A N D O P 3 II. ÉVFOLYAM = 5. SZÁM. = MÁJ. 1. JESZENSZKY ANDOR belügym iniszteri oszt. tanácsos, a filmügyek intézője ÁRA 1 PENGŐ

ANDO P

II. ÉVFOLYAM = 5 . SZÁM. = 1929. MÁJ. 1.

JESZENSZKY ANDOR belügym iniszteri oszt. tanácsos, a film ügyek intézője

Á R A 1 PENGŐ

3

A VILÁG MOZGÓKÉPSZÍNHÁZAI

(szövegét 1. 8. oldalon)

FILM MŰVÉSZETI- ÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT II. É V F O L Y A M .

=

5. S Z Á M .

=

1929.

M Á J U S

1.

ORSZÁGOS FILMEGYESÜLET D iszelnök: P E K A R GYULA -

E ln ö k : MÁRKUS LÁ SZLÓ

H osszú évek küzdelm e, keserves harcai u tán a m agyar filmélet döntő és ko rszakalkotó esem ényhez ju to tt: összefogtak azok, akik a m agyar filmgyár* tás körül dolgoznak, akik a filmből és a film nek élnek és olyan hatalm as szervezetet alk ottak, am ely m inden bizonnyal M agyarország egyik legszebb és legfontosabb érdekképviselete lesz. M egalakult az Országos Filmegyesület, am ely m agába foglalja a film körül dolgozó kategóriákat, nevezetesen a szí* nészeket, írókat, rendezőket, o peratőröket, terv ező k et és szakírókat. H a ta l­ mas, súlyos testü let lesz az Országos; Filmegyesület, am elynek alakuló köz* gyűlésén m egnyilvánult a rokonszcnv nem csak az állami és hatósági szervek részéről, de k ifejezést ad tak rokonszenvüknek a film kölesönzők és mozgó* színháztulajdonosok részéről is. A z az erő, am ely összefogja az Egyesületet, az a rokonszenv, am ely m indenfelől m egnyilvánul az Egyesület m űködése iránt, biztosíték arra nézve, hogy ez a nagyhorderejű érdekképviselet érdé* m es és a nem zeti életre nézve igen értékes szellemi és gazdasági m unkát fog kifejten i és meg fogja terem teni a jövő nagy és kom oly alapokra fe k te te tt m agyar film gyártását. A z Országos Filmegyesület alakuló közgyűlése vasárnap, április 28*án, délelőtt 12 ó rak or folyt le a Fészek díszterm ében. Fényes külsőségek között z a jlo tt le a közgyűlés, am elynek m inden egyes résztvevője át volt hatva a ttó l a tu d attó l, hogy fontos esem ény részese és hogy m indenki páratlan ügybuzgalornm al és m unkaszeretettel áll annak az ügynek a szolgálatában, am elynek m egvalósításáért az Egyesület m egalakult. A m agyar film* és szí* nészvilág színe*java jelent meg a közgyűlésen, am elynek m egkezdése előtt csoportokban tárg y alták az alakulás szükségességét és jelentőségét. Az alakuló közgyűlésről a következő részletes tudósításunk számol be: M ár tizenegy órakor gyülekeztek a résztvevők és mire Pékár Gyula, volt m iniszter a közgyűlést megnyitotta, addigra a következők neveit sikerült feljegyeznünk: Pékár Gyula, Pogány Frigyes dr., Pakots József orsz. képviselők, Bingert János min. titkár, Fehér Ernő iparfelügyelő, a kereske-

delmi miniszter megbízásából, Torma Domokos min. titkár, Balogh Béla, Lázár Lajós dr., Gaál Béla, Forró Pál dr. Földes János, dr. ügyész, Natzler Ervin dr., a Filmalap ügyésze, Rózsahegyi Kálmán, Kovács Emil, H orovitz Richard, Gutmann Manó, Fayl Gyula, Kruppka Andor, Lenkei Zsigmond, Siklóssi Iván, S. Fáy Szeréna, Ditrói Mór, Sándor Zoltán dr., Steinhardt Géza,

1

Bolgár Soma, Szántó Ármánd, Lajta Andor, Uray Tivadar, Kiss Jenő, Radó István, Fo­ dor Sándor, Sándor József, Táray Ferenc, Vitéz Miklós, Hegedűs Tibor, Ferenczy F ri­ gyes, Várday Tódor, M ajor Dezső, Zsolnay László, Heves Béla, Z. Molnár László, Fe­ hér A rthur, Bánóczy Dezső dr., Letzter Jó ­ zsef, Boros Mihály, Szirontai Lhotka István tanár, Forgács Antal, Vándory Gusztáv, Zá­ tony Kálmán, Bárdy Ödön, Pázmán Ferencné, Zsabka Kálmán, György István, Balogh Béláné, Sacy von Blondel, Kürthy Teréz, Ferenczy Irm a, Perczel Oszkár, Pásztory János, Zilahy Gyula, M argittay Gyula, Hol­ tai Andor, Barna Andor, Ihász Aladár, Adler Miksa, Sovisráth István, Altmayer Ist­ ván, Berendik István, Hevessy Gábor, Csiky László, Bánky Viktor, Rónai Géza, Tihanyi Béla, Faragó Béla, Fekete József, Vincze László, Vincze Márton, Répay Sándor, Vajda Sándor, Szalay Gyula, Paris Ila, Toll Gusz­ táv, Bónis Lajos, Wellner Mór, Békeffy L a ­ jos, Bécsi József, Icsey Rezső és mások. Az elnöki emelvényen a következők ültek:

már ragyogtatta tudását, bár akkor nem a külföldnek, hanem magunknak dolgoztunk. A világháború végével M agyarországon igen fontos tényező volt a filmgyártás, de jö tt az összeomlás, a forradalom, a kommün, az új államok kialakulása, a nagy káosz és ez­ zel elpusztult minden, amit addig fölépítet­ tünk. Azóta is temérdek jószándékot tapasz­ taltunk, de azok a harcok, amelyek a m a­ gyar film gyártás újjáépítésére irányultak, eredményteleneknek bizonyultak. Én érzem, hogy ma olyan stádium ba jutottunk, amely a magyar filmgyártás kérdését új irányba tereli. Mindenki be fogja látni, hogy szük­ ség van olyan egyesületre, amely magába tömöríti a filmgyártás körül dolgozó m űvé­ szi és szellemi erőket. Ennek az új töm örü­ lésnek az a célja, hogy végre viribus unitis, egyesült erővel és nem egymás ellen kiizdjünk mindannyian a nemes cél érdekében. Meg vagyok arról is győződve, hogy a kor­ mány isi méltányolni fogja ezt a mozgalmat és a kiadandó rendelet módot fog adni arra, hogy M agyarországon is meginduljon a filmgyártás. (Hosszan tartó lelkes taps.)

Pékár Gyula volt miniszter, Márkus László, Gaál Béla, Lázár Lajos dr., Balogh Béla, Forró Pál dr., Földes János dr. és Boros M ihály.

— Felkérem Gaál Bélát, hogy az előzetes eseményeket ismertesse. Gaál Béla beszédében visszapillantást ve­ tett az elmúlt 5 év küzdelmeire, harcaira és rám utatott azok eredménytelenségére és re­ méli, hogy az új rendelet ki fog bennünket elégíteni. Az új rendelet együtt fogja találni azt a tábort, amely kenyeret és munkát vár. Az új Szövetségnek nemcsak az a célja, hogy tagjainak a gazdasági érdekeit meg­ védje, hanem, hogy a magyar filmgyártás aktuális problémáit napirenden tartsa és hogy az illetékes helyeket kellő információ­ val ellássa. Az új Szövetség sokat vár az új rendelettől és a most kezdődő munkától.

Néma csendben nyitotta meg a közgyűlést Pékár Gyula, orsz. képviselő:, volt m iniszter. — Az alakulandó Szövetség alapítói és előkészítőbizottsága nevében örömmel üd­ vözli a megjelenteket és felkéri a jegyző­ könyv vezetésére dr. Sándor Zoltánt, a jegy­ zőkönyv hitelesítésére pedig Vitéz Miklóst és Táray Ferencet. — In hoc signo! A film jegyében gyűlünk itt egybe és nem szükséges hangoztatnom, hogy a film nemcsak a magyar, hanem a világ jövőjének az uj és csodálatos eszkö­ zökkel dolgozó műfaja és jaj annak az o r­ szágnak, amely nem m éltányolja a filmet és nem ápolja úgy, ahogy kellene. Az ilyen nemzet nemcsak kultúrális és szellemi tekin­ tetben m arad cl, hanem exisztenciáját: is bi­ zonyos fokig kockára teszi. Én a magyar nemzetet a világ legtehetségesebb nemzeté­ nek tartom és nem kell hangoztatnom, hogy ez a magyar tehetség egyszer a háború alatt

Földes János dr. ügyvéd, a Szövetség alap­ szabályait ism ertette és magyarázta. Az alap­ szabályokat a közgyűlés egyhangúlag tudo­ másul vette. Pékár Gyula: Van-e valaki, aki az alap szabályokhoz fel akar szólalni? Pogány Frigyes dr., orsz. képviselő, az Országos M agyar Mozgóképipari Egyesület elnöke:

2

Pékár Gyula elnök fölszólítására ezután

— Nagyon köszöni az Egyesület nevében a meghívást és kijelenti,, hogy a mai közgyű­ lésre nagyon szívesen jöttek el ő és társai. Mi mindenkor a m agyar film pártolói vol­ tunk és mindig örömmel vettük azokat a mozgalmakat, amelyek a magyar filmgyár­ tás feltámasztása érdekében megindultak. (Helyeslés.) Amidőn ezt őszinte örömmel kijelenti, arra kéri a közgyűlést, engedje meg, hogy egy megjegyzést tegyen. — Nagyon természetes, hogy ha közös cél­ jaink vannak, közös erővel sokkal nagyobb eredményt fogunk e lé rn i. . .

Sándor Zoltán dr. fölolvassa azt a listát, amelyet az előkészítő bizottság állított össze az uj Egyesület tisztikarára és választm á­ nyára vonatkozólag. Ez a lista a következő: Tisztikar: Díszelnök: Pékár Gyula,, elnök: M árkus László, társelnökök: dr. Lázár L a­ jos, Balogh Béla, álelnökök: Molnár Dezső dr., Szirontai Lhotka István, Uray Tivadar, ügyvezető álelnök: Gaál Béla, főtitkár: egy­ előre betöltetlen, titkár: dr. Sándor Zoltán, pénztáros: Perczell Oszkár, jegyzők: gesztessi Balogh Gábor dr., Páncél Lajos és Rónay Géza, szám vizsgálók: Pálffy György, L ajta Andor és Almássy Endre, jogtanácsos: Földes János dr. Választmány: M ajor Dezső, Bátori Béla, Vanicsck János, Delly Ferenc, Vándory Gusztáv, Gergelyffy Gábor rendőr tan., Boross Mihály, Forgács' Antal, F orró Pál dr., vitéz Garamszeghy Sándor, D itrói Mór, Eiben István, Letzter József, György István, Berendik István, Vincze Márton., Mihály7 Ist­ ván, Z. Molnár László, Vitéz Miklós, Hevesy Iván,, Altmeyer István, Váczi Dezső, Várdai Tódor, Fehér Gyula, Pásztor Béla, Lakner A rthur, Bánky V iktor, Lázár Ist­ ván, Pázmány Ferenc és Zsolnay László. Radó István: K éri a közgyűlést, hogy a választmányba vegyék föl Siklóssi Ivánt és Lenkei Zsigmondot is. (Helyeslés.) Pékár Gyula díszelnök úgy a maga, mint a megválasztottak nevében megköszöni a bi­ zalmat és kéri mindazoknak a támogatását, akik igaz szívből kívánják a magyar film­ gyártás föltámdását. Üdvözli Márkus Lász­ lót és kéri, hogy e perctől kezdve vegye át az Egyesület vezetését. (Helyeslés.) Még üd­ vözli a megjelentek közül Bingert János dr.-t a belügyminisztérium, Fehér Ernő ipar­ felügyelőt a kereskedelmi minisztérium ne­ vében, m ajd üdvözli a filmkölcsönzők és mozitulajdonosok megjelent képviselőit is.

H orovitz Richárd: Úgy van! Pogány Frigyes d r .: Természetes azon­ ban, hogy ha ezeken a célokon belül más eszközökkel és más felfogással akarunk har­ colni, akkor tisztességes úri módon fogunk egymással szemben állni. M ár most az első alkalommal is ilyen tisztességes módon ak a­ rok harcolni, am ikor a megalakítandó Szö­ vetség közgyűlésén fölszólalok. Azt kérem a közgyűléstől, hogy miután az új alakulatban sem filmkölcsönzők, sem mozitulajdonosok nincsenek, tekintsen el a közgyűlés a Szö­ vetség szótól és vegyen föl más nevet, amely jobban felel meg a célnak. Félreértések el­ kerülése végett kérem ezt kimondani. Lázár Lajos d r .: Ennek a névnek m últja van, de egyéb neveket is hosszabb megfon­ tolás tárgyává tettek. A filmnek három fon­ tos fázisa van: r. a gyártók, 2 . a forgalombahozók csoportja és végül 3 . az a csoport, amely a közönség elé viszi a filmet, vágyás a mozgóképszínháztulajdonosok csoportja. Tiltakozik az ellen, hogy akár az „Országos", akár pedig a „Szövetség" szót elhagyják. Horovitz R ichárd: Szembeszáll Lázár dr. felfogásával és tekintettel arra, hogy a Szö­ vetségben sem a mozi tulajdonosok, sem a filmkölcsönzők nincsenek benne a Szövetség elnevezés mellőzését kéri, bár az Országos szó ellen nincsen kifogása. Javasolja a Ma­ gyar Filmpártolók Szövetsége elnevezést. Lázár L ajos dr. Natzler Ervin dr. ügyvéd jogi tanácsára javasolja, hogy* az Országos Filmszövetség elnevezés helyett Országos Filmegyesület elnevezést határozza el a köz­ gyűlés. ( H ozzá j á rulnak.)

Márkus László: Hálásan köszöni a meg­ tisztelő bizalmat. M ajd áttér arra, hogy7 a teljes r00 százalékos magyar filmért fognak küzdeni, amit már évekkel ezelőtt is hangoz­ tatott. Nekünk ez. az egyetlen problémánk: a teljes 100 százalékos magyar film! Ami­

3

kor a Színész Szövetség filmosztálya meg­ alakult, az csak keret volt egy eljövendő nagy magyar egyesüléshez. Az Egyesület jövő működése főleg két irányban fog ki­ fejezésre jutni. Egyrészt művészi és- techni­ kai kérdésekkel kíván foglalkozni, de nem kívánja figyelmen kívül hagyni az anyagi és gazdasági érdekeket sem, úgy hogy mindent el fog követni az Egyesület, hogy a magyar filmgyártási érdekeltség anyagi és erkölcsi érdekei hathatós védelemben részesüljenek. Abban a hitben, hogy a munka sikerrel fog járni és abban a reményben, hogy a közgyű­ lésen összejöttek bennünket támogatni fog­ nak, még egyszer megköszöni a bizalmat. (Helyeslés.) Ezután bejelenti, hogy Farkas Elemér orsz. képviselő és Rákosi Szidi ki­ mentették elmaradásukat. A közgyűlés azután tudomásul veszi az alapszabályok ama rendelkezését, mely sze­ rint a rendes tagsági díj évenkint 12 pengő, a pártolótagok tagsági díja 6 pengő. Bingert János dr. min. titkár: Mint a belügyminiszter őexcellenciája és a Film ­ ipari Alap képviselője üdvözli a közgyűlést és a megalakult Országos Filmegyesületet, igaz szívből kívánja, hogy a kitűzött célt az Egyesület ki is tu d ja vívni. Majd beszélt a Filmipari Alap nehéz helyzetéről és kimu­ tatta, hogy Csonka-M agyarországon, ahol annyi és annnyi érdek kerül egymással öszszeütközésbe, nehéz filmet csinálni, mert rengeteg szempontot kell figyelembe vermi. Kis ország vagyunk és így rengeteg energiát és erőt kell kifejtenünk, hogy- célt érhessünk. Csak egységes erővel és vállvetve lehet ko­ moly és produktív magyar filmgyártásról szó. H igyjék el, mondotta, hogy szükség van egy olyan egyesületre, amely talán szélsősé­ ges, de mindig határozott hangon a magyar filmgyártás érdekeit fogja szolgálni. (H e­ lyeslés.) Méltóztassék megengedni, hogy ezt az Egyesületet ebben a minőségben köszönt­

Hébeí

sem őszintén és szívem egész melegével. Pékár Gyula elnök arra kéri Pakots Jó ­ zsef képviselőt, a magyar filmszakma régi, tehetséges harcosát, hogy tartson beszédet. Pakots József orsz. képviselő beszédében visszatekint a múltra, amikor a magyar mű­ termek ontoták magukból a filmeket és a jobbnál-jobb magyar filmek, ha idegen márka alatt is, de eljutottak messze hazánk határain túl. Ezután a tőke visszahúzódását ostorozza, aminek azután az lett a következ­ ménye, hogy a m agyar filmgyártás úgyszól­ ván teljesen megszűnt. De válság van ma az egész világon és ott, ahol még nemrégiben intenzív munka folyt, teljes leromlás állott be. Ha m ajd a külföldön élő magyar tehet­ ségek hazajönnek, talán lehet remélni, hogy a tőke ismét visszanyeri bizalmát a film iránt és a tőke segítségével újból talpra fog állni a magyar filmgyártás. De szükség van azonkívül állami tám ogatásra is, m ert hiszen a magángazdaság egyedül alig képes a film­ gyártást teljes mértékben támogatni. A ma­ gyar filmgyártás talpraállítása óriási súlyt jelent M agyarország gazdasági helyzete szempontjából is, mert hiszen ettől a keres­ kedelmi mérleg javulását is remélheti. Márkus László: A mostani alakulás vá­ lasz Pakots képviselő úr több kérdésére, hi­ szen az Egyesület azért- alakul most, hogy a m ajdan megindulandó kampányban fölvér­ tezve álljon itten és rendelkezésre álljanak a gyártásnál közreműködő erők. V árjuk most már, hogy mi fog történni, hogy az Egyesület ott lehessen és az eredményekért harcolhasson. Forró Pál dr. rendkívül szellemes felszó­ lalásában arra kéri a közgyűlést, hogy kezd­ jük meg a néma film fölvételeit, m ert eddig csak beszélő filmet csináltunk, azaz csak be­ széltünk, de nem csináltunk semmit. Most dolgozzunk és ne beszéljünk. (Helyeslés.) Guttmann Manó kifejti, hogy abban a hi-

nemzetközi szállítmányozó és elvámolás! vállalata

V I ., V á c í= u f 1 . ( W e s t e n d = p a l o í a )

4

—

T e l e f o n : A u t . 1 5 9 =4 7 .

+ szemben jö tt el, hogy az új szövetségben mindenki fog tömörülni, e helyett azt látja, hogy csak bizonyos csoport helyezkedik el a Szövetség keretén belül. Márkus László felvilágosító szavai után Pogány Frigyes képviselő, az O M M E el­ nöke kér újból szót és am ikor megismétli az előbb elhangzott kijelentéseit, utal arra, hogy nem lehet film gyártást elképzelni, ha a szükséges tőkét vagy legalább is annak nagy részét csak egy érdekeltség, vagyis a film­ kölcsönzők adják. Nem elég a „spiritus praevalet", hanem a „pecunia praevalet" is. .Meg kell értenni az elkeseredésüket, am ikor az ő zsebükben kotorásznak. A magyar filmköl­ csönzők eddig is rengeteg összegeket fizet­ tek a filmgyártási kísérletekre és úgylátszik a jövőben is a filmkölcsönzők azok, akikre a terhek háramlani fognak. Természetesen az igazság az volna, ha mások is participiálhatnak a terhekben és nemcsak a kölcsönzők egyedül. A zt szeretné, ha a magyar film ­ gyártás egészséges föllendülése érdekében közös együttműködés volna elérhető az ösz-

5 5 3 § 3 3

j 3 3 3

% 3

%

fi

m NYERSFILM p o z i t í v

,

3 3

3

n e g a t ív

e r e d e t i

g y á r i

á r o n

K IN E C H R O M , P A N K I N E , S U P E R P A N (é jje li

S Z ÍN E S P O Z IT ÍV , A N IL IN F E ST É K E K .

f e lv é te le k r e ).

3

3

szes érdekeltségek között. Pékár Gyula elnök nagy örömmel veszi tudomásul Pogány Frigyes dr. képviselő nyi­ latkozatát, amely voltaképpen hitvallás a magyar filmgyártás mellett. Ami nézetének és meggyőződésének ad kifejezést, hogy P o­ gány beszéde után nemsokára megalakulhat a magyar filmkamara, amely egyesíteni fogja az összes filmérdekképviseleteket, hogy az­ után közösen harcolhassanak a jobb magyar jövőért és boldogulásért. Pékár Gyula elnök ezután felkérte Fehér Gyulát, a Nemzeti Színház kiváló művészét, hogy m ondja el a Hiszekegyet. Fayl Gyula, a M agyar Mozgóképüzemengedélyesek Orsz. Egyesülete nevében üd­ vözölte a közgyűlést, illetve az újonnan ala­ kult Egyesületet. A szép beszédet lelkesen megéljenezte a közgyűlés. Márkus László zárószavai következtek még. M egalakultnak jelenti ki az Egyesüle­ tet, amelynek működésére Isten áldását kéri. (H osszantartó éljenzés) és a közgyűlést né­ hány perccel i óra élőt bezárta.

V ezérk ép v iselő

L

a j t a

M agyarorszá g

A

I fs & Sí

*

* fi

% % % % fi

részére:

fi

n d o r

B u d a p e s t , V I I ., E r z s é b e í = k ő r u ( 3 0 . T e l e f o n : J . 3 6 3 = 7 6 .

Sí Sí Sí

sr>^sfííí^r>sr>^sr>sr>srísrisí:sr!« ^ s fíír49r4« ísf>sr>spsri^ is^sf>sr>s ^ 5

wfl—

C A S T IG L IO N E H E N R IK ) m. kir. kereskedelm i tanácsos, a b u d ap esti ,,Corso“ -m ozgóképszinház igazgatója :

A KINEMATOGRAFIA K ARRIERJE m űvészei között elsőrangú tehetségek vannak. A k ár a beszélőszinpadnak, a m ozinak is m egvannak a világszerte csodált és becézett kedvencei oly szí? nészek szem élyében, akik százezreket keresnek egyedül azon oknál fogva, hogy bennük az egész világ gyönyör? ködhet. Éppen ez a legm egkapóbb vo? nása a m ozinak, hogy míg azelőtt a ki? vételes tehetségek többnyire csak a gazdagok szám ára rag y o g tatták művé? szetüket, addig ma alig néhány fillér? é rt m indenki élvezheti a legkiválóbb színpadi m űvészek játékát. A mozi káprázatos hatalm a a nagy töm egekből m eríti erőit és ez a benső kapcsolat, az érzés és gondolatvilág? nak ez a közössége a néplélekkel az, am i igen kom oly fe lad ato k at ró a mo? zira. A bban a fejlődési folyam atban ugyanis, am ely évszázadok pergésével az em beri kultúra kincseit m ind na? gyobb sugarakban és m ind távolabbi rétegekbe árasztja szét, a kincm ato? gráfia feltalálásával egyik leghatéko? nyabb tényező szü letett meg. A m ozit m ár nem te k in th e tjü k csu? pán szórakozó eszköznek. A hírlapíró? dalom m al vállvátve, talán még na? gyobb nyilvánossághoz fordulva, de m indenesetre tökéletesebben tu d ó sít esem ényekről, tudom ányos felfedező? sckről és m indezek irán t oly rétegek? ben is tud érdeklődést kelteni, ame? Ivek különben a holt betűk irán t meg? lehetős közöm bösséget tanúsítanak. A mai külvárosi gyerm ek és a m unkásság kevésbé k ép zett elemei is tökéletes fo? galm at nyernek úgy az aviatikusok m erész bravúrjairól, m int a sebészeti tudom ány haladásáról, még ha eredeti? lég hiányoznék is bennük az érdeklő? dés hasonló dolgokról újságolvasás út? ján való értesülésre. Egyenesen m egbecsülhetetlen sze?

lig

van találm ány, am ely népszerűségre és elterje? désre vetélkedhetne a ki? nem atografiával. Bár ko? új felfedezései eső? I I Ü 11P runk dálatos gyorsasággal és ellenállhatatlan erővel nyom ultak előre az érvényesülés utján, mégis, szinte szédítő az a k arrier, am elyet alig há? rom évtizedes p ályáján a mozi meg? tett. A k ár azokat a hatalm as tőkéket tek in tjü k , am elyeket a pénz birodal? m ában a kinem atografia m ozgat meg napról?napra és am elyek az egész vb lágot behálózó m ozgóképvállalatokba vannak befektetve, akár az em berek százezreit, akik egész exisztenciájukat e fiatal találm ánynak köszönhetik, ak ár pedig azt a pozíciót, am elyet az egész világ gyönyörködtetésében és o k tatásáb an elfoglal, kétségtelen, hogy a film és mozi szorosan összenőtt in? tézm ény a ma kultúrájával, gazdasági, politikai és társadalm i viszonyaival. A kinem atográfia arányai és lehető? ségei ugyanis olyanok, hogy hasonló arán y o k ra és lehetőségekre gondolni sem lehetne m ás korban, m int napja? inkban, am ikor szinte k orlátlan tőkék állanak rendelkezésre oly vállalatok szám ára, am elyek még a kapitaliszti? kus gazdaság ko rában is szinte párat? lanok. G o n doljunk csak arra, hogy egy irodalm i film re nem ritk án százezre? két, sőt m illiókat költenek cl. Ily óriási összegeket eddig csak az em beri mű? velődés m érföldköveit képviselő kép? zőm űvészeti alk o táso k ért fizettek a nem zeti dicsőségre ta rtó állam ok, vagy D árius kincsével rendelkező pénzfeje? delmek. íróknak, m űvészeknek, m unkások? nak hatalm as töm egét táp lálja a kine? m atográfia és új iparágakat, művésze? tét és vagyonokat tere m te tt. írói és

A

6

re p e azonban a film nek az irodalom propagálása és az esztétikai érzék szé# les kö rö k b en való fejlesztése körül van. A világirodalom végtelenül be* cscs gyöngyeit, ha csak konturszcrüen is, de m űvészi ízléssel képes közölni a nagyközönséggel és m indenkiben fel# kelti a v ágyat a gyönyörű m unkát ol# vasva is élvezni. Sienkicw itz „Q uo v a d is? “ című regényéből a hasonló című film bem utatása után csaknem annyi péld án y t ad tak el, m int megje# lenése idején, am ikor az egész olvasó világot lázba e jtette. K ultúrtckintetből sokkal érték esebb ez a m ásodik sikere a könyvnek, m ert ez kétségtelenül az irodalm on kívül álló töm egek m eghóí d ítását jelenti. H asonlóképen áll a do# lóg a színházzal is. Sokáig féltették a szín h ázat a m ozik versenyétől. H ogy alaptalanul, azt a következmé# nyék beb izo n y ították. A m ozgószínház felv irág zo tt anélkül, hogy a színházak# nak á rto tt volna, m ert a színházláto# gató közönség, ha a film et fel is ka# rolta, erről a m űélvezetről sem mon# d o tt le. E m ellett nem szabad elfelcj# teni, hogy a mozi a nagy töm egek, el# ső so rb an a szegényebb osztályok szó# rakozása. A mai színház, ko rláto lt be# fogadóképességével és drága helyárai# v al elsősorban a jóm ódúak részére fen# ta rto tt intézm ény és a kultúrem ber esztétikai szükségleteinek kielégítésé# b en m essze elm aradunk az ó#kor mö# gött, am ikor Sophokles remekművei# nek előadását az egész polgárság in# gyen élvezhette. Ezt a visszás állapo# tó t ellensúlyozza a mozi, m ert olcsó# ságánál, a töm egízléshez való alkab m azkodóképcsségénél és nevelő hatá# sánál, to v áb b á m űvészi értékénél fogva h iv a to tt arra, hogy igazi m odern szín# háza legyen a népnek s a m űvészetet a szó igaz értelm ében dem okratizálja. A film e páratlan gazdasági és társadalm i jelentősége tette lehetővé a kinem atográfia hihetetlen arányú fejlődését. E karrier két francia testvérnek: Lumiére Ágostonnak és L ajosnak érdeme, akik 1895-

ben egy olyan készüléket szerkesztettek, amely a mai mozigépek ősmodellje. Lumiéreék találm ányukat először 1895 feb­ ruár 22 -én, a párisi Iparfejlesztő' T ársaság­ nak a fotográfiaiparról tarto tt konferenciá­ ján m utatták be nyilvánosan. Ez alkalommal azonban csak egy filmet vetítettek: a Lumiére-gyár munkásokkal népes kijáratáról készült felvételt. A második előadást ugyan­ azon év júniusában, a Francia Fotográfiai Társaság Nemzeti Egyesületének kongreszszussán, Lyonban rendezték, amelyen m ár a mai m ozim űsorokra emlékeztető program m ot m utatták be: 1. A Lum iére-gyár k ijárata. 2 . A lyoni börzetér. 3 . Bébv halászik. 4. Hajtólecke. 5 . A kovácsok. 6. Tűzvész. 7 . A megszökött ön­ töző. 8 . A torkos Bébé. Az első előadások leírhatatlan skere báto­ rította Lumiöreéket arra, hogy gépükkel: a „cinematograph“-fal — ahogy ellentétben az élőképek vetítésére szolgáló, annakidején ,,chronophotographia“ név alatt ismeretes, játékszer nívón levő készülékeket elnevezték, — külföldi körútra induljanak. E körút a kinem atográfia páratlan k arrier­ jének legszebb fejezete. A „cinematograph“-ot megelőző igénytelen kis képszerkezetek révén — amelyek legfel­ jebb a ló egy-egy lépését, a gólya egy-cgy szárnycsapását vagy egy kutya egyetlen ugró mozgását tudták csak visszaadni — máris igen széleskörű érdeklődés nyilvánult meg a „mozgóképek" legkezdetlegesebb produktumjai iránt is. Lum iéreék 17 méter hosszú s már epizódokat ábrázoló filmjei nyomán a találmány mai világhíre bontakozott ki.

H arm inc év te lt el az első m ozi meg# nyitása ó ta és m a? . . . A z egész világot behálózva, közel 61.000 m ozgóképszínház dem onstrálja a zseniális találm ány óriási népszerű# ségét és m egdönthetetlen uralm át, m ert az ezeregyéj tündérregéit elhomályo# sító bűvös álom képeivel egyként má# m órba rin g atja az ultram odern nyugat# európati, a senegáli volofot, a turkesz# táni perzsát, a filippi szigeti negritót, a m ozi m űvészi és kultúrális produk# tu m ja t egyform án m egértik és meg# tapsolják B udapesten, Londonban, Ne\v#Yorkban, Pekingben, Sydneyben és C apetow nban . . . A Föld mozgóképszínházainak száma az egyes világrészek szerint a következőkép oszlik meg:

7

Európában — — Ázsiában — — — A frikában — — Am erikában — — Ausztrálában — —

A mozik száma* — — —• — 29.700 — —• —■ — 4-5°° — — —■ — 7°° — —1 — —■ 25,500 — — —■ — 4°° összesen — 6o,8oo

(Szemléltetőbb képet nyújt a mozgóképszínházak világrészek szerinti elterjedéséről az első belső oldalon közölt kartogram m unk.) A kinem atografia bölcsője Európa, s amily vezető szerepe van a kultúra szempontjából a többi világrészek felett, nemcsak a talál­ mányban rejlő kulturális, hanem óriási gaz­ dasági értékek kihasználását sem engedte volna ki a kezéből, ha az öt éves kataklizm a nem temette volna rom jai alá sok annyi máson kivül az európai film gyártást is. így semmisült meg a virágzó magyar, olasz, svéd, norvég, francia és német filmgyártás. (A német film gyártás mai óriási erőfeszitései is nagyrészt eredménytelenek.) Oly pél­ dátlan arányú három évtizedes fejlődésből, mint amilyent a kinem atografia tűntet fel, öt évet kiszakítani oly visszaesést von maga után, amelyet pótolni sohasem lehet, A többi európai állam a hazai filmgyártás m egterem ­ tése, illetve feltámasztása érdekében hiába hozza meg anyagi erejéhez mérten a legna­ gyobb áldozatokat is, A m erika hegemóniá­ já t többé sohasem döntheti meg. A z ameri­ kai filmgyártásban invesztált tőke oly mér­ hetetlenül hatalmas, hogy aszal a pénzszegény Európa nem birkóshatik meg még ak­ kor sem, ha az Óvilág érdekeltségei kénysser-esskösökhöz nyúlnának. (Am erikai boj­ kott. Volt róla szó az 1928 . évi berlini nem­ zetközi filmkongresszuson.) Amellett vesze­ delmes fegyver is volna, amely alapjában rendíthetné meg az egyetemleges európai kinematográfiát. A filmművészet ragyogó fejlődésében a nagyközönség szempontjából elképzelhetetlen a reakció. M indig többet, ú jat és — jobbat akar látni, különösen a mai nehéz gazdasági viszonyok között, am i­ kor ugyancsak m egfontolja azt, hogy mire költi el filléreit, ha nem exisztenciális szük­ ségletről van sz ó ! Az európai filmgyártásban ért vesztesé­ günket is a háború szám lájára kell Írnunk, m ert az egyedüli fegyvernek: a szabad ver­ senynek, még a gondolatát is el kell ejte­ nünk, ha figyelembe vesszük, hogy <17. ame­ rikai film gyártás az európai filmkonzumnak ma már több m int 70 % -át fedezi kvanti­ tásban. K valitásban — azt hisszük — közel já r a 95 % -hoz! . . . Az európai mozgóképszínházak száma és azok aránya a lakosság számához, valamint * Year Book 1929 .

a területhez viszonyítva országok szerint as következő: Ország

Németország Franciaország N agy-Britannia Oroszország Olaszország Spanyolország Svédország Csehország Belgium Ausztria M agyarország Lengyelország Románia Dánia Jugoszlávia Svájc Norvégia Finnország Németalföld Görögország Portugália Bulgária Lettország Törökország Észtország Litvánia Albánia

Mozgókép­ színházak száma* 526 7 4230 3869

3839 3225 1520 J 0 16 980 960

833 581 510 501 350 344 285 250

235 228

138 120

Il6 95 7i 60 46 8

1 mozgó­ 1 mozgó­ képszín­ képszín­ ház jut házra jut 2 km-re lakos 90

130 80 1225 96

332 448 140

32 io o 160 762 589 12 7

■ 725 145 1295 1652

LSO 927 739 888 692

332 752

.

11,8 8 0 ^9,640 12,440 9 6,4 10 12,590

14,330 6,000 13 ,6 10 8,230 7,800 14,820

53,330 3 5 ,ooo 10,000 34.8 10 T4,030 1 1,200 14,890 32,890 40,580 46,670

47,L5<> 20,000 2 1,13 0

12 12

18,330 50,000

3437

10 0 .0 0 0

Táblázatunk szemlélhetőségét az első belső oldalon közölt kartogram m al egészítjük k i:

A kinem atográfia m agyarországi tér* h ó d ítását a Filmkultúra februári szá* m ában, am elyben B udapest moziviszo* nyait ism ertettü k , m ár illusztráltuk M egem lítettük, hogy nálunk az első m ozgóképelőadást B udapesten 1896* bán ta rto ttá k meg, az első tulajdonkér peni m ozgóképszínház azonban csak 10 évvel később, 1906 tavaszán nvilt meg, term észetesen szintén a főváros* bán. A z intenzivebb budapesti moziala* pításokkal egyidejűleg a nagyobb vi* déki gócpontokban is cgyrc*m ásra 16* tesültek a mozik. A h áb o rú t m egelőző évben B udapesten 108, a vidéken 705 m ozgóképszínházunk volt. A világháború a la tt a m ozik száma alig m ódosult, de annál m élyrehatóbb * Különböző szaklapokban megjelent helyi tudósítások alapján összeállítva.

v á lto z á st v o n t m aga u tán az ország m egcsonkítása. T ö b b m int 700 vidéki m ozg ó ké p ? színházunkból 359;et (51%) ve s zte t? tü n k el, ami katasztrofális hatással járt az egész magyar kinematográfiá? ra: a színházakra, film vállalatokra és film gyárakra egyaránt. V irágzó film? g y ártásu n k úgyszólván egyik napról a m ásikra m egsem m isült, s m inden áh lami tám o g atás dacára sem tud életre kelni. M ert az évek folyam án hiába szap o ro d tak szám szerint mozgókép? színházaink, üzem ük, m iután túlnyo? mólag jelen ték telen lélekszám ú közsé? gekben alakultak, legnagyobbrészt csak v asárnapi előadásra rendezked-h e te tt be, (a vidéki m oziknak 57%?a a főidényben h eten k én t csak egy na? pig ta rt előadást), am i a film gyártás m eg terem tését szinte lehetetlenné te? szi. T u d n u n k kell ugyanis — s ezt a külföldi példák igazolják — hogy a hazai film gyártás csak olyan ország? bán , fejlő d h etik ki, am elynek helyi piaca a film gyártás költségeit meg? téríti. ' , !•#; A film kölcsönzés a trianoni béke? paranccsal azért rendült meg, m ert a hazai piac legnagyobbrészt elvesztet? te, a színházak pedig azért ju to tta k válságba, m ert pénzünk elértéktelcne? dése k ö v etk eztéb en a dollárokban vá? sárolt film ek utáni kölcsön?díjat dől? lár?értékben k ellett m egfizetniök.

A moziüzemek szám a: 1928 -ban átlag V árm egye: a) Duna jobbpartja. Baranya — — — — 10 19 F ejér — — — — — 8 15 Győr — — — — — 1 5 Komárom — — — — 10 8 Moson — — — — — 8 5 Somogy — — — — 10 24 Sopron — — — — —• 5 9 Tolna — — — — — 22 14 Vas — — — — — — 19 9 Veszprém — •— — — IX 13 Zala — — — — — 13 14 E g y ü tt: 109 M3 b) Duna balpart ja. _ Á rva — — — — — 1 _ Bars — — — — — 9 Esztergom — — — — 12 3 H ont — — — — — 1 5 _ Liptó — — — —. — 2 Nógrád — — — — 11 5 \ — N yitra — — — —• — 15 — Pozsony — — —- — 11 — Trencsém — — —• — 9 — T uróc — — — — — 3 Zólyom — — —< — — — 4 E g y ü tt: 67 24 1914 —-18 -ban

c) Duna-Tisza köze. Bács-Bodrog — — — Csongrád — — — — Heves — — —■ — — Jász-Nagylcun-Szolnok •— Pest-Pilis-Solt-K iskun* — E g y ü tt: d) T isza jobb partja. Abauj-Torna.— —■ — — Bereg — — — — — Borsod — — — — — Gömör és Kishont — — Sáros — — — — — Szepes —» — — — — Ung-------------- -----------------Zemplén — — — — E g y ü tt:

A m agyar pénz stabilizálása ugyan eny­ hülést hozott, de egyrészt a lakosság számszerinti stagnálása dacára óriási módon meg­ növekedett konkurrencia, (a fővárosi moz­ góképszínházak befogadó képessége 1914 -ről 1928 -ra 29 ,962 -ről 36 ,567 -re emelkedett), •másrészt az ország katasztrófái is gazdasági helyzete válságba ju tta tta mozgóképszínhá­ zainkat, amelynek krízise az J 929 —30 -iki idényben várható. Kimenetele elé aggoda­ lommal tekint az egész szakma.

e) Tisza Békés — Bihar — H ajd ú — M áramaros Szabolcs Szatm ár Szilágy -— Ugocsa —

Az elm ondottakat híven illusztrálja alábbi táblázatunk, amely vármegyék szerint a há­ bo rú alatti és az 1928 . évi moziüzemek •számszerű adatait tiinttei fel.

bal —• — — -— — — — —

partja. —• — — — —• — — — — — >— —— —- — — — — — — — — — — E gyütt:

* Budapest nélkül.

9

47 13 7

21

94 182

5 5

11 9

5 15 1 10 61 21 15 11

5 13

*8 7 5 85

14

12 11 28 127 192 2 1 22 2

— — 6

33 27

9

21

— 19 5 — — 81

A moziüzemek száma:* 1914 — 18 -ban 1928 -ban átlag V árm egye: f) Tisza-M áros szöge. Arad — — — — — Csanád — — — — — Krassó-Szörény —>- — ■— Temes — — — ■— Torontál —• — — — E g y ü tt: g) Királyhágón túl. Alsó-Fehér — — — — Beszterce-Naszód — — Brassó — — — — — Csik — — — — -— Fogaras — — — — H árom szék — — — — H uny ad — — — — Kisküküllő — — — — Kolozs — — — — — M aros-Torda — — — Nagy-Küküllő — — — Szeben — — — — — Szolnok-Doboka — — Torda-A ranyos — — — Udvarhely — — — — E g y ü tt: h ) H orvát-S zlavon. Belovár-Kőrös — — — L ika-K rbava— — — — M odrus-Fium e — — — Pozsega — — — — —. Szerém — —• — — — Varasd — — — — — V erőce— — — — — Zágráb — — — —. — E g y ü tt: i) Fium e város — — Budapest — — — M agyarország össz.

13 7

2

19 24

17 — —

34 97

2 21

7

——. — .—. — —. __ —

1

3 2 1

4 16 2 8 6

4

_ _ _ _ _ _ —

68

—

3 6

3 2

2

_ _ 2

_

IT 6

7

—

28

—

8 108

_

813

87 581

Hogy milyen egészségtelen, szinte erősza­ kos módon növekedett meg Csonkamagyarország mozijainak száma, fenti táblázatunk­ ból m ár az első pillantásra is megállapít­ ható. Még jellegzetesebb megállapításokra ju ­ tunk, ha az adatokat közelebbről vesszük vizsgálat alá.

Vármegye F ejér —— — Somogy —— — T olna —— — Veszprém — — Heves —— —■ Jász-Nagykun-Szolnok Pest-Piíis-Solt-K iskun Borsod — -— Békés* —— — H ajd ú —■ — Szabolcs — — Csanád —— — -

Növekedés % -ban — 87 — 140 — 57 — 18 — 57 — 33 ; 35 -— 100 29 90 46

— — 143 K irívó példák még Esztergom és Nógrádi vármegyék moziviszonyai. Esztergom megye felét vesztettük el, ám mozijainak száma ma: 300% -kal több, m int T rianon előtt. Nógrád megyének pedig több m int 1/;í-át vesztettük el, ám. m ozijaink száma 120 % -kai növeke­ dett.

A m egváltozott viszonyok fotográfiád ját az országos adatok egybevetéséből kap ju k meg: 1 mozgóképszin- Területileg 1 házra jutó lakos- mozgóképszinság száma házra jut km2

T rianon előtt T rianon után

25.700 14.800

400 160

A csökkenés a lakosság szám ához vi* szonyítva 43, a területhez viszonyítva 60%íOS. Ezek az adatok kom m entár nélkül teszik érthetővé, m iért ju to tta k váh ságba a m agyar m ozgóképszínházak s velük együtt az egész szakm a . . . A vidéki színházak száma — mint emlí­ tettü k —, 494- Ezeken kívül van még 59 elvi engedélyes (ezek közül 47 term észeti sze­ mély), kik ezidőszerint még nem szerezték meg engedélyükhöz az objektumot. E jelen­ ség m agyarázata abban rejlik, hogy a tőke ma már egyáltalán nem ta rtja lukrativ üzlet­ nek a mozivállalkozást s tartózkodik azok finanszirozásától. Miután pedig az elvi enge­ délyesek saját tőkével legnagyobb részt egy­ általán nem rendelkeznek, valószínű, hogy az új engedélyesek belátható időn belül nem jutn ak abba helyzetbe, hogy koncessziójukat kiaknázhassák.

A területileg teljes terjedelmükben vagy legnagyobb részt megm aradt vármegyéknél a mozik háború utáni szaporulata a következő:

A működő vidéki mozik befogadóképes­ sége csak valamivel haladja meg a 142 .000-et,. úgy hogy a színházak átlagos befogadóképes­ sége alig 300. (A budapesti átlag 415 .)

* L ajta A ndor: „Filmművészeti évkönyv" megfelelő évfolyamaiból összeállítva.

A vidéki moziengedélyesek megoszlása jo g i term észetük szerint a következő :

A z engedély tulajdonosa

T erm észetes személy Község Részvénytársaság Egyesület Iskola T ársas

Az üzemek száma*

295 24

0/0

H etenkint 1 üzemnapos H etenkint 2 - üzemnapos Hetenkint 3 üzemnapos H etenkint 4 'üzemnapos H etenkint 5 üzemnapos H etenkint 6 üzemnapos H etenkint 7 üzemnapos Üzemen kívüli összesen

59 5 9 13

43 65 14 3 11 53 A társas tulajdonban lévő engedélyek legnagyobb része ( 43) természetes személyeknek természetes személyekkel való társulás b ir­ tokában van. A vidéki mozgóképszínházak a heti üzem­ napok száma szerint a következőkép oszla­ nak meg:*

281 5 7 % 83 1 7 % 53 \\% 24. 5 % 7 1%

j 33 12

0% 7% 2%

494

N agyon term észetes, hogy úgyszól* ván kivétel nélkül ünnepnap is tarta* nak előadást, ezzel szem ben legna* gyobb részük — a kim ondott fürdő* helyi m ozikon kívül — a nyári idény* ben zárva tart.

* L ajta Andor 1929 . évi Filmművészeti év­ könyvéből összeállítva.

dobozban fogja az IBUSz-nak kiszolgál­ tatni. am ely v állalat a filmet tűzbiztos páncél szekrényben m indaddig elrak tá­ rozza és az 0. M. B. rendelkezésére ta rtja, am íg: a) az 0. M. B. a filmet a felebbezés el­ bírálása céljából távbeszélőn be nem k í­ vánja; b) vagy pedig a nem felebbezett képSfzaíagnak a fél részére való kézbesítésére írásos engedélyt nem ad. Ebben az utóbbi esetben az IBÜSz az üres dobozt az 0. M. B.-hoz beszállítani tartozik.

A FILMCENZURA FILMRAKTÁRA ÉS A FILMEK ELSZÁLLÍTÁSA Az alsófokú tűzrendészet! hatóságok az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság ra k ­ tá ráb an tárolható film m ennyiségét v ita tá rg y á v á tették. Felebbezés folytán a bel­ ügym iniszter az 1929 évi, január hó 25-én 247.878/1929. VIII. B. M. szám a la tt kelt harm adfokú határozatával, az 0. M. B. rak tá rá b an tarth ató film m ennyiségét 100 kff-ban állap íto tta meg és kim ondotta, hogy am ennyiben a kezelés a latt álló és v izsgálatra váró anyag ezt a mennyiséget m eghaladná, aí m egvizsgált filmeknek iaz 0 . M. B. azonnali elszállításáról tartozik gondoskodni. Az 0. M. B. elnöksége ennélfogva, az OMME.-tel tö rté n t megegyezés alapján a következőket rendelte el: 1. Az 1929 évi május hó 1-től kezdődő-' lég az 0. M. B. a megvizsgált és nyilvá­ nos előadásra a k á r alkalm asnak, ak ár a l­ kalm atlannak ta lált filmanyagot közvetle­ nül az ülés befejezte után, este 6 órakor az IBUSz RT. film szállítási osztályának fogja átadni. 2. Az O. M, B. a nyilvános előadásra a l­ kalm asnak ta lált filmanyagot ugyanabban a csomagolásban fogja a. szállító vállalat­ n ak kiadni, am elyben az vizsgálatra be­ szállíttatott. K ívánatos tehát, hogy a be­ szállító cég címe minden dobozon fel le­ gyen tüntetve, nehogy a kézbesítés ennek hiányában akadályokba ütközzön. 3*. A nyilvános előadásra alkalm asnak nem talált, tehát betiltott filmanyagot az O. M. B. ólom pecsétjével lezárt bádog­

A szállítási és tárolási díjak: Az IBUSz RT. az OMME. elnökségével tö rtén t megállapodás alap ján , a következő d íjak at szám íthatja fel: A filmeknek az 0. M. B.-tól a cégek rak ­ táráb a való szállítási d íja 7 (hét) felvo­ násig P 2, azaz kettő pengő. Minden to ­ vábbi felvonásért külön 30 fillér szám ít­ ható. H a az IBUSZ. RT. a filmet a cég ra k tá ­ ráb a már leszállította és o tt m áshová tö r­ ténő szállításra, kap utasítást, az em lített díja k kétszerese fizetendő. Egyfelvónásos, filmeknél (burlesk, rek­ lámfilm, híradó) darabonként 40 fillér szá­ mítható. Az 0. M. B. által betilto tt filmek tá ro ­ lási díja — tek in tet nélkül egy film fel­ vonásának szám ára — filmenként és na­ ponként 10 fillér. A b etilto tt filmeknek a felebbezés elintézhetése céljából az 0. M. B.-hoz történő visszaszállítása esetén a fentem lített díjak term észetesen újból felszám íttatnak, v ala­ m int akkor is, am ikor a film a vizsgálat után ismét, a cég rak tá rá b a szállíttat ik.

u

FRXTZ FREUND,

1 :3

az Österreichische Filmzeitung főszer? k esztő je m ost ünnepelte meg ötven? éves szü letésn ap ját, am ely alkalom* ból ncmc'sak a bécsi filmélet, ha* nem a külföld m inden országa szere? te tte l üdvözölte a közbecsülésbcn álló szerkesztőt. F ritz Freund a v a to tt tollú m unkása az osztrák film sajtónak nem? csak elm életileg, hanem ism eri a szak? m áját gyakorlatilag is. M ielőtt meg? alap íto tta A u sztria legtekintélyesebb

Egész Európában attó l félnek, hogy a következő szezonban A m erikából sokkal kevesebb ném afilm jön át Euró;? pába, m int eddig. Ez a félelem bizo? nyos m értékben indokolt is, hiszen A m erikában kétségtelenül erősen hó? d ito tt a hang? és bcszélőfilm?mozga? lom és azokban a m űterm ekben, ahol eddig százával k ész íte tték a némafilmé? két, m ost bizony csend honol, m ert a gyártási túlsúly áth ely e zk ed e tt a be? szélőfilm ?m űterm ekbe. Jóllehet ez a kérdés még nincs elintézve, v ájjo n a hang? és beszélőfilm m ennyire életké? pes, lesz?e nagy jövője és vájjon nem átm eneti jellegű divat?e, mégis jelen? leg ez a divatos film politika. Ez olyan problém a, am elynek m egítélésére m a még senki sem alkalm as, tény azonban az, hogy egyelőre ezzel a mozgalom? mai kell szám olni és az am erikai film? gyártás terén a statisztik a m ár is a hang? és bcszélőfilm jav ára alakul ki. Az am erikai gyárak ugyanis m ár köz? zé te tté k jövőévi program m juk egy ré? szét, am elyben kb. 720 film elkészítő? sét jelezték. Ez a 720 film a gyártócég és a film fa jtá ja szem pontjából a kö? vetkezőkép oszlik meg:

film lapját a Filmbotet, gyakorlati mun? kát fe jte t ki a film kölcsönzésben, a gyártásban és ennek során szoros összm űködésben volt Erich Pom m er? tel, aki a háború elő tt Freunddal esi? nálta Bécsben az első film eket. A há? ború után Freund m egalapította az osztrák Bund hivatalos lap ját a Film? bo tét, am elyet 1926?ig a d o tt ki és szer? k esztett. A zó ta k iadója és főszerkesz? tő je a tu lajd o n át képező österreichi? sche Filmzeitungnak, am ely m a Au? sztria vezető orgánum a és a volt mo? narchia m inden állam ában a legolva? so ttab b film szaklap. Bécsben általános népszerűségnek örvend, de ism erik és szeretik az utódállam okban is, ahonnan születésnapja alkalm ával igen sokan üdvözölték.

Némafilm United A rtists Param ount Metró Fox Tiffany F. B. O. (most Rádió-Pictures) F irst National W arner Bros. Universal Pathé Exchange Gotham Columbia összesen

10 15 15 10 20

Beszélőfilm 7 45 45 40

4

— —

40

—

30

40

20 20 2

TO IO

30

18

6

148

289

Lehetséges, hogy ez a program m még időközben változik, azonban az eddigi statisztik a ezt a hadállást tűn? teti fel.

A

M Ű T E R E M

V asárnap, április 21 én, d. e. mutat* ták be a korm ányzó, a m iniszterek, ál* lam i és társadalm i előkelőségek jelen* létében a Hunnia*Film első nagy film* jét, a „Mária nővért“. A film scenáriu* m át Pékár G yula m eséje alapján Lázár Istv án írta, a rendezést pedig Forgács A n tal végezte. A film m eséje rendkí* vül kedvesen és szentim entálisán in* dúl és elejétől végig leköti a néző figyelmét. A szereplők — valameny* nyien — szín játszási tudásuk legjavát ad ták . K ülönösen Iris A rlan és a tra* gikusvégü W e rn er Pittschau tű n tek ki és a film sikere elsősorban is főleg nagyszerű m űvészetüknek tu d h ató be. A m agyar szereplők közül különösen Z á to n y Kálm án és. Páris Ila vonták m agukra a nézők érdeklődését. A fo* to g rafiák a szenzáció erejével h a to tta k és Eiben István, aki ezeket a tiszta és m űvészi felvételeket csinálta, európai vonatkozásban is kitünően m egállja a helyét. A közönség, am ely a darab vé* gén könnyezve állt fel a helyéről, lel* kesen m egtapsolta a Hunnia első nagy film jét. A z U FA a M agyar R apszódia nagy sikere u tán ism ét M agyarországon fo rg atja egyik film jét. Ezt a film et is S z ék ely János, az U fa nagytehetségű m agyar d ram atu rg ja írta, címe pedig: „Délután fél n égykor“. Az elm últ nag o k b a n m e g ta rto tt sajtó értek ezleten H ans Schwarz, a d arab rendezője, ked* vés közvetlenséggel m o n d o tta el a d arab bűbájos tarta lm át, am i minden* k it frap p iro zo tt és lenyűgözött. A fel* "vételek M agyarországon m ájus 7*én in d u ln ak meg és a főszerepeket D ita Parlo, W illy Fritsch és Rózsahegyi

Kálm án fogják játszani. K ét film ké* szül egyszerre: egy hangfilm és egy ném a film. A felvételeket G ü n th er Rittau, az U fa nagyképzettségű opera* tő rje végzi, a díszleteket K ettelhut tervezi, a zenei részt pedig N eu m a y er zeneigazgató irányítja. A felvételek gazdasági része Pf eiffer igazgatóhoz tartozik. Erich Pommer m ájus elején érkezik B udapestre, hogy az összes m unkálatokat az ö vezetésével indul* janak. ÉjféltőLReggelig a címe annak a film nek, am elynek felvételei m ájus kö* zepén indulnak meg. A film et Steim liardt G éza film vállalata készíti, aki m ost m agyar film ek g y ártására és kül* földi film ek forgalom bahozatalára rcn* d ez k ed ett be. A d arab o t W a lte r Reisch írta, rendezők: Dr. Lázár Lajos és Paul Sugár, a Berlinben élő m agyar film rendező. Főszereplők: Ila n s Adal* b ért Schlettow, a Volga*Volga fősze* rcplője, Lissy A m a , a bécsiek ked* vence, C harlotte Susa és El Dura, egy Berlinben élő m ulatt színésznő. Termé* szetesen kiváló m agyar erők is fognak a filmen közrem űködni, akikkel a tárgyalások m ost folyam atban van* nak. Az új film gyár és film vállalat ke* reskedelm i ügyeit Bolgár Soma intézi, aki évekkel ezelőtt az O rszágos Ma* gyár M ozgóképipari Egyesületnek volt az elnöke, a m agyar kinem atografia régi harcosa és aki az utóbbi években a külföldön fe jte tt ki tevékenységet. E zt a filmet követi rövidesen még két nagy m agyartárgyu film és egy bohó* zat, am elyen Steinhardt fogja a fő* szerepet játszani.

13

G erő Istvá n a Fórum filmszínház uj igazgatója.

UJ É P Í T É S I SZABÁLYRENDELETET a d o tt ki a székesfőváros területére a K özm unkák T anácsa. A z uj szabály* rendelet a B udapesti K özlöny április 28*iki (96*ki) szám ában jelent meg és 34 §*ban sorolja föl azokat a lehető* ségeket, am elyek keretén belül Buda* pesten uj m ozgóképszínházakat lehet épiteni vagy régieket áta la k íta n i.. A jö v őben uj budapesti filszinház építé* sénél ez az uj Építésügyi Szabályzat m érvadó és az építési engedély kiadása előtt még a tűzoltófőparancsnokságot is m egkérdezik. Az uj szabályrendelet 3. szakasza m egállapítja, hogy a h a b száznál nem több szem ély befogadá* sára alkalm as film színház m ilyen félté* telek m ellett n y ith ató meg. A 4. sza* kasz a 800 és 1200 szem élyes színház építkezéséről intézkedik. Az 5. szakasz tűzbiztonsági intézkedéseket tartalm az. A 6. § arról szól, m ilyen intézkedéseket kell foganatosítani, ha a m ozgóképszín­ házban szinielőadások m eg tartására al* kalm as színpadot stb*t ak arn ak beren* dezni. A 7. szakasz az épület anyagáról intézkedik, míg a 8. szakasz a néző* térre vonatkozólag ad részletes útba* igazításokat. H asonló rendelkezéseket

tartalm az a 9. szakasz is. A 10. 11. 12. és 13. szakaszok az előcsarnok, a váró­ terem , a lépcsők építkezéseit írják elő,, a 14. szakasz a folyosókról szól, am elyet a 15. szakaszban foglalt to* vábbi intézkedések követnek a k ijá ra t tok tekintetében. A 16. és 17. szakasz, az ablakokról és a jtó k ró l rendelkezik. A 18. § a füstelvezetőről ír elő utasítás sokat. A 19. szakasz a vetítőkam ra be*: rendezéseit tárgyalja. H asonlóképen a 20. szakasz is. A 21. szakasz előírja, hogy film színházban m ár erőforrást, m int elektrom os errő fo rrást használni nem szabad. A 22. 23. 24. és 25. szaka* szók a világításról tartalm aznak utasí* tásokat. A 26. § szerint a jövőben film színházakat csakis központi fűtés­ sel szabad fűteni. A 27. § a ru h a tá rró l szól. A 28. 29. 30. szakaszok közigaz=gatási u tasításo k at tartalm aznak. A 31. szakasz a szabadm ozgókról intézkedik (kertm ozgók stb.) A 32. szakasz szerint alkalmi, teh át nem m ozgóképszinházi előadások m egtartásánál előbb tűzren? dészeti vizsgálatot kell tartani. A 33. § végrehajtási utasítás, m ely szerint a jelen szabályzat m ár a meglevő mozgó* képszínházakra s érvényes és ez u j intézkedések egy év alatt végrehajtana dók. T erm észetesen az esetleges átala* kításoknál az élet és egyéb biztonsági szem pontokat ta rtjá k kellőképen szem előtt. A z uj építési szabályrendelet m ájus 15*én lép életbe.

14

STERN EXPRESS f il m s z a u iy ó

S Rue Cardinal Mercier

PARIS IX, T E 1 .: GUT. 49 —08. Táv. cim ; Stemex Paris. Bécsi fiók • Stern-Express, Wien,VH.> Lindengasse 49. Telephon B 39-0-39. Tel.-Adr.: Sfernex Wien.

Budapesti képviselet: I b n s z - SOmszáUiíás, VI!., Akácfa-ucca 5. Telefon : József 418—72,418—73. í

A

z -OKTATÓFILM

A SZÁMTAN A L A P M Ű V E L E T E I FIL ME N (C opyright by Stefanie F Alberti B udapest, H u n g ary 1929. — Minden jog fen tartva.)

(SZE M EL V É N Y E K ) I r ta

F. A L B E R T I S T E F Á N IA

A filmíábc m egkonstruálása után óm­ k én t felvetődik a kérdés, m elyik az a m ód, am ely a számtan alapm űveleteit a legszem léltctőbben ta n ítja a film segíti ségévpl. K öztudom ású, hogy igen sok az olyan gyerm ek, akinek a szám tan iláfnt sem m iféle „érzékc“ nincsen. Az analfabéták szám ára, szerintem , szim tén nélkülözhetetlen a szám tanba való bevezetésnek ez a form ája. Természc*

tesen elm arad h atatlan o k a különféle variációk és m int a film abcm él, a to? vábbi gyakorlatok. E rre vonatkozó fel? fogásom at Körösi H enrik m iniszteri tanácsos úr is m egerősítette alantig reám nézve m egtisztelő vélem énye? zésében. A filmtszámtan alapm űveleteinek szem léltető ism ertetésére szolgáljon a következő útm utatás:

ÚTM UTATÓ Az egyes számok kialakulás utáni ábrája mellékelve. F orm ájuk lehetőség* szerint a dom inókövek fekete pontjainak csoporto•sításja, szerinti. A szám egységek első m egjelenéskor 4—5ször egyenkint át- és vissza változnak meg­ felelő arab szám jegyekké. A filmek az ism ert trükkfilm, vagy Tintamatyi-filmek szerint rajz u tá n készülnek. A szám okat alkotó golyók m indenkor u g rálv a válnak a vásznon láthatóvá. Csak am időn eredm ényként a kockába vándorol­ n ak , lassítják m enetüket és gurulva, vagy csúszva tűnnek el utóbbiban. Az eredm ényt felm utató kocka egy üveg­ ből! készült, teljesen áttetsző hexaeder.

Amidőn a beleszaladó golyók lá th ató an többé-kevésbé m egtöltik, a kocka mázzal bevonódik és tetején arab szám jegyekkel kiíródik a művelet eredménye: ©

@ e

© ©

G

G

G

G

G

G

G G G

G

15

6

G

G G G

G G G

G G G

G «

Ö s s z e a d á s film e n A vászon alsó jobbsarkán az ntm utatóban leirt üresi üvegkocka. A vászon baloldalán m ellékelt rajz szerint kialakul golyókból a hetes. Függőlegesen, valam ivel távo­ labb, de ugyanabban az irán y ­ ban kialakul alatta, a kettes. N éhány m ásodperc szünet. A hetes és a kettes összeilleszkedve k ia d ják a kilencest. N éhány m ásodperc szünet. A kilences csoport golyói egyenként beleszaladnak az ü vegkockába A kocka tetején kiíródik az a ra b kilences.

0

0

9

0

0

0

0

g

0 @ ©

0 0 0 0

0 0 0

P é ld a fő b b sz á m je g g y e l A vászon baloldalán mellé­ k e lt rajz szerint kialakul go­ lyókból a hárm as. A latta úgy, hogy a hárm as szintén látható, kialakul az egyes. E zek a la tt úgy, hogy az előb­ biek láthatók, kialakul a né­ gyes. Ezek alatt úgy, hogy az előb­ biek láthatók, kialakul a k e t­ tes. Néhány m ásodperc szü­ net. A négyes leszalad a k e tte s­ hez és eg y ü tt hatossá illesz­ kednek. Az egyes leszalad a hatoshoz és eg y ü tt hetest ké­ pez. Végül a hárm as leszalad a heteshez és igv hozzáilleszked­ ve, a négy szám együtt kiad ja a tizes számot. N éhány m ásod­ perc szünet. i .; A tizes csoport golyói egyen­ k é n t beleszaladnak az üvegkockába. A kocka tetején kiíródik az a ra b tizes.

K iv o n á s film e n

0

0

9

Vízszintesen ugyanabban a m agasságban k ialak u l v alam i­ vel távolabb a kettes. N éhány m ásodperc szünet. A kettes go­ lyói sötétebbek. A két sötétebb golyó most m ellékelt rajz szerint ugorva ráterül a kilences középső, alsó k ét golyójára és teljesen el­ fedi azokat. L átható az eltérés m ellékelt rajz szerint. Néhány m ásodperc szünet. H irtelen megindul a k ét sö­ tétebb golyó oly módon, m int­ ha kiszakadna az egységből. E gyenletes lökésekkel lefelé ta r t és eltűnik a vászon alsó részén, m integy leperegve arról. N éhány m ásodperc szünet. L átható a csonka kilences, mellékelt rajz szerint. A csonka kilences h ét g o ­ lyó ja a vászon jobboldalán lévő üvegkockába egym ásután beszállingózik. A kocka tetején k iíródik az arab hetes.

«

$

0

s

a

Ü:

&

0 0

S z o r z á s film e n

0

9

0

0 0

0 0

0

0

0

0

0

0 0 0

is

o A vászon alsó jobbsar- í? Ül Ül k án az útm utatóban leírt £} o üres üvegkoeka. ” • -» A vászon baloldalán kialakul golyókból, m ellékelt rajz sze­ rin t a kilences. Néhány m ásod­ a: ;íí' £ perc szünet. (A golyók a kivonásnál hal­ m a iü ványabbak, mint a többi mű­ veletnél.) § 0

16

A vászon felső jobbsarkán az ú tm u tató ­ ban leirt üres üvegkocka. A vászon bal­ oldalán a kockával vízszintesen, mellékelt rajz szerint, golyókból kialakul az ötös számi. N éhány m ásodperc szünet. Az ötös golyós csoport a latt egy össze­ csukott jobbkéz jelenik meg. A jobbkéz sablonos mozdulattal, kifesziti a hüvelyk­ ujjat, jelezve a* első csoportot. N éhány centim éterre az első ötös cso­ porttól m egjelenik a m ásodik ötös csoport. A kéz áthúzódik a m ásodik csoport alá. kifesziti a m u tató u jjat és jelzi, hogy ez a második. N éhány centim éterre a m ásodik ötös csoporttól m egjelenik a harm adik ötös cso­ port. A kéz áthúzódik a harm adik ötös csoport alá. kifesziti a k ö zép u jjat és jelzi, hogy ez a harm adik. N éhány centim éterre a harm adik ötös csoporttól m egjelenik a negyedik ötös cso­ port. A kéz áthúzódik a negyedik ötösosoport alá, kifesziti a gyűrűs u jja t és jelzi, hogy ez a negyedik. A kéz m u tató u jja egyenként, te h á t négy­ szer odabök az első, második, harm adik és negyedik csoport alá. A negyedik csoport golyói egyenként beleszaladnak az üvegkockába. Megszakí­ tá s nélkül követik a harm adik, m ajd a má­ sodik, végül az első csoport golyói. A kocka tetején kiíródik az arab huszas.

• •

• 9

e •

i

N e g y e d ik p é ld a

•

O s z íá s film e n A vászon felső jobbsar­ k án az útm utatóban leirt üres üvegkocka. A vászon baloldalán, mel­ lékelt rajz szerint golyók­ ból kialakul a négyes. N é­ h ány m ásodperc szünet. F üggőlegesen végigszaladó repedés k ettév á la sztja a négyest, am ely igv jobbra és balra kissé távolodik egym ástól. Vízszintesen vé­ gigszaladó repedés, mindkét részt k ettéválasztja, úgyhogy a négyes négy golyója külön-külön látható. N éhány m ásodperc szünet. Az igv kialakult negyed­ részekből három egym ás­ után eo-i'enletes tem póban lefelé lökődik és eltűnik a vászon alsó részén. N éhány m ásodperc szünet. Az utolsó a vásznon meg­ m aradt golyóból álló n e­ gyedrész beleszalad az üvegkockába. A kocka tetején kiíródik az arab egyes. M á s ik

9

A vászon baloldalán, alanti rajz szerint go­ lyókból kialakul a tizes. Néhány m ásodperc szünet. Függőlegesen végigszaladó két repedés három hárm as csoportra osztja a számot, am elyek megmozdulva, nem ­ csak egym ástól távolodnak el, hanem lejjebb szaladnak a tizes tető zetét képező felső golyójától. (2 -ik alanti .rajz szerint.) N éhány má­ sodperc (szünet. A középső és alsó hárm as­ csoport egyenesen lefelé löködve eltűnik a vászon alsó részén. (Mellékelt rajz sze­ rint.) N éhány másodperc szünet. A felső hárm ascsoport be­ leszalad a kockába. A k o ck a tetején kiíródik az arab hármas. A tizes csoportból meg­ m aradt golyó odagurul a kockához és an n ak alsó jobbsarka m ellett megállva, de a kockán kivül átv álto ­ zik arab egyesre.

9 9 9 9

9 _ 9

9 9

9 9 9

9 9 9

%

9 9 9

§ © 9

9

9

9

9 © ©

9 9 9

0

9

9

9 9 9

9

9

9

p é ld a

A vászon baloldalán go­ lyókból kialakul a kilences. U gyanezen módszer szerint játszódik le a kép. Csupán azzal a különbséggel, hogy a kilencest k ét függőlegesen végigszaladó repedés osztja hárqm részre. H a r m a d ik

9 9 ■

9

p é ld a

/

A vászon baloldalán, mellékelt, rajz szerint go­ lyókból kialakul a nyolcas. Ugyanezen m ódszer szerint játszódik le a kép. Csupán azzal a különbséggel, hogy a repedések folytán letört darabokként válnak le a különszaladó kettesek. (Mel­ lékelt rajz szerint.)

99

• TV

«f

0

i/

H o r o s i H e n r ik m in . ta n . v é le m é n y e z é s e : F. A lberti Stefániának a négy szám; tani alapm űvelet filmen való szemlél; tetésérc vonatkozó tervezetét gondo; san áttanulm ányoztam .

17

natkozó példák m egoldása nem csak áttek in th ető , hanem annyira egyszerű is, hogy a legideálisabb tan ítási segéd# eszközzé válhat használata esetén;, ha azt alkalom szerűen, a tanítási anyaggal összhangba hozva vezetnék be. Tér# m észetes, hogy m ind a négy alapmű* vetetnek többféle szám ériékkel egy* szerre való bem utatásából pedagógiai hasznot nem várok, de elkülönítve s rendszeresen egy^egy tárgyalandó szám kör tanítási órájának feltétlenül még a legjobban bevált orosz számoló# gépnél is alkalm asabb szem léltető esz* közzé válhait, ez az elm életben kitér nőén összeállított oktatófilm. M ás kér# dés- hogy m ikor lesznek iskoláink oly vetítőkészülékkel felszerelve, amelyet bármely tanítási óra alatt használhat a tanító szemléltetés céljából saját ősz* tályában, a tanítási anyag tárgyköré# nek keretein belül maradva.

M ár 1793#ban rá jö tt Bussc G ottlieb a rra, hogy a p o n t a szám tantanitásnál m ennyire alkalm as a szem léltetésre. P ontokból egész szám rendszert álli# to tt össze. E kiváló filantropista alap? go n d olatát felhasználva, ugyancsak p ontokból Böhme, egy á ttek in th ető b b szám ren d szert szerkesztett. Nyomdo* kain h alad t később H entschel, Sobe# lew skv és B üttner. N álunk Lutter, A m bros—K opcczky Bussc, Kovács La# jós éts Böhme rendszere alapjául fog* lalkoztak a szám tani szem léltetés e m ódjával. F. A lb erti Stefánia igen helyesen a k ip ró b ált (a dom inókövek fekete ponti jain ak cso p o rtosítása szerint való) szem léltető ren dszerekét v ette alapul, m ert ezek különböző csoportok sze# rinit való elhelyezése igen alkalm as a filmen való felhasználás céljára is. A négy alapm űvelet szem léltetésére vo#

A KATHOLIKUS FILMKONGRESSZUS PROGRAMMJA Június 19 . szerda, d. e. 9 -kor előadás: ,,A cenzúra és az ifjúság védelme" címmel a következő .alpontokkal: a gyermek a mű­ teremben, a gyermek a mozgóképszínház­ ban, a cenzúra gyermekek és a felnőtt ifjú­ ság számára. A délutáni előadás során a mozgóképszínház világítási berendezéséről tartanak előadást. U tána a kongresszus ad­ digi tárgyalásainak az összefoglalása. Június 20 . csütörtök, d. e. 9-kor az egyes ál­ lamok cenzúrabizottságainak katholikus tagjainak a konferenciája, továbbá a filmgyártók és kölcsönzők konferenciája.

M ünchenben június 17—20#ig Nem# zetközi katholikus film kongresszust tarta n ak , am elynek színhelye a H otel U nion lesz. A m üncheni kongresszus pro g ram m ja a következő: Június 17 , hétfő, d. e. io-kor a Nemzetközi K atholikus Film bizottság ülése, d. u. 3 -kor az egyes országok nemzeti bi­ zottságainak az ülése, este 8-kor díszgyülés, amelyen P. Muckermann „K atholikusok és a film “ címen ta rt előadást. Június 18 . kedd, d. e. 9-kor a kongresszus megkezdése, 1 . az elnök megnyitó beszéde, 2. a Nemzetközi K atholikus Film bizottság jelentése „H ágától—M ünchenig" címmel, amelynek; egyik főtém ája a „Film cenzura a gyakorlatban és a törvényhozásban", d. u. 3 -kor az előadások folytatása, ame­ lyen szóbakerülnek a katholikusok követe­ lései a filmcenzurára vonatkozóan, este 8-kor filmelőadás.

A kik ezen a kongresszuson részt> venni akarnak, jelentkezzenek levélben a N em zetközi K atholikus Film bizott# ság elnökénél, dr. Ernst?nél, M ünchen, Pestalozziístr. 1. Franciaország hercegérseke, D ubois, k ö rira to tt in té z e tt a francia papsághoz, am elyben kéri az érdekelteket, hogy minél nagyobb szám ban vegyenek részt a kongresszuson.

18

DE FEO BERLINBEN prilis 17?én Berlinbe érke? z e tt D e Feo, a Róm ai N em zetközi O ktatófilm ? In tézet vezérigazgatója, hogy az intézet érdeké? ben előadást ta rtso n a ném et szakm ának. N apokon keresztül b eh ató tárg y aláso k at fo ly ta to tt a né? m et o k tató film g y ártás vezetőivel, akik? kel m egbeszélte a ném etek közremű? k ö d ését a róm ai intézetnél. Berlini tar? tó zk o d á sa alkalm ával De Feo tisztele? téré tead élu tán t re n d eze tt a Bund D eutscher Lehr? und K ulturfilrm ller? steller című egyesület, am ely nagy; szerű dem onstráció volt D e Feo sze? m ély e m ellett. A m egjelenteket Ciirtis dr., a Bund elnöke, m u tatta be De Feo? nak, akit meleg szavakkal üdvözölt berlini tartó zk o d ása alkalm ával. Ciirtis •dr. beszédében kiem elte a róm ai inté? zct nagy kulturális jelentőségét és am a rem én y én ek a d o tt kifejezést, hogy a n ém et korm ány a ném et oktatófilm ? 'gyártás irán t is nagyobb jóindulatot fog m utatni, m int ahogy azt eddig tét? te. K iem elte a szónok, hogy a ném etek szívesen résztvesznek a nem zetközi .intézet m unkájában. Cürtis dr. beszéde után szólásra em elk ed ett De Feo vezérigazgató, aki Trancianyelvü beszédében elsősorban is m egköszönte a szívélyes fogadtatást. A zu tán részletesen k ife jte tte az intés ■zet programmját és célkitűzését. Hang? súlyozta, hogy az oktatófilm gyártás irán t m in d en ü tt többé?kevésbé kifogá? sok m erültek föl, am elyek azonban — sz e rin te — csak részben indokoltak. Az in tézet meg a k a rja ism erni az egyes országok oktatófilm ?szükségletét, a ki? ván t film ek v állfáját és m inőségét. Ezt úgy lehet — szerinte — legcélszerüb? ben m egállapítani, ha országonként bi? zottság o k alakulnak, am elyek az illető ország kívánságainak m egfelelően ál? la p tíjá k meg, hogy az illető országban

A

m ilyen m inőségű oktatófilm ekre van szükség. E m ellett arra is kell ügyelni, hogy a g y árto tt film ek végeredm ény? ben necsak az illető országban felelje? nck meg, hanem alkalm asak legyenek a kivitelre és arra is, hogy m ás ország? bán is lehessen azokat előadni. A meg? levő film eket De Feo szerint be kellene m utatni ezeknek az országos bizottsá? goknak, am elyek azután javításokat, m ódostíásokat vagy változtatásokat javasolnának, am ennyiben ilyen vál? to ztatáso k ra szükség volna. A z intéze': az összes m eglevő film ekről egy öt­ nyelvű katalógust akar kiadni, amely azután alkalm as volna arra, hogy a nem zetközi oktatófilm ?cserét könnyen keresztül vigyék. Azj intézet további célja, hogy az egyes országokban ke? resztül vigye azt, hogy a behozatalra kerülő oktatófilm ek vá m m en tesek le? gvenck. Ezek az előm unkálatok m ost folyam atban vannak és ha befejeződ? nek ,akkor a N épszövetség elé terjesz? tik, hogy az egyes nem zetek kö zö tt egységes megállapodást lehessen létre? hozni. N ém ely országban olyan hallat? lanul m agas a vám, hogy azt az oktató? film nem b írja el. Ez azért van, m ert az egyes állam ok nem tesznek különb? séget játékfilm és oktatófilm k ö zö tt és a vám kezelés során egyforma vámmal sú jtjá k a film eket. T echnikai téren az intézet összegyűjti az 1894 óta kiad o tt szabadalm akat és ezt az anyagot az? után állandóan ki fogja egésztíeni. A szaksajtó terén az O ktatófilm ?Intézct szintén k u tató m u n k álato k at végez. Az intézet a jövőben egy ötnyelvű folyó? irato t fog kiadni, am elyet díjtalanul fog a világ m inden tájáb a az érdekel? teknek elküldeni. De Feo beszédét, am ely az első nagy m egnyilatkozás a N em zetközi O ktató? film ?Intézet részéről, nagy h atást kel? te tt és a szónokot sokáig ünnepelték.

A NEMZETKÖZI OKTATÓFILM INTÉZET VÁLASZMÁNYI ÜLÉSE A N em zetközi O k tató film in tézet ál; landó v ég reh ajtó b izo ttság a Prof. Al; fredo Rocco elnökletével ülést ta rto tt, am elyre Franciaországból Louis Lu; m iére, N ém etországból Prof. Hugó Kruess v ett részt, azonkívül jelen vol; tak O laszország, Spanyolország, India, a Szellemi E gyüttm űködés N em zetközi Egyesületének a m egbízottai és term é; szetesen De Feo, az O ktatófilm intézct vezérigazgatója és Prof. G. Oprescu, a N em zetközi O k tató film in tézet tit; kárja. A z ülésen De Feo vezérigazgató hosszasan beszám olt am erikai tanul; m ánv ú tjáró l és ism ertette az am erikai film gyártás mai állását. E zután De Feo az intézet egyes osztályainak a m űkó;

dését ism ertette és e lő terje sztette a jövő program m ot is. N éh án y felszólal lás után a végrehajtóbizottság egyhan; gulag tudom ásul v ette De Feo tá rtá l; m ás jelentését és eddigi m űködéséért jegyzőkönyvi köszönetét fejezte ki. A z ülés további során beszám oltak arról, hogy a N em zetközi O ktatófilm ; intézet szoros ö sszek ö ttetést ta rt fenn a N em zetközi M ezőgazdasági Intézet; tel, a Szellemi E gyüttm űködés N em ; zetközi Intézetével és a N em zetközi M unkaügyi H ivatallal. E ttől az ossz? m űködéstől a N em zetközi O ktatófilm ; in tézet a jövőt illetőleg igen so k at remél.

Az oktatófilm Finnországban. A finnor­ szági T anítók Egyesülete m ár a m últ év­ iién igen behatóan foglalkozott az oktató­ film kérdésével és m ár tavaly állást foglalt az iskolai oktatófilm mellett. A finn tanítók ta v aly a rra kérték a kultuszm inisztérium ot, hogy a film oktatás érdekében a korm ány léptessen életbe olyan rendelkezéseket, am elyek a célt nagy lendülettel előre vin­ nék. A m inisztérium egy kulturfilm-részv énytársaságot bízott meg a kérdés tanul­ m ányozásával, illetőleg életre való tervek kidolgozásával és ez a v állalat az év fo­ lyam án meg is tette a kezdeményező lépé­ seket. K iküldöttjei utján tanulm ányoztatta a külföldi oktatófilm -m ozgalm akat és ezek­ n ek az utazásoknak az eredm ényeiről te r­ jedelmes beadványokban ' szám olt be a mi­ nisztérium nak. A vállalati, am elynek a enne egyébként „K urki“-Kulturfilm, időközben n agy m ennyiségű oktatófilm ét szerzett be ezeket m ost az iskolai oktatófilm-előadások céljaira állítja be. Az előadásokat azonban egyelőre a m ozgóképszínházakban fogják tartani, épugy m int mihálunk, mindaddig, amig az iskolákat saját vetítőgépekkel fel nem szerelik. A hazai oktatófilm előadások érdekében az állam nagyobb szubvencióval tám ogatja az oktatófilm gyártást. Ez az anyagi tám ogatás igen lényeges, m ert a m ozgóképszínházak részéről befizetett vi­ galmi adó 1 0 % -át teszi ki. Érdekes, hogy hasonló intézkedést Svédország m ár ré­ gebben hozott be. Az eddigi vigalmi-adó statisztik a szerint a hazai oktatófilm gyár­

tá sra évente legalább másfél mllió finn m árk a jutna. Ebből az összegből felerészt gépeket vásárolnának, mig a m ásik felét oktatófilm ek készítésére fordítanék. F inn­ országban elhatározták egyébként, hogy Oktatófilm-Szövetséget létesítenek, am ely­ nek célja, hogy az oktatófilm előadásokat a tanulók részére minél nagyobb számban rendszeresítsék. A K urki az Oktatófilm-Szö­ vetség alapszabályait m ár ki is dolgozta és rövidesen hozzálátnak a szervezkedéshez. Az Uía Panam a-csatorna felvétele. AzUfa kultúrfihn-oszltálya egy kétrészes új filmet állított elő, amely a Panam a-csatorna festői szépségét és technikai konstrukcióját tartalm azza. A film felvételeit gróf LucknerT a világháború idejében ism ert tengerésztiszt irányította, aki a felvételek céljából a ,,Vaterland" nevű árbocos hajóval indult cl a Panam a-csatorna vidékére. Luckner nem­ csak m agát a csatornát, hanem a környező hegy és vízrajzi viszonyokat is vitte filmre, épúgy, m int a két ism ert kikötőt, Colont é> Panam át. Az új Panam a-csatorna film nem­ csak ism eretterjesztő, hanem valóban szó­ rakoztató lesz. Filmszínház az északi sarkon. Az északi sarkon lévő Murmansk városkában, amely a. világ legészakibb részén fekvő helyisége, m ozgóképszínházat építettek, am elynek az a célja, hogy a kulturvilágtól elzárt lakos­ ságot szórakoztassa és oktassa. A színház 200 személy befogadására alkalm as és bi­ zonytalan időben ta rt előadásokat.

GÖNCZY J ÓZ SE F A m agyar film szakm a egyik régi, k ép zett tag ja dőlt ki a napokban az élők sorából: G ö n c zy József, a M odern Film kereskedelm i R.#T. m egalapítója és igazgatója. G ö n c zy József sok évvel ezelőtt előharcosa volt a m a annyira divatos hangi és beszélőfilm nek és ő volt az, aki az Edison#féle beszélőid* m ct M agyarországon bevezette, ami ak k o rib an nagy szenzációt keltett. K onciliáns és nem es gondolkodásával sok b aráto t és tisztelő t szerzett magá# nak. N éh án y évvel ezelőtt a Tiffany# film ek bevezetésével vonta m agára a figyelm et. A z OM M E választm ányi tag ja volt, ahol sokszor h allatta okos és m eggyőző érveit. Halála őszinte és m ély részv étet k e lte tt m indenütt és el? h u n y ta érzékeny vesztesége a m agyar kinem atografiának. T em etésén a szak* ma igen nagy szám ban képviseltette m agát. A sírra az OM M E koszorút he* ly ezett el.

HÚSZÉVES A KÖRMENDI „URÁNIA" M int M agyarország szám os vidéki helyén, a vasm egyei K örm enden is vendéglősnek ju to tt először eszébe, hogy állandó m ozgóképszínházat léte* sítsen. K örm enden H acker János, ak< kori vendéglő? és szállodatulajdonos ala# p íto tta az első m ozit 1909 tavaszán, a kb. 150 szem élyt befogadó kerthelyi# ségében az ú. n. „szaletli“#jében. 1907# es m odelü új, angol Pathé berendezés# sel, villam osáram hiányában Draeger# féle oxygén#acctilen m észfénnyel m ent az első „m ozgófénykép“#előadás, am elynek „szolid és családias" m űsora nyolc rövid, Bécsből hozatott, német# feliratú filmből állott. A m egnyitó mű# sor „fő attrak ció ja" egy 300 m éter hosz* szú, színezett Pathésfilm volt, „ A ra n y.# ország" címmel. A zu tán jö tt a villa#

21

mos világítás, jö ttek a két, m ajd há# rom felvonásos „slágerek", jö tte k a N ordiskífilm ek, am elyeknek legszen# zációsabbja a „ ű r. Gar El H am a“ c. Aage HerteUfilm volt. 1912#ben m ár szűknek bizonyult a fazsindelyes és föld#pádim entum os „szaletli" és meg# épült a szom bathelyi U rán ia mintá# jára, kb. 45.000 korona költséggel a mai, 370 személyes, páholyos, erkélyes és előcsarnokos Uránia'-mozgó, M un. dusícsapószékkel és FIupfeld#féle villa# mos zongorával. A film ek 1911 óta m ár B udapestről jö tte k Fényeséktől, a P athétól stb., először ném et, m ajd m agyar feliratokkal. Jö tt a „Quo va# dis?“, jö tt Edison K inetophon#ja, jö tt a „Pompéji végnapjai“, az akkori idők legnagyobb film esem ényei. A műso# rokban dom ináltak a Pathé#, Gau# mont#, N ordiskífilm ek, a ném et Mess# tér# és D euísehe Bioscop#íilmek, az am erikai Vitagraph#, Lubin# és Selig# filmek. M ajd jö tt a „Sárga csikó “, „Sárga liliom“ stb. A háború kitörése pár hétre m egakasztotta a m ozgó iize# m ét, de aztán m ent, m ent 1917#ig, ami# kor az akkor K örm enden állom ásozó 10.000 katona m iatt az U ránia is szűk# nek bizonyult és m egépült a m ásodik körm endi mozgó, az „A pollo". A zóta a mozgó élete csupán küzdelem , m ert term észetes, hogy egy alig 8000 (nyolc# ezer) lakossal bíró község nem ta rth a t el k ét m ozgót. De a nagy konkurren# cia ellenére is m e g tarto tta az U ránia K örm enden vezető szerepét, m ert míg az azóta O rionná átk eresztelt Apollo# mozgó ezidén im m ár a tizedik kézben van, az U ránia ma is a Hackencsalád birtokában és vezetése alatt m űködik. C sak az a kár, hogy m egalapítója, Hacker János, nem érh ette meg szín# házának húsz éves jubileum át, m ert ez év jan u árjáb an váratlanul elhunyt. A z engedély az özvegyre szállott, az üzem et a m egboldogult legidősebb fia, Hacker Gyula vezeti, aki annak veze# tésében m ár m egalapítása óta részt# vett.

B udapesti film piac. SSrSSSftirf*-. JELMAGYARÁZAT: Megj = M egjelenési hely. — H Hossza — F = Felirás.. — M — Műfaj Fősz. — Főszereplők. — C. — C enzúra — a. = aluli — f = felüli. C IT O -C IN E M A

Budapest, Vili., Rock Szilárd-u. 11. — Tel. J. 412-71. C O S M O S -F IL M

Budapest, IV., KossutliLajos-u. 13. — Telef. Aut. 858-86.

IV/18

IV/18 25 IV/11

F IR S T N A T IO N A L F IL M IN C .

Budapest, VII., Erzsébet-körút 9. — Telefon J. 325-90, 325-91.

17 24 24 IV/4

FOX

FILM R. T.

Budapest, VIII., Rock Szilárd-u. 20. — Tel. J. 394-37, 316-58.

11 25 25 IV/4 4

IRIS FILM R. T. Budapest, VIII., Népszinhaz-u. 14. — Tel. J. 363-17, 374-14.

11 11 11 25

E gy asszony erkölcse. — Megj. Décsi. — H .: 2200 m. — F .: Siklóssy. — Müf.: V ígjáték. — Fősz.: O lga Csellova. _ C.: —

Robinsonok szigete. _ M egj.: Corvin, K am ara. — H.: 2890 ni. — F .: Bródy István. Müf.: F ilm regény. — Fősz.: 1lse Stobraw a. _ C.: a. S árgalám pás ház. — Megj. P alace. — H .: 1.900 m. — F .: V árnai István Müf. D r á m a .— Fősz.: P atsy R uth M iller. — C.: f. M ari Lou, az orosz táncosnő. _ M egj.: P alace, U ránia. — II.: 2035 m. — F .: Fodor. — Müf.: V ígjáték. _ Fősz.: Lya M ara. _ C.: a. Gorilla. — Megj.: Décsi, Corso, U ránia. — H .: 2308 m. — F .: Fodor. _ Müf.: V ígjáték. Fősz.: C harles M urray. C.: f. Tüzes n apsugár. — M egj.: Décsi, Corso, U ránia, _ H.: 2075 m. — F .' D rám a. — Fősz.: Milton Sills, Doris K cnyon. — C. a. Aki a nőket felöltözteti. — Megj. Décsi, Corso, U ránia. _ H .: 1896 m. — F .: Fodor. _ Müf.: V ígjáték. __ Fősz.: L a Ja m a, H arry Halna, _ C.: a. F ekeie sziklák hőse. _ M egj.: _ . _ H .: 1613 m. _ F .: Szántó A rm and. — -Müf.: V adnyugati történet. _ Fősz.: Rcx Bell. — C.: a. T engerek oroczlánja. — M egj.: Corvin, C a p i t o l . _H .: 1960 ni. — F .: Szántó A rm and. — Müf.: D rám a. _ Fősz.: Victor dac Uagle.i, Dodo. _ C.: a. Olympiász a sivatagban. — Megj.: K am ara, Corvin. — H.: 1800 m. — F .: Szántó A rm and. — Miif.: B urleszk vígjáték. — Fősz.: Max és Móric. _ C.: a. V égzetes randevú. _ Megj.: Capitol. _ H .: 1500 m. _ F .: Szántó A rm and. — Miif.: Drám a. — Fősz.: Olive D onién. _ C.: f.

Lavina.

— Megj.: Corvin. — 11.: 2408 in. _ F .: K álm án Jenő. — Müf.: D rám a. — Fősz.: Lucie Dóráin. W ladim ir G audaroff. _ C.: a. Óvakodj a nős férfiaktól. _ Megj.: U ránia. . II.: 1777 m. — F.- Kálm án Jenő. — Müf.: V ígjáték. _ Fősz.: Iréné ltich, Audrey Fervis. _ C.: f. A póruljárt hozom ányvadász. _ M egj.: Corvin, K am ara, Capi­ tol. H.: 2i;l9 rn. — F .: K álm án Jenő. _ Miif.: V ígjáték. __ Fősz.: Syd Chaplin, H elene Costello. _ C.: a. A vizbenhagyolt m enyasszony. _ M egj.: P alace. _ H.: 1730 rn. F.: K álm án Jenő. — Müf.: V ígjáték. _ Fősz.: Louize Fazenda, Myde Cook. _ C.: a. L uxusvonat. _ M egj.: Fórum . _ II.: 2274 m. _ F .: K álm án .Tenő. — Müf.: V ígjáték. — F ő s z .: _D ina G rállá, V erebes E rnő. — C.: a. C seréljünk férjet. _ M egj.: P alace, Capitol. _ II.: 1430 m. F.: K álm án Jnő. — Müf.: V ígjáték. — Fősz.: H elene Costello. John Milean. — C.: a.

KULTUR-FILM Budapest, VII., W esselényi-u. 40. — Telef. J. 355-72.

METRÓ-GOLD WYNMAYER DISTR. Budapest, VIII., Főh. Sándor-tér 3. — Tel. J. 444-24, 444-25.

IV/25

L engyclvér. — M egj.: Orion. — H.: 3900 m. _ Müf.: F ilm ­ regény. — Fősz.: P etrovies Sz., Lot-h Ila, Bojda Juci. _ C.: a.

IV/18

B álvány. Megj.: Corvin, K am ara. — H. 1439 m. — F .: Szántó L ajos. — Müf.: F ilm játék . — Fősz.: Ramon X ovarró. _ C.: a.

25

V á’ságos órák. — M egj.: R adius. _ H.: 1808 m. — F .: Szántó Lajos. — Müf.: Drám a. _ Fősz.: Ralpli F orlies, M arceiine Dny, ,.lir x “ a csodakutya. _ C.: a.

22

IV/4

MŰVÉSZFILM KOLCSONZO VÁLLALAT Budapest, VII., Rákóczi­ ért 40. — Telefon J. 403-97. *

A utópárbaj. _ M egj.: Ufa, Orion. _ H .: 1422 m. _ F .: Daróczy, F acséry. — Müf.: D rám a. _ Fősz.: Sue Oarol, R ichárd W alling. — 0 .: a.

11

F ekete keselyű. — M egj.: Fészek. — II.: 1500 m. — 1. — Müf.: D rám a. — Fősz.: Tóm T yler. _ C.: a.

18

Asszonyok paradicsom a. _ Megj.: F ó ru m . — 2000 m. — F. K ada. — Müf. V ígjáték. _ Fősz.: M arié P rcvost. C.: a.

18

A titokzatos 9 ujju. _ M egj.: Palace. _ H.: 1500. _ Müf. K a­ landor. — Fősz.: Ju n io r Coghlan. C .: a.

25

Sátániélek. — M egj.: Omnia. _ H.: 2000 in. _ F .: Radó I. — Müf.: D rám a. — Fősz.: E lg a B rink, J a c k T revor, Georg A lexander. — C.: a.

IV/4

D singis-K hán. Ahogy egy nemzet születik. _ M egj.: Omnia, Ufa, Orion, K am ara. _ H.: 9120 ni. _ F .: K iss Jenő. _ Müf.: Élő történelem . — Fősz.: lukichm ofí. Rendező: P udow kiu. — C.: a.

IV/4 4 11

PARAMOUNT FILM­ FORGALMI R. T. Budapest, VIII., Rákóczi­ éit 59. — Telefon J. 344-37.

F.: Radó

11

ORION-FILM Budapest, VIII., RökkSzilárd-u. 12. — Tel. J. 301-37.

Cowboy boxer. — M egj.: Bodográf. _ H .: 1566 m. _ I. — M üf. : D rám a. _ Fősz.: Bob Stella. _ C.: a.

11 18 18 18 25

F.: Radó

Az asszony és a céda. _ Megj.: Ufa, O m nia. _ 11.: 2393 m. — F .: Siklóssy Iván. — Müf.: Drám a. _ F ősz.: George Bancroft, É ve Ív a Brent. _ C .: f. Postás F rici. _ M egj.: Corvin, K am ara. _ H .: 1754 m. — F .: Siklóssy Iván. — Müf. Bohózat. _ F ősz.: E ddie Cantor, Jobyna Ralston. — ( . : a. Vigyázz a nőm re! _ M egj.: Décsi, O m nia, Corso. — 11.: 1868 m. — F .: Siklóssy Iván. Müf.: Bohózat. Fősz.: W allaee Beery, Raymond H a t t o n . _C.: a. Vér ás arany. _ Megj.: P écsi, U ránia, Corso. — H.: 1931 m. F .: Siklóssy Iván. _ Müf.: D rám a. _ Fősz.: R ichárd Dix, Thelm a Todd. — C.: a. A rejtelm es éj. _ M egj.: Ufa, U ránia, Corso. _ H .: 1880 m. F .: Siklóssy Iván. — Müf.: Drám a. _ F ősz.: Adolphe Menjou, E velync B rent. _ C.: f. Két nő egy férfi ellen. _ Megj.: Ufa, Om nia. — H.: 1340 m. F .: Siklóssy Iv án . _ Müf.: Szinmü. — Fős/..: Florcnee Vidor, Boy Stew art. — C.: f. Csókos éjszakák. — M egj.: Corvin. _ H .: 1798 m. — F .: S ik­ lóssy Iván. — Müf.: Színmű. _ Fősz.: F lorence Vidor, Tullio Carm inati. _ C.: a. A nevadai orgyilkos. _ Megj.: R adius. _ H .: 1999 m. _ F .: Siklóssy Iván. _ Míif.: Dráma. _ Fősz.: G ary Cooper, Thelm a Todd. — C.: a.

PHÖBUS FILMFOR­ GALMI ÉS FILMKE­ RESKEDELMI R. T.

IV; M

Szent béke Róm ában. — Megj.: Corvin, F órum . _ H .: 1200 m. Míif.: T örténelm i film . — C.: a.

Budapest, V II , Erzsébet-körút 8. — Tel. J. 315-62.

18

Ősök vére. — M egj.: Capitol. _ H .: 2000 m. _ Müf.: D rám a. Fősz.: M arcell A lbini. _ C.: f.

IV /18

Számum. — M egj.: F órum , Capitol. _ H .: 2ol8 ni. _ F .: Szántó bajos. — Míif.: D rám a. — Fősz.: M. C hristians, G. G abrio. — C.: a.

PROJECTOGRAPH Budapest, VIII., Rákóczitér 17. — Telefon: J. 322-01. és J. 322-02.

IV/4

UNIVERSAL-FILM R. T. Budapest ,VIII., Népszinház-ucca 21. — Tel. J. 391-76.

11 18 25

Aki mer, az nyer. — Megj.: Om nia, Capitol. _ H.: 1900 ni. — F .: Váczi Dezső. — Míif.: V ígjáték. __ Fősz.: Glenu Tryon. _ C.: a. Bukott angyal. — Megj. • Fórum , Rádiusz. — H.: 2100 m. — F .: Csermely Miklós. — Míif.: D rám a. _ Fősz.: Norm ann K erry, Marion Nixon. _ C.: f. A szem telenség világbajnoka. — M egj.: R ádiusz, Om nia, Orion. — H.: 1950 in. — F .: Ti m ái P ál. _ M íif.: V ígjáték. _ Fősz.: Glenn Tryon. — C.: a. Wild W est Cirkusz. — Megj.: Om nia, Capitol. _ II.: 1597 m. — F .: Cserm ely Miklós. — Müf.: Cowboy. _ Fősz.: Hoot Gibson. _ C.: a.

23

MIRODALOM

SZAKSAJTÓ Pánczél Lajos: Az én mozim. A moziközönség alm anachja. A Hét kiadása. 1929 Ára Pengő 2.— Pánczél Lajos a legtehetségesebb m agyar filmszakírók egyike, immár m ásodik éve adja ki hasznos és élvezetes stílusban meg­ írt kis könyvét: „Az én mozim 11 címmel. Kis zsebform áju alakban. 12 ív terjedelem ben írja meg Pánczél m ondanivalóit. Első cikke: ,.!A harm incéves mozi története K risztus előtt 57-től napjainkig11. Aki a világ kinem atografiájának rövid összefoglaló történe­ tét ak arja megismerni, az Pánczél cikkéből annyit tanulhat, am ennyire a laikusnak is szüksége van. Á közönség tág rétege a filmscenárium iránt érdeklődik. E rre is ad bő­ séges választ Pánczél „Milyen egy filmscenárium 11 cimü cikkében. Ilosszu cikket szentel Pánczél a budapesti filmszínházak leírására, dé sok hely ju t a filmvállalatok ez idei és részben jövő évi anyagának le­ írására is. A rendkívül kedves kiállítású könyvet gazdag filmlexikon zárja le, amely az ism ertebb filmsztárok életrajzát ta rta l­ mazza. Pánczél Lajos könyve nem csak a filmszakmában, hanem a közönség széles rétegében is minden bizonnyal kellő mél­ tán ylásra talál. Adressbuch dér gesam len süddeutschen Filmindustrie. V erlag F. Schniidbauer & F. Grabert, S tuttgart. A S tuttgartban székelő délném etországi m ozgóképszinháztulajdono­ sok egyesülete évkönyvet adott ki, am ely tartalm azza a délném etországi mozgókép­ színházak és fihnvállalatok átttekintő jegy­ zékét. P raktikus térkép még áttek in th e­ tőbbé teszi a könyvet. Le „Livre d‘Or du Cinéma Fram jais“. (A francia film aranykönyve). Kiadó: Henri Francois, Paris. Több m int 100 oldalra, te r­ jedő könyv, igen gazdag tartalom m al és elsőrendű nyom dai kiállításban, m ár az első pillanatban is m agára vonja az olvasó figyelmét'. A tartalm a is rendkívül érdekes és tanulságos, hiszen a szakcikkek írói kö­ zött találjuk J. Sapéne, Louis Aubert, .Teán Epstein, Marcel LTlerbier és mások cikkeit.

A francia és külföldi filmekről öt nyelvű cikkben számol be a könyv; amely igen értékes és becses szolgálatokat' te tt a francia filmművészetnek. Ai*WSA
FILMMŰVÉSZETI ÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT Felelős szerkesztő: LAJTA ANDOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VII., ERZSÉBET KÖRÚT 30. Tel. József 363—76, ELŐFIZETÉSI ÁR: 1 évre 10 pengő. ♦ 34 évre 5 pengő. Bécsi szerkesztőség: IV., Schönburgstr. 36. (Benczel Béla) Megjelenik minden hónap elsején. Minden cikkért a szerző fele!.

24

OLVASSUNK SZAKKÖNYVEKET! A „ F i l m k u l t ú r a " elismerve annak szükségességét, hogy a szakmában dolgozók megismerjék e l m é l e t i l e g saját szakmájukat, magyar és külföldi szakkönyvek közve­ títését vállalta el. A külföld gazdag szakirodalma áll rendelkezésére, de egyelőre a következő magyar- és németnyelvű műveket szerezhetik be olvasóink a „ F i l m k u l t ú r a " kiadóhivatala utján, a pénz előzetes beküldése mellett. Megjegyezni kívánjuk, hogy ezek az árak e r e d e t i á r a k , amelyekhez csak a portót és a forgalmi adót számítjuk hozzá. (A márka átszámítási kulcsa: 1*37). 1.

Á lta l á n o s s z a k k ö n y v e k , é le tr a jz o k é s sz ó r a k o z ta tó m ű v ek :

L E N K E I ZSIGMOND: Ez A m erikai— — p L a jta Andor: Film m űvészeti É vkönyv 1929 p S TEFA N LÓRÁNT: W ir. vöm Film . (Élet­ rajzok.) Fűzve — — — — — — M RICHARD OTT: W ie fülire icli m ein Kinő M — Die O rganisation im F ilm - u. Theaterb ctricb _ — — — — — — M — R eichs-K ino-A dressbueh 1928 — — M m it M onopolkarten M Ja b rb u ch
8— 5_ 4_ 2.50 3. _ 30__ 50— 30__ 2— 3_ 5__ 6__ 2__ 10__

___

2^50 4.50 3.80 4.80 í.50 4 50 5.80 6 50

2 ).— 1.80 3.- . 2 __

6— 16—

4— 2.5.)

1— 1_ 1_ 1_ 3.50 4.80

1_

F ilm íe c h n ik a :

Zombory László: A m ozgófénykép és üzem e — — — — — — — — — P 12. Andor K raszna-K rausz: Kurb'.e! — — M—

Reinhold D ahlgreen: H andbuch fiir L ichtspielvorführer— —. — — _ —_ Reinhold D ahlgreen: Mein V orführungsraum — — — — _ — — —— Dr. M ENDEL u. F . F É L IX : Dér praktische V orfülirer — — _ —— GUIDO S E E B E R : D ér p rak tisch e K am eram ann —— D ér T rickfilm — — — — — — Dr. W ALTER F R IE D E L : E le k tr. F ernsehen und B ildübertragung, F crnkinem atographie — — — — — — Taschenbucli des K am eraniannes — F. P. LIESEG A N G und G. S EE B E R : H andbuch dér p raktischcn Kinernatograpliie — — — — Dr. JOACHIM: Die P rojektion — — — MIHÁLY D ÉN ES: D ér sprcckende Film Kötve JO E N G E L : D ér tönende film — —— A. PLA N K L: D cr R atgeber des L ichtspielvorfübrers — — — — — — Dr. W ALTER M EIN EL: H ilfsbuch fü r die P rü fu n g des Iíinovorführers — —— kötve Dr. R. R IC H T E R : H ilfsbuch für den K am eram ann — — — — — — E. G. Lu'.z und Dr. K. W olter: D ér gezeiclinete F ilm — — — — — — kötve Ing. A. L assally : B etriebskinem atographie kötve — P riif-V o rsch rften fü r L ichtspielvorführer — — — — — — — O. P . H ERRNK IND: Die Schm alfilm -K inem atograph'e. Fűzve — — — — Kötve V orschriften iiber die A nlage und E inrich tu n g von L ichtspieltheatcrn — — H ans P an d er: K incm atographisehe Unterrichts-K urse für A nfánger — — — K ari W eiss: L iclites Photograpliieron — 3.

M 6.60 M 1— M ö__ M 5___ M 5—M 5__ M 5__ M M M M M

____ 12.80 10.12_ 6.50

M 4.80 M 4___ M_5__ M 1.50 M 12— M 13.80 M 6__ M 6.70 M M

2.50

6.50 M 7.50

M — 6j M 4__ M 1__

F ilm jo g :

Dr. BAIK MIHÁLY és Dr. VÁRI REZSŐ: A m ag y ar kinernatografia jogszabályai P 8__ Dr. BINGERT JÁNOS és Dr. BAIK M.: A m ozgófényképüzem ek és film ügyek rendészete — — — — — — — — P 2.80 Dr. E . S eeger: Das R eichslichtspielgestez M 2— Dr. E cks ein: Film - und K inorccbt — M 15__ Dr. W EN CEL GERBAUM: B erner Übereinkunft — — — — _ _ — — M 5— Dr. JO HN A. FAGG: U rhcherschaft und IJrhcherreeht am Film — — — — M 2— Dr. RÓBERT BRUNNER: Das ő st. F ilm ­ und K inorecht— — — — — — — M ------

M

Ú

L

T

Ú

R

A

SZERKESZTI i L A JT A A N D O R J

IL ÉVFOLYAM = 5. SZAM = 1929. MÁJ. L

WALTER ERNŐ dr. m iniszteri titk ár, a külügym inisztérium „H u n g ária“-film jének a rendezője

f

A

r a

I PENGŐ