Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Szociológiai Intézet
A munkanélküliség hatása és alakulása Mezıkövesd és térségében 2000-tıl 2014-ig Szakdolgozat
Konzulens:
Készítette:
Dr. Szabó-Tóth Kinga Dóra
Zaffián Ilona
egyetemi docens
Szociális munka szak
Miskolc, 2014
Tartalomjegyzék Bevezetés……………………………………………………………………
3
I. Fejezet……………………………………………………………………
4
I.1. A munkanélküliség fogalma, típusai……………………………………
4
I.2. A munkanélküliség magyarországi története……………………………
5
I.3. Alkalmazkodás a munkanélküliséghez………………………………….
6
I.4. A munkanélküli nık alkalmazkodása…………………………………...
7
I.5. A munkanélküliség jellemzıi……………………………………………
8
II. Fejezet……………………………………………………………………
10
II.1. A vizsgálat célja………………………………………………………...
10
II.2. A vizsgált személyek bemutatása………………………………………
10
II.3. A kutatási kérdések a válasszal együtt………………………………….
10
III. Fejezet……………………………………………………………………
12
III.1. A munkanélküli foglalkoztatás alakulása Mezıkövesd és térségében 2000-2014ig......................................................................................................................
12
IV. Fejezet……………………………………………………………………
25
IV.1. Tartós munkanélküliek egészségi állapota……………………………. .
25
IV.2. Az egészségi állapot társadalmi meghatározói…………………………
25
IV.3. Megnövekedett az egészségi állapot szociális dimenziójának jelentısége
26
IV.4. Betegségekkel összefüggı szociális problémák………………………. .
27
IV.5. Paramedikális szakma szakembere a szociális munkás?.........................
27
IV.6. A kórházi szociális munka szükségessége, szerepe………………
28
IV.7. Az idısek otthonaiba való bejutás fı alkotó elemei (a törvény módosításának megfelelıen)………………………………………………………………….
28
IV.8. A hospice- szellemő ellátás lényege……………………………………
28
IV.9. A szociális munkás szerepe a hospice-teamben……………………….
29
IV.10. A szociális munka sajátosságai……………………………………….
30
IV.11. A magyarországi hospice-szellemő ellátás társadalmi beágyazódása, és a szociális munkás szerepe……………………………………………………..
31
V. Fejezet…………………………………………………………………….
32
V.1. Szolgálat címe, elérhetısége, rövid bemutatása…………………………
32
V.2. Esetleírás…………………………………………………………………
32
Összegzés……………………………………………………………………...
40
Felhasznált irodalom………………………………………………………….
42
Summary……………………………………………………………………...
44
2
Bevezetés Jelen szakdolgozatom témája: a munkanélküliség hatása és alakulása Mezıkövesd és térségében
2000–2014-ig.
Azért
választottam
ezt
a
témát,
mert
aktuális
a
munkanélküliségrıl beszélni, ugyanakkor a munkám során sok olyan emberrel találkozom, akinek nincs munkahelye, és segítségért jönnek be hozzánk a szolgálathoz, ahol dolgozom. A Mezıkövesdi Kistérségi Szociális és gyermekjóléti Szolgálatnál látom el a napi teendıket, mint szociális segítı. A dolgozatom négy fejezetbıl tevıdik össze, melyek a következık: az elsı fejezetbe bemutatom a munkanélküliség fogalmát, típusait, magyarországi történetét, jellemzıit, hogyan alkalmazkodnak a nık és a férfiak a munkanélküliséghez. A második fejezetbe a munkanélküliség hatását vizsgálom a hozzánk betérı kliensek körébe, a kutatásomba húsz család helyzetét vizsgálom, hogy hogyan élik meg a munkanélküliséget a mindennapjaikban. A kutatásnál kérdıíves vizsgálatot alkalmaztam. A kérdıíveket a munkahelyemen osztottam szét a kiválasztott klienseknek, akik szerintem ıszintén válaszoltak, az adott válaszokat én összesítettem, közben jegyzeteltem. Minden kliensnél ugyanazokat a kérdéseket tettem fel, melyeket a kutatásnál alkalmaztam. A harmadik fejezet arról szól, hogy a munkanélküli foglalkoztatás hogyan alakul Mezıkövesd és térségében 2000-2014-ig. Az adatgyőjtés során az adatokat a mezıkövesdi Munkaügyi Központból kaptam. Munkám során nagyon sok esettel találkozom, ahol a munkanélküliség hatására nehéz helyzetbe kerülnek az emberek, és különféle betegségek érik el ıket. Errıl a témáról írok a szakdolgozatom negyedik fejezetében a tartós munkanélküliek egészségi állapotáról, amelyben egy olyan munkanélküli nırıl írok, aki a munkanélküliség hatására betegedett meg, és egyre rosszabb lett az egészségi állapota.
3
I. Fejezet I.1. A munkanélküliség fogalma, típusai Munkanélküli minden olyan személy, aki egy adott idıpontban képes és akar is dolgozni, de nem jut munkához. A munkanélküliségi ráta a munkanélküliek számának és a munkaerı-állománynak a hányadosa százalékos formában kifejezve. Megkülönböztetünk, regisztrált és nem regisztrált munkanélkülieket. A regisztrált munkanélküliek a lakóhelyükhöz tartozó munkaügyi hivatalnál bejelentkeznek, így figyelemmel kísérhetıek, ugyanakkor jogosultak a munkanélküli ellátások igénybevételére. Akik nem regisztráltak, nem vehetnek igénybe támogatást, és a számuk sem határozható meg. A munkanélküliség, a gazdaság és a társadalom szempontjából is nagy probléma, amely ellen küzdeni kell a piaci és az állami eszközökkel. Magyarország Alaptörvényének XIX. cikke alapján Magyarország minden állampolgárának joga van a szociális biztonsághoz, ugyanakkor, önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak.1 Ki a munkanélküli? „A munkanélküli olyan bérmunkás, aki szándéka ellenére nem dolgozhat, és ezért nem juthat munkabérhez.”2 A bérmunkás azt jelenti, hogy alapvetı forrása a munkabér, tulajdonképpen a jövedelme, amelynek ha birtokába jut, a megkapott összeget elkölti a számára szükséges fogyasztási cikkekre és egyéb dolgokra. Ha nem jut munkához, akkor saját erejébıl nem tudja magát fenntartani. A bérmunkás nem rendelkezik saját tulajdonú földdel, alapvetıen a saját bérébıl kell megélnie. A munkanélküliség nemcsak munka nélkül töltött idı, jövedelem kiesés, hanem egy társadalmi csoport alávetettségének egy konkrét megnyilvánulása. A munka elvesztése nemcsak gazdasági nyomorral, hanem normális megszokott életmódját is veszélyezteti.3 A munkanélküliség társadalmi jelenség, a kapitalizmus óta ismert, tehát a munkanélküli olyan bérmunkás, aki szándéka ellenére nem dolgozhat, így ez által nem juthat munkabérhez. A munkanélküliség típusai: abszolút munkanélküliség, amelyrıl akkor beszélünk, ha a munkáltatók kevesebb munkahelyet kínálnak fel, mint ahányan szeretnének elhelyezkedni, ezért a dolgozni vágyók egy része munka nélkül marad. A munkanélküliség másik típusa a strukturális munkanélküliség, amely akkor következik be,
1
Magyarország Alaptörvénye http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100425.ATV (Utolsó letöltés: 2014. nov. 13.) 2 Bánfalvy Csaba: Munkanélküliség. Budapest: Magvetı kiadó, 1989. 13.o. 3 Bánfalvy Csaba: Munkanélküliség. Budapest: Magvetı kiadó, 1989. 13-14.o.
4
ha a kereslet és a kínálat struktúrája sem illik össze. Tulajdonképpen, akik dolgozni szeretnének, más munkát keresnek, mint amit a munkáltatók kínálnak. A gazdaság fejlıdése munkahelyek megszőnésével járt, így más képességgel rendelkezı munkaerıre lett szükségük a munkáltatóknak. Harmadik típus, a súrlódásos munkanélküliség, amely akkor következik be, amikor a munkavállalók már távoztak a munkahelyükrıl, de még nem találtak másikat. Ezekben az esetekben a munkanélküliség átmeneti állapot.4 A munkanélküliség típusai különbözı szempontok szerint vizsgálhatók. Idıszakosság szerint
beszélhetünk
munkanélküliségrıl,
tartós társadalmi
és
átmeneti
csoportok
munkanélküliségrıl,
szerint
ifjúsági,
nıi,
szezonális kisebbségi
munkanélküliségrıl, földrajzi hely szerint regionális, a munkavállaló szándéka szerint önkéntes, nem önkéntes munkanélküliségrıl, stb.5
I.2. A munkanélküliség magyarországi története Magyarországon 1930-ban a Népjóléti Minisztérium becslése szerint a munkanélküliek száma fél millió volt, ami még nem tartalmazza azokat, akik a mezıgazdaságban és a falvakban rejtett munkanélküliként próbálták átvészelni a gazdasági válság idıszakát. A legtöbb esetben anyagi problémát jelentett a munkanélkülivé válás. Munkanélküli segély híján az emberek jótékonysági szervezetek, jó ismerıseik, illetve családjuk támogatására kényszerültek, ezért új megoldásokra volt szükség. A második világháborút követıen három korszakot különböztetünk meg a magyar munkaerı piaci viszonyoknál. Az elsı korszak 1945-49-ig, amikor piacgazdasági viszonyok léteztek Magyarországon, az állam és a tıkés piaci mechanizmusok szabályozták a munkaerıpiac mőködését. A második szakasz 1950 és 1983 között zajlott, amikor a direkt vagy indirekt állami befolyásolás szerint mőködı munkaerı- piaci helyzetben a munkanélküliségnek semmilyen nyílt és legitim formája nem létezett a magyar gazdaságban. Harmadik szakasz, amikor eljutottunk a nyílt munkanélküliséghez, ez a szakasz 1983 óta tart.6 A munkanélküliség nem öltött nyílt formát a szocializmus idején. 1948-tól nem beszéltünk nyílt munkanélküliségrıl. A teljes foglalkoztatottság elérésére törekedett az állam. Aki munkaképes volt, de nem dolgozott, arra úgy tekintettek, mint egy bőnözıre. Akinek a munkakönyvébe sok munkahely volt beírva, arról azt tartották, hogy valami baj van vele, hogy mindenünnen kirúgják, vagy magától felmond. Aki nem dolgozott, az közveszélyes 4
Bánfalvy Csaba: Munkanélküliség. Budapest: Magvetı kiadó, 1989. 6-8.o. Bánfalvy Csaba: Munkanélküliség. Budapest: Magvetı kiadó, 1989. 8-9.o. 6 Bánfalvy Csaba: Munkanélküliség. Budapest: Magvetı kiadó, 1989. 171.o. 5
5
munkakerülınek számított, ezért börtönbüntetés is járhatott. A rendırök elég gyakran igazoltatták a parkokban, aluljárókba sétálgató embereket. Ebben az idıben jellemzı volt a kapun belüli munkanélküliség, amely azt jelentette, hogy a különféle munkahelyeken sokszor találkozhattunk tétlen munkással, mivel több embert alkalmaztak azonos feladatok elvégzésére. A rendszerváltás után a gazdaság átalakult, ezzel egyidejőleg a felszínre kerültek a problémák, a nagy vállalatok kisebb termelıegységekké alakultak. Megszőntek a gazdaságtalanul üzemelı gyárak, és helyüket a versenyképes, hatékonyan mőködı profitorientált cégek vették át. A külföldi tulajdonosok vásárolták meg az állami vállalatokat, és ezzel a nyugati munkamorál beáramlott az országba. A felesleges munkaerıket elbocsátották, ezzel megkezdıdött a munkahelyekért a küzdelem. Bekövetkezett, a leépítés, amely veszélyeztette a munkavállalók különféle csoportjait, akik életkoruk, vagy más adottságaik révén nem tudták a lépést tartani az igényekkel szemben. Sok embert elınyugdíjaztak, ugyanakkor sokan lettek munkanélküliek. Állás nélkül maradtak, a tartós betegségben szenvedık, akiknek a munkaképességük nem csökkent annyira, hogy jogosultak lettek volna rokkant nyugdíjra, de ugyanakkor nem találtak maguknak munkát sem. Az egyre fejlettebb termelési folyamatokban a kvalifikálatlan (szakképzettség nélküli) munkaerı kevésbé tud helytállni. Azokon a munkahelyeken, ahol régebben betanított munkásként dolgoztak a munkavállalók, egyre inkább a szakképzett, megbízható tudással rendelkezı munkavállalókat találjuk. Sok munkahelyen a nyelvtudás is követelmény. A fiatal nık is a veszélyeztetett csoporthoz tartoznak, mert a gyermekvállalással akár több évre is kieshetnek a munkából.7
I.3. Alkalmazkodás a munkanélküliséghez Az 1990-es évek elején empirikusan vizsgálták, hogy a munkanélküliek hogyan alkalmazkodnak a munkanélküliséghez. A vizsgálatoknak az volt a célja, hogy kiderítsék, a különféle munkanélküli csoportok hogyan alkalmazkodnak a munkanélküliséghez. A kutatásnál Jahoda szakasz és funkcionális modelljét, valamint Warr vitaminmodelljét alkalmazták kiindulópontnak. Jahoda „funkcionális modellje” szerint a munkának olyan latens funkciói vannak, amelyek fontos szükségleteket elégítenek ki a normális emberek életében, és ezeket más forrásokból nem tudnak megszerezni. Jahoda szerint a munka (1989,59) olyan tapasztalati kategóriákat tartalmaz, latens formában, „amelyek a legtöbb, a 7
Darók Ildikó: Szegények, munkanélküliek, hajléktalanok. http://mek.niif.hu/03400/03477/pdf/3_szegeny.pdf (Utolsó letöltés: 2014. nov. 13.)
6
munkavégzésben részt vevı ember számára kényszerítı erejőek: az idıstruktúra megszabása, a társadalmi cselekvés olyan területre való kiterjesztése, amely nem annyira érzelemmel telített, mint a családban, a kollektív célokban és erıfeszítésekben való részvétel, a munka révén biztosítható státus és identitás, és a rendszeres tevékenységek. .… Amilyen mértékben ezek a kategóriák a mindennapi élet szükségleteivé váltak a modern életben, olyan mértékben fognak szenvedni a munkanélküliek a hiányuktól, ha csak nem képesek saját erejükbıl alternatív módját megtalálni az ilyen szükségletek kielégítésének.”8 A munka elvesztése során bekövetkezett veszteségek, és nyereségek a különféle társadalmi csoportok és egyének helyzetének megfelelıen értelmezıdnek, amely magába foglalja a korábbi életút és foglalkozási életpálya egészét, a munkanélküliség elıtti jövedelemszintet, életmódot, a munkanélküliség várható idıtartamát, az ezzel kapcsolatos várakozásokat, az elhelyezkedés esélyét, a munkanélküli nemét, korát, iskolázottságát, képzettségét. A kutatások azt bizonyítják, hogy a munkanélkülivé válás más jelent egy magasan kvalifikált negyven év körüli férfi esetében, mint egy alacsony képzettségő ötven év feletti vidéki nı életében. Mások a lehetıségeik, veszteségeik, illetve a környezet reakciói is eltérıek. Warr „vitaminmodellje” a funkcionális modell tovább fejlesztett változata. Warr elemzésében együtt szerepel a munkanélküliség és a munkavégzés, szerinte ezek pszichológiai tartalma nem létezhet a másik nélkül. A jó és a rossz munkáról és a munkanélküliségrıl egyszerre beszél. Szerinte a jó munkahely, ahol magas a jövedelem, alacsony a pszichológiai terhelés, a foglalkoztatás stabil, ahol van lehetıség magasabb szintő képzésekre, ahol a munkahelyi légkör jó és társadalmilag megbecsült a munka. A rossz munkahely ennek az ellentéte. Warr kilenc olyan tényezıt sorol fel, amely befolyással van a mentális egészségre, ezek a következık: tevékenység feletti kontroll, ahol az egyén egyszerően csak végrehajtja a feladatokat, a képességek kiaknázásának lehetısége, a célok kitőzése, változatosság, átláthatóság, jövedelmezıség, fizikai biztonság, az interperszonális kapcsolatok, társadalmi megbecsültség.9 Ezeknek a modelleknek a késıbbi adaptációit használták fel a magyarországi vizsgálatokban.
I.4. Munkanélküli nık alkalmazkodása A nık munkaerı–piaci pozíciói rosszabbak a férfiakénál. Szakképzettséggel kevesebben rendelkeznek, családi kötelezettségeik miatt a munkahelyükrıl gyakrabban maradnak 8 9
Bánfalvy Csaba: A munkanélküliség szociálpszichológiájáról. Budapest: Akadémiai kiadó, 2003. 73-74.o. Bánfalvy Csaba: A munkanélküliség szociálpszichológiájáról. Budapest: Akadémiai kiadó, 2003. 80-82.o.
7
távol, ezért a munkaadók némely helyen nem szívesen alkalmazzák ıket, alacsonyabb beosztással
és
keresettel
rendelkeznek,
mint
a férfiak.
A munkanélküli
nık
szakképzetlenebbek, mint a munkanélküli férfiak, ezért a munkahely megtartása nehezebb a nık számára, emellett, a nık a háztartási munkába is kiveszik részüket, és ezek a tevékenységek a család számára szükséges szolgáltatásokat is létrehozzák. Az alternatív munkavégzés szerepe miatt a nık relatív elınyt élveznek a férfiakkal szemben a munkanélküliség ideje alatt, a munkahely elvesztése számukra nem jelenti a férfiakéhoz hasonló mértékben a társadalmilag elismert pozíció, tevékenység státus felszámolását. A tipikus nıi munkavégzés megmenti a nıt attól, hogy a formális foglalkoztatás megszőnésével a munka világán teljesen kívül kerüljön. A munkanélküli nı számára a társadalmilag elismert státus biztosítottabb, mint a pénzkeresı, családfenntartó szerep elvesztése a férfi számára. Korábbi vizsgálatok azt mutatják, hogy a nık több házimunkát végeznek, mint a férfiak, és ez a munkanélküliekre is jellemzı. Naponta 6 óránál több házi-és ház körüli munkát végzett a munkanélküli férfiak 20%-a, a nık 39%-a. A nık esetében sokkal nagyobb arányban emelkedett a házimunka ideje, a munkanélküliség idıtartama alatt. 1991-ben a férfiak 32 %-a, 1993-ban 55%-a végez több házimunkát, mint akkor, amikor még volt munkahelye, a nık 57 %-a 1991-ben, 60%-ánál 1993-ban több házimunka végzése volt a jellemzı. Izoláltabbaknak látszottak a nık, mint a férfiak, a nık kevésbé érdeklıdtek a közéleti-politika iránt, az egész napos elfoglaltságuk, az életvezetés, idıbeosztásuk magasabb volt, mint a férfiaké. A munkanélküli nık 19-20 %-a nem akart elhelyezkedni új munkahelyen, a férfiak aránya 13-17 % volt, aki a munkaerı-piacon kívül akart maradni. Gyakran kisebb anyagi és presztízsveszteséggel jár a nık, mint a férfiak számára a munkanélküliség.10
I.5. A munkanélküliség jellemzıi A recesszió, vagyis a gazdasági visszaesés következményeként a kilencvenes években nıtt a munkanélküliség, ugyanakkor csökkent a foglalkoztatottak száma és a lakosságon belüli aránya. Akik elveszítették állásukat azoknak a fele regisztrált lett, körülbelül ugyanennyien váltak gazdaságilag inaktívakká. 1990-1993-ig a férfiak aktivitási rátája 80,3 százalékról 68,4 százaléka, a nıké 62,2 százalékról 52,8 százalékra csökkent. A 100 gazdaságilag aktív emberre jutó inaktívak száma 1990-1994-ig 106-ról 141 személyre emelkedett. Ennek a hatására finanszírozhatatlanná váltak az ellátó rendszerek. „ Ahogy emelkedett a 10
Bánfalvy Csaba: A munkanélküliség szociálpszichológiájáról. Budapest: Akadémiai kiadó, 2003. 127130.o.
8
munkanélküliség Magyarországon, úgy váltak egyre szemléletesebbé a munkanélküliek szociális jellegzetességei, s változás következett be az érintettek gazdasági, szociális és pszichológiai jellemzıiben…”11
11
Bánfalvy Csaba: A munkanélküliség szociálpszichológiájáról. Budapest: Akadémiai kiadó, 2003. 114.o
9
II. Fejezet II.1. A vizsgálat célja A szakdolgozatom második fejezetében kérdıíves kutatást végeztem a hozzánk betérı kliensek közül húsz családdal, hogy ezek az emberek hogyan élik meg a munkanélküliséget.
II.2. A vizsgált személyek bemutatása A célcsoport a Mezıkövesdi Kistérségi Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat szolgáltatásait igénybevevı hátrányos helyzető munkanélküli családok, akik betérnek hozzánk a szolgálathoz, ha segítségre van szükségük, és mi természetesen segítünk nekik, amiben csak tudunk, hogy enyhítsünk a problémáik nehézségeiben. A kutatásom során én állítottam össze a kérdéseket, amelyeket szétosztottam a kiválasztott kliensek között, majd összesítettem a válaszaikat.
II.3. A kutatási kérdések válasszal együtt a következık: 1. Mióta munkanélküli? – 1 éve, 2 éve, 3 éve, több éve 2. Mibıl élnek? – jövedelempótló támogatásból, rendszeres szociális segélybıl, aktív korúak járadékából, családi pótlékból, egyéb jövedelembıl 3. Hányan vannak a háztartásban? – négyen, öten, hatan, többen 4. Hogyan tudják fizetni a számlákat? – segélyekbıl, alkalmi munkákból, sehogy nem tudják fizetni a számlákat 5. Ha van rá lehetıségük, vállalnak alkalmi munkákat? – igen, nem, talán 6. Iskolai végzettségük? – 8 általános alatti, 8 általános, szakmunkás képzı, szakközépiskola 7. Szakképzettségük van? – van, nincs, most van folyamatban 8. Milyen az egészségi állapotuk? – jó, elfogadható, rossz, nagyon rossz 9. Járnak orvosi vizsgálatokra? – igen, nem, ritkán 10. Milyen a lakás, amelyben élnek? – komfortos, komfort nélküli, összkomfortos 11. A gyermekeknek van külön szobájuk? – van, nincs 12. Mivel főtik a lakást? – szénnel, fával, semmivel 13. Ha nincs mivel főteni, hogyan tudják átélni a telet? – nehezen, barátokhoz, rokonokhoz költöznek
10
14. Ételre jut az alacsony jövedelmekbıl? – csak kevés élelmiszerre, nem jut, adományokból 15. Mit gondolnak a jövırıl? – remélik lesz munkájuk, és könnyebb lesz a megélhetés, semmi jóra nem számítanak, egyre nehezebb lesz nekik Miután válaszoltak a kérdésekre, összesítettem a válaszokat. A kutatásomban résztvevık 90 százalékban azt válaszolták, hogy amióta nincs munkájuk segélyekbıl, vagy alkalmi munkákból élnek, amelyeknek az összege nagyon alacsony, a 60 százalékuk egyáltalán nem tudja a számlákat fizetni, sokuknál ki van kapcsolva az áram, a vizet az utcai kútról hordják, hogy tudjanak egyszerő ételeket készíteni, és tisztálkodni. A 80 százalékuk már több éve munkanélküli, tehát nagyon nehéz nekik a megélhetés, ugyanakkor van ahol hatan is élnek a háztartásban. A 60 százalékuknál az iskolai végzettség a 8 általános alatt van, de 30 százalékuk elvégezte a 8 általános iskolát, a 10 százalékuk szakmunkás, de sajnos nem tud dolgozni, mert nincs munkája. Az egészségi állapotuk az 50 százalékuknak elfogadható, a másik 50 százaléknak rossz, orvosi vizsgálatra 60 százalékuk jár. A lakás komfort nélküli a 80 százalékuknál, a 20 százalékuknál komfortos. A 90 százalékuk fa vagy széntüzeléső kályhával főti a lakást, ha kapnak adományt az önkormányzattól, vagy más szervezetektıl, ha ez nem lehetséges, akkor testvérekhez, rokonokhoz, barátokhoz költöznek, amíg főtési szezon van, hogy ne fázzanak a hideg lakásban. Élelmiszerre csak nagyon kevés pénzük marad, szinte csak tengıdnek, vagy adományokból, szintén önkormányzati hozzájárulásokból élnek, egyszóval küzdenek a túlélésért. A jövırıl a 90 százalékuk azt gondolja, hogy egyre nehezebb lesz a megélhetés számukra, 10 százalékuk bízik abban, hogy lehet még munkájuk, és élhetnek könnyebben, mint jelenleg.
11
III.
Fejezet
III.1. A munkanélküliek foglalkoztatásának alakulása Mezıkövesd és térségében 2000-2014-ig Dolgozatomnak ebben a részében szeretném bemutatni, hogy a 2012-es évben, valamint, a 2014-es év elsı felében hogyan alakult Mezıkövesden és a hozzá tartozó településeken a munkanélküliek száma és a részükre megállapított különféle ellátások, valamint a relatív mutató és mutató az országoshoz képest. Az adatokat, melyet felhasználok a dolgozatom elkészítésében, a Mezıkövesdi Munkaügyi Központtól kaptam. Mezıkövesd város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a mezıkövesdi kistérség központja. A Bükk hegység déli lábánál, az Alföld és az Északi-középhegység találkozásánál fekszik. Budapesttıl 140, Egertıl 20, Miskolctól 50 kilométerre helyezkedik el földrajzilag. A Munkaügyi Központ Mezıkövesd szélén található, a Mátyás király úton, ahol szakemberek foglalkoznak a hozzájuk forduló munkanélküli személyekkel. Huszonkét település tartozik ide, melyek a következık: Bogács, Borsodgeszt, Borsodivánka, Bükkábrány, Bükkzsérc, Cserépfalu, Cserépváralja, Csincse, Egerlövı, Kács, Mezıkeresztes, Mezınagymihály, Mezınyárád, Négyes, Sály, Szentistván, Szomolya, Tard, Tibolddaróc, Tiszabábolna, Tiszavalk, és Vatta.12
1. ábra. Mezıkövesd és térségében 2012. januártól 2012. júniusig a következıképpen alakult a nyilvántartott álláskeresık száma: Terület
január
február
március
április
május
június
Bogács
206
205
178
138
123
117
Borsodgeszt
28
36
31
19
14
12
Borsodivánka
41
46
27
15
17
12
Bükkábrány
86
95
99
89
83
78
Bükkzsérc
64
65
63
70
65
60
Cserépfalu
93
90
84
77
68
62
Cserépváralja
48
51
48
32
27
26
Csincse
68
72
66
57
60
63
Egerlövı
67
55
43
34
45
37
12
http://hu.wikipedia.org/wiki/Mez%C5%91k%C3%B6vesd (Utolsó letöltés: 2014. nov. 13.)
12
Kács
50
41
32
29
36
34
Mezıkeresztes
298
313
312
289
285
285
Mezıkövesd
1194
1225
1207
1040
994
970
Mezınagymihály 96
78
78
67
71
62
Mezınyárád
105
113
100
102
93
95
Négyes
37
30
21
16
18
15
Sály
299
301
282
243
237
230
Szentistván
237
230
220
199
193
201
Szomolya
167
160
116
123
127
118
Tard
100
104
98
91
86
87
Tibolddaróc
150
151
113
109
108
96
Tiszabábolna
36
16
12
11
14
13
Tiszavalk
20
14
11
11
11
10
Vatta
114
122
106
97
100
94
Forrás: az adatokat a Mezıkövesdi Munkaügyi Központtól kaptam.
2. ábra.
Mezıkövesd
és
térségében
2012.
júliustól
2012.
decemberig
a
következıképpen alakult az álláskeresık száma: Terület
Július
augusztus
szeptember október
november
december
Bogács
117
99
118
134
151
189
Borsodgeszt
14
15
13
14
14
25
Borsodivánka
13
18
13
18
13
20
Bükkábrány
85
86
90
84
89
96
Bükkzsérc
58
54
59
62
52
65
Cserépfalu
58
49
57
61
70
83
Cserépváralja
30
33
27
26
27
29
Csincse
64
56
51
58
52
70
Egerlövı
38
32
28
31
31
32
Kács
38
37
34
35
38
54
Mezıkeresztes
299
309
315
308
312
333
Mezıkövesd
1024
1008
1007
1026
1008
1166
66
68
66
71
75
Mezınagymihály 68
13
Mezınyárád
109
111
110
108
103
101
Négyes
15
13
16
17
18
16
Sály
211
222
195
204
209
274
Szentistván
202
197
189
189
199
213
Szomolya
125
123
123
134
126
153
Tard
91
79
75
80
60
79
Tibolddaróc
93
96
89
81
83
129
Tiszabábolna
16
14
18
11
11
15
Tiszavalk
12
11
10
10
12
12
Vatta
103
95
92
90
84
92
Forrás: az adatokat a Mezıkövesdi Munkaügyi Központtól kaptam.
Mezıkövesden és a nagyobb létszámú településeken magas a munkanélküli álláskeresık száma. Ahol nagyok a létszámok, ott nagyon sok a cigány, akik alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek, általában nyolc osztály alattiak, hamar befejezték az iskolát. Ennek következtében, még ha lenne is munkalehetıség itt Mezıkövesden, akkor is nehéz lenne munkát találni, a végzettségükhöz. Az álláskeresık között van sok magyar ember, akik különféle végzettségekkel (szakmunkás, szakközépiskola és felsıfokú) végzettséggel rendelkeznek. A pályakezdı fiataloknak is nehéz, vagy egyáltalán nem sikerül munkát találni, ezért arra kényszerülnek, hogy távolabb keressenek munkát. Nagyon sok fiatal kimegy külföldre dolgozni, mert itt Mezıkövesden, sıt az ország más területén sincs lehetıségük elhelyezkedni, így sajnos sok nagyon jó képességő ember elkerül Magyarországról, annak a reményében, hogy máshol megtalálják a számításaikat.
3. ábra 366 napnál hosszabb regisztráció 2012. januártól 2012. júniusig Terület
január
február
március
április
május
június
Bogács
33
32
33
32
30
31
Borsodgeszt
7
7
8
6
5
5
Borsodivánka
3
2
2
2
3
2
Bükkábrány
17
19
20
20
20
23
Bükkzsérc
19
17
17
16
16
15
Cserépfalu
14
14
15
15
14
14 14
Cserépváralja
9
8
8
6
5
4
Csincse
16
17
17
17
16
16
Egerlövı
8
7
8
8
8
8
Kács
14
12
12
12
12
12
Mezıkeresztes
66
64
64
68
71
78
Mezıkövesd
330
336
337
314
309
309
Mezınagymihály 15
16
17
17
16
17
Mezınyárád
28
26
28
30
30
29
Négyes
11
12
10
10
9
8
Sály
138
140
133
118
122
122
Szentistván
70
69
69
69
66
70
Szomolya
21
19
12
14
13
16
Tard
12
16
17
17
16
19
Tibolddaróc
22
22
19
20
17
18
Tiszabábolna
4
3
3
3
4
4
Tiszavalk
2
1
1
1
1
2
Vatta
30
30
26
29
28
30
Forrás: a Mezıkövesdi Munkaügyi Központtól kaptam az adatokat.
4. ábra. 366 napnál hosszabb regisztráció 2012. júliustól 2012. decemberig terület
július
augusztus
szeptember október
november
december
Bogács
34
35
34
37
38
39
Borsodgeszt
5
5
5
5
6
7
Borsodivánka
2
2
2
2
2
2
Bükkábrány
23
24
27
25
26
28
Bükkzsérc
16
15
16
17
16
16
Cserépfalu
16
18
16
16
15
22
Cserépváralja
4
4
3
5
4
5
Csincse
16
17
15
16
14
19
Egerlövı
8
6
7
7
6
8
Kács
13
13
13
12
12
14
Mezıkeresztes
94
91
100
101
104
104 15
338
351
348
343
366
Mezınagymihály 18
21
20
20
17
17
Mezınyárád
27
23
23
24
27
26
Négyes
8
8
9
9
8
8
Sály
124
127
100
99
101
103
Szentistván
74
76
76
72
71
78
Szomolya
17
18
18
27
28
29
Tard
20
19
20
21
16
15
Tibolddaróc
22
23
20
20
20
21
Tiszabábolna
4
3
3
3
3
3
Tiszavalk
2
3
3
3
3
3
Vatta
34
38
39
41
37
41
Mezıkövesd
336
Forrás: az adatokat a Mezıkövesdi Munkaügyi Központtól kaptam.
5. ábra
Álláskeresési
járadékban,
álláskeresési
segélyben
(nyugdíj
elıtti),
foglalkoztatást helyettesítı önkormányzati támogatásban részesülık, valamint munkavállalás korú népesség (15-64 év), relatív mutató, mutató az országoshoz képest 2012 egész évében Terület
állásker.
állásker.
foglalk.
munkavál.
relatív
mutató az
járadék
segély
helyett.
népesség
mutató
országos.
rszs.
(15-64év)
képest
Bogács
146
8
811
15228
139,86
16,47
Borsodgeszt
29
0
43
2052
137,43
16
Borsodivánka
34
0
40
5484
55,36
6,39
Bükkábrány
142
17
233
13716
92,68
11,08
Bükkzsérc
102
3
74
8004
110,54
13,19
Cserépfalu
69
12
306
8076
126,58
14,97
Cserépváralja
53
10
109
3840
126,27
14,84
Csincse
96
1
203
4968
178,01
21,2
Egerlövı
52
8
146
4368
129,98
15,29
Kács
48
20
142
4008
137,16
16,31
Mezıkeresztes
291
27
1261
31740
138,33
16,55 16
78
4453
133512
115,66
13,76
Mezınagymihály 91
12
267
8532
121,8
14,48
Mezınyárád
101
13
275
13164
113,97
13,65
Négyes
19
0
70
2112
137,5
16,07
Sály
88
11
1774
13872
251,47
29,81
Szentistván
212
33
684
19668
150,67
17,95
Szomolya
127
8
659
12540
152,63
18,15
Tard
93
12
221
9684
127,65
15,18
Tibolddaróc
176
2
285
12012
129,67
15,3
Tiszabábolna
29
0
33
2652
84,61
9,94
Tiszavalk
17
0
23
2364
73,09
8,63
Vatta
97
0
331
7548
188,73
22,51
Mezıkövesd
1157
Forrás: az adatokat a Mezıkövesdi Munkaügyi Központtól kaptam.
Álláskeresési járadékba és foglalkoztatást helyettesítı támogatásba a 2012-es évben Mezıkövesden és a hozzátartozó nagyobb létszámú településeken magasabb számban részesültek. Nyugdíj elıtti álláskeresési segélyben csak kevesen vettek részt. A munkavállalás korú népesség (15-64 év) száma Mezıkövesden a legmagasabb, majd követi Mezıkeresztes, Szentistván, Bogács, Sály, Bükkábrány, Mezınyárád, Szomolya és Tibolddaróc. Az országos munkanélküli mutatóhoz képest Mezıkövesd munkanélküli mutatója a 2012-es évben 14 százalék, térségének rátája 6,40-29,81 százalékig alakult.
17
1. grafikon. Álláskeresési járadék Mezıkövesd és a hozzá tartozó települések 2012-es év
Forrás: az adatokat a Mezıkövesdi Munkaügyi Központtól kaptam.
18
2. grafikon. Foglalkoztatást helyettesítı támogatás Mezıkövesd és térsége 2012-es év
Forrás: az adatokat a Mezıkövesdi Munkaügyi Központtól kaptam.
19
6. ábra. 2014. januártól 2014. júniusig a következıképpen alakult a nyilvántartott álláskeresık száma: Terület
január
február
március
április
május
június
Bogács
94
102
96
80
158
95
Borsodgeszt
27
28
27
25
22
23
Borsodivánka
13
11
8
8
16
9
Bükkábrány
91
88
80
94
108
95
Bükkzsérc
58
56
53
54
62
50
Cserépfalu
86
90
86
77
83
66
Cserépváralja
23
23
24
23
29
16
Csincse
67
69
66
59
76
64
Egerlövı
27
30
35
39
42
29
Kács
31
28
22
21
18
17
Mezıkeresztes
247
245
245
235
307
266
Mezıkövesd
1061
1053
1025
972
1181
1031
Mezınagymihály 47
46
50
45
70
52
Mezınyárád
71
75
69
59
94
78
Négyes
17
18
13
10
22
9
Sály
256
243
249
234
303
263
Szentistván
190
178
172
162
174
147
Szomolya
97
72
88
82
129
112
Tard
74
56
52
45
92
40
Tibolddaróc
104
105
101
84
95
71
Tiszabábolna
26
26
25
19
31
17
Tiszavalk
12
10
9
9
22
7
Vatta
91
90
81
72
83
81
Forrás: az adatokat a Mezıkövesdi Munkaügyi Központtól kaptam.
20
7. ábra. 365 napnál hosszabb regisztráció 2014. januártól 2014. júniusig Terület
január
február
március
április
május
június
Bogács
20
21
19
20
20
17
Borsodgeszt
10
9
9
10
8
9
Borsodivánka
3
3
3
3
3
3
Bükkábrány
26
27
22
21
20
20
Bükkzsérc
13
14
53
13
15
13
Cserépfalu
21
22
24
20
20
17
Cserépváralja
4
4
6
5
5
5
Csincse
21
21
23
24
24
22
Egerlövı
3
3
2
2
2
2
Kács
9
8
8
8
5
5
Mezıkeresztes
67
64
66
65
67
67
Mezıkövesd
364
366
390
387
395
395
Mezınagymihály 11
11
14
13
12
12
Mezınyárád
14
13
15
13
13
12
Négyes
4
4
4
3
4
4
Sály
120
119
119
115
117
115
Szentistván
70
71
68
65
60
55
Szomolya
27
21
26
25
22
25
Tard
14
13
13
13
12
10
Tibolddaróc
23
22
22
20
18
17
Tiszabábolna
3
3
4
3
3
3
Vatta
31
32
32
29
27
27
Forrás: az adatokat a Mezıkövesdi Munkaügyi Központtól kaptam.
21
8. ábra.
Álláskeresési
járadékban,
álláskeresési
segélyben
(nyugdíj
elıtti),
foglalkoztatást helyettesítı önkormányzati támogatásban részesülık, valamint munkavállalás korú népesség (15-64 év), relatív mutató, mutató az országoshoz képest 2014. januártól 2014. júniusig Terület
állásker.
állásker.
fogl.
munkavál.
relatív
mutató
az
járadék
segély
hely.
népesség
mutató
országoshoz
tám.,
(15-64év)
%
képest
rszs Bogács
41
7
108
8106
46,27
7,11
Borsodgeszt
9
6
46
1062
85,86
13,57
Borsodivánka
10
6
14
2892
13,49
2,09
Bükkábrány
59
21
131
7122
46,84
7,30
Bükkzsérc
33
6
40
4128
48,40
7,55
Cserépfalu
80
13
102
4176
70,12
10,96
Cserépváralja
23
0
31
1938
42,72
6,64
Csincse
54
6
162
2562
93,92
14,62
Egerlövı
19
6
58
2220
54,6
8,49
Kács
4
6
36
2070
39,73
6,24
Mezıkeresztes
116
40
357
16566
55,95
8,70
Mezıkövesd
379
161
2376
69486
54,59
8,51
Mezınagymihály 44
1
70
4524
41,11
6,36
Mezınyárád
49
7
40
6918
38,67
5,99
Négyes
12
1
15
1092
48,90
7,51
Sály
40
6
851
7218
128,68
20,01
Szentistván
51
35
253
10152
60,46
9,46
Szomolya
43
12
152
6492
53,59
8,29
Tard
33
11
63
4968
43,35
6,67
Tibolddaróc
64
4
126
6084
55,23
8,62
Tiszabábolna
9
14
43
1344
64,29
9,97
Tiszavalk
4
0
22
1260
32,86
5,02
Vatta
45
6
187
3894
76,73
11,98
Forrás: az adatokat a Mezıkövesdi Munkaügyi Központtól kaptam.
22
Statisztikai
összehasonlító
elemzést
végeztem
a
kutatásomban,
melynek
során
megállapítottam, hogy a nyilvántartott munkanélküliek száma 2012. január – 2012. júniusig és 2014. január – 2014. júniusig csökkenı, de van, ahol emelkedı tendenciát mutat számos településen, melynek következménye, hogy még több munkahelyre, vagy közcélú munkára lenne szükség, amely megoldhatná emberek, családok mindennapi életének problémáit. 2012. januártól 2012. júniusig az 1. ábrán található adatokat hasonlítottam össze a 2014. januártól 2014. júniusig, amelyek a 6. ábrán találhatóak. Azért hasonlítom össze csak az elsı félévet, mert 2014 júniusáig van adatom, amelyet fel tudtam dolgozni. Bogácson, Borsodivánkán 2012. januártól 2012. áprilisig és 2014. januártól 2014. áprilisig szinte a felére, vagyis 50 százalékkal csökkent a nyilvántartott álláskeresık száma. Bükkábrány területén 2014. májusban, júniusban növekedett a nyilvántartott álláskeresık száma. Borsodgeszt, Bükkzsérc, Cserépfalu csak kicsi eltérést mutat, míg Cserépváralja 2012 elsı félévéhez viszonyítva a 2014 elsı féléve 50 százalékkal kevesebb számú nyilvántartott álláskeresıt mutat. Egerlövı, Kács, Mezıkeresztes csökkenı létszámot, míg Mezıkövesden 2014. januártól- 2014. áprilisig csökken az álláskeresık száma, de 2014. májusban 20 százalékkal és júniusban 6 százalékkal emelkedik. Mezınagymihály, Mezınyárád, Négyes térségében 2014-re csökken a nyilvántartott álláskeresık száma. Sályban 20-30 százalékkal csökken 2014 áprilisáig, 2014 májusában 30 százalékkal, júniusban 20 százalékkal növekszik. Szentistvánon is csökkent a munkanélküli álláskeresık száma, Szomolyán 2014-ben az 50 százalékára csökkent. Tard, Tibolddaróc 20 százalékkal, Tiszabábolna térségében 2014 januárjától- 2014 márciusáig 30 százalékkal csökkent, 2014. májusban több mint 50 százalékot, júniusban 20 százalékot emelkedett. Tiszavalk 2014. áprilisig csökkent, májusban 50 százalékára emelkedett. Vatta térségében 20-30 százalékkal csökkent a 2014-es évben a nyilvántartott álláskeresık száma. Dolgozatomnak ebben a részében összehasonlítottam a 3. ábrát, amely a 366 napnál hosszabb regisztrációt mutatja 2012. januártól- 2012. júniusig a 7. ábrával, amely a 365 napnál hosszabb regisztrációt mutatja 2014. januártól- 2014. júniusig. Azért hasonlítottam össze csak az elsı félévet mindkettınél, mert 2014. júniusig van csak adatom, amelybıl tudtam dolgozni. Azt állapítottam meg, hogy néhány településen csökkent, más területen növekedett a 365 napnál hosszabb regisztráció a munkanélküliek között. Bogácson 2012rıl 2014-re 30 százalékot csökkent a 365 napnál hosszabb regisztráció, Borsodgeszt, Bükkábrány növekedést mutat 2014-re. Cserépfalu emelkedett, Cserépváralja csökkent 2014-re. Csincse térségében 30 százalékkal emelkedett 2014-re a 365 napnál hosszabb 23
regisztráció, míg Egerlövı az egy negyedére csökkent 2014 elsı félévében 2012-es évhez viszonyítva. Mezıkövesden 2014. januárban és februárban 10 százalékkal, márciusban, áprilisban, májusban és júniusban 20-25 százalékkal emelkedett. Mezınyárád, Négyes területén 50 százalékos a csökkenés 2014.-re, Sály térségében nagyon kevés csökkenés tapasztalható, Szomolya, Tard pár fıvel emelkedett csak 2014 elsı félévében 2012 elsı félévéhez viszonyítva.
24
IV.
Fejezet
IV.1. Tartós munkanélküliek egészségi állapota Lényegesen rosszabb volt a tartós munkanélküliek egészségi állapota, mint a többi munkanélkülié. 9%-uk rossznak vagy nagyon rossznak minısítette saját egészségi állapotát 1991-ben és 1993-ban, míg a többi munkanélkülieknek csak 6%-a adott ilyen minısítést magáról. Krónikus betegsége a tartós munkanélküliek 15%-ának, testi vagy érzékszervi fogyatékossága 5-6%-ának volt. A legrosszabb egészségi állapota a 8-26 hete munka nélkül levıknek volt, itt 21%-uk beszélt krónikus betegségrıl, de nem biztos abban, hogy a rossz egészségi állapot, és a munkanélküli idı között összefüggés lenne. Valójában nem tudni, hogy van-e oksági kapcsolat az egészségi állapot és a munkanélküli idı között. Viszont azt tapasztalták, hogy a munkanélküliek 19%-a, a tartós munkanélkülieknek 2528%-a beszélt arról, hogy az egészségi állapota a munkanélküliség idején romlott.13 Mindezt, a hivatkozott könyv, tartós munkanélküliekrıl szóló részében olvastam, és ennek következtében, erre szeretnék utalni majd az esetleírásban. Kutatásom során egy hátrányos helyzető, munkanélküli nırıl írok. Sok esettel foglalkoztam már, így a kutatás során kiválasztottam egy hátrányos helyzető beteg embert, aki a munkanélküliség hatására került ilyen körülmények közé, és egyben egy esetleírást készítettem róla. Jelen esetleírást, egy hátrányos helyzető beteg emberrıl írom, akinek igazából nincs sok esélye arra, hogy meggyógyuljon, ha csak nem léteznek „csodák”. Munkám során több ilyen emberrel találkozom, akik nagyon nehéz körülmények között élnek, és több betegséget is cipelnek magukban. A sok eset közül csak nehezen tudtam választani. Ez az ember roma származású nı, aki már régen (tartósan) munkanélküli. A munkanélküliség hatására egyre nagyobb szegénység és létbizonytalanság jön létre. A növekvı szociális problémák a társadalomnak is nagy kihívást jelentenek.14
IV.2. Az egészségi állapot társadalmi meghatározói Az egészség és a betegség az egyén szociális helyzetével van összefüggésben. A betegség, a megváltozott munkaképesség mindig a szociális problémák okozója. Egyértelmő, hogy a szociális problémák önmaguk is a betegségek kialakulásához vezetnek. Magyarországon az egészség a társadalmi hierarchiának megfelelıen egyenlıtlenül alakul. A hátrányos 13
Bánfalvy Csaba: A munkanélküliség szociálpszichológiájáról. Budapest: Akadémiai kiadó, 2003. 138.o. Török Judit: A szociális munka néhány alapkérdése az egészségügyben. In: Somorjai Ildikó (szerk.): Kézikönyv a szociális munka gyakorlatához. Budapest: Szociális Szakmai Szövetség, 2001. 144.o. 14
25
helyzető, nehéz környezetben élı emberek megbetegedési és halálozási mutatói rosszabbak. Az egyenlıtlenségek megtalálhatók az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutásban is. Az orvosi pszichológia szerint minél nagyobb egy társadalmi csoport objektív egészségügyi szükséglete, annál kisebb a rendelkezésre álló erıforrás.15 A társadalmi összefüggések az egyén szintjén is értelmezhetık. A szociális problémák átalakítják a család életét, eltávolodnak egymástól a rokonság és a közösségi kapcsolatokban. Ezek a dolgok nehezítik a gyermekek nevelését, ellátását. A marginális helyzet nemcsak a szegénységben, nincstelenségben tartja fenn a szerepet, hanem létrejönnek sajátos szubkultúrák, amelyek még erısebben elmélyítik a fennálló problémákat. Ezek mind csökkentik az immunitást a betegségekkel szemben. Ha a szociálpolitika jól mőködik, annak nagy szerepe van a lakosság egészségi állapotának alakulásában. Hazánkban az egészségügyi szakemberek úgy látják, hogy a beteg ellátás együtt jár a szociális munkával, és a szociálpolitikával. Ezek nélkül nincs esély az egészségmegırzésnek, a betegségek megelızésének és a gyógyításnak.16 Twadle álláspontja szerint az egészség megırzése elıször is szociális, anyagi probléma, másodsorban egészségügyi, valamint orvosi kérdés.17
IV.3. Megnövekedett az egészségi állapot szociális dimenziójának jelentısége Ez a betegségstruktúra átalakulásával, a betegség eredetével függ össze. Régebben a fertızı betegségek határozták meg az emberek élettartamát. Ma kórformák mutatják meg az életkilátásokat. Kialakulásukban jelentıs szerepe van a szociális körülményeknek, életmódbeli és magatartás rizikófaktoroknak. Ezek krónikus lefolyásúak, sokszor egy hosszú életszakaszon át tartó betegségek, teljesen nem gyógyíthatók, csak megelızhetıek, az orvostudomány relatív egyensúlyt tud biztosítani a beteg számára. Az ilyen típusú megbetegedéseknél kerül elıtérbe a gyógyítási folyamatban a megelızés gondozás, rehabilitáció, egészségnevelés és tanácsadás.18
15
Molnár László (szerk.): Orvosi szociológia. Budapest: Medicina, 1989. Buda Béla: Szociális munka az egészségügyben. In: Csató Zsuzsa (szerk.): Szociális munka és egészségügy. Budapest: Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete, 1994. 17 Török Judit: A szociális munka néhány alapkérdése az egészségügyben. In: Somorjai Ildikó (szerk.): Kézikönyv a szociális munka gyakorlatához. Budapest: Szociális Szakmai Szövetség, 2001. 145.o. 18 Török Judit: A szociális munka néhány alapkérdése az egészségügyben. In: Somorjai Ildikó (szerk.): Kézikönyv a szociális munka gyakorlatához. Budapest: Szociális Szakmai Szövetség, 2001. 141.o. 16
26
IV.4. Betegségekkel összefüggı szociális problémák A szociális és az egészségügyi problémák szorosan összefonódnak. Az elsı szempont szerint a beteg szociális állapotát a gyógyító folyamatban kell figyelembe venni. A betegnek nemcsak orvosi terápiát kell adni, hanem pszichés, és szociális támogatást is. Az egészségügyi szakembereknek rendelkezniük kell szociális érzékenységgel, karitatív attitőddel, hogy segíteni tudják a beteg mielıbbi teljes gyógyulását, egészségét. A második szempont, az egészségügyi és a szociális problémát feltétlenül szét kell választani. Az egészségügy feladata, hogy diagnosztizálja a betegséget, a legjobb tudása szerint tegyen meg mindent a beteg gyógyulásáért. A szociális problémák kezelésére nem terjed ki. A jól mőködı külföldi egészségügyi rendszereknél egy harmadik megközelítés is létezik, amely a betegek igényeit, szükségleteit veszi figyelembe. A rendszerváltás hatására szociális problémák következtek be az egészségügyben is. Az ellátásban lévı szakemberek sokszor tehetetlenül állnak ezekkel szemben. A legtöbb esetben a beteg egyedül marad szociális problémáinak megoldásában.19
IV.5. Paramedikális szakma szakembere a szociális munkás? A szociális munkások nem rendelkeznek olyan orvos és egészségtudományi ismeretekkel, hogy paramedikális szakembereknek nevezhetnék magukat. Nagymértékben különböznek a képzésben alkalmazott oktatási stratégiák és módszerek. A képzési filozófiák is eltérıek. A szociális szakmára a felkészítés meghatározóan személyközpontú. Lényeges különbség van a szociális munkás és az egészségügyi szakember értékrendjében. A szociális munka tiszteletben tartja minden ember egyediségét, méltóságát, saját élete feletti rendelkezési jogát. A szociális munkásnak a legmesszebbmenıkig tiszteletben kell tartani a kliens személyiségét, önálló döntéshez való jogát. A szociális munkás a kliensnek segít, hogy idıvel képes legyen problémáinak megoldására. A szociális munkás nem értékel, nem minısít, hanem hivatásának, a legjobb tudásának megfelelıen professzionális humán tevékenységet végez. Eredményes munkája hozzájárulhat a kliens gyógyításához, egészségének megırzéséhez.20
19
Török Judit: A szociális munka néhány alapkérdése az egészségügyben. In: Somorjai Ildikó (szerk.): Kézikönyv a szociális munka gyakorlatához. Budapest: Szociális Szakmai Szövetség, 2001. 146.o. 20 Török Judit: A szociális munka néhány alapkérdése az egészségügyben. In: Somorjai Ildikó (szerk.): Kézikönyv a szociális munka gyakorlatához. Budapest: Szociális Szakmai Szövetség, 2001. 148-149.o.
27
IV.6. A kórházi szociális munka szükségessége, szerepe A hagyományos orvos-beteg kapcsolat is egyre inkább átalakul. A gyógyítás közös tevékenységgé válik, a gyógyítást végzı csoportban a szak vagy házi orvos mellett más személyek is szerepet kaphatnak. Pl. dietetikus, pszichológus, szociális munkás. A kórházi szociális munkás részt vesz a kommunikációban, együttmőködik az egészségügyi szakszemélyzettel, és a beteggel. Segíti a betegség elfogadását, enyhíti a szorongásos tüneteket, pozitívabb jövıképet lát a beteg. Részt vesz a beteg életmódjának megváltoztatásában, az orvos részére segítséget nyújt abban, hogy megértse a beteg körülményeit, helyzetét. Segít a beteg családjának, hogy könnyebb legyen a betegséggel megküzdeniük, információt nyújt arról, hogy mi a teendıje a betegnek és a családjának, amikor hazamehet a kórházból. Részt vesz önsegítı csoportok megszervezésében, ugyanakkor kutatási-oktatási tevékenységekben is jelen van. (Az Amerikai Egyesült Államokban a szociális munkások részt vesznek az orvosképzésben.)21
IV.7. Az idısek otthonaiba való bejutás fı alkotó elemei (a törvény módosításának megfelelıen) Idısek otthonába az a személy kerülhet be, akinél a napi négy órát meghaladja a gondozási szükséglet, amelynek vizsgálatát szakértıi bizottság végzi 2008. január elsejétıl, ennek a bizottságnak a mőködtetése az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértıi Intézet feladata. A bekerülés szabályait az SZMM rendelet tartalmazza. A térítési díj megállapítása céljából jövedelem és vagyonvizsgálatot végeznek. A fenntartó a személyi térítési díjat a kiszámított és dokumentált térítési díjnál alacsonyabb összegben is kérheti.22
IV.8. A hospice- szellemő ellátás lényege: hogy egy bizonyos ellátási forma keretében a gyógyíthatatlan betegségben szenvedıknek az emberhez méltó halál lehetıségét biztosítják. Az angliai eredető hospice-mozgalom az egész világon elutasítja az eutanáziát. A hospice-szellemő ellátást biztosíthatják elsı sorban hospice-házakban, amelyek erre a
21
Göncz Kinga: Szociális munka az egészségügyben. In: Csató Zsuzsa (szerk.): Szociális munka és egészségügy. Budapest: Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete, 1994. 22 Dr. Kozma Judit - Dögei Ilona - Jelinekné dr. Vári Zsuzsa – Kostyál L. Árpád – Udvari Andrea – Vajda Norbert: A gondozási szükségletvizsgálat bevezetésének elızményei ás hatásai. http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=1&ved=0CCMQFjAA&url=http%3A %2F%2Fwww.ncsszi.hu%2Fdownload.php%3Ffile_id%3D743&ei=bH5kVOCMMIeHPZaTgdgF&usg=AF QjCNFak5ryo5gGnizU41cwxhU8ovTPnQ&bvm=bv.79189006,d.ZWU
28
tevékenységre szakosodott, önálló intézmények, másod sorban, az erre a feladatra specializálódott kórházi osztályokon, amelyeknek palliatív osztály a nevük. A gazdaságilag erıs civil szervezetek mőködtetik, tartják fenn az egész intézményrendszert. Az ellátásban részesülık döntı többsége szenved valamilyen daganatos betegségben. Ameddig csak lehetséges, a betegeket az otthonukban látják el. Mindez azt jelenti, hogy az ellátott, a délelıttöt és a kora délutáni idıt tölti az intézménybe. Egész napos ellátásra csak az utolsó idıszakban van szükség. A hospice-szellemő ellátást különbözı szakemberekbıl, önkéntes segítıkbıl álló csoport látja el. Az ellátás lényege, hogy a csoport tevékenységének középpontjában a beteg és családja áll, ami azt jelenti, hogy a team-munka folyamán a holisztikus szemlélet a legnagyobb mértékben érvényesülhet. A hospice-nıvér a beteg fizikai és érzelmi igényeinek kielégítését látja el, ugyanakkor összefogja, irányítja a többi szakember tevékenységét. Azt viszont tudnunk kell, hogy a nıvér szakképesítés presztízse Angliában sokkal magasabb, mint nálunk Magyarországon. A hospice-orvos rendelkezik a megfelelı szakképesítéssel, munkája palliatív terápiából áll, a daganatos betegek esetében a fájdalom enyhítésében, a decubitus (felfekvés) tüneteinek csillapításában segít. Nem játszik vezetı szerepet a team életében, ezért sokszor csak részállásban vállalja a szakorvosi teendıket, a fıállása egy kórház onkológiai osztályán van. A halál-haldoklás problémája pszichés és szociális természető. A hospice-lelkész a vallásos meggyızıdéső betegek spirituális szükségleteit elégíti ki, a szociális munkásokhoz hasonlóan egyfajta híd szerepet töltenek be a beteg, a hospice és a társadalom között. Az önkéntes segítık a konyhai munkától kezdve a betegápolásig bármit ellátnak. Anyagi vonzata is van, mert egy szociális munkás önkéntes koordinátorként fél tucat önkéntest is irányíthat, ezáltal csökkentheti a hospice-ellátás költségeit.23
IV.9. A szociális munkás szerepe a hospice-teamben A hospice-team tagjainak, így a szociális munkásnak is fontos feladatuk, hogy visszavezessék a beteget abba a családi, rokoni, baráti környezetbe, ahonnan ı kiszakadt. Fontos feladata a teamnek, hogy a beteg társas környezetével elfogadtassa a beteg érzelmi reakcióit, hogy milyen a fájdalom, a düh, vagy a félelem. A szociális munkás szerepe változik. A hospice-szellemő ellátás során az elvárásokat, attitődöket a team tagjai, valamint a beteg, a család és a hozzátartozók befolyásolhatják. Az egyik ilyen elvárás, hogy a jóléti állam nyújtson szociális biztonságot, olyan esetben, amikor valamelyik 23
Gyukits György – Keresztes Cecília: Szociális munka a hospice-szellemő ellátásban. Esély 2000/6, 6465.o.
29
állampolgár, valamilyen ok miatt súlyos beteg lesz, családtagjai esetleg el is veszítik. Hátra maradnak pl. gyermekek, akikrıl az államnak gondoskodni kell. Fontos a tanácsadás, hiszen a szociális munkás ismeri legjobban a család szociális helyzetét.24
IV.10. A szociális munka sajátosságai A helyzetfelmérés elsı fontos feltétele, hogy a szociális munkás kliense legyen tisztába szociális helyzetével. A sikeres helyzetfelismerésnél négy szempontot kell figyelembe venni: - Elsı szempont: figyelni kell arra, hogy milyen változások következtek be a beteg mindennapi életében, milyen tevékenységeket nem tud már elvégezni, mihez kell segítséget nyújtani neki. A szociális munkásnak azt is meg kell tudnia, hogy a beteg hol akar meghalni: otthon, kórházban vagy a hospice-ban. - Második szempont: a beteg normális körülmények között családi környezetben él. Fel
kell
térképezni
a
betegség,
illetve
a
bekövetkezı
halál
szociális
következményeit, hogyan küzd meg a család a betegséggel és esetleg egy családtag elvesztésével. Fontos, hogy a szociális munkás számba vegye, hogy kik, hányan maradnak a családban, hogy nekik milyen szociális problémáik lehetnek. Különösen figyelni kell a gyermekek, az idısek és az eltartottak további sorsa hogyan alakul. - Harmadik szempont: a haldokló betegek legnagyobb problémája a fizikai erıforrások hiánya, elsısorban pénz és lakásügyi problémák merülhetnek fel. Az otthoni szükségletek kielégítése feleslegessé teheti az intézményi ellátást. - Negyedik szempont: a szociális munkásnak és a team többi tagjának is tudni kell, hogy a beteg és családja mely közösségnek a tagja, fel kell térképezni kapcsolatrendszerüket. Meg kell ismerni a beteg és családja etnikai, kulturális, vallási hátterét, mert ezek hatást gyakorolnak a betegre és a betegségre. Fontos továbbá, hogy a szociális munkás adjon felvilágosítást a betegnek és a családnak a szociális segítı intézményrendszer elérhetıségérıl önkormányzatoknál, egyházi közösségeknél, a civil társadalom egyéb szociális szervezeteinél.25
24
Gyukits György – Keresztes Cecília: Szociális munka a hospice-szellemő ellátásban. Esély 2000/6, 6667.o. 25 Gyukits György – Keresztes Cecília: Szociális munka a hospice-szellemő ellátásban. Esély 2000/6, 6869.o.
30
IV.11. A magyarországi hospice-szellemő ellátás társadalmi beágyazódása, és a szociális munkás szerepe Hazánkban a civil társadalom képtelen lenne fenntartani anyagi szinten egy Angliához hasonló hospice rendszert, mert itt nálunk hiányzik a társadalmi szolidaritás is. Francia országban is az állami költségvetés finanszírozza a palliatív ellátást elég magas színvonalon. Magyarországon a civil társadalom gyengesége következtében a hospiceszellemő ellátási formák kénytelenek a társadalombiztosítás anyagi forrásaira támaszkodni, amelyek nagyon szőkösek. Az önkéntesek száma is alacsony, a társadalmi támogatottság is kisebb, mint Angliában. A hospice teamekben dolgozó szociális munkásoknak nincs egzisztenciális biztonságuk, hiányoznak a magas színvonalú munkavégzés feltételei. Sokkal több feladat hárul rájuk, mert sokkal kevesebb az önkéntes munkás. Hazánkban a szociális ellátó szervezetek hiánya, nem megfelelıen mőködésük is nagy probléma. Vannak települések, ahol nincs rendezve az idıs emberek házi gondozása, illetve otthoni ápolása. A hospice-szellemő ellátás vagy felvállalja ezeknek a feladatoknak az elvégzését, vagy visszautasítják a beteg ellátását. A nehéz társadalmi helyzetben élı szegény emberek nem tudják igénybe venni a hospice-szellemő szolgáltatást nálunk, de még Angliában sem.26
26
Gyukits György – Keresztes Cecília: Szociális munka a hospice-szellemő ellátásban. Esély 2000/6, 74-75.o
31
V. Fejezet Kutatásom során egy hátrányos helyzető, munkanélküli nırıl írok. Sok esettel foglalkoztam már, így a kutatás során kiválasztottam egy hátrányos helyzető beteg embert, aki a munkanélküliség hatására került ilyen körülmények közé, és egyben egy esetleírást készítettem róla. Jelen esetleírást, egy hátrányos helyzető beteg emberrıl írom, akinek igazából nincs sok esélye arra, hogy meggyógyuljon, ha csak nem léteznek „csodák”. Munkám során több ilyen emberrel találkozom, akik nagyon nehéz körülmények között élnek, és több betegséget is cipelnek magukban. A sok eset közül csak nehezen tudtam választani. Ez az ember roma származású nı, aki már régen (tartósan) munkanélküli. Mária is a sok problémával küzdı emberek közé tartozik, most már annyira beteg, ha sikerülne neki munkát találni, akkor sem tudna dolgozni. A munkahely elvesztése súlyos mentális problémákhoz vezethet, amely sok betegségnek az elıidézıje.
V.1. Szolgálat címe, elérhetısége, rövid bemutatása Mezıkövesdi Kistérségi Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat 3400. Mezıkövesd, Morvay János u. 1 Az intézmény a város középpontjában jól megközelíthetı helyen található. Kívülrıl citromsárga színő, öt éve újították fel. Az intézmény több feladatot lát el, ezek a következık: idısek otthona, idısek gondozóháza, idısek klubja, házi segítségnyújtás, jelzırendszeres házi segítségnyújtás, gyermekjóléti szolgálat, családsegítı szolgálat, közösségi pszichiátriai ellátás. Az ügyfélfogadási idı: kedden és szerdán: 8-12 óráig, csütörtökön 12-16 óráig. Az intézményvezetı a családgondozók és a szociális segítık ügyeletet tartanak mindennap. Tulajdonképpen mindig elérhetıek vagyunk.
V.2. Esetleírás Az eset elızményei, az elsı találkozás Mária már régen nem dolgozik, munkanélküli, rendszeres szociális segélyezettként van nálunk nyilvántartva, ahol én szociális segítıként dolgozom. Mária, amikor még egészséges volt, erıs fizikai munkát végzett segédmunkásként egy építkezésen. Elmondása szerint, ı hordta a maltert. Tizennégy évet dolgozott ilyen nehéz munkát, majd létszámcsökkentés miatt elbocsájtották a munkahelyérıl. A munkaviszonya után jogosult volt a Munkaügyi Központtól álláskeresési ellátásra, amelynek idıtartamát kimerítette. A
32
kirendeltségrıl elküldték a hatósági bizonyítvánnyal az Önkormányzat szociális osztályára, ahol formanyomtatványt kapott az aktív korúak ellátásához. Mária a nyomtatványt nem tudta kitölteni, ezért felkereste a Családsegítı Szolgálatot. Megérkezett a Szolgálathoz, és kérte, hogy segítsek neki kitölteni a nyomtatványt, mert ı nem igazán ért hozzá. Én, mint segítı, megírtam neki a válaszokat és az adatokat, és átküldtem az Önkormányzat Szociális ügyintézıjéhez, aki megállapította neki az ellátást. Második találkozás Egy hónap tizenöt nap múlva ismét megjelent Mária a szolgálatnál, ahol dolgozom, és hozott egy határozatot, amely tartalmazta a jogi feltételeket, hogy együtt kell velünk és a Munkaügyi Központtal is mőködnie, valamint azt az utasítást, hogy a szolgálatunknál meg kell jelennie háromhavonta, és mi tartani fogjuk vele a kapcsolatot. Kolléganım, aki szociális munkás, foglalkozott az esettel, én csak segítıként vettem részt, de mindvégig ott voltam mellette, segítettem mindenben, amiben csak lehetett. Személyes találkozás, az elsı interjú Átmentünk egy másik terembe, ahol megtörtént az elsı olyan beszélgetés, ahol Mária teljesen megnyílt, nagyon sokat beszélt, fıleg arról, hogy már egy ideje beteg, mindig fáradt alig várta, hogy leülhessen, mert nagyon gyengének érzi magát. Mostanában étvágytalan, már étrend kiegészítı italt kapott az orvosától, hogy valami mégis legyen, ami pótolja az étkezését. Azt is elmondta, hogy ebbıl a kevés pénzbıl, amit megállapítottak neki, örül, ha a lakbért kifizeti, mert ugyanis a házukat elárverezték, mert nem tudták fizetni, de a közüzemi díjakat sem. De most már az albérletet sem tudják fizetni, mert ha azt kifizetik, akkor nem esznek. Közben elmondta az adatait, mi tájékoztattuk, hogy kérdéseket fogunk feltenni, ez természetesen csak az ı bele egyezésével történhet meg. Mária azt mondta, hogy örül, hogy együtt mőködhet velünk. Név: O. Dezsıné (Mária) Életkor: 57 év Lakóhely: Mezıkövesd Tartózkodási minısége: albérlı Családi állapota: elvált, lányával és unokájával él együtt. Gazdasági aktivitása: inaktív (RSZS) Munkanélkülivé válása: 2011. 04.27. Iskolai végzettsége: Hat általános Gyermeke: Kitti Unokája: Elemér 33
Fizikai jellemzık Mária fekete hajú, vékony, alacsony testalkatú, mosolygós hölgy. Igen beszédes, szívesen válaszol minden kérdésünkre. Ruházata egyszerő, de tiszta, cigaretta illatú. Látszik rajta, hogy beteg, a járása is lassú. A szeme alja nagyon fekete, gyengének látszik. Beszélgetés közben hallani a hangján, hogy a hangszíne mennyire halk. Mentális jellemzık A beszélgetésekkor mindig csendes, higgadt volt, én úgy láttam, mindig ıszintén válaszolt a kérdéseinkre. Annak ellenére, hogy nagyon beteg, néha még nevetett is, szívesen beszélgetett velünk. Azt mondta, elképesztı, hogy mennyire nincs munka itt Mezıkövesden. Most a lányának Kittinek sincs munkája, nem is tudja, hogy mi lesz velük. Nagyon beteg, sok pénz kellene a gyógyszerekre is, de nincs mibıl. A szociális munkás, aki egyben családgondozó is, és én elmondtuk neki, hogy hozzánk nyugodtan fordulhat, amiben csak tudunk, segítünk neki. Mária ennek nagyon megörült, és azt mondta, mindig szívesen fog jönni a Szolgálatunkhoz. Mária egészségi állapotának alakulása 2011-ben az egészségkárosodása 40%-os volt. Az akkori ismert betegségei asztma, szív és érrendszeri probléma. Ebben a megváltozott társadalmi rendszerben a régebbi fertızı betegségek helyett, a krónikus betegségek (magas vérnyomás, cukorbetegség, stb.) érintik az emberek többségét. Ezek több évtizedig is eltarthatnak, és komoly életminıség változást okozhatnak, amely a kliens, a családja és az ellátórendszernek is nagy gondot jelent.27 Máriának a vérnyomása, a cukorszintje nem mindig megfelelı, de most már a tüdejével is gond van. 2012-ben Máriának tüdıgümıt és tüdıdaganatot állapítottak meg. Jelenleg kezelés alatt áll, mőtétre vár, de még mindig cigarettázik. Mint tudjuk, ennek a betegségnek az egyes számú okozója a dohányfüst, de ugyanakkor a szennyezett levegı hatására is kialakulhat. A második és a harmadik stádiumban lévı betegeknél mőtéttel eltávolítható a kóros rész, a negyedik stádiumban már nem mőthetı. A betegség kialakulásának megelızésére szolgálnak a szőrı vizsgálatok, de Mária csak akkor ment orvoshoz, amikor már érezte, hogy nem jól van. Sokszor nagyon csúnyán köhög. A családgondozó és én, sokszor figyelmeztetjük, hogy nem szabadna rágyújtania, de ı azt mondja, neki csak ennyi van, nem tud róla teljesen leszokni, már egyre kevesebbet dohányzik. Ezek a betegségek mind a folyamatos stressztıl alakultak ki nála, mivel férje, 27
Török Judit: A szociális munka néhány alapkérdése az egészségügyben. In: Somorjai Ildikó (szerk.): Kézikönyv a szociális munka gyakorlatához. Budapest: Szociális Szakmai Szövetség, 2001. 155.o.
34
aki a támasza volt, elhagyta, elvált tıle. Egyedül nevelte lányát, aki egy fiúgyermeket hozott a világra. Kittit, a lányát is elhagyta az élettársa, így most a kis unokáját is ı neveli. Pontosabban nevelte, mert most hogy már nagyon beteg Mária, be kell mennie a kórházba, mert ellátásra van szüksége, hogy jobban legyen. Mária anyagi helyzete Mária lányával és unokájával él. Gazdasági aktivitása: inaktív (RSZS). Nem számíthat segítségre, mert a lánya is elveszítette a munkáját, alkalmi munkákból él, amely nagyon kevés. Rokonai távol vannak tıle, és ık is szegényesen élnek. Senkitıl nem várhat segítséget. Tulajdonképpen csak magára számíthat a megélhetésben. Mária jövedelme havonta: 25.650 Ft, amelybıl bérleti díjat fizet, amely 30.000 Ft. A lánya, Kitti alkalmi munkákat vállal, amikor van lehetısége, takarítani jár, nyáron gyümölcs betakarítással, télen hólapátolással jut egy kis pénzhez. Ezzel pótolja a bérleti díj összegét, és a mindennapi ételt, és gyógyszereket az édesanyjának. Lakhatás körülményei A kliensünk elvált a férjétıl, így albérlıként él lányával és unokájával egy családi házban. A lakás komfortfokozata: félkomfortos, a lakás állaga megfelelı, a főtés fával történik. Mezıkövesd szélén csendes, nyugodt környezetben helyezkedik el. Szép zöld övezet, virágok, fák, bokrok díszítik. A lakás elfogadható állapotban van, folyamatosan rendet tartanak. 2012 telén Kittinek sem volt még átmeneti munkája sem, így el kellett hagyniuk ezt a lakást, egyik családtól a másik családig vándoroltak, mikor ki fogadta be ıket. Végül Egerbe költöztek Mária testvéréhez, de nem sokáig laktak itt sem. Sehol nem érezték jól magukat. Elemér édesapjának tudomására jutott, hogy a gyermeke nincs biztonságban, mert folyton csak vándorolnak az édesanyjával és a nagymamájával, így magához vette, most már ı neveli. Itt jó környezetben van a kisfiú, mindenrıl gondoskodnak, amire csak szüksége van. Társas kapcsolatok Máriának egy lánya van Kitti, aki együtt él vele. Az unokáját elvitte az édesapja az ı családjába, mert nagymamájával és édesanyjával veszélyeztetve volt az élete, mert nem voltak meg az anyagiak a megélhetésre. Az elsı családlátogatás alkalmával Máriánál nem volt főtés, mert arra már nem jutott pénz. A hőtı teljesen üres volt, semmilyen élelmiszer nem volt otthon. Nem volt egy szelet kenyér, vaj, egyszóval étel nem volt, ami kell a mindennapi megélhetéshez. Megkérdeztük Máriát a családgondozó és én, hogy mikor és mit esznek. Azt válaszolta a kliensünk, ha van pénz élelmiszerre, akkor esznek, ha nincs, akkor nem esznek. Intéztünk nekik ebédet, hogy legalább az egyszeri étkezés biztosítva 35
legyen. Javasoltuk, hogy hozzanak az önkormányzattól nyomtatványt egyszeri segélyre, lakástámogatási ellátásra, mi segítünk kitölteni, hogy egy kis pénzhez juthassanak, mert Kittinek éppen nem volt munkája. Bejöttek hozzánk, a Családsegítı Szolgálathoz, kitöltöttük a nyomtatványt az egyszeri segélyhez, a lakástámogatási ellátáshoz, ebédet intéztünk nekik, a családgondozó és én, kértünk részükre élelmiszer adományt, hogy valamit enyhítsünk a nehéz sorsukon. Ugyanakkor telefonon hívogattunk olyan befogadó otthonokat, akik nehéz helyzetben lévı családokat befogadnak addig, amíg nem sikerül nekik normális körülményekhez jutni, amely fontos a mindennapi megélhetéshez. Mária csak a testvérével tartja a kapcsolatot, aki Egerben él. Igazából ı sem tud neki segíteni, tulajdonképpen, senkitıl nem várhat segítséget, ezért szívesen jön be hozzánk a szolgálathoz, mert mi meghallgatjuk, amiben tudunk, segítünk neki. A szociális munkás, aki egyben családgondozó is, és én azon tanakodtunk, hogy miután egy telefonhívásunk sem volt sikeres, amikor Máriát, a lányát és az unokáját nem sikerült sehová elhelyezni átmenetileg sem, hogy Mária esetleg bemehetne az Idısek Otthonába lakni, mert ott jobban felügyelnének rá, és jobb körülmények közé kerülne, mint ahol most van.
Ahhoz,
hogy
Mária
az
Idısek
Otthonába
kerüljön,
elıször
gondozási
szükségletfelmérést kell végezni, hogy egyáltalán bekerülhet, vagy sem. Máriának megemlítettük ezt a dolgot, hogy jó lenne, ha beköltözne az Idısek Otthonába. Azt mondta, ı nem szeretne oda menni. Gondolkodtunk tovább a családgondozó és én, hogy jó lenne, ha bekerülne egy elfekvı intézetbe, mivel már áttétes a betegsége. Arra a következtetésre jutottunk, hogy ha bekerülne egy Hospice-házba, az talán elınyére válna. Nálunk még kevés ilyen szolgáltatás van, és ha van is, nem kevésbe kerül, a szociális munka még kevésbé elfogadott, mint a fejlett világ országaiban, ezért az angliai modellt szeretném bemutatni az esetleírásomban. Így Mária számára marad az a lakás, ahol most él, vagy ha nem megy be a kórházba kezelésekre, mőtétre, akkor marad számára valamelyik elfekvı osztály, valamelyik intézménybe, ahol tudják majd fogadni, azokat az ellátásokat megadják részére, amire szüksége lenne. Feljegyzések 2012.05.14. Testvére keresett fel bennünket, hogy tüdıdaganattal kezelik Miskolcon a Megyei kórházban Máriát. 2012.06.28. Mária megjelent szolgálatunknál adategyeztetés szempontjából, ruhaadományt is kapott. 2012.07.02. Rokkantsági ellátáshoz a papírjainak rendezése. 36
2012.07.06. Családlátogatás 2012.07.11. Rehabilitációs és Szociális Hivatalhoz nyomtatvány elküldése, kitöltése. Az igénybejelentés elindítása. 2012.08.02. Kiegészítı orvosi papírok elrendezése, postázás. 2012.10.09. Élelmiszer, ruha adomány adása részükre, a Gyermekjóléti Szolgálattal egyeztetve lakhatási probléma kezelése. 2012.10.10.
Eset
átbeszélés
a
család
helyzetérıl
a
Gyermekjóléti
Szolgálat
családgondozójával és a családdal (kliens, kliens lánya, unoka). Lakhatási helyzetük miatt azonnali intézkedés kell. 2013.03.05. A BAZ Megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szervéhez nyilatkozatot írtunk, tájékoztattuk ıket, hogy Mária mennyi munkaviszonnyal rendelkezik. Lélektani tényezık A kliensünknek elıször nehéz volt elfogadni ezt az új helyzetet, hogy régóta nincs munkája, ráadásul még nagyon beteg is, tüdıdaganatban szenved. A rehabilitációs vizsgálaton nem jelent meg. A kemoterápiás kezelést nem vette igénybe. Jelenleg a nyakának a baloldali részén kitüremkedı daganat található, amelyre mőtétet írtak elı. A mőtétre sem ment el, de a kezelést sem vette igénybe, így a betegsége már áttétes. Mária most már reménytelennek látja helyzetét, hogy meggyógyuljon, nincs jövı képe. Ezért is jó lett volna, ha bekerül egy olyan intézménybe, ahol el tudják látni, és lennének, akik segítenének abban, hogy pozitívabban lássa a jövıjét, az életét. Sajnálja a lányát is, hogy nem nagyon van munkája, nem tudja mi lesz vele. Az unokája miatt nyugodtabb, hogy az édesapjához került, ott biztosítva van számára a megélhetés. A javaslatainkat már nem fogadja el, de még mindig bejön hozzánk a szolgálathoz, ha segítségre szorul, amiben csak tudunk, segítünk neki. A kliens által megfogalmazott probléma Máriának már régen nincs munkahelye, ezáltal anyagi gondjai vannak, itt Mezıkövesden nehéz munkát találni, nem szeretne más területen dolgozni. Másik nagy problémája, hogy beteg, ha lenne munkája, akkor sem bírna dolgozni. Probléma még, hogy a lányának is csak ritkán van munkája. A családgondozó és én általunk megfogalmazott probléma A kliensünknek nincs munkája, de ha lenne, akkor sem tudna dolgozni, mert jelen pillanatban nagyon beteg, tüdıdaganatban szenved. Kórházi kezelésre lenne szüksége, mőtétre, de nem hajlandó bemenni a kórházba, nem akarja a mőtétet, pedig fontos lenne. Most már áttétes az állapota. Kilátástalannak látja a helyzetét, nincs jövı képe. A lánya 37
miatt is aggódik, nem tudja mi lesz vele az életben, mert nem nagyon jut munkához. Mária külsı szervekkel, intézményekkel nem tartja a kapcsolatot. Közösen megfogalmazott probléma Máriának most az lenne a legfontosabb, hogy bemenjen a kórházba, és megkapja a kemoterápiát, hátha lehetne még segíteni rajta. A mőtétre azért lenne szükség, hogy a kitüremkedést megszőntessék, és annak tovább terjedését, így az egészségügyi állapota stabilizálva lenne. A családgondozóval már azon is elgondolkodtunk, hogy Máriának lehet, hogy egy olyan helyre kellene kerülnie, ahol mindennap ellátnák a számára szükséges gyógyszerekkel, kezelésekkel. Az Idısek Otthonára, majd a Hospice-házra gondoltunk. Ismét visszaköltözött abba a lakásba, ahol albérlı, azt mondja, neki ez az otthona, és nem is akarna máshová menni. Nincs senki, akitıl segítséget várhatna, teljesen magára van utalva. Ott van ugyan a lánya, de tıle nem várhat sok segítséget, mivel az ı élete kusza, nem tudni mikor hol tud munkát találni, és nem tud mindig az édesanyja mellett lenni. A problémára tett beavatkozások A családgondozó és én megállapodtunk Máriával, hogy amiben csak tudunk, segítünk neki. Önéletrajzot írtunk a lányának, melyet elküldtünk több munkahely felé, amikor kimentünk családlátogatásra, és láttuk, hogy semmilyen élelmiszer nincs a házba, intéztünk átmeneti segélyt, lakásfenntartási támogatást kértünk a részére, így sikerült élelmiszert is vásárolnia. Folyamatosan tartottuk vele a kapcsolatot. Felhívtunk több munkahelyet is, hogy ha van lehetıség szóljanak, mert az egyik kliensünk lányának munkára lenne szüksége. Élelmiszer és ruha adományokat adtunk neki, a Rehabilitációs és Szociális Hivatalhoz nyomtatványt töltöttünk ki és elküldtük az igénybejelentés, rokkantsági ellátás megállapításához, 2012.10.10.-én esetmegbeszélést tartottunk a Gyermekjóléti Szolgálattal és a családdal, mert lakhatási helyzetük azonnali intézkedést igényelt. Segítı beszélgetést alkalmaztunk, hogy jó lenne, ha bemenne a kórházba, hogy megkapja a szükséges kezeléseket, amely segítene a gyógyulásában, hogy újra teljes életet élhessen. Mondtuk neki, ha nem akar elmenni a kórházba, akkor jó lenne, ha bemenne lakni az idısek otthonába, vagy egy hospice-házba, ahol megkaphatná a számára szükséges ellátásokat. Igaz, az utóbbi kicsit nehezebb lenne, mert ahhoz, hogy hospice-házba bekerüljön, támogatókra lenne szükség, mert neki nagyon alacsony a jövedelme. A családgondozó és én, még ebben is segítségére lennénk, de ı hallani sem akar róla. Eredmény Mária visszaköltözött az albérleti lakásukba a lányával, Kittivel együtt. Azt mondta, ı szeret ott lakni, nem is szeretne máshová menni. A kliensünk havonta megkapja az 38
ellátását, ebbıl ki tudja fizetni a bérleti díjat, de ettıl még az egészségi állapota sajnos változatlan. Jó lenne, ha ı maga is belátná, hogy nagyon nagy szüksége lenne a kórházi kezelésre és a mőtétre, amelyek segítenének az állapotán. A családgondozó és én már többször is beszéltünk vele, hogy ha nem kapja meg a kezelést, akkor nem tud rendbe jönni, de ı rendíthetetlen. Mintha csodára várna, pedig csodák nincsenek. Az utolsó beszélgetésünk alkalmával ismét felhívtuk figyelmét arra, hogy jó lenne, ha bevonulna a kórházba. Mi segítünk neki sok mindenben, de a betegségében csak az orvosok tudnak változtatni, jó lenne, ha ezen elgondolkodna, mert van egy lánya, aki még nagyon fiatal szüksége lenne az édesanyjára, és van egy fiú unokája, aki szívesen találkozik a nagymamájával, hiszen sokáig ı nevelte. A családgondozó és én elbúcsúztunk Máriától, jó egészséget kívántunk neki, és elmondtuk, ha segítségre lenne szüksége, nyugodtan forduljon hozzánk és a szolgálathoz bármikor.
39
Összegzés
Talán soha nem volt még aktuálisabb a munkanélküliségrıl beszélnünk. Ebben a rohanó világban sajnos ma is sok ember válik munkanélkülivé, munkahelyek szőnnek meg, helyettük nincs más munka, ezért emberek kilátástalannak látják helyzetüket. A munka, a munkából szerzett jövedelem az, amely biztosítja minden ember számára a megélhetést, az anyagi biztonságot, a munka az, amely által fontosnak érzi magát az ember a társadalomban, a munka az, amely nemcsak a fogyasztói szükségleteket elégíti ki, hanem a szociális és pszichológiai szükségleteket is jelenti. A munka nemesít. A munka során társas kapcsolatok alakulnak ki, az ember önmagát és környezetét a munkája során ismeri meg. A bérmunkához kapcsolódik a munkanélküliség fogalma, munkanélküli csak bérmunkás lehet. Olyan bérmunkás a munkanélküli, aki szándéka és szükségletei ellenére nem dolgozhat, tulajdonképpen nem jut munkához. Több oka is lehet a munkanélküliség kialakulásának,
amely
szociálpszichológiai
szempontból
nagyon
fontos.
A
munkanélküliség egyik típusa az abszolút munkanélküliség, amely azt jelenti, hogy a munkaadók kevesebb munkát kínálnak fel a munkavállalóknak, mint ahányan szeretnének munkát
vállalni.
Általában
gazdasági
válságok
következménye
az
abszolút
munkanélküliség. Akkor beszélünk strukturális munkanélküliségrıl, amikor az állást keresık munkahely iránti kereslete és a kínált állások szerkezete eltér egymástól. Korábban szükséges munkahelyek megszőnnek, és új munkahelyek keletkeznek, amelyekben újfajta képességekre
van
szükség.
A
gazdasági
fejlıdésnek
és
a
struktúraváltásnak
megnyilvánulása a strukturális munkanélküliség. Súrlódásos munkanélküliség akkor jöhet létre, ha a munkavállaló egész életében nem kötıdik egyetlen munkahelyhez, (amikor munkahelyet
változtat,
munkahelyet
keres,
átmenetileg
munkanélkülivé
válhat).
Magyarországon a gazdasági visszaesés következtében a kilencvenes években nemcsak a munkanélküliség nıtt, hanem csökkent a foglalkoztatottak száma is. Ahogy emelkedett Magyarországon a munkanélküliségi ráta, úgy váltak egyre láthatóvá a munkanélküliek szociális jellegzetességei, változás következett be a munkanélküliek gazdasági, szociális és pszichológiai jellemzıiben. A tartós munkanélküliség hatására egészségromlás is bekövetkezhet, komoly betegségek alakulhatnak ki. Úgy gondoljuk, hogy a nık könnyebben alkalmazkodnak a munkanélküliséghez, mint a férfiak, mert a nık több háztartási munkát látnak el, mint a férfiak. Szerintem ez mindig az adott helyzettıl, az egyéntıl függ. Az a nı, aki egyedül vezet egy háztartást, annak ugyanolyan nehéz 40
megélnie a munkanélküliséget, mint egy férfinak, aki a családfenntartó. Azt gondolom, hogy több munkahelyet, vagy közcélú munkát kellene teremteni, hogy mindenki munkához jusson, aki dolgozni szeretne.
41
Felhasznált Irodalom Bánfalvy Csaba: Munkanélküliség. Budapest: Magvetı kiadó, 1989.
Bánfalvy Csaba: A munkanélküliség szociálpszichológiájáról. Budapest: Akadémiai kiadó, 2003. Buda Béla: Szociális munka az egészségügyben. in: Csató Zsuzsa (szerk.): Szociális munka és egészségügy. Budapest: Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete, 1994. Göncz Kinga: Szociális munka az egészségügyben. in: Csató Zsuzsa (szerk.): Szociális munka és egészségügy. Budapest: Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete, 1994. Gyukits György – Keresztes Cecília: Szociális munka a hospice-szellemő ellátásban, Esély 2000/6. 64-86.p. Magyarország, 1989-2009. A változások tükrében. Budapest: KSH, 2010. Molnár László (szerk.): Orvosi szociológia. Budapest: Medicina, 1989. Nagy Gyula: Munkanélküliség a kilencvenes években. in: Társadalmi riport 2000, Kolosi Tamás, Tóth István György, Vukovich György (szerk.). Budapest: TÁRKI, 79–98.p. Török Judit: A szociális munka néhány alapkérdése az egészségügyben. In: Somorjai Ildikó (szerk.): Kézikönyv a szociális munka gyakorlatához. Budapest: Szociális Szakmai Szövetség, 2001.
Internetes hivatkozások: Darók Ildikó: Szegények, munkanélküliek, hajléktalanok. http://mek.niif.hu/03400/03477/pdf/3_szegeny.pdf (Utolsó letöltés: 2014. nov. 13.)
Fazekas Károly (szerk.): Munkaerıpiaci tükör 2001. Munkanélküliek jövedelemtámogatása. http://www.ofa.hu/hu/munkaugyi+kutatasok+1.html (Utolsó letöltés: 2014. nov. 13.)
42
Dr. Kozma Judit - Dögei Ilona - Jelinekné dr. Vári Zsuzsa – Kostyál L. Árpád – Udvari Andrea – Vajda Norbert: A gondozási szükségletvizsgálat bevezetésének elızményei és hatásai. http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=1&ved=0CCMQFjA A&url=http%3A%2F%2Fwww.ncsszi.hu%2Fdownload.php%3Ffile_id%3D743&ei=bH5k VOCMMIeHPZaTgdgF&usg=AFQjCNFak5ryo5gGnizU41cwxhU8ovTPnQ&bvm=bv.79 189006,d.ZWU
Lehmann Hedvig–Polonyi Gábor: Helyzetkép a lakosság egészségi állapotáról – 1997. http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/a874.pdf (Utolsó letöltés: 2014. nov. 13.)
Magyarország Alaptörvénye http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100425.ATV (Utolsó letöltés: 2014. nov. 13.) Mezıkövesd elhelyezkedésének bemutatása: http://hu.wikipedia.org/wiki/Mez%C5%91k%C3%B6vesd (Utolsó letöltés: 2014. nov. 13.)
Egyéb források: A munkanélküli foglalkoztatás alakulása Mezıkövesd és térségében 2000-2014. A dolgozatomban felhasznált adatokat a Mezıkövesdi Munkaügyi Központtól kaptam. A dolgozatomban található grafikonokat és táblázatokat a kapott adatok segítségével készítettem el.
43
Summary Probably never was so current to speak about unemployment, than nowadays. Unfortunatelly in our rushing world a lot of people become unemployed, workplaces disappear, and after it there isn't any other work instead. So people see their situation hopeless. Word, and it's income give living and material goods for everybody, the work is that give not only consumer need, but it means social and psychological demand too. Work ennobles the worker. During the work social relationship can develop, people can know themselves and their surroundings. The concept of unemployment is connecting the paid work, only wage labourer can be unemployed. The wage labourer is a kind of unemployed who can't work against his need and intention, so he can't get a job. There are a lot of reasons the formations of the unemployement, which is very important in socialpsychological aspect. Absolute unemployment is one of the type of unemployment, it means that employer gives less work employee than workers would like. The absolute unemployment is usually the result of economic crises. We speak about structural unamploymentm when the structure of unemployment seekers and structure of workplaces deviate from each other. Workplaces disappear, and new ones are forming, in which people need new skill. The structural unemployment is the result of economic progress and the structurechanging. Friction unemployment can form if the employee can't connect to one workplace in his/her life. (When he changes or looks for a new workplace he can be temporary unemployed.) In the nineties in Hungary because of the economic recession not only unemployment rised but reduced the number of employees too. As the unemployment index was rising, so we could see the social characteristics of unemploeds, there were changes the economical, and psychological features of unemployed. Because of permanent unemployed can cause bad health condition, serious illnesses. In our opinionwomen adjust to unemployment easier than men, because women do more housework than men. I think it depends that situation, that person. The woman who lives alone with her children and looses her work is similar to that man who is breadwinner. In my opinion we should create more workplace and public work in order to everybody can get work who wants.
44
