A Muraszemenyei Általános Iskola. Szervezeti és Működési Szabályzata. 2. számú módosítás

MURASZEMENYEI ÁLTALÁNOS ISKOLA 8872 Muraszemenye, Béke u. 10. OM azonosító: 037626 Tel/Fax.: +36-93/379 007 e-mail: [email protected]

A Muraszemenyei Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata

2. számú módosítás

1

Tartalom

1

Az intézmény alapadatai ................................................................................................................. 5

2

Az intézmény nyitva tartása, általános rendje ................................................................................ 5

3

2.1

Az iskola nyitva tartása, rendje: .............................................................................................. 5

2.2

A tanítási órák rendje: ............................................................................................................. 6

2.3

Belépés és benntartózkodás rendje ........................................................................................ 6

2.4

Az intézményi felügyelet rendszabályai .................................................................................. 7

2.5

Tanórán kívüli egyéb foglalkozások rendje ............................................................................. 7

Szervezeti felépítés.......................................................................................................................... 8 3.1

A vezetők és közalkalmazottak intézményben való tartózkodása .......................................... 9

3.1.1 Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje:........................................................................................................................ 9

4

5

3.1.2

A közalkalmazottak munkarendje ................................................................................... 9

3.1.3

A pedagógusok munkarendje .......................................................................................... 9

3.1.4

A nem pedagógus munkakörűek munkarendje ............................................................ 10

A nevelők szakmai munkaközösségei ............................................................................................ 10 4.1

Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: ............................................ 10

4.2

Szakmai műhelyek, munkacsoportok .................................................................................... 11

4.3

Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok........................................................................ 11

A pedagógiai munka belső ellenőrzése ......................................................................................... 11 5.1

A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai .............................. 11

5.2

A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók ....................................... 12

5.3

Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során .............. 12

5.4

A szülőkkel való kapcsolattartás............................................................................................ 13

5.4.1

A kapcsolattartás formái: .............................................................................................. 13

6

A pedagógiai szakszolgálatokkal, és egyéb szervezetekkel való kapcsolattartás formája és módja 14

7

Az iskolai könyvtár használata ....................................................................................................... 15

8

Az Intézményi tanács ..................................................................................................................... 15 2

9

Diákönkormányzat szervezete és működési feltételei: ................................................................. 15 9.1

Diákönkormányzat jogok ....................................................................................................... 16

9.2

A diákönkormányzat döntési jogköre kiterjed: ..................................................................... 16

9.3

A diákönkormányzat kapcsolattartási rendje:....................................................................... 16

10

Intézményi védő, óvó előírások................................................................................................. 16

10.1

Az épületek rendje................................................................................................................. 16

10.2

Biztonsági rendszabályok: ..................................................................................................... 17

10.3

Az intézmény létesítményei, vagyona és megóvásával kapcsolatos feladatok: ................... 17

10.4

A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend .................. 17

10.5

Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendő: ............................................... 18

11

A helyiségek és berendezések használati rendje ...................................................................... 19

11.1

Helyiséghasználat rendje ....................................................................................................... 19

11.1.1

Az alkalmazottak helyiséghasználata ............................................................................ 19

11.1.2

A tanulók helyiséghasználata ........................................................................................ 19

11.1.3

A berendezések használata ........................................................................................... 19

11.2

Karbantartás és kártérítés ..................................................................................................... 20

12

A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje: ........................................................... 20

13

Iratkezelés ................................................................................................................................. 20

13.1

Dokumentumok nyilvánossága ............................................................................................. 20

13.2

Az iratkezelés és ügyintézés szabályai ................................................................................... 21

14

Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje ................ 21

14.1

Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje .................. 21

14.2

Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje ....... 21

15 15.1 16

Az intézményi hagyományok ápolása és az ünnepélyek rendje ............................................... 22 Ünnepélyek, megemlékezések .............................................................................................. 22 A fegyelmi eljárás szabályai ....................................................................................................... 23

16.1

A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai ................................. 23

16.2

A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai ..................................... 24

17

Az IPR alkalmazása .................................................................................................................... 25

17.1

Az iskolába való bekerülés előkészítése ................................................................................ 25

17.2

Együttműködések - partnerségi kapcsolatok kiépítése ......................................................... 26 3

17.2.1

Szülői házzal:.................................................................................................................. 26

17.2.2

Gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal .................................................................... 26

17.2.3

Szakmai és szakszolgálatokkal ....................................................................................... 27

17.2.4

Középfokú oktatási intézményekkel .............................................................................. 27

17.2.5

Együttműködés civil szervezetekkel .............................................................................. 27

18

Az iskolai tankönyvellátás rendje .............................................................................................. 27

19

Munkaköri leírás minták............................................................................................................ 28

19.1

Pedagógus ............................................................................................................................. 28

19.2

Osztályfőnök .......................................................................................................................... 31

19.3

Munkaközösség vezető ......................................................................................................... 32

19.4

IPR menedzsment vezető ...................................................................................................... 33

19.5

Diákönkormányzat segítő tanár ............................................................................................ 33

19.6

Napközis csoportban dolgozó pedagógus ............................................................................. 34

19.7

Iskolatitkár ............................................................................................................................. 34

20

Záradék ...................................................................................................................................... 37

4

1 Az intézmény alapadatai Hivatalos neve: Muraszemenyei Általános Iskola Székhelye: 8872: Muraszemenye Béke út 10. Alapító és fenntartó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Budapest Szalay u. 10-14. Típusa: köznevelési intézmény, általános iskola. OM azonosító: 037626 Köznevelési alapfeladatok: - általános iskolai nevelés, oktatás (alsó tagozat, felső tagozat), - magyar nyelvű roma/cigány nemzetiségi nevelés-oktatás, - többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása. Különleges pedagógiai célok megvalósítása: - integrációs felkészítés, képesség kibontakoztató felkészítés. Az intézmény jogosultságai: Általános iskolai bizonyítványok kiállítása. Általános iskolai végzettség tanúsítása.

2 Az intézmény nyitva tartása, általános rendje 2.1 Az iskola nyitva tartása, rendje: Az intézmény a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon 7 órától 17 óráig tart nyitva. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt – eseti kérelmek alapján. Tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az intézményvezető által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódik. Az intézmény egyébként zárva kell tartani! Az intézmény, tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. A tanuló tanítási idő alatt csak az osztályfőnöke vagy az igazgató engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti az éves munkatervben. A tanítási év szorgalmi ideje minden évfolyamon az oktatásért felelős miniszternek a tanév rendjéről évenként kiadott rendeletében meghatározott tanítási napból áll. A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat: - a nevelőtestületi értekezletek időpontjait, - az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját, - a tanítás nélküli munkanapok időpontját, 5

- a vizsgák (felvételi-, osztályozó-, javító-, különbözeti-, helyi-,) rendjét, - a tanítási szünetek (őszi, tavaszi, téli) időpontját - a miniszteri rendelet keretein belül, - a bemutató órák és foglalkozások rendjét, - a nyílt napok megtartásának rendjét és idejét. - a tanulmányi kirándulásokat A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi, tűzvédelmi, munkavédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási napon ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel.

2.2 A tanítási órák rendje: Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével, a kijelölt tantermekben. A tanórán kívüli és nem kötelező tanítási órák, csak a kötelező tanítási órák megtartása után szervezhetők. A nem kötelező és tanórán kívüli foglalkozásokat 17 óráig be kell fejezni. Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A kötelező orvosi vizsgálatok előre egyeztetett időpontban és módon történhetnek. A bemutató órák, nyílt napok tartásának rendjét és idejét a munkaterv rögzíti.

2.3 Belépés és benntartózkodás rendje A közoktatási intézménnyel közalkalmazotti és tanulói jogviszonyban nem állók részére vagyonbiztonsági okok miatt az alábbi módon határozzuk meg az intézmény látogatását: Az intézményben tartózkodni csak intézményi dolgozó jelenlétében lehet. Szülők a fogadóórákon, szülői értekezleteken és nyílt napokon, térítési díj fizetésekor tartózkodhatnak az intézmény épületeiben. Külső látogatók az intézményben folyó nevelő-oktató munkát nem zavarhatják. A hivatali nyitvatartási időben ügyintézés miatt az igazgatói titkárság, 8 és 12 óra között fogadja az intézménnyel jogviszonyban nem álló, külső személyeket. Az intézménybe érkező külső személyeknek jelezniük kell jövetelük célját, illetve azt, hogy kit keresnek. A fenntartó képviselőit, a pedagógiai-szakmai szolgáltató és a pedagógiai szakszolgáltató szervektől érkezőket illetve más hivatalos személyeket elsősorban az igazgató fogadja, abban az esetben is, ha a tárgyalást vagy a közös munkát a vezetői feladatmegosztás szerint más vezetővel kell elvégezni. A tanórák, látogatására külső személyek részére az igazgató ad engedélyt. Óralátogatást tanítási óra közben megkezdeni vagy tanítási óra vége előtt befejezni, a tanítás menetét zavarni nem szabad. Az igazgató által engedélyezett rendezvények közönségét a kijelölt helyen kell fogadni. 6

2.4 Az intézményi felügyelet rendszabályai Az iskolában a tanítási idő alatt tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az órarend szerinti kötelező tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint közvetlenül a tanítási idő előtt és után a tanulók felügyeletét az ügyeleti rend szerint beosztott ügyeletes pedagógusok látják el. Az intézményben félévente órarend függvényében ügyeleti beosztás készül, melyért az igazgató a felelős. Az ügyeletre beosztott vagy az ügyeletes helyettesítésére kijelölt pedagógus felelős az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért.

2.5 Tanórán kívüli egyéb foglalkozások rendje Az iskola tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A foglalkozásokra írásban kell jelentkezni a szülők aláírásával. A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel kötelező. Az intézményben az alábbi tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák vannak: napközis foglalkozások, szakkörök, iskolai-sportkör, gyógytestnevelés, korrepetálás, tanulmányi és sportversenyek, kulturális rendezvények, könyvtárlátogatás, hitoktatás, tanulmányi kirándulás, tehetséggondozás, felzárkóztatás. A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát az igazgató rögzíti az iskola heti tanórán kívüli órarendjében, terembeosztással együtt. Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében osztályaik számára az iskola Pedagógiai Programjának (továbbiakban: PP) irányelvei alapján tanulmányi kirándulást szervezhetnek. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnöki munkatervben rögzíteni kell. Az iskola nevelői, illetve a tanulók szülei az igazgató előzetes engedélyével a tanulók számára túrákat, kirándulásokat, táborokat szervezhetnek, melyek irányelveit a PP tartalmazza. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi-, sport- és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szaktanárok a felelősek.

7

3 Szervezeti felépítés

Igazgató

IPR vezető Munkaközösség vezetők

Igazgató helyettes

Pedagógusok

Pedagógusok

Tanulók

Tanulók

8

DÖK vezető

DÖK tagok

Iskolatitkár

3.1 A vezetők és közalkalmazottak intézményben való tartózkodása Beosztás szerint 7,30-tól 16,00 óráig (kivétel a hét utolsó munkanapja, amikor 7,30-tól 14,00 óráig) az igazgató, és a helyettes közül egy vezetőnek az intézményben kell tartózkodnia. 3.1.1 Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje:  Az intézményvezető távolléte esetén az igazgató helyettes, 

mindkettőjük akadályoztatása esetén az osztályfőnöki munkaközösség vezetője, az ő akadályoztatása esetén az alsós munkaközösség vezető látja el a vezetői feladatokat.

3.1.2 A közalkalmazottak munkarendje Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét a hatályos jogszabályok betartásával - az intézményvezető állapítja meg. A közalkalmazottak munkaköri leírásait a vezető készíti el. Minden közalkalmazottnak és tanulónak az intézményben be kell tartania az általános munkaés balesetvédelmi szabályokat és a házirendet. Az ezzel kapcsolatos képzést az intézmény megbízott munkatársa tartja. A vezető és a helyettes tesz javaslatot - a törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével - a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. A munkaidő beosztása és a munkarend Az intézmény valamennyi teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozójának munkaideje heti 40 óra. A munkarend öt napos, a napi munkaidő 8 óra. A közalkalmazottak munkaidő beosztását az igazgató és a helyettes végzi.

3.1.3 A pedagógusok munkarendje A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény rögzíti. A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje 40 óra, mely kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával, vagy a gyermekekkel, tanulókkal való foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet a vezető és a helyettes határozza meg. A pedagógusnak a munkából való távolmaradását annak okát, lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7,30-ig előzetesen jelentenie kell, hogy feladatának ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen! A tantervi anyagban való lemaradás 9

elkerülése érdekében a pedagógust hiányzása esetén - lehetőség szerint - szakszerűen kell helyettesíteni. A rendkívüli távolmaradást legkésőbb az adott munkanapon az első tanítási óra megkezdése előtt negyed órával jelezni kell az intézmény vezetőjének, a helyettesítendő anyag leadásával. A pedagógusok számára - a kötelező óraszámon felüli - tanítási órák megtartására, egyéb feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja. A megbízások során figyelembe kell venni a pedagógus alkalmasságát, rátermettségét és szakmai felkészültségét. 3.1.4 A nem pedagógus munkakörűek munkarendje Az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendjét, a távollevők helyettesítési rendjét az intézményvezető állapítja meg. Az egyes részlegek alkalmazottainak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a közoktatási intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátását. Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 15 perccel kell munkahelyükön megjelenniük, távolmaradásukról értesíteniük kell az intézményvezetőt. A távollevők helyettesítési rendjét úgy kell megszervezni, hogy a hiányzó kolléga feladatainak időszakos ellátása ne jelentsen aránytalan terhelést. Biztosítani kell a feladatok szükséges szakértelemmel való ellátását!

4 A nevelők szakmai munkaközösségei 4.1 Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek:  osztályfőnöki munkaközösség o tagjai: osztályfőnökök,  alsó tagozati munkaközösség o tagjai: alsó tagozaton tanító nevelők A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen belül:  a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése,  az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése,  egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése,  pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása,  a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése,  a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása,  a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése,  a munkaközösség vezetőjének megválasztása,  segítségnyújtás a munkaközösség vezető részére az éves munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez, 10

A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve, valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak javaslatára az igazgató bízza meg. A munkaközösségek vezetői munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik.

4.2 Szakmai műhelyek, munkacsoportok Az iskolában az alábbi szakmai műhelyek, munkacsoportok működnek: 

IPR munkacsoport o tagjai: a képesség kibontakoztató felkészítésben részt vevő nevelők Feladata az intézményi szakmai munka segítése az IPR irányelvei alapján. – integráló pedagógiai rendszer irányítása – az IPR munkatervének elkészítése – az intézményi önértékelés végzése – dokumentációk rendszeres ellenőrzése. 

Módszertani adaptációt segítő munkacsoport otagjai: a képesség kibontakoztató felkészítésben részt vevő nevelők Feladata az intézményi szakmai munka segítése az IPR irányelvei alapján. – Az integrációt segítő tanítási módszerek adaptációjának támogatása 

Óvoda-iskola átmenetet segítő munkacsoport o tagjai: alsó tagozatos tanítók Feladata az intézményi szakmai munka segítése az IPR irányelvei alapján. – Az óvoda-iskola átmenet támogatása

4.3 Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg.

5 A pedagógiai munka belső ellenőrzése 5.1 A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai  biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettantervek, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) 11

működését,  segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát,  az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről,  szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.

5.2 A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók  igazgató,  igazgatóhelyettes,  munkaközösség-vezetők,  munkaközösségi tagok külön megbízás szerint,  IPR munkacsoport vezető. Az igazgató – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettes munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás. Az igazgatóhelyettes ellenőrzési tevékenységét a vezetői feladatmegosztásból következő saját területén végzi. A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjainál a szaktárgyukkal összefüggő területeken látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az igazgatót, illetve az igazgatóhelyettest. Az ellenőrzés módszerei:  a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása;  írásos dokumentumok vizsgálata;  tanulói munkák vizsgálata. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg ismertetni kell, amelyre az érintett pedagógus észrevételt tehet. Az egyes szakterületen végzett belső ellenőrzés eredményeit a szakmai munkaközösségek kiértékelik, melynek eredményeképpen a szükséges intézkedések megtételét kezdeményezhetik az iskola vezetésénél. A belső ellenőrzés általánosítható tapasztalatait – a feladatok egyidejű meghatározásával – nevelőtestületi értekezleten összegezni és értékelni kell.

5.3 Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során 

a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon: o az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, o a tanítási óra felépítése és szervezése, 12

o a tanítási órán alkalmazott módszerek, o a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, o az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, o a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése. (A tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az iskola vezetősége határozza meg.)  a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás.  a pedagógusok munkafegyelme,  a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása,  a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága,  a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja,  a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhetnek a szakmai munkaközösségek és a szülői munkaközösség.

5.4 A szülőkkel való kapcsolattartás A szülői szervezettel való kapcsolattartás a kialakult hagyományokra épül. A Szülői Szervezet elnökét a tagok választják maguk közül nyílt szavazással. A gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhetnek a nevelésioktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselőik tanácskozási joggal részt vehetnek a nevelőtestület értekezletein. A jogszabályban előirt véleményezési, javaslattételi, egyetértési jogukkal élnek a következők vonatkozásában: a tanév rendje, házirend, az éves munkaterv, valamint a működési szabályzattal kapcsolatban. Véleményt mondanak az intézményvezetői pályázatról, a helyi nevelési programról. 5.4.1 A kapcsolattartás formái:       

szülői értekezlet: évente 2-3 alkalommal fogadóóra nyíltnap sportrendezvények kirándulások ünnepségek rendezvények 13

6 A pedagógiai szakszolgálatokkal, és egyéb szervezetekkel való kapcsolattartás formája és módja Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatósága állandó munkakapcsolatban áll a következő intézményekkel:  az intézmény fenntartójával,  a közös önkormányzati hivatallal,  a megyei pedagógiai intézettel,  a helyi óvoda vezetőivel és tantestületeivel. Széleskörű kapcsolatrendszert tart fenn az alábbi partnerekkel:  Járási óvodák, iskolák vezetői, pedagógusai.  Nevelési Tanácsadó,  Zala megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői- és Rehabilitációs Bizottság,  Védőnői Szolgálat,  Iskolaorvos. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart az alábbi intézményekkel, szervezetekkel:       

IKSZT, Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat, Települési Önkormányzatokkal, Cigány Nemzetiségi Önkormányzat, Önkéntes Tűzoltó Egyesület, Rendőrség, Katasztrófavédelmi Kirendeltség.

A munkakapcsolat szervezéséért, felügyeletéért az igazgató a felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn a gyermekorvossal, az iskolafogászati szakrendeléssel és az iskolai védőnővel. Segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A kapcsolattartásért közvetlenül az igazgatóhelyettes felelős. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálattal. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató felelős. Az iskola külső sport kapcsolatait a testnevelő tanár szervezi.

14

7 Az iskolai könyvtár használata A könyvtár a tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon segíti. Az iskolai könyvtári foglalkozások minden nap látogathatók. Amennyiben a tananyag megkívánja, az eredeti nyitvatartási időn túl is szervezhet az intézmény könyvtári órákat.

8 Az Intézményi tanács Az intézményi tanács tagjait (a Nkt. 73 § (4) szerint) az intézményvezető bízza meg- a szülők, a nevelőtestület és az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat delegáltjaiból, a delegálásra jogosultak véleménye alapján a feladat ellátására.  Elnökének az választható meg, aki életvitelszerűen az intézmény székhelyével azonos településen lakik.  Működését ügyrend alapján folytatja, az ügyrendet az intézményi tanács dolgozza ki és fogadja el. Az intézményi tanács az iskola működésének támogatására alapítványt hozhat létre. Az intézmény vezetője félévenként egy alkalommal beszámol az intézmény működéséről az intézményi tanácsnak, amely az intézmény működésével kapcsolatos álláspontját megfogalmazza és eljuttatja a fenntartó számára. A jogszabályban előirt véleményezési, javaslattételi, egyetértési jogukkal élnek. A kapcsolattartásért az intézményvezető felelős.

9 Diákönkormányzat szervezete és működési feltételei: A tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed, és akkor járhat el az intézmény egészét érintő ügyekben, ha megválasztásában a tanulók több mint 50 %-ának képviselete biztosítva van. Az osztályközösségek a diákönkormányzat legkisebb egységeit, minden osztályközösség megválaszthatja az Osztály Diákbizottságát (ODB). A tanulóközösségek döntenek diákképviseletükről: küldöttet delegálhatnak az intézmény diákvezetőségében. A teljes tanulóközösségének érdekképviseletét a választott Intézményi Diákbizottság (IDB) látja el. Az IDB tagjai alkotják a diákönkormányzat vezetőségét, rajtuk keresztül gyakorolja jogát. Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az SZMSZ és a házirend használati szabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe.

15

9.1 Diákönkormányzat jogok A diákönkormányzat véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik a működéssel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a következőkben:  az intézményi SZMSZ elfogadásakor és módosításakor,  a házirend elfogadásakor és módosításakor,

9.2 A diákönkormányzat döntési jogköre kiterjed:     

saját működésére és hatásköre gyakorlására a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználására egy tanítás nélküli munkanap programjára tájékoztatási rendszerének létrehozására és működtetésére vezetőinek, munkatársainak megbízására.

9.3 A diákönkormányzat kapcsolattartási rendje: A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki a diákönkormányzat megbízásával eljárhat az Intézményi Diákbizottság képviseletében. A diákönkormányzatot képviselő felnőtt vagy diákküldött folyamatos kapcsolatot tart az igazgatóval. A tanulók egyéni gondjaikkal, kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az intézményvezetőt. Az Intézményi Diákbizottság megbízottja képviseli a tanulók közösségét.

10 Intézményi védő, óvó előírások 10.1 Az épületek rendje Az épületek főbejárata mellett címtáblát, a tantermekben a Magyar Köztársaság címerét kell elhelyezni. Az intézmény teljes területén, az épületekben és az udvarokon tartózkodó minden személy köteles: - a közösségi tulajdont védeni, - a berendezéseket rendeltetésszerűen használni, - az iskola rendjét és tisztaságát megőrizni, - az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni, - a tűz és balesetvédelmi előírások szerint eljárni, - a munka és egészségvédelmi szabályokat betartani.

16

10.2 Biztonsági rendszabályok: Vagyonvédelmi okokból zárva kell tartani nyitvatartási idő alatt is az üresen hagyott tantermeket, szaktantermeket, szertárakat, tornatermi öltözőket és egyéb helyiségeket. Gondoskodik a zárak használhatóságáról. A bezárt termek kulcsát az irodában kell leadni. A szaktantermeket a tanítási órát tartó szaktanár vagy az általa megbízott tanuló nyitja és zárja.

10.3 Az intézmény létesítményei, vagyona és megóvásával kapcsolatos feladatok: Szaktantermekben, számítógépteremben, a felszereléseket csak szaktanár irányításával lehet használni. Az előbbi felszerelésekért a terem megbízott szaktanára, illetve- közös használat esetén a teremben órát tartó tanárok együttesen/tantermi óráik arányában/ tartoznak anyagi felelősséggel. Az iskola dolgozói az iskola létesítményeit, helyiségeit rendeltetésszerűen használhatják, melyhez a helyiség felelősének az engedélye szükséges. Nem iskolai célra történő használathoz a fenntartó engedélye szükséges.

10.4 A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend Az intézmény minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye.  Tűzvédelmi-, Munkavédelmi- szabályzatok megelőzési és intézkedési feladatokat tartalmazna.  Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartani az intézmény munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és tűzriadó terv rendelkezéseit.  Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat.  A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni.  Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes

17





 



 



foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokat, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezi. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. A köznevelési törvény jogot biztosít a tanulónak arra, hogy az iskolában biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák. A nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése, a tanulóbalesetek megelőzése érdekében teendő intézkedések az igazgató feladatkörébe tartoznak. Minden pedagógusnak törvényből következő kötelessége, hogy a rábízott tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződön. Minden tanév első tanítási napján az osztályfőnök balesetvédelmi oktatást tart amelyet köteles dokumentálni. A tanév folyamán történő osztály- vagy tanulmányi kirándulás alkalmával külön oktatást kell az osztályfőnöknek tartania, az utazással és egyéb baleseti forrásokkal kapcsolatosan. A tanulmányi kirándulás, múzeum-, illetve színházlátogatás előtt az utazással és az egyéb balesetei forrásokkal kapcsolatos oktatást a szaktanár tartja meg. Ha a gyermeket, tanulót baleset éri, a vele foglalkozó tanár kötelessége az elsősegélynyújtás, intézkedés és a baleseti jegyzőkönyv felvétele. Az intézményen kívüli rendezvények előtt a kísérők kötelessége a gyermekek figyelmeztetése a veszélyforrásokra és az elvárható magatartási formákra. Amennyiben a balesetet az intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottja észleli, az elsősegélynyújtást és a szükséges intézkedéseket neki is azonnal meg kell tennie. A tanulói baleset veszélyének észlelésekor annak elhárítása érdekében mindenki köteles az azonnali intézkedéseket megtenni, ha erre nincs szükség, akkor a veszélyforrásra a munkavédelmi felelős figyelmét felhívni.

10.5 Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendő:  Rendkívüli eseményen kell érteni minden olyan eseményt, amelynek bekövetkeztét előre nem lehet látni.  Rendkívüli esemény és bombariadó esetén intézkedést az igazgató, vagy helyettes hozhat. Akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni.

18

 Halasztást nem tűrő esetekben a közvetlen veszély elhárítása érdekében az azt észlelő közalkalmazott köteles minden tőle telhetőt megtenni, amelyről beszámol az intézményvezetőjének.  Bombariadó alkalmával az intézmény épületeinek kiürítése a tűzriadó terv szerint történik. Bombariadó miatt elmaradt tanítási (órákat vagy napot) meg kell ismételni!  Az épület kiürítésének időtartamáról, a tanulók elhelyezéséről, az intézkedést végző hatóság információja szerint az igazgató vagy az intézkedéssel megbízott személy azonnal dönt.  A rendkívüli esetről, a hozott intézkedésekről az intézményvezető jelentésben értesíti a fenntartót.

11 A helyiségek és berendezések használati rendje 11.1 Helyiséghasználat rendje 11.1.1 Az alkalmazottak helyiséghasználata A dolgozók az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási időben akkor és olyan módon használhatják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelő-oktató tevékenységet, és intézmény egyéb feladatainak ellátását. Ha intézményi alkalmazott a nyitvatartási időn túlmenően igénybe kívánja venni az iskola helyiségeit, ezt az intézményvezetőtől írásban kell kérvényeznie a használat céljának és időpontjának megjelölésével.

11.1.2 A tanulók helyiséghasználata A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit a tanítási időben és azután is csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás vagy szakkör keretében tartózkodhat az iskolában - a házirend betartásával.

11.1.3 A berendezések használata Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszereléseit, eszközeit nem lehet elvinni abból a teremből, amelynek helyiségleltárjába tartoznak. Kivételes esetekben a bútorok (írásvetítők, székek, padok) másik helyiségbe való átvitele lehetséges. Ha közalkalmazott kölcsönbe szeretne venni egy intézményi berendezést, akkor ezt írásban kell kérvényeznie. A kölcsönkérő alkalmazottnak a tárgy átvételéről és az anyagi felelősségről elismervényt kell aláírni. A kiviteli engedély csak az igazgató aláírásával érvényes. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési határidőt. Az engedélyt az irodába kell leadni és iktatni. A berendezés visszaszolgáltatásakor meg kell semmisítenie a leadott példányt.

19

11.2 Karbantartás és kártérítés Az intézményvezető felelős a csoportszobák, tantermek, és más helyiségek balesetmentes használhatóságáért és az azokban elhelyezett eszközök karbantartásáért. Az eszközök, berendezések hibáját a terem felelőse köteles az intézményvezető tudomására hozni. A hibás eszközöket le kell adni, a hiba megjelölésével. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell. Az intézmény területén az épület felszereltségében és a berendezési tárgyaiban előidézett kárt a károkozónak meg kell téríteni. A gyermekek által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. Az intézményvezető feladata a kár felmérése, és a kártérítés szülővel, gondviselővel történő rendeztetése.

12 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje: Az iskolás gyermekeket az iskola-egészségügyről szóló jogszabályban foglaltak szerint általános egészségügyi szűrésben kell részesíteni. Az intézmény és a feladat ellátására felkért orvos írásban foglalt megállapodásban rögzítik évente a szűrések ütemezését, valamint az egészségügyi szolgáltatásért fizetett díjat. A kiszűrt betegségek, rendellenességek esetén, az orvos szakorvosi felülvizsgálatra küldi el a gyermeket. A fogászati szűrés szintén megállapodásban rögzítettek szerint történik. A gyermekeket azonnal orvoshoz kell vinni, ha az rosszul lesz, vagy balesetet szenved. Erről a gyermekkel foglalkozó pedagógusnak kell intézkedni. A védőnő legalább évente kétszer vagy szükség szerint tisztasági vizsgálatot végeznek. Segítenek a szülők meggyőzésében, szemléletformálásában, egészségügyi felvilágosító előadást tartanak. A konkrét témát az intézményvezetővel a nevelési, oktatási év elején egyeztetik.

13 Iratkezelés 13.1 Dokumentumok nyilvánossága A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, a szervezeti és működési szabályzatáról és házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint igazgatóhelyettesétől kérhetnek tájékoztatást. Az iskola pedagógiai programja, a szervezeti és működési szabályzat, a házirend nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A felsorolt dokumentumok egy-egy kinyomtatott példányuk a következő személyeknél, illetve helyeken található meg:  az iskola fenntartójánál,  az iskola irattárában,  az iskola könyvtárában,  az iskola nevelői szobájában

20

13.2 Az iratkezelés és ügyintézés szabályai Az iskolai iratkezelés, és ügyintézés szabályait a 20/2012. (VIII. 31. ) EMMI rendelet 84 116. §-a alapján az iskolai iratkezelési szabályzat tartalmazza.

14 Az elektronikus és az elektronikus nyomtatványok kezelési rendje 14.1 Az elektronikus hitelesítési rendje

úton

előállított,

úton

papíralapú

előállított

nyomtatványok

Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:  az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, 

az alkalmazott adatbejelentések,



a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések,

 

az október 1-jei pedagógus és tanulói lista, tanulói törzskönyveket.

pedagógusokra,

óraadó

tanárokra

vonatkozó

14.2 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni az iratkezelési szabályzatnak megfelelően. Az egyéb elektronikusan előállított és megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettes) férhetnek hozzá.

21

15 Az intézményi hagyományok ápolása és az ünnepélyek rendje a) A hagyományápolás célja Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége. A nemzeti ünnepek és megemlékezések rendezése és megtartása a fiatalok nemzeti identitástudatát fejleszti, hazaszeretetüket mélyíti. Az intézmény egyéb helyi hagyományai közé tartozó rendezvények a közösségi élet formálását, a közös cselekvés örömét szolgálják, a fiatalokat az egymás iránti tiszteletre nevelik. b) A hagyományápolással kapcsolatos feladatok Az intézményi rendezvényekre való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a gyermekek, tanulók számára egyenletes, - a képességeket és a rátermettséget figyelembe vevő terhelést adjon. Az intézményszintű ünnepélyeken, rendezvényeken a pedagógusok és tanulók jelenléte kötelező az alkalomhoz illő öltözékben. Ha a településeken ünnepséget szerveznek azon az iskola vezetőinek és pedagógusainak részvétele ajánlott.

15.1 Ünnepélyek, megemlékezések - tanévnyitó ünnepély, - tanévzáró ünnepély, - 8. osztályosok ballagása, - első osztályosok fogadása, - október 6. az Aradi Vértanúkról való megemlékezés, - október 23. - karácsonyi ünnepély, - megemlékezés a kommunista diktatúrák áldozatairól, - a holokausztról, - március 15. iskolai megemlékezés - megemlékezés a nemzeti összetartozás napján. Osztályközösség szintű hagyományok - Mikulás. - Anyák napja. Kulturális, szórakoztató rendezvények, versenyek - Vers és mesemondó verseny - Szaktárgyi vetélkedők - Farsang 22

- Szép Tibor levelezős magyar verseny - Sportversenyek - Gyermeknap - Kulturális bemutató A hagyományápolás külsőségei: A csoportszobák, az osztálytermek és az iskolai faliújságokon a nemzeti ünnep emlékeit helyezzük el. (Irodalmi szemelvények, képek stb.) A gyermekek és az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete, lányok: sötét szoknya, fehér blúz, javasolt a sötét cipő. Fiúknak: sötét nadrág, fehér ing, javasolt a sötét cipő.

16 A fegyelmi eljárás szabályai 16.1 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg.  A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. 

A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről.



A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet.



A fegyelmi bizottság állandó tagjai:  igazgató,  igazgatóhelyettes, Változó tagjai:



 osztályfőnöki munkaközösség vezető,  a tanuló osztályfőnöke,  az a két pedagógus, aki a tanulót a heti legmagasabb óraszámban tanítja. A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik.

23



A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben.



A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének.



A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni.



A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni, de



A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát.

16.2 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg:  az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről,  a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét, 

az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége



a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni,



az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető 24

eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket, 

az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei,



az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges,



a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza,



az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése,



ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti,



az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon,



az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá,



az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása,



az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik.



a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni.

17 Az IPR alkalmazása 17.1 Az iskolába való bekerülés előkészítése Az óvodából az iskolába való átmenet segítése

25

A helyi óvodában a problémák jelentkezésekor, illetve a beiskolázások kapcsán diagnosztikus vizsgálatokra kerül sor. Az óvoda helyi pedagógiai programjában határozza meg az iskola előkészítéssel kapcsolatos fejlesztési feladatokat, méréseket, értékeléseket. Iskolánk az együttműködési megállapodás alapján különböző kommunikációs csatornák felhasználásával (óvodai szülői értekezlet, bemutató foglalkozások az iskolában, az óvónők tájékoztatása munkaértekezleten, stb.) a szülőnek (az óvodán keresztül is) felajánlja az iskola integrációs pedagógiai rendszere nyújtotta lehetőségeket (leendő 1. osztályos tanító rendszeres foglalkozással egybekötött látogatása a nagycsoportosoknál, iskolai nyílt nap, kulturális bemutató stb.). Cél: az óvoda és iskolánk közötti – az iskolába való bekerülés előkészítését célzó – szakmai együttműködés, az óvodában elkezdődő folyamatos és tervszerű fejlesztő munka iskolánkban való folytatása. A kapcsolattartás módja: Az iskola leendő 1. osztályos tanítója óvodai foglakozásokon vesz részt. Konzultál az óvónőkkel a várhatóan az iskolánkba kerülő gyermekekről, annak családjáról. Az óvoda nagycsoportosai részt vesznek az iskola rendhagyó óráin, rendezvényein, bemutató foglalkozásain. A kapcsolatot a leendő 1. osztályos tanító és a fejlesztő pedagógusok tartják a nagycsoporttal foglalkozó óvónőkkel.

17.2 Együttműködések - partnerségi kapcsolatok kiépítése 17.2.1 Szülői házzal: Szülői értekezletek (az iskola szakmai pedagógiai programjának integrációs rendszerének ismertetése) - Személyre szóló írásos tájékoztató, a szülő egyetértési nyilatkozata - Nyílt tanítási napok szervezése - Mentori rendszer - Háromhavi esetmegbeszélés - Családlátogatás -

17.2.2 Gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal -

Rendszeres kapcsolattartás a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal. Az iskola tájékoztatja az integrációs felkészítésben résztvevő tanulókról a szolgálatot minden tanév elején. Probléma esetén a családgondozó felkeresi a családokat, felméri a család komplex segítésének területeit, a további találkozások rendszerét és céljait, a várható eredményeket tudatosítja.

26

17.2.3 Szakmai és szakszolgálatokkal  A Nevelési Tanácsadó szakemberei (pszichológusok, fejlesztő pedagógusok, logopédusok) – az iskola tanítóinak, gyógypedagógusainak javaslata alapján az alábbi szolgáltatásokat biztosítja az integrációs felkészítésben résztvevő tanulóknak: − pszichológiai ellátás − családterápia  A Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottság kérésünkre elvégzi a beküldött tanulók vizsgálatát, javaslatot tesznek a tanulóval foglalkozó pedagógusoknak a bánásmód mikéntjére. 17.2.4 Középfokú oktatási intézményekkel A pályaválasztás területén kínálkozó együttműködési területek: o Iskolabemutatkozás (nyílt napok, tájékoztatók a középiskolákba a tanulók, a szülők, az általános iskolai tanárok részére (8. o. tanév elejétől szept.-dec.), o rendhagyó szülői értekezlet a 8. osztályosok számára, o utánkövetés, o az Útravaló ösztöndíjprogram és a mentori rendszer segítségével felkészítés az érettségit adó középiskolára. 17.2.5 Együttműködés civil szervezetekkel − A helyi „Muraszemenyei Iskoláért” Alapítvány támogatja tanulóinkat − A CKÖ szervezetével kötött megállapodás értelmében támogatják intézményünkben tanuló roma gyermekeket.

18 Az iskolai tankönyvellátás rendje  Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola tankönyvfelelőse a felelős.  Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell annak a felelős dolgozónak a nevét, aki az adott tanévben:  elkészíti az iskolai tankönyvrendelést,  részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben.  Az iskola igazgatója a jogszabályban meghatározott határidőig – az osztályfőnökök, közreműködésével – tájékoztatja a szülőket arról, hogy a jogszabályok alapján a következő tanév tankönyv támogatási rendjéről. 27

 A szülők a normatív kedvezmény iránti igényüket a jogszabályban kiadott igénylő lapon jelezhetik. Ennek benyújtásával együtt az iskola tankönyvfelelősének be kell mutatniuk a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot.  Az iskola biztosítja, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez.  Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatója által megbízott iskolai dolgozó készíti el. A tankönyvjegyzékből az iskola tantervének előírási alapján és a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembe vételével a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket..  Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztése, megrongálásával okozott kárt a tanulónak kiskorú tanuló esetén a szülőnek az iskola részére meg kell téríteni. A kártérítés összege megegyezik a tankönyvnek az adott tanévi tankönyvjegyzékben feltüntetett fogyasztói árával. Az előző években megjelent tankönyvek esetében a kártérítés összegéről a tankönyv elhasználódás mértékét is figyelembe véve a nevelőtestület dönt.  Az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók a tankönyveket tanév elején az iskolai könyvtárból kapják meg átvételi elismervény ellenében egy tanévre, a szeptembertől júniusig tartó időszakra. A több tanéven keresztül használandó tankönyveket az iskola annak a tanévnek a végéig biztosítja a tanulók számára, ameddig a tanulónak tanulmányai során szüksége van.  A tanulók az iskolától kapott ingyenes tankönyv használatára addig jogosultak, ameddig a tanulói jogviszonyuk iskolánkban fennáll. A tanulói jogviszony megszűnésekor az ingyenesen kapott tankönyveket vissza kell adni az iskola könyvtárába.

19 Munkaköri leírás minták 19.1 Pedagógus

Munkaköre kiterjed: Helyettesítéséért felelős:

pedagógiai program szerint igazgató helyettes

Jogok, kötelezettségek és feladatok: Jogai: A pedagógusnak joga, hogy: - a pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválassza; - a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének figyelembevételével döntsön az általa alkalmazott tankönyvekről, tanulmányi segédletekről és taneszközökről; 28

irányítsa és értékelje a tanulók munkáját; minősítse a tanulók teljesítményét; hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez; a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat; - szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben gyarapítsa, részt vegyen pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában; - szakmai egyesületek, kamarák tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közoktatással foglalkozó testületek munkájában; - személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék; - hétévenként legalább egy alkalommal – jogszabályban meghatározottak szerint – továbbképzésben vegyen részt. Feladatai, kötelezettségei: -

A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy: a nevelő és oktató tevékenység keretében az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse; - a nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, fogyatékosságát, segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz; - a gyermekek, tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön; ha észleli, hogy a gyermek, illetve a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye; - közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében; - a gyermekek, tanulók emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa; - a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa; a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek; - a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon. A pedagógus kötelessége továbbá, hogy: - nyomon kövesse a munkakörével kapcsolatos pályázati felhívásokat, segítse ezek elkészítését; - ismerje az iskola szervezeti és működési szabályzatát, és munkáját az abban foglaltakkal összhangban lássa el; -

29

az iskolai rendezvényeken külön felkérés nélkül aktívan részt vegyen, és a rábízott feladatokat ellássa:  az iskola éves munkarendjében vagy a heti eseménynaptárban meghirdetett azon eseményeken, amelyek oktatási időben zajlanak és azokon pedagógusok részvétele szükséges,  az osztályfőnökök, a munkacsoport-vezetők és az iskolai vezetők által meghirdetett szakmai megbeszéléseken, értekezleteken, szülői fórumokon (pl. rendkívüli szülői értekezleten),  szülői értekezleteken és szülői fogadóórákon. A pedagógus egy adott osztály és szaktárgy tanítására, osztályfőnöki és munkacsoportvezetői feladatok ellátására a megbízást az iskola igazgatójától egy adott tanévre kapja. A faladatokat pedagógia képzettségének megfelelően köteles gondosan ellátni. A szaktárgy tanításával kapcsolatos feladatai a tanórai tanulásszervezés mellett a következők: - a tananyag tervezett időbeli struktúráját bemutató tanmenet készítése az adott, - a szaktárgy pozitív attitűdjének kialakítása; - szaktárgyi versenyekre való felkészítés, a versenyek lebonyolításában való közreműködés, - közművelődési tevékenység szervezése;; - a tanulók informálása a szakterület eredményeiről és az információs forrásokról; - a szülők folyamatos tájékoztatása a tanuló tanulmányi előmeneteléről; - az igazgató vagy megbízottja kérésére tájékoztatás készítése az osztályban végzett munkájáról; - az osztályfőnök és más szaktanár tájékoztatása a tanórákon felmerülő olyan problémákról, amelynek megoldásában segítséget igényel. A tanítási órákat köteles a csengetési rend által meghatározott keretek betartásával szervezni. Az első tanítási órája előtt legalább 10 perccel az iskolában kell tartózkodnia. A szaktárgyi tanulásirányítás mellett kötelessége a kulturált, illemtudó viselkedésre szoktatás, az iskolai környezet tisztaságának megőrzése és védelme, az óraközi szünetekben szakszerű ügyelet ellátása, a tanulói étkezésben való közreműködés. -

Általános rendelkezések: A dolgozó jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre a közvetlen felettesének vagy az igazgatójának. A dolgozó jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. További jogait a Kjt. ide vonatkozó rendelkezései szabályozzák. Munkaköri kötelezettségének teljesítésénél: - a hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik; - kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani; - köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni; 30

-

anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért.

Bármely munkakört betöltő személy felkérhető az iskola érdekében végzett munkára a szakképesítésének megfelelő területen. A felkérésre az iskola vezetői jogosultak. A felkéréskor jelezni kell, hogy a munkavégzés a kötelező munkakör részeként vagy külön díjazás ellenében történik.

19.2 Osztályfőnök

Munkaköre kiterjed: Helyettesítéséért felelős:

pedagógiai program szerint igazgató helyettes

Jogok, kötelezettségek és feladatok: Jogai: - Megítéli a tanulók magatartását és szorgalmát az osztályban tanító pedagógusok véleményének meghallgatása után. - Javaslatot tehet az iskolai jutalmak odaítélésére. - Szervezheti, koordinálhatja és irányíthatja az osztályban folyó pedagógiai és nevelőmunkát. - Szakmai szervezet (munkacsoport) tagja lehet. Feladatai: - A tanulók fejlődését figyelemmel kíséri és elősegíti. - A szülőket és tanulókat - az őket érintő kérdésekről - tájékoztatja, a szülőket figyelmezteti, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. - Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire. - A tanulók hiányzásait nyomon követi, a mulasztási naplót vezeti, illetve havonként összesíti. - A tanulók tanulmányi eredményeit figyelemmel kíséri. - Az osztályban tanító tanárok munkáját segíti és óralátogatásai során figyelemmel kíséri. - A haladási naplót havonként ellenőrzi; a naplóvezetésben található hiányosságok esetén felhívja az osztályban tanító tanárok, illetve szükség esetén az iskolavezetés figyelmét. - Az osztályozási naplót és a tájékoztató füzetet (ellenőrzőt) havonként egybeveti, a hiányokat pótolja. - A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és év vége előtt legalább egy hónappal értesíti. - Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről. 31

-

-

Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát (tartós betegségek, fogyatékosságok). A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra.. A szülők vagy az osztályban tanító pedagógusok vagy diákok 50%-ának kérésére soron kívül – a szülők és diákok képviselőinek bevonásával – osztályértekezlet összehívását kezdeményezi. Félévenként az osztály előmeneteléről statisztikai adatokat szolgáltat. Az éves munkatervben meghatározott időpontban – team-értekezletet, fogadóórát, illetve szülői értekezletet tart. Eleget tesz a vonatkozó szabályokban előírt adminisztratív kötelességeknek.

19.3 Munkaközösség vezető

Jogok, kötelezettségek és feladatok: Munkaköre kiterjed: Helyettesítéséért felelős:

pedagógiai program szerint igazgató helyettes

Jogai: - A munkaközösség tagjaival történő megbeszélés alapján javaslatot tesz, majd véleményezi a tantárgyfelosztást. - Véleményezi a pedagógusok külön megbízásainak elosztását. - Mint a belső ellenőrzésre jogosultak egyike, javaslatot tehet a pedagógusok jutalmazásának szempontjaira, illetve a kialakított szempontrendszer alapján a munkacsoport tagjainak értékelésére. Feladatai: - Segítséget kell nyújtania a vezetőség és a szaktárgyat tanító pedagógusok számára az adott munkacsoport szakmai és általános pedagógiai munkájának szervezésében, a felmerülő problémák megoldásában, a szakmai munka koordinálásában. - Képviseli a munkaközösséget szakmai megbeszéléseken, értekezleteken, és az ott elhangzottakról tájékoztatja a munkaközösség tagjait. - Segíti és ellenőrzi a pedagógusok szakmai munkáját, különös tekintettel az új nevelőkre. - Összeállítja - és a munkacsoport elé terjeszti elfogadásra - a munkaközösség éves munkaprogramját, valamint a tevékenységéről szóló beszámolót, értékelést. - Folyamatosan segítséget nyújt a munkaközösség tagjainak a tanmenetek elkészítéséhez, ellenőrzi azokat. - Felelős a tankönyvek és taneszközök kiválasztásáért. - Szervezi a szakmai bemutatók, előadások látogatását, segítséget nyújt az iskolán belüli bemutató tanításokhoz.

32

-

Az igazgatóval és igazgatóhelyettessel együtt ellenőrzi a tanítás-tanulás folyamatának eredményességét. Szervezi a tanulók szaktárgyi versenyét, regisztrálja az elért eredményeket. Figyelemmel kíséri a szakterületére vonatkozó pályázatokat, és tájékoztatja a munkaközösség tagjait, nyomon követi a pályázás menetét.

19.4 IPR menedzsment vezető Feladatai IPR munkacsoportok kialakítása, ellenőrzése, irányítása, koordinálása. Együttműködési, partneri kapcsolatok kiépítése, működtetése, együttműködés a szülői házzal. - A programban résztvevő tanárok együttműködésének biztosítása – műhelymunka. - Háromhavonta kötelező értékelési rendszer működtetése, ellenőrzése. - Elkészíti a menedzsment munkatervét, valamint az intézményi IPR munkatervet. - Vezeti a menedzsment megbeszéléseit, azokról feljegyzéseket készít. - Ellenőrzi a pályázat költségvetés szerinti lebonyolítását. Felelőssége: - a tevékenység során keletkező szakmai dokumentumok kezelése; - a tevékenységek ütemterv szerinti elvégzése. Közreműködik: - az eredmények megismertetésében, közreadásában, - az intézményi önértékelés elkészítésében, - összegző szakmai beszámolót készít az elvégzett munkáról, a tapasztalatokról. -

19.5 Diákönkormányzat segítő tanár

Munkaköre kiterjed: Helyettesítéséért felelős:

pedagógiai program szerint igazgató helyettes

Jogai, kötelezettségei és feladatai: -

-

Részt vesz a diákönkormányzat testületi ülésein. Szervezi és segíti a diákönkormányzat és az iskolavezetés, illetve a diákönkormányzat és a nevelőtestület közötti kapcsolattartást:  gondoskodik az információk kölcsönös közvetítéséről,  segíti a diákönkormányzat képviselőinek felkészülését az értekezletekre, fórumokra. Figyelemmel kíséri a diákönkormányzat munkájával kapcsolatos jogszabályokat. 33

-

Közreműködik a diákönkormányzat és az iskola munkatervének összehangolásában. Segíti a diákönkormányzat rendezvényeinek szervezését és lebonyolítását.

19.6 Napközis csoportban dolgozó pedagógus

Munkaköre kiterjed: Helyettesítéséért felelős:

pedagógiai program szerint igazgató helyettes

Jogok, kötelezettségek és feladatok: -

-

-

A napközis tanulók rendszeres, hatékony foglalkoztatása érdekében heti foglalkozási tervet készít. Napi munkája során biztosítja a napközis tanulók részére a másnapi felkészülést: megismerteti velük az önálló és módszeres tanulást; szükség esetén segítséget nyújt a felkészüléshez; gondoskodik az írásbeli házi feladatok maradéktalan elkészítéséről; rendszeresen ellenőrzi a házi feladatokat; a szóbeli feladatokat kikérdezi, szükség esetén gyakoroltatja; a gyengébb tanulókat egyénileg, vagy csoportosan korrepetálja; naprakész kapcsolatot tart a napközis csoportot tanító pedagógusokkal, osztályfőnökökkel. A tanítási órák végeztével a felügyeletére bízott napközis tanulókat ebédelteti, gondoskodik a kulturált étkezési szokások, a személyi higiénia szabályainak megtartásáról. Ebéd után kötetlen szabadidőben biztosítja a tanulók mozgását, kikapcsolódását, rossz idő esetén tanteremben, jó idő esetén pedig a szabad levegőn. A színvonalas szabadfoglalkozások érdekében csoportja számára kulturális-, sport-, játék- és munkafoglalkozásokat szervez. A napközis foglalkozások befejeztével – az intézmény rendjének megfelelően – kikíséri a tanulókat. Naprakészen vezeti a tanulók nyilvántartását, kiszámítja és beszedi az étkezési térítési díjakat. Változások esetén értesíti a szülőket. Kötelezően részt vesz az iskolai rendezvényeken. Tanítási időn kívül – a tanév programjának megfelelően – szakmai tanácskozáson, értekezleten vesz részt. Megteremti a nevelés és oktatás biztonságos és balesetmentes körülményeit.

19.7 Iskolatitkár

34

Munkaköre kiterjed: Helyettesítéséért felelős:

tanügyigazgatási, adminisztratív feladatok ellátása igazgató

Jogok, kötelezettségek és feladatok: Feladatai: közvetlen kapcsolatot tart a tanulókkal, intézi ügyeiket, gépeli a hivatali iratokat, vezeti a tanulói nyilvántartásokat, végzi a kötelező adatszolgáltatásokat a személyiségi jogok védelmével, - elkészíti, egyezteti a tanulói statisztikákat, - az adatvédelem figyelembe vételével elkészíti, vezeti a dolgozói nyilvántartásokat, az ezzel kapcsolatos statisztikákat, jelentéseket, - munkaviszony megszűnés esetén előkészíti az iratokat, - a béremeléseket előkészíti, egyezteti, nyilvántartja, végzi az ezekkel kapcsolatos adatszolgáltatásokat, - feladata továbbá a bérgazdálkodással kapcsolatban, hogy:  megfelelő jelentést készítsen a hiányzásokról, szabadságokról,  kapcsolatot tartson a munkavállalókkal (ügyintézés, reklamálás esetén.),  intézze az évi SZJA-elszámolással kapcsolatos feladatokat, - gondoskodik a telefonüzeneteket, e-mailek átadásáról az érintetteknek, - részt vesz az év végi iskolai leltározásnál (a leltározási szabályzatban meghatározottak szerint), vezeti a leltározási dokumentumokat, - gondoskodik a technikai dolgozók munkaidő nyilvántartásáról, - elkészíti a szükséges anyagbeszerzésekhez szükséges rendeléseket, - az intézményi számlákat a szabályok szerint továbbítja elszámolásra a tankerületbe, - kiadja a tisztítószereket és irodaszereket, - kezeli a KIR személyi- és tanulói nyilvántartó rendszerét, - érvényesíti, nyilvántartja, bevonja az igazolványokat, - részt vesz az iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában. Jogai: -

jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre, jogosult az intézményi vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. További jogait a Kjt. ide vonatkozó rendelkezései szabályozzák. -

Munkaköri kötelezettségének teljesítésénél: - a hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik; - kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani; 35

köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni; anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért. Bármely munkakört betöltő személy felkérhető az iskola érdekében végzett munkára a szakképesítésének megfelelő területen. A felkérésre az iskola vezetői jogosultak. A felkéréskor jelezni kell, hogy a munkavégzés a kötelező munkakör részeként vagy külön díjazás ellenében történik. -

36

20 Záradék A Szervezeti és működési szabályzatot a nevelőtestület módosíthatja a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat véleményének kikérésével. Nyilatkozat A Muraszemenyei Általános Iskola Szülői Munkaközösségének képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Szervezeti és működési szabályzat 2. számú módosításának elkészítéséhez és elfogadásához az előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk, annak módosítási javaslatával egyetértünk. Muraszemenye, 2014. június 14. ……….…………………………. Varga Gyuláné szülői munkaközösség elnöke Nyilatkozat A Muraszemenyei Általános Iskola Diákönkormányzata képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Szervezeti és működési szabályzat 2. számú módosításának elkészítéséhez és elfogadásához az előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk, annak módosítási javaslatával egyetértünk. Muraszemenye, 2014. június 13. ……………………………… Pfeiffer Réka DÖK vezető A Muraszemenyei Általános Iskola Nevelőtestülete az intézmény Szervezeti és működési szabályzat 2. számú módosítását a 2014. június 17-én tartott nevelőtestületi értekezletén a 14/2014. (VI. 17.) számú határozatával elfogadta. Muraszemenye, 2014. június 17. ………………………….. ……………………………… Prelogh Károlyné Bedő Ildikó hitelesítő intézményvezető A Muraszemenyei Általános Iskola Szervezeti és működési szabályzatának 2. számú módosítását jóváhagyom. Muraszemenye,2014. június 17. ……………………………… Bedő Ildikó intézményvezető

37