LXI. ÉVFOLYAM 10. SZÁM
1945–2024. OLDAL
2011. május 20.
A NEMZETI ERÕFORRÁS MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1220 FT TARTALOM I. RÉSZ Személyi rész
V. RÉSZ Közlemények Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal pályázati felhívása közforgalmú gyógyszertár létesítésére ....................................... 1995
II. RÉSZ Törvények, országgyûlési határozatok, kormányrendeletek és -határozatok, az Alkotmánybíróság határozatai Magyarország Alaptörvénye (új alkotmány) ........................... 72/2011. (IV. 29.) Korm. rendelet az egészségügyi felsõfokú szakirányú szakképzési rendszerrõl szóló 122/2009. (VI. 12.) Korm. rendelet módosításáról ............ 73/2011. (IV. 29.) Korm. rendelet az egyes egészségügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról .......................... 39/2011. (V. 2.) ME határozat az Egészségügyi Világszervezet részes államainak közgyûlésein történõ részvételrõl ...........
Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal közleménye a Vecsés város Halmi Telepi városrészében közforgalmú gyógyszertár létesítésére kiírt pályázat eredményérõl ............... 1996 1946
A Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar közleménye a 2011. II. félévére meghirdetett kötelezõ tanfolyamokról .............................................................................. 1997
1972
A Hemingway Alapítvány felhívása a Hemingway Alapítvány 2011. évi Dr. Szabó György-ösztöndíj jelölésére ..... 2001
1977
A „Szívbeteg gyermekek védelmében” Alapítvány közleménye 2010. évi közhasznúsági jelentésérõl ..................... 2001
1990
III. RÉSZ Nemzeti erõforrás és egyéb miniszteri rendeletek és utasítások 15/2011. (IV. 27.) NEFMI rendelet a betegszállításról szóló 19/1998. (VI. 3.) NM rendelet módosításáról ...................... 1990 IV. RÉSZ Útmutatók
VI. RÉSZ Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár közleményei
VII. RÉSZ Vegyes közlemények Közlemény igazolványok, oklevelek, bizonyítványok érvénytelenítésérõl .................................................................................... 2003 Pályázati hirdetmény betölthetõ állásokra .............................. 2004
1946
EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY
10. szám
I. RÉSZ Személyi rész II. RÉSZ Törvények, országgyûlési határozatok, kormányrendeletek és -határozatok, az Alkotmánybíróság határozatai
Magyarország Alaptörvénye* (2011. április 25.)
Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelõsséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat: Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelõtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette. Büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdõ õseinkre. Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerû szellemi alkotásaira. Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította közös értékeit. Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Becsüljük országunk különbözõ vallási hagyományait. Ígérjük, hogy megõrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét. A velünk élõ nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezõk. Vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk. Felelõsséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erõforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövõ nemzedékek életfeltételeit. Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínûségéhez. Tiszteljük más népek szabadságát és kultúráját, együttmûködésre törekszünk a világ minden nemzetével. Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság. Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttmûködve bontakozhat ki. Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvetõ értékei a hûség, a hit és a szeretet. Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye. Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét. Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése. Valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi.
* Magyarország Alaptörvényét az Országgyûlés a 2011. április 18-i ülésnapján fogadta el.
10. szám
EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY
1947
Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét. Nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését. Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett embertelen bûnök elévülését. Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét. Egyetértünk az elsõ szabad Országgyûlés képviselõivel, akik elsõ határozatukban kimondták, hogy mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki. Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az elsõ szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk. Ezt a napot tekintjük hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje kezdetének. Valljuk, hogy a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezetõ évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra. Bízunk a közösen alakított jövõben, a fiatal nemzedékek elhivatottságában. Hisszük, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal és lelkierejükkel ismét naggyá teszik Magyarországot. Alaptörvényünk jogrendünk alapja: szerzõdés a múlt, a jelen és a jövõ magyarjai között. Élõ keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk. Mi, Magyarország polgárai készen állunk arra, hogy országunk rendjét a nemzet együttmûködésére alapítsuk.
ALAPVETÉS
A) cikk HAZÁNK neve Magyarország.
B) cikk (1) (2) (3) (4)
Magyarország független, demokratikus jogállam. Magyarország államformája köztársaság. A közhatalom forrása a nép. A nép a hatalmát választott képviselõi útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.
C) cikk (1) A magyar állam mûködése a hatalom megosztásának elvén alapszik. (2) Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erõszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni. (3) Az Alaptörvény és a jogszabályok érvényre juttatása érdekében kényszer alkalmazására az állam jogosult.
D) cikk Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem elõtt tartva felelõsséget visel a határain kívül élõ magyarok sorsáért, elõsegíti közösségeik fennmaradását és fejlõdését, támogatja magyarságuk megõrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülõföldön való boldogulásukat, valamint elõmozdítja együttmûködésüket egymással és Magyarországgal.
E) cikk (1) Magyarország az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése érdekében közremûködik az európai egység megteremtésében. (2) Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerzõdés alapján – az alapító szerzõdésekbõl fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig – az Alaptörvénybõl eredõ egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja. (3) Az Európai Unió joga – a (2) bekezdés keretei között – megállapíthat általánosan kötelezõ magatartási szabályt.
1948
EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY
10. szám
(4) A (2) bekezdés szerinti nemzetközi szerzõdés kötelezõ hatályának elismerésére adott felhatalmazáshoz az országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges.
F) cikk (1) Magyarország fõvárosa Budapest. (2) Magyarország területe megyékre, városokra és községekre tagozódik. A városokban kerületek alakíthatók.
G) cikk (1) Születésével a magyar állampolgár gyermeke magyar állampolgár. Sarkalatos törvény a magyar állampolgárság keletkezésének vagy megszerzésének más eseteit is meghatározhatja. (2) Magyarország védelmezi állampolgárait. (3) Senkit nem lehet születéssel keletkezett vagy jogszerûen szerzett magyar állampolgárságától megfosztani. (4) Az állampolgárságra vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
H) cikk (1) Magyarországon a hivatalos nyelv a magyar. (2) Magyarország védi a magyar nyelvet. (3) Magyarország védi a magyar jelnyelvet mint a magyar kultúra részét.
I) cikk (1) Magyarország címere hegyes talpú, hasított pajzs. Elsõ mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedõ középsõ részén ezüst kettõs kereszt. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik.
(2) Magyarország zászlaja három, egyenlõ szélességû, sorrendben felülrõl piros, fehér és zöld színû, vízszintes sávból áll, amelyben a piros szín az erõ, a fehér szín a hûség, a zöld szín a remény jelképe.
(3) Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz címû költeménye Erkel Ferenc zenéjével. (4) A címer és a zászló a történelmileg kialakult más formák szerint is használható. A címer és a zászló használatának részletes szabályait, valamint az állami kitüntetéseket sarkalatos törvény határozza meg.
J) cikk (1) Magyarország nemzeti ünnepei: a) március 15. napja, az 1848–49. évi forradalom és szabadságharc emlékére; b) augusztus 20. napja, az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére; c) október 23. napja, az 1956. évi forradalom és szabadságharc emlékére. (2) A hivatalos állami ünnep augusztus 20. napja.
10. szám
EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY
1949
K) cikk Magyarország hivatalos pénzneme a forint.
L) cikk (1) Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nõ között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. (2) Magyarország támogatja a gyermekvállalást. (3) A családok védelmét sarkalatos törvény szabályozza.
M) cikk (1) Magyarország gazdasága az értékteremtõ munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik. (2) Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erõfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait.
N) cikk (1) Magyarország a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvét érvényesíti. (2) Az (1) bekezdés szerinti elv érvényesítéséért elsõdlegesen az Országgyûlés és a Kormány felelõs. (3) Az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek feladatuk ellátása során az (1) bekezdés szerinti elvet kötelesek tiszteletben tartani.
O) cikk Mindenki felelõs önmagáért, képességei és lehetõségei szerint köteles az állami és közösségi feladatok ellátásához hozzájárulni.
P) cikk A természeti erõforrások, különösen a termõföld, az erdõk és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövõ nemzedékek számára való megõrzése az állam és mindenki kötelessége.
Q) cikk (1) Magyarország a béke és a biztonság megteremtése és megõrzése, valamint az emberiség fenntartható fejlõdése érdekében együttmûködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával. (2) Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját. (3) Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. A nemzetközi jog más forrásai jogszabályban történõ kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé.
R) cikk (1) Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja. (2) Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezõek. (3) Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni.
S) cikk (1) Alaptörvény elfogadására vagy az Alaptörvény módosítására irányuló javaslatot a köztársasági elnök, a Kormány, országgyûlési bizottság vagy országgyûlési képviselõ terjeszthet elõ. (2) Alaptörvény elfogadásához vagy az Alaptörvény módosításához az országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges. (3) Az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását az Országgyûlés elnöke aláírja, és megküldi a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását a kézhezvételétõl számított öt napon belül aláírja, és elrendeli a hivatalos lapban való kihirdetését. (4) Az Alaptörvény módosításának kihirdetés során történõ megjelölése a címet, a módosítás sorszámát és a kihirdetés napját foglalja magában.
1950
EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY
10. szám
T) cikk (1) Általánosan kötelezõ magatartási szabályt az Alaptörvényben megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkezõ szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg. Sarkalatos törvény eltérõen is megállapíthatja az önkormányzati rendelet és a különleges jogrendben alkotott jogszabályok kihirdetésének szabályait. (2) Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetõjének rendelete és az önkormányzati rendelet. Jogszabály továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete. (3) Jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel. (4) A sarkalatos törvény olyan törvény, amelynek elfogadásához és módosításához a jelen lévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges.
SZABADSÁG ÉS FELELÕSSÉG
I. cikk (1) AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvetõ jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsõrendû kötelezettsége. (2) Magyarország elismeri az ember alapvetõ egyéni és közösségi jogait. (3) Az alapvetõ jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvetõ jog más alapvetõ jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvetõ jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. (4) A törvény alapján létrehozott jogalanyok számára is biztosítottak azok az alapvetõ jogok, valamint õket is terhelik azok a kötelezettségek, amelyek természetüknél fogva nem csak az emberre vonatkoznak.
II. cikk Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.
III. cikk (1) Senkit nem lehet kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni, valamint szolgaságban tartani. Tilos az emberkereskedelem. (2) Tilos emberen tájékoztatáson alapuló, önkéntes hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni. (3) Tilos az emberi fajnemesítést célzó gyakorlat, az emberi test és testrészek haszonszerzési célú felhasználása, valamint az emberi egyedmásolás.
IV. cikk (1) Mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz. (2) Senkit nem lehet szabadságától másként, mint törvényben meghatározott okokból és törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani. Tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés csak szándékos, erõszakos bûncselekmény elkövetése miatt szabható ki. (3) A bûncselekmény elkövetésével gyanúsított és õrizetbe vett személyt a lehetõ legrövidebb idõn belül szabadon kell bocsátani, vagy bíróság elé kell állítani. A bíróság köteles az elé állított személyt meghallgatni és írásbeli indokolással ellátott határozatban szabadlábra helyezésérõl vagy letartóztatásáról haladéktalanul dönteni. (4) Akinek szabadságát alaptalanul vagy törvénysértõen korlátozták, kárának megtérítésére jogosult.
V. cikk Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy az ezeket közvetlenül fenyegetõ jogtalan támadás elhárításához.
VI. cikk (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák.
10. szám
EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY
1951
(2) Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekû adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. (3) A személyes adatok védelméhez és a közérdekû adatok megismeréséhez való jog érvényesülését sarkalatos törvénnyel létrehozott, független hatóság ellenõrzi.
VII. cikk (1) Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más meggyõzõdés szabad megválasztását vagy megváltoztatását és azt a szabadságot, hogy vallását vagy más meggyõzõdését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilvánítsa vagy kinyilvánítását mellõzze, gyakorolja vagy tanítsa. (2) Az állam és az egyházak különváltan mûködnek. Az egyházak önállóak. Az állam a közösségi célok érdekében együttmûködik az egyházakkal. (3) Az egyházakra vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
VIII. cikk (1) Mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez. (2) Mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni, és joga van szervezetekhez csatlakozni. (3) Pártok az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek. A pártok közremûködnek a nép akaratának kialakításában és kinyilvánításában. A pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak. (4) A pártok mûködésének és gazdálkodásának részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg. (5) Szakszervezetek és más érdek-képviseleti szervezetek az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek.
IX. cikk (1) Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. (2) Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínûségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit. (3) A sajtószabadságra, valamint a médiaszolgáltatások, a sajtótermékek és a hírközlési piac felügyeletét ellátó szervre vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
X. cikk (1) Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és mûvészeti alkotás szabadságát, továbbá – a lehetõ legmagasabb szintû tudás megszerzése érdekében – a tanulás, valamint törvényben meghatározott keretek között a tanítás szabadságát. (2) Tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány mûvelõi jogosultak. (3) Magyarország védi a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Mûvészeti Akadémia tudományos és mûvészeti szabadságát. A felsõoktatási intézmények a kutatás és a tanítás tartalmát, módszereit illetõen önállóak, szervezeti rendjüket és gazdálkodásukat törvény szabályozza.
XI. cikk (1) Minden magyar állampolgárnak joga van a mûvelõdéshez. (2) Magyarország ezt a jogot a közmûvelõdés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelezõ alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhetõ középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhetõ felsõfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülõk törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja.
XII. cikk (1) Mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, valamint a vállalkozáshoz. Képességeinek és lehetõségeinek megfelelõ munkavégzéssel mindenki köteles hozzájárulni a közösség gyarapodásához. (2) Magyarország törekszik megteremteni annak feltételeit, hogy minden munkaképes ember, aki dolgozni akar, dolgozhasson.
1952
EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY
10. szám
XIII. cikk (1) Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez. A tulajdon társadalmi felelõsséggel jár. (2) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekbõl, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.
XIV. cikk (1) Magyar állampolgár Magyarország területérõl nem utasítható ki, és külföldrõl bármikor hazatérhet. Magyarország területén tartózkodó külföldit csak törvényes határozat alapján lehet kiutasítani. Tilos a csoportos kiutasítás. (2) Senki nem utasítható ki olyan államba, vagy nem adható ki olyan államnak, ahol az a veszély fenyegeti, hogy halálra ítélik, kínozzák vagy más embertelen bánásmódnak, büntetésnek vetik alá. (3) Magyarország – ha sem származási országuk, sem más ország nem nyújt védelmet – kérelemre menedékjogot biztosít azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban vagy a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai meggyõzõdésük miatt üldöznek, vagy az üldöztetéstõl való félelmük megalapozott.
XV. cikk (1) A törvény elõtt mindenki egyenlõ. Minden ember jogképes. (2) Magyarország az alapvetõ jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. (3) A nõk és a férfiak egyenjogúak. (4) Magyarország az esélyegyenlõség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti. (5) Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nõket, az idõseket és a fogyatékkal élõket.
XVI. cikk (1) Minden gyermeknek joga van a megfelelõ testi, szellemi és erkölcsi fejlõdéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. (2) A szülõknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést. (3) A szülõk kötelesek kiskorú gyermekükrõl gondoskodni. E kötelezettség magában foglalja gyermekük taníttatását. (4) A nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikrõl gondoskodni.
XVII. cikk (1) A munkavállalók és a munkaadók – a munkahelyek biztosítására, a nemzetgazdaság fenntarthatóságára és más közösségi célokra is figyelemmel – együttmûködnek egymással. (2) Törvényben meghatározottak szerint a munkavállalóknak, a munkaadóknak, valamint szervezeteiknek joguk van ahhoz, hogy egymással tárgyalást folytassanak, annak alapján kollektív szerzõdést kössenek, érdekeik védelmében együttesen fellépjenek, vagy munkabeszüntetést tartsanak. (3) Minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez. (4) Minden munkavállalónak joga van a napi és heti pihenõidõhöz, valamint az éves fizetett szabadsághoz.
XVIII. cikk (1) Gyermekek foglalkoztatása – testi, szellemi és erkölcsi fejlõdésüket nem veszélyeztetõ, törvényben meghatározott esetek kivételével – tilos. (2) Magyarország külön intézkedésekkel biztosítja a fiatalok és a szülõk munkahelyi védelmét.
XIX. cikk (1) Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult. (2) Magyarország a szociális biztonságot az (1) bekezdés szerinti és más rászorulók esetében a szociális intézmények és intézkedések rendszerével valósítja meg. (3) Törvény a szociális intézkedések jellegét és mértékét a szociális intézkedést igénybe vevõ személynek a közösség számára hasznos tevékenységéhez igazodóan is megállapíthatja.
10. szám
EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY
1953
(4) Magyarország az idõskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények mûködésének lehetõvé tételével segíti elõ. Törvény az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nõk fokozott védelmének követelményére tekintettel is megállapíthatja.
XX. cikk (1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. (2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élõlényektõl mentes mezõgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elõ.
XXI. cikk (1) Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. (2) Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt – törvényben meghatározottak szerint – helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni. (3) Elhelyezés céljából tilos Magyarország területére szennyezõ hulladékot behozni.
XXII. cikk Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítsa.
XXIII. cikk (1) Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyûlési képviselõk, a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselõk választásán választó és választható legyen. (2) Az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkezõ minden nagykorú állampolgárának joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselõk választásán választó és választható legyen. (3) Magyarországon menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert minden nagykorú személynek joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásán választó legyen. (4) Sarkalatos törvény a választójogot vagy annak teljességét magyarországi lakóhelyhez, a választhatóságot további feltételekhez kötheti. (5) A helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásán a választópolgár lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén választhat. A választópolgár a szavazás jogát lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén gyakorolhatja. (6) Nem rendelkezik választójoggal az, akit bûncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt. Nem választható az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkezõ állampolgára, ha az állampolgársága szerinti állam jogszabálya, bírósági vagy hatósági döntése alapján hazájában kizárták e jog gyakorlásából. (7) Mindenkinek joga van országos népszavazáson részt venni, aki az országgyûlési képviselõk választásán választó. Mindenkinek joga van helyi népszavazáson részt venni, aki a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásán választó. (8) Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy rátermettségének, képzettségének és szakmai tudásának megfelelõen közhivatalt viseljen. Törvény határozza meg azokat a közhivatalokat, amelyeket párt tagja vagy tisztségviselõje nem tölthet be.
XXIV. cikk (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerû határidõn belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni. (2) Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a hatóságok által feladatuk teljesítése során neki jogellenesen okozott kár megtérítésére.
1954
EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY
10. szám
XXV. cikk Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt, írásban kérelemmel, panasszal vagy javaslattal forduljon bármely közhatalmat gyakorló szervhez.
XXVI. cikk Az állam – a mûködésének hatékonysága, a közszolgáltatások színvonalának emelése, a közügyek jobb átláthatósága és az esélyegyenlõség elõmozdítása érdekében – törekszik az új mûszaki megoldásoknak és a tudomány eredményeinek az alkalmazására.
XXVII. cikk (1) Mindenkinek, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén, joga van a szabad mozgáshoz és tartózkodási helye szabad megválasztásához. (2) Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy külföldi tartózkodásának ideje alatt Magyarország védelmét élvezze.
XXVIII. cikk (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerû határidõn belül bírálja el. (2) Senki nem tekinthetõ bûnösnek mindaddig, amíg büntetõjogi felelõsségét a bíróság jogerõs határozata nem állapította meg. (3) A büntetõeljárás alá vont személynek az eljárás minden szakaszában joga van a védelemhez. A védõ nem vonható felelõsségre a védelem ellátása során kifejtett véleménye miatt. (4) Senki nem nyilvánítható bûnösnek, és nem sújtható büntetéssel olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején a magyar jog vagy – nemzetközi szerzõdés, illetve az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben – más állam joga szerint nem volt bûncselekmény. (5) A (4) bekezdés nem zárja ki valamely személy büntetõeljárás alá vonását és elítélését olyan cselekményért, amely elkövetése idején a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai szerint bûncselekmény volt. (6) A jogorvoslat törvényben meghatározott rendkívüli esetei kivételével senki nem vonható büntetõeljárás alá, és nem ítélhetõ el olyan bûncselekményért, amely miatt Magyarországon vagy – nemzetközi szerzõdés, illetve az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben – más államban törvénynek megfelelõen már jogerõsen felmentették vagy elítélték. (7) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.
XXIX. cikk (1) A Magyarországon élõ nemzetiségek államalkotó tényezõk. Minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad vállalásához és megõrzéséhez. A Magyarországon élõ nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvû oktatáshoz. (2) A Magyarországon élõ nemzetiségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre. (3) A Magyarországon élõ nemzetiségek jogaira vonatkozó részletes szabályokat, valamint a helyi és országos önkormányzataik megválasztásának szabályait sarkalatos törvény határozza meg.
XXX. cikk (1) Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelõen mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez. (2) A közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulás mértékét a gyermeket nevelõk esetében a gyermeknevelés kiadásainak figyelembevételével kell megállapítani.
XXXI. cikk (1) Minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére. (2) Magyarország önkéntes honvédelmi tartalékos rendszert tart fenn.
10. szám
EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY
1955
(3) Rendkívüli állapot idején vagy ha arról megelõzõ védelmi helyzetben az Országgyûlés határoz, a magyarországi lakóhellyel rendelkezõ, nagykorú, magyar állampolgárságú férfiak katonai szolgálatot teljesítenek. Ha a hadkötelezett lelkiismereti meggyõzõdésével a fegyveres szolgálat teljesítése összeegyeztethetetlen, fegyver nélküli szolgálatot teljesít. A katonai szolgálat teljesítésének formáit és részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg. (4) Magyarországi lakóhellyel rendelkezõ, nagykorú magyar állampolgárok számára rendkívüli állapot idejére – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – honvédelmi munkakötelezettség írható elõ. (5) Magyarországi lakóhellyel rendelkezõ, nagykorú magyar állampolgárok számára honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – polgári védelmi kötelezettség írható elõ. (6) Honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – mindenki gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére kötelezhetõ.
AZ ÁLLAM Az Országgyûlés
1. cikk (1) MAGYARORSZÁG legfõbb népképviseleti szerve az Országgyûlés. (2) Az Országgyûlés a) megalkotja és módosítja Magyarország Alaptörvényét; b) törvényeket alkot; c) elfogadja a központi költségvetést, és jóváhagyja annak végrehajtását; d) felhatalmazást ad a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerzõdés kötelezõ hatályának elismerésére; e) megválasztja a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság tagjait és elnökét, a Kúria elnökét, a legfõbb ügyészt, az alapvetõ jogok biztosát és helyetteseit, valamint az Állami Számvevõszék elnökét; f) megválasztja a miniszterelnököt, dönt a Kormánnyal kapcsolatos bizalmi kérdésrõl; g) feloszlatja az alaptörvény-ellenesen mûködõ képviselõ-testületet; h) határoz a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötésrõl; i) különleges jogrendet érintõ, valamint katonai mûveletekben való részvétellel kapcsolatos döntéseket hoz; j) közkegyelmet gyakorol; k) az Alaptörvényben és törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.
2. cikk (1) Az országgyûlési képviselõket a választópolgárok általános és egyenlõ választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják. (2) A Magyarországon élõ nemzetiségek részvételét az Országgyûlés munkájában sarkalatos törvény szabályozza. (3) Az országgyûlési képviselõk általános választását – az Országgyûlés feloszlása vagy feloszlatása miatti választás kivételével – az elõzõ Országgyûlés megválasztását követõ negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani.
3. cikk (1) Az Országgyûlés megbízatása az alakuló ülésével kezdõdik, és a következõ Országgyûlés alakuló üléséig tart. Az alakuló ülést – a választást követõ harminc napon belüli idõpontra – a köztársasági elnök hívja össze. (2) Az Országgyûlés kimondhatja feloszlását. (3) A köztársasági elnök a választások egyidejû kitûzésével feloszlathatja az Országgyûlést, ha a) a Kormány megbízatásának megszûnése esetén a köztársasági elnök által miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyûlés az elsõ személyi javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja meg, vagy b) az Országgyûlés az adott évre vonatkozó központi költségvetést március 31-ig nem fogadja el. (4) Az Országgyûlés feloszlatása elõtt a köztársasági elnök köteles kikérni a miniszterelnöknek, az Országgyûlés elnökének és az országgyûlési képviselõcsoportok vezetõinek véleményét.
1956
EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY
10. szám
(5) A köztársasági elnök a (3) bekezdés a) pontja szerinti jogát addig gyakorolhatja, amíg az Országgyûlés meg nem választja a miniszterelnököt. A köztársasági elnök a (3) bekezdés b) pontja szerinti jogát addig gyakorolhatja, amíg az Országgyûlés a központi költségvetést nem fogadja el. (6) Az Országgyûlés feloszlásától vagy feloszlatásától számított kilencven napon belül új Országgyûlést kell választani.
4. cikk (1) Az országgyûlési képviselõk jogai és kötelezettségei egyenlõk, tevékenységüket a köz érdekében végzik, e tekintetben nem utasíthatók. (2) Az országgyûlési képviselõt mentelmi jog és a függetlenségét biztosító javadalmazás illeti meg. Sarkalatos törvény meghatározza azokat a közhivatalokat, amelyeket országgyûlési képviselõ nem tölthet be, valamint más összeférhetetlenségi eseteket is megállapíthat. (3) Az országgyûlési képviselõ megbízatása megszûnik a) az Országgyûlés megbízatásának megszûnésével; b) halálával; c) összeférhetetlenség kimondásával; d) lemondásával; e) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn; f) ha egy éven keresztül nem vesz részt az Országgyûlés munkájában. (4) Az országgyûlési képviselõ megválasztásához szükséges feltételek hiányának megállapításáról, az összeférhetetlenség kimondásáról, valamint annak megállapításáról, hogy az országgyûlési képviselõ egy éven keresztül nem vett részt az Országgyûlés munkájában, az Országgyûlés a jelen lévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazatával határoz. (5) Az országgyûlési képviselõk jogállására és javadalmazására vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
5. cikk (1) Az Országgyûlés ülései nyilvánosak. A Kormány vagy bármely országgyûlési képviselõ kérelmére az Országgyûlés az országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazatával zárt ülés tartásáról határozhat. (2) Az Országgyûlés tagjai sorából elnököt, alelnököket és jegyzõket választ. (3) Az Országgyûlés országgyûlési képviselõkbõl álló állandó bizottságokat alakít. (4) Az országgyûlési képviselõk tevékenységük összehangolására a Házszabályban meghatározott feltételek szerint országgyûlési képviselõcsoportot alakíthatnak. (5) Az Országgyûlés akkor határozatképes, ha az ülésen az országgyûlési képviselõknek több mint a fele jelen van. (6) Ha az Alaptörvény eltérõen nem rendelkezik, az Országgyûlés határozatait a jelen lévõ országgyûlési képviselõk több mint a felének szavazatával hozza meg. A Házszabály egyes döntések meghozatalát minõsített többséghez kötheti. (7) Az Országgyûlés a jelen lévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazatával elfogadott Házszabályban állapítja meg mûködésének szabályait és tárgyalási rendjét. (8) Az Országgyûlés rendszeres ülésezését biztosító rendelkezéseket sarkalatos törvény határozza meg.
6. cikk (1) Törvényt a köztársasági elnök, a Kormány, országgyûlési bizottság vagy országgyûlési képviselõ kezdeményezhet. (2) Az Országgyûlés – a törvény kezdeményezõje, a Kormány, illetve az Országgyûlés elnöke zárószavazás elõtt megtett indítványára – az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak. Az Országgyûlés az indítványról a zárószavazást követõen határoz. Az indítvány elfogadása esetén az Országgyûlés elnöke az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára haladéktalanul megküldi az Alkotmánybíróságnak. (3) Az elfogadott törvényt az Országgyûlés elnöke öt napon belül aláírja, és megküldi a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök a megküldött törvényt öt napon belül aláírja, és elrendeli annak kihirdetését. Ha az Országgyûlés a (2) bekezdés szerint a törvényt az Alaptörvénnyel való összhangja vizsgálatára megküldte az Alkotmánybíróságnak, az Országgyûlés elnöke csak akkor írhatja azt alá, és küldheti meg a köztársasági elnöknek, ha az Alkotmánybíróság nem állapított meg alaptörvény-ellenességet. (4) Ha a köztársasági elnök a törvényt vagy annak valamely rendelkezését az Alaptörvénnyel ellentétesnek tartja – és a (2) bekezdés szerinti vizsgálatra nem került sor –, a törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára az Alkotmánybíróságnak megküldi.
10. szám
EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY
1957
(5) Ha a köztársasági elnök a törvénnyel vagy annak valamely rendelkezésével nem ért egyet, és a (4) bekezdés szerinti jogával nem élt, a törvényt az aláírás elõtt észrevételeinek közlésével egy alkalommal megfontolásra visszaküldheti az Országgyûlésnek. Az Országgyûlés a törvényt újra megtárgyalja, és elfogadásáról ismét határoz. A köztársasági elnök e jogával akkor is élhet, ha az Országgyûlés határozata alapján lefolytatott vizsgálat során az Alkotmánybíróság nem állapított meg alaptörvény-ellenességet. (6) Az Alkotmánybíróság a (2) és a (4) bekezdés szerinti indítványról soron kívül, de legkésõbb harminc napon belül határoz. Ha az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenességet állapít meg, az Országgyûlés a törvényt az alaptörvény-ellenesség megszüntetése érdekében újratárgyalja. (7) Ha az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök kezdeményezésére lefolytatott vizsgálat során nem állapít meg alaptörvény-ellenességet, a köztársasági elnök a törvényt haladéktalanul aláírja, és elrendeli annak kihirdetését. (8) Az Országgyûlés által a (6) bekezdés szerint megtárgyalt és elfogadott törvény Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálata a (2) és a (4) bekezdés szerint ismételten kérhetõ az Alkotmánybíróságtól. Az Alkotmánybíróság az ismételt indítványról soron kívül, de legkésõbb tíz napon belül határoz. (9) Ha a köztársasági elnök egyet nem értése folytán visszaküldött törvényt az Országgyûlés módosítja, az Alaptörvénnyel való összhang vizsgálata a (2), illetve (4) bekezdés szerint kizárólag a módosított rendelkezések tekintetében vagy arra hivatkozással kérhetõ, hogy a törvény megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények nem teljesültek. Ha a köztársasági elnök egyet nem értése folytán visszaküldött törvényt az Országgyûlés változatlan szöveggel fogadja el, a köztársasági elnök a törvény megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények nem teljesülésére tekintettel kérheti az Alaptörvénnyel való összhang vizsgálatát.
7. cikk (1) Az országgyûlési képviselõ kérdést intézhet az alapvetõ jogok biztosához, az Állami Számvevõszék elnökéhez, a legfõbb ügyészhez és a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez a feladatkörükbe tartozó bármely ügyben. (2) Az országgyûlési képviselõ interpellációt és kérdést intézhet a Kormányhoz és a Kormány tagjához a feladatkörükbe tartozó bármely ügyben. (3) Az országgyûlési bizottságok vizsgálati tevékenységét, a bizottságok elõtti megjelenés kötelezettségét sarkalatos törvény szabályozza.
Országos népszavazás
8. cikk (1) Legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyûlés országos népszavazást rendel el. A köztársasági elnök, a Kormány vagy százezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyûlés országos népszavazást rendelhet el. Az érvényes és eredményes népszavazáson hozott döntés az Országgyûlésre kötelezõ. (2) Országos népszavazás tárgya az Országgyûlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. (3) Nem lehet országos népszavazást tartani a) az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésrõl; b) a központi költségvetésrõl, a központi költségvetés végrehajtásáról, központi adónemrõl, illetékrõl, járulékról, vámról, valamint a helyi adók központi feltételeirõl szóló törvény tartalmáról; c) az országgyûlési képviselõk, a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselõk választásáról szóló törvények tartalmáról; d) nemzetközi szerzõdésbõl eredõ kötelezettségrõl; e) az Országgyûlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésrõl; f) az Országgyûlés feloszlásáról; g) képviselõ-testület feloszlatásáról; h) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetésérõl, valamint megelõzõ védelmi helyzet kihirdetésérõl és meghosszabbításáról; i) katonai mûveletekben való részvétellel kapcsolatos kérdésrõl; j) közkegyelem gyakorlásáról. (4) Az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.
1958
EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY
10. szám
A köztársasági elnök
9. cikk (1) Magyarország államfõje a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és õrködik az államszervezet demokratikus mûködése felett. (2) A köztársasági elnök a Magyar Honvédség fõparancsnoka. (3) A köztársasági elnök a) képviseli Magyarországot; b) részt vehet és felszólalhat az Országgyûlés ülésein; c) törvényt kezdeményezhet; d) országos népszavazást kezdeményezhet; e) kitûzi az országgyûlési képviselõk, a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek általános választását, valamint az európai parlamenti választás és az országos népszavazás idõpontját; f) különleges jogrendet érintõ döntéseket hoz; g) összehívja az Országgyûlés alakuló ülését; h) feloszlathatja az Országgyûlést; i) az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak, vagy megfontolásra visszaküldheti az Országgyûlésnek; j) javaslatot tesz a miniszterelnök, a Kúria elnöke, a legfõbb ügyész és az alapvetõ jogok biztosa személyére; k) kinevezi a hivatásos bírákat és a Költségvetési Tanács elnökét; l) megerõsíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét; m) kialakítja hivatala szervezetét. (4) A köztársasági elnök a) az Országgyûlés felhatalmazása alapján elismeri a nemzetközi szerzõdés kötelezõ hatályát; b) megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket; c) kinevezi a minisztereket, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit, az önálló szabályozó szerv vezetõjét és az egyetemi tanárokat; d) megbízza az egyetemek rektorait; e) kinevezi és elõlépteti a tábornokokat; f) törvényben meghatározott kitüntetéseket, díjakat és címeket adományoz, valamint engedélyezi külföldi állami kitüntetések viselését; g) gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát; h) dönt a feladat- és hatáskörébe tartozó területszervezési kérdésekben; i) dönt az állampolgárság megszerzésével és megszûnésével kapcsolatos ügyekben; j) dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket törvény a hatáskörébe utal. (5) A köztársasági elnöknek a (4) bekezdésben meghatározott minden intézkedéséhez és döntéséhez a Kormány tagjának ellenjegyzése szükséges. Törvény rendelkezhet úgy, hogy a törvény által a köztársasági elnök hatáskörébe utalt döntéshez ellenjegyzés nem szükséges. (6) A köztársasági elnök a (4) bekezdés b)–e) pontjában foglaltak teljesítését megtagadja, ha a jogszabályi feltételek hiányoznak, vagy alapos okkal arra következtet, hogy az az államszervezet demokratikus mûködésének súlyos zavarát eredményezné. (7) A köztársasági elnök a (4) bekezdés f) pontjában foglaltak teljesítését megtagadja, ha az az Alaptörvény értékrendjét sértené.
10. cikk (1) A köztársasági elnököt az Országgyûlés öt évre választja. (2) Köztársasági elnökké megválasztható bármely magyar állampolgár, aki a harmincötödik életévét betöltötte. (3) A köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani.
11. cikk (1) A köztársasági elnököt a korábbi köztársasági elnök megbízatásának lejárta elõtt legalább harminc, legfeljebb hatvan nappal, ha pedig a megbízatás idõ elõtt szûnt meg, a megszûnéstõl számított harminc napon belül kell megválasztani.
10. szám
EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY
(2)
(3) (4)
(5) (6)
1959
A köztársasági elnök választását az Országgyûlés elnöke tûzi ki. Az Országgyûlés a köztársasági elnököt titkos szavazással választja. A köztársasági elnök választását jelölés elõzi meg. A jelölés érvényességéhez az országgyûlési képviselõk legalább egyötödének írásbeli ajánlása szükséges. A jelölést az Országgyûlés elnökéhez a szavazás elrendelése elõtt kell benyújtani. Minden országgyûlési képviselõ egy jelöltet ajánlhat. Annak, aki több jelöltet ajánl, mindegyik ajánlása érvénytelen. Az elsõ szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki az országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazatát megkapta. Ha az elsõ szavazás eredménytelen volt, második szavazást kell tartani. A második szavazás során a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet szavazni. Ha az elsõ szavazáskor az elsõ helyen szavazategyenlõség alakul ki, azokra a jelöltekre lehet szavazni, akik a legmagasabb számú szavazatot kapták. Ha az elsõ szavazáskor csak a második helyen áll elõ szavazategyenlõség, azokra a jelöltekre lehet szavazni, akik a két legmagasabb számú szavazatot kapták. A második szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki – tekintet nélkül a szavazásban részt vevõk számára – a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Ha a második szavazás is eredménytelen, ismételt jelölés alapján új választást kell tartani. A szavazási eljárást legfeljebb két egymást követõ nap alatt be kell fejezni. A megválasztott köztársasági elnök a korábbi köztársasági elnök megbízatásának lejártakor, a megbízatás idõ elõtti megszûnése esetén a választás eredményének kihirdetését követõ nyolcadik napon lép hivatalba, hivatalba lépését megelõzõen az Országgyûlés elõtt esküt tesz.
12. cikk (1) A köztársasági elnök személye sérthetetlen. (2) A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi, gazdasági és politikai tisztséggel vagy megbízatással. A köztársasági elnök más keresõfoglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért – a szerzõi jogi védelem alá esõ tevékenység kivételével – díjazást nem fogadhat el. (3) A köztársasági elnök megbízatása megszûnik a) megbízatási idejének lejártával; b) halálával; c) ha kilencven napot meghaladó idõn át képtelen feladatköreinek ellátására; d) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn; e) összeférhetetlenség kimondásával; f) lemondásával; g) a köztársasági elnöki tisztségtõl való megfosztással. (4) A köztársasági elnök feladatkörei ellátását kilencven napon túl lehetetlenné tevõ állapotának és a megválasztásához szükséges feltételek hiányának megállapításáról, valamint az összeférhetetlenség kimondásáról az Országgyûlés a jelen lévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazatával határoz. (5) A köztársasági elnök jogállásának részletes szabályait és javadalmazását sarkalatos törvény határozza meg.
13. cikk (1) A köztársasági elnök ellen büntetõeljárást csak megbízatásának megszûnése után lehet indítani. (2) Az Alaptörvényt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt szándékosan megsértõ, illetve szándékos bûncselekményt elkövetõ köztársasági elnökkel szemben az országgyûlési képviselõk egyötöde indítványozhatja a tisztségtõl való megfosztást. (3) A megfosztási eljárás megindításához az országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges. A szavazás titkos. (4) Az Országgyûlés határozatának meghozatalától kezdõdõen a megfosztási eljárás befejezéséig a köztársasági elnök nem gyakorolhatja hatásköreit. (5) A megfosztási eljárás lefolytatása az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik. (6) Ha az Alkotmánybíróság az eljárás eredményeként a köztársasági elnök közjogi felelõsségét megállapítja, a köztársasági elnököt tisztségétõl megfoszthatja.
1960
EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY
10. szám
14. cikk (1) A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása esetén az akadályoztatás megszûnéséig vagy a köztársasági elnök megbízatásának megszûnése esetén az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig a köztársasági elnök feladat- és hatásköreit az Országgyûlés elnöke gyakorolja. (2) A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatásának tényét a köztársasági elnök, a Kormány vagy bármely országgyûlési képviselõ kezdeményezésére az Országgyûlés állapítja meg. (3) A köztársasági elnök helyettesítése idején az Országgyûlés elnöke országgyûlési képviselõi jogait nem gyakorolhatja, és helyette az Országgyûlés elnökének feladatait az Országgyûlés által kijelölt alelnök látja el.
A Kormány
15. cikk (1) A Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, amelynek feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. A Kormány az Országgyûlésnek felelõs. (2) A Kormány a közigazgatás legfõbb szerve, törvényben meghatározottak szerint államigazgatási szerveket hozhat létre. (3) Feladatkörében eljárva a Kormány törvényben nem szabályozott tárgykörben, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet alkot. (4) A Kormány rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes.
16. cikk (1) (2) (3) (4) (5)
(6) (7) (8) (9)
A Kormány tagjai a miniszterelnök és a miniszterek. A miniszterelnök rendeletben a miniszterek közül egy vagy több miniszterelnök-helyettest jelöl ki. A miniszterelnököt az Országgyûlés a köztársasági elnök javaslatára választja meg. A miniszterelnök megválasztásához az országgyûlési képviselõk több mint a felének szavazata szükséges. A miniszterelnök a megválasztásával hivatalba lép. A köztársasági elnök a (3) bekezdés szerinti javaslatát, a) ha a miniszterelnök megbízatása az újonnan megválasztott Országgyûlés megalakulásával szûnt meg, az új Országgyûlés alakuló ülésén teszi meg; b) ha a miniszterelnök megbízatása lemondásával, halálával, összeférhetetlenség kimondásával, a megválasztásához szükséges feltételek hiánya miatt vagy azért szûnt meg, mert az Országgyûlés a bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezte ki, a miniszterelnök megbízatása megszûnésétõl számított tizenöt napon belül teszi meg. Ha az (5) bekezdés szerint miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyûlés nem választotta meg, a köztársasági elnök az új javaslatát tizenöt napon belül teszi meg. A minisztert a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A miniszter a kinevezésében megjelölt idõpontban, ennek hiányában a kinevezésével hivatalba lép. A Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg. A Kormány tagja az Országgyûlés elõtt esküt tesz.
17. cikk (1) (2) (3) (4)
A minisztériumok felsorolásáról törvény rendelkezik. Tárca nélküli miniszter a Kormány által meghatározott feladatkör ellátására nevezhetõ ki. A Kormány általános hatáskörû területi államigazgatási szerve a fõvárosi és megyei kormányhivatal. Sarkalatos törvény minisztérium, miniszter vagy közigazgatási szerv megjelölésére vonatkozó rendelkezését törvény módosíthatja. (5) A kormánytisztviselõk jogállását törvény szabályozza.
10. szám
EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY
1961
18. cikk (1) A miniszterelnök meghatározza a Kormány általános politikáját. (2) A miniszter a Kormány általános politikájának keretei között önállóan irányítja az államigazgatásnak a feladatkörébe tartozó ágazatait és az alárendelt szerveket, valamint ellátja a Kormány vagy a miniszterelnök által meghatározott feladatokat. (3) A Kormány tagja törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján, feladatkörében eljárva, önállóan vagy más miniszter egyetértésével rendeletet alkot, amely törvénnyel, kormányrendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes. (4) A Kormány tagja tevékenységéért felelõs az Országgyûlésnek, valamint a miniszter a miniszterelnöknek. A Kormány tagja részt vehet és felszólalhat az Országgyûlés ülésein. Az Országgyûlés és az országgyûlési bizottság az ülésén való megjelenésre kötelezheti a Kormány tagját. (5) A Kormány tagja jogállásának részletes szabályait, javadalmazását, valamint a miniszterek helyettesítésének rendjét törvény határozza meg.
19. cikk Az Országgyûlés tájékoztatást kérhet a Kormánytól az Európai Unió kormányzati részvétellel mûködõ intézményeinek döntéshozatali eljárásában képviselendõ kormányálláspontról, és állást foglalhat az eljárásban napirenden szereplõ tervezetrõl. A Kormány az európai uniós döntéshozatal során az Országgyûlés állásfoglalásának alapulvételével jár el.
20. cikk (1) A miniszterelnök megbízatásának megszûnésével a Kormány megbízatása megszûnik. (2) A miniszterelnök megbízatása megszûnik a) az újonnan megválasztott Országgyûlés megalakulásával; b) ha az Országgyûlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, és új miniszterelnököt választ; c) ha az Országgyûlés a miniszterelnök által kezdeményezett bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki; d) lemondásával; e) halálával; f) összeférhetetlenség kimondásával; g) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn. (3) A miniszter megbízatása megszûnik a) a miniszterelnök megbízatásának megszûnésével; b) a miniszter lemondásával; c) felmentésével; d) halálával. (4) A miniszterelnök megválasztásához szükséges feltételek hiányának megállapításáról és az összeférhetetlenség kimondásáról az Országgyûlés a jelen lévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazatával határoz.
21. cikk (1) Az országgyûlési képviselõk egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban – a miniszterelnöki tisztségre javasolt személy megjelölésével – bizalmatlansági indítványt nyújthat be. (2) Ha az Országgyûlés a bizalmatlansági indítványt támogatja, ezzel bizalmatlanságát fejezi ki a miniszterelnökkel szemben, egyben miniszterelnöknek megválasztja a bizalmatlansági indítványban miniszterelnöki tisztségre javasolt személyt. Az Országgyûlés döntéséhez az országgyûlési képviselõk több mint a felének szavazata szükséges. (3) A miniszterelnök bizalmi szavazást indítványozhat. Az Országgyûlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, ha a miniszterelnök javaslatára tartott bizalmi szavazáson az országgyûlési képviselõk több mint a fele nem támogatja a miniszterelnököt. (4) A miniszterelnök indítványozhatja, hogy a Kormány által benyújtott elõterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás legyen. Az Országgyûlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, ha a Kormány által benyújtott elõterjesztést nem támogatja. (5) Az Országgyûlés bizalmi kérdésrõl való döntését a bizalmatlansági indítvány vagy a miniszterelnöknek a (3) és (4) bekezdés szerinti indítványa beterjesztésétõl számított három nap után, de legkésõbb a beterjesztéstõl számított nyolc napon belül hozza meg.
1962
EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY
10. szám
22. cikk (1) A Kormány a megbízatása megszûnésétõl az új Kormány megalakulásáig ügyvezetõ kormányként gyakorolja hatáskörét, nemzetközi szerzõdés kötelezõ hatályát azonban nem ismerheti el, rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat. (2) Ha a miniszterelnök megbízatása lemondásával vagy az újonnan megválasztott Országgyûlés megalakulásával szûnik meg, a miniszterelnök az új miniszterelnök megválasztásáig ügyvezetõ miniszterelnökként gyakorolja hatáskörét, miniszter felmentésére vagy új miniszter kinevezésére azonban javaslatot nem tehet, rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat. (3) Ha a miniszterelnök megbízatása halálával, összeférhetetlenség kimondásával, a megválasztásához szükséges feltételek hiánya miatt vagy azért szûnt meg, mert az Országgyûlés bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezte ki, az új miniszterelnök megválasztásáig a miniszterelnök hatáskörét a (2) bekezdésben meghatározott korlátozásokkal a miniszterelnök-helyettes vagy – több miniszterelnök-helyettes esetén – az elsõ helyen kijelölt miniszterelnök-helyettes gyakorolja. (4) A miniszter a miniszterelnök megbízatásának megszûnésétõl az új miniszter kinevezéséig vagy az új Kormány más tagjának a miniszteri feladatok ideiglenes ellátásával való megbízásáig ügyvezetõ miniszterként gyakorolja hatáskörét, rendeletet azonban csak halaszthatatlan esetben alkothat.
Önálló szabályozó szervek
23. cikk (1) Az Országgyûlés sarkalatos törvényben a végrehajtó hatalom körébe tartozó egyes feladat- és hatáskörök ellátására és gyakorlására önálló szabályozó szerveket hozhat létre. (2) Az önálló szabályozó szerv vezetõjét a miniszterelnök vagy – a miniszterelnök javaslatára – a köztársasági elnök nevezi ki sarkalatos törvényben meghatározott idõtartamra. Az önálló szabályozó szerv vezetõje kinevezi helyettesét vagy helyetteseit. (3) Az önálló szabályozó szerv vezetõje az önálló szabályozó szerv tevékenységérõl évente beszámol az Országgyûlésnek. (4) Az önálló szabályozó szerv vezetõje törvényben kapott felhatalmazás alapján, sarkalatos törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel, kormányrendelettel, miniszterelnöki rendelettel, miniszteri rendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes. Az önálló szabályozó szerv vezetõjét rendelet kiadásában az általa rendeletben kijelölt helyettese helyettesítheti.
Az Alkotmánybíróság
24. cikk (1) Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfõbb szerve. (2) Az Alkotmánybíróság a) az Alaptörvénnyel való összhang szempontjából megvizsgálja az elfogadott, de ki nem hirdetett törvényeket; b) bírói kezdeményezésre felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját; c) alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazott jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját; d) alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja a bírói döntésnek az Alaptörvénnyel való összhangját; e) a Kormány, az országgyûlési képviselõk egynegyede vagy az alapvetõ jogok biztosa kezdeményezésére felülvizsgálja a jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangját; f) vizsgálja a jogszabályok nemzetközi szerzõdésbe ütközését; g) az Alaptörvényben, illetve sarkalatos törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol. (3) Az Alkotmánybíróság a) a (2) bekezdés b), c) és e) pontjában foglalt hatáskörében megsemmisíti az Alaptörvénnyel ellentétes jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést; b) a (2) bekezdés d) pontjában foglalt hatáskörében megsemmisíti az Alaptörvénnyel ellentétes bírói döntést;
10. szám
EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY
1963
c)
a (2) bekezdés f) pontjában foglalt hatáskörében megsemmisítheti a nemzetközi szerzõdésbe ütközõ jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést; illetve sarkalatos törvényben meghatározott jogkövetkezményt állapít meg. (4) Az Alkotmánybíróság tizenöt tagból álló testület, amelynek tagjait az Országgyûlés az országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja. Az Országgyûlés az országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazatával az Alkotmánybíróság tagjai közül elnököt választ, az elnök megbízatása az alkotmánybírói hivatali ideje lejártáig tart. Az Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet. (5) Az Alkotmánybíróság hatáskörének, szervezetének, mûködésének részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.
A bíróság
25. cikk (1) A bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el. A legfõbb bírósági szerv a Kúria. (2) A bíróság dönt a) büntetõügyben, magánjogi jogvitában, törvényben meghatározott egyéb ügyben; b) a közigazgatási határozatok törvényességérõl; c) az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésérõl és megsemmisítésérõl; d) a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról. (3) A Kúria a (2) bekezdésben meghatározottak mellett biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, a bíróságokra kötelezõ jogegységi határozatot hoz. (4) A bírósági szervezet többszintû. Az ügyek meghatározott csoportjaira – különösen a közigazgatási és munkaügyi jogvitákra – külön bíróságok létesíthetõk. (5) A bírói önkormányzati szervek közremûködnek a bíróságok igazgatásában. (6) Törvény egyes jogvitákban más szervek eljárását is lehetõvé teheti. (7) A bíróságok szervezetének és igazgatásának, a bírák jogállásának részletes szabályait, valamint a bírák javadalmazását sarkalatos törvény határozza meg.
26. cikk (1) A bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak. A bírákat tisztségükbõl csak sarkalatos törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani. A bírák nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet. (2) A hivatásos bírákat – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – a köztársasági elnök nevezi ki. Bíróvá az nevezhetõ ki, aki a harmincadik életévét betöltötte. A Kúria elnöke kivételével a bíró szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn. (3) A Kúria elnökét a bírák közül kilenc évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgyûlés választja. A Kúria elnökének megválasztásához az országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges.
27. cikk (1) A bíróság – ha törvény másképpen nem rendelkezik – tanácsban ítélkezik. (2) Törvény által meghatározott ügyekben és módon nem hivatásos bírák is részt vesznek az ítélkezésben. (3) Egyesbíróként és a tanács elnökeként csak hivatásos bíró járhat el. Törvény által meghatározott ügyekben, egyesbíró hatáskörében bírósági titkár is eljárhat, akire e tevékenysége során alkalmazni kell a 26. cikk (1) bekezdését.
28. cikk A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsõsorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelõ, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.
1964
EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY
10. szám
Az ügyészség
29. cikk (1) A legfõbb ügyész és az ügyészség az igazságszolgáltatás közremûködõjeként az állam büntetõigényét érvényesíti. Az ügyészség üldözi a bûncselekményeket, fellép más jogsértõ cselekményekkel és mulasztásokkal szemben, valamint elõsegíti a jogellenes cselekmények megelõzését. (2) A legfõbb ügyész és az ügyészség törvényben meghatározottak szerint a) jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben; b) képviseli a közvádat a bírósági eljárásban; c) felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett; d) törvény által meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol. (3) Az ügyészi szervezetet a legfõbb ügyész vezeti és irányítja, kinevezi az ügyészeket. A legfõbb ügyész kivételével az ügyész szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn. (4) A legfõbb ügyészt az ügyészek közül a köztársasági elnök javaslatára az Országgyûlés választja kilenc évre. A legfõbb ügyész megválasztásához az országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges. (5) A legfõbb ügyész évente beszámol tevékenységérõl az Országgyûlésnek. (6) Az ügyészek nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet. (7) Az ügyészség szervezetének és mûködésének, a legfõbb ügyész és az ügyészek jogállásának részletes szabályait, valamint javadalmazásukat sarkalatos törvény határozza meg.
Az alapvetõ jogok biztosa
30. cikk (1) Az alapvetõ jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. (2) Az alapvetõ jogok biztosa az alapvetõ jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez. (3) Az alapvetõ jogok biztosát és helyetteseit az Országgyûlés az országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazatával hat évre választja. A helyettesek a jövõ nemzedékek érdekeinek, valamint a Magyarországon élõ nemzetiségek jogainak védelmét látják el. Az alapvetõ jogok biztosa és helyettesei nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet. (4) Az alapvetõ jogok biztosa évente beszámol tevékenységérõl az Országgyûlésnek. (5) Az alapvetõ jogok biztosára és helyetteseire vonatkozó részletes szabályokat törvény határozza meg.
A helyi önkormányzatok
31. cikk (1) Magyarországon a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében helyi önkormányzatok mûködnek. (2) A helyi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügyrõl törvényben meghatározottak szerint helyi népszavazást lehet tartani. (3) A helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
32. cikk (1) A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között a) rendeletet alkot; b) határozatot hoz; c) önállóan igazgat; d) meghatározza szervezeti és mûködési rendjét; e) gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megilletõ jogokat; f) meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik;
10. szám
EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY
1965
g)
(2) (3) (4)
(5)
(6)
e célra felhasználható vagyonával és bevételeivel kötelezõ feladatai ellátásának veszélyeztetése nélkül vállalkozást folytathat; h) dönt a helyi adók fajtájáról és mértékérõl; i) önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerõ címeket alapíthat; j) a feladat- és hatáskörrel rendelkezõ szervtõl tájékoztatást kérhet, döntést kezdeményezhet, véleményt nyilváníthat; k) szabadon társulhat más helyi önkormányzattal, érdek-képviseleti szövetséget hozhat létre, feladat- és hatáskörében együttmûködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek; l) törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol. Feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot. Az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes. A helyi önkormányzat az önkormányzati rendeletet a kihirdetését követõen haladéktalanul megküldi a fõvárosi és megyei kormányhivatalnak. Ha a fõvárosi és megyei kormányhivatal az önkormányzati rendeletet vagy annak valamely rendelkezését jogszabálysértõnek találja, kezdeményezheti a bíróságnál az önkormányzati rendelet felülvizsgálatát. A fõvárosi és a megyei kormányhivatal kezdeményezheti a bíróságnál a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítását. Ha a helyi önkormányzat a jogalkotási kötelezettségének a bíróság által a mulasztást megállapító döntésben meghatározott idõpontig nem tesz eleget, a bíróság a fõvárosi és a megyei kormányhivatal kezdeményezésére elrendeli, hogy a mulasztás orvoslásához szükséges önkormányzati rendeletet a helyi önkormányzat nevében a fõvárosi és a megyei kormányhivatal vezetõje alkossa meg. A helyi önkormányzatok tulajdona köztulajdon, amely feladataik ellátását szolgálja.
33. cikk (1) A helyi önkormányzat feladat- és hatásköreit a képviselõ-testület gyakorolja. (2) A helyi képviselõ-testületet a polgármester vezeti. A megyei képviselõ-testület elnökét a megyei képviselõ-testület saját tagjai közül választja megbízatásának idõtartamára. (3) A képviselõ-testület sarkalatos törvényben meghatározottak szerint bizottságot választhat, és hivatalt hozhat létre.
34. cikk (1) A helyi önkormányzat és az állami szervek a közösségi célok elérése érdekében együttmûködnek. A helyi önkormányzat részére kötelezõ feladat- és hatáskört törvény állapíthat meg. A helyi önkormányzat kötelezõ feladatés hatásköreinek ellátásához azokkal arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatásra jogosult. (2) Törvény elrendelheti a helyi önkormányzat kötelezõ feladatának társulásban történõ ellátását. (3) A polgármester és a megyei képviselõ-testület elnöke önkormányzati feladatain kívül törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet alapján kivételesen államigazgatási feladat- és hatáskört is elláthat. (4) A Kormány a fõvárosi és megyei kormányhivatal útján biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét. (5) Törvény a költségvetési egyensúly megõrzése érdekében a helyi önkormányzat törvényben meghatározott mértékû kölcsönfelvételét vagy más kötelezettségvállalását feltételhez, illetve a Kormány hozzájárulásához kötheti.
35. cikk (1) A helyi önkormányzati képviselõket és polgármestereket a választópolgárok általános és egyenlõ választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják. (2) A helyi önkormányzati képviselõket és polgármestereket sarkalatos törvényben meghatározottak szerint öt évre választják. (3) A képviselõ-testület megbízatása a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek általános választásának napjáig tart. Jelöltek hiányában elmaradt választás esetén a képviselõ-testület megbízatása meghosszabbodik az idõközi választás napjáig. A polgármester megbízatása az új polgármester megválasztásáig tart. (4) A képviselõ-testület – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – kimondhatja feloszlását.
1966
EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY
10. szám
(5) Az Országgyûlés a Kormány – az Alkotmánybíróság véleményének kikérését követõen elõterjesztett – indítványára feloszlatja az alaptörvény-ellenesen mûködõ képviselõ-testületet. (6) A feloszlás és a feloszlatás a polgármester megbízatását is megszünteti.
A közpénzek
36. cikk (1) Az Országgyûlés minden évre vonatkozóan törvényt alkot a központi költségvetésrõl és a központi költségvetés végrehajtásáról. A központi költségvetésrõl és a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatokat a Kormány törvényben elõírt határidõben az Országgyûlés elé terjeszti. (2) A központi költségvetésrõl és az annak végrehajtásáról szóló törvényjavaslatoknak azonos szerkezetben, átlátható módon és ésszerû részletezettséggel kell tartalmazniuk az állami kiadásokat és bevételeket. (3) A központi költségvetésrõl szóló törvény elfogadásával az Országgyûlés felhatalmazza a Kormányt az abban meghatározott bevételek beszedésére és kiadások teljesítésére. (4) Az Országgyûlés nem fogadhat el olyan központi költségvetésrõl szóló törvényt, amelynek eredményeképpen az államadósság meghaladná a teljes hazai össztermék felét. (5) Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Országgyûlés csak olyan központi költségvetésrõl szóló törvényt fogadhat el, amely az államadósság a teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza. (6) A (4) és (5) bekezdésben foglaltaktól csak különleges jogrend idején, az azt kiváltó körülmények okozta következmények enyhítéséhez szükséges mértékben, vagy a nemzetgazdaság tartós és jelentõs visszaesése esetén, a nemzetgazdasági egyensúly helyreállításához szükséges mértékben lehet eltérni. (7) Ha a központi költségvetésrõl szóló törvényt az Országgyûlés a naptári év kezdetéig nem fogadta el, a Kormány jogosult a jogszabályok szerinti bevételeket beszedni és az elõzõ naptári évre a központi költségvetésrõl szóló törvényben meghatározott kiadási elõirányzatok keretei között a kiadásokat idõarányosan teljesíteni.
37. cikk (1) A Kormány a központi költségvetést törvényesen és célszerûen, a közpénzek eredményes kezelésével és az átláthatóság biztosításával köteles végrehajtani. (2) A központi költségvetés végrehajtása során – a 36. cikk (6) bekezdésében meghatározott kivételekkel – nem vehetõ fel olyan kölcsön, és nem vállalható olyan pénzügyi kötelezettség, amely azt eredményezné, hogy az államadósság meghaladja a teljes hazai össztermék felét. (3) Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja – a 36. cikk (6) bekezdésében meghatározott kivételekkel – a központi költségvetés végrehajtása során nem vehetõ fel olyan kölcsön, és nem vállalható olyan pénzügyi kötelezettség, amelynek következtében az államadósságnak a teljes hazai össztermékhez viszonyított aránya a megelõzõ évben fennállóhoz képest növekedne. (4) Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Alkotmánybíróság a 24. cikk (2) bekezdés b)–e) pontjában foglalt hatáskörében a központi költségvetésrõl, a központi költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekrõl, az illetékekrõl és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeirõl szóló törvények Alaptörvénnyel való összhangját kizárólag az élethez és az emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához való joggal vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal összefüggésben vizsgálhatja felül, és ezek sérelme miatt semmisítheti meg. Az Alkotmánybíróság az e tárgykörbe tartozó törvényeket is korlátozás nélkül jogosult megsemmisíteni, ha a törvény megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények nem teljesültek. (5) Az államadósság és a teljes hazai össztermék számítási módját, valamint a 36. cikkben és az (1)–(3) bekezdésben foglaltak végrehajtására vonatkozó szabályokat törvény határozza meg.
38. cikk (1) Az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon. A nemzeti vagyon kezelésének és védelmének célja a közérdek szolgálata, a közös szükségletek kielégítése és a természeti erõforrások megóvása, valamint a jövõ nemzedékek szükségleteinek figyelembevétele. A nemzeti vagyon megõrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelõs gazdálkodásnak a követelményeit sarkalatos törvény határozza meg.
10. szám
EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY
1967
(2) Az állam kizárólagos tulajdonának és kizárólagos gazdasági tevékenységének körét, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû nemzeti vagyon elidegenítésének korlátait és feltételeit az (1) bekezdés szerinti célokra tekintettel sarkalatos törvény határozza meg. (3) Nemzeti vagyont csak törvényben meghatározott célból lehet átruházni, törvényben meghatározott kivételekkel az értékarányosság követelményének figyelembevétele mellett. (4) Nemzeti vagyon átruházására vagy hasznosítására vonatkozó szerzõdés csak olyan szervezettel köthetõ, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint az átruházott vagy hasznosításra átengedett nemzeti vagyon kezelésére vonatkozó tevékenysége átlátható. (5) Az állam és a helyi önkormányzatok tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek törvényben meghatározott módon, önállóan és felelõsen gazdálkodnak a törvényesség, a célszerûség és az eredményesség követelményei szerint.
39. cikk (1) A központi költségvetésbõl csak olyan szervezet részére nyújtható támogatás, vagy teljesíthetõ szerzõdés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható. (2) A közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság elõtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekû adatok.
40. cikk A közteherviselés és a nyugdíjrendszer alapvetõ szabályait a közös szükségletek kielégítéséhez való kiszámítható hozzájárulás és az idõskori létbiztonság érdekében sarkalatos törvény határozza meg.
41. cikk (1) A Magyar Nemzeti Bank Magyarország központi bankja. A Magyar Nemzeti Bank sarkalatos törvényben meghatározott módon felelõs a monetáris politikáért. (2) A Magyar Nemzeti Bank elnökét és alelnökeit a köztársasági elnök hat évre nevezi ki. (3) A Magyar Nemzeti Bank elnöke a Magyar Nemzeti Bank tevékenységérõl évente beszámol az Országgyûlésnek. (4) A Magyar Nemzeti Bank elnöke törvényben kapott felhatalmazás alapján, sarkalatos törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel nem lehet ellentétes. A Magyar Nemzeti Bank elnökét rendelet kiadásában az általa rendeletben kijelölt alelnök helyettesítheti. (5) A Magyar Nemzeti Bank szervezetének és mûködésének részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.
42. cikk A pénzügyi közvetítõrendszer felügyeletét ellátó szervre vonatkozó szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
43. cikk (1) Az Állami Számvevõszék az Országgyûlés pénzügyi és gazdasági ellenõrzõ szerve. Az Állami Számvevõszék törvényben meghatározott feladatkörében ellenõrzi a központi költségvetés végrehajtását, az államháztartás gazdálkodását, az államháztartásból származó források felhasználását és a nemzeti vagyon kezelését. Az Állami Számvevõszék ellenõrzéseit törvényességi, célszerûségi és eredményességi szempontok szerint végzi. (2) Az Állami Számvevõszék elnökét az Országgyûlés az országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja meg. (3) Az Állami Számvevõszék elnöke az Állami Számvevõszék tevékenységérõl évente beszámol az Országgyûlésnek. (4) Az Állami Számvevõszék szervezetének és mûködésének részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.
44. cikk (1) A Költségvetési Tanács az Országgyûlés törvényhozó tevékenységét támogató szerv, amely a központi költségvetés megalapozottságát vizsgálja. (2) A Költségvetési Tanács törvényben meghatározott módon közremûködik a központi költségvetésrõl szóló törvény elõkészítésében. (3) A központi költségvetésrõl szóló törvény elfogadásához a 36. cikk (4) és (5) bekezdésében foglaltak betartása érdekében a Költségvetési Tanács elõzetes hozzájárulása szükséges.
1968
EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY
10. szám
(4) A Költségvetési Tanács tagja a Költségvetési Tanács elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és az Állami Számvevõszék elnöke. A Költségvetési Tanács elnökét a köztársasági elnök nevezi ki hat évre. (5) A Költségvetési Tanács mûködésének részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.
A Magyar Honvédség
45. cikk (1) Magyarország fegyveres ereje a Magyar Honvédség. A Magyar Honvédség alapvetõ feladata Magyarország függetlenségének, területi épségének és határainak katonai védelme, nemzetközi szerzõdésbõl eredõ közös védelmi és békefenntartó feladatok ellátása, valamint a nemzetközi jog szabályaival összhangban humanitárius tevékenység végzése. (2) A Magyar Honvédség irányítására – ha nemzetközi szerzõdés másként nem rendelkezik – az Alaptörvényben és sarkalatos törvényben meghatározott keretek között az Országgyûlés, a köztársasági elnök, a Honvédelmi Tanács, a Kormány, valamint a feladat- és hatáskörrel rendelkezõ miniszter jogosult. A Magyar Honvédség mûködését a Kormány irányítja. (3) A Magyar Honvédség közremûködik a katasztrófák megelõzésében, következményeik elhárításában és felszámolásában. (4) A Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet. (5) A Magyar Honvédség szervezetére, feladataira, irányítására és vezetésére, mûködésére vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
A rendõrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok
46. cikk (1) A rendõrség alapvetõ feladata a bûncselekmények megakadályozása, felderítése, a közbiztonság, a közrend és az államhatár rendjének védelme. (2) A rendõrség mûködését a Kormány irányítja. (3) A nemzetbiztonsági szolgálatok alapvetõ feladata Magyarország függetlenségének és törvényes rendjének védelme, nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése. (4) A nemzetbiztonsági szolgálatok mûködését a Kormány irányítja. (5) A rendõrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet. (6) A rendõrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok szervezetére, mûködésére vonatkozó részletes szabályokat, a titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazásának szabályait, valamint a nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggõ szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
Döntés katonai mûveletekben való részvételrõl
47. cikk (1) A Kormány dönt a Magyar Honvédség és a külföldi fegyveres erõk határátlépéssel járó csapatmozgásairól. (2) Az Országgyûlés a jelen lévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazatával dönt – a (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – a Magyar Honvédség külföldi vagy magyarországi alkalmazásáról, külföldi állomásozásáról, valamint a külföldi fegyveres erõk magyarországi vagy Magyarország területérõl kiinduló alkalmazásáról, magyarországi állomásozásáról. (3) A Kormány dönt a Magyar Honvédség és a külföldi fegyveres erõk (2) bekezdés szerinti, az Európai Unió vagy az Észak-atlanti Szerzõdés Szervezete döntésén alapuló alkalmazásáról, valamint más csapatmozgásáról. (4) A Kormány – a köztársasági elnök egyidejû tájékoztatása mellett – haladéktalanul beszámol az Országgyûlésnek a (3) bekezdés alapján, valamint a Magyar Honvédség békefenntartásban való részvételének vagy külföldi hadmûveleti területen végzett humanitárius tevékenységének engedélyezése tárgyában hozott döntésérõl.
10. szám
EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY
1969
A KÜLÖNLEGES JOGREND A rendkívüli állapotra és a szükségállapotra vonatkozó közös szabályok
48. cikk (1) Az Országgyûlés a) hadiállapot kinyilvánítása vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén kihirdeti a rendkívüli állapotot, és Honvédelmi Tanácsot hoz létre; b) a törvényes rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztetõ, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos, erõszakos cselekmények esetén szükségállapotot hirdet ki. (2) A hadiállapot kinyilvánításához, a békekötéshez, valamint az (1) bekezdés szerinti különleges jogrend kihirdetéséhez az országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges. (3) A köztársasági elnök jogosult a hadiállapot kinyilvánítására, a rendkívüli állapot kihirdetésére és a Honvédelmi Tanács létrehozására, valamint a szükségállapot kihirdetésére, ha az Országgyûlés e döntések meghozatalában akadályoztatva van. (4) Az Országgyûlés e döntések meghozatalában akkor van akadályoztatva, ha nem ülésezik, és összehívása az idõ rövidsége, továbbá a hadiállapotot, a rendkívüli állapotot vagy a szükségállapotot kiváltó események miatt elháríthatatlan akadályba ütközik. (5) Az akadályoztatás tényét, továbbá a hadiállapot kinyilvánításának, a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot kihirdetésének indokoltságát az Országgyûlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a miniszterelnök egybehangzóan állapítja meg. (6) Az Országgyûlés a hadiállapot kinyilvánításának, a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot kihirdetésének indokoltságát az akadályoztatásának megszûnése utáni elsõ ülésén felülvizsgálja, és dönt az alkalmazott intézkedések jogszerûségérõl. E döntéshez az országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges. (7) Rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején az Országgyûlés nem mondhatja ki feloszlását, és nem oszlatható fel. Az országgyûlési képviselõk általános választását rendkívüli állapot és szükségállapot idején nem lehet kitûzni, és nem lehet megtartani, ilyen esetben a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot megszûnésétõl számított kilencven napon belül új Országgyûlést kell választani. Ha az országgyûlési képviselõk általános választását már megtartották, de az új Országgyûlés még nem alakult meg, a köztársasági elnök az alakuló ülést a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot megszûnésétõl számított harminc napon belüli idõpontra hívja össze. (8) A feloszlott vagy feloszlatott Országgyûlést rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács, szükségállapot idején a köztársasági elnök is összehívhatja.
A rendkívüli állapot
49. cikk (1) A Honvédelmi Tanács elnöke a köztársasági elnök, tagjai az Országgyûlés elnöke, az országgyûlési képviselõcsoportok vezetõi, a miniszterelnök, a miniszterek és – tanácskozási joggal – a Honvéd Vezérkar fõnöke. (2) A Honvédelmi Tanács gyakorolja a) az Országgyûlés által rá átruházott jogokat; b) a köztársasági elnök jogait; c) a Kormány jogait. (3) A Honvédelmi Tanács dönt a) a Magyar Honvédség külföldi vagy magyarországi alkalmazásáról, békefenntartásban való részvételérõl, külföldi hadmûveleti területen végzett humanitárius tevékenységérõl, valamint külföldi állomásozásáról; b) a külföldi fegyveres erõk magyarországi vagy Magyarország területérõl kiinduló alkalmazásáról, valamint magyarországi állomásozásáról; c) sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetésérõl. (4) A Honvédelmi Tanács rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektõl eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. (5) A Honvédelmi Tanács rendelete a rendkívüli állapot megszûnésével hatályát veszti, kivéve, ha az Országgyûlés a rendelet hatályát meghosszabbítja.
1970
EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY
10. szám
A szükségállapot
50. cikk (1) A Magyar Honvédséget szükségállapot idején akkor lehet felhasználni, ha a rendõrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok alkalmazása nem elegendõ. (2) A szükségállapot idején az Országgyûlés akadályoztatása esetén a köztársasági elnök dönt a Magyar Honvédség (1) bekezdés szerinti felhasználásáról. (3) Szükségállapot idején a sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket rendeleti úton a köztársasági elnök vezeti be. A köztársasági elnök rendeletével – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektõl eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. (4) A köztársasági elnök a bevezetett rendkívüli intézkedésekrõl haladéktalanul tájékoztatja az Országgyûlés elnökét. A szükségállapot idején az Országgyûlés – akadályoztatása esetén az Országgyûlés honvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága – folyamatosan ülésezik. Az Országgyûlés – akadályoztatása esetén az Országgyûlés honvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága – a köztársasági elnök által bevezetett rendkívüli intézkedések alkalmazását felfüggesztheti. (5) A rendeleti úton bevezetett rendkívüli intézkedések harminc napig maradnak hatályban, kivéve, ha hatályukat az Országgyûlés – akadályoztatása esetén az Országgyûlés honvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága – meghosszabbítja. (6) A köztársasági elnök rendelete a szükségállapot megszûnésével hatályát veszti.
A megelõzõ védelmi helyzet
51. cikk (1) Az Országgyûlés külsõ fegyveres támadás veszélye esetén vagy szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében meghatározott idõre kihirdeti a megelõzõ védelmi helyzetet, ezzel egyidejûleg felhatalmazza a Kormányt sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetésére. A megelõzõ védelmi helyzet idõtartama meghosszabbítható. (2) Az (1) bekezdés szerinti különleges jogrend kihirdetéséhez, meghosszabbításához a jelen lévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges. (3) A Kormány rendeletben a megelõzõ védelmi helyzet kihirdetésének kezdeményezését követõen a közigazgatás, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek mûködését érintõ törvényektõl eltérõ intézkedéseket vezethet be, amelyekrõl a köztársasági elnököt és az Országgyûlés tárgykör szerint feladat- és hatáskörrel rendelkezõ állandó bizottságait folyamatosan tájékoztatja. Az így bevezetett intézkedések hatálya az Országgyûlés megelõzõ védelmi helyzet kihirdetésére vonatkozó döntéséig, de legfeljebb hatvan napig tart. (4) A Kormány a megelõzõ védelmi helyzet idején rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektõl eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. (5) A Kormány rendelete a megelõzõ védelmi helyzet megszûnésével hatályát veszti.
A váratlan támadás
52. cikk (1) A Kormány külsõ fegyveres csoportoknak Magyarország területére történõ váratlan betörése esetén a támadás elhárítására, Magyarország területének a honi és szövetséges légvédelmi és repülõ készültségi erõkkel való oltalmazására, a törvényes rend, az élet- és vagyonbiztonság, a közrend és a közbiztonság védelme érdekében – szükség esetén a köztársasági elnök által jóváhagyott fegyveres védelmi terv szerint – a szükségállapot vagy a rendkívüli állapot kihirdetésére vonatkozó döntésig a támadással arányos és arra felkészített erõkkel azonnal intézkedni köteles. (2) A Kormány az (1) bekezdés alapján megtett intézkedésérõl haladéktalanul tájékoztatja az Országgyûlést és a köztársasági elnököt. (3) A Kormány váratlan támadás esetén sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be, valamint rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektõl eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. (4) A Kormány rendelete a váratlan támadás megszûnésével hatályát veszti.
10. szám
EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY
1971
A veszélyhelyzet
53. cikk (1) A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztetõ elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be. (2) A Kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektõl eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. (3) A Kormány (2) bekezdés szerinti rendelete tizenöt napig marad hatályban, kivéve, ha a Kormány – az Országgyûlés felhatalmazása alapján – a rendelet hatályát meghosszabbítja. (4) A Kormány rendelete a veszélyhelyzet megszûnésével hatályát veszti.
A különleges jogrendre vonatkozó közös szabályok
54. cikk (1) Különleges jogrendben az alapvetõ jogok gyakorlása – a II. és a III. cikkben, valamint a XXVIII. cikk (2)–(6) bekezdésében megállapított alapvetõ jogok kivételével – felfüggeszthetõ vagy az I. cikk (3) bekezdése szerinti mértéken túl korlátozható. (2) Különleges jogrendben az Alaptörvény alkalmazása nem függeszthetõ fel, az Alkotmánybíróság mûködése nem korlátozható. (3) A különleges jogrendet a különleges jogrend bevezetésére jogosult szerv megszünteti, ha kihirdetésének feltételei már nem állnak fenn. (4) A különleges jogrendben alkalmazandó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. 2. 3. 4.
Magyarország Alaptörvénye 2012. január 1-jén lép hatályba. Ezt az Alaptörvényt az Országgyûlés az 1949. évi XX. törvény 19. § (3) bekezdés a) pontja és 24. § (3) bekezdése alapján fogadja el. Az ezen Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket az Országgyûlés a 2. pont szerinti eljárásban, külön fogadja el. A Kormány köteles az Alaptörvény végrehajtásához szükséges törvényjavaslatokat az Országgyûlés elé terjeszteni. *
Mi, a 2010. április 25-én megválasztott Országgyûlés képviselõi, Isten és ember elõtti felelõsségünk tudatában, élve alkotmányozó hatalmunkkal, Magyarország elsõ egységes Alaptörvényét a fentiek szerint állapítjuk meg.
Dr. Schmitt Pál s. k.,
Kövér László s. k.,
köztársasági elnök
az Országgyûlés elnöke
1972
EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY
10. szám
A Kormány 72/2011. (IV. 29.) Korm. rendelete az egészségügyi felsõfokú szakirányú szakképzési rendszerrõl szóló 122/2009. (VI. 12.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1) bekezdés m) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el: 1. §
Az egészségügyi felsõfokú szakirányú szakképzési rendszerrõl szóló 122/2009. (VI. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 2. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A központi gyakornoki rendszerben az e rendelet szerint meghatározott keretszám erejéig felsõoktatási intézmény által közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott, szakképesítéssel még nem rendelkezõ) „b) a felsõoktatási intézmények oktatói utánpótlásának biztosítására a miniszter által meghatározott szakképzést folytatók vesznek részt [az a)–b) pont szerinti jelölt a továbbiakban együtt: központi gyakornok].”
2. §
A Kr. 2. § (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) A támogatott szakképzésben a jelölt – a 14. § (2) és (3) bekezdésében foglalt kivétellel – legfeljebb az általa elsõként választott szakképesítésre külön jogszabályban meghatározott szakképzési ideig vehet részt.”
3. §
A Kr. 3. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az (1) bekezdés szerinti támogatások folyósításának feltétele, hogy a jelölt szakképzésének teljesítésérõl a munkáltató és a felsõoktatási intézmény havonta elektronikus úton tájékoztassa a 22. § szerinti szervet.”
4. §
A Kr. 5. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A miniszter az egészségügyi szolgáltató által igényelhetõ támogatást biztosít a felsõoktatási intézményeknek az általános orvos vagy egészségpszichológia szakon végzett szakképesítéssel még nem rendelkezõ, valamint a 12. § (2) bekezdése szerinti esetben a szakképesítéssel már rendelkezõ szakirányú szakképzésben részt vevõ rezidensek után, melynek célja a rezidens szakképzése normatív költségének megtérítése.”
5. §
A Kr. 6. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A miniszter az egészségpolitika által meghatározott célok megvalósítása érdekében központi gyakornoki helyek létesítésére a felsõoktatási intézmény számára támogatást nyújt, melynek keretében a központi gyakornok szakképzésének teljes idõtartamára kifizetésre kerül (kerülnek):] „b) a Kjt. besorolása alapján a központi gyakornok részére kötelezõen járó illetmény és az illetménnyel összefüggõ járulékok, valamint a külön jogszabály alapján kötelezõen járó egyéb juttatások,”
6. §
A Kr. a következõ 6/A. §-sal egészül ki: „6/A. § (1) Az elsõ szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben történõ részvétel során a támogatott jelölt a szakképzéssel kapcsolatos kiadásainak, dologi költségeinek megtérítése céljából, az adott évre vonatkozóan a költségvetési törvényben meghatározott mértékû támogatásra jogosult, amelyet legfeljebb a támogatott jelölt szakképesítésére külön jogszabályban meghatározott szakképzés idõtartamára vehet igénybe. (2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás igénybevételének feltétele minden alkalommal a szakképzés követelményeinek megfelelõ 12 hónap idõtartamú képzési idõ letöltése. (3) A támogatás a központi költésvetésbõl a felsõoktatási intézmény által utólag kerül folyósításra a jelölt számára a 16. § (1) bekezdésében meghatározott megállapodás alapján.”
7. §
A Kr. a következõ 7/A. §-sal egészül ki: „7/A. § Az egészségügyi felsõfokú szakirányú szakképzéssel összefüggõ egyes feladatok ellátására a miniszter a felsõoktatási intézmények részére évente a miniszter által megállapított támogatást nyújt.”
8. §
A Kr. 10. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „10. § (1) Az Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Tanács Egészségügyi Felsõfokú Szakirányú Szakképzési Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) a) a pályakövetési rendszer tapasztalatai,
10. szám
EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY
1973
b) a munkaerõ-piaci elõrejelzések, c) a diplomás munkanélküliség helyzetének értékelése és d) a megelõzõ évben benyújtott jelölti jelentkezések száma és szakmánkénti megoszlása alapján minden év október 30-áig javaslatot tesz a miniszternek az egyes megyék vonatkozásában azoknak a szakképesítéseknek a körére, amely szakképesítések hiányszakmának való minõsítése indokolt, emellett a következõ évre vonatkozóan a rezidensek egyetemi régiókra lebontott keretszámaira (a továbbiakban: rezidensi keretszám), és az egyes felsõoktatási intézmények vonatkozásában az általuk költségtérítéses képzésbe felvehetõ jelöltek keretszámára. Az egyes felsõoktatási intézmények régiójába tartozó megyék felsorolását az 1. melléklet tartalmazza. (2) A miniszter minden év december 15-éig közzéteszi az (1) bekezdésben meghatározott, a következõ évre vonatkozó keretszámokat és megyénként a hiányszakmák körét. (3) A rezidensi keretszámok esetében külön kerülnek meghatározásra az általános orvos szakon végzettek, valamint a fogorvos, gyógyszerész és egészségpszichológia szakon végzettek számára kiírható állások keretszámai.” 9. §
A Kr. 11. §-a és 12. §-a helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „11. § (1) Az egészségügyi szolgáltatók az általuk a szakma gyakorlására alkalmasnak ítélt jelölttel az adott évben megkezdõdõ, a szakképzési idõszak alatti alkalmazásukra irányuló elõszerzõdés vagy már fennálló foglalkoztatásra irányuló jogviszony alapján, az adott évre meghirdetett rezidensi keretszámok erejéig az év során folyamatosan igényelhetik az 5. § (1) bekezdése szerinti támogatást. (2) A támogatás-igénylési nyilatkozat tartalmazza a) annak a szakképzésnek a megjelölését és számát, amelyre a támogatást igénylõ egészségügyi szolgáltató a nyilatkozatot benyújtja, b) a támogatást igénylõ egészségügyi szolgáltató szakképzõ hellyé minõsítését igazoló iratot, c) az adott szakképzés vonatkozásában érvényes mûködési engedélyt, d) a támogatás-igényléssel összefüggésben az igénylõ részérõl a kapcsolattartó személy nevét és elérhetõségét, e) nyilatkozatot arra nézve, hogy az igényelt szakképzési hely tekintetében legalább a Kjt. H fizetési osztály 1. fizetési fokozatának megfelelõ munkabér pénzügyi fedezete a támogatást igénylõ egészségügyi szolgáltató rendelkezésére áll, és kötelezettségvállalást arra nézve, hogy azt a jelölt részére a szakképzés teljes idõtartamára megfizeti, f) a jelölttel fa) megkötött foglalkoztatásra irányuló elõszerzõdést vagy fb) a fennálló foglalkoztatási jogviszonyt létrehozó okiratot, amely magában foglalja azon nyilatkozatot, hogy az egészségügyi szolgáltató a jelölt adott szakmára való alkalmasságáról elõzetesen meggyõzõdött, g) az fa) alpont esetében kötelezettségvállalást arra nézve, hogy a támogatás odaítélése esetén az egészségügyi szolgáltató a jelölttel a 17. § (2) bekezdése szerinti tartalommal szerzõdést köt, h) a (6) bekezdésben meghatározott szempontokat igazoló dokumentumokat. (3) A támogatási-igénylési nyilatkozatokat a 22. § szerinti szerv részére kell benyújtani postai úton vagy elektronikus úton, amely haladéktalanul továbbítja azt a Bizottság részére. (4) A támogatás odaítélésérõl a Bizottság javaslata alapján a miniszter 15 napon belül dönt a 10. § (1) bekezdés a)–d) pontjában és a (6) bekezdésben meghatározott szempontok alapján, és döntésérõl haladéktalanul értesíti a 22. § szerinti szervet. A 22. § szerinti szerv az egészségügyi szolgáltatót, azon felsõoktatási intézményt, amelynek a régiójába az egészségügyi szolgáltató tartozik (a továbbiakban: illetékes felsõoktatási intézmény), valamint a jelöltet postai úton és – ha az elektronikus úton történõ értesítéshez hozzájárult – elektronikus úton értesíti. (5) Amennyiben a támogatás igénylésére a 10. § (2) bekezdése alapján meghatározott hiányszakmában kerül sor, a Bizottság javaslata alapján a miniszter dönt a 10. § (1) bekezdés a)–d) pontjában és a (6) bekezdésben meghatározott szempontok alapján az igényelt álláshely vonatkozásában az 5. § (3) bekezdése szerinti támogatás odaítélésérõl is. (6) A (4) és (5) bekezdés szerinti döntés meghozatalánál elõnyben kell részesíteni azokat az igényeket, ahol a) az egészségügyi szolgáltató a támogatott jelölt alkalmazásával éri el az adott szakma vonatkozásában az orvos-beteg arány országos átlagát, b) az egészségügyi szolgáltató igazoltan 1 évnél hosszabb ideje nem tudta az állást betölteni, vagy c) az egészségügyi szolgáltatónál a támogatott jelölt alkalmazásával válik lehetõvé egyes állami kötelezettségvállalásból származó feladatok teljesítése. (7) A 22. § szerinti szerv folyamatosan, egyetemi régiónként hozzáférhetõvé teszi honlapján az adott évben még betölthetõ rezidensi keretszámokat.
1974
EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY
10. szám
12. § (1) Az adott évben meghirdetett rezidensi keretszámokból az október 31-éig be nem töltött rezidensi helyek a Bizottság javaslatára, miniszteri döntés alapján átcsoportosíthatók. Az átcsoportosításra irányuló kérelmet a jelöltnek és az õt foglalkoztatni kívánó, vagy már foglalkoztató egészségügyi szolgáltatónak együttesen kell november 15-éig benyújtania a Bizottsághoz. (2) Az átcsoportosítás történhet az egyes régiók között, irányulhat a ráépített és a második vagy további alapszakképesítés megszerzésének támogatására, valamint a szakképesítését költségtérítéses formában megkezdõ jelölt támogatott szakképzésbe történõ átvételére. (3) Az (1) bekezdés szerinti döntés a 10. § (1) bekezdés a)–d) pontja, a 11. § (6) bekezdése, valamint a (4) bekezdés szerinti szempontok alapján történik. (4) Az átcsoportosítási kérelmek elbírálásánál elõnyben kell részesíteni a szakképesítéssel még nem rendelkezõ személyek vonatkozásában benyújtott kérelmeket. (5) Az adott évre vonatkozóan meghirdetett keretszámok december 31-éig használhatók fel.” 10. §
(1) A Kr. 13. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A miniszter által megállapított, meghirdethetõ központi gyakornoki állások száma nem haladhatja meg az adott évre vonatkozóan meghatározott rezidensi keretszám 25%-át. Amennyiben a szakfogorvos, szakgyógyszerész és klinikai szakpszichológus képzés vonatkozásában az adott évben támogatott rezidensi keretszám meghatározására nem kerül sor, a felsõoktatási intézmények kezdeményezésére, az oktatói utánpótlás biztosítására a miniszter dönthet ezen szakokon központi gyakornoki hely odaítélésérõl. A miniszter ezen döntését a felsõoktatási intézményben az egy oktatóra jutó hallgató-, valamint szakorvosjelölt-aránynak és a felsõoktatási intézmény alkalmazásában álló oktatók korfájának a figyelembe vételével hozza meg.” (2) A Kr. 13. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A központi gyakornoki állást meghirdetõ felsõoktatási intézmény minden év október 1-jéig az (5) bekezdésben meghatározott rangsor figyelembe vételével, a legmagasabb pontszámot elért öt jelölt közül dönt az általa alkalmazni kívánt jelölt személyérõl.” (3) A Kr. 13. § (8) és (9) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(8) A központi gyakornoki állásra jelentkezõ jelölteket a felsõoktatási intézmény a döntésérõl postai úton és – ha a jelölt az elektronikus úton történõ értesítéshez hozzájárult – elektronikus úton értesíti. A jelölt a felsõoktatási intézmény döntésérõl a (6) bekezdés szerinti idõpontot követõen személyesen is felvilágosítást kérhet. (9) A felsõoktatási intézmény által alkalmazni kívánt jelölt október 15-éig köteles írásban értesíteni a felsõoktatási intézményt, hogy az elnyert állást be kívánja-e tölteni. Amennyiben a jelölt az értesítési kötelezettségét határidõben nem teljesíti, vagy az állást nem kívánja betölteni, a rangsorban a következõ jelöltnek kell azt felkínálni.”
11. §
A Kr. 14. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „14. § (1) A szakképzés ideje alatt a jelöltnek – a 2. § (7) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével – lehetõsége van a szakváltásra, amennyiben valamely egészségügyi szolgáltatóval a foglalkoztatásáról megállapodást köt. (2) Amennyiben a jelölt által elsõként választott szakképesítés külön jogszabályban meghatározott szakképzési idejébõl a szakváltáskor hosszabb idõ lenne hátra, mint a szakváltást követõen a választott szak szakképzési ideje, az így fennmaradó támogatás második alapszakképesítés, vagy ráépített szakképesítés megszerzésére felhasználható, amennyiben a jelölt az elsõ szakképesítés megszerzését követõ két éven belül megkezdi azt. (3) Az a jelölt, aki az elsõként megszerzendõ szakképesítésének idõtartama alatt egészségügyi indokból válik alkalmatlanná a szakképzés teljesítésére, szakváltás esetén az illetékes felsõoktatási intézmény javaslata és a miniszter döntése alapján, a 2. § (7) bekezdésében foglaltaktól eltérõen a szakképzés teljes idõtartamára történõ támogatásra jogosult. A miniszter a döntését az egészségügyi alkalmatlanságról szóló független szakértõi vélemény figyelembe vételével hozza meg. (4) A szakváltás iránti kérelmet a (3) bekezdés szerinti esetben az illetékes felsõoktatási intézményhez, egyéb esetben a 22. § szerinti szervhez kell benyújtani. (5) A szakképzés során a) az egészségügyi szolgáltató jogutód nélküli megszûnése esetén, b) az egészségügyi szolgáltató akkreditációjának elvesztése esetén, c) a 18. § (1) bekezdésében meghatározott esetben és d) az (1) bekezdésben meghatározott esetben
10. szám
EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY
1975
van lehetõség az egészségügyi szolgáltató váltásra a jelölt szakképzésének e rendeletben meghatározottak szerinti folyamatos támogatása mellett. (6) Az 5. § (3) bekezdése, valamint a 6. § (2) bekezdése szerinti támogatás szakváltás, valamint egészségügyi szolgáltató váltás esetén csak abban az esetben kerülhet folyósításra, ha olyan megyében található egészségügyi szolgáltatónál folytatja a jelölt a szakképesítését, ahol az adott évben az általa választott szakma hiányszakmának minõsül.” 12. §
(1) A Kr. 16. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A támogatott jelölt által meghatározott felsõoktatási intézmény a jelölttel a szakképzésben való részvételrõl megállapodást köt a támogatás odaítélésétõl számított harminc napon belül, amely megállapodás szakképzési jogviszonyt keletkeztet a felsõoktatási intézmény és a jelölt között. A szakképzés kezdõ idõpontja a szakképzési jogviszony létrejöttének napja. A szakképzés felsõoktatási intézmény által szervezett programjának kezdõ idõpontja az adott év november 1-je.” (2) A Kr. 16. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az egészségügyi szolgáltatóval létesített megállapodás alapján a szakképzés megkezdését megelõzõen teljesített gyakorlati idõbõl legfeljebb egy év – az egészségügyi szolgáltató akkreditációjának figyelembe vételével – a szakképzés teljesítésébe beszámítandó.”
13. §
A Kr. 18. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Ha a jelölt nem vállalja, hogy az általa választott szak vonatkozásában – a 14. §-ban foglaltakra figyelemmel – külön jogszabályban meghatározott képzési idõ leteltét követõ három éven belül szakvizsgát szerez, illetve ezt a vállalását nem teljesíti, a képzési idõre folyósított támogatás visszatérítésére köteles.”
14. §
(1) A Kr. 22. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „22. § A szakképzés költségvetési forrásának a kezelését és az ezzel összefüggõ adminisztrációs feladatokat az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal végzi.” (2) A Kr. a következõ 22/A. §-sal egészül ki: „22/A. § A 22. § szerinti szerv jogosult a szakképzés teljesítésének menetét ellenõrizni.”
15. §
A Kr. 23. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „23. § (1) A felsõoktatási intézmény a szakvizsgával már rendelkezõ, és költségtérítéses képzés keretében második, illetve további vagy ráépített szakképzésben részt vevõ jelölttõl havonta legfeljebb a Kjt. szerinti közalkalmazotti J fizetési osztály 1. fizetési fokozat garantált illetménye 15%-ának megfelelõ mértékû szakképzési díjat szedhet. A szakképzési díj a (2)–(4) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével havonta egy alkalommal, legfeljebb egy hónapra vonatkozó összegben, utólag kerülhet beszedésre. (2) Az (1) bekezdés szerinti szakképzési díj a) a szakképzéssel kapcsolatos adminisztratív költségeket és b) a felsõoktatási intézmény által a jelölt képzési programja végrehajtásával összefüggésben nyújtott szolgáltatások költségét foglalja magába. (3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti adminisztratív költségek összege nem haladhatja meg havonta az (1) bekezdés szerinti összeg 10%-át. (4) A (2) bekezdés b) pontja szerinti összeg az adott hónapban a szakképzés teljesítéséhez a felsõoktatási intézmény által ténylegesen nyújtott szolgáltatással arányosan határozható meg.”
16. §
(1) A Kr. 25. §-a a következõ (2)–(4) bekezdéssel egészül ki: „(2) Az (1) bekezdés alapján a szakképzésüket e rendeletben foglaltak szerint befejezõk a szakgyakorlati idejük alatt, a) – a b) pontban foglalt kivétellel – rezidensként, b) amennyiben háziorvostan szakképzésben vesznek részt, központi gyakornokként vesznek részt a szakképzésben. Az a) és b) pont szerinti személyek a szakgyakorlati idejük megkezdésének évére meghatározott keretszámokon belül valamennyi, e rendelet szerinti támogatásra jogosultak az erre irányuló, e rendeletben meghatározott támogatás-igénylési nyilatkozat benyújtásával. (3) A támogatás-igénylési nyilatkozatok elsõ alkalommal 2011. június 1-jét követõen nyújthatók be.
1976
EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY
10. szám
(4) Az e rendeletnek az egészségügyi felsõfokú szakirányú szakképzési rendszerrõl szóló 122/2009. (VI. 12.) Korm. rendelet módosításáról szóló 72/2011. (IV. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) hatálybalépését megelõzõ napon hatályos rendelkezései alapján kiírt pályázati eljárás eredménye alapján elnyert támogatott állások erejéig a 2011. évre meghatározott keretszámok 2011. szeptember 1-jéig nem használhatók fel. A támogatott állást elnyert egészségügyi szolgáltatók támogatás-igénylési nyilatkozat benyújtása nélkül ez idõpontig jogosultak az elnyert állás betöltésére, az így be nem töltött álláshelyek 2011. szeptember 2-át követõen felhasználhatóak.” (2) A Kr. 25. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(5) Az e rendeletnek a Kr. hatálybalépését megelõzõ napon hatályos rendelkezései alapján meghirdetett, 2011. évre vonatkozóan az egyes felsõoktatási intézményekhez rendelten meghatározott keretszámok szakmánként történõ bontás nélkül érvényesek, a 2011. évre meghirdetett hiányszakmák valamennyi megyére vonatkoztatva érvényesek. (6) A (3)–(5) bekezdés, a 25/A. § és e bekezdés 2012. január 1-jén hatályát veszti.” 17. §
A Kr. a következõ 25/A. §-sal egészül ki: „25/A. § A 12. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a ráépített és a második vagy további alapszakképesítés megszerzésének támogatására, valamint a szakképesítését költségtérítéses formában megkezdõ jelölt támogatott szakképzésbe történõ átvételére irányuló átcsoportosításra 2011. évben a meghirdetett keretszámok 15%-áig van lehetõség.”
18. §
A Kr. az 1. melléklet szerinti 1. melléklettel egészül ki.
19. §
A Kr. a) 2. § (5) bekezdésében az „5. § (4) bekezdése alapján” szövegrész helyébe az „5. § (4) bekezdése és a 12. § (2) bekezdése alapján” szöveg, b) 2. § (6) bekezdésében az „az 5. § (4) bekezdésében foglalt szakképzéseket” szövegrész helyébe az „a fogorvos, a gyógyszerész, valamint a második vagy további alapszakképzéseket és a ráépített szakképzéseket” szöveg, c) 3. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „Az Egészségügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium)” szövegrész helyébe az „A miniszter” szöveg, 3. § (1) bekezdés a) pontjában a „megpályázható” szövegrész helyébe az „igényelhetõ” szöveg, d) 3. § (2) bekezdésében a „közterheket is tartalmazó mértékben” szövegrész helyébe a „munkáltató által fizetendõ járulékokkal együtt” szöveg, e) 5. § (2) és (3) bekezdésében az „elnyerte” szövegrész helyébe a „megkapta” szöveg, f) 5. § (4) bekezdésében a „kiírt pályázati felhívás egészségpolitikai indokok alapján” szövegrész helyébe a „meghirdetett keretszám” szöveg, g) 6. § (1) és (2) bekezdésében, 7. §-ában és 17. § (2) bekezdésében a „minisztérium” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg, h) 13. § (4) bekezdésében a „rezidensi pályázatok elbírálására” szövegrész helyébe a „központi gyakornoki állások betöltésére” szöveg, i) 13. § (5) bekezdésében a „rezidensi pályázatot benyújtott” szövegrész helyébe a „központi gyakornoki állásra jelentkezõ” szöveg, j) 17. § (1) bekezdésében a „minisztériummal” szövegrész helyébe a „miniszterrel” szöveg, k) 18. § (3) bekezdésében a „minisztérium részére történõ megtérítésére” szövegrész helyébe a „visszatérítésére” szöveg és l) 25. § (1) bekezdésében az „alkalmazni kell” szövegrész helyébe az „alkalmazni kell a törzsképzésük befejezését követõen” szöveg, a „december 31-éig” szövegrész helyébe a „június 30-áig” szöveg lép.
20. §
Hatályát veszti a Kr. a) 1. § (1) bekezdésében az „az – e rendeletben meghatározott esetekben –” szövegrész, b) 1. § (3) és (4) bekezdése, c) 5. § (4) bekezdés a) és b) pontja, d) 6. § (1) bekezdés a) pontjában és 7. § a) pontjában a „képzési” szövegrész, e) 9. §-a és f) 13. § (2) és (3) bekezdése.
10. szám 21. §
EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY
1977
(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2011. május 1-jén lép hatályba. (2) A 6. § 2012. január 1-jén lép hatályba. (3) Ez a rendelet 2012. január 2-án hatályát veszti. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök
1. melléklet a 72/2011. (IV. 29.) Korm. rendelethez „1. melléklet a 122/2009. (VI. 12.) Korm. rendelethez
Az egyes egészségügyi felsõoktatási intézmények régiójába tartozó megyék 1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4.
A Debreceni Egyetem Orvos és Egészségtudományi Centrum régiójába tartozó megyék: Borsod-Abaúj-Zemplén megye Hajdú-Bihar megye Heves megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5.
A Pécsi Tudományegyetem régiójába tartozó megyék: Baranya megye Somogy megye Tolna megye Vas megye Zala megye
3. 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 3.5. 3.6. 3.7.
A Semmelweis Egyetem régiójába tartozó megyék: Budapest Fejér megye Gyõr-Moson-Sopron megye Komárom-Esztergom megye Nógrád megye Pest megye Veszprém megye
4. 4.1. 4.2. 4.3. 4.4.
A Szegedi Tudományegyetem régiójába tartozó megyék: Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye Jász-Nagykun-Szolnok megye”
A Kormány 73/2011. (IV. 29.) Korm. rendelete az egyes egészségügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról A Kormány a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a 2. § tekintetében a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés o) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a 3. § tekintetében a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés a) és e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,
1978
EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY
10. szám
a 4–6. § tekintetében a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a 7. § tekintetében az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésérõl szóló 2006. évi CXXXII. törvény 16. § (14) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a 8–10. § tekintetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (2) bekezdés d) és f)–g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a 11–12. § tekintetében az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1) bekezdés u) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a 13. § (1)–(3) bekezdése, a 15. § d) és h) pontja, valamint a 17. § (1) bekezdés a)–c) pontja tekintetében az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 40. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a 13. § (4) és (5) bekezdése, a 15. § f) pontja, a 17. § (1) bekezdés d)–h) pontja, valamint a 17. § (2) bekezdése tekintetében az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységrõl szóló 1991. évi XI. törvény 15. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a 14. § tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a 15. § a)–c), e) és g) pontja, valamint a 16. § tekintetében a fõvárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fõvárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggõ törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § b)–d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el:
1. A keresõképtelenség és keresõképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenõrzésérõl szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet módosítása 1. §
(1) A keresõképtelenség és keresõképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenõrzésérõl szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet 2. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul. (2) Hatályát veszti a keresõképtelenség és keresõképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenõrzésérõl szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet 5. számú mellékletében az „Az ún. veszélyeztetett terhesség esetén a 8. számú kódot kell az igazoláson feltüntetni.” szövegrész.
2. A térítési díj ellenében igénybe vehetõ egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló 284/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása 2. §
(1) A térítési díj ellenében igénybe vehetõ egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló 284/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. számú mellékletének 5. pontjában a „részleges” szövegrész helyébe a „kiegészítõ” szöveg lép. (2) Hatályát veszti a Korm. rendelet 1. számú melléklet 2. c) pontjában az „az Ebtv. 12. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglalt személyek,” szövegrész.
3. A kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet módosítása 3. §
(1) A kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr1.) 2. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az intézeten kívüli szülés szakmai szabályairól, feltételeirõl és kizáró okairól szóló kormányrendelet szerinti ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató orvosa a 0–4 napos életkorban jogszabály szerint kötelezõ szûrõvizsgálatok elvégzése érdekében jogosult beutalásra.” (2) A Kr1. a következõ 20/B. §-sal egészül ki: „20/B. § Az intézeten kívüli szülés szakmai szabályairól, feltételeirõl és kizáró okairól szóló kormányrendelet szerinti ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatóval – amennyiben az kormányrendeletben foglaltak szerint befogadásra került – az OEP finanszírozási szerzõdést köt az újszülött 0–4 napos korban történõ ellátására.” (3) Hatályát veszti a Kr1. 3. § (3) bekezdésében az „és (4)” szövegrész.
10. szám
EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY
1979
4. Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történõ finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet módosítása 4. §
(1) Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történõ finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr2.) 11. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A háziorvosi szolgálat a díjazás ellenében köteles a jogszabályokban elõírt feladatokat ellátni, így különösen a dokumentált és havonta összesített gyógyítási munkát, gondozási feladatokat, megelõzési és szûrési tevékenységet. A háziorvosi ellátás minõségi színvonalának emelése céljából az egészségbiztosításért felelõs miniszter rendeletben határozza meg a háziorvosi szolgálat típusának megfelelõ indikátorokat. A finanszírozó a háziorvosi szolgálat típusának megfelelõ gyógyító-megelõzõ tevékenysége és adatszolgáltatása alapján havi rendszerességgel értékeli az indikátorok szerinti teljesítést, és errõl értesíti az adott szolgálat mûködtetõjét.” (2) A Kr2. 27. § (7) bekezdés b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A tárgyidõszakra vonatkozó TVK megállapítása a finanszírozási szempontból aktív fekvõbeteg-szakellátásnak minõsülõ] „b) újszülöttek elsõ ellátási eseményéért járó súlyszám érték azon része, amely a komplikációmentes 2499 g születési súly feletti újszülött ellátásáért elszámolható, ideértve az intézeten kívüli szülés szakmai szabályairól, feltételeirõl és kizáró okairól szóló kormányrendelet szerinti ellátás keretében végzett, az újszülött 0–4 napos korban történõ életkorhoz kötött szûrõvizsgálatait is,” [kivételével történik.] (3) A Kr2. 36. § (2) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki: [Az (1) bekezdésben foglaltakon túl, jelentés és finanszírozás szempontjából fekvõbeteg-ellátási esetnek minõsül a fekvõbeteg-intézményben ellátott biztosított részére] „c) az intézeten kívüli szülés szakmai szabályairól, feltételeirõl és kizáró okairól szóló kormányrendelet szerinti ellátás keretében végzett, az újszülött 0–4 napos korban történõ életkorhoz kötött szûrõvizsgálata,” (4) A Kr2. 56. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az egyes egészségügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 73/2011. (IV. 29.) Korm. rendelettel megállapított 11. § (2) bekezdése és 12/A. § (1) bekezdése szerinti értékelésre 2011. áprilistól kerül sor.”
5. §
A Kr2. a) 12/A. § (1) bekezdésében a „legalább 25%-ában” szövegrész helyébe a „legalább egyikében” szöveg, b) 21. § (3) bekezdésében az „A nem települési önkormányzat által fenntartott” szövegrész helyébe az „Az” szöveg, c) 21. § (13) bekezdés ca) b) pontjában a „0–6 éves” szövegrész helyébe a „0–7 éves” szöveg, cb) c) pontjában az „az ÁNTSZ illetékes városi” szövegrész helyébe az „a fõvárosi és megyei kormányhivatal kistérségi (fõvárosi kerületi) népegészségügyi” szöveg, d) 28. § (1b) bekezdésében az „OEP a többletteljesítménynek legfeljebb 10 százalékát” szövegrész helyébe az „OEP legfeljebb 10 százalék többletteljesítményt” szöveg, e) 37. § (2) bekezdés d) pontjában az „egészségügyi szolgáltatások” szövegrész helyébe az „egészségügyi államigazgatási szervnek az egészségügyi szolgáltatások” szöveg, az „ÁNTSZ engedéllyel” szövegrész helyébe az „engedélyével” szöveg lép.
6. §
(1) (2) (3) (4) (5) (6) (7)
A Kr2. 6/A. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul. A Kr2. 6/B. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul. A Kr2. 7. számú melléklete a 4. melléklet szerint módosul. A Kr2. 12. számú melléklete az 5. melléklet szerint módosul. A Kr2. 14. számú melléklete a 6. melléklet szerint módosul. A Kr2. 20. számú melléklete a 7. melléklet szerint módosul. A Kr2. 28. számú melléklete a 8. melléklet szerint módosul.
1980
EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY
10. szám
5. Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésérõl szóló 2006. évi CXXXII. törvény végrehajtásáról szóló 337/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet módosítása 7. §
(1) Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésérõl szóló 2006. évi CXXXII. törvény végrehajtásáról szóló 337/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr3.) 1. §-a a következõ (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Többletkapacitásnak minõsül az intézeten kívüli szülés szakmai szabályairól, feltételeirõl és kizáró okairól szóló kormányrendelet szerinti ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató által végzett, az újszülött 0–4 napos korban történõ életkorhoz kötött szûrõvizsgálatainak miniszteri rendeletben meghatározott finanszírozott szolgáltatási egysége.” (2) A Kr3. 15/A. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az 1. § (1) bekezdés d) és g)–i) pontja, valamint az 1. § (1a) bekezdése szerinti többletkapacitás a 13–15. §-ban foglaltaktól eltérõen az e § szerinti eljárás során is befogadásra kerülhet.” (3) A Kr3. 15/A. §-a a következõ (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) Ha a kérelem nem felel meg a (2) bekezdésben foglalt követelményeknek, a TBB a kérelem beérkezésétõl számított öt napon belül – legfeljebb 30 napos határidõvel –hiánypótlásra hívja fel a kérelmezõt.” (4) A Kr3. a következõ 17/A. §-sal egészül ki: „17/A. § (1) A 15/A. § (2) bekezdés b) pontjának, (2a) és (3) bekezdésének az egyes egészségügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 73/2011. (IV. 29.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) módosított, illetve megállapított rendelkezéseit a Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévõ egyszerûsített többletkapacitás-befogadási eljárások során is alkalmazni kell, azzal, hogy a hiánypótlási felhívásra elõírt öt napos határidõt a Módr. hatálybalépésétõl kell számítani. (2) Az intézeten kívüli szülés szakmai szabályairól, feltételeirõl és kizáró okairól szóló kormányrendelet szerinti ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató a 15/A. § szerinti kérelmét elsõ ízben 2011. szeptember 30-ig nyújthatja be, azzal, hogy a TBB a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül megküldi javaslatát az egészségügyért felelõs miniszternek, aki a javaslatról annak beérkezésétõl számított 15 napon belül dönt. A 15/A. § rendelkezéseit egyebekben ebben az esetben is alkalmazni kell.” (5) A Kr3. a) 8. § (10) bekezdésében az „az illetékes” szövegrész helyébe az „a” szöveg, b) 15/A. § (2) bekezdés b) pontjában az „az érintett szakterület szerinti szakmai kollégium” szövegrész helyébe az „a szakmai kollégium” szöveg, c) 15/A. § (3) bekezdésében az „a beérkezett kérelmek alapján minden év április 30-ig” szövegrész helyébe az „a beérkezett kérelmek alapján, a (2a) bekezdés szerinti határidõ szükség szerinti figyelembevételével az összes kérelem hiánytalan beérkezését követõ 30 napon belül, de legkésõbb minden év június 30-áig” szöveg lép.
6. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény egészségügyi intézményekben történõ végrehajtásáról szóló 356/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet módosítása 8. §
(1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény egészségügyi intézményekben történõ végrehajtásáról szóló 356/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr4.) 4. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Ha a megbízási jogkör gyakorlója a vezetõi pályázati eljárás során nem él megbízási jogával, vagy ha a 7. § szerinti esetben a munkakör betöltésére nem kerül sor, a pályázati eljárást haladéktalanul eredménytelenné kell nyilvánítani, és az eredménytelenné nyilvánítástól számított 30 napon belül meg kell ismételni. Ettõl eltérõen a pályázati eljárás megismétlésétõl el lehet tekinteni a Kjt. 20/A. § (2) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott esetekben.” (2) A Kr4. 8. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Magasabb vezetõi megbízásnak minõsül] „d) a 7. § b) pontja szerinti eset kivételével a gazdasági igazgatói – vagy a c) pont szerinti intézmény esetében a gazdasági vezetõi – megbízás.” (3) A Kr4. a következõ 23/A. §-sal egészül ki: „23/A. § (1) A 2010. december 31-én kinevezett vezetõként foglalkoztatott közalkalmazott megbízott vezetõi besorolás szerinti illetményét 2011. január 1-jétõl csökkenteni kell a részére az e rendeletnek az egyes egészségügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 73/2011. (IV. 29.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Korm. rendelet) megállapított szabályai szerint megállapításra kerülõ vezetõi pótlék összegével. Ennek során a garantált illetménynél kisebb összeg nem állapítható meg, valamint a 2011. január 1-je és a Korm. rendelet hatálybalépése közötti idõszakra
10. szám
EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY
1981
járó illetmény és illetménypótlék együttes összege nem lehet kevesebb a Korm. rendelet hatálybalépését megelõzõ napon hatályos rendelkezések szerint megállapított illetmény és illetménypótlék együttes összegénél. (2) A Korm. rendelettel megállapított 4. mellékletet 2011. január 1-jétõl kell alkalmazni.” (4) A Kr4. a) 1. § (4) bekezdésében a „18–25. §-okban” szövegrész helyébe a „18–23/A. §-ban” szöveg, b) 3. § (3) és (4) bekezdésében, 4. § (1) bekezdésében a „megbízás, kinevezés” szövegrész helyébe a „megbízás” szöveg, c) 4. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében és 4. § (1) bekezdés a) pontjában a „kinevezési, megbízási” szövegrészek helyébe a „megbízási, illetve a munkáltatói” szöveg, d) 4. § (4) bekezdés záró szövegrészében a „megbízására, kinevezésére” szövegrész helyébe a „megbízására” szöveg lép. (5) A Kr4. 16. § (2) bekezdés b) pont bh) alpontjában a „pszichiátriai osztályon” szövegrész helyébe a „pszichiátriai osztályon, pszichiátriai, addiktológiai gondozóban” szöveg lép. 9. §
10. §
(1) A Kr4. 1. melléklete a 9. melléklet szerint módosul. (2) A Kr4. 3. melléklete a 10. melléklet szerint módosul. (3) A Kr4. 4. melléklete helyébe a 11. melléklet lép. Hatályát veszti a Kr4. a) 4. § (4) bekezdés c) pontja, b) 5. § b) pontjában a „vezetõ testületi tagi,” szövegrész, c) 8. § (2) bekezdése, d) 8. § (3) bekezdésében az „és (2)” szövegrész, e) 9. § (1) bekezdésében az „ , illetve vezetõi kinevezés” szövegrész, f) 9. § (2) bekezdésében a „ , valamint a vezetõ testületi tag” szövegrész, g) 19. § (1) bekezdésében az „és munkaköröket” szövegrész.
7. Az emberen végzett orvostudományi kutatások, az emberi felhasználásra kerülõ vizsgálati készítmények klinikai vizsgálata, valamint az emberen történõ alkalmazásra szolgáló, klinikai vizsgálatra szánt orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálata engedélyezési eljárásának szabályairól szóló 235/2009. (X. 20.) Korm. rendelet módosítása 11. §
Az emberen végzett orvostudományi kutatások, az emberi felhasználásra kerülõ vizsgálati készítmények klinikai vizsgálata, valamint az emberen történõ alkalmazásra szolgáló, klinikai vizsgálatra szánt orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálata engedélyezési eljárásának szabályairól szóló 235/2009. (X. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr5.) a 4. CÍM-et megelõzõen a következõ 37/A. §-sal és az azt megelõzõ alcímmel egészül ki:
„Európai Adatbank 37/A. § Az engedélyezõ a) a 32. § (2) bekezdése szerinti kérelem esetén a Melléklet 1., 3., 5. pontjában, valamint 9. pont a) pont aa)–ab) alpontjában feltüntetett adatokat; b) a 33. § (3) bekezdésében foglaltakkal egyidejûleg az elutasító határozat keltét, indokait; c) a 34. § (2) bekezdésében foglaltakkal egyidejûleg az engedélyezõ határozat keltét, indokait; d) a 37. § (3) bekezdésében foglaltakkal egyidejûleg az engedélyezõ határozat keltét, indokait; e) a 37. § (4) bekezdése esetén a kérelmezõ döntésének keltét, indokait; f) a 37. § (5) bekezdése esetén a vizsgáló döntésének keltét, indokait továbbítja az Európai Adatbankba.” 12. §
(1) A Kr5. 40. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Ez a rendelet az orvostechnikai eszközök európai adatbankjáról (EUDAMED) szóló 2010. április 19-i 2010/227/EU számú bizottsági határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket állapítja meg.” (2) A Kr5. a következõ 42. §-sal egészül ki: „42. § A 2011. május 1-jét megelõzõen rendelkezésre álló 37/A. § szerinti adatokat az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal legkésõbb 2012. április 30-ig továbbítja az Európai Adatbankba.”
1982
EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY
10. szám
8. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelölésérõl szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet módosítása 13. §
(1) Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelölésérõl szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr6.) 5. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Az országos tisztifõorvos, az országos tisztifõgyógyszerész, az OTH igazgatója és gazdasági vezetõje, valamint az országos intézetek vezetõinek állása pályázat útján tölthetõ be.” (2) A Kr6. 6. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Az országos tisztifõorvos szakmai felügyeleti jogkörében a (3) bekezdésben megjelölt szerveken kívül az ország egészére kiterjedõ hatállyal a (4) bekezdés a)–c) pontja szerinti jogkörében eljár.” (3) A Kr6. 10. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv ellátja a fõvárosi és megyei kormányhivatal alapító okiratában, illetve jogszabályokban számára meghatározott feladatokat] „ca) a közegészségügy (környezet- és település-egészségügy, élelmezés-egészségügy, táplálkozás-egészségügy, sugáregészségügy, kémiai biztonság, gyermek- és ifjúságügy) területén, mely feladatok ellátásához vizsgálólaboratóriumot üzemeltethet,” (4) A Kr6. 12. § (4) bekezdés a) pont ae) alpontja helyébe a következõ szöveg lép: [A Kormány egészségügyi államigazgatási szervként az OTH-t jelöli ki az Eütv.] „ae) 186. § (3) bekezdése,” [szerinti feladatok ellátására.] (5) A Kr6. 12. § (4) bekezdés a) pontja a következõ af) alponttal egészül ki: [A Kormány egészségügyi államigazgatási szervként az OTH-t jelöli ki az Eütv.] „af) 243. § (7) bekezdése,” [szerinti feladatok ellátására.]
14. §
A Kr6. 23. § (9) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(9) A Kormány az emberen végzett orvostudományi kutatások (Eütv. 157. §) engedélyezésére irányuló eljárásban az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásokkal, az embriókkal, ivarsejtekkel, õssejtekkel végzendõ beavatkozásokkal és kutatásokkal, a gén- és sejtterápiával végzett beavatkozásokkal, továbbá az emberi génállományt érintõ beavatkozásokkal és kutatásokkal kapcsolatos kutatás esetében, elsõ fokú eljárásban az ETT Humán Reprodukciós Bizottságát, másodfokú eljárásban az ETT Elnökségét szakhatóságként jelöli ki.”
15. §
A Kr6. a) 1. § (2) bekezdésében a „kormányhivatalok szakigazgatási szerveként népegészségügyi szakigazgatási szerv mûködik (a továbbiakban: megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv)” szövegrész helyébe a „kormányhivatalok szakigazgatási szerveként megyei, illetve fõvárosi népegészségügyi szakigazgatási szerv mûködik (a továbbiakban együtt: megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv)” szöveg, b) 4. § (1) bekezdésében a „megyei tisztifõorvos” szövegrész helyébe a „megyei, illetve fõvárosi tisztifõorvos (a továbbiakban együtt: megyei tisztifõorvos)” szöveg, c) 4. § (5) bekezdésében a „kistérségi, illetve fõvárosi kerületi intézetek (a továbbiakban: kistérségi népegészségügyi intézet)” szövegrész helyébe a „kistérségi vagy fõvárosi kerületi intézetek (a továbbiakban együtt: kistérségi népegészségügyi intézet)” szöveg, d) 9. § (1) bekezdésében a „szakmai felügyeleti, szakértõi feladatokat” szövegrész helyébe a „szakértõi, valamint az egészségügyi szolgáltatók feletti egyes szakfelügyeleti feladatokat” szöveg, e) 10. § (3) bekezdésében a „kiegészítõ, valamint – az alapító okiratban meghatározott arányban – kisegítõ és” szövegrész helyébe az „– az alapító okiratában meghatározott arányban –” szöveg, f) 12. § (7) bekezdésében az „egészségügyi államigazgatási szervként” szövegrész helyébe az „egészségügyi államigazgatási szervként az OTH-t,” szöveg,
10. szám
EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY g) h) lép.
16. § 17. §
27. § (4) bekezdés c) pontjában a „megyei tisztifõgyógyszerész” szövegrész helyébe a „megyei, illetve fõvárosi tisztifõgyógyszerész” szöveg, 27. § (5) bekezdésében az „(1) bekezdéstõl” szövegrész helyébe az „(1) és (2) bekezdéstõl” szöveg
A Kr6. 3. melléklete a 12. melléklet szerint módosul. (1) Hatályát veszti a Kr6. a) 2. § (1) bekezdésében az „az országos tisztifõorvos javaslata alapján” szövegrész, b) 2. § (1) bekezdés b) pontjában az „igazgatóját és” szövegrész, c) 3. § (2) bekezdésében az „Az OTH vezetõje az országos tisztifõorvos.” szövegrész, d) 12. § (4) bekezdés c) pont cb) alpontjában az „– e rendelet eltérõ rendelkezése hiányában –” szövegrész, e) 12. § (5) bekezdés c) pont cg) alpontja, f) 14. § (3) bekezdése, g) 15. § (2) bekezdése, h) 15. § (3) bekezdésében az „és cc)” szövegrész. (2) Hatályát veszti a Kr6. 12. § (5) bekezdés c) pont ca)–ce) alpontja.
18. §
19. §
1983
Ez a rendelet az orvostechnikai eszközök európai adatbankjáról (EUDAMED) szóló 2010. április 19-i 2010/227/EU számú bizottsági határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket állapítja meg. (1) (2) (3) (4)
Ez a rendelet – a (2)–(3) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2011. május 1-jén lép hatályba. A 17. § (2) bekezdése 2011. június 16-án lép hatályba. A 8. § (5) bekezdése 2011. július 1-jén lép hatályba. A kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet és a térítési díj ellenében igénybe vehetõ egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló 284/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 366/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. mellékletének a térítési díj ellenében igénybe vehetõ egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló 284/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 5. pontját módosító rendelkezése a „részleges” szövegrész helyett a „kiegészítõ” szöveggel lép hatályba. (5) Ez a rendelet 2011. július 2-án hatályát veszti. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök
1984
EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY
10. szám
1. melléklet a 73/2011. (IV. 29.) Korm. rendelethez A keresõképtelenség és keresõképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenõrzésérõl szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében a „Táppénz jellege” elnevezésû táblázat helyébe a következõ táblázat lép: Táppénz jellege (TP. jell.)
Üzemi baleset Foglalkozási megbetegedés Közúti baleset Egyéb baleset Beteg gyermek ápolása Terhesség-szülés miatti keresõképtelenség Közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás vagy hatósági elkülönítés Egyéb keresõképtelenség Veszélyeztetett terhesség
Kód
„1 „2 „3 „4 „5 „6 „7 „8 „9
2. melléklet a 73/2011. (IV. 29.) Korm. rendelethez A Kr2. 6/A. számú melléklet „Kitöltési útmutató” részében a „9/a. Beutaló orvos munkahelyének azonosítója” pontban az „a REP” szövegrész helyébe az „az OEP” szöveg lép.
3. melléklet a 73/2011. (IV. 29.) Korm. rendelethez 1. A Kr2. 6/B. számú mellékletében a „Fogorvosi ambuláns napló” táblázatot követõ „Térítési kategóriák:” bekezdés a „6 = fekvõbeteg részére végzett ellátás” sort követõen a következõ sorokkal egészül ki: [Térítési kategóriák:] „7 = A térítésmentesen vagy részleges térítés ellenében ellátott biztosított, amelynek jogcímei szerinti betûjelek: 7G = gyermek, 7I = idõskorú 60 év feletti, 7R = rokkantsági nyugdíjas, 7S = sürgõsségi ellátás, 7T = terhes anya, 7K = közgyógyellátott, 7U = üzemi balesetes. 7B = Egyéb alapbetegséggel kapcsolatos fog- és szájbetegségek kezelése. 8 = Biztosított ellátására egy éven belüli közúti baleset sérülése következményeként került sor” 2. A Kr2. 6/B. számú mellékletében a „Havi jelentés a fogászati rendelés teljesítményeirõl” rész a „20 részleges térítési díj” sort követõen a következõ sorral egészül ki: [Megnevezés] „21 üres mezõ”
4. melléklet a 73/2011. (IV. 29.) Korm. rendelethez A Kr2. 7. számú melléklet „3. Mátrix kórházi ellátás” pontjában az „ÁNTSZ” szövegrész helyébe az „egészségügyi államigazgatási szerv” szöveg lép.
10. szám
EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY
1985
5. melléklet a 73/2011. (IV. 29.) Korm. rendelethez A Kr2. 12. számú melléklet A) pontjában foglalt táblázat helyébe a következõ táblázat lép: Szakápolási ellátás A beteg önellátó képességének foka
Teljes ápolást igénylõ esetben Részleges ápolást igénylõ esetben Önellátásra képes beteg esetében
elrendelhetõ vizitek száma 1–14-ig
további
1,0 0,9 0,8
0,9 0,7 0,5
Szakirányú (rehabilitációs) tevékenység
0,9 0,8 –
6. melléklet a 73/2011. (IV. 29.) Korm. rendelethez 1. A Kr2. 14. számú melléklet „Kitöltési útmutató” részében a 17/A. pontban az „a REP” szövegrész helyébe az „az OEP” szöveg lép. 2. A Kr2. 14. számú melléklet „Kitöltési útmutató” részében a 18. pont D. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „D. az Adatlapot kitöltõ osztályon / az intézeten kívüli szülés szakmai szabályairól, feltételeirõl és kizáró okairól szóló kormányrendelet szerinti ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató közremûködésével született újszülött” 3. A Kr2. 14. számú melléklet „Kitöltési útmutató” részében a 20. és 22. pont helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „20. A felvétel idõpontja A felvétel dátuma (óra, perc pontossággal). Az a regisztrált idõpont, amikor a felvételt végzõ orvos a beteg felvételének szükségességérõl dönt. Az intézeten kívüli szülés szakmai szabályairól, feltételeirõl és kizáró okairól szóló kormányrendelet szerinti ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató közremûködésével született újszülött esetén az újszülöttkori elsõ szûrés kezdetének idõpontja.” „22. A távozás idõpontja A távozás idõpontja az óra megadásával. Az óra, perc kitöltése csak áthelyezésre kerülõ, illetve exitált betegnél kötelezõ. A távozás idõpontja az, amikor a beteg az intézet azon osztályának területét hagyja el véglegesen, ahol a zárójelentését kiadták. Az intézeten kívüli szülés szakmai szabályairól, feltételeirõl és kizáró okairól szóló kormányrendelet szerinti ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató közremûködésével született újszülött esetén az újszülöttkori elsõ szûrés befejezésének idõpontja.” 4. A Kr2. 14. számú melléklet „Kitöltési útmutató” részében a 23. pont 3. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „3. otthonába bocsátva / az intézeten kívüli szülés szakmai szabályairól, feltételeirõl és kizáró okairól szóló kormányrendelet szerinti ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató által nyújtott ellátás befejezettnek minõsül” 5. A Kr2. 14. számú melléklet „Kitöltési útmutató” részében a 27. pont az „Az elvégzett beavatkozás darabszáma” sort követõen a következõ szöveggel egészül ki: „Az intézeten kívüli szülés szakmai szabályairól, feltételeirõl és kizáró okairól szóló kormányrendelet szerinti ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató közremûködésével született újszülött szûrésére vonatkozó OENO kódok esetén nem kell kitölteni a 27. rovatban a Sebgyógyulás (S), a Nosocomiális fertõzés (F), a beavatkozás minõsítése az ellátásban elfoglalt helye szerint (M) rovatokat.” 6. A Kr2. 14. számú melléklet „Kitöltési útmutató” részében az „Az Adatlap minden pontja kötelezõen kitöltendõ” szövegrész helyébe az „Az Adatlap minden pontja kötelezõen kitöltendõ, kivéve ahol e melléklet a kitöltés mellõzését lehetõvé teszi.” szöveg lép.
1986
EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY
10. szám
7. melléklet a 73/2011. (IV. 29.) Korm. rendelethez 1. A Kr2. 20. számú melléklete a „Páciens törzskarton sorszáma” sort követõen a következõ szöveggel egészül ki: „A páciens nyilatkozata a kötelezõ egészségbiztosítás terhére igénybe vett egészségügyi ellátás adatainak megismerhetõségérõl” 2. A Kr2. 20. számú mellékletében a „Kitöltési útmutató” rész az „Az orvos személyazonosító bélyegzõjének 5 jegyû száma” sort követõen a következõ szöveggel egészül ki: „A páciens nyilatkozata a kötelezõ egészségbiztosítás terhére igénybe vett egészségügyi ellátás adatainak megismerhetõségérõl Tartalma: 1 = A háziorvos tájékoztatta a hozzá bejelentkezett biztosítottat arról, hogy a jövõben, ha a biztosított nem tiltja meg, megismerheti az OEP adatbázisában szereplõ, a kötelezõ egészségbiztosítás terhére igénybe vett egészségügyi ellátás adatait, és a biztosított nem tiltotta meg azok megismerhetõségét. 2 = A háziorvos tájékoztatta a hozzá bejelentkezett biztosítottat arról, hogy a jövõben, ha a biztosított nem tiltja meg, megismerheti az OEP adatbázisában szereplõ, a kötelezõ egészségbiztosítás terhére igénybe vett egészségügyi ellátás adatait, de a biztosított megtiltotta azok megismerhetõségét.”
8. melléklet a 73/2011. (IV. 29.) Korm. rendelethez A Kr2. 28. számú melléklet a) „A” rész 1. pontjában és „B” rész 1. pontjában az „egészségügyért felelõs miniszter által engedélyezett” szövegrész helyébe az „egészségügyért felelõs miniszter által az államháztartásért felelõs miniszter egyetértésével engedélyezett” szöveg, b) „B” rész 3. pontjában a „44 900 súlyszám” szövegrész helyébe a „37 091 súlyszám” szöveg lép.
9. melléklet a 73/2011. (IV. 29.) Korm. rendelethez Hatályát veszti a Kr4. 1. mellékletében a „II. Nem ágazatspecifikus munkakörök” címû táblázat gazdasági vezetõre vonatkozó 1. c) sora.
10. melléklet a 73/2011. (IV. 29.) Korm. rendelethez Hatályát veszti a Kr4. 3. melléklet I. 1. és I. 2. pontjának nyitó szövegrészében a „ , valamint az egészségügyi közszolgáltató költségvetési szerv vezetõ testülete tagjainak” szövegrész.
10. szám
EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY
1987
11. melléklet a 73/2011. (IV. 29.) Korm. rendelethez „4. melléklet a 356/2008. (XII. 31.) Korm. rendelethez
A honvédelmi tárca közalkalmazotti munkakörei megnevezése, fizetési osztályokba sorolása és a vezetõi pótlék mértéke (egészségügy)
Munkakörök megnevezése A
I. Megbízott vezetõk Pályáztatásra kötelezett: a) Magasabb vezetõ beosztás: fõigazgató fõigazgató-helyettes igazgató (ápolási, gazdasági, orvos) b) Vezetõ beosztás hivatalvezetõ rendelõintézet igazgató intézetvezetõ osztályvezetõ rendelõintézet igazgató-helyettes intézetvezetõ helyettes (ápolási, gyógyító, gazdasági, rehab. intézetnél) fõgyógyszerész vezetõ fõorvos (osztály-, részleg-, rendelõ) ápolási igazgató-helyettes vezetõ ápoló II. Csoportvezetõk Pályáztatásra kötelezett: laboratóriumvezetõ gyógyszertárvezetõ egészségügyi szolgálatvezetõ csoportvezetõ, részlegvezetõ vezetõ (asszisztens, mûtõs, szülésznõ) osztályvezetõ-helyettes III. Szakalkalmazottak Pályáztatásra kötelezett: adjunktus kutató, vezetõ kutató alorvos orvos szakorvos dietetikus szociális munkás
Vezetõi pótlék %-a
Fizetési osztályok B
C
D
E
F
G
H
I
J
*
* *
* * *
* * *
* * *
300 250 200
* * * * *
* * * * *
* * * *
150 150 150 150 100
*
*
*
100
* *
* *
* *
150 150
*
*
* *
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
* *
* *
*
150 100
*
*
*
* * * * *
* * * * *
* * * * *
*
*
1988
EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY fogorvos pszichológus, szakpszichológus fõorvos okleveles, diplomás ápoló logopédus gyógyszerész gyógyszertárvezetõ helyettes biológus konduktor vezetõ közegészségügyi felügyelõ közegészségügyi felügyelõ vegyész mikrobiológus szonográfus védõnõ gyógytornász mûtõs/nõ, fõmûtõs/nõ szakasszisztens ellenõr, fõellenõr belsõ ellenõr informatikus Pályáztatás alól mentesített: segédápoló szakápoló, vezetõ szakápoló szülésznõ egészségügyi gázmester üzemeltetés vezetõ szakoktató asszisztens laborasszisztens ápoló/nõ ápolási asszisztens laboráns sterilizáló beteghordó boncmester gyógymasszõr mûtõssegéd szakács, fõszakács büfévezetõ fõelõadó elõadó technikus, fõtechnikus ügykezelõ, vezetõ ügykezelõ ügykezelõ gépíró ergonómus mentõ gépjármûvezetõ szakmunkás
10. szám
*
*
*
*
*
* * * *
* * * * * * * * * *
*
* *
* * *
* * *
* *
* * *
*
*
*
*
*
*
*
*
* * * * * * * * * *
*
*
* *
* *
* * * * * * * * * * * * *
*
* * *
*
* *
*
*
*
* * * * * *
* * * *
*
* *
* *
*
*
*
* *
* * * *
*
*
*
* * *
* *
*
* * * * * * * *
* * * *
* *
* *
*
* *
* *
* *
* *
*
*
10. szám
EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY gépmester raktárvezetõ, raktárvezetõ helyettes raktáros stúdiós pénztáros portás takarító gondnok egészségügyi kisegítõ
* * *
* * * *
* * *
* * * * * *
* *
* *
* *
*
1989
”
12. melléklet a 73/2011. (IV. 29.) Korm. rendelethez 1. A Kr6. 3. melléklet 1. címében foglalt táblázat 128–140. sora helyébe következõ rendelkezések lépnek: 128. 129. 130. 131. 132. 133. 134. 135. 136. 137. 138. 139. 140.
Hódmezõvásárhelyi, Makói Kistérségi Népegészségügyi Intézet Székhely: Illetékességi terület:
Hódmezõvásárhely Hódmezõvásárhelyi Kistérség Makói Kistérség
Szegedi, Kisteleki, Mórahalomi Kistérségi Népegészségügyi Intézet Székhely: Szeged Illetékességi terület: Szegedi Kistérség Kisteleki Kistérség Mórahalomi Kistérség Szentesi, Csongrádi Kistérségi Népegészségügyi Intézet Székhely: Szentes Illetékességi terület: Szentesi Kistérség Csongrádi Kistérség
2. A Kr6. 3. melléklet 2. cím b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A jogszabályban a sugár-egészségügyi decentrum számára meghatározott feladatokat a következõ szervek látják el:] „b) Baranya, Somogy és Tolna megye vonatkozásában: a Tolna Megyei Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv,” 3. A Kr6. 3. melléklet 2. cím e) és f) pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek: [A jogszabályban a sugár-egészségügyi decentrum számára meghatározott feladatokat a következõ szervek látják el:] „e) Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megye vonatkozásában: a Veszprém Megyei Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv, f) Gyõr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye vonatkozásában: a Gyõr-Moson-Sopron Megyei Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv,” 4. A Kr6. 3. melléklet 2. címe a következõ g) ponttal egészül ki: [A jogszabályban a sugár-egészségügyi decentrum számára meghatározott feladatokat a következõ szervek látják el:] „g) Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vonatkozásában: a Hajdú-Bihar Megyei Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv.”
1990
EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY
10. szám
A miniszterelnök 39/2011. (V. 2.) ME határozata az Egészségügyi Világszervezet részes államainak közgyûlésein történõ részvételrõl A nemzetközi szerzõdésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 5. § (1) bekezdése szerinti hatáskörömben eljárva, a nemzeti erõforrás miniszter és a külügyminiszter elõterjesztése alapján 1. egyetértek azzal, hogy az Egészségügyi Világszervezet részes államainak közgyûlésein a Magyar Köztársaság Kormányát képviselõ küldöttség vegyen részt; 2. felhatalmazom a nemzeti erõforrás minisztert, hogy a küldöttség tagjait a külügyminiszterrel egyetértésben jelölje ki; 3. felhívom a külügyminisztert, hogy a küldöttség részére a részvételhez szükséges meghatalmazási okiratot az adott közgyûlés elõtt adja ki. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök
III. RÉSZ Nemzeti erõforrás és egyéb miniszteri rendeletek és utasítások A nemzeti erõforrás miniszter 15/2011. (IV. 27.) NEFMI rendelete a betegszállításról szóló 19/1998. (VI. 3.) NM rendelet módosításáról Az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (2) bekezdés f) pontjában és g) pont ga) alpontjában kapott felhatalmazás alapján – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § d) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következõket rendelem el: 1. §
(1) A betegszállításról szóló 19/1998. (VI. 3.) NM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (E rendelet alkalmazásában) „a) betegszállítás: az Eütv. 97. § (1)–(3) bekezdésében foglalt esetekben a betegnek aa) a beteg otthona szerint illetékes területi, ab) a beutaló szolgáltató telephelye szerint illetékes, vagy ac) a progresszív ellátás során magasabb szintû ellátást végzõ legközelebbi egészségügyi intézménybe, illetve ezen egészségügyi intézménybõl a beszállított beteg kezelését, vizsgálatát, valamint sürgõsségi ellátását követõen otthonába történõ szállítása;” (2) Az R. 2. § f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (E rendelet alkalmazásában) „f) ügyeleti idõben végzett betegszállítás: a betegszállító szolgáltató által hétköznap este 22:00 óra és reggel 06:00 óra között, valamint ünnep- és munkaszüneti napokon végzett betegszállítási feladat;” (3) Az R. a következõ 2/B. §-sal egészül ki: „2/B. § A betegszállítás tekintetében területi ellátásra kötelezett az a szolgáltató – figyelemmel az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történõ finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 33. § (6) bekezdésében foglaltakra –, amelynek a területén a biztosítottnak a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerinti lakóhelye vagy tartózkodási helye van.”
2. §
Az R. 3. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Az Országos Mentõszolgálat (a továbbiakban: OMSZ) országosan irányítja az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (a továbbiakban: OEP) kötött finanszírozási szerzõdéssel rendelkezõ betegszállító szervezetek tevékenységét. Ennek keretében végzi a betegszállítási feladatok 6. § (2) bekezdése szerinti felvételét, az illetékes
10. szám
EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY
1991
betegszállító szervezet felé való továbbítását, a feladat teljesítésének folyamatos követését. A finanszírozási szerzõdéssel rendelkezõ betegszállító szervezetek a rendelkezésükre álló kapacitásokat az OMSZ által megadott idõszakonként jelentik.” 3. §
Az R. 4/A. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „4/A. § A betegszállító szervezet saját maga vagy megbízottja útján folyamatos ellátás biztosítására kötelezett. Ha a betegszállító szervezet más betegszállító szervezet közremûködésével biztosítja a folyamatos mûködését, akkor a feladatot átadó betegszállító szervezet köteles írásban megállapodást kötni a területi ellátási kötelezettség átvállalásáról és az átvállalás idõtartamáról a feladatot átvállaló másik betegszállító szervezettel, és errõl tájékoztatni az OMSZ-ot, az OEP-et, valamint az Országos Tisztifõorvosi Hivatalt.”
4. §
Az R. 5. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) Csak azon betegek ügyeleti idõben végzett hazaszállítása rendelhetõ el, a) akik aa) ügyeleti idõben végzett vizsgálatra, ab) meghatározott idõben végzendõ kúraszerû kezelésre (pl. mûvesekezelés), vagy ac) 24 órát üzemelõ diagnosztikai vizsgálatra (pl. CT, MRI), kezelésre lettek beszállítva, vagy b) akik sürgõsségi ellátás keretében kerültek ellátásra.”
5. §
Az R. 8. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „8. § (1) Minden mûködési engedéllyel rendelkezõ betegszállítási tevékenységet végzõ szervezet elérhetõségét (telefonos és elektronikus elérhetõség) be kell jelenteni az OMSZ-nak. (2) Amennyiben tömeges baleset vagy katasztrófa indokolja, az OMSZ Irányító Csoportja az (1) bekezdés szerinti betegszállítási tevékenységet végzõ szervezetek aktív betegszállító gépjármûveit riasztja. A riasztott szervezet köteles az OMSZ riasztása szerinti helyszínre kivonulni és a kárhelyparancsnok utasításai szerint eljárni. (3) A (2) bekezdésben foglaltakkal kapcsolatos költségek megtérítésérõl az OMSZ által igazolt részletes költségkimutatás alapján a betegszállítást végzõ szervezet részére az egészségügyért felelõs miniszter gondoskodik.”
6. §
Az R. 11. §-a a következõ (2) és (3) bekezdéssel egészül ki: „(2) Annak, aki a betegszállításról szóló 19/1998. (VI. 3.) NM rendelet módosításáról szóló 15/2011. (IV. 27.) NEFMI rendelet (a továbbiakban: R.) hatálybalépésekor az R. hatálybalépését megelõzõen hatályos feltételek alapján végez betegszállító gépkocsi-vezetõként vagy betegszállításban betegkísérõként betegszállítási tevékenységet, az 1. számú melléklet I. Személyi feltételek 1. és 2. pontjában foglalt, az R. 1. mellékletével megállapított követelményeknek 2011. október 1-jétõl kell megfelelnie. (3) Az R. hatálybalépésekor finanszírozási szerzõdéssel rendelkezõ betegszállító szolgáltatónak az 1. számú melléklet II. Tárgyi feltételek II/B. pont 1. pontjában foglalt, az R. 1. mellékletével megállapított, az ülõbeteg-szállító kapacitással rendelkezõ szállító gépjármûvének férõhely-kapacitására vonatkozó követelményt akkor kell teljesítenie, amikor a használatában lévõ 7-nél kevesebb férõhellyel rendelkezõ jármû kötelezõ cseréjére kerül sor, legkésõbb azonban 2013. január 1-jéig.”
7. §
(1) Az R. 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul. (2) Az R. 3. számú melléklete helyébe a 2. melléklet lép. (3) Az R. 5. számú melléklete helyébe a 3. melléklet lép.
8. §
(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követõ napon lép hatályba, és ez a rendelet 2011. július 2-án hatályát veszti. (2) A 2. §, a 3. §, az 5. §, a (3) és a (4) bekezdés, valamint az 1. melléklet 3. és 4. pontja 2011. július 1-jén lép hatályba. (3) Hatályát veszti az R. 3. § (5) bekezdése. (4) Az R. 7. §-ában az „Országos Mentõszolgálat (a továbbiakban: OMSZ)” szövegrész helyébe az „OMSZ” szöveg lép. Dr. Réthelyi Miklós s. k., nemzeti erõforrás miniszter
1992
EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY
10. szám
1. melléklet a 15/2011. (IV. 27.) NEFMI rendelethez 1. Az R. 1. számú melléklet I. Személyi feltételek 1. pont c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Betegszállító gépkocsi-vezetõként az foglalkoztatható, aki) „c) ca) az Országos Képzési Jegyzékben (a továbbiakban: OKJ) szereplõ ápolói, mentõápolói vagy általános asszisztensi szakképesítéssel, ápolási asszisztensi, betegkísérõi, vagy mûtõssegédi részszakképesítéssel, vagy általános ápolói és általános asszisztensi szakképesítéssel és ezen szakképesítések valamelyikére vonatkozóan érvényes mûködési nyilvántartással rendelkezik; továbbá, aki az OKJ-ban szereplõ szociális gondozó és ápoló szakképesítéssel rendelkezik és ezen szakképesítés vonatkozásában a személyes gondoskodást végzõ személyek továbbképzésérõl szóló jogszabály szerinti továbbképzési kötelezettségét teljesítette; cb) – a ca) alpontban megjelölt szakképesítés vagy érvényes mûködési nyilvántartás, valamint továbbképzési kötelezettség teljesítése hiányában – a felnõttképzésrõl szóló törvény szerint akkreditált intézménynél a betegszállítási tevékenységre felkészítõ, legalább 10 órás elméleti és 30 órás gyakorlati, vizsgával záruló képzést elvégezte [az elméleti képzés tartalmi elemei: jogi, etikai kérdések; munkavédelem; a gyakorlati képzés tartalmi elemei: életjelenségek vizsgálata; légútbiztosítás (eszköz nélkül); lélegeztetés (eszköz nélkül); újraélesztés egyedül és másik segélynyújtóval; sérülések: sebek, vérzések, törések; vérzéscsillapítás, ideiglenes végtagrögzítés, kötözés; betegmozgatás, kimentés, pozicionálás, bukósisak eltávolítása].” 2. Az R. 1. számú melléklet I. Személyi feltételek 2. pont a) és b) pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek: (Betegszállításban betegkísérõként az foglalkoztatható, aki) „a) az OKJ-ban szereplõ ápolói, mentõápolói vagy általános asszisztensi szakképesítéssel, ápolási asszisztensi, betegkísérõi, vagy mûtõssegédi részszakképesítéssel, vagy általános ápolói és általános asszisztensi szakképesítéssel és ezen szakképesítések valamelyikére vonatkozóan érvényes mûködési nyilvántartással rendelkezik; továbbá az, aki az OKJ-ban szereplõ szociális gondozó és ápoló szakképesítéssel rendelkezik és ezen szakképesítés vonatkozásában a személyes gondoskodást végzõ személyek továbbképzésérõl szóló jogszabály szerinti továbbképzési kötelezettségét teljesítette; b) – az a) pont szerinti szakképesítés vagy érvényes mûködési nyilvántartás, valamint továbbképzési kötelezettség teljesítése hiányában – a felnõttképzésrõl szóló törvény szerint akkreditált intézménynél a betegszállítási tevékenységre felkészítõ, legalább 10 órás elméleti és 30 órás gyakorlati, vizsgával záruló képzést elvégezte [az elméleti képzés tartalmi elemei: jogi, etikai kérdések; munkavédelem; a gyakorlati képzés tartalmi elemei: életjelenségek vizsgálata, légútbiztosítás (eszköz nélkül), lélegeztetés (eszköz nélkül), újraélesztés egyedül, illetve másik segélynyújtóval, riasztó tünetek felismerése, állapotrosszabbodás felismerése; eszméletlenség fogalma, felismerése, ellátási lehetõségei; sérülések: sebek, vérzések, törések; vérzéscsillapítás, végtagrögzítés, kötözés, betegmozgatás, kimentés, pozicionálás, bukósisak eltávolítás; shock, ájulás fogalma, felismerése és ellátása, pulzus, vérnyomás, vércukormérés ismeretek; elsõsegélynyújtó doboz tartalma, használata].” 3. Az R. 1. számú melléklet II. Tárgyi feltételek II/A. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „II/A. Betegszállító állomás: minimum 30 m2 alapterületû épület vagy épületrész, amely 1. alkalmas: a) a betegszállítási feladatok fel-, illetve átvételére és a betegszállító egységek irányítására, b) a szolgálatban lévõ szakszemélyzet – a vonatkozó építészeti, közegészségügyi, munka-egészségügyi, munka- és tûzvédelmi normák szerinti – elhelyezésére, c) a betegszállító gépjármûvek és egészségügyi felszerelésük készenlétben tartására, tárolására, takarítására és fertõtlenítésére; valamint 2. megfelelõ hírközlõ eszközökkel (vezetékes telefon és elektronikus elérhetõség) rendelkezik.” 4. Az R. 1. számú melléklet II. Tárgyi feltételek II/B. pont megjelölése, bevezetõ része és 1–2. alpontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „II/B. Közúti betegszállító gépjármû az elsõ mûködési engedélyének kiadásakor a gyártás évétõl számítva 6 évesnél idõsebb nem lehet, és legfeljebb a gyártás évétõl számított 15 évig üzemeltethetõ, feltéve, hogy az idõszakos vizsgálaton a mûszaki feltételeknek megfelelt. A 2009. április 1-je után betegszállító jármûként üzembe helyezett betegszállító gépjármûvek legfeljebb a gyártás évétõl számított 10 évig üzemeltethetõk. A gépkocsi valamennyi ülésének rendelkeznie kell biztonsági övvel.
10. szám
EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY
1993
A szolgáltatónak a mûködési engedélye módosítását kell kérnie az Országos Tisztifõorvosi Hivataltól, ha az általa üzemeltetett és mûködési engedéllyel rendelkezõ közúti betegszállító gépjármûvet más közúti betegszállító gépjármûvel váltja ki. 1. Ülõbeteg-szállító kocsi: gépkocsivezetõvel és szükség esetén betegkísérõvel kivonuló, EDR rádióval, valamint a hozzá kapcsolódó online nyomkövetõ rendszer adatainak feldolgozására és rögzítésére alkalmas berendezéssel, továbbá megfelelõ fertõtlenítõszerekkel, mosható, fertõtleníthetõ vagy cserélhetõ üléskárpittal ellátott gépkocsi, mely teljesíti az alábbi mûszaki paramétereket: a) az oldalajtók száma minimum 3, b) férõhelyeinek száma minimum 5 (ideszámítva a gépkocsivezetõt is), c) minimális tengelytávja 2500 mm, minimális szélessége 1650 mm, minimális magassága 1420 mm. Az ülõbeteg-szállító kapacitással rendelkezõ szállítóknál minden harmadik ülõbeteg-szállító gépjármû lehet csak hét férõhelynél kisebb kapacitású. 2. Fekvõbeteg-szállító kocsi: gépkocsivezetõvel és betegkísérõvel kivonuló, hordágytartóval, hordággyal és EDR rádióval, valamint a hozzá kapcsolódó online nyomkövetõ rendszer adatainak feldolgozására és rögzítésére alkalmas berendezéssel, továbbá megfelelõ fertõtlenítõszerekkel, mosható, fertõtleníthetõ vagy cserélhetõ üléskárpittal ellátott gépkocsi, mely teljesíti az alábbi mûszaki paramétereket: a) a hordágy méretei: minimális hosszúsága 1950 mm, minimális szélessége 450 mm.” 5. Az R. 1. számú melléklet II. Tárgyi feltételek II/B. pont 4. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „4. Tartalék gépkocsi: az adott állomás betegszállítási feladatainak ellátását biztosító, mûszaki vagy egyéb ok miatt üzemen kívül helyezett betegszállító gépjármû pótlására szolgáló, azzal azonos követelménynek megfelelõ gépjármû. Magasabb szintû ellátásra szolgáló gépjármû alacsonyabb szintû ellátásra szolgáló gépjármûvel nem helyettesíthetõ. A betegszállítási feladatok ellátását biztosító gépkocsik számától függõen az alábbiak szerint kell tartalék gépkocsit biztosítani: 5 db aktív gépjármû kapacitásig minimum 1 db tartalék gépkocsit, 6–10 db aktív gépjármû kapacitásig minimum 2 db tartalék gépkocsit, 11–20 db aktív gépjármû kapacitásig minimum 3 db tartalék gépkocsit, minden további 10 db aktív gépjármû kapacitásonként további 1 db tartalék gépkocsit. Két azonos vagy szomszédos megyében telephellyel rendelkezõ szolgáltató közösen is alkalmazhatja ugyanazt a tartalék betegszállító gépjármûvet. Magasabb szintû ellátásra szolgáló gépjármû alacsonyabb szintû ellátásra szolgáló gépjármûvel ebben az esetben sem helyettesíthetõ, továbbá a két szolgáltató aktív betegszállító jármûveinek együttes száma alapján elvárt minimális tartalék gépjármû darabszámnak is teljesülnie kell. Közös tartalék gépjármû akkor alkalmazható, ha a betegszállító szolgáltatók közül legalább az egyik 3 vagy annál kevesebb aktív gépjármûvel rendelkezik. A tartalék gépjármû rendkívüli helyzetben az Országos Tisztifõorvosi Hivatal kijelölése alapján az aktív gépjármûvek mellett is végezhet betegszállítási feladatot. A kijelölés tényérõl, a rendkívüli helyzet okáról, kezdõ és végsõ dátumáról az Országos Tisztifõorvosi Hivatal határozatban rendelkezik és azt megküldi a finanszírozó területileg illetékes szervének.” 6. Hatályát veszti az R. 1. számú melléklet I. Személyi feltételek 1. pont d) és e) pontja, valamint 2. pont c) és d) pontja.
1994
EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY
10. szám
2. melléklet a 15/2011. (IV. 27.) NEFMI rendelethez „3. számú melléklet a 19/1998. (VI. 3.) NM rendelethez Betegszállítási adatlap A betegszállító állomás: ............................................................................................. Napló tételszám:…………………………………………………………………….. ÁNTSZ kódja: ........................................................................................................... A beteg neve: ...................................................................................................... Születési dátuma: ................................................................................................ TAJ: ………………………………… Lakcíme irányítószámmal: ......................................................................................................................................... Diagnózis: ………………………………………………………………………………………………………….................................................... ................................................................................................................ Szállítandó: honnan ...................................................................................................................................................... hová .......................................................................................................................................................... A megrendelő orvos neve, pecsétszáma: ................................................................................................................... munkahelye, azonosító kódja: .................................................................................................................................... A megrendelés időpontja: ______ év __________ hó _____ nap ______ óra __ perc Kíséret:
Szállítás módja:
a) betegkísérő ___ b) kíséretet nem igényel___
ülve _____
fekve _____
Sürgőssége: a) 6 órán belüli _____ b) 24 órán belüli ____ c) meghatározott időpontra kért, illetve tervezett időpontban történő ismétlődő ____
Időre kért szállításnál: a beérkezés ideje ____ év __ hó __ nap __ óra __ perc Térítési kategória:
Költségviselő:
_ _ _ _ _
magyar biztosítás alapján végzett ellátás magyar biztosítással nem rendelkező menekült ellátása államközi szerződés alapján végzett ellátás egyéb, magyar biztosítással nem rendelkező vagy más hatályos rendelkezés alapján magyar egészségügyi ellátásra nem jogosult személyek térítésköteles ellátása magyar biztosítással nem rendelkező menedékes ellátása külföldön élő magyarok központi költségvetésből támogatott ellátása (Segítő Jobb) befogadott külföldi állampolgár menekült, menedékes státuszt kérelmező elszámolásra vonatkozó nemzetközi szerződés/közösségi szabály alapján történő ellátás
_ _ _
a beteg kérésére történő fizetésköteles szállítás OEP Egyéb
_ _ _ _
A gépkocsi rendszáma: ....................................................... A kivonulás adatai Állomásra érkezéskor Átadás helyére érkezéskor Helyszínről induláskor A beteg felvételi helyére érkezéskor Állomásról induláskor Összesen A szállítás típusai:
ápoló/betegkísérő neve: ....................................................... km-óra állása
_ egyedi
A szállítás dátuma: ____ év __hó __ nap __ perc ...................................................................... gyógyítóintézetben átvettem. …………………. átvevő aláírása Az átvevő intézmény ÁNTSZ kódja: .......................................................... Átvétel időpontja: ____ év __hó __ nap __ perc
gépkocsivezető neve: ....................................................... óra/perc
_ kapcsolt A beteg ......................................... ....................................................... ....................................................... miatt továbbszállítandó.
....................................................... továbbszállítást elrendelő orvos aláírása és bélyegzője
”
10. szám
EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY
1995
3. melléklet a 15/2011. (IV. 27.) NEFMI rendelethez „5. számú melléklet a 19/1998. (VI. 3.) NM rendelethez Az emblémát a betegszállító gépjármû szélvédõjén, a közúti jármûvek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának mûszaki feltételeirõl szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 97. § (2) bekezdés c) pontjában foglaltak szerint kell elhelyezni. Az embléma fehér alapon fekete betûket tartalmaz, átmérõje 10 cm. A felirat az emblémán: BETEGSZÁLLÍTÁS, valamint az ÁNTSZ által kiadott sorszám. A felirat körkörös formátumban helyezkedik el.”
IV. RÉSZ Útmutatók
V. RÉSZ Közlemények Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal pályázati felhívása közforgalmú gyógyszertár létesítésére Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal (1097 Budapest, Gyáli út 2–6.) a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) 49. §-a, illetve 49/A. §-a alapján pályázatot ír ki közforgalmú gyógyszertár létesítésére Tolna megye Ozora községében. A pályázatot személyi joggal rendelkezõ vagy személyi jogra jogosult gyógyszerész nyújthatja be, ha vállalja a fent hivatkozott törvény személyi jogra és tulajdoni hányadra vonatkozó elõírások folyamatos betartását, valamint a személyi és tárgyi feltételeknek való folyamatos megfelelést. Pályázati feltételek: – az új közforgalmú gyógyszertár létesítésének helye: Ozora község, – a gyógyszertár megnyitásának legkésõbbi idõpontja: 2011. szeptember 30. – a szolgálati rendre vonatkozó minimális elvárás: – nyitvatartási idõ hétköznap: 8–16 óra – vagyoni biztosíték: törzstõkeként, a várható, havi nettó gyógyszerforgalom 60%-a. A pályázathoz csatolandó dokumentumok: – a létesítendõ gyógyszertár mûszaki tervdokumentációja; – nyilatkozat arról, hogy a kérelmezõ megfelel a Gyftv. 56. §-ban foglalt feltételeknek, illetve benyújtja a gyógyszertár létesítési engedélyének kézhezvételét követõ öt napon belül a személyi jog iránti kérelmét az egészségügyi államigazgatási szervhez; – hatósági bizonyítvány annak igazolására, hogy a kérelmezõ foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vagy gazdasági bûncselekmény következtében nem vált büntetett elõéletûvé vagy bármely bûncselekmény elkövetése miatt nem áll a gyógyszerész foglalkozástól eltiltás hatálya alatt (Gyftv. 60/A. §); – jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság esetén: – a cég cégjegyzékben szereplõ valamennyi fennálló adatát (tárolt cégkivonatát); – valamint a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elektronikusan rögzített, még be nem jegyzett adatait;
1996
EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY
10. szám
– a képviselõ elérhetõségét, aláírási címpéldányának másolatát; – még létre nem jött gazdasági társaság esetén a társasági szerzõdés (alapszabály, alapító okirat) tervezetét; – a képviselõ elérhetõségét; – valamint kötelezettségvállalást arra vonatkozóan, hogy – a létesítési engedély megszerzése esetén – a gazdasági társaság bejegyzését az engedély kiadásától számított 15 napon belül kezdeményezik, amelyben a személyi jogos gyógyszerész vagy személyi jogra jogosult gyógyszerész és a gyógyszertárban alkalmazott valamennyi gyógyszerész együttes tulajdonhányada meghaladja az 50%-ot, – a gyógyszertárnak helyet adó épületre vonatkozó hatályos tulajdoni lapot, illetve az ingatlan (ingatlanrész) használatának jogcímét (tulajdonos nevét, székhelyét); – a gyógyszertár mûködtetõjének nyilatkozatát arról, hogy õ, illetve az ingatlan tulajdonosa hozzájárul a hatósági vezetõ kirendeléséhez. A pályázat elbírálásánál elõnyt jelent a – Gyftv. 49. § (10) bek. szerinti – nagyobb számú többletszolgáltatás vállalása a gyógyszertár megnyitását követõ legalább öt éven keresztül: – fiókgyógyszertár mûködtetése; – nem csak sorozatgyártású gyógyászati segédeszközök forgalmazása; – a forgalmazott termékek házhoz szállítása; – betegség-specifikus gyógyszerészi gondozás nyújtása. A pályázat benyújtásának határideje: 2011. június 30. A pályázatok benyújtásának módja: postai úton, a pályázatnak az Országos Tisztifõorvosi Hivatal (1097 Budapest, Gyáli út 2–6.) címére történõ megküldésével. A pályázat elbírálásának határideje: A pályázatokat az Országos Tisztifõorvosi Hivatal a pályázati felhívásban megjelölt benyújtási határnaptól számított hatvan napon belül bírálja el, és annak eredményét az egészségügyért felelõs miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában és saját honlapján közzéteszi.
Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal közleménye a Vecsés város Halmi Telepi városrészében közforgalmú gyógyszertár létesítésére kiírt pályázat eredményérõl Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal által – a biztonságos és gazdaságos gyógyszer és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 49. §-a, illetve 49/A. §-a alapján – a Vecsés város Halmi Telepi városrészében közforgalmú gyógyszertár létesítésére kiírt pályázatot elbírálta, Ekésné Dr. Kretovics Júlia személyi jogra jogosult gyógyszerész részére közforgalmú gyógyszertár létesítését engedélyezte Vecsés, Halmy József tér 20/A szám alatt.
10. szám
A Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar közleménye a 2011. II. félévére meghirdetett kötelezõ tanfolyamokról A tanfolyamokra történõ jelentkezés határideje: 1 hónap a tanfolyam kezdete elõtt! Szakma
Szervezõ
Célcsoport
Tanfolyam idõpontja
2011. IX. 7–9.
SE III. sz. Belgyógyászati Kl. Reumatológiai és Fizioterápiás Tanszéki Csoport Fizikális medicina SE Pszichiátriai és rehabilitációs és Pszichoterápiás Klin. orvoslás Rehabilitációs Tanszéki Csoport Fizikális medicina SE Pszichiátriai és rehabilitációs és Pszichoterápiás Klin. orvoslás Rehabilitációs Tanszéki Csoport Foglalkozás-orvostan SE Népegészségtani (üzemorvostan) Intézet
Fizioterápia alapképzõ I.
Fizioterápia, orvosi rehabilitáció szakorvos jelöltek
2011. IX. 5–9.
Rehabilitációs alapismeretek
Fizikális medicina és 2011. XI. 7–18. rehabilitációs orvoslás, orvosi rehabilitáció szakorvos-jelöltek Fizikális medicina és 2011. XI. 28–29. rehabilitációs orvoslás, orvosi rehabilitáció szakorvos-jelöltek szakorvos-jelöltek 2011. X. 17–XI. 4.
Igazságügyi pszichiátria
SE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika
Forenzikus pszichiátria szakorvos-jelöltek napjainkban
2011. XI. 14–18.
Iskolaegészségtan és ifjúságvéd
SE Népegészségtani Intézet
Iskolaorvosi tanfolyam szakorvos-jelöltek
2011. XI. 7–18.
Klinikai farmakológia
SE Farmakológiai és Preklinikai szakorvos-jelöltek Farmakoterápiás Intézet gyógyszervizsgálatok elmélete és gyakorlata
Fizioterápia
Humán kineziológiai alapismeretek
Szakvizsga elõkészítõ tanfolyam
2011. IX 29–X.5.
Tanfolyam helye
SE Urológiai Klinika 1082 Bp., Üllõi út 78/B Budai Irgalmasrendi Kórház II. em. 1023 Bp., Frankel Leó u. 31. Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet 1121 Bp., Szanatórium u. 19. Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet 1121 Bp., Szanatórium u. 19. Népegészségtani Intézet NET XIV. emelet 1096 Bp., Nagyvárad tér 4. Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika I. em. tanterem 1083 Bp., Balassa u. Népegészségtani Intézet 1089 Bp., Nagyvárad tér 4. SE Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet 1089 Bp., Nagyvárad tér 4.
Térítési díj
Tanfolyamért felelõs
15 000 Ft
Dr. Kopa Zsolt 06 (20) 825-8766
25 000 Ft
Dr. Géher Pál 438-8511
50 000 Ft
Dr. Dénes Zoltán 391-1951
12 500 Ft
Dr. Dénes Zoltán 391-1951
89 900 Ft
Dr. Cseh Károly 459-1500/6128
26 000 Ft
Tabányi Adrienne 06 (30) 302-1329
19 100 Ft
Oszlár Julianna 06 (20) 825-0598
62 500 Ft, Eü. egyetemi dolgozóknak 20 800 Ft
Dr. Timár Júlia 459-1500/56277
EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY
Andrológiai tanfolyam szakorvos-jelöltek
Andrológia
SE Urológiai Klinika
Tanfolyam címe
1997
Szervezõ
Tanfolyam címe
Célcsoport
Tanfolyam idõpontja
Tanfolyam helye
Térítési díj
Tanfolyamért felelõs
szakorvos-jelöltek
2011. XI. 16–17.
SE Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet 1089 Bp., Nagyvárad tér 4.
62 500 Ft, Eü. egyetemi dolgozóknak 20 800 Ft
Dr. Kerpel-Fronius Sándor 06 (30) 9199-574
Klinikai onkológia
SE II. sz. Belgyógyászati Elméleti képzés Klinika Convention Bp. Kft.
szakorvos-jelöltek
2011. X. 13–27.
Novotel Centrum Hotel 1088 Bp., Rákóczi út 43–45. és SE II. Belgyógy. Klin. 1088 Bp., Szentkirályi u. 46.
28 000 Ft
Dr. Sréter Lídia 266-0926/55590
Oxyológi és sürgõsségi orvostan
SE Honvéd-Katasztrófaorv ostani és Oxyológiai Tanszék
Oxyológiai alapismeretek (évente min. 15 fõ esetén, 2 évenként létszámtól függetlenül kerül megtartásra)
Oxyológia, sürgõsségi orvostan, sportorvostan, foglalkozáseü. szakorvos-jelöltek
2011. XI. 14–25. oxyológusoknak 2011. XI. 14–18. többi szakma részére
OMSZ bázis I. em Oktató Központ 1134 Bp., Róber Károly krt. 77.
35 600 Ft (2 hétes tf.) 17 800 Ft (1 hetes tf.)
Nagyné Szalay Klára 465-1914
Sportorvostan
Országos Sportegészségügyi Intézet
Sportorvosi ismeretek
szakorvos-jelöltek
2011. IX. 26–X. 7.
Országos 43 500 Ft Sportegészségügyi Intézet 1123 Bp., Alkotás u.48.
Dr. Halasi Tamás 06 (20) 927-9654
Szülészetnõgyógyászat
SE I. sz. Szülészeti és Nõgyógyászati Klinika
Neonatológiai alapismeretek
Szülészetnõgyógyászat, gyermekgyógyászat, neonatológia szakorvos-jelöltek
2011. X. 17–19.
I. sz. Szülészeti és Nõgyógyászati Klinika könyvtára 1088 Bp., Baross u. 27.
18 700 Ft
Dr. Görbe Éva 459-1500
Szülészetnõgyógyászat
SE I. sz. Szülészeti és Nõgyógyászati Klinika
A postmenopausalis hormonsubstitutio
szakorvos-jelöltek
2011. XII. 1–2.
I. sz. Szülészeti és Nõgyógyászati Klinika könyvtára u. o.
12 500 Ft
Dr. Magyar Zoltán 459-1500
Szülészetnõgyógyászat
SE I. sz. Szülészeti és Nõgyógyászati Klinika
Szülészeti és nõgyógyászati UH diagnosztika
szakorvos-jelöltek
2011. XI. 16–18.
I. sz. Szülészeti és Nõgyógyászati Klinika könyvtára u. o.
25 000 Ft
Radványiné Sipos Zsuzsa 459-1500/54269
Szülészetnõgyógyászat
SE I.sz. Szülészeti és Nõgyógyászati Klinika
Nõgyógyászati endoscopia
szakorvos-jelöltek
2011. XI. 24–25.
I. sz. Szülészeti és Nõgyógyászati Klinika könyvtára u. o.
10 400 Ft
Dr. Szendei György 06 (20) 663-2372
Szülészetnõgyógyászat
SE II. sz. Szülészeti és Nõgyógyászati Klinika
Nõgyógyászati endoscopia
szakorvos-jelöltek
2011. XI. 12–14.
II. sz. Szülészeti és Nõgyógyászati Klinika 1087 Bp., Üllõi út 78/A
19 000 Ft
Borsos Olga 313-7856
10. szám
SE Farmakológiai és GCP Farmakoterápiás Intézet
EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY
Klinikai farmakológia
1998
Szakma
Szervezõ
Tanfolyam címe
Célcsoport
SE II. sz. Szülészeti és Nõgyógyászati Klinika
Szülészetnõgyógyászat
SE II. sz. Szülészeti és Nõgyógyászati Klinika
A menopausa és a hormonpótló therapia korszerû szemlélete Szülészeti és nõgyógyászati UH diagnosztika
Szülészetnõgyógyászat
SE II. sz. Szülészeti és Nõgyógyászati Klinika
Neontológiai szakorvos-jelöltek alapismeretek és újszülött resuscitato
Szülészetnõgyógyászat
SE II. sz. Szülészeti és Nõgyógyászati Klinika
Nõgyógyászati onkológia korszerû kérdései
szakorvos-jelöltek
Transzfúziológia
Országos Vérellátó Szolgálat
Klinikai immunológia és allergológia I-II.
Transzfúziológia, allergológia és klin. immunológia, gyermektüdõgyógy. szakorvos-jelöltek
szakorvos-jelöltek
szakorvos-jelöltek
2011. X. 3–4.
Tanfolyam helye
II. sz. Szülészeti é sNõgyógyászati Klinika 1087 Bp. Üllõi út 78/A 2011. X. 25–26. II. sz. Szülészeti és Nõgyógyászati Klinika 1087 Bp. Üllõi út 78/A 2011. XI. 7–11. II. sz. Szülészeti és Nõgyógyászati Klinika 1087 Bp., Üllõi út 78/A 2011. XII. 5–7. II. sz. Szülészeti és Nõgyógyászati Klinika 1087 Bp., Üllõi út 78/A I. 2011. XI. 28.–XII. 9. Országos Vérellátó II. 2012. I. 9–20. Szolgálat 1113 Bp., Karolina út 19/21. Tanterem: Diószegi út 64. I. emelet
Térítési díj
Tanfolyamért felelõs
19 000 Ft
Borsos Olga 313-7856
19 000 Ft
Borsos Olga 313-7856
19 000 Ft
Borsos Olga 313-7856
19 000 Ft
Borsos Olga 313-7856
50 000 Ft/ tanfolyam
Dr. Gergely Péter 459-1500/5737 Dr. Bencúr Miklós 372-4329
EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY
Szülészetnõgyógyászat
Tanfolyam idõpontja
10. szám
Szakma
1999
2000
EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY
SEMMELWEIS EGYETEM Általános Orvostudományi Kar Dékáni Hivatal 1085 Budapest, Üllõi út 26. Szakképzési Csoport II. Szakképzési Csoport I. Tel.: 210-6819 Tel.: 267-0666 Fax: 459-1500/52542 Fax: 266-1972
10. szám Nyomtatott betûkkel, az adatok Nyomtatott betûkkel, az adatok pontos kitöltésével tanfolyamonként 1 példányban kérjük kitölteni!
JELENTKEZÉSI LAP KÖTELEZÕ TANFOLYAMRA A jelentkezési lapot a Dékáni Hivatal csak abban az esetben fogadja el, ha igazolást nyert a szakképzési terv beadásának ténye
Szakvizsga elõtti kötelezõ tanfolyam címe, idõpontja: ......................................................................................................................
Név: ...................................................................... Szül. hely, év, hó, nap: ................................................................... Munkahely: (név, cím, irányítószám, telefonszám) ....................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................................................................................... Értesítési cím: ................................................................................................................... Telefonszám: ............................................................. Diploma kelte: ........................................................................................... Orvosi pecsétszám: ................................................................... Tervezett szakvizsga ............................................................................................................................................................................................... Régi rendszerû szakképzésre történõ jelentkezés ideje: ............................................................................................................................ Rezidensi képzés kezdésének ideje: ..................................................................................................................................................................
............................................................................................. jelentkezõ aláírása, pecsét A tanfolyamon való részvételhez hozzájárulok: ............................................................................................. osztályvezetõ fõorvos aláírása
Térítéses tanfolyam esetén kérjük az alábbi adatok megadását (számla kiadása minden esetben megtörténik) Fizetõ neve: .......................................................................................... Címe: ....................................................................................................... Tanfolyamon résztvevõ neve: .............................................................................................................................................................................. Felhívjuk figyelmét, hogy a számla annak a nevére lesz kiállítva, aki befizetõként szerepel. Utólag nincs mód ezen változtatni!
10. szám
EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY
2001
A Hemingway Alapítvány felhívása a Hemingway Alapítvány 2011. évi Dr. Szabó György-ösztöndíj jelölésére A Hemingway Alapítvány kuratóriuma felhívja a hazai egészségügyi ellátásban, az orvosi kutatásban részt vevõ intézmények és intézetek munkatársainak figyelmét, hogy a Dr. Szabó György-ösztöndíjra felterjesztést lehet tenni. A díjat évente a hazai orvostudomány egy kiemelkedõ egyéniségének adományozza az Alapítvány, mely kuratóriumának tagjai: Dr. Vizi E. Szilveszter, Dr. Mikola István, Dr. Jakab Ferenc, Dr. Rosivall László, Dr. Szabó Dezsõ, Dr. Fazekas Árpád, Dr. Surján László és Dr. George F. Hemingway. Az írásban benyújtott – rövid szakmai javaslattal és curriculum vitae-vel ellátott – jelölések beküldési határideje 2011. július 8. Cím: Hemingway Alapítvány Dr. Szabó György-díj kuratóriuma 1194 Budapest, Puskás F. u. 1–3. A Hemingway Alapítvány Dr. Szabó György ösztöndíját a beérkezett jelölések és a kuratórium egyhangú döntése alapján 2011. õszén ünnepélyes keretek között adják át. Az ösztöndíj ez évben 1 300 000 Ft.
A „Szívbeteg gyermekek védelmében” Alapítvány közleménye 2010. évi közhasznúsági jelentésérõl Az Alapítvány alapadatai: Név: „A szívbeteg gyermekek védelmében” Alapítvány Székhelye: 1096 Budapest, Haller utca 29. Alapítva: 1991. 02. 14. Alapító: Prof. Dr. Lozsádi Károly Fõvárosi Bírósági végzés száma: 8.Pk.64979/12 Sorszáma: 1218 Az Alapítvány Adószáma: 19661964-1-43 Könyvvezetés módja: egyszeres I. Számviteli beszámoló: Az Alapítvány 2010. évben a számviteli törvénynek és a kapcsolódó elõírásoknak megfelelõen közhasznú egyszerûsített beszámolót állított össze, melyben az eszközök és források egyezõ végösszege 14 910 ezer Ft, a saját tõke összege: 14 910 ezer Ft.
II. A támogatások részletezése forrásonként: (adatok ezer Ft-ban)
2009. év
APEH 1%-ból befolyt összeg: Támogatás magánszemélyektõl Támogatás nem magánszemélyektõl: Névtelen adomány: NCA pályázat: Összesen:
30 108 1 373 10 915 0 2 340 44 736
2010. év
30 421 795 4.581 85 3 230 39 112
eltérés
+313 –578 –6 334 +85 +890 –5624
2002
EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY
10. szám
III. A vagyon változása, felhasználása: (adatok ezer Ft-ban)
Vagyon összetétele:
Induló tõke:
2009. év
2010. év
változás
200
200
0
Tõkeváltozás:
21 644
40.599
18 955
Tárgyévi eredmény:
18 955
– 25 889
– 44 844
Összesen:
40 799
14.910
– 25 889
A juttatások és a vagyon felhasználásának részletezése: (tárgyévi összes ráfordítás) (adatok ezer Ft-ban)
anyag és anyagjellegû szolgáltatás
10 990
karácsonyi ünnepség
1 344
egyéb reprezentáció
962
megbízási díj és járulékai
1 552
természetbeni juttatások adója
396
befizetett áfa és önell. pótl.
540
eszközátadás Kardiológiai Intézetnek
44 396
személygépkocsi eladás
2 560
tárgyi eszközök értékcsökkenése
5 356
beruházási kiadások Össszesen:
37 773 105 869
IV. Az Alapítvány által nyújtott támogatások kimutatása: Az Alapítvány közhasznú céljával összhangban 2009-ben és 2010-ben is nagyértékû orvosi mûszereket vásárolt az Országos Kardiológiai Intézetben folyó szívbeteg gyermekek gyógyításának az elõsegítéséhez, összesen 50 millió Ft értékben. A nagyértékû orvosi mûszerek ünnepélyes átadására, az Országos Kardiológiai Intézet részére az Alapítvány 20. évfordulójára szervezett ünnepségen került sor. Az Alapítvány a születésnapját együtt rendezte karácsonyi ünnepségével, ahova több, mint 200 szívbeteg gyermeket hívott meg és mûsorral, illetve ajándékokkal lepte meg õket.
V. Vezetõ tisztségviselõk díjazása: Az Alapítvány tisztségviselõi ellenszolgáltatás nélkül látták el feladatukat, munkájukért semmilyen díjazásban nem részesültek.
VI. RÉSZ Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár közleményei
10. szám
EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY
2003
VII. RÉSZ Vegyes közlemények Közlemény igazolványok, oklevelek, bizonyítványok érvénytelenítésérõl Közleményt meghirdetõ szerv neve
Az érvénytelen okmány megnevezése
Az érvénytelen okmány kiállítója
Az érvénytelen okmány száma
Érvénytelen 2011.
Dr. Bede Kristóf orvos
sz.o.okl. (sebészet)
Nemzeti Vizsgabizottság
325/2007.
április 5. napjától
Dr. Pátkay Zita orvos
sz.o.okl. (konzerváló fogászat és fogpótlástan)
Nemzeti Vizsgabizottság
777/2009.
április 16. napjától
Megjegyzés: a táblázatban használt rövidítések jegyzéke: OONYI (GYONYI) = Orvosok (Gyógyszerészek) Országos Nyilvántartásba vételérõl szóló igazolvány, sz.o.okl./sz gy.okl. = szakorvosi/szakgyógyszerészi oklevél , OSZB = Országos Szakképesítõ Bizottság EFSZSZTB = Egészségügyi Felsõfokú Szakirányú Szakképzési és Továbbképzési Tanács MOK (GYOK) = Magyar Orvosi (Gyógyszerész) Kamara
2004
EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY Rövidítésjegyzék
Általános tudnivalók Tisztelt Hirdetők, Olvasók! A pályázati hirdetményeket terjedelmi okokból és a jobb áttekinthetőség érdekében táblázatos formában közöljük. Kérjük, hogy álláshirdetéseik szövegezésénél vegyék figyelembe, hogy a rovatok csak a legszükségesebb információk közlésére adnak lehetőséget. A hirdetményeket külön ez irányú kérelemre legfeljebb 3 alkalommal ismételjük meg, további közlésre csak újabb kérés esetén van lehetőség. A gyors megjelenés érdekében a pályázati hirdetményeket közvetlenül a Szerkesztőségnek küldjék meg postán (1051 Budapest, Arany János u. 6–8., illetve 1245 Budapest, Pf. 987) vagy továbbítsák telefaxon (795-0192). Az Egészségügyi Közlöny Szerkesztőségének telefonszáma 795-1347. A közléssel kapcsolatban a fenti telefonszámon tudunk tájékoztatást adni. Tájékoztatjuk tisztelt hirdetőinket, hogy a pályázati hirdetmények szövegéből kénytelenek vagyunk elhagyni azokat a pályázati feltételeket, amelyek közzététele jogszabályba ütközik, nem hatályos jogszabályon alapul, illetve indokolatlan diszkriminációt tartalmaz (pl. életkori, nemhez kötött, a magyar végzettséget vagy állampolgárságot preferáló előírások). A jogszabály alapján kötelezően meghirdetendő pályázatok térítésmentes közzétételére egy alkalommal van lehetőség, az ismételt közzététel az általános hirdetési árakon történik, amelyről az Egészségügyi Közlöny kiadója (a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, telefonszám: 266-9290 vagy 266-9294) ad felvilágosítást. A pályázatoknál kérjük – a hatályos jogszabályokra is figyelemmel – feltüntetni, hogy a pályázati határidő kezdő időpontjának a hirdető a megjelenés melyik helyét tekinti. Eltérő közlés hiányában a pályázati határidő hirdetmény szerinti kezdő időpontja az Egészségügyi Közlönyben való megjelenés. A KSZK honlapján is megjelenő hirdetések esetén a honlapon feltüntetett határidők az irányadók, eltérő közlés esetén is. Amennyiben a közlésnél más időpontot nem jelöltünk meg, úgy a hirdetett állás a pályázatok elbírálását követően azonnal betölthető. Az állások bérezése a hatályos jogszabályok alapján történik. A Szerkesztőség felhívja a hirdetők figyelmét arra, hogy a tévesen, hiányosan vagy félreérthető módon megfogalmazott és így megküldött hirdetésekből adódó esetleges hibákért felelősséget nem vállal. Az esetleges hibák elkerülése érdekében kérjük, hogy hirdetéseiket ne kézírásos formában juttassák el a Szerkesztőség részére. Az olvashatatlanul megküldött hirdetések közzétételét nem vállaljuk. Megrendelt hirdetés közzétételének vagy ismételt közzétételének lemondását, módosítását a Szerkesztőség csak írásban fogadja el, a hirdetést tartalmazó lapszám nyomdába adásának időpontjáig.
10. szám
(3) ÁNTSZ á.p. b: Bp. biz. cs: d. e: e. b. e. h.: eü. f: főig. Főv. gy. gyt. h: I. Ig. ig. ir. Képv.-test. K. Kl. kl.-ai kö. közp. közpi. kut. Lab. lab.-i magyar á.p.-ság m. M.j.V. Nk. nyi. nyv. O. okl. okt. OONY/GYONY OONYI/GYONYI OEP orv. Ö. P. H. R. szerv. sz. sz.ö. sz.gy. szakorv.gy. szk. sz.tev. sz.v. szoc. szolg. sz.o.okl./sz.gy.okl. szv. szv.biz. SZMSZ tap. t: t/f: tev. t.f. th. tud. v. vez. vez.gy. vizsg.
= az álláshelyek száma = Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat = állampolgár = havi munkabér forintban = Budapest = bizonyítvány = csatolandó = diploma = előnyben részesül = erkölcsi bizonyítvány = elbírálási határidő = egészségügyi = telefax = főigazgató = főváros(i) = gyakorlat = gyógyszertár = pályázati határidő = intézet vagy intézmény = igazgató = igazolvány = irányítás(a)(i) = képviselő-testület = kórház = klinika = klinikai = közegészségügyi = központ = központi = kutatás(i), kutató = laboratórium = laboratóriumi = magyar állampolgárság = munka = megyei jogú város = nagyközség = nyelvismeret = nyelvvizsga = osztály = oklevél = oktatás(a)(i) = Orvosok (Gyógyszerészek) Országos Nyilvántartása = Orvosok (Gyógyszerészek) Országos Nyilvántartásba vételéről szóló igazolvány = Országos Egészségbiztosítási Pénztár = orvos(i) = önkormányzat = polgármesteri hivatal = rendelőintézet = szervezés(e) = szakmai = szakmai önéletrajz = szakmai gyakorlat = szakorvosi gyakorlat = szakképesítés, szakorvosi képesítés = szakmai tevékenység = szakmai végzettség = szociális = szolgálati = szakorvosi/szakgyógyszerészi oklevél = szakvizsga = szakvizsga bizonyítvány = szervezeti és működési szabályzat = tapasztalat = telefoninformáció = telefon/telefax = tevékenység = tudományos fokozat = therápia = tudományos = végzettség = vezetés(e) = vezetői/vezetési gyakorlat = vizsgálat
10. szám
EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY
2005
Pályázati hirdetmények egyetemi oktatói, illetve egyetemi intézményekben betölthető egyéb állásokra A pályázatot meghirdető szerv neve, címe
Munkahely és munkakör megnevezése
Pályázati feltételek
Juttatások, egyéb információk
Petz Aladár Megyei Oktató K. főig. főorvosa 9025 Győr, Vasvári Pál u. 2–4.
Pathológiai O. osztályvezető főorvos Feladata: – az O. munkájának megszervezése és zavartalan működésének biztosítása, – SZMSZ-ben meghatározott feladatok ellátása
– orv. d., – pathológiai szv., – cytopathológia szv., – legalább 10 éves sz.gy., – büntetlen előélet, – e: nyi., – Ph.D cím, – tud. m., – cs: képesítést igazoló oklevelek másolata , – részletes sz.ö, – sz. vez. elképzelések, – 3 hónapnál nem régebbi e.b., – OONYI másolata (alapnyilvántartás), működési nyilvántartásról másolat, – MOK tagság igazolása, – publikációs jegyzék, – nyilatkozat, melyben hozzájárul ahhoz, hogy a pályázat elbírálásában részt vevők a pályázati anyagot megismerhetik, – nyilatkozat arról, hogy a pályázati anyagában foglalt személyes adatainak a pályázati eljárással összefüggésben szükséges kezeléséhez hozzájárul
– b: Kjt. szerint, – h: a KSZK honlapján történő közzétételtől számított 15. nap (2011. VI. 9.), – e. h.: 2011. VI. 30., – a pályázat elbírálásának módja, rendje: az 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 20/A. és 20/B. §-ban, továbbá a Kjt. eü. intézményekben történő végrehajtásáról szóló 356/2008. (XII. 31.) Korm. rend. 4. §-ában foglaltaknak megfelelően, – a kinevezés határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyban (főorvosi/szakorvosi m.-körre) 90 napos próbaidővel történik, – az osztályvezető főorvosi megbízás határozott időre, 5 évre szól, – az állás 2011. VII. 1-jétől betölthető, – pályázatok benyújtása: a Petz Aladár Megyei Oktató K. főig. főorvosa részére személyesen vagy postai úton, dr. Tamás László János főig. főorvoshoz (9024 Győr, Vasvári Pál u. 2–4.), – a borítékon kérjük feltüntetni: Petz Aladár Megyei K. Pathológia O. osztályvezető főorvos, – a pályázati kiírás további közzétételének a helye: KSZK honlapja: 2011. V. 26., Győr-Moson-Sopron Megyei Ö. székhelyén: 2011. V. 26.
Pályázati hirdetmények egészségügyi intézményvezetői és orvosvezetői állásokra A pályázatot meghirdető szerv neve, címe
Munkahely és munkakör megnevezése
Pályázati feltételek
Juttatások, egyéb információk
Az Országos Vérellátó Szolgálat (1113 Budapest, Karolina u. 19–21.) főigazgatója pályázatot hirdet az Egri Területi Vérellátóban területvezető főorvos munkakör ellátására. Feladat: a megjelölt szervezeti egység tevékenységének tervezése, szervezése, irányítása és ellenőrzése. Illetmény és juttatások: az 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) alapján, megegyezés szerint. Pályázati feltételek: – általános orvosi diploma; – transzfuziológus szakvizsga;
2006 A pályázatot meghirdető szerv neve, címe
EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY Munkahely és munkakör megnevezése
Pályázati feltételek
10. szám Juttatások, egyéb információk
– a vérellátás területén szerzett szakmai tapasztalat; – több éves vezetői gyakorlat. Előnyt jelent: – egészségügyi szakmenedzseri végzettség; – angol nyelv legalább középfokú ismerete; – tudományos tevékenység. A pályázathoz csatolandó: – részletes szakmai önéletrajz; – végzettséget, képzettséget, nyelvismeretet igazoló okiratok hiteles másolatai (diploma, szakvizsga); – rövid szakmai program, az egység vezetésére vonatkozó elképzelések; – Orvosok Alap és Működési Nyilvántartásának másolata; – 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány; – igazolás a Magyar Orvosi Kamarai tagságról, illetve a kamarai felvételi kérelem beérkezéséről; – beleegyező nyilatkozat arról, hogy a pályázati anyagot az eljárásban részt vevők, a Szakmai Kollégium, valamint a Magyar Orvosi Kamara megismerheti. Egyéb információk: – a megbízás 5 év határozott időre szól; – a pályázat beadásának határideje: a megjelenéstől számított 15. nap; – a pályázat elbírálásának határideje: a Szakmai Kollégium, valamint a Magyar Orvosi Kamara véleményét követő 30. nap; – az állás azonnal betölthető; – a pályázatok benyújtása: dr. Miskovits Eszter főigazgatónak címezve az Intézet címére [1113 Budapest, Karolina út 19–21.; telefon: 06 (1) 372-4110].
*** Budapest Főváros Önkormányzatának Közgyűlése pályázatot hirdet a Fővárosi Önkormányzat Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház (1204 Budapest, Köves u. 1.) főigazgatói (intézményvezetői) feladatkörének munkaviszony keretében történő, határozott idejű betöltésre. Munkáltató: a Fővárosi Önkormányzat Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház. Munkakör: főigazgató (intézményvezető magasabb vezetői megbízással). A magasabb vezetői megbízás időtartama: 5 éves határozott időre szól, 3 hónapos próbaidő kikötésével. A munkakör betölthetőségének kezdő napja várhatóan: 2011. július 15. Munkabér és juttatások: megegyezés szerint. Feladat: az önálló költségvetési szervként működő intézmény teljes munkaidőben történő vezetése. Ennek keretében, a jogszabályi előírások megtartásával és az intézmény alapító okiratában meghatározottak figyelembevételével irányítja, szervezi és ellenőrzi a vezetése alatt álló intézményt. Rendszeresen ellenőrzi, hogy az intézmény számára kitűzött feladatok a jogszabályokat, valamint a jogszerű utasításokat betartva, határidőre és az intézmény érdekeinek megfelelően teljesüljenek. Pályázati feltételek: 13/2002. (III. 28.) EüM rendelet alapján: – orvostudományi vagy egyéb egyetemi szintű végzettség; – egészségügyi (szak)menedzseri képesítés vagy egészségügyi menedzsment szakirányú továbbképzési szakon szerzett képesítés; – legalább ötéves vezetői gyakorlat; – büntetlen előélet; – cselekvőképesség; – további munkaviszony, más vezetői megbízás nem létesíthető a tudományos, oktatói, illetve szerzői jogi védelem alá eső tevékenység kivételével; – összeférhetetlenség az Mt. 191. §-a szerint.
10. szám A pályázatot meghirdető szerv neve, címe
EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY Munkahely és munkakör megnevezése
Pályázati feltételek
2007 Juttatások, egyéb információk
A főigazgatói megbízás vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel jár. A pályázathoz csatolandó: – végzettséget igazoló okiratok másolatai; – a pályázó személyi adatait tartalmazó részletes szakmai önéletrajz; – 3 hónapnál nem régebbi hatósági bizonyítvány; – vezetői beosztásban szerzett gyakorlat igazolása; – az intézmény vezetésére vonatkozó program, amely tartalmazza a szakmai helyzetelemzésre épülő és a fenntartói stratégiai célok megvalósulását célzó fejlesztési elképzeléseket; – nyilatkozat, hogy hozzájárul-e teljes pályázati anyagának a véleményezők és döntéshozók részére történő sokszorosításához, továbbításához, nyilvános ülésen történő tárgyalásához. A pályázati határidő: a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (KSZK) honlapján történő megjelenést követő 30 nap, 2011. május 28. A pályázati felhívás megjelenik a Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ honlapján, a Budapest portálon, és kifüggesztésre kerül a Főpolgármesteri Hivatal ügyfélszolgálati irodáján. A pályázatot „Főigazgatói pályázat Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház” megjelöléssel a Főpolgármesteri Hivatal Humán Erőforrás Menedzsment Főosztály vezetőjének címezve, 1052 Budapest, Városház utca 9–11. címre kell benyújtani. A pályázattal kapcsolatban érdeklődni lehet telefonon vagy személyesen: a Főpolgármesteri Hivatal Egészségügyi és Szociálpolitikai Főosztályán, dr. Varga Gábor főosztályvezetőnél [1052 Budapest, Városház utca 9–11., félemelet 625. számú iroda, telefonszám: (1) 327-1415]. A pályázat elbírálásának rendje és módja: a pályázati eljárás lefolytatása, illetve az elbírálása a Kjt. 20/A. §-ában, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény az egészségügyi intézményekben történő végrehajtásáról szóló 356/2008. (XII. 31.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően történik. A pályázat elbírálásának határideje: a Fővárosi Közgyűlésnek a pályázat benyújtási határidejét követő első rendes ülésén.
*** Markhot Ferenc K. Eü.-i Szolgáltató Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Kft. 3300 Eger, Széchenyi u. 27–29.
Urológiai O. osztályvezető főorvos Az osztályvezető főorvos feladata: az Urológiai O. vezetőjeként gyakorolja a jogszabályokban és a K. SZMSZ-ében számára biztosított jogköröket
– orv. d., – urológiai szv. megléte (legalább 5 év); – nyi., – e: európai urológiai szv., andrológiai szv., Ph.D vagy 5 éven belül Ph.D fokozat megszerzésének vállalása, – cs: részletes sz.ö., – sz. vez. koncepció, – sz. továbbképzési kötelezettség teljesítésének igazolása, – OONYI másolata; – 3 hónapnál nem régebbi e.b., – nyilatkozat a pályázó hozzájárulásáról ahhoz, hogy az elbírálásban részt vevők a pályázatot megismerhessék
– b: megbeszélés szerint, – h: a megjelenéstől számított 30. nap, – az állás betöltésének időpontja: a pályázat elbírálását követően, – pályázatok benyújtása: dr. Fűtő László ügyvezető részére postai úton (3300 Eger, Széchenyi u. 27–29.), – t: 06 (36) 411-444/2213
*** Lenti Város Önkormányzati Képviselő-testülete pályázatot ír ki a Dr. Hetés Ferenc Szakorvosi Rendelőintézet főigazgató magasabb vezető beosztás ellátására szóló megbízással történő betöltésére az alábbi tartalommal: 1. A munkáltatói jogkör gyakorlója: Lenti Város Önkormányzati Képviselő-testülete. 2. A munkavégzés helye: Dr. Hetés Ferenc Szakorvosi Rendelőintézet, 8960 Lenti, Kossuth út 10.
2008 A pályázatot meghirdető szerv neve, címe
EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY Munkahely és munkakör megnevezése
Pályázati feltételek
10. szám Juttatások, egyéb információk
3. A betöltendő magasabb vezetői megbízás feltétele: magasabb vezető beosztás ellátására megbízást az kaphat, aki a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban áll vagy a megbízással egyidejűleg közalkalmazotti munkakörbe kinevezhető. A betöltendő magasabb vezetői megbízás megnevezése: főigazgató (megbízott vezető). A betöltendő munkakör megjelölése: szakorvos. 4. A pályázat benyújtásának feltételei: a) (orvostudományi vagy egyéb) egyetemi szintű végzettség; b) egészségügyi (szak)menedzseri képesítés vagy egészségügyi menedzsment szakirányú továbbképzési szakon szerzett képesítés, valamint c) legalább 5 éves vezetői gyakorlat; d) büntetlen előélet. 5. A magasabb vezetői megbízás 3 évre szól. 6. A magasabb vezetői megbízás kezdő időpontja: 2011. október 1. A magasabb vezetői megbízás megszűnésének időpontja: 2014. szeptember 30. 7. A magasabb vezetői megbízással járó lényeges feladatok: – az orvosigazgató és a gazdasági igazgató megbízása, a megbízás visszavonása, illetve felettük az egyéb munkáltatói jogok gyakorlása; – az orvosigazgató és a gazdasági igazgató munkaköri leírásának meghatározása; – az intézmény dolgozói felett a munkáltatói jogkör gyakorlása; – a belső szabályzatok kiadása; – az intézmény tevékenysége elleni panasz megvizsgálása és elintézése; – a Rendelőintézet képviselete; – az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása; – házirend rendelkezései végrehajtásának ellenőrzése; – az intézmény higiénés rendjének biztosítása és felügyelete; – az intézményben nyújtott egészségügyi szolgáltatások folyamatos ellenőrzése; – az orvosi és asszisztensi munkakörben foglalkoztatott egészségügyi dolgozók továbbképzésének biztosítása és felügyelete; – tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi az intézmény szakmai és gazdasági működésének valamennyi területét; – ellátja az intézmény működését érintő jogszabályokban, önkormányzati rendeletekben és döntésekben a vezető részére előírt feladatokat; – megszervezi az intézmény belső ellenőrzését; – elkészíti az intézmény szervezeti és működési szabályzatát, kötelezően előírt szabályzatait, továbbá az intézmény működését segítő egyéb szabályzatokat, rendelkezéseket; – kapcsolatot tart a társintézményekkel, helyi, területi és országos szakmai szervezetekkel, intézményekkel; – kapcsolatot tart a nemzetközi intézményekkel, szervezetekkel; – támogatja az intézmény munkáját segítő testületek, szervezetek, közösségek tevékenységét; – folyamatosan értékeli a vezetés, a szervezeti egységek, az intézmény tevékenységét, munkáját; – az ellátás szervezési feladatok irányítása, kapcsolattartás az alapellátással, társintézményekkel, szociális ellátással; – minőségirányítási rendszer működtetése; – ügyiratkezelés irányítása és ellenőrzése; – mindaz, amit jogszabály a főigazgató hatáskörébe utal. 8. Juttatások: Az illetmény megállapítására és a juttatásokra az 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) rendelkezései az irányadók. Egyéb juttatások jogszabály alapján. 9. A pályázathoz csatolni kell: – iskolai végzettséget igazoló okiratok közjegyző által hitelesített másolatát; – részletes szakmai önéletrajzot; – az intézmény vezetésére, fejlesztésére vonatkozó programot; – 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt;
10. szám A pályázatot meghirdető szerv neve, címe
EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY Munkahely és munkakör megnevezése
Pályázati feltételek
2009 Juttatások, egyéb információk
– a legalább 5 éves vezetői gyakorlatot igazoló munkáltatói igazolást; – a pályázó nyilatkozatát, amelyben a pályázati anyagában foglalt személyes adatainak a pályázati eljárással összefüggésben szükséges kezeléséhez hozzájárul, továbbá, hogy a pályázat elbírálásában részt vevők a pályázati anyagot megismerhetik és abba betekinthetnek; – nyilatkozatot az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről szóló 2007. évi CLII. törvény szerinti előírt vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség vállalásáról. 10. A pályázati felhívás KSZK honlapján való közzétételének időpontja: 2011. május 15. 11. A pályázat benyújtásának határideje: 2011. augusztus 10. 12. A pályázat elbírálásának határideje: a benyújtási határidő lejártát követő első képviselő-testületi ülés. A pályázatot személyesen vagy postai úton Lenti Város Polgármesteri Hivatala címére (8960 Lenti, Zrínyi Miklós u. 4.) kell benyújtani. A pályázattal kapcsolatban érdeklődni a titkársági csoportvezetőnél lehet személyesen vagy a 06 (92) 553-924-es telefonszámon. *** Visegrádi Rehabilitációs Szakkórház és Gyógyfürdő főig.-ja 2026 Visegrád, Gizella-telep
– orv. d., – rehabilitációs szv. és az alábbi szv.-k valamelyike: – reumatológiai, traumatológiai, neurológiai vagy ortopédiai szv., – vez. gy. (rehabilitációs szv.) megszerzésétől számított minimum 3 év), – cs: részletes sz.ö., – iskolai v.-et igazoló okiratok másolata, – sz. vez. koncepció, – tud. tev., – sz. továbbképzési kötelezettség teljesítésének igazolása, – OONYI másolata , – 3 hónapnál nem régebbi e.b., – nyilatkozat a pályázó hozzájárulásáról ahhoz, hogy az elbírálásban részt vevők a pályázatot megismerhessék
Mozgásszervi Rehabilitációs O. osztályvezető főorvos
– b: Kjt. figyelembe vételével, megegyezés szerint, – h: a megjelenéstől számított 30. nap, – alkalmazás: határozatlan idejű szakorvosi közalkalmazotti jogviszony, – 5 évre szóló, határozott idejű vez. megbízással, – az állás a pályázatok elbírálása és a Szakmai Kollégium véleményezése után azonnal betölthető, – pályázatok benyújtása: dr. Bors Katalin főig.-hoz személyesen vagy postai úton a K. címére (2026 Visegrád, Gizella-telep), – érdeklődni lehet: Stéger Judit humánpolitikai vezetőnél a 06 (30) 919-6759-es telefonszámon, – tájékozódni lehet a K. honlapján: www.visegradikorhaz.hu
Pályázati hirdetmények orvosi állásokra A pályázatot meghirdető szerv neve, címe
Munkahely és munkakör megnevezése
Pályázati feltételek
Juttatások, egyéb információk
Budapest Baranya megye Bács-Kiskun megye Madaras Község Ö. Képv.-test. 6456 Madaras, Báthori u. 1.
I. számú vegyes háziorvosi körzet (6456 Madaras, Nagyboldogasszony u. 2.)
– a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tev.-ről szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rend.-ben, valamint
– h: a megjelenéstől számított 30. naptári nap, – e. h.: a h: lejártát követő 15. nap,
2010 A pályázatot meghirdető szerv neve, címe
EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY
10. szám
Munkahely és munkakör megnevezése
Pályázati feltételek
Juttatások, egyéb információk
háziorvos – vállalkozási formában, – területi ellátási kötelezettséggel
a 18/2000. (II. 25.) Korm. rend.-ben előírt feltételek megléte, – büntetlen előélet, – cselekvőképesség, – cs orvosi d.-t és szakirányú v.-et igazoló okiratok hiteles másolata, – részletes sz.ö., – 3 hónapnál nem régebbi e.b.
– az álláshely a Képv.-test. döntését követően azonnal betölthető, – az Ö. szolg. lakást biztosít a háziorvos részére, – a nyertes pályázóval az Ö. határozatlan idejű szerződést köt, melyben a felek rögzítik a működési feltételeket, – pályázatok benyújtása: Madaras Község Ö. Képv.-test. címére (6456 Madaras, Báthori u. 1.), – a pályázattal kapcsolatban Juhász István polgármester ad felvilágosítást a 06 (79) 558-001-es telefonszámon
Békés megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye Csongrád megye Dr. Bugyi István Kórház főigazgatója (6600 Szentes, Sima Ferenc u. 44–58.) pályázati felhívása. A Belgyógyászati Osztályra szakorvos, illetve az újonnan kialakított Sürgősségi Betegellátó Osztályra 2 fő belgyógyász szakorvos vagy anaesthesiologia-intenzív szakorvos vagy oxyológia szakorvos vagy az előbbi szakmákban szakvizsga előtt álló szakorvosjelöltek jelentkezését is várjuk. Bérezés: Kjt., kollektív szerződés, illetve megegyezés szerint. Pályázati feltételek: – szakirányú végzettség; – büntetlen előélet; – munkaköri egészségügyi alkalmasság. Pályázat részeként benyújtandó: – szakmai önéletrajz; – végzettséget igazoló okiratok másolata; – OONYI igazolás másolata; – 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány. A pályázat benyújtásának határideje: a megjelenéstől számított 15. nap. Fejér megye Győr-Moson-Sopron megye
Hajdú-Bihar megye Heves megye Markhot Ferenc Eü. Szolgáltató Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Kft. 3300 Eger, Széchenyi u. 27–29.
Sebészeti O. sebész szakorvos vagy sebész szakorvosjelölt
– e: urológus szv. valamennyihez: – orv. d., – érvényes működési nyilvántartás igazolása, – cs: részletes sz.ö., – 3 hónapnál nem régebbi e.b.,
valamennyihez: – b: és lakás megbeszélés szerint, – h: a megjelenéstől számított 30. nap, – az állás a pályázat elbírálását követően betölthető,
10. szám A pályázatot meghirdető szerv neve, címe
EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY Munkahely és munkakör megnevezése
2011
Pályázati feltételek
Juttatások, egyéb információk
– nyilatkozat a pályázó hozzájárulásáról ahhoz, hogy a pályázatot megismerhessék
– pályázatok benyújtása: dr. Fütő László ügyvezető részére postai úton (3300 Eger, Széchenyi u. 27–29.), – információ: 06 (36) 411-444/2213-as telefonszámon
Urológiai O. urológus szakorvos vagy urológus szakorvosjelölt
– e: urológus szv.
Bel- és Bőrgyógyászati Mátrix O. belgyógyász szakorvos vagy belgyógyász szakorvosjelölt
– e: belgyógyász szv.
Csecsemő- és Gyermekgyógyászati O. szakorvos vagy szakorvosjelölt
– e: csecsemő és gyermekgyógyász szv.
Jász-Nagykun-Szolnok megye Jászdózsa Község Ö. Képv.-test. 5122 Jászdózsa, Szent Mihály tér 1.
Egészségház (5122 Jászdózsa, Hajnal u. 2.) fogorvos – területi ellátási kötelezettséggel, – vállalkozási formában, – Jászdózsa település lakosságszáma: 2265 fő
– 4/2000. (II. 25.) EüM rend. szerinti képesítés és az ott, valamint a 18/2000. (II. 25.) Korm. rend.-ben előírt egyéb feltételek megléte, – büntetlen előélet, – cs: 3 hónapnál nem régebbi e.b. másolata (szerződéskötés feltétele az eredeti e.b.), – személyes és részletes sz.ö., – iskolai v.-et igazoló okiratok másolata, – nyilatkozat, amelyben hozzájárul ahhoz, hogy pályázati anyagát a jogszabályokban rögzített bizottságok, testületek megismerjék, – nyilatkozat a pályázat nyilvános vagy zárt ülésen történő elbírálására, – eü. vállalkozási engedély másolata, – működési nyilvántartási igazolvány másolata, – működtetési jog engedélyezés feltételei fennállásának igazolása
– h: a megjelenéstől számított 15. nap, – e. h.: a h.-tól számított 30. nap, – a megbízás időtartama: határozatlan idejű, – a megbízás kezdő napja: az elbírálást követő hó első napja, – pályázatok benyújtása: Jászdózsa község polgármesterének címezve, postai úton vagy személyesen, 2 példányban kinyomtatva, zárt borítékban (5122 Jászdózsa, Szent Mihály tér 1.)
*** Jásztelek Községi Ö. Képv.-test. 5141 Jásztelek, Szabadság út 71.
Vegyes háziorvosi körzet háziorvos – területi ellátási kötelezettséggel, – vállalkozási formában,
– 4/2000. (II. 25.) EüM rend. szerinti képesítés és az ott, valamint a 18/2000. (II. 25.) Korm. rend.-ben előírt egyéb feltételek megléte,
– h: a megjelenéstől számított 15. nap, – az álláshely a Képv.-test. döntését követően azonnal betölthető,
2012 A pályázatot meghirdető szerv neve, címe
EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY
10. szám
Munkahely és munkakör megnevezése
Pályázati feltételek
Juttatások, egyéb információk
– hétköznapi készenléti, hétvégi ügyeleti rendszerben való részvétellel, – iskolaorvosi feladatokkal, – a település népesség száma: 1684 fő
– büntetlen előélet, – cs: 3 hónapnál nem régebbi e.b., – sz.ö., – a háziorvosi alkalmassági vizsgálat meglétét igazoló okmány másolata, – MOK területi sz. véleményezése a működtetési jog megszerzéséhez, – hozzájárulás a pályázati anyag elbírálásában részt vevőknek a megismeréshez, – okiratok hiteles másolata
– a Képv.-test fenntartja a jogot, hogy a pályázatot eredménytelennek minősítse, – szolg. lakás biztosított, – pályázatok benyújtása: Tóth Nóra polgármesterhez a P.H. címére (5141 Jásztelek, Szabadság út 71.), – t: 06 (57) 462-069
Komárom-Esztergom megye Nógrád megye Pest megye Nyáregyháza Községi Ö. Képv.-test. 2723 Nyáregyháza, Nyáry Pál út 37.
I. számú háziorvosi körzet háziorvos – területi ellátási kötelezettséggel, – vállalkozási formában, – ügyeletben történő részvétellel, határozatlan időre, – a községben az ügyeleti ellátás közpi. ügyelet formában működik
– 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet szerinti képesítés és az ott előírt egyéb feltételek, valamint a 18/2000. (II. 25.) Korm. rend.-ben előírt egyéb feltételek megléte, – büntetlen előélet, – a működtetési jog engedélyezés feltételeinek megléte, – cs: 3 hónapnál nem régebbi e.b., – v.-et igazoló okiratok másolata, – sz.ö.-t is tartalmazó személyes önéletrajz, – az ÁNTSZ által a működtetési jog engedélyezési feltételei meglétének igazolása, – jogi személyiségű eü. szolgáltató esetén társasági szerződés, – eü. szolgáltatóként működő pályázó esetén a meglévő ÁNTSZ engedély, – nyilatkozat a működtetési jog megvásárlásának szándékáról
– h: a megjelenéstől számított 30. nap, – e. h.: a h. lejártát követő Képv.-test. ülés, – szolg. lakás és rendelő biztosított, – a Képv.-test. fenntartja a jogot, hogy a pályázati eljárást eredménytelennek nyilvánítsa, – pályázatok benyújtása: Nyáregyháza Község polgármesteréhez, Mészáros Sándorhoz a P.H. címére (2723 Nyáregyháza, Nyáry Pál út 37.), – további információ kérhető a 06 (29) 690-188-as telefonszámon
Somogy megye Siófok Város K-R. főig. főorvosa 8600 Siófok, Semmelweis u. 1.
belgyógyász szakorvos (3) szemész szakorvos gyerekgyógyász szakorvos (2) laboratóriumi szakorvos aneszteziológiai és intenzív terápiás szakorvos (3)
valamennyihez: – szakirányú v., – cselekvőképesség, – büntetlen előélet, – rezidenseknek is, – cs: részletes sz.ö., – OONYI, működési engedély, – v.-et igazoló okiratok másolata,
valamennyihez: – b: kiemelt, (aneszteziológiai és intenzív terápiás szakorvosok esetén: Kjt.+100 000 Ft) – h: a megjelenéstől számított 30. nap, – a jelentkezésnek nem feltétele a közalkalmazotti jogviszony,
10. szám A pályázatot meghirdető szerv neve, címe
EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY Munkahely és munkakör megnevezése
2013
Pályázati feltételek
Juttatások, egyéb információk
– nyilatkozat arról, hogy a pályázati anyagot a pályázati eljárásban részt vevők megismerhessék
– elhelyezés: orvosnővérszállón biztosított, – pályázatok benyújtása: dr. Varga Ferenc főig. főorvoshoz, Siófok Város K-R. címére (8600 Siófok, Semmelweis u. 1.), – t: 06 (84) 310-510
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Hodász Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete pályázatot hirdet a hodászi I. számú (4334 Hodász, Dózsa Gy. u. 8.) és a hodászi II. számú (4334 Hodász, Dózsa Gy. u. 25.) vegyes háziorvosi körzetek háziorvosi állásainak közalkalmazotti vagy vállalkozási formában való betöltésére, területi ellátási kötelezettséggel, központi ügyeleti ellátásában való részvétellel. Pályázati feltételek: – háziorvosi szakképesítés; – képesítés és alkalmassági követelményeknek való megfelelés; – büntetlen előélet. A pályázathoz csatolni kell: – képesítést és orvosi alkalmasságot igazoló okiratok másolatát; – 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt; – szakmai önéletrajzot. Bérezés: közalkalmazotti jogviszony esetén Ktj. szerint. Az állások betölthetők: a pályázat elbírálását követően azonnal. A pályázatok benyújtásának határideje: a megjelenéstől számított 30. nap. Szolgálati lakás mindkét körzetben biztosított. A pályázatokat az alábbi címre lehet benyújtani: Nagy János polgármester (4334 Hodász, Petőfi S. u. 6.). T: 06 (44) 550-026. *** Tiszabercel Község Ö. 4474 Tiszabercel, Fő u. 40.
háziorvos – felnőtt és gyermek háziorvos közalkalmazotti vagy vállalkozói jogviszonyban, – területi ellátási kötelezettséggel, – lakosságszám: 1937
– szakirányú egyetemi v., – 4/2000. (II. 25.) EüM rend. szerinti képesítés, – 18/2000. (II. 25.) Korm. rend. szerinti feltételek megléte, – büntetlen előélet, – e: további szv.-k megléte vagy folyamatban léte, – cs: részletes sz.ö., – 30 napnál nem régebbi e.b., mely kiterjed a foglalkozástól és járművezetéstől való eltiltásra is, –orv. d.-t és szakirányú v.-et igazoló okiratok hitelesített másolata , – nyilatkozat arról, hogy a pályázati elbírálásban részt vevők a pályázati anyagot megismerhetik, – sz. bemutató arról, hogy milyen prevenciós és szűrővizsgálati programokkal kívánja előmozdítani a lakosság egészségi állapotának javítását,
– b: közalkalmazotti jogviszony esetén Kjt. szerint, – h: 2011. VI. 30., – e. h.: a h. lejártát követő Képv.-test. ülésen, – a feladat ellátása 2011. VI. 1. napjától helyettesítő orvosként kezdődhet meg, – a praxis átadása vagy a közalkalmazotti kinevezés 2011. X. 1. napjától lehetséges, – szolg. lakás szükség esetén megoldható, – pályázatok benyújtása: személyesen vagy postai úton(4474 Tiszabercel, Fő u. 40.), – további felvilágosítás kérhető: Szántó Zsolt polgármestertől és dr. Szilágyi Norbert jegyzőtől a 06 (42) 204-606-os telefonszámon
2014 A pályázatot meghirdető szerv neve, címe
EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY Munkahely és munkakör megnevezése
Pályázati feltételek
10. szám Juttatások, egyéb információk
– a rendelési és készenléti időre vonatkozó elképzelések Tolna megye Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata (7100 Szekszárd, Béla király tér 8.) pályázatot hirdet háziorvosi munkakör betöltésére. A közalkalmazotti jogviszony időtartama: határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony. A foglalkoztatás jellege: teljes munkaidő. A munkakörbe tartozó lényeges feladatok: háziorvosi feladatok teljes körű ellátása, központi ügyeleti szolgálatban történő részvétel. Az illetmény megállapítására és a juttatásokra az 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) rendelkezései az irányadók. Pályázati feltételek: – egyetem, a 4/2000. (II. 25.) EüM rendeletben foglalt képesítési előírásoknak és a18/2000. (II. 25.) Korm. rendeletben előírt feltételeknek megfelelő háziorvosi szakképesítés; – büntetlen előélet. A pályázat részeként benyújtandó iratok: – 1 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány; – orvosi végzettséget, szakirányú szakképzettséget igazoló iratok hiteles másolata; – nyilatkozat arról, hogy a személyét érintő kérdés tárgyalásakor nyílt vagy zárt ülést kér. A munkakör betölthetőségének időpontja: a munkakör a pályázatok elbírálását követően betölthető. A pályázat benyújtásának határideje: a KSZK honlapján történő megjelenésétől számított 30. nap (KSZK megjelenés: 2011. május 30.). A pályázati kiírással kapcsolatosan további információt Dölles Lászlóné, az Egészségügyi Gondnokság vezetője nyújt a 06 (74) 511-477-es, illetve a 06 (30) 458-6344-es telefonszámon. A pályázatok benyújtásának módja: postai úton, a pályázatnak a Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala címére történő megküldésével (7100 Szekszárd, Béla király tér 8.). Kérjük a borítékon feltüntetni a munkakör megnevezését: „háziorvos”. A pályázat elbírálásának határideje: a pályázat benyújtási határidejét követő első képviselő-testületi ülés.
Vas megye Csepreg Város, Tormásliget Község, Tömörd Község Képviselő-testülete pályázatot hirdet a csepregi, tormásligeti, tömördi területi ellátási kötelezettségű háziovosi körzet (székhely: Csepreg, Kossuth L. u. 1.) házi gyermekorvosi feladatainak (a házi gyermekorvos nyugdíjba vonulása miatt) vállalkozási formában vagy gazdálkodó szervezeti formában az önkormányzattal kötött szerződés szerinti ellátására. A pályázat magában foglalja az oktatási intézményekkel kapcsolatos orvosi feladatokat is. Pályázati feltételek: a házi gyermekorvosi tevékenységre vonatkozó hatályos jogszabályokban [4/2000. (II. 25.) EüM rendelet, a 18/2000. (II. 25.) Korm. rendelet, a 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet] előírt iskolai végzettség, szakképesítés és egyéb feltételek megléte. A pályázathoz csatolni kell: – a végzettséget, szakképesítést igazoló okiratok másolatát; – 30 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt; – részletes szakmai tevékenységet bemutató önéletrajzot; – alkalmassági vizsgálat meglétét igazoló okmány másolatát; – működési nyilvántartási igazolvány másolatát; – amennyiben van, a működtetési jogról szóló hatósági bizonyítványt, illetve határozat másolatát; – MOK-tagság igazolását; – egyéni vállalkozó esetén vállalkozói igazolványt, gazdasági társaság esetén 30 napnál nem régebbi cégkivonatot és társasági szerződés másolatát; – nyilatkozatot, mely szerint hozzájárul ahhoz, hogy a pályázat elbírálásában részt vevők a pályázati anyagot megismerjék;
10. szám
EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY
A pályázatot meghirdető szerv neve, címe
Munkahely és munkakör megnevezése
Pályázati feltételek
2015 Juttatások, egyéb információk
– nyilatkozatot arról, hogy a személyét érintő kérdés tárgyalása során nyílt vagy zárt ülést kér. (Az eredeti példányokat a személyes meghallgatás során be kell mutatni). Az álláshely betölthető: a pályázatok elbírálását követően 2011. augusztus 1-jével. A pályázat benyújtásának határideje: a megjelenéstől számított 30 napon belül. A pályázat elbírálásának határideje: a pályázat benyújtásának határidejét követő képviselő-testületi ülésen, legkésőbb 45 napon belül. A pályázat benyújtásának módja: a pályázatokat 2 példányban, zárt borítékban kell benyújtani. A borítékra rá kell írni: „Házi gyermekorvosi pályázat”. A pályázat benyújtásának helye: Csepreg Város Polgármesteri Hivatala (9735 Csepreg, Széchenyi tér 27.) A pályázattal kapcsolatos bővebb felvilágosítás: 06 (94) 565-034 vagy 06 (94) 565-031 telefonszámon kérhető. Egyéb információ: – az önkormányzat ingyenesen a házi gyermekorvos használatába adja a gyermekorvosi rendelőt; – 800 fős a gyermekorvosi praxis (praxisjoggal a nyugdíjba vonuló házi gyermekorvos rendelkezik); – szolgálati lakást az önkormányzat biztosítani tud; – a pályázókat a képviselő-testület meg kívánja hallgatni; – a pályázat elbírálásának eredményéről a pályázók írásban értesítést kapnak.
Veszprém megye Zala megye
Pályázati hirdetmények gyógyszerészi, gyógyszertári asszisztensi állásokra A pályázatot meghirdető szerv neve, címe
Munkahely és munkakör megnevezése
Pályázati feltételek
Juttatások, egyéb információk
Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc K-R. Nonprofit Zártkörűen Működő Rt. főig.-ja 8200 Veszprém, Kórház u. 1.
osztályvezető főgyógyszerész Ellátandó feladatok: – az O. sz. munkájának ir.-a, koordinálása, szervezése, – az I. gyógyszerellátásának megszervezése, – részvétel viziteken, referálókon, – az eü. informatikai és finanszírozási rendszerhez kapcsolódó feladatok ellátása
– gyógyszerész d., – K.-i gyógyszerészet szv., gyógyszerhatástan szv., – K.-i gyógyszerészi gy., – vez.-i tapasztalat, – számítógép felhasználói szintű ismerete, – cs: d. másolat, – szv.biz.(ok) másolata, – GYONY-ba vételről másolat, – működési nyilvántartási igazolvány, – sz. program, – sz.ö., – e.b.
– igény esetén orvosnővérszállón elhelyezés biztosítható, – pályázatok benyújtása: Bartus Péter humánerőforrás gazdálkodási osztályvezetőhöz a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc K-R. Nonprofit Zártkörűen Működő Rt. címére (8200 Veszprém, Kórház u. 1.), – további részletek: www.vmkorhaz.hu
Pályázati hirdetmények egészségügyi szakképesítéshez kötött állásokra A pályázatot meghirdető szerv neve, címe
Munkahely és munkakör megnevezése
Pályázati feltételek
Juttatások, egyéb információk
Kiskőrös Város Ö. Eü. Szolgálat 6200 Kiskőrös, Árpád u. 8.
területi védőnő
– eü. főiskola védőnői szakán szerzett d., – büntetlen előélet, – cs: 3 hónapnál nem régebbi e.b.,
– b: Kjt. szerint, – h: a megjelenéstől számított 15. nap, – a kinevezés határozott időre, GYED-GYES idejére szól,
2016 A pályázatot meghirdető szerv neve, címe
EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY Munkahely és munkakör megnevezése
10. szám
Pályázati feltételek
Juttatások, egyéb információk
– részletes sz.ö., – szk.-t igazoló okiratok hiteles másolata, – nyilatkozat arról, hogy a bírálásban részt vevők megismerhetik pályázat anyagát
– az állás 2011. VII. 1-jétől betölthető, – pályázatok benyújtása: dr. Tátrai József Ig. részére Kiskőrös Város Ö. Eü. Szolgálat címére (6200 Kiskőrös, Árpád u. 8.), – t: 06 (78) 311-366
*** Nagylók Községi Ö. Kév.-test. 2435 Nagylók, Hunyadi J. u. 1.
Nagylók-Hantos Védőnői Szolgálatot Fenntartó Védőnői Társulás védőnő
– 49/2004. (V. 21.) ESzCsM rend. értelmében eü. főiskola védőnői szakán szerzett okl., – büntetlen előélet,, – cs: sz.ö., – iskolai v.-et igazoló okirat másolata, – 3 hónapnál nem régebbi e.b., – a pályázó nyilatkozata arról, hogy az elbírálásban részt vevők megismerhetik a pályázati anyagát, – a pályázó nyilatkozata arról, hogy a személyét érintő kérdés tárgyalásakor nyílt vagy zárt ülést kér
– b: Kjt. alapján, – h: a megjelenéstől számított 15. nap, – e. h.: a h. lejártát követő Képv.-test. ülés, – a kinevezés határozatlan időre szül, 4 hónap próbaidő beiktatásával, – az állás az elbírálást követően azonnal betölthető, – a védőnő részére az Ö. Nagylók község területén összkomfortos bérlakást biztosít, – pályázatok benyújtása: postai úton, a pályázatnak Nagylók Község Ö. címére történő megküldésével (2435 Nagylók, Hunyadi utca 1.)
*** A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egészségügyi Szervezési és Szolgáltató Holding Nonprofit Zrt. tagvállalata, a SzatmárBeregi Kórház és Gyógyfürdő Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft. munkatársat keres Vértranszfúziós osztály, Fehérgyarmat – osztályvezető ápoló pozícióba. Pályázati feltételek: – főiskolai és/vagy egyetemi diploma (megszerzett, vagy folyamatban lévő); – nyilatkozat a munkaköri egészségügyi alkalmasságról. Pályázat elbírálásánál alapvető feltétel: – szakirányú területen való szakmai jártasság. A pályázat elbírálásánál előnyt jelent: – legalább 3 év osztályos ápolói gyakorlat; – tudományos munkában való részvétel; – egészségügyi menedzser szakirányú képesítés; – vezetői gyakorlat; – idegen nyelv ismerete. A pályázat részeként benyújtandó iratok, igazolások: – szakmai önéletrajz; – motivációs levél; – iskolai végzettséget igazoló dokumentumok; – továbbképzések, publikációk összefoglaló jegyzéke; – szakmai program az osztály ápolás vezetésére vonatkozóan;
10. szám A pályázatot meghirdető szerv neve, címe
EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY Munkahely és munkakör megnevezése
Pályázati feltételek
2017 Juttatások, egyéb információk
– vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségvállalás szándékáról szóló nyilatkozat; – hozzájáruló nyilatkozat arról, hogy a pályázati anyagában foglalt személyes adatainak a pályázati eljárással összefüggésben szükséges kezeléséhez hozzájárul. Vezetői elvárásaink: – vezetői készség, képesség, vezetői kvalitások megléte; – kommunikációs, problémamegoldó készség; – rendszerszemlélet; – egészségügyi kontrolling szemlélet; – az ápolás, szakápolás szakmai irányelveinek meghatározása, betartása és ellenőrzése, ennek kapcsán szükségessé váló intézkedések megtétele; – az osztály által nyújtott ápolási és gondozási tevékenység koordinálása; – az ápolás és gondozás területén a betegcentrikus ápolás megvalósítása, minőségügyi rendszer működtetése; – az irányítása alá tartozó szakdolgozók szakmai továbbfejlődésének biztosítása, az ápolás szakma területén a folyamatos képzés, továbbképzés tervezése, szervezése és ellenőrzése; – szakmai példamutatás a napi gyógyító munkájában, a képzésben, önképzésben, szakmája területén a legkorszerűbb eljárások ismerete és alkalmazása; – kötelezettségvállalások felügyelete, az osztály gazdálkodási stabilitásának biztosítása, költségkeretek betartása céljából; – költséghatékony gazdálkodás betartása és megvalósítása az ápolás területén; – az osztály ápolási tevékenységének mennyiségi és minőségi mutatók alapján történő ellenőrzése, a dokumentációs rend felügyelete a jogszabályi megfelelés biztosítására; – a pénzügyi, elszámolási feladatok során a szabályzatokban meghatározott jelentések elkészítése; – az osztály ápolási tevékenységeinek zavartalan működéséhez szükséges, a jogszabályokban előírt személyi és tárgyi feltételek teljesülésének ellenőrzése, az eltérés jelzése a felső vezetés felé, és javaslattétel a hiányosság megszüntetésére és módjára. Egyéb információk: – a betöltendő munkakör az Mt. 188/A. §. alapján vezető munkakörnek minősül; – az állás betöltésére munkaviszonyban kerül sor; – alkalmazási feltétel: büntetlen előélet, 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány, nyilatkozat arról, hogy a pályázó nem áll foglalkozástól eltiltó határozat alatt; – munkabér és juttatás megegyezés szerint; – a megbízás próbaidőhöz kötött; – a jelentkezési határidő: a megjelenéstől számított 15 nap; – a pályázat elbírálásának határideje: 2011. július 15.; – a vezetői kvalitások, személyiségjegyek, készségek, képességek felmérése céljából a pályázat kiírója külső szakértő bevonására jogosult. Jelentkezés módja: Amennyiben a pályázati felhívás felkeltette érdeklődését, és megfelel az elvárásoknak, kérjük, küldje el pályázati anyagát Dóka Tünde Humánpolitikai Főosztályvezető részére. Cím: 4400 Nyíregyháza, Szent István u. 68. Kérjük, a borítékra írja rá: „Pályázat a Vértranszfúziós osztály – osztályvezető ápoló pozícióra”.
*** Rohod Község Ö. 4563 Rohod, Kossuth Lajos utca 14.
védőnő A m.-végzés helye: 4563 Rohod, Szabadság utca 16. A m.-körbe tartozó lényeges feladatok: – a területi védőnői ellátásról szóló 49/2004. (V. 21.) ESzCsM rend.-ben meghatározott feladatok ellátása az adott védőnői körzetben, valamint az iskola-eü.
– főiskola védőnői szakán szerzett d., – e: védőnői m.-körben szerzett gy., – legalább 1–3 év sz.-i tapasztalat, – cs: iskolai v.-et igazoló dokumentumok másolata, – részletes sz.ö., – 3 hónapnál nem régebbi e.b.
– b: Kjt. szerint, – h: 2011. VII. 31., – e. h.: 2011. VIII. 31., - a munkakör legkorábban 2011. IX. 1. napjától tölthető be, – a pályázók szükség szerinti személyes meghallgatását követően Rohod Község Ö.-ának Képv.-test.-e dönt az állás betöltéséről,
2018 A pályázatot meghirdető szerv neve, címe
EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY Munkahely és munkakör megnevezése
Pályázati feltételek
ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rend. 3. számú mellékletében meghatározott feladatok
10. szám Juttatások, egyéb információk
– a KÖZIGÁLLÁS publikálási időpontja: 2011. IV. 1., – határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony, – a foglalkoztatás jellege: teljes m.-idő, – pályázatok benyújtása: postai úton Rohod Község Ö. címére történő megküldésével (4563 Rohod, Kossuth Lajos utca 14.), kérjük a borítékon feltüntetni a pályázati adatbázisban szereplő azonosító számot: „974/2011.”, valamint a m.-kör megnevezését: „védőnő”, – a pályázati kiírással kapcsolatosan további információt Éles Tibor polgármester, Czakó Sándor jegyző nyújt a 06 (4) 584-004-es telefonszámon ***
Tápiógyörgye Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, 2767 Tápiógyörgye, Szent István tér 1. pályázatot hirdet a jelenleg helyettesítéssel ellátott védőnői szolgálat feladatainak ellátására. Az állás betöltésének feltételei: – büntetlen előélet; – felsőfokú szakirányú végzettség. A pályázathoz csatolni kell: – szakmai és személyes önéletrajzot; – végzettséget, szakképzettséget igazoló iratok másolatát; – 30 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt. A pályázat benyújtásának határideje: a 2011. május 31. (a KSZK honlapon történő közzététel ideje: 2011. május 1.). A pályázat benyújtása: zárt borítékban (a borítékon feltüntetve: „Védőnői pályázat”), postai úton vagy személyesen az alábbi címre: Tápiógyörgye Községi Önkormányzat polgármestere (2767 Tápiógyörgye, Szent István tér 1.). A pályázattal kapcsolatban érdeklődni lehet: Varró István polgármesternél a 06 (53) 383-001-es telefonszámon, Molnár Anikó jegyzőnél a 06 (53) 383-111-es telefonszámon. A pályázat elbírálásának módja: a pályázatokat Tápiógyörgye Községi Önkormányzat Képviselő-testülete bírálja el. A bér megállapítása a Kjt. szerint történik. Az állás a pályázat elbírálását követően azonnal betöltető. Szolgálati lakást szükség esetén tud az önkormányzat biztosítani. *** Várvölgy Községi Önkormányzat (8316 Várvölgy, Kossuth út 67.) pályázatot hirdet védőnői munkakör betöltésére. A közalkalmazotti jogviszony időtartama: határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony. A foglalkoztatás jellege: teljes munkaidő. A munkavégzés helye: 8316 Várvölgy, Kossuth út 67. A munkakörbe tartozó lényeges feladatok: Védőnői feladatok ellátása Várvölgy, Vállus község közigazgatási területén. Munkáltató 3 hónap próbaidőt határoz meg. Az illetmény megállapítására és a juttatásokra az 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) rendelkezései az irányadók.
10. szám
EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY
A pályázatot meghirdető szerv neve, címe
Munkahely és munkakör megnevezése
Pályázati feltételek
2019 Juttatások, egyéb információk
Pályázati feltételek: – főiskola, védőnő szakirány. A pályázat részeként benyújtandó iratok, igazolások: – 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány; – iskolai végzettséget igazoló okiratok másolata; – szakmai önéletrajz; – nyilatkozat arról, hogy a pályázati anyagot az elbírálásban részt vevők megismerhetik, nyilatkozat nyílt/zárt ülés tartásáról. A munkakör betölthetőségének időpontja: a munkakör legkorábban 2011. július 1. napjától tölthető be. A pályázat benyújtásának határideje: 2011. június 19. A pályázatok benyújtásának módja: postai úton, a pályázatnak Várvölgy Községi Önkormányzat címére történő megküldésével (8316 Várvölgy, Kossuth út 67.). A pályázat elbírálásának határideje. 2011. június 28. A pályázati kiírás további közzétételének helye, ideje: KSZK. 2011. május 5. A munkáltatóval kapcsolatban további információt a www.varvolgy.hu honlapon szerezhet.
Pályázati hirdetmények egészségügyi szakképesítéshez nem kötött vezetői és egyéb állásokra A pályázatot meghirdető szerv neve, címe
Munkahely és munkakör megnevezése
Pályázati feltételek
Juttatások, egyéb információk
Budapest Főváros Önkormányzatának Főpolgármestere pályázatot hirdet a Fővárosi Önkormányzat Uzsoki Utcai Kórház (1145 Budapest, Uzsoki u. 29–41.) gazdasági igazgatói munkakör munkaviszony keretében történő, határozott idejű betöltésére. Munkáltató: a Fővárosi Önkormányzat Uzsoki Utcai Kórház. Munkakör: gazdasági igazgató. A vezetői megbízás időtartama: határozott időre szól, 3 hónapos próbaidő kikötésével. A munkakör betölthetőségének kezdő napja várhatóan: 2011. június 1. Munkabér és juttatások: megegyezés szerint. Feladat: a gazdasági igazgató közvetlenül irányítja és ellenőrzi az önálló költségvetési szerv gazdasági (pénzügyi, műszaki és üzemeltetési stb.) szervezetét, iránymutatást ad a szakmai szervezeti egységek gazdasági munkájához, ellenőrzi azt. Pályázati feltételek: 13/2002. (III. 28.) EüM rendelet, valamint a 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdése alapján: – felsőoktatásban szerzett pénzügyi – számviteli végzettség, vagy a felsőoktatásban szerzett egyéb végzettség és emellett legalább államháztartási mérlegképes könyvelői képesítés; – legalább 3 éves vezetői gyakorlat; – büntetlen előélet; – cselekvőképesség; – további munkaviszony, más munkavégzésére irányuló egyéb jogviszony nem létesíthető a tudományos, oktatói, illetve szerzői jogi védelem alá eső tevékenység kivételével; – összeférhetetlenség az Mt. 191. § szerint; – a gazdasági vezetőnek a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok ellátása tekintetében szerepelnie kell a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 151. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartások valamelyikében, továbbá rendelkeznie kell a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel (igazolvánnyal). A gazdasági igazgatói munkakör betöltése vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel jár. A pályázat elbírálásánál előnyt jelent: – egészségügyi költségvetési szervnél pénzügyi, gazdasági területen szerzett gyakorlat; – közbeszerzési eljárásokra vonatkozó képzettség, illetve gyakorlat.
2020 A pályázatot meghirdető szerv neve, címe
EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY Munkahely és munkakör megnevezése
Pályázati feltételek
10. szám Juttatások, egyéb információk
A pályázathoz csatolandó: – végzettséget igazoló okiratok másolatai; – a pályázó személyi adatait tartalmazó részletes szakmai önéletrajz, telefonos elérhetőséggel; – 3 hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítvány; – a pályázati feltételként előírt vezetői beosztásban szerzett gyakorlat, költségvetési intézménynél szerzett tapasztalat igazolása; – nyilatkozat, hogy hozzájárul-e teljes pályázati anyagának a véleményezők és döntéshozók részére történő sokszorosításához, továbbításához, megismeréséhez. A pályázati határidő: a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (KSZK) honlapján történő megjelenést követő 30. nap, azaz 2011. május 26. A pályázati felhívás megjelenik a Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ honlapján, a Budapest portálon, és kifüggesztésre kerül a Főpolgármesteri Hivatal ügyfélszolgálati irodáján. A pályázatot „Gazdasági igazgatói pályázat Uzsoki Utcai Kórház” megjelöléssel a Főpolgármesteri Hivatal Humán Erőforrás Menedzsment Főosztály vezetőjének címezve, 1052 Budapest, Városház utca 9–11. címre kell benyújtani (postai úton vagy személyesen). A pályázattal kapcsolatban érdeklődni lehet telefonon vagy személyesen: a Főpolgármesteri Hivatal Egészségügyi és Szociálpolitikai Főosztályán, dr. Varga Gábor főosztályvezetőnél [1052 Budapest, Városház utca 9–11., félemelet 625. számú iroda, telefonszám: (1) 327-1415]. A pályázat elbírálásának rendje és módja: a pályázati eljárás lefolytatása, illetve az elbírálása a Kjt. 20/A. §-ában, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek az egészségügyi intézményekben történő végrehajtásáról szóló 356/2008. (XII. 31.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően történik. A pályázat elbírálásának határideje: a pályázat benyújtási határidejét követő 30 napon belül.
*** A Bajcsy-Zsilinszky Kórház (1106 Budapest X. ker., Maglódi út 89–91.) főigazgatója pályázatot hirdet 5 éves határozott időtartamra szóló humánpolitikai igazgató magasabb vezetői beosztás ellátására. A magasabb vezetői megbízás humánpolitikai főelőadó munkakörre történő határozatlan idejű közalkalmazotti kinevezés mellett látható el. Feladata: az intézet humánpolitikai, valamint bérszámfejtési szervezeti egységeinek vezetése, bér- és létszámgazdálkodás tervezése, az intézet SZMSZ-ében megfogalmazott feladatkörök ellátásával. Az illetmény megállapítására és a juttatásokra az 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) rendelkezései az irányadók. A munkakör betölthetőségének időpontja: a pályázatok eredményes elbírálását követően azonnal. Pályázati feltételek: – minimum főiskolai végzettség; – szakirányú felsőfokú képesítés; – humán szakirányú, legalább 5 év feletti vezetői tapasztalat; – egészségügyi intézményben – az elmúlt 10 évben szerzett – humán szakirányú, legalább 5 év feletti szakmai tapasztalat; – gyakorlott szintű ORGWARE – JDolBer humánügyviteli rendszer ismerete; – büntetlen előélet. Előny: – egyetemi végzettség, a feladat ellátásával összefüggő másoddiploma; – menedzseri ismeretek, legalább 5 év feletti szakmai tapasztalat. A pályázat benyújtásának határideje: a KSZK honlapján történő megjelenéstől számított 18. nap, 2011. május 23. A pályázat elbírálásának módja a Kjt., valamint a végrehajtási kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően. A pályázat elbírálásának határideje: 2011. május 31. A pályázati kiírás további közzétételének helye: – KSZK honlapja; – Budapest főváros önkormányzati honlapja. A pályázathoz csatolandó: – részletes szakmai önéletrajz;
10. szám A pályázatot meghirdető szerv neve, címe
EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY Munkahely és munkakör megnevezése
Pályázati feltételek
2021 Juttatások, egyéb információk
– szakmai koncepció; – 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány; – felsőfokú végzettségeket, képzettségeket, ismereteket tanúsító okiratok másolatai; – nyilatkozat a pályázati anyag elbírálásában részt vevők betekintési jogáról. A pályázatok benyújtásának módja: a pályázati anyagot kérjük egy példányban, zárt borítékban intézetünk főigazgatójához benyújtani, a Fővárosi Önkormányzat Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet, dr. Kálmán Sándor főigazgató (1106 Budapest, Maglódi út 89–91.) címre.
*** A Fővárosi Önkormányzat Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház (1204 Budapest, Köves u. 1.) főigazgatója pályázatot hirdet a minőségügyi és koordinációs igazgató vezető beosztás minőségügyi referens munkakör betöltésére. Jogviszony időtartama: határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony (a vezetői megbízás 5 év határozott időre szól). A foglalkoztatás jellege: teljes munkaidő. A munkavégzés helye: 1204 Budapest, Köves u. 1. A munkakörbe tartozó, illetve a vezetői megbízással járó lényeges feladatok: a minőségügyi és koordinációs igazgató az Intézmény minőségügyi és minőségfejlesztési tevékenysége területén látja el feladatait, továbbá a főigazgató megbízása alapján koordinációs feladatokat lát el a menedzsment és az osztályvezetők munkáját illetően. Alapvető feladata az Intézmény minőségügyi rendszerének karbantartása, ellenőrzése, fejlesztése. Ellátja a minőségügyi rendszer kiépítésével, tanúsításával, működtetésével és folyamatos ellenőrzésével kapcsolatos koordinációs feladatokat. Tevékenységét a minőségügyi munkatársainak együttműködésével látja el, munkatársain keresztül irányítja a munkaügyi információk áramlását a szervezeti egységek és azok vezetői között. Felelős a minőségügyi rendszer működtetésével kapcsolatos rendszer-dokumentációk karbantartásáért, szétosztásáért, viszszavonásáért, archiválásáért, a minőségügyi dokumentumok nyilvántartásának vezetéséért, a dokumentumok aktualizálásáért, belső és külső auditok szervezéséért és koordinálásáért, a hatáskörébe utalt feladatok ellátásáért, a minőségügyi és minőségfejlesztési területre vonatkozó hatályos jogszabályok ismeretéért, betartásáért. Pályázati feltételek: – egészségügyi főiskolai végzettség; – minőségirányítási rendszermenedzseri végzettség; – legalább 5 éves vezetői tapasztalat; – legalább 3 éves minőségirányítási szakmai tapasztalat; – ISO 9001 ismerete, alkalmazásában való jártasság. A pályázat elbírálásánál előnyt jelent: – egészségügyi területen töltött legalább 3 év; – egészségügyi szakmenedzseri végzettség. A pályázat részeként benyújtandó iratok, igazolások: – pályázó személyi adatai, elérhetősége; – részletes szakmai önéletrajz; – szakmai vezetői koncepció; – képesítést igazoló okiratok másolata; – 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány; – nyilatkozat, illetve hozzájárulás arra vonatkozóan, hogy a pályázó pályázati anyagát az elbírálásában részt vevő személyek megismerhetik. A pályázati felhívás közzétételi időpontja: 2011. május 16. A pályázatok benyújtásának határideje: 2011. május 31. A pályázatok elbírálási határideje: 2011. június 20. A pályázatok benyújtásának módja: postai úton a Fővárosi Önkormányzat Jahn Ferenc Dél-pesti Kórháza címére (1204 Budapest, Köves u. 1.), dr. Gerő Gábor főigazgató részére címezve.
2022 A pályázatot meghirdető szerv neve, címe
EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY Munkahely és munkakör megnevezése
Pályázati feltételek
10. szám Juttatások, egyéb információk
A borítékon kérjük az alábbiakat feltüntetni: Hivatkozási szám: K/1068/9/11/Főig. Pályázati azonosító: 5/2011/PÁ. A munkakör betölthetőségének várható időpontja: 2011. június 21.
*** Budapest Főváros Önkormányzatának Főpolgármestere pályázatot hirdet a Fővárosi Önkormányzat Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház (1204 Budapest, Köves u. 1.) gazdasági igazgatói munkakör munkaviszony keretében történő, határozatlan idejű betöltésre. Munkáltató: a Fővárosi Önkormányzat Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház. Munkakör: gazdasági igazgató. A vezetői megbízás időtartama: határozatlan időre szól, 3 hónapos próbaidő kikötésével. A munkakör betölthetőségének kezdő napja várhatóan: 2011. július 1. Munkabér és juttatások: megegyezés szerint. Feladat: a gazdasági igazgató közvetlenül irányítja és ellenőrzi az önálló költségvetési szerv gazdasági (pénzügyi, műszaki és üzemeltetési stb.) szervezetét, iránymutatást ad a szakmai szervezeti egységek gazdasági munkájához, ellenőrzi azt. Pályázati feltételek: 13/2002. (III. 28.) EüM rendelet, valamint a 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdése alapján: – felsőoktatásban szerzett pénzügyi – számviteli végzettség, vagy a felsőoktatásban szerzett egyéb végzettség és emellett legalább államháztartási mérlegképes könyvelői képesítés; – legalább 3 éves vezetői gyakorlat; – büntetlen előélet; – cselekvőképesség; – további munkaviszony, más vezetői megbízás nem létesíthető a tudományos, oktatói, illetve szerzői jogi védelem alá eső tevékenység kivételével; – összeférhetetlenség az Mt. 191. §-a szerint; – a gazdasági vezetőnek a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok ellátása tekintetében szerepelnie kell a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 151. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartások valamelyikében, továbbá rendelkeznie kell a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel (igazolvánnyal). A gazdasági igazgatói megbízás vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel jár. A pályázat elbírálásánál előnyt jelent: – egészségügyi intézményben szerzett költségvetési gyakorlat. A pályázathoz csatolandó: – végzettséget igazoló okiratok másolatai; – a pályázó személyi adatait tartalmazó részletes szakmai önéletrajz; – 3 hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítvány; – vezetői beosztásban szerzett gyakorlat igazolása; – nyilatkozat, hogy hozzájárul-e teljes pályázati anyagának a véleményezők és döntéshozók részére történő ismertetéséhez, sokszorosításához, továbbításához. A pályázati határidő: a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (KSZK) honlapján történő megjelenést követő 30 nap, 2011. június 2. A pályázati felhívás megjelenik a Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ honlapján, az Egészségügyi Közlönyben, a Budapest portálon, és kifüggesztésre kerül a Főpolgármesteri Hivatal ügyfélszolgálati irodáján. A pályázatot „Gazdasági igazgatói pályázat Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház” megjelöléssel a Főpolgármesteri Hivatal Humán Erőforrás Menedzsment Főosztály vezetőjének címezve, 1052 Budapest, Városház utca 9–11. címre kell benyújtani, személyesen vagy postai úton. A pályázattal kapcsolatban érdeklődni lehet telefonon vagy személyesen: a Főpolgármesteri Hivatal Egészségügyi és Szociálpolitikai Főosztályán, dr. Varga Gábor főosztályvezetőnél [1052 Budapest, Városház utca 9–11. félemelet 625. számú iroda, telefonszám: (1) 327-1415].
10. szám A pályázatot meghirdető szerv neve, címe
EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY Munkahely és munkakör megnevezése
Pályázati feltételek
2023 Juttatások, egyéb információk
A pályázat elbírálásának rendje és módja: a pályázati eljárás lefolytatása, illetve az elbírálása a Kjt.20/A. §-ában, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek az egészségügyi intézményekben történő végrehajtásáról szóló 356/2008. (XII. 31.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően történik. A pályázat elbírálásának határideje: a pályázat benyújtási határidejét követő 30 napon belül.
2024
EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY
10. szám
A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó megjelentette a
MAGYAR KORMÁNYPROGRAMOK 1867–2002 címû kétkötetes kiadványt. 1867-tõl történelmi hagyomány és a parlamentarizmus lényeges eleme, hogy az országgyûlésnek felelõs kormányzat legfontosabb céljait és feladatait cselekvési programba foglalja. E programok átfogó képet adnak egy-egy idõszakban az ország helyzetérõl, politikájának irányáról, célkitûzéseirõl, ezért jelentõs történelmi, politikai és jogi forrásanyagot képeznek. Keresésük eddig hosszú idõt igényelt, ugyanis ezek az alapvetõ kordokumentumok összegyûjtve még nem jelentek meg. A hiánypótló mû, amely a Miniszterelnöki Hivatal és az Országgyûlési Könyvtár munkatársainak közös gondozásában jelent meg, azért is úttörõ vállalkozás, mert történelmünk utolsó másfél évszázadának kormányprogramjait – 2002-vel bezárólag – teljességre törekedve, szöveghûen publikálja a széles körû nyilvánosság számára. A parlamentben elhangzott és másutt fellelhetõ programszövegek, illetve adataik mellett számos egyéb tényanyag (a kormányfõk korabeli fotói, születési–halálozási adatai, a kormányok mûködési ideje, tagjainak pontos névsora és a miniszteri változások idõpontjai) is hozzáférhetõ a két vaskos kötetben. A mû használatát Romsics Ignác történésznek az összes eddigi magyar kormány mûködésérõl áttekintést nyújtó, színvonalas bevezetõ tanulmánya, valamint a kormányprogramok mutatói segítik. A könyv joggal számíthat a közélet szereplõinek, a politikai, jogi és történeti kutatásnak, a felsõoktatás oktatói és hallgatói karának, továbbá a közmûvelõdési intézmények és a nagyközönség érdeklõdésére is. Példányonként megvásárolható a Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. szám alatti Közlönyboltban (tel.: 318-8411), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail:
[email protected]). --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
MEGRENDELÉS Megrendelem a
MAGYAR KORMÁNYPROGRAMOK 1867–2002 címû kétkötetes, 1728 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 600 Ft áfával) ........... példányban, és kérem, juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: .......................................................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ....................................................................................................................................................... Utca, házszám: ............................................................................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ............................................................................................................................................... A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ............................................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................
............................................... cégszerû aláírás
Szerkeszti a Nemzeti Erõforrás Minisztérium Jogi Fõosztály Egészségpolitikai Jogi Osztály. Szerkesztõség: 1051 Bp., Arany János utca 6–8. Telefon: 795-1347. Fax: 795-0192. Kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó 1085 Bp., Somogyi Béla u. 6., www.mhk.hu Felelõs kiadó: Majláth Zsolt László ügyvezetõ igazgató. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónál Budapest VIII., Somogyi B. u. 6., 1394 Budapest 62. Pf.: 357, vagy faxon: 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó a Magyar Posta Zrt. közremûködésével. Telefon: 235-4554, 266-9290/240, 241 mellék. Terjesztés: tel.: 317-9999, 266-9290/245 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VIII., Somogyi B. u. 6. szám alatti Közlönyboltban (tel.: 318-8411), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail:
[email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. Megjelenik havonta kétszer. 2011. évi éves elõfizetési díj: 45 612 Ft, fél évre: 22 806 Ft. A pályázati hirdetésektõl eltérõ hirdetések felvétele a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónál (1085 Bp., Somogyi Béla utca 6.) történik. Amennyiben a megrendelõ a hirdetésében emblémát kíván megjelentetni, azt tartozik a megrendeléséhez fotózásra alkalmas módon mellékelni. HU ISSN 1419-029X 11.0955 – Nyomja: a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató.