A Nemzeti Éghajlat-változási Program Környezeti Vizsgálata

A Nemzeti Éghajlat-változási Program Környezeti Vizsgálata Készítette a Magyar Természetvédők Szövetséges és az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány Felelősök: Farkas István, Gyulai Iván Közreműködők: Dönsz Teodóra, Láger László, Máyer Zoltán 1. Vezetői összefoglaló: A környezeti értékelés kidolgozási folyamatának ismertetése 1.1. előzmények ismertetése A Nemzeti Éghajlat-változási Stratégiai környezeti vizsgálatát az Ökológiai Intézet az MTVSZ-el együttműködve készítette el. Az ebben való közreműködésnek jelentős szerepe volt abban, hogy a KvVM az MTVSZ választotta ki a Nemzeti Éghajlat-változási Program (továbbiakban NÉP) környezeti vizsgálatának (továbbiakban SKV) lebonyolítására. A felkérést követően az MTVSZ elkészítette a NÉP SKV tartalommeghatározását, amelyet a KvVM megküldött az Országos Környezetvédelmi Vízügyi és Természetvédelmi Főfelügyelőségnek, majd a tartalommeghatározás jóváhagyása után az felkerült az MTVSZ és KvVM honlapjára. 1.2. a tervezési folyamathoz való kapcsolódás Az SKV a megkívánt módon folyt, a felkérés még a NÉP koncepcionális szakaszában megtörtént. Az SKV csoport és a tervezők között iteratív munka folyt. A tervezők még 2008. augusztus hónapban megküldtek két dokumentumot, amely egyrészt egy lehetséges tartalmat vázolt fel, másrészt a tervezésben résztvevők ötleteit tartalmazta. Az SKV csoport ezt véleményezte és visszaküldte a tervezőknek, illetve szakértők bevonásával szervezett egy közvetlen munkatalálkozót a fő tervezőkkel. A javaslatok és észrevételek beépültek a következő munkaváltozatokba. Összesen hat verziója készült el a NÉP-nek, amelyek többé-kevésbé szervesen épültek egymásra. A tervezők végig fogadókészek voltak a külső javaslatokra, sőt, maguk is indukáltak ilyeneket. A javaslatok bekerültek a végső verzióba is. A munkafolyamatot az a körülmény zavarta egyedül, hogy a vezető tervező idő közben munkahelyet változtatott, így a személyes konzultáció nehézkessé vált. 1.3. a környezeti értékelés készítése során tett javaslatok hatása az NÉP-ra; A konkrét javaslatok beépítésre kerültek a NÉP vizsgálat alatt lévő verziójába. Azon javítási kéréseink, amelyek a vizsgálat megkönnyítésére irányultak sajnos nem kerültek kezelésre. Kifogásoltuk, hogy az intézkedések tartalmi leírása, az intézkedések nagyságrendje, a tőle elvárt számszerű eredmény, az annak megismerésére alkalmas indikátorok hiányoznak a felvázolt programból. Az egyes intézkedésekhez rendelt pénzügyi források indoklását is hiányoltuk. Egy következő változatban ugyan megjelentek a konkrét számok, átvéve a különböző operatív programok akció terveiből, de a számokat továbbra sem támasztotta alá semmi, sőt a nagyságrendjük alapján úgy tűnt, hogy minden jövőbeni forrást az éghajlatváltozás leküzdésére fordítunk. Ezek az irreális számok eltűntek a végső változatból, 1

de továbbra sem lehet tudni a beavatkozások nagyságára, eredményességére utaló részleteket. Ennek oka, hogy a más operatív programok akció terveiből átvett számok sem valószínű, hogy reális számításokon alapulnak. 1.4. a környezet védelméért felelős szervek és az érintett nyilvánosság bevonása, az általuk adott véleményeknek, szempontoknak a környezeti értékelés készítése során történő figyelembevétele, az indokok összefoglalása A NÉP SKV folyamatát nyomon lehetett követni az MTVSZ honlapján. A nyilvános vitára február 24.-én került sor, illetve március 5.-én az Országos Környezeti Tanács előtt is ismertettük a környezeti vizsgálat megállapításait. Mellékeljük az írásban érkezett észrevételekre a válaszokat, illetve a közmeghallgatás jegyzőkönyvét. A folyamat legfontosabb tanulsága, hogy összemosódik a program véleményezése és a környezeti vizsgálat megállapításainak véleményezése. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy célszerű lenne a program véleményezését beépíteni a tervezés folyamatába. A beérkezett vélemények legtöbbje magára a Programra irányul. Ezeket a javaslatokat a tervezők felé továbbítjuk, azzal a megjegyzéssel, hogy azok a környezeti hatások tekintetében javítják-e a Program környezeti teljesítményét. Elmondhatjuk, hogy minden javaslat jobbító szándékú volt. A tervezők figyelmébe a következő javaslatokat ajánljuk megfontolásra: Nem világos a tervezet viszonya a 2004/208/EK határozat 2. (1) cikkében meghatározott nemzeti programmal, amelyet nyilvánosságra kell hozni és amelyről annak elfogadását követően 3 hónapon belül értesíteni kell az Európai Bizottságot. A Tervezet továbbfejlesztésénél javasolja az Ombudsman Hivatal ennek a szempontnak a figyelembevételét. Tisztázni szükséges a 2007. évi LX. törvény 3.§ (4) a) bekezdés szerint a Program menterendjét, vagyis az intézkedések időintervallumát, az egyes célállapotokat, a programpontok finanszírozásának forrásait és nagyságrendjét. Ki kell bontani az aktuális részcélokat és azok teljesítésének mikéntjét az egyes átfogó programpontokon belül. A NÉP adjon keretet más fejlesztési programoknak, azaz jelöljön ki az éghajlatváltozás megelőzésével kapcsolatos feladatokat más programok számára, illetve más fejlesztési programok kerüljenek átvilágításra az éghajlatváltozás megelőzésének szempontjai mentén. A jelenlegi gazdasági helyzetre tekintettel meg kellene határozni azokat a feladatokat, amelyeket feltétlenül végre kellene hajtani, és amelyek halaszthatók. A Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosának 2008-ban a T/6571 sz. törvényjavaslat 63. § (4) bekezdés kapcsán kiadott véleménye alapján fontos annak a tisztázása és egyértelműsítése a Programban, hogy a kvóták értékesítéséből származó bevételek csak az Éhvt 10. § előírásaival összhangban használhatók fel jogszerűen. Ezért a Zöld Beruházási Programot a bevétellel összhangban szükséges tervezni. ANÉP-hez monitorozási programot kell illeszteni a TPR 12.§ alapján. 2

A kibocsátás-csökkentési intézkedésekkel kapcsolatban fontos lenne az energetika területén megfogalmazott hatásfoknövelés mibenlétét bővebben kifejteni. A Zöld Beruházási Rendszerre (ZBR) vonatkozó programpontokat fel kell tölteni tartalommal, megjelölni, hogy 2009-2010-re milyen konkrét beruházásokat terveznek. A biológiai sokféleség megőrzéséhez kapcsolódó intézkedéseket pontosítani kell, és ki kell egészíteni a legérzékenyebb élőhelytípusok (pl. vizes élőhelyek) megőrzésére vonatkozó feladatokkal. Az emberek gondolkodásmódjának környezettudatosabbá tételére nagyobb hangsúlyt kell fektetni a Programban. Fontos a komplex éghajlatváltozási kockázat elemzési módszertan kifejlesztése. A későbbiekben, megfelelő jogszabályi háttér kialakításával annak alkalmazását kötelezően elő kellene írni a jelentősebb nagyberuházások előkészítésénél. (pl. az éghajlatváltozási kockázat elemzés a környezeti hatásvizsgálati dokumentáció részét képezhetné) A NÉS profiljának megfelelően, a „Kutatás az egészséges táplálkozási feltételek és integrációk létrehozásáról” programpont mellett szükséges az élelmiszerbiztonság fenntartását célzó akcióprogram kidolgozása. A közegészségügy infrastruktúra-fejlesztése címszó alatt megjelenő „A kritikus helyiségek hőszabályozásának biztosítása a kórházak és szociális intézmények infrastruktúrájának fejlesztésével” megnevezésű akcióprogramot össze kell kapcsolni a Kibocsátás csökkentés – energetika alpont alatt megjelenő „Az egészségügyi ellátó intézmények fejlesztése az energiahatékonyság, energiatakarékosság figyelembevételével” c. akcióprogrammal, melynek fedezete a TIOP. A „Valós idejű megbetegedési és halálozási adatok gyűjtésének intézményi feltételeinek a kialakítása” programpontnak harmonizálni kell a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályokban megfogalmazott adatgyűjtési kötelezettségek megvalósításával. Szükséges, hogy a „fertőző betegségek vektorainak monitorozása” c. akcióprogramot az Országos Tisztifőorvosi Hivatal koordinálásával Országos Epidemiológiai Központ, az Országos Környezetegészségügyi Intézet és az Állatorvosi Egyetem együttesen tervezze. Az OKM a következő programpontok szó szerinti megjelenítését kérte a Programban: 1. A felsőoktatás színvonalának emelése, tartalmának korszerűsítése, a felsőoktatásban dolgozók továbbképzése, környezeti neveléssel és klímaváltozással kapcsolatos kompetenciáinak fejlesztése érdekében biztosítottuk, illetve biztosítjuk, hogy az éghajlatváltozással összefüggő ismeretek bekerüljenek Társadalmi Megújulás Operatív Program 4.1.2. technikai számú, „Tartalomfejlesztés, képzők képzése, különös tekintettel a matematikai, természettudományi, műszaki és informatikai (MTMI) képzésekre és azok fejlesztésére” című konstrukciójába, az A1, A2, A3 alkomponensek, illetve a C komponens második szakaszához készített tervezési dokumentumokba, így a 2008 végén véglegesített akciótervbe, illetve a 2009 során megjelenő pályázati kiírásba. 3

A pályázati kiírás megfogalmazása – terveink szerint - az alábbi éghajlatváltozással kapcsolatos szempontok mentén történik. - A klímaváltozás okai - A klímaváltozás ökológiai és társadalmi-gazdasági hatásai - A klímaváltozás sajátos magyarországi jellemzői - Az ENSZ, az EU és Magyarország klímapolitikája, a klímapolitikával kapcsolatos legfontosabb döntések - A „Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 2008-2025” létrejötte és legfontosabb cselekvési irányai - A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia végrehajtásának jellemzői - Az oktatás szerepe a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia végrehajtásában - A kutatás szerepe a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia végrehajtásában: az éghajlatváltozással összefüggő kutatások fontossága és tématerületei 2. A felsőoktatási törvény 104. § (1) bekezdés g) pontja kimondja, hogy az oktatási miniszternek rendszeresen, de legalább háromévenként értékelni kell a felsőfokú szakképzésben, az alapképzésben és a mesterképzésben folyó képzés tapasztalatait és felül kell vizsgálnia a képzési szakok szerkezetét. A fenti felülvizsgálat az Oktatási és Kulturális Minisztérium 2008 februárjában kelt, 6534/2008. számú, intézkedése alapján, a Magyar Rektori Konferencia közreműködésével az elmúlt évben lezajlott, tapasztalatainak feldolgozása folyamatban van. Az OKM tervezi, hogy szakszerkezet következő felülvizsgálata során megvizsgáltatja, hogyan érvényesülnek a környezetvédelem és klímavédelem szempontjai az eddig kiépült bolognai képzési szerkezetben. 3. A klímaváltozásra vonatkozó ismeretek - új szakok létesítése során történő figyelembevétele érdekében, az OKM javasolja körlevélben megküldeni a felsőoktatási intézményeknek és a Magyar Akkreditációs Bizottságnak a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát, illetve annak kapcsolódó dokumentumait a következő kéréssel: A felsőoktatási intézmények új szak indítása esetén – ha a szak jellege azt megengedi – a képzési és kimeneti követelmények kialakítása során vegyék figyelembe az éghajlatváltozással kapcsolatos ismereteket. A Magyar Akkreditációs Bizottság a szakindítási-kérelmek elbírálásánál vegye figyelembe a klímaváltozás szempontrendszerét. Azon beruházások, melyek jelentős, helyi, regionális, vagy országos szinten is negatív hatást hoznak, mint a közúthálózat fejlesztése, logisztikai központok kiépítése, autópályák építése, ne legyenek az intézkedések között, illetve mint kiemelten negatív hatású beruházás jelenjen meg, magas fokú monitoring kötelezettséggel. A vízi út fejlesztésénél szinte minden szinten negatív hatást fejt ki a hajózhatóvá tétele az adott természetes folyószakasznak, ezt fontosnak tartjuk kiemelni a hatásvizsgálatban. Jelenleg a legtöbb magyarországi folyó nem alkalmas mély merülésű teherszállító hajók fogadására, és a folyóvizek átalakítása jelentős ökológiai, természeti negatív hatással valamint negatív tájhasználati átalakítással jár együtt, így a célt csak abban az esetben tartjuk elfogadhatónak, ha a vízfolyások természetes állapotát a beruházás nem befolyásolja. Az erdőgazdálkodási intézkedéseknél fontosnak tartjuk szempontként a területnek megfelelő, ökológiailag fenntartható erdők kialakítását megcélozni, adott táj és terület jellegének megfelelően ős- és tájhonos fafajok bevonásával, nem pedig az erdőborítottság, bármilyen fafajú és célú, méretének növelésével

4

A programból kimaradt a helyi védett területek kezelése, és az ehhez tartozó költségek elkülönítése, mely az eredeti KEOP programból is kihúzásra került. Tanácsoljuk a „Természetes élővilág és Természetvédelem” II. intézkedési programjának kibővítését, amennyiben lehetséges a helyi védett területekkel Az észrevételek közül néhány kifogásolta a környezeti vizsgálat dokumentáció megállapításait. Kérdésként merült fel, hogyan lehetséges az, hogy amíg egy környezeti hatás helyben pozitív, addig stratégiai szinten negatív. Ezzel kapcsolatban felmerült a környezeti vizsgálat célja is. A környezeti vizsgálat és a környezeti hatásvizsgálat célja eltér egymástól. A környezeti vizsgálat egy lépéssel előrébb hozza a környezeti hatások elemzését – a projekt szintről a projektek program szintű keretének vizsgálatát tűzi ki céljául – a környezeti hatásvizsgálatokhoz képest. Ezért is nevezzük azt stratégiai szintű vizsgálatnak. Vagyis nem az egyes projektek környezeti hatásait, hanem azok együttesének hatásait vizsgálja. Amíg lehetséges, hogy egy projekt hatása helyben pozitív, addig lehetséges, hogy az stratégiai szinten negatív lesz. Pl. egy elkerülő út megépítése csökkenti a település környezeti terhelését, de összességében több környezeti terhet generál a meglévő és új infrastruktúra együttese, pl. nő a forgalom, ennek következtében nő az üzemanyag felhasználás, nő a kibocsátás is. Ilyen esetekben átterhelések jönnek létre a helyből a térre, a kibocsátásokról az erőforrásokra, stb. Vagyis úgy hozunk létre helyben pozitív hatást, hogy a terheket szétszórjuk a globális térbe. Ennek egy éppen aktuális példája a globális éghajlatváltozás. Kifogásolásra került az is, hogy a hatásviselők felsorolása sablonos. Ennek oka, hogy a kormányrendelet felsorolja a lehetséges hatásviselőket, és az elemző ezek közül válogat. Természetesen egy egységes interaktív környezetben minden környezeti elem hatásviselő lehet, de a vizsgálatnál csak azokat jelöltük meg, amelyek elsődlegesen viselik el a hatásokat. A hatások elemzését illetően többen is felvetették a biomassza energetikai felhasználásának környezeti következményeit. A megítélések szerint a biomassza felhasználásra számos lehetőség kínálkozik. Az elemzők szerint jelenleg ez a téma tisztázatlan, és szükséges lenne a mielőbbi tisztánlátásra a felhasználás lehetséges volumenének, módjainak, és környezeti feltételrendszerét illetően. Szükséges felhívni arra a figyelmet, hogy a környezeti vizsgálat nem egy-egy környezeti szempont mentén vizsgálódik csupán, hanem a környezeti szempontok teljes skáláján. Így egy-egy intézkedés, amely akár közvetlenül pozitívan hathat a kibocsátás csökkentésre, más vonatkozásban viszont negatív körülményekkel jár, és kerülő úton vezet az éghajlati körülmények romlásához. Ezzel összefüggésben kritika érte a vizsgálatot végző csoport azon javaslatát is, amely szerint a jelenlegi kibocsátás-csökkentési szabályozás (emissziókereskedelem) helyett integráló szabályozóeszközre lenne szükség, amely a kibocsátás csökkentést a fosszilis erőforrások felhasználásának tervezett csökkentésével érné el. Ez a javaslat éppen az előzőek kapcsán szükséges, hiszen egy ilyen intézkedés valóban képes lenne arra, hogy a környezeti kérdések egész skáláját kezelje. Az emisszió-kereskedelem számos kerülőutat hozott létre (pl. karbonszivárgás, szénmegkötés), amelyek átterheléseket hoznak létre mind területi, mind az erőforrások felhasználásának vonatkozásában.

5

A vizsgálat számos megállapításával egyet értettek a hozzászólók. Ezek közül külön kiemelnénk a Program azon hiányosságaira vonatkozó megjegyzéseinket, amelyek hiányolták az elemzésre alkalmas tartalmi kibontásokat, a feladatokhoz rendelt forrásokat, indikátorokat, az eredmények monitorozását. 1.5. a környezeti értékelés készítéséhez felhasznált adatok forrása, az alkalmazott módszer korlátai, nehézségek, az előrejelzések érvényességi határai, a felmerült bizonytalanságok. A programból hiányoznak azok az információk, amelyek alapján lehetőség nyílna olyan konkrét számítások elvégzésére, amelyek elkészítik az egész program természeti erőforrás, vagy térfelhasználási mérlegét, vagy egyenleget vonhatnánk az ÜHG kibocsátások esetében. A tervezőkhöz küldött észrevételeinkben jeleztük, hogy a megadott információk alkalmatlanok konkrét vizsgálatok elvégzésére, inkább rutin becslésekre adnak lehetőséget. Helyenként a tartalom ismerete nélkül még erre sem. 2. Az NÉP készítése közben felmerült változatok rövid ismertetése: 2.1. az NÉP céljainak, tartalmának összefoglaló ismertetése, kiemelve a környezeti értékelés készítése szempontjából fontos részeket A NÉP alapjában véve követte a NÉS szerkezetét, és ez helyes is, hiszen annak a megvalósulását kell, hogy szolgálja. Az elkészült változatok különböző terjedelemben és részletezéssel tartalmazták a NÉS célkitűzéseihez tartozó intézkedéseket, amelyek főleg a különböző operatív programok akcióprogramjaiból kerültek beemelésre. Az ötödik változatig nőttek az oldalszámok, majd a vizsgálatra kerülő változat kezelhető méretűre zsugorodott, ugyanakkor csak az intézkedések címszavai ismerhetők csak meg belőle, az intézkedések leírásai nem. Ez zavaró a nyilvános verziót tanulmányozók számára. A NÉP kibocsátás-csökkentési, alkalmazkodási és horizontális intézkedéseket tartalmazó fejezetekből áll. A NÉS-nek megfelelően a kibocsátás-csökkentés legfontosabb célterületei az energetika, közlekedés, mezőgazdaság és erdészet, hulladék és szennyvíz. Az alkalmazkodás fejezet a természetes élővilág és természetvédelem, emberi egészség, vízgazdálkodás, mezőgazdaság és erdészet, területfejlesztés, területrendezés, településfejlesztés és épített környezet területén szükséges intézkedéseket taglalja. A horizontális rész az oktatás, képzés, nevelés, szemléletformálás, kutatás-fejlesztés részterületekből áll. 2.2. Illeszkedési vizsgálat: az NÉP összefüggése más releváns tervekkel, illetve programokkal: Az Országgyűlés ötpárti egyetértéssel egyhangúlag elfogadta a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról szóló 29/2008. (III. 20.) OGY határozatot, amely az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvénnyel összhangban első alkalommal a 2008-2025 időszakra került kidolgozásra. A stratégiában meghatározásra kerültek az éghajlatváltozással kapcsolatos célok és eszközök, amelyek a mitigáció, adaptáció és a horizontális területeken jelöltek ki feladatokat.

6

A NÉP a törvénynek megfelelően tartalmazza - a Keretegyezményben, illetve a Jegyzőkönyvben az emberi eredetű üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésére, illetve korlátozására, e gázok nyelőinek erősítésére irányuló, a Magyar Köztársaság által vállalt kötelezettségek teljesítésének fő intézkedéseit, ezek menetrendjét és fő finanszírozási forrásait; - az éghajlatváltozás hazai hatásaihoz való alkalmazkodás szükséges lépéseit, az ahhoz szükséges főbb intézkedéseket és azok finanszírozási forrásait; - a hazai kibocsátások költséghatékony csökkentéséhez és az éghajlatváltozás hazai hatásaihoz kapcsolódó kutatási prioritásokat és a szükséges kutatások finanszírozási forrásait. A NÉP 2009-2010-es kétéves időszakokra került meghatározásra, figyelembe véve a vonatkozó EU programokat, szakpolitikákat és előírásokat. A NÉP számos ponton kapcsolódik az operatív programokhoz, különösen a Környezet és Energia Operatív Programhoz, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programhoz, a Gazdaságfejlesztési Operatív Programhoz, a Közlekedés Operatív Programhoz, érintőlegesen a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programhoz. A kapcsolódás oly módon áll fenn, hogy azok intézkedései közül átveszi azokat, amelyeknek közvetlen kapcsolata van az éghajlatváltozáshoz. Az összhang elsősorban a különböző beruházási támogatásokat lehetővé tévő programokkal áll fenn, mint pl. az Energiatakarékossági Hitel Alap, Nemzeti Energiatakarékossági Program, Panel Program, ÖKO Program. A NÉP összhangban van a 40/2008. (IV.17) OGY határozattal, amely az energiapolitika irányait szabja meg, és amely célul tűzte ki az energiahatékonyság növelését, illetve a megújuló energiaforrások felhasználásának bővítését. A NÉP összhangban van a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv kormányhatározattal, amely megfelel az Európai Unió 2006/32/EK irányelvének. 2008-2016 közötti időszakra ez évi 1%-kos hatékonyságnövekedést irányoz elő. A megújuló energiahordozó részarányt 2020-ig pedig 15%-ra kívánja növelni a határozat. A fentiek alapján nem az a kérdés, hogy a NÉP összhangban van-e más tervekkel és programokkal, hanem továbbra is az, hogy vajon más tervek és programok összhangja milyen a NÉP-el? Az Ombudsmani Hivatal hozzászólása alapján, fontos felhívni a figyelmet arra, az Éhvt. 10. § (3) értelmében a kiotói egységek átruházásából származó bevételt az első kötelezettségvállalási időszakban az üvegházhatású gázok hazai kibocsátásának csökkentését célzó tevékenységek, intézkedések támogatására, nyelők általi eltávolításának növelésére, az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra kell fordítani külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően. A következő bekezdés meghatározza, hogy az említett cikk (3) bekezdés szerinti bevételnek az Éghajlatváltozási Stratégiával és az Éghajlatváltozási Programmal összhangban történő felhasználásáról a miniszter gondoskodik. Az értékesített kvótákból származó bevétel ennek értelmében a Zöld Beruházási Rendszerben kellene, hogy felhasználásra kerüljön.

7

2.3. a változatok közötti választás indokai, a választást alátámasztó vizsgálat rövid leírása, beleértve, hogy mi történik a környezettel, ha elmarad a program. A különböző verziók szervesen épültek egymásra, a Program nem tartalmaz választási lehetőségeket. Az egyetlen vizsgálható alternatíva, hogy mi történik akkor, ha a program nem valósul meg. Ennek a változatnak viszonylag könnyű a vizsgálata, hiszen a Program gerincét azok a beruházásigényes intézkedések alkotják, amelyeket a NÉP átvett a fent említett operatív programokból. Mivel azok NÉP nélkül is megvalósulnának, így a Nép-nek ez a része nem szenvedne csorbát. Ugyanakkor környezeti szempontból a NÉP-nek pontosan ez a kritikus része, hiszen a beruházások mindegyike intenzív természeti erőforrásigényt von maga után, ezzel pedig terheli a globális környezetet. A beruházok összes volumenének hiányában a természeti erőforrás igény még csak nem is becsülhető, továbbá az sem határozható meg, hogy a befektetett természeti erőforrás áldozat kapcsán milyen mértékűek lesznek a környezeti hasznok. Vagyis, ha a Program elmarad, akkor a beruházások megvalósulnak, de határozottan nem állítható, hogy a környezeti terhek csökkennének, vagy növekednének. Sajnos a környezet állapotváltozásaiból sem lehet erre vonatkozóan majd következtetéseket tenni, hiszen annak alakításában a Program jelentéktelen mértékben vesz csak részt, azt a környezeti, társadalmi, gazdasági folyamatok együttesen alakítják. A Program azon része, amely nem természeti erőforrás intenzív – ilyenek elsősorban a horizontális eszközök – közvetetten és hosszú távon fejthetik ki pozitív hatásaikat. Jelenleg ezek az eszközök, még ha létrejönnek is – ütköznek más eszközökkel, amelyek kétségessé teszik hatásosságukat és hatékonyságukat. Az eszközök legtöbbje ugyan jó szándékot mutat, de csak létrejöttük esetén vizsgálható az, hogy megfelelnek-e a fenntarthatósági elvárásoknak. 3. Az NÉP megvalósításának várható környezeti következményei A jelentős hatások meghatározása Minden egyes hajtóerő (intézkedés) esetében becsültük, hogy milyen terhelések jöhetnek létre, vagy éppen milyen meglévő terhelések csökkennek, szűnnek meg. Ezután meghatároztuk a hatásviselő közeget, közegeket. Ezek ismeretében felbecsültük a várható hatást, függetlenül annak természetétől. A hatások közül a jelentős, stratégiai szintű hatásokhoz fűztünk megfontolásokat, amelyek egyben ajánlások is a Program készítői felé. Terhelések: A terhelések alapvetően három félék: természeti erőforrások felhasználása; környezetbe történő kibocsátások; tér felhasználás. A három terhelés együtt jár, így mindhárom terhelés fennáll, minden esetben. Ezért mindenhol az elsődleges terhelést adtuk meg. Hatásviselők:

8

Hatásviselőknek a környezeti elemeket és azok rendszerét, szerkezetét és funkcióját, illetve a végső hatásviselőt, magát az embert, és a társadalom által működtetett folyamatokat tekintjük. Vízi környezet Levegő környezet Föld Élővilág Biológiai sokféleség Ökoszisztémák Natura 2000 területek Térszerkezet (táj, települések, ökológiai folyosók) Természetes folyamatok Éghajlat Eltartó és tűrő-képesség, természeti erőforrások használatának alakulása Épített környezet Építészeti és kulturális örökség Emberi egészség Életminőség Területhasználati lehetőségek Gazdasági folyamatok (más gazdasági tevékenységek ösztönzése vagy gátlása) A közvetett módon hatást kiváltó tényezők fellépése esetén a következőkre kiterjedő vizsgálatokat folytattuk le: • • • • • •

új környezeti konfliktusok, problémák megjelenésére, meglévők felerősödésére, környezettudatos, környezetbarát magatartás, életmód lehetőségeinek, feltételeinek gyengítésére vagy korlátozására, a helyi adottságoknak megfelelő optimális térszerkezettől, terület-felhasználási módtól való eltérés fenntartására vagy létrehozására, olyan helyi társadalmi-kulturális, gazdasági-gazdálkodási hagyományok gyengítésére, amelyek a táj eltartó képességéhez alkalmazkodtak, a természeti erőforrások megújulásának korlátozására, a nem helyi természeti erőforrások jelentős mértékű használata, vagy a helyi természeti erőforrások túlnyomóan más területen való hasznosítása

A hatás természete: Országhatáron átnyúló közvetlen jelentős környezeti hatás Országhatáron átnyúló közvetett jelentős környezeti hatás Stratégiai szinten közvetlenül jelentős pozitív, vagy negatív hatás Stratégiai szinten közvetetten jelentős pozitív vagy negatív hatás Helyi szinten közvetlenül jelentős pozitív vagy negatív hatás Helyi szinten közvetetten jelentős hatás pozitív vagy negatív hatás Stratégia szinten nem jelentős, pozitív vagy negatív hatás Helyi szinten nem jelentős, pozitív vagy negatív hatás A közvetlen hatásokat a környezeti elemekre, azok rendszerére, illetve a végső hatásviselőre, az emberre vonatkoztatva vizsgáltuk. A hatás akkor közvetlen, ha a ható tényező (terhelés) közvetlenül összekapcsolódik egy hatással. Amennyiben a terhelés nem kapcsolódik össze

9

direkt módon a hatással, hanem más folyamatokon keresztül vált ki hatásokat, úgy a hatások közvetettek. A helyi jelentős hatások vizsgálata, amennyiben azok projektekhez kapcsolódnak, úgy azok környezeti hatásvizsgálat tárgyát kell, hogy képezzék, főleg, ha a jogszabály is úgy rendelkezik.

10

Terhelés Konkrét intézkedésfinanszírozási forrása I. KIBOCSÁTÁS- CSÖKKENTÉS Energetika INTÉZKEDÉSEK – PROGRAMOK 2009-2010 Energiahatékonyság , energiatakarékosság, hatásfokjavítás Zöld Beruházási Rendszer KvVM Természeti erőforrások - lakossági pályázat: Kiotói kvóta felhasználása (a Meglévő épületek értékesítésé- beruházáshoz felújítása, komplex ből szükséges felújítás és anyagfelhasználás) részintézkedések, megújuló energia felhasználás Hajtóerő/az egyes intézkedések

A hatásviselő

A hatás természete

Megfontolások

Természetes folyamatok, eltartóés tűrőképesség, , épített környezet, építészeti és kulturális örökség, emberi egészség, életminőség, gazdasági folyamatok

Helyi szinten közvetlen pozitív hatás, stratégiai szinten közvetett negatív hatás

Átterhelések valószínűsíthetők. Az energiafelhasználás megtakarításai a beruházáshoz szükséges anyag és energiafelhasználásra terhelnek át. Ez átmenetileg növeli a környezeti terhelést. A nettó megtakarítás függ az élettartamtól. Teljes életciklust nem veszi figyelembe, mi lesz majd az életciklus végén a felhasznált szigetelő anyagokkal. Átterhelések jöhetnek létre az emberi egészség vonatkozásában. Nem megfelelő szellőzés esetén penészesedés és penészgombák toxikus hatásai valószínűsíthetők.

11

A megújuló energiaforrás kiválasztásától függ a környezeti hatás, pl. a kimeríthető megújulók, mint pl. biomassza kockázatokat hordoznak.

Iparosított technológiával épült lakóépületek energia-megtakarítást eredményező korszerűsítésének, felújításának támogató pályázat meghirdetése

ÖM – Éves központi költségve-tés

Természeti erőforrások felhasználása (a korszerűsítéshez szükséges anyagfelhasználás) Utazási, szállítási kilométerekből származó erőforrásterhelés és kibocsátások

Természetes folyamatok, eltartóés tűrőképesség, , épített környezet, építészeti és kulturális örökség, emberi egészség, életminőség, gazdasági folyamatok


Átterhelések valószínűsíthetők. Az energiafelhasználás megtakarításai a beruházáshoz szükséges anyag és energiafelhasználásra terhelnek át. Ez átmenetileg növeli a környezeti terhelést. A nettó megtakarítás függ az élettartamtól. Teljes életciklust nem veszi figyelembe, mi lesz majd az életciklus végén a felhasznált szigetelő anyagokkal. Átterhelések jöhetnek létre az emberi egészség vonatkozásában. Nem megfelelő szellőzés

12

A távhővel ellátott lakóépületek lakásonkénti hőfogyasztásának szabályozására és mérésére alkalmas eszközök beszerelésének támogatása

ÖM – Éves központi költségvetéspályázatba meghatározo tt költségvetés

Üzemi és irodaépületek épületenergetikai energiatakarékossági célú projektek támogatása

KEOPakciótervben meghatározo tt

Természeti erőforrások felhasználása (az eszközökhöz, beszereléshez szükséges anyagfelhasználás), utazási, szállítási kilométerekből származó terhelések

Természetes folyamatok, eltartóés tűrőképesség, életminőség, gazdasági folyamatok

Helyi szinten pozitív hatás

Természetes folyamatok, eltartóés tűrőképesség, , épített környezet, emberi egészség, életminőség, gazdasági folyamatok


esetén penészesedés és penészgombák toxikus hatásai valószínűsíthetők. A nettó nyereség az energiamegtakarításban felülmúlja a beruházás anyag és energiaköltségéből származó terheléseket. A beszerzések élénkítik a piacot. Javul az életminőség, lehetőség nyílik a fogyasztó szemlélet, viselkedés javítására. Átterhelések valószínűsíthetők. Az energiafelhasználás megtakarításai a beruházáshoz szükséges anyag és energiafelhasználásra terhelnek át. Ez átmenetileg növeli a környezeti terhelést. A nettó megtakarítás függ az élettartamtól. Teljes életciklust nem veszi figyelembe, mi lesz majd az életciklus végén a felhasznált szigetelő anyagokkal. Környezeti teljesítmény függ a kiválasztott alternatív energiahordozó fajtájától,

13

A távhőtermelés és – szolgáltatás primeroldali infrastruktúrájának energetikai korszerűsítése

KEOPakciótervben meghatározo tt

Természeti erőforrások felhasználása (a korszerűsítéshez szükséges anyagfelhasználás)

Az egészségügyi ellátó intézmények fejlesztése az energiahatékonyság, energiatakarékosság figyelembevételével.

TIOPEgészségügyi Min.Akciótervbe n meghatározo tt

Természeti erőforrások felhasználása (az eszközökhöz, beszereléshez szükséges anyagfelhasználás), utazási, szállítási kilométerekből származó terhelések

Megújuló energiaforrás felhasználásának növelése A helyi energiaigényt KHEMTermészeti erőforrások helyi, megújuló KEOPfelhasználása ,

Amennyiben javul a hatékonyság, úgy pozitív stratégiai és helyi hatás várható, de a hatások megítélése függ a tüzelőanyag választástól is Helyi szinten Természetes folyamatok, eltartó- közvetlenül pozitív és tűrőképesség, , környezeti hatás épített környezet, várható emberi egészség, életminőség, gazdasági folyamatok

Attól függ, hogy sor kerül-e tüzelőanyag váltásra, és mi lesz annak a fajtája

A biomassza termelés esetében:

Megújuló nem kimeríthető

elérhetőségétől Az infrastruktúra korszerűsítése egyértelműen pozitív hatású lehet, míg a tüzelőanyag váltásnál a hatás függ a kiválasztott tüzelőanyag fajtájától, annak rendelkezésre állástól, felhasznált mennyiségétől. Átterhelések valószínűsíthetők. Az energiafelhasználás megtakarításai a beruházáshoz szükséges anyag és energiafelhasználásra terhelnek át. Ez átmenetileg növeli a környezeti terhelést. A nettó megtakarítás függ az élettartamtól. Teljes életciklust nem veszi figyelembe, mi lesz majd az életciklus végén a felhasznált szigetelő anyagokkal. Környezeti teljesítmény függ a kiválasztott alternatív energiahordozó fajtájától, elérhetőségétől A biomassza felhasználásának kereteit

14

energiaforrásokból kielégítő beruházások megvalósulásának ösztönözése

akciótervben meghatározo tt 4.2 – 6 Mrd Ft

tér felhasználás- a megújuló energiaforrástól függően (biomassza)

élővilág, föld, biodiverzitás, ökoszisztémák, térszerkezet, táj, természetes folyamatok, területhasználati lehetőségek, társadalom

A megújuló energia alapú térségfejlesztés érdekében a helyben rendelkezésre álló megújuló energiaforrásokra alapuló hő és/vagy villamosenergia-termelés

KHEMKEOP – akciótervben meghatározo tt 4.3 – 6 Mrd Ft

Természeti erőforrások felhasználása, tér felhasználás- a megújuló energiaforrástól függően (biomassza)

A biomassza termelés esetében: élővilág, föld, biodiverzitás, ökoszisztémák, térszerkezet, táj, természetes folyamatok,

források bevonásánál közvetlenül jelentős pozitív, közvetetten negatív hatás várható. A biomassza felhasználása esetében a felhasználás mennyiségétől és módjától függően jelentős negatív hatás valószínűsíthető. Közvetett hatásként új környezeti konfliktusok jelenhetnek meg, korlátozhatja a természeti erőforrások megújuló képességét Megújuló nem kimeríthető források bevonásánál közvetlenül jelentős pozitív, közvetetten negatív hatás várható. A

stratégiai szinten szükséges átgondolni. A leghatékonyabb felhasználás esetén is létezik egy olyan technikai határ az összes felhasználás vonatkozásában, amely jelentősen korlátozza a természetes folyamatokat, és az erőforrások megújíthatóságát.

A villamos energia termelés esetében kötelezően kellene előírni a hővel kapcsolt hasznosítást. A biomassza felhasználásának kereteit stratégiai szinten szükséges átgondolni és szabályozni.

15

ösztönzése

Megújuló alapon történő villamosenergia-termelés, és kapcsolt hő-és villamosenergia-termelés

területhasználati lehetőségek, társadalom

KHEMKEOP 4.4 – 10 Mrd Ft

Természeti erőforrások felhasználása , tér felhasználás- a megújuló energiaforrástól függően (biomassza)

A biomassza termelés esetében: élővilág, föld, biodiverzitás, ökoszisztémák, térszerkezet, táj, természetes folyamatok, területhasználati lehetőségek, társadalom

biomassza felhasználása esetében a felhasználás mennyiségétől és módjától függően jelentős negatív hatás valószínűsíthető. Közvetett hatásként új környezeti konfliktusok jelenhetnek meg, korlátozhatja a természeti erőforrások megújuló képességét Biomassza felhasználás esetén jelentős negatív hatás valószínűsíthető.

Ez az intézkedés a jelenlegi technikai potenciálok mellett nyilván a biomassza, elsősorban a fás szárú növények felhasználását célozza. Ezért vonatkozik rá a már említett megfontolás, nevezetesen stratégiai megfontolások mentén a megtermelődő biomassza hány százaléka égethető el, anélkül, hogy jelentősen károsítanánk a természetes folyamatokat, a megújuló

16

Megújuló erőforrások (elsősorban nap-, szél- és vízenergia) előrejelzése, valamint a meglévők pontosítása (OMSZ javaslat)

?- KVVM-?

A kiskapacitású (max. 10 FVM - ? kt/év) végtermék, termelői tulajdonú bioetanol üzemek létesítésének támogatása

Biogáz-üzemek, valamint a helyben történő közvetlen hő és villamos-energia termelés mellett a disztribúciós (pl. gázhálózatba történő betáplálás) és az üzemanyagként történő felhasználási rendszerek

FVM - ?

Közvetlen terhelés nincs

Közvetlen hatásviselő nincs

Természeti erőforrások, kibocsátások, térszerkezet

Föld, élővilág, biológiai sokféleség, ökoszisztémák, térszerkezet, természetes folyamatok, eltartóés tűrőképesség, területhasználati lehetőségek, gazdasági folyamatok élővilág, biológiai sokféleség, ökoszisztémák, természetes folyamatok, éghajlat, eltartó és tűrő-képesség, térszerkezetet, területhasznosítás

Erőforrás felhasználás, kibocsátások, közvetetten térszerkezet felhasználása

képességet. Potenciál megállapítással Stratégiai szinten közvetetten pozitív együtt szükséges lenne a teljes környezeti lehet feltételrendszer rögzítése is.

Jelentős negatív hatás valószínűsíthető stratégiai szinten

Kérdés, hogy a meglévő kapacitásokkal kielégíthetőe az európai szabályozásból adódó elvárás. Ha igen, akkor ezek fölöslegesek.

Helyi szinten közvetlenül pozitív hatások lehetnek, de függ a biogáz termelés alapanyagaitól, s felhasználásának körülményeitől, mennyiségétől.

A megítélés szempontjából a fő kérdés, hogy eleve meglévő termelési hulladék kerül-e hasznosításra, vagy erre a célra történik-e termeltetés. Hulladékok hasznosítása esetén elfogadható, de nem a legjobb alternatíva. A hulladék lerakáshoz képest

17

elterjesztése.

előrelépést jelenthet.

Szilárd biomassza megtermelésének, előállításának és hasznosítás elterjesztése.

FVM – ÚMVP – programban meghatározo tt

Természeti erőforrások felhasználása, tér felhasználás

élővilág, biológiai sokféleség, ökoszisztémák, természetes folyamatok, éghajlat, eltartó és tűrő-képesség, térszerkezet (táj, települések, ökológiai folyosók), területhasznosítás, társadalom

Helyi szinten közvetlenül pozitív hatások lehetnek, stratégiai szinten közvetett jelentős negatív hatások, pl. új környezeti konfliktusok jelennek meg, korlátozza a természeti erőforrások megújíthatóságát, eltér a helyi szinten optimális, vagy hagyományos területhasználati mintázattól.

Szigorú feltételekhez kötötten lehetne csak előre lépni: fenntarthatósági feltételek megadása, hely kiválasztása, méretek meghatározása, telepíthető fajok megválasztása, termelési technológia, hasznosítás módja.

Klímatörvény létrehozása (SKV csoport javaslata)

KVVM

Természeti erőforrások felhasználásának csökkenése, kibocsátások csökkentése, térfelhasználás szabályozása

Minden hatásviselő érintett

Stratégiai szinten közvetlenül és közvetetten jelentős pozitív hatás

A Magyar Természetvédők Szövetsége, az EMLA, és a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács különkülön, és várhatóan együtt munkálkodnak a javaslaton. A törvény hosszú távon ütemezheti a kibocsátáscsökkentési

18

Kutatás a fenntartható és környezetbarát megújuló energiaforrások alkalmazásáról

FVM

Közlekedés INTÉZKEDÉSEK – PROGRAMOK 2009-2010 Intermodális logisztikai központok fejlesztése Logisztikai központok és KHEMtér felhasználás szolgáltatások fejlesztése a GOP 3.2.1.Magyarországon áthaladó 10 Mrd Ft. nemzetközi áruáramlatok magas hozzáadott érték tartalmú szolgáltatásokkal történő kiszolgálása érdekében, főként a környezetvédelmi szempontból kiemelt szerepet játszó az ún. i dáli ( állí á i

Biológiai sokféleség, életminőség

Pozitív környezeti hatás várható, amennyiben az új technológiák fenntarthatósági peremfeltételét megadják

Vízi környezet, Levegő környezet, Biológiai sokféleség, Ökoszisztémák, Térszerkezet (táj, települések, ökológiai folyosók) Eltartó és tűrőképesség, Épített környezet, Emberi egészség,

Stratégiai szinten közvetett negatív hatás, a szállítási mód változása esetén stratégiai szinten közvetlen pozitív hatás

célokat a fosszilis energiafelhasználás ütemezett csökkentésén keresztül. A törvényben szükséges a környezeti és társadalmi kérdések integrált kezelése, és jóval több témát kell, hogy érintsen a szokásos ÜHG csökkentés mellett. A téma gazdáját illetően – FVM – ez is inkább a biomassza hasznosítást rejti. A kutatás fejlesztésnek a legnagyobb elméleti potenciállal rendelkező megújuló forrásokra kell irányulni, és nem fordítva.

Az intézkedés fenntartja a Magyarországon áthaladó tranzit forgalmat, és egy olyan struktúrát hoz létre, amely érdekeket teremt a tranzit-áruszállítás konzerválására. A tranzit szállítás elsősorban a kereskedelem racionalizálásával mérsékelhető, és a

19

intermodális (szállítási módokat összekapcsoló) logisztikai központok fejlesztésével. Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése, a közlekedési módok közötti váltás elősegítése, valamint a logisztikai központok fő közlekedési hálózatba (közút, vasút, légi és vízi közlekedés) való jobb bekapcsolása érdekében. Cél a szállítás környezetbarát közlekedési módokra történő átterelése feltételeinek biztosítása. Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő kombinált terminál és logisztikai központ létesítése

tér felhasználás KHEMKOP – akciótervben meghatározo tt 4.1.10,1 Mrd Ft.

tér felhasználás KHEM , NFGMEU támogatás és hazai költségvetés i finanszírozá

Életminőség, Területhasználati lehetőségek, Gazdasági folyamatok Élővilág, Biológiai sokféleség, Ökoszisztémák, Területhasználati lehetőségek, Gazdasági folyamatok

Ökoszisztémák, Területhasználati lehetőségek, Vízi környezet, Levegő környezet

környezeti terheket nemcsak a szállítási módok változtatása által kell racionalizálni. Stratégiai szinten közvetetten negatív hatás, közvetlenül pozitív hatás

Az intézkedés fenntartja a Magyarországon áthaladó tranzit forgalmat, és egy olyan struktúrát hoz létre, amely érdekeket teremt a tranzit-áruszállítás konzerválására. Pl. a légi szállítás ebben a felsorolásban ugyan úgy környezetterhelő marad, a vízi közlekedés környezeti terhe függ attól, hogy hajót szabják a vízhez, vagy a vizet a hajóhoz, stb.

Stratégiai szinten közvetetten negatív hatás

A környezeti hatás szintén az mederben történő beavatkozásoktól függ, azt pedig az alkalmazott hajó méret szabja meg.

20

s 280 m Ft (2009), 280 m Ft (2010) Közlekedési hálózat fejlesztése Kohéziós Vasútfejlesztés; Alap, kerékpárutak építése, intermodális fejlesztések, magyar központi tömegközlekedés költségvetés fejlesztése KHEM – mérőszám: Fejlesztett vasút hossza; épített kerékpáruta k száma; fejlesztett tömegközlek edés száma, hossza KHEMVízi-út és Mérőszám: kikötőfejlesztés az intermodalitás érdekében Fejlesztett kikötők száma; fejlesztett viziút szakaszok hossza Közösségi közlekedés KHEM –

tér felhasználás

Ökoszisztémák, Térszerkezet (táj, települések, ökológiai folyosók) Épített környezet, Életminőség, Területhasználati lehetőségek, Gazdasági folyamatokra

Stratégiai szinten pozitív környezeti hatás várható

Az intézkedésnek akkor lesz stratégiai szinten egyértelműen pozitív hatása, ha a párhuzamosan történnek olyan intézkedések, amelyek a megnövekedő, vagy korszerűbbé váló tömegközlekedési kapacitások igénybevételét ösztönzik. A kerékpárutak fejlesztésének haszna függ attól, hogy azok tényleges helyettesítőivé válnak-e a motorizált közlekedési módoknak.


Ökológiai rendszerek, biológiai sokféleség, vízi környezet, területhasználati lehetőségek, eltartó képesség

Országhatáron átnyúló közvetlen környezeti hatás, attól függően, hogy a vízi-út fejlesztés befolyásolja-e a természetes szakaszjelleget.

A hatás attól függ, hogy a vízi utat milyen mértékben alakítják a hajókhoz. A hajókat kellene a vízi út természetéhez igazítani, a hatások elkerülése érdekében.

Természeti erőforrások

Területhasználati

Helyi szinten

Alapjában véve az a kérdés

21

fejlesztése a városi és elővárosi kötött pályás közlekedés fejlesztésén keresztül, a helyközi gépjárműforgalom csökkentése érdekében A Duna hajózhatóságának javítása az Ipolytól Magyarország déli határáig a természeti értékek védelme és az ökológiai rehabilitáció figyelembevételével A Ferihegy 2 repülőtér vonattal (metróval) történő elérésének biztosítása

használata, kibocsátás KOP – akciótervben csökkenés meghatározo tt

lehetőségek, természeti erőforrások használati lehetősége

pozitív környezeti hatás várható

KHEMTEN –T, ?

Tér felhasználás

Ökológiai rendszerek, biológiai sokféleség, vízi környezet, területhasználati lehetőségek, eltartó képesség

A hatás ennyi információ alapján nem megítélhető

KHEM

Természeti erőforrások felhasználása

Helyi szinten pozitív környezeti hatás várható, amennyiben csökken a személygépkocsi használat az intézkedés következtében

is túlmutat a közlekedési mód változásán, mert egy környezetileg ártalmas struktúrát és folyamatot szolgál ki, az agglomerációkat. A hatás megítélése érdekében tudni kell, hogy a hajózhatóság milyen környezeti hasznokat hoz a feláldozott értékek, és befektetett erőforrásokkal szemben. A hatás megítéléséhez tudni kellene a feláldozott erőforrásokat, és a várt hasznot. Ez az intézkedés nem érinti a légi-forgalom intenzitását.

Megújuló üzemanyagok használatának elterjesztése Bio-üzemanyagok közlekedési célú felhasználásának elősegítése a hagyományos üzemanyagba bekeverhető határig

KHEM, mérőszám: Felhasznált bioüzemanyag mennyisége ?? Ft.


A biomassza termelés esetében a biodiverzitásra, az ökoszisztémákra, a térszerkezetre, társadalomra való negatív hatással járhat

Jelentős negatív környezeti hatással járhat

Az agro-üzemanyagok negatív környezeti hatása közvetlen és közvetett – már beigazolódott, nemcsak az ÜHG kibocsátást kell elemezni – bár az is kétséges – hanem a környezeti beágyazódás egészét.

Környezetterhelési díjak bevezetése

22

Útdíjak bevezetése

KHEM?? Ft.

Kibocsátások, erőforrás-felhasználás, térfelhasználás

Levegő, térszerkezet, Stratégiai szinten jelentős pozitív emberi egészség, hatással járhat, életminőség amennyiben egységesen kerül kivetésre. Ha nem egységes, akkor hasznai lokálisak lehetnek, de átterheléseket hozhatnak létre

Környezetbarát közlekedési módok terjesztése KHEMTermészeti erőforrások A járműállomány ??Ft. felhasználása korszerűsítési ütemének felgyorsításának, a környezetbarát termékek és szolgáltatások elterjesztésének, így a hibrid és tiszta elektromos meghajtású személygépkocsik elterjedésének támogatása A környezetbarát közlekedési módok elterjedésének támogatása az áruszállításban Közlekedés „zöldítése” program

KHEM??Ft.

Tér felhasználás

KHEM??Ft.

Tér felhasználás

Stratégiai szinten jelentős pozitív környezeti hatás, amennyiben nem növekszik a gépjárművek összes mennyisége.

Térszerkezet, biológiai sokféleség

Stratégiai szinten jelentős pozitív környezeti hatás várható Pozitív környezeti hatás stratégiai és helyi szinten, amennyiben a

A lokálisan alkalmazott útdíj átterheléseket hoz létre. Egységes, minden úthálózati elemre kiterjedő úthasználati díjak kivetésére van szükség. Az is a hatás megítélésének része, hogy a díjakat mire használják fel.

A hatás függ attól, hogy milyen mértékben változik az összes gépjármű száma. A hatékonyság javulását felülírhatja a mennyiségi növekedés. Környezeti hatások szempontjából nemcsak a minőség, hanem a mennyiség is jelentős tényező, pl. balesetek, izoláló hatások, térfelhasználás, stb. miatt. Itt is fontos, hogy ne legyen mennyiségi növekedés. Ez túl általános információ, akár az előbbieket is magában foglalhatja. Itt is fontos, hogy ne legyen

23

közlekedés volumene is csökken Mezőgazdaság INTÉZKEDÉSEK – PROGRAMOK 2009-2010 A mezőgazdasági termelés modernizációja és a természetkímélő gazdálkodás megvalósítása A mezőgazdasági termelés FVMAz információ Tér felhasználás, Természetes modernizációja és az alapján a hatás nem ÚMVP természeti erőforrások folyamatok, állattenyésztés megítélhető állatjólét, (121) 121 hatékonyságának és kód– € életminőség versenyképességének 1.559.443.28 fejlesztése az 3 energiatakarékos technológiák a megújuló energiaforrások alkalmazásának elterjesztésével Korszerű, a FVMTér felhasználás biomassza termelés Stratégiai szinten mezőgazdasági ÚMVP – közvetlenül esetében a termékeket feldolgozó programban jelentős negatív biodiverzitás, az technológiák és biomeghatározo hatás a biomassza ökoszisztémák, a üzemanyag üzemek tt termelés esetében. térszerkezet, létesítésének támogatása Egyéb esetben területhasználat, önmagában nem jár társadalom jelentős negatív környezeti hatással, amennyiben kiváltó kapacitásként jelentkezik. A helyes mezőgazdasági FVMA kutatás gyakorlat (BAP) ÚMVP?? – önmagában nem jár megtartásához programban jelentős környezeti

mennyiségi növekedés.

Túlzottan általános információ.

Agroüzemanyag már volt más helyen is, a korszerű, mezőgazdasági termékeket feldolgozó technológiák megnevezés pedig nem tartalmaz konkrét információt

Ha tudjuk, hogy melyek a helyes gyakorlatok, akkor azok alkalmazását kellene

24

hozzájáruló kutatásfejlesztési programok elindítása a globális felmelegedés visszaszorítása érdekében

hatással, a hatás a végeredmény függvénye lesz, ezen a szinten nem megítélhető

elősegíteni!

biodiverzitás, az ökoszisztémák, természetes folyamatok

Stratégiai szinten közvetlenül jelentős pozitív hatás attól függően, hogy milyen technológiát illetve fajszerkezetet választanak meg

Szigorú fenntarthatósági követelményrendszert kell megfogalmazni a felújításokkal és telepítésekkel kapcsolatban

Hatásviselők lehetnek a: biodiverzitás, az ökoszisztémák, természetes folyamatok

Hatás nem megítélhető

A kívánt új struktúrát valamilyen célállapottal meg kellene adni!

Biodiverzitás, természetes folyamatok, ökoszisztémák, életminőség, éghajlat

Stratégiai szinten közvetetten jelentős pozitív hatás, amennyiben az erdőborítottság a természetes erdőborítás irányába nő

Egy célkitűzésen belül akár egymásnak ellentmondó alcélok fogalmazódnak meg. Nem tudjuk, hogy mi biztosítja ezek feloldását?

meghatározo tt

Erdészet INTÉZKEDÉSEK – PROGRAMOK 2009-2010 Az erdőállomány növelése Az erdőfelújítások és FVM- 2009- Természeti erőforrások tisztán nemzeti forrásból es használata, megkezdett költségvetést kibocsátások, erdőtelepítések ől függ térfelhasználás támogatásának kifuttatása

Az ország erdővel borított területének növelésének és a területek alternatív hasznosításának lehetővé tételével a mezőgazdaság újrastrukturálásának a támogatása Az ország erdővel fedettségének növelése, az erdők környezetvédelmi, szociális, közjóléti és gazdasági szerepének fokozása, a foglalkoztatottság javítása a vidéki területeken és a

FVMÚMVPprogramban meghatározo tt FVMÚMVPprogramban meghatározo tt

Természeti erőforrások felhasználása, környezeti kibocsátások

25

nagy biodiverzitású természetes erdők kialakítása az őshonos fafajok arányának jelentős növelésével Nemzeti Erdőtelepítési Program

Nemzeti Erdőprogram 1110/2004. (X. 27.) Korm. határozat

FVMszabályozás ??Ft.

Természeti erőforrások használata, térhasználat

biodiverzitás, ökoszisztémák, ökológiai folyosók, térszerkezet, természetes folyamatok

biodiverzitás, ökoszisztémák, természetes folyamatok Az erdészeti rendszerek fejlesztése és a fenntartható erdőgazdálkodás Az erdészeti célra használt FVMTermészeti erőforrások biodiverzitás, géppark fejlesztése és felhasználása ökoszisztémák, ÚMVPkorszerűsítése valamint az programban természetes erdőállomány gazdasági folyamatok, meghatározo értékének növelése természeti tt erőforrások használatának alakulása FVMszabályozás ??Ft.

Stratégiai szinten közvetetten jelentős pozitív hatás, amennyiben fenntarthatósági feltételek mentén történik Stratégiai szinten közvetetten jelentős pozitív hatás

Túl általános, sem a terület nagysága, sem azok célállapota nincs megadva.

A hatás nem megítélhető az információk alapján, lehet helyben pozitív és stratégiai szinten negatív a hatása

Nem tudjuk meg, hogy a korszerűsítés mit jelent. Lehetnek kisebb fogyasztású, de nagyobb kapacitású gépek, amelyekkel több kárt lehet tenni a környezetbe, és lehetnek a terepadottságokhoz illeszkedők. Az is fontos kérdés, hogy kivonásra kerülnek-e a lecserélt gépek, vagy máshol „hasznosulnak”, és növelik az összes terhelést.

Túl általános

26

Az erdők FVMtermészetességének ÚMVPjavítása, biológiai programban sokféleségének megőrzése meghatározo és növelése, több szintes tt állományszerkezet kialakítása, valamint egészségi állapotának javítása Az erdőgazdálkodás FVMversenyképességének ÚMVPjavítása az erdők programban környezeti állapotának meghatározo fenntartásával és tt javításával Multikulturális erdő FVM- ? ökoszisztéma típusok kidolgozása (OMSZ javaslat) Hulladék , szennyvíz INTÉZKEDÉSEK – PROGRAMOK 2009-2010 Technológiafejlesztés Technológiák bevezetése, NFGMmelyek hozzájárulnak a GOPkörnyezet terhelésének akciótervben csökkenéséhez, meghatározo megszüntetéséhez tt Megújuló csomagolóFVM- F7, Természeti erőforrások anyagok gyártásának, azaz ??Ft. terhelése biofinomításnak a támogatása

Stratégiai szinten közvetlenül jelentős pozitív hatással járhat

Túl általános információ, csak feltételek megadása mentén érheti el a pozitív hatást.

Nem megítélhető a hatás az információ alapján

Mennyiben különbözik ez az előző céltól?

Magyarázat nélkül nem becsülhető a hatás.

Biológiai sokféleség, ökoszisztémák, eltartó- és tűrőképesség

Stratégiai szinten közvetlenül jelentős pozitív hatással járhat

A hatás megítéléséhez ismerni kellene a bevezetni kívánt technológiákat

A hatás az információ alapján nem megítélhető, de stratégiai szinten közvetetten

A fő szempont, hogy mennyiben növeli az intézkedés a természetes alapanyagok iránti igényt, és milyen megújuló

27

Települési szilárd hulladék kezelése Hulladék begyűjtési és KVVM – hulladékkezelési KEOP, kapacitások létesítése, akciótervben figyelve a prioritási meghatározo sorrendet (újrahasználat, tt újrahasznosítás, lerakás, égetés)

Környezetbe történő kibocsátások

negatív hatással járhat

csomagolóanyagra gondol, illetve milyen módon kerül újrahasznosításra a csomagolóanyag?

Az összhatás nehezen megítélhető ennyi információ alapján. Lehet pozitív ha újrahasználat, újrahasznosítás révén csökkenti az erőforrásfelhasználást.

Az intézkedés nem csökkenti a hulladékáram mennyiségét, inkább konzerválja.

Bezárt települési szilárd hulladéklerakók rekultivációja

KVVM – KEOP, akciótervben meghatározo tt (2.3.0. – 19,58 Mrd Ft)

Természeti erőforrás felhasználás, kibocsátások

Vízi környezet, levegő környezet, élővilág, természetes folyamatok, területhasználati lehetőségek

Stratégiai szinten negatív hatással jár a természeti erőforrás felhasználási többlet, míg a létrehozott eredmény kétséges, hiszen a hulladék helyben marad. A bolygatás terhelheti a környezetet.

A kérdés egyedileg dönthető el, vajon a hozzáadott természeti erőforrás-érték áldozatot kompenzálja-e a helyi haszon?

Települési szilárd hulladéklerakók kármentesítése, a felszín

KvVMKEOP , akciótervben

Környezetbe történő kibocsátások, természeti erőforrások

vízi környezet, levegő környezet élővilág,

Hatások ezen a szinten nem megítélhetők. Nem

Az egyedi projektek szintjén kell biztosítani a pozitív környezeti hatást.

28

alatti vizek és a földtani közeg szennyezettségének csökkentése a szennyezettség lokalizációjával, és a szükséges műszaki beavatkozás elvégzésével; a szennyezett települési hulladéklerakó környezetében található felszín alatti vizek elszennyezési mértékének csökkentése Szennyvíz kezelése Szennyvíz elvezetése és tisztítása szennyvíztisztító telep létesítésével, bővítésével, korszerűsítésével, csatornahálózat építésével, bővítésével, szennyvíziszap kezelő létesítmények építésével

Szennyvízkataszter létrehozása, mely megkönnyíti a szennyvizek újrahasznosítását (OMSZ javaslat)

meghatározo tt 2.4.0/B – 3,80 Mrd Ft

felhasználása

ökoszisztémák, természetes folyamatok, eltartó és tűrőképesség, természeti erőforrások használatának alakulása emberi egészség életminőség

tudjuk, hogy a feláldozott érték hogyan aránylik a létrehozott értékhez.

KvVMKEOP, akciótervben meghatározo tt (1.2.0. – 172,33 Mrd Ft)

Környezetbe történő kibocsátások, térfelhasználás, erőforrások felhasználása

vízi környezet (Felszíni és felszínalatti vizek) élővilág, ökoszisztémák, természetes folyamatok, eltartó és tűrőképesség, emberi egészség, életminőség

Stratégiai szinten közvetett jelentős negatív hatás, helyi szinten pozitív hatás néhány teherviselő tekintetében

KvVM

Tipikus példája a környezeti terhek szétszórásának, ráadásul a szennyezés „semlegesítéséhez” hozzáadott érték növeli a környezeti terheket.

Milyen szempontok alapján és milyen célú hasznosítását?

II. ALKALMAZKODÁS

29

Természetes élővilág és természetvédelem INTÉZKEDÉSEK – PROGRAMOK 2009-2010

A helyben történő adaptáció elősegítése, a meglévő biológiai sokféleség megőrzése Élő- és élettelen természeti értékek megőrzése, vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése

KvVMKEOP, akciótervben meghatározo tt (3.1.1.3, 56 Mrd Ft.)

A Natura 2000 és/vagy védett természeti területek és élőhelyek helyreállításának, élettelen természeti értékek megőrzésé-nek és a vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklésének támogatása

KvVMTér felhasználás, KEOP, erőforrás felhasználás akciótervben meghatározo tt (3.1.2. – 2,97 Mrd Ft.)

A védett gyűjteményes növény- és történeti kertek megőrzésének és helyreállításának, a veszélyeztetett fajok ex situ populációinak kialakításának és az ex situ növénymegőrzési irány-

KvVMKEOP, akciótervben meghatározo tt 3.1.3. – 1,58 Mrd Ft.

Tér felhasználás, erőforrás felhasználás

vízi környezet, Élővilág, biológiai sokféleség, ökoszisztémák, területek, Térszerkezet (táj, települések, ökológiai folyosók) Természetes folyamatok vízi környezet, Élővilág, biológiai sokféleség, ökoszisztémák Natura 2000 területek, Térszerkezet (táj, települések, ökológiai folyosók) Természetes folyamatok

Helyi szinten pozitív hatás bizonyos fajok, objektumok esetében

A tehermentesítés érdekében feláldozott értékek és eredmények arányát kellene figyelembe venni.

Helyi szinten pozitív hatás bizonyos objektumok esetében

A tehermentesítés érdekében feláldozott értékek és eredmények arányát kellene figyelembe venni.

Helyi szinten pozitív hatás, stratégiai szinten jelentős pozitív hatás közvetetten

Adaptáció számára szolgálhat génkészletekkel

30

vonalak követésének támogatása A természetvédelmi vagyonkezelésben és saját hasznosításban lévő mezőgazdasági területek – különösen a gyepek – természeti értékeinek megőrzésének, biológiai sokféleségének növelésének támogatása

KvVMKEOP, akciótervben meghatározo tt

Természeti erőforrások felhasználása, kibocsátások

Élővilág, természetes folyamatok, éghajlat, eltartó- és tűrőképesség, területhasználati lehetőségek

Stratégiai szinten negatív környezeti hatás lehetséges

Túl általános információ. A gyepek fenntartására fordított folyamatos erőforrás felhasználások a természetes folyamatok megakadályozása érdekében, stratégiai szinten negatív hatással lehetnek a megtartott „értékekhez” képest.

A természeti területeket körülvevő táj átjárhatóságának fokozása a fajok vándorlásának elősegítése érdekében Élő- és élettelen KvVM természeti értékek KEOP, megőrzésének, vonalas akciótervben létesítmények természetmeghatározo károsító hatásának tt mérséklésének támogatása KvVM A Natura 2000 és/vagy KEOP, védett természeti akciótervben területek és élőhelyek meghatározo helyreállításának, élettt telen természeti értékek megőrzésének és a vonalas létesítmények természet-károsító hatásának mérséklésének támogatása Emberi egészség INTÉZKEDÉSEK – PROGRAMOK 2009-2010

Ez egy többszörös ismétlés

Ez ismétlés

31

A közegészségügy éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodásának elősegítése EÜM, SZCSM, OM, FVM, KvVM, GKM – Központi költségvetés , ? Ft EÜM, FVM Fertőző betegségek - Központi vektorainak monitorozása költségvetés , ?? Ft. Valós idejű megbetegeEÜM dési és halálozási adatok Központi költségvetés gyűjtésének intézményi feltételeinek a kialakítása , ?? Ft. Az egészségügyi EÜM személyzet képzése Központi speciális oktatási költségvetés programokkal , ?? Ft. Kutatás az egészséges EÜM táplálkozási feltételek és Központi integrációk létrehozásáról költségvetés , ?? Ft A közegészségügy infrastruktúra-fejlesztése EM, Természeti erőforrások A kritikus helyiségek fenntartók felhasználása hőszabályozásának biztosítása a kórházak és költségvetés e, ??Ft. szociális intézmények infrastruktúrájának fejlesztésével. Egy interszektorális rendszer kialakításával a Klíma-egészségügyi hálózat továbbfejlesztése

Emberi egészség, Életminőség

Stratégiai szinten közvetetten pozitív hatás


Stratégia szinten közvetett pozitív hatás Stratégia szinten közvetett pozitív hatás Stratégiai szinten közvetetten pozitív hatás

Emberi egészség, Életminőség Emberi egészség, Életminőség

Stratégiai szinten közvetetten pozitív hatás Helyi szinten közvetlenül pozitív hatás

32

Közhasználatra is ÖM, ?? Ft. alkalmas, klimatizált helyiségek kialakítása

Természeti erőforrások felhasználása, kibocsátások

Jogszabályi módosítás a SZMM, beltéri és kültéri szabályozás, munkahelyeken a hőség ??Ft. szempontjából egészséget nem veszélyeztető munka-feltételek kialakítására Jogi szabályozás A klímaváltozás hatásai EÜM, következtében várható szabályozás, egészségkárosodások ??Ft. megelőzésére irányuló tevékenység jogi szabályozása Vízgazdálkodás INTÉZKEDÉSEK – PROGRAMOK 2009-2010 EU Víz Keretirányelv Magyarország VízgyűjtőKvVM, ?Ft. gazdálkodási Tervének vízgazdálkod elkészítése a Nemzeti ási terv Éghajlatváltozási alapján Stratégiával összhangban A Duna folyó KvVMvízgazdálkodási tervének elkészítése a Nemzeti vízgazdálkod ási terv Éghajlatváltozási Stratégiával összhangban alapján



Hatásviselői Emberi egészség, Életminőség

Stratégiai szinten közvetetten jelentős negatív hatással Hatás nem megítélhető a környezetre, az emberi egészségre pozitív hatás valószínűsíthető

Átterhelések jönnek létre, amelyek erősítik az éghajlatváltozás okait. Passzív módon történő klimatizálás javasolható Átterhelések jöhetnek létre a folyamatos erőforrás-igény miatt. A munkavégzés feltételei javulhatnak, de az egészség veszélyeztetése nőhet is a helyváltoztatás, vagy a berendezések miatt.

Stratégiai szinten közvetetten pozitív hatás az emberi egészségre

A terv közvetetten lehet hatással, a tervezéshez fenntarthatósági feltételeket kell megadni! A terv közvetetten lehet hatással, a tervezéshez fenntarthatósági feltételeket kell megadni!

33

A Víz Keret-irányelv szerinti vízgyűjtőgazdálkodási intézkedési programok részeként a kiemelten kezelt érzékeny vízvédelmi területekre vonatkozó komplex vízvédelmi, vízminőség javító, szennyezés csökkentő beruházások megvalósítása. (komplexvízvédelmi beruházások felszíni víztesteken)

A Víz Keret-irányelvnek megfelelő Vízgyűtőgazdálkodási Tervek kidolgozása; felmérni és kezelni a jelenleg ismert, illetve a jövőben előrelátható potenciális árvízi kockázatot, figyelembe véve a

? Ft. KvVMKEOP 2.2.1. – 47,93 Mrd Ft


Természeti erőforrások felhasználása, térfelhasználás

Vízi környezet, Levegő környezet, Élővilág, Biológiai sokféleség, Ökoszisztémák, Térszerkezet (táj, települések, ökológiai folyosók), Természetes folyamatok Mikroklíma, Eltartó és tűrőképesség, természeti erőforrások használatának alakulása, Területhasználati lehetőségek Gazdasági folyamatok

Helyi szinten közvetlenül pozitív hatás lehet, stratégiai szinten átterhelések miatt negatív hatás is elképzelhető

Az intézkedés túl komplex ahhoz, hogy a hatása ennyi információ alapján megítélhető legyen

A terv közvetetten lehet hatással, a tervezéshez fenntarthatósági feltételeket kell megadni!

34

klímaváltozás és a jövőbeli terület-használati tervezés hatásait; az árvízi kockázat-kezelés biztosítása annak teljes ciklusában (megelőzés, védelem, felkészültség, védekezés, helyreállítás, tapasztalatok beépítése); stratégiai és koncepcionális tervezés vízminőségi kockázati területi tervek készítése. A monitoring rendszerek fejlesztése a felszíni és felszín alatti víztestek, valamint a védett területek állapotának figyelemmel kísérése és rendszeres értékelése érdekében A Víz Keretirányelv végrehajtásához szorosan kapcsolódó vagy annak végrehajtását segítő adatbázisok, informatikai rendszerek kialakítása, fejlesztése; a felszíni és felszín alatti vizek terhelési és monitoring adatait nyilvántartó meglévő adatbázisok fejlesztése


Stratégia szinten közvetetten pozitív hatás

KvVM, KEOPakciótervben meghatározo tt


35

és kiegészítése a Víz Keretirányelv végrehajtásához szükséges információkkal Vízvisszatartás A belvízrendszerek felülvizsgálata a rendszeres, kiegyensúlyozott fenntartás feltételeinek biztosítása és a vízvisszatartás, tározás feltételeinek kiépítése, a rekonstrukciós és a védekezési költségek ésszerű csökkentése, a vízkárérzékenység (és ezzel egyidejűleg a védekezési igény) számottevő mérséklése érdekében.(A vízkormányzás/üzemirán yítás eszközeivel, ill. bizonyos, pótlólagosan kiépítendő műszaki létesítmények biztosításával jelentős nagyságú területen valósítható meg a védekezés helyett vízvisszatartás, mint cél.) Vízkészletek felülvizsgálata a felszíni és

KvVM, FVM? Ft.

KvVM, FVM-


vízi környezet, élővilág, az ökológiai rendszerek, táji adottságok és földhasználat, mikroklíma, területhasználat

Helyi szinten közvetlenül jelentős hatás, amely a hatásviselőkre akár ellentétesen is hathat, pl. fajok vonatkozásában szelektív hatású

Befolyásolja a kialakult földhasználati viszonyokat, és konfliktusok forrása lehet. A tározók használatuktól függően hozzájárulhatnak az ÜHG kibocsátáshoz is.

Stratégia szinten közvetetten pozitív

36

felszín alatti készletek hosszabb távú rendelkezésre állásának biztosítása és a készletek megóvása érdekében a monitoring és vízvédelmi beavatkozások és az ezzel kapcsolatos ellenőrzési rendszer és szolgáltatási tevékenységek kiépítésének támogatása Aszály Aszálystratégia a károsan vízhiányos helyzetekben a vízkészletekbe történő beavatkozás valamennyi formájára (a vízkészletek visszatartása, át- és továbbvezetése, a lakossági vízigények biztonsága érdekében szükséges beavatkozások, az ökológiai, a gazdasági vízigények kielégítése, a vízminőségromlás megelőzése, mérséklése, a vízveszteségek csökkentése, a vízkorlátozások elrendelése) kiterjedő tevékeny-

? Ft.

KvVMKEOP, akciótervben meghatározott

hatás

Természeti erőforrások felhasználása, térfelhasználás

Vízi környezet, Térszerkezet, Természetes folyamatok, Eltartó és tűrőképesség, természeti erőforrások használatának alakulása, Emberi egészség, Életminőség, Területhasználati lehetőségek

A stratégia tartalmától függ a hatás. A beavatkozások alkalmanként jelentős erőforrás igénybevétellel járhatnak, és erősíthetik az éghajlatváltozást okozó üvegházkibocsátást

A stratégiának a felszín vegetáció borítottságát és annak ökológiai minőségét kellene elsődleges tényezőként kezelni.

37

ségek támogatása Árvízvédelem Az árvízi biztonság növelése, és az árvízi kockázatok csökkentése, a folyók természetbarát hasznosítása, az árvízzel veszélyeztetett térség gazdasági-társadalmi fejlesztése, az ehhez szükséges infrastrukturális beruházások biztonságos környezetben való megvalósítása Műtárgyak karbantartása (OMSZ javaslat)

KvVMKEOP, akciótervben meghatározott

Természeti erőforrások felhasználása, térszerkezet

Vízi környezet, Térszerkezet, Természetes folyamatok, Eltartó és tűrőképesség, természeti erőforrások használatának alakulása, Emberi egészség, Életminőség, Területhasználati lehetőségek

Átterhelések valószínűsíthetők, mivel erőforrás intenzív beavatkozásokról van szó. A hatások megoszlanak a hatásviselők tekintetében.

Amennyire csak lehet olyan irányba kellene terelni az emberi tevékenységeket (mezőgazdálkodás, település, infrastruktúra), hogy azok elkerüljék a vízzel való konfliktusokat. A vízhez való alkalmazkodásnak kellene elsőbbséget adni!

KvVM, FVM, ?Ft.

Természeti erőforrások

Vízi környezet, ökoszisztémák

Az általánosságnak ezen a szintjén a hatás nem becsülhető

Stratégia szinten pozitív hatás

A hatás attól függ, hogy a kérdéses műtárgy milyen funkciót lát el, milyen mértékben szolgálja a természetes állapotok fenntartását, vagy éppen ellenkezőleg. Ésszerű, megelőző típusú javaslat.

Összetett javaslat, legtöbb elemének stratégiai szinten

Ez a javaslat ebben a formában nagyon összetett, szerepel benne az öntözővíz,

Építkezés korlátozása az KvVM ártereken (OMSZ javaslat) Mezőgazdaság INTÉZKEDÉSEK – PROGRAMOK 2009-2010 Természetkímélő gazdálkodás megvalósítása FVMAz öntözővíz Természeti erőforrások ÚMVP, biztosításához szükséges felhasználása, programban térszerkezet létesítmények

Vízi környezet, Térszerkezet,

38

fejlesztésének, a mezőgazdasági üzemekben képződő biomassza, lebomló kommunális hulladék magas hatékonyságú energetikai felhasználásának és a megújuló energiaforrások fokozott kihasználásának támogatása A termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet kialakításának és a jövedelemszerzési lehetőségek bővítésének támogatása

A kijelölt élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése és fenntartása a környezetkímélő földhasználati módok

meghatrároz ott

megváltozása

Természetes folyamatok, eltartó és tűrőképesség, természeti erőforrások használatának alakulása, területhasználati lehetőségek

közvetetten negatív hatása prognosztizálható

a mezőgazdasági hulladék, és a megújuló erőforrások általában. Az öntözésnek összetett környezeti hatásai vannak, de általánosságban a hatások nem megítélhetők.

FVMÚMVP, programban meghatrároz ott


vízi környezet, élővilág, ökológiai rendszerek, térszerkezet, természetes folyamatok, természeti erőforrások használatának alakulása, területhasználati lehetőségek

Helyi szinten közvetlenül pozitív hatás

Ebben a javaslatban benne van, hogy a termelési szerkezet nem a termőhelyi adottságoknak megfelelő. Tehát ide nem ösztönzőre, hanem szabályozóra van szükség. Miért lehetséges, hogy a gazdálkodók nem a termőhelyi adottságoknak megfelelően gazdálkodjanak?


Tér felhasználás, természeti erőforrás felhasználás

élővilág, ökológiai rendszerek, térszerkezet, természetes folyamatok, természeti erőforrások

Folyamatosan erőforrásokat kell feláldozni az állapotban tartás érdekében, és stratégiai szinten negatív hatást

Ha mesterségesen kell állapotban tartani a rendszert, akkor az nem természetes élőhely. A fenntartása állandó beavatkozást igényel. Önfenntartásának alacsony a

39

fenntartásával

használatának alakulása, területhasználati lehetőségek

generál.

potenciálja, ezért kétséges, hogy milyen adaptív válaszokat képes adni az éghajlatváltozásra. Ehhez szükséges lenne meghatározni, hogy mit értenek a vidéki területek fenntartható fejlődésén, különösen arra való tekintettel, hogy egy nem fenntartható társadalmi környezetben a vidéki térségnek sem lesz fenntartható a fejlődése. Nem világos, hogy ezt szabályozással, vagy egyedi területekre kiterjedő beavatkozásokkal akarják elérni.

A vidéki területek fenntartható fejlődésének támogatása, a környezet állapotának megőrzése és javítása, valamint a mezőgazdasági eredetű környezeti terhelés csökkentése


A hatás nem meghatározható az általánosságnak ezen a szintjén. Amennyiben a terhelések csökkennek, akkor az pozitív hatással jár.

A vidéki táj megőrzése, az egyedi tájértékek fennmaradásának elősegítése, a növény- és állatvilág fajgazdagságának emelése és a környezeti állapot javítása Az integrált, ökológiai gazdálkodás megvalósításának támogatása, valamint a vidéki területeken található természeti erőforrások védelme A tájgazdálkodást megalapozó vízi infrastruktúra kiépítése



FVMÚMVP, programban meghatrároz ott KvVM, KEOP, akciótervben

Természeti erőforrások felhasználása, térhasználat

Élővilág, biológiai sokféleség, természetes folyamatok, életminőség


Szükséges lenne annak a tisztázása, hogy miben tér el ez a fenti két intézkedéstől?

Vízi környezet, élővilág, ökológiai rendszerek,

Az általánosság ezen szintjén nem megállapítható a h á é d

Lehetséges, hogy a fok, vagy ártéri tájgazdálkodást rejti ez az intézkedés, ha

40

Új tájhasználatok vízgazdálkodási feltételeit kielégítő vízi létesítmények építésének és rekonstrukciójának támogatása

meghatrároz ott

térszerkezet, természetes folyamatok

FVM- ??Ft.

Vízi környezet,élővilág, ökológiai rendszerek, térszerkezet természetes folyamatok, természeti erőforrások használatának alakulása, területhasználati lehetőségek

Kutatás az aszálytűrő FVM- ??Ft. kultúrák temékvertikumba történő illesztéséről Kutatás az extenzív FVM-?? Ft. állattenyésztés elősegítéséről A biológiai sokféleség megőrzése Az őshonos és a FVMveszélyeztetett ÚMVP, mezőgazdasági állatfajták programban genetikai állományának meghatározo tenyésztésben történő tt megőrzése A mezőgazdasági FVM-

hatás természete, de a megoldás módjától függően átterhelések jöhetnek létre, helyi szinten közvetlenül jelentős hatás lehet

igen, akkor ezt kellene ide írni!

Ez a javaslat ismétlődik, összeadott két előző intézkedést.

Nem értékelhető általánosság Stratégia szinten pozitív hatás Stratégia szinten pozitív hatás

Stratégia szinten

41

genetikai erőforrások megőrzésének, jellemzésének, begyűjtésének és hasznosításának támogatása

ÚMVP, programban meghatározo tt

pozitív hatás

Erdészet INTÉZKEDÉSEK – PROGRAMOK 2009-2010 Az erdészeti rendszerek fejlesztése Az Erdővédelmi Mérő- és FVM, (?? Megfigyelő Rendszer Ft. még nem működtetése ismert, részben EUs, részben nemzeti) A klímaváltozás erdőre FVM, ??Ft. gyakorolt hatásainak kimutatására is alkalmas monitoring rendszer kiépítése és az illegális fakitermelés visszaszorítása „Megfelelő” erdőkezelési FVM, ??Ft módszerek alkalmazása (OMSZ javaslat)



A két intézkedést külön kellene választani. Így túl általános


A javaslat azt sugallja, hogy ez ma nem így történik. Ide ezért valamilyen általános szabályozásra lenne szükség.

Területfejlesztés, területrendezés, településfejlesztés, településrendezés és építette környezet INTÉZKEDÉSEK – PROGRAMOK 2009-2010 Településtervezés, területrendezés Fenntartható NFGM---Levegő környezet, Stratégia szinten városfejlesztésről szóló (szabályozás) Mikroklíma, közvetett pozitív

A szabályozás magában hordozza azt a veszélyt,

42

Korm. határozat készítése az ún. Lipcsei Chartának a klímaváltozás okozta hatások csökkentése és az alkalmazkodásra való felkészülés végrehajtása érdekében

A megyei területrendezési tervek szabályozási tartalmának összhangba hozása az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény módosításáról szóló 2008. évi L. törvény (OTrT törvény) klímavédelmet közvetetten elősegítő szabályozási tartalmával A megyei területrendezési tervvel nem rendelkező megyék területrendezési terveinek elkészítése az OTrT törvényben előírt határidőnek megfelelően

Eltartó és tűrőképesség, természeti erőforrások használatának alakulása, Épített környezet, Építészeti és kulturális örökség, Emberi egészség, Életminőség, Területhasználati lehetőségek, Gazdasági folyamatok

hatás, amennyiben túlzott anyag- és energiafelhasználást nem okoz az intézkedés.

NFGM-

A hatás nem megítélhető ezen a szinten

NFGM


hogy a meglévő struktúrákat magas környezeti teher generálása mellett lehet lecserélni.

43

A megyei területrendezési NFGM tervek módosítását követően az OTrT törvény klímavédelmet közvetetten elősegítő szabályozási tartalmának folyamatos hatályosulása a településrendezési tervekben A településrendezést NFGM érintően az épített környezetről szóló 1997. évi LVIII. törvény 2006. évben hatályba lépett, a klímavédelmet is szolgáló módosítási elemeinek, valamint a területek biológiai aktivitásértékének számításáról szóló 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet szabályozási tartalmának folyamatos érvényesülése a településrendezési tervek készítése során NFGM Az Országos Településrendezési és Építési Követelményeket (253/1997 (XII.20.)) módosító 182/2008 (VII.14.) Kormány




44

rendelet végrehajtása Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008 (VI.30.) Kormány rendelet végrehajtása

Az épületek energetikai jellemzőinek javítását célzó kormányzati intézkedésekről szóló 2078/2008 (VI.30.) Kormány határozatban foglaltak végrehajtása

Építési (tervezési) szabályok módosítása a nyári felmelegedés ellen épületszerkezetekkel való védekezés, valamint a téli napsütésből eredő hőnyereség biztosítása érdekében Területi klímaérzékenységi vizsgálat 2009-2013 kutatási módszertani

NFGM

NFGM, (Az NFGM 2009. évi költségvetési terve a feladatok ellátásához szükséges forrásokat nem tartalmazza). NFGM

NFGM



Életminőség, gazdasági folyamatok,

Stratégia szinten pozitív hatással járhat, amennyiben a minősítésnek jelentős szerep jut az ingatlanok értékének megállapításában Stratégia szinten pozitív hatással járhat

Stratégia szinten pozitív hatással járhat

Átterhelések léphetnek fel amennyiben megnő a természeti erőforrás felhasználás az intézkedések következtében.

Jelentős természeti erőforrástöbbletet eredményezhet közvetetten

Stratégia szinten közvetetten pozitív hatással járhat

45

program végrehajtása Klímaváltozás hatásainak NFGM mérséklését célzó, négy évre szóló területfejlesztési szakmai program kidolgozása Országos NFGM Területfejlesztési Koncepció felülvizsgálata és a klímaváltozás megkövetelte fenntartható fejlődést továbbra is biztosító szempontok beépítése Integrált Városfejlesztési NFGM Stratégia módszertani kézikönyv felülvizsgálata a klímaváltozás okozta hatások csökkentése érdekében szükséges intézkedések beépítése érdekében

Éghajlatváltozás okozta kihívások kiemelt figyelembevétele a hazai területfejlesztési támogatási rendszerekben. Komplex, integrált, a klímaváltozás hatásaira is építő hazai

NFGMKb. 500 MFt

Függ a program tartalmától


Épített környezet, Építészeti és kulturális örökség, Emberi egészség, Életminőség, Területhasználati lehetőségek, Gazdasági folyamatok


Stratégia szinten jelentős közvetett hatással járhat

Egységes szempontrendszerre van szükség, minden régióban szükséges alkalmazni. A szempontok meghatározásával el kell kerülni az anyag és energiaintenzív beruházásokat.

46

támogatáspolitika. Első lépésként, 2009-től a speciális, a többi régiótól eltérő uniós támogatási szabályozás alatt álló Közép-magyarországi Régióban horizontális elvként érvényre juttatva a klímaváltozás követelményeit Kutatási anyag NFGM összeállítása az éghajlatváltozás az emberi környezetre gyakorolt hatásairól és veszélyeiről Éghajlatváltozás okozta NFGM veszélyek tudatosítása kiadványok és szemináriumok révén Éghajlatváltozás okozta veszélyek tudatosítása Pince-, partfal- és földcsuszamlásveszély megelőzését és elhárítását szolgáló feladatok végrehajtása

NFGM

Nemzeti Katasztrófavédelmi

ÖM, ??Ft.

NFGM1,5 Mrd Ft. évente (becsült)

Nem értékelhető ezen a szinten

Nem értékelhető

Természeti erőforrások, térszerkezet

Területhasználati lehetőségek, élőhelyek, táj, épített környezet

A veszélyek tudatosítását össze kell kötni a helyes életmódra irányuló felvilágosítással, illetve azok lehetőségének megteremtésével Mint az előző, de ezek milyen eszközök? Vegyes hatásirányú Kérdés, hogy meddig kell, lehet, érdemes fenntartani intézkedés, míg olyan állapotokat, amelyek pozitívan hat a esetében nagy a természetes meglévő vagyon folyamatok dinamikája? védelmére, környezeti terheket generál. Összetett hatásrendszer, ezen

47

Stratégia létrehozása: az együttműködés erősítése a klímaváltozásból adódó új kihívásokra való felkészülés érdekében az erdőtüzek megelőzése és a védekezés területén; árés belvízi kockázati tényezők és kockázatkezelési tervek katasztrófavédelmi, lakosságvédelmi fejezeteinek elkészítése; hagyományos vízzel tűzoltási technológiák és taktikák vizsgálata a takarékosság vízfelhasználás és vagy kiváltás érdekében, valamint a klímaváltozással összefüggő fenntartható biztonság, kockázatok, sérülékenységek, tűrőképességek elemzése, gazdasági számítások végzése különös tekintettel az alkalmazkodás problémakörére III. HORIZONTÁLIS INTÉZKEDÉSEK Oktatás, képzés, nevelés, szemléletformálás

a szinten nem prognosztizálható

48

INTÉZKEDÉSEK – PROGRAMOK 2009-2010 Környezeti nevelés intézményi hátterének fejlesztése Az erdei iskola és erdei KvVMóvoda hálózatának KEOP, fejlesztése, a kapcsolódó akciótervben képzés és tananyag- meghatározo tt fejlesztés támogatása 3.3.1 – 0,99 Mrd Ft

Környezettudatos magatartás fejlesztése KvVMFogyasztók környezettudatosságának KEOP, akciótervben fejlesztése, fenntartható meghatározo életmódot lehetőségéről tt 6.1.0.– szóló kampányok 2 Mrd Ft megvalósításával

Fenntarthatóbb életmódot és fogyasztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek megvalósítása Energiatudatosság növelése (megtakarítás, lakossági szaktanácsadás,

KvVMKEOP, akciótervben meghatározo tt 6.2.0.– 2 Mrd Ft NFGM, kb. 0, 013Mrd. Ft.

Maga az infrastruktúra fejlesztés és fenntartás környezeti terheket generál, a tudatban, viselkedésben megnyilvánuló hatás nem kiszámítható

Olyan intézkedésekre van szükség, amelyek eljutnak az iskolai oktatás minden szereplőjéhez, rendszeresen és nem esetlegesen jelennek meg az oktatásban és nevelésben.

A közvetett hatás függ a kampányok által elért célcsoportok nagyságától, a kampányok számától, hatásosságától és hatékonyságától. A hatás az általánosságnak ezen a szintjén nem meghatározható.

Rendszeres tudatformáló megjelenésre van szükség a kampányok mellett!

Stratégia szinten pozitív, jelentős hatással jár

Konkrét indikátorokkal szükséges követni a megtakarításokat, stratégiai

A fenntarthatóbb életmód nehezen értelmezhető, minősíthető és mérhető. Pontos, fenntarthatósági kritériumrendszert kell meghatározni!

49

energia tanúsítvány) (NFGM javaslat)

szinten akkor lehet eredményt elkönyvelni, ha összességében is csökken az energia felhasználás.

Ismeretek oktatásának bővítése Felsőoktatási oktatók továbbképzése, képzési kompetenciáinak fejlesztése az egyetemifőiskolai képzés színvonalának emelése, a fenntartható életvitel kialakításra való áttérés elősegítése Környezettudatos biztonságkultúra fejlesztése, az ifjúság veszélyhelyzeti nevelése a Nemzeti Alaptantervben foglaltak szerint (OKF javaslat) Klíma referens OKJ képzés feltételrendszerének kialakítása és a képzés indítása alapvetően önkormányzati tisztviselők számára (Környezetkutatás, Oktatási és Informatikai Főo. javaslat) Környezetvédelmi program- és oktató-

OKMTÁMOP, akciótervben meghatározo tt

Stratégia szinten jelentős pozitív hatással járhat, de függ az oktatási rendszertől, szemlélettől, ismeretektől, oktatók kompetenciájától Nem meghatározható a hatás ezen a szinten

Az oktatás ismereteit, szemléletét meg kell, hogy erősítse a való élet. Jelenleg éppen kioltja. Minden más konkrét intézkedést össze kell hangolni ezzel a célkitűzéssel.

KvVM aukciós bevételek


A klíma specifikus képzés számos veszélyt rejt magába, integrált, a környezeti, társadalmi összefüggéseket szem előtt tartó képzésre van szükség.

KvVM

Stratégia szinten közvetetten

Itt is szükséges a teljes integráltság, a

OKM,ÖM, ?? Ft.

50

csomagok biztosítása a közoktatásban (Környezetkutatás, Oktatási és Informatikai Főo. javaslat) KvVM Környezetnevelési akciók elsősorban óvodai és iskolai korcsoportok számára (Környezetkutatás, Oktatási és Informatikai Főo. javaslat) Információs rendszer működtetése ??? Olyan hálózat létrehozása, amelyben települések és a települések éghajlatvédelmi tevékenységeit segítő szakértő szervezetek dolgoznak együtt. (Reflex Egyesület javaslat) Olyan, mindenki által ??? hozzáférhető, internetes kalkulátor létrehozása, amivel könnyen hozzáférhető adatokkal, viszonylag pontosan kiszámítható egy személy, család, közösség éghajlatterhelése

jelentős pozitív hatással járhat

fenntarthatóság szempontjainak megjelenése.


Akciók helyett rendszerességre van szükség.

Stratégia szinten pozitív, közvetett hatással járhat, de függ, hogy milyen éghajlatvédelmi tevékenységet segítenek

Stratégiai szinten közvetetten jelentős pozitív hatás

A kalkulátor alkalmazását hozzá kell illeszteni különböző ösztönzőkhöz. Beruházási támogatások előfeltételeként kell alkalmazni, és a teljesítmény javulás monitorozására kell felhasználni.

51

(Reflex Egyesület javaslat) ??? Klímamenü létrehozása önkormányzati tulajdonú intézmények, háztartások és mezőgazdálkodók környezeti teljesítményének mérésére és javítására. (SKV csoport javaslata) ??? Országos segítő hálózat létrehozása a klímamenü megértésére.. (SKV csoport javaslat)

Folyami információs szolgáltatások megvalósítása Európában TEN-T projekt (IRIS Europe).

KHEM, EU támogatás és hazai költségvetés i társfinanszírozás + hazai költségvetés i támogatás; ??Ft.

Stratégia szinten jelentős pozitív, hatással jár

Stratégia szinten pozitív, jelentős hatással jár

A klímamenű felkínálja az egyének, gazdálkodók, intézmények számára a lehetséges és számukra adekvát intézkedéseket, megkönnyíti a szükséges intézkedések tervezését és kiválasztását. A klímamenű megértését, alkalmazását egy országos segítő hálózat támogatná, amely segítene a tervezésben, a végrehajtásban és monitorozásban. Több információ szükséges az információs szolgáltatásról!

Kutatás-fejlesztés

52

INTÉZKEDÉSEK – PROGRAMOK 2009-2010

Adatbázis fejlesztése

Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) továbbfejlesztése (környezetvédelmi adatszolgáltatások fejlesztése, egységesítése, azok összhangba hozása a nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettségekkel, környezeti tartalomszolgáltatások fejlesztése, valamint az egyes szakmai alrendszerek továbbfejlesztése) Komplex éghajlatváltozási kockázat elemzési módszertan kifejlesztése a tervek, programok, fejlesztési törekvések éghajlatváltozással összefüggő szempontjainak értékelésére (érintett tervek, fejlesztések lehatárolása, értékelési metodológia, indikátorok meghatározása). (Dr.


Stratégia szinten közvetetten pozitív hatással jár

???


A csak éghajlati szemléletű kockázatelemzés veszélyeket hordoz magában, integrált fenntarthatósági elemzésekre van szükség minden fejlesztési terv, program, projekt esetében.

53

Pálvölgyi Tamás javaslat) Klímamodell fejlesztése Magyarország jövőbeli éghajlatának alakulásáról szóló regionális klímamodellek (ALADIN/Climate és REMO modellek) fejlesztése, illetve alkalmazása éghajlati forgatókönyvek előállítására; újabb, pontosabb futtatások végrehajtása, valamint a felhasználók igényei alapján a modellek eredményeinek interpretálása.

KvVM- ?? Ft.


A regionális klímamodellek eredményei alkalmasak arra, hogy azok közvetlenül vagy speciális utó-feldolgozási eljárások révén a hatásvizsgálatok számára bemenő paramétereket szolgáltassanak. A klímamodelleredmények alapján elvégzett

54

hatásvizsgálatok tehát figyelembe veszik azt, hogy várhatóan az éghajlat hogyan fog változni, s azokra alapozva határozzák meg az éghajlatváltozás hatásait. A pontos hatások megállapítása pedig meghatározza azokat az alkalmazkodási, adaptációs lépéseket, melyeket megtenni szükséges a klímaváltozás hatásainak enyhítésére vagy éppen kihasználására. (OMSZ javaslat) Kockázatelemzés Természeti csapások kockázatelemzése (OMSZ javaslat) Együttműködés A közös kutatási területek meghatározásához fórumok, tájékoztatók, informális egyeztetések megvalósulási feltételeinek a megteremtése

KvVM, ??Ft.

Stratégia szinten pozitív, közvetett hatással jár

FVM, ??Ft.

Stratégia szinten pozitív, közvetett hatással jár

55

Kormányzati és szakminisztériumi stratégiai iránymutatás kidolgozása a kutatóintézeti háttér és tudástár hozzárendelése, valamint a mezőgazdaságban érintett vállalkozások és mezőgazdasági termelőkkel való kutatási eredmények célorientált beillesztése Azon lehetőség megteremtése, hogy a kelet-közép európai országok is olyan arányban vegyenek részt a F7 kutatási keretprogramban, mint a fejlett nyugat-európai országok

FVM, ??Ft.


FVM, ??Ft.

Nem megítélhető ezen a szinten

56

4. Az NÉP megvalósítása következtében várhatóan fellépő környezetre káros hatások elkerülésére, csökkentésére vagy ellentételezésére vonatkozó, a NÉP-ben szereplő intézkedések környezeti hatékonyságának értékelése, javaslatok egyéb szükséges intézkedésekre. A NÉP kétféle módszerrel készült. Egyrészt azok az intézkedések kerültek összegyűjtésre a leginkább érintett tárcáktól, amelyek valamelyik operatív programban már eleve szerepelnek, és amelyekről feltételezhető, hogy közvetlen kapcsolata van az éghajlatváltozással. Másrészt a tervezők, külső szakértők, szervezetek és az SKV csoport előző változatokhoz küldött javaslatai jelentek meg. Míg az előzőkhöz hozzárendeltek forrásokat és felelősöket, az utóbbiak gazda, és forrás nélküliek. Mivel különböző operatív programok akció terveiből kerültek át intézkedések, azért azok relevanciája esetleges, illetve több olyan párhuzamos intézkedés is megjelenik, amely ugyan azt a célkitűzést szolgálja. Az azonos tartalmú, ismétlődő intézkedéseket a megfontolás rovatban jeleztük, ezeket célszerű lenne törölni, vagy összevonni. Mivel a különböző operatív programokban szereplő intézkedések a programtól függetlenül megvalósulnak, így kívánatos lenne azok elhagyása a programból. Ugyanakkor a programnak egy olyan monitoring fejezetet kellene létrehozni önálló horizontális intézkedésként, amely célul tűzi ki a szakpolitikák felülvizsgálatát, illetve az egyes, más operatív programokban szereplő intézkedések monitorozását és elemzését, hogy biztosítsa azok maximális hatásosságát az éghajlatváltozás megelőzése terén. Amennyiben ez nem történik meg, úgy fontos lenne tisztázni a programban szerelő intézkedések pontos tartalmát, hogy a hatásaik becsülhetők legyenek. A következőkben csoportosítjuk az intézkedéseket várható hatásuk szerint, és javaslatot teszünk a csoportokban szereplő intézkedések pontosítására, javítására. Olyan intézkedések, amelyek hatása nem becsülhető, mert az intézkedésből nem derül ki az intézkedés pontos tartalma. Ezeket az intézkedéseket javasoljuk kifejteni. Olyan intézkedések, amelyek hatása attól függ, hogy milyen feltételek mellett valósulnak meg. Ezekhez szükséges elkészíteni a kritérium rendszert, hogy a pozitív hatás biztosítható legyen. Olyan intézkedések, amelyek hatásai kétesek, és arra lenne szükség, hogy végrehajtásukkor előre felállított monitoring szempontok szerint mérések történjenek, hogy a környezeti teher-haszon mérleg felállítható legyen, és a későbbiekben egyértelműen minősíthetők legyenek az intézkedések Közvetlenül, vagy közvetetten jelentős negatív hatással járó intézkedések, javaslat a negatív hatások elkerülésére Közvetlenül, vagy közvetetten jelentős pozitív hatású intézkedések, javaslat a pozitív hatás növelésére Olyan intézkedések, amelyek hatása nem becsülhető, mert az intézkedésből nem derül ki az intézkedés pontos tartalma. Ezeket az intézkedéseket javasoljuk kifejteni. • •

Közlekedés „zöldítése” program A környezetbarát közlekedési módok elterjedésének támogatása az áruszállításban

57

•

•

• • • • • • •

• • • • • • • • • •

• •

Logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése a Magyarországon áthaladó nemzetközi áruáramlatok magas hozzáadott érték tartalmú szolgáltatásokkal történő kiszolgálása érdekében, főként a környezetvédelmi szempontból kiemelt szerepet játszó az ún. intermodális (szállítási módokat összekapcsoló) logisztikai központok fejlesztésével. Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése, a közlekedési módok közötti váltás elősegítése, valamint a logisztikai központok fő közlekedési hálózatba (közút, vasút, légi és vízi közlekedés) való jobb bekapcsolása érdekében. Cél a szállítás környezetbarát közlekedési módokra történő átterelése feltételeinek biztosítása Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő kombinált terminál és logisztikai központ létesítése Vízi-út és kikötőfejlesztés az intermodalitás érdekében A Duna hajózhatóságának javítása az Ipolytól Magyarország déli határáig a természeti értékek védelme és az ökológiai rehabilitáció figyelembevételével Útdíjak bevezetése A mezőgazdasági termelés modernizációja és az állattenyésztés hatékonyságának és versenyképességének fejlesztése az energiatakarékos technológiák a megújuló energiaforrások alkalmazásának elterjesztésével Az ország erdővel borított területének növelésének és a területek alternatív hasznosításának lehetővé tételével a mezőgazdaság újrastrukturálásának a támogatása Az ország erdővel fedettségének növelése, az erdők környezetvédelmi, szociális, közjóléti és gazdasági szerepének fokozása, a foglalkoztatottság javítása a vidéki területeken és a nagy biodiverzitású természetes erdők kialakítása az őshonos fafajok arányának jelentős növelésével Nemzeti Erdőtelepítési Program Az erdészeti célra használt géppark fejlesztése és korszerűsítése valamint az erdőállomány gazdasági értékének növelése Az erdőgazdálkodás versenyképességének javítása az erdők környezeti állapotának fenntartásával és javításával Multikulturális erdő ökoszisztéma típusok kidolgozása Technológiák bevezetése, melyek hozzájárulnak a környezet terhelésének csökkenéséhez, megszüntetéséhez (hulladékgazdálkodás) Megújuló csomagoló-anyagok gyártásának, azaz biofinomításnak a támogatása Szennyvízkataszter létrehozása, mely megkönnyíti a szennyvizek újrahasznosítását Közhasználatra is alkalmas, klimatizált helyiségek kialakítása Jogszabályi módosítás a beltéri és kültéri munkahelyeken a hőség szempontjából egészséget nem veszélyeztető munka-feltételek kialakítására Az árvízi biztonság növelése, és az árvízi kockázatok csökkentése, a folyók természetbarát hasznosítása, az árvízzel veszélyeztetett térség gazdasági-társadalmi fejlesztése, az ehhez szükséges infrastrukturális beruházások biztonságos környezetben való megvalósítása Műtárgyak karbantartása Az öntözővíz biztosításához szükséges létesítmények fejlesztésének, a mezőgazdasági üzemekben képződő biomassza, lebomló kommunális hulladék magas hatékonyságú energetikai felhasználásának és a megújuló energiaforrások fokozott kihasználásának támogatása

58

• • • • • •

A termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet kialakításának és a jövedelemszerzési lehetőségek bővítésének támogatása A vidéki területek fenntartható fejlődésének támogatása, a környezet állapotának megőrzése és javítása, valamint a mezőgazdasági eredetű környezeti terhelés csökkentése A vidéki táj megőrzése, az egyedi tájértékek fennmaradásának elősegítése, a növényés állatvilág fajgazdagságának emelése és a környezeti állapot javítása A tájgazdálkodást megalapozó vízi infrastruktúra kiépítése Kutatás az aszálytűrő kultúrák temékvertikumba történő illesztéséről „Megfelelő” erdőkezelési módszerek alkalmazása

Olyan intézkedések, amelyek hatása attól függ, hogy milyen feltételek mellett valósulnak meg. Ezekhez szükséges elkészíteni a kritérium rendszert, hogy a pozitív hatás biztosítható legyen. -

-

A helyi energiaigényt helyi, megújuló energiaforrásokból kielégítő beruházások megvalósulásának ösztönözése Biogáz-üzemek, valamint a helyben történő közvetlen hő és villamos-energia termelés mellett a disztribúciós (pl. gázhálózatba történő betáplálás) és az üzemanyagként történő felhasználási rendszerek elterjesztése. Szilárd biomassza megtermelésének, előállításának és hasznosítás elterjesztése Kutatás a fenntartható és környezetbarát megújuló energiaforrások alkalmazásáról Közlekedés „zöldítése” program A környezetbarát közlekedési módok elterjedésének támogatása az áruszállításban Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő kombinált terminál és logisztikai központ létesítése Vízi-út és kikötőfejlesztés az intermodalitás érdekében A Duna hajózhatóságának javítása az Ipolytól Magyarország déli határáig a természeti értékek védelme és az ökológiai rehabilitáció figyelembevételéve Közösségi közlekedés fejlesztése a városi és elővárosi kötött pályás közlekedés fejlesztésén keresztül, a helyközi gépjárműforgalom csökkentése Útdíjak bevezetése A járműállomány korszerűsítési ütemének felgyorsításának, a környezetbarát termékek és szolgáltatások elterjesztésének, így a hibrid és tiszta elektromos meghajtású személygépkocsik elterjedésének támogatása A mezőgazdasági termelés modernizációja és az állattenyésztés hatékonyságának és versenyképességének fejlesztése az energiatakarékos technológiák a megújuló energiaforrások alkalmazásának elterjesztésével Az erdőfelújítások és tisztán nemzeti forrásból megkezdett erdőtelepítések támogatásának kifuttatása Az ország erdővel fedettségének növelése, az erdők környezetvédelmi, szociális, közjóléti és gazdasági szerepének fokozása, a foglalkoztatottság javítása a vidéki területeken és a nagy biodiverzitású természetes erdők kialakítása az őshonos fafajok arányának jelentős növelésével Nemzeti Erdőtelepítési Program Az erdők természetességének javítása, biológiai sokféleségének megőrzése és növelése, több szintes állományszerkezet kialakítása, valamint egészségi állapotának javítása 59

-

-

-

Az erdőgazdálkodás versenyképességének javítása az erdők környezeti állapotának fenntartásával és javításával Hulladék begyűjtési és hulladékkezelési kapacitások létesítése, figyelve a prioritási sorrendet (újrahasználat, újrahasznosítás, lerakás, égetés) Bezárt települési szilárd hulladéklerakók rekultivációja Élő- és élettelen természeti értékek megőrzése, vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése A természetvédelmi vagyonkezelésben és saját hasznosításban lévő mezőgazdasági területek – különösen a gyepek – természeti értékeinek megőrzésének, biológiai sokféleségének növelésének támogatása Közhasználatra is alkalmas, klimatizált helyiségek kialakítása Jogszabályi módosítás a beltéri és kültéri munkahelyeken a hőség szempontjából egészséget nem veszélyeztető munka-feltételek kialakítására Magyarország Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervének elkészítése a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiával összhangban Az árvízi biztonság növelése, és az árvízi kockázatok csökkentése, a folyók természetbarát hasznosítása, az árvízzel veszélyeztetett térség gazdasági-társadalmi fejlesztése, az ehhez szükséges infrastrukturális beruházások biztonságos környezetben való megvalósítása Az öntözővíz biztosításához szükséges létesítmények fejlesztésének, a mezőgazdasági üzemekben képződő biomassza, lebomló kommunális hulladék magas hatékonyságú energetikai felhasználásának és a megújuló energiaforrások fokozott kihasználásának támogatása A termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet kialakításának és a jövedelemszerzési lehetőségek bővítésének támogatása A vidéki területek fenntartható fejlődésének támogatása, a környezet állapotának megőrzése és javítása, valamint a mezőgazdasági eredetű környezeti terhelés csökkentése Az integrált, ökológiai gazdálkodás megvalósításának támogatása, valamint a vidéki területeken található természeti erőforrások védelme A tájgazdálkodást megalapozó vízi infrastruktúra kiépítése „Megfelelő” erdőkezelési módszerek alkalmazása Éghajlatváltozás okozta kihívások kiemelt figyelembevétele a hazai területfejlesztési támogatási rendszerekben. Komplex, integrált, a klímaváltozás hatásaira is építő hazai támogatáspolitika. Első lépésként, 2009-től a speciális, a többi régiótól eltérő uniós támogatási szabályozás alatt álló Közép-magyarországi Régióban horizontális elvként érvényre juttatva a klímaváltozás követelményeit

Olyan intézkedések, amelyek hatásai kétesek, és arra lenne szükség, hogy végrehajtásukkor előre felállított monitoring szempontok szerint mérések történjenek, hogy a környezeti teher-haszon mérleg felállítható legyen 1. Meglévő épületek felújítása, komplex felújítás és részintézkedések, megújuló energia felhasználás 2. Iparosított technológiával épült lakóépületek energia-megtakarítást eredményező korszerűsítésének, felújításának támogató pályázat meghirdetése 3. Üzemi és irodaépületek épületenergetikai energiatakarékossági célú projektek támogatása

60

4. Biogáz-üzemek, valamint a helyben történő közvetlen hő és villamos-energia termelés mellett a disztribúciós (pl. gázhálózatba történő betáplálás) és az üzemanyagként történő felhasználási rendszerek elterjesztése. 5. Szilárd biomassza megtermelésének, előállításának és hasznosítás elterjesztése 6. A járműállomány korszerűsítési ütemének felgyorsításának, a környezetbarát termékek és szolgáltatások elterjesztésének, így a hibrid és tiszta elektromos meghajtású személygépkocsik elterjedésének támogatása 7. A mezőgazdasági termelés modernizációja és az állattenyésztés hatékonyságának és versenyképességének fejlesztése az energiatakarékos technológiák a megújuló energiaforrások alkalmazásának elterjesztésével 8. Korszerű, a mezőgazdasági termékeket feldolgozó technológiák és bio-üzemanyag üzemek létesítésének támogatása 9. Az erdészeti célra használt géppark fejlesztése és korszerűsítése valamint az erdőállomány gazdasági értékének növelése 10. Az erdőgazdálkodás versenyképességének javítása az erdők környezeti állapotának fenntartásával és javításával 11. A természetvédelmi vagyonkezelésben és saját hasznosításban lévő mezőgazdasági területek – különösen a gyepek – természeti értékeinek megőrzésének, biológiai sokféleségének növelésének támogatása 12. Az árvízi biztonság növelése, és az árvízi kockázatok csökkentése, a folyók természetbarát hasznosítása, az árvízzel veszélyeztetett térség gazdasági-társadalmi fejlesztése, az ehhez szükséges infrastrukturális beruházások biztonságos környezetben való megvalósítása 13. Az öntözővíz biztosításához szükséges létesítmények fejlesztésének, a mezőgazdasági üzemekben képződő biomassza, lebomló kommunális hulladék magas hatékonyságú energetikai felhasználásának és a megújuló energiaforrások fokozott kihasználásának támogatása 14. Pince-, partfal- és földcsuszamlásveszély megelőzését és elhárítását szolgáló feladatok végrehajtása Közvetlenül, vagy közvetetten jelentős negatív hatással járó intézkedések, javaslat a negatív hatások elkerülésére 1. Intézkedés: Megújuló alapon történő villamosenergia-termelés, és kapcsolt hő-és villamosenergia-termelés, továbbá szilárd biomassza megtermelésének, előállításának és hasznosítás elterjesztése. Értékelés: Ez az intézkedés a jelenlegi technikai potenciálok mellett nyilván a biomassza, elsősorban a fás szárú növények felhasználását célozza. Lehetne ugyan szélenergia is, de a kapacitások megkötöttsége miatt nem az. Ugyancsak a kapcsolt hő termelés is sejteti, hogy elsősorban biomassza tüzelésről van szó. A megújuló alapon történő villamos energia termelés nem választható szét az alapanyag termeléstől. Magas hatékonyságot a nagy energiasűrűségű ültetvényekkel, kultúrákkal lehet elérni, legyen szó fás, vagy lágyszárú fajokból álló ültetvényekről. A nagy energiasűrűségű, magas produkciójú ültetvények intenzív termesztéstechnológiával, monokultúrákkal, magas energiainputokkal és kedvező termőhelyeken érhetők el. Természetes erdők, növénytársulások nettó éves hozama, amely tartamosan képes az alapanyag biztosítására, ugyanakkor nem szolgál

61

megfelelő energiasűrűséggel. Ezért nagy a veszélye annak, hogy az energetikai célú földhasználat riválisává válik az élelmiszercélú energiafelhasználásnak, nyomást gyakorol a nem tartamos erdőgazdálkodás irányába, illetve vetélytársává válik a természetvédelmi, megőrzési célokat szolgáló területhasználatoknak. A jelentős negatív hatás elkerülése: Mivel nemcsak a villamos, vagy hőenergia termelése igényli a biomasszát, de egyre szorítóbbá válik az üzemanyagcélú felhasználás is, ezért szükség lenne szabályozni, hogy az országban megtermelt, vagy megtermett biomassza hány százaléka használható fel maximum. Az ember jelenleg az endoszomatikus energiaigényeinek a kielégítését a biomasszából nyeri, igényt támaszt a biomassza féleségekre, mint növényi rostok, és számos új szabályozás hat a biomassza energetikai célú felhasználásának növelésére. Míg az előző két célterület ugyan jelentős mennyiségeket vesz igénybe, de a mennyiségek a belátható keretek között maradnak, ugyanakkor az energiaigények kielégítése jóval felül múlja a természetes megújulóképesség keretein belüli maradó lehetőségeket. A biomassza egésze az élet tápláléka (szubsztrátja), akár élő, akár elhalt formában. A biomassza elégetése csökkenti a táplálékpiramis bázisát, és ezáltal szűkíti a fajok számát és populációs méretét. A fellépő hatás jelentős az ökológiai folyamatokra, a biológiai sokféleségre, a biogeokémiai ciklusokra, a környezet eltartó és tűrő képességére, egyszóval veszélyezteti az élet alapjait, köztük az ember számára nélkülözhetetlen erőforráskészletek megújulását. Nélkülözhetetlen tehát a biomassza elsajátításának mennyiségi korlátok közé való szorítása a felhasználás hatékonyságának növelése mellett. A fennmaradó, hasznosítható hányadra vonatkozóan szigorú fenntarthatósági szabályokat kell alkotni, amelyek kitérnek a hasznosítható területek egységeire, a termeszthető, hasznosítható fajokra, a termesztési, hasznosítási technológiákra. 2. Intézkedés: A kiskapacitású (max. 10 kt/év) végtermék, termelői tulajdonú bioetanol üzemek létesítésének támogatása, továbbá bio-üzemanyagok közlekedési célú felhasználásának elősegítése a hagyományos üzemanyagba bekeverhető határig, valamint korszerű, a mezőgazdasági termékeket feldolgozó technológiák és bioüzemanyag üzemek létesítésének támogatása Értékelés: Az első generációs agroüzemanyag felhasználásáról és nem kívánt ökológiai, éghajlati, élelmiszerellátás-biztonsági összefüggéseiről kellő tapasztalattal rendelkezünk ahhoz, hogy ne támogassuk az etanolgyártás kapacitásait. A jelenleg meglévő és fejlesztés alatt álló kapacitások bőségesen elegendőek a jelenlegi – egyébként környezetkárosító – szabályozás kielégítésére, fölösleges többlet kapacitások kialakítása, még akkor is, ha ezek kis kapacitású üzemek. Az etanolgyártás kapacitásainak növelése konzerválja azt a jelenlegi mezőgazdaság szerkezetet, amelyet a NÉP más programpontjai éppen szeretnének egy struktúraváltás következtében lazítani, pl. a tájgazdálkodás, gyepgazdálkodás, ártéri gazdálkodás által. A jelenlegi intenzív, magas területfelhasználást igénybe vevő gabonatermesztési vertikum átalakítása egy sokkal magasabb ökoszisztéma szolgáltatást nyújtó szerkezetté, elengedhetetlen az éghajlatváltozás szélsőségeit toleráló ökológiai rendszer érdekében. Javaslat: Amennyiben a meglévő kapacitásokkal kielégíthető az európai szabályozásból adódó elvárás, akkor ezek az üzemek fölöslegesek. Támogatni még akkor sem kellene őket, ha szükségesek lennének ezek a kapacitások, hiszen a támogatások torzítják a piaci viszonyokat. Ha életképes lenne az agroüzemanyag termelés, akkor piaci körülmények között is meg kellene, hogy állja a helyét.

62

3. Intézkedés: Szennyvíz elvezetése és tisztítása szennyvíztisztító telep létesítésével, bővítésével, korszerűsítésével, csatornahálózat építésével, bővítésével, szennyvíziszap kezelő létesítmények építésével. Értékelés: A közvetlen emberi környezet védelmének ára a globális környezet megterhelése. A szennyvízprobléma rendezése csak magas szabadenergiájú rendszerek negentrópiájából lehetséges, ez pedig a felhasznált rendszereket teszi rendezetlenné. Minél több műveletet végzünk el a természet helyett, annál több természeti erőforrást áldozunk fel. Ráadásul egy olyan folyamatot futtatunk végig, amelynek szakaszaiban a szerves anyag szétbomlik egyszerűbb, de a környezetet terhelő anyagokra, ahelyett, hogy belül maradna a táplálékcikluson. Így lesz a szennyvíztisztításból az éghajlatváltozáshoz hozzájáruló metán, dinitrogén-oxid, és az energiafelhasználásom keresztül széndioxid. Javaslat: A program az alternatív megoldásokat támogassa csak, teremtsen használható mintákat a kevesebb környezet teherrel járó megoldásokhoz, és végre dolgozza ki a szabályozási keretét az alternatív megoldásoknak. 4. Intézkedés: Közhasználatra is alkalmas, klimatizált helyiségek kialakítása Értékelés: A kérdés, hogy a klimatizálás milyen módon történik. A jelenlegi gyakorlat magas fosszilis energiafelhasználást igényel és pozitív módon csatol vissza az éghajlatváltozás okaihoz. Javaslat: Passzív megoldások kidolgozását kell támogatni, mint természetes szellőzésű, árnyékolt, földbe süllyesztett létesítmények, vagy meglévő létesítmények ilyen célra történő párhuzamos használata. Közvetlenül, vagy közvetetten jelentős pozitív hatású intézkedések, javaslat a pozitív hatás növelésére 1. Intézkedés: A helyi energiaigényt helyi, megújuló energiaforrásokból kielégítő beruházások megvalósulásának ösztönözése Értékelés: A javaslat nem tárja elénk, hogy milyen típusú megújuló energiaforrásokra kíván építeni. Megfelelő feltételek között jelentős pozitív hatása lehet a nap és szélenergia, továbbá a földhő hasznosításának, amennyiben kiváltó kapacitásként jelenik meg a fosszilis erőforrásokkal szemben. A megújuló, de kimeríthető források, mint a biomassza hasznosítása általában nem kívánatos, kivéve, ha az valamilyen termelési hulladékként optimális energiasűrűségben áll rendelkezésre, és nincs az energetikai célú hasznosításnál jobb megoldás. Javaslat: Az intézkedéshez szempontrendszert kell készíteni, különben félő, hogy a legnagyobb technikai potenciállal, de legkisebb elméleti potenciállal rendelkező biomassza hasznosítás irányába mozdul el az intézkedés. Itt is érvényes, hogy a biomassza felhasználásának kereteit stratégiai szinten szükséges átgondolni. A leghatékonyabb felhasználás esetén is létezik egy olyan technikai határ az összes felhasználás vonatkozásában, amely jelentősen korlátozza a természetes folyamatokat, és az erőforrások megújíthatóságát. 2. Intézkedés: A megújuló energia alapú térségfejlesztés érdekében a helyben rendelkezésre álló megújuló energiaforrásokra alapuló hő és/vagy villamosenergiatermelés ösztönzése

63

értékelés: az előző megfontolások érvényesek javaslat: Villamos energia termelés esetében kötelezően kellene előírni a hővel kapcsolt hasznosítást. A biomassza felhasználásának kereteit stratégiai szinten szükséges átgondolni és szabályozni 3. Intézkedés: Klímatörvény létrehozása Értékelés: Szükséges egy hosszú távra szóló menetrend elkészítése, amely komplex módon veszi számba az éghajlatváltozással kapcsolatos kihívásokat, és amely a hajtóerőkre koncentrál és nem az okozatokra. A törvény hatásossága akkor lehet maximális, ha a hajtóerők módosításának javaslata beépül a hajtóerőket alakító szektorális politikákba. Jelenleg a viszony fordított, a kialakult szektorokhoz igazodik a védekezés, ezért eredményei kétségesek, az intézkedések pedig nincsenek összhangban. Javaslat: 2009-ben meg kell alkotni a klímatörvényt, 2010-ben pedig azokat az integráló eszközrendszereket, amelyeket a NÉP is érint, igaz csak általánosságban. A klímatörvénynek a szektorális politikákat integráló intézménnyé kell válnia. 4. Intézkedés: Útdíjak bevezetése Értékelés: Stratégiai szinten jelentős pozitív hatással járhat, amennyiben egységesen kerül kivetésre, függetlenül a használt úttól. Ha nem egységes, csak bizonyos rangú utakat érint, mint jelenleg, akkor hasznai lokálisak lehetnek, de átterheléseket hozhatnak létre. Javaslat: Egységes, minden úthálózati elemre kiterjedő úthasználati díjak kivetésére van szükség. Az is a hatás megítélésének része, hogy a díjakat mire használják fel. 5. Intézkedések: A járműállomány korszerűsítési ütemének felgyorsításának, a környezetbarát termékek és szolgáltatások elterjesztésének, így a hibrid és tiszta elektromos meghajtású személygépkocsik elterjedésének támogatása, illetve a környezetbarát közlekedési módok elterjedésének támogatása az áruszállításban, továbbá a közlekedés „zöldítése” program Értékelés: A hatás függ attól, hogy milyen mértékben változik az összes gépjármű száma. A hatékonyság javulását felülírhatja a mennyiségi növekedés. Környezeti hatások szempontjából nemcsak a minőség, hanem a mennyiség is jelentős tényező, pl. balesetek, izoláló hatások, térfelhasználás, stb., miatt. Javaslat: Az üzemanyag-felhasználás limitálásán keresztül biztosítani kell, hogy a hatékonyságból származó megtakarításokat ne múlja felül a növekedésből származó tehernövekedés. 6. Intézkedések: Az erdőfelújítások és tisztán nemzeti forrásból megkezdett erdőtelepítések támogatásának kifuttatása, illetve az ország erdővel fedettségének növelése, az erdők környezetvédelmi, szociális, közjóléti és gazdasági szerepének fokozása, valamint a foglalkoztatottság javítása a vidéki területeken és a nagy biodiverzitású természetes erdők kialakítása az őshonos fafajok arányának jelentős növelésével, továbbá az erdők természetességének javítása, biológiai sokféleségének megőrzése és növelése, több szintes állományszerkezet kialakítása, valamint egészségi állapotának javítása Értékelés: A javaslatok hasonló célkitűzéseket tartalmaznak. Az erdővel való borítottság növelése minden esetben pozitív hatású, amennyiben egy korábbi, alacsonyabb ökoszisztéma szolgáltatást nyújtó hasznosítási forma kerül lecserélésre.

64

Ugyanakkor szükséges felhívni a figyelmet a maximális hatásosság kialakítására. Ennek indoka, hogy a hazai táj adaptációs képességét a borítottság minősége megszabja majd. Ennek a szempontnak a figyelembe vételével kell azt eldönteni, hogy a természetes társulások kompozíciójának helyreállítása, avagy magas produkciójú, energia hasznosítási célra történő erdőfelújítások, erdőtelepítések valósulnak-e meg. Javaslat: Egyértelmű feltétel-, és ösztönzőrendszer kidolgozása a maximális ökoszisztéma-szolgáltatás érdekében 7. Intézkedés: Hulladékkezelési Technológiák bevezetése, melyek hozzájárulnak a környezet terhelésének csökkenéséhez, megszüntetéséhez A hatás megítéléséhez ismerni kellene a bevezetni kívánt technológiákat, de mivel azok a környezeti terhelések csökkentését és megszüntetését ígérik, ezért el kell hinnünk, hogy ezek megfelelő technológiák. Javaslat: A hulladékok keletkezésének elkerülését, a zárt rendszerű termelési ciklusokat kell célként kitűzni. 8. Intézkedés: A védett gyűjteményes növény- és történeti kertek megőrzésének és helyreállításának, a veszélyeztetett fajok ex situ populációinak kialakításának és az ex situ növénymegőrzési irány-vonalak követésének támogatása Értékelés: Pozitív hatása lehetséges, amennyiben az alkalmazkodott tájfajtákat nemcsak passzív módon, ex-situ körülmények között őrzi, hanem újra honosítja azokat a termesztésben. Javaslat: Ügyelni kell arra, hogy az ex-situ körülmények között tartott fajok és fajták szervesen alkalmazkodhassanak az éghajlat és ezzel együtt az ökológiai körülmények változásihoz, illetve az ex-situ megőrzést össze kell kapcsolni az in-situ hasznosítással. 9. Intézkedés: Energiatudatosság növelése (megtakarítás, lakossági szaktanácsadás, energia tanúsítvány) Értékelés: Jelentős pozitív hatás várható, amennyiben az energiatudatosság javulása az energiafelhasználás mértékének csökkenésével igazolható. A tudatosság növeléséhez, döntéshozói oldalon hozzákapcsolódik az energiaár közvetlen és közvetett támogatásának megszüntetése. Javaslat: Konkrét indikátorokkal szükséges követni a megtakarításokat. Stratégiai szinten akkor lehet eredményt elkönyvelni, ha összességében is csökken az energia felhasználás. 10. Intézkedés: Éghajlatváltozás okozta kihívások kiemelt figyelembevétele a hazai területfejlesztési támogatási rendszerekben. Komplex, integrált, a klímaváltozás hatásaira is építő hazai támogatáspolitika. Első lépésként, 2009-től a speciális, a többi régiótól eltérő uniós támogatási szabályozás alatt álló Közép-magyarországi Régióban horizontális elvként érvényre juttatva a klímaváltozás követelményeit Értékelés: A környezeti és társadalmi hasznok maximálása érdekében nem egy külön éghajlati szempontrendszert, hanem egységes, minden fejlesztésre kiterjedő fenntarthatósági szempontrendszert kell alkalmazni.

65

Javaslat: Az egységes szempontrendszert minden régióban szükséges alkalmazni. A szempontok meghatározásánál alapvető feltételként kell kezelni, hogy az anyag és energia-intenzitás a teljes életciklusban minimális legyen. 11. Intézkedés: Felsőoktatási oktatók továbbképzése, képzési kompetenciáinak fejlesztése az egyetemi-főiskolai képzés színvonalának emelése, a fenntartható életvitel kialakításra való áttérés elősegítése Értékelés: Stratégia szinten jelentős pozitív hatással járhat, de függ az oktatási rendszertől, szemlélettől, ismeretektől, oktatók kompetenciájától Javaslat: A képzési anyagok fenntarthatósági vizsgálata, az oktatók oktatóiank felkészítése 12. Intézkedés: Környezetvédelmi program- és oktató-csomagok biztosítása a közoktatásban Értékelés: Jelentős pozitív hatása lehetséges Itt is szükséges a teljes integráltság, a fenntarthatóság szempontjainak megjelenése. 13. Intézkedés: Olyan, mindenki által hozzáférhető, internetes kalkulátor létrehozása, amivel könnyen hozzá-férhető adatokkal, viszonylag pontosan kiszámítható egy személy, család, közösség éghajlatterhelése Értékelés: Javaslat: A kalkulátor alkalmazását ki kell terjeszteni a társadalom minden szereplőjére, háztartások, vállalkozók, közintézmények, mezőgazdálkodók, stb. A kalkulátor használatát hozzá kell illeszteni különböző ösztönzőkhöz. Beruházási támogatások előfeltételeként kell alkalmazni, és a teljesítmény javulás monitorozására kell felhasználni. Javaslatok egyéb, szükséges intézkedésekre: Az egyes programpontokhoz a tervezők rendeljenek pontos kifejtést, célértékeket, forrásokat, időrendet, és indikátorokat (kibocsátás megtakarítások). A NÉP tüntesse fel más operatív programokból a leginkább negatív környezeti konzekvenciával járó intézkedéseket. Legyen olyan alternatívája a NÉP-nek, amely figyelembe veszi a 30%-kos közösségi célkitűzés esetleges megvalósulását. A Zöld Beruházási Rendszer kerüljön kifejtésre, és elengedhetetlen, hogy a kvóták értékesítéséből származó bevételek a kibocsátáscsökkentési célok megvalósítását szolgálják. Szükséges olyan intézkedések megfogalmazása, amelyek a kibocsátásnövelést serkentő támogatások leépítését tűzi ki célul (pl. gázár támogatás). Készüljön monitoring program a Program végrehajtásának és eredményességének nyomon követése érdekében.

66

Szükséges szakmai konzultációkon tisztázni néhány környezetvédelmi intézkedés teljes körű hatásait (pl. biomassza energetikai célú hasznosítása, szennyvíztisztítás, stb.). Szükséges lenne a programba beépíteni a NÉS 1 felülvizsgálatát a NÉS 2 előkészítése érdekében. 5. Javaslat olyan környezeti szempontú intézkedésekre, előírásokra, feltételekre, szempontokra, amelyeket a NÉP által befolyásolt más tervben, illetve programban figyelembe kell venni. A NÉP intézkedéseinek gerincét a más operatív programokban szereplő, egyébként is megvalósuló programok adják, amelyek pénzügyi forrásai ott biztosítottak. A NÉP kicsipegette ezekből a programokból a feltehetően környezeti haszonnal kecsegtető intézkedéseket. Ám a programok környezeti hatása az összes megvalósuló fejlesztésen keresztül érvényesül majd. Ugyan az OP-k és akció terveik készítése közben készültek környezeti vizsgálatok, és léteznek un. fenntarthatósági szempontok is a projektek megítéléséhez, azonban mindez fragmentálva jelenik meg, és nincs olyan ex-ante és főleg post-ante értékelés, amely a fejlesztéspolitika egészét a megvalósulás szintjén vizsgálná. Ezért szükség lenne a fejlesztéspolitika megvalósult projektjeinek átfogó, összegző értékelésére, a futó projektek rendszeres, fenntarthatósági szempontú monitorozására, az utóhatások értékelésére, és mindezek tanulságai alapján a operatív programok, illetve egész fejlesztéspolitika felülvizsgálatára. A NÉP KV társadalmi vitájában többen felvetették, hogy a NÉP tüntesse fel azokat az intézkedéseket más opertaív programokból, amelyek kifejezetten negatív hatással vannak az éghajlatváltozásra, legalább a legrosszabb tízet. 6. Az NÉP megvalósítása következtében várhatóan fellépő környezeti hatásokra vonatkozóan az NÉP-ban szereplő monitorozási javaslatok értékelése, javaslatok egyéb szükséges intézkedésekre. A NÉP semmilyen monitorozási javaslatot nem tartalmaz. Fentebb két helyen is javaslatot tettünk erre. Egyrészről a fejlesztési programok projektjeinek átfogó, utólagos értékelésre, másrészt a jelenleg futó projektek monitorozására. Szükség lenne teljesítményindikátorok felállítására is, amelyek a nem beruházás jellegű intézkedések megvalósulásának tényét, fokát és hatásosságát mérik. Közérthető összefoglaló. Az Országgyűlés elfogadta a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról szóló 29/2008. (III. 20.) OGY határozatot, amely az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvénnyel összhangban első alkalommal a 2008-2025 időszakra került kidolgozásra. A stratégiában meghatározásra kerültek az éghajlatváltozással kapcsolatos célok és eszközök, amelyek a mitigáció, adaptáció és a horizontális területeken jelöltek ki feladatokat. A NÉP alapjában véve követte a NÉS szerkezetét, és ennek megfelelően kibocsátáscsökkentési, alkalmazkodási és horizontális intézkedéseket tartalmazó fejezetekből áll. A

67

NÉS-nek megfelelően a kibocsátáscsökkentés legfontosabb célterületei az energetika, közlekedés, mezőgazdaság és erdészet, hulladék és szennyvíz. Az alkalmazkodás fejezet a természetes élővilág és természetvédelem, emberi egészség, vízgazdálkodás, mezőgazdaság és erdészet, területfejlesztés, területrendezés, településfejlesztés és épített környezet területén szükséges intézkedéseket taglalja. A horizontális rész az oktatás, képzés, nevelés, szemléletformálás, kutatás-fejlesztés részterületekből áll. A NÉP 2009-2010-es kétéves időszakokra került meghatározásra, figyelembe véve a vonatkozó EU programokat, szakpolitikákat és előírásokat. A NÉP számos ponton kapcsolódik az operatív programokhoz, különösen a Környezet és Energia Operatív Programhoz, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programhoz, a Gazdaságfejlesztési Operatív Programhoz, a Közlekedés Operatív Programhoz, érintőlegesen a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programhoz. A kapcsolódás oly módon áll fenn, hogy azok intézkedései közül átveszi azokat, amelyeknek közvetlen kapcsolata van az éghajlatváltozáshoz. A Program ugyan több, hat változatban készült el, de a döntéshozók számára nem tartalmaz választási alternatívákat. Az egyetlen vizsgálható alternatíva, hogy mi történik akkor, ha a program nem valósul meg. Ennek a változatnak viszonylag könnyű a vizsgálata, hiszen a Program gerincét azok a beruházásigényes intézkedések alkotják, amelyeket a NÉP átvett a fent említett operatív programokból. Mivel azok NÉP nélkül is megvalósulnának, így a Népnek ez a része nem szenvedne csorbát. Ugyanakkor környezeti szempontból a NÉP-nek pontosan ez a kritikus része, hiszen a beruházások mindegyike intenzív természeti erőforrásigényt von maga után, ezzel pedig terheli a globális környezetet. A beruházok összes volumenének hiányában a természeti erőforrás igény még csak nem is becsülhető, továbbá az sem határozható meg, hogy a befektetett természeti erőforrás áldozat kapcsán milyen mértékűek lesznek a környezeti hasznok. Vagyis, ha a Program elmarad, akkor a beruházások megvalósulnak, de határozottan nem állítható, hogy a környezeti terhek csökkennének, vagy növekednének. Sajnos a környezet állapotváltozásaiból sem lehet erre vonatkozóan majd következtetéseket tenni, hiszen annak alakításában a Program jelentéktelen mértékben vesz csak részt, azt a környezeti, társadalmi, gazdasági folyamatok együttesen alakítják. A NÉP vizsgálata során minden intézkedésnél valószínűsítettük a terheléseket, a hatásviselőket, felbecsültük a hatásokat, kiemelve a jelentős pozitív, vagy negatív hatásokat. Az intézkedéseket öt kategóriába soroltuk. Számos olyan intézkedés van, amelyek körülírása alkalmatlan arra, hogy a hatását valószínűsíteni lehessen. Ezeknél javasoltuk a tartalom kifejtését, lehetőleg mennyiségi információk megadását. A második csoportba azokat az intézkedéseket soroltuk, amelyek hatása lehet pozitív, de csak akkor ha szigorú feltételek mellett valósulnak meg. A harmadik csoportba azokat az intézkedéseket soroltuk, amelyek hatása bizonytalan, főleg azért mert összetett hatásuk van a különböző hatásviselőkre nézve, amelyek általában ellentmondanak egymásnak. Többnyire jellemző, hogy a lokális, közvetlen környezeti haszonnal járó intézkedéseknél az ember, mint teherviselő a kedvezményezett, míg a környezet globális szinten újabb terheléseket szenved el. Szükséges lenne ezen folyamatok tisztázása, monitorozása, konkrét adatok szerzése, hogy ráébredjünk cselekedeteink valódi környezeti dimenziójára. Az utolsó két csoportba a jelentős negatív, illetve a jelentős pozitív hatással járó intézkedéseket soroltuk fel, és javaslatot tettünk a hatás enyhítésére, vagy a pozitív hatás fokozására.

68

Stratégiai szinten jelentős negatív hatása a limitálatlan biomassza felhasználásnak lehet, illetve jelentős környezeti átterhelések keletkeznek a szennyvíztisztítás infra-sturktúrájának kiépítésekor és az üzemeltetés közben. A Program azon része, amely nem természeti erőforrás intenzív – ilyenek elsősorban a horizontális eszközök – közvetetten és hosszú távon fejthetik ki pozitív hatásaikat. Jelenleg ezek az eszközök, még ha létrejönnek is – ütköznek más szakpolitikai eszközökkel, amelyek kétségessé teszik hatásosságukat és hatékonyságukat. Az eszközök legtöbbje ugyan jó szándékot mutat, de csak létrejöttük esetén vizsgálható az, hogy megfelelnek-e a fenntarthatósági elvárásoknak, avagy a szokásos kompromisszumok áldozatává válnak.

69

7. Az érintettek bevonása a környezeti értékelés kidolgozásába 7.1. A szakmai-társadalmi egyeztetés koncepciója

A társadalmi részvétel szempontjából meghatározó jogi kereteket az Aarhusi és az Espoo-i egyezmények, illetve több magyar jogszabály, legpontosabban az SKV Rendelet adja meg. A tematika ezeknek a jogforrásoknak a követelményeire, illetve elveire épül. Az említett magyar kormányrendelet meghatározza a nyilvánosság definícióját. Ezt értelmezve, mivel Magyarország Nemzeti Éghajlatváltozási Programja országos hatású és jelentőségű tervnek számít, az érintett nyilvánosság fogalmába tartoznak általában a környezet- és természetvédő szakmai, érdekképviseleti és társadalmi szervezetek, a környezeti, energetikai ügyekkel foglalkozó más szervezetek és intézmények és a széles nyilvánosság is. A társadalmi egyeztetésnek ezek a csoportok az alanyai. A társadalmi részvételi folyamatról terv készült, amit az érintett nyilvánosság képviselői véleményezhettek. Információhoz való hozzáférés

Honlap: a vizsgálat alatt keletkező, a munkacsoport által egyeztetett anyagok nyilvánosak voltak, beleértve a vizsgálat tematikáját, nyilvános munkaverzióját, a közvélemény hozzászólásait stb. A nyilvános dokumentumok az MTVSZ honlapján (www.mtvsz.hu/skv) érhetők el. A honlapot az MTvSz kezeli. Papír alapú hozzáférés: Külön kérésre a kulcsdokumentumokat papíron vagy CD-n sokszorosítva, postán is elküldtük volna az Internet hozzáféréssel nem rendelkezőknek, de nem volt ilyen igény. Aktív tájékoztatás

Sajtó: A tervezés kulcsszakaszaiban az érintett nyilvánosságot a társadalmi részvételt szervező MTvSz a KvVM-mel együttműködve aktívan tájékoztatta a honlapon kívül is. Emellett a környezeti értékelés megkezdésekor, majd elkészültekor, a társadalmi vita kezdetekor egy sajtónyilatkozatot tett közzé, és utóbbi esetben egy országos napilapban fizetett hirdetést adott fel a Minisztérium. Közvetlen megkeresések: 34 szakmai, érdekképviseleti és civil környezetvédő szervezetet közvetlen elektronikus levélben, és összesen mintegy 300-at levelezőlistákon keresztül megkerestünk a környezeti vizsgálat indulásánál és a véleményadás lehetőségéről, a fórumról. Rendszeres értesítések: A holnapra bejelentkezőknek külön értesítést küldtünk, amikor új dokumentum került fel a honlapra, illetve külön is értesítettük a bejelentkezetteket a környezeti vizsgálat elkészültéről és a 30 napos véleményezési szakasz megkezdéséről. Konzultáció az érintett nyilvánossággal és az érintett államigazgatási szereplőkkel, illetve a közvetlen társadalmi részvétel lehetőségei

Általános véleményadási lehetőség: A honlapon a munka aktuális anyagai elérhetőek voltak, ezekhez bárki, bármilyen szakaszban véleményt küldhetett a honlapon megadott email címre; ezeket a véleményeket a vizsgálatban résztvevő szakértők megkapták és figyelembe vették.

70

SKV Fórum kialakítása: Október elsején szakértői fórumot tartottunk a Nemzeti Éghajlatváltozási Program és annak környezeti vizsgálata tartalommeghatározásáról, államigazgatási és civil szervezetek 14 képviselőjének részvételével. Ugyanezen szervezetek a partnerségi konferenciára is hivatalosak voltak. SKV környezeti értékelés társadalmi vitája – Partnerségi Konferencia: A stratégiai környezeti értékelési dokumentumot (rendelet szerinti egyeztetési dokumentum szabályai szerint) – egy partnerségi konferencián egyeztettük február 24-én. A meghívottak - az email listákon és közvetlen leveleken keresztül - kb. 300 szervezet és intézmény. A konferencián 16 fő vett részt. Az egyeztetési dokumentum véleményezésére 30 nap állt rendelkezésre. A találkozón szóban, illetve honlapon és levélen keresztül írásban is lehetett reagálni a dokumentumokra. A szóbeli hozzászólásokat jegyzőkönyvben rögzítettük, azokra a helyszínen válaszoltunk, szintén jegyzőkönyvben rögzítve. Országos Környezetvédelmi Tanács: Kezdeményeztük, hogy a környezeti értékelési dokumentumot és a Nemzeti Éghajlatváltozási Programot is megtárgyalja az Országos Környezetvédelmi Tanács. A Tanács megtárgyalta és elfogadta a környezeti értékelési dokumentumot. A beérkezett véleményeket feldolgoztuk, és ezeket a vizsgálat résztvevői figyelembe vették a dokumentumok véglegesítésekor. A találkozón szóban felszólalók helyben, az írásban észrevételt benyújtó véleményezők írásban választ kaptak a véleményükre, és arról, hogy hogyan vettük azt figyelembe. A KvVM az SKV Rendelet szerint eljárva, a Nemzeti Éghajlatváltozási Program végső, kormány elé kerülő változata kialakításakor figyelembe veszi környezeti értékelés eredményeit. Táblázat: A társadalmi egyeztetés ütemezése A társadalmi részvételi tematika egyeztetésének kezdete Szept. 9. a hatósággal (OKTVF) Szept. 17. A honlap indítása Okt. 1.

SKV Fórum

Febr. 2.

A környezeti jelentés elkészülte, nyilvánosságra hozatala

Febr. 24. Partnerségi konferencia Márc. 5.

A társadalmi vélemények beérkezési határideje

Márc. 15. A társadalmi vélemények beépítése az SKV-ba Márc. 20. Visszajelzés a társadalmi részvételben résztvevőknek 7.2. A környezet védelméért felelős szervek bevonása A környezet védelméért felelős szervek azonosítása

A 2/2005. (I. 11.) Korm. Rendelet szerint legalább az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség vonandó be mint hatóság a vizsgálati folyamatba. Az SKV csoport személyesen egyeztetette a vizsgálati folyamat lebonyolítását a KvVM illetékes főosztályával. A KvVM értesítette a hatóságot a vizsgálat megkezdéséről, illetve

71

hivatalosan is megküldte a tematikát a hatóságnak véleményezésre. A hatóság véleményét az SKV csoport beépítette a végleges tematikába. A vizsgálat elkészülte után az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség és további hatóságok – az Országos Tisztifőorvosi Hivatal, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium közlekedési és energetikai szakállamtitkárságai, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium versenyképességi és területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkárságai, az Egészségügyi Minisztérium, az Oktatási és Kulturális Minisztérium kulturális és fejlesztési és gazdasági szakállamtitkárságai és a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa megkapták a környezeti értékelési dokumentumot véleményezésre. A felhívásra 9 hatósági szerv jelzett vissza, közülük mindannyian részletes észrevételt küldtek a dokumentumhoz, valamint nyolcan közülük a Programra vonatkozó észrevételt is küldött. Szakmai szervezetek bevonása

A szakmai szervezeteket az „érintett nyilvánossággal való konzultáció” eszközei útján vontuk be a környezeti vizsgálat folyamatába, úgymint: aktív tájékoztatás, konferencia, honlap, írásos véleményezés. Országos Környezetvédelmi Tanács bevonása

Az Országos Környezetvédelmi Tanácsnak megküldtük a környezeti értékelési dokumentumot, és 30 napos határidővel írásos véleményt kértünk tőle. Az OKT megtárgyalta és jóváhagyta a Nemzeti Éghajlatváltozási Program környezeti értékelési dokumentumát. 7.3. Az érintett nyilvánosság bevonása

Mindenkinek volt lehetősége részt venni a folyamatban a honlapon és a konferencián keresztül. Az SKV honlapja

Az SKV készítésének kezdete óta elérhető az SKV honlapja a www.mtvsz.hu/skv címen. Az MTvSz közvetlen megkeresésekkel és levelezőlistákon keresztül értesítette a honlap és az SKV készítésének megindulásáról a potenciális érintetteket. A honlapon elérhetőek: • Az SKV készítésének folyamatáról az aktuális információk. • Az SKV társadalmi egyeztetési tematikája, melyben megtalálható az SKV készítésének folyamata, ütemezése, illetve hogyan lehet az SKV készítésébe bekacsolódni, azt véleményezni. • Az SKV munkadokumentumai, előzetes eredményei. • Az SKV-hoz érkezett összes vélemény teljes terjedelemben. Aki kérte, folyamatosan értesítettük e-mail-ben, ha új dokumentum került fel a honlapra, a véleményeket és kérdéseket folyamatosan vártuk az [email protected] címen. SKV Konferencia

72

A környezeti értékelési dokumentumról 2009. február 24-én nyílt partnerségi konferenciát szerveztünk, amelyre a szakmai, tudományos, érdekképviseleti és civil partnerek kaptak meghívást, de bárki részt vehetett. A rendezvényen 16-an vettek részt. 7.4. Vélemények és figyelembevételük módja Az SKV-hoz érkezett javaslatok

A dokumentumhoz érkező véleményeket a munkacsoport feldolgozta, és az SKV honlapon közzétette. A folyamat lezárását követően minden véleményező írásos választ kap felvetéseire. A vizsgálati időszakban összesen 79 javaslat, ill. észrevétel érkezett a társadalmi partnerek és a hatóságok részéről, amelyek közül 46 nem az SKV-ra, hanem a Programra vagy általánosabb, szervezési kérdésekre vonatkozott. 1 észrevétel nem tartalmazott új javaslatot. A fennmaradó 32 javaslatot befogadta, megfontolta az SKV csoport. A környezeti értékelési dokumentumhoz beérkezett hatósági javaslatok és figyelembevételük módja

A dokumentumhoz a megkeresett hatóságok közül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Üzleti Környezet Főosztálya és területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkára, az Oktatási és Kulturális Minisztérium kulturális és fejlesztési és gazdasági szakállamtitkárságai és a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa küldött észrevételt. Az észrevételek közül 30 vonatkozott a környezeti vizsgálati dokumentumra, ezek közül 27-et befogadott és további 2-t is megfontolt az SKV csoport, 1 észrevétel nem tartalmazott új javaslatot. További 32 javaslat a Programra vonatkozott. A Programot érintő javaslatokat az SKV készítői minden esetben továbbították a tervezők felé.

Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség főigazgatója, Filotás Ildikó a Program korábbi tervezetéhez képest történt negatív formai változást, illetve az általuk ahhoz az anyaghoz készített tartalmi észrevételek hiányát vetette fel. Értékelésében hiányolja a Program konkrét finanszírozását, a célállapot (részcélok is) megfogalmazását, a területi kapcsolódásokat, prioritások meghatározását, ütemtervet, monitorozási tervet. Megemlíti a biomassza, a közlekedési eszközök átalakítása, A Zöld Beruházási rendszer, a szennyvízkezelés, az emberek gondolkodásmódjának átalakításának kérdéskörét, ahol szintén fontos lenne a konkrétabb tevékenység-megnevezés. A vizsgálat szempontjából a NÉP-re vonatkozó javaslatokat támogatólag továbbították az SKV készítői a NÉP tervezőinek. A környezeti vizsgálat megállapításaira vonatkozó észrevételeket, pontosításaikat figyelembe vették az SKV készítői. Az előzetes tartalommeghatározáshoz adott véleményt a terjedelmi korlátok között igyekeztek figyelembe venni az SKV készítői. Az Országos Tisztiorvosi Hivatal vezetője felhívta a figyelmet, hogy a NÉP átdolgozásai során kikerültek az indikátorok és a költségek, melyek hiányát az SKV is kihangsúlyozta. Megemlítette, hogy a klímakérdésben a passzív megoldások alkalmazása felé kell elmozdulni, illetve, hogy a munkafeltételek, az egészséges táplálkozás, az adatgyűjtés és a

73

fertőző betegségek monitorozása terén további pontosítások szükségesek. A környezeti vizsgálatra vonatkozó pontosító megállapítások beépültek a végleges dokumentációba. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium Fejlesztési Főosztályának képviseletében Balogh Anna Mária kulturális fejlesztési referens hiányolta a korábban a minisztérium által kidolgozott, a NÉP-hez kapcsolódó intézkedési terveket (mely tartalmazza a horizontális intézkedések és a felsőoktatási oktatók továbbképzésének javítását célzó javaslatokat), illetve az egyetemek, mint tudományos kutatóhelyek részvételét a feladat végrehajtásában. Az SKV-ra vonatkozó javaslatokat figyelembe vettük az értékelési dokumentum véglegesítésénél. Az SKV lebonyolítását, szervezését és a NÉP tartalmát illető kérdések megválaszolására nem az SKV készítői hivatottak. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság véleményét Muhoray Árpád vezérőrnagy foglalta össze, mely alapján látható, hogy a Nemzeti Katasztrófavédelmi Stratégia - mely szorosan kapcsolódik a NÉP-hez - megvalósítása folyamatban van. Ugyanakkor fontosnak tartja a más ágazati stratégiákkal való összehangolást, illetve a hiányolja a költségvetési forrás megjelölését, illetve kiegészítő finanszírozási lehetőségek beépítését a programba. A javaslatokkal, az SKV megállapításait megerősítő véleményekkel egyetértettek az SKV készítői. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Agrár-vidékfejlesztési Főosztályának vezetője, Bondor István hiányolja az SKV anyagának összeállítási elvét, illetve a korábban az FVM által kidolgozott segédanyagban lévő jogcímek, intézkedések, szakmai mérőpontok, kapcsolódási pontok visszatérését. Ezen túlmenően ismételten kifejti az erdészet és az erdőgazdálkodás külön kezelésének szükségességét. Az SKV készítői egyetértettek azzal, hogy az egyes intézkedések tartalma pontosan kerüljön kifejtésre. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy ezek ismeretének hiányában nem képes az SKV lényegi megállapításokat tenni. A NÉP tartalmára vonatkozó észrevételeket jóváhagyólag továbbították az SKV készítői a NÉP tervezői felé. Az SKV lebonyolítását, szervezését illető kérdések megválaszolására nem az SKV készítői hivatottak. Dr. Fülöp Sándor, a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa hiányolja a NÉP-ből a konkrét mérőszámokat, a részletesebb programpont-bemutatást, az EU politikájához való viszonyt, a Zöld Beruházási Rendszer pontos működését. Észrevételeik részben megerősítették a környezeti vizsgálat eredményeit, másrészt nyomatékosan a NÉP tervezőinek figyelmébe ajánlották az SKV készítői. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területfejlesztésért és Építésügyért Felelős Szakállamtitkára, dr. Szaló Péter jelzi, hogy korábban elküldött értékelésük még nem épült be a Programba. Megjegyzi, hogy az anyag nem tér ki a különböző tárcák közötti együttműködésre. Megemlíti, hogy a településtervezés, területrendezés (külön a pince-, partfal- és földcsuszamlásveszély) pontosítása szükséges. Alapvető problémának mégis azt látja, hogy a NÉP tervezetéből hiányoznak azok az információk, mely alapján pontos SKV készülhetne. Ez megerősíti a vizsgálatot végző csoport azon megállapításait, hogy a Program ebben a formájában nem alkalmas messzemenő következtetések levonására. Amennyiben a megbízó igényt támaszt egy átdolgozott Program újbóli vizsgálatára, az SKV készítői készek eleget tenni ennek. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, Üzleti Környezet Főosztályának vezetője, Czágler Péter szintén alapvető problémának mégis azt látja, hogy a NÉP tervezetéből

74

hiányoznak azok az információk, mely alapján pontos SKV készülhetne, illetve amint ezek az információk rendelkezésre állnak (más tárcákkal való kapcsolódási pontokkal együtt) új SKV készítése szükséges. Az SKV készítői egyetértenek a NÉP szóvá tett hiányosságaival, a vizsgálat mélységét a rendelkezésre álló NÉP tervezet mélysége meghatározta. Amennyiben a megbízó igényt támaszt egy átdolgozott Program újbóli vizsgálatára, az SKV készítői készek eleget tenni ennek. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium Kulturális Örökségvédelmi Hivatalának képviseletében Sárosi Dóra műemléki referens hiányolta a NÉP-ből a horizontális megközelítést, illetve a világörökségi helyszínekkel foglalkozó részt. Külön kiemelte az épületek energiaellátását, illetve a történeti tájak fenntartását mint kevéssé kidolgozott részt. Alapvető problémának említi, hogy a NÉP kevésbé tud mit kezdeni az emberrel és az által létrehozott, épített környezet értékeivel. A környezeti értékelési dokumentumhoz beérkezett társadalmi javaslatok és figyelembevételük módja

A dokumentumhoz 3 szervezet küldött írásos észrevételt, javaslatot. A partnerségi konferencián résztvevők a helyszínen választ kaptak felvetéseikre, ill. azokat figyelembe vettük a dokumentum véglegesítésekor. Az írásban érkezett észrevételek közül 3 vonatkozott a környezeti értékelési dokumentumra, ezeket befogadta az SKV csoport. További 8 észrevétel nem az SKV hatáskörét, hanem a Programot érintette. Egy, a Programhoz érkezett vélemény szerzői jogra hivatkozott, így annak felhasználhatóságát tisztáztuk beküldőjével. A konferencián 4 szervezet, köztük egy hatóság fogalmazott meg véleményt: ketten csak a Nemzeti Éghajlatváltozási Programmal kapcsolatban, egy résztvevő csak a környezeti értékeléssel, és egy résztvevő mind a NÉP-pel, mind az SKV-val kapcsolatban. Kádi Antal, a Pannonhalmi Képviselőtestület Településfejlesztési-, Környezetvédelmi-, Közrend-, és Közbiztonsági Bizottságának Elnöke szerint a Program készítői az energia lobbi csapdájába kerültek, és nem látja a lakosság és az ország érdekeinek megjelenését sem. A Beklen Alapítvány programvezetője, Monokiné Székely Zsuzsanna hiányolta a NÉP-ből a releváns törvényekkel való illeszkedési pontokat, a források megjelölését, a várt eredményeket, valamint általában a bővebb és pontosabb kifejtést (kizárásokkal, kitételekkel). Pontosítást tesz a megújuló energiaforrásokról, a jelentős negatív hatást hordozó beruházásokról, a vízi utakról, az erdőgazdálkodásról, helyi védett területekről szóló részek tekintetében. A Programot érintő javaslatokkal egyetértettek, az SKV-t érintő javaslatokat figyelembe vették a vizsgálati dokumentáció véglegesítésénél az SKV készítői. A konferencián elhangzott, szóbeli javaslatok

Fucskó József, a Magyar Környezetgazdaságtani Központ részéről az SKV-val egyetértésben hiányolja a fajsúlyosabb monitoringot a NÉP-ből. Említést tesz a 2020-as célokról, azon belül is a CO2 kibocsátásról, a biomasszáról, a növekvő közlekedés és a kereskedelem kapcsolatáról, a mezőgazdasági foglalkoztatásról, vitatja az input oldali szabályozás hatékonyságát. Ez utóbbi megközelítést az SKV csoport nem tudta elfogadni, a fórumon elhangzott indoklás miatt. Feiler József, az Ombudsman Hivatal képviselője a NÉS-re és a NÉP-re vonatkozó törvény több része forráshiány miatt csak papíron létezik, így fontosnak tartaná, hogy a hozzárendelt 75

költségeket pontosabb megfogalmazásban (forrásmegjelöléssel) kellene előadni. Említést tesz még az esetlegesen megváltozó nemzetközi klíma megállapodásra való felkészülés fontosságáról. Dallos György, a WWF Magyarország programvezetője javasolta, hogy 30%-os csökkentési opciót tartalmazzon az SKV. Problematikusnak látja, hogy a Zöld Beruházási Rendszer felfüggesztése ront a helyzeten, illetve ez is rávilágít arra, hogy források megjelölése elengedhetetlen. Fontosnak tartja, hogy ha a kibocsátás-csökkentési forrásokat nem tudjuk növelni, akkor csökkentsük a kibocsátás-növelő forrásokat. Bozsó Brigitta, az Energia Klub programvezetője felvetette, hogy a NÉP-nek egy 8-10 oldalas fenntarthatósági szempontrendszerű dokumentumnak kellene lennie, amely csak az addicionális elemeket tartalmazná. Hangsúlyozta, hogy el kellene kerülni a csúszást a megvalósítás során. A NÉP-re vonatkozó javaslatokat, felvetéseket a NÉP tervezésének a fórumon résztvevő felelősei válaszolták meg.

76

A Nemzeti Éghajlat-változási Program Környezeti Vizsgálata

Recommend Documents