Mohácsi Radnóti Miklós Szakképző Iskola és Kollégium ___________________________________________________________________________
A német nemzetiségi nyelv tantárgy szakközépiskolai helyi tanterve
Készült a 23/2013 (III. 29.) EMMI rendelettel módosított 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelettel kiadott kerettanterv alapján A kerettanterv javasolt óraszámai 9. évfolyam
10. évfolyam
11. évfolyam
12. évfolyam
heti
éves
heti
éves
heti
éves
heti
éves
2
74
2
74
2
74
2
64
összesen 8
286
Készítette az idegen nyelvi munkaközösség
A tantárgy helyi tantervének óraszámai
9. évfolyam
10. évfolyam
11. évfolyam
12. évfolyam
heti
éves
heti
éves
heti
éves
heti
éves
1
36
1,5
54
1
37
1
32
összesen 4,5
159
Német népismeret (Valamennyi oktatási forma) Fejlesztési feladatok 1. Információszerzés és feldolgozás 9-12. évfolyam A német és a magyar történelem kronologikus tanórai feldolgozása során a párhuzamok és eltérések, valamint a kölcsönhatások tudatosítása. A magyarországi németség történelmi szerepének áttekintése, a betelepítéstől a jelenkorig. Ok és okozati összefüggés feltárása emberi sorsok bemutatásán keresztül. A német kisebbség kultúrájának bemutatása, saját, ill. gyűjtött élmények és tapasztalatok beépítésével. A nyelv és az identitás összefüggésének felismerése, irodalmi, zenei és képzőművészeti alkotások, valamint a média és más elektronikus információhordozóinak segítségével. Kutatómunka a hazai és európai kisebbségpolitika aktuális kérdéseinek értelmezéséről és megjelenési formáiról. Kutatómunka az érettségi témakörei kapcsán bármely témában: egyéni és csoportos projektek kivitelezése. Szakirodalom feldolgozása, a jegyzetelés, lényegkiemelés elsajátítása. A szakirodalmi hivatkozások jelölésének alkalmazása. 2. Kritikai gondolkodás 9-12. évfolyam Állásfoglalás és érvelés a németség sorsfordulóinak értékeléséről folytatott vitában. Források, történelmi és publicisztikai írások elemzése során az ok-okozati viszonyok feltárása, A történelmi hitelesség vizsgálata szépirodalmi művek és filmek üzenetében. Önálló vélemény kialakítása a német kisebbség múltjáról és jelenéről, az életmód, a kultúra és a politika témaköreinek vitás kérdéseiben. Megalapozott, hiteles kisebbségkép kialakítása. A hazai és nemzetközi kisebbségpolitika kritikai bemutatása, az interkulturális tanulás lehetőségeinek kiaknázásával. Az 1993-as kisebbségi törvény és módosításainak ismerete, az abban megfogalmazott jogok és kötelezettségek értelmezése, naprakész alkalmazása. A magyarországi németség és az anyanemzet kapcsolatrendszerének a fiatalokat érintő lehetőségeinek ismerete és a velük való élni tudásra késztetés kialakítása. A magyarországi németség szülőföldjén maradására, nyelvének és kultúrájának megtartására irányuló tudatos nevelés és felkészítés folyamatának lépései, a kritikai gondolkodás és felelősségérzés kialakítása a család, a közoktatás, valamint a német önkormányzatok, az egyesületek és a média alapvető, közösen megoldandó feladata. A hazai kisebbségi és emberi jogi rendszer értékelése a saját értékrendnek megfelelő szempontok alapján. Az adott kisebbség nemzetközi kapcsolatainak kritikai bemutatása múltban és jelenben. Naprakész tájékozottság aktuális kisebbségpolitikai és emberi jogi jelenségekről. Azok összehasonlítása strukturális és funkcionális szempontok alapján. A jövő trendjeinek felvázolása. Az adott kisebbség anyaországon kívüli jelenlétének ismerete, bemutatása.
2
3. Kommunikáció 9-12. évfolyam Kisebbségi témákról folyó vitákban való aktív részvétel, érvelés a saját álláspont mellett. Tudósítás a németség kulturális és politikai eseményeiről. Interjúkészítés művészekkel és politikusokkal aktuális kérdésekről. Kisebbségtörténeti és néprajzi kutatómunka eredményének előadása szóban és írásban. Beszámoló a német rádió és tévéműsorok, valamint a német nyelvű sajtó témaválasztásairól és az objektív tájékoztatásáról. Vélemény formálása. Önálló gyűjtőmunka feldolgozása projektbemutatóra vagy tematikus kiállításra. Önálló gyűjtőmunka bemutatása, az eredmények megvédése. Szokások dramatizált előadása iskolai rendezvényeken. 4. Tájékozódás térben és időben 9-12. évfolyam Pontos tájékozódás térben és időben: történelmi események helye és ideje. A hazai németség területi elhelyezkedése a betelepítéstől napjainkig. A népcsoport helyzetének elemzése a történelem során és a mai helyzet kapcsán különböző adatok és ismerethordozók tükrében (népszámlálási adatok, sajtó, internet). A népcsoport intézményei honlapjairól információk gyűjtése. 5. A tartalom kulcselemei 9-12. évfolyam A történelmi sorsfordulók a németség történetében. A népcsoport helye és szerepe az anyaországgal és Európával való kapcsolatban. Művészeti alkotások (irodalmi, képzőművészeti). A népszokások és azok eredetének mélyebb szintű ismerete. Jártasság a nyelv és identitás témaköreiben. Kisebbségek Magyarországon: iskolarendszer, a népcsoportok helyzete, kisebbségpolitika. Azonosságtudat kifejezése. 6. A reflexiót irányító kérdések: énkép, önismeret, azonosságtudat 9-12. évfolyam Formája: a tanulók vállalják hovatartozásukat és tudják azt kifejezésre juttatni. Legyenek nyitottak más nyelvek és kultúrák iránt. Ismerjék saját gyökereiket és legyen pozitív jövőképük. Ismerjék a nyelvtudás és a népcsoporthoz való tartozás lehetőségeit, ezzel kapcsolatos kötelességeiket. Legyen jellemző a tolerancia, alakuljon ki a konfliktuskezelés, problémamegoldás képessége.
3
Célok és feladatok A múlt megismerésével a tanulók azonosságtudatának kialakítása és jövőképük formálása. A tanulók ismerjék meg a kisebbségi jogokat, ezáltal készüljenek fel érdekeik képviseletére. A tanulók először ismerkedjenek meg a magyarországi németek legfontosabb hagyományaival, életmódjával és kultúrájával. Legyenek büszkék arra, hogy ehhez a népcsoporthoz tartoznak, de tiszteljék a magyar nép és az országban élő más kisebbségek kultúráját, ismerjék fel a népek közötti kapcsolódási pontokat. A tanulók ismerkedjenek meg a magyarországi németek nyelvjárásaival, értékeikkel, és tudatosuljon bennük az irodalmi nyelvtől való eltérés oka. A németajkú lakosság történetének tanulmányozása a magyar államalapítástól a mostani ezredfordulóig vezesse el a tanulókat ahhoz a tényhez, hogy a kisebbség sokszínűségével és kisugárzásával hatást gyakorol a többségi nemzetre. A történelmi ismeretek segítséget nyújtanak az előítéletek megjelenési formáinak felismerésében és a jelenség hátterének feltárásában. A fiatalok igazodjanak el a mai kisebbségi lét megjelenési formáiban, ismerjék meg a szervezeteket, a testületeket és a sajtót, továbbá ösztönözzük őket arra, hogy a tanulmányok befejezése után is önálló kutatással foglalkozzanak a magyarországi németek kultúrájával és képviseljék a népcsoport érdekeit. A történelemi témakörök a történelem tantárgy óráin kerüljenek feldolgozásra. Az interkulturális tanulás segítségével rávilágítunk a nyelvi és kulturális sokszínűség előnyeire és a saját, valamint más kultúrák megbecsülésére nevelünk. A tanulók tudják a magyarországi németek helyzetét az európai dimenzióban elhelyezni. 9 -12. évfolyam A tanulók ismerjék a „Duna menti svábok” legfontosabb települési területeit a történelmi Magyarországon, azok földrajzi sajátosságait, és sorolják fel azokat. Ismerjék továbbá Magyarország német lakosságának kulturális szerepét, ismerjék a magyarországi németség történelmi szerepét a betelepítéstől a jelenkorig, tudjanak az eseményekről véleményt alkotni. Tudjanak ezekről az eseményekről emberi sorsokon keresztül beszélni, ismerjék a magyarországi német oktatási rendszert, hasonlítsák össze a némettel (pl. cserekapcsolatokon keresztül), Ismerjék fel, hogy mit jelentenek az önkormányzatok a kisebbségeknek, ismerjék szerepüket lakóterületükön, ill. ismerjenek magyarországi német egyesületeket és szervezeteket, ismerjék a magyarországi német médiát és szerepüket a nyelv és az identitás közvetítésében. Alkossanak véleményt tevékenységükről, lehetőség szerint vegyenek is részt benne. Ismerjék a magyarországi német irodalom kérdésköreit és azok okait. Ismerjék a magyarországi német nyelv változatait, ismerjék a naptári év és a család hagyományait, lényegüket és eredetüket. Ismerjék fel a paraszti családok korábbi és mostani értékrendszerét, értsék meg a tehetséges magyarországi német művészek és kézművesek szerepét a magyar kultúrában. Sorolják fel a legjelentősebb magyarországi német művészeket, ismerjék egy-egy művüket, ismerjék a tárgyak és épületek funkciója, formája és díszítése közti összefüggéseket, legyenek tisztában a legfontosabb díszítőelemekkel, tudjanak irodalmi műveket önállóan értelmezni és feldolgozni, de legalább egy rövid prózai és két verses alkotást, ismerjék az asszimilációs folyamatokat és következményeiket, legyenek képesek projektorientáltan dolgozni. 4
9. évfolyam Belépő tevékenységformák Betekintés a Kárpát-medence népeinek korai történetébe. A germán törzsek a népvándorlás idején. A népesség kontinuitásának és diszkontinuitásának alakulása. Ismeretek gyűjtése a német befolyás megjelenéséről a honfoglalás és keresztény Európába való beilleszkedés idején. A német püspökök missziós tevékenységének ismerete néhány példa segítségével. Magyarországi német családok gondolkodásmódjáról ill. annak változásairól beszélni. Szólások és közmondások értelmezése. A német nyelv életünkben betöltött szerepe, a kétnyelvűség jegyei, a nyelvjárás értéke, szerepe és lehetőségei a jövőben. A népviselet főbb jellemzői területenként, változásai századunk során. A magyarországi német konyha jellemzői, a mai és a régi étkezési szokások összehasonlítása, érvelés az egészséges étkezés és a hagyományőrzés mellett. Meghatározott témakör alapján a hazai német szépirodalomból válogatott művek értelmezése. Kortársművészek, műveikkel. Alapvető ismeretek a magyarországi német népdalkutatásról. Témakörök Történelem A germánok története Népvándorlás A magyar nép honfoglalása Néprajz Család
Iskola
Öltözködés Étkezés
Irodalom Művészet
Tartalmak
Órakeret
A kötelező tananyag kiegészítése, a germánok népvándorlásával és a keleti germánok birodalmi alapításaival (Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember).
4
A salzburgi és a passaui hittérítők a Dunántúlon.
4
Élet-és gondolkodásmód, ill. értékrend a magyarországi német családokban. Az értékrend megváltozása az elmúlt évtizedekben. Közmondások, szólások a magyarországi németek gondolkodásmódjáról. A magyarországi német iskolarendszer. A nyelv szerepe: anyanyelv – másodnyelv – nemzetiségi nyelv. A magyarországi németek kétnyelvűségének jellemzői. A nyelvjárás és jövőjének értékelése. A népviselet. A 20.század népviseletének területi és generációs sajátosságai. Az étkezési szokások jellemzői, hagyományos ételek a modern konyhában. Mi menthető át a hagyományos étkezésből az egészséges étkezés számára? Válogatás a magyarországi német irodalomból, meghatározott tematika szerint: nyelv, nyelvhasználat. Neves magyarországi német művészek 1945 után.
4
4
4
4
4 4
5
Témakörök Zene
Órakeret
Tartalmak A magyarországi német népdalok jellemzői. A hazai német népdalkutatás. A hagyományápolás lehetőségei.
4
A továbbhaladás feltételei A germán törzsek a népvándorlás idején. A német püspökök hittérítő tevékenysége a Kárpátmedencében. A magyarországi német családok élet- és gondolkodásmódja. Alapvető ismeretek a különböző területek népviseletéről. A magyarországi német konyha jellemzése. Egy kortárs művész művének bemutatása. 10. évfolyam Belépő tevékenységformák Hogyan változtak a magyar-német kapcsolatok a Lech - mezei csata után? Géza fejedelem és Szent István király történelmi érdemének felismerése. Az Árpádok házassági politikájának hatása a jószomszédi viszonyra. Géza fejedelem és Szent István király politikájának hatása a német-magyar kapcsolatok alakulására. A németek letelepítésének okai önálló gyűjtőmunka révén. A német származású parasztok és polgárok szerepe a középkorban. A német származású parasztok és polgárok hozzájárulása a gazdaság és kultúra felvirágoztatásához, konkrét példák bemutatásával. A Habsburg és a Német-Római Birodalmak bekapcsolódása a törökök Magyarországról történő kiűzésébe. A törökök magyarországi kiűzésének nemzetközi összefüggései. A legfontosabb szokások lényege és eredete, valamint a velük kapcsolatos hiedelmek ismerése. Szokások gyűjtése és lejegyzése. Lakóhelyünk földrajzi nevei, eredetük, valamint az útkeresztek és „Bildstock”-ok történetükkel együtt. Irodalomból, zenéből és művészetből továbbra is érvényesek a 9. évfolyamon megfogalmazott követelmények. Témakörök
Órakeret
Tartalmak
Történelem A magyarok kalandozásai a német nyelvű országokba pl. A magyar állam Bajorországba, Svábföldre. alapítása A Lech - mezei csata következményei. Géza fejedelem történelmi érdeme. Német telepesek A szászok letelepítése a Felvidéken és Erdélyben. letelepítése a 12. A német lovagrend letelepítése a Barcaságban. században Az Andreanum (1224).
6
6
6
Témakörök Városok, polgárok, bányászok a 14. és a 15. században Magyarország három részre szakadása (16.17. század) A török kiűzése Magyarországró l (17 -18. század) Néprajz Ünnepnapok
A falu
Irodalom Művészet Zene
Órakeret
Tartalmak A szepesi szászok. A bányavárosok. Pest és Buda. Nyugat-Magyarország: Sopron.
5
A Habsburgok törökellenes politikája. A reformáció elterjedése a királyi Magyarországon és Erdélyben.
6
A Német-Római Császárság segítsége Buda és az ország felszabadításában.
5
A legfontosabb szokások jellege és eredete (farsang, húsvét, búcsú, karácsony stb.). A születéshez, házassághoz, halálhoz kapcsolódó hiedelmek. A lakóhely földrajzi nevei és eredetük. Útmenti keresztek, „képoszlopok” (Bildstöcke) és történetük. Válogatás a magyarországi német szépirodalomból. Központi téma: a haza kérdése. Neves magyarországi német származású művészek 1945 után. A magyarországi német népdalok jellemzői. A hazai német népdalkutatás. A hagyományápolás lehetőségei.
6
5
5 5 5
A továbbhaladás feltételei A német-magyar viszony hatása Géza fejedelem és Szent István király politikájára. A német parasztok és polgárok hozzájárulása a magyar gazdaság és kultúra fejlődéséhez, alátámasztva példákkal. A törökök kiűzése Magyarországról és nemzetközi összefüggései. A legfontosabb szokások, földrajzi nevek és eredetük lakóhelyünkön. 11. évfolyam Belépő tevékenységformák A német települési közösségek fejlődését a Habsburg Birodalom lehetőségén belül felmutatni. A betelepítés körülményeinek leírása. A szülőfalu benépesítésének elhelyezése a betelepítési folyamatban. Ismeretek gyűjtése arról, honnan érkeztek a telepesek és hogyan tudtak letelepedni. Telepes sorsok elmesélése. A 19. század eleji magyarosítási folyamat okainak feltárása. Példákon keresztül felvázolni a Duna menti svábok és az erdélyi szászok gazdasági és kulturális teljesítményét a 19. századi Magyarországon.
7
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc német népcsoporton belüli különböző megítélésének okfeltárása. A kisebbségi iskolapolitika ellentmondásainak megvilágítása az Eötvös- és az Apponyitörvények, illetve végrehajtásuk figyelemmel kísérése során. Példákkal bizonyítani a magyarországi németség bekapcsolódását a mezőgazdaság és az ipar kapitalista átalakításába. A reformkor és a századforduló idejének elmagyarosítási folyamatát elbeszélni. A Monarchia két népiskolai törvényének ismerete. Fogalmak meghatározása: haza, identitás. A magyarországi németek szimbólumairól beszélni, ezen szimbólumok eredetét és jelentőségét ismerni. A magyarországi németek érdekképviselete, országos szervezetei, egyesületei és kultúrcsoportjai. Az irodalom követelményei a fentiekkel (9-10. évfolyam) megegyeznek. Témakörök Történelem A németek betelepítése a 18. Században A magyarországi németség a Habsburg Birodalomban A magyarországi németség viszonyulása az 1848 - 49-es forradalom és szabadságharchoz Az OsztrákMagyar Monarchia iskolarendszere Az OsztrákMagyar Monarchia ipara Néprajz Másság Közélet
Irodalom
Órakeret
Tartalmak Leopold Kollonich tevékenysége. A betelepítések III. Károly, Mária Terézia és II. József uralkodása idején. A földbirtokosok és az egyházak telepítési akciói. Új németek lakta területek Magyarországon. Bekapcsolódás az iparosításba. A németek elmagyarosodása a városokban a 19. század elején.
5
A forradalmi események különböző megítélése az erdélyi szászoknál és a Magyarországon élő németek körében Német származású tisztek az aradi vértanúk között
4
Az 1868-as nemzetiségi törvény. Eötvös József népiskolai törvénye. Lex Apponyi népiskolai törvény. Vita a parlamentben a „Schulverein”-ról. A magyarországi németek bekapcsolódása az un. gründolási lázba. „Német iparágak” a városokban. A mezőgazdaság kapitalista átszervezésének ösztönzése a temesvári mezőgazdasági egyletben. Az identitás fogalmának megértése. Beszélgetés a tanulók identitás felfogásáról. Szimbólumok: címerek, a német nyelvű országok himnuszai. A magyarországi németek címere és himnusza. Kisebbségi önkormányzatok, szervezetek, egyesületek. A helyi egyesületek és kultúrcsoportok tevékenysége. Válogatás a magyarországi német szépirodalomból. Központi téma: identitás.
4
4
5
5 5
5
8
A továbbhaladás feltételei A 18. századi telepesek származását és letelepedését elemezni. Telepes-sorsokat elmesélni. A Duna menti németek és az erdélyi szászok 19. sz. gazdasági és kulturális teljesítménye. A magyarosítási folyamat jellemvonásai a reformkortól a századfordulóig. A Monarchia két oktatási törvényének következményei. Fogalmak: haza, identitás. A magyarországi németek szimbólumait ismerni. Az érdekképviselet, országos szervezetek. 12. évfolyam Belépő tevékenységformák A németség érdekeinek képviselete az első világháború előtti politikai pártokban. A polgári-demokratikus köztársaság kisebbségpolitikájának elemei. Betekintés nyerése Bleyer Jakab törekvéseibe, amelyekkel a németség kulturális érdekeiért szállt síkra. A németség második világháború idején történt kettészakadásának okait felismerni. Megérteni, hogy milyen következményekkel járt a kollektív bűnösség elvének alkalmazása. Életutak felvázolása. Ismeretek gyűjtése a 30-as és 40-es évek tragikus eseményeiről, amelyek először a magyarországi németség kettészakadásához, majd az erőszakos kitelepítéshez vezettek. A kitelepítés és a vagyonelkobzás hátterének feltérképezése szemtanúkkal készített interjúk segítségével. A kisebbség kulturális újraéledésének jelei az 1956-os forradalom utáni évtizedekben. Részletes ismeretek a mai kisebbségi törvényi szabályozókról és azok végrehajtásáról. Adalékok gyűjtése az európai országok német kisebbségének helyzetéről. Saját vélemény formálása a kisebbség mai helyzetéről, lehetőségeiről, identitásáról és jövőjéről a 21. századi Magyarországon. Alapvető ismeretek a kisebbségi törvényről, a kisebbségek jogairól és kötelességeiről. Magyarország nemzetiségpolitikája, e témakörben megfelelően vitatkozni, érvelni, kritikát gyakorolni. A hazai német média, szerepük az identitástudat kialakításában, tevékenységük értékelése. A magyarországi németek „híd”-szerepe az európai integrációban. A magyarországi német fiatalok helyzetéről, kötelességeiről beszélni. Irodalomból az előző évfolyamok követelményei érvényesek. Késztessük minden évfolyamon a tanulókat a tanórán kívüli tevékenységekre (tánccsoport, kórus, honismereti szakkör stb.) Témakörök Történelem A magyaroszági németség az első világháború előtt A polgáridemokratikus köztársaság (1918-19)
Órakeret
Tartalmak 3 Társadalmi szerkezetváltás a németajkú lakosság körében. Jászi Oszkár kisebbségi politikája. A németek autónómia törvénye, 1919 január (Károlyi-, majd Berinkey- kormány).
3
9
Témakörök
Tartalmak
Trianontól a második világháborúig
Bleyer Jakab, a nemzeti kisebbségek minisztere (1919 - 20), parlamenti képviselő. A Magyarországi Németek Népművelő Egyletének alapítása, Gratz Gusztáv vezetésével. Bleyer „Sonntagsblatt” hetilapja. Fegyverbarátság a hitleri Németországgal. Az első és a második bécsi döntés következményei. „Waffen-SS” toborzások Magyarországon a németek körében. A hűségmozgalom kibontakozása (1942-44). A „Volksbund”-aktivisták evakuálása a Harmadik Birodalomba (1944 ősze). A 17 és 45 év közötti lakosság elhurcolása a Szovjetunióba. Jóvátételi munka (malenki robot) 1944-49. A potsdami határozatok XIII. cikkelye a magyarországi németek Németországba történő kitelepítéséről A kormánypártok elképzelései a „svábkérdés” megoldásáról Kitelepítés 1946-48 között Németország megszállási övezeteibe A magyarországi németek kollektív felelőssége, vagyonelkobzás 1949-es alkotmány: a Magyarországon maradt németek de jure elismerése. 1955: a magyarországi németek egyenjogúságának de facto visszaállítása A Magyarországi Németek Kulturális Szövetségének megalapítása (1955) Az anyanyelvi oktatás, a német nyelvű rádióadások (1957) és a „Neue Zeitung” hetilap (1956) beindítása. Kultúrcsoportok szerveződése. Az automatizmus elvének érvényesülése Magyar Népköztársaság nemzetiségi politikájában 1968-ig. A nyelvi asszimiláció előrehaladása. A kulturális önállóság kiépítése a 70-es és 80-as években. Alapszerződés kötése Németország és Magyarország között (1992) Az 1993-as nemzetiségi törvény. Az Európai Unió országaiban élő kisebbségek jogai, pl. Észak-Schleswig, Dél-Tirol 1994-es választások: helyi kisebbségi önkormányzatok felállítása, az Országos Német Önkormányzat megválasztása. Új szimbólumok bevezetése: címer, zászló, himnusz.
A második világháború (1939 45)
A magyarországi németek helyzete 1945-49 között
A magyarországi németek 1949-89 között
Az 1989-90-es politikai fordulat következményei a német kisebbségi politikában
Órakeret 3
3
3
3
3
10
Témakörök
Politika
Média Közélet
Irodalom
Órakeret
Tartalmak A parlament kisebbségi népbiztosának megválasztása. 1998-as választások: a helyi kisebbségi önkormányzatok számának gyarapodása. A kisebbségi törvény. A kisebbségek jogai és kötelességei Magyarországon. Magyarország kisebbségi politikája. A német kisebbség megjelenése a médiában – kritikus véleményalkotás. A német kisebbség politikai érdekképviselete országos és helyi viszonylatban. A fiatalság szerepe és helyzete, kötelességeik népcsoportjukkal szemben. Válogatás a magyarországi német irodalomból, központi kérdés: a megélt múlt és a jövőkép.
3
3 3
2
A továbbhaladás feltételei A 30-as és 40-es évek tragikus eseményeinek ismerete. Szemtanúkkal készített interjúk segítségével a kitelepítés és a vagyonelkobzás okainak feltárása. Önálló vélemény kialakítása a kisebbségek mai helyzetéről. Alapvető ismeretek birtoklása a kisebbségi törvényről. Magyarország kisebbségpolitikája. A magyarországi németek „híd” szerepe az európai integráció folyamatában.
11
