A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe

Belső konzulens: Dr. Szekeres Diána Külső konzulens: Dr. Hegedüs András

Tuboly Márta Nappali tagozat Pénzügy és számvitel szak Számvitel szakirány

2013.

Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: +36-92-509-900

FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerző vagy tulajdonos külön is rendelkezik a dokumentum szövegében a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az ő megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait, jogviszonyát vagy érdekeit. Az archívum üzemeltetői fenntartják maguknak a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének jogszerűségét illetően, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzője a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedélynyilatkozatot tette: „Hozzájárulok, hogy nem titkosított szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az interneten a nyilvánosság számára közzétegye. Hozzájárulásom - szerzői jogaim maradéktalan tiszteletben tartása mellett – egy nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély.” Az Interneten történő megjelenítés (közzététel) feltételei: - a közzététel oktatási és tudományos, nonprofit célra történt, - a szerző hozzájárulása a hatályos szerzői jogszabályok értelmében nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély, - a felhasználás, terjesztés a kutatást végző felhasználók számára, magáncélra – ideértve a másolatkészítés lehetőségét is – csak úgy történhet, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül, valamint a forrásra való megfelelő hivatkozással használható, - a szerzői és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetőségek továbbra is a szerzőt illetik.

8UDANST! GAZDASÁGi FŐISKOLA

BUDAPEH BUSINESS SCHOOL

NYILATKOZAT

a szakdolgozat digitális formátumának benyújtásáról A hallgató neve: Tuboly Márta Szak/szakirány: Pénzügy és számvitel szak, számvitel szakirány

Neptun kód: FJ:LOoO A szakdolgozat megvédésének dátuma (év):

20:13.

A szakdolgozat pontos címe: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe Belső

konzulens neve: Dr. Szekeres Diána

Külső

konzulens neve: Dr. Hegedüs András

Legalább 5 kulcsszó a dolgozat tartalmára vonatkozóan: Nemzeti Adó- -és Vámhivatal, felszámolási eljárás, felszámoló, egyszerűsített felszámolási eljárás, (sődtörvény, fizetésképtelenség Benyújtott szakdolgozatom nem titkosított / titkosított. (Kérjük a megfelelőt aláhúzni' Titkosított dolgozat esetén kérjük a titkosítási kérelem egy példányát csatolni vagy az eredetit másolatkészítés céljára átadni.) Hozzájárulok I nem járulok hozzá, hogy nem titkosított szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az interneten a nyilvánosság számára közzétegye. (Kérjük a megfelelőt aláhúzni') Hozzájárulásom - szerzői jogaim maradéktalan tiszteletben tartása mellett - egy nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély. Felelősségem tudatában kijelentem, hogy szakdolgozatom digitális adatállománya mindenben eleget tesz a vonatkozó és hatályos intézményi előírásoknak, tartalma megegyezik a nyomtatott formában benyújtott szakdolgozatommal.

Dátum: Zalaegerszeg,

20:12.

december :19.

//7.//;

/
k;h~vi~~i munka~rs

! .' \. i

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 2. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2.1.A NAV kialakulása 2.2.A NAV felépítése és feladatai 2.2.1. Szervezeti áttekintés 2.2.2. A Központi Hivatal 2.2.3. Az adóztatási szerv 3. A felszámolási eljárások törvényi szabályozása Magyarországon 3.1.Történeti áttekintés 3.2.Hatályos szabályozás, az eljáráshoz kapcsolódó jogszabályváltozások 4. A felszámolási eljárás 4.1. Az eljáráshoz kapcsolódó legfontosabb fogalmak 4.2. A felszámolási eljárás folyamata 4. 2. 1. A felszámolási eljárás elindítása 4. 2. 2. Fizetésképtelenség vizsgálata és a felszámolás elrendelése 4. 2. 3. A felszámolás lefolytatása 4. 2. 4. A felszámoló és tevékenysége 4. 2. 5. A felszámolási eljárás számviteli feladatai 4. 2. 6. A tartozások kielégítési sorrendje 4. 2. 7. Felszámolási költségek 4. 2. 8. A felszámolási eljárás befejezése 4.3.Egyszerűsített felszámolási eljárás 5. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladatai a felszámolási eljárásban 5.1. A felszámolási szakterület 5.2. Az adóhatóság hatósági és hitelezői tevékenysége, szerepe 5. 2. 1. Az adóhatóság hitelezői feladatai 5. 2. 2. Az adóhatóság hatósági feladatai 6. Felszámolások alakulása az elmúlt években, Zala megyében és a nyugat-dunántúli régióban 7. Összefoglalás 8. Felhasznált irodalom 9. Fogalomtár 10. Rövidítésjegyzék 11. Diagramjegyzék 12. Ábrajegyzék 13. Mellékletek

-1-

2 5 5 8 8 10 12 20 20 22 25 25 28 30 34 35 37 42 46 47 48 49 51 51 54 54 70 72 78 82 85 90 91 92 93

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe 1. Bevezetés

Szakdolgozatom témájaként a felszámolási eljárás szabályozásának átfogó bemutatását választottam, külön figyelmet fordítva a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ezen eljárásokban betöltött szerepére, jellemző feladataira. „Csúcs közelben a felszámolási eljárások száma”, „drasztikusan nő a felszámolási eljárások száma”, „minden idők legtöbb felszámolása” – ilyenekkel és ezekhez hasonló szalagcímekkel találkozhatunk nap, mint nap, akár a nyomtatott, akár az elektronikus sajtó híreiben, valamint a médiában. Ezért döntöttem úgy, hogy a témaválasztásom egyik legfőbb szempontja az időszerűség legyen, hiszen a felszámolási

eljárással

kapcsolatos

kérdéskör

különösen

a

gazdasági

válság

bekövetkezte óta nagyon aktuális, de évről-évre is növekvő tendenciát mutat a felszámolási eljárások számának alakulása, ahogy azt az alábbi diagram is illusztrálja: 1. számú diagram

Darab

Indított felszámolási eljárások számának alakulása 2002-2012 között

19884 19477 17529

20000 18000 16000 14000 12000

14575 10931

10000 8000 6000 4000 2000

7627 7609 7844

9099 9649

1807

0 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

Évek Forrás: saját szerkesztés (http://www.feketelista.hu/toplistak-megtekintese/felszamolasi-intezkedesekszama letöltés dátuma: 2012. november 4.)

-2-

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe Témaválasztásomat nagymértékben meghatározta az is, hogy szakmai gyakorlatomat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Zala Megyei Adóigazgatósága Felszámolási és Végelszámolási Osztályán teljesíthettem, amely által indokolttá vált, hogy a dolgozat megírásánál az adóhatóság felszámolási eljárásban betöltött kettős szerepére, hatósági és hitelezői tevékenységére helyezzem a hangsúlyt. Dolgozatomban

szeretnék

rávilágítani

a

jelenlegi

szabályozás

azon

hiányosságaira, hibáira, amelyek gátolják a felszámolási eljárások eredetileg kitűzött céljainak elérését, és amelyek miatt számos eljárás sajnos eredménytelen. Szeretném bemutatni azokat a gondokat, amelyek a nem eléggé összehangolt jogalkotás következtében előálltak. Gondolok itt különböző törvények között ezen eljárások során felmerülő ellentmondások bemutatására, és egyes esetekben javaslatokat is próbálok megfogalmazni, ezen ellentmondások kiküszöbölésére. Vizsgálódásom többek között kiterjed az utóbbi években végbement „felszámolási láz” okaira is, néhány problémára megoldási javaslatot is teszek. A szakdolgozat két részre tagolható. Az első rész a felszámolási eljárás elméleti bemutatása, ideértve az eljárás törvényi szabályozása, a legfontosabb fogalmak, valamint az eljárás lépéseinek számbavétele, amelynek során áttekintem a témához kapcsolódó szakirodalmat, szakkönyveket, internetes forrásokat szekunder kutatásként. Ebben a részben mutatom be a gyakorlati helyem, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban NAV) kialakulását, szervezetét, tevékenységét és feladatait. A dolgozat második felében, primer kutatásomban egy esettanulmányon keresztül szeretném megismertetni a Tisztelt Olvasót a felszámolási eljárás gyakorlati alkalmazásával. Az adótitok megsértésének elkerülése érdekében nincs lehetőségem bemutatni valós cégen keresztül az eljárás lefolytatását, e célból egy „kitalált” vállalat esettanulmányát mutatom be. Ebben a részben diagrammokkal szemléltetem a felszámolási eljárások alakulását az elmúlt évekre vonatkozóan régiós összehasonlításban, illetve Zala megyét kiemelve. A szövegben vastagon szedett szavak, kifejezések definíciója megtalálható a dolgozat végén a fogalomtárban.

-3-

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe Dolgozatomban a főiskolán megszerzett ismereteimre és a gyakorlati helyemen, a Felszámolási és Végelszámolási Osztályon elsajátítottakra támaszkodom. A gyakorlat alatt főképp adminisztratív jellegű feladataim voltak, segédkeztem a felszámolási eljárások

elindításához

szükséges

iratanyag

összeállításánál,

illetve

anonim

esettanulmányokon keresztül láthattam, miként zajlik a felszámolási eljárás lefolyatása a gyakorlatban. Köszönettel tartozom operatív konzulensemnek Dr. Szekeres Diána főiskolai adjunktusnak, valamint külső konzulensemnek Dr. Hegedüs András felszámolási és végrehajtási igazgató-helyettesnek, illetve a NAV Zala Megyei Adóigazgatósága valamennyi munkatársának, akik mindig készséggel és magas fokú szakértelemmel segítették munkámat a szakdolgozat írása közben.

-4-

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe 2. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2.1. A NAV kialakulása „A mindenkori célunk, hogy az egyesített szervezet hatékonyabban, a korábbiaknál átláthatóbban és nem utolsó sorban költségtakarékosabban lássa el a törvényben előírt állami adó- és vámhatósági feladatait, továbbá az ehhez szükséges információáramlás korszerűbbé váljon, valamint a bűncselekményeket hatékonyabban és eredményesebben felderítő bűnügyi szervezetrendszer alakuljon ki.”1

A NAV létrehozása három fő elv mentén valósult meg: a hatékonyság, a költségtakarékosság és a szakmaiság jegyében. A NAV az állam adóhatósági és vámhatósági feladatai ellátására kialakított közös közigazgatási szerv. A szervezet létrehozásával több célt kívánnak elérni:  az adóhatósági és a vámhatósági szakterületek közötti párhuzamosságok kiküszöbölése,  a két szervezet szakmai tudásának egyesítése,  gyors és rugalmas információáramlás elősegítése,  az adó- és adójellegű bevételek szinte teljes körű kezelése és védelme. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvénnyel (a továbbiakban NAV törvény) 2011. január 1-jével létrejött a NAV, ezzel párhuzamosan pedig, megszűnt az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban APEH) és a Vámés Pénzügyőrség (a továbbiakban VP). 2 A szervezet létrehozása egy három lépcsős eljárás keretében valósult meg: 1. Az eljárás első mozzanataként a VP országos parancsnoka – az APEH-VP integráció előkészítéséért felelős – kormánybiztos irányítása alá került, amely kormánybiztosként az APEH elnöke került kinevezésre. Az ő feladatává tették az integráció előkészítését, ideértve az előkészítéshez szükséges jogszabályokat is.

1

DR. VIDA I.: NAV évkönyv 2011, SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt, Budapest, 2012, előszó 2 DR. BATÉ ZS.: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladata és szervezete 2011, SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt., Budapest, 2011., 7. oldal

-5-

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe 2. A második lépés az APEH átalakítása, melyre 2010. október 1-jén került sor, ezáltal kialakításra került a háromszintű adóigazgatás. 3. A szervezet létrehozásában utolsó lépésnek tekinthető a NAV megalakulása az APEH és a VP összeolvadásával, amelynek jogszabályi hátterét a 2011. január 1-jén hatályba lépett NAV törvény biztosítja. 3

1. számú ábra

A NAV létrehozásának lépései APEH és VP összeolvadása, NAV megalakulása APEH átalakítása, háromszintű adóigazgatás kialakítása

VP országos parancsnokának kormánybiztos irányítása alá helyezése

Forrás: saját szerkesztés (Dr. Baté Zs.: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladata és szervezete 2011, SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt., Budapest, 2011., 7. oldal)

Ahogy azt már említettem a NAV az APEH és a VP összevonásával jött létre, amelynek következtében – természetesen - a két integrált jogelőd szervezet megszűnt. A NAV kormányhivatalként működő szerv, amely biztosítja az állam adó- és adójellegű bevételeinek egységes keretek közötti kezelését. A költséghatékonyság és a centralizáltság elvének érvényesülése érdekében a központi szervek szintjén a feladatok többségét összevonták és közös szervezeti keretbe foglalták a szakmai tevékenységhez nem közvetlenül kapcsolódó tevékenységeket is. A szervezeti struktúrában három, egymással egyenrangú és egymásnak mellérendelt szervezetet különböztetünk meg, amelyek ellátják a NAV három alaptevékenységét:  az adóhatósági feladatokat az adóztatási szerv,  a vámhatósági feladatokat a vámszerv,

3

DR. BATÉ ZS.: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladata és szervezete 2011, SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt., Budapest, 2011., 7., 8. oldal

-6-

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe  a nyomozóhatósági feladatokat a nyomozóhatóság (Bűnügyi Főigazgatóság és annak szervei). A területi szervek szintjén is megmaradt ugyan ez a hármas tagozódás (állami adóhatóság, vámhatóság és a nyomozóhatóság elkülönült szervei), de már a NAV egységes keretében és a Központi Hivatal közös szervezetének szakmai irányítása alatt működnek. Az átalakítás eredményesnek bizonyult, hiszen a szervezet-racionalizálás következtében közel 30%-kal csökkent a központi, közép- és alsó fokú szervek száma. A NAV végrehajtási tevékenységét is sikerült költséghatékonyabbá tenni. Ennek eléréséhez a végrehajtási feladatokat teljes egészében az adóztatási szerv hatáskörébe utalták. Több okból is szükség volt ezen intézkedés megtételére. Egyrészt, hogy kiküszöböljék a párhuzamos végrehajtásokat, másrészt a vámhatóságnak már az integrációt megelőzően is csak csekély eszközök álltak rendelkezésére a végrehajtási cselekmények közül, konkrétan a munkabérletiltás és az inkasszó. Ha ezek az eszközök nem vezettek eredményre, akkor a további végrehajtási cselekmények foganatosítására az állami adóhatóságot kereste meg. Ezt a hatáskör-átcsoportosítást azonban kizárólag csak a végrehajtási területen valósították meg, és az e területhez szorosan kapcsolódó fizetési kedvezmények, illetve a fizetési kedvezményre benyújtott kérelmek elbírálása továbbra is annak a szervnek a hatáskörébe tartozik, amely a fizetési kedvezménnyel érintett tartozást nyilvántartja. Például ha az állami adóhatóság végrehajtást kezdeményez jövedéki adótartozásra és az adózó fizetési kedvezményre irányuló kérelmet ad be, annak elbírálása a vámhatóság hatáskörébe fog tartozni. A állami adóhatóságnál és a vámhatóságnál a folyószámlák tekintetében nem valósult meg azok összevezetése. Ennek oka az egységesítéssel járó nagyfokú kockázat volt, mivel a két szervezet a folyószámla vezetésre vonatkozóan jelentősen különböző jogi szabályozással és informatikai háttérrel rendelkezik. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban Art.) 43. § (10) bekezdése ugyanakkor lehetővé teszi, hogy az adózó átvezetést kérjen az állami adóhatóságnál és a vámhatóságnál vezetett folyószámlák között, vagyis ha az állami adóhatóságnál keletkezett az adózónak túlfizetése, az átvezethető a vámhatóságnál nyilvántartott tartozásra, és fordítva. Ekkor a tartozás megfizetésének a napja az a nap, amely napon a tartozást nyilvántartó adóhatóság számláján a befizetést jóváírják.4 4

DR. BATÉ ZS.: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladata és szervezete 2011, SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt., Budapest, 2011., 8.,9. oldal

-7-

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe 2.2. A NAV felépítése és feladatai Szakdolgozatom témája az adóztatási szervhez kapcsolódik, ezért erre helyezem a hangsúlyt, illetve szót kívánok ejteni a Központi Hivatalról is, mivel az a NAV központi szervei között és az egész szervezet tekintetében is egy speciális szerepet tölt be. De mindenekelőtt szeretném bemutatni a NAV szervezeti felépítését.

2.2.1. Szervezeti áttekintés A NAV kormányhivatal, a Kormány irányítása alatt működik és a nemzetgazdasági miniszter felügyelete alatt áll. A NAV - mint általában a közigazgatási szervek – hierarchikus felépítésű, feladatait három szinten látja el: a központi, középfokú és az alsó fokú szervei útján. A NAV központi szervei közé tartoznak az Informatikai Intézet, a Központi Hivatal, a Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézet, valamint a Bűnügyi Főigazgatóság. Az Informatikai Intézet hatáskörébe tartozik az informatikai jellegű feladatok ellátása valamennyi szervezeti egység tekintetében, így: az APEH Informatikai Intézetére, a VP Rendszerfejlesztő Központjára, VP Informatikai Üzemeltetési Központjára, valamint a VP egyéb szervezetére vonatkozóan. A Központi Hivatalról külön szólok a következő fejezetben, elöljáróban annyit, hogy lényegében az APEH Központi Hivatalának és a VP Országos Parancsnokságának feladatait látja el. A Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézet a NAV személyi állományának képzéséről, továbbképzéséről gondoskodik, illetve egészségügyi, kulturális és szociális feladatokat végez. Jogi személyiséggel rendelkezik, és a NAV fejezetén belül gazdasági önállóság jellemzi. „A Bűnügyi Főigazgatóság a NAV központi szerve, vezetője a Bűnügyi Főigazgató. A Bűnügyi Főigazgatóság egyrészt – hasonlóan más főigazgatóságokhoz – ellátja a felettes szervi és egyes funkcionális feladatokat, biztosítja az irányítása alá tartozó szervezetek törvényességét. Ezen túlmenően, egyrészt, mint önállóan működő és

-8-

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe gazdálkodó költségvetési szerv, másrészt, mint központi szerv, illetve mint a NAV nyomozó hatóságának központi szerve ellátja az ebből fakadó feladatokat.”5 A közép- és alsó fokú szervek esetében a három szakág – állami adóhatósági, vámhatósági és nyomozóhatósági – mentén alakul a szervezet struktúrája. 6 A következő ábra szemlélteti az imént leírtakat: 2. számú ábra

A NAV szervezeti szintjei

ELNÖK

Központi szervek Informatikai Intézet

Központi Hivatal

Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézet

Bűnügyi Főigazgatóság

Középfokú szervek Középfokú vámszervek

Középfokú adóztatási szervek

Bűnügyi Főigazgatóság középfokú szervei

Alsó fokú adóztatási szervek

Bűnügyi Főigazgatóság alsó fokú szerve

Alsó fokú szervek Alsó fokú vámszervek

Forrás: saját szerkesztés (Dr. Baté Zs.: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladata és szervezete 2011, SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt., Budapest, 2011., 14. oldal) 5

DR. BATÉ ZS.: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladata és szervezete 2011, SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt., Budapest, 2011., 79. oldal 6 DR. BATÉ ZS.: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladata és szervezete 2011, SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt., Budapest, 2011.,12., 13. oldal

-9-

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe 2.2.2. A Központi Hivatal Korábban már említettem, hogy a Központi Hivatal elég speciális szerepet tölt be. Specialitása abban rejlik, hogy az elnök munkaszervezeteként részt vesz a szervezetirányítás minden területén, valamennyi NAV szerv felett – az elnökhelyettesek közreműködésével - felügyeleti és irányítási jogot gyakorol. Jelenleg hét elnökhelyettes vesz részt az irányításban, mindegyikük más szakmai területen. Így felügyelik: az állami adóhatósági, a vámhatósági, a nyomozóhatósági szakmai ágakat, valamint az informatikát, a stratégiai tervezést, a külső kapcsolatokat és a gazdálkodást is. 7 A következő ábrával szeretném szemléltetni az elnök-helyettesek felügyelete alá tartozó területeket:

3. számú ábra

A Központi Hivatal szervezeti struktúrája Forrás: saját szerkesztés (Dr. Baté Zs.: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladata és szervezete 2011, SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt., Budapest, 2011., 20. oldal) (részlet)

7

DR. BATÉ ZS.: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladata és szervezete 2011, SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt., Budapest, 2011., 18. oldal

- 10 -

ELNÖK INFORMATIKAI ELNÖKHELYETTES

ADÓSZAKMAI ELNÖKHELYETTES

VÁMSZAKMAI ELNÖKHELYETTES

Fejezeti Főosztály

Információvédelmi, Folyamatsza -bályozási és Adatvagyongazdálkodási Főosztály

Adóügyi Főosztály

Bevallási Főosztály

Jövedéki Főosztály

IT Beszerzés Támogató Főosztály

Ellenőrzési Főosztály

Környezetvédelmi és Környezetgazdasági Főosztály

Kiemelt Informatikai Fejlesztések Főosztálya

Informatikai Stratégiai Főosztály

Felszámolási és Végrehajtási Főosztály

Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály

ERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁSI ELNÖK-HELYETTES

Vám Főosztály

Rendészeti és Központi Ügyeleti Főosztály

Folyószámlafelügyeleti Főosztály

Pénzügyi és Számviteli Főosztály

Beruházási és Ellátási Főosztály

Bérgazdálkodási Főosztály

Közbeszerzési Főosztály

STRATÉGIAI ELNÖK-HELYETTES

Stratégiai Főosztály

Tervezési és Elemzési Főosztály

Kockázatkezelési és Kockázatelemzési Főosztály

BŰNÜGYI ELNÖKHELYETTES

Bűnügyi Koordinációs és Törvényességi Osztály

KÜLSŐ KAPCSOLATOKÉRT FELELŐS ELNÖKHELYETTES

Felülellenőrzési Főosztály

Nemzetközi Főosztály

Különös Hatásköri Ügyek Főosztálya

OLAF Koordinációs Iroda Dokumentációs Főosztály

Szerencsejáték Felügyeleti Főosztály

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe A Központi Hivatal tehát az elnök munkaszervezete és irányítói szerepe van a szervezet egésze tekintetében. Emellett felülellenőrzési feladatokat is hatáskörébe sorol a jogszabály. Egyrészt olyan felülellenőrzéseket végez, amelyek lefolytatására az adópolitikáért felelős miniszter és az Állami Számvevőszék elnöke kijelölték, másrészt a NAV elnöke által elrendelt olyanokat, amelyek esetében a felülellenőrzéssel érintett eljárás másodfokon jogerős határozattal zárult, továbbá azokat, amelyek lefolytatásával a NAV elnöke a Központi Hivatalt bízta meg. 8

2.2.3. Az adóztatási szerv A NAV törvény a NAV állami adóhatósági feladatokat ellátó szerveként az állami adó- és vámhatóság adóztatási szervét jelöli meg. Az adóztatási szervek a Központi Hivatal, illetve a közép- és alsó fokú adóztatási szervek, amelyek nevét, székhelyét és illetékességi területét a Nemzeti Adó-és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről szóló 273/2010. (XII. 9) Kormányrendelet (a továbbiakban: NAV kormányrendelet) határozza meg. A NAV középfokú adóztatási szervei felett a NAV elnöke gyakorol felettes hatósági jogkört. Ezek a szervek:  a regionális adó főigazgatóságok valamint  a Kiemelt Ügyek és Adózók Adó Főigazgatósága (a továbbiakban: KAFIG). A NAV alsó fokú adóztatási szervei:  megyei (fővárosi) adóigazgatóságok,  a Kiemelt Ügyek Adóigazgatósága (a továbbiakban: KÜIG),  és a Kiemelt Adózók Adóigazgatósága (a továbbiakban: KAIG). A megyei (fővárosi) adóigazgatóságok azon regionális adó főigazgatóság irányítása alá tartoznak, amelynek az illetékességi területén funkcionálnak. A KÜIG és a KAIG felettes szerve, pedig a KAFIG. Meg kell még említeni az állami adóhatóság kirendeltségeit (ügyfélszolgálatok) is, amelyek külön hatáskör és illetékesség nélkül működő szervezeti egységek. 9

8

DR. BATÉ ZS.: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladata és szervezete 2011, SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt., Budapest, 2011., 18-21. oldal 9

DR. BATÉ ZS.: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladata és szervezete 2011, SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt., Budapest, 2011., 26. oldal

- 12 -

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe 4. számú ábra

Az adóztatási szerv

ELNÖK

Központi Hivatal elnökhelyettes

Regionális Adó Főigazgatóságok

Megyei (fővárosi) Adóigazgatóságok

Kiemelt Ügyek és Adózók Adó Főigazgatósága

Kiemelt Ügyek Adóigazgatósága

Kiemelt Adózók Adóigazgatósága

Forrás: saját szerkesztés (DR. BATÉ ZS.: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladata és szervezete 2011, SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt., Budapest, 2011., 26. oldal)

Amennyiben azt törvény vagy kormányrendelet nem utalja más hatóság vagy adóhatóság hatáskörébe, úgy az állami adóhatóság hatáskörébe tartoznak többek között:  adók,  költségvetési támogatások,  adó visszaigénylés, - visszatérítés,  állami garancia kiutalása és visszakövetelése,  az adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtása,  az önkormányzatokat megillető adókkal (helyi adók, gépjárműadó) kapcsolatos tartozások végrehajtása,

- 13 -

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe  magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetési kötelezettséggel kapcsolatos ellenőrzések, utólagos adó megállapítások és végrehajtási feladatok,  lakáscélú állami támogatások igénybevétele esetén a támogatásra való jogosultság ellenőrzése.10 Ezeken túlmenően számos feladatot ró a NAV törvény is az állami adóhatóságra:  hitelezőként jár el a csőd-, felszámolási-, végelszámolási-, vagyonrendezési-, és adósságrendezési eljárásban az állami adó- és vámhatóság követelései tekintetében,  ellátja a hitelezői képviseletet a magán-nyugdíjpénztárt megillető tagdíjjal, késedelmi pótlékkal és önellenőrzési pótlékkal összefüggő követelésekre vonatkozóan,  hatáskörébe

tartoznak

a

szerencsejáték-szervezéssel,

valamint

a

játékautomatával és ajándéksorsolással kapcsolatos engedélyezési, nyilvántartási és szabálysértés esetén a hatósági feladatok,  elvégzi a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás lefolytatását és az eljáráshoz kapcsolódó egyéb feladatait,  vezeti a biztosított foglalkoztatottak adatainak nyilvántartását, továbbá ellátja az ezzel kapcsolatos, az állami adóhatóság tevékenységi körébe sorolt feladatokat,  megállapítja a befolyt illetékbevételek „felosztását” a központi költségvetés, illetve a fővárosi, megyei, megyei jogú városi önkormányzatok között, továbbá teljesíti az illetékek zárási összesítését és azokkal kapcsolatos adatszolgáltatást az adópolitikáért felelős miniszter részére.11 A megyei (fővárosi) igazgatóságok - mint a NAV Nyugat-dunántúli Regionális Adó Főigazgatóság Zala Megyei Adóigazgatósága is – elsőfokú adóhatósági feladatokat látnak el, amelyek kizárólag helyben keletkező és célszerűen ott intézendő adóügyi,

10

DR. BATÉ ZS.: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladata és szervezete 2011, SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt., Budapest, 2011., 27. oldal 11 DR. BATÉ ZS.: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladata és szervezete 2011, SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt., Budapest, 2011., 27.,28. oldal

- 14 -

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe ellenőrzési, végrehajtási, elsőfokú hatósági feladatok, valamint ide tartozik az adózók szóbeli tájékoztatása is az ügyfélszolgálatokon.12 1. számú kép

NAV Nyugat-dunántúli Regionális Adó Főigazgatóság Zala Megyei Adóigazgatósága

Forrás: http://nav.gov.hu/nav/ugyfelszolg/regiok/nyugat_dunantul/nyugatdunantul/ugyfelszolgalatok/zalmegyig.ht ml (letöltés dátuma: 2012. október 23.)

A következő ábrával szeretném szemléltetni a megyei adóigazgatóságok szervezeti felépítését: 5. számú ábra

A megyei adóigazgatóság általános szervezeti felépítése Forrás: saját szerkesztés (DR. BATÉ ZS.: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladata és szervezete 2011, SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt., Budapest, 2011., 23. oldal)

12

DR. BATÉ ZS.: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladata és szervezete 2011, SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt., Budapest, 2011., 22.,23. oldal

- 15 -

IGAZGATÓ Adóügyi Igazgatóhelyettes

Ellenőrzési Igazgatóhelyettes Adóalanynyilvántartási Fő/Osztály Bevallási Fő/Osztály Eljárási Fő/Osztály

Folyószámla-kezelési Fő/Osztály Illeték Fő/Osztály Ügyfélkapcsolati Fő/Osztály

Ügyfélszolgálatok

Általános Forgalmi Adó Ellenőrzési Fő/Osztály

Kiemelt Adóalanyok Ellenőrzési Fő/Osztály

Kockázatelemzési és Kiválasztási Fő/Osztály

Magánszemélyek és Egyéni Vállalkozók Ellenőrzési Fő/Osztály

Operatív Ellenőrzési Fő/Osztály Társas Vállalkozások Ellenőrzési Fő/ Osztály

Felszámolási és Végrehajtási Igazgatóhelyettes

Igazgatási Fő/Osztály (humánpolitika, sajtó, titkárság, ügyiratkezelés)

Felszámolási és Végelszámolási Fő/Osztály

Fizetési Kedvezmények Fő/Osztály

Hátralékkezelési Fő/Osztály

Végrehajtási Fő/Osztály I.

Végrehajtási Fő/Osztály II.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe A regionális főigazgatóságok – mint a NAV Nyugat-dunántúli Regionális Adó Főigazgatóság is - másodfokú hatósági tevékenységet végeznek, hatáskörükbe tartozik a régiós szinten intézhető funkcionális feladatok ellátása, a koordináció, felügyelik az illetékességi területükön működő igazgatóságok törvényes működését, valamint általános írásbeli és szóbeli tájékoztatást végeznek. 13

A következő ábra a regionális főigazgatóságok szervezeti felépítését mutatja be: 6. számú ábra

A regionális főigazgatóságok szervezeti felépítése Forrás: saját szerkesztés (http://www.kozlonyok.hu/kozlonyok/Kozlonyok/12/PDF/2012/32.pdf letöltés dátuma: 2012. október 23.)

13

DR. BATÉ ZS.: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladata és szervezete 2011, SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt., Budapest, 2011., 23., 24. oldal

- 17 -

FŐIGAZGATÓ Titkársági Főosztály/Önálló Osztály

Főigazgató-helyettes

Szakmai Koordinációs és Kockázatelemzési Főosztály

Jogi, Tájékoztatási és Törvényességi Főosztály

Hatósági Főosztály

Adóügyi Koordinációs Osztály

Hatósági Osztály 1.

Ellenőrzési Koordinációs Osztály

Hatósági Osztály 2.

Felszámolás és Végrehajtási Koordinációs Osztály

Kockázatelemzési Osztály

Tervezési és Elemzési Főosztály/Önálló Osztály

Jogi és Koordinációs Osztály

Tájékoztatási Osztály

Törvényességi és Felülellenőrzési Osztály

Humánpolitikai Főosztály/Önálló Osztály

Belső Ellenőrzés

Gazdasági Főosztály

Ellátási Osztály

Pénzügyi Osztály

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe A KAFIG koordinációs, felügyeleti és értékelő jogkört gyakorol a KÜIG és a KAIG felett, javaslatokat dolgoz ki a Központi Hivatalnak, valamint részt vesz a beszámolók és jelentések elkészítésében.14 „A KAIG látja el a külön jogszabály alapján hatáskörébe tartozó kiemelt adózók adóztatási feladatait. Ide azok a Magyarországon bejegyzett gazdasági társaságok tartoznak, amelyek az adóévet megelőző év utolsó napján nem álltak csődeljárás, felszámolás, vagy végelszámolás alatt, és adóteljesítményük elérte a 3,25 Mrd Ft-ot, valamint a részvénytársasági formában működő hitelintézetek és biztosítók. Az igazgatóság illetékességi körébe a 2012. évi paraméterek alapján 648 kiemelt adózó tartozik. Alacsony száma ellenére ez a vállalkozói kör fizeti be a költségvetési adóbevételek mintegy 35 %-át.”15 A KÜIG egyrészt

ellátja az

országhatáron belüli

és

azon átnyúló

körbeszámlázásos ügyletek központosított ellenőrzését, másrészt elvégzi a különös hatáskörbe tartozó adózók (pl.: fegyveres testületek, egyes költségvetési szervek, külföldön bejegyzett cégek és külföldi magánszemélyek) adóztatási feladatait.16

14

http://nav.gov.hu/nav/ugyfelszolg/regiok/kiemeltadozok/bemutatkozas (letöltés dátuma: 2012. okt. 23.) http://nav.gov.hu/nav/ugyfelszolg/regiok/kiemeltadozok/bemutatkozas (letöltés dátuma: 2012. okt. 23.) 16 http://nav.gov.hu/nav/ugyfelszolg/regiok/kiemeltadozok/bemutatkozas (letöltés dátuma: 2012. okt. 23.) 15

- 19 -

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe 3. A felszámolási eljárások törvényi szabályozása Magyarországon 3.1. Történeti áttekintés Magyarországon 1840 előtt nem létezett külön Csődtörvény, az esetlegesen felmerülő csődeljárásokban a bíróságok a külföldi, elsősorban az osztrák törvények szerint ítélkeztek. Az első magyar csődtörvény az 1840. évi XXII. tc. volt a „csődületről”. A „csődület” kifejezés a hitelezők összecsődülésére utal, az adós fizetésképtelensége esetén ugyanis a hitelezőket tömegesen összehívták. A csőd szó eredetét is ehhez a kifejezéshez kapcsolják.17 Ezt a törvényt váltotta fel az 1881. évi XVII. tc., mindkét törvényben közös, hogy az adós hitelezőit kísérelte meg valamilyen részleges vagy teljes formában kielégíteni. Ezt a célt szolgálta a csődeljárás, amely során a) az adós végrehajtás alá vonható vagyonát pénzzé tették, és ezt osztották fel a hitelezők egymás közt, a rangsor elve és az aránylagosság elve kombinációjával, b) kényszeregyezség kötésére került sor, ami azt jelentette, hogy az adós a tartozások bizonyos hányadának elengedése fejében — kötelezettséget vállalt adósságának kifizetésére. Ha ennek nem tett eleget, ismét az a) pont alatt vázolt megoldás alkalmazására került sor.18 Hamar kiderült, hogy a törvényben szabályozott eljárás túlságosan lassú és költséges, ezért a század elején felmerült az igény a csődeljárás egyszerűbbé és gyorsabbá tételére. A megoldás első lépcsőjeként önállósították a kényszeregyezségi eljárást csődön kívüli formában (4070/1915. M. E. r. módosította az 1410/1926. M. E. r.). 1927-ben bevezetésre került hazánkban a csődön kívüli kényszerfelszámolás intézménye (6340 M. E. r.), amely lényegében — bizonyos esetben — a csődeljárást volt hivatva helyettesíteni. Mivel a két rendelet kizárta egymást, azaz a két eljárás nem folyhatott párhuzamosan, ezért négy év múlva a kényszerfelszámolás intézménye beillesztésre került a kényszeregyezségbe és megteremtődött a két szabályozás egysége (850/1931 M. E. r. ). 17

DR. JUHÁSZ L.: Csődjog, Dialóg-Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2003., 19. oldal DR. JUHÁSZ L.: Egyes nemperes eljárások, A csőd- a felszámolás, a végelszámolás, a megszűnési- a vagyonrendezési és az önkormányzati adósságrendezési eljárás kérdései (elektronikus jegyzet) Elérési út: http:// pp.ajk.pte.hu/HPDOC/Egyesnempereselj.doc (letöltés dátuma: 2012. október 10.) 18-20. oldal 18

- 20 -

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe 1949-1978 között a direkt tervutasításos gazdaságirányítási rendszerben nincs meghatározó szerepe a csőd jogintézményének, hiszen a gazdálkodó szereplők, szervezetek „eredményesség”-ének vajmi kevés köze volt a tényleges működésükhöz, valós üzleti sikereikhez, „eredményesség”-ük nem függ a piaci szereplésüktől, azt a központilag előírt tervmutatók el- vagy el nem érése határozta meg. 19 „A szocialista korszak kezdetén azt remélték, hogy az állami tulajdonú vállaltok nem kerülhetnek csődhelyzetbe, így a szabályokat hatályon kívül helyezték. A felmerülő fizetésképtelenségi problémákat sokáig egyedi esetként kezelték, pénzügyi és közigazgatási eszközök révén próbálták megoldani.”20 Az új gazdasági mechanizmus 1968-as bevezetésével természetszerűleg változott a közgazdasági kép, amely jogi oldalról egy sor új publikus jogforrás megjelentetését indokolta. A sort 1968-ban az állami vállalatok veszteségrendezéséről szóló 3/1968. (I. 20.) PM rendelet nyitotta meg, majd ezt követték a szövetkezetek vonatkozásában a 25/1972. (VIII. 12.) PM rendelet, illetőleg a mezőgazdasági termelőszövetkezetekre a 32/1972. (XI. 1.) PM rendelet. Mindhárom rendeletnek közös jellemzője, hogy a gazdálkodó szervezetek felszámolását megelőzte a pénzügyigazdasági rendezési kísérlet (szanálás), s a rendeletek a szanálás kérdéseivel foglalkoztak döntően. Ezek a jogszabályok 1978-ban nagymértékben módosításra kerültek. A felmerülő csődjogi kérdéseket nem törvényi formában, hanem alacsonyabb szintű jogszabályokban szabályozták. A csőd szó használatát kerülték, ezért a csődeljárás helyett a felszámolási eljárást alkalmazták, illetve ennek lefolyatása nem került a bíróság hatáskörébe, azt általában a Pénzintézeti Központ hajtotta végre.21 Lényegesen megváltoztatta ezt az állapotot az 1986. évi 11. számú törvényerejű rendelet (Ftvr.) megalkotása és hatályba lépése, amely ismét bíróság előtti processzusként rendezte a felszámolást, az eljárást a Fővárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékességébe utalta. A rendelet a hazai fizetésképtelenségi jogban

19

DR. JUHÁSZ L.: Egyes nemperes eljárások, A csőd- a felszámolás, a végelszámolás, a megszűnési- a vagyonrendezési és az önkormányzati adósságrendezési eljárás kérdései (elektronikus jegyzet) Elérési út: http:// pp.ajk.pte.hu/HPDOC/Egyesnempereselj.doc (letöltés dátuma: 2012. október 10.) 20-21. oldal 20 MISKOLCZI B. P. - TÖRÖK G.: A magyar csődjog alapjai HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2002., 85. oldal 21 DR. JUHÁSZ L.: Egyes nemperes eljárások, A csőd- a felszámolás, a végelszámolás, a megszűnési- a vagyonrendezési és az önkormányzati adósságrendezési eljárás kérdései (elektronikus jegyzet) Elérési út: http:// pp.ajk.pte.hu/HPDOC/Egyesnempereselj.doc (letöltés dátuma: 2012. október 10.) 21-22. oldal

- 21 -

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe egyértelműen előrelépésnek számított, mivel egységes szabályozást biztosított azáltal, hogy a személyi hatálya alá vonta az összes gazdálkodó szervezetet. „Hibája” volt ugyanakkor, hogy továbbra sem különítette el a felszámolás és a végelszámolás intézményét.22

3.2. Hatályos szabályozás, az eljáráshoz kapcsolódó jogszabályváltozások A jelenleg hatályos csődtörvényünk a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.), mely számtalan módosításon esett át. Az 1992. január 1-jén hatályba lépett törvény a fizetésképtelenségi eljárásokat, jelenleg a csődeljárást és a felszámolási eljárást szabályozza. Korábban a Cstv. a végelszámolási eljárást is szabályozta, azonban ez utóbbi átkerült a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról, és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvénybe (továbbiakban: Ctv.), mivel a végelszámolás nem a fizetésképtelenségen alapul, a jogalany valamennyi hitelezőjét kielégítve szűnik meg. E törvény finomította az eljárást, az 1986. évi törvényerejű rendelethez képest kibővítette, de ugyanakkor szigorította a felszámolók lehetőségeit, kötelezettségeit. Megállapított egy hitelezői igény rangsort és rangsorolta a felszámolási költségeket is. Az első jelentősebb módosításra az 1993. évi LXXXI. Törvény (I. Novella) keretében került sor, amely megszüntette a kötelező csőd intézményét, és amelynek következtében az eredménytelen csődeljárás nem fordult át automatikusan felszámolási eljárássá. Az 1997. évi XXVII. törvény (II. Novella) volt a következő nagyobb mértékű módosító törvény, amely a csődeljárásra vonatkozóan kevésbé, a felszámolási eljárásra vonatkozóan fajsúlyosabban állapított meg módosító rendelkezéseket. E két novellán kívül több mint negyven jogszabály módosította a Csődtörvényt.23 A Csődtörvény hatályba lépése óta rengeteg bírálatot kapott, véleményem szerint egyáltalán nem alaptalanul. A törvénnyel kapcsolatos problémák súlyát a legjobban érzékelteti a hitelezői igények megtérülési arányának statisztikája, amely azt mutatja, hogy a Cstv. 1992-es hatályba lépése óta nem volt olyan év, amikor ez az arány

22

DR. GÁL J. – DR. KISS G. – DR. UJVÁRI G. : A végelszámolási eljárás, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2001, 19. oldal 23 NÉMETH J. - BERKESNÉ D. M. – GABÁNYI J. – KISS D. – RÓNAY Z.: A cégekkel kapcsolatos nemperes eljárások magyarázata, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2004., 713., 714. oldal

- 22 -

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe a felszámolási eljárásokban meghaladta volna az egy százalékot. A törvény megalkotása óta soha nem érvényesült a hitelezői érdekek védelme és az igények kielégítése, amely a Cstv. alapfilozófiája. Győrfi Attila, az Euler Hermes Magyar Követeléskezelő Kft. ügyvezető igazgatója szerint a legsúlyosabb problémát a cégvagyonok felszámolás előtti eltűntetése, valamint a vagyon visszaszerzésére tett polgárjogi és büntetőjogi jogszabályi intézkedések teljes kudarca fulladása okozza. 24 Álláspontom

szerint

egy szigorúbb

fellépés

a

felelőtlenül

viselkedő,

rosszhiszeműen eljáró, a hitelezőket megkárosító cégvezetőkkel szemben javíthatna a helyzeten. A gyakorlatban ugyanis nem érvényesülnek a Cstv. azon rendelkezései, amelyek a felszámolás alá került cégek volt vezetőinek felelősségét szabályozzák. E rendelkezéseket a Cstv. 33/A. § (1) bekezdése mondja ki, amely szerint a hitelezők jogában áll keresettel a bírósághoz fordulni, arra vonatkozóan, hogy állapítsa meg, hogy azok, akik a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben a gazdálkodó szervezet vezetői voltak, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetet követően a hitelezői érdekek mellőzésével irányították a céget és ez által a cég vagyona csökkent. 25 Véleményem szerint nemcsak egy új Csődtörvényre van szükségünk, több jogszabály megreformálására is szükség van, ahhoz, hogy megállítsuk a felszámolások számának drasztikus növekedését. Egy cég megszűnése akár lehetne pozitív esemény is, amennyiben a piac megtisztulását jelenti a vagyontalan, kártékony és egyáltalán nem versenyképes cégektől. De sajnos nem ez a folyamat a jellemző, hanem az, hogy a tulajdonosok a fizetési kötelezettség alóli kibúvás érdekében cégüket szándékosan fizetésképtelen helyzetbe hozzák, kimentik a vagyonukat, és azzal egy új céget alapítanak. Tehetik mindezt azért, mert ma Magyarországon minimális idő- és tőkeráfordítással lehet céget alapítani. Bár történt némi előrelépés a cégalapítási feltételek szigorításában, így például: megszűnt az egyórás cégbejegyzés, az alapítási illeték 15 000 Ft-ról 50 000 Ftra emelkedett és bevezetésre került az adóregisztrációs eljárás, de ez még korántsem elegendő a felelőtlen cégalapítás megakadályozásához. Az adóregisztrációs eljárás során kiszűrik a jelentős adótartozást felhalmozó, vagy adóhatósági szempontból kockázatosnak ítélt adózókat, valamint a NAV megvizsgálja, hogy a cégbejegyzést

24

http://www.foe.hu/index.php?mact=News,cntnt01,detail,0&cntnt01articleid=867&cntnt01returnid=63 (letöltés dátuma: 2012. november 11.) 25 Cstv. 33/A. § (1) bekezdés

- 23 -

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe kérőnek van-e már olyan cége, amely szerepel az adótartozók listáján, ezzel megakadályozva a csalárd szándékú cégalapítást. 26 Sajnos az eljárás könnyen kijátszható, hiszen gyakorlatilag bárki nevében alapítható a cég, aki hozzájárulását adja, illetve akinél nincs akadálya az adószám kiadásának. A felelősségre vonási szabályokkal kapcsolatosan is felmerül néhány probléma. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban Btk.) 290. § (1) bekezdése szerint, aki vagyonkimentéssel, vagyonmegrongálással, színlelt ügylet kötésével, az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon tevékenykedik, és ezzel hitelezőit részben vagy egészben megkárosítja, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Sajnálatos módon azonban megfigyelhető, hogy általában nincs ilyen jogalkalmazási gyakorlat, és e szankciónál jóval enyhébb büntetést szabnak ki a cégüket szándékosan bedöntő vezetőkkel szemben, az enyhébb büntetés pedig, nem bír akkora visszatartó erővel velük szemben, mint kellene. Úgy gondolom, amíg nem érvényesülnek ténylegesen, a gyakorlatban is a büntető törvénykönyvi jogszabályok, addig nem lehetséges a gazdasági bűnözés egyre növekvő térnyerésének leküzdése. Megfontolandó lenne a Btk.-ban megfogalmazott szankciók tényleges érvényesítése a joggyakorlatban, illetve 5 évig terjedő szabadságvesztés mellett a bűntettet elkövetőnek saját vagyonával is felelnie kellene az okozott károkért.

26

http://www.piacesprofit.hu/kkv_cegblog/egyre_tobb_a_fizeteskeptelenseg/ (letöltés dátuma: 2012. október 23.)

- 24 -

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe 4. A felszámolási eljárás Ebben a fejezetben szeretném bemutatni elméleti síkon, hogyan történik a felszámolási eljárás lefolytatása, melyek a lépései, de mindenekelőtt tisztázni szeretném az eljáráshoz kapcsolódó legfontosabb fogalmakat, annak érdekében, hogy a Tisztelt Olvasó minél tisztább képet kaphasson a felszámolási eljárásról. A fejezet végén, pedig szót ejtek az egyszerűsített felszámolásról, az eljárás tömeges előfordulására tekintettel.

4.1. Az eljáráshoz kapcsolódó legfontosabb fogalmak Úgy gondolom, nagyon fontos e fogalmak tisztázása, hiszen azok pontatlan használatával óriási károkat lehet okozni, félrevezethető lehet a kifejezések helytelen alkalmazása. Teljesen mást jelent, ha egy gazdálkodó szervezet „csak” felszámolási eljárás hatálya alatt van, illetve ha már a felszámolás hatálya alatt áll. A törvényben is gyakran előfordul a két fogalom keveredése, pedig sokszor előfordul, hogy a felszámolási eljárás át sem fordul tényleges felszámolásba. A Cstv. 1. § (3.) bekezdése szerint: „A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők e törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek.” „A felszámolási eljárás fogalma alatt a bírósági eljárás egész időtartama értendő.”27 A felszámolási eljárás, mint az adós székhelye szerint illetékes megyei, illetve fővárosi törvényszék hatáskörébe tartozó polgári nem peres eljárás, az adós elleni első felszámolási kérelemnek a törvényszékhez történő megérkezése napjával (az érkeztető bélyegzőn szereplő dátummal) indul és az eljárást lezáró törvényszéki határozat jogerőre emelkedéséig tart. A felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem (felszámolási indítvány) nélkülözhetetlen tartalmi kellékeit a törvény részletesen felsorolja. A törvényszék az indítványt először formai szempontból vizsgálja meg, ha a felszámolási kérelem formai okból nem kerül elutasításra, a törvényszék érdemben

27

CSŐKE A. – FODORNÉ L. E. – HORVÁTH A. – SERÉNYI GY.: A csődtörvény magyarázata, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. , Budapest, 2003., 250. oldal

- 25 -

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe megvizsgálja az adós fizetésképtelenségét. Amennyiben a törvényszék az ügy összes körülményét megvizsgálva azt állapítja meg, hogy az adós fizetésképtelen, végzéssel elrendeli az adós gazdálkodó szervezet felszámolását és a végzés jogerőre emelkedését követően, intézkedik annak Cégközlönyben történő közzététele iránt. Tehát a fizetésképtelenség a felszámolás elrendelésének egyfajta követelménye, feltétele, a fizetőképesség, pedig kizáró oka. 28 „A felszámolás a kezdő időponttól az eljárás lezárásáig terjedő időszakot öleli fel.”29 A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős törvényszéki végzés közzétételének napja. Amíg a végzés jogerőssé nem válik, semmilyen joghátrányt nem szenvedhet a gazdálkodó szervezet, amiatt, hogy felszámolási eljárást kezdeményeztek vele szemben. Ebből is látszik, hogy nagyon elővigyázatosan kell alkalmazni a fogalmakat. 30 A felszámolási eljárás definíciójában szerepelnek az „adós” és a „hitelező” fogalmak. „Az adós az a gazdálkodó szervezet, amely tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kiegyenlíteni. A hitelező a csődeljárásban és a felszámolási eljárásban – a felszámolás kezdő időpontjáig – az, akinek az adóssal szemben jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton vagy más végrehajtható okiraton alapuló, nem vitatott vagy elismert, lejárt pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, ... ”31 Az adós és a hitelező fogalmának megértéséhez meg kell nézni mit ért a Cstv. a gazdálkodó szervezet definíciója alatt. „Gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, a közhasznú társaság, az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a végrehajtói iroda, az európai részvénytársaság, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a 28

CSŐKE A. – FODORNÉ L. E. – HORVÁTH A. – SERÉNYI GY.: A csődtörvény magyarázata, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. , Budapest, 2003., 250. oldal 29 DR. JUHÁSZ L.: Egyes nemperes eljárások, A csőd- a felszámolás, a végelszámolás, a megszűnési- a vagyonrendezési- és az önkormányzati adósságrendezési eljárás kérdései (elektronikus jegyzet) Elérési út: http:// pp.ajk.pte.hu/HPDOC/Egyesnempereselj.doc (letöltés dátuma: 2012. október 10.) 92. oldal 30 CSŐKE A. – FODORNÉ L. E. – HORVÁTH A. – SERÉNYI GY.: A csődtörvény magyarázata, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. , Budapest, 2003., 250.,251. oldal 31 Cstv. 3. § (1.) bekezdés

- 26 -

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe vízgazdálkodási társulat (a víziközmű-társulat kivételével), az erdőbirtokossági társulat, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a csoportosulás, egyesület, alapítvány valamint mindazon jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, amelyek fő érdekeltségeinek központja a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió területén található;”32 Tehát az adós fogalma természetes személyekre, valamint az egyéni vállalkozókra nem vonatkozik, csak a gazdálkodó szervekkel szemben lehet felszámolási eljárást lefolytatni, ezzel szemben hitelező bárki lehet. 33 Fontos megemlíteni a hitelezői választmány fogalmát is, hiszen a választmány nagymértékben meg tudja könnyíteni a hitelezők számára jogaik érvényesítését, illetve olyan esetekben, amelyekben nagyon magas számú a hitelezői létszám, a törvényszék és a felszámoló számára is kedvező lehet a hitelezői választmány megalakítása. A Cstv. 5/A. § (1) bekezdése tartalmazza a definíciót: „A

hitelezők

érdekeik

védelmére

és

képviseletük

ellátására

hitelezői

választmányt alakíthatnak, amely figyelemmel kíséri a vagyonfelügyelő és a felszámoló tevékenységét, és a választmányt létrehozó hitelezőket képviseli a bíróság előtt, illetve a vagyonfelügyelővel, az ideiglenes vagyonfelügyelővel, a felszámolóval való kapcsolat során, továbbá gyakorolja az e törvényben meghatározott jogköröket.” Végül tisztázni szeretném, hogy mi tartozik a gazdálkodó szervezet vagyonába, hiszen ez az egyik legfontosabb kérdés, mivel az adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők e vagyonból nyernek – részben vagy egészben – kielégítést. A Cstv. 4. § (1.) bekezdése mondja ki, hogy: „ A csődeljárás és a felszámolási eljárás körébe tartozik a gazdálkodó szervezet minden vagyona, amellyel a csőd- vagy a felszámolási eljárás kezdő időpontjában rendelkezik, továbbá az a vagyon, amelyet ezt követően az eljárás tartama alatt szerez.”

32

Cstv. 3. § (1.) bekezdés MISKOLCZI B. P. - TÖRÖK G.: A magyar csődjog alapjai HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2002., 122. oldal 33

- 27 -

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe 4.2. A felszámolási eljárás folyamata A gyakorlat a felszámolási eljárást három, jól elkülöníthető szakaszra tagolja:  Az első az ún. előkészítő szakasz, amely a felszámolási kérelemnek (felszámolási indítványnak) a törvényszékhez történt beérkezésétől a felszámolás elrendelésének közzétételéig tart.  A második a tényleges felszámolás szakasza, amelyben a felszámoló tevékenysége dominál. Ez a szakasz a felszámolás befejezéséig (azaz a záródokumentumok elkészítéséig) tart.  Az utolsó szakasz a törvényszék előtti befejező szakasz.34

34

Nemzeti Adó- és Vámhivatal eljárási gyakorlata alapján

- 28 -

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe 7. számú ábra

A felszámolási eljárás szakaszai Felszámolási kérelem törvényszékhez érkezése

Felszámolás elrendelésének közzététele

Előkészítő szakasz

Záródokumentumok elkészítése

Befejező szakasz

Tényleges felszámolás szakasza

Forrás: saját szerkesztés (Nemzeti Adó- és Vámhivatal eljárási gyakorlata alapján)

- 29 -

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe 4.2.1. A felszámolási eljárás elindítása A Cstv. 22. § (1) bekezdése tételesen felsorolja, hogy ki kezdeményezheti a felszámolási eljárás megindítását. E törvény értelmében erre jogosultak kérelem benyújtásával a hitelezők, az adós és a végelszámoló, hivatalból a törvényszék (ha a korábbi csődeljárást megszüntette, és az adós fizetésképtelenségét megállapította), a cégbíróság, illetőleg a büntetőügyben eljáró törvényszék. Ha az eljárás lefolytatását az előbb felsoroltakon kívül valaki más kezdeményezi, a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítják.

Felszámolás kezdeményezése az adós által Az adós akkor kérheti a felszámolási eljárás megindítását, ha a csődeljárás lehetőségével nem tud, vagy nem akar élni. A kérelem benyújtásához a legfőbb szerv előzetes egyetértése szükséges, és az erről szóló okiratot (jegyzőkönyvet, határozatot) mellékelni kell a kérelemhez. A kérelem benyújtásával egyidejűleg - az eljárás kezdeményezéséről - a munkavállalók, a szakszervezet és az üzemi tanács tájékoztatása szükséges. 35 A Cstv. 8. § (2) bekezdése taxatíve felsorolja a kérelem tartalmi elemeit, illetve az ahhoz csatolandó dokumentumokat. Ilyenek:  adós neve, székhelye, cégjegyzékszáma, adószáma  a legfőbb szerv előzetes egyetértését igazoló okirat  három hónapnál nem régebbi éves (egyszerűsített éves) beszámoló vagy közbenső mérleg  hitelezők névsora, tartozások felsorolása megjelölve az összeget és a lejárat időpontját, illetve az adós által elismert és az adós által vitatott követelések  a közzétételi díj befizetését igazoló okirat stb. Az adósnak a kérelemben meg kell nevezni a számláját/számláit vezető pénzforgalmi intézményeket és be kell jelenteni a számlaszámait. Ez a kötelezettség vonatkozik a kérelem benyújtása után nyitott számlák adataira is.36

35 36

Cstv. 23. § (1) és (2) bekezdés Cstv. 23. § (1) bekezdés

- 30 -

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe Felszámolás kezdeményezése a hitelező által A felszámolási eljárások túlnyomó többsége hitelezői kérelemre indul. Ahogy azt már említettem, hitelező bárki lehet, a törvény nem határoz meg korlátokat erre vonatkozóan. (Magánszemély, gazdálkodó szerv, más szervezet.) A hitelező által benyújtott kérelemnek tartalmaznia kell, hogy milyen jogcímen tartozik az adós, a lejárat időpontját és a hitelezőnek elő kell adnia, hogy miért tartja fizetésképtelennek az adóst. A kérelemhez csatolni kell az állítások bizonyítására szolgáló okiratokat és a hitelező által az adósnak küldött írásbeli fizetési felszólítás igazolását, ugyanis ha az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül nem egyenlítette ki, vagy nem vitatta, akkor a hitelezőnek jogában áll fizetési felszólítást eszközölni.37 A törvényszék először formai szempontból vizsgálja meg a kérelmet, ha az megfelel

a

törvényi

előírásoknak,

akkor

érdemben

megvizsgálja

az

adós

fizetésképtelenségét. „A bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, hivatalból elutasítja, ha a) azt nem az arra jogosult terjesztette elő; b) azt a moratórium időszakában terjesztették elő; c) a hiánypótlásra visszaadott kérelmet a kérelmező 8 napon belül nem, vagy ismét olyan hiányosan adta be, hogy amiatt az nem bírálható el; d) az adós a kérelmező és a 8. § (1) bekezdésében megjelölt szervek egyetértése hiányzik; e) az adós ellen az Európai Unió más tagállamában a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján fizetésképtelenségi főeljárás indult és a kérelem szintén főeljárás megindítására irányul; f) a 27. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a kérelem bírósághoz érkezésének időpontjáig az adós írásbeli felszólítása nem történt meg, vagy az nem tartalmazza a 27. § (2c) bekezdés szerinti tartalmi elemeket; g)a jogerős bírósági határozatban megállapított teljesítési határidő a kérelem bírósághoz érkezésének időpontjában még nem telt el; h) a 27. § (2b) bekezdése szerinti feltétel nem teljesül.”38

37 38

Cstv. 24. § (1) bek., 27. § (2) bekezdés Cstv. 25. § (1) bekezdés

- 31 -

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe A felszámolási eljárást kezdeményező hitelező közzétételi díj fizetésére kötelezett, ami a jelenlegi szabályozás szerint 25 000 forint. A felszámolási kérelmet a törvényszék megküldi az adósnak és lehetőséget ad számára, hogy 8 napon belül nyilatkozzon, hogy elismeri-e a kérelemben foglaltakat, továbbá, hogy kér-e fizetési haladékot. A fizetési haladék időtartama maximum 45 nap lehet. Ugyanúgy, mint az adós által saját maga ellen benyújtott felszámolási indítvány esetén, itt is be kell jelentenie a számláit vezető pénzforgalmi szolgáltatók nevét és számlaszámait is. Amennyiben az adós nem nyilatkozik a kérelemről, akkor vélelmezni kell, hogy valóban fizetésképtelen.39 A törvény lehetőséget ad arra, hogy az adós és a hitelező (amennyiben az adós a felszámolási

indítvány

törvényszékre

érkezését

követően

–

a

felszámolási

fenyegetettség hatására – a tartozás rendezésére fizetési átütemezést vagy haladékot kér, illetve fizetési megállapodásra ajánlatot tesz), a felszámolási eljárás szüneteltetése mellett a tartozás rendezésére megállapodást kössön, ha ezzel az adós fizetőképessége helyreállítható. Sikeres megállapodás esetén a törvényszék az adós és a hitelező együttes kérelmére rendeli el a szünetelést.40 A hitelezőnek a felszámolás kezdő időpontjáig lehetősége van arra, hogy a kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy azt követően kezdeményezze, hogy a törvényszék az adós gazdálkodásának felügyeletére ideiglenes vagyonfelügyelőt rendeljen ki,

ezzel elkerülve a vagyonkimentés lehetőségét. Az ideiglenes

vagyonfelügyelő kirendelése a felszámolói névjegyzékből történik. (A felszámolói névjegyzékről részletesebben a 4.2.3. alfejezetben ejtek szót.) A törvényszék a kérelmet elfogadja, és a vagyonfelügyelőt kirendeli, ha a hitelező:  valószínűsíti, hogy a követelésének későbbi kielégítése veszélyben van,  követelésének létrejöttét, nagyságát és lejártát igazoló közokiratot vagy teljes bizonyító erejű magánokiratot mellékel,  és az ideiglenes vagyonfelügyelő díját megelőlegezi és a kérelem benyújtásakor letétbe helyezi. A díj áfa nélküli összege jogi személyiség nélküli adós esetén 200 000 forint, jogi személyiséggel rendelkező adós esetén 400 000 forint. Ha a felszámolási eljárást hivatalból rendelte el a törvényszék, mert a megelőző csődeljárás sikertelen volt, és nem született egyezség az eljárás során, akkor a 39 40

Cstv. 24. § (2), (3) bekezdés Cstv. 26. § (4) bekezdés

- 32 -

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe felszámolási eljárásban a megelőző csődeljárás során eljáró vagyonfelügyelő lesz az ideiglenes vagyonfelügyelő. Ebben az esetben a vagyonfelügyelő díját felszámolási költségként kell elszámolni. 41 Az ideiglenes vagyonfelügyelő a hitelezők érdekeinek érvényesülése és védelme érdekében áttekinti az adós vagyoni, pénzügyi helyzetét. Jogosítványai többek között:  betekinthet az adós gazdálkodó szervezet könyveibe,  megvizsgálhatja az adós pénztárát, eszközeit, értékpapírjait, iratait valamint pénzforgalmi számláit,  tájékoztatást kérhet a gazdálkodó szerv vezetőjétől,  az adós helyiségeibe beléphet,  megtekintheti a vagyontárgyakat. A Cstv. az adós szerv vezetőjének/vezetőinek kötelezettségévé írja elő a vagyonfelügyelővel történő együttműködést, részére minden segítséget, felvilágosítást meg kell adni, amely szükséges feladatai ellátásához. Az ideiglenes vagyonfelügyelő megbízatása a felszámolás kezdő időpontjáig, vagy a felszámolási eljárás megszüntetéséig tart. Amennyiben az adós megfelelően igazolni tudja, hogy a hitelező követelésének későbbi kielégítése nincs veszélyben, úgy a törvényszék már ezt megelőzően – a hitelező egyetértésével – a vagyonfelügyelő kirendelését végzéssel megszünteti. Ha elrendeli a törvényszék a felszámolást, akkor a vagyonfelügyelő díját végzésben megállapítja, és azt az adósra terheli. Ha azonban a felszámolási eljárás megszüntetésére kerül sor a felszámolás elrendelése nélkül, akkor a díjat az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelését kezdeményező hitelező viseli. 42

Felszámolás kezdeményezése a végelszámoló által Az adós és a hitelező számára a törvény nem írja elő kötelező jelleggel a felszámolási eljárás kezdeményezését, számukra ez csak egy lehetőség. Ezzel szemben a Ctv. 108. § (1) bekezdése előírja, hogy: „Ha a végelszámoló a korrigált végelszámolási nyitó mérleg alapján azt állapítja meg, hogy a cég vagyona a hitelezők követeléseinek fedezetére nem elegendő, és a tagok 41

DR. KECSKÉS A.-DR. ROZMAN A.-DR. SZALAI E. : Jogi ismeretek II. Vállalkozások joga, PENTA UNIÓ Oktatási Centrum Zrt., Pécs, 2010. szeptember, 191., 192. oldal 42 Cstv. 24/A. § (7-11) bekezdés

- 33 -

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe (részvényesek) a hiányzó összeget harminc napon belül nem fizetik meg, haladéktalanul köteles felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelmet benyújtani. A felszámolás iránti kérelem előterjesztéséhez a legfőbb szerv hozzájárulására nincs szükség, de a végelszámolónak a legfőbb szervet a felszámolás kezdeményezéséről haladéktalanul tájékoztatnia kell.” A végelszámolónak is ugyanazokat az iratokat kell a kérelemhez mellékelni, mint az adós által történt kezdeményezés esetén.

Felszámolási eljárás megindítása hivatalból A törvényszék a felszámolást hivatalból rendeli el vizsgálatok és nyilatkozat beszerzése nélkül az alábbi három esetben:  ha a csődeljárás során az egyezség nem jött létre, vagy létrejött, de nem felel meg a törvényi előírásoknak,  ha a cégbíróság a céget megszűntnek nyilvánította és kezdeményezte a gazdálkodó szervezet felszámolását (az erről szóló végzés alapján),  ha a jogi személlyel szemben alkalmazott pénzbírság behajtása érdekében végzett végrehajtás nem volt eredményes (az erről szóló büntetőügyben eljáró bíróság értesítése alapján). E három esetben a felszámolást elrendelő végzés ellen nincs lehetőség a fellebbezésre. 43

4.2.2. Fizetésképtelenség vizsgálata és a felszámolás elrendelése Felszámolási eljárás lefolytatására csak akkor kerülhet sor, ha az adós fizetésképtelen. A Cstv. 27. § (2). bekezdése mondja ki a fizetésképtelenség fogalmát: „A bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha a) az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette, vagy b) az adós a jogerős bírósági határozatban, fizetési meghagyásban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki, vagy 43

Cstv. 22. § (1),(2) bekezdés

- 34 -

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe c) az adóssal szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy d) az adós a fizetési kötelezettségét csődeljárásban vagy felszámolási eljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette, vagy e) a korábbi csődeljárást megszüntette [18. § (3) bekezdés, 18. § (10) bekezdés vagy 21/B. §], vagy f) az adós, illetve a végelszámoló által indított eljárásban az adós tartozásai meghaladják a vagyonát, illetőleg az adós a tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kielégíteni, és a végelszámoló által indított eljárásban az adós gazdálkodó szervezet tagjai (tulajdonosai) felhívás ellenére sem nyilatkoznak arról, hogy kötelezettséget vállalnak a tartozások esedékességkor történő kifizetéséhez szükséges források biztosítására.” A törvényszék a felszámolás elrendeléséről végzéssel határoz a felszámolási kérelem beérkezésétől számított 60 napon belül. E végzés ellen nincs helye felülvizsgálatnak.

4.2.3. A felszámolás lefolytatása A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős bírósági végzés Cégközlönyben való közzétételének napja. A felszámolás kezdő időpontjától az adós cég köteles a nevét a „felszámolás alatt” („f. a.”) toldattal használni. Felszámolás elrendelése esetén az adós gazdálkodó szervezet addigi működését le kell zárni. Ennek érdekében teszi a törvény az adós cég vezetőjének kötelezettségévé többek között a következőket:  a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal záróleltár, valamint tevékenységet lezáró mérleg készítése,  munkavállalók,

szakszervezetek,

szövetkezeti

tagok,

üzemi

tanács

tájékoztatása a felszámolás elrendeléséről,  az eredmény felosztása után zárómérleg és adóbevallás összeállítása,  iratjegyzék készítése a nem selejtezhető iratokról,  iratanyag, vagyon átadása a felszámolónak stb.44

44

DR. KECSKÉS A.-DR. ROZMAN A.-DR. SZALAI E. : Jogi ismeretek II. Vállalkozások joga, PENTA UNIÓ Oktatási Centrum Zrt., Pécs, 2010. szeptember, 193. oldal

- 35 -

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe Mindezen dokumentumokat a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül át kell adnia a felszámolónak és az adóhatóságnak. Az átadott dokumentumok alapján fogja majd a felszámoló elkészíteni a nyitó mérleget, a tevékenység záró mérlegből kap képet az adós vagyoni helyzetéről. 45 Ha az adós gazdálkodó szervezet vezetője nem tesz eleget az imént felsorolt kötelezettségeinek, akkor ezt a törvényszék az adós szervezettől a felszámolás kezdő időpontját megelőző évben felvett bevételének 50 %-áig, vagy – ha a bevétel nem határozható meg – 2 000 000 forintig terjedő pénzbírsággal szankcionálhatja. E szankció akkor is érvényesíthető, ha a vezető kötelezettségeit teljesíti ugyan, de késedelmesen, illetve ha valótlan adatokat közöl, valamint ha a felszámolóval nem működik együtt. 46 A felszámolás kezdő időpontjában az adós szerv valamennyi tartozását lejárnak (esedékesnek) kell tekinteni. A pénztartozások után késedelmi kamat, késedelmi pótlék és bírság érvényesíthető. 47 Az adós és a hitelezők között a felszámolási eljárásban a hitelezői igények bejelentésére nyitva álló 40 nap eltelte és a felszámolási zárómérleg benyújtása közötti időszakban (kivéve, ha az adós a felszámolásba kényszertörlési eljárásból fordul át) bármikor helye van egyezségnek. Az egyezség megkötését az adós kezdeményezheti a törvényszéknél. Az egyezségi tárgyalásra az adós gazdálkodó szervezetnek a fizetőképesség helyreállítását célzó programot és egyezségi javaslatot kell készítenie. Az egyezségből ki kell tűnnie a kielégítési sorrendnek, a módosított teljesítési határidőknek, a kielégítések arányának és módjának, valamint mindannak, amit a felek lényegesnek tartanak. A törvényszék végzéssel jóváhagyja az egyezséget, ha az megfelel a törvényi előírásoknak, és vele az adós fizetésképtelensége megszűnik, a követelések kielégítésre kerültek vagy azok fedezete rendelkezésre áll, ellenkező esetben azt megtagadja. Jóváhagyó végzés esetén, annak hatálya kiterjed valamennyi hitelezőre. (kényszer-egyezség).48

45

DR. JUHÁSZ L.: Egyes nemperes eljárások, A csőd- a felszámolás, a végelszámolás, a megszűnési, a vagyonrendezés és az önkormányzati adósságrendezési eljárás kérdései (elektronikus jegyzet) Elérési út: http:// pp.ajk.pte.hu/HPDOC/Egyesnempereselj.doc (letöltés dátuma: 2012. október 23.) 119. oldal 46 Cstv. 33. § (1) bekezdés 47 Cstv. 35. § (1), (2) bekezdés 48 DR. KECSKÉS A.-DR. ROZMAN A.-DR. SZALAI E. : Jogi ismeretek II. Vállalkozások joga, PENTA UNIÓ Oktatási Centrum Zrt., Pécs, 2010. szeptember, 196. oldal

- 36 -

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe 4.2.4. A felszámoló és tevékenysége A törvényszék a felszámolást elrendelő végzésben kijelöli a felszámolót. A felszámolónak számos feladatot el kell látnia és a feladatok ellátása komoly tudást, felkészültséget kíván meg. Ráadásul a cégek megszüntetéséhez nagyon speciális ismeretekre van szükség. Éppen ezért felszámoló nem lehet akárki.49 A Cstv. szerint a törvényszék a felszámolót véletlenszerűen, elektronikus kiválasztás útján, átlátható módszertan és olyan elvek figyelembevételével jelöli ki, amelyek biztosítják a felszámolók arányos munkaterhelését, valamint figyelembe veszik a felszámoló és az adós szervezet között lévő földrajzi távolságot is. A valóságban azonban sajnos ez nem így működik. A gyakorlat azt mutatja, hogy az elektronikus kiválasztási módszer nem veszi figyelembe a felszámolás alá került adós cég, illetve a hitelezők és a felszámoló között létező földrajzi távolságot. Nagyon megnehezíti az eljárás lefolytatását a nagy távolság, igen nehéz úgy kapcsolatot tartani, hogy az adós és a felszámoló székhelye/telephelye sokszor az ország két különböző, egymástól több száz kilométerre lévő pontján találhatók. Sőt, sokszor nemcsak a személyes kontaktus nem valósítható meg, de az is gyakori, hogy még telefonon sem érhető el a cég. A felszámoló cégekkel kapcsolatosan többször előfordult már az a probléma is, hogy a felszámoló a hitelezői gyűlést a saját székhelyére hívta össze, figyelmen kívül hagyva, hogy a hitelezők a távolság ellenére meg tudnak-e jelenni a gyűlésen. Ezt mindenképpen szabályozni kellene, hiszen ez által a hitelezők érdeke nagymértékben sérül. Ráadásul kifogás benyújtására sincs alternatíva, tehát semmilyen jogorvoslati lehetőséget nem adnak a hitelezők kezébe érdekeik védelmére. Úgy gondolom, megfontolandó lenne leszűkíteni a választható felszámolók körét, például csak abból a megyéből lehessen választani az eljárás lefolytatására felszámoló céget, ahol az legalább képviselettel rendelkezik, és ahol a hitelezők többségének székhelye/telephelye található. Szabályozni szükséges azt is, hogy egy-egy felszámoló egy időben hány felszámolást folytathat le, figyelembe véve az adott felszámoló cég kapacitását. Véleményem szerint, lehetőséget kellene adni a hitelezőknek a felszámoló kijelölésével kapcsolatos véleményük kifejtésére, ezáltal megvalósulhatna a hitelezői érdekek érvényesülése. 49

MISKOLCZI B. P. - TÖRÖK G.: A magyar csődjog alapjai HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2002., 151. oldal

- 37 -

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe Az a gazdálkodó szervezet töltheti be a felszámoló szerepét, aki megtalálható a felszámolók névjegyzékében. A névjegyzéket a nemzetgazdasági miniszter vezeti. A felszámolók névjegyzékébe nyilvános pályázat útján lehet bekerülni. A kijelölt felszámoló az adós felszámolásának lefolytatására felszámolóbiztost nevez ki. A felszámolóbiztos nem lehet büntetett előéletű és szakirányú végzettséggel kell rendelkeznie. 50 A törvény 27/A. § (4) bekezdése taxatíve felsorolja a felszámolót és a felszámolóbiztost érintő összeférhetetlenségi szabályokat: „(4) E törvény alkalmazásában a felszámolót és a felszámolóbiztost érintő kizárási okok: a) Nem jelölhető ki felszámolónak az a gazdasági társaság, aa) amely az adós tulajdonosa vagy hitelezője, ab) amelynek tulajdonosa az adósnak is tulajdonosa vagy hitelezője, ac) amelynek vezető tisztségviselője vagy annak közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] többségi befolyással (Ptk. 685/B. §) rendelkezik az adós szervezetben vagy összeférhetetlen tevékenységet [27/C. § (3) bekezdés a) pont] folytató más szervezetben. b) Nem nevezhető ki felszámolóbiztosnak az a személy, ba) aki az adós tulajdonosa vagy hitelezője (ide nem értve, ha a hitelezői követelés a végelszámolót vagy felszámolót, vagyonfelügyelőt, ideiglenes vagyonfelügyelőt megillető díj, költségtérítés), bb) aki a ba) pontban jelölt személynek közeli hozzátartozója, bc) akinek a közeli hozzátartozója az adós tulajdonosa vagy hitelezője, bd) aki olyan gazdasági társaság vezető tisztségviselője, amely az adós tulajdonosa vagy hitelezője, be) aki a bd) pontban jelölt vezető tisztségviselő közeli hozzátartozója, bf) aki maga, vagy akinek közeli hozzátartozója összeférhetetlen tevékenységet folytató más jogi személyben vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban tag, részvényes vagy vezető tisztségviselő, bg)aki három éven belül az adós foglalkoztatottja volt, vagy - a rendes gazdálkodás körébe eső ügyleteken kívül - az adóssal üzleti kapcsolatban állt,

50

Cstv. 27/A. § (1-3) bekezdés

- 38 -

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe bh) aki az adósnál a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény szerinti felügyeleti biztosi tevékenységet látott, vagy lát el, bi) akit a felszámoló nem jelentett be a felszámolói nyilvántartást vezető szervnek.” A felszámoló köteles bejelenteni a törvényszéknek a vele szemben fennálló kizárási okot, ehhez a törvény a végzés kézhezvételétől számított öt munkanapot biztosít. Amennyiben a felszámoló nem tesz eleget e kötelezettségének, úgy a törvényszék kezdeményezi a névjegyzékből való törlését. Ha a törvényszék a kirendelést követően megállapítja, hogy valamely összeférhetetlenségi ok fennáll a felszámolóval vagy a felszámolóbiztossal szemben, illetve a felszámolót a felszámolók névjegyzékéből törölték, a törvényszék a felszámolót felmenti. Felmentés a szankció abban az esetben is, ha a felszámoló súlyosan vagy ismétlődően megsérti a jogszabályokat. A felmentést elrendelő végzésben a törvényszék új felszámolót is kijelöl. A felszámoló nem engedheti át másnak a felszámolás lefolytatását. Nem jelenti a felszámolás átengedését a felszámolóbiztos kijelölése, illetve mindazok kinevezése, akikkel a felszámoló – részfeladatok elvégzésére – polgári jogi szerződést köt. (teljesítési segéd). A felszámoló az adós gazdálkodó szervezet képviseletében jár el. 51 A felszámolás kezdő időpontjában megszűnnek a tulajdonosnak a gazdálkodó szervezettel kapcsolatos jogai, ettől az időponttól kezdve a felszámoló(biztos) képviseli a céget, gyakorolja a munkáltatói jogokat, jognyilatkozatokat tehet a cég nevében, szerződéseket köthet, teljesíti a kötelezettségeket stb. A felszámoló elsődleges feladata a jogutód nélküli megszűnés előkészítése, a vagyontárgyak értékesítése, a követelések behajtása a hitelezők kielégítésének minél nagyobb mértékű kielégítése érdekében. A felszámoló eljárása során első lépésként számba veszi a gazdálkodó szervezet vagyonát és felméri a vele szemben fennálló követeléseket. Ezt követően nyitó felszámolási mérleget,

felszámolási

ütemtervet

és

költségtervet

készít.

Az

ütemtervben

megfogalmazza a felszámoláshoz kapcsolódó ellátandó feladatokat, a gazdasági tevékenység ésszerű befejezéséhez szükséges lépéseket és megtervezi a felesleges munkaerő leépítését. Annak érdekében, hogy az adósságállomány ne növekedjen tovább, a felszámolónak jogában áll az adós által kötött szerződéseket felmondani, valamint az olyan szerződésektől, amelyekben egyik fél részéről sem történt szolgáltatás

51

Cstv. 27/A. § (5-12) bekezdés

- 39 -

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe teljesítése, egyoldalúan elállhat. A felszámoló az adós vagyontárgyait nyilvános pályázat vagy árverés útján értékesíti a forgalomban elérhető legmagasabb áron. 52 A felszámoló dönthet úgy, hogy a felszámolás alatt tovább folytatja az adós gazdálkodó szervezet gazdasági tevékenységét, de ha a hitelezők alakítottak választmányt, akkor a tevékenység továbbfolytatásához kérnie kell a hitelezői választmány hozzájárulását is. A felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított 100 napon belül kell megszereznie a hozzájárulást. Ha a választmány később alakul, akkor ez a határidő a megalakulás bejelentésétől számított 60 napra módosul. Ez a hozzájárulás egy évre jogosítja fel a felszámolót a tevékenység továbbfolytatására, ha egy évnél tovább akarja azt végezni, úgy az egy év letelte előtt 30 nappal ismét meg kell szereznie a választmány jóváhagyását. A felszámoló feladata a hitelezői követelések nyilvántartásba vétele is. A közzététel tartalmazza a hitelezőknek szóló felhívást arra vonatkozóan, hogy követeléseiket a közzétételtől számított 40 napon belül jelentsék be a felszámolónak. A 40 napos határidő átléphető (a közzétételtől számított 180 napig), de ebben az esetben a határidőt átlépő hitelezőnek szembesülnie kell azzal, hogy az ő követelése általában a kielégítési rangsor végére kerül, és csak akkor kerül kifizetésre, ha a határidőben bejelentett valamennyi követelés kielégítésre került. Ha a felszámolási eljárást csődeljárás előzte meg, akkor a csődeljárásban bejelentett követeléseket ismételten nyilvántartásba kell venni, anélkül, hogy ismét be kellene jelenteni azokat, de a regisztrációs díjkülönbözetet meg kell fizetni. (A csődeljárásban ugyanis ez alacsonyabb.) Minden hitelező köteles követelésének nyilvántartásba vételéhez ún. regisztrációs díjat befizetni a törvényszék Gazdasági Hivatala által kezelt elkülönített számlára, ami a követelés 1%-a, de minimum 5000 forint és maximum 200 000 forint.53 A felszámolónak a felszámolás befejezésekor  felszámolási zárómérleget,  a bevételek és a költségek alakulásáról kimutatást,  záró adóbevallást,  zárójelentést és  vagyonfelosztási javaslatot 52

DR. KECSKÉS A.-DR. ROZMAN A.-DR. SZALAI E. : Jogi ismeretek II. Vállalkozások joga, PENTA UNIÓ Oktatási Centrum Zrt., Pécs, 2010. szeptember, 197. oldal 53 DR. JUHÁSZ L.: Egyes nemperes eljárások, A csőd- a felszámolás, a végelszámolás, a megszűnési-a vagyonrendezési és az önkormányzati adósságrendezési eljárás kérdései (elektronikus jegyzet) Elérési út: http:// pp.ajk.pte.hu/HPDOC/Egyesnempereselj.doc (letöltés dátuma: 2012. október 23.) 123. oldal

- 40 -

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe kell készítenie és mindezeket meg kell küldeni a törvényszéknek, valamint az adóhatóságnak. Ezzel egyidejűleg intézkedni kell a gazdálkodó szervezet iratanyagának az elhelyezéséről is. A felszámolási zárómérleg elkészítése a felszámolás kezdő időpontjától számított két év elteltével kötelező. 54 A felszámoló díjának összege a felszámolás során értékesített vagyontárgyak bevétele és a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett befolyt követelések pénzbevétele együttes összegének 5 %-a (ha a felszámolási eljárást csődeljárás előzte meg, akkor 3 %-a), de minimum 300 000 forint. Ha a felszámoló a felszámolás alatt tovább folytatja az adós tevékenységét, akkor az ebből származó bevétel 2 %-a vehető figyelembe a díj számításánál. Egyszerűsített felszámolás esetén (ld. 4.3. fejezet) a felszámolói díj összege 300 000 forint, illetve a felszámolás során értékesített vagyontárgyak és a befolyt követelések pénzbevétele együttes összegének 1 %-a. Egyezség esetén, az egyezségbe vonható vagyon értékének 5 %-a, de legalább 300 000 forint. Az imént meghatározott díjak nem tartalmazzák az Áfa összegét. 55

54

Cstv. 52. § (1). bekezdés DR. JUHÁSZ L.: Egyes nemperes eljárások, A csőd- a felszámolás, a végelszámolás, a megszűnési- a vagyonrendezési és az önkormányzati adósságrendezési eljárás kérdései (elektronikus jegyzet) Elérési út: http:// pp.ajk.pte.hu/HPDOC/Egyesnempereselj.doc (letöltés dátuma: 2012. október 23.) 180. oldal 55

- 41 -

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe 8. számú ábra

Felszámolói díj alakulása Esetek

Általános eset

A felszámolási eljárást csődeljárás előzte meg

Díj mértéke (%) (Felszámolás során értékesített vagyontárgyak bevétele + befolyt követelések pénzbevétele) * 5% (Felszámolás során értékesített vagyontárgyak bevétele + befolyt követelések pénzbevétele) * 3%

A felszámolás alatt tovább A tevékenységből folytatódik az adós származó bevétel 2 % - a tevékenysége Egyszerűsített felszámolás Egyezség

(Felszámolás során értékesített vagyontárgyak bevétele + befolyt követelések pénzbevétele) * 1 % Egyezségbe vonható vagyon értékének 5%- a

Minimum összeg

300 000 Ft

300 000 Ft

300 000 Ft

300 000 Ft

300 000 Ft

Forrás: saját szerkesztés (DR. JUHÁSZ L.: Egyes nemperes eljárások, A csőd- a felszámolás, a végelszámolás, a megszűnési- a vagyonrendezési és az önkormányzati adósságrendezési eljárás kérdései (elektronikus jegyzet) Elérési út: http:// pp.ajk.pte.hu/HPDOC/Egyesnempereselj.doc (letöltés dátuma: 2012. október 23.) 180. oldal)

4.2.5. A felszámolási eljárás számviteli feladatai A felszámolás alatt ellátandó számviteli feladatokat a felszámolás számviteli feladatairól szóló 225/2000. (XII. 19.) Kormányrendelet (a továbbiakban Korm. rendelet) szabályozza. Mint azt már említettem a felszámolás elrendelése esetén a Cstv. az adós cég vezetőjének kötelezettségévé teszi többek között, hogy a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal készítse el a záróleltárt, a tevékenységet lezáró mérleget, adóbevallást és az eredmény felosztása után zárómérleget. Ez a záróleltár mutatja a gazdálkodó szervezetnek a mérleg fordulónapján meglévő vagyoni eszközeit (befektetett eszközök és forgóeszközök) illetve azok forrásait mennyiségben és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (a továbbiakban Sztv.) előírtak szerint

- 42 -

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe meghatározott értéken. A záróleltárban és a tevékenységet lezáró mérlegben nem szerepelhet időbeli elhatárolás, valamint értékhelyesbítés és értékelési tartalék sem. Az értékhelyesbítéseket az értékelési tartalékkal szemben meg kell szüntetni, az elhatárolásokat fel kell oldani. A tevékenységet lezáró mérlegnek része a kiegészítő melléklet, amennyiben a számviteli törvény szerint is részét képezi a beszámolónak, vagyis ha a vállalkozás éves vagy egyszerűsített éves beszámoló készítésére kötelezett, ugyanakkor a tevékenységet lezáró mérlegnek üzleti jelentést nem kell tartalmazni. A zárómérleg elkészítésével párhuzamosan az alkalmazott könyvviteli számlákat a tevékenységet lezáró mérleg fordulónapjával le kell zárni.56 A felszámolási időszak kezdeti teendői közé tartozik a felszámoló nyitó felszámolási mérlegkészítési kötelezettsége. Elkülönítetten kell kimutatni eszköz oldalon a felszámolásba be nem vonható eszközök értékét és azok forrásait – mint kötelezettséget – is. A felszámolónak jogában áll – ha szükséges – a vállalkozás számlarendjét módosítani. Ha a felszámoló a felszámolás alatt is folytatja a gazdasági tevékenységet,

akkor

az

eredményt

érintő

gazdasági

eseményeket

az

5-9.

számlaosztályban kell elszámolni. Ha azonban nem folytatja a tevékenységet, akkor az eredményt érintő tételek az eredményszámlák helyett közvetlenül a 4. Felszámolás eredményelszámolása számlán is elszámolhatók. A felszámolás időszaka egy üzleti évnek minősül. A hitelező által a felszámolónak – a felszámolás közzétételétől számított 40 napon belül – bejelentett hitelezői követeléseket kötelezettségként és felszámolási eredményt csökkentő tételként kell elszámolni. Ugyanakkor azokat a nyitó felszámolási mérlegben szereplő kötelezettségeket, hitelezői követeléseket, amelyeket a felszámoló nem vett nyilvántartásba valamint azokat, amelyeket a hitelező 180 napon belül nem jelentett be, és emiatt jogvesztetté váltak, eredményt növelő tételként ki kell vezetni a nyilvántartásból. Eredményt csökkentő tételként állományba kell venni a tartásdíj, az életjáradék, a kártérítési járadék stb., továbbá a környezetvédelmi kárelhárítás költségeinek, a környezetvédelmi bírságnak a nyitó felszámolási mérlegben nem szereplő összegét. Eredményt növelnek a nyitó felszámolási mérlegben nem szereplő, de az adós által elismert, jogszerű, behajtható követelések is, továbbá a mérlegben szereplő, de behajthatatlannak minősülő követeléseket, eredményt csökkentő

56

225/2000. (XII. 19.) Korm.rendelet a felszámolás számviteli feladatairól 3. § (1), (2), (6) bekezdés

- 43 -

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe tételként ki kell vezetni. Annak érdekében, hogy felszámoló a hitelezők felé a valós összegben tudja bemutatni a felszámolás alatt lévő vállalkozás eszközeit, a nyitó felszámolási mérlegben lévő immateriális javakat, tárgyi eszközöket, befektetéseket, követeléseket és készleteket minősíteni kell. Ha szükséges, az eszközök könyv szerinti értékét terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés elszámolásával vagy a terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés visszaírásával (indokolt esetben felértékeléssel) a várhatóan megtérülő összegre kell módosítani. A kötelezettségek teljesítésére felhasználható olyan eszközöket, amelyek a nyitó felszámolási mérlegben értékkel nem szerepeltethetők, piaci értéken felszámolási eredményt növelő tételként állományba kell venni. Szintén eredményt növelő tétel a nyitó felszámolási mérlegben szereplő céltartalék kivezetése. A Cstv. alapján beszámítható – hitelezőkkel szembeni – követeléseket ugyanazon hitelezővel szembeni tartozásokkal össze kell vezetni. A beszámítás lehetősége csak olyan követelésekre vonatkozik, amelyeket a felszámoló nyilvántartásba vett és másra nem engedményezett. Ha egyezségre kerül sor az adós és a hitelező között, az eredmény javára el kell számolni az elengedett kötelezettséget, ideértve a fejlesztési célra kapott visszatérítendő támogatásoknak a támogató által elengedett összegét is. A felszámolás során behajtott követeléseket, más társaságba befektetett eszközöket, valamint az érétkesített eszközöket a folyamatos, normális üzletmenet során megismert módon kell elszámolni. 57 Fontos, hogy a hitelezők által áttekinthető és megbízható helyzetfelmérés alapján történjen a befolyt pénzeszközöknek a hitelezők közötti felosztása, ezért a felszámolónak lehetősége van közbenső mérleg készítésére, amely ezt a célt szolgálja. A felszámolás kezdetétől számítva – kivéve az egyszerűsített felszámolást – évente kötelező a közbenső felszámolási mérleget összeállítani. A közbenső felszámolási mérleg tartalmi elemei:  eszközök, kötelezettségek és a saját tőke könyv szerinti értéken,  bevételek és költségek alakulásáról készítetett kimutatás,  szöveges jelentés, amely tartalmazza a hitelezők tájékoztatását a nyitó felszámolási mérleg és a közbenső felszámolás mérleg adatai közötti eltérésekről.

57

225/2000. (XII. 19.) Korm.rendelet a felszámolás számviteli feladatairól 4. § (4), (5), (6), (7) bekezdés, 5. § (1), (2), (3), (5) bekezdés

- 44 -

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe A mérleg ezeket az elemeket a felszámoló által meghatározott fordulónapra vonatkozóan tartalmazza. A felszámolónak el kell készíteni a hitelezők részbeni kielégítésének sorrendjét és összegét tartalmazó részleges vagyonfelosztási javaslatot is. Ez a javaslat lesz az alapja a hitelezői követelések pénzügyi teljesítésének, amennyiben a bíróság azt jóváhagyta. A rendelkezésre álló pénzeszközökből a várható költségekre és a vitás hitelezői igények fedezetére tartalékot kell képezni, amelyről elkülönített, analitikus nyilvántartást kell vezetni. A közbenső felszámolási mérleg tartalma és felépítése olyan, mint a felszámolási zárómérlegé. 58 Ahogy azt már korábban említettem a felszámoló kötelezettsége a felszámolás befejezésekor többek között felszámolási zárómérleg készítése is. A zárómérlegben az eszközök a következő értékeken szerepelnek:  a felszámolásba be nem vonható eszközök könyv szerinti értéken,  a pénzeszközök könyv szerinti értéken,  a vagyoni eszközök (tárgyi eszközök, immateriális javak, befektetések, egyéb pénzügyi eszközök, készletek, értékpapírok) piaci értéken,  a be nem hajtott követelések a várhatóan megtérülő, a várható veszteséggel csökkentett piaci értéken. A zárómérleg a forrásokat a következő értékeken tartalmazza:  a felszámolásba be nem vonható vagyont – mint kötelezettséget – az eszközök között ilyen címen beállított összeggel egyezően,  a nyilvántartásba vett, még fennálló, ki nem egyenlített kötelezettségeket könyv szerinti összegben,  a felosztható vagyont egyenlegként kell megállapítani, mégpedig úgy, hogy a zárómérleg összes eszközértékéből le kell vonni a kötelezettségek és a felszámolásba be nem vonható vagyon miatti kötelezettségek együttes összegét. A pozitív előjelű felosztható vagyon azt jelent, hogy a kötelezettségek kiegyenlítése után a vállalkozás tulajdonosai ilyen összegben kapják vissza befektetéseiket. Ha negatív előjelű a felosztható vagyon, akkor a

58

225/2000. (XII. 19.) Korm.rendelet a felszámolás számviteli feladatairól 7. § (1), (2), (3), (4), (5), (7), (8) bekezdés

- 45 -

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe jelentése az, hogy a felszámolásba bevonható eszközök ilyen mértékben nem fedezik a hitelezőkkel szemben fennálló kötelezettségeket.59 A vagyonfelosztási javaslatban a csődtörvényben meghatározott kielégítési sorrend szerint a hitelezőkkel szembeni kötelezettségek és a kötelezettségek teljesítésére bevonható eszközök értékét kell szerepeltetni. Így a vagyonfelosztási javaslat az eszközöket és a forrásokat a következő rendezettségben tartalmazza:  felszámolásba be nem vonható eszközök és az ezzel egyező források összege,  a fennálló kötelezettségek, tartozások összege és a kötelezettségek, a tartozások kielégítésére kijelölt eszközök értéke,  egyéb vagyoni eszközök (a tulajdonosok között felosztható, a tartozások kielégítése után megmaradt eszközök). A felszámolásba be nem vonható vagyoni eszközöket a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-nek kell átadni.60

4.2.6. A tartozások kielégítési sorrendje A felszámolás alatt álló cég vagyona a hitelezői igények teljes összegére általában nem nyújt fedezetet. Ezért a törvény az egyes hitelezői követeléseket rangsorolja és azokat e sorrend megtartása mellett, rendeli kielégíteni. Sorrend: a) a felszámolás költségei, b) a felszámolás kezdő időpontja előtt vagyont terhelő zálogjoggal biztosított követelések a zálogtárgy értékének erejéig, c) a gazdálkodót terhelő tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék, bányászati keresetkiegészítés, továbbá a mezőgazdasági szövetkezet tagja részére a háztáji föld vagy termény helyett adott pénzbeli juttatás, amely a jogosultat élete végéig megilleti, d) a kötvényen alapuló követelések kivételével, magánszemély nem gazdasági tevékenységből eredő más követelése, a kis- és mikrovállalkozás, valamint a mezőgazdasági őstermelő követelése, e) a társadalombiztosítási alapok javára fennálló tartozások, az adók és adók módjára behajtható köztartozások, a büntetőeljárásban az állam javára fizetendő 59 60

225/2000. (XII. 19.) Korm.rendelet a felszámolás számviteli feladatairól 8. § (3), (4), (5) bekezdés 225/2000. (XII. 19.) Korm.rendelet a felszámolás számviteli feladatairól 10. § (1), (2), (3), (4) bekezdés

- 46 -

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe összeg, továbbá a visszafizetendő államháztartási, európai uniós vagy nemzetközi szerződésen alapuló más nemzetközi forrásból származó támogatások, valamint a közműdíjak és a társasházi közös költség, f) egyéb követelések, g) a késedelmi kamat és késedelmi pótlék, továbbá a pótlék és bírság jellegű tartozás, h) adós cégben érintett személyek követelései (tag, vezető tisztségviselő, vezetőállású munkavállaló).61

4.2.7. Felszámolási költségek A felszámolási költségnek minősülő kiadásokat a törvény részletesen meghatározza. Ezek a következők: a) az adóst terhelő munkabér és egyéb bérjellegű juttatások, továbbá ha a felszámolás kezdő időpontját megelőzően esedékessé vált munkabért és egyéb bérjellegű juttatásokat a felszámolás kezdő időpontja után fizették ki, az ezeket terhelő adó-, járulék- és egyéb közteherfizetési kötelezettség is (ideértve a magánnyugdíj-pénztári tagdíjat is); b) a felszámolás kezdő időpontja után az adós gazdasági tevékenységének ésszerű befejezésével, továbbá vagyonának megőrzésével kapcsolatos költségek; c) a vagyon értékesítésének és a követelések érvényesítésének igazolt költségei; d) az adóst terhelő, a Nemzeti Foglalkoztatási Alap bérgarancia alaprészéből kapott támogatás; e) a felszámolással kapcsolatos bírósági és hatósági eljárások során felmerült, a gazdálkodó szervezetet terhelő költségek; f) az adós iratanyagának rendezésével, elhelyezésével és őrzésével kapcsolatos költségek; g) a felszámoló díja; h) a vagyonfelügyelő (ideiglenes vagyonfelügyelő) ki nem fizetett és a kezesektől meg nem térült költségei és díja, ha a felszámolási eljárást csődeljárás előzte meg. 62

61 62

Cstv. 57. § (1) bekezdés Cstv. 57. § (2) bekezdés

- 47 -

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe 4.2.8. A felszámolási eljárás befejezése A felszámolási eljárás utolsó szakasza a törvényszék előtti befejező szakasz. Miután a felszámoló megküldte a törvényszéknek a záródokumentumokat, a törvényszék a felszámolási zárómérleget és a vagyonfelosztási javaslatot továbbítja a hitelezőknek a kézhezvételtől számított 30 napon belül. A zárómérlegben és a vagyonfelosztási javaslatban foglaltak ellen bármelyik hitelező írásban kifogással élhet a kézbesítéstől számított 30 napon belül. Ha a felszámolási zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat összeállítására azért került sor, mert az elkészítésükre jogszabályban előírt két év letelt és az adós vagyoni eszközei között be nem hajtott követelések és értékesítetlen vagyontárgyak is vannak, azokat a felszámoló a hitelezőkre engedményezheti. Amennyiben erre a hitelezőkkel való megállapodás hiányában nem kerül sor, a vagyontárgyakat a bíróság osztja fel a hitelezők között, követelésük erejéig a kielégítési sorrend figyelembevételével.63 „A bíróság a felszámolási zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat alapján végzéssel határoz a költségek viseléséről, a felszámoló díjazásáról, a hitelezők követelésének kielégítéséről, a pénzforgalmi számlák megszüntetéséről és a központi értéktár megkeresésével az adós által kibocsátott értékpapírok érvénytelenítéséről, valamint kötelezi a felszámolót a még szükséges intézkedések megtételére. Ezzel egyidejűleg dönt a felszámolás befejezéséről és az adós megszüntetéséről, továbbá rendelkezik az adós leányvállalatának, illetve tröszt esetén a tröszti vállalatnak a megszüntetéséről is.” 64 A törvényszék az eljárást befejező végzés jogerőre emelkedését követően elrendeli a végzésnek a Cégközlönyben való közzétételét. 65

63

Cstv. 56. § (1), (2) bekezdés Cstv. 60. § (1) bekezdés 65 Cstv. 60. § (3) bekezdés 64

- 48 -

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe 4.3. Egyszerűsített felszámolási eljárás Az egyszerűsített felszámolás jogintézményét azért hozták létre, mert előfordulhat olyan eset, amikor az adós gazdálkodó szervezet vagyona olyan csekély, hogy az még a felszámolás költségeit sem fedezi (vagyonhiányos felszámolás) vagy adminisztrációs hiányosságok miatt (irathiányos felszámolás) az eljárás technikailag lebonyolíthatatlan. A jogalkotók szerint ez az eset ritkán, csak néha-néha fordul elő, de sajnos a gyakorlat azt mutatja, hogy ez nem így van. Az elmúlt években az általános szabályok szerint lezajló felszámolási eljárások száma drasztikusan lecsökkent az egyszerűsített eljárásokéhoz képest. Ennek okai, hogy felszámolás alá általában a teljesen elszegényedett, vagyontalan cégek kerülnek vagy a gazdálkodó szerv vezetője ismeretlen helyen tartózkodik és az iratok fellelhetetlenek. Ez azért szomorú, mert emiatt sajnos nem érvényesül a felszámolási eljárások legfőbb célja, konkrétan, a hitelezői igények kielégítése. 66 Amennyiben

fennállnak

a

felszámolás

egyszerűsített

módon

történő

befejezésének feltételei, úgy a felszámoló eldöntheti, hogy általános szabályok szerint fejezi be az eljárást, vagy ezt a befejezési módot választja. A felszámolót az eljárás egyszerűsített módon történő befejezési szándékáról tájékoztatási kötelezettség terheli a hitelezők – s ha hitelezői választmány alakult, a hitelezői választmány – felé. A felszámolás kezdő időpontjától számított 45 napon belül felszólítja a hitelezőket, hogy ha tudnak az adós bárhol fellelhető vagyonáról, illetve

segítséget

tudnak

nyújtani

az

eljárás

általános

szabályok

szerinti

lefolytatásához, azt 15 napon belül jelentsék be. Ha ez a felhívás eredménytelen, és az eljárás nem bonyolítható le az általános szabályok alkalmazásával, akkor a felszámoló erről írásbeli jelentést készít, valamint kérelmet és vagyonfelosztási javaslatot nyújt be a bírósághoz. A vagyonfelosztási kérelem tartalma:  összesített hitelezői igények,  a felszámoló költségkimutatása,  behajthatatlan követelések, pénz- és vagyonmaradvány felosztására vonatkozó javaslat.

66

CSŐKE A. – FODORNÉ L. E. – HORVÁTH A. – SERÉNYI GY.: A csődtörvény magyarázata, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. , Budapest, 2003., 711., 712. oldal

- 49 -

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe A kérelmet a törvényszék a beérkezéstől számított 8 munkanapon belül megküldi a hitelezőknek, valamint az állami és az önkormányzati adóhatóságnak. A jelentésre vonatkozó észrevételek és a vagyonfelosztási javaslatra vonatkozó kifogás, írásban, 15 munkanapon belül nyújtható be. A határidő jogvesztő. A törvényszék a felszámoló kérelmére és írásbeli előkészítése alapján végzéssel határoz az adós vagyonának, illetve be nem hajtott követeléseinek a hitelezők közötti felosztásáról a kielégítési sorrend alapján, valamint az adós megszüntetéséről. Ha a jelentésre nem érkezett kifogás, a végzést a jelentés és a vagyonfelosztási javaslat beérkezésétől számított 90 napon belül kell meghozni. Ha volt kifogás, ennek tárgyában a bíróság 15 napon belül dönt. A törvényszék elrendeli a jogerős végzésnek a Cégközlönyben való közzétételét. 67

67

Cstv. 63/B. § (1), (2), (4), (5) bekezdés

- 50 -

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe 5. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladatai a felszámolási eljárásban 5.1. A felszámolási szakterület Szakmai gyakorlatomat a végrehajtási szakterülethez tartozó Felszámolási és Végelszámolási Osztályon töltöttem. Miután az Osztály szoros összefüggésben működik a végrehajtási szakterület többi osztályával, - így a Fizetési Kedvezmények Osztályával, a Hátralékkezelési Osztállyal és a Végrehajtási Osztályokkal – ezért mindenekelőtt szeretnék betekintést nyújtani e szervezeti egységek munkájába is. A gyakorlat alatt lehetőségem volt az imént említett osztályokon is eltölteni egy – egy napot, ezáltal az ott megszerzett elméleti és gyakorlati tapasztalataim alapján mutatom be az Osztályokat. Egy cég felszámolásához vezető út az adóhivatal berkein belül a Hátralékkezelési Osztályon indul. Az adóigazgatóságok hátralékkezelési szervezeti egységei végzik a hátralékok gyors és hatékony feltárását, új hátralékok keletkezésének megakadályozását és a korábbi tartozások csökkentését. Ennek érdekében a nyilvántartási rendszerben kimutatják a hátralékos adózókat. A hátralékos adózók leválogatása történhet a már végrehajtás alatt állók újonnan keletkezett tartozásaira, illetve a végrehajtással nem érintett hátralékokra. A végrehajtás alatt álló adósok tartozásának változását a hátralékkezelési és végrehajtási szervezeti egységek folyamatosan figyelik. A tartozás növekedése esetén mindkét szervezeti egység haladéktalanul intézkedik a végrehajtás kiterjesztése iránt. A hátralékkezelési szervezeti egység a végrehajtással nem érintett hátralékos listából kiválasztja azokat az adósokat, akiket a hátralékkezelésbe be kíván vonni. Ezen belül két csoportot határoz meg, az egyik csoportba tartozó adózók ellen közvetlenül végrehajtási eljárást kezdeményez, a másik adózói körrel szemben fizetési felszólítás lehetőségével él. A kisösszegű hátralékkal rendelkező adózók esetében elsődlegesen a fizetési felszólítás lehetőségével célszerű élni. A végrehajtási eljárás a hátralékkezelési feladatokat ellátó szervezeti egység által alkalmazott első végrehajtási cselekmény (pl. fennálló túlfizetés átvezetése) foganatosításával indul. A végrehajtási cselekmények alkalmazásának nincs meghatározott sorrendje, sőt az ügyintéző dönthet úgy, hogy egyidejűleg több

- 51 -

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe végrehajtási cselekményt is foganatosít (hatósági átutalási megbízás vagy jövedelem letiltás, ingó- vagy ingatlanfoglalás, visszatartás, átvezetés). A

hátralékos

adózók

tartozásának

pontosabb

meghatározása

érdekében

a

hátralékkezelési szervezeti egység belső folyószámla egyeztetést is végez, amelynek célja a folyószámlán kimutatott adó- és járuléktartozáshoz (túlfizetéshez) képest az esetleges eltérések kimutatása és a tényleges tartozás megállapítása, továbbá a végrehajtás alá vonható hátralék összegének meghatározása. Ha az adóhatóság a folyószámlán

az

adótartozás

mellett

túlfizetést

is

nyilvántart,

végrehajtási

cselekményként a túlfizetés összegét átvezeti a nyilvántartott tartozás erejéig, és erről az adózót értesíti. A folyószámla egyeztetés során a hátralékos adónemeket a egyeztetést végző minősíti végrehajthatóság szempontjából. Végrehajtásra nem adhatók át többek között:  első alkalommal benyújtott és jogerősen el nem bírált fizetési könnyítési és méltányossági kérelemmel érintett tartozások, (Az ismételt kérelem nem akadálya a végrehajtásnak. Ez olyan kérelem, amelyben volt már az adózónak egy régebbi esedékes tartozásra fizetési könnyítési kérelme, és ugyanerre a tartozásra bead egy újabb kérelmet. Ez esetben csak a friss tartozás nem adható át végrehajtásra.)  azon tartozások, amelyeknek a végrehajtását felfüggesztették,  az elévült tartozások, (az eredeti esedékesség évének utolsó napjától számított 5. év leteltével évül el egy tartozás)  a felszámolás alatt állók tartozásai, illetve csődeljárás esetén a moratóriummal érintett tartozások. A végrehajtás alá vonható hátralék megállapítását követően a hátralékkezelési szervezeti egység intézkedik az első azonnali beszedési megbízás kibocsátásáról, amennyiben az adózó rendelkezik bankszámlával. Ha a tartozás így nem térül meg az ügyintéző vagyonfeltárást végez:  vállalkozásoknál analitika bekérése, ingóság, szükség esetén ingatlan vagyontárgyak lekérdezése és foglalása, követelésfoglalás  magánszemélyeknél

munkabér

letiltása,

pénzügyi

intézmények

megkeresése. Elévült tartozások esetén - ha szükséges – kezdeményezi az intézkedések soron kívüli megtételét, illetve intézkedik az elévült tartozások törléséről.

- 52 -

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe Folyamatban lévő fizetési könnyítésre irányuló kérelem esetén felveszi a kapcsolatot a Fizetési Kedvezmények Osztályával, és tájékoztatást kér a kérelem jogerős elbírálásáról, és ennek eredményeként kezdeményezi a végrehajtási eljárást. Ha az adóssal szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelennek bizonyul, az adóhatóság kezdeményezi a felszámolási eljárás megindítását. 68 Az Art. 1. § (6) bekezdése alapján az adóhatóság köteles méltányosan eljárni, és ha a törvényben meghatározott feltételek fennállnak, az adótartozást mérsékli, illetve fizetési könnyítést (fizetési halasztást, részletfizetést) engedélyez. Ezt a lehetőséget azon adózók részére biztosítja, akik (amelyek) az adójogszabályokban meghatározott fizetési kötelezettségeiket valamilyen méltányolható gazdasági vagy személyes okból az esedékesség időpontjáig nem, vagy csak részben tudják teljesíteni. Ezen eljárások a végrehajtható okiraton alapuló, fizetési kedvezményre irányuló kérelemre indulnak. Végrehajtható okirat az Art. 145. § (1) bekezdése szerint: „Az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okirat: a) a fizetési kötelezettséget megállapító jogerős hatósági határozat (végzés), b) az önadózás esetén a fizetendő adót (adóelőleget) tartalmazó bevallás, c) a behajtási eljárás során a behajtást kérő megkeresése, d) az adózóval közölt adóhatósági adómegállapítás, e) a bírósági eljárási illetéket megállapító bírósági határozat, f) az egészségügyi szolgáltatási járulék kötelezettséget tartalmazó bejelentés.” A Fizetési Kedvezmények Osztályának tevékenysége annyiban kapcsolódik a felszámolási területhez, hogy a kérelem jogerős elutasítása, eljárás megszüntetése vagy érvényét vesztett kedvezmény esetén az adóhatóság haladéktalanul intézkedik a végrehajtási eljárás megindítása (folytatása), a végrehajtás eredménytelenségét követően a vagyoni fedezet hiánya esetén a felszámolási eljárás kezdeményezése iránt. Ha az adós részben vagy egészben nem teljesíti a részére nyújtott kedvezményt, úgy az adóhatóság rövid időn belül intézkedik az adózó folyószámláján a kedvezmény megfelelő visszarendezésével az eredeti állapot helyreállítása iránt. Ha felszámolási egyezség kötésére kerül sor az adós és a hitelezők között, úgy az egyezségkötés körébe tartozó adótartozásokra fizetési kedvezmény nem adható. Az

68

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal eljárási gyakorlata alapján

- 53 -

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe egyezség hatálya alá nem tartozó, felszámolási költségnek minősülő adótartozások esetében fizetési kedvezményt az adóhatóság fizetési kedvezmények osztálya csak a felszámolási és végelszámolási szakterülettel folytatott egyeztetést követően adhat. 69

Az adóhatóság hatósági és hitelezői tevékenysége, szerepe Az adóhatóság a felszámolási eljárás során kettős minőségben jár el. Egyrészt gyakorolja az Art.-ben és egyéb jogszabályokban számára előírt hatósági jogkörét, másrészt a Cstv. rendelkezései szerint hitelezőként jár el. Az eljárás lefolytatása alatt a kétféle jogkör egymás mellett létezik, ugyanakkor egymástól elkülönülten érvényesül.70

5.2.1. Az adóhatóság hitelezői feladatai Az adóhatóságnak a felszámolási kérelem benyújtása előtt kísérletet kell tennie a tartozás teljes körű végrehajtási eljárás keretében történő beszedésére, kivéve, ha az adós a csőd- vagy felszámolási eljárásban kötött egyezségben vállalt kötelezettségeit nem teljesítette. A felszámolási szervezeti egység a felszámolási kérelmet csak azt követően nyújtja be, ha:  ha a teljeskörű végrehajtási eljárás eredménytelenül lezárult, illetve a lefoglalt vagyon becsértéke lényegesen kisebb, mint az adózó tartozása és nincs más végrehajtás alá vonható vagyona, és  az adózó mögöttes felelőse (ha van ilyen) ellen lefolytatott végrehajtás is eredménytelen volt, vagy  a végrehajtási szervezeti egység célszerűségi vizsgálata eredményeként eltekintett a mögöttes felelősség érvényesítésétől, és ennek okairól tájékoztatta a felszámolási szervezeti egységet. Ha mindezek alapján a végrehajtási szervezeti egység javasolja az adós felszámolását, a felszámolási szervezeti egység intézkedik a felszámolás kezdeményezése iránt. Az

69 70

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal eljárási gyakorlata alapján A Nemzeti Adó- és Vámhivatal eljárási gyakorlata alapján

- 54 -

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe eljárás megindítása iránti kérelem és a közzétételi díj befizetését igazoló átutalási megbízás mellett mellékletként csatolásra kerülnek az adós költségvetéssel szemben fennálló tartozásának bizonyítása, a végrehajtás alá vont tételeket tartalmazó irat, a helyszíni eljárás során készített sikertelen foglalásról szóló jegyzőkönyv, az ingatlan nyilvántartás és a gépjármű nyilvántartás eredménytelen adatszolgáltatása, és az adós bankszámlája ellen kibocsátott, de nem teljesült hatósági átutalási megbízás, összefoglaló néven a végrehajtás eredménytelenségét bizonyító okiratok. 71 2. számú diagram

Felszámolási kezdeményezések száma Magyarországon 2008-2011 között 19 793

25 000

Darab

20 000

13 429 15 658 10 594

Bíróság által elrendelt felszámolás

15 000 10 000 5 000

6 841

5 424

6 420

4 452

NAV által kezdeményezett felszámolás

0 2008

2009

2010

2011

Évek Forrás: saját szerkesztés (http://nav.gov.hu/data/cms257714/NAV_Evkonyv_2011.pdf http://nav.gov.hu/data/cms201673/nav_vilaga.pdf letöltés dátuma: 2012. október 29.)

A diagramm célja annak szemléltetése, hogy az elmúlt években a bíróságok által elrendelt felszámolások száma folyamatosan nőtt, ezzel szemben az adóhatóság által kezdeményezett felszámolások száma csökkent. A statisztika a 2008-2011 időintervallumot fedi le, a dolgozat készítésekor a 2012-es adatok még nem álltak rendelkezésre. Véleményem szerint a NAV által kezdeményezett felszámolások száma csökkenésének hátterében az állhat, hogy a Hivatalnak egyes esetekben még a 71

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal eljárási gyakorlata alapján

- 55 -

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe közzétételi díjat sem éri meg kifizetni, mert a felszámolás alá került cég semmilyen vagyonnal nem rendelkezik vagy csak annyival, amely esetleg az „a” kategóriába tartozó követelések fedezetére elegendő és a NAV követelései nem térülnek meg. Ahogy azt már korábban említettem a felszámolási kérelmet a törvényszék megküldi az adósnak és lehetőséget ad számára, hogy 8 napon belül nyilatkozzon, hogy elismeri-e a kérelemben foglaltakat, továbbá, hogy kér-e fizetési haladékot. A fizetési haladék időtartama maximum 45 nap lehet. Ha az adós él a fizetési haladék lehetőségével, és annak időtartama alatt az adótartozást megfizeti, az adóhatóság a felszámolási kérelemtől haladéktalanul eláll. Az adós a felszámolási kérelem törvényszékre érkezését követően fizetési megállapodásra vonatkozóan az adóhatósághoz fizetési ajánlatot terjeszthet elő. E kérelem nem fizetési kedvezményi eljárásban, hanem a felszámolási szervezeti egység által megkötött fizetési megállapodásra irányuló ajánlatként kezelendő, mert a tartozás átütemezésével járó új esedékességi időpontok meghatározása a felszámolási kérelem jogalapját kérdőjelezné meg, hiszen az adósnak nem lenne lejárt esedékességű tartozása. Fizetési megállapodás a felszámolás elrendeléséről szóló végzés jogerőssé válásáig köthető, és az átütemezés időtartama csak rendkívül indokolt esetben lehet hosszabb hat hónapnál. A fizetési megállapodás aláírásával egyidejűleg az adóhatóság és az adós közösen kéri a törvényszéktől az eljárás szüneteltetését. Ha az adós a megállapodásban foglaltakat nem teljesíti, az eljárás folytatását kell kérni. A felszámolás elkerülésének módja lehet az is, ha az adós tartozását harmadik személy átvállalja, és ehhez az adóhatóság hozzájárul. Az adóhatóság jogosult mellőzni azon követelések hitelezői igényként történő érvényesítését (vagy arról lemondani), amelyek tekintetében a felszámolási eljárásokban hitelezőként jár el. A mellőzésre akkor kerülhet sor, ha az adóhatóság a felszámolási eljárás kezdeményezését megelőzően lefolytatta a teljeskörű végrehajtási eljárást, amely eredménytelen volt, és amely során megállapításra került, hogy a követelésnek még a fizetendő regisztrációs díjat elérő megtérülése sem várható. A lemondás során az adóigazgatóság dönthet úgy, hogy a felszámolás alatt keletkezett, de felszámolási költségnek nem minősülő követelés egészét vagy annak egy részét hitelezői igényként nem jelenti be, ha a várható kielégítés összege vélhetően nem érné el a lemondással érintett követelés után még fizetendő regisztrációs díj összegét sem.

- 56 -

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe A felszámolás kezdő időpontjától az adós felszámolás körébe tartozó vagyonára vonatkozóan a következő tilalmakat határozza meg a Cstv.:  e vagyonnal szemben végrehajtási eljárás nem indítható,  végrehajtási cselekmény nem foganatosítható,  folyamatban lévő esetleges végrehajtási eljárásokat meg kell szüntetni,  e vagyonból a lefoglalt vagyontárgyakat, valamint a hatósági átutalási megbízásokból esetlegesen befolyt pénzeszközöket a felszámolónak át kell adni, illetve át kell utalni. Az adós lefoglalt ingóságait és ingatlanait, illetve harmadik személlyel szemben fennálló lefoglalt követeléseit a foglalás hatálya alatt kell átadni a felszámolónak, mert csak így biztosítható a követelés előnyös kielégítése.72 Az adóhatóság hitelezői feladata a felszámolás kezdő időpontjában ismert hitelezői követelésének – kivéve, ha az adóhatóság hitelezői követelésének bejelentését mellőzi – a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított 40 napon belüli bejelentése a felszámolónak. Ahogy azt a 4.2.3. alfejezetben már bemutattam, az adós és a hitelezők között a felszámolási eljárásban a hitelezői igények bejelentésére nyitva álló 40 nap eltelte és a felszámolási zárómérleg benyújtása közötti időszakban (kivéve, ha az adós a felszámolásba kényszertörlési eljárásból fordul át) bármikor helye van egyezségnek. Az egyezség vonatkozásában az adóhatóság jogai és kötelezettségei nem különböznek a többi hitelezőjétől, így a már említett kényszeregyezség szabályai is vonatkoznak rá. Itt szeretném felhívni a figyelmet egy jogszabályi ellentmondásra, amely miatt a Hivatal a felszámolási eljárások során több alkalommal találta magát olyan helyzetben, amikor olyan követelés-mérséklésre kényszerült (a Cstv. előírásai következtében), amelyeket általános méltányossági eljárások esetében az Art. tilt. Az egyezségre vonatkozó szabályokat értelmezve, az válik világossá, hogy egyes esetekben az adóhivatal bármilyen típusú és mértékű követelését (adó, járulék, bírság stb.) – kivéve a felszámolási eljárás alatt keletkezetteket – kénytelen mérsékelni, részletfizetést engedélyezni. Ez a helyzet viszont ellentmond az Art. 134. §- ának, mely szerint:

72

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal eljárási gyakorlata alapján

- 57 -

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe „(1)Az adóhatóság a magánszemély kérelme alapján az őt terhelő adótartozást, valamint a bírság- vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. (2) Az adóhatóság az (1) bekezdésben foglaltakon túl más személy adóját nem engedheti el, és nem mérsékelheti.” Így tehát kényszeregyezség során az adóhatóság kényszerítése ellentmond a Hivatal tevékenységét irányítani hivatott törvénynek (Art.). Úgy gondolom a két törvény ellentmondása, nem csak jogértelmezési problémákat vet fel, hanem esetleges jogalkotási hiányosságok következménye, amelyet a Hivatalnak, jeleznie kellene a jogalkotók felé.73 A hitelezői igénybejelentéssel egyidejűleg az adóhatóság gondoskodik a regisztrációs díj (a követelés késedelmi pótlékkal csökkentett összegének (tőkeösszeg) 1%-a, de legalább 5 000 Ft és legfeljebb 200 000 Ft) megfizetéséről, illetve a csődeljárásban már megfizetett díj kiegészítéséről. A tőkeösszegről való lemondás esetén, a NAV-ot, mint hitelezőt egyébként megillető, a tőkeösszegre jutó késedelmi pótlék önállóan is érvényesíthető. A NAV a felszámolás alatt keletkezett követeléseit (kivéve a felszámolási költségnek minősülőket) az esedékessé válástól számított 40 napon belül, de legfeljebb a zárómérleg benyújtásáig jelentheti be a felszámolónak (kivéve a mellőzés esetét). Ezek általában olyan követelések, amelyeket a tevékenységzáró ellenőrzés vagy a felszámolást megelőzően megkezdett, de a felszámolás alatt befejezett ellenőrzés keretében állapítottak meg és ezen adófizetési kötelezettségek esedékessége a realizáló határozat jogerőssé válásától számított 15 nap. Ettől az időponttól kezdve az adóhatóságnak 40 nap áll rendelkezésére arra, hogy ezeket a követeléseket bejelentse. A korábban megfizetett regisztrációs díjat ki kell egészíteni, kivéve, ha az már elérte a törvényi maximumot. Amennyiben

a

felszámoló

költségvetési

támogatási,

adó-visszatérítési,

adó-

visszaigénylési kérelmet nyújt be, azt az adóhatóság megvizsgálja, és ha fennállnak beszámítás Cstv. 36. §-ában meghatározott feltételei, akkor él ennek lehetőségével.

73

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal eljárási gyakorlata alapján

- 58 -

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe Az adóhatóság hitelezői minőségében a következő jogokat és kötelességeket is gyakorolja:  megvizsgálhatja és megtámadhatja az adós vagyonelvonásra irányuló szerződéseit és más jognyilatkozatait,  a hitelezői képviselet ellátása körében az adóhatóság figyelemmel kíséri a felszámoló eljárásának törvényességét, például azt, hogy a felszámoló a hitelezők követelését a jogszabályi előírásoknak megfelelően vette-e nyilvántartásba, vagy,

hogy a törvényi

előírásoknak megfelelően

elkészítette-e a felszámolási nyitómérleget, a vagyonleltárt, a felszámolási ütemtervet stb.,  körültekintően megvizsgálja a közbenső dokumentumokat,  a

felszámolás

befejezésekor

megvizsgálja

a

felszámolási

zárómérleget/jelentést és vagyonfelosztási javaslatot, ennek során többek között vizsgálja, hogy a hitelezői igény, valamint a felszámolási költségnek minősülő, esedékességkor meg nem fizetett adók a zárómérlegbe/jelentésbe és vagyonfelosztási javaslatba valós összegben kerülte-e be vagy ellenőrzi, hogy a vagyonfelosztási javaslat megfelel-e a kielégítési sorrend előírásainak stb. 74

A következő esettanulmányon keresztül szeretném bemutatni a felszámolási eljárás lefolytatásának gyakorlatát, amelyben a NAV tölti be az egyik hitelezői szerepkört. Az adótitok megsértésének elkerülése érdekében nincs lehetőségem bemutatni valós cégen keresztül az eljárás lefolytatását, e célból egy „kitalált” vállalat a „KRÍZIS Kft.” - esettanulmányán keresztül szeretném megismertetni a Tisztelt Olvasót a felszámolási eljárás gyakorlati alkalmazásával.

74

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal eljárási gyakorlata alapján

- 59 -

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe

Esettanulmány75 A „KRÍZIS” Kft.-nél 2011. július 1-jén elrendelte a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiumának Felszámolási Csoportja a felszámolási eljárás lefolytatását. Az eljárást elrendelő végzés jogerőssé vált és a Cégközlönyben a közzététel megtörtént. 2011. június 30-i fordulónappal a törvényi előírásoknak megfelelően a cég vezetői elkészítették a tevékenységet lezáró beszámoló mérlegét és azt alátámasztó záró leltárt. A vállalkozás eleget tett minden kötelezettségének melyek a felszámolási eljárás megindításához szükségesek a felszámolás számviteli feladatairól szóló 225/2000. (XII. 19.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően, így a korábban elszámolt értékhelyesbítések megszüntetését az értékelési tartalékkal szemben valamint az időbeli elhatárolások feloldását az eredményszámlákkal szemben. A Kft. tevékenységet lezáró mérleg és eredménykimutatás adatai az alábbiak szerint alakultak:

A tevékenységet lezáró mérleg előző és tárgyévi adatai a következők (eFt-ban): ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK)

Előző év

Tárgy év

Változás

A. Befektetett eszközök

88 000

54 000

-34 000

I. Immateriális javak

8 000

4 000

-4 000

II. Tárgyi eszközök

80 000

50 000

- 30 000

-

-

-

B. Forgóeszközök

61 000

32 000

-29 000

I. Készletek

30 000

18 000

-12 000

II. Követelések

12 000

9 000

-3 000

III. Értékpapírok

4 000

4 000

-

IV. Pénzeszközök

15 000

1 000

-14 000

C. Aktív időbeli elhatárolások

1 000

-

-1 000

150 000

86 000

-64 000

III. Befektetett pénzügyi eszközök

ESZKÖZÖK ÖSSZESEN 75

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal eljárási gyakorlata alapján

- 60 -

↓ ↓ ↓ ↓ ↓ ↓ ↓ ↓ ↓

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe

FORRÁSOK (PASSZÍVÁK)

Előző év

Tárgy év

Változás

D. Saját tőke

50 000

20 000

-30 000

↓

I. Jegyzett tőke -ebből visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken

30 000

30 000

-

-

-

-

-

III. Tőketartalék

5 000

5 000

-

IV. Eredménytartalék

21 000

-

-21 000

V. Lekötött tartalék

4 000

4 000

-

VI. Értékelési tartalék

11 000

-

-11 000

VII. Mérleg szerinti eredmény

-21 000

-19 000

+2 000

-

-

-

100 000

66 000

-34 000

-

-

-

II. Hosszú lejáratú kötelezettségek

37 000

17 000

-20 000

III. Rövid lejáratú kötelezettségek

63 000

49 000

-14 000

G. Passzív időbeli elhatárolások

-

-

-

150 000

86 000

-64 000

↓ ↓ ↑ ↓ ↓ ↓ ↓

II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-)

E. Céltartalékok F. Kötelezettségek I. Hátrasorolt kötelezettségek

FORRÁSOK ÖSSZESEN

A tevékenységet lezáró eredménykimutatás előző és tárgyévi adatai a következők (eFt-ban):

- 61 -

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe Előző év

Tárgyév

Változás

270 000

120 000

-150 000

I.

Értékesítés nettó árbevétele

II.

Aktivált saját teljesítmények értéke

10 000

5 000

-5 000

III.

Egyéb bevételek Ebből: visszaírt értékvesztés

5 000

12 000

+7 000

IV.

Anyagjellegű ráfordítások

240 000

115 000

-125 000

V.

Személyi jellegű ráfordítások

40 000

18 000

-22 000

VI.

Értékcsökkenési leírás

11 000

8 000

-3 000

VII.

Egyéb ráfordítások Ebből: értékvesztés

3 000

4 000

+1 000

A.

Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (I. ± II. + III. – IV. – V. – VI. – VII.)

-9 000

-8 000

+1 000

2 000

1 000

-1 000

4 000

2 000

-2 000

-2 000

-1 000

+1 000

-11 000

-9 000

+2 000

-10 000

-10 000

-

-

-

-

-10 000

-10 000

-

-21 000

-19 000

+2 000

-

-

-

VIII.

Pénzügyi műveletek bevételei

IX.

Pénzügyi műveletek ráfordításai

B.

Pénzügyi műveletek eredménye (VIII. – IX.) Szokásos vállalkozási eredmény (± A ± B)

C. X

Rendkívüli bevételek

XI.

Rendkívüli ráfordítások

D.

Rendkívüli eredmény (X.– XI.) Adózás előtti eredmény (± C ± D)

E. XII.

Adófizetési kötelezettség

F.

Adózott eredmény

-21 000

-19 000

+2 000

G.

Mérleg szerinti eredmény

-21 000

-19 000

+2 000

- 62 -

↓ ↓ ↑ ↓ ↓ ↓ ↑ ↑ ↓ ↓ ↑ ↑ ↑ ↑ ↑

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe A felszámolás kezdetekor a kijelölt felszámolóbiztos valamint a Kft. volt vezető tisztségviselői az alábbi komplex elemzéseket végezték el a társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének bemutatása és annak számszaki alátámasztása érdekében:

Mutató

Számítási mód

Előző év

Tárgy év

Változás

Tőkeerősség

Saját tőke /Források összesen

33,33%

23,26%

-10,07%

↓

Kötelezettségek / Források összesen

66,67%

76,74%

+10,07%

↑

Saját tőke / Befektetett eszközök

56,82%

37,04%

-19,78%

↓

Befektetett eszközök fedezete II.

(Saját tőke + Hosszú lejáratú kötelezettségek) / Befektetett eszközök

98,86%

68,52%

-30,34%

↓

Tőkecsökkenés mértéke

MSZE / Saját tőke

-42,00%

-95,00%

-53,00%

↓

3

4,3

+1,3

↑

5,4

6

+0,6

↑

5 000 eFt

-14 000 eFt

-19 000 eFt

↓

Kötelezettségek részaránya Befektetett eszközök fedezete I.

Tőkemultiplikátor Saját tőke forgási sebessége Jegyzett tőkén felüli vagyon fedezete

Eszközök összesen / Saját tőke Értékesítés nettó árbevétele / Saját tőke +Saját tőke -Jegyzett tőke -Lekötött tartalék -Értékelési tartalék

- 63 -

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe Mutatószámok értékelése:  Tőkeerősség: a fenti mutatókból láthatóan nagyon gyengén alakul. A bázisévről a tárgyévre 10,07 %-kal csökkent, tárgy évben már a kritikus 30% alatt van.  Kötelezettségek

részaránya

(eladósodottság

foka):

a

kötelezettségek

részaránya a forrásokon belül jelentősen növekedett az elmúlt időszakban, ami a cég egyre súlyosbodó eladósodottságára utal. A kötelezettségek aránya természetesen a tőkeerőséggel ellentétes irányban változott, arányuk 10,07 %kal nőtt. A társaság a tárgy évben már a kritikusnak számító 70 % -os eladósodottsági szint felett van.  Befektetett eszközök fedezete: 100 % vagy a fölötti érték a kedvező, ez egyik évben sem valósul meg. Nagyon kedvezőtlenül alakul mindkét évben, tárgy időszakra még tovább romlik. Oka elsősorban a saját tőke fedezet alacsony aránya.  Tőkecsökkenés mértéke: nagyon intenzív és tárgy időszakban ez is tovább fokozódik, bázis évről tárgy évre 53 %-kal nő a tőkecsökkenés mértéke.  Tőkemultiplikátor (eszköz - igényességi mutató): bázisévről tárgyévre növekedést mutat, ami ennél a mutatónál kedvezőtlen változás, hiszen azt mutatja meg, hogy egységnyi saját tőkével hány egység eszközállományt mozgat a vállalkozás.  Saját tőke forgási sebessége: látszólag tárgy időszakra jelentős javulást mutat, ez csak látszólagos, mert nem az árbevétel növekedésre, hanem a jelentős további saját tőke csökkenésre vezethető vissza.  Jegyzett tőkén felüli vagyon fedezete: már előző időszakban is nagyon alacsony, tárgy időszakra már negatív előjelűvé válik, a vagyon fedezetét már a kötelezettségek adják. Összefoglalva megállapítható, hogy a társaság súlyos válsághelyzetben van, a fizetőképesség helyreállítása nem lehetséges, nagyon nagymértékben el van adósodva, felszámolás alatti egyezség megkötése csak a hitelezők jelentős áldozatvállalásával történhetne meg, így a felszámolási eljárás lefolytatása elkerülhetetlen.

- 64 -

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe Tegyük fel, hogy a felszámolási eljárás alatt a felszámoló döntése alapján nem folytatja tovább az adós cég a gazdasági tevékenységet. A tevékenység ésszerű és gazdaságos beszüntetése szolgálja jelen esetben leginkább a hitelezők érdekeit, amely a csődtörvénynek alapfilozófiája. Miután nem végeznek termelő, szolgáltató tevékenységet, így a számviteli elszámolás során nem indokolt az eredményszámlákra könyvelni, helyettük minden eredményt érintő tételt a 499-es Felszámolási eredmény elszámolása számlára könyvelnek le. Kiindulva a tevékenységet lezáró mérleg és eredménykimutatás adataiból most nézzük, hogy milyen gazdasági események következtek be a felszámolási eljárás időszaka alatt! (Az esettanulmányban alkalmazott számlatükör a mellékletek között megtalálható!)

Gazdasági események: (A nyitó tételek elszámolásától eltekintek.) 1) A társaság lekönyvelte a nyitás utáni rendező tételeket, a pénzeszközök között kimutatott 1 000 000 Ft az elszámolási betétszámlán található. 2) A határidőben bejelentett (közzétételtől számított 40 napon belüli) hitelezői igények megoszlása és besorolása kategóriák szerint a következőképpen alakul:  „A hitelező” (Bank) 17 000 eFt, „b” kategória,  „B hitelező” Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 19 000 eFt, „e” kategória,  „C hitelező” Szállítói tartozás 20 000 eFt, „f” kategória. 3) A határidőben bejelentett, a felszámoló biztos által elfogadott jogosnak ítélt hitelezői igények 2 000 000 Ft-tal meghaladják a tevékenységzáró mérlegben kimutatott hitelezői igényt (kötelezettségek), a többlet hitelezői igény egy eddig nem ismert szállítói tartozás. 4) A társaság bevonta az értékpapírok között kimutatott 4 000 000 Ft könyv szerinti értéken nyilvántartott névértéken visszavásárolt saját üzletrészt. Kapcsolódó könyvelési tételt is elszámolta. 5) A követelésekből 5 000 000 Ft behajthatatlan, 4 000 000 Ft befolyt az elszámolási betétszámlára.

- 65 -

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe 6) A vásárolt készletekből (anyagok) 6 000 000 Ft értékben eladhatatlanság miatt selejtezésre került, a fennmaradó készlet könyv szerinti értéken + 27 % Áfa értékesítésre került, az ellenérték 10 nap elteltével az elszámolási betétszámlára befolyik. 7) Az immateriális javak között egy vállalkozáson kívül nem hasznosítható szoftver (szellemi termékek) van, amely emiatt selejtezésre kerül. Bruttó értéke 6 000 000 Ft. 8) A tárgyi eszközök (termelő gépsor) könyv szerinti értéken eladásra kerülnek, a bekerülés érték 60 000 000 Ft volt. A ellenérték átutalása megtörténik. 9) A NAV elvégezte a tevékenységzáró adóellenőrzést, amelynek keretében megállapított 2 000 000 Ft Áfa adóhiányt, 1 000 000 Ft adóbírságot és 500 000 Ft késedelmi pótlékot. A felszámolóbiztos a módosító hitelezői igény bejelentését követően a fenti összegeket nyilvántartásba vette, könyvelője a megállapításokat lekönyvelte. 10) Átutalásra kerül a felszámolás végén a felszámoló cég által benyújtott 6 000 000 Ft + 27 % Áfa felszámolói díj. 11) Megtörténik a hitelezői igények kielégítése a kielégítési sorrend (Cstv. 57. § (1) bekezdés) alapján, elkészül a felszámolási zárómérleg és a vagyon felosztási javaslat. Könyvelési teendők a következő kontírozó íven találhatók:

- 66 -

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe Dátum 1)

Gazdasági esemény Nyitás utáni rendező tételek elszámolása -MSZE átvezetése - Tőketartalék átvezetése negatív eredménytartalékra

3)

19 000 000

412

413

5 000 000

499

454

2 000 000

499 411 414

373 499 413

4 000 000 4 000 000 4 000 000

499 384

311 311

5 000 000 4 000 000

499 499 311 311 384

21-22 21-22 499 467 311

6 000 000 2 000 000 2 000 000 540 000 2 540 000

499 1194

114 499

6 000 000 2 000 000

499 139 311 311

131 499 499 467

60 000 000 10 000 000 50 000 000 13 500 000

Immateriális javak (szellemi termékek) selejtezése -bruttó érték kivezetése -értékcsökkenés kivezetése

8)

419

Készletek rendezése -selejtezés elszámolása -anyagkészlet kivezetése -árbevétel elszámolása -fizetendő Áfa elszámolása -átutalás elszámolása

7)

413

Követelések elszámolása -behajthatatlan követelés -követelés átutalása

6)

Összeg (Ft)

Saját üzletrész bevonása -üzletrész kivezetése -névérték elszámolása -lekötött tartalék feloldása

5)

K számla

Többlet hitelezői igény elszámolása -szállítói tartozás elszámolása

4)

T számla

Termelő gépsor értékesítése -bruttó érték kivezetése -értékcsökkenés kivezetése -egyéb bevétel elszámolása -fizetendő Áfa elszámolása

- 67 -

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe -átutalás elszámolása

9)

467 463

2 000 000 1 000 000

499

463

500 000

499

479

6 000 000

466

479

1 620 000

479

384

7 620 000

467

468

14 040 000

468

466

1 620 000

468

384

12 420 000

445 464 454

384 384 384

17 000 000 21 000 000 3 000 000

411

499

26 000 000

499

413

10 000 000

Pénzügyi rendezések a vagyon felosztását követően -átutalás bank felé -átutalás NAV felé -átutalás szállítók felé

13)

499 499

Áfa elszámolása felszámolás ideje alatt („a” kategóriás) -fizetendő Áfa átvezetése a 468-as számlára -előzetesen felszámított Áfa átvezetése a 468-as számlára -Áfa pénzügyi rendezése a költségvetés felé

12)

63 500 000

Felszámolói díj elszámolása, átutalása -felszámolói díj elszámolása -előzetesen felszámított Áfa elszámolása -felszámolói díj átutalása

11)

311

Adóvizsgálat megállapításainak elszámolása (NAV) -Áfa adóhiány elszámolása -adóbírság elszámolása -késedelmi pótlék elszámolása

10)

384

Saját tőke számlák rendezése a 499-es számlán -jegyzett tőke átvezetése -eredménytartalék átvezetése

- 68 -

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe A saját tőke számlák egyenlegének átvezetését követően azok nulla egyenleget mutatnak, a 499-es Felszámolási eredmény elszámolási számlának, pedig tartozik egyenlege lesz, melynek összege 10 500 000 Ft, és a tartozik egyenlegből következik, hogy ez az összeg veszteség. Ez egyezik a felosztható vagyon összegével (lásd később felszámolási záró mérleg), tehát a számviteli elszámolások jók voltak.

Vagyonfelosztási javaslat: Sorszám

Hitelező megnevezése

Hitelezői igény (Ft)

Kategória Cstv. 57. §

1. 2. 3. 4. 5.

Felszámoló „B hitelező” NAV „A hitelező” Bank „B hitelező” NAV „C hitelező” Szállítók „B hitelező” NAV Összesen

7 620 000 12 420 000 17 000 000 21 000 000 22 000 000

a) a) b) e) f)

fizetve fizetve 17 000 000 21 000 000 13 000 000

100 100 100 100 59,09

1 500 000 81 540 000

g) -

0 71 040 000

0 87,12

6. 7.

Fedezet (Ft)

Kielégítési hányad %

A fenti táblázatból megállapítható, hogy az összes hitelezői igény 87,12 %-ban elégíthető csak ki, a szállítókat jelentős hitelezői veszteség éri.

Felszámolási zárómérleg: Sorszám

Eszközök

1.

Felszámolásba be nem vonható vagyoni eszközök Pénzeszközök Vagyoni eszközök Be nem hajtott követelések Eszközök összesen

2. 3. 4.

5.

Összeg eFt

Sorszám

Források

6.

Felszámolásba be nem vonható vagyon

-

51 000 -

7. 8.

Kötelezettségek Felosztható vagyon (+ és -)

9.

Források összesen

Összeg eFt -

61 500 -10 500

51 000

- 69 -

51 000

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe A felszámolási eljárás végén, amikor a felszámoló már minden eszközt értékesített, a behajthatatlan követeléseket leírta, az „a” kategóriás kötelezettségeit esedékességkor kiegyenlítette, az elszámolási betétszámlán 51 000 000 Ft pénzeszköz maradt. A még fennálló 61 500 000 Ft-os hitelezői igényre (kötelezettségekre) csak ez az 51 000 000 Ft áll rendelkezésre, ezért a felosztható vagyon negatív előjelű, 10 500 000 Ft lesz.

5.2.2. Az adóhatóság hatósági feladatai Felszámolás elrendelése esetén az adós gazdálkodó szervezet addigi működését le kell zárni. Ennek érdekében teszi a törvény az adós cég vezetőjének kötelezettségévé többek között, hogy a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal készítsen adóbevallást, amelyet a felszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül be kell nyújtania az adóhatóságnak. Az adóhatóság feladata e bevallások határidőben történő teljesítésének figyelemmel kísérése. Amennyiben a felszámoló nem fizeti meg a felszámolási költségnek minősülő adót az esedékesség időpontjában, akkor az adóhatóságnak fel kell hívni a teljesítésre. Ha a felhívás ellenére sem teljesíti kötelezettségét, akkor kifogással kell a törvényszékhez fordulni, amelyben kérni kell a törvényszéket, hogy kötelezze az adó megfizetésére.76 Korábban a törvény megszűnés esetén kötelező vizsgálatot írt elő. A hatályos szabályozásból kikerült a kötelező vizsgálat, jelenleg az adóhatóság saját, önálló döntése, hogy lefolytatja-e azt. Ezt célszerű megtenni, mert a vizsgálatnak nagyon nagy jelentősége van, hiszen ez az utolsó alkalom, amikor még el lehet érni az adózót, vizsgálatot le lehet folytatni, az esetleges törvénytelenségek a felszínre kerülhetnek.77 A felszámoláshoz kapcsolódóan két vizsgálatot folytat le a Hivatal:  tevékenységet lezáró adóbevallás/adóbevallások és a felszámolás előtti időszak (általában 5 év) vizsgálata (70-es vizsgálat), ennek határidejét az Art. 92. § (6) bekezdése mondja ki, amely szerint az adóhatóság a tevékenységet záró bevallás ellenőrzését a felszámolás közzétételétől számított egy éven belül, egyszerűsített felszámolás esetén a felszámoló által készített záróbevallás kézhezvételét követő 45 napon, de legfeljebb a felszámolás közzétételétől számított egy éven belül köteles befejezni,78 76

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal eljárási gyakorlata alapján A Nemzeti Adó- és Vámhivatal eljárási gyakorlata alapján 78 Art. 92. § (6) bekezdés 77

- 70 -

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe  a felszámolás befejezésekor a felszámoló által készített záróbevallás ellenőrzését (71-es vizsgálat), pedig a bevallás kézhezvételétől számított 60 napon (egyszerűsített felszámolás esetén, 45 napon) belül be kell fejezni. 79 A felszámolás befejezésekor a megszűnt adózó folyószámláját rendezni kell, és le kell zárni. Az adóhatóság a meg nem térült követeléseket hitelezői veszteségként törli. Amennyiben a megszűnt gazdálkodó szervezetnek van mögöttes felelőse, és a tartozás vélhetően nem behajthatatlan, akkor az adóhatóság határozatban kötelezi a mögöttest a felszámolásban meg nem térült tartozás részben vagy egészben történő kifizetésére. A fennmaradó követelést hitelezői veszteségként törli.80

79

Art. 92. § (6) bekezdés http://systemmedia.hu/index.php/cikk/1625/1625/Az-adohatosag-es-a-felszamolasi-eljaras-kapcsolataA-felszamolasi-eljaras-elrendelese-es-jogkovetkezmenyei (letöltés dátuma: 2012. november 9.) 80

- 71 -

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe 6.Felszámolások alakulása az elmúlt években, Zala megyében és a nyugat-dunántúli régióban Az alábbi diagramok havi bontásban szemléltetik, hogy hány darab felszámolás indult, fejeződött be illetve volt folyamatban az elmúlt években, Zala megyében. Az összehasonlíthatóság érdekében a statisztika mindhárom évben a januártól szeptemberig (szeptember 30.) terjedő időszakot fedi le, miután a szakdolgozat készítésekor 2012. évre vonatkozóan csak ezen időintervallum adatai álltak rendelkezésemre, így 2010. és 2011. évek esetében is vizsgálódásom alapját az adott időszak képezte. 3. számú diagram

2010-2012 között indult felszámolások alakulása Zala megyében 80 70

Darab

60 50 40

2010

30

2011

20

2012

10 0 jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept.

Hónapok

Forrás: saját szerkesztés online Cégközlöny adatai alapján (http://www.e-cegkozlony.gov.hu/index.php?pagename=gzdugy letöltés dátuma: 2012. október 05.)

Látható, hogy 2010.-ben júniusban és 2011.-ben augusztusban kiemelkedően magas számú felszámolást indítottak a megyében. A legkevesebb felszámolás, pedig 2012. májusban indult Zala megyében.

- 72 -

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe 4. számú diagram

Befejezett felszámolási eljárások Zala megyében 20102012 időszakra vonatkozóan szept. aug.

Hónapok

júl. jún. máj.

2012

ápr.

2011

márc.

2010

febr. jan. 0

10

20

30

40

50

60

70

Darab

Forrás: saját szerkesztés online Cégközlöny adatai alapján (http://www.e-cegkozlony.gov.hu/index.php?pagename=gzdugy letöltés dátuma: 2012.október 05.)

Érdekes, hogy a befejezett felszámolási eljárások száma 2010. év júliusában volt a legalacsonyabb és két évvel később, 2012. júliusban a legmagasabb.

- 73 -

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe 5. számú diagram

Darab

Folyamatban lévő felszámolási eljárások száma Zala megyében 2010-2012 között 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0

2010 2011 2012

jan. febr.márc.ápr. máj. jún. júl. aug.szept.

Hónapok Forrás: saját szerkesztés online Cégközlöny adatai alapján (http://www.e-cegkozlony.gov.hu/index.php?pagename=gzdugy letöltés dátuma: 2012.október 05.)

Látható, hogy a folyamatban lévő felszámolási eljárások száma évről – évre növekedett. Minden hónapban, 2010-ben volt a legkevesebb és 2012-ben a legtöbb. Sajnos a gyakorlat azt mutatja, hogy az eljárások akár több évig is elhúzódhatnak, így a diagram oszlopai halmozódásokat is tartalmazhatnak.

- 74 -

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe A következő ábrákon az elmúlt években indított, befejezett és folyamatban lévő felszámolások számának alakulása látható a nyugat-dunántúli régión belül: (Minden évben szeptember 30. –i állapot szerint.) 6. számú diagram

A nyugat-dunántúli régióban az elmúlt években indított felszámolások alakulása 700 600

Darab

500 Győr-Moson-Sopron megye

400 300

Vas megye

200 Zala megye

100 0 2010

2011

2012

Évek Forrás: saját szerkesztés online Cégközlöny adatai alapján (http://www.e-cegkozlony.gov.hu/index.php?pagename=gzdugy letöltés dátuma: 2012. október 05.)

Miután a nyugat-dunántúli régióban a három megye közül Győr–Moson-Sopron megye gazdaságilag a legfejlettebb, a legtöbb vállalat e megye területén működik, ezért a felszámolási eljárások száma is arányosan itt a legmagasabb. Az ábrából kiragadva a 2011-es évet, a következő megoszlást kapjuk:

- 75 -

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe 7. számú diagram

2011-ben indított felszámolások számának megoszlása a régióban

Győr-Moson-Sopron megye

37,28%

46,16%

Vas megye Zala megye

16,56%

Forrás: saját szerkesztés online Cégközlöny adatai alapján (http://www.e-cegkozlony.gov.hu/index.php?pagename=gzdugy letöltés dátuma: 2012. október 05.)

8. számú diagram

Nyugat-dunántúli régióban az elmúlt években befejezett felszámolási eljárások

Évek

2012 Zala megye 2011 Vas megye Győr-Moson-Sopron megye

2010 0

200

400

600

Darab Forrás: saját szerkesztés online Cégközlöny adatai alapján (http://www.e-cegkozlony.gov.hu/index.php?pagename=gzdugy letöltés dátuma: 2012. október 05.)

- 76 -

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe 9. számú diagram

Nyugat-dunántúli régióban folyamatban lévő felszámolások alakulása 12000 10000 8000

Darab

Győr-Moson-Sopron megye

6000

Vas megye

4000 2000

Zala megye

0 2010

2011

2012

Évek

Forrás: saját szerkesztés online Cégközlöny adatai alapján (http://www.e-cegkozlony.gov.hu/index.php?pagename=gzdugy letöltés dátuma: 2012. október 05.)

Látható, hogy a folyamatban lévő felszámolások legmagasabb száma Győr-MosonSopron megyében alakult ki minden évben. Természetesen ez az adat ugyanúgy indokolható azzal, hogy a három megye közül a gazdasági fejlettség itt a legnagyobb és e megye területén működik a legtöbb cég, ennél fogva a legtöbb folyamatban lévő felszámolás is itt figyelhető meg.

- 77 -

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe 7.Összefoglalás Szakdolgozatom témájaként a felszámolási eljárás szabályozásának átfogó bemutatását választottam, külön figyelmet fordítva a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ezen eljárásokban betöltött szerepére, jellemző feladataira. A téma aktualitását támasztják alá az Opten céginformációs szolgáltató adatai, amelyek szerint idén a 2008-as és a 2011-es után elérte a magyar gazdaságot egy harmadik felszámolási hullám is. Igaz, ezt a magas számot a gyakoribbá vált hatósági ellenőrzésekkel indokolják, amelyeket a NAV a piac megtisztítása miatt végez, ugyanis ki akarják vezetni a gazdaságból a kártékony és versenyképtelen cégeket. 81 Szakmai gyakorlatomat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Zala Megyei Adóigazgatósága Felszámolási és Végelszámolási Osztályán teljesíthettem, amely által indokolttá vált, hogy a dolgozat megírásánál az adóhatóság felszámolási eljárásban betöltött kettős szerepére, hatósági és hitelezői tevékenységére helyezzem a hangsúlyt. A dolgozat első felében bemutattam a felszámolási eljárás szabályozását, szekunder kutatásként feldolgoztam a témához kapcsolódó szakirodalmi és internetes forrásokat. Ebben a részben bemutattam a NAV kialakulását, szervezetét és működését. A dolgozat második felében primer kutatást végeztem, amelynek során egy „kitalált” vállalat – a „KRÍZIS” Kft. – esettanulmányán keresztül illusztráltam a felszámolási eljárás gyakorlatát. Ebben a részben diagrammokkal szemléltettem a felszámolási

eljárások

alakulását

az

elmúlt

évekre

vonatkozóan

régiós

közben

rávilágítottam

azon

összehasonlításban, illetve Zala megyét kiemelve. Az

eljárás

szabályozásának

áttekintése

hiányosságokra, amelyek gátolják a felszámolási eljárások eredetileg kitűzött céljainak elérését, és amelyek miatt számos eljárás sajnos eredménytelen. Felhívtam a figyelmet néhány jogszabályi ellentmondásra, amelyek a nem eléggé alapos jogalkotás következtében előálltak és egyes esetekben javaslatokat is próbáltam megfogalmazni az ellentmondások kiküszöbölésére.

81

http://www.foe.hu/index.php?mact=News,cntnt01,detail,0&cntnt01articleid=8795&cntnt01returnid=63 (letöltés dátuma: 2012. november 14.)

- 78 -

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe A Csődtörvény hatályba lépése óta rengeteg bírálatot kapott, véleményem szerint egyáltalán nem alaptalanul. A törvénnyel kapcsolatos problémák súlyát a legjobban érzékelteti a hitelezői igények megtérülési arányának statisztikája, amely azt mutatja, hogy a Cstv. 1992-es hatályba lépése óta nem volt olyan év, amikor ez az arány a felszámolási eljárásokban meghaladta volna az egy százalékot. A törvény megalkotása óta soha nem érvényesült a hitelezői érdekek védelme és az igények kielégítése, amely a Cstv. alapfilozófiája. 82 Véleményem szerint nemcsak egy új csődtörvényre van szükségünk, több jogszabály megreformálására is szükség van, ahhoz, hogy megállítsuk a felszámolások számának drasztikus növekedését. Gyakori, hogy a tulajdonosok a fizetési kötelezettség kibúvása alól cégüket szándékosan fizetésképtelen helyzetbe hozzák, kimentik a vagyonukat, és azzal egy új céget alapítanak. Tehetik mindezt azért, mert ma Magyarországon minimális idő- és tőkeráfordítással lehet céget alapítani. Bár történt némi előrelépés a cégalapítási feltételek szigorításában - így például: megszűnt az egyórás cégbejegyzés, az alapítási illeték 15 000 Ft-ról 50 000 Ft-ra emelkedett és bevezetésre került az adóregisztrációs eljárás -, de ez még korántsem elegendő a felelőtlen cégalapítás megakadályozásához. Az adóregisztrációs eljárás során kiszűrik a jelentős adótartozást felhalmozó, vagy adóhatósági szempontból kockázatosnak ítélt adózókat, valamint a NAV megvizsgálja, hogy a cégbejegyzést kérőnek van-e már olyan cége, amely szerepel az adótartozók listáján, ezzel megakadályozva a csalárd szándékú cégalapítást. 83 Sajnos az eljárás könnyen kijátszható, hiszen gyakorlatilag bárki nevében alapítható a cég, aki hozzájárulását adja, illetve akinél nincs akadálya az adószám kiadásának. A felelősségre vonási szabályokkal kapcsolatosan is felmerül néhány probléma. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban Btk.) 290. § (1) bekezdése szerint, aki vagyonkimentéssel, vagyonmegrongálással, színlelt ügylet kötésével, az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon tevékenykedik, és ezzel hitelezőit részben vagy egészben megkárosítja, bűntettet követ el, és öt évig 82

http://www.foe.hu/index.php?mact=News,cntnt01,detail,0&cntnt01articleid=867&cntnt01returnid=63 (letöltés dátuma: 2012. november 11.) 83 http://www.piacesprofit.hu/kkv_cegblog/egyre_tobb_a_fizeteskeptelenseg/ (letöltés dátuma: 2012. október 23.)

- 79 -

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Sajnálatos módon azonban megfigyelhető, hogy általában nincs ilyen jogalkalmazási gyakorlat, és e szankciónál jóval enyhébb büntetést szabnak ki a cégüket szándékosan bedöntő vezetőkkel szemben, az enyhébb büntetés pedig, nem bír akkora visszatartó erővel velük szemben, mint kellene. Úgy gondolom, amíg nem érvényesülnek ténylegesen, a gyakorlatban is a büntető törvénykönyvi jogszabályok, addig nem lehetséges a gazdasági bűnözés egyre növekvő térnyerésének leküzdése. Megfontolandó lenne a Btk.-ban megfogalmazott szankciók tényleges érvényesítése a joggyakorlatban, illetve 5 évig terjedő szabadságvesztés mellett a bűntettet elkövetőnek saját vagyonával is felelnie kellene az okozott károkért. De hogy a „felszámolási láz” okai között ne csak a gazdasági bűnözést és azokat említsem, akik szándékosan, haszonszerzés céljából teszik tönkre cégüket, fel szeretném hívni a figyelmet azokra is, akik azért kénytelenek a vállalkozásukat felszámoltatni, mert nem bírják a rájuk nehezedő, egyre növekvő adó- és járulékterheléseket, az élő munka terheinek emelkedését. Véleményem szerint – főleg a KKV szektor számára kulcsfontosságú lehetne e terhek leszorítása a hosszú távú fennmaradás érdekében. Ez a csökkentés a gazdaság fehérítését is szolgálhatná, mert ha alacsonyabbak lennének az adók és járulékok, úgy gondolom a jelenleginél több vállalkozó hajlana azok befizetésére. A felszámolók kijelölésével kapcsolatosan is megfogalmaztam néhány kritikát, amelyek úgy gondolom gátját jelentik a hitelezői érdekek szem előtt tartásának, illetve tettem néhány javaslatot is e problémák megoldására. A Cstv. szerint a bíróság a felszámolót véletlenszerűen, elektronikus kiválasztás útján, átlátható módszertan és olyan elvek figyelembevételével jelöli ki, amelyek biztosítják a felszámolók arányos munkaterhelését, valamint figyelembe veszik a felszámoló és az adós gazdálkodó szervezet között lévő földrajzi távolságot is. A valóságban azonban sajnos ez nem így működik. A gyakorlat azt mutatja, hogy az elektronikus kiválasztási módszer nem veszi figyelembe a felszámolás alá került adós cég, illetve a hitelezők és a felszámoló között létező földrajzi távolságot.

- 80 -

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe Nagyon megnehezíti az eljárás lefolytatását a nagy távolság, igen nehéz úgy kapcsolatot tartani, hogy az adós és a felszámoló székhelye/telephelye sokszor az ország két különböző, egymástól több száz kilométerre lévő pontján találhatók. Sőt, sokszor nemcsak a személyes kontaktus nem valósítható meg, de az is gyakori, hogy még telefonon sem érhető el a felszámoló cég. A felszámolókkal kapcsolatosan többször előfordult már az a probléma is, hogy a hitelezői gyűlést a saját székhelyükre hívták össze, figyelmen kívül hagyva, hogy a hitelezők a távolság ellenére meg tudnak-e jelenni a gyűlésen. Ezt mindenképpen szabályozni kellene, hiszen, ezáltal a hitelezők érdeke nagymértékben sérül. Ráadásul kifogás benyújtására sincs alternatíva, tehát semmilyen jogorvoslati lehetőséget nem adnak a hitelezők kezébe érdekeik védelmére. Úgy gondolom, megfontolandó lenne leszűkíteni a választható felszámolók körét, például csak abból a megyéből lehessen választani az eljárás lefolytatására felszámoló céget, ahol az legalább képviselettel rendelkezik, és ahol a hitelezők többségének székhelye/telephelye található. Szabályozni szükséges azt is, hogy egy-egy felszámoló egy időben hány felszámolást folytathat le, figyelembe véve az adott felszámoló cég kapacitását. Véleményem szerint, lehetőséget kellene adni a hitelezőknek a felszámoló kijelölésével kapcsolatos véleményük kifejtésére, ezáltal megvalósulhatna a hitelezői érdekek érvényesülése. Álláspontom szerint a felvázolt megoldási javaslatokkal csökkenteni lehetne a felszámolási eljárások egyre növekvő számát, és el lehetne érni a hitelezői érdekek sérelmének elkerülését, illetve hatékonyabbá lehetne tenni az adóhatóság munkáját.

Dolgozat lezárva: 2012. december 18.

- 81 -

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe 8.Felhasznált irodalom Könyvek, folyóiratok CSŐKE A. – FODORNÉ L. E. – HORVÁTH A. – SERÉNYI GY.: A csődtörvény magyarázata, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2003. DR. BATÉ ZS.: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladata és szervezete 2011, SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt., Budapest, 2011. DR. GÁL J. – DR. KISS G. – DR. UJVÁRI G. : A végelszámolási eljárás, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2001. DR. JUHÁSZ L.: Csődjog, Dialóg-Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2003 DR. KECSKÉS A.-DR. ROZMAN A.-DR. SZALAI E. : Jogi ismeretek II. Vállalkozások joga, PENTA UNIÓ Oktatási Centrum Zrt., Pécs, 2010. DR. SZTANÓ IMRE: A számvitel alapjai, Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Zrt., Budapest,2006. DR. VIDA I.: NAV évkönyv 2011, SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt, Budapest, 2012. P. - TÖRÖK G.: A magyar csődjog alapjai, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2002. MISKOLCZI B.

NÉMETH J. - BERKESNÉ D. M. – GABÁNYI J. – KISS D. – RÓNAY Z.: A cégekkel kapcsolatos nemperes eljárások magyarázata, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2004.

- 82 -

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe Internetes források http://www.e-cegkozlony.gov.hu/index.php?pagename=gzdugy (letöltés dátuma: 2012. október 5.) DR. JUHÁSZ L.: Egyes nemperes eljárások, A csőd- a felszámolás, a végelszámolás, a megszűnési- a vagyonrendezési és az önkormányzati adósságrendezési eljárás kérdései (elektronikus jegyzet) Elérési út: http:// pp.ajk.pte.hu/HPDOC/Egyesnempereselj.doc (letöltés dátuma: 2012. október 10.) http://nav.gov.hu/nav/ugyfelszolg/regiok/nyugat_dunantul/nyugatdunantul/ugyfelszolga latok/zalmegyig.html (letöltés dátuma: 2012. október 23.) http://www.kozlonyok.hu/kozlonyok/Kozlonyok/12/PDF/2012/32.pdf (letöltés dátuma: 2012. október 23.) http://nav.gov.hu/nav/ugyfelszolg/regiok/kiemeltadozok/bemutatkozas (letöltés dátuma: 2012. október 23.) http://www.piacesprofit.hu/kkv_cegblog/egyre_tobb_a_fizeteskeptelenseg/ (letöltés dátuma: 2012. október 23.) http://nav.gov.hu/data/cms257714/NAV_Evkonyv_2011.pdf (letöltés dátuma: 2012. október 29.) http://nav.gov.hu/data/cms201673/nav_vilaga.pdf (letöltés dátuma: 2012. október 29.) http://www.feketelista.hu/toplistak-megtekintese/felszamolasi-intezkedesek-szama (letöltés dátuma: 2012. november 4.) http://www.vg.hu/gazdasag/ujabb-gondolatok-a-csodtorveny-modositasarol-263804 (letöltés dátuma: 2012. november 4.) http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0000100.TV (letöltés dátuma: 2012. november 5.) http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99100049.TV (letöltés dátuma: 2012. november 5.) http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0600004.TV (letöltés dátuma: 2012. november 5.) http://www.hipo.gov.hu/English/kiadv/szkv/200701-pdf/A_01_Irodalom_0701.pdf (letöltés dátuma: 2012. november 5.) http://www.mnvzrt.hu/mnv/bemutatkozas/Bemutatkozas.html (letöltés dátuma: 2012. november 6.)

- 83 -

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe http://systemmedia.hu/index.php/cikk/1625/1625/Az-adohatosag-es-a-felszamolasieljaras-kapcsolata-A-felszamolasi-eljaras-elrendelese-es-jogkovetkezmenyei (letöltés dátuma: 2012. november 9.) http://www.foe.hu/index.php?mact=News,cntnt01,detail,0&cntnt01articleid=867&cntnt 01returnid=63 (letöltés dátuma: 2012. november 11.) http://www.foe.hu/index.php?mact=News,cntnt01,detail,0&cntnt01articleid=8795&cntn t01returnid=63 (letöltés dátuma: 2012. november 14.)

Jogszabályok 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról 2000. évi C. törvény a számvitelről 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről 2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről 225/2000. (XII. 19.) Kormányrendelet a felszámolás számviteli feladatairól 273/2010. (XII. 9) Kormányrendelet a Nemzeti Adó-és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál töltött gyakorlat alatt szerzett tapasztalatok, ismeretek

- 84 -

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe 9. Fogalomtár Adós: „Az a gazdálkodó szervezet, amely tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kiegyenlíteni.” (http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99100049.TV letöltés dátuma: 2012. november 5.) Befektetett eszközök: „Befektetett eszközként olyan eszközt szabad kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet, a működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálja.” (http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0000100.TV letöltés dátuma: 2012. november 5.) Eszközök: „Ha a vagyontárgyakat az újratermelési folyamatban betöltött szerepük (fajtájuk, összetételük, megjelenési formájuk) szerint vizsgáljuk, akkor a vagyont eszköznek nevezzük.” (DR. SZTANÓ IMRE: A számvitel alapjai, Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Zrt., Budapest, 2006., 21. oldal) Felszámolási eljárás: „A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők e törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek.” (http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99100049.TV letöltés dátuma: 2012. november 5.) Felszámolási indítvány: „A felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem” (A Nemzeti Adó- és Vámhivatal eljárási gyakorlata) Fizetésképtelenség: „A bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha a) az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette, vagy b) az adós a jogerős bírósági határozatban, fizetési meghagyásban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki, vagy c) az adóssal szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy d) az adós a fizetési kötelezettségét csődeljárásban vagy felszámolási eljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette, vagy e) a korábbi csődeljárást megszüntette [18. § (3) bekezdés, 18. § (10) bekezdés vagy 21/B. §], vagy f) az adós, illetve a végelszámoló által indított eljárásban az adós tartozásai meghaladják a vagyonát, illetőleg az adós a tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kielégíteni, és a végelszámoló által indított eljárásban az adós gazdálkodó szervezet tagjai (tulajdonosai) felhívás ellenére sem nyilatkoznak arról, hogy kötelezettséget vállalnak a tartozások esedékességkor történő kifizetéséhez szükséges források biztosítására.” (http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99100049.TV letöltés dátuma: 2012. november 5.)

- 85 -

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe Forgóeszközök: „Forgóeszköznek nevezzük azokat az eszközöket, amelyek a vállalkozó tevékenységét közvetlenül vagy közvetve, de rövid ideig – egy éven belül – szolgálják.” (DR. SZTANÓ IMRE: A számvitel alapjai, Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Zrt., Budapest, 2006., 22. oldal) Források: „Ha a vagyont eredet, származás szerint mutatjuk ki, úgy forrásról beszélünk.” (DR. SZTANÓ IMRE: A számvitel alapjai, Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Zrt., Budapest, 2006., 21. oldal) Gazdálkodó szervezet: „a gazdasági társaság, a közhasznú társaság, az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a végrehajtói iroda, az európai részvénytársaság, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat (a víziközmű-társulat kivételével), az erdőbirtokossági társulat, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is, az európai területi együttműködési csoportosulás, egyesület, alapítvány, valamint mindazon jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, amelyek fő érdekeltségeinek központja a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió területén található.” (http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99100049.TV letöltés dátuma: 2012. november 5.) Hitelező: „A csődeljárásban és a felszámolási eljárásban - a felszámolás kezdő időpontjáig - az, akinek az adóssal szemben jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton vagy más végrehajtható okiraton alapuló, nem vitatott vagy elismert, lejárt pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van.” (http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99100049.TV letöltés dátuma: 2012. november 5.) Hitelezői választmány: „A hitelezők érdekeik védelmére és képviseletük ellátására hitelezői választmányt alakíthatnak, amely figyelemmel kíséri a vagyonfelügyelő és a felszámoló tevékenységét, és a választmányt létrehozó hitelezőket képviseli a bíróság előtt, illetve a vagyonfelügyelővel, az ideiglenes vagyonfelügyelővel, a felszámolóval való kapcsolat során, továbbá gyakorolja az e törvényben meghatározott jogköröket.” (http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99100049.TV letöltés dátuma: 2012. november 5.) Ideiglenes vagyonfelügyelő: „A hitelező a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy azt követően a felszámolás kezdő időpontjáig kezdeményezheti, hogy a bíróság az adós gazdálkodásának felügyeletére a felszámolói névjegyzékből ideiglenes vagyonfelügyelőt rendeljen ki.” (http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99100049.TV letöltés dátuma: 2012. november 5.) Immateriális javak: „Az immateriális javak olyan nem anyagi eszközök, amelyek tartósan szolgálják a vállalkozó tevékenységét.” (DR. SZTANÓ IMRE: A számvitel alapjai, Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Zrt., Budapest, 2006., 22. oldal)

- 86 -

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe Jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság: „Jogi személyiségű gazdasági társaság a korlátolt felelősségű társaság (kft.) és a részvénytársaság (rt.).” (http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0600004.TV letöltés dátuma: 2012. november 5.) Jogi személyiségű nélküli gazdasági társaság: „Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a közkereseti társaság (kkt.) és a betéti társaság (bt.).” (http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0600004.TV letöltés dátuma: 2012. november 5.) Kényszer-egyezség: „A megkötött egyezség azokra az egyezségkötésre jogosult hitelezőkre is kiterjed, akik az egyezséghez nem járultak hozzá, vagy szabályszerű értesítésük ellenére az egyezség megkötésében nem vettek részt, továbbá kiterjed azon hitelezőkre is, amelyek vitatott követelésére tekintettel a bíróság tartalék képzését rendelte el.” (A Nemzeti Adó- és Vámhivatal eljárási gyakorlata alapján) Kényszertörlési eljárás: „Olyan cégbírósági eljárás, amely során az adós céget – vagyonának mértékétől függően – vagy a végelszámolás elrendelése nélkül törlik a cégnyilvántartásból (ha nem rendelkezik vagyonnal, vagy az a felszámolás minimális költségeire sem lenne elegendő) vagy felszámolását rendelik el (ha vagyona vélhetően az eljárás költségeit sem fedezné).” (A Nemzeti Adó- és Vámhivatal eljárási gyakorlata alapján) Készletek: „A készletek a vállalkozó tevékenységét közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszközök, a) amelyeket a rendszeres (szokásos) üzleti tevékenység keretében értékesítési céllal szereztek be, és azok a beszerzés és az értékesítés között változatlan állapotban maradnak (áruk, göngyölegek, közvetített szolgáltatások), bár értékük változhat, b) amelyek az értékesítést megelőzően a termelés, a feldolgozás valamely fázisában vannak [befejezetlen termelés (ideértve a befejezetlen, még ki nem számlázott szolgáltatást is), félkész termékek] vagy már feldolgozott, elkészült állapotban értékesítésre várnak (késztermékek), c) amelyeket az értékesítendő termékek előállítása vagy a szolgáltatások nyújtása során fognak felhasználni (anyagok).” (http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0000100.TV letöltés dátuma:2012. november 5.) Kormányhivatal: „A Kormányhivatal törvény által létrehozott, a Kormány irányítása alatt működő központi államigazgatási szerv.” (http://www.hipo.gov.hu/English/kiadv/szkv/200701-pdf/A_01_Irodalom_0701.pdf letöltés dátuma: 2012. november 5.) Korrigált végelszámolási nyitómérleg: „A végelszámoló a cég korábbi tisztségviselője által készített, a tevékenységet lezáró, a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlegének adataiból végelszámolási nyitó mérleget készít, majd a hitelezők igénybejelentésére nyitva álló határidő elteltét követően - legfeljebb hetvenöt napon belül - a hitelezői követelések jegyzékéből kiindulva - szükség szerint korrigálja a végelszámolási nyitó mérleget (korrigált végelszámolási nyitó mérleget készít), amelyet a cég legfőbb szerve elé terjeszt.”

- 87 -

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe (http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0600005.TV letöltés dátuma: 2012. november 5.) Könyvviteli számla: „A könyvviteli számla a gazdasági események könyvviteli szabályok szerinti rögzítésének eszköze. Olyan kétoldalú kimutatás, amely a gazdasági események folyamatos nyilvántartására szolgál.” (DR. SZTANÓ IMRE: A számvitel alapjai, Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Zrt., Budapest, 2006., 39. oldal) Követelések: „Követelések azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez (beleértve az osztalékelőleget is) kapcsolódnak, valamint a különféle egyéb követelések, ideértve a vásárolt követeléseket, a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket, a bíróság által jogerősen megítélt követeléseket is.” (http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0000100.TV letöltés dátuma: 2012. november 5.) Lemondás: „Az adóigazgatóság, mint hitelező azon eljárási cselekménye, amelynek eredményeképpen a felszámolási eljárásban az adóssal szemben fennálló követelésének egy részét, és/vagy a felszámolás alatt keletkezett, de felszámolási költségnek nem minősülő követelésének egy részét vagy annak egészét hitelezői igényként nem jelenti be, illetve a már bejelentett és nyilvántartásba vett hitelezői igényről a felszámolóhoz és az eljáró bírósághoz címzett nyilatkozattal részben vagy teljesen lemond.” (A Nemzeti Adó- és Vámhivatal eljárási gyakorlata alapján) Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.: „Az MNV Zrt. gyakorolja az állami tulajdonban lévő társaságok tulajdonosi jogait, gondoskodik az állami feladatokat ellátó szervezetek elhelyezéséről, gazdálkodik a kezelésében lévő ingatlanokkal és ingóságokkal, az országosan ismert műemlékekkel éppúgy, mint az örökség folytán birtokába jutott dísztárgyakkal, régiségekkel.” (http://www.mnvzrt.hu/mnv/bemutatkozas/Bemutatkozas.html letöltés dátuma: 2012. november 6.) Mellőzés: „Az adóigazgatóság mint hitelező azon eljárási cselekménye, amelynek eredményeképpen a felszámolási eljárásban hitelezői követelést egyáltalán nem jelent be.” (A Nemzeti Adó- és Vámhivatal eljárási gyakorlata alapján) Moratórium: „Az adóst a csődeljárást elrendelő végzés közzétételét követő 120. napot követő második munkanap 0 óráig illeti meg fizetési haladék.” (A Nemzeti Adó- és Vámhivatal belső szabályzatai alapján) Szanálás: „Pénzügyi-gazdasági talpra állítási kísérlet.” (http:// pp.ajk.pte.hu/HPDOC/Egyesnempereselj.doc letöltés dátuma: 2012. november 5.)

- 88 -

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe Tárgyi eszközök: „A tárgyi eszközök olyan anyagi eszközök, amelyek tartósan, közvetlenül vagy közvetett módon szolgálják a vállalkozási tevékenységet, függetlenül attól, hogy üzembe helyezésük megtörtént-e vagy sem.” (DR. SZTANÓ IMRE: A számvitel alapjai, Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Zrt., Budapest, 2006., 22. oldal) Üzleti év: „Az üzleti év az az időtartam, amelyről a beszámolót kell készíteni.” (http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0000100.TV letöltés dátuma: 2012. november 5.) Végelszámoló: „A cég legfőbb szerve - az erre irányadó jogszabályok szerint határozatot hoz a cég jogutód nélküli megszűnéséről, illetve a végelszámolás elrendeléséről. A cég legfőbb szerve a határozatában megállapítja a végelszámolás kezdő időpontját és megválasztja a végelszámolót, illetve rendelkezik a cég vagyoni részesedésével működő jogalanyok, valamint a részvételével működő alapítvány vagy egyesület sorsáról is.A cég legfőbb szerve végelszámolóvá bárkit megválaszthat, ha az a vezető tisztségviselővel szemben támasztott követelményeknek megfelel, és a megbízatást elfogadja. Végelszámolóvá a feladat ellátására alkalmas jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság is választható.” (http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0600005.TV letöltés dátuma: 2012. november 5. )

- 89 -

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe 10. Rövidítésjegyzék APEH:

Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal

Art.:

2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről

Áfa:

általános forgalmi adó

Bt.:

betéti társaság

Btk.:

1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről

Ctv.:

2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról

Cstv.:

1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról

EU:

Európai Unió

„f.a.”:

felszámolás alatt

GH:

Gazdasági Hivatal

KAFIG:

Kiemelt Ügyek és Adózók Adó Főigazgatósága

KAIG:

Kiemelt Adózók Adóigazgatósága

Kft.:

korlátolt felelősségű társaság

Kkt.:

közkereseti társaság

KKV:

mikro-, kis- és középvállalkozás

Rt.:

részvénytársaság

KÜIG:

Kiemelt Ügyek Adóigazgatósága

MNV Zrt.:

Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.

NAV:

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

NAV kormányrendelet:

273/2010. (XII. 9.) Korm.rendelet a Nemzeti Adó és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről

NAV törvény:

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatal

NFA:

Nemzeti Foglalkoztatási Alap

PSZÁF:

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

Ptk.:

1959. évi IV. törvény

Sztv.:

2000. évi C. törvény a számvitelről

VP:

Vám- és Pénzügyőrség

- 90 -

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe 11.Diagramjegyzék 1.sz.diagram: Indított felszámolási eljárások számának alakulása 2002-2012 között 2 2.sz.diagram: Felszámolási kezdeményezések száma 2008-2011 között

55

3.sz.diagram: 2010-2012 között indult felszámolások alakulása Zala megyében

72

4.sz.diagram: Befejezett felszámolási eljárások Zala megyében 2010-2012 időszakra vonatkozóan

73

5.sz.diagram: Folyamatban lévő felszámolási eljárások száma Zala megyében 2010-2012 között

74

6.sz.diagram: A nyugat-dunántúli régióban az elmúlt években indított felszámolások alakulása

75

7.sz.diagram: 2011-ben indított felszámolások számának megoszlása a régióban 76 8.sz.diagram: Nyugat-dunántúli régióban az elmúlt években befejezett eljárások 76 9.sz.diagram: Nyugat-dunántúli régióban folyamatban lévő felszámolások alakulása

77

- 91 -

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe 12. Ábrajegyzék 1.sz.ábra: A NAV létrehozásának lépései

6

2.sz.ábra: A NAV szervezeti szintjei

9

3.sz.ábra: A Központi Hivatal szervezeti struktúrája

10

4.sz.ábra: Az adóztatási szerv

13

5.sz.ábra: A megyei adóigazgatóság általános szervezeti felépítése

15

6.sz.ábra: A regionális főigazgatóságok szervezeti felépítése

17

7.sz.ábra: A felszámolási eljárás szakaszai

29

8.sz.ábra: Felszámolói díj alakulása

42

- 92 -

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe 13 Mellékletek Az esettanulmányban alkalmazott számlatükör 114. Szellemi termékek 1194. Szellemi termékek terv szerinti értékcsökkenése 131. Műszaki berendezések (termelő gépsor) 139. Műszaki berendezések, gépek, járművek terv szerinti értékcsökkenése 21 – 22. Anyagok 311. Belföldi követelések 373. Saját részvények, saját üzletrészek 384. Elszámolási betétszámla 411. Jegyzett tőke 412. Tőketartalék 413. Eredménytartalék 414. Lekötött tartalék 419. Mérleg szerinti eredmény 445. Egyéb hosszúlejáratú hitelek 454. Szállítók 463. Költségvetési befizetési kötelezettségek 464. Költségvetési befizetési kötelezettségek teljesítése 466. Előzetesen felszámított Áfa 467. Fizetendő Áfa 468. Áfa elszámolási számla 479. Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek 499. Felszámolási eredmény elszámolási számla

- 93 -

NYILATKOZAT

Alulírott TUBOLY MÁRTA büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy a szakdolgozatomban foglalt tények és adatok a valóságnak megfelelnek, és az abban leírtak a saját, önálló munkám eredményei. A szakdolgozatban felhasznált adatokat a szerzői jogvédelem figyelembevételével alkalmaztam. Ezen szakdolgozat semmilyen része nem került felhasználásra korábban oktatási intézmény más képzésén diplomaszerzés során.

Zalaegerszeg, 2012. december 14.

______Tuboly Márta sk.______ hallgató aláírása

Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Közgazdasági és Módszertani Intézeti Osztály

ZÁRÓVIZSGA DOLGOZAT KONZULTÁCIÓS LAP Hallgató neve: Tuboly Márta Születési hely, év: Körmend, 1989. január 17. NEPTUN kód: FJ1O0O Szak: pénzügy és számvitel

Szakirány: számvitel

Konzulens neve: Dr. Szekeres Diána

Beosztása: főiskolai adjunktus

A záró dolgozat címe: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszámolási eljárásban betöltött szerepe Tanszéki konzultációk igazolása Konzultáció

Konzultáció témája

időpontja 2012. 10. 10. 2012. 10. 24. 2012. 10. 30. 2012. 11. 07. 2012. 11. 14. 2012. 11. 21. 2012. 11. 28. 2012. 12. 14.

Tanszéki konzulens aláírása

Bevezetés, témafelvetés, követelményrendszer lefektetése Felszámolási eljárás, NAV felépítése Felszámolás részletezése Esettanulmány áttekintése, könyvelési adatok A záró hipotézisek, tézisek, szintézis Felszámolási eljárás folyamatának jogszabályi elemzése Összefoglalás Formai követelményrendszer áttekintése

A záró dolgozat benyújtható! Zalaegerszeg, 2012. december 14. …………………………..... Tanszéki konzulens aláírása