervezet a korábban adományozott díj elnyerése óta ért el.

egységéhez – e rendelet 2. melléklete szerinti – formanyomtatványon benyújtani. (4) A rendelet hatálybalépését követõ napon a 7. § (2) bekezdése hatályát veszti.

(3) A posztumusz elismerés átvételére a 3. § (2)–(7) bekezdésében meghatározott bizottság javaslatában megjelölt hozzátartozó jogosult.

nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter

6. §

1. melléklet a 21/2008. (X. 22.) NFGM rendelethez

(1) Nem adományozható elismerés olyan személynek, aki jogerõs fegyelmi büntetés, vagy jogerõs büntetõ ítélet hatálya alatt áll. (2) Méltatlanná válik a díjakra, akit a bíróság jogerõs ítélettel a közügyektõl, vagy – ha az elismerés a foglalkozással összefüggõ tevékenységnek szólt – a foglalkozásától eltiltott. A méltatlanná vált személytõl a miniszter az elismerést visszavonja. (3) Az elismerések adományozásáról és visszavonásáról a minisztérium nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a kitüntetett nevét, munkahelyét és beosztását, az adományozott elismerés fajtáját és az átadás idõpontját. (4) Az elismerés adományozását és visszavonását – amely tartalmazza a megadományozott nevét, munkahelyét és beosztását, az elismerés megnevezését, a szakmai díjak esetében az elismerés adományozásának indokát, valamint az elismerés esetleges visszavonásának tényét, indokát és idõpontját – a minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni. 7. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a) a gazdasági és közlekedési miniszter által adományozható elismerésekrõl szóló 19/2007. (II. 12.) GKM rendelet, b) a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelõs tárca nélküli miniszter által adományozható díjakról szóló 31/2005. (X. 21.) TNM rendelet 1. §-ának (1)–(2) bekezdése, a 2. §-ának (2)–(3) bekezdése, a 3. §-ának (1)–(4) bekezdése, a 6. §-ának (1)–(2) bekezdése, valamint a melléklet 1–6. pontja hatályát veszti. (3) A 2. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott 2008. évi elismerések tekintetében – a 3. § (7) és (8) bekezdésében foglaltaktól eltérõen – az elismerés adományozására vonatkozó javaslattétel lehetõségét, valamint az elõterjesztésre jogosultak körét tartalmazó felhívást – a díj átadása elõtt legkésõbb harminc nappal – a Minisztérium honlapján közzé kell tenni. Az elismerések adományozására vonatkozó, a jelölt nevét és részletes szakmai indokolást tartalmazó javaslatot 2008. október 10-ig kell a minisztérium személyügyi ügyekkel foglalkozó szervezeti

Bajnai Gordon s. k.,

1. Magyar Gazdaságért-Díj A plakett bronzból készül, átmérõje 110 mm. Elõlapja jobb oldalán Minervát ábrázoló kép, bal oldalán a díj elnevezése látható. Hátoldalán „A NEMZETI FEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGI MINISZTER” felirat helyezkedik el, felette egy körben a Magyar Köztársaság egymást keresztezõ tölgy- és babérággal övezett címere, alatta a díjazott nevének és az adományozás évszámának gravírozására alkalmas sík felület található. 2. Eötvös Loránd-Díj A plakett bronzból készül, átmérõje 110 mm. Elõlapja jobb oldalán a névadó mellképe, bal oldalán a díj elnevezése látható. Hátoldalán „A NEMZETI FEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGI MINISZTER” felirat helyezkedik el, felette egy körben a Magyar Köztársaság egymást keresztezõ tölgy- és babérággal övezett címere, alatta a díjazott nevének és az adományozás évszámának gravírozására alkalmas sík felület található. 3. Klauzál Gábor-Díj A plakett bronzból készül, átmérõje 110 mm. Elõlapja bal oldalán a névadó mellképe, jobb oldalán a díj elnevezése látható. Hátoldalán „A NEMZETI FEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGI MINISZTER” felirat helyezkedik el, felette egy körben a Magyar Köztársaság egymást keresztezõ tölgy- és babérággal övezett címere, alatta a díjazott nevének és az adományozás évszámának gravírozására alkalmas sík felület található. 4. Pro Régió-Díj A plakett bronz öntvény, erõs plasztikájú, kör alakú, 125 mm átmérõjû. Az egyik oldalán egy kis település található a tájban a fölé repülõ angyallal, a másik oldalán a Kárpát-medence karéjából kiemelt Magyarország cizellált domborzati látványképe található a Pro Régió felirattal. 5. Ybl Miklós-Díj Az érem bronzból készül, kör alakú, 60 mm átmérõjû. Egyik oldalán Ybl Miklós dombormû arcképe található, a szélén Ybl-díj felirattal. A másik oldalán vésett felirattal az adományozott neve és az adományozás évszáma található.

732


6. Pro Architectura-Díj Az érem bronzból készül, kör alakú, 76 mm átmérõjû. Egyik oldalán építészetet szimbolizáló ábra PRO ARCHITECTURA körfelirattal, másik oldalán nyitott könyv, „Alapítva 1992” felirattal található. 7. Kós Károly-Díj Az érem bronzból készül, kör alakú, 135 mm átmérõjû. Egyik oldalán Kós Károly dombormû arcképe található, „Kós Károly 1883–1977” körfelirattal. A másik oldal közepén „KÓS KÁROLY” felirat, négyzet alakban „Településeink védelméért, szépítéséért érem” felirat található. 8. Lechner Lajos-Díj Az érem bronzból készül, kör alakú, 76 mm átmérõjû. Az egyik oldalán Lechner Lajos dombormû arcképe „Lechner Lajos 1833–1897” körfelirattal található, a má-

10. szám

sik oldalán a kitüntetett neve és az adományozás évszáma található, vésett felirattal. 9. Palóczi Antal-Díj Az érem bronzból készül, kör alakú, 76 mm átmérõjû. Az egyik oldalán Palóczi Antal dombormû arcképe „Palóczi Antal 1849–1927” körfelirattal található, a másik oldalán a kitüntetett neve és az adományozás évszáma található, vésett felirattal. 10. Miniszteri Elismerés Az érem ezüstbõl készül, átmérõje 42,5 mm, vastagsága 3 mm. Elõlapján gróf Széchenyi István mellképe, alatta aláírása, felette a „Gróf Széchenyi István” felirat, mellette két oldalon tölgy-, illetve babérág látható. Hátoldalán a Lánchíd, alatta a Széchenyi család címere és jelmondata, valamint a Hitel címû mûbõl származó idézet helyezkedik el, amelyet „A NEMZETI FEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGI MINISZTER” felirat és babérkoszorú vesz körül.

2. melléklet a 21/2008. (X. 22.) NFGM rendelethez Javaslat elismerés adományozására A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter által adományozható elismerésekrõl szóló 21/2008. (X. 22.) NFGM rendelet alapján a javasolt elismerés megnevezése: ............................................................................................................................................................................................ Az elismerés adományozására javasolt neve: ................................................................................................................... Születési helye: ................................................................................................................................................................. Születési ideje (év, hó, nap): ............................................................................................................................................. Anyja neve: ....................................................................................................................................................................... Iskolai végzettsége: ........................................................................................................................................................... Jelenlegi munkahelye (szervezeti egység megnevezésével, nyugdíj mellett vállalt munka esetén is): ............................ Munkaköre, illetve beosztása: ........................................................................................................................................... Köztisztviselõ esetén besorolása: ...................................................................................................................................... Lakcíme: ........................................................................................................................................................................... Értesítési telefonszáma: ..................................................................................................................................................... A jelölt korábban kapott kitüntetései (állami és miniszteri kitüntetés): ............................................................................ A kitüntetés átadásának javasolt idõpontja: ...................................................................................................................... A kitüntetés adományozásának javasolt alkalma (nemzeti ünnep, egyéb): ...................................................................... A javaslat indoklása (3–5 mondatban)* ............................................................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................................................ Dátum: 200.................................................. Javaslattevõ neve: ....................................................................................................... Javaslattevõ munkahelye: ........................................................................................... Javaslattevõ aláírása: ..................................................................................................

10. szám


A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 22/2008. (X. 30.) NFGM rendelete a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program 4. prioritására, a Gazdaságfejlesztési Operatív Programra és a Közép-Magyarországi Operatív Program 1. prioritására vonatkozó részletes szabályokról szóló 8/2007. (III. 19.) MeHVM rendelet módosításáról Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. § 2. pontjában, a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 134/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § h) pontjában és a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetésérõl szóló 2007. évi CLXIX. törvény 53. § (6) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva – a pénzügyminiszter feladat- és hatáskörérõl szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következõket rendelem el: 1. § A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program 4. prioritására, a Gazdaságfejlesztési Operatív Programra és a Közép-Magyarországi Operatív Program 1. prioritására vonatkozó részletes szabályokról szóló 8/2007. (III. 19.) MeHVM rendelet (a továbbiakban: R.) 3. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó, e rendelet által szabályozott támogatások a 4–17. § alapján nyújthatóak. Az egyéb, e rendelet hatálya alá tartozó támogatásokra a 4–6. § alkalmazandó.”

733

a) a 4. § (1) bekezdés c)–f), j), n), q)–s) pontja alapján csekély összegû támogatás nyújtható, amelyekre a Szerzõdés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendeletben, valamint a 15. §-ban foglaltak az irányadók, b) a 4. § (1) bekezdés a)–b), e), g)–i), k), r) pontjában megjelölt jogcímek alapján regionális beruházási támogatás (a továbbiakban: beruházási támogatás) nyújtható, amelyre a 10–14. §-ban, a Korm. rendeletben, valamint a Szerzõdés 87. és 88. cikkének a nemzeti regionális beruházási támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. október 24-i 1628/2006/EK bizottsági rendeletben foglaltak az irányadók, c) a 4. § (1) bekezdés l)–m) pontjában megjelölt jogcímek alapján képzési célú támogatás is nyújtható, amelyekre az EK-szerzõdés 87. és 88. cikkének a képzési támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-i 68/2001/EK bizottsági rendeletben, valamint a 15–16. §-ban foglalt rendelkezések az irányadók, d) a 4. § (1) bekezdés o), p) és s) pontjában meghatározott jogcímen nyújtott támogatás a kis- és középvállalkozások támogatásának minõsül, arra az EK-szerzõdés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történõ alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-i 70/2001/EK bizottsági rendeletben (a továbbiakban: 70/2001/EK bizottsági rendelet) foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni, e) a 4. § (1) bekezdés q) pontjában meghatározott jogcímen kockázati tõkejuttatás nyújtható a kis- és középvállalkozásokba történõ kockázatitõke-befektetések elõmozdítását célzó állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás alapján.”

4. §

Az R. 4. § (1) bekezdése a következõ s) ponttal egészül ki: [A GOP, a GVOP 4. Információs társadalom és gazdaságfejlesztés prioritásának és a KMOP Tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozás-orientált fejlesztése címû prioritásának forrásai az alábbi jogcímeken használhatók fel:] „s) Befektetés-ösztönzési és piacfejlesztési tanácsadás, szolgáltatás.”

Az R. 11. § (14) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(14) A 4. § (1) bekezdés o)–p) és s) pontja alapján nyújtott támogatások a 70/2001/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó tanácsadáshoz kapcsolódó támogatásnak minõsülnek. E támogatási program keretében kis- és középvállalkozásoknak nyújtott tanácsadáshoz kapcsolódó támogatást kizárólag a 70/2001/EK bizottsági rendelet szabályai alapján, az elszámolható költségek 50%-áig lehet odaítélni.”

3. §

5. §

Az R. 7. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „7. § A 4. § (1) bekezdésében megjelölt jogcímek alapján a következõ típusú támogatás nyújtható:

Az R. 17. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki, és ezzel egyidejûleg az eredeti (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre módosul:

2. §

734


„(4) A 4. § (1) bekezdés q) pontja szerinti jogcímen támogatás a támogatási program Európai Bizottság általi elõzetes jóváhagyását követõen nyújtható, melynek naptári napját a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter – annak ismertté válását követõen – a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. Csak a támogatási program Európai Bizottság általi elõzetes jóváhagyását követõen kerülhet sor a közvetítõi szerzõdések megkötésére, illetve a pénzügyi közvetítõk kiválasztására vonatkozó pályázati felhívások meghirdetésére.”

10. szám 6. §

(1) E rendelet a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba, és a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. (2) Az R. 6. §-ában a „4. §-ban meghatározott jogcímek” szövegrész helyébe a „4. § (1) bekezdésében meghatározott jogcímek” szöveg lép. Bajnai Gordon s. k., nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter

Minisztériumi közlemények Pályázati felhívás a Védelmi és biztonsági ipar versenyképességének növelése céljából megvalósuló termék- és technológiafejlesztési beruházások támogatására (Kódszám: VBI – 1)

A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium a Védelmi és biztonsági ipar versenyképessége fejezeti kezelésû elõirányzat keretében pályázatot hirdet. (Kódszám: VBI–1) I. A pályázat célja A pályázat célja olyan új termékek, termékhez kapcsolódó szolgáltatások vagy technológiák létrehozására, vagy meglévõk továbbfejlesztésére irányuló tevékenység támogatása, amelyeket a honvédelmi, a nemzetbiztonsági, vagy a rendvédelmi és rendészeti szervek igényeire fejlesztettek ki, továbbá a NATO-beszállításokhoz, az Egységes Európai Hadfelszerelési Piacra (EDEM) jutáshoz, vagy a vásárolt haditechnikai eszközökhöz való magyar beszállítások teljesítéséhez szükségesek, a szakterület exportját, foglalkoztatási képességét, vagy hozzáadott értékét jelentõsen növelik. II. A pályázók köre 1. A pályázaton részt vehet mindazon Magyarországon oktató-, kutató-, termelõ-, vagy szolgáltató tevékenységet folytató és belföldi székhellyel, vagy az Európai Gazdasági Térség tagállamában székhellyel rendelkezõ, bejegyzett vállalkozás, gazdasági társaság, közhasznú társaság, szövetkezet, egyéni vállalkozó, szakmai alapon szervezõdõ egyesület, szövetség és költségvetési szerv, aki, illetõleg amely Magyarországon: · a haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezésérõl szóló 2005. évi CIX. törvény hatálya alá tartozó termékekkel, ezen termékek elõállítási technológiájával, vagy a termékhez kapcsolódó szolgáltatásokkal kapcsolatos fejlesztést, illetve fejlesztõ beruházást végez; · az EU 7 Keretprogram által definiált biztonsági területekhez tartozó termékekkel, ezen termékek elõállítási technológiájával, vagy a termékhez kapcsolódó szolgáltatásokkal kapcsolatos fejlesztést, illetve fejlesztõ beruházást végez. Nem pályázhat az a személy, illetve szervezet, aki – a feltételeknek egyéb szempontokból megfelel ugyan, de – a pályázat kiírásában, értékelésében és/vagy elbírálásában részt vesz. 2. Nem nyújtható támogatás: · csõd-, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt álló szervezetnek; · azon személy vagy szervezet részére, aki vagy amely a támogatás iránti pályázat benyújtását megelõzõ három naptári éven belül az államháztartás alrendszereibõl, az EU elõcsatlakozási eszközeibõl, vagy az EU strukturális alapokból és egyéb pénzügyi alapjaiból juttatott valamely támogatással összefüggésben a támogatási szerzõdésben vállalt kötelezettségét nem, vagy csak részben teljesítette, kivéve a vis maior esetét; · azon személy vagy szervezet részére, akinek vagy amelynek lejárt esedékességû, 60 napot meghaladó adó- vagy adók módjára behajtható köztartozása van, kivéve, ha az adóhatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett; · azon szervezet részére, amelyet a támogatási pályázat benyújtását megelõzõ két naptári éven belül a közigazgatási szerv határozatával, vagy – ezen határozat bírósági felülvizsgálata esetén – a bíróság munkavállalók bejelentés nélküli, vagy munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatása miatt jogerõsen bírság megfizetésére kötelezett; · azon személy vagy szervezet részére, aki vagy amely a tevékenység folytatásához szükséges hatósági engedélyekkel nem rendelkezik;

10. szám


735

· azon szervezetek részére, amelyek nem felelnek meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok – az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 15. §-ában meghatározott – általános és különös feltételeinek és ezen feltételek fennállását nem, vagy nem a külön jogszabályban meghatározott módon igazolják. III. Pályázati feltételek 1. A védelmi és biztonsági ipar versenyképessége növelésének támogatására vonatkozó pályázatot a haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezésérõl szóló 2005. évi CIX. törvény hatálya alá tartozó, valamint az EU 7 Keretprogram által definiált biztonsági területekhez tartozó · termék elõállítását, · termékhez kapcsolódó szolgáltatás fejlesztését, vagy · a termék-elõállítási technológiájának fejlesztését eredményezõ beruházás támogatására lehet benyújtani, amennyiben a pályázat tárgyát alkotó tevékenységet: · a honvédelmi, a nemzetbiztonsági, vagy a rendvédelmi és rendészeti szervek igényeire fejlesztették ki, és/vagy · a NATO-beszállításokhoz, az Egységes Európai Hadfelszerelési Piacra (EDEM) jutáshoz, vagy · a vásárolt haditechnikai eszközökhöz való magyar beszállítások (direkt offset) teljesítéséhez szükségesek, valamint · a szakterületi exportot és foglalkoztatási képességet, illetve a hozzáadott érték jelentõs növelését eredményezik, illetve azokat elõsegítik. 2. Ha a pályázó egy olyan gazdaságilag oszthatatlannak minõsülõ fejlesztéshez igényel támogatást, amely egy nagyobb, összetett fejlesztési program mûszakilag elkülöníthetõ része, akkor a pályázatában meg kell jelölnie az összetett fejlesztési program azon kisebb egységét (projekt), amelynek megvalósításához a támogatást igényli. 3. A támogatott beruházásnak a támogatási szerzõdés megkötésétõl számított két éven belül meg kell valósulni. 4. Nem részesülhet támogatásban az a beruházás, amely: a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium valamely elõirányzatának terhére más pályázat keretében már támogatást kapott; nem felel meg a környezetvédelmi és egyéb hatósági elõírásoknak. 5. A támogatást már megkezdett beruházásra nem lehet igényelni. A pályázat szempontjából a beruházás megkezdési idõpontjának számít: · az átvevõ (pályázati kedvezményezett) által aláírással igazolt átvételi nap az elsõ beszerzett gép, berendezés, anyag, termék stb. szállítását igazoló okmányon (gép, berendezés, anyag, termék beszerzését tartalmazó projekt esetén); · a megvalósításra megkötött elsõ szerzõdés létrejöttének napja (egyéb tevékenységhez kapcsolódó projekt esetén); · az egyes célterületeknek (építés vagy gépbeszerzés) megfelelõ tevékenységek kezdési idõpontjai közül a legkorábbi idõpont (amennyiben a pályázati projektet több célterületre kiterjedõen valósítják meg). 6. A támogatás csak ahhoz a programhoz vagy projekthez nyújtható, amely a pályázó – dokumentált – személyi és tárgyi feltételeinek ismeretében, továbbá a megvalósítási és az üzleti tervhez kapcsolódó gazdasági számítások alapján nagy valószínûséggel a számított megtérülési idõn túl is életképesnek bizonyul. 7. A pályázóknak vállalniuk kell, hogy a létrehozott beruházást meghatározott ideig az eredeti célkitûzéseknek megfelelõen mûködtetik. Ez az idõtartam a kis- és középvállalkozásokról, fejlõdésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény alapján mikro-, kis- és középvállalkozásnak minõsülõ (a továbbiakban: mikro-, kis- és középvállalkozás) pályázó esetében 3 év, egyéb pályázó esetében pedig 5 év. IV. A pályázattal elnyerhetõ támogatás 1. A támogatás forrása: a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetésérõl szóló 2007. évi CLXIX. törvénnyel megállapított, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium költségvetési fejezetéhez tartozó Védelmi és biztonsági ipar versenyképessége célelõirányzat (címrend: XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím, 9. jogcímcsoport), a rendelkezésre álló keretösszeg 50 millió forint. A támogatás formája: vissza nem térítendõ támogatás. 2. Az egy pályázat keretében megvalósuló programhoz igénybe vett támogatásnak az intenzitása nem haladhatja meg az Európai Közösséget létrehozó szerzõdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és regionális támogatási térképrõl szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet VII. fejezet 30. § (1) – (2) bekezdésében foglaltakat. A maximális támogatási összeg 20 millió forint. A támogatás minimális mértéke 5 millió forint. A mikro-, kis- és középvállalkozásnak minõsülõ kedvezményezett részére az odaítélt támogatási összeg értékének legfeljebb 25%-áig támogatási elõleg nyújtható, amennyiben a támogatás folyósítására még nem került sor. 3. A támogatás a termék/technológia létrehozásához/megvalósításához · szükséges felhalmozási célra szolgáló gépek, berendezések, mûszerek, immateriális javak beszerzéséhez, elõállításához, üzembe helyezéséhez,

736


10. szám

· kapcsolódó belsõ infrastruktúra korszerûsítéséhez és fejlesztéséhez, valamint · a termelési folyamatban alapvetõ változást hozó tevékenység (ésszerûsítés, diverzifikálás, vagy fejlesztés) megvalósításához használható fel. A támogatásból szinten tartó beruházás nem finanszírozható. A támogatás elszámolása áfát és értéktöbbletadót (VAT) nem tartalmazhat, kivéve, ha a kedvezményezett nem alanya az áfának. 4. A bírálók a támogatás mértékét a pályázatban kértnél alacsonyabb mértékben is megállapíthatják, amennyiben a pályázót errõl elõtte írásban tájékoztatják. Ha a pályázó képes és kész a beruházás megvalósítására csökkentett mértékû támogatás mellett is, a tájékoztatást követõen köteles · errõl írásban nyilatkozni és · csatolni beadványához a megfelelõen módosított üzleti és finanszírozási tervét. Ha a pályázó a tájékoztatásban megjelölt határidõn belül nem nyilatkozik, illetve nem csatolja a módosított terveket, a pályázatot az eredeti beadvány alapján elutasítják. Az eljárás ezen második szakaszában pályázati díjat nem kell fizetni. 5. A pályázónak a teljes beruházási költség legalább 25%-át kitevõ saját forrással kell rendelkeznie, amelybe hitel és az államháztartás alrendszereibõl, vagy az EU-tól kapott támogatás nem számítható be. 6. A támogatás folyósítása a teljesítés igazolása mellett utólag, a támogatási döntés kedvezményezettje által benyújtott számlák, vagy számlát helyettesítõ bizonylat alapján, forrásarányosan történik. Elõleg igénybevétele esetén a támogatás fennmaradó része csak akkor folyósítható, ha a kedvezményezett a saját forrás adott évi ütemezése szerinti összegét igazoltan felhasználta és az elõleggel elszámolt. 7. A támogatást nem rendeltetésszerû felhasználás esetén kamattal növelt összeggel kell visszafizetni. A kamat nagysága a támogatás visszavonása, illetve a szerzõdéstõl való elállás idõpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszerese, de legalább 20%. V. A pályázat benyújtásának módja, helye és határideje 1. A pályázat magyar nyelven, kizárólag a pályázathoz készített adatlapon nyújtható be. Az adatlapnak akár tartalmi, akár formai megváltoztatása a pályázatból való automatikus kizárást vonja maga után! 2. Az adatlapot a pályázati útmutató X. fejezetében közölteknek megfelelõen kell kitölteni és az 1. sz. mellékletében megjelölt egyéb dokumentumok csatolásával benyújtani. 3. A pályázati adatlap és az útmutató az NFGM internet honlapjáról (www.nfgm.gov.hu) letölthetõ, vagy térítésmentesen beszerezhetõ a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Befektetési és Védelemkoordinációs Fõosztályán (1054 Budapest, Honvéd utca 13–15.). 4. A cégszerûen aláírt pályázatot 5 példányban (1db eredeti és 4 db ezen eredeti példányról készült másolat), zárt borítékban, ajánlott küldeményként a következõ címre kell beküldeni, vagy munkaidõben (8–16 óra között) személyesen leadni: Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Befektetési és Védelemkoordinációs Fõosztály Kódszám: VBI–1 1054 Budapest, Honvéd utca 13–15. A borítékon fel kell tüntetni a pályázat kódszámát (VBI–1), a pályázó nevét és címét, valamint a „Nem nyitható fel a hivatalos pályázatbontás elõtt” szöveget. A beérkezett pályázati anyagot a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium bizalmasan kezeli. 5. A pályázónak a pályázat benyújtásakor egyszeri, a pályázati útmutatóban rögzített összegû pályázati díjat kell fizetnie. A befizetés tényét a terhelési értesítõ másolatának pályázathoz csatolásával kell igazolni. A pályázati díjat készpénz-átutalási megbízással, vagy banki átutalással a pályázati útmutatóban megjelölt számlaszámra kell befizetni. 6. A pályázat beérkezési határideje, egyben a pályázat nyilvános bontásának idõpontja: a pályázat országos napilapban történõ megjelenését követõ naptól számított 30. nap 14 óra. Amennyiben az így megjelölt nap nem munkanap, az azt követõ elsõ munkanap. 7. A pályázat nyilvános bontásakor csupán a pályázó személye és a határidõre történõ benyújtás ténye kerül rögzítésre. 8. A benyújtott pályázatok formai hiányainak pótlására egy alkalommal, a hiánypótlásra felszólító értesítés kézhezvételét követõ 7 napon belül kerülhet sor. A hiánypótlásra biztosított határidõ elmulasztása a pályázat elbírálásból való kizárását eredményezi.

10. szám


737

9. A hiánypótlás folyamán sem pótolható dokumentumok hiánya a pályázat elbírálásból való azonnali kizárását eredményezi. Ezeket a dokumentumokat a pályázati útmutató 1. számú melléklete nevesíti. 10. Több elõirányzat együttes támogatására benyújtott igény esetén az egyes igényelt elõirányzat szabályozásának megfelelõen elkészített támogatási igényléseket, pályázatokat – a szükséges példányszámban – egyidejûleg és kizárólag azon elõirányzat kezelõjéhez kell benyújtani, amelytõl a legmagasabb összegû támogatást kérik. Több azonos összegû legmagasabb támogatási igény esetén az ezekkel érintett elõirányzatok bármelyikének kezelõjéhez benyújtható a támogatási igény, pályázat. 11. A döntés idõpontja: legkésõbb a befogadás idõpontjától számított 90. napon, a közbeszerzésekrõl szóló 2003. évi CXXIX. törvény 94. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével. 12. A pályázat befogadási idõpontjának a hiánypótlásra egységesen biztosított határidõ letelte, ennek hiányában a pályázatok bontásának napja számít. VI. Döntés-elõkészítés, döntési mechanizmus 1. A támogatás nyújtásáról a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter (a továbbiakban: Miniszter), vagy az általa kijelölt személy dönt a Miniszter által kijelölt 7–9 tagból álló Pályázati Bíráló Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) javaslata alapján. 2. A Bizottság munkájában a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium képviselõin túl a pályázatok elbírálásában érdekelt más tárcák által delegált tagok és szakmai szervezetek képviselõi is részt vesznek. 3. A pályázatok értékelését az NFGM Befektetési és Védelemkoordinációs Fõosztálya (a továbbiakban: Titkárság) készíti elõ a Bizottság részére. Ennek keretében ellenõrzi a jogszabályban és a pályázati felhívásban meghatározott formai és tartalmi feltételek meglétét. A hiányos pályázatok benyújtóit a Titkárság hiánypótlásra szólítja fel. 4. Csak a tartalmi és formai követelményeknek megfelelõ pályázatok kerülnek értékelésre. A Bizottság a pályázatok értékelésének legfontosabb szempontjait, támogatási javaslatát a pályázók számára hozzáférhetõ emlékeztetõben rögzíti. 5. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium az eredményrõl a döntést követõ 15 munkanapon belül minden pályázót írásban értesít. 6. A nyertes pályázók nevét, a támogatás tárgyát, a megvalósítás helyét és a megítélt támogatás mértékét a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium – a pályázók külön hozzájárulása nélkül – hivatalos lapjában és internet honlapján az 5. pontban közöltekkel egyidejûleg közzéteszi. 7. A támogatást elnyert pályázóval a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szerzõdést köt. A szerzõdéskötésre legfeljebb a 6. pont szerinti közzétételt követõ egy hónapos határidõt lehet kitûzni. 8. Ha a szerzõdéskötésre az elõírt határidõn belül a támogatást elnyert pályázónak felróható okból nem kerül sor, a támogatási döntés hatályát veszti. VII. Az elbírálás szempontjai 1. Az értékelés során a pályázati feltételeknek megfelelõ, hiánytalan pályázatok 100 pontot kapnak. 2. A Bizottság többletpontokkal értékeli a következõ szempontoknak is megfelelõ pályázatokat: · a pályázat high-tech és innovatív megoldásokat tartalmaz (10 pont), · a beruházás a mûszaki ütemterv szerinti legrövidebb idõn belül valósul meg (5 pont), · megvalósítása eredményeképpen nõ a foglalkoztatottság (3 pont), · a pályázó az elõírtnál nagyobb arányban képes saját forrást biztosítani a fejlesztési cél megvalósítására (megkezdett 5%-onként 1 pont), · a pályázó a számítottnál rövidebb megtérülési idõt vállal (6 havonként 1 pont), · a beruházás eredményeként gyártott termékekben jelentõsen (> 25%) növekszik a hozzáadott érték (8 pont), · a pályázó rendelkezik az ISO- és AQAP-szabványok elõírásai szerinti minõségirányítási rendszer tanúsítványokkal (3 pont), · a pályázó a pályázat tárgyához kapcsolódóan rendelkezik NATO Beszállításra Alkalmas, vagy Minõsített NATO Beszállításra Alkalmas határozattal (3 pont). 3. A pályázatoknak az 1. és 2. pontok összegzésével kialakult sorrendjét a Bizottság a rendelkezésre álló keret igénybevételének figyelembevételével (lásd IV. fejezet 2. és 4. pontok) módosíthatja. VIII. Egyéb rendelkezések 1. Beruházás megvalósításához nyújtott támogatás esetén a szerzõdéskötés feltétele, hogy a pályázó a pályázati útmutatóban meghatározott biztosítékokkal rendelkezzen. 2. A támogatási szerzõdésben elõírtak teljesítését az NFGM – a Honvédelmi Minisztérium, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal és a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal képviselõinek szükség szerinti közremûködésével – jogosult ellenõrizni.

738


10. szám

3. Az ellenõrzés a pályázatban és a támogatási szerzõdésben vállalt kötelezettségek teljesülésére, a rendeltetésszerû használatra és a támogatási szerzõdésnek megfelelõ forrásfelhasználásra terjed ki. 4. Egyéb, a pályázatban nem szabályozott kérdésekben az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és regionális támogatási térképrõl szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet, valamint a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium egyes fejezeti kezelésû elõirányzatai kezelésérõl és pályázatos úton nyújtott támogatásainak lebonyolításáról szóló 19/2008. (X.8.) NFGM rendelet elõírásait kell alkalmazni. 5. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a költségvetési forrásra való tekintettel, az elnyert támogatás felhasználásakor a közbeszerzésekrõl szóló 2003. évi CXXIX. törvény rendelkezéseit figyelembe véve kell eljárni.

Közlemény a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium finanszírozásával az ITD Hungary Zrt. által meghirdetett 2008. évi Kereskedelemfejlesztési Pályázati Rendszer keretén belül 2008. szeptember 11-én elbírált nyertes pályázatokról Sorszám

Pályázó neve

1 2

A.P.P Kft. Afford Fordító és Tolmácsiroda Kft.

3 4 5 6

Afford Fordító és Tolmácsiroda Kft. Allround Informatikai Szaktanácsadó Kft. AlZink Öntvénygyártó Kft. Árkossy Bútor Kft.

7 8 9

Árkossy Bútor Kft. Balaton Bútorgyár Zrt. Bányai Bútorok Kft.

10 11 12 13

Biokál International Kft. Bogdány Petrol Term., Szolg. és Kereskedelmi Kft. Büttner Társai Kft. Büttner Társai Kft.

14 15 16 17 18

Car-Trade Ipari és Kereskedelmi Kft. ContiTech Rubber Industrial Kft. Csaba Metál Öntödei Zrt. CSz Csolnoki Szerelvénygyártó Kft. CSz Csolnoki Szerelvénygyártó Kft.

19 20

DEXON Systems Kft. DEXON Systems Kft.

21 22 23 24 25

Doherty Hungary Ipari és Kereskedelmi Kft. Dragon Invest Kft. Draspo-Tempó Autó és Szolgáltató Kft. Dunamenti Tûzvédelem Zrt. Dunamenti Tûzvédelem Zrt.

Jogcim megnevezés

Megítélt támogatás (E Ft)

I – Komplex marketingterv megvalósítása B – Idegennyelvû kiadvány-elektr. adathordozó C – Weblap készítése A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. B – Idegennyelvû kiadvány-elektr. adathordozó C – Weblap készítése A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. B – Idegennyelvû kiadvány-elektr. adathordozó C – Weblap készítése A1 – Külföldi kiállításon való részvétel.

3 622 250

A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. B – Idegennyelvû kiadvány-elektr. adathordozó A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. B – Idegennyelvû kiadvány-elektr. adathordozó A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. D – Sajtó-, TV-, rádióhirdetés, közterületi reklám elhelyezése külpiacon A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. C – Weblap készítése A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. D – Sajtó-, TV-, rádióhirdetés, közterületi reklám elhelyezése külpiacon

1 200 200

300 1 200 870 500 300 1 200 300 270 1 031

577 1 113 445 556 256 1 200 692 1 045 260 1 700 315 208

10. szám Sorszám


Pályázó neve

26 27 28 29 30 31 32 33 34

Elsõ Magyar Biogáz Kft. EUROWIND Kkt. Facesszió Bútoripari Kft. Falcon-Vision Zrt. Fessler Béle e.v. Fireplace Gyártó és Kereskedelmi Kft. FIT-FOOD Kft. FIT-FOOD Kft. FIT-FOOD Kft.

35 36

Frigolux Zrt. G&G Növényvédelmi és Kereskedelmi Kft.

37 38 39 40 41 42 43 44

G&G Növényvédelmi és Kereskedelmi Kft. Gasztrometal Zrt. GB Ganz Tûzeléstechnikai Kft. Geodéziai és Térképészeti Zrt. Gránit Csiszolószerszám Kft. Gránit Csiszolószerszám Kft. HÓD-BIOTECH Kft. Hok-Plastic Mûanyaggyártó és Kereskedelmi Kft. Hungaro Trial Kft. Hungaro Trial Kft.

45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67

Huntertex Kft. Huntertex Kft. Huntertex Kft. I. C. Marketing Kft. ICC Hungary Egyesület IDEA Zone Hungary Kft. IND Kft. Intellio Kft. Invest Gépkereskedelmi Kft. ISOPLUS Kft. KORAX Gépgyár Kft. LOXON SOLUTIONS Kft. LP Elektronik Szolgáltató Kft. LP Elektronik Szolgáltató Kft. M Profood Zrt. M Profood Zrt. MacLine Kft. MacLine Kft. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Szolgáltató Kht. Mirox 2000 Kft. MMG Autóalk. és Domotechn. Gyártó és Keresk. Zrt.

739

Jogcim megnevezés

C – Weblap készítése A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. I – Komplex marketingterv megvalósítása A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. F – Külpiacon létesítendõ iroda, kiállító terem éves bérleti díja A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. B – Idegennyelvû kiadvány-elektr. adathordozó C – Weblap készítése A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. G – Nemzetközi szervezeti tagdíj C – Weblap készítése D – Sajtó-, TV-, rádióhirdetés, közterületi reklám elhelyezése külpiacon A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. A2 – Külföldi kiállításhoz kapcsolódó konferencia regisztrációs díja A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. G – Nemzetközi szervezeti tagdíj A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. C – Weblap készítése A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. C – Weblap készítése C – Weblap készítése H – Megfelelõségtanúsítási eljárás A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. B – Idegennyelvû kiadvány-elektr. adathordozó A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. A1 – Külföldi kiállításon való részvétel.


220 577 332 993 300 5 817 872 233 990 929 250 200 467 718 493 1 020 500 200 500 1 038 445 500 300 300 200 1 950 800 700 1 200 1 000 346 275 593 1 293 215 300 438 1 200 811 500 1 700 936

740


Sorszám

Pályázó neve

68 69 70

MOBILBOX Konténer Kereskedelmi Kft. Mobilia Artica Kft. Mobilia Artica Kft.

71 72

MOMERT Zrt. MOMERT Zrt.

73 74 75 76 77 78

MOPED 91 Kft. MOPED 91 Kft. MOSZI (szakmai ipartestület) Optigép Kft. Oros Bau Kft. OTIS Bt.

79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90

OTIS Bt. Öntõgépszervíz Kft. PAPUCS Bt. PAPUCS Bt. Pegadent Bt. PENTACOLOR Kft. Polifoam Mûanyagfeldolgozó Kft. PRINTEK Irodatechnikai Kft. “PRO-TEAM” Rehabilitációs Kht. Qualysoft Informatikai Zrt. Quattroplast Kft. Radici Film Hungary Termelõ és Kereskedelmi Kft. SANATMETAL Kft. Scanergy Bt. Schwarzmüller Jármûgyártó és Kereskedelmi Kft. SEMILAB Zrt. STÜHMER Kft. Sylvio Divatárú Keresk. Bt.

91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105

Szakálfém Kft. Szilánk 2007 Üvegipari és Ingatlanhasznosító Kft. Szilánk Glas Kft. Szombati János e.v. TERMOPLAST Kkt. TEXOR Kft. TEXOR Kft. Tokaj Reneszansz –Tokaji Nagyborok Egyesülete Tokaj Reneszansz –Tokaji Nagyborok Egyesülete

10. szám

Jogcim megnevezés


A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. B – Idegennyelvû kiadvány-elektr. adathordozó A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. B – Idegennyelvû kiadvány-elektr. adathordozó A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. G – Nemzetközi szervezeti tagdíj A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. B – Idegennyelvû kiadvány-elektr. adathordozó C – Weblap készítése A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. A1 – Külföldi kiállításon való részvétel.

1 097 1 200 500

A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. A1 – Külföldi kiállításon való részvétel.

1 146 559 1 200

A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. D – Sajtó-, TV-, rádióhirdetés, közterületi reklám elhelyezése külpiacon A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. A1 – Külföldi kiállításon való részvétel.

1 200 1 015 2 000

A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. B – Idegennyelvû kiadvány-elektr. adathordozó A1 – Külföldi kiállításon való részvétel.

1 434 297 400 216 500

A1 – Külföldi kiállításon való részvétel.

704 400 792 323 586 302 217 318 279 1 176 939 709 908 754 1 200 1 052 200 1 700 468 666

1 700 1 700

1 200 573

10. szám Sorszám


Pályázó neve

106 107 108 109

Tûzbiztonság 2000 Kft. Tûzbiztonság 2000 Kft. UNIÓ Comfort Kft. UNIRIV Kft.

110 111 112 113

Vertikum Kft. VITAMÓR Kereskedelmi Kft. WebEye International Kft. Zarges Kft.

741

Jogcim megnevezés

A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. B – Idegennyelvû kiadvány-elektr. adathordozó A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. H – Megfelelõségtanúsítási eljárás A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. Összesen:


400 206 200 500 431 644 300 1 000 87 572

*** Közlemény a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium finanszírozásával az ITD Hungary Zrt. által meghirdetett 2008. évi Kereskedelemfejlesztési Pályázati Rendszer keretén belül 2008. szeptember 24-én elbírált nyertes pályázatokról Sorszám

Pályázó neve

1 2

ABRAZÍV Mérnöki Iroda és Gépgyártó Kft. ADVISESOFT Kft.

3

ADVISESOFT Kft.

4 5

ALBUPLAST Zrt. Auguszt-Vonóhorog Kft.

6

BAMUTI Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

7 8 9 10 11 12 13 14

D-Back Sütõ- és Hûtõipari Kereskedelmi Kft. D-Back Sütõ- és Hûtõipari Kereskedelmi Kft. D-Back Sütõ- és Hûtõipari Kereskedelmi Kft. Dunaker Kft. Eastinfo Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Elektromos Hajó Fejlesztési Kft. Elektromos Hajó Fejlesztési Kft. Elektromos Hajó Fejlesztési Kft.

15

Elektromos Hajó Fejlesztési Kft.

16 17 18

ELTEC Holding Kft. ELTEC Holding Kft. ENERGOTEST Diagnosztikai és Automatizálási Kft. Eurohand Kereskedelmi és Befektetési Zrt. EUROTEX Kft.

19 20

Jogcim megnevezés

A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. A2 – Külföldi kiállításhoz kapcsolódó konferencia regisztrációs díja D – Sajtó-, TV-, rádióhirdetés, közterületi reklám elhelyezése külpiacon A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. B – Idegennyelvû kiadvány-elektr. adathordozó B – Idegennyelvû kiadvány-elektr. adathordozó A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. C – Weblap készítése A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. C – Weblap készítése C – Weblap készítése A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. B – Idegennyelvû kiadvány-elektr. adathordozó D – Sajtó-, TV-, rádióhirdetés, közterületi reklám elhelyezése külpiacon A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. C – Weblap készítése I – Komplex marketingterv megvalósítása A1 – Külföldi kiállításon való részvétel.


479 305 488 531 267 500 600 600 294 521 300 290 923 500 922 672 559 291 6 800 1 140

742


Sorszám

21 22 23 24 25 26 27

Pályázó neve

Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség (FAGOSZ) “FOREST Hungary” Kft. “FOREST Hungary” Kft. Frank-Hungaria Kft. GiziMap Térképkészítõ és Alkalmazó Egyéni Cég Goldent Hungary Kft.

28 29 30

HÍRÕS-ABLAK Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Hulladékhasznosítók Országos Egyesülete Hulladékhasznosítók Országos Egyesülete Illés Csók és Társa Vegyeskereskedõ Kkt.

31

Illés Csók és Társa Vegyeskereskedõ Kkt.

32 33

INNOMED Medical Zrt. INNOWEAR-TEX Kft.

34 35 36 37 38

INNOWEAR-TEX Kft. INPIRO Ipari Hõtechnikai Kft. Interpress Külkereskedelmi Kft. INTRAMARK Kft. IQ Consulting Kft.

39 40 41

IQ Consulting Kft. KELLY 2000 Zrt. KEVIÉP Kft.

42 43

KEVIÉP Kft. Klíma Áruház Épületgépészeti Kft.

44 45 46

LA-IMPEX Bt. Linamar Hungary Autóipari és Gépgyártó NyRt. MagiCom Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

47

MAGISTRAL-young Kft.

48

Magyar Bútor és Faipari Szövetség

49

Magyar Kertépítõ és Fenntartó Váll. Orsz. Szövetsége. MAKEOSZ Majsai Cipõipari Szövetkezet Majsai Cipõipari Szövetkezet

50 51 52

MEDICOR Meditû Sebészeti Varrótû Gyártó Kft.

10. szám

Jogcim megnevezés

G – Nemzetközi szervezeti tagdíj A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. A1 – Külföldi kiállításon való részvétel.


585 1 200 1 023 385 634

D – Sajtó-, TV-, rádióhirdetés, közterületi reklám elhelyezése külpiacon C – Weblap készítése

816

G – Nemzetközi szervezeti tagdíj G – Nemzetközi szervezeti tagdíj B – Idegennyelvû kiadvány-elektr. adathordozó D – Sajtó-, TV-, rádióhirdetés, közterületi reklám elhelyezése külpiacon A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. B – Idegennyelvû kiadvány-elektr. adathordozó C – Weblap készítése A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. B – Idegennyelvû kiadvány-elektr. adathordozó C – Weblap készítése C – Weblap készítése B – Idegennyelvû kiadvány-elektr. adathordozó C – Weblap készítése B – Idegennyelvû kiadvány-elektr. adathordozó A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. B – Idegennyelvû kiadvány-elektr. adathordozó E – Cégprezentáció, önálló áru- és/vagy divatbemutató szervezése külpiacon B – Idegennyelvû kiadvány-elektr. adathordozó G – Nemzetközi szervezeti tagdíj

446 249 500

A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. B – Idegennyelvû kiadvány-elektr. adathordozó B – Idegennyelvû kiadvány-elektr. adathordozó

300

2 000 1 200 289 288 650 331 624 454 254 300 424 300 500 857 1 231 426 695 500 248 293 240 200

10. szám Sorszám

53


Pályázó neve

55 56 57 58

MEDICOR Meditû Sebészeti Varrótû Gyártó Kft. MEDICOR Meditû Sebészeti Varrótû Gyártó Kft. MEISER FERROSTE Kft. MEISER FERROSTE Kft. MEISER FERROSTE Kft. MERKBAU Kft.

59

Minerália Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

60 61

Minerália Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Miskolc-diósgyõri Vasipari Kft.

62 63 64 65 66

68 69 70 71

Montagna Sport 60 Kft. NCT Ipari Elektronikai Kft. NCT Ipari Elektronikai Kft. NCT Ipari Elektronikai Kft. Neuzer Kerékpár Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Neuzer Kerékpár Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. NIVELCO Ipari Elektronika Zrt. Öreglaki vadfeldolgozó Kft. PAPUCS Bt. PAPUCS Bt.

72 73

Patent Ipari Gyártó és Szerelõ Kft. Patent Ipari Gyártó és Szerelõ Kft.

74 75

Patent Ipari Gyártó és Szerelõ Kft. PERFEKT Gépgyártó és Kereskedelmi Bt.

76 77

PERFEKT Gépgyártó és Kereskedelmi Bt. PET-CHAMPION Magyarország Kft.

78 79 80

PET-CHAMPION Magyarország Kft. Ratio Homini Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Ratio Homini Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

81 82 83 84 85

REWOX HUNGÁRIA Kft. RotaPack Csomagolástechnikai Zrt. “SIKER” Szolgáltató Kereskedelmi Kft. STEMA, Személygépkocsi Utánfutó Gyártó Kft. StP Mûszaki Fejlesztõ, Gyártó és Kereskedelmi Kft. SZEMA Makó Téglagyár Kft.

54

67

86

743

Jogcim megnevezés

C – Weblap készítése H – Megfelelõségtanúsítási eljárás A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. B – Idegennyelvû kiadvány-elektr. adathordozó B – Idegennyelvû kiadvány-elektr. adathordozó C – Weblap készítése B – Idegennyelvû kiadvány-elektr. adathordozó I – Komplex marketingterv megvalósítása A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. B – Idegennyelvû kiadvány-elektr. adathordozó A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. B – Idegennyelvû kiadvány-elektr. adathordozó A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. B – Idegennyelvû kiadvány-elektr. adathordozó C – Weblap készítése B – Idegennyelvû kiadvány-elektr. adathordozó C – Weblap készítése B – Idegennyelvû kiadvány-elektr. adathordozó C – Weblap készítése A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. B – Idegennyelvû kiadvány-elektr. adathordozó C – Weblap készítése C – Weblap készítése C – Weblap készítése A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. A1 – Külföldi kiállításon való részvétel.


206 1 937 681 588 333 500 200 300 500 2 259 1 200 1 200 1 134 1 200 500 780 337 314 500 804 480 275 200 290 458 250 728 249 300 300 300 1 200 1 340 220

744


Sorszám

87

Pályázó neve

88 89

Szilkrambo Külkereskedelmi, Ipari és Szolgáltató Kft. TeGa Vill Kft. TELE-FOR Médiaszolgáltató Kft.

90

TENDRE Takarmányipari Kft.

91 92

Thormed Kft. Thormed Kft.

93 94

Thormed Kft. Thormed Kft.

95

Tonuzaba Kft.

96 97 98

Tonuzaba Kft. Ultragél 2000 Hungary Kft. Ultragél 2000 Hungary Kft.

99

VADEX Mezõföldi Erdõ- és Vadgazdálkodási Zrt. Young B.T.S. Informatikai és Kereskedelmi Kft.

100 101 102 103

ZIP TECHNOLOGIES Ipari és Kereskedelmi Kft. ZIP TECHNOLOGIES Ipari és Kereskedelmi Kft. ZIP TECHNOLOGIES Ipari és Kereskedelmi Kft.

10. szám

Jogcim megnevezés


C – Weblap készítése

250

A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. B – Idegennyelvû kiadvány-elektr. adathordozó B – Idegennyelvû kiadvány-elektr. adathordozó A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. B – Idegennyelvû kiadvány-elektr. adathordozó C – Weblap készítése D – Sajtó-, TV-, rádióhirdetés, közterületi reklám elhelyezése külpiacon B – Idegennyelvû kiadvány-elektr. adathordozó C – Weblap készítése A1 – Külföldi kiállításon való részvétel. B – Idegennyelvû kiadvány-elektr. adathordozó A1 – Külföldi kiállításon való részvétel.

243 200

B – Idegennyelvû kiadvány-elektr. adathordozó B – Idegennyelvû kiadvány-elektr. adathordozó D – Sajtó-, TV-, rádióhirdetés, közterületi reklám elhelyezése külpiacon E – Cégprezentáció, önálló áru- és/vagy divatbemutató szervezése külpiacon Összesen:

490

405 851 450 300 319 500 300 779 210 337

479 249 1 702 65 551

Közlemény fejlesztési támogatások odaítélésérõl Az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 82. § (1) bekezdés b) pontja, valamint a Kormány vonatkozó egyedi döntése alapján a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium a Beruházásösztönzési Célelõirányzat terhére az alábbi fejlesztési támogatások nyújtásáról kötött szerzõdést: · A kedvezményezett neve: Flextronics International Kft. A támogatási program megvalósítási helye: Zalaegerszeg, Sárvár, Tab A támogatás célja: Elektronikai gyártó kapacitás bõvítése A támogatás összege: 1301 millió Ft · A kedvezményezett neve: GEDIA Hungary Fém, Mûanyag Ipari és Kereskedelmi Kft. A támogatási program megvalósítási helye: 2890 Tata, hrsz.: 460/109, 460/83 és 460/86 A támogatás célja: Karosszéria elemek gyártókapacitásának kiépítése Magyarországon A támogatás összege: 150 millió forint

10. szám


745

A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal közleménye Határozat a Holland Királyságból származó fémjelzés egyenértékûségi vizsgálatáról A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) a fémjelzés egyenértékûségének vizsgálata tárgyában lefolytatott eljárásban, a nemesfémtárgyak és termékek vizsgálatáról, hitelesítésérõl és nemesfémtartalmuk tanúsításáról szóló 145/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 7. §-ában foglalt rendelkezések alapján, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 71–72. §-aiban foglaltakra is figyelemmel a következõ H A T Á R O Z A T-ot hozza: A Hivatal a Holland Fémjelzõ Hivatal igazgatójának, Arend Willem Niehof úrnak a kérelmére indított eljárásban megállapítja, hogy az Európai Unió Holland Királyság tagállamából származó, a Holland Fémjelzõ Hivatalnak (székhelye: Gouda) és schoonhoveni kirendeltségének, mint független nemesfémvizsgáló és hitelesítõ szervezetnek a fémjelzési kötelezettség alá esõ nemesfém tárgyakon alkalmazott fémjelzése és az annak alapjául szolgáló fémjelzési eljárás az alábbi esetekben a magyar fémjelzési rendszerrel egyenértékûnek minõsül: – minden olyan, 22K-os finomságú aranytárgy, amely az alábbi fémjelzések valamelyikét tartalmazza:

(916/1000) – minden olyan, 18K-os finomságú aranytárgy, amely az alábbi fémjelzések valamelyikét tartalmazza:

(750/1000) – minden olyan, 14K-os finomságú aranytárgy, amely az alábbi fémjelzések valamelyikét tartalmazza:

(585/1000) – minden olyan, 925/1000 finomságú ezüsttárgy, amely az alábbi fémjelzések valamelyikét tartalmazza:

(925/1000)

746


10. szám

– minden olyan, 835/1000 finomságú ezüsttárgy, amely az alábbi fémjelzések valamelyikét tartalmazza:

(835/1000) – minden olyan, 800/1000 finomságú ezüsttárgy, amely az alábbi fémjelzések valamelyikét tartalmazza:

(800/1000) – minden olyan 950/1000 finomságú platinatárgy, amely az alábbi fémjelzést tartalmazza:

(950/1000) Minden, a fenti fémjelek valamelyikével ellátott tárgynak viselnie kell a Holland Királyságban regisztrált névjelet (felelõsségjelet), továbbá a nem fémjelzésköteles, súlyhatár alatti tárgyakat a névjelen kívül finomságjelzéssel is el kell látni. A Holland Királyságból származó nemesfém tárgyak fémjelzésére vonatkozó mentességek és kivételek tekintetében, valamint e tárgyak forgalomba hozatalára vonatkozóan az R. és a 74/2004. (IV. 29.) GKM rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. Jelen határozat visszavonásig érvényes. E határozat ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezést a határozat közlésétõl (kézhezvételétõl) számított 15 (tizenöt) napon belül a Hivatal Nemesfémvizsgáló és Hitelesítõ Hatóságánál, a Hivatal fõigazgatójának címezve, két példányban lehet benyújtani, 5000 (ötezer) forint igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolása mellett. A fellebbezésnek a határozat végrehajtására vonatkozóan halasztó hatálya van. A fellebbezést elektronikus úton benyújtani nem lehet. A fellebbezést elektronikus úton megfizetni nem lehet. Az igazgatási szolgáltatási díj a Hivatal 10032000-00282448 számú számlája javára, 310 Kincstári Tranzakciós Kód megjelölésével történõ átutalási megbízással vagy postai csekken teljesíthetõ. A befizetett igazgatási szolgáltatási díjról az eredeti befizetési bizonylat alapján a Hivatal számlát állít ki. A Hivatal a határozatot a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi.

INDOKOLÁS A Hivatal 2008. április 11-én a Holland Fémjelzõ Hivatal igazgatójának, Arend Willem Niehof úrnak a kérelmére eljárást indított meg az Európai Unió Holland Királyság tagállamából származó, goudai székhelyû Holland Fémjelzõ Hivatal és schoonhoveni kirendeltsége, mint független nemesfémvizsgáló és hitelesítõ szervezet által hitelesített, fémjelzési kötelezettség alá esõ nemesfémtárgyak fémjelzésének és az annak alapjául szolgáló fémjelzési eljárás egyenértékûségének vizsgálatára.

10. szám


747

A Hivatal az egyenértékûségi vizsgálat lefolytatásához beszerezte az R. 7. §-ának (6) bekezdésében megjelölt adatokat és információkat, továbbá a tagországi jogszabály, illetve általánosan kötelezõ érvényû elõírás teljes szövegét és az egyenértékûségi vizsgálat lefolytatásához az R.-ben elõírt egyéb okirati bizonyítékokat. A Hivatal a beszerzett bizonyítékok alapján az egyenértékûségi vizsgálatot lefolytatta és megállapította, hogy az egyenértékûség megállapításának feltételei fennállnak, ezért a rendelkezõ részben foglaltak szerint határozott. A vizsgálat részletes megállapításait a vizsgálati jegyzõkönyv tartalmazza, amelybe minden olyan személy vagy szervezet, akit vagy amelyet az ügyfél jogai illetnek meg – kérelmére – betekinthet. A hatósági ügyintézés elektronikus úton történõ kizárását a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról szóló 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése biztosítja. Az elsõfokú határozat elleni jogorvoslat lehetõségét a Ket. 98. §-ának (1) bekezdése és a 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 9. §-ának (2) bekezdése biztosítja. A kérelmezõ a hatósági eljárásért az igazgatási-szolgáltatási díjat lerótta. Budapest, 2008. augusztus 25.

748


10. szám

A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó megjelentette Kondorosi Ferenc–Uttó György–Visegrády Antal

A bírói etika és a tisztességes eljárás címû könyvét A könyvhöz elõszót dr. Lomnici Zoltán, a Legfelsõbb Bíróság, illetve az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke írt, melyben a következõ szavakkal ajánlja a kötetet: „Az olvasó kezébe olyan könyv (tankönyv, szakmai háttéranyag) kerül, amely tudományos igényességgel és a gyakorlati alkalmazhatóság szándékával mutatja be a bírói etika szakmai-morális alapjait. A kötet jelentõs nemzetközi kitekintést nyújt, amikor más országok gyakorlatának, szabályozásának feltárását is vállalja. A tapasztalt és a tárgykör nemzetközi összefüggéseit is jól ismerõ szerzõk – helyeselhetõ módon – abból indultak ki, hogy a bírák etikus magatartása és eljárása az eljárások részvevõi – a peres felek, a vádló, a védõ, a jogi képviselõ, a büntetõügyekben a vádlott – számára garanciális jelentõségû, mert megteremti/megadja az eljárás minõségét is. A szerzõk a bírói etika érvényesülését is vizsgálták a peres eljárás másik minõségi követelményének, a fair eljárás igényének megvalósulásával összefüggésben. A tisztességes eljárás napjainkban nemzetközi jogi, alkotmányos és morális követelményt is jelent, amelynek tartalma az Emberi Jogok Európai Bírósága és – egyre inkább – az Európai Bíróság esetjogából ismerhetõ meg. A kötet számos jogeset bemutatásával szolgálja a hazai jogi kultúra színvonalának emelését, a tiszta, demokratikus közállapotok, a bírák és a bíróságok tekintélye megóvását. A könyv fontos tananyag a bírák, ügyészek, ügyvédek számára, de különös haszonnal forgathatják gyakorló politikusok, a tudományos élet képviselõi, a média munkatársai és mindenki, aki felelõsséget érez a hazai jogállam, a jogrend minõségéért.” A kötet 184 oldal terjedelmû, ára 3381 forint áfával. Példányonként megvásárolható a Közlönykiadó Jogi Könyvesboltjában (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6. Tel./fax: 318-8411), valamint a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem

Kondorosi Ferenc–Uttó György–Visegrády Antal

A bírói etika és a tisztességes eljárás címû, 184 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 3381 forint áfával) ......... példányban, és kérem, juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ................................................................................................................................................. Címe (város, irányítószám): .............................................................................................................................................. Utca, házszám: .................................................................................................................................................................. Ügyintézõ neve, telefonszáma: ......................................................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................

............................................... cégszerû aláírás

10. szám


749

A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó megjelentette a

MAGYAR KORMÁNYPROGRAMOK 1867–2002 címû kétkötetes kiadványt. 1867-tõl történelmi hagyomány és a parlamentarizmus lényeges eleme, hogy az országgyûlésnek felelõs kormányzat legfontosabb céljait és feladatait cselekvési programba foglalja. E programok átfogó képet adnak egy-egy idõszakban az ország helyzetérõl, politikájának irányáról, célkitûzéseirõl, ezért jelentõs történelmi, politikai és jogi forrásanyagot képeznek. Keresésük eddig hosszú idõt igényelt, ugyanis ezek az alapvetõ kordokumentumok összegyûjtve még nem jelentek meg. A hiánypótló mû, amely a Miniszterelnöki Hivatal és az Országgyûlési Könyvtár munkatársainak közös gondozásában jelent meg, azért is úttörõ vállalkozás, mert történelmünk utolsó másfél évszázadának kormányprogramjait – 2002-vel bezárólag – teljességre törekedve, szöveghûen publikálja a széles körû nyilvánosság számára. A parlamentben elhangzott és másutt fellelhetõ programszövegek, illetve adataik mellett számos egyéb tényanyag (a kormányfõk korabeli fotói, születési–halálozási adatai, a kormányok mûködési ideje, tagjainak pontos névsora és a miniszteri változások idõpontjai) is hozzáférhetõ a két vaskos kötetben. A mû használatát Romsics Ignác történésznek az összes eddigi magyar kormány mûködésérõl áttekintést nyújtó, színvonalas bevezetõ tanulmánya, valamint a kormányprogramok mutatói segítik. A könyv joggal számíthat a közélet szereplõinek, a politikai, jogi és történeti kutatásnak, a felsõoktatás oktatói és hallgatói karának, továbbá a közmûvelõdési intézmények és a nagyközönség érdeklõdésére is. Példányonként megvásárolható a Közlönykiadó Jogi Könyvesboltjában (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6. Tel./fax: 318-8411), valamint a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem a

MAGYAR KORMÁNYPROGRAMOK 1867–2002 címû kétkötetes, 1728 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 9975 Ft áfával) ........... példányban, és kérem, juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ................................................................................................................................ Címe (város, irányítószám): ............................................................................................................................. Utca, házszám: ................................................................................................................................................. Ügyintézõ neve, telefonszáma: ........................................................................................................................ A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................

............................................... cégszerû aláírás

750


10. szám

A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó gondozásában megjelent AZ UNIÓS PÁLYÁZATOK KÉSZÍTÉSÉNEK MÓDSZERTANA – pályázati sorvezetõ helyi önkormányzatok és kistérségi társulások számára – Magyarországon jelenleg az egyik legnagyobb kihívás az, hogy az európai uniós csatlakozás elõnyeivel és lehetõségeivel eredményesen tudunk-e élni. A csatlakozásunk óta eltelt idõszak tapasztalatai rendkívül fontosak, hiszen a 2007–2013 közötti programozási idõszakban még jelentõsebb nagyságrendû támogatás lesz elérhetõ a helyi önkormányzatok, kistérségi társulások részére. A pályázatok elkészítése speciális szakértelmet igényel a helyi önkormányzatoktól. A felmérések adatai szerint a pályázó önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások megközelítõleg fele maga készíti a pályázati dokumentációkat. Ezen helyi önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások mind a pályázatok készítése, mind a már elnyert támogatásokról való elszámolás kapcsán számos esetben segítségre szorulnak, mert nem tudnak megfelelni a szigorú elõírásoknak. Ma már igen szoros a pályázati verseny. Amennyiben a helyi önkormányzatok, kistérségi társulások eredményesen szeretnék elnyerni az EU nyújtotta forrásokat, gondolkodásmód-, illetve szemléletváltásra van szükség. A projektszemléletû fejlesztéstervezés rendkívül kreatív szellemi munka, amely többféle szakismeretet, készséget és szervezett csapatmunkát igényel. A kiadvány elsõ fejezete „sorvezetõt” ad arra, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) és annak operatív programjai milyen prioritásokat jelölnek meg, amelyeket a késõbbiekben akciótervek részleteznek, és központi projektek és pályázatok formájában elérhetõk lesznek a kedvezményezettek számára. A projekteknek ugyanis összhangban kell lenniük ezen, valamint a kohézióra vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásokban meghatározott célokkal. A kötet gerincét képezik a projektkövetelmények, a projektciklus-menedzsment (PCM) elmélet, a PCM típusú tervezés gyakorlata, a stratégiai tervezés módszerei, a logikai kerettervezés, a tevékenységtervezés, a projektcsapat kiválasztása, szerepek, felelõsség, hatáskörök, a projektek pénzügyi tervezése, a pályázati információk megszerzése. A kötetben bemutatásra kerül a pályázatkészítés folyamata, a pályázat kidolgozása, a pályázatírás lépései. Egy pályázatban egy adott projekt kerül bemutatásra, melynek végrehajtására nyerhetõk források. A kiadvány foglalkozik a szerzõdés elõkészítésével, a Támogatási Szerzõdés megkötésével, módosításával. Különös hangsúlyt helyez a kiadvány a projektvégrehajtás szakaszában jelentkezõ feladatokra, a jelentési kötelezettségekre, a pénzügyi elszámolásra. A megvalósítás fázisában kiemelt hangsúlyt kapnak az utólagos (kifizetett számlák arányában történõ visszautalás) elszámoláshoz szükséges összesítõk, bizonylatok, igazolások. A hatékony és eredményes szakmai, pénzügyi dokumentálást esettanulmányokkal segíti a kiadvány. A kiadvány egy fejezete külön kitér továbbá azon közösségi programokra is (pl. Aktív európai polgárságért, LIFE+), amelyekre a helyi önkormányzatok nem az ÚMFT keretében, hanem közvetlenül az Európai Bizottsághoz pályázhatnak. Ezen programok keretében kiírt pályázatokra ugyanis speciális szabályok vonatkoznak. A pályázat nem cél, hanem egy eszköz, azaz olyan konkrét fejlesztésekhez történõ társfinanszírozás igénylése, amely hozzájárul a szélesebb közösségek számára is kedvezõ, kijelölt, közép- vagy hosszú távon elérendõ cél megvalósításához. A kiadvány hasznos segítséget nyújt a napi pályázatírási és projektmegvalósítási munkánál. A 256 oldalterjedelmû kiadvány ára: 2961 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Közlönykiadó Jogi Könyvesboltjában (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6. Tel./fax: 318-8411), valamint a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. ...........................................................................................................................................................................................................

MEGRENDELÕLAP Megrendelem Az uniós pályázatok készítésének módszertana címû kiadványt (ára: 2961 Ft + postaköltség), ..................... példányban, és kérem juttassák el az alábbi címre: A megrendelõ (cég) neve: ................................................................................................................................................................ Címe (város, irányítószám): ............................................................................................................................................................. Utca, házszám: ................................................................................................................................................................................ Ügyintézõ neve, telefonszáma: ........................................................................................................................................................ A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: .......................................................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutalom. Keltezés: ……………………………………… ……………………………………… cégszerû aláírás

10. szám


751

Tisztelt Elõfizetõk! Tájékoztatjuk Önöket, hogy 2009. január 1-jétõl a hivatalos lapok megjelentetése az alábbiak szerint változik

A Magyar Közlöny és a mellékletét képezõ Hivatalos Értesítõ tartalma újabb rovatokkal bõvül Magyar Közlöny I. II.

Az Alkotmány és annak módosításai Törvények

Hivatalos Értesítõ I. II.

Egységes szerkezetû jogi aktusok Statisztikai közlemények

III.

Kormányrendeletek

III.

Utasítások, jogi iránymutatások

IV.

A Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletei

IV.

Állásfoglalások

V. VI. VII. VIII. IX.

A Kormány tagjainak rendeletei Az Alkotmánybíróság határozatai és végzései Jogegységi határozatok Az Országos Választási Bizottság állásfoglalásai Határozatok Tára

V. VI. VII. VIII. IX.

Személyügyi hírek Alapító okiratok Pályázati felhívások Közlemények Hirdetmények (a Cégközlöny, az Európai Unió Hivatalos Lapja, a Közbeszerzési Értesítõ és a Bírósági Határozatok figyelése, illetve a tartalomjegyzékek közzététele)

Havonta a kiadó DVD-formátumban tematizált jogszabálygyûjteményeket biztosít az elõfizetõknek. A jogszabálygyûjtemények árát az elõfizetési díj tartalmazza.

2009. január 1-jétõl – a Belügyi Közlöny tartalmazza a jövõben a Sport Értesítõt, a Turisztikai Értesítõt és az Önkormányzati Közlönyt, – a Szociális Közlöny és a Munkaügyi Közlöny – összevonást követõen – januártól Szociális és Munkaügyi Közlöny néven, egy lapként jelenik meg, – az Oktatási Közlöny és a Kulturális Közlöny elõfizetõi a jövõben az Oktatási és Kulturális Közlönyben találhatják meg a számukra fontos információkat, – az Egészségbiztosítási Közlöny az Egészségügyi Közlönybe integrálódik, az érdeklõdõk a jövõben az Egészségügyi Közlönybõl tájékozódhatnak az ez idáig két lapban közölt információkról.

Budapest, 2008. október 15.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.

752


10. szám

KÖNYVISMERTETÕ Dr. Holló András és dr. Balogh Zsolt 1994-ben határozták el elõször, hogy az Alkotmány tételeihez rendelten közreadják az alkotmánybírósági gyakorlat – fõként elvi tételeket tartalmazó – vázlatát:

Az értelmezett Alkotmány címû könyvet. Az ötéves ítélkezési gyakorlat összefoglalásáról megjelent kötet pozitív szakmai visszhangja bátorította a szerkesztõket, hogy újabb öt év elteltével megjelentették a második kötetet. Ezt a munkát sokan forgatták mindazok, akiknek az alkotmányjogi ismeretek folyamatos frissítése megkerülhetetlen, de azok is, akik csupán érdeklõdtek az Alkotmánybíróság tevékenységérõl, jogfejlesztõ ítélkezésérõl. Ismét eltelt öt év. A szerkesztõk úgy döntöttek, hogy – immár hagyományként – elkészítik a tizenöt éves gyakorlat összefoglalását. E harmadik kötet megfelelõ kiindulópontot jelent annak megismerésében, hogy az Alkotmány egyes rendelkezései miként hatályosultak a gyakorlatban, az Alkotmány szabályaiból milyen elvi következtetések adódnak az államszervezet, a jogrendszer mûködését illetõen. A tizenöt éves gyakorlat összefoglalása pedig ebben szilárd hátteret jelent. Ajánljuk e könyvet a jogalkotás szakembereinek, a jogalkalmazóknak, elsõsorban a bíráknak, ügyészeknek, az önkormányzatoknál dolgozó jogászoknak, ügyvédeknek, valamint az egyetemi oktatóknak és hallgatóknak egyaránt. A jelölt szakmai kör mindennapi munkáját elõsegítõ könyv olyan „kivonat”, amely az alkotmánybírósági gyakorlat ismertetésén keresztül – a szerkesztõk reményei szerint – az alkotmányos jogállam mûködéséhez elengedhetetlen értékrenddel is megismertet. Példányonként megvásárolható a Közlönykiadó Jogi Könyvesboltjában (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6. Tel./fax: 318-8411), valamint a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.

MEGRENDELÕLAP Megrendeljük Az értelmezett Alkotmány címû kiadványt (ára: 8832 Ft áfával) ..................... példányban, és kérjük juttassák el az alábbi címre: A megrendelõ (cég) neve: .................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ................................................................................................................. Utca, házszám: ..................................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ............................................................................................................ A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: .............................................................................................. A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: ………………………………………

9 771588 738197

08010

……………………………………… cégszerû aláírás

Szerkesztésért felelõs: dr. Marsi Miklós. Kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6., www.mhk.hu). A kiadásért felelõs: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen, 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62., Pf. 357. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó a FÁMA ZRt. közremûködésével. Telefon: 235-4554, 266-9290/240, 241 mellék. Terjesztés: tel.: 317-9999, 266-9290/245 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]). 2008. évi éves elõfizetési díj: 26 964 Ft áfával, féléves elõfizetési díj: 13 482 Ft áfával, egy példány ára: 1575 Ft áfával. HU ISSN 1588-7383 08.3303 – Nyomja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató.

A NEMZETI FEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

Recommend Documents