A nagyvad által okozott mezőgazdasági vadkár ökológiai összefüggései Náhlik András Nyugat-magyarországi Egyetem Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet
Bevezetés Európa nagyon kevés országában van elérhető statisztika a mezőgazdasági vadkárra vonatkozóan. Ahol ilyen van, ott is csak a kifizetett vadkárra vonatkozó adatok vannak meg, amely adatok nem mutatják a vadkár tényleges nagyságát, és önmagukban idősoros elemzésekre sem alkalmasak.
A kifizetett mezőgazdasági vadkár Európa néhány országában Reimoser & Putman 2011 Alacsony kifizetett kompenzáció a vaddisznó és gím mg-i károkozásáért (25-53 e € 2001-2004 között).
Horvátország Krusak & Krapinec (2010)
A vad által okozott teljes becsült kár (mg-i, erdei, gépj.) 685.000 € (0,5-3 €/ha). A legfőbb károsító a vaddisznó (95%) és a gím.
Finnország Ruusila & Kojola (2010)
2006-ban a kifizetett kompenzáció Lengyelország (mg-i és erdei kár) 0,26 millió €. A Wawrzyniak et al. legfőbb károsítók a jávorszarvas és (2010) a fehérfarkú szarvas.
2002-03-ban a vadásztársaságok 13.200 ha mg-i vadkárt (gímszarvas és vaddisznó) fizettek ki a földtulajdonosoknak.
Franciaország Maillard et al. (2010)
Nagy-Britannia Putman (2010)
2004/05-ben a vadászok 21,5 millió € vadkárt fizettek ki. A vaddisznó okozta a kár 87%-át, a gím a kár 10%-át. Nincs nemzeti statisztika. Becslés Angliára: 6,56 €.
Olaszország Apollonio et al. (2010)
A kár 90%-át a vaddisznó okozza, kb. több mint 10 millió € értékben.
2001-2003 között évente átlag 130 e € mg-i vadkárt (vaddisznó és gímszarvas) fizettek. 2005-ben ez az érték már 320 e € volt. 1998-2000 között a vaddisznó által okozott mg-i kár évente átlag 320.000 € volt. Országos statisztika csak a vaddisznóra van 2003-ra, ez 1 millió €.
Hollandia van Wieren & Groot Bruinderink (2010)
Szlovákia Findo & Skuban (2010) Szlovénia Adamic &Jerina (2010) Svájc Imesch-Bebié et al. (2010)
Bevezetés Európa nagyon kevés országában van elérhető statisztika a mezőgazdasági vadkárra vonatkozóan. Ahol ilyen van, ott is csak a kifizetett vadkárra vonatkozó adatok vannak meg, amely adatok nem mutatják a vadkár tényleges nagyságát, és önmagukban idősoros elemzésekre sem alkalmasak. A mezőgazdasági vadkár zömét a vaddisznónak tulajdonítják. A vadkár összefüggést mutat a nagyvad populációdinamikájával, elsősorban a vaddisznóéval.
A kifizetett mezőgazdasági vadkár alakulása Magyarországon 2011. évi gabona árakra korrigálva 140000
4000000 vadkár
100000
3500000 gímszarvas lelövés vaddisznó lelövés
3000000
lelövés (db.)
2500000 80000 2000000 60000 1500000 40000
20000
0
1000000 500000 0
vadkár (ezer HUF)
120000
Bevezetés Európa nagyon kevés országában van elérhető statisztika a mezőgazdasági vadkárra vonatkozóan. Ahol ilyen van, ott is csak a kifizetett vadkárra vonatkozó adatok vannak meg, amely adatok nem mutatják a vadkár tényleges nagyságát, és önmagukban idősoros elemzésekre sem alkalmasak. A mezőgazdasági vadkár zömét a vaddisznónak tulajdonítják. A vadkár összefüggést mutat a nagyvad populációdinamikájával, elsősorban a vaddisznóéval. A vadkár mértéke, beleértve a mezőgazdasági vadkárt is, nem kizárólag a vadállomány sűrűségének a függvénye… … és akkor még mindig ott van a kérdés, hogy bizonyos mértékű legelés/rágás/taposás valójában milyen mértékű terméskiesést/forintosított összeget jelent
A vadkár hatása
A tejes érésű vagy érett gabonában a taposási vagy legelési kár nagyobb, mint a vetésekben, repcében, lucernában, ahol a legelés hatása kompenzálódik (Putman, 1989; Doney, 1999).
A vadkár hatása
A vadkár nagyságát elsősorban a mezőgazdasági táj szerkezete határozza meg. Pl. az erdő (búvóhely) távolsága, alternatív táplálkozó helyek megléte, stb. (Putman & Kjellander, 2002). Putman, R.J. and Kjellander, P. (2002) Deer damage to cereals: economic significance and predisposing factors. In: Conservation & conflict – Mammals and farming in Britain. (eds. Tattersall, F. & Manley, W..) Linnean Society Occasional Publications: 186-197.
A mezőgazdasági táblák használata GPS telemetriai adatok alapján
kukorica
villanypásztor fix kerítés
A mezőgazdasági táblák használata GPS telemetriai adatok alapján
A mezőgazdasági táblák használata GPS telemetriai adatok alapján
Kukorica villanypásztorral és gabona
Kerítés Kukorica
A mezőgazdasági táblák használata GPS telemetriai adatok alapján
Napraforgó és gabona vegyesen (kerítetlen)
Kerítés Kukorica, napraforgó, repce és gabona vegyesen Kukorica
Kukorica
Kutatásunk célja (TÁMOP – 4.2.2. A-11/1/KONV-2012-0013 projekt klíma projekt döntéstámogatási rendszere)
Zala megyére olyan döntéstámogatási rendszer kidolgozása, amely alapján a földhasználó eldöntheti, hogy milyen kultúrát művel és ahhoz milyen védekezési módot kell alkalmaznia. Ehhez: • meglévő adatbázisokat dolgozunk fel, • új adatbázist hoztunk létre a gazdálkodóktól történő adatbekéréssel, • a projekt más résztémáinak klíma előrejelzéseit használtuk, • összefüggéseket kerestünk a mezőgazdasági vadkáradatok és az arra feltételezhetően ható tényezők között.
Felhasznált adatbázisok - Zala-megye vadászatra jogosultjai által kitöltött kérdőív •
bekövetkezett vadkár ha-ban vadfajonkénti bontásban
megadva,
kultúránkénti
és
- Zala-megye erdőállomány adatai •
erdősültségi adatok
- Zalaerdő Zrt. - Bánokszentgyörgyi Erdészetének vadkár adatbázisa (a megye területének 6,3%-a) •
helyrajzi szám alapján azonosítható károsított táblák, kultúránkénti azonosíthatóság, károsítás mértéke, táblanagyság, erdőtől mért legkisebb távolság és erdővel való érintkezés nagysága
- Országos Vadászati Adattár •
vadászatra jogosultanként bekövetkezett vadkár HUF megadva
- Központi Statisztikai Hivatal •
megyei vetésterületek kultúránként, gabona árak és infláció változásának alakulása
- TÁMOP – adatbázisa •
4.2.2.
Klimatikus tényezők
A-11/1/KONV-2012-0013
projekt
klíma
Előrejelzett klímaadatok 3 ciklusra A klíma adatok 4 ciklusra vannak megadva: - 1981-2010 - 2011-2040 (2025) - 2041-2070 (2055) - 2071-2100 (2085)
A kifizetett mezőgazdasági vadkár alakulása a Pálfai aszályindex változásának függvényében 450000
PAI0 - az aszályindex alapértéke (°C/100 mm), tIV-VIII - a levegő középhőmérséklete az április-augusztusi időszakban (°C), PX-VIII - az október-augusztusi időszak súlyozott csapadékösszege (mm) – 11 hónap.
y = 24832x + 218431 R² = 0.50 400000
Kifizetett vadkár [Ft]
Az index egy mezőgazdasági év aszályerősségét egyetlen számértékkel jellemzi, amely számérték a terméshozamok csökkenésével szoros összefüggést mutat.
350000
300000
250000
200000 0
1
2
3
4
5
Pálfai-féle aszályindex
6
7
8
9
A vadkár alakulása az erdősültség függvényében Kultúránkénti bontás, 5 év átlagában, figyelembe véve a vetésterületek változását
9 8 7
Vadkár [%]
6 5 4
y = 0.003x1.8409 R² = 0.60
3 2 1 0 0
10
20 30 Erdősültség [%]
40
50
A kukoricában okozott vadkár várható nagysága a tábla erdőtől való távolságának és a tábla méretének függvényében RMS = 8,72
Korrekciós szorzószámok Repce: 0,31 Búza: 0,41
… és néhány javaslat A vadászatra jogosultak adatközlési körét ki kellene bővíteni: az adatokat táblánként javasoljuk közölni, megjelölve helyrajzi számot, táblanagyságot, a kultúrát, a vadkár területarányát (mindezt átalány esetén is!)és a kifizetett összeget. Törekedni kell az adatközlés teljessé tételére, kerüljenek be a statisztikába a jelenleg barterügyletek vagy pausal szerződések miatt kimaradt vadkár adatok is. Ki kell dolgozni az országos döntéstámogatási rendszert, amely az előző két pontban részletezett adatok feldolgozásával, mezőgazdasági táblákra lekérdezhetően, tartalmazza a kultúránként valószínűsíthető vadkárt. A vadkár felvételeket pontosabbá kell tenni, ehhez vitás esetekben eddig nem alkalmazott technika kipróbálása is indokolt. A vad károsításának következményét, annak pénzbeli hatását pontosítani kell. Az országosan kiépített döntéstámogatási rendszer eredményeit figyelembe lehet venni a növénykultúra megválasztásakor és a – jogalkotó ilyen döntése esetén – akár a kármegosztás mértékének megállapításakor is.
Köszönöm a figyelmet!
