ELŐTERJESZTÉS – 7. (GVB 4.) Nagymaros Város Önkormányzatának az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2007. (IV. 3.) önkormányzati rendelete alapján
A napirendet tárgyaló ülés dátuma: A napirendet tárgyaló ülés: Az előterjesztést készítette: Előterjesztő: A napirendet tárgyaló ülés típusa-1: A napirendet tárgyaló ülés típusa-2: A határozat elfogadásához szükséges többség típusa: A szavazás módja:
2014. február 20., 24. GVB, Képviselő-testület Dr. Horváth Béla jegyző Petrovics László polgármester nyílt / zárt rendes / rendkívüli egyszerű / minősített nyílt / titkos
A tárgyalandó témakör tárgya: DUNA-PARTI STRAND ENGEDÉLYEZTETÉSE MEGINDÍTÁSÁRÓL DÖNTÉSI JAVASLAT
1. A TÁRGYALANDÓ TÉMAKÖR TÁRGYILAGOS ÉS TÉNYSZERŰ BEMUTATÁSA A rendőrségi beszámolók kapcsán immár két éve visszatérő kérdés, és a vízirendőrőrs bírságolási hajlandósága miatt a lakosság részéről is felmerülő probléma a Hunyadi sétányon (a „Halas” és a Csónakház közötti Duna-parton) az engedélyezett, vagy legalább nem tiltott körülmények között történő Dunai fürdőzés. A gyakorlat szerint nyári időszakban nagyon sok helybeli lakos, de nagyon sok kiránduló is ezen a partszakaszon strandol, függetlenül attól, hogy a város belterületére vonatkozó jogszabályi tiltás, valamint a kikötők védőtávolsága miatt erre nem feltétlenül lenne lehetőség. A két évvel ezelőtti rendőrségi beszámolón felvetettek – miszerint a Duna nem belterületi, hanem külterületi helyrajzi számon van nyilvántartva – alapján megkerestem a Belügyminisztériumot a szabad vizekben való fürdés szabályainak értelmezése érdekében. A 2012. november 6-án kelt – mellékelten csatolt – válaszlevél szerint a szabad vízen való tartózkodás alapvető szabályairól szóló 46/2001. (XII. 27.) BM rendeletben valóban nem szerepel a belterület fogalmának meghatározása, de azon véleményük szerint az ingatlannyilvántartásról szóló törvényben meghatározott fogalom az irányadó (és nem a rendőrség által feltételezett településtáblán belüliség). A levélben kiemelték továbbá, hogy a rendelet szerint a folyóvizekben fürödni azokon a helyeken szabad, amelyek nem esnek tiltó rendelkezés alá, vagy kijelölt fürdőhelynek minősülnek. A BM rendelet a tilalmakat a következők szerint határozza meg: „2. § (1) Tilos fürdeni: a) hajóútban; b) hajóutat és hajózási akadályt jelző bóják, nagyhajók, úszó munkagépek és fürdés célját nem szolgáló úszóművek 100 méteres körzetében; c) vízlépcsők és vízi munkák 300 méteres, hidak, vízkivételi művek, egyéb vízi műtárgyak, komp- és révátkelőhelyek 100 méteres körzetében; d) kikötők, úszóműves kikötőhelyek, úszóműállások, hajóhidak, veszteglőhelyek, vízisportpályák, vízi repülőterek és hajókiemelő berendezések területén és 100 méteres körzetében; e) egészségre ártalmas vizekben;
1. oldal, összesen: 5
f) a kijelölt fürdőhelyek kivételével a határvizekben és a városok belterületén lévő szabad vizekben; g) vízi jármű kísérete nélkül a Balaton Somogy megyéhez tartozó területén, a parttól 1000 méternél, Veszprém és Zala megyéhez tartozó területén a parttól 500 méternél nagyobb távolságra, valamint a Tisza-tó területén a parttól 500 méternél nagyobb távolságra; h) éjszaka és korlátozott látási viszonyok között, kivéve ha a vízfelület megvilágított, és legfeljebb a mély víz határáig; i) ahol azt tiltó tábla jelzi.”
A rendelet alapján a révátkelés kishajó kikötőjétől, illetve a Motorcsónak SE kikötőjétől 100100 méter távolságot el kell hagyni, kizárólag a kettő között fennmaradó területen lehet fürödni, a külterületi helyrajzi számú Duna mederben. A HÉSZ módosítással a jövőre nézve ez a kérdés meg fog oldódni. Tavaly a vízirendőrőrs parancsnokával való egyeztetés és helyszíni bejárás alkalmával újabb problémaként vetődött fel, hogy a kérdéses Duna szakaszon veszteglőhelyet jelölt ki a Nemzeti Közlekedési Hatóság, így a fürdés engedélyezéséhez először azt kellene megszüntetni. A kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmény létesítéséről, használatbavételéről, üzemben tartásáról és megszüntetéséről szóló 50/2002. (XII. 29.) GKM rendelet rendelkezik a kikötő, úszóműves kikötőhely, komp- és révátkelőhely, úszóműállás, hajóhíd, veszteglőhely, vízisportpálya, vízi repülőtér, hajókiemelő berendezés létesítésére, használatbavételére, fennmaradására, üzemben tartására, átalakítására, a rendeltetéstől eltérő használatára, megszüntetésére terjed ki. Nem terjed ki viszont a rendelet hatálya: a) a szükségkikötőre, b) a hajózási hatóság által hivatalból kijelölt veszteglőhelyre és sportpályára, Feltételezem, hogy esetünkben hivatalból kijelölt veszteglőhelyről van szó. A rendelet 40. § szerint hajózási létesítmény megszüntetésére vonatkozó eljárást akkor kell lefolytatni, ha a) a tulajdonos, illetve az üzemben tartó tevékenységével fel kíván hagyni, b) a hajózási létesítmény nem felel meg a hatályos jogszabályok rendelkezéseinek és a műszaki követelményeknek. A 42. § (1) bekezdés szerint a kérelem elbírálása során a hajózási hatóság vizsgálja a) a létesítmény megszüntetésének hajózásbiztonsági következményeit, b) az esetleges további üzemeltetés feltételeit, c) a létesítmény üzemeltetésében érdekeltek véleményét, d) a nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségeket, e) a benyújtott helyreállítási tervet és határoz a megszüntetés engedélyezéséről. A (2) bekezdés szerint abban az esetben, ha azt nemzetközi szerződéses kötelezettségből következően a hajózási létesítményt fenntartani célszerű, illetve kötelező, a hajózási hatóság tájékoztatja a gazdasági és közlekedési minisztert. A rendelet alkalmazásában (46. § s) pont) úszóműállás: parthoz vagy egyéb módon rögzített úszóművel kialakított, úszólétesítmények tartózkodására szolgáló és úszóműves kikötőhelynek nem minősülő veszteglőhely, A rendelet 2. számú melléklete tartalmazza a veszteglőhellyel kapcsolatos előírásokat is.
2. oldal, összesen: 5
„2.6 Veszteglőhellyel kapcsolatos előírások 2.6.1 Veszteglőhelynek meg kell felelnie a víziút osztályában meghatározott követelményeknek (külön jogszabályban meghatározottak szerint). 2.6.2 A meder feleljen meg a biztonságos horgonyzás követelményeinek. 2.6.3 A közelben ne legyen horgonyzást korlátozó műtárgy, létesítmény. 2.6.4 Lehetőség szerint part mellé kerüljön kialakításra. 2.6.5 Jogszabályban előírt jelekkel meg kell jelölni. 2.6.6 Havarialekötő (külön jogszabályban meghatározottak szerint) vagy nagyvízi veszteglőhely esetében parti kikötés lehetőségét biztosítani kell.” A két kiemelt pontnak véleményem szerint a tárgyi veszteglőhely nem felel meg. Emellett indok lehet még, hogy a Dunakanyar közepén, a Visegrádi Vár alatt nem feltétlenül épületes látvány a turistáknak a veszteglő uszályok sora. Erre véleményem szerint a pilismaróti öböl környéke sokkal megfelelőbb, illetve a Verőce alatti rész (ha a dömösi szűkület miatti veszteglésről beszélünk). A kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmények általános üzemeltetési szabályairól, valamint az üzemeltetési szabályzatok alkalmazásáról szóló 49/2002. (XII. 28.) GKM rendelet tartalmazza többek között a veszteglőhelyek üzemelésére vonatkozó általános előírásokat. „17. § (1) A veszteglőhelyen műveletező úszólétesítmény köteles manővereit a többi veszteglő úszólétesítmény veszélyeztetése nélkül végezni. (2) A veszteglő úszólétesítményt a mindenkori vízállásnak és vízjárásnak megfelelően biztonságosan kell lehorgonyozni, illetve kikötni úgy, hogy a többi úszólétesítmény műveletezését a lehető legkisebb mértékben korlátozza. A felgyülemlett uszadék eltávolításáról a veszteglő létesítmény vezetőjének kell gondoskodnia. (3) Parti kötelet úgy kell rögzíteni, hogy az - szükség esetén - könnyen oldható legyen. Parthoz történő kikötésre csak olyan kikötőeszköz alkalmazható, amely az úszólétesítmény kikötését biztonságosan lehetővé teszi. Kikötéskor a kötelek parti növényzetet és más - nem kikötésre nem szolgáló - műtárgyat nem veszélyeztethetnek. (4) A veszteglő úszólétesítményt felügyelet nélkül hagyni tilos. Az üzemben tartó köteles a felügyeletről gondoskodni. Kikötő veszteglőhelyén veszteglő úszólétesítmények felügyeletét a kikötő üzemben tartója is elláthatja.” A közlekedési szabályokat az 57/2011. (XI. 22.) NFM rendelet 1. mellékletébe foglalt HAJÓZÁSI SZABÁLYZAT tartalmazza. A mellékelten csatolt levelezésben és a BM levelében is szereplő kijelölési eljárás szabályait a természetes fürdővizek minőségi követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről szóló 78/2008. (IV. 3.) Korm. rendelet tartalmazza. A rendelet 3. § (1) bekezdése szerint akkor kell fürdőhely kijelölést kérni, ha a járási népegészségügyi intézet illetékességi területéhez tartozó felszíni vizekben a fürdőzők számának napi átlaga legalább 8 egybefüggő naptári héten várhatóan meghaladja a 100 főt, valamint megvannak a fürdőzés e rendelet szerint szükséges közegészségügyi követelményei. Ebben az esetben a járási népegészségügyi intézet - hivatalból indított eljárásban - minden év május 1. napjáig a) dönt a fürdővíz fürdési célú használatának (a továbbiakban: fürdővíz használat) engedélyezéséről, b) megjelöli a fürdési idény tartamát,
3. oldal, összesen: 5
c) meghatározza a fürdővíz minőségének ellenőrzését szolgáló mintavételeknek a 7. § (2) bekezdése alapján kialakított ütemtervét, d) kijelöli a 3. melléklet szerinti védőterületet. A 3. § (2) bekezdés szerint amennyiben a fürdőzésnek a rendelet szerint szükséges közegészségügyi követelményei hiányoznak, a járási népegészségügyi intézet elrendeli a fürdőzés tartós tilalmát, amely egy teljes fürdési idény időtartamára érvényes. Az engedélyezett fürdővízben a fürdővizek minőségének ellenőrzésére szolgáló mintavételi ütemtervet a járási népegészségügyi intézet akkor is meghatározza, ha a vízminőséggel összefüggésben tartós fürdési tilalmat rendel el. A kijelölt védőterület határait jól látható figyelmeztető táblákkal kell megjelölni és ott a külön jogszabályban meghatározott korlátozásokat be kell tartani. A rendelet 4. § (1) bekezdése szerint a vízparti terület tulajdonosának kérelmére (jelenleg ez még nem az önkormányzat, vagyonkezelői jogunk lesz, a szerződés MNV zrt.-vel történő aláírását követően) a járási népegészségügyi intézet fürdőhely kijelölési eljárást folytat le, melynek keretében dönt az üzemeltetni kívánt fürdőhely kijelöléséről. A kérelmet a fürdőhely üzemeltetésének tervezett megindítása előtt legalább 30 nappal kell benyújtani a járási népegészségügyi intézetnek. A fürdőhely kijelölésének nem szükséges feltétele a napi átlagban legalább 100 fő fürdőzőszám várható teljesülése bármely fürdésre kedvező időszakban. A kijelölés folyóvízen a fürdési idény végéig, állóvízen visszavonásig hatályos. Az 5. § (1) bekezdése szerint a fürdőhely kijelölését megelőzően a járási népegészségügyi intézet helyszíni szemlét tart a szakhatóságok, a fürdőhely fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője és a fürdőhely kijelölését kérelmező részvételével. A fürdővíz használatának engedélyezését megelőzően a járási népegészségügyi intézet helyszíni szemlét tart a szakhatóságok és a fürdővíz fekvése szerint illetékes jegyző részvételével. A szakhatóságok az állásfoglalásukat a helyszíni szemle keretében vagy az azt követő tizenöt napon belül adják meg. A helyszíni szemle során vizsgálni kell a fürdővíz és a hozzá tartozó terület alkalmasságát, beleértve a fürdővíz korábbi minősítések szerinti, illetve új fürdővíz esetén legalább a 9. § (5) bekezdésének b) pontja szerinti minőségét, és annak megfelelősége esetén meg kell állapítani a) a fürdővíz, illetve fürdőhely határait, valamint a megjelölésükre szolgáló eszközök számát és elhelyezésük módját, b) a minőségellenőrzés céljára szolgáló mintavételi pontot, c) a mély víz megjelölésére szolgáló eszközök számát, d) azt a vízállástartományt, amelynél a fürdőhely üzemeltethető. Az 5. § (3) szerint a járási népegészségügyi intézet a fürdővíz használatát akkor engedélyezi, illetve a fürdőhelyet akkor jelöli ki, ha a fürdővíz minősége legalább „tűrhető”. Fürdőhelyet a járási népegészségügyi intézet akkor jelöl ki, ha ezen túlmenően a fürdőhely az üzemeltetésre vonatkozó közegészségügyi előírásoknak megfelel. A fürdőhely üzemeltetőjének a kérelemmel egyidejűleg be kell nyújtania a 7. melléklet alapján elkészített üzemeltetési szabályzatot. Az üzemeltetési szabályzatnak a fürdőhely szakszerű és biztonságos üzemeltetésével kapcsolatos részletes műszaki, technológiai, biztonságtechnikai, környezetvédelmi és egészségügyi előírásokat kell tartalmaznia. Az üzemeltetési szabályokat mellékelten csatolom. Elsősegélynyújtó felszerelést, kötszereket kell a helyszínen tartani, de úszómestert, és elsősegélynyújtó helyet csak 5000, ill. 1000 fő felett. Ezt várhatóan el tudjuk kerülni.
4. oldal, összesen: 5
Mindezek alapján első körben a veszteglőhely kérdését kell tisztázni, és lehetőség szerint törölni. Ettől függően lehet kérni – legkésőbb április 1-ig – a fürdőhely kijelölését. Erről a Képviselő-testületnek döntenie kell.
2. ELŐZMÉNYEK, A TÁRGYALANDÓ TÉMAKÖRBEN HOZOTT KORÁBBI KÉPVISELŐ-TESTÜLETI DÖNTÉSEK, ÉS AZOK VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁLLÁSA 3. JOGSZABÁLYI HIVATKOZÁSOK 4. KÖLTSÉGKIHATÁSOK,
ILLETVE A KIADÁS FEDEZETÉT BIZTOSÍTÓ KÖLTSÉGVETÉSI SOR
MEGNEVEZÉSE
A kijelölési eljárás díja vízmintavétellel kb. 100 e Ft. 5. AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE 6. HATÁROZATI JAVASLAT
Nagymaros Város Önkormányzat Képviselő-testületének …/2014. (II. 24.) számú határozata Tárgy: Duna-parti fürdőhely kijelölése A Képviselő-testület egyetért a Hunyadi sétány Magyar utca és Király utcai szakasza Dunapartján természetes fürdőhely kijelölésével. Szükségesnek tartja az eljárás megindítását megelőzően a Nemzeti Közlekedési Hatósággal tisztázni, és kérni a területen lévő veszteglőhely megszüntetését. Ennek megtörténte esetén kéri a fent megjelölt területre a fürdőhely kijelölési eljárás megindítását az illetékes járási népegészségügyi intézettől. Kéri annak felmérését, árajánlat megkérését, hogy a szükséges bójasor és táblázás, valamint az öltözők, zuhanyzók költsége milyen összeget tesz ki. Határidő: 2014. március 15., ill. április 1. Felelő: polgármester, városfejlesztési csoport
7. MELLÉKLET: E-mail levélváltás, BM levél, üzemeltetési szabályok. Nagymaros, 2014. február 14.
Petrovics László polgármester előterjesztő
Dr. Horváth Béla jegyző ellenjegyző
5. oldal, összesen: 5
