A NEMZETI ALAPTANTERV ALAPJÁN ÁTDOLGOZOTT HELYI TANTERV ALSÓ TAGOZAT 1-4 ÉVFOLYAM

II. RÁKÓCZI FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY 4243 TÉGLÁS

A NEMZETI ALAPTANTERV ALAPJÁN ÁTDOLGOZOTT HELYI TANTERV ALSÓ TAGOZAT 1-4 ÉVFOLYAM

2007. DECEMBER Kiegészítve 2011. február ÖKO

1

Tartalom NYÍREGYHÁZI TANTERVCSALÁD…………………………………………………………… 2. MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. ÉVFOLYAM………………………………………….4. NÉMET NYELV 4-8. ÉVFOLYAM………………………………………………………………30. ANGOL NYELV 4-8. ÉVFOLYAM………………………………………………………………40. MATEMATIKA 1-4. ÉVFOLYAM……………………………………………………………… 45. INFORMATIKA 4. ÉVFOLYAM………………………………………………………………... 65. KÖRNYEZETISMERET 1-4. ÉVFOLYAM…………………………………………………….. 68. ÉNEK-ZENE 1-4. ÉVFOLYAM…………………………………………………………………. 89. VIZUÁLIS KULTÚRA 1-4. ÉVFOLYAM………………………………………………………106. ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK 1-4. ÉVFOLYAM…………………………….129. TESTNEVELÉS ÉS SPORT 1-4. ÉVFOLYAM…………………………………………………150.

2

Nyíregyházi tantervcsalád A tantervek íróit az bátorította a NAT-3-nak megfelelő átdolgozásra, hogy mintegy 700 általános iskola használja a Nyíregyházi tantervcsaládot, és számos intézmény jelezte az átdolgozott dokumentumok iránti igényét.

Iskolánk alsó tagozata, 2001-ben választotta helyi tantervének ezt a tantervcsaládot. 2007 decemberében a módosított programot adaptáltuk, egészítettük ki a helyi programunknak megfelelően. A tantervek a Nyíregyházi tantervcsalád - eredeti hitvallását megtartva – • átlagos feltételek közepette működő intézmény számára készültek, ahol az iskolát körülvevő közeg is a magyar átlagot tükrözi. • A szülők műveltsége, a művelődési lehetőségek a településen, a fenntartói támogatás a magyar társadalom egészét reprezentálja. • A megcélzott iskolamodell pedagógiai értelemben is kerüli a szélsőségeket. • Egyszerre és azonos ambíciókkal foglalkozik a lemaradókkal és a kiugró képességű tanulókkal, a hátránykezelés és felzárkóztatás mellett a tehetséggondozással és a tehetségmegtartással. Az általános iskola 1-8. évfolyamán a NAT - nak megfelelően valamennyi műveltségterület lefedésre került. A tanterv főbb jellemzői: •

•

Tantárgystruktúrában megtalálható az integrált tantárgy. Tantárgy Évfolyam Magyar nyelv és irodalom

1-4

Környezetismeret

3-4

Mely műveltségterületet, - illetve egy részét - integrálja Magyar nyelv és irodalom Ember és társadalom Ember a természetben Ember és társadalom

Az idegen nyelvek közül angol és német nyelvre készültek tantervek.

A tantervcsalád órakerete Az órakeretek megállapításánál figyelembe vettük az évfolyamonkénti maximális óraszámokat, a NAT műveltségterületenként pedagógiai szakaszokra meghatározott minimális és maximális %-os arányait. A NAT által meghatározott minimális és maximális, valamint a törvény szerinti maximális óraszámok szakaszonként a következők:

NAT szerinti minimum NAT szerinti maximum Törvényi maximum

1-4. évfolyam 74,25 113,85 82,50

A törvényi maximumtól való százalékos eltérések:

NAT szerinti minimum NAT szerinti maximum Törvényi maximum

1-4. évfolyam - 10 % + 38 % 100 %

A fenti táblázatok elemzése után az órakeretek kialakításánál viszonyítási alapként a NAT által meghatározott minimális %-os arányokat tekintettük, mivel az eltérés a megengedett legnagyobb óraszámtól ennek a határnak a kisebb.

3

Az alábbi táblázatok azt mutatják be, hogy a tanterv milyen tantárgyakon, illetve modulokon keresztül fedi le az egyes műveltségterületeket. Ehhez meghatároztuk az egyes műveltségterületek Nat-ban megadott százalékos arányainak megfelelő óraszámokat, az egyes évfolyamok maximális óraszámait figyelembe véve, majd a tantárgyak óraszámai mellett feltüntettük a NAT minimális arányához való százalékos értékét is. Így sikerült biztosítani, hogy ne lépjük túl a maximális óraterhelést, és eleget tegyünk a Nat-ban megfogalmazott arányoknak is. Így alakult ki a tantárgyi struktúra.

Heti óraszámok Tantárgy/évfolyam

1.

2.

3.

4.

Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv / német nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport Kötelező óraszám a törvény alapján

8

8

8

4,5

4.5

4

1 1 1,5 1 3 20

1 1 1,5 1 3 20

1 1,5 1,5 1 3 20

7 3 3.5 1 2 1 1 1 3 22,5

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. évfolyam A tanterv lefedi a NAT magyar nyelv és irodalom, és az ember és társadalom műveltségterület követelményrendszerét. A tantárgy összóraszáma: 1147

Ennek felosztása: Évfolyam Tantárgy /modul Magyar nyelv és irodalom

1. Heti Évi 296 8

2. Heti Évi 296 8

3. Heti Évi 296 8

4. Heti Évi 259 7

Összesen 1147

Alapelvek, célok (A NAT3 elvárásai alapján) A nyelv az emberi kommunikáció, a gondolkodás, a tanulás közege, előfeltétele és legfőbb eszköze. Ily módon alapvető szerepe van a kulcskompetenciák kialakításában, fejlesztésében, és meghatározza a tanulás teljes folyamatát. Az irodalom, mint nyelvi művészet a kultúra egyik fő hordozója és megújítója, miközben pedagógiai szempontból a szövegértési és szövegalkotási képességek fejlesztésének egyik legátfogóbb és leghatékonyabb eszköze, vagyis az anyanyelvi, a kulturális és szociális kompetencia párhuzamos fejlesztését teszi lehetővé. : Az alapelvek és a célok megvalósítása során feldolgozásra kerülő szövegekben (tankönyvi és szabadon választott) tükröződjön a környezettudatos életmódra nevelés Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata az anyanyelvi kompetencia fejlesztése oly módon, hogy a tanulók életkoruknak és konkrét pedagógiai célnak megfelelő szinten birtokolják a szóbeli és írásbeli kommunikáció képességét, ide értve a hangzó és az írott szövegek mellett az audiovizuális közlés és az IST különféle jelenségeinek ( pl.: Internet, CD-ROM, mobilkommunikáció) ismeretét, megértését, funkcionális elemzését és gyakorlati alkalmazását. A nyelvi kompetencia döntő eleme, hogy érzékeljük, megértsük és elemezzük a kommunikációs helyzetek (résztvevők, alkalom, helyszín, cél), különféle médiumok és műfajok szerepét a közlésben, és saját megnyilvánulásainkban is élni tudjunk az innen nyert tapasztalatainkkal.

4

A folyamatosan fejlődő szövegértési és szövegalkotási képességek teszik lehetővé, hogy az egyén önállóan és másokkal együttműködve képes legyen a verbális és nem verbális kommunikáció eszközeinek és kódjainak, a különböző információhordozók üzeneteinek a megértésére és feldolgozására. Mindennapi élmények, mozgóképélmények és olvasmányok tartalmának felidézése, elmondása.( 3.-4. osztályban) Vázlatok önálló bővítése, szűkítése megadott szempontok szerint. (4. osztályban) A szóbeli költészet és az írásbeliség a népköltészet és a műköltészet különbségeinek megtapasztalása néhány példa alapján. Az olvasás és írás jelrendszerének elsajátítása a diákok egyéni sajátosságainak figyelembevételével történjen.

A magyar nyelv és irodalom alsó tagozatos tanításának célja, hogy az életkori sajátosságok figyelembevételével elindítsa a kisgyermeket a tudatos nyelvhasználat képességének kialakulása felé. Ezáltal a gyermek megtanul igazodni a kommunikációs helyzethez, beszédében pontosabbá válik gondolatainak, érzéseinek, véleményének kifejezése, kialakulnak benne az udvarias nyelvi viselkedés szokásai, eredményesebb lesz együttműködése társaival és a felnőttekkel. Kiemelkedő feladat az olvasás révén való tájékozódás megismertetése és az írásbeli nyelvhasználat alapjainak lerakása. Olyan tanulási környezet teremtése, amelyben a tanulóknak lehetőségük nyílik létrehozni és megkonstruálni magukban a tudásrendszert. Olyan helyzet teremtése, amely megfelel a gyermek, hajlamainak, amelyben kibontakoztathatja erőit. Az ismeretek szerveződjenek egységgé, kötődjenek össze a valós élettel, a tanulók éljék át, hogy életük során használható tudást szereznek. A kritikai gondolkodás fejlesztéséhez segítő feltételek (tanulói attitűdök, támogató, biztonságos iskolai környezet) teremtése. Az 1-4. évfolyam alapfeladata az olvasás és a kézírás megtanítása, a helyesírás megalapozása, a szövegértés és a szövegalkotás elemi gondolkodási és nyelvi műveleteinek megismerése és gyakorlása. E célból adunk alapismereteket a nyelv rendszeréről, a szóbeli és írásbeli nyelvhasználat egyszerűbb szabályairól, és gyakoroltatjuk ezeknek az alkalmazását. Az alsó tagozatra jellemző a nyelvi képességek és az irodalomolvasás integrált fejlesztése. A mesék, történetek olvasása, dramatizálása, szövegrészletek, rövid versek emlékezetből való megtanulása alkalmat ad a tanulók szókincsének bővítésére, kifejezőképességének komplex fejlesztésére. Az olvasottakról való beszélgetés elősegíti a szövegek jobb megértését, ez pedig fejlesztően hat az élőbeszéd, a felolvasás és a szövegfogalmazás minőségére. Az életkori befogadóképességnek megfelelő ismeretterjesztő szövegek megalapozzák az önálló ismeretszerzést a könyvtárhasználat alapismereteivel együtt. A magyar nyelv és irodalom tantárgy olvasmányanyaga ismereteket közvetít a társadalomról, a természetről, a hazáról, a családról és más alapvető személyes emberi kapcsolatokról. Népünk múltjának történetei és példaértékű személyiségeinek ismerete erősíti a nemzeti azonosságtudatukat. Az olvasmányok szolgálják személyiségük fejlesztését, a másik ember tiszteletére, szociális érzékenységre, a környezetért érzett felelősségre nevelést. A drámajátékok elősegítik kapcsolatteremtő képességüket, fejlesztik mozgáskultúrájukat, a beszéd és a testbeszéd (nem verbális kifejezőeszközök) összehangolását. Az anyanyelv az alapfokú nevelésben a fejlesztés kiemelt területe. Feladatai az anyanyelvi kultúra alapozásához, az irodalmi műveltség fejlesztéséhez, más tantárgyak tanulásának segítéséhez kapcsolódnak. A magyar nyelv és irodalom kapcsolatban áll más tantárgyakkal, különösen szoros szálak fűzik a Művészetek és az Ember és társadalom, az Élő idegen nyelv és az Informatika műveltségi területek tartalmához és céljaihoz (NAT3).

Fejlesztési feladatok (a NAT3 témakörei szerint) Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése A társas- társadalmi együttműködéshez szükséges szóbeli és nyelvi képességek fejlesztése. A beszédhelyzetnek megfelelő, kulturált nyelvi magatartás kialakítása. A nem nyelvi kommunikáció, valamint a másik ember megértését és az önkifejezést elősegítő kommunikáció formálása, továbbfejlesztése. A beszédkészségnek és a szóbeli szövegek megértésének fejlesztésével önismeretre, önbecsülésre, magabiztos fellépésre, mások tiszteletére, véleményének megbecsülésére nevelés. Szövegalkotási képesség formálása, a képzelet, az önkifejezés, az egyéni stílus bátorítása A szóbeli szövegalkotó képesség fejlesztése különböző témájú és szövegtípusú olvasmányok feldolgozásával valósul meg. Ezek szolgálnak mintául a gyermekek fogalmazásaihoz, reprodukálásuk jelenti a szövegalkotás első

5

lépéseit. Ezek nyitnak utat a későbbi kreatív alkotásokhoz: a képzelet, az érzelmek önálló kifejezéséhez. Egyúttal forrásai az árnyalt, gazdag szókincs kialakításának, hozzájárulnak az önkifejezés igényének és képességének fejlődéséhez. Olvasás, írott szöveg megértése A megfelelő olvasási készség. A pontos és folyamatos olvasási készség elsajátíttatásán túl az 1-4. évfolyam feladata az értelmező (interpretáló), a kritikai és a kreatív olvasási képesség megalapozása is, valamint a kifejező felolvasás és szövegmondás gyakoroltatása. Kiemelkedő jelentőségű a szövegértés gondozása, amely megalapozza a tanulás egész későbbi folyamatát, fejleszti az intellektuális képességeket, szélesíti a tanulók látókörét. A szövegértés feltétele a folyamatos hangos és néma olvasás, a szöveghű, a jelentést értelmező felolvasás – előzetes felkészülés után. A szövegek vizsgálata közben gazdagodik szókincsük, megismerkednek a szavak köznyelvitől eltérő jelentésével, tapasztalatokat szereznek a rokon és ellentétes jelentésű kifejezések és szólások használatához. Az olvasmányok megértését segítik a különféle szövegelemző eljárások. A feldolgozás során a tanulók szembesülnek élethelyzetekkel, magatartásformákkal. Gyakorlatot szereznek a szereplők cselekedeteinek megítélésében, ezáltal fogékonyságra, együttérzésre tehetnek szert mindennapi erkölcsi választásaikban. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás A megfelelő íráskészség. A kézírás megtanításával alapozzuk meg a tanulók írásbeli nyelvhasználatát. A betűformák, - kapcsolások elsajátításán keresztül vezet az út az írás automatizálásáig. Olyan írástempóra kell szert tenniük a tanulóknak, amely alkalmas az írás eszközi használatára. Az íráskép tetszetős külalakjának érdekében kívánjuk meg a gazdaságos és esztétikus szövegelrendezést, a szabályoshoz közel álló betűtípus használatát, amely nem zárja ki az egyéni vonásokat. El kell érniük a tanulóknak a betűtévesztés, betűcsere, betűkihagyás nélküli írást, a tanult helyesírási szabályok megtartását. Ezt segíti a képi közlés (vizuális információk) szerepének vizsgálata, szövegtagoltság, tipográfiai eszközök, ábrák, jelek figyelembevétele a szöveg jelentésének megértésében. A tanulási képesség fejlesztése Az alapműveltség elsajátításához szükséges információk megszerzésének és feldolgozásának csoportos és egyéni technikái, a technikák megismerése, használatuk gyakorlása. Már az alsó tagozaton megismertetjük a tanulókat az ismeretszerzés írásbeli forrásaival, lehetőségeivel, a könyv- és könyvtárhasználattal. Fontos mozzanata ennek a szótárak, gyermeklexikonok, enciklopédiák tanulmányozása. Az ismeretfeldolgozási technikák közé tartozik a gyűjtött adatok célszerű elrendezése, vázlat készítése tanítói segítséggel. Elemi gyakorlottságot kell szerezniük a tanulóknak az információk felhasználásában, a tanult ismeretek tömörítésében, összefoglalásában. Könyvtárhasználat: a könyvek tartalmának megállapítása, ismertetése (tartalomjegyzék, bevezető, fülszöveg alapján, illetve átlapozással). Önálló ismeretszerzés könyvtári munkával: könyvek keresése bármely tantárgyi témához egyénileg vagy társakkal együttműködve. Segédkönyvek, a korosztálynak készült szótárak, lexikonok használata ismeretlen kifejezések magyarázatára, személyekhez, témákhoz kapcsolódó adatok gyűjtése a tanult anyag bővítésére. Források azonosítása (szerző, cím, kiadó, a kiadás helye, éve), rövid följegyzés készítése a felhasznált könyvekről. Ismeretek az anyanyelvről Nyelvtani és helyesírási ismeretek, ennek révén a tudatos nyelvszemlélet fokozatos alakítása. A nyelv eszközként való értelmezése. A tudatos nyelvszemlélet alakításához elengedhetetlenek a magyar nyelv rendszerére vonatkozó alapvető ismeretek, feltárásukat már az alsó tagozaton megkezdjük. A nyelvtani ismeretekhez kapcsoljuk a helyesírási alapismeretek nyújtását és folyamatos gyakoroltatásukat. A pontos és árnyalt nyelvhasználat gazdagításához hozzájárul a szókincs mennyiségi és minőségi bővítése: a rokon értelmű és az ellentétes jelentésű szavak megismertetése, a közmondások, szólások átvitt jelentésének magyarázata, és mindennek alkalmazása saját szóbeli és írásbeli megnyilatkozásaikban. Ismeretek az irodalomról Az irodalom és az olvasó kapcsolatának alakítása, a szövegértés fejlesztése. Erősítenünk kell a gyermek fogékonyságát az irodalmi művek érzelmi, erkölcsi, esztétikai értékei iránt. A népköltészetből és az igényes műköltészetből válogatjuk össze a gyermekek olvasnivalóit. Megismerkedhetnek a klasszikus, a kortárs hazai és határon túli magyar irodalommal. Az olvasott szövegek jelentésének kibontásán kívül fölfedezhetünk néhány alapvető irodalmi témát és motívumot a különféle műfajokban, közülük bemutatunk néhányat más művészeti ágban is. Foglalkozunk a lakóhely irodalmi, történelmi és művészeti vonatkozásaival, és megismertetjük az olvasott művekhez kapcsolódó nevezetes emlékhelyeket. Mindez tudatosíthatja, és érzelmileg átélhetővé teheti a magyar nyelv és a magyar kultúra közti elválaszthatatlan kapcsolatot. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése, társadalmi ismeretek

6

Önálló gondolkodás, az önkifejezés kulturáltsága. Önálló ítéletalkotás társadalmi, történeti, morális és esztétikai kérdésekről. Igény és fogékonyság a műélvezetre. Képesség a konfliktuskezelésre és az önálló ismeretszerzésre. Értékelés A tanuló továbbhaladásához az évfolyamonként megfogalmazott követelményeket kell teljesíteni. Az értékelésnek tükröznie kell a követelmény és a teljesítés viszonyát, a fejlődésben megtett utat. Fel kell tárnia a hibák okait, a pozitívumokra kell támaszkodnia, elő kell segítenie a rendszeres munkavégzést. Törekedni kell a méltányosságra és az objektivitásra. Elsősorban az elért eredményeket szükséges minősíteni a tanulók fejlődését figyelembe véve. Folyamatosan, rendszeresen kell értékelni a szóbeli és írásbeli (feladatlapok, tollbamondás, szövegalkotás, dolgozatok) munkákat. Figyeljük a tanulók feladatvégzéshez való viszonyát, aktivitását, tanulási fegyelmét. A tapasztaltakról szöveges értékelést szükséges adni a tanulók (szülők) számára, a negyedik osztály végén osztályzatokat is. Iskolai szintű eredményvizsgálat javasolt hangos olvasásból, szövegértésből és helyesírásból a negyedik évfolyam végén. Diagnosztizáló, formatív és szummatív mérések egyaránt szükségesek az egyes évfolyamokon. Az

alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásában a következő szempontokat szükséges figyelembe venni: ♦ Általános didaktikai szempontból az a tankönyv jó, amely egyforma súlyt fektet a feladat megértetésére, megtanítására, automatizálására. ♦ Szakmódszertani szempontból: NAT - kompatibilis, sorozatjellegű. Érdekes, motiváló, az életkori sajátosságoknak megfelelő szövegeket, feladatokat tartalmaz. Nyelvezete szótani, mondattani, szövegtani szempontból (koherencia, terjedelem) tervszerű. Az olvasókönyv nemzeti jellegű, a szépirodalmi és ismeretterjesztő szövegek egyensúlya jellemzi. ♦ Lélektani szempontból: sok játékos feladatot, szöveget tartalmaz, amelyek egyformán fejlesztik a logikus gondolkodást, az érzelmeket és a nyelvi tudatosságot. ♦ A külső megjelenés szempontjából: ízléses, ötletes, funkcionális illusztrációkat tartalmaz, amelyek egy könyvön belül egy stílusúak. Tipográfiai szempontból a fokozatosság érvényesül benne (1. osztályban a betűk nagyobb méretűek és vastagabbak, nagyságuk fokozatosan kisebbedik). Jó minőségű papír, szellős, áttekinthető oldalak. Súlyra könnyű, árát tekintve olcsó. Nyelvhelyesség és helyesírás szempontjából kifogástalan.

(Megjegyzés: Mivel az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tantárgy keretében elsősorban nem ismeretnyújtásismeretszerzés folyik, hanem különböző anyanyelvi képességek, készségek továbbfejlesztése, kialakítása, megalapozása, ezért tantervajánlatunkban a fogalmakat, neveket, évszámokat tartalmazó Ismeretek c. rovatot többször szándékosan kitöltetlenül hagytuk, témakörökként pedig az egyes fejlesztési feladatokat tüntettük fel. Mivel a nyelvtan és helyesírás egymástól elválaszthatatlan, ezért a helyesírási ismereteket az Ismeretek az anyanyelvről c. témakörben szerepeltetjük.

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1. ÉVFOLYAM ÓRATERV Témakör 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése 2. Olvasás, írott szöveg megértése 3. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás 4. A tanulási képesség fejlesztése, könyv- és könyvtárhasználat 5. Ismeretek az anyanyelvről 6. Ismeretek az irodalomról 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése; társadalmi ismeretek Szabadon felhasználható órakeret Összesen:

7

Óra folyamatos 131 131 folyamatos folyamatos folyamatos folyamatos 34 296

A kötelező órakeretet (262) kiegészíti még 34 szabadon felhasználható óra. Ezeket a szükséges képességek, készségek, jártasságok kialakítására, megalapozására, fejlesztésére valamint könyvtárlátogatásra, színházi, mozielőadások megtekintésére, ünnepi műsorokon való részvételre, játéktevékenységre, nyelvi, helyesírási, versmondó versenyek rendezésére javasoljuk felhasználni. Tanulói és tanítást-tanulást segítő taneszközök Az általunk írt tantervhez a Nemzeti Tankönyvkiadó, a Mozaik Oktatási Stúdió, az Apáczai Kiadó, a ROMI-SULI Kiadó átdolgozott tankönyvcsaládjait (olvasókönyvek, munkafüzetek, gyakorlókönyvek, gyakorlófüzetek, útmutatók, tanmenetjavaslatok) javasoljuk felhasználni. A tanítók számára az egyes tankönyvcsaládokhoz megjelentetett kézikönyveken kívül a következő szakmai, tantárgypedagógiai kiadványokat ajánljuk: Adamikné Jászó Anna--Kálmánné Bors Irén--Kernya –Róza—H. Tóth István: Az anyanyelvi nevelés módszerei 1-4. osztály. Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola, Kaposvár, 1996. Adamikné Jászó Anna (szerk.): A magyar nyelv könyve. Trezor Kiadó, Bp., 1993. Komáromi Gabriella (szerk.): Gyermekirodalom. Helikon Kiadó, 1999. Dr. Szilágyi Imréné: Melyiket válasszam? Olvasás-írástanítás 1. osztály. OPI MM. Bp., 1990. Montágh Imre: Tiszta beszéd. Holnap Kiadó, Bp., 1999. Kernya Róza: A szöveg néhány sajátossága kisiskolások fogalmazásaiban. Tankönyvkiadó, Bp., 1988. Kunoss Judit: Fogalmazástanítás az alsó tagozatban. Tankönyvkiadó, Bp., 1983. Tolnai Mária: Dráma és nevelés. Korona Kiadó, Bp., 1994. Gabnai Katalin: Drámajátékok. Helikon Kiadó, Bp., 1999. Könyv és könyvtár az általános iskolában. Tankönyvkiadó, Bp., 1980. A Tanító, a Csengőszó, A fogalmazástanítás, a Magyartanítás című folyóiratok aktuális cikkei. A tanítást segítő nyomtatott, auditív és vizuális eszközök: kirakható betűsorozat, képes betűtábla, applikációs készletek, betűtáblák az ábécé kis - és nagybetűivel, nyelvtani kép - és szókártyakészletek, nagyméretű faliképek; diaképek, hangés videokazetták, a tanítás anyagához kapcsolódó CD ROM-ok, számítógépes programok. A továbbhaladás feltételei Nem határozunk meg feltételeket, mivel az első és második évfolyamot egy fejlesztési szakasznak tekintjük. Témakör

Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése Óraszám: folyamatos ALTÉMÁK CÍMEI Általános részkészségek (emlékezet, logikus gondolkodás, figyelem, ritmusérzék) és speciális részkészségek (kommunikációs magatartás, nyelvi tudatosság, szótagolás, vizuális kommunikáció, önellenőrzés) fejlesztése és kialakítása, gyakorlása. A beszéd, a beszédészlelés és -értés fejlesztése. A helyes beszédlégzés. A hangok tiszta artikulációja, időtartama. A helyes ejtés. A kijelentő és a kérdő mondat hanglejtése. A mindennapi érintkezés nyelvi fordulatai. Szókincsfejlesztés. TEVÉKENYSÉGEK A helyes légzés, gazdálkodás a levegővel, a megfelelő beszédlégzés, légző gyakorlatok hangadással. Játék a hangokkal – gondos hangképzés, a hangok tiszta artikulációja, időtartama. A helyes ejtés: a ritmus, hangsúly, hanglejtés megfigyelése a beszédben, felolvasáskor, rövid mondókák, versek mondásakor. A kijelentő és a kérdő mondat helyes hanglejtésének gyakorlása. Szószerkezetek, szavak ejtése. Mondókák ritmizálása, versek tanulása, előadása. A beszéd, a beszédészlelés és –értés fejlesztése. Törekvés a kifejező és mások számára érthető beszédre. A mindennapi érintkezés, kapcsolatteremtés nyelvi fordulatai: köszönés, visszaköszönés, megszólítás, bemutatkozás, kérés, kérdezés, válaszolás, meghívás, ajándékozás, köszöntés, köszönetnyilvánítás szituációs játékokban. Igazodás a kommunikációs helyzethez. Illemszabályok. Szituációs játékok a páros és csoportos kommunikációban. Az érzelmek kifejezése némajátékokkal: árulkodó tekintet, mozdulat. A nem verbális kommunikáció néhány elemének megfigyelése.

8

ALTÉMÁK CÍMEI ISMERETEK

Témakör Olvasás, írott szöveg megértése. (Ismeretek az anyanyelvről) Óraszám: 131 óra ALTÉMÁK CÍMEI Az olvasás tanulásának előkészítése: A mondat felbontása szavakra, a szavak szótagokra, a szótagok hangokra. A mondat, a szó, szótag, hang, szavak használata a gyakorlatban. A jelfunkció, a hangok sorrendje a szavakban. Tájékozódás térben, síkban, a relációs szókincs használata. Az alakfelismerés. A szem és a kéz mozgásának összehangolása, finommozgások fejlesztése. Az olvasás jelrendszerének megtanítása: A beszéd hangjainak és azok írott jeleinek (nyomtatott kis- és nagybetűk) megismertetése. A hangos és a néma olvasás megtanulása szavak, szószerkezetek, mondatok olvasásával. TEVÉKENYSÉGEK A hangoknak megfelelő kis és nagy nyomtatott betűk felismerésének gyakorlása. Hang- és betűdifferenciálási gyakorlatok. A betűknek megfelelő hangok helyes ejtése, hang- és betűösszevonási gyakorlatok. A tanult betűk összeolvasása. Fokozatos fejlesztéssel két, három, négy betűből álló szavak olvasása némán, hangosan Az olvasott és megértett szavak hangsorának és betűsorának elemzése, egyes hangzók helyének jelölése. Szavak, szószerkezetek, mondatok (nyomtatott és írott) hangos és néma olvasása. A megértés bizonyítása mondatba foglalással, rajzzal, cselekvéssel, magyarázatokkal. Előzőleg némán elolvasott és értelmezett szavak, mondatok, rövid szövegek hangos olvasása a pontos, kifejező olvasás érdekében. ISMERETEK A következő nyelvtani és helyesírási fogalmak tapasztalati úton való megismertetése: magánhangzó, mássalhangzó (hosszú, rövid); kisbetű, nagybetű; egy- két- háromjegyű betű; írásjelek; abc.

Témakör Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás. (Ismeretek az anyanyelvről) Óraszám: 131 óra ALTÉMÁK CÍMEI Az írott kis és nagybetűk. Betűalakítás, betűkapcsolás. Írásjelek. Szavak, szószerkezetek, rövid mondatok írása, az eszközszintű írás megalapozása. Az önellenőrzési szokás és a hibajavítási mód megalapozása. TEVÉKENYSÉGEK A helyzetet meghatározó kifejezések (fönn, lenn, jobbra, balra stb.) gyakoroltatása. Formák felismerése, különbségek, azonosságok megállapítása. A tájékozódás gyakorlása térben és síkban. Színezési feladatok a könnyed ujj- és kézmozgás, a helyes ceruzafogás megtanításához. A kéz izmait erősítő és lazító játékos tornagyakorlatok. Betűelemek vázolása, írása, kapcsolása. A szabályos betűalakítás és valamennyi betűkapcsolási típus gyakorlása. Az írott kisbetűk alakítása és kapcsolása. Az írás jelrendszerének elsajátítása az egyéni sajátosságok figyelembevételével. Az írástechnikát és az íráshasználatot fejlesztő gyakorlatok: szavak, mondatok írása másolással írott vagy nyomtatott mintáról. A szavak hang- és betűsorának hallási és látási megfigyeltetése, elemzése, írása. Legfeljebb hat betűből álló szavak írása látó-halló tollbamondással és önálló írással. Az írott nagybetűk alakítása, kapcsolása. Mondatalkotás, a mondatok helyesírásának megfigyelése: a mondatkezdő nagybetű, írásjelek, szavakra tagoltság. Az írásmunka gazdaságos, esztétikus elrendezése, tiszta, rendezett külalakgyakorlása.

9

ALTÉMÁK CÍMEI ISMERETEK A helyszín és a szereplők megnevezése, az események elmondása kérdések segítségével. A cím vizsgálata, a cím és a szöveg kapcsolata Címadási gyakorlatok. Kapcsolat keresése az olvasott szöveg és a tanuló saját élményei, tapasztalatai között. Illusztráció készítése. A vers hangulatának felismerése, ritmizálása tanítói segítséggel. Az olvasott szöveg megértésének bizonyítása elmondással és feladatok megoldásával. 5-6 szabadon választható vers, 2-3 népköltészeti mondóka, soroló, nyelvtörő. Témakör A tanulási képesség fejlesztése, könyv- és könyvtárhasználat Óraszám: folyamatos ALTÉMÁK CÍMEI Az önálló ismeretszerzés lépéseinek megalapozása. Könyvtárlátogatás (lakóhelyi, iskolai). A könyvtár szolgáltatásai, a kölcsönzés módja. Olvasási szokások alakítása. Gyermeklexikonok használata. TEVÉKENYSÉGEK Az önálló ismeretszerzés lépéseinek gyakorlása. Kérdésekre válasz keresése ismert szövegből. Látogatás és beiratkozás az iskolai és a lakóhelyi könyvtárba. Mesekönyvek, gyermekversek, ismeretterjesztő könyvek helye a könyvtárban. A könyvtárban szokásos viselkedési szabályok tanulása, gyakorlása. Szavak jelentésének magyarázata gyermeklexikonok segítségével. Témakör Ismeretek az irodalomról Óraszám: folyamatosan beépül az olvasás, írott szöveg megértése óraszámába ALTÉMÁK CÍMEI Mesék, mondókák, találós kérdések, rövid gyermekjátékok. A mindennapi életből, a természeti környezetből vett témájú rövid szépirodalmi és ismeretterjesztő művek; versek és prózai alkotások. Az olvasottak tartalmának és címének összefüggése. TEVÉKENYSÉGEK A helyszín és a szereplők megnevezése, az események elmondása kérdések segítségével. A cím vizsgálata, a cím és a szöveg kapcsolata Címadási gyakorlatok. Kapcsolat keresése az olvasott szöveg és a tanuló saját élményei, tapasztalatai között. Illusztráció készítése. A vers hangulatának felismerése, ritmizálása tanítói segítséggel. Az olvasott szöveg megértésének bizonyítása elmondással és feladatok megoldásával. ISMERETEK 5-6 szabadon választható vers, 2-3 népköltészeti mondóka, soroló, nyelvtörő. Témakör Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése; társadalmi ismeretek Óraszám: folyamatosan beépül az olvasás, írott szöveg megértése óraszámába ALTÉMÁK CÍMEI A szomorú és vidám megkülönböztetése. A műélvezet megalapozása. A szűkebb és tágabb család, a családtagok kapcsolatai, a gyermek helye a családban. Mindennapi konfliktusok TEVÉKENYSÉGEK

10

ALTÉMÁK CÍMEI A szomorú és vidám megkülönböztetése verbális, hangzó és képi szövegekről folytatott beszélgetésekben. Az átélés, belefeledkezés a képzelet, a játék segítségével. Beszélgetés a családtagokról, a szülők foglalkozásáról, a családi ünnepekről. Fotók, rajzok a család életéről. Tárgyi emlékek, hang- és filmanyagok, írásos emlékek bemutatása a családról. Beszélgetés a tanulók addigi életszakaszának jellemzőiről: csecsemőkor, óvodáskor. Az idő tagolására szolgáló kifejezések perc, óra, nap, hét, hónap, év. Időmeghatározó kifejezések használata: amikor kicsi voltam, amikor a szüleim gyerekek voltak. Kire hasonlítok a családban? Hasonló külső és belső tulajdonságok megfigyelése, megbeszélése. A családtagokhoz kapcsolódó érzelmek megnyilvánulási formáinak megbeszélése. Beszámoló a családi munkamegosztásról, a közös tevékenységekről. Rajzok készítése. Az irodalmi olvasmányokban megjelenített felnőtt-gyermek kapcsolatok megbeszélése. Részvétel közösségi tevékenységekben. A mindennapi konfliktusok feldolgozása dramatikus játékok segítségével. ISMERETEK


Óra folyamatos 148 77 folyamatos 37 folyamatos folyamatos 34 296

A kötelező órakeretet (262) kiegészíti még 34 szabadon felhasználható óra. Ezek felhasználását lásd az 1. évfolyamnál. Tanulói és tanítást-tanulást segítő taneszközök (a felsorolást lásd az 1. évfolyamnál). A továbbhaladás feltételei (bár megjelöljük a feltételeket a továbbhaladás automatikus) 1.Egyszerűbb szóbeli közlések megértése. Kérdésekre értelmes, rövid válaszok adása. A mindennapi kommunikáció alkalmazása a szokás szintjén: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés, köszönetnyilvánítás, köszöntés. Feldolgozott szöveg megértésének bizonyítása, ismert szöveg gyakorlás utáni folyamatos fölolvasása. 2.Az ábécérend ismerete. A magán- és mássalhangzók fölismerése, a rövid és hosszú hangok megkülönböztetése. Szavak, szószerkezetek, rövid mondatok helyes leírása másolással és tollbamondással. A kiejtéssel megegyezően írt rövid szavak biztos helyesírása. A j hang biztos jelölése a tanulók által gyakran használt szavakban. Az egyszerű szavak elválasztása, a mondatra vonatkozó helyesírási ismeretek. Hibajavítás tanítói irányítással.

11

3.Szókapcsolatok, rövid mondatok helyes hangsúlyozása, ügyelve a hanglejtésre. A helyes nyelvi formák alkalmazása kéréskor, tudakozódáskor. Rövid válasz adása tudakozódásra. 4.2-3 mondatos szöveg alkotása képről, képsorról. Olvasott és hallott mese befejezése (2-3) mondattal az előzményeknek megfelelően. A megismert olvasmányok eseménysorának elmondása kérdések segítségével. Beszámoló közös és egyéni élményekről kérdések segítségével. 5.Egyszerű szerkezetű 8-10 soros szöveg (a szövegek terjedelmét az adott évfolyam olvasókönyvének betűnagyságához mérjük) folyamatos, szöveghű, kifejező olvasása előzetes felkészülés után. Fél oldal terjedelmű szöveg néma olvasás utáni megértése, az olvasott szöveghez kapcsolódóan a megértést igazoló szóbeli vagy írásbeli feladatok megoldása (szereplők, főbb események megnevezése). 6.Másolás írott és nyomtatott szövegről 2-3 percig megszakítás nélkül, 15-20 betű írása percenként. Szavak, 3-4 szóból álló mondatok írása látó-halló tollbamondás után. Másoláskor legfeljebb 1-2, látó-halló tollbamondáskor 2-3 írástechnikai hiba engedhető meg. 7.A kijelentő és kérdő mondat, a szótő, toldalék, szótag, hang, betű, magánhangzó, mássalhangzó felismerése és megnevezése. 8.A j hang biztos jelölése 20, a tanulók által gyakran használt szóban. A kiejtéssel megegyezően írt rövid szavak biztos helyesírása és elválasztása. A mondat szavakra tagolása, mondatkezdés nagybetűvel. 9.Memoriter: 3-4 szabadon választott vers, 1-2 találós kérdés, népi gyermekjáték. A hangsúly a készség és képességfejlesztésre helyeződik.

12

Témakör Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése Óraszám: folyamatos ALTÉMÁK CÍMEI Helyes beszédlégzés, gondos hangképzés, megfelelő hangoztatás. A hangkapcsolatok helyes ejtése, időtartama. A mondat és szövegfonetikai eszközök szerepe. Szókincsfejlesztés. Rövid szövegek alkotása és megértése. Udvarias szokások a felnőttekkel és kortársakkal való érintkezésben. TEVÉKENYSÉGEK Légzéstechnikai, hangadási gyakorlatok: szavak, szószerkezetek, mondatok, mondókák utánmondása. A hangkapcsolatok helyes ejtése, a mondatok helyes hanglejtése, a hangsúly és a hangerő változtatása. Időtartam-gyakorlatok: a hangok időtartamának érzékeltetése a szavakban. A mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazása a beszédben és hangos olvasáskor. Tárgykörös szógyűjtés, a szavak értelmezése, jelentésük pontosítása szövegösszefüggésben. Rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak gyűjtése, felhasználása mondatalkotás, hiányos szöveg kiegészítése kapcsán. Beszélgetés adott vagy választott témáról különböző beszédhelyzetekben. A beszélő szándékának érzékeltetése kijelentő, kérdő, felkiáltó, felszólító és óhajtó mondatokkal a közlési célnak és szándéknak megfelelően. Törekvés a kifejező és mások számára érthető beszédre. A szóhasználat, a kiejtés, testbeszéd összehangolása a kifejezendő tartalommal. A beszélgetőtárshoz igazodó helyes nyelvi formák alkalmazása, udvarias nyelvhasználat. A nyelvi kommunikáció pontosabbá, kifejezőbbé tétele nem nyelvi kommunikációs eszközökkel. Aktív részvétel páros, csoportos kommunikációs helyzetekben. Szituációs játékok (könyvtári kölcsönzés, telefonálás, vásárlás, érdeklődés az iskoláról ...) a kulturált nyelvi viselkedés gyakorlására. Szógyűjtés (adott témákhoz képről, képsorról) szószerkezetek alkotása, mondatalkotás (eseményképről), két-három mondatos szóbeli szöveg alkotása (közös vagy saját élményről). Szóbeli beszámoló 4-5 mondatban a feldolgozott olvasmányról. A tartalom részletező és szűkített elmondása az értelem megtartásával. Vázlatkészítés tanítói segítséggel az olvasott művekről. Olvasott vagy hallott mese befejezése (szóban, írásban)az előzményeknek megfelelően. A kívánt mondatfajták alkalmazása. Szövegkorrigálás szócserével, mondatbővítéssel, a felesleges részek elhagyásával. Az egyéni stílus alakítása. Némán olvasott szöveg szóbeli reprodukálása 4-5 mondatban. A mindennapi élmények, az olvasottak felidézése, a mondanivaló szóban történő érzékletes megfogalmazása, elmondása. Néhány mondatos szöveg alkotása. A véleményalkotás gyakorlása. Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben és vitában. Saját vélemény megfogalmazása. A vitakultúra fejlesztése. Ismert szövegek megjelenítése dramatikus játékkal ( bábjáték, árnyjáték, némajáték, helyzetgyakorlatok ). Memoriterek ismerete – versmondás. Témakör Olvasás, írott szöveg megértése Óraszám: 148 óra ALTÉMÁK CÍMEI Hangos és néma olvasás. A helyes hangsúlyozás és hanglejtés. A szünettartás és a ritmus. Folyamatos, szöveghű, értő olvasás. TEVÉKENYSÉGEK A hangos és a néma olvasás gyakorlása. Szavak, szószerkezetek, mondatok olvasása a hangsúlyoknak megfelelően. Szünettartás a mondaton belül és a mondatok között. Helyes hanglejtés gyakorlása kijelentő és kérdő mondatokban. A kiejtéstől eltérő hangkapcsolatok helyes olvasása. A sorvégi átmenetek megszakítás nélküli olvasása. Toldalékos szavak kiolvasásának gyakorlása. A pontos olvasás gyakorlása: a betűtévesztés, betűkihagyás, újrakezdés, mást olvasás elkerülése. Hangos olvasás előzetes felkészülés után. A természetes beszéd tempójához közelítő hangos olvasás gyakorlása. Olvasmányok, szövegek szerepek szerinti olvasása. A mű témájának, eseményeinek, helyszínének, szereplőinek megállapítása (válogató olvasás, feleletválasztás). A szereplők cselekedeteinek értékelése, tetteik alapján következtetés jellemvonásaikra.

13

Az események tömör összefoglalása, lényegkiemelés. A cím és a tartalom közötti kapcsolat megfigyeltetése, címadási gyakorlatok. Az olvasott művek szóhasználatának megfigyeltetése, az ismeretlen szavak, kifejezések értelmezése szemléltetéssel, magyarázattal, lexikonok, szótárak segítségével. A verses forma felismertetése, a ritmus jelzése tapssal. ISMERETEK A vers és próza megkülönböztetése. A felismerés és a megnevezés szintjén: ritmus, ismétlődés. 6-8 szabadon választott vers, 2-3 találós kérdés, népi gyermekjáték. Témakör Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás Óraszám: 77 óra ALTÉMÁK CÍMEI Betűismeret és -kapcsolás. Írásszokások, egyéni sajátosságok. Az eszközszintű íráshasználat alapozása, fokozatos begyakorlása. TEVÉKENYSÉGEK A betűismeret megerősítése. Betűalakítások, betűkapcsolások gyakorlása. Szavak, szószerkezetek, két-három rövid mondat leírása másolással, tollbamondással és emlékezetből. Válogató másolás és önálló írás. Szóalkotás betűhalmazból, analógiás szósorok, szógyűjtés, rendszerezés. Mondatalkotás, mondatbővítés, átalakítás, kérdésekre válaszok megfogalmazása. Az írásmunka kiegészítése rajzzal. Néhány mondat összekapcsolásával szövegalkotás. Különböző szövegminták megfigyelése szövegszerkesztési szempontból, figyelve a formai követelményekre. Két-három mondatos írásbeli szöveg létrehozásának gyakorlása (kérdésekre válaszolva, önállóan). Helyes írásszokások megszilárdítása: testtartás, írószerfogás. Az írásmunka gazdaságos és esztétikus elrendezésének, önellenőrzési, javítási módoknak a gyakorlása. Áttérés a tollal való írásra, a tollal való írás gyakorlása. A hangok időtartamának helyes jelölése, az elválasztás egyszerűbb esetei, a kiejtés szerinti írásmód, a j hang jelölése ismert szavakban – változatos feladattípusok megoldásával. Az írásfejlesztés és a gondolkodásfejlesztés összefüggése. Témakör A tanulási képesség fejlesztése, könyv- és könyvtárhasználat Óraszám:

folyamatos

ALTÉMÁK CÍMEI A kép és a szöveg kapcsolata. A könyvtárhasználat alapvető szabályai. A könyvek jellemző adatai. Gyermekújságok jellemzői. TEVÉKENYSÉGEK Szövegekben a kép és a szöveg együttes értelmezésének gyakorlása. Könyvek keresésének gyakorlása a könyvtári szabadpolcokon szerző és cím szerint. A könyvek jellemző adatainak megfigyeltetése: író, cím, kiadó. Eligazodás a könyvekben a tartalomjegyzék alapján. Tájékozódás a gyermeklexikon betűrendjében. Ismerkedés a gyermekújságokkal.

14

Témakör Ismeretek az anyanyelvről Óraszám:

37 óra

ALTÉMÁK CÍMEI A beszéd/írás részei: szöveg, mondat, szó, hang és betű. A magyar ábécé, a betűrend, a magán- és mássalhangzók megkülönböztetése. Az időtartam jelölése: rövid és hosszú hangok. A szótagolás és az elválasztás. A kiejtés szerinti és a kiejtéstől eltérő szóképű szavak. A j hang kétféle jelölése. A szavak szerkezete. A szótő és a toldalék. TEVÉKENYSÉGEK A nyelv elemeinek felismerése, megkülönböztetése, megnevezése (szöveg, mondat, szó, hang és betű). A magyar ábécé. A betűk rendje. A betűrendbe sorolás szabályai. A társak nevének ábécérendbe állítása. A magánhangzók és a mássalhangzók felismerése. A hosszú és rövid magánhangzók. A mássalhangzók: egyjegyűek, kétjegyűek, háromjegyűek, rövid és hosszú mássalhangzók. A magán és mássalhangzók időtartamának jelölése (a helyes kiejtés, a beszédhallás és a helyesírás együttes tanításával). Szótagolás és helyesírás. Egyszerű szavak elválasztása, az elválasztás néhány esete, törekvés ezek megfelelő alkalmazására. A kiejtés és a szóelemzés elvének alkalmazása a toldalékos és az összetett szavak helyesírásában, néhány alapvető helyesírási szabály megismerése. Az aktív és passzív szókincs folyamatos bővítése, szókincsgyakorlatok. A szavak alakja: a szótő és a toldalékok megkülönböztetése. Néhány toldalék (-ban,-ben; -ba,-be; -ból,-ből) felismerése. Közmondások, szólások átvitt jelentésének magyarázata, értelmezése. Jelentések megadása saját szavaikkal. A j hang kétféle jelölése. A hagyomány elvének érvényesítése, a ly írása közismert szavakban. A kijelentő, kérdő mondatok felismerése, gyakorlása. A mondatfajták (kijelentő, kérdő) tartalmi elemzése, a beszédszándék érvényesülése. A mondatkezdő nagybetű és a mondatzáró írásjelek (pont, kérdőjel) helyes jelölése. ISMERETEK A felismerés és a megnevezés szintjén: Kijelentő, kérdő mondat. Szótő és toldalék. Egyszerű szó, összetett szó. Szótag, hang, betű. Magánhangzó, mássalhangzó. Témakör Ismeretek az irodalomról Óraszám: folyamatosan beépül az olvasás, írott szöveg megértése óraszámába ALTÉMÁK CÍMEI Népköltészeti és műköltészeti alkotások a klasszikus és kortárs hazai, határon túli, külföldi irodalomból. Népmesék, népköltések, találós kérdések, népi játékok. Irodalmi mesék. Történetek a mindennapi életből. A cím és tartalom viszonya. A zeneiség eszközei a versben. TEVÉKENYSÉGEK A mű témájának, eseményeinek, helyszínének, szereplőinek megállapítása (válogató olvasás, feleletválasztás). A szereplők cselekedeteinek értékelése, tetteik alapján következtetés jellemvonásaikra. Az események tömör összefoglalása, lényegkiemelés. A cím és a tartalom közötti kapcsolat megfigyeltetése, címadási gyakorlatok. Az olvasott művek szóhasználatának megfigyeltetése, az ismeretlen szavak, kifejezések értelmezése szemléltetéssel, magyarázattal, lexikonok, szótárak segítségével. A verses forma felismertetése, a ritmus jelzése tapssal. ISMERETEK

15

ALTÉMÁK CÍMEI A vers és próza megkülönböztetése. A felismerés és a megnevezés szintjén: ritmus, ismétlődés. 6-8 szabadon választott vers, 2-3 találós kérdés, népi gyermekjáték. Témakör Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése; társadalmi ismeretek Óraszám:

folyamatosan beépül az olvasás, írott szöveg megértése óraszámába

ALTÉMÁK CÍMEI Az esztétikai nézőpont megalapozása. A barátok, baráti kör, az iskolai és egyéb kisebb közösségek. A rászorulók segítése. A lakóhely természeti értékei. TEVÉKENYSÉGEK A szép megtapasztalása a természeti környezetben, a mindennapi élet tárgyaiban. Felnőttek és gyerekek közötti társas kapcsolatok gyakorlása. Kapcsolatfelvétel (köszönés, megszólítás) családtagokkal, ismerősökkel, gyerekekkel. Részvétel a mindennapi élet különböző helyzeteit felidéző szerepjátékokban. Viselkedési és illemszabályok gyakorlása Baráti, családi és egyéb kapcsolatok ábrázolásának megfigyelése az olvasmányokban, véleményalkotás a szereplők viselkedéséről. Beszélgetés az iskolai életről, az osztályközösségről. A tanuló saját iskolai és osztályközösségének jellemzése, a tagok viszonya a közösséghez. Iskolai ünnepségek. Kapcsolatok, viszonyok felismerése és jellemzése a tanulókat körülvevő emberi környezetben. Beszélgetések a következő kérdésekről: Miben vagyok másokhoz hasonló, miben különbözöm másoktól? Milyen szeretnék lenni? Konfliktusok megfigyelése és megbeszélése a baráti, iskolai, osztály és egyéb gyermekközösségekben. Beszélgetés arról, miért van szükség szabályokra? Konfliktushelyzetek gyermek és felnőtt között szituációs játékokkal. Ismerkedés a természeti környezettel. Közös kirándulások a lakóhely környékén.

16



A kötelező órakeretet (278) kiegészíti még 18 szabadon felhasználható óra. Ezek felhasználását lásd az 1. évfolyamnál.

Tanulói és tanítást-tanulást segítő taneszközök (a felsorolást lásd az első évfolyamnál) A továbbhaladás feltételei Egyszerű szerkezetű mesék, elbeszélések eseményeinek elmondása néhány összefüggő mondattal. A feldolgozott művek témájával kapcsolatos kérdések, válaszok megfogalmazása. Ismert feladattípusok írásbeli utasításainak megértése. Ismert témájú szépirodalmi és ismeretterjesztő olvasmányok önálló néma olvasása, a szövegértés bizonyítása egyszerűbb feladatok elvégzésével. Feldolgozott szövegek felolvasása felkészülés után. Rövid elbeszélő fogalmazás írása ismert témáról. Egyéni tempójú, rendezett, tiszta írás. Az önálló írásbeli munkák javítása tanítói segítséggel. Igék, főnevek, melléknevek felismerése és megnevezése. A tanult tulajdonnevekre vonatkozó helyesírási ismeretek. A mondatra, szavakra vonatkozó helyesírási ismeretek, a j hang jelölése újabb szavakban. Részvétel a közös drámajátékokban, illetve a játékok készségfejlesztő gyakorlataiban. - Szósorokban, szókapcsolatokban nevelői minta alapján a hangkapcsolatok helyes ejtése. A beszélő szándékának érzékeltetése helyes hanglejtéssel mondatok után mondásakor és olvasásakor. Jókívánság, köszönet megfelelő nyelvi formában való kifejezése. Kérdés megfogalmazása a hallott és olvasott mese, történet eseményeivel, szereplőivel kapcsolatban. Összefüggő beszámoló – vázlat alapján – a megismert ismeretterjesztő szövegről. Véleményalkotás (esemény, szereplők magatartása) az olvasott irodalmi szövegekről. 5-6 mondatos elbeszélő fogalmazás írása képsor vagy átélt közös élmény alapján kellő előkészítés után. A címadás, a mondatok tartalmi, logikai kapcsolata. Előzőleg megtárgyalt kb. 15 soros szöveg folyamatos, szöveghű, a természetes beszéd üteméhez közelítő hangos olvasása, a helyes hanglejtés, a vessző érzékeltetése. egy oldal terjedelmű szépirodalmi, fél oldal terjedelmű ismeretterjesztő szöveg néma olvasása, a megértés bizonyítása szóbeli és írásbeli feladatok megoldásával ( a szereplők megnevezése, főbb események, színhelyek). A népmese, népdal felismerése. A versekben a versszak, verssor felismerése, a ritmus érzékelése. Nemzeti történelmünk néhány kiemelkedő eseményének, személyiségének az ismerete: honfoglalás, I. István, Mátyás király. A tartalomjegyzék segítségével tájékozódás a könyvekben, könyvtári tagság. Az egyéni írás kialakulásának megengedésével tiszta, gazdaságos, könnyen olvasható írás. Az írás teljesítményének a szintje 19-25 betű percenként. Tollbamondás után szavak, egyszerű bővített mondatok (2-3) írása. Hibák felismerése és javítása saját írásmunkájában a figyelem ráirányításával. Az egyszerű mondat fajtáinak (kijelentő, kérdő, felkiáltó, felszólító, óhajtó), a főnév, köznév, tulajdonnév a tulajdonnév néhány fajtájának (személynév, állatnév, földrajzi név), a melléknév, a fokozott melléknév, az ige, a jelen, múlt, jövő idejű igealakoknak felismerése és megnevezése.

17

-

-

A tanult tulajdonnevek kezdése nagybetűvel. A korosztály szókincsében megtalálható, kiejtésük szerint írandó szavak helyesírása és elválasztása. A j hang jelölése újabb 25-30 szóban. A szöveg tagolása mondatokra, a mondatkezdés, -zárás helyes jelölése. Részvétel a közös drámajátékokban. Memoriter: Vörösmarty Mihály Szózat című versének 1 versszaka, 4-5 szabadon választott vers, 3-4 szólás, közmondás.

Témakör Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése Óraszám:

folyamatos

ALTÉMÁK CÍMEI A különféle mondatfajták jelentésének és a mondatfonetikai eszközöknek az összefüggése. A szavak és a nem verbális eszközök (testbeszéd) szerepe különféle kommunikációs helyzetekben. A szavak jelentésárnyalata, stílusértéke, szerepe a beszédben. Szólások, közmondások jelentése. TEVÉKENYSÉGEK Helyesejtési és kommunikációs gyakorlatok végzése: a hangsúly, hanglejtés, hangerő és tempóváltás gyakorlása olvasással, szövegmondással, memoriterek mondásakor. Helyes beszédlégzés, gondos hangképzés a bővülő mondatokban. Páros és kiscsoportos beszélgetések különböző kommunikációs helyzetekben. Adott témáról való beszélgetés. A nyelvi és nem nyelvi kommunikációs eszközök alkalmazása a mindennapi beszédben. A nem verbális eszközök összehangolása a kifejezendő tartalommal szövegmondáskor, értelmezésük mások megnyilatkozásaiban. Szókincsbővítés. A mondandónak megfelelő szavak keresése, kiválasztása, jelentésárnyalatuk, stílusértékük megfigyeltetése, szerepük a beszédben. Gondolatok, információk, érzelmek és vélemények érthető és hatékony közlése. A különféle mondatok felismerése, helyes használata a közlési célnak és szándéknak megfelelően. Szólások, közmondások jelentése, használatuk beszédben és írásban. Részvétel vitában. A vitatkozás szabályai. Figyelem a kortárs és felnőtt beszélgetőtársra. Üzenetek átadása, lényegük, érzelmi tartalmuk megértése. Összefüggő, néhány mondatos szöveg alkotása különféle kommunikációs helyzetekben. Törekvés az érzékletességre, a kifejező, mások számára érthető beszédre. Az összefüggő beszéd gyakorlása. Saját vélemény megfogalmazása. Az olvasmányok tartalmának összefüggő és érzékletes elmondása megfelelő szókincs használatával. Az írásbeli szövegalkotás megalapozása szóbeli szövegalkotással. Olvasókönyvi szövegminták megfigyelése műfaji és szerkezeti szempontból. Véleményalkotás szóban, írásban az olvasott szövegekről. Beszámoló olvasmányokból. A címek megfigyelése, vizsgálata, Címadási gyakorlatok . A cím és a tartalom viszonya. A cím rendező szerepe. Bevezető (előzmény, színhely és időpont) és befejező (következmény, tanulság, egyéni vélemény) részek vizsgálata olvasókönyvi szövegekben. Tematikus kép, képsor alapján előzmény, következmény megfogalmazása. A szöveg koherenciájának megteremtése tématartással, a mondatok tartalmi kapcsolódásával, beszerkesztésével. A lényegtelen mondatok törlése. A témának megfelelő szavak, kifejezések használata, a szóismétlés elkerülése. Ismert mese elmondása tömörítéssel, bővített változatban. 5-7 mondatos szöveg alkotása szóban. Jegyzetkészítési próbálkozások. ISMERETEK --

18

Témakör Olvasás, írott szöveg megértése Óraszám:

164 óra

ALTÉMÁK CÍMEI A pontos, szöveghű, folyamatos olvasás. A felolvasás. Helyes tagolás és hangsúlyozás. Értelmező és folyamatolvasás. TEVÉKENYSÉGEK Az olvasás pontosságának, folyamatosságának fejlesztése beszéd- és olvasástechnikai gyakorlatokkal (egyéni és csoportos olvasás). Az összetett mondatok helyes tagolása, hangsúlyozása mintakövetés alapján. Az újrakezdés elkerülése. A természetes beszéd ütemének megfelelő folyamatos hangos olvasás gyakorlása. A beszélő szándékának, az érzelmek kifejezésének érzékeltetése a tanult mondatfonetikai eszközök (hangerő, hanglejtés, hangsúly) és az értelemszerű szünettartás alkalmazásával. Cselekményes olvasmányok dramatizáló olvasása A néma olvasás, a szövegértés ellenőrzése feladatok megoldásával. A néma olvasás tempójának fokozása (szópiramis, mondatpiramis). Az értelmező (interpretáló) olvasás fejlesztése tanulói és tanítói kérdések segítségével. Hosszabb szövegek olvasására való felkészítés folyamatolvasással. Témakör Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás Óraszám:

59 óra

ALTÉMÁK CÍMEI Az eszközszintű íráshasználat fejlesztése, fokozatos begyakorlása az egyéni sajátosságok figyelembevételével. A gazdaságos és esztétikus írásszokások kialakítása. Olvasható betűformák, az anyanyelvi normákat közvetítő helyesírás. TEVÉKENYSÉGEK Betűkapcsolások gyakorlása, típushibák kiküszöbölése. Tempógyorsító gyakorlatokkal az írás eszközszintű használatának, a figyelem megosztásának a fejlesztése. Szósorok, bővülő mondatok írása másolással, látó-halló, halló tollbamondással, emlékezetből írással és önálló írással. Tartalmilag összefüggő mondatok írása képsorról, olvasmányokhoz kapcsolódóan. Részfogalmazások írása, mondatok sorrendbe állítása, leírása. A különböző tantárgyakkal összefüggő feladatok megoldása írásban: vázlatok, kiegészítések, megfigyelések eredménye. Különböző szövegminták megfigyelése műfaji és szövegszerkesztési szempontból. Az egyéni írásmód kialakítása. A kreatív írás, az önkifejezés, az egyéni stílus fejlesztése. Lendületes, olvasható, tetszetős írás alkalmazása. A rendezett, tiszta, olvasható írás gyakorlása. Az igealakok helyesírása, az igekötős igék írásának esetei, a toldalékos főnevek, néhány tulajdonnév helyesírásának gyakorlása változatos feladatmegoldások során. Az önellenőrzés és javítás (tartalmi, alaki és helyesírási szempontból) gyakorlása. A tanult helyesírási, nyelvhasználati és nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása a fogalmazásokban. Az írásfejlesztés és a gondolkodásfejlesztés összefüggése. Az anyaggyűjtés módjai, a gyűjtött anyag elrendezése. Az elbeszélő fogalmazás műfaji jellemzői, nyelvi, stilisztikai eszközei. Az események időrendbe állítása. A hármas tagolás, a tagolás alapja. A bevezetés, tárgyalás, befejezés. Elbeszélő fogalmazás írása közös előkészítés segítségével (olvasott mese, kép vagy képsor, közös élmény esetleg egyéni élmény vagy fantázia alapján). A kommunikációs helyzet tisztázása, a 2. személy megválasztása. A párbeszéd szerepe az elbeszélésben. A párbeszéd beillesztése a fogalmazásba.

19

Témakör A tanulási képesség fejlesztése, könyv- és könyvtárhasználat Óraszám:

folyamatos

ALTÉMÁK CÍMEI Az adatok, információk gyűjtésének, célszerű elrendezésének módjai. Alapismeretek a könyvtár tereiről és állományrészeiről. A könyvek tartalmi csoportjai. A szótárak szerkezeti jellemzői, a szótárhasználat módja. A lexikon és szótár egyező és eltérő vonásai. TEVÉKENYSÉGEK Rövid szóbeli beszámoló ismeretterjesztő művekből önálló vagy csoportos anyaggyűjtés alapján. Az olvasott szövegben előforduló ismeretlen szavak értelmezése gyermeklexikon vagy szótár segítségével. Könyvek keresése szabadpolcon szerző és cím szerint. Szépirodalmi és ismeretterjesztő művek témájának megállapítása cím és tartalomjegyzék alapján. Az olvasott könyvek adatainak felsorolása (cím, szerző, kiadó, a kiadás helye, éve). Helyesírási szótár használata tanítói segítséggel. ISMERETEK A következő fogalmak tapasztalati úton való megismertetése: szépirodalmi mű, ismeretterjesztő mű; betűrend, címszó. Témakör Ismeretek az anyanyelvről Óraszám:

55 óra

ALTÉMÁK CÍMEI A felkiáltó, óhajtó és felszólító mondat és mondatvégi írásjelük. Az ige jelentése (cselekvés, történés, létezés), rokon és ellentétes jelentésű igék. Az ige személyragjai és a személyes névmások. Az igeidők . Az igealakok helyesírása. Az igekötő. A leggyakoribb igekötők. Az ige és az igekötő kapcsolatának esetei. Az igekötő és ige egybe- és különírásának esetei. A főnév jelentése, fajtái: köznév és tulajdonnév. A főnév toldalékolása. A leggyakrabban használt tulajdonnevek helyesírása. ben, a -ba,A melléknév és fokozása.. A j hang kétféle jelölése igékben, főnevekben, melléknevekben. TEVÉKENYSÉGEK Nyelvi-nyelvtani jelenségek felismerése a gyakorlati tudás alapján. A mondatfajták (kijelentő, kérdő, felkiáltó, óhajtó, felszólító) felismerésének és a mondatvégi írásjeleknek (pont, felkiáltó, kérdőjel) a gyakorlása. A szavak jelentésének vizsgálata, a jelentések megadása saját szavaikkal, a szófaj fogalma. A szókincs folyamatos bővítése, szókincsgyakorlatok. Az ige fogalma, jelentése. Az igék előfordulása. A rokon és ellentétes jelentésű igék. Az ige ragozása (a cselekvő száma és személye, az ige egyes és többes száma). A személyes névmás és az ige kapcsolata. Az igeidők megnevezése (jelen, múlt, jövő) és helyes használata történetek elmondásakor. Az igekötők szerepe az ige jelentésében. Az igekötős igék helyesírásának gyakorlása, az egybe- és különírás. A múlt és jövő idejű és a ragozott igealakok helyesírása. A főnév fogalma, fajtái, a köznév és tulajdonnév megkülönböztetése, felismerésük, szerepük a szövegben. A főnév egyes és többes száma. A többes szám jele. A főnév -t ragjának és a múlt idő jelének megkülönböztetése. A melléknév fogalma, felismerése, szerepe a szóbeli és írásbeli szövegalkotásban. A melléknevek fokozása (az összehasonlított tulajdonságok mértéke), Az alap-, közép- és felsőfok. A fokjelek. A fokozott melléknevek helyesírása. . ISMERETEK

20

ALTÉMÁK CÍMEI A felismerés és a megnevezés szintjén: a tulajdonnév fajtái, a főnév többes száma, a többes szám jele, az ige ragozása, személyragok, személyes névmások, igekötős igék, az igekötő jelentésmódosító szerepe. A meghatározás és az alkalmazás szintjén: az egyszerű mondat fajai (kijelentő, kérdő, felkiáltó, óhajtó és felszólító). A főnév fogalma és fajai: köznév, tulajdonnév. A melléknév fogalma és fokozása. Az ige fogalma és az igeidők.

Témakör Óraszám:

Ismeretek az irodalomról folyamatosan beépül az olvasás, írott szöveg megértése óraszámába

ALTÉMÁK CÍMEI

Prózai és verses művek a magyar és a külföldi nép- és műköltészetből. Mesék, mondák, legendák, történelmi elbeszélések, valamint a gyerekek mindennapi életéről szóló történetek, regényrészletek klasszikus és kortárs szerzőktől. Elemi poétikai és verstani ismeretek. Népi játékok, dramatizált szövegek, ismeretterjesztő művek. A mindennapi kommunikáció szövegei (meghívó, recept, hirdetés). TEVÉKENYSÉGEK Népköltészeti és műköltészeti alkotások megkülönböztetése. Az olvasott művek szereplőinek megnevezése, cselekedeteik, érzelmeik, tulajdonságaik megfigyelése, az események helyszíne, időrendje, a mű szerkezetének felismerése. Lényegkiemelés, vázlatírás tanítói segítséggel. Kérdések és válaszok megfogalmazása. A mesék ismétlődő tartalmi és formai elemeinek megfigyelése. A mesekezdő és mesezáró formulák, jellemző szófordulatok használata. Néhány jellegzetes irodalmi téma felismerése az olvasott művekben (család, iskola, barátság, szeretet, hazaszeretet). A szereplők magatartásának értelmezése, a szöveg alapgondolatának felfedeztetése. Versek hangulatának, építőelemeinek, művészi eszközeinek felismerése. Mesék, elbeszélésrészletek dramatizálása. Ismeretterjesztő és mindennapi gyakorlati szövegek értelmezései. Lényeges információk, lényegre utaló kérdések megfogalmazása. Lényeges összefüggések megállapítása Tájékozódás a lakóhely irodalmi vonatkozásairól. ISMERETEK A felismerés és a megnevezés szintjén a következő fogalmak ismerete: népköltészet, műköltészet; a népmesék jellegzetes tartalmi és formai elemei (varázseszköz, csoda, meseszám, próbatétel, szerepkör; mesekezdő és -záró nyelvi fordulatok, szófordulatok).Ritmus, rím, refrén, hasonlat. Vörösmarty Mihály Szózat című versének 2 versszaka; 8-10 szabadon választott vers, 6-8 szólás, közmondás; 1 verses mese vagy meserészlet. Témakör Óraszám:

Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése; társadalmi ismeretek folyamatosan beépül az olvasás, írott szöveg megértése óraszámába

ALTÉMÁK CÍMEI A szép és a csúnya fogalmának használata. A magyar nemzet nagy történelmi eseményei: honfoglalás, államalapítás, Mátyás kora, a török idők. Családi, vallási, nemzeti ünnepek. Néhány magyar nemzeti, etnikai és kisebbségi népszokás. Hagyományos mesterségek. A magyar nemzet jelképei, nemzeti emlékhelyek. TEVÉKENYSÉGEK

21

ALTÉMÁK CÍMEI A szép és a csúnya fogalmainak használata mindennapi – különféle médiumok révén szerzett-- élmények kapcsán folytatott beszélgetésekben. A történelmi idő fogalmának alapozása: régen, nagyon régen, közelmúltban, most ... stb. fogalmak eseményekkel, történetekkel való kitöltése. Események, jelenségek, személyek, tárgyak időrendbe állítása. Versek, legendák, mondák, történetek olvasása a nemzeti múlt nagy eseményeiről. (A honfoglaló magyarok élete, az államalapítás, koronázás a tatárok pusztítása, a török veszedelem, Mátyás udvara, a könyvnyomtatás, a Dózsa-féle parasztháború, a mohácsi vész, a végvári harcok). Az olvasottak, látottak reprodukálása szóban, illusztrációban, csoportos megjelenítése szituációs játékkal. Műsorok összeállítása nemzeti ünnepeinkre. Beszámoló családi ünnepekről. Beszámoló nemzeti jelképeinkről. Képek, fotók, ismertetők gyűjtése a magyar koronázási jelvényekről. A Szózat első két versszakának kifejező előadása. Tájékozódás a lakóhely hagyományos ünnepi népszokásairól, irodalmi, történelmi emlékhelyeiről. Múzeumlátogatás, helytörténeti gyűjtemények megtekintése. ISMERETEK Honfoglalás 896, államalapítás 1000, a mohácsi csata 1526. Árpád, I. István, Mátyás király, Dózsa György. Ünnepek: március 15., augusztus 20., október 23.; karácsony, húsvét, pünkösd, halottak napja. A magyar zászló, a magyar címer; a lakóhely címere, zászlaja.

22

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 4. ÉVFOLYAM ÓRATERV Témakör 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése 2. Olvasás, írott szöveg megértése 3. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás 4. A tanulási képesség fejlesztése; könyv- és könyvtárhasználat 5. Ismeretek az anyanyelvről 6. Ismeretek az irodalomról 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése; társadalmi ismeretek Szabadon felhasználható órakeret Összesen:


A kötelező órakeretet (262) kiegészíti még 15,5 szabadon felhasználható óra. Ezek felhasználását lásd az 1. évfolyamnál. Tanulói és tanítást-tanulást segítő taneszközök (a felsorolást lásd az 1. évfolyamnál) Ajánlott házi olvasmányok: Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön Fekete István: Tüskevár Fekete István: A koppányi aga testamentuma Tatay Sándor: Kinizsi Pál Mark Twain: Koldus és királyfi A felsorolt ifjúsági regények közül 1 mű feldolgozása kötelező. A magasabb évfolyamra lépés feltételei - Érthető, folyamatos beszéd a mindennapi kommunikációban. A tanult udvarias nyelvi fordulatok használata mindennapi beszédhelyzetekben. A mondanivaló értelmes megfogalmazása szóban. Előzetes felkészülés után ismert témájú szöveg folyamatos, a tartalmat kifejező felolvasása. Az életkornak megfelelő tartalmú szöveg néma olvasása, a szövegértés bizonyítása a lényeg kiemelésével. Legnagyobb költőink, íróink nevének és olvasott műveik címének ismerete. - Rendezett, olvasható írás. A szavak szófajának, a szótöveknek, a toldalékoknak a felismerése, helyesírása. Az igealak felismerése, az igekötő és az ige kapcsolatának helyesírása. A többes szám felismerése, a melléknév, számnév fokozott alakjainak helyes írásmódja. A feltárt hibák javítása segítséggel. - Tájékozódás önállóan a könyvtárban, könyvekben. - Részvétel a csoportos történetalkotásban, az improvizációkban és az elemző beszélgetésekben. - A tartalomnak megfelelő tempó, hangerő, hanglejtés és artikuláció alkalmazása versek és szövegrészletek elmondásakor. Nevelői minta alapján a hibák javítása. Vers és próza mondásakor a beszédszünetek megtartása. - Segítségkérés, a segítség megköszönése ill. elhárítása megfelelő nyelvi formában. - Az olvasott mesék, mondák, történetek összefüggő elmondása. Az irodalmi művek szavainak, kifejezéseinek használata kellő előkészítés után. - Összefüggő beszámoló (szükség esetén kérdések segítségével) ismeretterjesztő szövegekről. Összefüggő beszámoló közös vagy egyéni élményekről. - Elbeszélő fogalmazás (6-8 mondat) írása képsor, egyéni, közös illetve olvasmányélmény alapján kellő előkészítés után. Tárgyak, állatok, személyek, táj leírása (5-6 mondat) kellő előkészítés után. A gondolatok megfelelő elrendezése, pontos szóhasználat. A felesleges szóismétlések elkerülése rokon értelmű szavak használatával. Az írott szöveg tagolása a tartalomnak megfelelően a közös szerkezeti vázlat alapján. Előkészítés után rövid levél, levelezőlap írása. A helyzethez illő megszólítás, elbúcsúzás, a címzés ismerete.

23

-

-

-

-

Előzőleg megtárgyalt 20-25 soros szöveg folyamatos, a természetes beszéd ütemének megfelelő, szöveghű, hangos olvasása. Felolvasás közben a mondatfonetikai kifejezőeszközök( hangsúly, hanglejtés, szünet) helyes alkalmazása. 1 oldal terjedelmű szépirodalmi és fél oldal terjedelmű ismeretterjesztő szöveg néma olvasása. A szépirodalmi szöveg megértésének bizonyítása szóbeli és írásbeli feladatok megoldásával: A szereplők megnevezése, az események színhelye, ideje, sorrendje; véleményalkotás a szereplők magatartásáról. Nevelői kérdések segítségével a szöveg tagolása. Ismeretterjesztő szöveg megértésének bizonyítása lényeges információk önálló kiemelésével. A népmese (tündér-, állat-, tréfás mese) , népdal, monda, elbeszélés, ifjúsági regény felismerése. A rímek felismerése a versekben. Nemzeti történelmünk néhány kiemelkedő eseménye, személyisége: a Rákóczi- féle szabadságharc, az 1848/49es forradalom és szabadságharc; II. Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos. Könyvek önálló keresése a könyvtárban. A könyvek tartalomjegyzékének használata. Gyermeklexikonok és a helyesírási szótár használata tanítói segítséggel. Rendezett, olvasható írás a margó, a betű- és a szótávolság megtartásával. A mondat kezdése nagybetűvel, a mondatfajták megnevezése konkrét esetekben, záró írásjelük használata. A szavak szófajának felismerése és megnevezése. Az igeragozás, a személyragok, a személyes névmás, az igekötős igék, a gyakori igekötők felismerése és megnevezése. A toldalékos szóalakok, az ige és igekötő kapcsolatának, a melléknév és határozatlan számnév fokozott alakjainak helyesírása. A j hang jelölése újabb 25-30 szóban. Részvétel a csoportos történetalkotásban, az improvizációkban és az elemző beszélgetésekben. Memoriter: 1-2 népdal, népmese elmondása. Kölcsey Ferenc Himnusz című versének 1. versszaka. Petőfi Sándor Nemzeti dal című versének 1-2 versszaka. 4-5 szabadon választott vers, 3-4 prózarészlet.

Témakör Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése Óraszám:

folyamatos

ALTÉMÁK CÍMEI Gondolatok, információk, érzelmek és vélemények egyszerű, érthető, kifejező, hatékony közlése. A szövegjelentés kifejezése mondat és szövegfonetikai eszközökkel. A szöveg jelentésének megfelelő helyes dallam és a nem verbális eszközök (a testbeszéd néhány elemének megfigyelése) használata. Párbeszéd a mindennapi kommunikációban. TEVÉKENYSÉGEK

24

ALTÉMÁK CÍMEI Helyesejtési és kommunikációs gyakorlatok végzése. A tanult mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazása az élőbeszédben és felolvasás alakalmával. A helyes beszédlégzés, a szünetek megtartása (értelmi, érzelmi hatás) a szöveg jelentéséhez alkalmazkodva. A szóhasználat, a kiejtés és testbeszéd összehangolása a kifejezendő tartalommal és a hallgatóval. A párbeszéd alkalmazása a mindennapi kommunikációban. Párbeszéd során alkalmazkodás a kommunikációs szerepcseréhez, figyelem a kortárs és felnőtt beszélgetőtársra. A nem verbális eszközök (gesztus, mimika, testtartás, távolság ...) összehangolása a beszédhelyzettel. A szereplők helyzetébe való beleélés. Szókincsfejlesztés. Az aktív és a passzív szókincs gyarapítása különféle (irodalmi, ismeretterjesztő) szövegekből. Más tantárgyakban előforduló szakkifejezések, ritkábban használt szavak megértése, használata. Igényes, a tartalmat pontosan közvetítő szókincs használata. Rokon értelmű szavak, kifejezések használata az ismétlések elkerülése érdekében. Hiányos mondatok kiegészítése a szövegkörnyezetbe illő szóval, kifejezéssel. Állandósult szókapcsolatok (szokványos kifejezések, szólások, közmondások) gyűjtése. Részvétel páros és csoportos kommunikációban, vitában. Illemszabályok a vitában. A kérdésfeltevés gyakorlása. A véleménynyilvánítás gyakorlása. Kapcsolattartás beszéd közben. Az üzenet lényegének, érzelmi tartalmának megértése. Az összefüggő, folyamatos beszéd gyakorlása (olvasmányok reprodukálása, részletező tartalommondás, tömörített tartalommondás)- Olvasott esemény összefüggő és érzékletes elmondása meghatározott beszédhelyzetben. Megfelelő szókincs használata. A különféle szövegműfajok normáinak figyelembevétele. Információhordozók üzeneteinek megértése, feldolgozása. Az önkorrekciós képesség fejlesztése javítási gyakorlatokkal. Az olvasottak összefüggő elmondása az irodalmi művekben szereplő szavak, kifejezések használatával. Párbeszéd beépítése a szövegekbe. Részletező és tömörített eseménymondás. A lényeges és lényegtelen gondolatok elkülönítése. Reprodukálás nézőpontváltással. Kedvelt mesehős, történelmi vagy hétköznapi személy bemutatása. Tárgyak élőlények bemutatása, leírása szóban.


Olvasás, írott szöveg megértése 130 óra

ALTÉMÁK CÍMEI A kifejező olvasás előkészítése olvasástechnikai gyakorlatokkal. A kritikai és a kreatív olvasás. TEVÉKENYSÉGEK A kifejező olvasás gyakorlása és a szövegben rejlő érzelmek kifejezése a mondat- és szövegfonetikai kifejezőeszközök alkalmazásával. Párbeszédek és közbeékelődések elkülönítése felolvasáskor mintakövetés alapján. A mondatközi (kettős pont, gondolatjel) írásjelek elkülönítése. A szöveghű olvasás gyakorlása, az újrakezdés elkerülése. A cselekményes olvasmányok dramatizáló olvasása. Az értelmező, interpretáló olvasás továbbfejlesztése tanítói és tanulói kérdések segítségével. A kritikai és kreatív olvasás megalapozása Témakör Óraszám:

Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás 59 óra

ALTÉMÁK CÍMEI

Tájékoztató szövegek: hirdetés, értesítés. A leírás, jellemzés tartalmi, szerkezeti jellemzői, nyelvi eszközei, a bemutatás sorrendje. A leírás szemléletessége. A levél, a levelezőlap tartalmi és formai jellemzői, megszólítás, elbúcsúzás, dátum. A levélboríték címzése. TEVÉKENYSÉGEK

25

ALTÉMÁK CÍMEI

Írást motiváló légkör kialakítása. Olvasható, tetszetős, egyéni, rendezett írás gyakorlása írásbeli feladatok megoldásával, tollbamondással, rövid szövegek alkotásával. Helyesírási gyakorlatok a tanult ismeretek köréből változatos feladatmegoldások során Az írott szöveg (vázlat, fogalmazás) önálló elrendezése a füzetlapon a lapszélek, betű- és sortávolság megtartásával. A leírás fogalma, műfaji jellemzői. Az elbeszélés és a leírás összehasonlítása. Olvasmányok leíró részleteinek megfigyelése. A leírás és jellemzés irodalmi példákon. Kisebb szemléletes leírás készítése tárgyakról, növényekről, állatokról, személyekről, tájról. A leírás nyelvi eszközei, szemléletessége. Előzetes terv (vázlat) készítése segítséggel. Rövid ( néhány soros ) jellemzés. A levél, levelezőlap tartalmi és formai sajátosságainak megfigyeltetése. A címzetthez alkalmazkodó megszólítás, hangnem, elköszönés, dátum, a boríték címzése, a levél postázása. Levél, üdvözlőlap írása választott partnernek. Egyéb műfajok szerkesztésének megismerése. Hirdetés feladása, értesítés megfogalmazása szóban, meghívó szerkesztése írásban. Fogalmazástechnikai, szövegjavítási gyakorlatok. Lokális és globális javítás helyesírási, nyelvhelyességi, szövegtani szempontból. ISMERETEK A leírás, levél, hirdetés, értesítés formai és tartalmi jellemzői. Témakör Óraszám:

A tanulási képesség fejlesztése, könyv- és könyvtárhasználat folyamatos

ALTÉMÁK CÍMEI Különböző információhordozók a lakóhelyi és az iskolai könyvtárban (folyóirat, hanglemez, hangkazetta, dia- és videofilm, CD lemez). Ismerkedés a folyóiratokkal. A katalógus szerepe az információforrások keresésében. TEVÉKENYSÉGEK Gyerekeknek szóló ismeretterjesztő művekből, folyóiratokból információk gyűjtése és a tanultak kiegészítése az újabb adatokkal. Beszámoló vázlat alapján ismeretterjesztő olvasmányokról, megfigyelésekről, kísérletekről. Gyermekkönyvek keresése a szabadpolcokon. Eligazodás a gyerekeknek készült segédkönyvek (lexikon, enciklopédia, kétnyelvű szótár) használatában. Közmondások, szólások, állandó szókapcsolatok megismerése kézikönyvekből. Katalóguscédulák adatainak értelmezése.

26


Ismeretek az anyanyelvről 55 óra

ALTÉMÁK CÍMEI A szófajokról tanult ismeretek összefoglalása és kibővítése. Az igemódok. A tulajdonnév fajtái. A főnév ragos alakjai (a-val,-vel rag). A névutós és névelős főnév. A tulajdonnévből képzett melléknév egyszerűbb esetei. A számnév és fajtái, a határozatlan számnév fokozása. A keltezés. Az eddig tanult ismeretek rendezése: hangok, ábécé, betűrend, a szótő és a toldalékok, egyszerű és összetett szavak. A nyelvhelyességi és helyesírási ismeretek összefoglalása. TEVÉKENYSÉGEK Nyelvi – nyelvtani jelenségek felismerése a gyakorlati tudás alapján. A második és harmadik évfolyam anyagának rendszerező áttekintése. A hangok, az ábécé, a betűrend. A szavak szerkezete: az egyszerű és az összetett szavak. A szótő és a toldalékok. A szavak jelentése. A tanult szófajok (ige, főnév, melléknév) felismerése, megnevezése konkrét esetekben. A mondatfajták. Helyesírási gyakorlatok ( főleg a kiejtés és szóelemzés elvének figyelembevételével ) a tanultak körében az ismeretek alkalmazásával (az igealakok helyesírása, a ragos főnevek helyesírása, a tulajdonnevek helyesírása, -i képzős melléknevek helyesírása, az összetett szavak elválasztása). Törekvés a megismert helyesírási szabályok megfelelő alkalmazására. A szófajokkal kapcsolatos ismeretek bővítése. Szavak jelentésének megadása saját szavaikkal. Az aktív és passzív szókincs folyamatos bővítése. Az ige – a jövő idő változatos kifejezése. Az igemódok (kijelentő, feltételes, felszólító), módjelek. A felszólító módú igealakok helyesírása. Az igemódok használata a különféle mondatfajtákban. A főnév – a tulajdonnevek felismerése olvasmányokban, a lakókörnyezetben előforduló tulajdonnevek, helyes alkalmazásuk, helyesírásuk a fogalmazásokban. A ragos főnevek felismerése. A -val,-vel ragos főnevek írása egyszerűbb esetekben. A névelők. A határozott és a határozatlan névelő fogalma, szerepe, helyes használata. A névutók fogalma, a leggyakoribb névutók. A névutós főnevek helyesírása. A számnév fogalma, fajtái. A határozott és a határozatlan számnév felismerése, megnevezése. A határozatlan számnevek fokozása. A határozott számnév fajtái: tő-, sor-, törtszámnév. A számnevek helyesírásának gyakorlása: a toldalékos számnevek, a keltezés, a számoknak betűvel való írása. Az anyanyelv és idegen nyelv különbségének a felismerése, ennek megfogalmazása saját szavaikkal. ISMERETEK A felismerés és a megnevezés szintjén: igemódok (kijelentő, feltételes, felszólító). A névelő, névutó. A meghatározás és alkalmazás szintjén: A tulajdonnevek fajtái, a számnév fogalma, fajtái. Témakör Óraszám:

Ismeretek az irodalomról folyamatosan beépül az olvasás, írott szöveg megértése óraszámába

ALTÉMÁK CÍMEI Prózai és verses népköltészeti alkotások magyar és más etnikumok népköltészetéből. Népmesék, mondák, legendák, népdalok, népi játékok, népszokások. A népmesék fajtái, szerkezeti és nyelvi jellemzői. A népdalok jellegzetes témái. Az irodalmi mesék. Elbeszélések, regényrészletek, versek a klasszikus kortárs magyar irodalomból. Az egyszerű szerkezetű gyermekregény. Az irodalmi szöveg művész eszközei. TEVÉKENYSÉGEK Néhány adat megismerése az olvasott művek szerzőjéről. Szövegelemző műveletek bővítése: szerkezet, tér, idő, jellemek;

27

összefüggések, kulcsszavak kiemelése, tömörítés, bővítés. Azonos témájú alkotások összehasonlítása. A lényeges információk kiemelése, összefüggések felismerése, jegyzetelés. Az elbeszélő és leíró részek váltakozásának megfigyelése. A népköltészeti alkotásokról tanultak átismétlése, bővítése. Egyszerű szövegek vázlatának elkészítése tanítói segítséggel. Érzelmek, emberi kapcsolatok fölismerése és értékelése a művekben. Több szempont figyelembe vétele a szereplők viselkedésének megfigyelésében. A szereplők jellemzése. A házi olvasmány előkészítése folyamatolvasással, otthoni elolvasása és közös, iskolai megbeszélése. Olvasmányélmények megosztása a társakkal. A művészi nyelv eszközeinek felismerése lírai és elbeszélő művekben. Nyelvi érdekességek, művészi eszközök gyűjtése a szövegből. A népköltészetről és a műköltészetről tanultak rendszerezése. ISMERETEK A felismerés és megnevezés szintjén: Népköltészeti műfajok: népmese, monda, szólás, közmondás, találós kérdés; népi gyermekvers, népdal; gyermekjáték Műköltészeti műfajok: műmese, elbeszélés, ifjúsági regény, meseregény, verses mese; lírai költemény. Ismétlés, ellentét; megszemélyesítés, hasonlat; ritmus, rím, refrén. Két-három népdal, népmese elmondása. Kölcsey Ferenc Himnusz című versének 1-2. versszaka, Petőfi Sándor Nemzeti dal című verse. 8-10 szabadon választott költemény, 5-10 prózai szövegrészlet. Témakör Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése; társadalmi ismeretek Óraszám:

folyamatosan beépül az olvasás, írott szöveg megértése óraszámába

ALTÉMÁK CÍMEI A jó és rossz fogalma. A műélvezet. A magyar nemzet nagy történelmi eseményei (XVII-XX. sz.) Rákóczi kora és alakja. A XIX. és a XX. század nagy államférfiai, művészei, tudósai, felfedezői, utazói. Magyarok és más nemzetiségek. Térképhasználat. TEVÉKENYSÉGEK

A jó és rossz fogalmainak használata mindennapi – különféle médiumok révén szerzett – élmények kapcsán folytatott beszélgetésekben. A műélvezet megtapasztalása ritmus, zene révén. Történetek (mondák, elbeszélések, regényrészletek, népdalok, versek, publicisztikai művek) megismerése a magyarság múltjának nevezetes eseményeiről, kiemelkedő személyiségeiről, tetteiről, az emberek életmódjáról az egyes korokban. (A kuruc kor, a Rákóczi-féle szabadságharc, a reformkor, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc, az I. világháború, a II. világháború, az 1956-os forradalom). Ismeretek a modern világ úttörőiről, tudósokról, feltalálókról, művészekről szépirodalmi és ismeretterjesztő olvasmányok alapján. Ismeretek a Himnusz és a Szózat szerzőjéről, ismerkedés nemzeti énekeink szövegével és zenéjével. Tájékozódás gyakorlása időszalag segítségével a történelmi időben. A tanult történelmi események idejének jelölése, helyének megmutatása a történelmi térképen. A régió, a lakóhely történelmi, irodalmi emlékeiről adatok gyűjtése, beszámoló a szerzett ismeretekről. Beszélgetés arról, mit jelent az, hogy magyarok vagy más nemzetiségűek vagyunk. A térképhasználat gyakorlása, a legfontosabb elemek felismerése: vizek, domborzati jelölések, államhatárok, települések. ISMERETEK Évszázad, évezred. II. Rákóczi Ferenc, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Erkel Ferenc, Egressy Béni, Petőfi Sándor, Kossuth Lajos, Széchenyi István, Deák Ferenc 1703-1711; 1848 március 15. ; 1956 október 23.

28

29

Élő idegen nyelv (angol és német nyelv) A tanterv, a NAT Élő idegen nyelv műveltségterület, a 4-8. évfolyamok követelményeit dolgozza fel. A tantárgy óraszáma: 555

Ennek felosztása: Évfolyam Tantárgy /modul Angol/Német

4. Heti Évi 111 3

5. Heti Évi 111 3

6. Heti Évi 111 3

7. Heti Évi 111 3

8. Heti Évi 111 3

Összesen 555

Célok és feladatok A negyedik évfolyamon kezdődő kisgyermekkori idegennyelv-oktatás alapvető célja lélektani és nyelvi: egyrészt kedvet ébreszteni a nyelvek tanulása iránt, sikerélményhez juttatni a diákokat, másrészt megalapozni a későbbi nyelvtanulást, főként a receptív készségek fejlesztésével. Ezekhez járul még a nyelvtanulási stratégiák kialakításának megalapozása. Gyermekkorban a nyelvtanulás a természetes nyelvelsajátítás folyamataira épül. A gyerekek számukra érdekes, értelmes, önmagukban motiváló és kognitív szintjüknek megfelelő kihívást jelentő tevékenységekben vesznek részt. Ezek során a célnyelvet hallva, a szituációt, kontextust értve haladnak előre a nyelv elsajátításában. Ez a folyamat lassú, az idősebb korosztályra jellemző látványos nyelvi eredményt nem várhatunk. Egyik tipikus jellemzője a csendes szakasz, melynek során egyes diákok akár hónapokig nemigen szólalnak meg, de a játékos tevékenységekbe szívesen bekapcsolódnak. Az idegen nyelvi órákon a gyerekek az ismeretlen nyelven hallottakat a világról kialakult ismereteik alapján értelmezik, ezért elengedhetetlen, hogy a tananyag általuk ismert tartalmakra épüljön. Ez egyrészt a konkrét helyzet kihasználásával, szemléltetéssel, másrészt már ismert tantárgyak anyagának integrálásával érhető el. Így válik az ismeretlen célnyelvi tanári beszéd érthetővé a diákok számára. A kerettanterv az 1–4. évfolyamok anyanyelven megismert témaköreire, beszédszándékaira, fogalomköreire és tevékenységeire épül. A készségek közül a hallott szöveg értésének fejlesztése a legfontosabb, melynek fejlődését az órai utasítások és a cselekvésre épülő játékos feladatok teljesítéséből követhetjük nyomon. A beszéd az egyszavas válaszoktól (igen, nem, név, szín, szám stb.), a memorizált, elemezetlen nagyobb egységek használatáig terjed (köszönés, mondóka, körjáték, dal). Természetes része a gyerekek órai beszédének a magyar nyelvű kérdés és válasz, melyet visszajelzésként, megerősítésként használnak a tanár célnyelvhasználatával párhuzamosan. A követelmények a természetes nyelvelsajátítás folyamatát tükrözve a szó és az egyszerű mondat szintjén mozognak. Az olvasás és írás bevezetésével célszerű várni, míg a gyerekekben felmerül erre az igény. Az ötödik évfolyam megkezdésekor már minden diák (legalább) egy éve tanulja az idegen nyelvet. Megértik a tanár kéréseit, óravezetését, ismerősek a feladattípusok, órai tevékenységek, motiváltak, bíznak magukban, és néhány alapvető stratégiát már használnak. A öt tanév céljai között első helyen áll a motiváció fenntartása, a gyerekek sikerélményhez juttatása értelmes munkával. Továbbra is a receptív készségek (hallott és olvasott szöveg értése) fejlesztése áll a középpontban, mivel a produktív készségeket (beszéd és írás) a receptív készségek közvetve fejlesztik. Az évek előrehaladtával egyre nagyobb hangsúlyt kap a beszédkészség. Lényeges nevelési cél a diákok olvasási igényének kialakítása és fejlesztése érdekes, könnyített vagy eredeti, illusztrált hosszabb szövegek olvastatásával. A témakörök felölelik a tanterv egyéb tantárgyi tartalmait, hiszen a nyelvet nem önmagáért használjuk, hanem információszerzésre, illetve információ-feldolgozásra. A kereszttantervi törekvések hozzájárulnak az idegen nyelvi tananyag érthetővé tételéhez, de a tartalmakat más szempontból, másképp csoportosítva dolgozzuk fel, nehogy unalmassá váljanak. A 10–14 éves korosztály nyelvelsajátítása során jobban támaszkodik memóriájára, mint a célnyelv szabályrendszerére, de egyre inkább képes szabályszerűségeket észrevenni a nyelvben. A szabályok ismerete ugyanakkor csak kismértékben segíti nyelvi fejlődésüket. A nyelvhasználatban a folyamatosság erősebb a nyelvhelyességgel szemben, de emellett szükség van a legfontosabb struktúrák automatizálására is. Cél, hogy esetleges nyelvi hibáikat maguk vegyék észre és javítsák, így segíthetjük őket autonóm nyelvtanulóvá válni. A négy év során a diákoknak el kell jutniuk a nyelvtanulási stratégiák olyan szintű használatához, melyek lehetővé teszik számukra az osztályterem falain kívüli idegen nyelvi hatások (filmek, zene, tévéműsorok, újságok) hasznosítását és az irányított önálló haladást.

30

A nyolcadik osztály végére nyelvtudásuk eléri azt a mérhető szintet, mellyel képesek ismert témakörökben idegen nyelvű információt megérteni és adni, interakciókban sikerrel részt venni.

Kiemelt közös követelmények A tanterv fő célkitűzése, hogy a nyelvtanulási célok mellett, olyan általános közös nevelési és oktatási célokat is teljesítsen, amelyek a tanulók felnőtté válásának, illetve társadalmi beilleszkedésének alap pillérei lehetnek. Mivel a nyelvtanítás nem meghatározott ismeretanyag átadását tűzi ki céljául, hanem a nyelvi készségek elsajátítását (a nyelvtani szerkezetek csupán a nyelvi funkciók működését, ill. működtetését teszik lehetővé, és elsajátításuk nem képezi a tanulási folyamat végső célját), ezért lehetségessé válik általános, a társadalom által elismert értékek és tudásanyag közvetítése a nyelvi órán. Fejlesztési követelmények A tanuló képes idegen nyelvű információt megérteni és adni, interakcióban sikerrel részt venni. Képes a tanárral és társaival a célnyelven együttműködni a nyelvórai feladatok megoldásában. Tisztában van a nyelvtanulás részterületeivel (beszédkészség, olvasásértés, szókincs stb.), kialakult, továbbfejleszthető nyelvtanulási stratégiái vannak. Kialakul az igény benne, hogy az osztálytermen kívüli idegen nyelvi hatásokat (tévéműsorok, újságok stb.) is megpróbálja hasznosítani önálló haladása érdekében. Témalista (ajánlás) 1. Én és a családom: személyi adatok; foglalkozások; otthoni teendők, kötelességek; családi ünnepek. 2. Emberi kapcsolatok: barátság; emberek külső és belső jellemzése. 3. Tágabb környezetünk: falu, kisváros, nagyváros, ország; a lakóhely bemutatása; lakóhelyünk megóvása. 4. Természeti környezetünk: a természet megóvása; Földünk nevezetes tájai; veszélyeztetett növények és állatok. 5. Az iskola világa: az iskola bemutatása; az ideális órarend; az ideális iskola. 6. Egészség és betegség: a leggyakoribb betegségek; a leggyakoribb sérülések. 7. Étkezés: étkezési szokások nálunk és más országokban; különleges ételek és ételreceptek; viselkedés az étkezésnél. 8. Vásárlás: mindennapi bevásárlás; ajándékok ünnepekre. 9. Utazás: utazási előkészületek; a kedvenc közlekedési eszközöd. 10. Szabadidő és szórakozás: sport az iskolában és az iskolán kívül; tévé, videó, számítógép és olvasás. Értékelés A számonkérésnél fontos szempont, hogy a tanuló felismerje, nem a nyelvről, annak grammatikai, lexikai, szemantika rendszeréről tanul, hanem magát a nyelvet tanulja. Ennek megvalósítása érdekében kerülni kell a szövegkörnyezetből kiragadott, csupán a nyelvtani, ill. lexikai tudást mérő dolgozatokat. Helyettük olyan kommunikatív feladatokat kell a tanulókkal elvégeztetni, mind írásban, mind pedig szóban, melyek természetüknél fogva képesek jelezni a tanulók nyelvhasználási képességét. Mindazonáltal figyelembe kell venni a mindenkori vizsgarendszer követelményeit is, hiszen az oktatás egyik célja az, hogy a tanulók sikeres vizsgát tegyenek tanulmányaik végén, esetleg az iskolarendszeren kívül működő nyelvvizsgakövetelményeknek megfeleljenek. Számonkérés módja: A szóbeli számonkérés mellett évente két nagydolgozat, mely a következő feladattípusokat tartalmazza: - Olvasásmegértési készséget mérő feladat - Nyelvhasználatot mérő feladat – hiányzó szavak, nyelvtani szerkezetek behelyettesítése összefüggő szövegbe - Íráskészséget mérő feladat - Beszéd utáni megértési készséget felmérő feladatok Javasoljuk a dolgozatok két tanórára történő lebontását, mivel így a tanulók számára ez kevésbé megterhelő. Alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A megfelelő tananyag kiválasztásánál két területet kell a gyakorló tanárnak megvizsgálnia: a tanulói csoport igényeit és annak jellemzőit, illetve az értékelésre kiválasztott tananyagot. A tanulók megvizsgálásakor a következő pontokra kell a tananyag választónak koncentrálnia: Kor, nem, társadalmi/kulturális háttér, motiváció/az idegen nyelvhez való hozzáállás, a gyerekek nyelvtudása, ill. Általános ismereteik, érdeklődési körük. Amikor a tanulók nyelvtanulási igényeit vizsgáljuk, fontos, hogy az alábbi kérdésekre válaszokat kapjunk: - Melyek azok a leggyakoribb és legvalószínűbb beszédhelyzetek, amelyekben a tanulók a jövőben az idegen nyelvet használni fogják? - A nyelvi készségeket (beszéd, írás, olvasás, hallás utáni megértés) milyen fontossági sorrendbe lehet állítani az előző kérdés alapján?

31

- Az órai munkából százalékos arányban mennyi időt kell a fenti készségek fejlesztésére szánni? A kérdésekre válaszolva már meg lehet határozni, hogy milyen típusú és szerkezetű tananyagra van szükségünk egy adott tanulói csoport oktatásához. Ki kell azonban azt is hangsúlyozni, hogy nem csupán a tanulók igényeit és jellemzőit kell a tananyag kiválasztásakor figyelembe venni, hanem a tantervi előírásokat és az iskola pedagógiai programját is. Miután megfelelő adatokkal rendelkezik a tanár a tanulókról és a követelményrendszerekről, akkor kerülhet sor a tananyag értékelésére. Az értékelésnél ajánlott az alábbi főbb pontokat megvizsgálni: - Gyakorlati szempontok: - 1. A tananyag ára reális-e? - 2. A tananyag részét képező komponensek elérhetőek-e (pld. Hanganyag, videó, tanári kézikönyv, munkafüzet, stb.)? - Tervezés és kivitelezés: - 1. Mennyire felel meg a tananyag formai kivitelezése a korcsoport igényeinek? - Feladatok: 1. Megfelelő arányban tartalmazza-e a tananyag azokat a feladattípusokat, amelyekkel a kitűzött célok elérhetőek? 2. Vannak-e olyan feladatok, amelyek a kommunikatív nyelvhasználatot gyakoroltatják? Elegendő-e a számuk? 3. Találhatóak-e olyan feladatok a könyvben, amelyek segítik a tanulók logikai képességeinek, ill. Készségeinek fejlődését (pld. Ismeretlen szavak jelentésének kitalálása szövegkörnyezet alapján)? - 4. Az új nyelvi szerkezeteket megfelelő kontextusban mutatja be a könyv? - Nyelvi készségek: - 1. A gyakorolt készségek összhangban vannak-e a tanulók számára fontos készségekkel? - 2. A gyakorolt készségeket önmagukban, egymástól elkülönítve, vagy együtt gyakoroltatja-e a könyv?

Német nyelv 4-8. évfolyam A tanterv, a NAT Élő idegen nyelv műveltségterület, a 4-8. évfolyamok követelményeit dolgozza fel. Ennek felosztása: Évfolyam NÉMET

4. Heti Évi 111 3

5. Heti Évi 111 3

6. Heti Évi 111 3

7. Heti Évi 111 3

8. Heti Évi 111 3

Összesen 555

Alapelvek és célok Az élő idegen nyelv műveltségi terület céljai és tartalma összhangban vannak az alaptanterv többi műveltségi területének céljaival és tartalmával, valamint az Európa Tanács ajánlásaival. Az élő idegen nyelvet a közoktatásban részt vevő minden diáknak kötelező tanulnia a negyedik évfolyamtól a tankötelezettség végéig. Meghatározott feltételek teljesülésekor az iskolák a negyedik évfolyamot megelőzően is elkezdhetik a nyelvtanítást. A nyelvtanulás az első öt évfolyamon elsősorban játékos ismerkedést jelent az idegen nyelvvel. Az általános iskolában minden diáknak legalább egy idegen nyelvet kell tanulnia az anyanyelvén kívül. A gimnáziumokban, valamint azokban a szakközépiskolákban, ahol a feltételek adottak ehhez, a tanulónak két idegen nyelven kell használható nyelvtudásra szert tennie. A közoktatásban szabadon történik a nyelvválasztás, a helyi igények és lehetőségek alapján. Élő idegen nyelvként taníthatók a gyakran tanult (angol, német), a kevésbé gyakran tanult nyelvek, valamint a kisebbségek nyelvei, illetve a nem magyar anyanyelvűek számára a magyar nyelv. Ezeken kívül második idegen nyelvként taníthatók holt nyelvek is, melyek tanulását az alaptanterv nem szabályozza. A kisebbségek nyelvének nemzetiségi nyelvként történő tanításáról külön jogszabály rendelkezik. Az idegen nyelv tanításának és tanulásának céljait a tanulók szükségletei határozzák meg. Ahhoz, hogy a diákok hazánk, Európa és a nagyvilág művelt, mobilis, többnyelvű polgárai lehessenek, használható és továbbfejleszthető idegen nyelvi tudással kell rendelkezniük, mely személyiségfejlődésüket is előnyösen befolyásolja. A fejlesztési feladatok szerkezete A fejlesztési feladatok minden nyelvelsajátítási szinten a következő egységekből állnak: • beszédértés, • beszédkészség, • olvasásértés,

32

• írás. Fejlesztési feladatok Az élő idegen nyelv tanításának és tanulásának alapvető célja a kommunikatív nyelvi kompetenciák kialakítása. A kommunikatív nyelvi kompetencia fogalma azonos a használható nyelvtudással. Az adott szituációnak megfelelő nyelvhasználati képességet jelentik, melyek mérése és értékelése a négy nyelvi alapkészségen (hallás, beszéd, olvasás és írás) keresztül lehetséges. A kommunikatív nyelvi kompetenciák fejlesztése a következőket jelenti: (1) a kötelező oktatás végére a tanulók legyenek képesek egy vagy két idegen nyelvet személyes, oktatási, közéleti és szakmai kontextusban megfelelően használni; (2) a nyelvtanulás során a tanulókban alakuljon ki és maradjon ébren a kedvező attitűd és motiváció a nyelvtanulás, a tanult nyelv, az azon a nyelven beszélő emberek és kultúrájuk, valamint általában más nyelvek és kultúrák megismerésére; (3) a tanulók legyenek képesek nyelvtudásukat egész életükön át önállóan fenntartani, fejleszteni, emellett új idegen nyelveket hatékonyan és sikeresen tanulni. A nyelvtanulás folyamata a bevezetőben megfogalmazott általános kompetenciákra épül, melyek magukba foglalják az alaptanterv műveltségi területeinek tartalmait, ismereteit és készségeit. A kommunikatív nyelvi kompetenciák integrálják az általános kompetenciákat és tanulási képességeket, ezeken belül az anyanyelvi kommunikatív nyelvi kompetenciákat. Az alaptanterv a közoktatás kétéves szakaszaira (6., 8., 10. és 12. évfolyamok végére) minden diák számára a minimális szintet határozza meg, melyet a négy alapkészség területén kell teljesíteni. A helyi tantervekben a lehetőségeknek megfelelően ennél magasabb szint is előírható egy vagy több alapkészség területén. Az első és második idegen nyelv követelményeit szintén a helyi tantervekben kell meghatározni. A témaköröket és a tanterv egyéb tartalmait az alaptantervre épülő programoknak kell meghatározniuk. A szintek összhangban vannak az európai hatfokú skálán meghatározott szintekkel. A tankötelezettség végére minden diáknak legalább az önálló nyelvhasználói szintre (B1) kell eljutnia. Emelt szintű nyelvoktatás esetén a tankötelezettség végére a tanulónak magasabb szintű, önálló nyelvhasználóvá kell válnia (B2). Az európai hatfokú skálán a mesterfokú nyelvhasználói szintek (C1, C2) elérése a közoktatásban nem tekinthető alapfeladatnak. Az alaptantervi követelmények az általános iskola végére minden diák számára legalább egy élő idegen nyelvből az A1es szint elérését tűzik ki célul. A 9–12. évfolyamra kétféle követelményt fogalmaznak meg aszerint, hogy a nyelvtanuló az adott nyelvből milyen szintre szeretne eljutni a kötelező iskolázás végére, illetve milyen szintű érettségi vizsgát kíván tenni. Amennyiben a 12. évfolyam végére a diák a B1-es szintet kívánja elérni, a 10. évfolyam végére az A2-es szintet kell elérnie [(a) program]. Amennyiben a 12. évfolyam végére a cél a B2-es szint, a 10. évfolyam végére a B1-es szint teljesítése a kívánatos [(b) program]. Második idegen nyelvből a 12. évfolyam végére legalább az A2-es szintet kell elérni [(c) program]. Amennyiben a diák a második idegen nyelvből B1-es szintre szeretne eljutni [(d) program], és ebből vizsgázni kíván, azt lehetővé kell tenni számára. Idegen nyelv Első idegen nyelv (a) Első idegen nyelv (b) Második idegen nyelv (c) Második idegen nyelv (d)

6. évfolyam A1A1

8. évfolyam A1 A2 A1

12. évfolyam B1 B2 A2 B1

Az A1-, A1, A2 (Esetünkben az általános iskolai oktatás kétéves szakaszainak követelményszintje) Az európai minimumszint fele: A1Ezen a szinten a diák megérti a legegyszerűbb ismert utasításokat, kéréseket, és röviden válaszolni tud azokra. Beszédértés Megérti a tanult témákhoz kapcsolódó ismerős szavakat, fordulatokat. Beszédkészség Képes egyszerű kérdéseket feltenni, és azokra válaszolni. Olvasásértés Felismeri és megérti az ismerős szavakat, igen egyszerű mondatokat. Írás A tanult szavakat le tudja írni, ismerős szövegbe be tudja írni. Az európai minimumszint: A1 Ezen a szinten a diák megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyeknek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Be tud mutatkozni, és be tud mutatni másokat, meg tud válaszolni, és fel tud tenni személyes jellegű kérdéseket (pl. hogy hol lakik) ismerős emberekre és dolgokra vonatkozóan. Képes egyszerű interakcióra, amennyiben a másik személy lassan, világosan beszél és segítőkész.

33

Beszédértés Megérti az ismerős szavakat, fordulatokat, melyek személyére, családjára, közvetlen környezetére vonatkoznak. Beszédkészség Képes egyszerű beszélgetésben részt venni, amennyiben a partner lassan, jól artikulálva beszél. Képes feltenni és megválaszolni egyszerű kérdéseket ismerős témára és helyzetre vonatkozóan. Lakóhelyét, ismerőseit képes egyszerű fordulatokkal leírni. Olvasásértés Megérti az ismerős szavakat, egyszerű mondatokat feliratokon, reklámokban, katalógusokban. Írás Képes egyszerű nyomtatványt kitölteni, rövid üdvözletet megírni. Az európai alapszint: A2 Ezen a szinten a diák megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek az őt közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak (pl. nagyon alapvető személyes és családdal kapcsolatos információk, vásárlás, helyismeret, állás). Az egyszerű és begyakorolt nyelvi helyzetekben tud kommunikálni úgy, hogy egyszerű és direkt módon információt cserél családi vagy mindennapi dolgokról. Tud egyszerű nyelvi eszközöket használva beszélni saját hátteréről, szűkebb környezetéről és a közvetlen szükségleteivel kapcsolatos dolgokról. Beszédértés Megérti a leggyakoribb fordulatokat és szókincset, ha számára ismert, közvetlen dologról van szó. Megérti a rövid, világos és egyszerű üzenetek, bejelentések, egyéb gyakori szövegek lényegét. Beszédkészség Részt tud venni egyszerű, begyakorolt, hétköznapi témáról szóló beszélgetésben, mely közvetlen információcserét igényel ismert tevékenységgel kapcsolatban. Képes magát megértetni társasági beszélgetésben. Röviden le tudja írni például családját, lakóhelyét, tanulmányait. Olvasásértés Megérti rövid, egyszerű szövegek, köztük történetek lényegét. A kért információt ki tudja keresni. Írás Rövid feljegyzéseket, üzeneteket, magánlevelet tud írni. Kiemelt közös követelmények (4-8. évfolyam) Az idegen nyelv (így a német) oktatása során számtalan alkalom és lehetőség kínálkozik arra, hogy eleget tegyünk a NAT 2003 megfogalmazott általános és közös fejlesztési követelményeknek. A test és a lélek harmonikus fejlesztése a német nyelv tanítása során elsősorban a koncentráció képességeinek alapozásával, az érzelmi intelligencia mélyítésével, az önismeret alakításával, az önértékelés képességének fejlesztésével, és az egészséges életmódra való neveléssel történik. A páros és csoportos tevékenységformák révén rengeteg alkalom kínálkozik az együttműködési készség fejlesztésére és a társas kapcsolatok alakítására. Ezáltal fejlesztjük a tanulóban azt a képességet, hogy tudja elfogadni és tiszteletben tartani mások véleményét. Mivel az idegen nyelv tanításának fő célja a kommunikációs készség fejlesztése, magától kínálkozik az alkalom, hogy a gyerek éljen az emberi kapcsolatok kialakításának lehetőségével. Az idegen nyelvi órákon megvalósuló páros és csoportos munkával segítjük tehát a szocializációs folyamatot is. Az egyes témakörök tanítása kapcsán fejlesztjük és gazdagítjuk a gyermek érzelemvilágát, pozitív gondolkodását. A mindennapi élet témaköreiben az életvitellel összefüggő praktikus tudást nyújtunk. Az országismereti tananyagon keresztül a tanulók más népek kultúráját és szokásait ismerik meg, és ez által is neveljük őket a másság elfogadására. Ez a folyamat segíti a csatlakozást Európához és a nagyvilághoz. Ismerjék meg a környezetvédelemmel kapcsolatos alapfogalmakat. Saját lakóhelyük és fővárosunk nevezetességei által hozzájárulunk a hon- és népismeret fejlesztéséhez. Fontos, hogy felébresszük a tanulókban az idegen nyelvek tanulása iránti igényt, s ez hozzájárul az alapműveltség tovább-építéséhez. A német irodalom és zene, országismeret tanításával szintén hozzájárulunk a tanulók alapműveltségének és intelligenciájának fejlesztéséhez. A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők fegyelembevétele. A német nyelv tanítása során a tanulók az első 2-3 évben többnyire reproduktív feladatok elvégzésére képesek. Kb. a 7. évfolyamtól kezdve adhatunk nekik fokozatosan önálló feladatokat, amely az önálló tanulási készséget és kreativitást fejleszti. Ilyen jellegű feladatok például: a páros és csoportos munka, szituációk, interjúk készítése, történetek írása, vagy átírása, szótár használata, nyelvtani és kommunikatív jellegű feladatok önálló megoldása, fordítás egyik nyelvről a másikra, házi olvasmány feldolgozása, gyakorlás a nyelvi laboratóriumban, és/vagy számítógéppel. Később tanulják meg használni az egynyelvű szótárt is. A német nyelv tanítása során is fontos, hogy építsünk a tanulók korábban szerzett, illetve otthonról hozott ismereteire.

34

Kiemelt szempont a koncentráció más tantárgyakkal. Ez különösen lehetséges az irodalom, magyar nyelvtan, földrajz, biológia, ének-zene, testnevelés tárgyak esetében. Ez a tevékenység segíti az összefüggések felismerését, ugyanakkor megkönnyíti bizonyos ismeretek elsajátítását. Fontos a logikus gondolkodásra való nevelés is. S bár a német nyelvtant nem célként, hanem eszközként tanítjuk, a 7. és 8. évfolyamon, amikor már több mindent tanítunk a tudatosítás szintjén, jó, ha rávilágítunk a német nyelvtan logikus rendszerére. Másrészt bizonyos nyelvi jelenségek esetén nem árt, ha felhívjuk a figyelmet a magyar nyelvtől való eltérésekre, vagy a hasonlóságokra. Mindez rendszerező ismeretszerzési élményeket kínál. Már az általános iskolában fontos a gyakorlati ismeretek megszerzése az életben való eligazodáshoz. Az idegen nyelv tanítása során számtalan alkalom kínálkozik erre. Az információkérés, és – adás különböző helyzetekben, a dialógusok, szituációk, szerepjátékok üzletekben és más helyeken, szállásfoglalás, szállodai bejelentőlapok kitöltése, levélírás mind hozzájárulnak a gyakorlati ismeretek megszerzéséhez. Fejlesztési követelmények Tudatosodjon a tanulóban, hogy anyanyelvén kívül idegen nyelven is kifejezheti magát. Alakuljon ki a tanulóban a pozitív hozzáállás a nyelvtanulás iránt. Fejlődjön együttműködési készsége, tudjon részt venni pár- és csoportmunkában. Ismerkedjen meg néhány alapvető nyelvtanulási stratégiával. A tanuló képes idegen nyelvű információt megérteni és adni, interakcióban sikerrel részt venni. Képes a tanárral és társaival a célnyelven együttműködni a nyelvórai feladatok megoldásában. Tisztában van a nyelvtanulás részterületeivel (beszédkészség, olvasásértés, szókincs, stb.), kialakult, továbbfejleszthető nyelvtanulási stratégiái vannak. Kialakul az igény benne, hogy az osztálytermen kívüli idegen nyelvi hatásokat is megpróbálja hasznosítani önálló haladása érdekében. Az alkalmazott tankönyvek (és tanulmányi segédletek) kiválasztásának elvei A tankönyvek kiválasztásának néhány lehetséges szempontja: Legyenek benne differenciálásra alkalmas feladatok Jól legyen strukturálva, emelje ki a lényeget Legyen színes, legyenek benne képek Az egyes leckék végén tartalmazzon összefoglaló kérdéseket Természetesen nemcsak a tankönyvben, hanem a tankönyvek mellett taneszközökben, tanulmányi segédletekben is kell gondolkodni. Ehhez kínáljuk segítségként a következő szempontsort: Az eddig használt tankönyvek, taneszközök, tanulmányi segédletek áttekintése; előnyeik, problémáik Információgyűjtés a tankönyvekről, taneszközökről: MKM tankönyvlista, TANOSZ taneszköz lista, Kiadói reklám és szóró anyagok, MPI könyvtárak Szakmai referenciák: kik írták, lektori vélemények, hol tanítják milyen eredménnyel leírások, recenziók Teljes felmenő rendszerű-e NAT kompatibilitás vizsgálata Kiegészítő anyagok, tanári kézikönyvek Ár Tartósság NÉMET NYELV 4. ÉVFOLYAM ÓRATERV: Témakör Szóbeli kezdőszakasz: Az én világom: A család: Ház, lakás: Étkezés Az iskola Színek, számok,cselekvések Dolgozatírás (előkészítő gyakorlással): Daltanulás, mondókák: Ismétlés: Szabadon felhasználható: Összesen:

órával

Óra 8 óra 8 óra 10 óra 10 óra 8 óra 10 óra 10 óra és 12 óra 11 óra 12 óra 12 óra 111 óra.

TANULÓI ÉS TANÍTÁST-TANULÁST SEGÍTŐ TANESZKÖZÖK

35

Javasolt tankönyvek: Kocsány Piroska – Liksay Mária: PASS AUF! 1. (Kezdő német nyelvkönyv 10-14 éveseknek) (Nemzeti Tankönyvkiadó) Hangkazetta a tankönyvhöz 60 perces. Molnár Marianna – Császár Gyöngyi – Kocsány Piroska – Liksay Mária: PASS AUF! 1. Tanári kézikönyv (Nemzeti Tankönyvkiadó) Jutta Douvitsas – Eleftherios Xanthos; Sigrid Xanthos – Kretzschmer: DAS DEUTSCH MOBIL 1. (Pannon Klett Könyvkiadó Kft.) P. Forgács Edit: KOMM MIT! 1. (tankönyv) Kiegészítő füzetek: - Hausaufgaben - Klassenarbeiten und Teste (ZIEL Kiadó, Hatvan) Gisela Rozek Giusti – Fabiana Zanata Merci : DEUTSCH MIT PETER UND PETRA (heti három órában a három kötet anyaga két év alatt elvégezhető.) TAMBURIN c. nyelvkönyv alsótagozatosok számára. Taneszközök: - magnetofon (kazettás magnó), - hangkazetták, - szemléltető képek, - tanári kézikönyvek, szakmódszertani könyvek, - írásvetítő és írásvetítő fóliák. KÖVETELMÉNYEK HALLOTT SZÖVEG ÉRTÉSE

A tanuló megért: 1) ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű kérést, utasítást, s arra cselekvéssel válaszol; 2) ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott egymondatos kérdést. BESZÉDKÉSZSÉG

A tanuló: 1) hiányos vagy egyszerű mondatban válaszol az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésre, szavakat és rövid, egyszerű szerkezetű szövegeket (legalább néhány mondókát, verset, dalt) tanult minta alapján reprodukál. 2) részt vesz rövid egyszerű dialógusokban reproduktív szinten. OLVASOTT SZÖVEG ÉRTÉSE

A tanuló: 1) felismeri ismert szavak írott alakját, ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatot elolvas; 2) ismert nyelvi elemekből, egyszerű mondatokból álló szövegben fontos információt megtalál. ÍRÁSKÉSZSÉG

A tanuló: a) tud másolni tábláról, tankönyvből; b) felismeri ismert szavak írott alakját, leír ismert eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat. A fenti követelmények teljesítését az alábbi tevékenységformákkal lehet segíteni GYAKORLÁS SZÓBAN: ismétlés kórusban és egyenként, (a tanár vagy a magnó mondatait), hangos olvasás, mondókák memorizálása, rövid dialógusok és szerepjátékok reproduktív szinten, rövid kérdések megválaszolása az olvasott szöveg alapján.

36

GYAKORLÁS ÍRÁSBAN: másolás tábláról és tankönyvből, egészen könnyű házi feladatok megoldása írásban, egyszerű kérdések megválaszolása, egyszerű mondatok kiegészítése (nyelvtani, vagy kommunikatív jellegű). A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI (minimális követelmény) A 4. évfolyam végén: A tanuló értsen meg 80-100 szót, illetve lexikai egységet, s ebből egyszerű mondatokban tudjon használni kb. 60 szót, illetve kifejezést. Rövid mondatokban tudjon beszélni magáról, a családjáról és az otthonáról. Néhány mondatban – kérdések alapján – tudja elmondani a napirendjét. Nevezzen meg néhány étel- és italfajtát a reggelizés témakörben és néhány ruhadarabot. Tudjon németül köszönni és elköszönni, és tanulótársának vagy tanárának a mindennapi élet témaköreiben néhány egyszerű kérdésére válaszolni. A tanár legfontosabb utasításait értse meg. Tudjon néhány igét ragozni (a haben és a sein igét is), és a helyesen ragozott igealakokat rövid mondatokban használni. Ismerje a tárgyesetet, és néhány ige mellett tudja használni (haben, essen, trinken, möchte, igék mellett). Tudja elmondani a hónapok nevét, és a hét napjait németül. Tudjon számolni 20-ig. A legalapvetőbb hangtani szabályokat tartsa be (diphtongusok, sch, s, z, v, ck, ch ejtése). Ismerjen néhány mondókát. TARTALMAK KOMMUNIKÁCIÓS SZÁNDÉKOK Köszönés, megszólítás, elköszönés, bemutatkozás. Altéma: igeragozás, ezen belül a sein létige gyakorlása. Pl.: Wie heißt du Wo wohnst du? Wie alt bist du?s. Információkérés, információadás saját és közvetlen világunkról Módszerek: Frontális és páros munka. Ajánlatos szóbeli kezdőszakaszt alkalmazni. Dolgok azonosítása, megnevezése. Lásd: témakörök c. fejezet. Kívánság kifejezése: Ich möchte… Möchtest du …? Tetszés, nem tetszés, elégedettség, elégedetlenség, helyeslés, elismerés kifejezése. Pl.: Gut. Nicht gut Sehr gut. Toll. Prima Hála kifejezése. Pl.: Danke. Danke sehr. Vielen Dank. Udvariassági formák. Pl.: Bitte. Bitte sehr. NYELVTANI FOGALOMKÖR A jelen idejű igeragozás egyes számban. (tőhangváltás nélkül) Pl.: wohnen, lernen, spielen. A sein létige ragozása egyes számban. Lásd: Kommunikációs szándékok c. fejezet. A birtoklás kifejezése: a haben ige ragozása egyes számban. Altéma: A tárgyeset határozatlan névelővel és tagadó névmással. Térbeli viszonyok. Helyhatározószók: vorne, hinten, unten, oben, links, rechts. Néhány névmási határozó lexikai szinten. Pl.: darauf, davor. Megjegyzés: Elöljárószókat még csak lexikai szinten tanítunk és keveset. Pl.: in der Mitte, in der Ecke, in der Schule, im Zimmer. Méret, hosszúság legegyszerűbb kifejezései: gross, klein, lang, kurz. Altéma: a sein létige. Időbeli viszonyok Időhatározószók: heute, morgen, übermorgen. A hét napjai.

37

Altéma: A sein ige. Pl.: Heute ist Montag. Morgen ist Dienstag. Hónapok nevei. Időpontok: Az óra és az idő legegyszerűbb kifejezései. Pl.: - Wie viel Uh ist es? -Es ist acht Uhr. (Csak a „kerek” órát tanítjuk.) A modalitás kifejezése a möchte igével. (csak egyes számban) Mennyiségi viszonyok Tőszámnevek 20-ig. Számnév és főnév egyeztetése. Altéma: A főnevek többes száma. Mérték, fokozat legegyszerűbb kifejezései: sehr gut, viel, wenig. Életkor kifejezése. Lásd: Információkérés és -adás saját világunkról. Minőségi viszonyok Alak, kiterjedés: klein, groß. Alapszínek. Altéma: a létige gyakorlása. Esetviszonyok: alany- és tárgyeset. Tárgyeset határozott és határozatlan névelővel. (inkább lexikai szinten) Altéma: a haben ige ragozása egyes számban. Logikai viszonyok Az und kötőszó. A tagadás. A nein és a nicht tagadószók. Mondatszerkezetek. Igenlés és tagadás: ja, nein. Szórend egyszerű kijelentő és kérdő mondatokban. Szövegösszetartó eszközök: határozott és határozatlan névelők. Személyes névmások alanyesete A das mutató névmás. Das ist die Tafel típusú mondatokban.

TÉMAKÖRÖK, ALTÉMÁK • Az én világom Személyi adatok, köszönés, bemutatkozás, ismerkedés. Lásd: Kommunikációs szándékok: információkérés, információadás. • A család Szülők, testvérek, nagyszülők, nagybácsi, nagynéni. • Ház, lakás Mi hol van a szobában? - A szoba bemutatása határozószókkal és kevés elöljárószóval. (lexikai szinten) Lásd: Fogalomkörök. (Térbeli viszonyok.) Pl.: Das ist mein Zimmer. Rechts steht ein Schrank. Links ist ein Tisch. Oben ist eine Lampe. In der Ecke steht eine Blume. In der Mitte steht ein Tisch. Darauf steht eine Vase. Néhány állat és növény a ház körül. • Mindennapi életünk, a mindennapi élet tevékenységei A hét napjai, napszakok. Pl.: Wann gehen wir in die Schule? Wann gehen wir nicht in die Schule (am Samstag, am Sonntag) Wann lernst du? (Am Nachmittag.) Az am csak lexikai egységként tanítandó. Időpontok. Lásd: Nyelvtani fogalomkörök c. fejezet (időbeli viszonyok). • Az iskola Legfontosabb tantárgyak nevei egyszerű mondatokban. Pl.: Was habt ihr heute? (Literatur, Deutsch, Mathematik, usw.) Was habt ihr morgen? Tanórai utasítások. • Étkezés Reggeli. Pl.: Was essen wir zum Frühstück? Was trinkst du zum Frühstück? Megjegyzés: az essen igét lexikai szinten vegyük. Néhány étel- és italfajta.

38

Pl.: Brot, Brötchen, Butter, Wurst, Marmelade, Tee, Milch, Kakao, Kaffee … • Színek, számok (Tanítható már a szóbeli kezdőszakaszban is.) • Cselekvések .(lesen, spielen, sprechen, schreiben, kommen, gehen, lernen) Dalok, mondókák, kiszámolók, játékok ÉRTÉKELÉS Szóban: folyamatos, a tevékenységi formáknak megfelelően. Megjegyzés: Kezdetben csak pozitív értékelésre adjunk érdemjegyet! Írásbeli ellenőrzés (dolgozatírás): összesen kétszer. Javasolt formák: - személyes jellegű kérdések megválaszolása, - kommunikatív jellegű kiegészítések

39

ANGOL 4. ÉVFOLYAM ÓRATEV Témakör Köszöntés és elköszönés. Birtoklás. Tárgyak felismerése. Utasítások. Számok. Én és a családom: bemutatkozás, a család bemutatása. Külső jellemzés. Az otthon: a szűkebb környezet, tárgyak, játékok felismerése Öltözködés: ruhadarabok télen és nyáron; testrészek Iskola: az osztályterem tárgyai, az iskola helyiségei Étkezés: kedvenc és kevésbé kedvenc ételek, italok. Tágabb környezetünk: állatok felismerése. Irányok megadása. Színek. Étkezés: kedvenc és kevésbé kedvenc ételek, italok. Származás meghatározása. Idő és napszakok meghatározása. Formák felismerése és megnevezése. Szabadon felhasználható órakeret Összesen:

Óra 8 8 8 8 8 8 8 8 8 7 7 7 6 12 111 óra

A tantárgy óraszáma: 555 Ennek felosztása: Évfolyam Tantárgy /modul Angol

4. Heti Évi 111 3

5. Heti Évi 111 3

6. Heti Évi 111 3

7. Heti Évi 111 3

8. Heti Évi 111 3

Összesen 555

Célok és feladatok A negyedik évfolyamon kezdődő kisgyermekkori idegennyelv-oktatás alapvető célja lélektani és nyelvi: egyrészt kedvet ébreszteni a nyelvek tanulása iránt, sikerélményhez juttatni a diákokat, másrészt megalapozni a későbbi nyelvtanulást, főként a receptív készségek fejlesztésével. Ezekhez járul még a nyelvtanulási stratégiák kialakításának megalapozása. Gyermekkorban a nyelvtanulás a természetes nyelvelsajátítás folyamataira épül. A gyerekek számukra érdekes, értelmes, önmagukban motiváló és kognitív szintjüknek megfelelő kihívást jelentő tevékenységekben vesznek részt. Ezek során a célnyelvet hallva, a szituációt, kontextust értve haladnak előre a nyelv elsajátításában. Ez a folyamat lassú, az idősebb korosztályra jellemző látványos nyelvi eredményt nem várhatunk. Egyik tipikus jellemzője a csendes szakasz, melynek során egyes diákok akár hónapokig nemigen szólalnak meg, de a játékos tevékenységekbe szívesen bekapcsolódnak. Az idegen nyelvi órákon a gyerekek az ismeretlen nyelven hallottakat a világról kialakult ismereteik alapján értelmezik, ezért elengedhetetlen, hogy a tananyag általuk ismert tartalmakra épüljön. Ez egyrészt a konkrét helyzet kihasználásával, szemléltetéssel, másrészt már ismert tantárgyak anyagának integrálásával érhető el. Így válik az ismeretlen célnyelvi tanári beszéd érthetővé a diákok számára. A kerettanterv az 1–4. évfolyamok anyanyelven megismert témaköreire, beszédszándékaira, fogalomköreire és tevékenységeire épül. A készségek közül a hallott szöveg értésének fejlesztése a legfontosabb, melynek fejlődését az órai utasítások és a cselekvésre épülő játékos feladatok teljesítéséből követhetjük nyomon. A beszéd az egyszavas válaszoktól (igen, nem, név, szín, szám stb.), a memorizált, elemezetlen nagyobb egységek használatáig terjed (köszönés, mondóka, körjáték, dal). Természetes része a gyerekek órai beszédének a magyar nyelvű kérdés és válasz, melyet visszajelzésként, megerősítésként használnak a tanár célnyelvhasználatával párhuzamosan. A követelmények a természetes nyelvelsajátítás folyamatát tükrözve a szó és az egyszerű mondat szintjén mozognak. Az olvasás és írás bevezetésével célszerű várni, míg a gyerekekben felmerül erre az igény. Az ötödik évfolyam megkezdésekor már minden diák (legalább) egy éve tanulja az idegen nyelvet. Megértik a tanár kéréseit, óravezetését, ismerősek a feladattípusok, órai tevékenységek, motiváltak, bíznak magukban, és néhány alapvető stratégiát már használnak. A öt tanév céljai között első helyen áll a motiváció fenntartása, a gyerekek sikerélményhez juttatása értelmes munkával. Továbbra is a receptív készségek (hallott és olvasott szöveg értése) fejlesztése áll a középpontban, mivel a produktív készségeket (beszéd és írás) a receptív készségek közvetve fejlesztik. Az évek előrehaladtával egyre nagyobb

40

hangsúlyt kap a beszédkészség. Lényeges nevelési cél a diákok olvasási igényének kialakítása és fejlesztése érdekes, könnyített vagy eredeti, illusztrált hosszabb szövegek olvastatásával. A témakörök felölelik a tanterv egyéb tantárgyi tartalmait, hiszen a nyelvet nem önmagáért használjuk, hanem információszerzésre, illetve információ-feldolgozásra. A kereszttantervi törekvések hozzájárulnak az idegen nyelvi tananyag érthetővé tételéhez, de a tartalmakat más szempontból, másképp csoportosítva dolgozzuk fel, nehogy unalmassá váljanak. A 10–14 éves korosztály nyelvelsajátítása során jobban támaszkodik memóriájára, mint a célnyelv szabályrendszerére, de egyre inkább képes szabályszerűségeket észrevenni a nyelvben. A szabályok ismerete ugyanakkor csak kismértékben segíti nyelvi fejlődésüket. A nyelvhasználatban a folyamatosság erősebb a nyelvhelyességgel szemben, de emellett szükség van a legfontosabb struktúrák automatizálására is. Cél, hogy esetleges nyelvi hibáikat maguk vegyék észre és javítsák, így segíthetjük őket autonóm nyelvtanulóvá válni. A négy év során a diákoknak el kell jutniuk a nyelvtanulási stratégiák olyan szintű használatához, melyek lehetővé teszik számukra az osztályterem falain kívüli idegen nyelvi hatások (filmek, zene, tévéműsorok, újságok) hasznosítását és az irányított önálló haladást. Kiemelt közös követelmények A tanterv fő célkitűzése, hogy a nyelvtanulási célok mellett, olyan általános közös nevelési és oktatási célokat is teljesítsen, amelyek a tanulók felnőtté válásának, illetve társadalmi beilleszkedésének alap pillérei lehetnek. Mivel a nyelvtanítás nem meghatározott ismeretanyag átadását tűzi ki céljául, hanem a nyelvi készségek elsajátítását (a nyelvtani szerkezetek csupán a nyelvi funkciók működését, ill. működtetését teszik lehetővé, és elsajátításuk nem képezi a tanulási folyamat végső célját), ezért lehetségessé válik általános, a társadalom által elismert értékek és tudásanyag közvetítése a nyelvi órán. Fejlesztési követelmények A tanuló képes idegen nyelvű információt megérteni és adni, interakcióban sikerrel részt venni. Képes a tanárral és társaival a célnyelven együttműködni a nyelvórai feladatok megoldásában. Tudatosodjon a tanulóban, hogy anyanyelvén kívül idegen nyelven is kifejezheti magát. Alakuljon ki a tanulóban a pozitív hozzáállás a nyelvtanulás iránt. Fejlődjön együttműködési készsége, tudjon részt venni pár- és csoportmunkában. Ismerkedjen meg néhány alapvető nyelvtanulási stratégiával.

Értékelés A számonkérésnél fontos szempont, hogy a tanuló felismerje, nem a nyelvről, annak grammatikai, lexikai, szemantika rendszeréről tanul, hanem magát a nyelvet tanulja. Ennek megvalósítása érdekében kerülni kell a szövegkörnyezetből kiragadott, csupán a nyelvtani, ill. lexikai tudást mérő dolgozatokat. Helyettük olyan kommunikatív feladatokat kell a tanulókkal elvégeztetni, mind írásban, mind pedig szóban, melyek természetüknél fogva képesek jelezni a tanulók nyelvhasználási képességét. Mindazonáltal figyelembe kell venni a mindenkori vizsgarendszer követelményeit is, hiszen az oktatás egyik célja az, hogy a tanulók sikeres vizsgát tegyenek tanulmányaik végén, esetleg az iskolarendszeren kívül működő nyelvvizsgakövetelményeknek megfeleljenek. Számonkérés módja: A szóbeli számonkérés mellett évente két nagydolgozat, mely a következő feladattípusokat tartalmazza: - Olvasásmegértési készséget mérő feladat - Nyelvhasználatot mérő feladat – hiányzó szavak, nyelvtani szerkezetek behelyettesítése összefüggő szövegbe - Íráskészséget mérő feladat - Beszéd utáni megértési készséget felmérő feladatok Javasoljuk a dolgozatok két tanórára történő lebontását, mivel így a tanulók számára ez kevésbé megterhelő. Alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A megfelelő tananyag kiválasztásánál két területet kell a gyakorló tanárnak megvizsgálnia: a tanulói csoport igényeit és annak jellemzőit, illetve az értékelésre kiválasztott tananyagot. A tanulók megvizsgálásakor a következő pontokra kell a tananyag választónak koncentrálnia: Kor, nem, társadalmi/kulturális háttér, motiváció/az idegen nyelvhez való hozzáállás, a gyerekek nyelvtudása, ill. általános ismereteik, érdeklődési körük. Amikor a tanulók nyelvtanulási igényeit vizsgáljuk, fontos, hogy az alábbi kérdésekre válaszokat kapjunk: - Melyek azok a leggyakoribb és legvalószínűbb beszédhelyzetek, amelyekben a tanulók a jövőben az idegen nyelvet használni fogják? - A nyelvi készségeket (beszéd, írás, olvasás, hallás utáni megértés) milyen fontossági sorrendbe lehet állítani az előző kérdés alapján?

41

- Az órai munkából százalékos arányban mennyi időt kell a fenti készségek fejlesztésére szánni? A kérdésekre válaszolva már meg lehet határozni, hogy milyen típusú és szerkezetű tananyagra van szükségünk egy adott tanulói csoport oktatásához. Ki kell azonban azt is hangsúlyozni, hogy nem csupán a tanulók igényeit és jellemzőit kell a tananyag kiválasztásakor figyelembe venni, hanem a tantervi előírásokat és az iskola pedagógiai programját is. Miután megfelelő adatokkal rendelkezik a tanár a tanulókról és a követelményrendszerekről, akkor kerülhet sor a tananyag értékelésére. Az értékelésnél ajánlott az alábbi főbb pontokat megvizsgálni: Gyakorlati szempontok: -

1. A tananyag ára reális-e? 2. A tananyag részét képező komponensek elérhetőek-e (pld. Hanganyag, videó, tanári kézikönyv, munkafüzet, stb.)?

Tervezés és kivitelezés: -

1. Mennyire felel meg a tananyag formai kivitelezése a korcsoport igényeinek?

Feladatok: 1. Megfelelő arányban tartalmazza-e a tananyag azokat a feladattípusokat, amelyekkel a kitűzött célok elérhetőek? 2. Vannak-e olyan feladatok, amelyek a kommunikatív nyelvhasználatot gyakoroltatják? Elegendő-e a számuk? 3. Találhatóak-e olyan feladatok a könyvben, amelyek segítik a tanulók logikai képességeinek, ill. Készségeinek fejlődését (pld. Ismeretlen szavak jelentésének kitalálása szövegkörnyezet alapján)? 4. Az új nyelvi szerkezeteket megfelelő kontextusban mutatja be a könyv? Nyelvi készségek: -

1. A gyakorolt készségek összhangban vannak-e a tanulók számára fontos készségekkel? 2. A gyakorolt készségeket önmagukban, egymástól elkülönítve, vagy együtt gyakoroltatja-e a könyv?

Tanulói és tanítást-tanulást segítő taneszközök A következő tankönyvcsalád könyve, illetve annak tanári kézikönyve, munkafüzete, kiegészítő hanganyaga ajánlottak alkalmazásra. Chatterbox 1. Holderness, J.A. Oxford University Press. 1990. Hatékony kiegészítés a képes szemléltető eszközöket és játékos ötleteket tartalmazó Activity Resource Pack. Érdekesebbé tehetők az angol órák a következők használatával: • Jazz Chants for Children • Jazz Chants Fairy Tales • Grammar Chants by C. Graham További kiegészítésként gyakorló feladatlapok, mondókák, dalok alkalmazása lehetséges elsősorban az átlagosnál jobb képességű csoportok esetében, illetve a kevésbé jó képességű csoportoknál is. Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: - köszönés, elköszönés, - bemutatkozás, - köszönet és arra reagálás. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: - tetszés, nem tetszés. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: - dolgok, személyek megnevezése,

42

-

információkérés, információadás, igenlő vagy nemleges válasz, tudás, nem tudás.

-

Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése, Birtoklás kifejezése, Térbeli viszonyok, Időbeli viszonyok, Mennyiségi viszonyok, Minőségi viszonyok, Logikai viszonyok, Szövegösszetartó eszközök.

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló megért: - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, max. kétmondatos kérést, utasítást megért, arra cselekvéssel válaszol; - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott egymondatos kérdést. Beszédkészség A tanuló: - hiányos vagy egyszerű mondatban válaszol az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésre, szavakat és egyszerűbb szerkezetű szövegeket (legalább néhány mondókát, verset, dalt) tanult minta alapján reprodukál. Olvasott szöveg értése A tanuló: - felismeri ismert szavak írott alakját, ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatot elolvas; - ismert nyelvi elemekből álló egymondatos szövegben fontos információt megtalál. Íráskészség A tanuló: - felismeri ismert szavak írott alakját, leír ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat.

Tevékenységformák (a fenti követelmények teljesüléséhez): -

GYAKORLÁS SZÓBAN: ismétlés kórusban és egyenként, (a tanár vagy a magnó mondatait), hangos olvasás, mondókák memorizálása, rövid dialógusok és szerepjátékok reproduktív szinten, rövid kérdések megválaszolása az olvasott szöveg alapján.

GYAKORLÁS ÍRÁSBAN: másolás tábláról és tankönyvből, egészen könnyű házi feladatok megoldása írásban, egyszerű kérdések megválaszolása, egyszerű mondatok kiegészítése (nyelvtani, vagy kommunikatív jellegű).

Magasabb évfolyamra lépés feltételei A tanuló ismerje fel az egyszerű kommunikációs szándékokat és tudjon reagálni azokra. Legyen képes információt kérni és információt adni személyekre vonatkozóan ill. egyszerű kérdéseket alkotni és azokra válaszolni. Rövid mondatokban tudjon beszélni magáról, a családjáról és az otthonáról. Néhány mondatban – kérdések alapján – tudja elmondani a napirendjét. Nevezzen meg néhány étel- és italfajtát a reggelizés témakörben és néhány ruhadarabot. Tudjon köszönni és elköszönni és tanulótársának vagy tanárának a mindennapi élet témaköreiben néhány egyszerű kérdésére válaszolni. A tanár legfontosabb utasításait értse meg. Ismerjen néhány mondókát, dalt.

43

Kiemelt közös követelmények A test és a lélek harmonikus fejlesztése: a koncentráció képességének alapozása, az érzelmi intelligencia mélyítése, az önismeret alakítása, az önértékelés képességének kialakítása, az egészséges életmódra való nevelés. Pozitív gondolkodás kialakításának elősegítése. Az együttműködési készség fejlesztése: páros és csoportos tevékenységformák alkalmazása, ezáltal mások véleményének elfogadása és tiszteletben tartása. Kommunikációs készség fejlesztése: ez az idegen nyelv tanításának fő célja, amelyre minden órán kell, hogy legyen lehetőség. Alapműveltség tovább-építése idegen nyelvek megismerése iránti igény kialakítása fontos, ezáltal hozzájárulunk az intelligencia fejlesztéséhez. Tanulási stratégiák: kialakításuk során figyelembe kell venni az életkori jellemzőket. Koncentráció más tantárgyakkal: az összefüggések felismerését segíti az egyes tantárgyak között. Már az általános iskolában fontos a gyakorlati ismeretek megszerzése az életben való eligazodáshoz. Az idegen nyelv tanítása során számtalan alkalom kínálkozik erre. Az információkérés, és – adás különböző helyzetekben, a dialógusok, szituációk. Taneszközök: - kazettás magnó, - hangkazetták, audio CD - szemléltető képek, - tanári kézikönyvek, szakmódszertani könyvek, - írásvetítő és írásvetítő fóliák.

44

MATEMATIKA 1-4. évfolyam A tanterv a NAT Matematika műveltségterület 1-4. évfolyamok követelményeit fedi le. A tantárgy óraszáma: 610,5. A NAT-ban megfogalmazott „Fejlesztési feladatokat” nem külön fejezetként dolgoztuk ki, hanem szervesen beépítettük a „Továbbhaladás feltételei” illetve „Az átlagos vagy annál magasabb szintű követelmények” fejezetekbe. Szükség esetén az egyes témakörök után is megemlítjük a leginkább érvényesíthető, elérhető célokat. Így a kialakítandó jártasságok, készségek, rutinok konkrétan az adott tartalomnál jelentkeznek, s ez jelentősen megkönnyíti a pedagógus tervező munkáját. Az egyes tananyagok után található “Kibővített anyag” nem kötelező jelleggel tanítandó, de ha az ott említett időt biztosítani tudjuk rá, akkor javasoljuk ezen témakörök tanórán történő feldolgozását. Ez egyben lehetőséget ad a tanórai differenciált foglalkoztatásra is. Óraszámok évfolyam óraszám

1. heti 4,5

évi 166,5

2. heti 4,5

évi 166,5

3. heti 4

évi 148

4. heti 3,5

évi 129,5

Célok és feladatok A matematikai nevelés célja az általános iskola kezdő szakaszán azon képességek fejlesztése, melyek segítségével a tanulók felkészülnek az önálló ismeretszerzésre. Ennek elérésére életkoruknak megfelelő, tapasztalaton nyugvó megismerési módszereket sajátítanak el. Tapasztalatgyűjtés keretében foglalkozunk: • Tájékozódás térben és időben • Megismerés • Képzelet • Elmondott olvasott történés, helyzet képzeletben való követése. Lejátszódott esemény ismétlődő átélése. Képzeletben történő mozgatás. Problémamegoldásának elképzelése, becslés, sejtés megfogalmazása, megoldás után a képzelt és lényeges megoldás összevetése. • Oksági kapcsolatok keresése. • Gondolkodás a saját gondolkodási folyamatokról. • Következtetés további igazságokra (példák, ellenpéldák keresése, intuitív következtetés) • Értő elemző olvasás fejlesztése, írásban kapott utasítás végrehajtása, helyzetleírás rekonstruálása. • Rendszerezés segítő eszközök és algoritmusok megismerése: fadiagram, táblázat, számítógépes programok. • Ismerethordozók használata: könyvek, számológépek, számítógépek használata. • Tanári segítség, társak segítsége (ismeretszerzés szervezése, jó munkalégkör biztosítása, érdekes problémák, projectek szerepeltetése) • Oktatási-tanulási technológiákkal való megismerkedés, azok érdekes, interaktív használata (Internet, CD) • Probléma felismerése, a problémahelyzet átélése, problémaérzékenység. • Önellenőrzés, az eredményért való felelősségvállalás. • Többféle megoldási mód keresése, az alternatív megoldások összevetése. • Sejtések megfogalmazása, divergens gondolkodás. • Közös munka (páros, kiscsoportos, csoportmunka ) vállalása, egymásra figyelés, egyéni felelősség és közös felelősség vállalás. • Egyéni adottságok, képességek és igények figyelembevétele a közös eredmény érdekében és tiszteletben tartása az egyén fejlődése szolgálatában, tolerancia, egymás segítése. A munkamegosztásban betöltött értékeinek ismerete és elfogadása. Projectben való együttműködés. • A saját képességek és műveltség fejlesztésének igénye. • A világ megismerésének igénye. • A matematika értékeinek és eredményeinek megismerésére való igény. • Nyelvhasználat előtti kommunikáció (lejátszás, kirakás, megmutatás mímelés, mint gondolatok kifejezése) • Önismeret, önértékelés, reflektálás, önszabályozás: saját értékek, saját korlátok ismerete, tudatosítása, technikák megismerése, ezek kompenzálására. Saját részképességek, gondolkodási tevékenységek felismerése, tudatosítása. • az alapvető matematikai képességek kialakításával, • környezetvédelemmel kapcsolatos feladatok megjelenítése. • a gondolkodás fejlesztésével, • a helyes tanulási szokások kiépítésével, • az ismeretszerzés során alkalmazott önállóság mértékének fokozásával, • a matematika iránti érdeklődés felkeltésével,

45

• •

a pozitív attitűd kialakításával, az életkornak megfelelő pontos matematikai szaknyelv elsajátításával. A matematika tanulásának alapja a tapasztalatszerzésből kiinduló induktív megismerés. Ennek keretében kerül sor a megfigyelés irányítására, a spontán megfigyelésből a tudatos, célirányos megfigyelésre való felkészülésre, az észrevételek megfogalmazására, rendezésére, értelmezésére és lejegyzésére, valamint a szerzett tapasztalatok más tanulási helyzetekben való alkalmazására. A matematika tanulása az első négy évfolyamon alapozó jellegű. A nevelési - oktatási feladatok sorában a képességfejlesztésnek kiemelt szerepet szánunk. Az ismeretnyújtás, a képességek gazdag tárházának fejlesztése közben, a kisiskolás korosztály fejlődési ütemének figyelembevételével történik. A fejlesztés fontosabb területei: • összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés képessége, megfigyelőképesség, • emlékezet, (mozgásos, tárgyi, fogalmi) • válogató, osztályozó és rendszerező képesség, • adatok gyűjtése, rögzítése, rendezése, • lényegkiemelő képesség, • absztraháló és konkretizáló képesség, • összefüggések felismerése, oksági és egyéb kapcsolatok feltárása, • probléma felismerése, problémamegoldás tárgyi tevékenységgel és egyszerűbb esetekben gondolati úton, • tevékenységekhez kötött alkotó gondolkodás, • kreativitás, • analógiák felismerése, követése, • algoritmikus gondolkodás, algoritmusok követése, • logikai gondolkodás elemi szinten, • tapasztalatok kifejezése különféle módokon (megmutatással, rajzzal, adatok rendezésével, példák, ellenpéldák gyűjtésével, stb.), megfogalmazása saját szókinccsel, egyszerűbb esetekben matematikai szaknyelv, illetve jelrendszer alkalmazásával, • a munkavégzéshez szükséges általánosabb képességek (pl.: pontosság, rendszeresség, megbízhatóság, a részletszámítások és az eredmény ellenőrzése). • A kezdő szakasz feladata az alapvető matematikai ismeretek elsajátítása, a problémamentes továbbhaladás biztosítása a kötelező oktatás keretében. Az alapozás a matematika kiemelt témaköreiben az ismeretek koncentrikus és spirális bővülését segíti elő. Ezért kiemelten kezeljük azokat a tanítási tartalmakat, amelyekre a következő iskolaszakasz tananyaga épül: • a természetes szám fogalmát gazdag tartalommal építjük ki tízezres számkörben, • segítjük a biztonságos eligazodást a tízes számrendszerben, • kidolgozzuk és fejlesztjük a biztonságos szám- és műveletfogalomra épülő számolási készségeket, • formáljuk a sík- és térbeli tájékozódási képességét, • alakzatok megismerésével, formai és mennyiségi tulajdonságok felismerésével, egyszerű transzformációkkal alakítjuk a geometriai szemléletet, • tapasztalati függvények és sorozatok vizsgálatával, ábrázolásával segítjük a problémalátást, probléma megoldási képesség fejlődését, • valószínűségi játékokkal, megfigyelésekkel, kísérletekkel a valószínűségi szemléletet alapozzuk meg, • konkrét szituációkkal, példákkal alakítjuk a tanulók szemléletét a valóság és a matematikai modell kapcsolatáról. Alapvető fontosságú, hogy nem mennyiségi, hanem minőségi fejlesztés történjen, tehát a tanulók tempójának megfelelően haladjunk, ne a többre, hanem az alaposabbra helyezzük a hangsúlyt. A matematika tanítása kettős célrendszerre épül. Egyrészt a kognitív képességek fejlesztésére szolgál, és lehetőséget teremt a gondolkodási módszerek alkalmazására. Másrészt a tanulási szokások kiépülését segíti, rendszerességre, tudatosságra, a megismerési módszerek önálló alkalmazására nevel. Az önellenőrzés képességének fejlesztésével további felfedezésre, kutatásra ösztönöz.

A matematikai képességek kiépítését és folyamatos fejlesztését az iskolai kezdő szakasz alapvető feladatának tekintjük. A fejlesztés eredményeként azt várjuk, hogy a 4.évfolyam befejezése után a tanulók a megismerési módszerekben gazdagodva, a matematika és a matematikatanulás iránt pozitív beállítódással, érdeklődéssel, a továbbhaladáshoz szükséges ismeretek birtokában folytathassák tanulmányaikat. Értékelés A tanuló továbbhaladásához az évfolyamonként megfogalmazott követelményeket kell teljesíteni. Az érkelésnek tükröznie kell a követelmény és a teljesítés viszonyát, a fejlődésben megtett utat. Fel kell tárnia a hibák okait, a

46

pozitívumokra kell támaszkodnia, elő kell segítenie a rendszeres munkavégzést. Törekedni kell a méltányosságra és az objektivitásra. Elsősorban az elért eredményeket szükséges minősíteni a tanulók fejlődését figyelembe véve. Folyamatosan, rendszeresen kell értékelni a szóbeli és írásbeli munkákat. Diagnosztizáló, formatív és szummatív mérések egyaránt szükségesek az egyes évfolyamokon. A követelmények három szinten kerülnek megfogalmazásra a „Továbbhaladás feltételei” illetve „Az átlagos vagy annál magasabb szintű követelmények”. Az írásbeli értékelés terjedjen ki a következő területekre. 10. A tanuláshoz való hozzáállásra (pozitív, negatív, közömbös). 11. Az adott tananyag elsajátítása után elvárt tudástartalmakra, teljesítményekre. 12. A tanítási-tanulási folyamatban fejlesztett területekre, problémamegoldás, alkalmazás, algoritmikusgondolkodás, döntéshozatal, ítélőképesség, összefüggések meglátása stb.. 13. A fejlesztett képességekre, a kialakult jártasságokra, készségekre. Mindezeket az adott iskola Pedagógiai Programja rögzíti. Példák az értékelésre: „A tanuló munkához való hozzáállása pozitív, kicsit több munkával azonban jobb eredményeket érhetne le. A 20-as számkörben jól ki tudja olvasni a számokat, a bontással és a műveletekkel nem mindig boldogul, segítségre szorul. A szöveges feladatok megoldásában fejlődnie kell, főleg az adatok közti összefüggések feltárásában jelentkeznek a gondok. A mértékváltás elfogadhatóan megy. Ezek alapján a tanuló a 2. osztályba léphet, mert hiányosságai – jobb odafigyeléssel - pótolhatók, s az alapokat megszerezheti ahhoz, hogy a 2. osztályos ismereteket – legalább minimális szinten- elsajátítsa”.

Fejlesztési feladatok Mivel az első két évfolyamot egy pedagógiai szakaszként értelmezzük a fejlesztési feladatai megegyeznek, mindkét évfolyam tantervében megtalálhatók. Az elsajátított matematikai fogalmak alkalmazása. A matematikai szemlélet fejlesztése, tájékozódás térben és időben. Az általános iskola első négy évfolyamán a matematikai fogalmak elsajátításának alapozása történik. Gyakorlati tevékenységre, konkrét tapasztalatszerzésre épül. A számfogalom és műveletfogalom építése, a számolási készség fejlesztése az alapműveletek körében az életkornak megfelelő mélységben, fokozatosan bővülő számkörben folyik. A mennyiségek közötti kapcsolatok felfedezése, a változások, összefüggések megfigyelése tárgyi tevékenység során történik. A tapasztalatok megfogalmazásával a szóbeli kifejezőképességet fejleszthetjük. A tér- és síkgeometriai szemléletet a gyermekek konkrét tárgyi tevékenységével, a valóságot bemutató, a legkülönbözőbb technikákkal nyert anyagok, modellek segítségével alakítjuk. (Pl. fotók, videó, számítógép). A matematikai logika legegyszerűbb elemeinek (pl.: “vagy, “és”, “nem”) használatával fejlesztjük az összefüggések belátásának és pontos megfogalmazásnak képességét. A matematika életkornak megfelelő elemi fogalmait (pl. több, kevesebb, mértékegységek) a mindennapi életben való előfordulásnak megfelelően használjuk. Folyamatosan fejlesztjük a modellalkotás képességét, a lényeges és lényegtelennek tűnő dolgok szétválasztását. Egyszerű esetekben vizsgáljuk a “modell jóságát”. Felhívjuk a figyelmet a hétköznapi és a matematikai nyelv különbségeire. A sokoldalú gondolkodásmód fejlesztése érdekében konkrét tevékenységgel, kísérletezéssel példákat gyűjtünk a biztos, véletlen, lehetséges esetekre. Gyakorlottság a matematikai problémák megoldásában, jártasság a logikus gondolkodásban, az ismeretek alkalmazása A problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére a matematikai összefüggések szöveges megfogalmazását, modellezését (kirakás, eljátszás) alkalmazzuk. A matematikai szövegértő képesség alapozása és folyamatos fejlesztése összetett feladat. A beszédértésre épül és az értő olvasás színvonalának megfelelően fejlődik. A szövegösszefüggések értelmezése, az adatok kiválasztása a szövegből, az adatok közötti kapcsolatok felfedezése tevékenység, ábrázolás keretében történik, majd fokozatosan térünk át a számokkal, műveletekkel való kifejezésére. A megoldásban a próbálgatásnak, következtetésnek, logikus gondolkodásnak elsődleges szerepet tulajdonítunk. Csak ezután következhet az algebrai úton történő megoldás alkalmazása. A mérés témakörének tanításakor kiemelt szerepet tulajdonítunk a konkrét mérési tevékenységben való jártasságnak. Az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási műveletek alkalmazása, a kreativitás fejlesztése Az ismeretszerzésben az életkornak megfelelő induktív eljárások alkalmazása, a konkrétból való kiindulás, a sokféle tevékenységből származó tapasztalat összegyűjtése vezet el az általánosabb összefüggések megfogalmazásáig, elvontabb ismeretek rögzítéséig. Az általánosítás az iskolázási szakasz befejezéséhez közeledve, bőséges tapasztalati alapozás után következhet.

47

A gondolkodás fejlesztése a gondolkodási műveletek következetes alkalmazásán keresztül történik. Ilyenek: az egyszerű állítások igaz vagy hamis voltának eldöntése, a megadott vagy választott szempont szerinti csoportosítás, osztályozás, néhány elem sorbarendezése, bizonyos feltételeknek eleget tevő elemek kiválasztása, adatok gyűjtése, lejegyzése, grafikonok készítése, értelmezése, szabályszerűségek észrevétele. A matematikai problémák megoldását konkrét tevékenységen való értelmezéssel és ugyancsak a konkrét tárgyi tevékenységben való megoldáskereséssel, a matematikai modellalkotás aprólékos kidolgozásával, esetenként egy-egy feladat apró lépésekre bontásával, elemi algoritmusok alkalmazásával segítjük. A helyes tanulási szokások akarati, érzelmi képességek fejlesztése A matematikai tevékenységek megszerettetése, a matematikai szemlélet formálása a kezdő szakasz alapvető feladata. A helyes tanulási módok kialakítása a gondolkodási képességek fejlődését eredményezi, mely a tanulás más területén is hasznosítható. A kognitív képességek együttes fejlesztéséhez a matematika a következő területeken járulhat hozzá: az anyanyelv és a szaknyelv adott szinten elvárható, megfelelő pontosságú használata, a megértett és megtanult fogalmak, eljárások eszközként való használata, megoldási tervek készítése, kellő pontosságú becslések, számítások a mérések előtt, feladatmegoldások helyességének ellenőrzése, indoklások, érvelések, kérdésfeltevések, kételkedések, igazolás keresése, a megértés igénye, tapasztalatok gyűjtése a matematika érdekességeiről, tankönyvek, feladatlapok önálló használata. A matematika tanulásának szokásrendjébe tartozik a pontos munkavégzés, a fegyelmezett számjegy- és jelírás, a rendezett írásbeli munka és értelmes, rendezett szóbeli megfogalmazás.

48

Matematika 1. évfolyam Óraszám :166,5 óra A rendelkezésre álló órakeret felosztása:

Témakör

Óraszám

Számtan, algebra: 1. számfogalom 2. műveletek 3. szöveges feladatok Sorozatok, függvények: 4. számsorozatok 5. összefüggések, táblázatok Geometria, mérés: 6. alakzatok, tulajdonságok, mozgások 7. mérések, mértékegységek Valószínűség, statisztika: 8. adatok táblázatba rendezése 9. biztos, lehetetlen esemény

89 46 23 20 26 13 13 25 10 15 5 3 2

Összesen: Ismétlésekre (évközi, év végi): Mérésekre, értékelésre (diagnosztikus, felmérő):

145 11,5 10

A közölt óraszámok rugalmasan kezelendők, hiszen a témakörökben erős átfedés van. (Pl.: a sorozatok 20 órája is a számfogalom és a műveletek kialakítását szolgálja.) Amennyiben lehetőség van arra, hogy az évfolyamon a matematika óraszámot heti 1 órával (vagy

1 órával) 2

növeljük, akkor ezt az órakeretet az un. “kibővített anyag” tanítására, illetve gyakorlásra célszerű fordítani. (1/2 óra/hét növekmény esetén arányosan használandók fel az órák a felsorolt anyagrészek tanítására.) Ezen órák felosztására vonatkozó javaslatainkat a témakörök végén található “Kibővített anyag” címszó alatt taglaljuk.

TANANYAG SZÁMTAN, ALGEBRA Számfogalom: • A természetes számok fogalma 0-tól 20-ig. • Számok írása, olvasása. Ismerkedés a római számírással. • Tárgyak, személyek, dolgok összehasonlítása, rendezése, csoportosítása. • A természetes szám, mint véges halmaz számossága, mint sorszám, mint mérőszám, mint műveleti eredmény. • Számok nagyság szerinti összehasonlítása, rendezése. A <, >, = jelek megismerése, használata. • Számegyenes, számok ábrázolása, ábrázolt számok leolvasása. • Számszomszédok fogalma, meghatározásuk. • Páros számok, páratlan számok fogalma, felismerésük. • Egyjegyű, kétjegyű számok fogalma. Műveletek: • A hozzáadás/összeadás és az elvétel/kivonás értelmezése. • Az összeadás és a kivonás fogalma, kapcsolatuk felismerése. • Számok összeg és különbség alakjai. • Az összeadás és a kivonás elemi tulajdonságai. • Többtagú összeadások. • Számok bontása két szám összegére. • Képről művelet megfogalmazása, műveletek megjelenítése képpel, kirakással. • Nyitott mondatok megoldása. Szöveges feladatok: • Összeadással és kivonással kapcsolatos szöveges feladatok értelmezése, megoldása (játék, rajz, matematikai modell stb.).

49

• Szövegről számfeladat, számfeladatról szöveg alkotása. Kibővített anyag: (20 óra) Amennyiben lehetőség van a matematikát heti 5 órában tanítani, akkor az évi plusz 37 órából 20-at javaslunk a következő témakörökre fordítani (ha a tanulók képzettsége ezt megengedi): • Számok összehasonlítása; a ≤, ≥, < / , >/, ≠ relációk megismerése, használata. • A római számírás. • Egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása. • Kitekintés a 100-as számkörre, analóg számítások kerek tízesekkel. A korábban felsorolt törzsanyag begyakorlása. SOROZATOK, FÜGGVÉNYEK Sorozatok: • Számok, mennyiségek, formák, tárgyak, jelenségek stb. közti kapcsolatok felismerése, közös tulajdonságok keresése. • Tárgysorozatok képzése, periodikus sorozatok. • Sorozatok folytatása megadott, felismert, választott szabály alapján. • Adott szabály szerint növekvő, csökkenő számsorozatok képzése, folytatása. • Számsorozatok elemeinek ábrázolása számegyenesen, számegyenesen ábrázolt sorozat-elemek leolvasása. Összefüggések, táblázatok: • Adathalmazból egymással kapcsolatban lévő elempárok keresése. • A számok, mennyiségek közti kapcsolatok jelölése nyíllal. • Egymással összefüggő elempárok táblázatba rendezése. • Grafikonokról elempárok leolvasása. • Táblázatok kitöltése, szabályok felismerése, megfogalmazása. Kibővített anyag: (5 óra) • Szabályokhoz elempárok, elempárokhoz szabályok. Táblázatba rendezés. • A szabályok többféle megfogalmazása. • Sorozatok többféle folytatása. GEOMETRIA, MÉRÉS Alakzatok, tulajdonságok, mozgások: • Sík- és térbeli alakzatok szétválogatása tulajdonságok alapján. • Alakzatok jellemző tulajdonságainak meghatározása. • Tájékozódás térben. (Helymeghatározás: alatta, felette, mellette, előtte, mögötte stb.) • A tengelyes szimmetria fogalmának előkészítése, tengelyesen szimmetrikus formák vizsgálata. • Tengelyesen szimmetrikus formák előállítása. (Kirakás, papírkivágás stb.) Mérések, mértékegységek: • Összehasonlítások, összemérések a gyakorlatban. • Mérési eljárások, mérések alkalmilag választott egységekkel. • Ismerkedés különböző mérőeszközökkel. • Hosszúság, tömeg, űrtartalom mértékegységei. • Az idő mértékegységei. (Hét, nap, óra) • A mérőszám és mértékegység közti kapcsolatok felismerése. Kibővített anyag: (12 óra) • Mivel a mérés és a mértékegységek témaköre nagyon fontos (és nagyon nehezen megy a tanulóknak) ezért – szoros koncentrációban a számtan algebra témakörrel – 12 plusz órát javaslunk erre a fejezetre. • Mérési eredmények kifejezése különböző mértékegységekkel. • Mértékegységek átváltása. VALÓSZÍNŰSÉG, STATISZTIKA • Adatok gyűjtése, táblázatba rendezése. Táblázatokból összetartozó elempárok megállapítása. • Valószínűségi játékok kimenetelének megfigyelése. • Biztos, lehetséges, lehetetlen esemény. • Adatok ábrázolása diagramon. • (Az esetleges plusz órákból nem célszerű erre a témakörre fordítani.) A továbbhaladás feltételei, illetve az átlagos vagy annál magasabb szintű követelmények megfogalmazása olyan, hogy az konkrétan tartalmaz minden belépő tevékenységformát, így annak külön kiemelését, részletezését nem tartjuk szükségesnek.

50

A továbbhaladás feltételei • Tudjanak két halmazt, mennyiséget összehasonlítani; darabszámot, mérőszámot megállapítani megszámlálással, leszámlálással 20-ig. • Ismerjék fel, önállóan olvassák, írják a számokat 20-ig. • Tudjanak számokat nagyság szerint összehasonlítani, sorba rendezni a 20-as számkörben. • Tudjanak számokat ábrázolni az egyesével beosztott számegyenesen, tudjanak ilyen számegyenesről számokat leolvasni 20-ig. • Tudjanak számokat kéttagú összeg- illetve különbségalakban felírni a 20-as számkörben. • Ismerjék fel a 20-nál nem nagyobb páros és páratlan számokat. • Tudják a számok szomszédait felsorolni 20-ig. • Begyakorlottság szintjén tudják az összeadás és a kivonás műveleteit elvégezni a 20-as számkörben. • Legyenek képesek egyszerű szöveges feladatok adatai közötti összefüggések lejegyzésére számokkal, műveletekkel. • Tudjanak hosszúságokat, tömegeket, űrtartalmakat összehasonlítani, összemérni, alkalmi mértékegységekkel meg- és kimérni. • Tudják a méter, a kilogramm, a liter egységeket szám és egyszerű szöveges feladatokban alkalmazni. • Értelemszerűen – helyesen – használják a helymeghatározások kifejezésére alkalmas szavakat (alatta, fölötte, mellette stb.) Az átlagos, vagy annál magasabb színtű követelmények • Tudják a <, >, ≤, ≥, = jeleket helyesen használni. • Tudjanak rajzról tevékenységet leolvasni, leírni jelekkel. • Begyakorlottság szintjén tudják a “hiányos összeadás” és a “hiányos kivonás” műveleteket elvégezni. (Nyitott mondatok megoldása a tanult számhalmazon.) • Tudjanak három- vagy négytagú összeget kiszámítani, illetve kéttagú összegre visszavezetni az ilyen összeadást. • Tudjanak tárgyak dolgok kapcsolataira vonatkozó állításokat megfogalmazni, illetve ezek igazságtartalmát eldönteni. • Szöveges feladathoz tudjanak önállóan kérdést megfogalmazni. • Tudjanak egyszerű – a tanult számokhoz és műveletekhez kapcsolódó – növekvő és csökkenő sorozatokat képezni adott szabály alapján. • Tudjanak egyszerű – szabállyal megadott – kapcsolatokhoz összetartozó elempárokat kiválasztani adott számhalmazokból. • Helyesen használják a hét, a nap, az óra időtartamokat számításokban és szöveges feladatokban. • Tudjanak térbeli és síkbeli alakzatokat adott szempont szerint kiválasztani, tudják őket geometriai tulajdonságuk alapján megkülönböztetni. Értékelés Folyamatosan szóban és írásban. A szám- és műveletfogalmat illetve számolási rutint mérő feladatokon túl komplex (a többi témával kapcsolatos) feladatok is szerepeljenek a mérőlapokon. (Lásd a tanulást segítő eszközöket.) Fejlesztési feladatok: (Az 1-2. évfolyamon azonosak a fejlesztési feladatok) Tájékozódás térben, időben és a világ mennyiségi viszonyaiban Tapasztalatszerzés cselekvés útján, modellezés Mozgáskoordináció Összehasonlítás, megkülönböztetés Tudatos megfigyelés, lényegkiemelés Valóság és képzelet Emlékezés, memória, logikus gondolkodás Kommunikáció, együttműködés Tanulói és a tanítást-tanulást segítő taneszközök Hajdu Sándor – Novák Lászlóné – Scherlein Márta: Matematika 1., Tankönyv Műszaki Könyvkiadó, Budapest, Calibra Könyvek Hajdu Sándor – Scherlein Márta: Mesélő fejtörő, iskolaelőkészítő munkafüzet Műszaki Könyvkiadó, Budapest, Calibra Könyvek Czeglédy István – Hadházy Jenő – Hajdu Sándor – Köves Gabriella – Scherlein Márta: Matematika 1-2. Eszköztár (Tanulói segédlet) Műszaki Könyvkiadó, Budapest, Calibra Könyvek. Hajdu Sándor – Novák Lászlóné – Scherlein Márta: Felmérő feladatsorok. Matematika 1. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, Calibra Könyvek. Hajdu Sándor – Novák Lászlóné – Scherlein Márta: Matematika 1. Program. (Tanári segédlet) Műszaki Könyvkiadó, Budapest, Calibra Könyvek

51

Matematika 2. évfolyam Óraszám : 166,5 óra A rendelkezésre álló órakeret felosztása:

Témakör

Óraszám

Számtan, algebra: 10. számfogalom 11. műveletek 12. szöveges feladatok Sorozatok, függvények: 13. összefüggések, relációk 14. sorozatok 15. táblázatok Geometria, mérés: 16. alakzatok, transzformációk 17. mérés, mértékegységek Kombinatorika, statisztika, valószínűség 18. kiválasztás, sorrendezés 19. táblázatok, diagramok 20. kísérletek, események

95 35 45 15 12 4 4 4 30,5 10,5 20 7 2 3 2

Összesen: Ismétlésekre (évközi, év végi): Mérések, értékelés (diagnosztikus, felmérő): (Legalább 6 mérést javaslunk)

Amennyiben lehetőség van arra, hogy az évfolyamon a matematika óraszámot heti 1 órával (vagy

144,5 14 8

1 órával) növeljük, 2

akkor ezt az órakeretet az un. “kibővített anyag” tanítására, illetve gyakorlásra célszerű fordítani. Ezen órák felosztására vonatkozó javaslatainkat a témakörök végén található “Kibővített anyag” címszó alatt taglaljuk. A fenti óraszám szerinti felosztáshoz nem szabad mereven ragaszkodni. Ez csak iránymutató, hiszen az egyes témakörök között erős átfedés van. A számtan, algebra témakör keretén belül foglalkozunk a számok sorrendezésével, a köztük lévő relációkkal, a sorozatképzésekkel, az adott műveletekhez kapcsolódó nyitott mondatokkal és a táblázatok kitöltésével, a mérőszámokkal és a mértékegységekkel, azaz minden témakörrel. Ugyanakkor a sorozatok, függvények, a geometria, mérés és a kombinatorika, statisztika, valószínűség témakörök tanítását a számfogalom és a műveletek tanításán keresztül valósítjuk meg. Például az összefüggések, sorozatok, valamint a kombinatorika, statisztika, valószínűség témakörök tananyagai nem jelennek meg önálló tanítási anyagként az általunk javasolt tanmenetekben, tankönyvekben, (Hajdu Sándor szerkesztette tankönyvcsalád) de tartalmilag beépülve a többi anyagrészbe arányaiban körülbelül annyit foglalkozunk vele, mint amit az órafelosztás mutat. TANANYAG SZÁMTAN, ALGEBRA (A következők a 100-as számkörre vonatkoznak. Az • Római számírás az I, V, X segítségével. egyéb eseteket külön jelöljük.) • Számok 2-vel, 5-tel, 10-zel, való oszthatósága. Számfogalom: • A mennyiségek legegyszerűbb törtrészei. Az egész valamekkora része. • A természetes szám fogalma. • Kitekintés a 1000-es számkörre. • A természetes szám, mint véges halmazok számossága, mint sorszám, mint mérőszám s Műveletek: mint műveleti eredmény. • Összeadás, kivonás értelmezésének kiterjesztése • Mennyiségek meg- és leszámolása kettesével, a 100-as számkörre. hármasával, négyesével, ötösével, tízesével. • Az összeadás és a kivonás elemi tulajdonságai. • Páros, páratlan számok. • Az összeadás és a kivonás közti kapcsolat. • A kerek tízesek fogalma. • Az összeg és a különbség változásai. • Alakiérték, helyiérték, tényleges érték. • Számok felírása összeg- és különbségalakban. • Számok írása, olvasása. • A szorzás értelmezése. (Egyenlő tagok összege; • Számok bontása tízesek és egyesek összegére. számolás kettesével, ötösével, tízesével; • Számok helye a számegyenesen. számegyenesen való lépegetés stb.) • Számok egyes, tízes, páros, páratlan szomszédai. • A szorzás elemi tulajdonságai (felcserélhetőség).

52

• A szorzótáblák. • A szorzat változásai. • Az osztás értelmezése. (Osztás mint a szorzás fordított művelete, mint bennfoglalás, mint részekre osztás.) • A maradékos osztás értelmezése. • Műveletek sorrendje. • Összeg, különbség hozzáadása, elvétele; zárójelek a műveletekben. • Kétjegyű számok szorzása egyjegyűvel. • Összeg és különbség szorzása. (Zárójelek használata.) Nyitott mondatok, szöveges feladatok: • Összefüggések megállapítása rajzról, a megállapított összefüggések lejegyzése számokkal. • Rajzhoz, szöveghez nyitott mondatok felírása. • Nyitott mondatok igazsághalmazának keresése véges alaphalmaz esetén. (Próbálgatás.) • Nyitott mondatok két vagy több változóval. • Egyenes és fordított szövegezésű szöveges feladatok. • Az eredmények előzetes becslése, becslés a műveletekben. • A megoldások lépéseinek rekonstruálása. • Következtetések egyről többre, többről egyre. Kibővített anyag: (1 óra/hét esetén 20 óra, • • • •

• Sorozatok tulajdonságai (növekedés, csökkenés, periodikusság, stb.). • Különbségsorozatok, hányadossorozatok. • Geometriai transzformációk a sorozatképzésben. (Alakzatok elmozgatottjának sorozata.) Táblázatok: • Számpárok, számhármasok közti kapcsolatok felismerése, megállapítása. • Táblázatok hiányzó adatainak meghatározása adott szabály alapján, a táblázat kiegészítése. • Számpárok táblázatba rendezése. • “Gépjátékok” szabályainak megkeresése, a szabályok megfogalmazása. Kibővített anyag: (5 óra vagy 2 óra) • Táblázattal adott függvényhez szabály keresése, a szabály többféle megfogalmazása, számokkal való felírása. • Sorozatok képzése a szorzás és a bennfoglalás műveletek felhasználásával. • Adott halmazból elempárok, elemhármasok kiválasztása adott összefüggések alapján. GEOMETRIA, MÉRÉS Alakzatok, transzformációk: • Síkbeli, térbeli alakzatok válogatása, csoportosítása megadott szempont szerint. • Testek építése kockákból, színes rudakból, egyéb testekből. • Testek geometriai tulajdonságai, alkotó elemei. • Egyszerű síkidomok másolása, előállítása egyéb síkidomokból. • Síkidomok tulajdonságai (megfigyelés). • Sokszögek néhány tulajdonsága. • Téglalap, négyzet, téglatest, kocka előállítása. • Alakzatok mozgatása, tükörképek előállítása, építése, az egybevágóság előkészítése. • Kerületek meghatározása méréssel. Mérés, mértékegység: • Hosszúság, tömeg, űrtartalom, idő összehasonlító mérése. • Mértékegységek (m, dm, cm; kg, dkg; l, dl; év, hónap, hét, nap, óra, perc). • Az egyes mértékegységek közti kapcsolatok, sorrendjük, átváltásuk. (Pl: 1 cm < 1 dm < 1 m) • Összefüggés adott mennyiséget mérő mértékegység és mérőszám között. Kibővített anyag: (12 óra vagy 6 óra) • Mértékegységek, mértékváltások alkalmazása szöveges feladatokban. • Sík- és térgeometriai alakzatok csoportosítása tulajdonságaik szerint. (Legfeljebb két szempont.) • A tengelyes tükrözés fogalmának bővítése. • Tengelyesen szimmetrikus alakzatok. KOMBINATORIKA, STATISZTIKA, VALÓSZÍNŰSÉG • Periodikus ábra és számsorozatok előállítása adott szabályok alapján. • Kétjegyű számok képzése adott (egyjegyű számokból álló) számhalmaz elemeiből.

1 óra/hét esetén 10 óra) 2

Összeg, különbség kivonása, zárójel-használat. Műveletek sorrendje. Kétjegyű számok szorzása egyjegyű számmal. Két- háromműveletes egyszerű szöveges feladatok értelmezése, megoldása. • Kerek 100-asokkal végzett összeadás, kivonás az 1000-es számkörben. SOROZATOK, FÜGGVÉNYEK Összefüggések, relációk: • Halmazok összehasonlítása. (Mennyivel több, mennyivel kevesebb, hányszor annyi elemet tartalmaz.) • Számok nagysági viszonyai. • Számszomszédok. • Összefüggések az összeg, különbség tagjainak változása és az eredmény között. • Egyszerű tapasztalati függvények. • Összefüggések keresése adott halmazok elemei között. • Összefüggések kapcsolatok szabályainak megfogalmazása szóban. Sorozatok: • Számok növekvő és csökkenő sorozata adott szabályok alapján. • Tárgy, rajz, jelsorozatok kiegészítése folytatása adott vagy felismert szabály alapján. • Sorozatok készítése önállóan választott szempontok szerint.

53

Statisztika: • Gyakorlati adatok gyűjtése, rendezése. • Adatpárok ábrázolása oszlopdiagramon. Kombinatorika:

• Adatpárok leolvasása grafikonról, diagramról, táblázatból. Valószínűség: • Biztos, nem biztos, lehetséges, lehetetlen események megkülönböztetése. • A mindennapi élet véletlen eseményeinek megfigyelése, lejegyzése.

táblázatba grafikonon,

A továbbhaladás feltételei, illetve az átlagos vagy annál magasabb szintű követelmények megfogalmazása olyan, hogy az konkrétan tartalmaz minden belépő tevékenységformát, így annak külön kiemelését, részletezését nem tartjuk szükségesnek. A továbbhaladás feltételei • Tudjanak két halmazt, mennyiséget számosságuk szerint összehasonlítani, darabszámot, mérőszámot megállapítani 100-ig. • Ismerjék fel, önállóan olvassák, írják a számokat 100-ig. • Tudják a kétjegyű számokat tízesek és egyesek összegére bontani, illetve bontott alakból kétjegyű számként felírni. • Legyenek tisztában az alakiérték, a helyiérték és a tényleges érték fogalmával a kétjegyű számok körében. • Tudják beosztott számegyenesen a számok pontos helyét meghatározni, ill. a számokat ilyen számegyenesről leolvasni. • Tudják a számokat nagyság szerint sorrendezni. • Ismerjék és helyesen használják a sorszám fogalmát. • A gyakorlottság szintjén tudják a szorzó és bennfoglaló táblákat (kisegyszeregy). • Tudják, hogy az összeg tagjai és a szorzat tényezői felcserélhetők. • Tudjanak egyszerű (egy-, legfeljebb kétműveletes) szöveges feladatot értelmezni, megoldani. • Tudjanak síkidomokat, sokszögeket adott tulajdonság alapján szétválogatni, csoportosítani. • Ismerjék és használják a hosszúság, a tömeg, az űrtartalom és az idő mértékegységeit. Átlagos vagy annál magasabb szintű követelmények • Tudják a számok körülbelüli helyét meghatározni számegyenes-darabokon. • Ismerjék fel az 5-tel, 10-zel osztható számokat. • Tudják a páros és a páratlan számok legfontosabb tulajdonságait. • Tudják az összeg és a különbség változásainak alapeseteit. • Tudják a szorzat és a hányados változásainak alapeseteit. • Biztos tudással rendelkezzenek az összeadás és a kivonás műveletének elvégzésében a 100-as számkörben. • Tudjanak összeget kivonni, összeget és különbséget szorozni. • Tudják a műveletek helyes sorrendjét megállapítani. • Helyesen használják a zárójeleket. • Tudják megkeresni a hiányos összeadásban, kivonásban, szorzásban, osztásban a hiányzó komponenst. • Tudjanak táblázathoz függvényt, függvényhez táblázatot készíteni, a felfedezett szabályt tudják többféleképpen megadni. • Tudjanak kétjegyű számot egyjegyűvel szorozni szóban. • Tudjanak kerek százasokkal, tízesekkel az 1000-es számkörben összeadást, kivonást, szorzást, osztást végezni. • Legyenek tisztában a biztos, a lehetséges és a lehetetlen esemény fogalmával. • Tudjanak képezni adott különbségű számsorozatokat. • Tudjanak mennyiségekkel műveleteket végezni. • Legyenek képesek mértékegységeket átváltani. • Tudjanak adott szabályú sorozatot folytatni. (Ugyanannyival, ill. ugyanannyiszorosára nő vagy csökken.) • Ismerjék fel a kockán és a téglatesten az éleket, a csúcsokat, a lapokat, tudják leolvasnia testről annak tulajdonságait. • Tudjanak adott tulajdonságoknak megfelelő sík- és térbeli alakzatokat kiválasztani, csoportosítani (két-három tulajdonság). • Egyszerű kísérleteknél, eseményeknél tudják eldönteni, hogy mi a valószínűbb. A 3. évfolyamba lépés feltételei • Biztos számfogalom 100-ig (Írás, olvasás, alakiérték, helyiérték, tényleges érték, számegyenes, számszomszédok stb.) • Biztos műveletvégzés az összeadásban és a kivonásban a 100-as számkörben. • A szorzó és bennfoglaló táblák biztos ismerete. (1-10.) • Biztos tudás a műveletvégzés sorrendjében.

54

• Tudjanak legfeljebb kétműveletes egyszerű szöveges feladatot érelmezni, megoldani. • Rendelkezzenek biztos ismeretekkel az alapmértékegységek terén. Értékelés Folyamatosan szóban és írásban. Fejlesztési feladatok: • Tájékozódás térben, időben és a világ mennyiségi viszonyaiban • Tapasztalatszerzés cselekvés útján, modellezés • Mozgáskoordináció • Összehasonlítás, megkülönböztetés • Tudatos megfigyelés, lényegkiemelés • Valóság és képzelet • Emlékezés, memória, logikus gondolkodás • Kommunikáció, együttműködés Tanulói és a tanítást – tanulást segítő taneszközök Hajdu Sándor – Novák Lászlóné – Scherlein Márta: Matematika 2. , Tankönyv Műszaki Könyvkiadó, Budapest, Calibra Könyvek Hajdu Sándor – Köves Gabriella – Novák Lászlóné – Scherlein Márta: Matematika 2. Program (Tanári segédlet) Műszaki Könyvkiadó, Budapest, Calibra Könyvek Czeglédy István – Hadházy Jenő – Hajdu Sándor – Köves Gabriella – Scherlein Márta: Matematika 1-2. Eszköztár. (Tanulói segédlet) Műszaki Könyvkiadó, Budapest, Calibra Könyvek Hajdu Sándor – Novák Lászlóné – Scherlein Márta: Felmérő feladatsorok, Matematika 2. osztály Műszaki Könyvkiadó, Budapest, Calibra Könyvek

55

Matematika 3. évfolyam Óraszám: 148 óra A rendelkezésre álló órakeret felosztása:

Témakör

Óraszám

Számtan, algebra: 21. számfogalom 22. műveletek 23. nyitott mondatok, szöveges feladatok Összefüggések, függvények, sorozatok: 24. összefüggések, sorozatok 25. táblázatok, grafikonok Geometria, mérés: 26. alakzatok, transzformációk 27. mérés, mértékegységek Kombinatorika, valószínűség, statisztika: 28. elemek kiválasztása, sorrendezése 29. táblázatok, diagramok 30. kísérletek, események

85 30 50 5 6 4 2 35 10 25 6 2 2 2

Összesen: Ismétlésekre (évközi, év végi): Mérések, értékelés (diagnosztikus, felmérő): (Legalább 6 mérést javaslunk)

132 8 8


1 órával) 2

növeljük, akkor ezt az órakeretet az un. “kibővített anyag” tanítására, illetve gyakorlásra célszerű fordítani. Ezen órák felosztására vonatkozó javaslatainkat a témakörök végén található “Kibővített anyag” címszó alatt taglaljuk. A táblázatban közölt óraszámokhoz nem célszerű mereven ragaszkodni. A Számtan, algebra témakörbe komplex módon beépülnek az egyéb témakörök tartalmi elemei, s a többi témakör tanításába is szervesen beilleszkedik a Számtan, algebra témakör. Például az Összefüggések, függvények, sorozatok tartalmi elemeinek csak kis részét tanítjuk önálló témaként, nagyobb része eszközként szolgál a többi tananyag tanításához. A mérések, mértékegységek átváltása nagyon szorosan kapcsolódik a számfogalomhoz, illetve a műveletek tanításához. A közölt óraszámok inkább az egyes anyagrészek tanítására fordított idő arányát mutatják. (Ezt az arányt viszont célszerű figyelembe venni, mert ez szinkronban van a követelményekkel.) TANANYAG SZÁMTAN, ALGEBRA (A következők a természetes számok 2000-es számkörére vonatkoznak. Az egyéb eseteket külön jelöljük.) Számfogalom: • A természetes számok fogalma. • A természetes szám, mint véges halmazok számossága, s mint mérőszám. • A tízes számrendszer fogalma, számok alakiértéke, helyiértéke, tényleges értéke. • Számok bontása, képzése helyiérték szerint. • Számok ábrázolása számegyenesen (pontos érték, közelítő érték). • Számok nagysági viszonyai. • Számok számszomszédai (egyes, tízes, százas, páros, páratlan stb. szomszéd). • Római számírás. (Számok írása, olvasása I, V, X, L, D, C jelekkel). • Számok összeg, különbség, szorzat, hányados alakjai. Műveletek:

• A négy alapművelet értelmezése. • Szóbeli számolási eljárások a 200-as számkörben. • Analóg számítások kerek tízesekkel, százasokkal a 2000-es számkörben. • Szorzás, osztás 10-zel és 100-zal. • Összeg, különbség, szorzat, hányados változásai. • Összeg, különbség, szorzat, hányados becslése. • Műveleti tulajdonságok. (Felcserélhetőség, csoportosíthatóság.) • Műveletek sorrendje. Zárójelek. • Írásbeli összeadás, kivonás. • Egyjegyűvel való szorzás, osztás írásban. • Az írásbeli műveletek eredményeinek előzetes becslése. • A műveletek közti összefüggések. • Oszthatóság 2-vel, 3-mal, 4-gyel, 5-tel. (Kétjegyű számok oszthatóságának vizsgálata.) Nyitott mondatok, szöveges feladatok: • Állítások logikai értékének meghatározása.

56

• Nyitott mondatok igazsághalmazának megkeresése tervszerű próbálgatással. • Nyitott mondatok lejegyzése matematikai jelekkel: <, >, ≤, ≥, = jelek használata. • Szöveges feladatok értelmezése, megoldása: matematikai modell. • Szöveges feladatról nyitott mondat készítése. Kibővített anyag: (1 óra/hét esetén 20 óra;

Adott transzformációk szabályainak megkeresése: nagyítás, kicsinyítés, egybevágóság, nyújtás, zsugorítás, torzítás stb. Mérés, mértékegységek: - Mérések alkalmai egységekkel a már ismert mennyiségek körében. - Hosszúságok becslése, mérése, összehasonlítása. - Űrtartalmak becslése, mérése, összehasonlítása. - Tömegek becslése, mérése, összehasonlítása. - Az idő mérése. - A hosszúság, az űrtartalom, a tömeg, az idő mértékegységei. - A szög és a térfogat mérése, mértékegységei. - A mérőszám és a mértékegység kapcsolata. - Kerületmérés, területmérés. Kibővített anyag:


• Negatív számok és a törtszámok fogalmának előkészítése. • Összeg, különbség, szorzat hányados változásainak alkalmazása feladatokban. • Zárójelek a műveletsorban. • Kitekintés a 10 000-es számkörre. • Egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása próbálgatással, következtetéssel. • Összetettebb szöveges feladatok megoldása. ÖSSZEFÜGGÉSEK, FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK Összefüggések, sorozatok: • Kapcsolatok ábrázolása nyíldiagrammal. • Adott szabályú sorozatok folytatása. • Elemeivel adott sorozatok szabályának (szabályainak) felismerése, megfogalmazása. • Összefüggések felismerése sorozatok elemei között. Táblázatok, grafikonok: • Megfigyelések, mérések, szöveggel adott függvények számadatainak táblázatba rendezése. • Kapcsolatok ábrázolása grafikonon. • Grafikonok, diagramok olvasása. (Ehhez a témakörhöz nem célszerű kibővített anyagot tervezni.) GEOMETRIA, MÉRÉS Alakzatok, transzformációk: Síkidomok, testek vizsgálata, csoportosítása különböző szempontok szerint. Párhuzamos, merőleges egyenespárok fogalma, felismerése, vizsgálata. Téglalap, négyzet. Téglatest, kocka. Testek építése. Síkidomok előállítása. (Kirakás, papírhajtogatás, nyírás, rajz.) Egybevágósági transzformációk végrehajtása rács, parkettázás, kirakás stb. segítségével (Eltolás, tükrözés.) Tájékozódás vonalon , síkban, térben.

(1 óra/hét esetén 17 óra;

1 óra/hét esetén 8 2

óra) - Sokszögek csoportosítása adott szempontok szerint. - Sokszögek kerülete. - Ismerkedés a derékszög fogalmával. - Tengelyesen szimmetrikus alakzatok felismerése, a tengely meghatározása. - A síkidomokkal, a testekkel kapcsolatos elnevezések kapcsolata elnevezések használata. - Mértékváltások a 2000-es számkörben. - A téglalap és a négyzet kerületének, területének meghatározása számítással. KOMBINATORIKA, VALÓSZÍNŰSÉG, STATISZTIKA Kombinatorika: • Elemek kiválasztása, sorbarendezése. • Adatok rendezése, ábrázolása, a kapcsolatok elemzése. • Próbálgatások, sejtések, tippelések, indoklások. Valószínűség: • Valószínűségi kísérletek kimenetele. • Biztos esemény, lehetséges esemény, lehetetlen esemény. • Gyakoriságok megfigyelése; a valószínűbb és a kevésbé valószínű események megkülönböztetése. Statisztika: • Statisztikai adatok, mérési eredmények megfigyelése, gyűjtése, táblázatba rendezése. • Oszlopdiagram, grafikon. (Erre a témakörre a kibővített anyag lehetséges óraszámából nem célszerű fordítani.)

57

A továbbhaladás feltételei, illetve az átlagos vagy annál magasabb szintű követelmények megfogalmazása olyan, hogy az konkrétan tartalmaz minden belépő tevékenységformát, így annak külön kiemelését, részletezését nem tartjuk szükségesnek. A továbbhaladás feltételei • Ismerjék fel, önállóan olvassák, írják a számokat 1000-ig. • Tudják a háromjegyű számokat százasok, tízesek, egyesek összegére bontani, illetve bontott alakból háromjegyű számként felírni. • Legyenek tisztában az alakiérték, a helyiérték és a tényleges érték fogalmaival a háromjegyű számok körében. • Tudják beosztott számegyenes-részeken számok pontos helyét meghatározni, illetve a számokat ilyen számegyenes-részekről leolvasni a 0-1000-es intervallum részhalmazain. • Tudják a számokat nagyság szerint sorrendezni az 1000-es számkörben, helyesen használják a <, >, = jeleket. • Tudják a számok egyes, tízes, százas szomszédait megállapítani. • Tudjanak számokat kerekíteni tízesekre, százasokra. • Ismerjék fel a páros, a páratlan, az öttel, a tízzel a százzal osztható számokat. • Ismerjék és helyesen használják a sorszám fogalmát 1000-ig. • Biztos tudással rendelkezzenek az írásbeli összeadás és a kivonás műveletében a 1000-es számkörben. • Legyenek képesek az összeadás és a kivonás szóbeli elvégzésére a százas számkörben. • Ismerjék és alkalmazzák a szorzótáblákat (1-10) készség szintjén. • Tudjanak kerek tízeseket, százasokat szóban egyjegyűvel szorozni az 1000-es számkörben. • Legyenek képesek az egyjegyűvel való írásbeli szorzás, osztás elvégzésére az ezres számkörben. • Tudják, hogy az összeg tagjai és a szorzat tényezői felcserélhetők. • Ismerjék és helyesen alkalmazzák a műveletek sorrendjét, tudják a zárójelek használatát. • Tudjanak egyszerű (két-háromműveletes) szöveges feladatot értelmezni, megoldani. • Tudjanak egyszerű egyenletet, egyenlőtlenséget megoldani próbálgatással – véges alaphalmaz esetén. • Tudják a táblázattal, grafikonnal, diagrammal adott összefüggések összetartozó értékpárjait leolvasni. • Tudjanak táblázatot kiegészíteni, kitölteni adott szabály alapján. • Tudjanak adott szabályú sorozatot folytatni. • Ismerjék fel a párhuzamos és a merőleges egyenespárokat. • Ismerjék fel a téglalapot és a négyzetet, s tudják ezek legfontosabb tulajdonságait felsorolni. • Ismerjék fel a téglatestet és a kockát, tudják a köztük lévő kapcsolatokat. • Tudjanak hosszúságot, űrtartalmat, tömeget mérni. • Ismerjék a tanult mértékegységek közti összefüggéseket. Átlagos, vagy annál magasabb szintű követelmények • A továbbhaladás feltételeinél írottakat (a számok és a műveletek vonatkozásában) a 2000-es számkörben várjuk el a tanulóktól. • Legyenek képesek az összeadás és a kivonás szóbeli elvégzésére a 200-as számkörben. • Számok közelítő helyének meghatározása nagyobb léptékű (nem egyesével beosztott) számegyenesen, számok leolvasása ilyen számegyenes-részekről. • Tudjanak kettőnél több műveletet tartalmazó összetett számfeladatot megoldani. • Tudjanak nyitott mondatokat megoldani próbálgatással, következtetéssel. Tudják az igazsághalmazt számegyenesen ábrázolni. • Legyenek képesek összetett (két-háromműveletes) szöveges feladatot megoldani. • Ismerjék fel modellel, rajzzal a negatív számokat. • Tudjanak egyszerű törtrészt meghatározni (nyírás, hajtogatás, színezés, stb.), egységet egyenlő részekre osztani. • Tudják a táblázattal, diagrammal, grafikonnal megadott összefüggés szabályát értelmezni, a táblázat hiányzó értékeit pótolni. • Tudjanak sorozatokat folytatni adott vagy felismert szabály alapján. • Legyenek képesek mértékegységek átváltására a 2000-es számkörben. • Ismerjék fel a párhuzamos és a merőleges egyeneseket térbeli alakzatokon. • Tudjanak síkbeli tengelyes tükrözést végrehajtani építéssel, négyzetrácson stb. • Ismerjék fel a tükrös alakzatokat (síkbeli, térbeli). • Tudják és helyesen használják a testekkel kapcsolatos elnevezéseket. A 4. évfolyamba lépés feltételei • Biztos számfogalom 1000-ig. • Biztos műveletvégzés 1000-ig (összeadás, kivonás, egyjegyűvel való szorzás, osztás.) • A műveletek helyes sorrendjének ismerete. • Legfeljebb kétműveletes – egyszerű – szöveges feladatok megoldása. • A tanult mértékegységek biztos ismerete.

58

Értékelés Folyamatosan szóban és írásban . Fejlesztési feladatok: Tájékozódás térben, időben és a mennyiségi viszonyokban Tevékenységek, algoritmusok, folyamatok rekonstruálása Adott szempontok szerinti csoportosítás, rendezés, rendszerezés Lényeges – lényegtelen jegyek szétválogatása Tudatos manipulatív tevékenység Ismeretek memorizálása, új eljárásokban való alkalmazása Osztályozás, sorbarendezés Problémák értelmezése, értelmes elemző olvasás Gondolkodási műveletek Gondolatmenet követése, értelmezése, értékelése Megoldások konstruálása, megoldási tervek készítése Kommunkikáció, együttműködés Tanulói és a tanítást-tanulást segítő taneszközök Hajdu Sándor – Novák Lászlóné – Scherlein Márta: Matematika 3., Tankönyv Műszaki Könyvkiadó, Budapest, Calibra Könyvek. Hajdu Sándor – Novák Lászlóné – Scherlein Márta: Matematika 3. Gyakorló (Tanulói segédlet) Műszaki Könyvkiadó, Budapest, Calibra Könyvek Hajdu Sándor – Novák Lászlóné – Scherlein Márta: Felmérő feladatsorok. Matematika 3. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, Calibra Könyvek Czeglédy István – Hadházy Jenő – Hajdu Sándor: Eszköztár Matematika 3-5. (Tanulói segédlet) Műszaki Könyvkiadó, Budapest, Calibra Könyvek Hajdu Sándor – Köves Gabriella – Novák Lászlóné – Scherlein Márta: Matematika 3. Program. (Tanári segédlet) Műszaki Könyvkiadó, Budapest, Calibra Könyvek Hajdu Sándor – Novák Lászlóné – Scherlein Márta – Róka Sándor: Matematika 3-4. Feladatgyűjtemény (Tanulói segédlet) Műszaki Könyvkiadó, Budapest, Calibra Könyvek

59

Matematika 4. évfolyam Óraszám: 129,5 óra A rendelkezésre álló órakeret felosztása: Témakör Számtan, algebra: 31. számfogalom 32. műveletek 33. nyitott mondatok, szöveges feladatok Sorozatok, függvények: 34. számsorozatok 35. hozzárendelések, függvények, grafikonok Geometria, mérés: 36. síkbeli, térbeli alakzatok, 37. transzformációk 38. mérés, mértékegységek Valószínűség, statisztika 39. táblázatok, diagramok, grafikonok 40. kísérletek, események Összesen: Ismétlésekre (évközi, év végi), gyakorlásra: Mérések, értékelés: (Legalább 6 mérést javaslunk)

Óraszám 77 20 40 17 8 5 3 28 9 4 15 4,5 2,5 2 136 6 6


1 órával) 2

növeljük, akkor ezt az órakeretet az un. “kibővített anyag” tanítására, a súlyponti részek begyakoroltatására illetve az elsajátított ismereteknek magasabb szinten (problémaszituációban) történő alkalmazására célszerű fordítani. Ezen órák felosztására az egyes témakörök végén található “Kibővített anyag” címszó alatt teszünk javaslatot. Ha viszont, sajnálatos módon, a 4 óra/hét keretet nem biztosítja az iskola, akkor a kétjegyűvel való osztást csak 5. osztályban célszerű tanítani, ugyanígy a 100 000-re való kitekintést is későbbre halaszthatjuk. A megtanított műveletek és a mértékegységek gyakoroltatása nem szenvedhet csorbát. A gyakorlásból órát elvenni nem ajánlatos. A táblázatban olvasható órafelosztáshoz nem szabad mereven ragaszkodni, hiszen az egyes témakörök között szoros összefüggés van. A tananyagok az egyes témakörökben komplex módon vannak jelen. Ez azt jelenti, hogy egyrészt a számtan, algebra tanítása során az összes többi témakör tananyagát tanítjuk valamilyen szinten, másrészt a többi a témakör tanítása a számtan, algebra témakör tananyagán keresztül, annak komplex módon való felhasználásával valósul meg. TANANYAG SZÁMTAN, ALGEBRA • Negatív számok fogalmának előkészítése. Műveletek: (A következők a 20 000-es számkörre vonatkoznak. Az egyéb eseteket külön jelöljük.) • A négy alapművelet értelmezése. Számfogalom: • Szóbeli összeadás, kivonás az 1000-es számkörben. • A természetes szám fogalma. • Analóg számítások kerek tízesekkel, • A természetes szám mint véges halmazok százasokkal, ezresekkel a 20 000-es számossága, mint mérőszám. számkörben. • A tízes számrendszer fogalma. • Szorzás, osztás 10-zel, 100-zal, 1000-rel. • Alakiérték, helyiérték, tényleges érték. • Összeg, különbség, szorzat, hányados • Számok bontása, képzése helyiérték szerint. változásai. • Számok ábrázolása számegyenesen. (Pontos • Műveleti tulajdonságok. ábrázolás, közelítő ábrázolás.) • Műveletek sorrendje. Zárójelhasználat. • Számok nagysági viszonyai. • Összeg, különbség kivonása, szorzása. • Számok kerekítése tízesre, százasra, ezresre. • Írásbeli összeadás, kivonás a 20 000-es • Számok számszomszédjai (egyes, tízes, százas, számkörben. ezres, szomszédok). • Írásbeli szorzás, osztás kétjegyűvel. • Római számírás. • Az írásbeli műveletek eredményeinek előzetes • Számok összeg-, különbség-, szorzat-, becslése. hányados- és összetett alakjai. • A műveletek közötti kapcsolatok. • Törtszámok előállítása tárgyi tevékenységgel, • Kitekintés a 100 000-es számkörre. (Alakiérték, értelmezésük. helyiérték, tényleges érték, számszomszédok, (Az egység egyenlő részekre osztása, ezek nagysági relációk stb. többszörösei.)

60

• Összeadás, kivonás a 100 000-es számkörben. • A 2-vel, 5-tel, 10-zel, 100-zal, 1000-rel való oszthatóság. Nyitott mondatok, szöveges feladatok: • Állítások logikai értéke; állítások tagadása. • Nyitott mondatok igazsághalmazának megkeresése véges halmazon, egyszerű esetekben következtetéssel. • Nyitott mondatok lejegyzése matematikai jelekkel: a <, >, ≤, ≥, = jelek használata. • Szöveges feladatok értelmezése, az adatok ábrázolása, táblázatba rendezése, modellek készítése, többféle megoldási mód keresése. • Szöveges feladatok tervszerű megoldása. • Szöveghez nyitott mondat, nyitott mondathoz szöveg készítése. Kibővített anyag:


• Párhuzamos, merőleges egyenesek. A derékszög fogalma. • A kerület, a terület és a térfogat fogalma. • A téglalap és a négyzet kerülete, területe, a téglatest és a kocka térfogata. • Sokszögek átdarabolása, lefedése különböző alakú és méretű modellekkel. Transzformációk: • Egybevágósági, hasonlósági transzformációk fogalmának előkészítése: eltolás, tengelyes tükrözés, elforgatás, kicsinyítés, nagyítás. • Különböző transzformációk végrehajtása rács, parkettázás, kirakás, tükrözés, vetítés stb. segítségével. • A hasonlósági és az egybevágósági transzformációk felismerése, megkülönböztetése egyéb transzformációktól. • Alakzatok tükrösségének vizsgálata modellekkel. Mérés, mértékegységek: • Hosszúság, űrtartalom, tömeg, idő mérése alkalmi és szabvány egységekkel. • A tömegmérés kiterjesztése, a tonna fogalma. • Az időmérésről tanultak kiterjesztése. • Mértékegységek átváltása a 10 000-es számkörön belül maradva. • A hosszúság, az űrtartalom, a tömeg és az idő mennyiségek becslése, mennyiségek összehasonlítása. • A terület mérése, a terület mértékegységei. • Szögmérés a derékszöggel, a derékszög felével, negyedével. Kibővített anyag:

1 óra/hét esetén 2

15 óra) • Írásbeli szorzás háromjegyű szorzóval. • Összetettebb szöveges feladatok megoldása. • Mennyiségek törtrészének fogalma, törtrész kiegészítése 1 egészre, az 1 egész előállítása különböző törtrészekből. • Modellekről, számegyenesről negatív értékek (egész számok) (Amennyiben csak

1 óra/hét plusz órát tudunk a 2

matematikaórák többleteként felhasználni, akkor a törtek és a negatív számok alaposabb előkészítésétől tekintsünk el.) SOROZATOK, FÜGGVÉNYEK: Számsorozatok: • Összefüggések keresése egyszerű sorozatok elemei között. • Különbségsorozat, hányadossorozat felismerése, képzése. • Számtani sorozatok fogalma, képzési szabályuk, a 10., 20., 100. elemének megkeresése. Hozzárendelések, függvények, grafikonok: • Adatok sorozatba, táblázatba rendezése. • Hozzárendelések, leképezések szabályainak megkeresése, adott szabályok alapján képelemek keresése. • Szám- szám függvény többféle megjelenítése. • Grafikonok ábrázolása, olvasás grafikonról. (Ehhez a témakörhöz nem tervezünk kibővített anyagot.) GEOMETRIA, MÉRÉS Síkbeli, térbeli alakzatok: • Síkidomok, testek vizsgálata, csoportosításuk 23 szempont szerint. • Testek építése testekből, lapokból. • Testháló; a téglatest és a kocka testhálója. • Síkidomok előállítása adott feltételek szerint.



• A mértékegységek és a köztük lévő kapcsolatok alkalmazása számításos és szöveges feladatokban. • Mértékegységek átváltása. • Területmérés átdarabolással. VALÓSZÍNŰSÉG, STATISZTIKA Táblázatok, diagramok, grafikonok: • Adatok gyűjtése, rendezése, ábrázolása grafikonon. • Táblázatok, diagramok, grafikonok készítése, leolvasása, értelmezése. • Számtani közép, átlag fogalma, használata egyszerű esetekben. Kísérletek, események: • Valószínűségi kísérletek lehetséges kimenetelének előzetes megállapítása, sejtések megfogalmazása. A kísérleti eredmények összevetése a becsléssel. • Véletlen események gyakorisága. (Erre a témakörre a kibővített anyagra szánt óraszámból nem célszerű fordítani.

61

A továbbhaladás feltételei, illetve az átlagos vagy annál magasabb szintű követelmények megfogalmazása olyan, hogy az konkrétan tartalmaz minden belépő tevékenységformát, így annak külön kiemelését, részletezését nem tartjuk szükségesnek. A továbbhaladás feltételei • Ismerjék fel, önállóan olvassák, írják a számokat 10 000-ig. • Legyenek tisztában az alakiérték, a helyiérték és a tényleges érték fogalmával a négyjegyű számok körében. • Tudjanak négyjegyű számokat helyiérték szerint bontani, illetve ilyen összegalakban írt számokat négyjegyű számként felírni. • Tudjanak négyjegyű számokat beosztott számegyenes-részeken ábrázolni, illetve arról számokat leolvasni. • Tudják a számokat nagyság szerint sorrendezni a 10 000-es számkörben; helyesen használják a <, >, = jeleket. • Tudják a számok egyes, tízes, százas, ezres szomszédait meghatározni a 10 000-es számkörben. • Tudjanak számokat kerekíteni tízesekre, százasokra, ezresekre. • Ismerjék fel a páros a páratlan , az öttel, a tízzel, a százzal és az ezerrel osztható számokat, tudják azokat ezen tulajdonságok szerint csoportosítani. • Biztos tudással rendelkezzenek az írásbeli összeadás és kivonás műveletében a 10 000-es számkörben. • Tudjanak kerek számokat szóban összeadni, kivonni, szorozni, osztani az 2000-es számkörben. • Tudjanak 10-zel, 100-zal, 1000-rel szorozni, osztani a 10 000-es számkörben. (Az osztásnál az osztandó legalább annyi 0-ra végződjön, ahány 0 van az osztóban.) • Ismerjék és helyesen alkalmazzák a négy alapművelet sorrendjére vonatkozó szabályt. • Helyesen használják a zárójeleket. • Legyenek képesek az írásbeli kétjegyűvel való szorzásra és osztásra a 10 000-es számkörben. • Legyenek képesek egyszerű (egy-kétműveletes) szöveges feladatot értelmezni és megoldani, önállóan. • Tudjanak egyenleteket, egyenlőtlenségeket megoldani próbálgatással vagy következtetéssel a 10 000-es számkörben. • Tudják a táblázattal, grafikonnal, diagrammal adott összefüggések összetartozó értékpárjait leolvasni, illetve az összetartozó értékpárokat ábrázolni. • Néhány elemével adott sorozathoz tudjanak szabályt alkotni, adott szabály szerint sorozatokat folytatni. • Tudjanak hosszúságot, űrtartalmat, tömeget becsülni, mérni, alkalmi illetve szabványos mértékegységekkel. • Tudjanak mértékegységeket átváltani a 10 000-es számkörben. • Tudjanak adott feltételeknek megfelelő sík- és térbeli alakzatokat építeni. • Tudják adott alakzatcsoportnak a közös tulajdonságát felismerni. • Tudjanak eltolást és tükrözést modellekkel végrehajtani illetve e két transzformáció felhasználásával újabb mozgatást végrehajtani. • Tudják sokszögek kerületét meghatározni méréssel. • Tudják a téglalap és a négyzet kerületét és területét meghatározni számolással. • Legyenek tisztában a biztos, a lehetséges és a lehetetlen események fogalmával. Átlagos vagy annál magasabb szintű követelmények • A továbbhaladás feltételeinél írottakat (a számok és a műveletek vonatkozásában) itt a 100 000-es számkörben várjuk el a tanulóktól. • A “nem”, “és”, “vagy”, “minden”, “van olyan” kifejezéseket helyesen használják. • Legyenek képesek számok közelítő helyének meghatározására a húszasával, ötvenesével, kétszázasával, ezresével beosztott számegyenesen. • Ismerjék fel és alkalmazzák a műveletek közti kapcsolatot az egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása során. • Legyenek képesek összetett (esetleg felesleges adatot is tartalmazó) szöveges feladatok megoldására. • Ismerjék fel az egyszerű törteket, tudják előállítani tárgyi tevékenységgel. • Tudjanak példát mondani negatív számokkal kifejezhető mennyiségre. • Tudják a szöveggel, táblázattal, grafikonnal adott függvény szabályát felírni – többféleképpen. • Ismerjék fel az elemeivel adott sorozat képzési szabályát, tudják azt megfogalmazni többféleképpen. • Legyenek képesek mértékegységek átváltására a 100 000-res számkörben. • Ismerjék fel az egybevágó síkidomokat. • Tudják és helyesen használják a síkidomokra, testekre vonatkozó elnevezéseket. Ha kibővített anyag tanítására is lehetőségünk van, akkor: • Biztos tudással rendelkezzenek a kétjegyűvel való osztásról. • Tudják a számfogalom legfontosabb ismérveit a 100 000-es számkörben. • Tudják a háromjegyűvel való írásbeli szorzást. Követelmények a 4. évfolyam végén Ezek egyben az 5. évfolyamba lépés feltételei is. Számtan, algebra, sorozatok, függvények (Az 1)-17) megállapítások a 10 000-es számkörre érvényesek.)

62

• •

Biztos számfogalom; a számok írása, olvasása készség szinten. Az alakiérték, a helyiérték és a tényleges érték ismerete; számok bontása ezresek, százasok, tízesek, egyesek összegére, és az ilyen összegalakban megadott számok felírása. • Számok nagyság szerinti összehasonlítása; növekvő, csökkenő sorrend. • Számok ábrázolása adott számegyenesen. • Tízes, százas, ezres számszomszédok meghatározása. • A négy alapművelet értelmezése, ismerete. • Összeadás, kivonás szóban a százas számkörben. • A szorzótáblák (10-esig) ismerete és készségszintű alkalmazása. • Az írásbeli összeadás és kivonás biztos elvégzése. (Az összeg kettőnél több tagot is tartalmazhat.) • Írásbeli szorzás egy- és kétjegyű számmal, írásbeli osztás egyjegyű számmal – műveletek biztos elvégzése. • A műveletek helyes sorrendjének ismerete, zárójelek helyes használata. • A műveletek eredményeinek ellenőrzése. • Műveletek eredményeinek előzetes becslése, becsült értékkel való műveletvégzés, ellenőrzés. • Szorzás, osztás 10-zel, 100-zal, 1000-rel. (Az osztandóban legalább annyi 0 van, mint az osztóban.) • Egyszerű, legfeljebb két művelettel leírható, szöveges feladatok önálló megoldása. • Sorozatok képzése adott szabályok alapján, a szabályok megfogalmazása. • Táblázattal adott összefüggések összetartozó értékpárjainak meghatározása, táblázatok kitöltése. Összetartozó elemek táblázatba rendezése. Geometria, mérés • Hosszúságok, űrtartalmak, tömegek, idő megmérése, kimérése. (Gyakorlati mérések.) • A hosszúság, a tömeg, az idő és az űrtartalom mértékegységeinek ismerete. • A mértékegységek egyszerű átváltásának végrehajtása. • Négyszög, téglalap, négyzet, háromszög, kör felismerése, kiválasztása alakzatok közül. • A téglalap és a négyzet tulajdonságainak ismerete. • A téglalap és a négyzet kerületének, területének mérése (alkalmi egységekkel), kiszámítása. • A téglatest és a kocka tulajdonságainak ismerete. • Az egyes alakzatok közti halmaz-részhalmaz viszony meghatározása. Valószínűség, statisztika • Adatok, mérési eredmények leolvasása táblázatból, grafikonról. • Események kimenetelének megállapítása egyszerű esetekben. (Biztos esemény, lehetetlen esemény. Mi a valószínűbb?) Fejlesztési feladatok: • Tájékozódás térben, időben és a mennyiségi viszonyokban • Tevékenységek, algoritmusok, folyamatok rekonstruálása • Adott szempontok szerinti csoportosítás, rendezés, rendszerezés • Lényeges – lényegtelen jegyek szétválogatása • Tudatos manipulatív tevékenység • Ismeretek memorizálása, új eljárásokban való alkalmazása • Osztályozás, sorbarendezés • Problémák értelmezése, értelmes elemző olvasás • Gondolkodási műveletek • Gondolatmenet követése, értelmezése, értékelése • Megoldások konstruálása, megoldási tervek készítése • Kommunkikáció, együttműködés Értékelés Folyamatosan szóban írásban. Tanulói és tanítást-tanulást segítő taneszközök: Hajdu Sándor – Novák Lászlóné – Scherlein Márta: Matematika 4. , Tankönyv Műszaki Könyvkiadó, Budapest, Calibra Könyvek Hajdu Sándor – Novák Lászlóné – Scherlein Márta: Matematika 4. Gyakorló (Tanulói segédlet) Műszaki Könyvkiadó, Budapest, Calibra Könyvek Hajdu Sándor – Novák Lászlóné – Scherlein Márta – Róka Sándor: Matematika 3-4. Feladatgyűjtemény (Tanulói segédlet) Műszaki Könyvkiadó, Budapest, Calibra Könvyvek Czeglédy István – Hadházy Jenő – Hajdu Sándor: Eszköztár Matematika 3-5. (Tanulói segédlet) Műszaki Könyvkiadó, Budapest, Calibra Könyvek Hajdu Sándor – Novák Lászlóné – Scherlein Márta: Felmérő Feladatsorok. Matematika 4.

63

Műszaki Könyvkiadó, Budapest, Calibra Könyvek Hajdu Sándor – Novák Lászlóné – Scherlein Márta: Matematika 4. Program (Tanári segédlet)

64

Informatika 4. évfolyam A tantárgy óraszáma:

37

Ennek felosztása:

Évfolyam Tantárgy /modul Informatika

1. Heti Évi

2. Heti Évi

3. Heti Évi

4. Heti Évi 37 1

Összesen 37

Egyszerű zenés alkalmazások, animáció elkészítése, és használata. Informatikai eszközökkel történő problémamegoldás gyakorlása, egyénileg illetve tanári segítséggel. Információszerzés az Internetről, irányított keresés. Az új informatikai eszközöket alkalmazó média egyes lehetőségeinek megismerése. Szabadon felhasználható források megismerése. Személyi információk, személyes adatok fogalmának megismerése. Fontosabb etikai kérdések tisztázása, adatokkal való visszaélés, veszélyek, adathalászat, a számítógépben tárolt rejtett adatok. Könyvtári informatika: iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében való eligazodás, főbb dokumentumfajták megkülönböztetése, tartalmának és adatainak megállapítása. Környezetvédelemmel kapcsolatos szövegek keresése interneten, ezzel kapcsolatos képek, rajzok készítése Paint-en.

A fő területek és célok ✏ A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes munka szabályait, különös tekintettel a balesetek megelőzésére és az ergonómiai szempontokra. A berendezésekkel fegyelmezetten, a használati utasításokat pontosan követve dolgozzon. Sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait, mozogjon otthonosan a számítástechnikai környezetben: felhasználói szinten tudja kezelni a számítógépet és perifériáit. Szerezzen tapasztalatot ezek biztonságos alkalmazásában. ✏ Legyen képes a különböző formákban megjelenő információt felismerni; tudjon információt különféle formákban megjeleníteni; szerezzen jártasságot az információk különféle formáinak együttes kezelésében. A megszerzett információt legyen képes kiértékelni és felhasználni. ✏ Értse a közvetlen és közvetett kommunikáció lényegét. Legyen tájékozott a média szerepéről az egyén és a társadalom életében. ✏ Legyen képes a számítógéppel való interaktív kapcsolat tartására, ismerje a programok fajtáit, tudja alkalmazni az operációs rendszer és a segédprogramok legfontosabb szolgáltatásait.

65

✏ Ismerje a legalapvetőbb dokumentumkészítés szabályait, ezeket minta alapján legyen képes megvalósítani, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására, különböző formában való megjelenítésére. ✏ Ismerje fel és legyen képes különféle formákban megfogalmazni a környezetében előforduló tevékenységek algoritmizáló részleteit. Helyesen használja a logika alapvető elemeit. ✏ Legyen tudatában az öncélú és túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító, személyiségromboló hatásának, például számítógép- vagy videojáték-függőség problémái.

Fejlesztési feladatok Ismerkedés az informatikai környezettel A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás ismert programokon keresztül. Számítógépes játékok, egyszerű fejlesztő szoftverek megismertetése. Egyszerű rajzos dokumentumok készítése "kép- és betűnyomdák. A feladat megoldásához szükséges, mások által összeépített alkalmazói környezet használata. Egyszerű algoritmusok felismerése, megfogalmazása, végrehajtása. Az algoritmusokban használt adatok értelmezése. Mindennapi adatok lejegyzése. Egy egyszerű fejlesztő rendszer használata.

Fejlesztési követelmények, új tevékenységek Az oktatandó anyag ismétlődő, spirálisan építkező jellege miatt nem célszerű a követelményeket és tevékenységeket évekre bontani, mivel szinte mindegyik évben előfordul. A különböző háttérrel érkező diákok miatt nem célszerű a negyedik évfolyamon mereven ragaszkodni a felosztáshoz: ha érdeklődést mutatnak a téma iránt, akkor célszerű azzal több időben foglalkozni. A tényleges tanmenet elkészítése folyamán ügyeljünk arra, hogy az újonnan belépő feladattípusok és tevékenységformák mindig gyakorlati formában is jelentkezzen. Az alkalmazások futtatásához elsőként ismerjék meg a billentyűzet és az egér kezelését, a számítógép legfontosabb perifériáit, a felület jeleinek értelmezését a számítógépen. Hasonló módon az alkalmazások használata közben kerüljenek elő a számítógépes ismeretek, az operációs rendszer használata; a program indítása, a felhasználói felület kezelése, az általánosan alkalmazott jelek megismerése és értelmezése, a menüpont kiválasztása, a parancs kiadása, kiválasztás visszavonása tevékenységek. Ezzel a megoldással nemcsak élvezetessé tesszük az oktatást, hanem időt is nyerünk és hatékonyabban rögzülnek a tevékenységek. A munka során felmerülhetnek egyéb tevékenységek is, ezeket bátran végezzük, végeztessük el, de számon már ne kérjük.

66

A következő témakör a szöveg és ábrakészítés. E két részt ebben az életkorban nincs értelme szétválasztani, hisz a használt és oktatási célra szánt alkalmazások ezeket integráltan kezelik. Célunk itt a rajzolóprogram-azaz egy alkalmazás- alapszintű kezelésének megtanítása, egyszerű rajzok és szöveges kiegészítések készítése számítógéppel. Feladatként valamilyen hazavihető, hosszabb távon is megőrizhető és bemutatható terméket állítsunk elő, például illusztrációt, tematikus rajzot, meghívót készíttessünk, amelyet a szülők, tanulótársak is szívesen fogadnak. Emiatt fontos tevékenység a mentés, nyomtatás, kezdetben segítséggel, végül önállóan is. Az algoritmusok és adatok témakört a tanulók mozgásigényére és adottságaira alapozottan oktassuk. A LOGO nyelv pedagógiai értékei nem vitathatók. Ha ebben az életkorban ezt ötvözzük a teknőc eljátszásával, akkor különösen hatékony eszköz lehet. A cél elsőként a hétköznapi algoritmusok, térbeli tájékozódást fejlesztő, egyszerű LOGO algoritmusok bemutatása, értelmezési, végrehajtási képességének fejlesztése. Ezen túlmutat az adattípusok előkészítése a matematikai ismeretek fejlődésével az egész számok, szöveges és rajzos adatok megkülönböztetése.

67

KÖRNYEZETISMERET 1-4. Évfolyam A tanterv, a NAT Ember a természetben 1-4. évfolyamok és az Ember és természet 3-4. évfolyamok egy részének követelményeit fedi le. A tantárgy óraszáma: 185 A Környezetismeret óraszámainak felosztása: Évfolyam 1. 2. 3. 4. Összes Tantárgy /modul Heti Évi Heti Évi Heti Évi Heti Évi Óra ÖSSZESEN: 37 37 37 74 185 1 1 1 2 Az újonnan átdolgozott kerettantervben két nagy témakör köré csoportosítja az 1-4 évfolyam tananyagát. Mindkét témában átdolgozásra került a fejlesztési feladatok szerkezete – eddig fejlesztési követelmények címszó alatt volt megtalálható -, vannak új szerkezeti elemek, melyek egy része az anyanyelv tantárgyból integrálásra került. Ember és társadalom fejlesztési feladatok szerkezete 1. Ismeretszerzés, tanulás 2. Kritikai gondolkodás újként jelenik meg, ez eddig a magyar órákon fordult elő. 3. Kommunikáció 4. Tájékozódás térben- időben 5. A tartalom kulcselemei újként jelenik meg, eddig országismeret, társadalom- és 6. A reflexiót irányító kérdések emberismeret címszó alatt volt megtalálható Ember a természetben fejlesztési feladatok szerkezete 1. Tájékozódás a tudomány- technika – társadalom kölcsönhatásairól, a természettudományról, a tudomány és a tudományos megismerés természetéről. 2. Természettudományos megismerés 3. Tájékozódás az élő és az élettelen természetről - Anyag (Az anyag szerkezetével kapcsolatos gyermekei elképzelések feltárása, ezzel kapcsolatos beszélgetések. 3. osztályban megvalósítható) - Energia (Változások pár kölcsönhatásokban. 4. osztályban megvalósítható) - Információ - A tér - Idő és mozgás - A lakóhely, Magyarország, a Föld és az Univerzum - Rendszer ( rendszerszemlélet kialakítása: a szó használata nélkül konkrét rendszerek konkrét elemzése) - Az élet

2-

A környezeti nevelés célja: a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítását segíteni annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását. Meg kell tanulniuk eligazodni a természet, a környezet, a társadalom, a közvetlen környezet világában Célok és feladatok A környezeti nevelés célja: a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítását segíteni annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását. Meg kell tanulniuk eligazodni a természet, a környezet, a társadalom a közvetlen környezet „világában”. Ehhez különös figyelmet kell fordítani a tanulók természetes gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. A környezetismereti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek negatív módon befolyásolják a környezeti változásokat, megláttatva azokat a környezeti következmények tükrében. A tantárgy feladata, hogy felkeltse a tanulókban a környezetük élő és élettelen világa iránti érdeklődést. Bátorítson a természet és a lakóhelyi környezet önálló megismerésére, alkotóinak, jelenségeinek “felfedezésére”. Jól értelmezett, könnyen felidézhető, egyszerű kognitív műveletek végzésére alkalmas képzeteket alakítson ki a közvetlenül vagy közvetve megismerhető természeti és ember által létesített környezetről. Javítsa a tanulóknak a környezetük állapota iránti érzékenységét, alapozza meg a környezet értékeit tisztelő, azokat megóvni kész magatartásukat. Segítse őket tájékozódni természeti és társadalmi környezetükben, intse őket a veszélyhelyzetekkel kapcsolatos óvatosságra. A környezetismeret tantárgy tanulása során a tanulók ismerkedjenek meg lakóhelyük, majd - egyre táguló körben távolabbi természeti és ember által létrehozott környezetük jellemző anyagaival, jelenségeivel, élőlényeivel, illetve azok változásával, valamint az emberek és környezetük kapcsolatával. Fedezzék fel a természet sokszínűségét, szépségét, és

68

ébredjenek rá pótolhatatlan, értékes mivoltára. A tanítás-tanulás folyamatában elsősorban a tanuló lakóhelyi, iskolai, települési környezete, majd hazánk értékeinek megismertetésére, megszerettetésére törekedjünk. Ezen keresztül segítsük olyan pozitív attitűd kialakulását, mely az élő és élettelen környezet megóvására, védelmére ösztönöz, erősíti a lakóhelyhez való kötődést, s ezzel a hazánkhoz és a nemzetünkhöz tartozás érzését alapozza meg. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megőrzésére való törekvés váljék meghatározóvá. A tantárgy fontos feladata, hogy az elemi természettudományos műveltség megalapozása érdekében a tanulóknak az új ismeretek megszerzéséhez, azok rendszerezéséhez, rögzítéséhez és a mindennapi életben való alkalmazásához szükséges képességeit folyamatosan és rendszeresen fejlessze. Az élő és élettelen környezettel kapcsolatos fogalomalkotást mind személyes, mind közös, tevékeny tapasztalatszerzéssel készítse elő. Az egyszerű megismerési, tanulási módszerek megtanításával, begyakorlásával, alkalmazásával keltse fel – a gondolkodás fejlettségéhez illeszkedő mértékben – a természeti jelenségek, folyamatok ésszerű, tudományos magyarázata iránti igényt. Lakóhelyi környezetük megismerése során tanítsa meg a tanulókat elemi fokon tájékozódni a térben, és az időben. Kiemelt cél az óvatosságra intés, az élet- és környezetkímélő, a veszélyhelyzetek megelőzését szolgáló magatartásformák kialakítása, s ezzel a személyes biztonság növelése. Nyújtson ismereteket az anyag különböző formáinak érzékelhető tulajdonságairól. Segítse észlelni, és elemi szinten értékelni azok mennyiségi és minőségi változásait. Fejlessze helyes egészségszokásaikat, alapozza meg önmaguk, valamint az élő és élettelen környezetük iránti felelősségérzetüket, segítse a környezeti harmónia létrejöttéhez és fenntartásához szükséges magatartásuk és életvitelük alakulását. Magatartásukban alakuljon és erősödjön meg a személyes biztonságra való törekvés. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. Az ember a természetben műveltségi területen folyó nevelés – oktatás a természeti folyamatok, összefüggések s az ember ezekkel való kapcsolatának tényleges megértésére épül. Az értelmes tanulás feltétele, hogy a tanulók megismeréssel kapcsolatos beállítódásait a tudás önálló, tevékeny formálásának lehetőségébe és fontosságába vetett meggyőződés határozza meg. Maga a megismerési, tanulási folyamat a tanulók aktív, értelmező tevékenysége, a tapasztalatoknak a már meglévő elképzelések keretei között történő feldolgozása, az eredmények önálló, kritikus értékelése és alkalmazása. Az iskola 1 – 4 évfolyamán zajló természettudományos nevelés a természeti világ elemi megismerésének lehetőségét biztosítja a 6 – 10 éves korú tanulók számára. A tanulók elsajátíthatják a tudományos megismerés legelemibb eljárásait, a megismerési folyamatokkal kapcsolatos általános tudásrendszereket és műveleteket, mint amilyen: - az előzetes elképzelések formába öntése, a hipotézisalkotás, a megfigyelések és a kísérletek tervezése, - a mindennapokból ismert mennyiségek elemi színtű értelmezése, tudatos használata, mérése, - a tapasztalatok szóban, írásban való nyelvileg helyes megfogalmazása, rajzban, grafikonon történő rögzítése, a problémamegoldás elemi műveletei, - Az ismeretszerzés, tájékozódás már kisiskoláskorban elérhető és gyakorolható módszerei. Kiemelt fejlesztési feladatok Tudomány –technika –társadalom – tudományos világkép a tudományos vizsgálat iránti igény fokozatos formálása. Természettudományos ismeretekkel tárgyalható kérdések megfogalmazása az egyes életkori szakaszoknak megfelelő ismeretrendszerekből kiindulva. A mindennapi életben használt, a gyermekek által jól ismert néhány technikai eszköz működésének megismertetése korábbi ismeretekre építve. A nyersanyagból termékké való átalakulás végig kísérése – példákon. Természettudományos megismerés A természeti és technikai tárgyakkal, jelenségekkel összefüggő elképzelések megfogalmazása, megbeszélése. A mindennapi életben használt és fontos mennyiségek és azok mérésének megismerése, gyakorlása. Az ismerethordozók használata tanítói segítséggel egyszerűbb forrásanyagokban. Változások felismerése, azok okainak megnevezése. Különböző tárgyak, élőlények, jelenségek tanult jellemzőinek elemi szintű összehasonlítása, csoportosítása a megismert szempontok és saját elképzelései alapján. Tájékozódás az anyagról, az élő és élettelen természetről Tárgy/test/ és anyag megkülönböztetése a nyelvhasználatban. Anyagfajták, anyagnevek megismerése, különbözőségek felismerése. Halmazállapot bemutatása, felismerése, megkülönböztetése. Az anyag szerkezetével kapcsolatos gyermeki elképzelések megismerése, ismereteik bővítése. Ismerkedés egyszerű keverékekkel, oldatkészítéssel.

69

A környezetünkben lévő anyagok felismerése, megkülönböztetése, osztályozása. Az információátadás módjainak megismerése. Tájékozódás térben, időben Irányok, távolságok, hosszúságok, nagyságrendek meghatározása /becslés, mérés/. Az idő becslése, mérése. Tájékozódás a mindennapok időviszonyaiban. Helyváltoztatás és idő összegfüggésének felismertetése. A lakóhely, Magyarország, a Föld, az Univerzum Az égitestekkel kapcsolatos elképzelések megismerése, megbeszélése. Elemi ismeretek gyűjtése égitestekről. A Naprendszerbeli égitestek viszonyai. A Föld alakjával kapcsolatos tudományos kép kialakítása. Egyszerű megfigyelések végzése. Otthon, lakóhely, szülőföld, haza fogalmának mélyítése, megismertetése. A haza megbecsüléséhez, szeretetéhez vezető út megalapozása. Állapot, változás, az élővilág rendszerezése Ismert állapotok, változások elkülönítése, megnevezése. Az élet értelmezésére vonatkozó gyermeki elképzelések megismerése. Az élő és élettelen összehasonlítása. Az élővilág szerveződési szintjei: a szerv, szervezet, fajta, fajtaszintekkel való ismerkedés példákon keresztül. Az élővilág rendszerezése – állat és növényfogalmakkal kapcsolatos ismeretek /fogalmak/ bővítése életkori sajátosságoknak megfelelő szinten. A élőlények egyszerű csoportokba sorolása. A növények anyagcseréjével kapcsolatos gyermeki elképzelések megismerése, ismereteik bővítése. Fejlesztési követelmények (NAT 3) Ismeretszerzési, - feldolgozási és alkalmazási képességek A tanuló váljék nyitottá a természet szépségei, értékei iránt. Érdeklődésének megfelelően tudjon ismeretekhez jutni a valóság megtapasztalásával, valamint különböző képi és szöveges ismerethordozók révén. Legyen képes a természet tárgyait, élőlényeit, jelenségeit és folyamatait észlelni, és azokat elemi szinten megfigyelni. Tanítói irányítással, segítséggel tudjon ismeretekhez jutni a természeti és technikai környezet jelenségeinek, folyamatainak mérése, egyszerű kísérleti vizsgálata és modellezése által. Ismerje fel a vizsgálódásokhoz, mérésekhez, kísérletekhez szükséges eszközöket, és használja azokat balesetmentesen. Szerezzen gyakorlatot a mindennapi életben előforduló mérésekben, a hosszúság, a tömeg, az űrtartalom, a hőmérséklet és az idő mértékegységeinek használatában. Szerezzen jártasságot a jelenségek, folyamatok egy-egy körének megadott szempontú csoportosításában. Megfigyeléseit, tapasztalatait saját szavaival, egyszerűen tudja megfogalmazni és tanítói segítséggel rajzban, és írásban rögzíteni. Tudja a megszerzett ismereteit elmondani, ábrázolni, leírni. Legyen gyakorlata a különböző tárgyak, élőlények, jelenségek minőségi és mennyiségi jellemzőinek elemi szintű összehasonlításában. Legyen képes a természeti, és ember alkotta környezetről különféle módon szerzett ismereteit egymással összevetni, különböző szempontok szerint csoportokba rendezni, vizsgálódásainak eredményeit elemezni, értelmezni. Tudja magyarázni ismereteinek mennyisége és mélysége szerint a természeti jelenségeket és folyamatokat, ismerje fel a környezetében előforduló veszélyhelyzeteket. Legyen képes felhasználni, alkalmazni a mindennapi élet problémáinak megoldásában a tanultakat. Lássa be, hogy környezetének állapota saját egészségére is hatással van, igényelje az egészséges életkörülményeket. Ismeretei ébresszék rá, hogy felelős a természet védelméért, és ezért becsülje meg környezetének értékeit. Ismerje a biztonságot szolgáló szervezetek munkáját (mentők, tűzoltók, rendőrség, polgári védelem). Tudja, hogyan kell viselkednie veszélyhelyzetben (menekülés, segítségkérés). Az élő és élettelen természet. Tájékozottság az anyagról Ismerje meg vizsgálódásai alapján a környezetében előforduló fontosabb élő és élettelen anyagok néhány jellemző tulajdonságát, tudja az anyagokat különböző megadott szempontok szerint csoportosítani. Legyen tájékozott arról, hogy mely élelmiszerek fogyasztása szükséges szervezetünk egészséges fejlődéséhez. Tartózkodjék az élvezeti és kábítószerek kipróbálásától. Tudja, mely anyagok szennyezhetik leggyakrabban a környezetét, mely anyagok, eszközök a háztartás leggyakoribb veszélyforrásai. Tájékozódás az időben. Az idő és a természeti jelenségek Ismerje a napszakok és évszakok változását. Szerezzen gyakorlatot az idő mérésében, a mindennapi életünket meghatározó időtartamok becslésében. Tudja, hogy az idő múlásával az élőlények is - magunk is - változnak.

70

Ismerje fel e változások szabályszerűségét, okait. Tájékozódás a térben. A tér és a természeti jelenségek Tudja a környezetében előforduló tárgyak méretét saját testméreteihez, majd szabvány mértékegységekhez viszonyítani, helyzetét, mozgását különböző nézőpontból szemlélni, elképzelni, jellemezni. Tudjon tájékozódni a lakóhelyén és annak környékén, tudjon útbaigazítást adni. Ismerje a környezetében előforduló veszélyhelyzeteket. Tudja, hogyan kell viselkedni különböző veszélyhelyzetekben. Ismerje Magyarországon belül lakóhelye elhelyezkedését. Ismerkedjen meg az őt körülvevő táj jellegzetességeivel, felszínének formáival, az ottani élőlények jellemző tulajdonságaival. Tudja lakóhelye tájképi sajátosságait összehasonlítani más hazai tájakkal. Tájékozódás a természettudományos megismerésről Tudatosuljon benne, hogy a természetről szerzett ismereteket megfigyelés, vizsgálódás, kísérletezés, mérés útján szerezzük meg. Legyen tájékozott arról, hogy a természettel kapcsolatos ismereteit felkészültségének megfelelő könyvek, cikkek és a média segítségével is fejlesztheti, de sok téves nézettel is találkozhat. Tudjon önállóan a környezetére vonatkozó kérdéseket megfogalmazni. Tudjon beszámolni a saját tapasztalataiból, álló- és mozgóképekről, történetekből, leírásokból, a különböző kommunikációs eszközökből szerzett ismereteiről tanítói segítséggel. Tudjon írásban válaszolni egyszerű szóbeli vagy írásbeli kérdésekre. Tudjon egyszerű jelenségeket vázlatosan ábrázolni. Ismerje meg a tudósok kiemelkedő eredményeit, kitartó szorgalmát, erőfeszítéseit. Emberismeret, önismeret, honismeret, a lakóhely, Magyarország, a Föld és az Univerzum Legyen igénye a személyes higiéniára, a test és a ruházat gondozására. Alkalmazza az egészségmegőrzés alapvető szabályait. Ismerje a korszerű táplálkozás, az egészséges életmód feltételeit. Ismerje fel a harmonikus kapcsolat kialakításának szükségességét a természeti és társadalmi környezettel. Ismerkedjen szűkebb környezetének kulturális és vallási emlékeivel, hagyományaival. Gyakorolja azokat a tevékenységeket, szokásokat, amelyek az otthona, a lakóhelye, a szülőföldje és a hazája megismeréséhez, megbecsüléséhez, szeretetéhez vezetnek.

Értékelés Fontos, hogy a tanulók valamennyi pozitív megnyilatkozását értékeljük, mely a tanuló magatartásában egymáshoz, a környezethez való viszonyulásban tapasztalható. A tanulók értékelését a tanév során szóbeli, illetve szöveges módon írásban végezzük. Minden olyan megnyilatkozását értékeljük a tanulónak, mely a tanuló magatartásában, egymáshoz, környezetéhez való viszonyában tapasztalható. Értékelésünk legyen ösztönző: rajzos, képes, nyomdás, jutalomkártyás. Jutalmazzuk, dicsérjük, ha már a megtanult ismereteket tudja, alkalmazza, cselekvéséiben betartja a megismert szabályokat. • értékelésünk legyen folyamatos és értékeljük a tanulás, • nyitottságát, elfogadni tudást, szóbeli kifejezőkészségét, • szorgalmát, • érzelmi megnyilvánulásait, • kötelességtudatát (vállalt feladatok teljesítését, milyenségét, hogyanját), • rajzait, gyűjteményeit, • órai aktivitását, séták alkalmával tanúsított magatartását, érdeklődését, kíváncsiságát. Alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek Valamennyi forgalomban lévő tankönyv többségében tartalmazza azt az ismeretanyagot, amelyet a tanulóknak az 1-4. évfolyam során meg kell ismerniük, el kell sajátítaniuk.

71

KÖRNYEZETISMERET 1. évfolyam ÓRATERV Témakör A megismerési módszerek alapozása Az élettelen természet alapismeretei Az élő természet alapismereti Testünk és életműködésük Tájékozódási alapismeretek Közlekedés A lakóhely ismerete Szabadon felhasználható órakeret Összesen:

Óra folyamatos 8 9 7 3 4 3 3 37

Ajánlás Az 1. osztályban a környezet megismertetésének, a tanulók által történő felfedeztetése, a körülöttük lévő tárgyak, dolgok megfigyeltetése a feladatunk. A gyermeki kíváncsiság, érdeklődés az alapja, hogy maguk is fel tudják fedezni a tájra, lakóhelyükre jellemző élővilágot. Fontos, hogy legyenek nyitottak, mindent vegyenek észre környezetükben, mindent tapasztaljanak meg, ezáltal éljék meg a felfedezés örömét. Fontos, hogy megfigyeléseiket szóban, rajzban is jelenítsék meg. Tanulói és tanítást-tanulást segítő taneszközök Munkatankönyv, környezetismereti tablók, tankönyvjegyzékben meghatározott eszközök, tablók, gyűjtemények készítéséhez szükséges eszközök (karton, ragasztó stb.) rajzkészítéshez megfelelő eszközök (színes, rajzlap). Magasabb évfolyamra lépés feltételei • Tudja megnevezni a napszakokat, egy nap időtartamát. • Ismerje az időjárás legfontosabb elemeit. • Ismerje a víz különböző megjelenési formáit. • Tudja a hónapok, évszakok sorrendjét, nevét. • Ismerjen fel néhány növényt, állatot –a közvetlen környezetére jellemzők közül. • Tudja megnevezni testének főbb részeit. • Ismerje a helyes tisztálkodási, öltözködési szabályokat. • Ismerje a segítségkérés módjait. • Tudja megnevezni a saját testéhez viszonyított irányokat. • Ismerje az iskola legfontosabb helyiségeit. • Tudja, hogyan jut el lakásától az iskoláig. • Tudja megnevezni települését, lakóhelyét, iskoláját. Témakör A megismerési módszerek alapozása Folyamatos TARTALOM BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGEK Megfigyelés, összehasonlítás, csoportosítás a Tapasztalatszerzés a környezetről az osztályteremben és az tanulók közvetlen környezetében lévő tárgyak, osztálytermen kívül séták és kirándulások során. élőlények érzékelhető tulajdonságai körében. A megfigyeltek pontos megfogalmazása szóban. Saját korábbi élményeikről néhány mondatos beszámoló szóban. A tanuló közvetlen környezetében élőlények megfigyelése a tanító irányításával. Tapasztalatok rajzos rögzítése, a korábbi személyes élmények beépítése. A tapasztalatok kifejezése élőszóban, rajzban A valóságban megfigyelt jellemzők felismerése fényképen és tanítói segítséggel. rajzon. Anyagok, tárgyak, képek, szókártyák csoportosítása tetszőleges és megadott szempont szerint. Csoportosítási Technika, technológia. szempont észrevétele. A megismert élőlények, jelenségek felismerése képeskönyvek, diaképek, filmfelvételek segítségével. Feladatértés bizonyítása aláhúzással, összekötéssel, színezéssel. A mindennapi életben használt, a gyerekek által jól ismert néhány technikai eszköz működésének magyarázata.

72

ISMERETEK, GYAKORLATOK • épületek, tantermek, egyéb helyiségek, dolgozók, élőlény, tárgy Témakör Az élettelen természet alapismeretei 1. Óraszám: 8 óra TARTALOM Tudomány, technika, társdalom Természettudományos ismeretekkel tárgyalható technikai, társadalmi kérdések megfogalmazása a családi környezetből hozott s az életkornak megfelelő ismeretrendszerekből kiindulva. A nap időtartama, a napszakok váltakozása, jellemzői. Az időjárás elemeinek megfigyelése: napsugárzás, hőmérséklet, szél, felhőzet, csapadék. A víz megjelenési formái a természetben.

BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGEK A kérdésfeltevés, az alapos vizsgálat igényének kialakítása, fejlesztése.

Az időjárás elemeinek és változásának megfigyelése, rajzos rögzítése. Az időjárás megfigyelése során a víz különböző megjelenési formáinak felismerése: eső, hó, zúzmara, dér, jég, hó, köd, pára. A szélsőséges időjárás okozta veszélyhelyzetek és a védekezés lehetőségei. Egyszerű beszámoló szóban a napi időjárásról, a különböző napszakokban történtekről. Az évszakok jellemző időjárása. Napszakok, hónapok, évszakok sorba rendezése időrend Az évszakok sorrendje, a hónapok neve és alapján. Évszakok jellemző időjárásának, és a szélsőséges sorrendje. időjárás okozta veszélyhelyzeteknek (villámcsapás, vihar, hóvihar, áradás stb.) a felismerése képről, filmről. Az évszakokhoz kapcsolódó ünnepek, helyi Az évszakokhoz kapcsolódó ünnepek, szokások megismerése szokások. (pl. szüret, Márton nap, karácsony, regölés, húsvét, madarak és fák napja), részvétel a helyben hagyományos ünneplésben, népszokásban. ISMERETEK, GYAKORLATOK • napszakok, időjárás, eső, hó, dér, jég, köd, pára, hőmérséklet, borult idő, szellő, szél, felhőzet, csapadék, napsugárzás; • hónapok, évszakok; • időjárás okozta veszélyhelyzetek (villámcsapás, vihar, áradás), felismerésük képről, filmről, • ünnepi szokások: Márton-nap, karácsony regölés, húsvét, madarak és fák napja.

Témakör Az élő természet alapismeretei Óraszám: 9 óra TARTALOM A természet megismerése. Az élő és az élettelen közötti különbség. A közvetlen környezetben előforduló gyakori növények megfigyelése (mérete, alakja, színe, illata, jellemző részei, élőhelye). Elemi ismeretek a növénygondozásról (magvetés, ültetés, öntözés). A közvetlen környezetben gyakran előforduló állatok, társállatok megfigyelése (mérete, alakja, színe, szaga, hangja, mozgása, táplálkozása, jellemző tevékenységei, szaporodása).

BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGEK A tanuló közvetlen környezetben gyakran, előforduló növények és állatok megfigyelése, érzékszervi tapasztalatszerzés a tanító irányításával. A sokféleség bemutatása. A valóságban megfigyelt jellemzők felismertetése fényképen és rajzon. A közvetlen környezetben előforduló gyakori növények, állatok, növényi részek (pl. levelek, termések) közül néhány megfigyelése, lerajzolása, egyszerű csoportosítások hasonló tulajdonságaik alapján. Növények gondozása az osztályban, az iskolakertben (öntözés, tápoldat készítés, ültetés, magvetés) Tanítói kérdésre egy-egy élőlény jellegzetességeinek felsorolása. A mese és valóság összevetése dramatikus helyzetjátékokban.

Állatmesék és a valóság. ISMERETEK, GYAKORLATOK • élőhely, levél, termés, fa, bokor, gyökér, lomb, virág. • állat, növény, rovar, táplálkozás, szaporodás, magvetés, ültetés, öntözés.

73

Témakör Testünk és életműködésünk 1. Óraszám: 7 óra TARTALOM BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGEK Az ember egészsége Tájékozódás a saját testen. Játékos gyakorlatok az irányok, Testünk főbb részei. helyzetek megkülönböztetésére. Testük működésének Szervezetünk megfigyelhető ritmusai változásainak megfigyelése különböző hatásokra. (szívdobogás, lélegzés, alvás és ébrenlét, mozgások) Érzékszerveink szerepe a környezet megismerésében. Az egészség és a betegség. Táplálkozási Óvodai szokások folytatása, gyakorlása. A helytelen szokások szokások megbeszélése. Játékok, dramatikus helyzetgyakorlatok a Az évszaknak és az időjárásnak megfelelő helyes öltözködéssel, a tisztálkodással, a betegséggel, öltözködés. balesettel kapcsolatban. A tisztálkodás. Törekvés a szervezet számára szükséges táplálékok A leggyakoribb balesetek megelőzésének ismeretére alapozott, megfelelő táplálkozási szokások módja. Segítségkérés balesetkor (mentők, kialakítására. tűzoltók, rendőrség) ISMERETEK, GYAKORLATOK • szívdobogás, légzés, alvás, ébrenlét, érzékszervek, egészség, betegség, táplálkozás, tisztálkodás, mentők, tűzoltók, rendőrség, • látom, hallom, tapintom, érzékelem. Témakör Tájékozódási alapismeretek Óraszám: 3 óra TARTALOM BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGEK Saját testhez viszonyított irányok (előtte, Játékos gyakorlatok az alatta, fölötte, mellette, közötte, előtte, mögötte, mellette, fölötte, alatta, jobbra, balra). stb. bal, jobb irányok helyes használatára. Az iskola neve. Az iskola legfontosabb Az iskola épületének megismerése. Tájékozódás az iskola helyiségei, azok rendeltetése. Az iskola épületében. A különböző helyiségek rendeltetésének környékének jellemző közterei. megbeszélése. Beszámoló az otthontól az iskoláig vezető útvonalról. ISMERETEK, GYAKORLATOK • előtte, mögötte, mellette, fölötte, alatta, jobbra, balra irányok; • úttest, járda, közlekedési lámpa, zebra, tér.

74

Témakör Közlekedés Óraszám: 4 óra TARTALOM A gyalogos közlekedés legfontosabb veszélyhelyzetei, szabályai (átkelés az úttesten, vasúti átjárón. A közlekedési lámpa és a rendőr jelzései).

BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGEK Az iskola gyalogos megközelítése. Közös gyalogos közlekedési élmény megélése, megbeszélése. A gyalogos közlekedés szabályainak gyakorlása dramatikus játék helyzetekben. Szabálytudat alakítása. Az iskola megközelítése során adódó veszélyhelyzetek megbeszélése.

ISMERETEK, GYAKORLATOK • jármű, rendőr, lámpa, járda, zebra, szegély; • tömegközlekedési eszköz, közlekedési szabályok. Témakör A lakóhely ismerete Óraszám: 3 óra TARTALOM BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGEK A település (településrész) neve. A tanuló Az iskola környékének bejárása. lakóhelyének pontos címe. Az iskola pontos címe. A környék nevezetes épületei. A lakóhely Ismerkedés a lakóhely jellegzetességeivel. jellegzetességei. ISMERETEK, GYAKORLATOK • helységnév, lakhely, cím, iskola neve, címe.

75

KÖRNYEZETISMERET 2. ÉVFOLYAM ÓRATERV Témakör A megismerési módszerek alapozása Az élettelen természet alapismeretei Az élő természet alapismeretei Testünk és életműködésünk Tájékozódási alapismeretek Közlekedés A lakóhely ismerete Szabadon felhasználható órakeret Összesen:


Ajánlás A 2. évfolyamon a környezet egyszerű megismerésén túl fontos, hogy fedezzék fel a tanulók a dolgok, jelenségek közötti kapcsolatot, ezért a környezet elemei közötti kapcsolatára irányítjuk a tanulók figyelmét. Észre kell venniük, hogy a környezetben minden változik, átalakul. Fontos annak felismeréséig eljutni, hogy a természetben minden változásban, kapcsolatban van egymással. Kapjon nagyobb hangsúlyt a megfigyelések, tapasztalások, összehasonlítások szóbeli megfogalmazása. Tanulói és tanítást-tanulást segítő taneszközök Munkatankönyv, környezetismereti tablók, eszközök a megfigyelés, egyszerű kísérleti lehetőségeinek biztosítására. Mérési eszközök: űrmérték, idő, hosszúság, hőmérséklet méréséhez. Anyagok; fa, üveg, kelme, papír, cserép, fém, ásvány. Magasabb évfolyamra lépés feltételei Legyen képes a természet jelenségét (tárgyakat, élőlényeket) és folyamatait észrevenni, azokat elemi szinten megfigyelni. Tanítói irányítással tudjon egyszerű megfigyeléseket és vizsgálatokat végezni. • Vizsgálódásai alapján ismerje a környezetében előforduló fontosabb élő és élettelen anyagok tulajdonságait. • Tudjon önállóan megfigyelést, egyszerű méréseket, összehasonlítást végezni; elemi következtetést levonni, véleményt alkotni. Megfigyeléseit, tapasztalatait saját szavaival tudja megfogalmazni, és írásban rögzíteni. • Tudja a környezetében előforduló tárgyak méretét saját testméretéhez viszonyítani. • Lássa, tudja, hogy környezetének állapota saját egészségére is hatással van, igényelje az egészséges életkörülményeket. Ismerje a napszakok és évszakok változását, ennek okát. • Fejlődjön munkaszokásaiban (helyes testtartás, gondosság, tisztaság, rendszeretet). • Ismerje a helyes táplálkozás, egészséges életmód alapjait. • ! Tudja, hogy a rendszeres mozgás nagyon fontos része életünknek. Értékelés •

Egy-egy témakör lezárásakor a szóbeli feleletek mellett az írásbeli számonkérést is alkalmazzuk.

76

Témakör A megismerési módszerek alapozása Folyamatos TARTALOM Megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, vizsgálódás a tanulók közvetlen környezetében lévő tárgyak, élőlények érzékelhető tulajdonságai körében.

Idő és mozgás Becslések, egyszerű mérések alkalmilag választott és szabvány egységekkel (m, dm, cm; kg, dkg; l, dl; óra, perc, nap, hét, hónap, év; °C) tanítói segítséggel. Megfigyelés, kísérletezés, mérés A tapasztalatok kifejezése élőszóban, rajzban, írásban tanítói segítséggel.

BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGEK A dolgok érzékelhető tulajdonságainak megtapasztalása. Összehasonlítások az érzékletek alapján (pl.: nagyobb, hangosabb). Megfigyelések rögzítése tanítói irányítással írásban. A tanuló környezetében – a természetben, a háztartásban, a lakóhelyen - található gyakori tárgyakból (pl.: lehullott levelek, száraz termések, kavicsok, üres csigaházak, kelmedarabok, címkék, kupakok stb.) különböző gyűjtemények készítése és rendezésük. Az idő becslése, saját mérések Mérések, mértékegységek használata. A mindennapi életben fontos szerepet játszó mennyiségek és azok mérésének fokozatos megismerése, gyakorlása. A közvetlen és közvetett tapasztalatszerzés megkülönböztetése. A vizsgált jelenségekkel kapcsolatos előzetes tudás számbavétele a tanulás során mindinkább tért nyerő megfigyelések, kísérletek végzése előtt. A tanulói tapasztalatok rögzítése tanítói segítséggel rajzban és írásban. Rövid, szóbeli vagy írásbeli kérdésre írásbeli válasz adása önállóan. Nem tanórán szerzett ismeretekről rövid szóbeli beszámoló adása. Kérdések megfogalmazása az összefüggések keresésekor. Vélemények megfogalmazása helyzetelemzéskor. Az információátadás egyszerű módjai.

Információ. ISMERETEK, GYAKORLATOK • nagyobb, hangosabb, tömeg, hosszúság, űrtartalom (+- C°). Témakör Az élettelen természet alapismeretei Óraszám: 9 óra TARTALOM Az érzékszerveink szerepe a környezetünk megismerésében. A környezetben előforduló anyagok érzékelhető tulajdonságainak (színének, alakjának, hőmérsékletének, felületének, keménységének, rugalmasságának, ízének, szagának) megfigyelése. Megmérhető és nem megmérhető tulajdonságok. Megfigyelés, kísérletezés, mérés.

BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGEK A tanuló közvetlen környezetében lévő tárgyak és élelmiszerek érzékelhető tulajdonságainak (alak, szín, felület, alaktartás, összenyomhatóság, illat, íz, hang, stb.) megtapasztalása. Az érzékszervi tapasztalatokra épülő felismerő gyakorlatok. A mindennapi életben fontos szerepet játszó mennyiségek és azok mérésének fokozatos megismerése és gyakorlása. A vizsgált jelenségekkel kapcsolatos előzetes tudás számbavétele a tanulás során mindinkább tért nyerő megfigyelések, kísérletek végzése előtt. Az anyagok csoportosítása (fa, kelme, üveg, Összehasonlítások, sorba rendezések az érzékletek és mérések papír, cserép, fém, ásvány stb.). alapján. Az anyagok tulajdonságai és felhasználásuk, Kapcsolat keresése a tulajdonság és a funkció között. A hatásuk közötti kapcsolat. tapasztalatok lejegyzése, rendezése tanítói segítséggel. Az Élelmiszerek. anyagok azon tulajdonságainak észrevétele, amelyek miatt a környezetet szennyezhetik, veszélyeztethetik. ISMERETEK, GYAKORLATOK • fa, kelme, üveg, papír, cserép, fém, alak, szín, felület, alaktartás, összenyomhatóság, illat, íz, hangérzékszervek.

77

Témakör Az élő természet alapismeretei Óraszám: 8 óra TARTALOM A termesztett növények megfigyelése, leírása, vizsgálata, csoportosításuk, felhasználásuk szerint. Növényi táplálékaink. Gyümölcsök, zöldségek szerepe az egészséges táplálkozásban. A vadon élő és a tenyésztett, kedvtelésből vagy társként tartott állatok élete közötti különbség. Az állatok viselkedésének megfigyelése, leírása, összehasonlítása.

BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGEK Tapasztalatszerzés előzetes megfigyelési szempontok alapján a különböző élőhelyek (a település, a kert, az erdő, a mező, a vízpart) élővilágáról.

Tájékozódás az időben. Időmérések végzése, mértékegységeinek használata. Az élőlények változásának megfigyelése az időben (növekedés, fejlődés, pusztulás). Az idő és az életmód kapcsolatának észrevétele (téli álom, költöző madarak, lombhullatás, több évig élő növények). Élőlények csoportosítása a jellemző jegyek alapján (pl. növény, állat, fás szárú, lágyszárú, egy évig élő, több évig élő; emlős, madár). A megfigyelt jelenség okainak keresése, annak észrevétele, hogy egy adott ok megléte befolyásolja a jelenség létrejöttét (életfeltételek). Az ismétlődő jelenségek, tevékenységek észrevétele. Az ismeretszerzés eredményeinek feldolgozása. Változások felismerése, azok fontosabb okainak megnevezése tanítói segítséggel. A különböző tárgyak, élőlények jelenségek tanult jellemzőinek elemi szintű összehasonlítása csoportosítása a megismert szempontok és saját elképzelések alapján. Egyszerű képi és szöveges információk, jelek értelmezése a megismert területeken. ISMERETEK, GYAKORLATOK • a kert, az erdő, a mező, vízpart, növekedés, fejlődés, pusztulás, • téli álom, költöző madarak, lombhullás, több évig élő növények, • növények: fás szárú, lágyszárú növények, egy évig élő – több évig élő, • emlős, madár – életfeltételek.

Témakör Testünk és életműködésünk 2. Óraszám: 5 óra TARTALOM Az ember egészsége Életműködéseink főbb jellemzői (mozgás, táplálkozás, légzés, fejlődés) Legfontosabb szerveink szerepe életünkben. A helyes fog- és testápolás. A fogorvos és az orvos gyógyító munkája. A környezet szervezetünkre gyakorolt leggyakoribb ártalmas hatásai (pl. napsugárzás, hő, zaj, szennyezett levegő, víz, talaj, erős fény, a képernyő hatása, vérszívó élősködők). Fogyatékos, sérült embertársaink.

BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGEK A 8 – 9 éves gyermek helyes napirendjének kialakítása. Különböző mérések elvégzése a saját testen. Fogalomalkotás a belső szerveinkről, szerepükről. Fog- és testápolási technikák gyakorlása. Beszélgetések, dramatikus gyakorlatok a sérülés, betegség, gyógyítás, gyógyulás, a fogyatékos, sérült emberekhez fűződő viszonyok témakörében. Annak felismerése, hogy a környezet állapota az ember egészségére is hatással van. Az egészséges életkörülmények igénylése a testi fogyatékkal élő emberek elfogadására való tudatos nevelés.

ISMERETEK, GYAKORLATOK • mozgás, táplálkozás, légzés, fejlődés • napsugárzás, hő, zaj, szennyezett levegő, víz, talaj, erős fény • a televízió képernyője (számítógép képernyője) és hatása • vérszívók, élősködők • testápolás

78

Témakör Tájékozódási alapismeretek Óraszám: 3 óra TARTALOM Út az otthontól az iskoláig. Az iskola környékének megfigyelése (közterületek, közlekedési eszközök, üzletek, a szabadidő eltöltésének helyei, intézmények, nevezetes és érdekes épületek, helyek, a felszín formái). ISMERETEK, GYAKORLATOK • közterület, járművek • szabadidő, intézmények

BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGEK Tapasztalatgyűjtés az iskola környékén: Séta, kirándulás a település környékének nevezetes helyeire. Az iskola környékének nevezetes épületeinek, természeti formáinak megfigyelése, számbavétele, sorba rendezése. Rajz és képgyűjtemények készítése.

Témakör Közlekedés Óraszám: 3 óra TARTALOM A közlekedés illemszabályai. viselkedés járműveken. Gyermekekkel megelőzésük.

történt

A

balesetek

BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGEK helyes Közös élményszerzés különböző közlekedési eszközökön. okai,

Esetelemzések gyermekekkel történt balesetek kapcsán. Veszélyhelyzetek felismerése az iskola megközelítésekor. Dramatikus játékok a helyes magatartásformák begyakorlására. Tanult szabályok, jó tanácsok szöveghű ismerete.

ISMERETEK, GYAKORLATOK • gyalogos, közlekedés szabályai Témakör A lakóhely ismerete Óraszám: 5 óra TARTALOM BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGEK A település és környéke felszínének jellemző A település jellemző természeti formáinak megfigyelése formái, vizei. (síkság, dombok, hegyek, völgyek, patakok, folyók) elnevezése, felismerése. Természeti értékeinek, szépségének felfedezése. A településhez fűződő hagyományok, mesék, Helytörténeti bemutatóhely, kiállítás megtekintése. mondák, történetek. A település utcái, házai Történetek, emlékek, mondák gyűjtése, olvasása. Helyi egykor. A település lakóinak élete régen és hagyományok ápolása. most. ISMERETEK, GYAKORLATOK • felszín, síkság, domb, hegy, völgy, patak, folyó • természeti értékek, szépségek • hagyomány, kiállítás

79

KÖRNYEZETISMERET 3. ÉVFOLYAM ÓRATERV Témakör A megismerési módszerek alapozása Az élettelen természet alapismereti Az élő természet alapismeretei Testünk és életműködésük Tájékozódási alapismeretek Közlekedés Országismeret Szabadon felhasználható órakeret Összesen:


Ajánlás A kötelező órakeret 37 óra, melyből 4 szabadon felhasználható. Ezeket használjuk fel tanulmányi séták, kirándulások, gyakorlati tevékenységekre és feladatmegoldásokra. A harmadik évfolyamon a természeti környezetben végbemenő folyamatok megfigyelése kiemelt hangsúlyt kap. Nagyon fontos a jelenségek, dolgok közötti kapcsolatok felismertetése, megismerése. Kiemelt: elemi megismerési módszerek, a vizsgálat, elemi kísérletek alkalmazása a tanulók által. Tanulói és tanítást-tanulást segítő taneszközök Mérőeszközök: hosszúság, tömeg, idő, hőmérséklet méréséhez; térképek, egyszerű képes határozók, álló és mozgóképek. Kísérleti eszközök: anyagok tulajdonságainak megfigyeléséhez (olvadás, párolgás, forrás, lecsapódás) égés; mágnes. Veszélyt jelző jelzések – táblázatok, jelek, útvonalrajzok, térképek, iránytű, filmek a fővárosról, tablók. Magasabb évfolyamra lépés feltételei • Legyen képes a természet jelenségeit, folyamatait elemi szinten megfigyelni. • Tanítói irányítással tudjon egyszerű megfigyeléseket és vizsgálatokat végezni. • Tudjon a mindennapi életben előforduló méréseket elvégezni, tudja azok mértékegységeit használni: hosszúság, tömeg, idő. • Használja helyesen az oldódás és olvadás szavakat. • Ismerje környezetének legjellemzőbb felszíni formáit és vizeit. • Tudja megnevezni a világtájakat. Tudja használni az iránytűt. • Ismerje saját testének élettani jellemzőit, életműködésének változását, az egészségestől eltérő állapotát. • Ismeretei alapján tudja, hogy felelős a természet jövőjéért, fenntarthatóságáért, ezért becsülje környezetének értékeit. • Tudja felsorolni a növények és állatok életéhez szükséges életfeltételeket. Értékelés Fontos, hogy ismeretekről egyre több szóbeli feleletet tudjanak adni a tanulók. A szóbeli és írásbeli számonkérés, értékelés folyamatos. Egy-egy témakör lezárását tudáspróba íratásával zárjuk. Környezet- és természetvédelmi tevékenységért dicséret, jutalmazás.

80

Témakör A megismerési módszerek alapozása Folyamatos TARTALOM BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGEK Idő, mozgás Az idő becslése, saját mérések. Megfigyelés, leírás, összehasonlítás, Tájékozódás a mindennapok időviszonyaiban. csoportosítás, vizsgálódás, egyszerű kísérletek A tapasztalatok lejegyzése, rendezése tanítói segítséggel. végzése a tanulók közvetlen környezetében Egyszerű kísérletek megfigyelése és elvégzése. Oksági lévő tárgyak, élőlények érzékelhető összefüggések keresése a kísérletek tapasztalatai és a tulajdonságai körében, a folyamatok nyomon mindennapi tapasztalatok között. követése, egyszerű természeti jelenségek felismerése. Becslések, egyszerű mérések szabvány Mérések, mérés-sorozatok végzése. egységekkel (m, dm, cm, mm; t, kg, dkg, g; l, dl, cl, ml, hl; óra, perc, másodperc; °C) tanítói segítséggel. A tapasztalatok általánosítása. Tapasztalatok megjelenítése egyszerű ábrával, rajzzal. Saját Ismerkedés a közvetlen tapasztalással nem korábbi tapasztalatok beépítése. Gyermekenciklopédiák, megszerezhető ismeretek forrásaival könyvek használata adott feldolgozási algoritmus (gyermekenciklopédiák, egyszerű képes segítségével. határozók, térképe, álló és mozgóképek). A Tévéműsorok, reklámok és az azokban esetleg előforduló tapasztalatok kifejezése élőszóban, rajzban, helyes és téves tájékoztatások megfigyelése, elemzése (pl. írásban tanítói segítséggel. táplálkozás, gyógymódok). Információ. Az információátadás módjai. ISMERETEK, GYAKORLATOK • táplálkozás, gyógymódok. • mm, t, g, hét, hónap, év, enciklopédia, térkép, álló és mozgókép. Témakör Az élettelen természet alapismeretei Óraszám: 9 óra TARTALOM Anyag.

Környezetünk anyagai, az anyagok osztályozása. Állapot, változás, folyamat. A környezetben előforduló anyagok mérhető tulajdonságai. A változások megfigyelése. A hőmérséklet változása. A halmazállapot-változások a mindennapi életben. Az időjárási jelenségek és az anyag tulajdonságainak változása. Fagyás, olvadás, párolgás, forrás, lecsapódás megfigyelése. Az olvadás és oldódás megkülönböztetése. Vizsgálódás mágnesekkel.

Éghető és éghetetlen anyagok. Az égés, mint veszélyforrás. Veszélyre figyelmeztető jelek, jelzések.

BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGEK Tárgy, test és anyag megkülönböztetése a nyelvhasználatban Anyagfajták különbözőségének felismerése, anyagnevek anyagfajtákhoz rendelése. Az anyagfajta és a használat közti összefüggés felismerése konkrét példákon. Különféle anyagok felismerése, megkülönböztetése. Megfigyelések, tapasztalatok, mérési eredmények rögzítése írásban önállóan, előzetes megbeszélés után. Mondatok, rövid szövegek igazságtartalmának eldöntése tapasztalatok, megfigyelések alapján. Rövid szóbeli beszámoló a megfigyelésekről, tapasztalatokról. Tapasztalatszerzés a különböző anyagok halmazállapotainak főbb jellemzőiről. A halmazállapot-változás megtapasztalása, feltételeinek előállítása. Oksági összefüggés keresése a halmazállapot-változás és egyes hétköznapi jelenségek között. Az anyagok változása, az annak folyamán megfigyelhető tulajdonságok észrevétele (pl.: égés, oldódás, forrás). Az elemzett konkrét rendszerek vizsgálata során az elemek állapotaival, a változásokkal kapcsolatos előzetes tudás felszínre hozása, összegyűjtése. Teendők tűz (pl. épülettűz, erdőtűz, ruhatűz) esetén. Önmentési gyakorlat.

81

ISMERETEK, GYAKORLATOK • hőmérsékletváltozás, halmazállapot-változás; időjárási jelenségek; • fagyás, olvadás, párolgás, forrás, égés, éghető és éghetetlen anyagok, • veszélyforrások; épülettűz, erdőtűz, ruhatűz, mentés. Témakör Az élő természet alapismeretei Óraszám: 10 óra TARTALOM A növények életéhez nélkülözhetetlen környezeti feltételek vizsgálata. A környezet változásainak (pl.: fény, talaj, időjárás, szennyező anyagok) hatása a növények életére. A növényi élet évszakos ritmusa. Az állatok életéhez nélkülözhetetlen környezeti feltételek vizsgálata. A környezet változásainak hatása az állatok életére. Az állatok évszakok szerinti viselkedése. A növények és állatok kapcsolata, egymásrautaltsága. Helyes viselkedésünk a természetben.

BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGEK A növények változásának folyamatos megfigyelése. Egyszerű kísérletek az életfeltételek bizonyítására.

Különböző állatok viselkedésének, életmódjának, az élőhelyükhöz és más élőlényekhez fűződő kapcsolataiknak megfigyelése a valóságban, valamint álló és mozgóképeken.

Az ember szerepének tisztázása a környezetében élő más élőlények életfeltételeinek alakításában. Tetteink következményeinek kutatása.

ISMERETEK, GYAKORLATOK • fény, talaj, időjárás, szennyező anyagok. Témakör Testünk és életműködésünk Óraszám: 4 óra TARTALOM Az ember egészsége.

BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGEK Annak felismerése, hogy a környezet állapota az ember egészségére is hatással van. Testünk mérhető tulajdonságai. Életünk Az egészséges életkörülmények igénylése. nélkülözhetetlen környezeti feltételeinek vizsgálata. A környezet változásainak hatása Az életjelenségek változásainak megfigyelése, mérése. Saját életünkre. Egészséges életmód. Helyes tapasztalatok megbeszélése, összehasonlítása a társakéival. napirend. Az egészség és a sport. A betegség tünetei (rossz közérzet, láz, A magatartási és illemszabályok, valamint a betegségek, fájdalom, hasmenés, hányás, vérzés). balesetek megelőzése közötti oksági összefüggések keresése A leggyakoribb fertőző betegségek és (pl. kézmosás, zsebkendőhasználat). megelőzésük. A védőoltások fontossága. A beteglátogatás, betegápolás szabályai. Dramatikus játék során a helyes egészségszokások A kuruzslás veszélyei. gyakorlása. Az információk átadásának egyszerű módjai, az érzékelés, mint információszerzés. ISMERETEK, GYAKORLATOK • egészséges életmód, helyes napirend, egészség – sport, közérzet, betegség, láz, fájdalom, hasmenés, hányás, vérzés. • fertőző betegség, védőoltás, kuruzslás.

82

Témakör Tájékozódási alapismeretek Óraszám: 4 óra TARTALOM A tárgyak alaprajza. Kicsinyítés rajzolással.

BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGEK Egyszerű alaprajzok készítése. Útvonalak berajzolása az alaprajzba. Térképszerű képes ábrázolások, térképvázlat készítése az iskola környékéről. Útvonalrajzok, térvázlatok, térképszerű A térképvázlaton útvonalak bejelölése, bejárása. Szimbolikus ábrázolások ismert terepről. jelek alkalmazása. A valóság térképi ábrázolása jelekkel. Tájékozódás iránytű segítségével. A négy fő világtáj. Az iránytű. Térérzet tudatosítása, tájékozódás a térben, irányok, távolságok, hosszak, nagyságrendek meghatározása /becslés, mérés /. ISMERETEK, GYAKORLATOK • alaprajz, kicsinyítés, térképvázlat, térképjelek, világtáj, iránytű

Témakör Közlekedés Óraszám: 3 óra TARTALOM A lakóhely jellemző közlekedési eszközei. A helyi és távolsági tömegközlekedés eszközei. Helyes és helytelen utazási szokásaink. A gyerekek, mint a balesetek okozói.

BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGEK Utazás tömegközlekedési eszközökön. A szabálytudat alakítása. Helyes magatartásformák bemutatása, gyakorlása valós helyzetekben. A gyermekbalesetek és a veszélyhelyzet okainak keresése. Kapcsolat keresése a viselkedés és a gyermekbalesetek között.

ISMERETEK, GYAKORLATOK • közlekedési szabályok; utazási ismeretek, veszélyhelyzetek az utazásban Témakör Országismeret Óraszám: 3 óra TARTALOM BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGEK Élet a fővárosban és az ország más vidékein. Közvetlen vagy közvetett (tv, videó, dia, könyv, könyvtár) Hazánk fővárosa Budapest. tapasztalatszerzés: Duna, Vár, Gellérthegy, Országház, hidak, Ismerkedés a főváros nevezetes és a gyerekek nagykörút, üzletek, színházak, bábszínház, Állatkert, szempontjából érdekes épületeivel, Margitsziget, közlekedés. létesítményeivel, helyeivel. ISMERETEK, GYAKORLATOK • főváros, Budapest, Duna, Országház, Vár, Gellérthegy, hidak, Margit sziget, üzletközpontok, körút • közlekedési eszközök: METRO, villamos, HÉV

83

KÖRNYEZETISMERET 4. ÉVFOLYAM ÓRATERV Témakör A megismerési módszerek alapozása Az élettelen természet alapismeretei Az élő természet alapismeretei Testünk és életműködésük Tájékozódási alapismeretek Közlekedés Országismeret Szabadon felhasználható órakeret Összesen:

Óra folyamatos 15 25 6 13 5 5 5 74

Ajánlás A kötelező órakeret 74 óra, melyből 4 szabadon felhasználható. Ezeket használjuk fel tanulmányi séták, kirándulások és kerékpártúrák megrendezésére. Az előző három évfolyamon tanultak összegzése, melyen túl közelebb kerülnek a tanulók a természeti és társadalmi környezethez. Megismerési módszerek tudatos alkalmazása, gondolkodás fejlesztése, ok-okozati összefüggések felismerése. Természet-megismerési módszerek fejlesztése – törvényszerűségek felismerése. Egészséges életmódhoz, betegség megelőzéséhez kapcsolódó szokások kialakítása. Tanulói és tanítást-tanulást segítő taneszközök • Gyermekenciklopédiák, egyszerű képes határozók, térképek, álló és mozgóképek. • A levegő, a víz és a talaj vizsgálathoz szükséges eszközök, nagyító, szűrőpapír. • Képek, tablók; lágy és fás szárú növények bemutatása, emlősök, madarak, gerinctelen állatok. • Filmek, videó, tablók – dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószer káros hatásai. • Magyarország domborzati, közigazgatási térképe. • Közlekedési tablók, táblák – a gyalogos és kerékpáros közlekedési szabályainak megismeréséhez. • Képek, tablók hazánk nevezetességeiről. Híres magyarok – képsorozat. Magasabb évfolyamra lépés feltételei • Ismerje a különböző halmazállapotú anyagok főbb jellemzőit (alaktartás, átlátszóság, összenyomhatóság). • Ismerje a levegő, a víz, talajszennyező forrásokat, károsító hatásának következményeit. • Szándékosan ne szennyezze környezetét, tudja, hogy helytelen viselkedésének milyen környezeti hatásai lehetnek. • Ismerje az összefüggést az élőlény helye, életmódja és testfelépítése között. • Tudja felismerni, megnevezni egy fás szárú, egy lágyszárú növény, egy emlős, egy gerinctelen állat testrészeit. • Ismerje lakóhelyének jellemző növényeit, madarait, állatait. • Ismerje főbb testméreteit (magasság, tömeg, mellbőség) és életműködésének jellemző értékeit (lépésszám, pulzusszám, testhőmérséklet). • Ismerje, mely “anyagok” hatnak károsan az egészségére. • Tudja megnevezni, homokasztalon kialakítani a különböző felszíni formákat (domb, hegy, síkság), felismerni a domborzat és vízrajz ábrázolását a térképen. • Tudjon tájékozódni Magyarország domborzati és közigazgatási (megyei) térképén, lakóhelyének térképén és annak környékén. • Ismerje, tudja felsorolni hazánk nagy tájait, legnagyobb folyóit, tavait. • Legyen ismerete a Föld mozgásairól. Értékelés A tanulók szóbeli számonkérése, érdemjeggyel való értékelése folyamatos. Fontos, hogy egy-egy anyagrészből összefüggő szóbeli feleletet tudjanak adni. Egy-egy témakör végét tudáspróba íratásával zárjuk. Értékeljük órai aktivitását, csoportokban végzett tevékenységét (együttműködési képességét).

84

Témakör A megismerési módszerek alapozása Folyamatos TARTALOM Tudomány, tudományos világkép, a tudomány természete Állapot, változás, folyamat. Megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, vizsgálódás, egyszerű kísérletek végzése, a tanulók közvetlen környezetében lévő tárgyak, élőlények érzékelhető tulajdonságai körében, a folyamatok nyomon követése, következtetések, egyszerű összefüggések felismerése. Önálló mérés a gyakori szabvány mértékegységek alkalmazásával Az ismeretforrások (gyermekenciklopédiák, egyszerű képes határozók, térképe, álló és mozgóképek) felhasználása a megismeréshez tanítói segítséggel. A tapasztalatok rögzítése élőszóban, rajzban, írásban tanítói segítséggel. Információ.

BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGEK A tudományos vizsgálat iránti igény fokozatos formálása Ismert állapotok, változások, folyamatok elkülönítése, megnevezése, a rendszerek leírásában való használata. A tapasztalatok lejegyzése, rendezése, elemzése tanítói segítséggel. Folyamatos megfigyelés.

Méréssor megtervezése, végzése. Az egyéni ismeretszerzés megalapozása. Búvárkodás a könyvtárban. Önálló beszámolók a könyvtári tájékozódás eredményéről. Összefüggő feleletek tanítói kérdésekre. A jelenségek megfigyelésével, okok keresésével következtetések levonása. Az információ átadásának egyszerű módjai, az érzékelés, mint információszerzés.

ISMERETEK, GYAKORLATOK • vizsgálódás, kísérlet, ismeretforrások: enciklopédiák, lexikonok, álló és mozgókép. Témakör Az élettelen természet alapismeretei Óraszám: 15 óra TARTALOM Természet.

BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGEK A természeti környezetnek mint a világ védelemre szoruló részének értelmezése. Annak fokozatos belátása, hogy az emberi tevékenység és maga az ember a természeti folyamatok szerves része. Folyamatos megfigyelések egyszerű vizsgálatok, kísérletek a levegő, a víz a talaj tisztaságáról. Környezetünkből vett vízminták egyszerű vizsgálata. Egyszerű eljárás a víz tisztítására, szűrésére. A lakóhely levegőtisztaságának megfigyelése. Levegő-, víz-, talajvizsgálat érzékszervekkel és egyszerű vizsgáló eszközökkel (pl. nagyító, szűrőpapír).

Az otthon tisztasága, szennyező forrásai. Környezetünk tisztasága, szennyezettsége. A lakóhely levegőjének, vizeinek tisztasága, szennyezettsége. Szennyező források a környezetben, a szennyezés hatása az élőlényekre, az emberre. Fenntarthatóság, a környezet védelme. A megelőzés, a védekezés lehetőségei. Az anyag nyersanyagból termékké való A különválogató hulladékgyűjtés jelentőségének felismerése átalakulásának végigkísérése. és szükségességének belátása. Különválogató hulladékgyűjtés.

85

A környezet szennyeződése miatt kialakuló A lakóhely környezetében előforduló anyagok veszélyhelyzetek felismerése, az önvédelem összetettségének észrevétele. Kapcsolat keresése az egyes lehetőségének megismerése. anyagok tulajdonságai és a környezetszennyezés között. Jelenlegi viselkedésünk, szokásaink és azok jövőbeli környezeti hatásai közötti egyszerű összefüggések felismerése. Ismerkedés egyes technikai eszközök folyamatos működésével. A halmazállapotok bemutatása, a tudományos Halmazállapot. értelmezéseknek megfelelő megkülönböztetése. A porok nem kemény, de szilárd anyagok, a folyadék és a víz fogalma világosan elkülönül, a nagyobb viszkozitású folyadékok is folyadékok, természetesen a viszkozitás fogalmának meghatározása nélkül. Halmazállapot – változás. Halmazállapot – változások felismerése, besorolásuk a főbb típusokba. Konkrét halmazállapot – változások során annak bemutatása, elemzése, hogy az anyagok nem tűnnek el. Anyagszerkezet /részecskeelmélet/. Az anyag szerkezetével kapcsolatos gyermeki elképzelések feltárása, ezzel kapcsolatos beszélgetések. ISMERETEK, GYAKORLATOK • környezetszennyező források, víztisztaság, levegőtisztaság, szelektív hulladékgyűjtés Témakör Az élő természet alapismeretei Óraszám: 25 óra TARTALOM Életműködések Az élővilág szerveződési szintjei.

BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGEK A szerv, szervezet, fajta, fajszintekkel való ismerkedés példákon keresztül, megnevezések tanulása már ismert „egységekkel” kapcsolatban.

A növények anyagcseréjével kapcsolatban Egyszerű összefüggések keresése az élőlény élőhelye, kialakult gyermeki elképzelések feldolgozása életmódja és testfelépítése között. A helyi környezet és az A tanuló környezetében megfigyelhető élőlények környezetalakító hatásának vizsgálata. A élőhelyek jellemzői. Az erdő, a füves és vizes lakóhelyen megfigyelhető néhány lágy- és fás szárú növény, élőhelyek néhány gyakori, jellemző növény- és valamint néhány emlős, madár, gerinctelen állat állatfajának jellemzői (mérete, testfelépítése, tulajdonságainak rendszerezett megismerése, ezek jellemző részei, szervei, táplálkozása, táplálékláncba sorolása. szaporodása, változása illetve viselkedése, alkalmazkodása). Az ember hatása az élőhelyekre. A természet Annak észrevétele, hogy jelen cselekedeteink befolyásolják a védelmének fontossága, védett helyi természeti jövőt. Kapcsolat keresése az ember tevékenysége és a értékek. természet veszélyeztetettsége között. ISMERETEK, GYAKORLATOK • élőhely, életmód, testfelépítés, lágy és fás szárú növény, emlős, madár, gerinctelen állat, tápláléklánc. Témakör Testünk és életműködésünk Óraszám: 6 óra TARTALOM Evolúciós szemlélet

Az ember életkori szakaszai. A különböző korú emberek szervezetének, életműködéseinek, viselkedésének összehasonlítása.

BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGEK A születéssel, az egyedfejlődéssel és az öröklődéssel kapcsolatos gyermeki elképzelések felszínre hozása, összehasonlítása más, köztük a tudományos nézetekkel való összevetése /természetesen csak a gyerekek létező, előzetes tudásával feldolgozható témákban/. Megfigyelés, mérés a testen. A mérések rögzítése, tanítói segítséggel.

86

Az élet

Az élet értelmezésére vonatkozó gyermeki elképzelések felszínre hozása, ütköztetése más elképzelésekkel. Az életjelenségekhez kötött életértelmezés fokozatos erősítése. Az élő és élettelen összehasonlítása. Helyes és helytelen szokásaink. Az egészséget Dramatikus játékok az életkorok jellemzőiről, helyes és károsító szokások (dohányzás, helytelen szokásainkról. A reklámok elemzése az elérni alkoholfogyasztás, kábítószerezés) kialakulása, kívánt hatás és a valóság összevetésével. veszélye, felkészülés az elutasításukra. A reklámok hatása életmódunkra. ISMERETEK, GYAKORLATOK • életkorok, szokások, reklámok Témakör Tájékozódási alapismeretek Óraszám: 13 óra TARTALOM A lakóhely, Magyarország, Univerzum

a

Föld,

az

A domborzat és a vízrajz ábrázolása a térképen. Különböző domborzatú tájak, legnagyobb folyóink, tavaink felismerése Magyarország domborzati és vízrajzi térképén. A lakóhely a térképen.

Tájaink képekben.

BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGEK Térérzet tudatosítása, tájékozódás a térben, irányok, távolságok, hosszak, nagyságrendek meghatározása /becslés, mérés/ Földön kívüli térségek létének felismerése. Az égitestekkel kapcsolatos elképzelések felszínre hozása, megfogalmazása, megbeszélése. A Naprendszerbeli égitestek viszonyaival /heliocentrikus kép/, valamint a Föld alakjával kapcsolatos tudományos kép megformálása. Elemi ismeretek gyűjtése égitestekről, egyszerű megfigyelések végzése a meglévő tudás ellenőrzése érdekében.

Közvetlen tapasztalatszerzés a lakóhely jellemző felszíni formáiról és felszíni vizeiről. Közvetett tapasztalatszerzés a helyben nem megtapasztalható felszíni formákról és vizekről. Tájékozódási gyakorlat a lakóhely térképével, egyszerű tájolóval. Elemi szintű tájékozódás Magyarország domborzati térképén. A lakóhely megkeresése Magyarország térképén. Magyarország nagytájainak felismerése jellemző képek, leírások alapján.

ISMERETEK, GYAKORLATOK • domborzat, vízrajz, térkép, folyók, tavak, tájoló, égitestek, a Föld Témakör Közlekedés Óraszám: 5 óra TARTALOM A kerékpáros közlekedés kerékpározás veszélyei. Utazás megtervezése.

szabályai.

A

BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGEK Gyakorlatok a kerékpáros elsajátítására.

közlekedés

szabályainak

Egyszerű utazás megtervezése menetrend segítségével.

A kerékpáros balesetek elkerülése. Veszélyhelyzetek elemzése. ISMERETEK, GYAKORLATOK • közlekedési táblák, veszélyek a közlekedésben

87

Témakör Országismeret Óraszám: 5 óra TARTALOM Hazánk természeti szépségei, kulturális emlékei, értékei képekben. Településtípusok (város, falu, tanya) Népcsoportok, kisebbségek hazánkban. Magyarok a határon túl. Híres magyarok, hírünk a világban. A lakóhely nevezetes szülöttei.

BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGEK A lakóhely és környékének természeti és kulturális értékeinek megkeresése a térképen, felismerése képről. Jellemző képek gyűjtése, rendezése. Tájékozódás arról, hogy magyarokon kívül más népek is élnek határainkon belül, és hogy magyarok élnek határainkon kívül is. Híres emberek fennmaradt emlékeinek felkutatása a lakóhely múltjából.

ISMERETEK, GYAKORLATOK • város, falu, tanya, kisebbségek, kulturális értékek

A tanulók ismerkedjenek meg néhány magyar, nemzeti és etnikai kisebbségi népszokással. Keressenek választ a következő kérdésre: Mit jelent az, hogy magyarok (vagy más nemzetiségűek) vagyunk?

88

ÉNEK-ZENE 1 - 4. évfolyam A tanterv, A NAT Művészetek műveltségterület, 1-4. évfolyamok követelményeinek egy részét dolgozza fel. A teljes lefedést a bevezetőben jelzettek szerint több tantárgy biztosítja.

Évfolyam Ének- zene

1. Heti Évi 37 1

2. Heti Évi 37 1

3. .4 Heti Évi Heti Évi 37 1,5 55,5 1

Összesen 166,5

Az átdolgozott kerettantervben az Ének-zene tantárgy a művészetek egyik részterületeként jelentkezik a Dráma és tánc, Vizuális kultúra,, Mozgóképkultúra és médiaismeret mellett. 1-4 osztályban cél, hogy a művészetekről mint az alkotás, a megismerés összetett formáiról élményszerű tapasztalatokat, ismereteket nyújtson, melyek nagyban hozzájárulnak a legkülönbözőbb képességek fejlesztéséhez, a harmonikus személyiség kialakításához.

Célok és feladatok Az iskolai zenei nevelés fontos szerepet vállal a gyermek érzelmi, értelmi és jellemnevelésében. A zene örömet ad, lelke-sít és megnyugtat. A gazdag érzelmi hatás a beleélés-átélés és a közvetlen cselekvés által színesíti a fantáziát, formálja az ízlést, és fogékonnyá teszi a gyermeket más emberek, közösségek és kultúrák befogadására. A zene megszerettetéséhez az egyes zeneművek élményt nyújtó megismerésén és megértésén át vezet az út. Ehhez nélkülözhetetlen a felszabadult alkotó légkör, a játékosság, a zenei élményt gátló feszültségek feloldása, a jó iskolai környezet, valamint a tanulók pozitív viszonya tanítójukhoz, zenetanárukhoz. A sokszínű, igényes és céltudatos zenei élmények alakítják az éneklés, az aktív muzsikálás igényét és a zenehallgatási szokásokat. Az énekhang minden gyermek veleszületett ,,hangszere”. Ezért az énekes tevékenységek a zenei foglalkozások alapját képezik. Az éneklés a zenei élmény elsődleges forrása és az ismeretszerzés tapasztalati alapja. A mozgással, tánccal, játékkal egybekötött csoportos éneklés a közös muzsikálás, az egymásra figyelés és a közösségformálás mással alig pótolható lehetőségét kínálja. A ritmuskészség fejlődése, amely a ritmusjátékok és az énekléshez kapcsolódó különféle mozgások nyomán gyorsan és látványosan történik, segíti az esztétikus, jól koordinált mozgás, szép testtartás, jó légzés, jó fizikai állóképesség kialakítását, ill. erősödését. Az éneklési kultúra megalapozása, a szöveg tartalmának megfelelő érzelmek, karakterek zenei kifejezése az előadói készséget gazdagítja. A néphagyománynak, népszokásoknak, a szűkebb zenei környezet kultúrájának fontos szerepe van a zene megszerettetésében, a zenei anyanyelv megismerésében. A zenei emlékezet, a belső hallás fejlesztése, a zenei ismeretek elsajátítása megteremti a játékos alkotás, a zenei improvizáció feltételét. A gyermekek csoport előtti éneklése, előadása módot ad az egyéni készségek kibontakoztatására, a helyes önértékelés kialakítására és a kiemelkedő adottságú gyermekek fejlesztésére. A gyermekhangszerek használata fejleszti a hangszínhallást, és kedvet ébreszthet a rendszeres hangszertanuláshoz. A zenehallgatás az auditív befogadókészség fejlesztésének eszköze és a gyermeki élményvilág fontos része. Kiemelt közös követelmények A Hon-és népismeret, Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz és a Kommunikációs kultúra követelményei a legfontosabbak az ének-zene tanításánál a NAT 7 kerettantervéből. - Minden tanuló ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. - Ismerjék a kiemelkedő művészek tevékenységét, munkásságát. -Legyenek nyitottak a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek és eredményeinek megismerésére, megbecsülésére. - Alakuljon ki a tanulókban pozitív viszony a közös európai értékekhez. - Legyenek nyitottak az európai kultúra, szokások, hagyományok iránt. - A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. - Legyenek képesek önálló véleményalkotásra, alkotótevékenységre, önálló ismeretszerzésre. - Kommunikációs képességei tegyék alkalmassá az egyéni és a közösségi érdek érvényesítésére, egymás megértésére, elfogadására, megbecsülésére.

89

- Egészséges, harmonikus életmód, életvitel kialakítására törekedjenek. - A tanulás és az önművelés igénye, az önismeret kialakulása elősegíti a tanulók képességeinek, érdeklődésének megfelelő pályaválasztást. Fejlesztési követelmények Éneklés Az énekhangra épülő tanítás első lépése a kifejező, „saját hangszer” megformálása, vagyis az éneklési készség fejlesztése és az éneklési kultúra kialakítása. Fejlesztési követelménye a csoport egységes, szép közös éneklése helyes légzéssel, értelmes szövegkiejtéssel, helyes artikulációval, pontos dalkezdéssel és zárással. Énekes játékok táncos dallamok előadása mozgással, jó ritmusban, a dalok hangulatának megfelelően. Daléneklés könnyű osztinátó kísérettel emlékezetből és kottából. Könnyű kétszólamú művek éneklése. Zenei hallás A zenei hallás fejlesztése a dallamhallás, a ritmusérzék, a tempó- és dinamikaérzék kialakítására irányul, tanult dalokon. A hangszínhallás fejlesztése tegye képessé a gyerekeket hangszerek és énekkari szólamok felismerésére. A belső hallás megalapozása, a zenei memória fejlesztése, a zenei élmény szóbeli, vizuális és mozgásos megfogalmazása is fejlesztési követelmény. Zenei olvasás-írás A zenei olvasás-írás fejlesztésének követelménye ebben az életkori szakaszban a tanult dallami és ritmikai elemek felismerése betűkottáról és kottaképről. Ismert dalok szolmizált olvasása és felismerése kottaképről, kézjelről. A megismert szolmizált hangok éneklése dalokban, motívumokban, írása a tanult dó-helyekkel. Zeneértés A zeneértő és -érző képesség fejlesztésének követelménye a többször meghallgatott zeneművek felismerése, megnevezése, az emberi hangfajok, hangszerek hangszínének megkülönböztetése, a zenei karakterek különbségének, kifejező erejének megfigyelése. Fejlesztési feladatok 1.Zenei alkotóképesség 1.1 Interpretáció • A dalok élményekből kiinduló, szövegtartalmat kifejező megszólaltatása, az éneklési öröm felkeltése. • Egységes hangzás kialakítása a csoportos énekléskor, a kiscsoportos és az egyéni éneklés fejlesztése. • A tanult gyermek- és játékdalok mozgással kísért csoportos előadása. • Népzenei dalanyag tanítása többnyire hallás után. • Népszokások megismertetése, dramatizálása bábos megjelenítéssel vagy mozgással, tánccal. • Életkornak megfelelő műdalok megszólaltatása zeneileg megfelelő előadással. • Felkészítés az ünnepekre a hangszert tanuló diákok bevonásával is. 1.2 Improvizáció • A zenei fantázia fejlesztése, mozgósítása, énekes szabad rögtönzések bevezetése. • A ritmus-és dallamhangszeres improvizáció készségének kialakítása a tanult tempók és dinamikák, egyszerű zenei szerkezetek, valamint az eltérő karakterek felhasználásával. • Mozgásos improvizáció szervezése a fantázia szabadságával. 2. Megismerő- és befogadóképességek 2.1 Zenehallgatás • A csend, a zaj, a zörej elkülönítése. Az emberi hang színeinek és a hangszerek hangszínének megismertetése, megkülönböztetése vizuálisan is. • Tanult dalok felismertetése vokális vagy hangszeres feldolgozásokban. • Cselekményes zenék bemutatása, tartalmuk szóbeli vagy egyéb társművészetekből kölcsönzött eszközzel való kifejtése. • Életkornak megfelelő, zenetörténeti korokból válogatott nép- és műzenei szemelvények bemutatása. • Az emocionális érzékenység kifejlesztése. 2.2 Zenei hallás és kottaismeret ♦ Alapritmusok, ütemfajták és dallammotívumok felismertetése, olvasása és lejegyzése tanári segítséggel. ♦ Ritmushangszerek megismertetése, használata, a ritmikai többszólamúság megalapozása, szolmizációs jelek alkalmazása. ♦ A dalok ritmikai sajátosságainak megjelenítése mozgással, tánccal, kreatív játékokkal. ♦ Hangnevek meghatározása a vonalrendszerben a relatív szolmizáció alapján. ♦ A hang tulajdonságainak megfigyeltetése. A hangmagasság, a hangerő, a hangszín iránti érzékenység fejlesztése. A hangközhallás megalapozása. ♦ A többszólamúság készségének megalapozása. ♦ A belső hallás képességének megalapozása. ♦ A hallás utáni éneklés képességének kialakítása. A tanult dallamok felismerési képességének kialakítása.

90

♦

A zenei karakterek elkülönítése, motorikus megjelenítése. A dalok szerkezetének hallás utáni megfigyeltetése, felismertetése. Fedezzék fel a zenében és a dalszövegekben megjelenő természet szépségét.

Értékelés A követelményeknek megfelelően, az egyéni fejlődést is figyelembe véve egyéni és csoportos értékelések szóban és írásban az Éneklés, Zenehallgatás, Improvizálás, Zenei ismeretek területén. A kimagasló órai teljesítmények értékelése (pontozással, jutalmazással), figyelemmel kísérése. Alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei • az új NAT-nak megfelelő legyen • -legyenek benne készségfejlesztő gyakorlatok • -válogatásra szánt dalanyag • -legyen színes, legyenek benne képek hangszerekről, zeneszerzőkről • -felmenő rendszerű legyen

91

ÉNEK-ZENE 1.ÉVFOLYAM ÓRATERV Témakör Óra Éneklés 17 Zenehallgatás 4 Improvizáció 3 Zenei ismeretek 6 Szabadon felhasználható órakeret 7 Összesen: 37 Az ének-zene órákon az aktív éneklés, az új zenei ismeretek elsajátítása, gyakorlása, a készségfejlesztés, a zenei ismeretszerzés együtt valósul meg, arányosan egészítik ki egymást. Az egyes témák éves óraszámainak javaslatánál ezt vettük alapul. Ezért az óraszámokat helyesebb az azoknak megfelelő százalékos arányaként figyelembe venni. A szabadon felhasználható órakeretet készségfejlesztésre, képességfejlesztésre, gyakorlásra javasoljuk. A jelenlegi tankönyvkínálatból a tanterv megvalósításához a következő tankönyveket javasoljuk. Tanulói és tanítást-tanulást segítő taneszközök Tanulói: Ádám- Kodály: Énekes könyv 1. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Lantos Rezsőné - Lukin Lászlóné: Ének- zene 1. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Süle Ferenc: Első daloskönyvem Apáczai Kiadó Tanári: Kodály Zoltán: válogatott biciniumok 333 olvasógyakorlat Énekeljünk tisztán Szabó Helga: Énekes improvizáció az iskolában I. Dobszay László: A magyar dal könyve Tárgyi: ritmus- és dallamhangszerek, CD-lemezjátszó, magnó, lemezek, kazetták, videomagnó, pianínó, szaktanterem A továbbhaladás feltételei Az első évfolyam végén a kerettanterv nem határoz meg a továbbhaladáshoz feltételt, az első és a második évfolyamot egy fejlesztési szakasznak tekinti. Követelmények Éneklés: A tanuló: III. tudjon 4–5 mondókát, kiolvasót önállóan vagy tanári segítséggel elénekelni IV. törekedjen a csoportmunkában aktív részvételre, a meghatározott magatartásformák betartására Zenehallgatás: - ismerje a közös zenehallgatás szabályait, feltételeit V. tudja használni a ritmushangszereket VI. legyen képes a zenei élmények megjelenítésére szóban, mozgással, vizuálisan Improvizáció: - ismerje a játékos készségfejlesztés szabályait, aktívan vegyen részt benne Zenei ismeretek: VII. törekedjen a pontos és szabályos kottakép kialakítására VIII. legyen képes egy adott ritmusmotívumot egyenletes metrumban tapssal megszólaltatni

92

Témakör ÉNEKLÉS Óraszám: 17 óra ALTÉMÁK CÍMEI Magyar népi mondókák Népi gyermekjátékok Kis hangterjedelmű magyar népdalok Ünnepkörök dalai /mikulás, lucázás, karácsony, márc. 15. , anyák napja/ Művészi értékű komponált gyermekdalok (pl. gyermek és környezete természeti és emberi környezet témákban) TEVÉKENYSÉGEK A tanulók: - tudjanak emlékezetből elénekelni gyermekjáték, ünnepek dalait tanári irányítással - törekedjenek a pontos, érthető szövegejtésre - énekeljenek kézjelről ismert dallami fordulatokat tanári irányítással - a dalok, mondókák ritmusát hangoztassák tapssal, ritmushangszerekkel - a dalokat megfelelő tempóban és pontos ritmussal énekeljék - éneklés közben ügyeljenek a helyes testtartásra, a helyes légzésre - tudják az énekelt dalokat a kezdőhang megadása után magasabban, mélyebben, lassabban, gyorsabban, halkabban, erősebben énekelni ISMERETEK - 20 gyermekjátékdal, ünnepek dalai, népdalok - dalszövegek pontos ismerete - gyermekjátékok, hagyományok, viselkedésformák - helyes légzés, testtartás - tempó: egyenletes, gyors-lassú - hangerő: közepes, hangos, halk - helyes artikulálás Témakör Zenehallgatás

1. évfolyam

Óraszám: 4 óra ALTÉMÁK CÍMEI Tárgyi, környezeti zajok, zörejek Énekes anyaghoz kapcsolódó vokális és hangszeres feldolgozások Tanult magyar népzenei anyag, eredeti felvételen Karakterdarabok TEVÉKENYSÉG A tanulók - tegyenek különbséget dinamikai fokozatok – halk, hangos, közepes, erős – között - hasonlítsanak össze tempóbeli fokozatokat- lassú, gyors, mérsékelt -tudjanak 1–2 perces zenei bemutatásra figyelni - különböztess ék meg egymástól a gyermek és női, férfihangot, a gyermek-, női és férfikar hangzását -ismerjék fel a hangszereket hangzásuk alapján (ritmushangszerek, metallofon, furulya, zongora, hegedű) - figyeljenek meg hallás után zenei karaktereket ISMERETEK - környezetünk és a természet hangjai - hangszínek: emberi hang (gyermek, női, férfi) hangszerek: metallofon, furulya, zongora, hegedű - dinamikai és tempófokozatok - vokális és hangszeres zene - formai ismeretek

93

Témakör Improvizáció

1. évfolyam

Óraszám: 3 óra ALTÉMÁK CÍMEI Dallammodellként: Tanult mondókák, gyerekversek, énekes játékok Tanult dallami elemek TEVÉKENYSÉGEK A tanulók - tudjanak adott ritmushoz, gyermekdalhoz rögtönzött szabad mozgásokat társítani - tudják a megismert ritmikai elemek felhasználásával ritmuskígyók, ritmusfelelgetők ritmusosztinátók tartalmát színesíteni - énekeljék névhelyettesítéssel a leánykérők, párosítók és kifordulós körjátékok dallamait - próbáljanak ismert ritmus- és dallammotívumokat variálni, bővíteni, hasonló ritmusmotívummal kezdődő dalt társítani - játsszanak szolmizációs nevekkel zenei párbeszédet, visszhangjátékot ISMERETEK - kötött és szabad improvizációs lehetőségek - rögtönzött párbeszédek zenei hangokon - improvizált mozgások ritmushoz, gyermekdalhoz - adott ritmussor felcserélése, átalakítása - dallammotívumok variálása Témakör Zenei ismeretek

1. évfolyam

Óraszám: 7 óra ALTÉMÁK CÍMEI 1. Ritmikai ismeretek Egyenletes lüktetés, motívumhangsúly, ütemsúly, kettes ütem, elemi ritmusértékek (negyed- és szünetjelek , páros nyolcad); ritmusvisszhang, felelgetős; ütemvonal, záróvonal, ismétlőjel

2. Dallami ismeretek Magas-mély képzet, pentaton dallamelemek, szolmizációs szótagok ( szó- mi, lá-szó-mi ) Olvasás-írás: A vonalrendszer ismerete, tanult pentaton dallamelemek, szolmizációs szótagok (kézjel, betűkotta, hangjegy) ; elhelyezés vonalrendszerben Pentaton fordulatok (dó vagy alsó lá alaphanghoz viszonyítva)

TEVÉKENYSÉGEK A tanuló 1. - ismerje a tá, ti-ti szünet ritmikai elemek jelét, gyakorlónevét, írásukat a vonalrendszerben - ismerje az ütem fő- és mellékhangsúlyait, az ütem, kettes ütem, a motívum fogalmát, az ütemvonal, záróvonal, ismétlőjel elnevezéseket - törekedjen egy adott ritmusmotívumot folyamatosan, egyenletes metrumban megszólaltatni - legyen képes az ismert ritmikai elemekből ritmusvisszhang, felelgetős játékokban részt venni ISMERETEK 1. - mérőütés - ritmusértékek - tempó : lassú-gyors-mérsékelt - fő-és mellékhangsúly: kettes ütem

2. -ismerje a lá-szó mi–dó dallamhangok szolmizációs nevét - kézjelét, betűjelét, viszonyított helyüket a vonalrendszerben – magas-mély képzet kialakulása - legyen tisztában a hangjegyírás alapjaival, a hozzá fűződő fogalmakkal - törekedjen a pontos és szabályos kottakép kialakítására - tudjon a tonális főhang megszólalásával egy időben pentaton dallamfordulatot énekelni

94

2. -vonalrendszer -hangjegy, betűkotta - hangerő: hangos-halk -szolmizációs nevek: kézjel, betűjel

ÉNEK-ZENE 2. évfolyam ÓRATERV Témakör Óra Éneklés 17 Zenehallgatás 4 Improvizáció 3 Zenei ismeretek 6 Szabadon felhasználható órakeret 7 Összesen: 37 A szabadon felhasználható órakeretet készségfejlesztésre ,képességfejlesztésre, gyakorlásra javasoljuk. A jelenlegi tankönyvkínálatból a tanterv megvalósításához a következő tankönyveket javasoljuk. Tanulói és tanítást-tanulást segítő taneszközök Tanulói: Kodály–Ádám: Énekes könyv 2. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Lantos Rezsőné–Lukin Lászlóné: Ének- zene 2. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Süle Ferenc: Második daloskönyvem Apáczai Kiadó Tanári: Kodály Zoltán: Válogatott bicíniumok 333 olvasógyakorlat Énekeljünk tisztán Szabó Helga: Énekes improvizáció az iskolában Dobszay László: A magyar dal könyve Kerényi György: Magyar énekes népszokások Tárgyi: ritmus- és dallamhangszerek, CD-lemezjátszó, magnó, lemezek, kazetták, videomagnó, pianínó, szaktanterem Magasabb évfolyamra lépés feltételei Éneklés: A tanuló - tudjon 5–8 népi mondókát, gyermekdalt, népdalt önállóan vagy tanári segítséggel énekelni - törekedjen a dalok intonációs biztonsággal való előadására - legyen aktív a csoportmunkában Zenehallgatás: - ismerjen fel a tanult hangszerek közül néhányat a hangszínükről - ismerjen a jeles napokhoz, ünnepekhez kapcsolódó népzenei felvételeket - próbálja meg kifejezni a zenei élményeit szóban, mozgással, vizuálisan Improvizáció: - aktívan vegyen részt a játékos készségfejlesztő gyakorlatokban - tudja két motívum terjedelmű ritmuskígyó, felelgető tartalmát színesíteni Zenei ismeretek: - ismerje fel és hangoztassa a tanult ritmusértékeket, dallamhangokat önállóan vagy tanári segítséggel - próbálja meg adott dó hellyel elhelyezni a vonalrendszerben - törekedjen a pontos, szabályos kottakép kialakítására

95

Témakör Éneklés

2. évfolyam

Óraszám: 17 óra ALTÉMÁK CÍMEI Újabb népi mondókák Népi gyermekjátékdalok, népszokások Magyar és rokon népek dalai Nemzetiségi és etnikai kisebbségek dalai Ünnepkörök dalai (új esztendő, farsang, húsvét, iskolai ünnepek) Műdalok (az életkornak megfelelően válogatva) TEVÉKENYSÉGEK A tanulók - tudjanak népdalokat, ünnepek dalait, gyermekjátékdalokat emlékezetből tanári irányítással énekelni - az éneklést színesítsék osztinátók tapsolásával - tanuljanak pentaton dallamfordulatokat tanári irányítással kézjelről is - törekedjenek az érthető szövegmondásra, a dalok hangulatának kifejezésére, a zenei hangsúlyok betartására - ismerjenek fel hallás után tanult dallamokat, dallamváltozatokat - ismerjenek és adjanak elő jeles napokhoz kapcsolódó népi szokásokat, játékokat - énekeljenek könnyű kánonokat, hangoztassanak ritmuskánonokat ISMERETEK - 20 népdal, mondóka, népi játék, műdal, kánon - ritmusosztinátók, ritmuskánonok - pentaton dallamfordulatok - zenei hangsúlyok kifejezése - ünnepek , jeles napok szokásai Témakör Zenehallgatás

2. évfolyam

Óraszám: 4 óra ALTÉMÁK CÍMEI Ünnepkörökhöz tartozó, életkorhoz igazodó szemelvények (vokális–hangszeres) Magyar, tanult kisebbségi és rokon népek népzenei felvételei Gyermekdalok és magyar népzene feldolgozásokban Cselekményes zenék TEVÉKENYSÉGEK A tanuló - ismerje fel és tegyen különbséget vonós- és rézfúvós együttes hangzása között - ismerje fel és különböztesse meg a hegedű, fuvola, fagott hangszínét - tegyen különbséget zenekari és vokális hangzás között, különítse el a magas és a mély szólamokat - figyelje meg hallás után a különböző hangszíneket, hangmagasságokat, karaktereket - hallás után ismerje fel és tegyen különbséget egyszerű zenei formák között: kérdés- felelet, motívum, ismétlődés ISMERETEK - vonós- és fúvósegyüttesek, hangszere - gyermekkari hangzás - zenei karakterek, hangszínek, hangmagasságok - zenei formák: kérdés- felelet, motívum, ismétlődés

96


2. évfolyam

Óraszám: 3 óra ALTÉMÁK CÍMEI Dallammodellként: Magyar gyermekdalok Népzenei-műzenei énekes anyag Olvasógyakorlatok TEVÉKENYSÉGEK A tanuló - tudjon ismert népdalokhoz, gyermekdalokhoz egyszerű ritmusosztinátót szerkeszteni, előadni - tudjon ritmuspárbeszédet (felelgetőst) rögtönözni 2 motívum terjedelembe - irányítással tudjon adott hangkészletben 2 motívum terjedelmű zenei kérdés–feleletet improvizálni - próbáljon ritmuskíséretet rögtönözni kötött, osztinátó és szabad formában a tanult ritmuselemek felhasználásával ISMERETEK - kötött és szabad improvizációs lehetőségek - zenei kérdés–felelet - osztinátó szerkesztése, előadása - ritmuskíséretek rögtönzése - szerkesztésmódok: kánon, dallamkíséret Témakör Zenei ismeretek

2. évfolyam

Óraszám: 6 óra ALTÉMÁK CÍMEI 1.Ritmikai ismeretek Félértékű ritmus és szünetjel; ritmusosztinátó, ritmushangszerek 2.Dallami ismeretek Pentaton dallamhangok (lá-szó-mi / ré-dó-lá) Olvasás–írás: Újonnan belépő pentaton dallamhangok (kézjel, betűkotta, hangjegy) Első alsó pótvonal Pentaton hangkészlet elhelyezése különböző magasságokban az öt vonalon Olvasógyakorlatok Pentaton fordulatok ( dó vagy alsó lá hanghoz viszonyított értelmezéssel ) Lá és dó–pentaton, átmenő fá és ti hangkészletű dallamok TEVÉKENYSÉGEK 1. A tanuló: - ismerje a félértékű ritmust és a szünetjelét, gyakorlónevét, ritmustapsát - tudja elhelyezni a ritmuselemeket a vonalrendszerben - tudjon adott dallamhoz egyszerű osztinátót hangoztatni - legyen képes a tanult ritmikai elemekből tanári irányítással ritmuskánonokat megszólaltatni különböző ritmushangszerekkel 2. A tanuló: - ismerje a ré (r) és az alsó lá (l,) dallamhangok szolmizációs nevét, kézjelét, betűjelét, helyüket a hangoszlopon, vonalrendszerben - tudja elhelyezni a pentaton fordulatokat dó–hely megjelölésével a vonalrendszerben - ismerje a pótvonal helyét és szerepét a hangjegyírásban - ismerjen és énekeljen lá és dó pentaton, átmenő fá és ti hangkészletű dallamokat, olvasógyakorlatokat

97

ISMERETEK 1. - félértékű ritmus, szünet - osztinátó, ritmuskánon - ritmusírás, vonalrendszer - motívumpár

2. - vonalrendszer, pótvonal - ré ( r ) és alsó lá (l,) szolmizációs neve, kézjele, betűjele - olvasógyakorlatok - mérsékelt tempó - éneklés kézjelről - kétszólamú éneklés kézjelről

98

ÉNEK – ZENE 3. évfolyam ÓRATERV Témakör Éneklés Zenehallgatás Improvizáció Zenei olvasás-írás Szabadon felhasználható órakeret Összesen:

Óra 23 8 5.5 10 9 55,5

A szabadon felhasználható órakeretet készségfejlesztésre, képességfejlesztésre, gyakorlásra javasoljuk. A jelenlegi tankönyvkínálatból a tanterv megvalósításához a következő tankönyveket javasoljuk. Tanulói és tanítást - tanulást segítő taneszközök Tanulói: Kodály – Ádám: Énekes könyv 3. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Lantos Rezsőné – Lukin Lászlóné: Ének – zene 3. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt Albertné Balogh Márta: Harmadik daloskönyvem Apáczai Kiadó Tanári: Kodály Zoltán: Válogatott biciniumok 333 olvasógyakorlat Énekeljünk tisztán Szabó Helga: Énekes improvizáció az iskolában I. Dobszay László: A magyar dal könyve Kerényi György: Magyar énekes népszokások Gyermekjátékdalok Tárgyi: ritmus- és dallamhangszerek, CD-lemezjátszó, magnó, lemezek, kazetták, videomagnó, pianínó, szaktanterem Magasabb évfolyamra lépés feltételei Éneklés: A tanuló - tudjon 5–8 gyermekdalt, népdalt önállóan vagy tanári segítséggel énekelni - ismerje a népszokások hagyományait, szokásrendjét - legyen aktív az órai tevékenységben Zenehallgatás: - törekedjen felismerni a tanult hangszereket hangszínűk alapján - legyen képes megkülönböztetni a hangszercsoportokat hangzásuk alapján - ismerjen a jeles napokhoz, ünnepekhez kapcsolódó népzenei felvételeket - próbálja meg kifejezni a zenei élményeit mozgással, vizuális formában is Improvizáció: - tudja párosítók, leánykérők szövegét adott helyen megváltoztatni - legyen aktív a játékos készségfejlesztő gyakorlatokban -mozgásos improvizáció szervezése a fantázia szabadságával Zenei ismeretek: - törekedjen a szabályos kottakép kialakítására - tudja elhelyezni adott dó hellyel a tanult ritmuselemeket a vonalrendszerben tanári irányítással - ismerje fel a tanult dalokat jellemző ritmusáról

99

Témakör Éneklés

3. évfolyam

Óraszám: 23 óra ALTÉMÁK CÍMEI Szerepjátszó gyermekjátékok Magyar népdalok, népszokások dalanyagának bővítése Európai gyermekdalok Nemzetiségi és etnikai kisebbségek újabb dalai Újabb műdalok Ünnepkörök dalai (regölés, tavaszi népszokások) Iskolai ünnepek újabb dalai Könnyű kétszólamúság (kánonok) TEVÉKENYSÉGEK A tanulók - tudjanak emlékezetből énekelni népdalokat, gyermekdalokat, ünnepek dalait, más népek dalait tanári irányítással, több versszakkal - törekedjenek a pontos ritmusra, érthető szövegmondásra, a dalok hangulatának kifejezésére - alkalmazzák a tanult kifejező eszközöket a dalok karakterének megfelelően - tudjanak énekes gyermekjátékokhoz táncos mozgáselemeket kapcsolni - gyakorolják az alkalmazkodó ritmusú népdalok éneklését - ismerjenek és énekeljenek könnyű kánonokat - tudjanak kétszólamú ritmusgyakorlatokat előadni különböző ritmushangszerekkel ISMERETEK - 20-25 népdal, kánon, műdal, népi játék, ünnepek dalai,más népek dalai - ritmuskánonok, osztinátók - tempójelzések, dinamikai jelek - kétszólamú ritmusgyakorlatok - előadásmódok: alkalmazkodó ritmus, tempo giusto, parlando Témakör ZENEHALLGATÁS

3. évfolyam

Óraszám: 8 óra ALTÉMÁK CÍMEI Eredeti népzenei felvételek (kisebbségi és nemzetiségi) Cselekményes zenék Női kari, férfi kari, vegyeskari művek Műzenei szemelvények TEVÉKENYSÉGEK A tanuló - tudja a zenehallgatás során megfigyelni és alkalmazni a tanult zenei ismereteit: tempó, dinamika, előadásmód, hangszín, hangzás, karakter, forma - figyelje meg a tartalom és a zenei kifejezőeszközök összefüggéseit a cselekményes zenék hallgatásakor - ismerje a női és férfi hangfajtákat, tudja felismerni és megnevezni a kórusfajtákat hallás után - ismerje fel és nevezze meg a tanult hangszereket (kürt, üstdob) ISMERETEK - zenei ismeretek alkalmazása - cselekményes zenék - női–férfi hangfajták - kórusok: női, férfi - hangszerek: kürt, üstdob - előadásmód: legato staccato

100


3. évfolyam

Óraszám:5,5 óra ALTÉMÁK CÍMEI Dallammodellként: Olvasógyakorlatok Magyar népzene, műzene, más népek dalai TEVÉKENYSÉGEK A tanuló - tudja egy adott ritmussor elemeit variálni, felcserélni, átalakítani, szaporítani, ritkítani - színesítse a készségfejlesztő játékokat az előadásmódok variálásával: tempó, dinamika, hangsúly, hangulat - legyen képes egy megadott ritmus- vagy dallamsor hiányzó motívumait pótolni - próbáljon azonos dallamhoz különböző befejezést rögtönözni, dallamokat kiegészíteni ISMERETEK - improvizációs ritmus- és dallamkészség-fejlesztő gyakorlatok: szaporítás, bővítés, ritkítás, átalakítás - előadásmódok - tanult ritmikai és dallami elemek Témakör Zenei olvasás-írás 3. évfolyam Óraszám: 10 óra ALTÉMÁK CÍMEI 1. Ritmikai ismeretek Egészértékű hang és szünetjele, átkötött hang, önálló nyolcad és szünetjele; szinkópa A négyes ütem; a kétszólamú ritmusgyakorlat 2. Dallami ismeretek Felső dó, alsó szó, dallamosztinátó Olvasógyakorlatok. Magyar népdalok, sorszerkezetek Életkornak megfelelő műdalok TEVÉKENYSÉGEK 1. A tanuló - ismerje az egészértékű hangot és szünetjelét, az önálló nyolcadot és szünetjelét, az átkötött hangot, a szinkópát - tudja a ritmusértékek gyakorlónevét, ismerje a ritmustapsukat - tudja elhelyezni a ritmuselemeket a vonalrendszerben, értelmezni ütemmutató szerint - ismerje a négyes ütem súlyrendjét - legyen képes tanári irányítással a tanult ritmuselemekből kétszólamú ritmusgyakorlatokat megszólaltatni ritmushangszerekkel 2. A tanuló - ismerje az alsó szó (s,) és felső dó (d’) dallamhangok szolmizációs nevét, kézjelét, betűjelét helyüket a hangoszlopon és a vonalrendszerben - tudjon dallamosztinátót énekelni alsó szó és felső dó hangokkal - írásban törekedjen a szabályos kottakép kialakítására, a ritmusértékek pontos jelölésére - figyeljék meg a népdalok sorszerkezetét, különböztessék meg egymástól a sorokat - tudjanak énekelni kézjelről, betűkottáról - tanári irányítással tudjanak lejegyezni a vonalrendszerbe utószolmizált dallamokat két motívum terjedelemben ISMERETEK 1. 2. - egészértékű hang, szünet - alsó szó, felső dó - önálló nyolcadérték, nyolcad szünetjel - dallamosztinátó - átkötött hang - népdalok sorszerkezete - négyes ütem - előadásmódok - szinkópa - éneklés jelrendszerről

101

ÉNEK – ZENE ÓRATERV

4. ÉVFOLYAM

Témakör Óra Éneklés 17 Zenehallgatás 4 Improvizáció 3 Zenei olvasás-írás 6 Szabadon felhasználható órakeret 7 Összesen: 37 A szabadon felhasználható órakeretet készségfejlesztésre, képességfejlesztésre, gyakorlásra javasoljuk. A jelenlegi tankönyvkínálatból a tanterv megvalósításához a következő tankönyveket javasoljuk: Tanulói és tanítást-tanulást segítő taneszközök Tanulói: Kodály – Ádám: Énekes könyv 4. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Tegzes György: Ének – zene 4. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Albertné Balogh Márta: Negyedik daloskönyvem Apáczai Kiadó Tanári: Kodály Zoltán: Válogatott biciniumok 333 olvasógyakorlat Énekeljünk tisztán Szabó Helga: Énekes improvizáció az iskolában I. Dobszay László: A magyar dal könyve Kerényi György: Magyar énekes népszokások Jeles napok dalai Tárgyi: ritmus- és dallamhangszerek, CD-lemezjátszó, magnó, lemezek, kazetták, videomagnó, pianínó, szaktanterem Magasabb évfolyamra lépés feltételei Éneklés: A tanuló: - tudjon 5-8 népdalt, szokásdalt önállóan vagy tanári irányítással énekelni - ismerje a népszokások hagyományait, játékmenetét - legyen aktív az órai tevékenységben Zenehallgatás: A tanuló: - ismerje fel a tanult hangszereket hangszínük alapján - ismerje a népszokásokhoz tartozó népzenei felvételeket - különböztesse meg a kórusfajtákat hangzásuk alapján: gyermek-, női-, férfi-, vegyeskar Improvizáció: A tanuló: - aktívan vegyen részt a játékos készségfejlesztő gyakorlatokban: ritmuskígyó, osztinátó, ritmusfelelgetés variációk stb. - próbálja meg a zenei élményeit mozgással és vizuálisan is kifejezni -mozgásos improvizáció szervezése a fantázia szabadságával Zenei ismeretek: A tanuló: - törekedjen a szabályos kottakép kialakítására - próbálja felismerni a tanult dalokat jellemző ritmussoráról - tudja elhelyezni tanári irányítással a tanult ritmuselemeket ritmus- és hangjegyírás esetén a vonalrendszerben

102

Témakör Éneklés

4. évfolyam

Óraszám: 17 óra ALTÉMÁK CÍMEI Újabb magyar népdalok (eltérő stílusrétegből) Európai népdalok Nemzetiségi és etnikai kisebbségek újabb dalai Egyházi népénekek Jeles napok, ünnepkörök dalai (betlehemes játékok) Iskolai ünnepek újabb dalai Könnyű kétszólamúság (kánonok, bicíniumok) Himnusz TEVÉKENYSÉGEK A tanulók: - tudjanak emlékezetből énekelni népdalokat, nemzetiségi és etnikai kisebbségek, jeles napok dalait, kánonokat műdalokat több versszakkal, tanári irányítással - törekedjenek a pontos ritmusra, érthető szövegmondásra, a dalok hangulatának megfelelő kifejezésére, megformálására - műzenei példákon gyakorolják a fokozatos halkítás–erősítés előadásmódot - ismerjék és tudják előadni a Himnuszt - énekeljenek könnyű bicíniumokat tanári segítséggel - tudjanak hétfokú dallamokat énekelni kottaképről szolmizálva, kézjelről - az éneklést színesítsék ritmusjátékokkal a tanult ütemformákban ISMERETEK - 20-25 népdal, műdal, más népek dalai - ritmusgyakorlatok, olvasógyakorlatok - ütemfajták: ľ-es - előadásmód: fokozatos halkítás-erősítés - könnyű kétszólamú gyakorlatok, kánonok Témakör ZENEHALLGATÁS

4. évf.

Óraszám: 4 óra ALTÉMÁK CÍMEI Karművek (tanult énekes anyag vegyeskari feldolgozásai) Népdalfeldolgozások (giusto karakter), szülőföld dalkincse Hangszeres karakterdarabok Műzenei szemelvények

TEVÉKENYSÉGEK A tanuló: - alkalmazza a zenehallgatás és elemzés során a tanult zenei ismereteit: tempó, dinamika, előadásmód, hangzás, karakter, forma - ismerje a vegyeskar szólamait, hangzását - ismerje fel a hangszínéről a klarinétot és a csellót - tudja megnevezni a zenei részletekben a már ismert hangszereket - figyelje meg a fokozatos halkítás-erősítés szerepét a zenei mondanivaló kifejezésében

103

ISMERETEK - zenei ismeretek alkalmazása - a vegyeskar szólamai - hangszerek: klarinét, cselló - előadásmód: crescendo-decrescendo - népdalfeldolgozások, népzenei felvételek - népi hangszerek Témakör Improvizáció

4. évfolyam

Óraszám: 3 óra ALTÉMÁK CÍMEI Dallammodellként: Tanult ritmikai, dallami elemek Olvasógyakorlatok Magyar népdalok és más dallamok Zenehallgatási szemelvények TEVÉKENYSÉGEK A tanuló: - legyen képes egy adott ritmus- vagy dallamsor elemeit variálni, felcserélni, átalakítani, szaporítani a tanult ritmikai és dallami elemek felhasználásával - próbáljon ritmuskíséretet rögtönözni az újonnan tanult ritmusokkal ismert dallamokhoz, ritmushangszerek felhasználásával - tudjon ereszkedő dallamvonalú népdalt szerkeszteni megadott dallamsorokból - zenei élményeit legyen képes kifejezni mozgással és vizuálisan ISMERETEK - ritmus- és dallammotívumok variálása - improvizált mozgások - ereszkedő dallamvonalú népdalok, formai ismeretek - előadásmódok: tempó, hangerő, hangulat improvizálása Témakör ZENEI OLVASÁS- ÍRÁS 4. évfolyam Óraszám: 6 óra ALTÉMÁK CÍMEI 1. Ritmikai ismeretek Pontozott félkotta és szünetjele, nagy éles–nyújtott ritmus, 3-as ütem, a váltakozó ütem fogalma. 2. Dallami ismeretek Fá-ti hangok, hétfokúság Belépő új szolmizációs hangok kézjele, betűjele; elhelyez és relációkban a vonalrendszerben; ismert hangkészletekben kottaolvasás tanári irányítással; prim volta – secunda volta TEVÉKENYSÉGEK 1. A tanuló: - ismerje a pontozott félérték jelét, értékét, gyakorló nevét, ritmustapsát - ismerje a nagy éles- nyújtott ritmus jelét, értékét, gyakorló nevét, ritmustapsát - tudja elhelyezni a tanult ritmuselemeket a vonalrendszerben - ismerje a hármas ütem súlyrendjét - tudjon adott ritmuselemekből ritmussort alkotni, hármas ütembe osztani 4-8 ütem terjedelemben - figyelje meg, és énekeljen váltakozó ütemű dalokat, olvasógyakorlatokat

104

2. A tanuló: - ismerje a fá és az alsó ti dallamhangok szolmizációs nevét, kézjelét, betűjelét, helyüket a hangoszlopon és a vonalrendszerben - szolmizáljanak tanári irányítással öt- és hétfokú olvasógyakorlatokat fá-ti hangokkal - tudjon hétfokú dallamfordulatokat diktálás után a vonalrendszerbe lejegyezni négy motívum terjedelemben - törekedjen a szabályos kottakép kialakítására - figyelje meg a népdalok dallamvonalát, szerkezetét, hangkészletét - tudjon tanári irányítással megadott dallammotívumot jelrendszerről jelrendszerre átírni, alkalmazza a prima volta ill. a seconda volta jelzéseket ISMERETEK 1. - pontozott félérték, szünetjele - nagy éles–nyújtott ritmus - hármas ütem - váltakozó ütem - páros és páratlan lüktetés

2. - fá–ti hangok - népdalok sorszerkezete - hétfokú olvasógyakorlatok - pentachord, hexachord hangkészlet - prima volta – seconda volta

105

VIZUÁLIS KULTÚRA 1-4. évfolyam A tanterv, A NAT Művészetek műveltségterület, 1-4. évfolyamok követelményeinek egy részét dolgozza fel. A teljes lefedést a bevezetőben jelzettek szerint több tantárgy biztosítja. A tantárgy óraszáma:

202

Ennek felosztása:

Évfolyam Tantárgy /modul Vizuális kultúra

1. Heti Évi 1,5 55

2. Heti Évi 1,5 55

3. Heti Évi 1,5 55

4. Heti Évi 37 1

Összesen 202

Célok és feladatok „A vizuális kultúra célja hozzásegíteni a tanulókat a sajátos képi közlések, vizuális művészeti alkotások mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez. Célja továbbá azoknak a képességeknek, készségeknek a fejlesztése, ismereteknek az átadása, amelyek a vizuális kommunikáció magasabb szintű műveléséhez, a látható világ használatához, alakításához, a kreativitás fejlesztéséhez szükségesek. A képzőművészet, a vizuális kommunikáció, illetve a tárgy- és környezetkultúra területei a különböző életkorban, sőt személyenként is eltérő mértékben képesek kifejteni motiváló hatásukat, és különböző képességek fejlesztésére alkalmasak. A vizuális kultúra megfelelő szintű tanítása meghatározó ismeretszerzési és feldolgozási eszközt biztosít a többi műveltségi terület oktatásához, és hatással van azok elsajátításának színvonalára is.” (NAT 3) Tantárgyunk látni és láttatni tanít. Átfogó szakmai célja a tanulók látáskultúrájának megalapozása. Feladata vizuális megismerő, befogadó, alkotó képességek fejlesztése, a kommunikáció köznapi, művészi, műszaki és tudományos módjainak, a közlés és kifejezés képi formáinak megismertetése. A tantárgy különösen a látvány mélyebb tartalmának, jelentésének, esztétikai üzenetének megértéséhez járul hozzá. Lehetővé teszi a gyermekek számára a látható, tapintható tárgyi valóságban, a képi világban való eligazodást és személyes alkotói utak bejárására bátorít. Fejleszti síkbeli, térbeli ábrázoló, kifejező, közlő, alakító, konstruáló képességeiket; a gondolatban és érzelmekben gazdag tevékenységek által a világ érzéki- tapasztalati birtokbavételére nevel, feladata a látás és a kéz intelligenciájának kiművelése. A térszemlélet, a forma-, színdinamika és szerkezeti érzék, az anyagismeret képességei a tantárgy fejlesztő hatására emelkednek magasabb szintre. A megsokszorozódott vizuális hatások, technikai információk korában a tantárgy újszerű célja az információk közti szelekció, a tanulók kritikus befogadási képességének megalapozása. Az általános nevelési célokhoz a kreativitás, a problémafelismerő- és megoldó képesség, a képzelet, a képi gondolkodás, az ízlés, a nyitottság, az empátia, az érzelmi élet gazdagításával járul hozzá. A művészeti nevelés értékközvetítő, értékteremtő, egyben személyiségformáló szerepet tölt be, jelentősen hozzájárul a kultúra értékeit becsülő, környezettudatos magatartás formálásához. Az 1-4. osztályban a vizuális nevelés célja az érzelmekkel kísért önkifejezés elmélyültségének megőrzése mellett az egyre céltudatosabb megismerés ösztönzése. Képi gondolkodásuk fejlesztése, vizuális képzetkincsük bővítése, érdeklődésük ébrentartása érdekében a tantárgy feladata a tanulók ábrázolásbeli formakészletének további gazdagítása, megfigyelőképességük, tér és időérzékük fejlesztése a látvány és a mozgás ábrázolásával, térbeli rendezéssel; szín- forma-és szerkezeti érzékük alakítása rajzolással, festéssel, mintázással, konstruálással. Esztétikai érzékenységük fejlődését a manuális munka, a látványélmények és a bemutatott műalkotások szolgálják. Az alkotó és befogadó tevékenységek szabálytudatuk, akaratuk, önértékelésük megerősítését célozzák, a csoportmunka lehetősége együttműködési készségeiket fejleszti. A vizuális kultúra műveltségi részterületének megfelelően a tantárgyi tartalmakat három nagy témakörbe sorolja. A képzőművészet témakör a gyermekek személyes, kifejező- expresszív tevékenységének és az elvárható műelemzési, művészeti ismereteinek leírását tartalmazza. A vizuális kommunikációhoz a vizuális megismerést szolgáló tevékenységek és a köznapi- informatív- tudományos képi közlésekkel kapcsolatos ismeretanyag tartoznak. A tárgy- és környezetkultúra témaköre a használati tárgyakkal, a tárgyalkotó művészetekkel és az építészettel kapcsolatos alkotó és elemző tevékenységeket tartalmazza. A vizuális nyelv a témakörök kifejező elemeit és rendező elveit sorolják fel, a technikák fejezete pedig az anyagokra, technikákra, eszközökre, eljárásokra tesz javaslatot. A tananyag bővülő, spirális elrendezésű, a témakörök és a fő tevékenységi formák évenként ismétlődnek, tartalmukban gyarapodnak, műveleti szintjük emelkedik. A tananyag jellegét tekintve mind a négy évfolyamon gyakorlati tevékenység-központú. A tanítás során a kerettantervi követelmények leghatékonyabban a több témakör szempontjait magába foglaló komplex feladatokkal teljesíthetők.

Kiemelt fejlesztési feladatok A kiemelt fejlesztési feladatok az iskolai oktatás valamennyi elemét áthatják, elősegítik a tárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységeit, a tanulók személyiségének fejlődését. A Nemzeti alaptanterv fejlesztési feladatait az alábbi területeken határozza meg:

106

♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦

Énkép, önismeret Hon- és népismeret Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Környezeti nevelés Információs és kommunikációs kultúra Tanulás Testi és lelki egészség Felkészülés a felnőtt szerepre

Énkép, önismeret A tanulók egészséges személyiségfejlődése érdekében törekednünk kell a megismerést motiváló tanulási környezet kialakítására. Fokoznunk kell a szűkebb és tágabb környezet iránti érzékenységet, ki kell alakítanunk az alapvető erkölcsi és etikai normák iránti fogékonyságot. El kell érnünk, hogy a tanulók önmaguk is aktív részeseivé váljanak e normáknak. Gondoskodnunk kell arról, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját nevelésük, biztonságuk, sorsuk alakításában. Törekednünk kell a tanulók ön- és világszemléletének folyamatos formálására. Hon- és népismeret A tanulók ismerjék meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú emlékeit. El kell érnünk, hogy belső igényükké váljon az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei iránti érdeklődésük. Megbecsülésük mellett jussanak el az azonosulásig. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Törekednünk kell arra, hogy a magyarságtudat mellett váljanak európai polgárokká. El kell érnünk, hogy felnőtté válva találják meg helyüket az európai nyitott társadalmakban. Ennek érdekében fontos, hogy ismereteket szerezzenek az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Ugyanakkor erősítenünk kell európai identitásukat, nyitottabbá kell tennünk őket az Európán kívüli kultúrák iránt is. Ennek érdekében az egyetemes civilizáció megismerése mellett el kell érnünk, hogy részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Környezeti nevelés Tanulóinak képessé kell tenni a környezet iránti szeretetre, környezettudatos magatartás kialakítására. Ennek érdekében fontos a tanulók természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztése. Életmódjukban váljon meghatározóvá a természeti károk megelőzésére való törekvés. A tanulónak képessé kell lenni a környezet iránti szeretetre, környezettudatos magatartás kialakítására. Ennek érdekében fontos a tanulók természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztése. Életmódjukban váljon meghatározóvá a természeti károk megelőzésére való törekvés.

Információs és kommunikációs kultúra Törekednünk kell arra, hogy tanulóinkban fejlődjenek a megismerési képességek, s egyre önállóbban legyenek képesek az információk megtalálására, megértésére és felhasználására. Képessé kell tenni gyermekeinket szűkebb és tágabb környezetükben kulturált információcserére. Ennek érdekében tudatosan és igényesen használják anyanyelvüket, valamint legyenek képesek idegen nyelvű információcserére is. Fejlesztenünk kell a valós és virtuális csatornákon keresztül érkezett jelek befogadási, értelmezési és megválaszolási képességét.

107

Tanulás Törekednünk kell arra, hogy a tanulókban kialakítsuk a sajátos, legcélravezetőbb tanulási módokat és stratégiákat. Fejlesztenünk kell a gondolkodási, elsősorban a rendszerezési problémamegoldó képességét. Meg kell ismertetnünk a tanulás módszereit és technikáit. Közvetlen tanulói segédleteik mellett legyenek képesek más információs adatbázis használatára. Törekednünk kell olvasóvá nevelni. Mind a hagyományos, mind az elektronikus könyvtárak megismertetésével el kell érnünk, hogy információik megszerzéséhez használják is ezeket. A szerzett ismeretek birtokában olyan tudást kell kialakítanunk, amely segíti a tanulót eligazodni az új helyzetekben, s kialakul kreatív képessége. Testi és lelki egészség Pozitív magatartások és szokások kialakításával el kell érnünk a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. A prevenció mellett az egészséges örömteli állapot megélésére, a harmonikus élet értékként való tiszteletére is képessé kell tennünk. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Képessé kell tennünk tanulóinkat saját képességeinek felmérésére, egyéni adottságainak felismerésére. Ki kell alakítani a felelősségtudatot a munka iránt. El kell érni, hogy képességeiknek megfelelően válasszanak pályát, és életpályájuk során legyenek képesek pályamódosításra. Ennek érdekében alakítsuk ki bennük a rugalmasság és az együttműködés képességét. A vizuális kultúra tevékenységi területei: ♦ Megismerő-, befogadóképesség ♦ Kreativitás ♦ Önismeret, önértékelés, önszabályozás Megismerő-, befogadóképességek ♦ Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége ♦ Ismeretszerzési, tanulási képességek, térbeli tájékozódás ♦ Kommunikációs képességek Kreativitás ♦ Alkotóképesség ♦ Problémamegoldó képesség Megismerő-, befogadóképességek Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége – motoros készségek A vizuális nevelés gyakorlati tevékenységeinek egyik célja az érzéki tapasztalás, a környezettel való érintkezés, az érzékelés érzékenységének fokozása. Tudatosítani az érzékelés különböző formáinak (látás, tapintás, hallás, kinetikus stb.) kapcsolatát. Kialakítani a látványok élvezetének képességét. A „kéz intelligenciájának” működtetése, a manuális készség életkornak megfelelő módon történő fejlesztése. Ismeretszerzési képességek – tanulási képességek – térbeli tájékozódás A fejlesztés átfogó célja segíteni a tanulókat abban, hogy képesek legyenek a nagy mennyiségű képi információt, valamint az őket érő számtalan spontán vizuális hatást minél magasabb szinten kritikusan feldolgozni, a megfelelő szelekciót elvégezni, értelmezni, arról önálló véleményt megfogalmazni, különös tekintettel azokra a látványokra, műalkotásokra, amelyek esetében az értelmezés nem teljesen magyarázható a textualitás modellje alapján. A képességek fejlesztése mindvégig három fő képzési területen folyik: a képzőművészet mellett a vizuális kommunikáció köznapi formái, valamint a tárgy- és környezetkultúra műveltségtartalmai képezik a megismerés alapját, illetve a készség és képességfejlesztés „gyakorló terepeit”. Mivel ezek a területek számos ponton szorosan kapcsolódnak egymáshoz, illetve gyakran átfedik egymást, lehetséges és kívánatos, hogy az órai tevékenységek során komplex feladatokban, projektekben szerves egészként jelenjenek meg. Kommunikációs képességek A fejlesztés célja a művészi és a köznapi vizuális közlések értelmezésének segítése, a kifejezés árnyaltságának fokozása. A vizuális „nyelv” alapelemeinek (pont, vonal, folt, forma, tónus, szín, forma, stb.) tudatos alkalmazása a közlő, kifejező szándékú alkotásokban.

108

Kreativitás, Alkotóképességek A vizuális nevelés kiemelt fontosságú feladata a kreativitás működtetése, illetve fejlesztése. A fejlesztés célja az örömteli élményt nyújtó, a személyes megnyilvánulásnak legnagyobb teret adó alkotó tevékenység megszerettetése, ezáltal a motiváció fokozása, egy szélesebb értelemben vett alkotómagatartás kialakítása, egyúttal pedig segíteni a művészeti alkotások mélyebb megértését, a katartikus hatású művek átélését. A vizuális alkotó tevékenység, amely a képességek széles spektrumát fejleszti, korosztályonként más-más műfajban és technikákkal történik. Problémamegoldó képesség A spirális felépítésnek megfelelően a feladatok fokozottan önálló megoldása bizonyos rutinok, készségek kialakításával kezdődik, és egyre önállóbban végzett tevékenységeken keresztül jut el a projektfeladatok önálló megoldásáig. Önismeret, önértékelés, önszabályozás A vizuális nevelés gyakorlati tevékenységeinek szinte mindegyike – eredeti céljától függetlenül is – személyiségfejlesztő hatású. Motiváló hatásuk mellett segítik az érzelmi gazdagodást, az empátia, az intuíció fejlesztését, az önálló ízlés, belső igényesség kialakulását. Az önreflexió, az önismeret kialakulása révén a céltudatos önszabályozást. Fejlesztési követelmények Legyen képes a gyermek gondolatait, érzéseit, élményeit vizuális nyelvi eszközökkel, saját kifejezési céljai szerint és a tanuláshoz szükséges formában, a megismert technikák egyre jártasabb használatával megjeleníteni. Értse a műalkotások képi közlések, tárgyak életben betöltött szerepét. Tudjon a térben tájékozódni, tudja a maga számára értelmezni a tankönyveiben, környezetében található vizuális közlő, eligazító jeleket. Ízlésítéletét néhány szempont alapján indokolja. Általános nevelési követelmény a saját és mások munkájának megbecsülése, a kultúra és a környezetvédelem fontosságának megértése, az esztétikai élmények iránti nyitottság, törekvés az értékes és az értéktelen megkülönböztetésére. A tantárgyi fejlesztés eredményeképpen várható a tanulók egyéni eltéréseket mutató képesség-, készség-, ismeret- és magatartásbeli fejlődése, melynek tényét minden esetben önmaguk év eleji szintjéhez, valamint az életkori jellemzőkhöz viszonyítva ítélünk meg. Legyen képes önmaga megismerésére, önértékelésre, önszabályozásra, mely hozzásegíti a világ értékeinek reális látására. Értékelés Első évfolyamon célszerű diagnosztizáló felmérést végezni. Ezáltal felismerhetők a kiemelt adottságokkal rendelkező tehetségesek, kreatív típusú és a színtévesztő gyerekek. Formatív értékelés rendszerességgel történik. A tanító értékeli az egyes csoportok, tanulók egyéni munkáját szóban és írásban, szöveggel. Szummatív értékelés a tanév végén a tantervi minimum figyelembevételével írásban történik. 2-4. évfolyamon formatív értékelés a befejezett feladat vagy feladatsor után, szóban és érdemjeggyel egyénenként, csoportmunka esetén szóban. Osztályzat tanév végén a továbbhaladás feltételeinek figyelembevételével. Értékelheti még a nevelő a tanórán kívüli gyűjtőmunkát pontozással, vagy osztályzattal, valamint a pályázatokon elért eredménynek megfelelően a Pedagógiai programban megfogalmazottak alapján.

Alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ♦ a tanulói, tanári segédleteket a Pedagógiai programban rögzítettek alapján lehet kiválasztani ♦ a tankönyv (-ek) kiválasztásának alapja az, hogy a helyi tanterv követelményeinek megfelelő ismeretanyagot tartalmazza(-ák) ♦ csak lektorált kiadványt használjanak ♦ feleljenek meg az életkori sajátosságoknak ♦ nyelvezetük világos, érthető legyen ♦ tartalmazzon a tananyag elmélyítésére szolgáló kérdéseket, feladatokat ♦ legyen tartós ♦ árban elfogadható ♦ teljes felmenő rendszerű Tanári segédkönyvek ♦ csak lektoráltak lehetnek( MKM tankönyvlistán szereplők) ♦ tartalmazzák a helyi tanterv követelményeinek megfelelő, minimum követelményeknek megfelelő és differenciálásra szolgáló információs anyagot ♦ iskolai könyvtárban kellő példányszámban hozzáférhetők legyenek ♦ árban elfogadhatóak

109

Tankönyvlista • Ábrázolás és művészet az általános iskola 4. osztálya számára Nemzeti Tankönyvkiadó • Rajzfüzet az általános iskola 1. osztálya számára I. félév. Nemzeti Tankönyvkiadó • Rajzfüzet az általános iskola 1. osztálya számára II. félév. Nemzeti Tankönyvkiadó • Rajzfüzet az általános iskola 2. osztálya számára I. félév. Nemzeti Tankönyvkiadó • Rajzfüzet az általános iskola 2. osztálya számára II. félév. Nemzeti Tankönyvkiadó • Rajzfüzet az általános iskola 3. osztálya számára I. félév. Nemzeti Tankönyvkiadó • Rajzfüzet az általános iskola 3. osztálya számára II. félév. Nemzeti Tankönyvkiadó • Rajzfüzet az általános iskola 4. osztálya számára I. félév. Nemzeti Tankönyvkiadó • Rajzfüzet az általános iskola 4. osztálya számára II. félév. Nemzeti Tankönyvkiadó Tanulói és tanári nyomtatott segédletek •

A képzőművészet iskolája. I.Képzőműv.Alap.Kiadó,1979. ♦ A képzőművészet iskolája. II. Képzőműv. Alap.Kiadó, 1979. ♦ A televízió és a film felhasználásának módszertani kérdései. OPI 1970. ♦ Apostol Éva: Maskarák. Reflektor Kiadó, 1987. ♦ Artner Tivadar: Évezredek művészete. Gondolat Kiadó, 1968. ♦ Aver Kálmán: Fényképezőgép ma és holnap. Gondolat, Bp. 1979. ♦ Csillag Julianna-Baricz Katalin: Első nagyításaim. Műszaki Kiadó, 1979. ♦ Dercsényi Dezső-Zádor Anna: Kis magyar művészettörténet ♦ Életrajzi lexikon. Kossuth Kiadó, 1992. ♦ Esztétikai kislexikon. Kossuth Kiadó, 1972. ♦ Ezer év mesterművei. Corvina, 1987. ♦ Falus Róbert: Az aranymetszés legendája. Magvető, 1982. ♦ Fehér Imre - dr. Horváth Árpád : Fizika és haladás I-IV. Tankönyvkiadó, Bp. 1967. ♦ Fizikai kislexikon, Műszaki Kiadó, Bp. 1977. ♦ Granaszlói Pál: Szép magyar városok egy építész szemével. Corvina, 1978. ♦ Henry Moore: A szobrászatról. Helikon Kiadó, 1985. ♦ Herendi Miklós: Művészettörténet I-II. ♦ Hímzés mintalapok ♦ Horváth Lászlóné: A művészet születése. Holnap Kiadó, 1992. ♦ Horváth Lászlóné: Barangolás a művészettörténetben V - XVIII. sz. ♦ Horváth Lászlóné: Őskor és ókor művészete ♦ Karla Bilang: Felfedezők és művészek. Művészetről gyerekeknek. Corvina. 1982. ♦ Képelemzés. Park Kiadó, 1995. ♦ Kovács Károly: Népművészet ♦ Léderer Emma: Egyetemes művészettörténet. Aqua Kiadó Budapest, 1991. ♦ Lyka Károly: Nagy magyar művészek. Gondolat. 1957. ♦ Magyar életrajzi lexikon. Akadémiai Kiadó, Bp. ♦ Magyar néprajz ♦ Mezei Éva: Játsszunk színházat! ♦ Mihály Ottó - Trencsényi László: Világkerék. Altern. füzetek. OKI Iskolafejlesztési Alapítvány, Bp. 1991. ♦ Művészeti lexikon I-IV. Akadémiai Kiadó, 1965. ♦ Művészettörténeti ABC. Akadémiai Kiadó, 1961. ♦ Nagy Pál: Barangolás a képzőművészetben. Kriterion. Bukarest, 1979. ♦ Népi hímzések a lakásban. Népművészet Prop. Ir. ♦ Origami mindenkinek Buda Péter figuráiból. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. ♦ Papp László: Papírvarázs I-II. Méliusz Kiadó, 1966. ♦ Pázmány Ágnes - Permay Éva : Látás és ábrázolás I-III. ♦ Péter András: A trecentó festészete. Corvina, 1983. ♦ Reisinger János: A Biblia a társművészetekben ♦ Reisinger János: Bibliográfia és antológia. Kecskemét, 1987. ♦ Szabóné Balázs Edit: Írástörténet. Tankönyvkiadó, Bp. 1986. ♦ Szemtanú művészet. Park Kiadó, 1995. ♦ Színészlexikon ♦ Sztrókay Kálmán: Barkácskönyv. Ifjúsági Kiadó, 1952. ♦ Telepy Katalin: Benczúr. Jósa András Múzeum kiadványa. Nyíregyháza, 1963.

110

♦ ♦ ♦ ♦ ♦

Tóthné Sándor Zsuzsa: Abrázolás és művészet. Tankönyvkiadó, 1988. Valter Konrád: Távolbalátás. Gondolat, Bp. 1962. Varga Péter: Hajtogatás. Móra Kiadó, 1981. Világkerék. Altern. füzetek. OKI Iskolafejlesztési Központ. Bp, 1991. Zolnay Vilmos: A művészetek eredete. Magvető, 1983.

Taneszközök kiválasztásának szempontjai: ♦ a taneszközök szolgálják az oktató-nevelő munka hatékonyságát ♦ igazodjanak a NAT követelményeihez illetve a kerettanterv tananyagához ♦ igazodjanak a helyi tanterv követelményeihez ♦ a taneszközlistán kötelezően szerepeljenek ♦ a Pedagógiai programban elfogadottak alapján szerepelnek a költségvetési tervben ♦ elfogadható áruk legyen Taneszközlista • a vizuális nyelv alapelemeinek, egyszerű kompozíciós eljárásainak (síkon, térben) megértésére, a megalapozó ismeretek szemléltetésére alkalmas eszköz • a vizuális művészetek legfontosabb ágainak, műfajainak felismerési képességét fejlesztő, a gyermekek élmény és érzelemvilágához közel álló művészeti alkotások bemutatására alkalmas eszköz • köznapi gyakorlati vizuális nyelv legfontosabb konvencionális jelzéseinek megértésére, alkalmazásának elősegítésére alkalmas eszköz • forma, funkció, anyag és méret összefüggéseinek megértetésére, megfigyelésére alkalmas demonstrációs eszköz • a tárgykultúra modellező anyagainak tapasztalati ismeretet adó, szemléltetésre alkalmas munkaeszköz • egyszerű kézműves technikák bemutatására, jártasság szintű fejlesztésére alkalmas eszköz.

111

VIZUÁLIS KULTÚRA 1. évfolyam ÓRATERV Témakör Képzőművészet Vizuális kommunikáció Tárgy- és környezetkultúra Összesen:

Óra 23 24 8 55 óra

A kötelező órakeretet: 55 Tanítói, tanulói tanítást-tanulást segítő taneszközök ♦ Tankönyv: - Rajzfüzet az általános iskola 1. osztálya számára, I. félév. Nemzeti Tankönyvkiadó ♦ - Rajzfüzet az általános iskola 1. osztálya számára, II. félév. Nemzeti Tankönyvkiadó ♦ Kézikönyv, segédkönyv: Taneszközök: a, tanári: ♦ nagyobb méretű idomdarabok ♦ kisebb méretű kézi modellek ♦ legalább három darab tárgyasztal ♦ reflektor ♦ diavetítő ♦ vetítővászon ♦ táblai körző, vonalzó ♦ tanulói munkák bemutatására alkalmas tárló vagy paraván ♦ reprodukciók, albumok, demonstrációs táblák ♦ diapozitívek, diafilmek ♦ Művészeti lexikon

b, tanulói: ♦ 2B-s ceruza, puha radír ♦ golyóstoll ♦ kréta, 6 színű ♦ vízfesték, 6 színű ♦ kettő darab ecset (vastagabb, vékonyabb), ecsetes tál, törlőruha, próbalap ♦ agyag ♦ plasztilin ♦ színes papír, olló, ragasztó ♦ rajzlap A/4-es vagy vázlatfüzet ♦ rajztábla /csak rajzlap használat esetén/ A/4es illetve A/3-as ♦ hurkapálca ♦ egyenes vonalzó

Magasabb évfolyamra lépés feltételei ♦ ismerje az évfolyam számára előírt eszközöket, és tudja azokat rendeltetésszerűen használni ♦ ismerkedjen meg a természet és az ember alkotta jelekkel ♦ tudjon viszonyítani /kisebb-nagyobb/ ♦ ismerje fel a főszíneket, a fehéret és a feketét ♦ tudjon vonal, folt és színképzéssel alkotást létrehozni ♦ legyen képes egyszerű tárgyak létrehozására ♦ fejlődjön esztétikai érzéke ♦ tudjon közös beszélgetésekbe bekapcsolódni, egy-egy látványra rácsodálkozni ♦ tudja mi a sík, tömeg, térforma (tapasztalás, érzékelés) ♦ tudja, mi a pont, egyenes, görbe, kör

112

Témakör KÉPZŐMŰVÉSZET Óraszám: 23 óra ALTÉMÁK CÍMEI Nyelv Alkotás, kreativitás Befogadás, megismerés FEJLESZTÉSI FELADATOK

Belépő tevékenységek Személyes élmények, látvány, történet kifejezése síkban, térben rajzolással, festéssel, mintázással. Műalkotások, illusztrációk szemlélése, megbeszélése. Nyelv Formák, vonalak és színek használata, megnevezése. Kiemelés mérettel, színnel. Képi elemek helyének meghatározása és rendezése. Alkotás, kreativitás Történetek, versek, kitalált dolgok vizuális megjelenítése Élmények személyes hangú kifejezése rajzokban, festményekben, szobrokban /pl. emberekhez, állatokhoz, növényekhez kötődő vagy családi, iskolai témák./. Szépirodalmi téma (pl. meseélmény) megjelenítése síkban, térben. Befogadás, megismerés Esztétikai élmények szóbeli megfogalmazása. Tájékozódás az iskolában és környékén. Rácsodálkozás a természet szép látványaira. Tanulói munkák és műalkotások szemlélése. Közös beszélgetés a szépnek ítélt látványról, ábrázolt tárgyakról, élőlényekről, színekről, formákról. Szépirodalmi illusztrációkon a cselekmény és a szereplők jellemzőinek összekapcsolása. Megfigyelés, beszélgetés (lehetőleg eredeti) szoborról, festményről. ISMERETEK Önismeret - tudja érzelmeit a látottakról kifejezni néhány mondatban Fogalmak - rajzeszközök megnevezése - pont, egyenes, görbe, kör - sík, tömeg, térforma /tapasztalás, érzékelés útján/ - színek megnevezése Műalkotások Steindl Imre: Országház, kispaládi parasztház, Medgyessy Ferenc: Anyaság, Kovács Margit: Szamaras, Szőnyi István: Este, Pablo Picasso: Mária arcképe, cifraszűr, bölcső, csengős népi játék. /A tanár szabad választása alapján elosztva első és második évfolyamra./ Technikák - rajzolás grafittal - festés temperával - gyurma.

113


VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ 24 óra

ALTÉMÁK CÍMEI Nyelv Alkotás, kreativitás Befogadás, megismerés FEJLESZTÉSI FELADATOK Belépő tevékenységek Látványok megfigyelése és értelmezése. Vizuális jelek felismerése, megértése. Nyelv Vonalak és foltok képeken, ábrákon. A jelek vizuális tulajdonságai. Alkotás, kreativitás Tárgyak, élőlények témába ágyazott ábrázolása legjellemzőbb vonásaik egyéni megragadásával, mozdulatok egyéni módú megjelenítésével síkon és térben. Látványok megfigyelése, leírása (formák, arányok, színek, felületek). Befogadás, megismerés Egyszerű közlő ábrák értelmezése, készítése (pl. órarendi jelek, évszakok) Elemi térviszonyok megfigyelése (lent-fent, jobbra-balra, elöl - hátul). Testmozgások, gesztusok legfontosabb jellemzőinek megállapítása. Testek, ábrák gyűjtése, válogatása, csoportosítása a közlés rendeltetése szerint (pl. közlekedési, postai információs jelek). ISMERETEK Önismeret: Látványokról, témákról alkotott véleményét legyen képes kifejezésre juttatni. Fogalmak. - kisebb-nagyobb - fent-lent - elől-hátul - jobbra-balra - jelek /természetes, mesterséges/ - vonal, folt Technikák - Rajzolás grafittal, tollal. - A nyomhagyás módjai (különféle nyomatok) - Formaalakítás tépéssel - Modell papírból, gyurmából, (gyümölcsök, egyszerű tárgyak készítése.)

114

Témakör TÁRGY- ÉS KÖRNYEZETKULTÚRA Óraszám: 8 óra ALTÉMÁK CÍMEI Nyelv Alkotás, kreativitás Befogadás, megismerés FEJLESZTÉSI FELADATOK

Belépő tevékenységek Tárgyak csoportosítása, rendezgetése, formájuk és rendeltetésük megfigyelése. Tárgykészítés, díszítés, környezetalakító tevékenység. Nyelv Forma- és színismétlések, ritmusok. Tárgyak térbeli helyének meghatározása. Alkotás, kreativitás Egyszerű tárgyak (pl. játékok) készítése elképzelés alapján és mintázással. Díszítés. A környezet szépítése. Befogadás, megismerés. Különböző anyagok élményszerű megtapasztalása. Tárgyak formája és rendeltetése közötti összefüggés felfedezése, megbeszélése, tudatosítása. Tárgyak csoportosítása, rendeltetésük, nagyságuk, színük, formájuk, anyaguk szerint. ISMERETEK Önismeret: Természetes és mesterséges formákról alkotott véleményét tudja kifejezésre juttatni. Fogalmak - rendeltetés - forma - nagyság - anyag - sík, tér Technikák - Ceruza-, filctoll-, kréta-, ecsetrajz. - Vízfestés (ecsettel, ujjal). - Vegyes technikák (pl. kréta és festék). - Mintázás agyagból plasztilinből. - Tárgykollázs, konstruálás, anyagalakítás, hajtogatás, vágás papírból textilből. - Nyomatkészítés (pl. krumplinyomat, frottázs).

115


Óra 22 25 8 55 óra

A kötelező órakeret: 55 óra Tanulói és tanítói, tanítást-tanulást segítő taneszközök ♦ Tankönyv : Rajzfüzet az általános iskola 2. osztálya számára, I. félév. Nemzeti Tankönyvkiadó ♦ Rajzfüzet az általános iskola 2. osztálya számára, II. félév. Nemzeti Tankönyvkiadó ♦ Kézikönyv, segédkönyv: Taneszközök : a, tanári: b, tanulói: ♦ nagyobb méretű idomdarabok ♦ 2B-s ceruza, puha radír ♦ kisebb méretű kézi modellek ♦ golyóstoll ♦ legalább három darab tárgyasztal ♦ kréta, 6 színű ♦ drapériák többféle színben ♦ vízfesték, 6 színű ♦ reflektor ♦ kettő darab ecset (vastagabb, véknyabb), ecsetes tál, törlőruha, próbalap ♦ diavetítő ♦ agyag ♦ filmvetítő vászon ♦ plasztilin ♦ táblai körző, vonalzó ♦ színes papír, olló, ragasztó ♦ tanulói munkák bemutatására alkalmas tárló vagy paraván ♦ rajzlap A/4-es vagy vázlatfüzet ♦ reprodukciók, albumok, demonstrációs táblák ♦ rajztábla /csak rajzlap használat esetén /A/4-es illetve A/3-as ♦ diapozitívek, diafilmek ♦ hurkapálca ♦ Művészeti lexikon ♦ egyenes vonalzó Magasabb évfolyamra lépés feltételei ♦ Tudja, mi az ismétlés, ritmus. ♦ Tudja személyes élményeit megjeleníteni képi formában. ♦ Tudjon mintázni, gyurmával plasztikát létrehozni. ♦ Legyen képes egyszerű lenyomat készítésére. ♦ Tudjon szabályos vonal, folt és színritmusra épített sor- és terülődíszt alkotni. ♦ Ismerje fel a műalkotások témáit. ♦ Legyen képes egyszerű báb tervezésére. ♦ Tudjon egyszerűbb tárgyakat rajzolni modellezés után. ♦ Legyen képes néhány művészeti alkotás és azok alkotóinak megnevezésére. ♦ Legyen képes egyszerűbb tárgyak ábrázolására közvetlen szemlélet és emlékezet után.

116


Belépő tevékenységek Egyéni élményfeldolgozás. A kifejezőeszközök (vonalak, foltok, színek, felületek, ritmusok, síkbeli és térbeli formák) árnyaltabb alkalmazása. Műalkotások megismerése, alkotók és művek megnevezése. Nyelv Árnyaltabb vizuális minőségek (többféle színárnyalat, vonalvastagság, szabályos és szabálytalan forma). Formák, színek szabályos elrendezése, egyensúly. Egyszerű vonal, folt, színritmusok. Alkotás, kreativitás Átélt, elképzelt vagy hallott esemény vizuális megjelenítése. Személyes és közös élmények képi- plasztikai feldolgozása. Elképzelt jelenet ábrázolása rajzban, festményben, szoborban. Művészeti élmény (pl. bábszínház) megjelenítése síkban, térben. Befogadás, megismerés Egymás munkáinak és műalkotásoknak megfigyelése, az élmény összetevőinek (pl. anyag, forma, tér, szín, elhelyezés, téma) megbeszélése. A legismertebb festészeti műtípusok (pl. csendélet, portré) megismerése, felismerése. A körplasztika, dombormű jellemzőinek összevetése (azonosságok, különbségek). Néhány festmény, szobor alkotójának, a mű címének megnevezése. ISMERETEK Önismeret: Tudja érzelmeit a látottakról kifejezni néhány mondatban. Fogalmak: Szabályos, szabálytalan forma. Ritmus. Szimmetrikus elrendezés. Csendélet, portré. Műalkotások: Steindl Imre: Országház, kispaládi parasztház, Medgyessy Ferenc : Anyaság, Kovács Margit: Szamaras, Szőnyi István: Este, Pablo Picasso: Mária arcképe, cifraszűr, bölcső, csengős népi játék. Technikák - Rajzolás, festés a tanult technikákkal. - Festés vízfestékkel, temperával.

117

Témakör VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Óraszám: 25 óra ALTÉMÁK CÍMEI Nyelv Alkotás, kreativitás Befogadás, megismerés FEJLESZTÉSI FELADATOK

Belépő tevékenységek Ábrázolás közvetlen szemléletre támaszkodó emlékezet alapján. Képzetépítés, az egyéni formakincs gazdagítása érzéki- tapasztalati úton, a természet és a mesterséges környezet látványainak, emberi gesztusoknak megfigyelése által. Nyelv A síkbeli ábrázolás elemei (pontok, vonalak, foltok, színek). A vonalfajták (egyenesek, görbék, vékonyabbak, vastagabbak, határolók, felületkitöltők). Alkotás, kreativitás Élőlények, tárgyak ábrázolása közvetlen szemlélet és emlékezet alapján. Mimika, grimasz tanulmányozása, utánzása, megjelenítése, felhasználása az élményfeldolgozásban. Változások tudatosan megfigyelt vizuális jellemzőinek megjelenítése (pl. évszak, időjárás). Saját információközlő jelek létrehozása (pl. tornazsák, az öltözőszekrény megjelölésére). Befogadás, megismerés Emberi gesztusok értelmezése. Tájékozódás a lakóhelyen: a település központi része. Élőlények, tárgyak adott szempontok szerinti vizsgálata (pl. anyag, jellemző forma és szín, változás). Egyszerű, mindennapi magyarázórajzok, jelek értelmezése, megfejtése (pl. tankönyv ábrái). Karakteres emberi gesztusok (testbeszéd, mimika) olvasása. ISMERETEK Önismeret: Látványokról, témákról alkotott véleményét legyen képes kifejezésre juttatni. Fogalmak Mimika, grimasz. Vonalfajták, vonalminőségek. Természetes és mesterséges jelek. Az ábra. Technikák - Modellkészítés papírból. - Rajzolás tollal. - Nyomhagyás nyomtatással (tárgyak nyomatat).

118


Belépő tevékenységek Tárgyformálás, díszítés, a tárgyalkotó folyamat, forma és rendeltetés viszonyának tapasztalati megismerése. Nyelv Funkcionális és díszítő formálás. A díszítés mintái, elemei. Alkotás, kreativitás Tárgyak készítése, könnyen alakítható anyagokból (játékhoz, ünnephez, meséhez). Csomagolás készítése mintakövetéssel, csomagolóanyag díszítése egyénileg (pl. ajándékhoz). Környezetalakító tevékenység. Befogadás, megismerés Köznapi és ünnepi tárgyak formája, díszítése és rendeltetése közötti összefüggések. Használat és jelentés. Tárgyak megadott szempontok szerinti csoportosítása, vizsgálata. A tárgyak üzenetének megfejtése. ISMERETEK Önismeret: Természetes és mesterséges formákról alkotott véleményét tudja kifejezésre juttatni. Fogalmak A díszítés mintái, elemei, motívum. Forma és rendeltetés. Használat és jelentés. Üzenet. Technikák - Ceruza-, filctoll-, golyóstoll-, kréta- és ecsetrajz. - Vízfestés és vegyes technikák. - Formázás agyagból, plasztilinből (pl. mintázás, hurkafelrakás, formába nyomás, pecsételés). Origami jellegű papírhajtogatás. - Papírvágás, ragasztás. - Dúckészítés, nyomtatás, nyomhagyás (pl. papír, termés, levél). - Egyszerű bábkészítési technikák (pl. síkbáb, ujjbáb, hengerbáb). - Konstruálás tárgyakból (pl. termések, dobozok, textil). - Nemezelés gyapjúból (ahol ez megvalósítható).

119

VIZUÁLIS KULTÚRA 3. ÉVFOLYAM ÓRATERV Témakör Képzőművészet Vizuális kommunikáció Tágy- és környezetkultúra Összesen:

Óra 20 20 15 55óra

A kötelező órakeret: 55 óra Tanulói és tanítói, tanítást-tanulást segítő taneszközök Tankönyv : ♦ Rajzfüzet az általános iskola 3. osztálya számára, I. félév. Nemzeti Tankönyvkiadó ♦ Rajzfüzet az általános iskola 3. osztálya számára, II. félév. Nemzeti Tankönyvkiadó ♦ Tanári segédkönyvek: Taneszközök: ♦ 2B-s ceruza, puha radír a, tanári: ♦ golyóstoll ♦ nagyobb méretű idomdarabok ♦ kréta, 6 színű ♦ kisebb méretű kézi modellek ♦ vízfesték, 6 színű ♦ legalább három darab tárgyasztal ♦ tempera, 6 színű ♦ drapériák többféle színben ♦ kettő darab ecset (vastagabb, vékonyabb), ♦ reflektor ecsetes tál, törlőruha, próbalap ♦ diavetítő ♦ agyag ♦ filmvetítő vászon ♦ színes papír, olló, ragasztó ♦ táblai körző, vonalzó ♦ rajzlap A/4-es vagy vázlatfüzet ♦ tanulói munkák bemutatására alkalmas tárló ♦ rajztábla (csak rajzlap használat esetén) A/4vagy paraván es illetve A/3-as ♦ reprodukciók, albumok, demonstrációs táblák ♦ rosttoll ♦ diapozitívek, diafilmek ♦ egyenes vonalzó ♦ Művészeti lexikon b, tanulói: Magasabb évfolyamra lépés feltételei ♦ Tudja, mi az azonosság, hasonlóság. ♦ Legyen tisztában a beállítás tárgyainak arányával. ♦ Tudja, mi a kontraszt. ♦ Ismerje a fő- és mellékszíneket. ♦ Tudja a tempera és vízfesték jellemző fogásait alkalmazni. ♦ Tudjon valamely eseményt, élményt megfogalmazni. ♦ Tudjon valamely eseményt, élményt vizuálisan megjeleníteni. ♦ Legyen képes egyszerű bábokat tervezni, megalkotni. ♦ Ismerjen néhány népművészeti technikát. ♦ Legyen képes alkalmazni néhány technikát. (pl. szövés, fonás) ♦ Gyermekkori sajátosságainak megfelelően tudjon jeleket felismerni, új jeleket alkalmazni a közlekedés vagy tanulmányaihoz kapcsolódóan más területen. ♦ Legyen képes élmény befogadására saját és társai munkájának elemzése során. ♦ Ismerjen legalább 3-3 műalkotást és alkotóját, azokról tudjon összefüggően beszélni. ♦ Ismerje lakóhelyének legalább egy nevezetes műalkotását. ♦ Tudja, mi a tájkép, csatakép, emlékmű, kisplasztika. ♦ Legyen képes alkalmazni néhány kézműves technikát.

120


Belépő tevékenységek Forma, szín és tónusárnyalatok megfigyelése, kompozíció, ritmus tudatosabb megválasztása. Események illusztrációja, történetek kifejezése képsorozatokban. Műalkotás vizsgálata adott szempont szerint. Műfajok (festészet, szobrászat) és műtípusok (pl. tájkép, életkép, csatakép) ismerete, műélmény megfogalmazása. Nyelv Az ábrázolási szándék, a vizuális nyelvi elemek és az elrendezés viszonya. Vonal-, folt-, forma- és színritmusok. A képmező. Komponálás különböző formákban (pl. álló, fekvő téglalapon). Az elbeszélő ábrázolás, a lényeges mozzanat kiemelésének eszközei. Alkotás, kreativitás Élmények, elképzelt vagy valós események megfogalmazása. Egyéni és közös élmények feldolgozása, festményben, rajzban, plasztikában. Térviszonyokat és mozgást kifejező ábrázolások a téma feldolgozásában. Események, történetek illusztratív jellegű elbeszélő ábrázolása egy képben, közös megjelenítése képsorozatokban (pl. rajzos napló egy kirándulásról). Átélt művészeti (pl. szépirodalmi, film-) események feldolgozása síkban és térben. Befogadás, megismerés. Műalkotás olvasása, összehasonlítása szempontok szerint, a műélmény megfogalmazása. Egyes képzőművészeti műfajok (festészet, szobrászat) és műtípusok (pl. tájkép, csatakép, emlékmű, kisplasztika) jellemzőinek elemzése. Néhány tanult műalkotás, valamint szerzőjének és a mű címének ismerete. Könyvtárhasználat, elérhető helytörténeti vagy közgyűjtemény felkeresése. ISMERETEK Önismeret: Vizuális és esztétika preferenciák érvényre juttatása. Fogalmak - Folt-, forma-, színritmus - Komponálás - Képmező - Illusztráció, rajzos napló - Tájkép, csatakép, emlékmű, kisplasztika Műalkotások Matyó tisztaszoba, Mai lakóház külső és belső képe, Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum, Ferenczy Béni: Játszó fiúk, Albrecht Dürer: Nyúl, Önarckép- ezüstvessző rajz, Eugéne Delacroix : Villámtól megriadt ló, Paul Cézanne: Csendélet, Fényes Adolf: Testvérek. Technikák - Modellkészítés papírból. - Rajzolás tollal, grafittal.

121


Belépő tevékenységek Nézetek alkalmazása a térábrázolásban. Mozgásábrázolás, változás fázisainak rögzítése. Ábra és üzenet kapcsolatának vizsgálata. Térkép, alaprajz megértése. Nyelv A jellemző nézet és a forma jele. A körülhatároló- és jelölő vonal. A folt és felület betöltésének eszköze. Forma egyszerűsítése foltra. Alkotás, kreativitás A kapott feladat értelmezése. Egyszerű természeti vagy mesterséges tárgy ábrázolása látvány szerint, valamint elöl- és oldalnézetből. Elképzelt tér ábrázolása felülnézetből (pl. várkastély, sátortábor), esetleg makettjének elkészítése. Konkrét útvonal megrajzolása emlékezetből. Változások, folyamatok, jellegzetes állapotok, helyzetek ábrázolása képsorokkal. Egyszerű összefüggések ábrázolása magyarázó rajzzal. Befogadás, megismerés Fényképek, újságképek, reklámképek gyűjtése, csoportosítása témájuk szerint. Tájékozódás a lakóhely és az iskola között. A közvetlen természeti és mesterséges környezet szemlélése, jellegének leírása. Tárgyak vizuális jellemzőinek megállapítása (síkjellegű, tömbszerű forma). Tárgy jellemző nézete, a látvány és ábra megfeleltetése. Egyszerű alaprajzok és térképek olvasása, értelmezése, összevetésük a valós terekkel. Történés sorrendjének értelmezése fázisrajzok alapján (pl. képregény). A fázisrajz és a folyamatábra rendeltetése. Képi információk értelmezése: egyszerűség, érthetőség, a jelek és a jelentés viszonya. ISMERETEK Önismeret: Vizuális élmények kifejezésre juttatása. Fogalmak - elöl- és oldalnézet, felülnézet - körülhatároló, jelölő vonal - makett - magyarázó rajz - sík- és tömbforma - a látvány és az ábra - fázisrajz, folyamatábra Technikák - Rajzolás grafittal. - Festés temperával. - Nyomatok (radír, burgonya, levél).

122


Belépő tevékenységek Önálló tárgykészítés adott rendeltetésnek megfelelően. Mai és régi tárgyak formájának, funkciójának összevetése. A lakóhely egy jelentős emlékének, közgyűjteményének megismerése. Könyvtárhasználat. Nyelv A használati tárgyak külső megjelenésében látható jelentés, ennek kifejező eszközei (alakja, színei, mintái, anyaga). A tervezés és eszköze: a vonal. Alkotás, kreativitás Dramatizált történet játszása közösen készített bábokkal. Funkciónak megfelelő egyszerű terv készítése (pl. bábok, játékok, edények, taneszközök). Csomagolás készítése minta után, és egyéni elképzelés alapján (papírból, textilből). Az egyszerű tárgyalkotó folyamat végig vitele: ötlet (gondolati terv), elkészítés, kipróbálás. Környezetalakító tevékenység (pl. díszletkészítés). Befogadás, megismerés A rendeltetés (tartalom) és a forma összefüggéseinek megfigyelése, elemzése, a jelen és a múlt néhány tárgya és a lakóhely jellegzetes építményei kapcsán. A tárgyalkotás, konstruálás lépései, folyamata. A funkcionális és anyagszerű formaképzés néhány szabálya (pl. használhatóság). Építmények összehasonlítása megadott szempontok (pl. rendeltetés) alapján. Az alaprajz fogalmának megismerése, értelmezése. ISMERETEK Önismeret: Saját munkájának megítélése esztétikai szempontból. Fogalmak - tervezés - az alkotás folyamata - tartalom és forma - funkció és használhatóság - az alaprajz fogalma Technikák Rajzolás: rosttollal, krétával és ceruzával. Viaszkarc. Festés temperával, vízfestékkel, krétával, vegyes technikával. A mintázás újabb technológiai változatai: építés lapokból, szabásminta alapján, díszítés nyomhagyással. Különféle tárgy- és anyagnyomatok, kollázstechnikák. Papírtárgyak, papírmunkák (kivágások, papírmetszet, mozaik, montázs). Konstruálás különböző modellező anyagokból (textil, papír, agyag, talált tárgyak, termések). Ismeretek a megismert műalkotás technikákról: akvarell, olajfestmény, kő-, agyag- bronzszobor.

123


Óra 15 17 5 37 óra

A kötelező órakeret: 37 óra

Tanulói és tanítói, tanítást-tanulást segítő taneszközök Tankönyvek: ♦ Rajzfüzet az általános iskola 4. osztálya számára, I. félév. Nemzeti Tankönyvkiadó ♦ Rajzfüzet az általános iskola 4. osztálya számára, II. félév. Nemzeti Tankönyvkiadó ♦ Kézikönyv, segédkönyv: Taneszközök : a) tanári: ♦ nagyobb méretű idomdarabok ♦ kisebb méretű kézi modellek ♦ legalább három darab tárgyasztal ♦ drapériák többféle színben ♦ reflektor ♦ diavetítő ♦ vetítővászon ♦ táblai körző, vonalzó ♦ tanulói munkák bemutatására alkalmas tárló vagy paraván ♦ reprodukciók, albumok, demonstrációs táblák ♦ diapozitívek, diafilmek ♦ Művészeti lexikon ♦ számítógép – internet ♦ kéziszerszámok – fajtánként 10-15 db b) tanulói: ♦ 2B-s ceruza, puha radír ♦ filctoll, rosttoll ♦ kréta, 6 színű ♦ vízfesték, 6 színű ♦ tempera, 6 színű ♦ kettő darab ecset (vastagabb, véknyabb), ecsetes tál, törlőruha, próbalap ♦ agyag ♦ színes papír, olló, ragasztó ♦ rajzlap A/4-es vagy vázlatfüzet ♦ A/4-es rajztábla rajzlap használata esetén illetve A/3-as ♦ textildarabok ♦ egyenes vonalzó ♦ gyöngyök (apró) ♦ dróthuzal

124

Magasabb évfolyamra lépés feltételei ♦ Legyenek képesek a valóság téri viszonyait rajzukban takarással, feljebb-lejjebb helyezéssel, nagyságviszonyuk érzékeltetésével kifejezni. ♦ Tanári irányítással tudják az összetettebb mesterséges és természetes formák arányait, részarányait megközelítő pontossággal ábrázolni nézőpont figyelembevételével takarásban, rálátásban. ♦ Ismerjék a fő- és mellékszíneket, legyenek képesek a színek keverésére, a színárnyalatok megkülönböztetésére. ♦ Ismerjék a tanult kompozíciós elemeket, kifejező eszközöket, tudják azokat alkalmazni. ♦ Tudják a látványnak megfelelően meghatározni a rajzlap helyzetét. ♦ Legyenek képesek értékelő véleményt mondani saját és társaik munkájáról. ♦ A műalkotások elemzése során ismerjék fel a tartalmi vonatkozásokat. ♦ Ismerkedjenek meg lakóhelyük, környezetük művészeti emlékeivel, népművészeti hagyományaival. ♦ Igazodjanak el a számukra fontos jelekben, ábrákban, tudjanak maguk is jól értelmezhető jelet konstruálni. ♦ Ismerjenek legalább három műalkotást és azok alkotóját. ♦ Tárgyalkotás során ismerjék és alkalmazzák a balesetvédelmi szabályokat.

125


Belépő tevékenységek Ellentétek megjelenítése, hangsúlyozás kiemeléssel. Vizuális nyelvi elemek árnyalt alkalmazása, tudatos komponálás. A gondolat, hangulat kifejezéséhez az eszköz megválasztása: a formák, foltok, tömegek, elrendezése. Műalkotások hatása, témája és technikája közötti összefüggés jellemzőinek felismerése. Képzőművészeti műfajok rendszerezése, népművészeti tárgyak megismerése. Nyelv Összetettebb vizuális minőségek szélesebb skálájának ismerete és használata az alkotásban. Ellentétek, színkontraszt, vonalkontraszt. A színek hangulati hatása. Kiemelés forma- és színminőséggel, mérettel, elhelyezéssel, kontraszttal, vonalvastagsággal. Egyensúly és feszültség, szimmetria, aszimmetria. Komponálási, kifejezési eljárások gondolkodási módszerei. Alkotás, kreativitás Adott témához kapcsolódó élmény, hangulat feldolgozása síkban, térben. Élmények, emlékek, gondolatok és történetek feldolgozása közös alkotásokban (pl. illusztrációban, képsorozatban, szoborkompozícióban) . Képek, tárgyak jelentésmódosítása formaátírással, átszínezéssel, megszemélyesítéssel. Befogadás, megismerés Tájékozódás a lakóhelyen és annak környékén. (műemlékek, vagy régi épületek) Képzőművészeti alkotások leírása, a legfontosabb vizuális nyelvi, kompozíciós, tematikai és a mű típusából adódó hatás értelmezése. Egyes képzőművészeti műtípusok jellemzői (pl. vallásos téma, életkép, történelmi kép, illusztráció, lovas szobor, kisplasztika). Festmény, grafika és szobor szerzője, címe, műfaja, technikája, műtípusa. A múzeumok szerepe. Az elérhető közgyűjtemény, kiállítás megtekintése, a lakóhely nevezetes szobrainak, épületeinek megismerése. Könyvtári munka. ISMERETEK Önismeret: Tudja elmondani, hogy a látvány miért tetszik, nem tetszik. Fogalmak - ellentét, színkontraszt, vonalkontraszt - egyensúly, feszültség, szimmetria, aszimmetria - formaátírás - műtípusok közül: vallásos téma, életkép, történelmi kép, illusztráció, lovas szobor, kisplasztika Műalkotások Kerített ház – Pityerszer, Füstös konyha, Matyó tisztaszoba, Mai lakóház belső és külső képe, Budapest Hősök tere, Ligeti Miklós: Anonymus, Michelangelo: Ádám teremtése, Wágner Sándor: Dugovics Titusz, Glatz Oszkár: Birkózók, kunsági gyapjúhímzés, hímes tojás, mézeskalács báb, aratókorsó, tálak, miskakancsó, Magyar koronázási jelvények A műfaj tipikus alkotásait a tanító választja ki. Az 1-4 évfolyamra ajánlott lista csak segítségül szolgál. A kiválasztás szempontjai - Legyenek az egyetemes és a magyar művészettörténet kiemelkedő alkotásai. - Kapcsolódjanak műfajban, műnemben a témához. - Történelmi és mai alkotások vegyesen szerepeljenek. - Kiemelten mutassák be a regionális és helyi művészeti értékeket. Technikák - Rajzolás, festés szabadon választott technikákkal. - Mintázás agyaggal.

126


Belépő tevékenységek A térábrázolás új eleme a közvetlen megfigyelésen alapuló forma- és színtanulmány, a takarás megfigyelése, dinamikus mozgásábrázolás. Nézetrajzok, útvonalrajzok, térképek készítése. Nyelv A formák (foltok, tömegek) és színek közlési szándékának megfelelő elrendezési módjai a kiválasztott képmezőformában illetve a térben. Foltok, tömegek mint a testesség hangsúlyozásának eszközei. A vonal kiemelő szerepe a „keresgélő”, vázoló vonalak, a körvonal, vonalrendszerek, szerkesztett és szabadkézi vonalak. A sötét-világos, hideg-meleg színkontrasztok figyelemfelhívó jellege. Alkotás, kreativitás Élmények, elképzelt vagy valós események megfogalmazása. Modellek rálátásos ábrázolása megfigyelés alapján (színbeli és tónusos megjelenítés). Tapasztalati úton megismert folyamatok jellegzetes állapotainak ábrázolása (pl. egy növény élete). Egyszerű térosztásokat közlő alap- és térképrajzi vázlatok készítése. Jelalkotó forma-, vonal- és színredukciók. Befogadás, megismerés - Fotók, reklámképek értelmezése, olvasása - műalkotások, természeti látványok megfigyelése, esztétikai minőségeinek jellemzése. - tájékozódás közlekedési és gyalogos útvonalon a településen belül. Térkifejezési módok: nézőpont jelölése, takarás, feljebb-lejjebb helyezés. A felülnézet. Magyarázó rajzok, folyamatábrák, vizuális közlőjelek funkciója; olvasásuk, üzenetük értelmezése. Sík- és térformák jellemzői. Színismeretek összefoglaló áttekintése. Ábra és látvány kapcsolatának elemzése. ISMERETEK Önismeret: Tárgyak megítélése funkció, tartalom szempontjából Fogalmak - a formák, tömegek és színek elrendezési módja a képmezőben illetve térben - sötét-világos, hideg-meleg színkontraszt - folyamat és ábrázolás - alaprajz és térképvázlat - forma-, vonal- és színredukció Technikák - Modellkészítés papírból. - Origami - hajtogatás. - Nyomhagyás: kagylók, levelek, termések.

127


Belépő tevékenységek Tárgykészítés adott igény alapján. Tárgyelemzés, épületelemzés az anyag, a rendeltetés és forma kapcsolatának feltárásával. Nyelv A tárgyakat használó (fogyasztó) egyéni stílusa, formajegyei. A rendeltetés, az anyag, a forma, a díszítés és a méret összehangolása, célnak megfelelő megválasztása. Az épület külső kifejező eszközei (méret, tömeg, tagoltság, anyag, hely). Alkotás, kreativitás Új technikák kipróbálása A terem átrendezése a tevékenységnek megfelelően. Egyéni igényt kielégítő tárgyak használatának megfelelő elkészítése. Egyszerű tárgy, épület modellezése (pl. jármű). Környezetalakító tevékenység (pl. kiállítás rendezése, alkalmi teremdíszítés). Befogadás, megismerés Eszköz nélküli és kéziszerszámmal végzett anyagalakítás. Köznapi és ünnepi tárgy és tárgycsalád elemzése a rendeltetés, az anyag, a méret, a forma legegyszerűbb összefüggésének bemutatásával (magyar és más kultúrából származó példákon). Az épített környezet és egyes épülettípusok (pl. lakó- és középület) elemzése a rendeltetés és a forma legegyszerűbb összefüggéseinek vizsgálatával (pl. a mai épületek, népi építészet emlékei). A helytörténeti gyűjtemények, közgyűjtemények rendelétetése. ISMERETEK Önismeret: Esztétikus átrendezés, indoklással. Fogalmak - egyéni stílus - formajegyek - méret, tömeg, tagoltság - a modell - lakóépület, középület, népi építészet Technikák Az előző évben már tanult technikák újabb technológiai változatai. Kollázs és montázs. Fonás, madzagszövés, gyöngyfűzés. Textil-, drót- és papírplasztikák, tárgykonstrukciók, modellek. Művészeti technikák ismertetése a megismert műtípusok kapcsán (pl. egyedi rajz, sokszorosító grafika, olajfestés, bronzöntés, kőfaragás, fafaragás, agyagmunkák).

128

ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK 1 - 4. évfolyam A tanterv, a NAT Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségterület, 1-4 évfolyamok követelményeinek egy részét dolgozza fel. A teljes lefedést a bevezetőben jelzettek szerint több tantárgy biztosítja. A tantárgy óraszáma: 148 Ennek felosztása: Összesen 1 2 3 4 Évfolyam Tantárgy /modul Heti Évi Heti Évi Heti Évi Heti Évi TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL 37 37 37 37 148 1 1 1 1 Célok és feladatok A Technika és életvitel tantárgy a világ tapasztalati megismerésére és gyakorlati tudás szerzésére nyújt lehetőséget, egyben hozzájárul a munka megszeretéséhez, a tudás megbecsüléséhez. A tantárgy a gyakorlati problémamegoldás folyamatában szintetizálja a tanulók ismereteit. Konkrét problémahelyzetekből indul ki, életszerű megoldásokkal, eljárásokkal dolgozik, végső soron kapcsolatot teremt az iskolai tanulás és az iskolán kívüli világ között. Fejleszti a tanulók problémaérzékenységét, önálló, logikus és rugalmas gondolkodását, és kialakítja a képességeiknek megfelelő optimális tevékenységre törekvés szokását. A tantárgy célja a mesterséges környezet területeinek és összefüggéseinek bemutatásával a tanulók tájékozottságának, biztonságérzetének növelése, az emberi alkotások megismertetésével a világ teljességének és szépségének átéreztetése. További célja a civilizáció társadalmi, környezeti vonásainak feltárása révén a felelős, környezettudatos, toleráns beállítottság kifejlesztése, a fenntartható fejlődés megértetése, elfogadtatása, a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása. Az alkotómunka folyamatának, összetevőinek gyakorlati elsajátíttatásával az alkotás örömének átéreztetése, a munka megbecsültetése, végső soron a pozitív magatartás kialakítása a cél. A munkafolyamatok és egyes szakmák bemutatása, megismertetése a pályaorientációt alapozza meg. A problémák megoldása, a konfliktusok kezelése segít rátalálni az identitásra, segíti a helyes önértékelés, valamint a fejlődőképes, autonóm személyiség kialakítását. A tantárgy fejlesztési feladatai a tanulók életkorának megfelelő módon, mértékben és szinten akkor érvényesülnek, ha a tantárgy: felkészít a mesterséges környezetben való tájékozódásra; megismertet az ember alkotta környezet legfontosabb jellemzőivel; a megszerzett ismeretek alapján segíti, hogy tanulók tudatos szemléletévé és a gyakorlatban előhívható magatartási mintává váljon a környezet és a természet védelme az egyéni életük biztonságát is szem előtt tartva; bemutatja az emberi alkotásokban megtestesülő használati, esztétikai, formai és etikai értékeket; kialakítja, fejleszti a kritikus fogyasztói magatartást; fejleszti a problémakezelő képességet, az alkotóképességet, a kreativitást, amelyekkel a környezet és a személyiség alakítható; megteremti a feltételeket a munkának, mint értéknek és örömforrásnak az elfogadásához, előkészíti a pálya kiválasztását; megteremti a rendszerelemzési, rendszerdiagnosztikai képességet; a tanulói alkotás folyamatában az alkalmazott tudás szintjére emeli, egységbe szervezi a különböző tantárgyak ismereteit; lehetőséget ad a műszaki kommunikációs eljárások alkalmazásának gyakorlására; felkészíti a mesterséges környezetben való tájékozódásra, megismerteti az ember alkotta környezet… … a megszerzett ismeretek birtokában. magatartási mintává váljon a környezet és a természet védelme…. munkaműveletekhez kötődve fejleszti a kéz intelligenciáját és az érzékelést; fejleszti a fogékonyságot és a rugalmasságot; az emberi tevékenységek, az átélt alkotások és életpályák megismertetése révén hozzájárul a tanulók tudatosabb iskolaválasztásához; tudatosítja az egyén szerepét és felelősségét az életpálya tervezésében és szervezésében. A tanulók életvitelét a hétköznapokban is hasznos ismeretek, tevékenységek körének tágításával; a természeti, társadalmi és humán dimenziók kapcsolatainak tudatosításával; a technikai környezet strukturáló alapkategóriák kiemelésével, valamint a munka alkotóelemeinek elsajátíttatásával alapozhatjuk meg. A műveltségterület fő témakörei a következők lehetnek: munkakultúra alkotófolyamatok: igény, tervezés, döntés, szervezés, kivitelezés; anyagismeret, Anyagmegmunkálás, eszköz, műveletek, gazdaságosság; termeléskultúra anyag, energia, információ (eredete, termelés, elosztás, szállítás, fogyasztás, gazdálkodás), termesztési rendszerek, termelési rendszerek; háztartáskultúra háztartásökonómia, háztartási technológiák, lakáskultúra, háztartási gépek, háztartás energia- és más ellátó rendszerei;

129

környezetkultúra közlekedéskultúra gazdálkodáskultúra egészségkultúra biztonságkultúra

fogyasztói kultúra

szabadidő-kultúra információs kultúra pályaorientáció

tárgyi környezet, épített környezeti rendszerek, agrotechnikai rendszerek, környezetgazdálkodás; közlekedés rendszere, közlekedési eszközök, közlekedési szabályok; tervezés, költségvetés, források, költség, haszon, elosztás, idő, beruházás, befektetés, technikai változás gazdasági, ökológiai és szociális hatásai, foglalkozási ágak; egészséges életmód, korszerű táplálkozás, napi testmozgás, öltözködés, baleset megelőzés, ergonómia, pályaártalmak, káros szenvedélyek, mentálhigiéné; az egyéni és társadalmi létet veszélyeztető tényező felismerése, az egyén felelőssége a vészhelyzetek kialakulásában, kialakításában, katasztrófavédelem (tűz- és polgári védelem, tervezés, megelőzés, beavatkozás, értékelés); termék, termékszerkezet, termékelemzés, áru, piac, marketing, reklámkereskedelem, fogyasztóvédelem, tudatos fogyasztás, pénzgazdálkodás, takarékosság,gazdaságosság, minőség és biztonság; önfejlesztés, társas kapcsolatok, sport, művelődés, szórakozás, játék; kommunikációs rendszerek, információs rendszerek, modellezés, mérés, vezérlés és szabályozás, automatizált rendszerek, robotika, technikai újdonságok befogadása; személyes igények meghatározása, a tanulás szerepe a sikerben, az ismeretek, tapasztalatok, élmények hatása a pályacélok kitűzésében, a folyamatos fejlődés lehetősége és szükségessége.

(Forrás: NAT 3) Értékelés • A tanulói tevékenység folyamatos megfigyelése alapján szóban, a kész produktumot az előzetesen meghatározott szempontok szerint elsősorban funkcionálisan. • Tanulói önértékelés. • Konkrét közlekedési helyzetek megoldásának értékelése, tesztlapon, szóban. • A feltételeket a mért követelmények szintje szerint kell megválasztani témáként, vagy jól behatárolható altémánként. Szóbeli értékelés minden alkalommal az órai közös munkára vonatkozóan, valamint egyénileg, adott szempontoknak megfelelően. Érdemjeggyel értékeljük a tevékenységeket, amit a produktum jelenít meg. Nem az esztétikum, hanem az önállóság, munkatempó a meghatározó. • Szintén érdemjeggyel minősítjük az elméleti ismeretekről számot adó mérőlapokat, táblázatokat, feleletválasztós teszteket, összefüggő szóbeli feleleteket. Alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei • A tanítás-tanulás folyamata szervezésének alapja a tanterv, s nem a tankönyv. A tankönyv segédeszköz. A tankönyv legyen: - NAT / Kerettanterv kompatíbilis. - Teljes felmenőrendszerű. - Jól strukturált, emelje ki a lényeget. - Ábra- és képanyaga segítse a tanulói megértést. - A segédletek és taneszközök szolgálják a tevékenykedtetést, segítsék a tanulói önállóságot. A tanterv alkalmazásának feltételei Személyi feltétel: technika, műszaki ismeretek szakos főiskolai végzettségű tanár. Tárgyi feltételek: speciális bútorzattal berendezett műhelyterem, tankonyha, melyekben kézi szerszámok és eszközök, a tanulói munkáltatáshoz szükséges anyagok rendelkezésre állnak. Taneszköz javaslat: a funkcionális taneszközjegyzék szerinti információhordozók, modellezés eszközei. Foglalkozások szervezése: a tanulók testi épségének megóvása és a balesetmentes munkavégzés érdekében 16 fő fölött csoportbontást javaslunk.

130

Életvitel és gyakorlati ismeretek 1. évfolyam ÓRATERV Témakör Munkakultúra Háztartáskultúra Környezetkultúra Közlekedéskultúra Egészségkultúra Biztonságkultúra Fogyasztói kultúra Szabadidő-kultúra Összesen:

Óra 18 3 3 4 3 2 2 2 37

Javaslat az órakeret felhasználásához, valamint a témakörök tanmenetbe rendezéséhez: 1óra – az év bevezető órája. A tantárgy speciális elvárásainak megbeszélése. Felhívás a gyűjtőmunkára, pl. anyagmaradékok, dobozok, képek. 2-3 óra – ünnepi készülődés (a tanultak önálló alkalmazása). 1-2 óra tanulmányi kirándulás (termések, levelek gyűjtése, építmények, tárgyak megfigyelése). 1 óra filmvetítés, közvetlenül nem megtekinthető kézműves szakmákról. A témaköröket (ismeretköröket) a párhuzamos feldolgozást lehetővé tevő témákba kell rendezni annak érdekében, hogy a tantárgyi sajátosságok érvényesüljenek, és ez által a tantárgy betöltse a személyiségfejlesztésben vállalt szerepet. Tanulói és tanítást-tanulást segítő taneszközök Első technika könyvem, vagy Technika 1. osztályosoknak (az alkalmazásban a tanterv az irányadó). Tanári kézikönyvek, szemléltető sorok. Fázisrajzok, mintadarabok. Technika 1-4. Tantervi útmutató. Technika kézikönyv az 1-2. osztály tanítói számára. Építő- és szerelőkészlet, valamint ezek munkalapjai. A továbbhaladás feltételei Az első évfolyam végén a NAT nem határoz meg a továbbhaladáshoz szükséges feltételeket, az első és második évfolyamot egy fejlesztési szakasznak tekinti. Témakör Óraszám:

MUNKAKULTÚRA 1. 18

ALTÉMÁK CÍMEI • Anyagok. • Az anyagok felhasználása. • Tervezés • Mérés. Feldolgozásuk párhuzamosan történjen. TEVÉKENYSÉGEK • Természetes anyagok – agyag, homok, fa, termések, levelek – érzékszervi vizsgálata. • A célnak megfelelő anyag kiválasztása a tulajdonságok figyelembevételével. • Anyagalakítások: képlékeny anyagok (agyag, gyurma, só-liszt gyurma) gyúrás, lapítás, sajtolás, formázás kézzel és mintázó eszközökkel, mérés becsléssel, méretre alakítás papír (kulőr, tafett, selyem, rajzlap) sodrás, hajtogatás, tépés, nyírás, ragasztás, mérés becsléssel, összehasonlítással, fonal (hímző, kötő), fa (hurkapálca) darabolás tördeléssel, csiszolás, mérés összehasonlítással, azonos méretre alakítás, fém (alumínium fólia) darabolás, sodrás, mintázás. • Építés, alkotás egyéni elképzelés, minta vagy fénykép, esetleg látszati rajz alapján, a tanultak alkalmazása során.

131

ISMERETEK • Természetes és mesterséges anyag. • Látás és tapintás útján észlelt tulajdonságok: alak, alakíthatóság, keménység, képlékenység, puhaság, simaság, szilárdság, törékenység. • Terv, munkamenet, műveleti sorrend. • Kézművesség. • Méret, becslés. • Hosszúság, szélesség, mélység, magasság, távolság. • Használati tárgy, modell. • A munkahely rendje. • A szerszámok rendeltetésszerű használata (olló, ecset, csiszolóvászon, mintázóeszköz). Témakör Óraszám:

HÁZTARTÁSKULTÚRA 1. 3

ALTÉMÁK CÍMEI • Család • Házimunkák • Takarékosság. TEVÉKENYSÉGEK • Családi munkamegosztás megjelenítése szimbólumok felhasználásával. • Napirend tervezése. • Zsebpénz beosztása. ISMERETEK • Család, háztartás, házimunka. • Munkamegosztás, önkiszolgálás. • Gazdálkodás, takarékosság, szolgáltatások. Témakör Óraszám:

KÖRNYEZETKULTÚRA 1. 3

ALTÉMÁK CÍMEI • Tárgyi környezet. • Építés, modellezés. TEVÉKENYSÉGEK • Építés síkban építőelemekből. • Alakrajz és körvonalrajz használata, készítése. • Szerelőgyakorlatok: csuklózó és merev szerkezetek elemzése, létrehozása. ISMERETEK • Fogalmak: modell, használati tárgy, funkció, építőelem, alakrajz, körvonalrajz, szerkezeti tulajdonságok, kötőelem. • Tárgyak szerkezeti részei, azok funkciója. Témakör KÖZLEKEDÉSKULTÚRA 1. Óraszám: 4 ALTÉMÁK CÍMEI • Gyalogos közlekedés. • Tömegközlekedés. • Utazás. TEVÉKENYSÉGEK • Részvétel a közlekedésben: haladás a gyalogjárón, áthaladás az úttesten. • Utazás tömegközlekedési eszköz igénybevételével. • Elemi tájékozódás az autóbusz vagy villamos menetrendben.

132

ISMERETEK • Közlekedés, gyalogos közlekedés, tömegközlekedés, a közlekedés résztvevői. • Jelek, jelzések, szabályok a közlekedésben. • Helyes magatartás és viselkedés a közlekedésben való részvételkor és veszélyhelyzet esetén. Témakör Óraszám:

EGÉSZSÉGKULTÚRA 1. 3

ALTÉMÁK CÍMEI • Elemi higiénés szokások. • Egészségvédő motívumok: rendszeres táplálkozás, mozgás, kézmosás, zsebkendő használata. •Az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele. TEVÉKENYSÉGEK • Fogmosás, kézmosás. • Beteglátogatás. • Fogászati vizsgálat, fogmosás. ISMERETEK • Egészséges életmód, rendszeres táplálkozás, helyes napirend, higiéné, egészségvédelem. • Teendők betegség észlelésekor. • Egészségügyi szolgáltatás, helyes viselkedés a fogorvosi rendelőben. Témakör Óraszám:

BIZTONSÁGKULTÚRA 1. 2

ALTÉMÁK CÍMEI • Baleseti lehetőségek a háztartásban. • Baleseti lehetőségek a közlekedésben. • Teendők baleset vagy sérülés észlelése esetén. TEVÉKENYSÉGEK • Segélyhívás gyakorlása. • Veszélyforrások elemzése. • Horzsolásos seb ellátása. ISMERETEK •.Veszélyhelyzet, baleset, közérdekű telefonszámok. • Mosó és tisztítószerek a háztartásban. • A kéziszerszámok veszélyei. • Felkészülés a fogorvosi vizsgálatra; előzetes teendők, viselkedési elvárások. Témakör Óraszám:

FOGYASZTÓI KULTÚRA 1. 2

ALTÉMÁK CÍMEI • Vásárlás. • Takarékosság. •Szolgáltatások. TEVÉKENYSÉGEK • Napi bevásárlási terv készítése. • Zsebpénz felhasználásának tervezése. • Levélfeladás. ISMERETEK • Munkamegosztás, önként vállalt feladatok, napi bevásárlás (hol, mit, mennyiért, mennyi idő alatt?). • Gazdálkodás, bevétel, kiadás, megtakarítás. • Szolgáltatások a takarékosságban. • Postai küldemények.

133


SZABADIDŐ-KULTÚRA 1. 2

ALTÉMÁK CÍMEI • Napirend. • Könyvtár. • Színházlátogatás. TEVÉKENYSÉGEK • Időbeosztás, napirend tervezése. • Folyóirat-olvasó igénybevétele. • Színházi előadás megtekintése. ISMERETEK • Tervszerűség, időterv. • Művelődés, önfejlesztés. • Művelődés, szórakozás. Magasabb évfolyamra lépés feltételei Az első évfolyam végén a kerettanterv nem határoz meg a továbbhaladáshoz szükséges feltételeket, az első és második évfolyamot egy fejlesztési szakasznak tekinti.

134


Óra 16 4 4 4 3 2 2 2 37

Javaslat az órakeret felhasználásához, valamint a témakörök tanmenetbe rendezéséhez: 1óra – (az év bevezető órája) A tantárgy speciális elvárásainak megbeszélése. Felhívás a gyűjtőmunkára, pl. anyagmaradékok, dobozok, képek. 1óra – (az év utolsó órája) az évi munka értékelése, a következő év előkészítése. 2-3 óra – ünnepi készülődés (a tanultak önálló alkalmazása). 1-2 óra tanulmányi kirándulás (termések, levelek gyűjtése, építmények, tárgyak megfigyelése). A témaköröket (ismeretköröket) a párhuzamos feldolgozást lehetővé tevő témákba kell rendezni annak érdekében, hogy a tantárgyi sajátosságok érvényesüljenek, és ez által a tantárgy betöltse a személyiségfejlesztésben vállalt szerepet. Tanulói és tanítást-tanulást segítő taneszközök Második technika könyvem, vagy Technika 2. osztályosoknak (az alkalmazásban a tanterv az irányadó). Tanári kézikönyv. Technika 1-4. Tantervi útmutató. Technika kézikönyv az 1-2. osztály tanítói számára. Mintadarabok. Folyamatábrák. Építő- és szerelőkészlet + ezek munkalapjai.

135


MUNKAKULTÚRA 2. 16

ALTÉMÁK CÍMEI • Az anyagok feldolgozása. • Tervezés. • Mérés. Az altémák párhuzamosan kerüljenek feldolgozásra. TEVÉKENYSÉGEK • Anyagok (papír, textil, fa, háncs, vessző, kukoricaszár) hasítással, csavarással, nyújtással, összenyomással történő vizsgálata. • A papírkészítés folyamatának elemi szintű megismerése. • Egyszerű tárgyak tervezése, készítése papírból, fonalból, textilből; előrajzolás, szabás, szerelés ragasztással, csomózással, varrással. • Rajzvázlatok készítése: kicsinyítés, nagyítás, méretmegadás. • Tárgyak készítése hagyományos kézműves technológiával háncsból, vesszőből, faágból, kukoricaszárból. • Takarékos anyagfelhasználás. • Mérés becsléssel. ISMERETEK • Anyagvizsgálat. • Nyersanyag, alapanyag, termék (a papírgyártáson keresztül). • Anyagátalakítás. • Anyagtakarékosság. • Vázlatrajz, méret, méretarány. Témakör Óraszám:


ALTÉMÁK CÍMEI • Rokonság. • Házimunkák • Takarékosság. TEVÉKENYSÉGEK • Meghívó, pohárjelző és asztaldísz készítése. • Szalvétahajtogatás. • Rendrakás, ruhadarabok hajtogatása, portörlés. ISMERETEK • Rokonsági viszonyok. • Vendégvárás, vendéglátás, viselkedési szabályok, elvárások. • Munkaterv, takarékosság az idővel, energiával munkavégzés közben. Témakör Óraszám:


ALTÉMÁK CÍMEI •.Építőelemekkel végzett gyakorlatok. • Szerelőelemekkel végzett gyakorlatok. TEVÉKENYSÉGEK • Szobabelső térbeli megépítése modell-lapról, majd önálló elképzelés alapján. • Makett építése látszati rajz alapján, építőelemekből. • Térbeli tárgyi modellek szerelőelemekből. A működés feltételeinek megállapítása és biztosítása a modellen. ISMERETEK • Tárgy és funkció látszati kép, arány. • Alaprajz, szimbólum. • Folyamatábra.

136

• Szerkezeti megoldás, sarokpánt, toldás lapolással, rácsos szerkezet. Témakör Óraszám:

KÖZLEKEDÉSKULTÚRA 2. 4

ALTÉMÁK CÍMEI • Közlekedési helyzetek. • Utazás. TEVÉKENYSÉGEK • Közlekedési helyzetek modellálása terepasztalon, szituáció-elemzés. •Az iskola környékének felvázolása a közlekedési táblák és jelek feltüntetésével, terepasztal összeállítása modulokból. • Utazás a vonaton, a mozgólépcsőn. Magatartásformák gyakoroltatása. ISMERETEK • Forgalomirányítás és jelzései: jelzőtáblák, jelzőlámpák, gyalogátkelőhelyek, biztonsági sáv. • Vasúti átjáró, sorompók. • Felszállás, leszállás. Írott és íratlan szabályok utazás alkalmával. • Veszélyhelyzetet előidéző magatartás, és annak kiküszöbölése. Témakör Óraszám:


ALTÉMÁK CÍMEI • Időbeosztás, napirend. • Egészséges életmód. • Környezetünk és az egészség. TEVÉKENYSÉGEK • Az én napom: rajzos bemutatás. • Mozgásos játékok, séta. • Különböző csomagolóanyagok csoportosítása a hatásuk alapján. ISMERETEK • Napi testmozgás, hasznos időtöltés, pótcselekvés. • Egészséges életmód. Az évszaknak megfelelő öltözködés. • Egészséget károsító anyagok, szerek. Témakör BIZTONSÁGKULTÚRA 2. Óraszám: 2 ALTÉMÁK CÍMEI • Baleseti lehetőségek a háztartásban. • Baleseti lehetőségek a közlekedésben. • Teendők baleset vagy sérülés észlelése esetén. TEVÉKENYSÉGEK • Segélyhívás gyakorlása. • Veszélyforrások elemzése. • Kisebb vágott seb ellátása. ISMERETEK •.Veszélyhelyzet, baleset, közérdekű telefonszámok. • A környezet anyaga mint veszélyforrás. • Elektromos készülékek veszélyei.

137



ALTÉMÁK CÍMEI • Vásárlás. • Takarékosság. •Szolgáltatások. TEVÉKENYSÉGEK • Napi bevásárlási terv készítése. Bevásárlási útvonal tervezése az áruk elhelyezkedésének megfelelően. • Zsebpénz felhasználásának tervezése. Fontossági sorrend a pénz beosztásakor. • Látogatás a ruhatisztító felvevőhelyén. ISMERETEK • Munkamegosztás, önként vállalt feladatok, napi bevásárlás (hol, mit, mennyiért, mennyi idő alatt?). • Gazdálkodás, bevétel, kiadás, megtakarítás. Gazdálkodás az idővel. • Szolgáltatások a takarékosságban. Témakör Óraszám:


ALTÉMÁK CÍMEI • Napirend. • Könyvtár. • Színházlátogatás. TEVÉKENYSÉGEK • Időbeosztás, napirend tervezése. • Folyóirat-olvasó igénybevétele. Könyvkölcsönzés. • Színházi előadás megtekintése. ISMERETEK • Tervszerűség, időterv. Tanulási idő, időbeosztás a felkészülésben. • Művelődés, önfejlesztés. Képes enciklopédia. • Társas kapcsolatok, művelődés, szórakozás. Magasabb évfolyamra lépés feltételei A munka és a technika szükségessége, jelentősége és szerepe az emberi életben, haszna és veszélyei: a fenntartható fejlődés gondolata. Tudja felsorolni a természetes és mesterséges környezet néhány elemét. Konkrét esetekben ismerje fel a technikai problémát. Nevezze meg környezete tárgyainak anyagát. Dokumentumismeret (tárgy, könyv, hálózati dokumentum). Keressen tanári irányítással saját tapasztalatai alapján megoldásokat a probléma helyzetekre. Az alkotás folyamata, a gyakorlati probléma-felismerési és problémamegoldó folyamat részei. Fogalmazza meg szóban, tanári segítséggel az adott technikai problémát. Mutasson be egy általa megismert szakmát. Mondja el a munkafolyamatot rajzos folyamatábráról. Állapítsa meg, hogy egy anyagon belül az egyes fajták tulajdonságai hogyan befolyásolják a megmunkálhatóságot. Azonosítsa a térbeli képet a tárggyal. Ábrázolja a szobája egy-két berendezési tárgyát vázlatrajzban. Tudjon összehasonlítással mérni. Soroljon fel néhány fontos háztartási munkát. Mondja el elemi szinten a gazdálkodás, takarékosság, szolgáltatás fogalmak tartalmát.

138

Munkavégzési és tanulási szokások: Vegye figyelembe az építés során az arányokat, oldja meg a tárgy és a funkció összhangját. Jellemezzen egy-két természeti anyagot. Mutasson rá a megismert anyagok legjellemzőbb tulajdonsága és a felhasználhatósága közötti összefüggésre. Válassza ki a tanult megmunkáláshoz szükséges szerszámot, eszközt. Cselekedjen a kiadott munkaszokásoknak megfelelően. Alkosson ítéletet adott probléma megoldásáról. Törekedjen a tanult eljárások, munkafogások szabályos alkalmazására, elvégzésére. Viselkedjen az előírásoknak megfelelően az úttesten való áthaladáskor. Vegye figyelembe és alkalmazza a közlekedési táblák nyújtotta információkat. Mutassa be a járművekre való fel – és leszállást. Fogadja el a közlekedésben résztvevőkkel szemben alkalmazandó írott és íratlan szabályokat. Soroljon fel néhány fontos háztartási munkát. Mondja el elemi szinten a gazdálkodás, takarékosság, szolgáltatás fogalmak tartalmát. Vállaljon el egy-két háztartási munkát és hajtsa végre.

139

Életvitel 3. évfolyam

és

gyakorlati

ismeretek

ÓRATERV Témakör Munkakultúra Háztartáskultúra Környezetkultúra Közlekedéskultúra Egészségkultúra Biztonságkultúra Fogyasztói kultúra Szabadidő-kultúra Összesen:

Óra 16 4 4 4 3 2 2 2 37

Javaslat az órakeret felhasználásához, valamint a témakörök tanmenetbe rendezéséhez: 1óra – (az év bevezető órája) A tantárgy speciális elvárásainak megbeszélése. Felhívás a gyűjtőmunkára, pl. anyagmaradékok, dobozok, képek. 1óra – (az év utolsó órája) az évi munka értékelése, a következő év előkészítése. 2-3 óra – ünnepi készülődés (a tanultak önálló alkalmazása). 1-2 óra tanulmányi kirándulás (termések, levelek gyűjtése, építmények, tárgyak megfigyelése). A témaköröket (ismeretköröket) a párhuzamos feldolgozást lehetővé tevő témákba kell rendezni annak érdekében, hogy a tantárgyi sajátosságok érvényesüljenek, és ez által a tantárgy betöltse a személyiségfejlesztésben vállalt szerepet. Az utolsó három témakör az előző évfolyam tananyagának továbbfejlesztése, valamint elmélyítése. Tanulói és tanítást-tanulást segítő taneszközök Harmadik technika könyvem, vagy Technika 3. osztályosoknak (az alkalmazásban a tanterv az irányadó). Tanári kézikönyv. Technika 1-4. Tantervi útmutató. Technika kézikönyv a 3-4. osztály tanítói számára. Mintadarabok. Folyamatábrák. Építő- és szerelőkészlet + ezek munkalapjai.


MUNKAKULTÚRA 3. 16

ALTÉMÁK CÍMEI • Anyagalakítás. • Műszaki ábrázolás. • Mérés Az altémák párhuzamosan kerüljenek feldolgozásra. TEVÉKENYSÉGEK • Anyagok összeválogatása használati tárgyak készítéséhez a szerkezet, a tulajdonság, funkció összefüggéseire alapozva: papír, textil, fa, fém felhasználásával. •Munkamenet összeállítása műszaki rajz alapján. • Előkészítő és alakító műveletek végzése a választott anyagokon: előrajzolás, darabolás, hajlítás, faragás. • Saját ötlet megvalósítása a funkció, forma, esztétikum együttes figyelembevételével. • A nyírás, a fonás, faragás gyakorlása. • A szükséges szerszámok és eszközök balesetmentes használata. • Méretek leolvasása rajzokról. •Mérés, előrajzolás vonalzóval. • Mérési eredmények följegyzése. ISMERETEK • Műszaki rajz. • Méretezés, méretezés elemei: méretsegédvonal, méretvonal, méretnyíl, méretszám. • Vonalfajták, és jelentésük.

140

• Előkészítő művelet, alakító művelet. • Szerkezet. • Formálhatóság, terhelhetőség. Témakör Óraszám:


ALTÉMÁK CÍMEI • Házimunkák. • Takarékosság. TEVÉKENYSÉGEK • A háztartást megkönnyítő eszközök megismerése és használatuk gyakorlása: kézi takarító és konyhai eszközök használata. • Az életkornak megfelelő önkiszolgáló tevékenység: tisztálkodás, öltözködés. • Helyes idő-, anyag- és pénzbeosztás. • Terítés reggelihez, vacsorához. • A telefon használata. ISMERETEK • • Háztartási eszközök: kézi, gépi. • Takarítóeszközök, konyhai eszközök. • Napirend. • Alapteríték. • Jövedelem, bevétel, kiadás, megtakarítás.

141



ALTÉMÁK CÍMEI •.Építőelemekkel végzett gyakorlatok. • Szerelőelemekkel végzett gyakorlatok. TEVÉKENYSÉGEK • Egyszerű épület makettek irányított készítése megadott alaprajz szerint: a lakás belső tereinek megjelenítése. • A rajz és a tárgy megfeleltetése. •.A környezeti objektumok szerkezeti megoldásainak modellezése. • Billenő és lengő szerkezet modellezése. • Stabilitást és mozgást biztosító megoldások modellezése. ISMERETEK • Település, lakástípusok, lakásalaprajz. • Belső tér, belső terek esztétikája. • Álló és mozgó szerkezet. • Stabilitás. Témakör Óraszám:

KÖZLEKEDÉSKULTÚRA 3. 4

ALTÉMÁK CÍMEI • Kerékpáros közlekedés. • Balesetmegelőzés. TEVÉKENYSÉGEK • A kerékpár biztonsági berendezéseinek ellenőrzése. • Elindulás, megállás, kanyarodás. • Veszélyhelyzetek elemzése. ISMERETEK • Láthatóság. • Biztonsági berendezés: világítás, prizmák, fékek, lánc- és sárvédők. • Helyes magatartás és viselkedés a közlekedésben való részvételkor és veszélyhelyzet esetén. Témakör Óraszám:


ALTÉMÁK CÍMEI • Táplálkozás. • Öltözködés. • Egészségmegőrzés. TEVÉKENYSÉGEK • Egészséges reggeli megtervezése. • Az időjárásnak megfelelő öltözködés gyakorlása. • Szemtorna. ISMERETEK • Rendszeres étkezés, táplálék, tápanyag. • Hőérzet, réteges öltözködés. • Izomfáradás.

142



ALTÉMÁK CÍMEI • Baleseti lehetőségek a háztartásban. • Baleseti lehetőségek a közlekedésben. • Teendők baleset vagy sérülés észlelése esetén. TEVÉKENYSÉGEK • Segélyhívás gyakorlása. • Veszélyforrások elemzése. • Kisebb vágott seb ellátása. ISMERETEK •.Veszélyhelyzet, baleset, közérdekű telefonszámok. • A környezet anyaga mint veszélyforrás. • Elektromos készülékek veszélyei. Témakör Óraszám:


ALTÉMÁK CÍMEI • Vásárlás. • Takarékosság. •Szolgáltatások. TEVÉKENYSÉGEK • Napi bevásárlási terv készítése. Bevásárlási útvonal tervezése az áruk elhelyezkedésének megfelelően. • Zsebpénz felhasználásának tervezése. Fontossági sorrend a pénz beosztásakor. • Látogatás a ruhatisztító felvevőhelyén. ISMERETEK • Munkamegosztás, önként vállalt feladatok, napi bevásárlás (hol, mit, mennyiért, mennyi idő alatt?). • Gazdálkodás, bevétel, kiadás, megtakarítás. Gazdálkodás az idővel. • Szolgáltatások a takarékosságban. Témakör Óraszám:


ALTÉMÁK CÍMEI • Napirend. • Könyvtár. • Színházlátogatás. TEVÉKENYSÉGEK • Időbeosztás, napirend tervezése. • Folyóirat-olvasó igénybevétele. Könyvkölcsönzés. • Színházi előadás megtekintése. ISMERETEK • Tervszerűség, időterv. Tanulási idő, időbeosztás a felkészülésben. • Művelődés, önfejlesztés. Képes enciklopédia. • Társas kapcsolatok, művelődés, szórakozás.

143

Magasabb évfolyamra lépés feltételei A munka és a technika szükségessége, jelentősége és szerepe az emberi életben, haszna és veszélyei: a fenntartható fejlődés gondolata Sorolja fel az élővilág és a tárgyi környezet lényeges kapcsolódási pontjait. Konkrét esetekben ismerje fel a technikai problémát. Mondjon példát az anyag alakítás és a tulajdonság módosulása közötti összefüggésre. Dokumentumismeret (tárgy, könyv, hálózati dokumentum) Gyűjtsön információkat a foglalkozásokhoz. Az alkotás folyamata, a gyakorlati probléma-felismerési és problémamegoldó folyamat részei Fogalmazza meg önállóan az adott technikai problémát. Indokolja meg a választott megoldást. Fogalmazza meg s próbálkozzon a funkció, forma és esztétikum együttes érvényesítésével. Állapítsa meg, hogy egy anyagon belül az egyes fajták tulajdonságai hogyan befolyásolják a megmunkálhatóságot. Azonosítsa a tárgyat a műszaki rajzával. Olvassa le a tárgy méreteit. Alkalmazza önállóan a vonalzóval való mérést és előrajzolást. Fogadja el társai véleményét. Munkavégzési és tanulási szokások Tartsa rendben és tisztán a munkahelyét. Foglalja össze tapasztalatait a megismert anyagokról, szerkezetekről. Tudatosan bővítse ismereteit az anyagok tulajdonságai területén. Fogadja el, lássa be a szimbólumok szükségességét a műszaki információközlésben. Mutasson rá a megismert anyagok legjellemzőbb tulajdonsága és a felhasználhatósága közötti összefüggésre. Válassza ki a tanult megmunkáláshoz szükséges szerszámot, eszközt. Cselekedjen a kiadott munkaszokásoknak megfelelően. Alkosson ítéletet adott probléma megoldásáról. Törekedjen a tanult eljárások, munkafogások szabályos alkalmazására, elvégzésére. Ismerje fel a veszélyhelyzeteket és találja meg az elkerülés lehetőségét. Sorolja fel a városokban használt tömegközlekedési eszközök igénybevételének módját. Ismerje fel az alapvető háztartási munkákhoz tartozó eszközöket. Tervezze meg napirendjét. Magyarázza el konkrét példán a takarékossági lehetőségeket.

144


Óra 16 4 4 4 3 2 2 2 37

Javaslat az órakeret felhasználásához, valamint a témakörök tanmenetbe rendezéséhez: 1óra – (az év bevezető órája) A tantárgy speciális elvárásainak megbeszélése. Felhívás a gyűjtőmunkára, pl. anyagmaradékok, dobozok, képek. 1óra – (az év utolsó órája) az évi munka értékelése, a következő év előkészítése. 2-3 óra – ünnepi készülődés (a tanultak önálló alkalmazása). 1-2 óra tanulmányi kirándulás (termések, levelek gyűjtése, építmények, tárgyak megfigyelése). A témaköröket (ismeretköröket) a párhuzamos feldolgozást lehetővé tevő témákba kell rendezni annak érdekében, hogy a tantárgyi sajátosságok érvényesüljenek, és ez által a tantárgy betöltse a személyiségfejlesztésben vállalt szerepet. Az utolsó három témakör az előző évfolyam tananyagának továbbfejlesztése, valamint elmélyítése. Tanulói és tanítást-tanulást segítő taneszközök Negyedik technika könyvem, vagy Technika 4. osztályosoknak (az alkalmazásban a tanterv az irányadó). Tanári kézikönyv. Technika 1-4. Tantervi útmutató. Technika kézikönyv a 3-4. osztály tanítói számára. Mintadarabok. Folyamatábrák. Építő- és szerelőkészlet + ezek munkalapjai.

145


MUNKAKULTÚRA 4. 14

ALTÉMÁK CÍMEI • Anyagalakítás. • Műszaki ábrázolás. • Mérés Az altémák párhuzamosan kerüljenek feldolgozásra.. TEVÉKENYSÉGEK • Technológiai lépések helyes alkalmazása, önálló tervezés és kivitelezés pl. papírdoboz, ékszerek tervezése és készítése, különböző anyagok (üveg, műanyag, fa, fém, kerámia) felhasználásával. • Az alapanyagok célszerű kiválasztása és a legkevesebb hulladékra törekvés a munkafolyamatokban. • .A festés, szövés, papírmerítés technológiai lépéseinek megismerése és helyes alkalmazása. • A mérés és a rajzeszközök használatának gyakorlása • Nézeti képek olvasása. • A feladat elképzelése, megoldási tervek készítése. • A forma, a funkció és a méret közötti összefüggések megállapítása és felhasználása a tervezés során. • A műveleti sor önálló megalkotása és végrehajtása. ISMERETEK •• Szerkezeti anyagok és szerepük. • Technológia, célszerűség. • Hulladék és melléktermék. • Termék. • Nézeti ábrázolás. Témakör Óraszám:


ALTÉMÁK CÍMEI • Házimunkák. • Takarékosság. TEVÉKENYSÉGEK • A háztartást megkönnyítő eszközök megismerése és használatuk gyakorlása: kézi takarító és konyhai eszközök használata. • Az életkornak megfelelő önkiszolgáló tevékenység: tisztálkodás, öltözködés. • Helyes idő-, anyag- és pénzbeosztás. • Terítés reggelihez, vacsorához. • A telefon használata. ISMERETEK • • Háztartási eszközök: kézi, gépi. • Takarítóeszközök, konyhai eszközök. • Napirend. • Alapteríték. • Jövedelem, bevétel, kiadás, megtakarítás. Témakör KÖRNYEZETKULTÚRA 4. Óraszám:

6

ALTÉMÁK CÍMEI •.Építőelemekkel végzett gyakorlatok. • Szerelőelemekkel végzett gyakorlatok.

146

TEVÉKENYSÉGEK • A városi és falusi élet összehasonlítása és vélemény megfogalmazása: épített környezet városon és falun. • A nagyvárosi élet előnyeinek és hátrányainak megbeszélése. • Épületek, építmények, házak modellezése különböző természeti és átalakított anyagokból. • Működő modellek: közlőművek modellezése. ISMERETEK • Épített környezet, építmények (épület, út, alagút, híd, felüljáró, toronyház, torony). • Életfeltételek, életkörülmények. • Az építkezés anyagai. • Stabilitás, cserélhetőség, szabvány. • Közlőmű. Témakör KÖZLEKEDÉSKULTÚRA 4. Óraszám: 4 ALTÉMÁK CÍMEI • Tömegközlekedés. • Kerékpáros közlekedés. TEVÉKENYSÉGEK • Közlekedés tömegközlekedési eszközökkel: szárazföldi, vízi- és légi közlekedési eszközök. • A tömegközlekedési eszközök igénybevételéhez szükséges információk elérése. • A kerékpáros közlekedés gyakorlása. ISMERETEK • Menetrend, a menetrendben használt jelölések. • A forgalomban való részvétel előírásai. Témakör Óraszám:


ALTÉMÁK CÍMEI • Betegségek. • Egészségmegőrzés. TEVÉKENYSÉGEK • Fájdalomcsillapítás gyógyszerek nélkül. • Egészségügyi szolgáltatások igénybevétele. ISMERETEK • A fájdalomérzés. • Az egészséget károsító szerek: nikotin, alkohol, drogok veszélyei. Témakör Óraszám:


ALTÉMÁK CÍMEI • Baleseti lehetőségek a háztartásban. • Baleseti lehetőségek a közlekedésben. • Teendők baleset vagy sérülés észlelése esetén. TEVÉKENYSÉGEK • Segélyhívás gyakorlása. • Veszélyforrások elemzése. ISMERETEK •.Az egyéi létet veszélyeztető tényezők. • Egyéni felelősség. • Katasztrófa.

147



ALTÉMÁK CÍMEI • Vásárlás. • Takarékosság. •Szolgáltatások. TEVÉKENYSÉGEK • Napi bevásárlási terv készítése. • Zsebpénz felhasználásának tervezése. • Néhány szolgáltatás bemutatása. ISMERETEK • Reklám, marketing. • Olcsóbb beszerzés. • Családi költségvetés. • Szolgáltatások a takarékosságban. Témakör Óraszám:


ALTÉMÁK CÍMEI • Napirend. • Szabadidő-tevékenységek. TEVÉKENYSÉGEK • Időbeosztás, napirend tervezése. • Klubfoglalkozás tervezése, lebonyolítása. • Kedvenc olvasmány és televízió-műsor bemutatása. ISMERETEK • Tervszerűség, időterv. • Művelődés, önfejlesztés. Képes enciklopédia. Társas kapcsolatok, művelődés, szórakozás.

148

Magasabb évfolyamra lépés feltételei A munka és a technika szükségessége, jelentősége és szerepe az emberi életben, haszna és veszélyei: a fenntartható fejlődés gondolata Sorolja fel az épített környezet hagyományos és korszerű elemeit Alkosson véleményt és indokolja a nagyvárosi élet előnyeit és hátrányait. Lássa be a szelektív hulladékgyűjtés hasznosságát. Felismert technikai problémákhoz végezzen anyagvizsgálatot. Alkosson ítéletet a vizsgálati eredményekről. Dokumentumismeret (tárgy, könyv, hálózati dokumentum). Gyűjtsön információkat az alkotómunkához, a foglalkozásokhoz és a tervezéshez. Az alkotás folyamata, a gyakorlati probléma-felismerési és problémamegoldó folyamat részei. Indokolja döntéseit az anyagválasztásban. Keressen megoldást az anyagok helyettesítésére Tervezzen dobozokat papírból, ékszereket, használati tárgyakat műanyagból, fémből. Készítsen rajzvázlatot szabásmodellhez, az elrendezési szabályok alapján. Vázolja fel egy tárgy / makett nézeti képeit. Azonosítsa a tárgyat a nézeti képével. Alkalmazza alkotómódon az anyagmegmunkáló műveleteket az építmények modellezésénél. Elemezze a modelleket működőképesség szerint. Munkavégzési és tanulási szokások: Legyen gyakorlott az olló, kés, reszelő, tű, laposfogó, huzalvágó, vonalzó használatának alapfogásaiban. Tervezze meg tevékenységét. Rendelkezzen az elemi munkaszokásokkal: helyes testtartás, rend, pontosság, takarékosság. Használja rendeltetésének megfelelően a szerszámokat, eszközöket. Önként vállaljon részt a háztartás munkafeladataiból. Alkalmazza következetesen az önkiszolgáló tevékenységek elemeit. Mutassa be a lakóhelyén található szolgáltató-helyeket. Ismerje és alkalmazza az egészségmegóvást szolgáló öltözködési módokat.

149

TESTNEVELÉS ÉS SPORT 1-4 évfolyam A tanterv; a NAT Testnevelés és sport 1-4. évfolyamok követelményrendszerét dolgozza fel. A tantárgy óraszáma: 444 óra Ennek felosztása: Évfolyam

1 heti Testnevelés és sport 3

évi 111

2 heti 3

évi 111

3 heti 3

évi 111

4 heti 3

évi 111

Összesen heti évi 444

Célok és feladatok Az iskolai testnevelés és sport az iskola egységes nevelő-oktató munkájának szerves részeként a testkultúra eszközeinek (testgyakorlatok, mozgásos játékok, sportági tevékenységek és az ezekhez kapcsolódó intellektuális ismeretek), valamint a természet egészségfejlesztő tényezőinek integrált hatásaként hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók életigenlő, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak. Ennek feltétele, hogy ismerjék motorikus képességeik szintjét, a motorikus képességek fejlesztésének és/vagy fenntartásának módját, a mozgásos játék, a versengés örömét. A testnevelés és a sport hozzájárul ahhoz, hogy a diákok megbecsülik társaik teljesítményét, motorikusan képzettek, mozgásuk kulturált, felismerik a testnevelés és a sport egészségügyi és prevenciós értékeit. Cél, hogy a rendszeres fizikai aktivitás váljon magatartásuk részévé. A testnevelés és sport felkészít – transzferálódó hatásaival – az élet és munkanehézségek elviselésésére, a kapcsolatteremtő képesség fejlesztésére, a szolidarítás, a tolarencia és a fair play szellemének megismertetésére is. Az ember bio-, pszichikai természetéről ismereteket, meggyőződéseket, értékítéleteket alakít ki. Képessé tesz a környezetben végbemenő változások egészségügyi jelentőségének értékelésére, egyben összhangot teremt az egyéni tevékenység és életmód között.Higiéniai szokások alakításával az egészségfejlesztő eljárások, módszerek megismertetésével szükségleteket fejleszt az egészség megőrzése és fenntartása érdekében. A testnevelés a köznapi, kulturált viselkedés társadalmilag kialakult és hasznos mozgáskészletének elsajátítását, az alapvető viselkedési sémák alkalmazását segíti elő. Igényt kelt az esztétikus szép test, a szép, biomechanikailag helyes testtartás kialakítására és fenntartására. Az iskolai testnevelés és sport aktívabb szerepvállalásra nevel, sajátos eszközein keresztül önkifejezésre, önmegvalósításra ad lehetőséget. Az alsó tagozatos testnevelés és testkultúra elemeiből nyert értékekből olyan testi műveltséggel (ismeretekkel, jártasságokkal, kézségekkel, képességekkel) ruházza fel a kisiskolásokat, amely későbbi cselekvési biztonságukat, rendszeres fizikai aktivitásukat megalapozza. Ez teszi alkalmassá őket arra, hogy a későbbiekben képesek lesznek sportági feladatok és mozgásrendszerek eredményes elsajátítására, motorikus képességeik hatékony fejlesztésére. Sajátos módszereivel, elsősorban mozgásos játékokkal és versengésekkel segíti a zökkenőmentes átmenetet a kötetlenebb óvodai élet és az önálló munkát követelő iskolai élet között, kötődést jelentő élményeket nyújt mozgásvágyuk fenntartásához. Az egészséggel kapcsolatos feladatok: a testi fejlődés, érés támogatása, a higiénia szokások kialakítása, erősítése, az ellenálló képesség, edzettség fejlesztése, az ortopédiai elváltozások megelőzése, ellensúlyozása, megfelelő felkészítés keringési és légzőrendszeri megbetegedések megelőzésére, a károsodások csökkentésére, a prevenció lényegének és relaxációs eljárásoknak a megismerése, megértése. A mozgáskultúra fejlesztése: az alapvető (generikus) mozgáskészségek megfelelő szintű kialakítása, fejlesztése, az úszás elsajátítása, a kondicionális és a koordinációs képességeknek az életkorhoz és az egyéni adottságokhoz igazított fejlesztése, sokoldalú mozgástapasztalat és jól alkalmazható mozgáskézség-készlet megszerzése, a feladatmegoldáshoz, a képességfejlesztéshez és a játékhoz, sporttevékenységhez, azok károsodás nélküli végzéséhez kapcsolódó ismeretek (szabályok, történeti vonatkozások, mechanikai-biomechanikai törvényszerűségek, feladatmegoldó sémák, egészségügyi megfontolások) megszerzése, mozgáskommunikáció. Tanulási, játék- és sportolási élmények nyújtása: elsajátítás, teljesítmény, kollektív siker, a tevékenység öröme. Értékes személyiségvonások fejlesztése: a félelem leküzdése, a szabályok betartása, összpontosítás, céltartás, a nehézségek leküzdése, kudarc tűrése, a természet szeretete, környezetkímélő magatartás. Kiemelt közös követelmények Hon- és népismeret Ismerjék meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ismerjék a kiemelkedő magyar sportolók tevékenységét. Környezeti nevelés A környezet ismeretén és személyes felelősségén alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába.

150

Kommunikációs kultúra Összetevője a szimbolikus jelek útján történő, a képi, valamint a mozgásban, a tevékenységben, a magatartásban megnyilvánuló kommunikáció képességei. Testi és lelki egészség Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Fejlesztési követelmények Az egészséges testi fejlődés segítése A tanulók életkorának megfelelően fejlődjön keringési, légzési és mozgatórendszerük. Rendszeresen végezzenek mozgástevékenységet. Aktív és egyre tudatosabb testmozgással előzzék meg a tartási rendellenességek kialakulását, kerüljék a gerincoszlopot károsító helyzeteket és mozgásokat. Alakuljon ki a testtartásért felelős izmok izomegyensúlyának és a medence középállásának automatizálása. A foglalkoztatás hatására szilárduljon egészségük, váljanak ellenállóvá a megbetegedésekkel szemben. A mozgáskultúra fejlesztése Tudjanak gyorsan, illetve kitartóan futni, igyekezzenek iramukat a távhoz és a terephez igazítani, futás közben akadályokat leküzdeni. Sajátítsanak el ugrás-, dobás- (hajítás, lökés, vetés) technikákat, ezzel is gazdagítva alapvető (generikus) készségkészletüket. Sajátítsanak el egyszerű, torna jellegű támasz- és függéshelyzeteket, legyenek képesek egyszerű hely- és helyzetváltoztatásokra támaszban és függésben. Jellemezze tevékenységüket kreativitás a legváltozatosabb feladathelyzetekben. Elemi szintű játékkészség birtokában szívesen vegyenek részt egyszerűsített sportjátékokban. Váljanak vízbiztossá, sajátítsanak el egy úszásnemet. Sajátítsanak el viselkedési mintákat a fenyegetettség elkerülésére. Fejlődő tendencia jellemezze kondicionális és koordinációs képességszintjüket, mozgásos cselekvési biztonságukat. Életkoruknak megfelelően fejlett izomzattal legyenek képesek uralni testtömegüket a különböző feladatmegoldások során. Legyenek képesek összerendezett mozgásokra. Ismerjék a játékok elemi szabályait. Értsék a feladatmegoldások elemi logikáját. A mozgásigény fenntartásának követelményei Élményként éljék meg az új feladatmegoldások elsajátítását, a játékot, versengést, sportolást. Alapozódjon meg az egészséges életmód és a rendszeres fizikai aktivitás iránti igényük. Fejlesztési feladatok 1-2. évfolyam • Egyszerű 1-4 ütemű alapgimnasztika. • Rövid távú gyors futások, futás saját tempóban külső kényszer nélkül. • Futások irányváltoztatással. • Egyszerű szabályokon alapuló fogójátékok. • Rövid idejű, kis erőkifejtésű szökdelések és ugrások. • Kúszások, mászások, statikus jellegű egyensúlygyakorlatok, egyéb természetes mozgások. • A rúd-, kötélmászás technikája. • Egy- és kétkezes dobások, hajítások kis súllyal(marok-, teniszlabda, könnyű gumilabdák). • A labdakezelés alapjai (gurítás, elkapás, dobás, labdavezetés kézzel, lábbal, célzás álló és mozgó tárgyra). • Egyszerű koreografált játékok, gyermek-, népi játékok, táncok, gyermekmondókákra, gyermekdalokra koreografált mozgássorok. • Vízhez szoktazás, az úszás technikai alapjai. • Higiéniai ismeretek feltárása, növelése. 3-4. évfolyam • Egyszerűbb alapformájú 1-8 ütemű gimnasztika, esetleg rövidebb gyakorlatsorrá kapcsolva, statikus egyensúlyviszonyok gyakoroltatása talajon és szereken is. • Játékos testtartást javító feladatok és játékok, talpboltozatot erősítő testgyakorlatok. • Rövid távú vágtafutások, gyors futások irányváltoztatással. • Hosszú távú futások saját tempóban. • Fogó játékok, különböző sor- és váltóversenyek, fokozatosan nehezedő szabályokkal. • Rövid idejű, fokozatosan növekvő erőszükséglet jellegű szökdelések, ugrások saját erőbeosztással. • Kúszások, mászások, statikus és dinamikus egyensúlygyakorlatok, egyéb természetes gyakorlatok. • Rúd- kötélmászás fokozódó gyorsasággal, mászóversenyek. • Egy- és kétkezes dobások, hajítások, vetések kis súllyal (gyorserő fejlesztése).

151

•

Célzás álló és mozgó tárgy(ak)ra, vízszintes és függőleges célirányokat képezve, a céltárgy mozgásának bonyolítása, a mozgás sebességviszonyainak variálása, a kiszámíthatatlansági tényezők növelése. • Nehezedő labdakezelési gyakorlatok kézzel és lábbal, sor-, váltóversenyek részeként is gyakoroltatva, a labdakezelés elmélyítése. A cselezés, a másik társ mozgással való becsapásának tanítása. • Tanulási,testgykorlási-edzési anyag ágyazása játékokba, testnevelési játékokba, gyermektáncokba, sportágakat előkészítő, egyszerűsített szabályú játékokba. • Egyszerűbb sportági technikai elemek tanítása (szertorna, RG, atlétikai jellegű technikai elemek). • Eszközhasználatú sportági technikák tanulása (labda, karika, szalag, kislabda stb) a gyermek méreteihez és erejéhez igazodó szersúly kiválasztásával, sportágat előkészítő játékok tanulása. • Rövidebb, egyszerű mozgásrendszerű koreográfiák betanulása. • Az úszás technikája, egy biztonságot nyújtó úszásnem megtanulása. • Az 1-2. évfolyam tananyagának bővített és nehezített formában történő továbbvitele. • Higiéniai elemek növelése, szoktatás az alkalmazásukra. Értékelés Az értékelés helyesen alkalmazva hatékony módszere a pozitív tulajdonságok kibontakoztatásának, a negatívak korrigálásának, a testnevelés megkedveltetésének. A testnevelés tantárgyi osztályzatának kialakításánál - a teljesítményt, - a technikai végrehajtást, - a tanuló aktivitását, - előző teljesítményéhez viszonyított fejlődését azonos mértékben kell figyelembe venni. Nem kell mindig számon kérnünk ahhoz, hogy képet kapjunk a tanuló tudásáról. Egyidejűleg kell alkalmaznunk a folyamatos megfigyelés és az időszakos ellenőrzés során való értékelés, osztályozás módszerét. A testnevelés és sport tanításának feltételei medicinlabda Í(1, 2, 3, 4 kg.) Eszközök, sportszerek, 32 db. felszerelések: ugrókötél, gumikötél 40 db. kondicionálóterem, kézisúlyzó (2,3 kg-os) 18 pár, futópálya, tornabot, vasbot 30 db. ugrógödör, erőfejlesztő gépek, dobóterület karika 40 db. sportjátékpálya. sportjátékok eszközei: Tornatermi berendezések: kézilabda kapu 1 pár bordásfal (2 tanulónként 1 kézilabda 10 db. db.) kosárlabda palánk 1 pár tornapad 4 db. kosárlabda 10 db. gerenda 2 db. röplabda állvány 1 pár gyűrű 2 db. kosárlabda 10 db. ugrószekrény 2 db. röplabda állvány 1 pár mászókötél 4 db. röplabda 10 db. talajszőnyeg 8 db. futball-labda 6 db, ugródomb 1 db. tollaslabda, ugródeszka 2 db. tollaslabda háló ugrózsámoly 12 db. pumpa 1 db. súlypont-emelkedésmérő 1 Egyéb db. mentőláda 1 db. testmagasságmérő 1 db. magnetofon 1 db. mérleg 1 db. locsolócső 40 m. Atlétikai szerek: faliképek, futógát 10 db. videokamera, kislabda 36 db. szánkó. magasugró mérce 1 db. magasugróléc 2 db. rajttámla 5 db. súlygolyó (3-5 kg-os) 12 db. váltóbot 18 db. mérőszalag 2 db. stopperóra 4 db. ásó, gereblye 1-1 db. Kéziszerek: gumi v. műanyag labda 18 db.

152

153

TESTNEVELÉS ÉS SPORT 1. ÉVFOLYAM ÓRATERV Témakör Óra Rendgyakorlatok 3 Előkészítés és prevenció 12 Járások, futások, szökdelések és ugrások, valamint Dobások 21 Támasz-, függés- és egyensúlygyakorlatok 27 Labdás gyakorlatok 30 Küzdő feladatok, játékok 6 Szabadidős sporttevékenységek 6 Úszás (amennyiben lehetőség van rá) Szabadon felhasználható órakeret 6 ÖSSZESEN: 111 A szabadon felhasználható órakeret 12 óra amelyet úszásoktatásra, vagy a szabadidős sporttevékenységek gyakorlására fordíthatnak. Magasabb évfolyamra lépés feltételei - Ismerjék meg a tanórai gyakorlás során alkalmazott jeleket (taps, sípszó, kézfeltartás, stb.). - Tudják elvégezni a tanult egyszerű gimnasztikai gyakorlatokat bemutatás után. - Tudjanak 1-2 percig futómozgást tartalmazó játékos tevékenységet végezni. - Tudjanak felugrani egy és páros lábról. - Ismerjenek 1-2 szabadidős játékot. Témakör RENDGYAKORLATOK Óraszám: 3 óra ALTÉMÁK - Sorakozás vonalban segédvonalak, tárgyak segítségével. Vigyázzállás, pihenjállás. - Testfordulatok helyben. Köralakítás kézfogással. - Szétszórt alakzat felvétele. - Járás ütemre. - Játékok (vetkőző - öltöző verseny, párkereső, mozdulatlanság, stb.). TEVÉKENYSÉGEK - Alakzatok gyors felvétele és változtatása. - Az öltöző és a gyakorlóhely rendjének kialakítása. Témakör ELŐKÉSZÍTÉS ÉS PREVENCIÓ Óraszám: 12 óra ALTÉMÁK - Utánzó és játékos alapformájú szabad, kéziszer (labda, babzsák, ugrókötél, karika) és szergyakorlatok (pad, bordásfal). - Tartásjavító és gerincdeformitásokat megelőző (korrigáló) gyakorlatok. - Az előkészítést és a motorikus képességek alapozását jól szolgáló gyakorlatok. - Játékok, ritmikus feladatok énekre, zenére. TEVÉKENYSÉGEK Játékos és határozott formájú szabad-, társas- és kéziszergyakorlatok végrehajtása.

154

Témakör JÁRÁSOK, FUTÁSOK, SZÖKDELÉSEK ÉS UGRÁSOK, VALAMINT DOBÁSOK Óraszám: 21 óra ALTÉMÁK - Járások és futások - Járások és futások kötetlenül és alakzatban, meghatározott útvonalon, rövid és nyújtott lépésekkel. - Játékok: utánzó és szerepjátékok, fogójátékok, átfutásos játékok, egyéni-, sor- és váltóversenyek futásfeladattal. - Szökdelések, ugrások - Szökdelések egy, váltott, páros lábon meghatározott távolságig. Szökdelések kötéláthajtással. - Távolugrás helyből és nekifutással, elugrósávból. - Játékos egyéni-, sor- és váltóversenyek szökdelési feladatokkal, elsősorban nem gyorsaságra törekvéssel. - Dobások Gurítások, dobások különböző súlyú és mértékű szerekkel távolba, célra, falra különböző testhelyzetekből, egy és két kézzel. Kislabdahajítás helyből Játékok dobásfeladattal, gurítással, célzással. TEVÉKENYSÉGEK - Az ütközések elkerülése a fogójátékokban és a futásfeladatokban, térnyerés a fogóval szemben. - Tartós futás 3-4 percig pihenő nélkül, illetve kisebb séták beiktatásával. - Futómozgást tartalmazó feladatok (játékok) végzése. - Szökdelések és ugrások megfelelő ritmusban. - Távolba és célba dobás egy és kétkézzel. Témakör TÁMASZ-, FÜGGÉS- ÉS EGYENSÚLYGYAKORLATOK Óraszám: 27 óra ALTÉMÁK - Játékos és utánzó mászás-, kúszás- és függésgyakorlatok. - Egyensúlygyakorlatok hely- és helyzetváltoztatással, koordinációs gyakorlatok. - „Vándormászás” függőállásból bordásfalon. Mászókulcsolás boton, mászórúdon, kötélen. - Gurulóátfordulás előre guggolótámaszból, terpeszállásból zsugor- és terpeszülésbe. - Játékok: egyéni-, sor- és váltóversenyek állatutánzó feladatokkal. TEVÉKENYSÉGEK Egyszerű támasz-, függő- és egyensúlygyakorlatok biztonságos végrehajtása. Témakör LABDÁS GYAKORLATOK Óraszám: 30 óra ALTÉMÁK - Egyéni labdakezelést fejlesztő ügyességi gyakorlatok. - Átadás - átvételi gyakorlatok előkészítése. - Játékok labdacica gurítással, dobással, szabadulás a labdától, sor- és váltóversenyek ügyességi feladatokkal). TEVÉKENYSÉGEK Egyszerű labdakezelési feladatok végzése.

155

Témakör KŰZDŐ FELADATOK, JÁTÉKOK Óraszám: 6 óra ALTÉMÁK - Húzások, tolások párokban, csoportokban. - Leülések, felállások párokban kézfogással és a hátukat összetámasztva. - Játékok (kézvívás fekvőtámaszban, kakasviadal). TEVÉKENYSÉGEK A kulturált, sportszerű test - test elleni küzdelem elfogadása és végrehajtása. Témakör SZABADIDŐS SPORTTEVÉKENYSÉGEK Óraszám: 6 óra ALTÉMÁK - Fogó- futójátékok és labdaiskola gyakorlatok. - Séták, ügyességet fejlesztő közlekedési eszközök. - Szánkózás, hócsata és hóemberépítés. TEVÉKENYSÉGEK Néhány egyszerű, az évszaknak megfelelő és a szabadban végezhető játékok. Témakör ÚSZÁS ALTÉMÁK - Vízhez szoktató játékok. Sorakozás és vonulás derékig érő vízben. - Siklás és lábtempó a választott úszásnemben. - Siklás és kartempó. - Kar- és lábtempó összehangolása. - Játékok a vízben. TEVÉKENYSÉGEK Barátkozás a vízzel, vízbiztonság szerzése. 6-8 m. leúszása lábletétel nélkül.

156

TESTNEVELÉS ÉS SPORT 2. ÉVFOLYAM ÓRATERV Témakör Óra Rendgyakorlatok 2 Előkészítés és prevenció 12 Járások, futások, szökdelések és ugrások, valamint 23 dobások Támasz-, függés és egyensúlygyakorlatok 25 Labdás gyakorlatok 25 Küzdő feladatok, játékok 6 Szabadidős sporttevékenységek 6 Úszás Szabadon felhasználható órakeret 12 Összesen: 111 óra A szabadon felhasználható órakeretből 12 órát használhatnak fel úszásoktatásra, vagy a többi témakör gyakorlására. Magasabb évfolyamra lépés feltételei - Ismerjék és tartsák meg a kialakult szokásrendet. - Ismerjenek néhány játékos formájú szabad- és kéziszergyakorlatot. - Tudjanak 3-4 percig futómozgást tartalmazó játékos tevékenységet végezni. - Tudjanak futásból egylábról elugrani és páros lábra guggolásba érkezni. - Tudjanak célba dobni megfelelő találatbiztonsággal. - Tudják megtartani saját testsúlyukat függéshelyzetben. - Tudják a labdát egyéni elképzelés szerint mozgatni. - Ismerjék az időjárás hatása elleni védekezést. Témakör RENDGYAKORLATOK Óraszám: 2 óra ALTÉMÁK - Sorakozás, Köszöntés. Testfordulatok jobbra, balra. - Járás ütemtartással helyben és tovahaladással zenére, tapsra, dobbantásra. - Játékok a feladatok szebb, pontosabb végrehajtására. TEVÉKENYSÉGEK Az alakzatok gyors kialakítása és változtatása. Az öltöző, a szertár és a gyakorlóhely rendjének kialakítása. Témakör ELŐKÉSZÍTÉS ÉS PREVENCIÓ Óraszám: 12 óra ALTÉMÁK Utánzó és játékos szabad, társas, szabadgyakorlati alapformájú kéziszer és kiegészítőszer (pad, bordásfal) gyakorlatok Határozott formájú szabad- és páros gyakorlatok, padgyakorlatok és szabadgyakorlati alapformájú kéziszergyakorlatok. Izomnyújtó, izületi mozgáshatárokat növelő gyakorlatok. Játékos, tréfás gyakorlatok. TEVÉKENYSÉGEK Játékos és határozott formájú szabad-, társas- és kéziszergyakorlatok végrehajtása.

157

Témakör JÁRÁSOK, FUTÁSOK, SZÖKDELÉSEK ÉS UGRÁSOK, VALAMINT DOBÁSOK Óraszám: 23 óra ALTÉMÁK Járások és futások - Járás, futás különböző alakzatokban, játékos és utánzó feladatokkal, iram- és irányváltoztatással. - Járás, futás zenére, futás kötéláthajtással előre. - Futás különböző jelekre történő reagálás után. - Játékok futásfeladatokkal (vonatozás, tűz- víz- repülő). Szökdelések, ugrások - Szökdelések egy, váltott, páros lábon 15-20 m-ig. - Szökdelések ugrókötéllel. - Távolugrás helyből és nekifutásból, elugrósávból. - Játékok szökdelési feladatokkal (fogók, egyéni-, sor és váltóversenyek). Dobások - Hajítási kísérletek papírgombóccal, csomózott végű szalaggal (üstökös). - Dobások vízszintes és függőleges célba, távolba különböző szerekkel, egy és két kézzel. - Dobójátékok (labdacica, kiszorító, tűzharc, stb.).

TEVÉKENYSÉGEK - Gyors indulás különféle testhelyzetből. - Tartós futás 4-8 percig pihenő nélkül, illetve kisebb séták beiktatásával. - Futómozgást tartalmazó feladatok (játékok) végzése. - Szökdelések és ugrások megfelelő ritmusban. - Távolba és célba dobás egy- és két kézzel. Témakör TÁMASZ -, FÜGGÉS - EGYENSÚLYGYAKORLATOK Óraszám 25 óra ALTÉMÁK - Helyváltoztatás állatmozgást utánozva (pókjárás, sánta róka, ....) - Helyváltoztatás vízszintes és rézsutos padon, hason- és hanyattfekvésben, kéz- láb támaszban, rákjárásban, pókjárásban. - Gurulóátfordulás előre: terpesz, hajlított- és guggolóállásból, nyújtott és zsugorülésbe, guggolótámaszba. - Gurulóátfordulás hátra enyhén lejtős felületen. - Tarkóállás. - Zsugor fejenállás. - Mászó kulcsolás rúdon, kötélen, mászási kísérletek - Felugrások állásból páros lábon kéztámasszal különböző szerekre - Egyensúlyozó járás vonalon és parton, part merevítő gerendáján előre, hátra és oldalra. - Játékok (gépkocsik kéz- és lábtámaszban, sor- és váltóversenyek állatutánzó járással). TEVÉKENYSÉGEK Egyszerű támasz-, függés- és egyensúlygyakorlatok biztonságos végrehajtása. Témakör LABDÁS GYAKORLATOK Óraszám: 25 óra ALTÉMÁK - Labdás ügyességfejlesztés álló labda megfogása, felemelése, visszahelyezése, labdagörgetés egy-, kétkézzel helyben a lábak körül és továbbhaladással, gurítás társhoz oda - vissza terpeszülésben, feldobott labda elfogása, eldobott labda elfogása utánfutással egy pattanás után és földreérés előtt. - Labdavezetés kézzel helyben (állásban, ülésben, guggolásban) és továbbhaladással kötetlenül. - Labdavezetési kísérletek lábbal.

158

- Játékok (szabadulás a lufi labdától, adogató versenyek, vadászok, bombázó). TEVÉKENYSÉGEK Egyszerű labdakezelési (átadási - átvételi) feladatok végzése. Témakör KÜZDŐFELADATOK, JÁTÉKOK Óraszám: 6 óra ALTÉMÁK - Tréfás párosgyakorlatok a küzdő játékok előkészítése érdekében (pirospecsenye, sótörés). - Karemelés, illetve leszorítás társ ellenállásával szemben. - Játékos tolások- húzások párokban, csoportosan (kötélhúzás, botbirkózás). - Emelések, hordások. TEVÉKENYSÉGEK Egyszerű küzdőfeladatok elfogadása és végzése. Témakör SZABADIDŐS SPORTTEVÉKENYSÉGEK Óraszám: 6 óra ALTÉMÁK - Népi- és gyermekjátékok játszása (adj király katonát,...). - Testnevelés óra tartása nem iskolai környezetben (játszótér, erdő,....). - Ügyességet fejlesztő közlekedési eszközök (kerékpározás, gördeszkázás, korcsolyázás,....). TEVÉKENYSÉGEK Néhány egyszerű, az évszaknak megfelelő és a szabadban végezhető játék. Témakör ÚSZÁS ALTÉMÁK - Szabadgyakorlatok a vízben. - A választott úszásnem kar- és lábtempójának összehangolása a levegővétellel. - Vízi játékok (halacska, hajóvontatás, stb.). TEVÉKENYSÉGEK Vízbiztonság szerzése, 8-10 m. távolság átúszása lábletétel nélkül.

159

TESTNEVELÉS ÉS SPORT 3. ÉVFOLYAM ÓRATERV Témakör Rendgyakorlatok Előkészítés és prevenció Járások, futások, szökdelések és ugrások, valamint dobások Támasz, függés és egyensúlygyakorlatok Labdás gyakorlatok Küzdő feladatok, játékok Szabadidős sporttevékenységek Úszás Szabadon felhasználható órakeret Összesen: A szabadon felhasználható órakeret 12 óra, amelyet úszásoktatásra, vagy a fordíthatjuk.

Óra 4 8 25 25 25 6 6 12 111 óra többi témakör gyakorlására

Magasabb évfolyamra lépés feltételei - Tudják követni a tanár utasításának megfelelően a gimnasztikai gyakorlatok végzését. - Tudjanak 5-6 percig saját iramban futni. - Tudják szabályozni ugrásaik erejét, irányát. - Tudjanak kislabdával 12 m-t hajítani. - Tudják mászókulcsolással, hajlított karú függésben testhelyzetüket 4-5 mp-ig megtartani. - Tudjanak folyamatosan haladni labdavezetéssel. - Ismerjék és alkalmazzák a labda birtokbavételének és továbbításának legegyszerűbb módjait. - Ismerjen néhány szabadidős játékot. Témakör RENDGYAKORLATOK Óraszám: 4 óra ALTÉMÁK Az eddig tanultak gyakorlása - Kétsoros vonal, kettes oszlop alakítása. - Megindulás, megállás két ütemben. - Fejlődések menet közben. menet lépéstartással. - Nyitódás, zárkózás, tér- és távköz felvétele. - Játékok (csoportok, nemek, sorok között a vezető parancsára). Tevékenységek A rendgyakorlatoknál az egyöntetű végrehajtás fokozatos kialakítása, az utasítások késlekedés nélküli végrehajtása. Témakör ELŐKÉSZÍTÉS ÉS PREVENCIÓ Óraszám: 8 óra ALTÉMÁK Gimnasztika - Önállóan, társutánzással, valamint szaknyelvi utasításra végzett szabadgyakorlatok, valamint szabadgyakorlati alapformájú társas-, kéziszer- és szergyakorlatok (pad, bordásfal, zsámoly). - Előkészítő, képességfejlesztést szolgáló testnevelési játékok (fogójátékok, versenyzések kettős körben, kakasviadal.(stb.). TEVÉKENYSÉGEK Az alapvető gimnasztikai alapformák pontos végrehajtása.

160

Témakör JÁRÁSOK, FUTÁSOK, SZÖKDELÉSEK ÉS UGRÁSOK, VALAMINT DOBÁSOK Óraszám: 25 óra ALTÉMÁK Járások - Járás, futás zenére, ütemtartással. - Járás ütem- és lépéshossz szabályozással, hátrafelé, oldalirányban keresztlépéssel, magas térdemeléssel, párokban végzett játékos feladatokkal (vak fogó tapssal, stb.). Futások - Álló- és guggoló rajt. - Tartós futások, akadályfutás 40-60 m-es távon 4-5 akadállyal. - Futás kötélhajtással. - Futóversenyek. - Játékok (fogók, üsd a harmadikat, fekete-fehér). Szökdelések, ugrások - Mint az előző évfolyamokon, valamint kötéláthajtási kísérletek 3 fős csapatokban (ketten hajtják a kötelet). - Szökdelések egy, váltott és páros lábon taps ritmusát követve. - Játékok (kakasviadal, kenguru, fogó, stb.). Dobások - Hajítások, dobások távolba és célba különböző méretű labdával, döngető, fogyasztó, “bombázás”. TEVÉKENYSÉGEK - Rajtolás jelre. Gyorsfutás 20-30 méteren, versenyszerűen. - Tartós futás 8-10 percen keresztül. - Ugrások változatos formában, megfelelő szabályozottsággal végrehajtva. - A hajító mozdulat lehetőleg nyújtott karhelyzetből indítva. - Dobóterpeszből (a hajítókarral ellentétes láb van elől) célbadobás a dobásbiztonságot növelve. - Futó-, ugró, és dobóügyesség fejlesztése változatos feltételek között. Témakör TÁMASZ, FÜGGÉS ÉS EGYENSÚLYGYAKORLATOK Óraszám: 25 óra ALTÉMÁK Az 1-2. évfolyamon felsoroltak, valamint mellső és hátsó fekvőtámaszban “körző”. - Gurulóátfordulás előre és hátra guggolótámaszból és terpeszállásból. Sorozatgurulóátfordulás előre. - Fejállás és kézállási kísérletek. - Mászási kísérletek kötélen. Függeszkedés vízszintes irányba bordásfalon. - Egyensúlyozó járás és fordulatok gerendán, pad merevítő gerendáján. - Játékok (kígyóvedlés, talicskázás, akadályverseny). TEVÉKENYSÉGEK A torna (jellegű gyakorlatok kis segítséggel biztonságosan és szép tartással történő végrehajtása. Témakör LABDÁS GYAKORLATOK Óraszám: 25 óra ALTÉMÁK Labdás ügyességfejlesztés mint az előző évfolyamokon, valamint: labdavezetés jobb, bal kézzel helyben és továbbhaladással, egy lábon szökdeléssel, szlalom útvonalon, labdavezetés lábbal meghatározott útvonalon, valamint kis területen, az ütközések elkerülésével. - Egykezes átadás és átvétel párokban. - Rúgási kísérletek belsővel falra és felfordított padra. - Játékok (fogyasztó körben, váltóversenyek labdavezetéssel, kétudvaros fogyasztó, stb.). TEVÉKENYSÉGEK

161

Együttműködés a társakkal a labdás játékokban. Témakör KŰZDŐ FELADATOK, JÁTÉKOK Óraszám: 6 óra ALTÉMÁK - Önellenállásos feladat - végrehajtások (karemelés-, leengedés-, csigafutás-, lökésimitációk). - Mögékerülési és kiemelési kísérletek párokban. - Játékok (kakasviadal, kézvívás fekvőtámaszban, lábvívás támadóállásban, botbirkózás). TEVÉKENYSÉGEK Kultúrált, sportszerű test-test elleni küzdelem. Témakör SZABADIDŐS SPORTTEVÉKENYSÉGEK Óraszám: 6 óra ALTÉMÁK - Gyalogos, kerékpáros túrák. - Hócsata, korcsolyázás, szánkózás. TEVÉKENYSÉGEK Néhány egyszerű, az évszaknak megfelelő és a szabadban végezhető játék.

Témakör ÚSZÁS ALTÉMÁK - Az eddig gyakorolt úszásnem megfelelő elsajátítása. - Vízbeugrás. - Játékok (alagút, búvár, dugattyú). TEVÉKENYSÉGEK Megadott távolság átúszása.

162

TESTNEVELÉS ÉS SPORT 4. ÉVFOLYAM ÓRATERV Témakör Szervezési feladatok Előkészítés és prevenció Járások, futások, szökdelések és ugrások, valamint dobások Támasz-, függés- és egyensúlygyakorlatok Labdás gyakorlatok Küzdő feladatok, játékok Szabadidős sporttevékenységek Úszás Szabadon felhasználható órakeret Összesen: A szabadon felhasználható órakeret 12 óra, amelyet úszásoktatásra, vagy a fordíthatjuk.

óra 2 10 25 25 25 6 6 12 111 óra többi témakör gyakorlására

Magasabb évfolyamra lépés feltételei - Tudják alkalmazni a vezényszónak megfelelő gyakorlatot. - Tudják végrehajtani az alapvető mozgásformákból összeállított szabadgyakorlatokat. - Tudjanak 6-7 percig saját iramban futni. - Tudják szabályozni ugrásaikat a változó feltételeknek megfelelően. - Tudjanak kislabdával 14 métert hajítani. - Tudják megtartani testtömegüket függésben és támaszban, valamint egyensúlyozni változó feltételek között. - Ismerjék és tudják a tanult labdajátékok nevét, szabályait és vegyenek részt a játékban. - Ismerjék a küzdőjátékok szabályait. - Ismerjenek speciális szabadtéri játékokat. - Ismerjék az uszoda és a természetes vizeknek a veszélyeit. Témakör SZERVEZÉSI FELADATOK Óraszám: 2 óra ALTÉMÁK Sorakozás kétsoros vonalban, kettős oszlopban. - Vigyázz- és pihenjállás. - Menet közben fejlődések, szakadozások, egyes-, kettős-, hármas-, négyes oszlopba és oszlopból. - Játékok mint eddig. TEVÉKENYSÉGEK Az óraszervezés szempontjából szükséges foglalkozási formák fegyelmezett és az életkornak megfelelő alakisággal történő végrehajtása, a testnevelési órán megkívánt szokásrend betartása. Témakör

ELŐKÉSZÍTÉS ÉS PREVENCIÓ Óraszám: 10 óra ALTÉMÁK Gimnasztika Határozott formájú szabadgyakorlatok és szabadgyakorlati alapformájú társas-, kéziszer- és kiegészítőszer gyakorlatok. Tartásjavító, a biomechanikailag helyes testtartás és a gerincoszlop izomegyensúlyának és a medence középállásának automatizálását biztosító, a lábfej deformitását ellensúlyozó gyakorlatok. Játékos előkészítő- és a motoros képességeket fejlesztő gyakorlatok és játékok. TEVÉKENYSÉGEK A tanult gimnasztikai gyakorlatokból összeállított mozgások pontos és folyamatos végzése, a különböző időtartalmú alapformák (gyorsulások, lassulások) kapcsolati megteremtése, mászás rúdon vagy kötélen.

163

Témakör JÁRÁSOK, FUTÁSOK, SZÖKDELÉSEK ÉS UGRÁSOK, VALAMINT DOBÁSOK Óraszám: 25 óra ALTÉMÁK Járások: mint az 1-3. évfolyamon - Járás behunyt szemmel előre, hátra és oldalra. - Tengerészjárás (oldalirányban kitámasztással). - Játék (gyalogló verseny, váltó). Futások: - Tartós futások, futás feladatokkal. - Futóversenyek. - Játékok (füle-farka, nyúl a bokorban, versengések kettő közben, stb.). Szökdelések, ugrások: - Szökdelő iskolák, sorozatugrások egy és páros lábon. - Távolugrás, magasugrás nekifutással. - Helyből magasugrás. Leugrás függésből. Dobások: - Hajítási kísérletek kidobóállásból befordulással és nekifutásból. - Játékok: Fogyasztó, Döngető, Ki a legügyesebb a körben, Vadászlabda. TEVÉKENYSÉGEK - Vágtafutás, illetve tartós futás 10-12 percig. - Helyből és a nekifutásból történő ugrások hangsúlyozott elrugaszkodással, harmonikusan. - A feladatnak legjobban megfelelő dobásmód megválasztása, a hajító mozdulat elfogadható végrehajtása. - Célba dobás elvárható biztonsággal. - Jó futó-, ugró- és dobókészség kialakítása. Témakör TÁMASZ, FÜGGÉS- ÉS EGYENSÚLYGYAKORLATOK Óraszám: 25 óra ALTÉMÁK Az 1-3. évfolyamon felsoroltak. - Bakugrás társon át. vetődés mellső fekvőtámaszból előre hátsó fekvőtámaszba. Guggoló támasz háttal a bordásfalnak- mászás lábbeakasztással felfelé, kéztámasszal befelé kézállás helyzetbe (hegycsúcs). Kézállásba fellendülés bordásfalnál, társ segítségével. - Magas gurulófordulás előre. Mellső mérlegállás. - Felguggolás, függőleges repülés zsámolyon, 2-3 részes szekrényen. - Leugrások bordásfalról , mellső és hátsó függőállásból mellső és hátsó oldal állásba. • Kötélmászás: mászó kulcsolással – fél-vagy teljes magasságig • Alacsonygyűrű: hajlított függőállásból ugrással fellendülés lebegőfüggésbe, ereszkedés hátsó függő állásba, elrugaszkodással fellendülés lebegőfüggésbe, lábleengedés kiinduló helyzetbe. - Játékok (üldözőfogó bordásfalon függőállásban, kötéltánc földön fekvő kötélen).

TEVÉKENYSÉGEK - Testtömegük megtartása támaszban és függésben. - Egyensúlyozás, térben tájékozódás. - A tornagyakorlatok koordinált végrehajtása.

164

Témakör LABDÁS GYAKORLATOK Óraszám: 25 óra ALTÉMÁK - Labdavezetés mindkét kézzel kis területen, társhoz igazodva (tükörkép). - Kétkezes mellső átadás és átvétel párokban (helyben és továbbhaladással). - Labda passzolgatási kísérletek párokban, helyben. - Kapuradobási, rúgási kísérletek (kis kapura kapus nélkül és nagyobb kapura kapussal). - Kosárradobási kísérletek állóhelyből. - Labdaütögetési kísérletek kézzel. - Játékok (labdavezető versenyek, bombázás, partizán labda, zsinórlabda. TEVÉKENYSÉGEK - Játék sikerélményt biztosító szinten. - A labda kézzel, illetve lábbal vezetése, továbbítása, birtokbavétele, gól vagy pont elérése. - A labdához és a társakhoz igazodás, a megoldási lehetőségek felismerése, a társakkal együttműködés, a játék- és a magatartási szabályok betartása. Témakör KÜZDŐ FELADATOK, JÁTÉKOK Óraszám: 6 óra ALTÉMÁK Mint az 1-3. évfolyamon - Szabadulás csuklón fogásból. - Legyező (szemben álló kézfogó társsal dőlés hátra karnyújtásig és vissza). - Grundbirkózás. Kötélhúzás. TEVÉKENYSÉGEK A siker és a kudarc sportszerű elviselése a küzdő feladatokban és a játékban. Témakör SZABADIDŐS SPORTTEVÉKENYSÉGEK Óraszám: 6 óra ALTÉMÁK - Számháború (lehetőségek függvényében). - Járőrversenyek (tájékozódási feladatokkal). TEVÉKENYSÉGEK Néhány egyszerű, a feltételeknek és az évszaknak megfelelő, a szabadban végezhető játék ismerete és játszása. Témakör ÚSZÁS ALTÉMÁK - Az elsajátított úszásnem mellett egy további úszásnem kar- és lábtempójának elsajátítása. - Játékok a vízben (víz alatti fogó, fejelő csata). TEVÉKENYSÉGEK Biztonságos mozgás a vízben, alapfokú úszástudás, és egy meghatározott távolugrás átúszása.

165

A NEMZETI ALAPTANTERV ALAPJÁN ÁTDOLGOZOTT HELYI TANTERV ALSÓ TAGOZAT 1-4 ÉVFOLYAM

Recommend Documents