A NÉMETEK ÉS MAGYAROK TÖRTÉNELMI KRONOLÓGIÁJA
Csapatösszeállítás a labdarúgó-világbajnokság döntıjében, 1954 Donauschwäbisches Zentralmuseum, Ulm (DZM 9881)
375-843 A népvándorlás korától a Keleti Frank Királyságig A hunok megjelenése Európában Kr. u. 375 táján népvándorlást idéz elı. A népvándorlás során germán népek települnek le a Nyugatrómai Birodalom területén. A keleti germánok fokozatosan elveszítik származási területükhöz főzıdı kapcsolataikat és összeolvadnak a helybéli lakossággal. A nyugati germán népek a Frank Birodalomban egyesülnek, amely az ókori Római Birodalom bukása után új nagyhatalommá válik.
1/30
751-tıl a Karoling-család tagja, Kis Pippin (751-768) uralkodik a Frank Birodalomban. Fia, Károly (768-814) Nyugat-Európa leghatalmasabb uralkodója lesz, 800 karácsonyán III. Leó pápa Rómában császárrá koronázza. Nagy Károly ezáltal a kereszténység világi uralkodójává válik. Pecsétjének felirata: “Renovatio Imperii Romani“ (A Római Birodalom megújítása). 843-ban a Frank Birodalmat a verduni szerzıdésben örökösödési viszályok miatt három részre osztják: a Nyugati Frank Királyságra, a Keleti Frank Királyságra és egy közbülsı birodalmi területi egységre hullik szét. A Keleti Frank Királyság – a Német Birodalom elıfutára – szintén széttagolódik.
895-896 A magyar honfoglalás A 9. század végén a hatalomért és élettérért folyó küzdelmek mozgásba hozzák a középázsiai sztyeppén élı népeket. A magyarok törzsszövetsége a szomszédos kelet-európai térségbıl nyugat felé vonul. Árpád fejedelem vezérletével átkel a Kárpátokon és bevonul a középsı Duna-vidékre, ahol ekkor többnyire szlávok élnek. A magyar honfoglalás véget vet a népvándorlásnak, területileg elválasztja egymástól a délszlávokat és a nyugati szlávokat, hatást gyakorol a német birodalom fejlıdésére: olyan nagy a fenyegetettséget jelent számukra az elırenyomuló lovas nép, hogy a német hercegségek védelmük érdekében szövetkezni kényszerülnek egymással.
899-955 A magyarok kalandozó hadjáratai és a Lech-mezei vereség A honfoglalást követıen magyar lovascsapatok számos zsákmányszerzı hadjáratot indítanak nyugati és déli irányban: behatoltak a Keleti Frank Királyság és a Morva Fejedelemség területére, elırenyomultak Itáliáig, a Nyugati Frank Királyságba, a Pireneusfélszigetig és Bizáncig. Gyızelmeik révén gazdag zsákmányra tesznek szert és biztosítják hatalmukat a szomszédos népekkel szemben. A Keleti Frank Királyság uralkodója, I. Henrik (919-936) fegyvernyugvást vásárol a magyaroktól. Ez idı alatt várakat építtet és nehézfegyverzető lovassereget állíttat fel. Azonban a döntı gyızelmet fiának, I. Ottónak (936-973) sikerül kivívni: 955. augusztus 10-én Augsburg mellett, a Lech folyó mezején vívott csatában a magyar sereg vereséget szenved. Ottó a gyızelem után megkapja a “Nagy” melléknevet.
2/30
962 A Német-római Császárság megalapítása I. (Nagy) Ottó német király (936-973) a magyarok felett aratott gyızelme és sikeres itáliai hadjárata után hosszú idıre megerısíti hatalmát. A 911 óta hat hercegségre széthullott Keleti Frank Királyság I. (Nagy) Ottó uralma alatt Német-római Császárság néven ismét egyesül. 962. február 2-án XII. János pápa I. (Nagy) Ottót Rómában császárrá koronázza. A Német-római Császárság sok hercegségbıl és fejedelemségbıl áll, amelyek hercegei és fejedelmei a birodalmi politikában a királyválasztás és a birodalmi győlésben való képviselet útján vesznek részt. Ugyanakkor vonatkoznak rájuk a birodalmi törvények és a birodalmi győlés határozatai. A birodalom 1806-ig áll fenn.
971-1000 A magyar államalapítás A Lech-mezei csata után Géza (971-997) fejedelem megerısíti hatalmát: szorgalmazza a kereszténység felvételét, 973-ban keresztény hittérítıket hív az országba (többek közt Salzburgból, Passauból, Bizáncból). Géza megkeresztelteti fiát, Vajkot, aki Passau védıszentje után az István nevet kapja. Feleségül kéri számára Gizella bajor hercegnıt 995-ben. Ezáltal rokoni kapcsolatot teremt a német uralkodóházzal: Gizella bátyja, Henrik 1002-ben német király, majd 1014-ben német császár lesz. 1000. december 25-én Istvánt a II. Szilveszter pápától és III. Ottó császártól kapott koronával Magyarország elsı királyává koronázzák. Megkoronázása a magyar államalapításra teszi rá a pecsétet, Magyarország a keresztény Nyugathoz csatlakozik. I. István (997-1038) Magyarországot nyugati mintára szervezett állammá alakítja. Hatalmi központja a királyi udvar. Tíz püspökség alapításával a kereszténység térhódítását, az egyházszervezet kiépítését támogatja. Az országot közigazgatási egységekre (megyékre) osztja.
12. század közepe A szászok letelepedése Magyarországon II. Béla (1131-1141) és II. Géza (1141-1162) magyar királyok uralkodása idején a Németrómai Császárság területérıl telepeseket toboroznak. Feladatuk a magyar határok védelme és az ország gazdasági fejlıdésének elısegítése. Számos falut és várost alapítanak Erdélyben és a Szepességben. Jóllehet ezek a német 3/30
bevándorlók a Rajna-vidékrıl, a Mosel-vidéki Frankföldrıl, Flandriából és Luxemburgból, Türingiából és Szászországból, továbbá francia és itáliai területekrıl származnak, egységesen erdélyi illetve szepességi szászoknak (lat. Saxones) nevezik ıket. Közvetlenül a királyi hatalom alá tartoznak és bizonyos privilégiumokat kapnak: területi autonóniát, az önálló bíráskodás jogát, önigazgatást. Ellenszolgáltatásként adót fizetnek. E jogokat és kötelezettségeket elsıként a II. András által 1224-ben kiadott kiváltságlevél, az ún. Diploma Andreanum foglalja írásba.
1241-1242 A tatárjárás és Magyarország újjáépítése 1241 tavaszán a mongol lovasseregek megtámadják Lengyelországot és Magyarországot. Nagy pusztítást végeznek és a lakosság soraiban súlyos veszteségeket okoznak. A német-lengyel és a magyar sereg egyaránt alulmarad a támadókkal szemben. A tatárok katonai fölényük ellenére 1242-ben elvonulnak, miután a nagykán hirtelen elhalálozott. A pusztítást az újjáépítés idıszaka követi. Ismételten német bevándorlók telepednek le az országban Béla IV. (1235-1270), Károly Róbert (1308-1342), I. (Nagy) Lajos (1342-1382) és Zsigmond (1387-1437) hívó szavára. A telepeseknek adókedvezményeket és kiváltságokat biztosítanak. A Kárpátok hegyvonulata mentén, a stratégiailag kedvezı fekvéső helyeken német városjogú kézmőves-, kereskedı- és bányászvárosok jönnek létre. Az ország védelmét és gazdasági fejlıdését szolgálják. Az ország belsejében a németek mellett olaszok és franciák – ún. latinok – is letelepednek.
1389-1453 Az Oszmán Birodalom terjeszkedése A keresztény balkáni népek 1389-ben vereséget szenvednek a török hadaktól az elsı rigómezei csatában (Amselfeld/Kosovo). A törökök egy év múlva már a magyar végeket támadják. A keresztény Nyugatot fenyegetı török elleni védekezés lesz a Magyar Királyság külpolitikájának legfontosabb feladata. Zsigmond király keresztes hadjáratot vezet Jeruzsálem felszabadítására, amely azonban 1396-ban a nikápolyi csatában (Nikopolis) vereséggel végzıdik. A török elleni védekezés terhe elsısorban a közvetlenül fenyegetett területekre hárul. Hunyadi János (? 1407-1456) 1431 óta áll Zsigmond szolgálatában. 1441-tıl erdélyi vajda, hadvezérként részt vesz a husziták és a törökök elleni küzdelmekben. 1446 és 1452 között az ország kormányzója. Konstantinápoly eleste után (1453) ismételten hadjáratot indít a török ellen. 1456-ban a nándorfehérvári csatában (Beograd/Belgrád) legnagyobb katonai gyızelmét aratja, diadala évtizedekre feltartóztatja a törökök elırenyomulását. 4/30
1387-1437 Zsigmond, három ország uralkodója Luxemburgi Zsigmond, IV. Károly német császár és cseh király második fia 1385-ben nıül veszi Máriát, I. (Nagy) Lajos magyar király leányát. Két évvel késıbb Zsigmondot Magyarország királyává, 1410-ben a Német-római Birodalom, 1419-ben Csehország királyává koronázzák. 1433-ban a Német-római Birodalom császára lesz. Zsigmond az elsı olyan uralkodó, aki megpróbál olyan közép-kelet-európai birodalmat teremteni, amely jobban képes védelmezni önmagát az elırenyomuló törökkel szemben. Zsigmondot veje Albert osztrák fıherceg, magyar trónon az elsı Habsburg uralkodó követi. 1437-ben Magyarország királyává, egy évvel késıbb Csehország királyává és német császárrá választják. 1439 októberében bekövetkezett halála után 1440-ben utószülött fiát, V. Lászlót a Visegrádról ellopott koronával megkoronázzák. Ezzel nyugtalan idıszak kezdıdik, amely eltart egészen 1458-ig.
1458-1490 Magyarország politikai és kulturális virágzása I. (Corvin) Mátyás uralkodása idején I. (Corvin) Mátyás, Hunyadi János hadvezér fia, a középkori Magyarország utolsó jelentıs uralkodójának számít. 32 évi uralma idején megerısíti a központi hatalmat, adóreformot vezet be, állandó hadsereget állít fel. Hadat visel a török ellen Bosznia és Szerbia területén (1479/83), elfoglalja 1468-ban Morvaországot, Sziléziát és Luzsicát. 1485-ben elfoglalja Bécs városát, s országa fıvárosává teszi. I. Mátyás országát hosszú idıre belsı renddel ajándékozza meg. Mint a humanizmus és a képzımővészetek barátja és támogatója számos külföldi mővészt és tudóst hív udvarába, akik hozzájárulnak a renaissance kibontakozásához Magyarországon. Könyvtára, a „Bibliotheca Corviniana“, Európa legjelentısebb könyvtárai közé tartozik.
1517 A reformáció 1517. október 31-én Luther Márton ágostonrendi szerzetes kiszögezi egyházkritikai téziseit a kastélytemplom kapujára Wittenbergben. 95 tételében a katolikus egyházban fennálló viszonyok miatti felháborodásának ad hangot, amely mindenekelıtt a búcsúcédulák árusítására és a vezeklés gyakorlatára vonatkozik. Ez a reformáció kezdete (lat. reformatio: átalakítás,megújulás). A különbözı protestáns egyházak létrejöttéhez vezet (pl. evangélikus, református, kálvini). Több írásmőben terjeszti Luther gondolatait az egyházról, a szentségekrıl és a papságról, ezek, hála az újonnan felfedezett könyvnyomtatásnak, gyorsan sokszorosíthatók. Oly 5/30
kifejezıen fordítja le a bibliát német nyelvre, hogy szófordulatai átmennek az általános szóhasználatba. Luther bibliafordítása az újfelnémet írodalmi nyelv alapját képezi. A reformáció gyorsan terjed – Magyarországon is. A jelentıs részben németajkú és német kultúrájú szabad királyi városokban (mindenekelıtt Felsı-Magyarországon és Erdélyben) Luther írásai rendkívül kedvezı fogadtatásban részesülnek.
1522 Magyar diákok német egyetemeken Wittenberg városa a reformáció központjává válik. A választófejedelmi egyetemen Martin Luther és Philipp Melanchthon tananyagokat és oktatási módszereket dolgoz ki, amelyeket azután Közép-Európa legtöbb lutheránus egyeteme átvesz. 1522-ben iratkozik be az elsı Magyarországról érkezı diák a Wittenbergi Egyetemre; 1600-ig a a magyar beiratkozók száma meghaladja az ezret. A legtöbben Erdélybıl érkeznek. Melanchthon tanítványa, Sylvester János 1539-ben írja meg az elsı magyar-latin grammatikát, 1541-ben magyarra fordítja az Új Testamentumot. Az erdélyi szász Heltai Gáspár, a késıbbi reformátor, 1530-ban és 1543-ban szintén Wittenbergben tanul. Az elsı teljes bibliafordítás ugyancsak egy wittenbergi diáktól származik: Károli Gáspártól. Bibliája 1590-ben jelenik meg Vizsolyban (“Vizsolyi Biblia“). Más német egyetem is vonz magyar hallgatókat: 1560 és 1620 között Heidelbergben 304, Lipcsében 72, Marburgban 49, Tübingában 46 és Jénában 27 a beiratkozók száma.
1526. augusztus 29. A mohácsi csata és Magyarország három részre szakadása 1521-ben az oszmán sereg I. Szulejmán szultán vezetésével elfoglalja Nándorfehérvárt. 1526-ban legyızi a magyar sereget a Mohács melletti csatában, ahol a magyar király, II. Lajos (1516-1526) életét veszti. 1529-ben a törökök Bécs kapui elıtt állnak. A német birodalmi rendek, attól félve, hogy az oszmánok képesek lennének meghódítani Európát, 1529 és 1737 között biztosítják az ún. török segélyt: e pénzeszköz felhasználásával erıdrendszert létesítenek az osztrák örökös tartományok és az Oszmán Birodalom között, az Adriától egészen a Keleti-Kárpátokig. 1541-ben a török elfoglalja az orzág középsı részét és Budát. Magyarország három részre szakad: az ország nyugati és északi része (a Magyar Királyság) a Habsburg Monarchia része lesz. Az ország középsı része török hódoltsági terület. Az Erdélyi Fejedelemségben magyar arisztokraták uralkodnak; külpolitikájuk részben a szultán, részben a Habsburgok felé orientálódik. Ez az állapot százötven évig fennáll. 6/30
1683-1718 Magyarország felszabadítása a török uralom alól A 17. század végén a törökök ismét Közép-Európa ellen támadnak és Bécs városát ostromolják. A kahlenbergi csatával (1683. szeptember 12.) azonban fordulóponthoz érkeznek: az európai hadsereg Sobieski János lengyel királlyal és Lotharingiai Károly hadvezérrel az élen legyızi a törököt. A következı években Magyarországot számos német hadvezér és katona segédletével lépésrıl lépésre visszafoglalják a töröktıl. 1686-ban visszahódítják Budát, 1697-ig Magyarország egész területe felszabadul a Száva vonaláig és a középsı Duna-vidékig. A karlócai (szerb. Karlovci) (1699) és a pozsareváci (szerb. Požarevac) (1718) béke véget vet az Oszmán Birodalom terjeszkedésének Európában. E békeszerzıdések lehetıvé teszik Ausztria felemelkedését, nagyhatalommá válását: 1687-ben a magyar rendek a pozsonyi (szlov. Bratislava) országgyőlésen elismerik a Habsburgok fiúági örökösödési jogát a magyar trónra.
1683-1786 Német telepesek toborzása Az 1699. és 1718. évi békekötéssel a Kárpát-medencét végérvényesen visszahódítják a töröktıl. Ezt követıen mind a császári vezetés Bécsben, mind pedig a magyar egyházi és világi földbirtokosok azon fáradoznak, hogy új telepeseket toborozzanak az elhagyott, elnéptelenedett területek újbóli benépesítésére és használhatóvá tételére. Kedvcsinálónak számos kedvezményt kínálnak, például többéves adómentességet. Baden-Württembergbıl, Bajorországból és Hessenbıl, Svábföldrıl, Pfalzból és Ausztriából vonulnak az emberek a Duna mentén a visszahódított területekre. Sokak a háborúk, éhínségek és adóterhek okozta gazdasági nehézségek elıl akarnak elmenekülni, s remélik szerencséjüket Magyarországon megtalálni. Csak 1786-ban szünteti be II. József (1780-1790) a betelepítések állami támogatását. Addig mintegy 400 000 német telepes vándorol Magyarországra. Az ország különbözı részein élnek: a Dél-Dunántúlon (az ún. Sváb Törökörszágban), a Buda körüli településeken, Szatmárban (rum. Satu Mare) és környékén, a Bánátban és Bácskában. Ezeket a telepeseket a többi nép általánosítva sváboknak nevezi. A 20. században a duna(ment)i svábok elnevezést kapják.
7/30
18. század A vándorló kézmővesek A török kiőzése után az egykori hódoltsági területen lévı szabad királyi városokban új céheket alapítanak. A Magyar Királyság és a Német Császárság területén egyaránt köteles minden kézmőves legény, aki mester kíván lenni, több, a munkáját igazoló ún. bizonyságlevélre szert tenni. Ezért a legény kénytelen vándorolni. Sok német kézmőves vándorol Magyarországra, néhányan hosszabb idıre le is telepednek itt. Ugyígy fordítva: magyar legények is vándorútra kelnek Németországba. E vendorlások során munkafolyamatok és kézmőves szokások átadására kerül sor. A magyar nyelvben a mai napig megtalálhatók német kézmővesipari szakkifejezések, mint például a “hóbli“ vagy a “dübli“.
1815-1848 A német Vormärz Vormärz-nek nevezik a bécsi kongresszus (1815) és az 1848 márciusában kitört forradalom közötti idıszakot. 1815-ben öt európai nagyhatalom (Ausztria, Poroszország, Nagy-Britannia, Oroszország és Franciaország) képviselıi találkoznak Bécsben. Miután Napóleont Waterloo-nál véglegesen legyızték, tartós békét kívánnak teremteni. A restauráció (helyreállítás) politikája mellett döntenek: a francia forradalom (1789) elıtti, régi hatalmi viszonyokat kívánják visszaállítani. Az újonnan alapított Német Szövetségben konzervatív légkör és politikai rezignáltság uralkodik. A biedermeier és a romantika kultúrája visszafelé tekint, nélkülöz minden politikát. Ellenállás mindenekelıtt az irodalom, az írók körébıl indul ki: a "Fiatal Németország“ csoportja politikai változásokért és jobb életkörülményekért száll síkra. Közéjük tartozik Christian Dietrich Grabbe, Ludwig Börne és Bettina von Arnim. Megjelenı írásaikat azonban 1835-ben a szövetségi győlés betiltja.
1830-1848 A magyar reformkor Néhány arisztokrata, gróf Széchenyi Istvánnal (1791-1860) és gróf Batthyány Lajossal (1807-1849) az élen Magyarország modernizálásáért küzd. Céljukat a liberális köznemesség tagjai támogatják. A reformországgyőléseken az ország politikai, társadalmi és gazdasági átalakításáról vitáznak.
8/30
A reformerek a különbözı társadalmi rétegek érdekegyesítésére törekszenek. Liberális nemzet megvalósítását tőzik ki célul. A számát tekintve nem jelentıs polgárság szerepét a liberális köznemesség veszi át, Magyarország elmaradottságának felszámolására torekedve. Míg Széchenyi elsısorban a mezıgazdaság modernizálásán fáradozik, addig Kossuth Lajos (1802-1894) és köre az iparfejlesztést szorgalmazza. Az 1847-ben nyilvánosságra hozott Ellenzéki Nyilatkozat a liberális nemesi ellenzék követeléseit fogalmazza meg: felelıs kormányt, népképviseletet, közteherviselést, kötelezı örökváltságot.
1848 Forradalom a német államokban 1848 február, Párizs: diákok, munkások és a nemzeti gárda tagjai az utcákon barrikádokat emelnek. Lemondásra kényszerítik a királyt és kikiáltják a köztársaságot. A forradalom magával ragadja egész Európát: márciusban a Német Szövetség legtöbb államát is. A felkelık célja: egységes nemzetállam és liberális alkotmány. A március 18.-i berlini barrikádharcok után Frigyes Vilmos porosz király egybehívja a nemzetgyőlést (Frankfurti Parlament, 1848. május 18. - 1849. május 31.). A nemzetgyőlés választott képviselıkbıl áll, akik javarészt a polgárság soraiból valók. Új, össznémet alkotmánytervezetet készítenek, amelyben az alapvetı jogokat rögzítik: minden polgár egyenlıségét, szólás-, sajtó- és gyülekezési szabdságot. Amikor a német nemzetállamról van szó, a képviselık a kisnémet egységet választják. 1849-ben a forradalom elbukik, a nemzetgyőlést feloszlatják. Néhány vívmány azonban megmarad.
1848-1849 Forradalom és szabadságharc Magyarországon 1848 március 15-én vér nélkül gyız a forradalom Pesten. Célja a polgári nemzetállam megvalósítása. A márciusi ifjak 12 pontja, Petıfi Sándor (1823-1849) Nemzeti dala tükrözi a forradalmi demokraták követeléseit. A bécsi udvar az áprilisi törvényekben garantálja az ország belpolitikai önállóságát. Magyarországot perszonálúnió köti össze Ausztriával. Gróf Batthyány Lajos alakítja meg az elsı független, az országgyőlésnek felelıs magyar kormányt. A bécsi udvar hamarosan visszavonná engedményeit. Kossuth Lajos és követıi védelmezik a forradalom vívmányait. A forradalom szabadságharcba megy át. 1849 áprilisában a kormány Debrecenbe menekül, ahol kikiáltják Magyarország függetlenségét. 9/30
I. Miklós cár I. Ferenc Józsefnek katonai segítséget nyújt. 1849 nyarán Magyarországot két oldalról támadják. Kossuth Lajos kormányzó leköszön, számőzetésbe megy. 1849. augusztus 13-án a magyar sereg Világosnál (rum. Şiria) leteszi a fegyvert az orosz sereg elıtt. Osztrák részrıl súlyos megtorló intézkedésekre kerül sor. Kivégzik gróf Batthyány Lajost és 13 tábornokot. Az ország katonai igazgatás alá kerül.
19. század 2. fele Kulturális kapcsolatok A 19. század második felében újfajta cserekapcsolatok bontakoznak ki Németország és Magyarország között: a zenészek, színészek, írók, politikusok, tudósok és képzımővészek világában, ahol az egyén nemzeti hovatartozása alig jut szerephez. A zenei életben kiemelkedı jelentıségő Liszt Ferenc és Richard Wagner kapcsolata. A gyıri születéső karmester, Richter János (Wagner tanítványa és munkatársa) karigazgató Münchenben és Budapesten. Münchenben Piloty Károly festıiskolája neves magyar festıket vonz: Székely Bertalant, Benczúr Gyulát, Liezen-Mayer Sándort, Wagner Sándort, Szinyei Merse Pált. Hollósy Simon festıiskolát tart fenn Schwabingban. Az építészetben is híres példák említhetık: így Rauscher Lajos, Kármán Géza Aladár. Avagy Lechner Ödön és Popp Ferenc, akik Budapesten és Münchenben szecessziós épületeket alkotnak. Schulek Frigyes, a budai Halászbástya építésze részt vesz a regensburgi dóm restaurálási és átépítési munkátataiban.
1871 A Német Császárság megalapítása A német-római birodalom 1806-ban sok kis államra hullik szét. Nagyságát és hatalmát tekintve Poroszország és Ausztria a legjelenısebb közöttük. Az egységes nemzetállam – a német egység megteremtését célzó kísérletek meghiúsulnak az érintettek egyetnemértése és hatalmi törekvései miatt. Így csupán laza szövetség jön létre (Német Szövetség, 1815). Majd csak a porosz-francia háborút (1870-1871) követıen sikerül az egyesítés. A III. Napóleon felett aratott gyızelem után a dél-német államok hazafias lelkesedéstıl főtve Poroszországgal összefogva megalapítják a német császárságot, Ausztria részvétele nélkül. I. Vilmos porosz királyt 1871. január 18-án Versailles-ben német császárrá kiáltják ki.
10/30
Otto von Bismarck birodalmi kancellár 1871-tıl 1890-ig irányítja a birodalmat I. Vilmos (1861-1888), III. Frigyes (1888) és II. Vilmos (1888-1918) császársága idején. A Német Császárság 1918-ig marad fenn – miként az Osztrák-Magyar Monarchia is.
1867 Az osztrák-magyar kiegyezés Bár Ausztria 1849-ben fegyveres erıszakkal elfojtja a magyar függetlenségi törekvéseket, a konfliktus megoldatlan marad. A katonai elnyomás és a neoabszolutizmus évei következnek Magyarországon. Kül- és belpolitikai kudarcok után kompromisszumot kell keresni, amely mind a Habsburg uralom mind pedig a magyar törekvések számára lefogadható. 1867-ben az osztrák-magyar kiegyezés teremti meg a megoldást: az abszolutizmust követıen Magyarországnak ismét saját kormánya lesz gróf Andrássy Gyula miniszterelnökkel az élen. I. Ferenc Józsefet Magyarország királyává, feleségét Erzsébetet királynéjává koronázzák. Ezáltal dualista állam jön létre: az Osztrák-Magyar Monarchia, amelyben közös ügyek a külügy, hadügy és az ezek fedezését biztosító pénzügy. A Monarchia 1918-ig áll fenn – éppúgy, mint a Német Császárság. Bár Magyarország immár nemzetállam, ennek ellenére soknemzetiségő állam marad.
1878. június 13. – július 13. A berlini kongresszus A balkáni válság (1875-1878) és az orosz-török háború (1877-1878) után összeül a nagyhatalmak – Anglia, Franciaország, az Osztrák-Magyar Monarchia, Németország, Oroszország és az Oszmán Birodalom kongresszusa Berlinben. Célja a béke biztosítása és a keleti kérdés megoldása. Valójában az Oszmán Birodalom “örökségérıl“ van szó: az európai nagyhatalmak – mindenekelıtt Oroszország és az Osztrák-Magyar Monarchia – rivalizálnak egymással az egykori oszmán területek birtoklásáért a Balkánon. A berlini szerzıdésben meghúzzák az új államok – Románia, Szerbia, Bulgária és Montenegró – határait. Az Osztrák-Magyar Monarchiát a szerzıdés felhatalmazza Bosznia és Hercegovina katonai megszállására.
11/30
1879. október 7. Az Osztrák-Magyar Monarchia és a Német Birodalom kettıs szövetsége A “két császár szövetsége“ gr. Andrássy Gyula, 1871 novemberétıl az Osztrák-Magyar Monarchia közös külügyminisztere és Otto von Bismarck német birodalmi kancellár egyezkedése nyomán jön létre. Garantálják egymásnak a kölcsönös fegyveres segélynyújtást egy Oroszországgal való konfliktus esetére. Ez a szövetség az elsı világháború végéig fennáll. Olaszország csatlakozásával (1882) a kettıs szövetségbıl Hármasszövetség lesz, amelyhez késıbb még Románia is csatlakozik.
1830-1900 Németország és Magyarország iparosítása Az 1830-as években az európai államokban mélyreható változások kezdıdnek: Angliából teret hódít az ipari forradalom. Míg 1830-ban a német lakosságnak 80 százaléka a mezıgazdaságból él, addig 1880-ban már kevesebb mint 50 százaléka. Az agrártársadalom ipari társadalommá fejlıdik. Az áttörés legszembetőnıbb jegye a gyárak, gépek, új technikák és a bérmunka megjelenése. A szén- és érclelıhelyekre alapozva Felsı-Sziléziában és a porosz Rajna-vidéken óriási iparkörzetek létesülnek. Magyarországon ez a folyamat a 19. század második felében bontakozik ki erıteljesen. A vas- és acélgyártás növekszik, egyre inkább a gépek határozzák meg a munka- és élettempót, a gyári munka megváltoztatja a társadalmat. Németországból sok technikai újítás jut el Magyarországra. A német birodalom az I. világháborúig Ausztria-Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnere: 1910-ben teljes exportjának 48%-a oda irányul.
1914-1918 Az elsı világháború 1914. június 28-án Ferenc Ferdinánd fıherceget, az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösét Szarajevóban (Bosznia) tett látogatása során meggyilkolják. A merénylı Gavrilo Princip, szerb diák, egy nacionalista összeesküvı csoport tagja. A szervezet célja, hogy a Monarchia lemondjon Szerbia javára Bosznia-Hercegovináról. Egy hónappal késıbb Ausztria-Magyarország hadat üzen Szerbiának. Erre Oroszország általános mozgósítással válaszol, amire pedig Németország hadat üzen Oroszországnak. Ily módon hadüzenetek láncreakcióját váltják ki.
12/30
Ausztria-Magyarország és a Német Birodalom – az ún. központi hatalmak – a háborúban az Oszmán Birodalommal és Bulgáriával együtt szövetségesek. Az antant-hatalmak ellen (Franciaország, Nagy-Britannia és Oroszország) küzdenek, amelyhez 1915-ben Olaszország, majd 1916-ban Románia is csatlakozik. Az elsı világháborúban mintegy tízmillió ember hal meg, köztük kétmillió német és 661 000 magyar.
1918. október A Habsburg-monarchia felbomlása 1918. január 8-án Woodrow Wilson amerikai elnök kongresszusi üzenetében kihirdeti14 pontban összefoglalt tervezetét a világbéke biztosításáról,amely magába foglalja többek közt a Habsburg-monarchia népeinek önrendelkezési jogát, és a Népszövetség felállítását. A jövıben a Népszövetség feladata a világbéke fenntartása és valamennyi ország területi sérthetetlenségének s politikai függetlenségének biztosítása. Rendelkezése 1946. április 18-ig marad érvényben. 1918 októberében néhány nap alatt széthullik a Habsburg-monarchia: Bécsben megalakul a német-osztrák nemzetgyőlés (október 21.), gróf Károlyi Mihály vezetésével Budapesten a Magyar Nemzeti Tanács (október 25.), Tomáš Garrigue Masaryk megalapítja Csehszlovákiát (október 28.) és a délszláv népek kiválnak az osztrák-magyar államszövetségbıl (október 29.). A november 4.-i fegyverszünettel a széthullott monarchia számára befejezıdik az elsı világháború.
1918-1919 Forradalom és köztársaság Németországban Az elsı világháború végén Németországban három csoportosulás küzd a politikai hatalomért: egyrészt a monarchisták, másrészt a demokrácia hívei, valamint az orosz példát követık, akik a munkás- és katonatanácsok kormányzását óhajtják. 1918. november elején sok városban felkelés tör ki. Munkás- és katonatanácsokat alakítanak. November 9-én II. Vilmos császár lemond trónjáról és számőzetésbe megy, Hollandiába. Még ugyanazon a napon kikiáltják a Németországi Köztársaságot, a parlamenti demokráciát. 1918. november 11-én Németország fegyverszüneti szerzıdést köt az antanthatalmakkal. A szociáldemokrata Friedrich Ebert birodalmi kancellárként átveszi a kormányhatalmat. Az elsı szabad és egyenjogú választáson 1919 februárjában a weimari köztársaság elnökévé választják.
13/30
1919 februárjában meggyilkolják Kurt Eisner bajor miniszterelnököt. Ez forradalom kitöréséhez vezet Bajorországban Április 7-én a munkás- és katonatanácsok központi tanácsa kikiáltja a müncheni tanácsköztársaságot, amelyet azonban alig négy hét után katonai erıvel levernek, élharcosait meggyilkolják illetve bebörtönzik.
1918-1920 Forradalom és a köztársaság Magyarországon Az elsı világháború végén Magyarországon katasztrofális háborús kimerültség uralkodik. A tüntetık új kormányt követelnek. 1918 október végén, az ıszirózsás forradalom idején gróf Károlyi Mihály ellenzéki politikus átveszi a hatalmat. 1918. november 16-án a Nemzeti Tanács kihirdeti Magyarországon köztársaságot. Az új kormány polgári-parlamentáris demokráciát próbál kialakítani. De 1919. március 20-án eléri Magyarországot a hír: gyıztes ellenfelei Magyarországnak új határokat húznak – a hatalmas külpolitikai nyomás a kormányt lemondásra kényszeríti. Ekkor az egyesült baloldal veszi át a vezetést Kun Béla irányításával, aki szovjet mintára proletárdiktatúrává akarja változtatni az országot. A kényszerintézkedések és tiltakozások káoszt teremtenek az országban. 133 nap múltán a bevonuló román csapatok véget vetnek a tanácsköztársaság uralmának. Horthy Miklós ellentengernagy vezetésével a „vörösterrort” a „fehérterror“ váltja fel. A nemzeti forradalom során Horthy átveszi a hatalmat. Tiszti különítményei a tanácsköztársaság számos képviselıjét meggyilkolják. 1920. március 1-én Horthyt az országgyőlés katonai egységek jelenlétében kormányzóvá választja. 1944-ig van hatalmon.
1919. január 18. A Párizs környéki békekonferenciák 1919 januárjától több Párizs környéki kastélyban tárgyalások folynak. A négy gyıztes hatalom (Anglia, Franciaország, az Egyesült Államok és Olaszország) a legyızött hatalmakkal békeszerzıdéseket köt. A Párizs környéki békeszerzıdések lezárják az elsı világháborút és megszabják Európa háború utáni átrendezıdését. 1919. június 28-án Németország Versailles-ban írja alá a békeszerzıdést. Ausztria 1919. szeptember 10-én Saint Germainben, végül Magyarország 1920. június 4-én Trianonban.
14/30
1919. június 28. A német békeszerzıdés Versailles-ban A szerzıdés kimondja Németország demilitarizálását és meghatározza területi veszteségeit: Németország lemond Elzász-Lotaringiáról Franciaország javára, a Saarvidék 15 évre a Népszövetség ellenırzése alá kerül. Kelet-Poroszország és a Memelvidék Lengyelországhoz kerül, Danzig (Gdansk) ún. “szabadállam” lesz. Németországban a békeszerzıdést a gyıztes szövetséges hatalmak “versailles-i diktátumának“ tekintik. Emiatt a német külpolitika alapvetı célja lesz az elszenvedett területi veszteségek revíziója.
1920. június 4. A magyar békeszerzıdés Trianonban A szerzıdés következtében Magyarország területének 67%-át, lakosságának 58%-át veszíti el az Osztrák-Magyar Monarchia más utódállamai – Ausztria, Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia – javára. Több mint 3 millió magyar él ettıl kezdve már kisebbségként az ország határain kívül. Sokak emigrálnak a következı években az ún. Csonka-Magyarország területére. A területi veszteségeket Magyarországon sokkhatásként élik meg. A külpolitika legfıbb célja a rákövetkezı években a békeszerzıdés pontjainak revíziója.
1933. január 30. Adolf Hitler a német kancellár 1933. január 30-án Paul von Hindenburg államelnök Adolf Hitlert nevezi ki birodalmi kancellárrá. Hitler a felhatalmazási törvény segítségével építi ki hatalmát, amely lehetıvé teszi számára a különbözı pártok „gleichschaltolását“ és a német nemzetiszocialista párttal egypártrendszert valósít meg. Németországot ezáltal központosított totális diktatúrává változtatja, amelyet az 1945-ben bekövetkezı összeomlásig irányít. A nemzetiszocialista külpolitika célja a versailles-i szerzıdés revíziója és ezzel egybekötve “új élettér meghódítása“. Külpolitikai és gazdasági érdekek vezetnek Németország és Magyarország egymáshoz való közeledéséhez: 1936. augusztus 22-én Horthy Miklós, Magyarország kormányzója elsı hivatalos látogatását teszi Adolf Hitlernél, két évvel késıbb másodszor is Berlinben jár, hogy az Imrédy Béla miniszterelnök társaságában tett látogatással a német-magyar barátságot megpecsételje.
15/30
1934. február 21. A magyar-német kereskedelmi szerzıdés 1933. június 17. és 19. között Gömbös Gyula (1932-1936) magyar miniszterelnök látogatást tesz Adolf Hitlernél Berlinben. Elhatározzák, hogy fokozzák országaik gazdasági együttmőködését. 1934 februárjában megkötik a magyar-német kereskedelmi szerzıdést, amely kimondja a német ipari késztermékek és a magyar agrártermékek jövıbeli árucseréjét, s annak módját. A hatások a késıbbiekben egyértelmően megmutatkoznak: Magyarország Németországba irányuló exportja az 1930. évi 12 százalékról 1943/44-ben 70 százalékra növekszik. Mivel azonban Magyarország már nem választhatja meg szabadon többi kereskedelmi partnerét, egyre inkább függ Németországtól, Németország pedig egyre jobban Magyarország adósa lesz. A két ország hamarosan kiterjeszti kapcsolatait a kultúra területére is. 1936. május 28-án Josef Goebbels (birodalmi népfelvilágosító és propagandaminiszter) és Hóman Bálint (magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter) szellemi és kulturális együttmőködési szerzıdést köt.
1936. november 25. Az Antikomintern Paktum Japán és Németország szövetséget köt 1936-ban a Kommunista Internacionálé (Komintern) ellen. Egy titkos kiegészítı jegyzıkönyvben kölcsönös segítségrıl biztosítják egymást a Szovjetúnió támadása esetére. Olaszország után (1937) Magyarország is csatlakozik 1939 februárjában az Antikomintern Paktumhoz.
1935. szeptember 15. A zsidóellenes törvények 1935. szeptember 15-én a nemzetiszocialista párt birodalmi pártgyőlésen kihirdeti a nürnbergi fajvédelmi törvényeket. Célja, hogy a németországi zsidókat kizárja a közéletbıl és gazdaságból. Ily módon a teret hódító antiszemitizmus jogi megalapozást nyer. További törvények és rendeletek születnek. A birodalmi polgári törvénykönyv véget vet a németek és zsidók egyenjogúságának, a törvény a német nép és a német házasságok védelme érdekében megtiltja a vegyesházasságot. Hitler hatalomrajutása óta menekülnek el zsidó emberek a Német Birodalomból és más országban keresnek menedéket. 1941 októberéig a német hatóságok 4380 zsidónak számító, Magyarországra kivándorolt személyt regisztrálnak, tényleges számuk ismeretlen. De Magyarországon is hivatalos politikai programmá válik az antiszemitizmus. 16/30
Zsidóellenes törvényeket hoznak, amelyek a zsidókat kirekesztik a gazdasági és társadalmi életbıl. A numerus claususról szóló törvénycikk már 1920 óta korlátozza az egyetemekre felvehetı zsidó származású hallgatók számát. 1938-ban, 1939-ben és 1941-ben a magyar kormány három zsidótörvényt hoz a nürnbergi fajvédelmi törvények mintájára. A zsidótörvények kimondják a zsidók jogfosztását, tulajdonuk elkobzását, kirekesztésüket a magyar társadalomból.
1936. augusztus 1-16. A XI. Nyári Olimpiai Játékok Berlinben A külföldrıl érkezı tiltakozások és bojkottfelhívások ellenére a nemzetiszocialisták sikeresen kihasználják az olimpia sportrendezvényeinek látványosságát saját propagandájuk számára, hogy jobb képet fessenek Németországról a külföld szemében. Elsı alkalommal közvetítik az Olimpiai Játékokat a televízióban és elıször viszik futók fáklyával az olimpiai lángot Athénból a megnyitóra. Az antiszemita jelszavak eltőnnek a városképbıl, a zsidóellenes médiahajszát betiltják a játékok idejére. Arról pedig, hogy letartóztatják a Berlinben élı összes szintit és romát, s a Berlin melletti Marzahnban lévı táborba viszik, a bel- és külföld szinte semmit sem észlel. Éppoly kevéssé tőnik fel, hogy csupán néhány kilométerre Berlintıl felállítják a sachsenhauseni koncentrációs tábort. A német atléták 33 arany-, 26 ezüst- és 30 bronzérmet nyernek, utánuk következnek az Amerikai Egyesült Államok sportolói (24 arany-, 20 ezüst-, 12 bronzéremmel) és a magyarok (10 arany-, 1 ezüst- és 5 bronzéremmel). A magyar vívó, Kabos Endre (1906-1944) aranyérmet nyer egyéni kardvívásban. Kabos Endrét zsidó származása miatt 1944-ben Magyarország német megszállása után a németek internálják. Sikerül elmenekülnie, azonban a budapesti Margit híd felrobbantásakor ismeretlen körülmények között életét veszti.
1920-as évek Magyar mővészek Németországban A 20. század elején Magyarországon élénk a mővészeti élet. A Tanácsköztársaság leverése (1919) után a „fehér terror” idején üldözik a konzervatív kormányzat politikai ellenfeleit, sok mővész Németországba emigrál. Berlin, az európai filmmetropolisz, vonzza magához a magyar színészeket, rendezıket és a forgatókönyvírókat is. Az 1917-ben alapított Ufa-nál (Universum-Film Rt.) folytatja 17/30
mővészi karrierjét például Korda Sándor rendezı (1893-1956), Eggerth Márta (szül. 1912) és Rökk Marika (1913-2004) színésznık. A Bauhausnál dolgozik és tanít ekkortájt több Magyarországról származó kiemelkedı mővész: így Moholy-Nagy László (1895-1946), aki 1920-ban érkezik Berlinbe, s akit Walter Gropius 1923-ban a fémmőhely vezetıjévé nevez ki. Avagy a Pécsrıl származó Marcel Breuer (1902-1981), aki 1925-tıl a bútormőhelyt vezeti, majd késıbb építészként válik ismertté.
1938. szeptember 29. A müncheni egyezmény Adolf Hitler külpolitikai célja további területek bekebelezése. 1938. márciusában sikerül a Német Birodalomhoz csatolnia Ausztriát. Ezután Csehszlovákia a következı célpontja Közép-Kelet-Európában. Ott ekkor mintegy 3 millió szudétanémet él. 1938 szeptemberében konferenciára ül össze Hitler, Mussolini, Chamberlain és Daladier Münchenben. Csehszlovákia, de még a szövetséges Szovjetúnió sem kap meghívást. Németország, Olaszország és Franciaország aláírja a müncheni egyezményt Csehszlovákia felosztásáról. A Szudéta-vidék a Német Birodalomhoz kerül, Szlovákia független állam lesz. Hitler beleegyezésével a magyar honvédsereg 1939 márciusában megkezdi Kárpátalja megszállását.
1938. november 2. és 1940. augusztus 30. Az elsı és a második bécsi döntés A bécsi döntések részlegesen visszaállítják Németország és Magyarország elsı világháborús területi veszteségeit. Ez Csehszlovákia és Románia hátrányára történik. Az elsı bécsi döntésben 1938-ban a német és az olasz külügyminiszter Magyarországnak ítéli Szlovákia déli részét. Ezáltal közel 1 millió szlovák állampolgárból lesz magyar állampolgár, kétharmaduk magyar, egyharmaduk szlovák, rutén és német. A második bécsi döntés nyomán (1940) Romániának vissza kell adnia Magyarországnak Észak-Erdélyt Klausenburg/ Kolozsvár (rum. Cluj) központtal. Ez 2,5 millió lakost érint, közel a fele román és német. Egyidejőleg megkötik a bécsi kisebbségi megállapodást: Magyarország és Románia kötelezi magát, hogy a német kisebbségeknek különleges jogokat biztosít, az ún. népcsoportjogokat. Ezt kihasználva a Német Birodalom a magyarországi németeket háborús céljainak szekerébe fogja: az SS politikai szervezést folytat körükben és
18/30
ideológiailag uniformizálja ıket. 1942 és 1944 között kb. 95 000 magyarországi németet toboroznak az SS soraiba.
1939-1941 Magyarország háború és béke között Gróf Teleki Pál (1879-1941) miniszterelnöksége idején Magyarország 1939-ben csatlakozik az Antikomintern paktumhoz, 1940-ben a háromhatalmi egyezményhez. A kormányzat abbéli reménye, miszerint szövetségi politikája révén visszaszerezheti elsı világháborús területi veszteségeit, a visszacsatolások révén beteljesedni látszik. E politika fonákja azonban megmutatkozik 1941 áprilisában, amikor a német hadsereg Magyarország területén keresztül felvonul Jugoszlávia ellen. Nagy-Britannia a diplomáciai kapcsolatok megszakítását helyezi kilátásba Magyarországgal. Amennyiben Magyarország csatlakozik a támadáshoz, Nagy-Britannia és szövetségesei hadüzenetével kell számolnia. Teleki felelısnek érzi magát a kilátástalan helyzetért, 1941. április 3-án öngyilkosságot követ el. Magyarország kilép a Népszövetségbıl és Németországgal együtt megtámadja Jugoszláviát. A magyar hadsereg elfoglalja Bácskát, Baranya déli részét, Muraközt és a Muravidéket. Június 2-án a német csapatok megkezdik bevonulásukat a Szovjetúnióba. Négy nappal késıbb Magyarország is hadat üzen a Szovjetúniónak, a Harmadik Birodalom vazallusa lesz.
1939-1945 A második világháború Európában 1939. szeptember 1-én a Német Birodalom csapatai elızetes hadüzenet nélkül megtámadják Lengyelországot. Ezzel megkezdıdik Európában a második világháború, amely 1945. május 8-i befejezéséig majdnem 55 millió emberéletet követel. Magyarország és Németország kezdetben szövetségesek. 1941-ben közösen támadják meg a Szovjetúniót. De fordul a kocka: 1944-ben a német hadsereg megszállja Magyarországot. A háború végeztével a hatalom új birtokosai Magyarországon válaszolnak erre az agresszióra, mégpedig a magyarországi német lakosság előzésével.
1944. március 19. Magyarország német megszállása Amikor Adolf Hitler és Horthy Miklós 1944 márciusában találkozik a Salzburg melletti Klessheimben, Hitler kijelenti, hogy a német csapatoknak meg kell szállni Magyar19/30
országot. Két nappal késıbb megtörténik Magyarország német megszállása („Margaréta hadmővelet“). Az Adolf Eichmann különítmény elıkészíti a magyarországi zsidó lakosság koncentrációs táborba történı elszállítását Auschwitzba és Birkenauba. Az új magyar kormány Sztójay Döme miniszterelnökkel, egykori berlini magyar követtel az élen követi a teljhatalmú megbízottként budapesti követ, Edmund Veesenmayer utasításait. Számos zsidóellenes rendeletet bocsátanak ki. Különleges egységet állítanak fel, amely támogatja a német csapatokat a zsidók begyőjtésében és deportálásában. Berlinhez hasonlóan Budapesten is létrehoznak egy intézetet 1944 április 15-én a zsidókérdés kutatására.
1944. október 15. A nyilaskeresztes puccs és Horthy bukása 1944. augusztus 27-én az elırenyomuló orosz hadsereg átlépi a magyar határt. Amikor 1944. október 11-én a német határt is eléri, Horthy Miklós fegyverszünetet köt a Szovjetúnióval Moszkvában. Október 15-én felolvassa a rádióban a fegyverszünetet bejelentı nyilatkozatot. Még ugyanazon a napon nyilas puccsra kerül sor: a magyar nemzetiszocialisták német csapatok segítségével átveszik a hatalmat. Horthyt a németek lemondásra kényszerítik, a nyilasok vezérét, Szálasi Ferencet miniszterelnökké neveztetik ki. Magyarországon nyilas terror tombol, miközben a szovjet hadsereg egyre jobban az ország belsejébe hatol. Október és november folyamán a szovjet csapatok megszállják az Alföldet, november végén Budapestet ostromolják, 1945. január 18-án felszabadítják Pestet, február 13-án Budát is. Hamarosan, 1945. január 20-án Magyarország fegyverszüneti egyezményt ír alá a Szovjetúnióval Moszkvában. 1945 áprilisában az utolsó német csapatok is elhagyják Magyarországot és ezzel az ország területén befejezıdnek a hadmőveletek.
1939-1945 A holokauszt Németországban és a vele szövetséges államokban 1933 óta a zsidók megkülönböztetését és üldözését a nemzetiszocialisták törvényben írják elı. Már 1933-ban létrehozzák a München melletti Dachauban az elsı koncentrációs tábort, kezdetben fıként politikai ellenfeleik számára. 1938. november 9-rıl 10-re virradó éjjel, az ún. „birodalmi kristályéjszakán“ zsinagógákat gyújtanak fel, temetıket gyaláznak meg, zsidókat tartóztatnak le. 1940-ben megkezdıdik a zsidók gettókba és megsemisítı táborokba hurcolása. A Berlin melletti wannsee-i konferencián 1942. január 20-án határozatot hoznak valamennyi 20/30
európai zsidó deportálásáról és meggyilkolásáról. Minden intézkedést az Adolf Eichmann vezette zsidóügyosztály koordinál. A végrehajtók: a német hivatali apparátus, a rendırség, az SS-csapatok és a német véderı. A Németországgal szövetséges országok többsége szintén zsidóellenes törvényeket hoz. Kiszolgáltatják országuk zsidó lakosságát a náciknak, támogatják a gettósítást, a zsidók deportálását. 1945-ig mintegy 6 millió embert ölnek meg.
1944. április 16. - július 9. A holokauszt Magyarországon Magyarországon a holokauszt nem sokkal a német hadsereg bevonulása (1944. április 16.) után kezdıdik. Deportálják a Kárpátokon túli területek és a Felvidék zsidó lakosságát. A zsidók által lakott területeken és helyeken gettókat létesítenek; a zsidókat megfosztják tulajdonuktól, összeterelik és kínszenvedéseknek teszik ki ıket. 1944. május 15. és július 9. között – Budapest kivételével – Magyarország teljes zsidó lakosságát 147 tehervonatban Auschwitz-Birkenauba hurcolják és meggyilkolják. Körülbelül 550.000 ember lesz a holokauszt áldozata, zsidók mellett romák és kommunisták is. Az európai holokauszt 6 millió áldozatának nagyjából egy tizede az akkori Magyarországról származik.
1945. május 8. A háború vége Németországban és a potsdami konferencia Miután Hitler 1945. április 30-án öngyilkosságot követ el, a négy gyıztes hatalom (USA, Franciaország, Anglia és a Szovjetúnió) 1945. május 6-án bejelenti, hogy Németországot közösen kormányozzák, megszállási övezetekre osztják, amelyeket a megszálló hatalmak ellenıriznek és igazgatnak. 1945. május 8-án a német hadsereg feltétel nélkül leteszi a fegyvert. Ezzel befejezıdik Európában a második világháború. A gyıztes hatalmak 1945. július 17-tıl augusztus 2-ig Potsdamban tárgyalnak Európa háburú utáni területi rendezésérıl és Németország jövıjérıl. Joszip Sztálin (SZU), Harry S. Truman (USA) és Winston S. Churchill ill. Clement R. Attlee (Anglia) és külügyminisztereik megkötik a potsdami egyezményt, mely szerint Németországot meg kell tisztítani a nácizmustól, demilitarizálni kell és demokratikus állammá kell átalakítani. A gyıztes hatalmak Németország keleti határának az Odera-Neiße-határt jelölik ki, s beleegyeznek a németek előzésébe Csehszlovákiából, Lengyelországból és Magyarországról. Több mint 12 millió kitelepített érkezik a második világháború utáni lerombolt Németországba.
21/30
1945 novemberében megkezdıdik a háborús bőnösök pere Nürnbergben. A nemzetközi katonai bíróság elítéli a Harmadik Birodalom vezetıit, továbbá sok SS-orvost, jogászt, diplomatát és hivatalnokot.
1945-1949 A háború utáni Magyarország a szocialista köztársaság felé vezetı úton Az ország felszabadulása után demokratikus népmozgalom bontakozik ki. Az 1945. évi földreform megfosztja tulajdonától az egyházakat, a nyilas elemeket és a magyarországi németeket. A potsdami konferencia engedélyezi a magyaroknak, hogy a népárulónak számító magyarországi németeket előzzék. 1945-1948 között mintegy 220.000 (50%) magyarországi németnek kell elhagynia hazáját. Az 1945. évi választást a kisgazdapárt abszolút fölénnyel nyeri. 1946. február 1-én Magyarországon parlamenti demokrácia lesz, kikiáltják a köztársaságot, az elsı köztársasági elnök Tildy Zoltán, a miniszterelnök Nagy Ferenc. A pénzreform nyomán 1946. augusztus elsején megjelenik az új pénznem, a forint. A kommunisták szovjet segítséggel hamarosan kulcspozíciókba jutnak. 1947-48-ban államosításokra kerül sor. 1948-ban a kommunista és a szociáldemokrata párt Magyar Dolgozók Pártja (MDP) néven egyesül. Fıtitkára Rákosi Mátyás. 1949. augusztus 20-án életbe lép a Magyar Népköztársaság szovjet mintára készült alkotmánya. Rákosi vezetése alatt a sztálini példát követı szocialista rendszer épül ki. Ellenségeit üldözik, részben a Szovjetúnióba hurcolják, avagy bebörtönzik, meggyilkolják. Sokan számőzetésbe menekülnek.
1949 A két német állam létrejötte Négy évvel a háború után két német részállam jön létre: a Németországi Szövetségi Köztársaság (NSZK) és a Német Demokratikus Köztársaság (NDK). A megszálló hatalmak befolyása nyomán fejlıdésük különbözı irányt vesz: Nyugaton többpártrendszeren alapuló demokrácia lesz, míg Keleten a Német Szocialista Egységpárt (NSZEP) diktatúrája épül ki. A megalapítás után a két német állam a számára adott hatalmi blokkhoz csatlakozik. Gazdaságilag Nyugat-Németország az Európai Gazdasági Közösséghez tartozik, KeletNémetország a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsához. 1955-ben az NSZK csatlakozik a nyugati katonai szövetséghez, a NATO-hoz, az NDK pedig a keleti katonai szövetséghez, a Varsói Szerzıdéshez. 22/30
1949. május 23. A Németországi Szövetségi Köztársaság (NSZK) megalapítása 1948. június 20-21-én a nyugati megszállási övezetekben pénzreformra kerül sor: bevezetik a német márkát (DM). Szeptemberben összeül a Parlamenti Tanács és Bonnban államelnökké választja Konrad Adenauert, a CDU (Keresztény Szociális Únió) elnökét. Adenauer legfontosabb feladatai közé tartozik a Bonni Alaptörvény meghozatala 1949. május 23-án. Ez a nyugati szövetségesek által elismert alkotmány alapítja meg az NSZKt. Az 1963-ig szövetségi kancellár Konrad Adenauer a háború utáni idıszak meghatározó személyisége Nyugat-Németországban. Miután az NSZK a nyugati hatalmi tömbhöz tartozik, csaknem teljesen megszakadnak az államközi, s az emberek közötti kapcsolatok a szocialista Magyarországgal. Az előzött magyarországi németek az 1950-es években integrálódnak a háború utáni nyugat-német társadalomba. Csak majd az 1960-as évektıl kezdve utazhatnak Magyarországra, hogy újra láthassák ottmaradott hozzátartozóikat.
1949. október 7. A Német Demokratikus Köztársaság (NDK) megalapítása és az 1953. június 17-i népfelkelés A szovjet megszállási övezetben az egységesítı pártkongresszuson 1946. április 22-én a kommunista párt és a szociáldemokraták Német Szocialista Egységpárttá (NSZEP) olvadnak össze. Diktatúra jön létre, amely az egypártrendszeren – a pártok és szakszervezetek egységesítésén –, minden politikai ellenzék elnyomásán, és a polgárok személyes szabadságának korlátozásán nyugszik. 1949.október 7-én elfogadják az NDK alkotmányát. Ezzel megtörténik Kelet- és NyugatNémetország jogi szétválasztása. Orosz mintára 1950-ben felállítják az Államvédelmi Minisztériumot, amely az NDK-t besúgókkal hálózza be. 1953. június 17-én népfelkelés tör ki. De a szovjet csapatok segítségével néhány óra alatt elfojtják. Több mint 50 ember veszti életét. Szocialista “testvérországként“ az NDK kapcsolatokat tart fenn Magyarországgal. Az előzött magyarországi németek, akiket itt hivatalosan áttelepülıknek neveznek, nem húznak hasznot ebbıl. Otthonuk elvesztése jogos büntetésnek számít a fasizmus bőneiért.
23/30
1954. július 4. A labdarúgó világbajnokság döntıje A labdarúgó világbajnokságot Svájcban rendezik 1954. június 16. és július 4. között. Esélyesnek a magyar nemzeti válogatottat tartják Puskás Ferenc csapatkapitánnyal az élen. A csapat drukkereit gyızelmet ígérı támadó játékkal lelkesíti. A csoportjátékok során Magyarország 8:2 arányban legyızi Németországot. A döntıben ismét összekerül Magyarország és Németország. Már az elsı néhány perc után Magyarország vezet 2:0-ra. De ezután felzárkózik a német csapat és egyenlít. A 84. percben Helmut Rahn megszerzi az aranyat hozó labdát: három védıjátékoson átjutva berugja a kapu bal sarkába. A labda feltartóztathatatlan, Németország 3:2-re gyız, ezzel megnyeri a világbajnokságot. Németország számára a világbajnoki gyızelem a “Berni csoda“ – a magyarokon viszont Bern a kudarc sebét ejti. Miközben a német játékosokat ünneplik, néhány magyar csapattagra hazatérés után letartóztatás vár. A világbajnokság gólkirálya 11 góllal Kocsis Sándor.
1956. október 23. Népfelkelés Magyarországon ez kicsit más, de magyarul jobb 1956-ban a magyarok kisérletet tesznek arra, hogy megszabaduljanak a szovjet hegemóniától. A népfelkelés 1956. október 23-án tömegdemonstrációval kezdıdik Budapesten, s a szovjet csapatok november 4-11. közötti beavatkozásával, bevonulásával végzıdik. Tüntetı egyetemisták a szovjet csapatok kivonulását követelik, továbbá a titkosrendırség felszámolását, szabad választásokat és a sajtószabadságot. Az egyetemistákhoz további tüntetık is csatlakoznak. Nagy Imre, ekkor már mint miniszterelnök, bejelenti Magyarország semlegességét, kilépését a Varsói Szezıdésbıl, valamint a parlamenti többpártrendszer bevezetését. Az ellenállást letörik, a felkelést leverik. A SZU Kádár Jánost segíti hatalomra. Bár Európa nyugati országai döbbenettel kisérik figyelemmel az eseményeket, nem avatkozik be egyetlen állam sem. A felkelést tisztogatások követik: százakat végeznek ki, ezreket ítélnek börtönbüntetésre. A felkelés idején közel 200.000 magyar menekül el az országból, jelentıs részük Nyugat-Németországba, ahol a menekülteket szimpátiával fogadják.
24/30
1961. augusztus 13. A Berlini Fal megépítése Az 1950-es évek végén a rossz politikai és gazdasági helyzet az NDK-ban nagymérető menekültáradatot indít el. 1961-ben több mint 1,5 millió ember szökik át Nyugat-Németországba. Úgy tőnik, mintha az NDK kezdene összeomlani. Az NDK kormánya már 1952-ben kerítésekkel és azok ırzésével lezárja a két német állam közötti belsı határt. Ezzel szemben a határ Berlin nyugati és keleti szektora között továbbra is nyitott és ellenırizetlen. Ezért az 1961. augusztus 12-rıl 13-ra virradó éjszakán a kormány szélsıséges intézkedést foganatosít: Walter Ulbricht, a NSZEP pártvezére és a Nemzeti Védelmi Tanács elnöke parancsot ad Berlin területén belül a keleti és nyugati szektor közötti határ lezárására. Még ezen az éjszakán szovjet csapatoktól fedezve fegyveres határırök szögesdrótakadályokat és árkokat létesítenek. A következı hetekben betonfalat húznak fel. A Berlini Fal megépítése “bebetonozza“ Németország és Európa kettészakítottságát. A Fal világszerte a hidegháború jelképévé válik.
26. Mai 1967. május 26. Magyarország és Németország közötti államközi egyezmény a szerzıdéses munkavállalókról Az NDK-ban az 1960-as évek elejétıl munkaerıhiány uralkodik. Ezért Kelet-Németország 1967-ben megállapodást köt Magyarországgal a szerzıdéses munkavállalókról. Magyarország 18-26 év közötti hajadon ill. nıtlen szakmunkásokat küld ki meghatározott idıre az NDK-ba. A megállapodást a magyar segítıkészség megnyilvánulásának tekinti, míg az NDK szerint a magyar munkások ezáltal esélyt kapnak szakmai tapasztalataik bıvítésére. Az elsı, 2500 fiatal magyarból álló csoport 1967-ben érkezik Karl-Marx-Stadtba (ma Chemnitz) és Drezdába. 1968-ban még 5000, 1969-ben pedig 4500 magyar érkezik az NDK-ba.Munkaszezıdésük 2-3 évre szól. A szezıdéses munkavállalók havonta 350-600 márkát keresnek. 33 városban – fıként Drezdában, Ebersbachban, Karl-Marx-Stadtban, Arnstadtban, Sömmerdában és Erfurtban – 55 üzem foglakoztat magyar dolgozókat. Eredetileg 1972 végéig 16.000 magyar szakmunkás munkavállalását tervezik, de a tervet nem sikerül teljesíteni. Ennek ellenére a megállapodást 1973-ban további 7 évre meghosszabbítják.
25/30
Magyarok és kelet-németek kapcsolatai az 1970-es és 80-as években A “testvéri országok“, így az NDK és Magyarország lakossága között a társadalmi élet minden szintjén van kapcsolat. Sok magyar egyetemista tanul az NDK-ban. Zenészek, énekesek, színészek utaznak vendégjátékra a másik országba. A hivatalos kereskedelmi kapcsolatok mellett virágzik az egyéni kereskedelem. Az NDK-ból hozott iparcikkek igen kelendıek Magyarországon. Az elektromos készülékek, háztartási gépek, lakberendezési tárgyak, tapéták és textíliák szívesen vett ajándéknak számítanak a Magyarországra utazó NDK-beliektıl. Az NDK-ban viszont a magyar élelmiszereket kedvelik kiváltképp: a szalámi, a bor, a snapsz (pálinka) ugyanúgy hiánycikk ott, mint a friss zöldség és gyümölcs. A divatos ruházat és a különleges termékek szintén keresettek. Az NDK-beliek számára Magyarország kedvelt üdülıhely. Aki teheti, legszívesebben a Balaton mellett nyaral. A tópaton nem csak magyar-német barátságok szövıdnek, hanem kelet- és nyugat-németek is találkozhatnak egymással. Magyarország “német-német“ találkozóhellyé válik.
Az 1950-es évektıl az 1990-es évekig A német kisebbség helyzete Magyarországon Az 1950-es években a német kisebbséget gyakran sújtja hátrányos megkülönböztetés. A kommunista hatalom nem tartja szükségesnek a kisebbségek jogainak törvénybe foglalását. A diszkrimináció, amely ezt a társadalmi csoportot éri, lassanként visszaszorul. Magyarország modernizációja következtében a német nemzetiség egyre növekvı mértékben asszimilálódik. Az 1980-as évektıl megindul a kisebbségi törvény körüli diskurzus. A rendszerváltást követıen a kiérlelıdött gondolatok konkrét formát öltenek: 1993 július 7-én a Magyar Országgyőlés elfogadja az nemzeti és etnikai és kisebbségek jogairól szóló törvényt. A törvényben a kisebbségeket államalkotó közösségeknek ismerik el. Joguk van kultúrájuk ápolásához, anyanyelvük használatához, az anyanyelvükön való tanuláshoz. Nevüket is saját nyelvükön használhatják, és közösségként vehetnek részt a politikai életben. A helységek, utcák, hivatalok nevét ettıl kezdve a kisebbségek nyelvén is feltüntetik.
26/30
1989 Politikai fordulat Európában Attól fogva, hogy Mihail Gorbacsov lesz a Szovjetúnió elsı számú vezetıje, az addig merev hatalmi tömbök mozgásba lendülnek. Gorbacsov küzd a korrupció ellen, és 1986 februárjában közé teszi programját a Szovjetúnió nyitásáról (glasznoszty) és átalakításáról (peresztrojka). Lemond a Szovjetúnió szocialista országok feletti uralmáról, és a nyugati államokkal való szorosabb együttmőködésre törekszik. Ezzel megindítja a keleti tömb országainak demokratizálódási folyamatát, és véget vet a hidegháborúnak. 1989-ben Magyarország és a két német állam viszonya döntı jelentıségre tesz szert. A magyar politikai fordulat, a kommunista rendszer felszámolása és a nyugathoz való közeledés olyan láncreaciót indít el, ami végül az NDK rendszerének összeomlásához, és Németország újraegyesítéséhez vezet.
1989 Magyarország politikai átalakulása 1988-ban lemond Kádár János, aki 1956 óta volt a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) fıtitkára és egyben az ország elsı számú vezetıje. Helyére Németh Miklós kerül, akinek új kormánya rövid idı alatt jelentıs befolyásra és hatalomra tesz szert. 1989 január elsejével megindul Magyarország politikai átalakulása. Az MSZMP Központi Bizottsága bevezeti a többpártrendszert. A szokásos május elsejei felvonulás Budapesten tömegdemonstrációvá alakul át. Május másodikán a kormány úgy dönt, hogy megnyitja a Magyarország és Ausztria közötti zárt határt – ekkor keletkezik az elsı repedés a „vasfüggönyön”. Június 27-én Horn Gyula és Alois Mock jelképesen átvágják a szögesdrót utolsó szakaszát. Az 1956-os események is átértékelıdnek. 1956 többé nem ellenforradalom, hanem népfelkelés. A felkelés vezetıit – közöttük az egykori miniszterelnököt, Nagy Imrét – rehabilitálják, és ünnepélyes keretek között újratemetik. Létrejön egy ellenzéki mozgalom, amely az MSZMP-vel folytatott tárgyalások során készíti elı a rendszerváltást. Magyarország külpolitikája egyre inkább nyugat felé orientálódik.
1989. augusztus 19. A Páneurópai piknik, és az osztrák-magyar határ megnyitása Magyarországot és Ausztriát 1989 júniusa óta hivatalosan nem választja el szögesdrót egymástól. Ezzel ugyan nem szüntették meg a határokat, de azok könnyebben átjárhatókká váltak. 1989. augusztus 19-én délután három órakor a soproni határnál
27/30
kezdetét veszi a Páneurópai piknik. Otto von Habsburg és Pozsgay Imre államminszter védnöksége alatt egy békés, a határok megnyitásáért rendezett demonstráció kezdıdik. Sok NDK állampolgár hónapok óta feszült figyelemmel követte a magyar politika eseményeit. Többen abban a reményben kérelmeztek vizumot Magyarországra, hogy onnan majd tovább utazhatnak nyugatra. Magyarországon szinte valódi menekülttáborok jöttek létre. Végül váratlanul adódik egy lehetıség: A Piknik ideje alatt 600 keletnémet menekül egy nyitott kapun át Ausztriába. A kaput csak este hat órakor zárják le újra. 1989 szeptember 11-én a magyar kormány megnyitja az osztrák határt. Keletnémetek ezrei juthatnak el legálisan Ausztrián át a Német Szövetségi Köztársaság területére. A hónap végére a hivatalos adatok 30.000 menekültrıl számolnak be.
1989 októbere – 1990 októbere Az NDK összeomlása és a német újraegyesítés A keletnémet állampolgárok tömeges menekülése, 1989 nyarán a budapesti, kelet-berlini, prágai és varsói nyugatnémet követségek elfoglalása, már mind az NDK összeomlásának elıjelei. Amikor 1989 október 7-én az NDK fennállásának 40. évfordulóját ünneplik, több városban nyílt tüntetések zajlanak. A növekvı nyomás hatására Erich Honekker fıtitkár, az államtanács elnöke lemondásra kényszerül. Amikor október 23-án Magyarországon kikiáltják a köztársaságot, Lipcsében 300.000 ember tüntet a demokráciáért. November 9-én az NDK televízió bejelenti, hogy máris érvénybe lépett az utazás szabadsága. Csak késıbb derül ki, hogy a rendelkezést még nem fogadták el. A hír futótőzként terjed. Kelet-berliniek ezrei vonulnak a határátjárókhoz. Bár a határırök semmilyen hivatalos információval sem rendelkeznek, végül több helyen is megnyitják a határt. Egy évvel a Németországon belüli határok leomlását követıen, 1990. október 3-án az NDK csatlakozik a Német Szövetségi Köztársasághoz. Ezt a napot azóta mint a „Német egység napját” ünneplik.
1989. október 23. A Magyar Köztársaság kikiáltása Az 1956-os forradalom évfordulóján az Országgyőlés elfogadja az új alkotmányt. Az Országgyőlés elnöke kikiáltja a Magyar Köztársaságot. Az alkotmány kimondja az államhatalmi ágak szétválasztását, és bevezeti a köztársasági elnök intézményét. A nem sokkal 28/30
ezután elfogadásra kerülı párttörveny legalizálja a már mőködı ellenzéki pártokat. Ezzel a Magyar Szocialista Munkáspárt addigi egyeduralmát egy demokratikus többpártrendszer váltja fel. 1990 áprilisában lezajlanak a parlamenti választások. A választások eredményeként a Magyar Demokrata Fórum és a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt részvételével koalíciós kormány alakul. A miniszterelnök Antall József lesz. 1990 március 10-én kimondják, hogy a szovjet csapatoknak 1991 június 30-ig távozniuk kell az országból. 1991-ben felbomlik a keleti tömb katonai szövetsége (Varsói Szerzıdés), és megszőnik a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST). Magyarország aláírja a Társulási Szerzıdést az Európai Közösségekkel.
1991. december 14. Berlin és Budapest testvérvárosi kapcsolata Budapest és Kelet-Berlin városi tanácsa között 1968 óta áll fenn hivatalos kapcsolat. A német újraegyesítést követıen mindkét fıváros kezdeményezésére 1991. december 14-én testvérvárosi kapcsolatot létesítenek egymással. Ebben nincsenek egyedül: míg 1989-ig túlnyomóan államilag szabályozott kapcsolatok léteznek magyarországi és NDK-beli városok és községek között, a rendszerváltást követıen gombamód megszaporodnak a kapcsolatok: egyrészt megerısítik a régi, magyar és kelet-német települések közötti partnerkapcsolatokat, másrészt teljesen újakat is létesítenek. Ez mindenekelıtt a magyar és német magánszemélyek között meglévı, évtizedeken át ápolt kapcsolatoknak köszönhetı. Gyakoriak közöttük a Magyarországról 1945 után kitelepített németek, akik összekötı hidat építenek származási helyük és németországi lakhelyük között. De az 1956-ban Németországba menekült magyarok közül is többen létesítenek ilyen kapcsolatokat. Végül jelentıs szerepet játszanak azok a magyarországi üdülıhelyek, ahol nyugat- és kelet-németek a rendszerváltás elıtt szabadságukat eltöltve egymással találkoztak.
2004. május 1. Magyarország csatlakozása az Európai Únióhoz Az 1989-ben történt rendszerváltás után Magyarország egyik legfontosabb külpolitikai célkitőzése az európai integráció. Még ezt megelızıen 1988-ban Brüsszelben parafálják a magyar-Európai Közösség kétoldalú gazdasági-kereskedelmi együttmőködésrıl szóló megállapodást, s 1989-ben kinevezik az elsı magyar EK nagykövetet.
29/30
1999-ben a magyar Országgyőlés kinyilvánítja akaratát az EK-hoz való csatlakozásról. Már ebben az évben részesül az EK PHARE-segélyprogramjából. E program célja, hogy a jövıben csatlakozö országok intézményeit és közigazgatási kapacitását erısítse, valamint befektetéseket finanszírozzon. Miután Antall József miniszterelnök kinyilvánította Magyarország belépési szándékát, 1991-ben az EK engedélyezi a társult tagságot, amely 1994ben lép életbe. 1994-ben Athénben adja át hazánk hivatalos tagsági kérelmét. A csatlakozásra 10 év múlva kerül sor, 2004. május 1-én, másik 9 állammal együtt. Ez az esemény Magyarország és Németország számára az együttmőködés új útjait nyitja meg a gazdaság, a kereskedelem, a tudományok és a kultúra területén.
30/30
