A munkanélküliség területei polarizáltsága Magyarországon Lıcsei Hajnalka Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest Regionális Tudományi Tanszék
Budapest, 2010 nov. 27.
Vázlat
1) Kérdésfelvetés 2) Válság elıtti (területi) folyamatok 3) A munkanélküliség a válság alatt 4) Konklúzió
1) Kérdés
A munkanélküliség ezredfordulóra stabilizálódott területi képe, erıs polarizáltsága oldódott-e, változott-e a válság hatására?
Adatforrások
Munkanélküliség
Vállalatok létszám-leépítési szándékai
Állami Foglalkoztatási Szolgálat – nyilvántartott álláskeresık (egy-három hónap csúszás) KSH Lakossági Munkaerı-felmérés Sajtóban megjelenı hírek (Index, HR-portal, Eurofound) problémák: nem teljes, nem ellenırizhetık a pontos dátumok és létszámok, lokalizációs nehézségek
Alkalmazásban állók számának változás
KSH, intézményi munkaügyi statisztika
2) Munkaerı-piaci folyamatok a válság elıtt
A 15–74 éves korú népesség gazdasági aktivitása 60 58 56
Ak tivitás i ráta
54 52 50 48 46
Foglalk oztatottak ar ánya
44 42 40 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009
Adatforrás: A KSH Lakossági Munkaerı-felmérés. Megjegyzés: Szaggatott vonal jelzi a régi, folytonos vonal az új, 2003-ban bevezetett módszertan szerinti adatokat.
Foglalkoztatási ráta a magyar régiókban („konvergencia-klubok”) 60 Közép-Magyarország
Nyugat-Dunántúl 55
Közép-Dunántúl 50 százalék
Dél-Alföld
Dél-Dunántúl
45
Észak-Alföld
Észak-Magyarország
40
35 1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
Adatforrás: KSH Lakossági Munkaerı-felmérése.
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
Munkanélküliségi ráta a magyar régiókban 18 16 Észak-Alföld 14
Észak-Magyarország
százalék
12 10
Dél-Dunántúl Dél-Alföld
8 6 4 Nyugat-Dunántúl
Közép-Magyarország
Közép-Dunántúl
2 0 1992
1994
1996
1998
Adatforrás: KSH Lakossági Munkaerı-felmérése.
2000
2002
2004
2006
2008
Álláskeresık aránya a 15-64 éves népességben, 2008. szeptember
MORAN I: +0,72
Adatok forrása: ÁFSZ
Fı probléma: rendkívül alacsony foglalkoztatottság
A foglalkoztatottak nem minden csoportjára igaz:
Iskolai végzettség szerint: az alacsony végzettségőek maradnak el a leginkább az uniós átlagtól Korcsoportok szerint: a 25 év alatti korcsoportokban nagyobb a lemaradás Nemek szerint : a férfiak esetében nagyobb a lemaradás, (elsısorban a 40 éves korcsoportok fölött; nık esetében csak a fiatalabb korcsoportok esetében) Markáns regionális egyenlıtlenségek az országon belül
Mélyen rögzült, foglalkoztatáspolitikai eszközök hatástalanok
Területi kép, egyenlıtlenségek mértéke is rögzült
Mi áll a területi polarizáltság hátterében?
A külföldi mőködıtıke térbeli eloszlása; „duális gazdaság” (Barta, Kukely, Fazekas-Ozsvald…) Végsı soron: a „hely” és a „fej” (Nemes Nagy – Németh) Strukturális és regionális tényezık (Kiss J. P.)
3) A válság hatása a munkaerıpiac területi polarizáltságára
Munkanélküliség alakulása 2008. szeptember – 2010. október 1. szakasz:
3. szakasz:
Javulás (?) 2010. február -
130%
600
125% 550
120%
500 450
Álláskeresık száma (ezer fı)
115%
szezonálisan kiigazított adat
110% 105%
400 100% 350
95%
300
90%
20 08
2 00 9
2 01 0
Adatok forrása: ÁFSZ
á lláskeresı k szezoná lisan kiigazított szá mának bá zisindexe
magas szintő stagnálás 2009. május – 2010. február (?)
135%
650
aug. szept. o kt.
140%
feb. márc. áp r. máj. jún. júl.
2. szakasz:
700
jú l. aug . szept. ok t. n ov . d ec. jan.
Nyilvántartott álláskeresık száma
dec. jan. feb . márc. áp r. máj. jún.
ugrásszerő növekedés (terjedés) 2008. szeptember – 2009. május
szept. ok t. nov.
állá skeresık száma (10 00 fı)
Kiket érint?
piaci szférában dolgozókat feldolgozóipar, építıipar, ingatlanpiac férfiakat inkább alacsonyabb iskolai végzettségőeket inkább (szakmunkások) nagyobb vállalatoknál alkalmazottakat inkább (kisvállalkozások viszont tönkremennek) Új állástalanok struktúrája teljesen más, mint korábban!
Mely térségek érintettek leginkább a válság különbözı szakaszaiban? Az álláskeresık arányának változása (az elızı év azonos idıszakától számított eltérés, százalékpontban megadva) 2009. május
2010. február
2010. szeptember
Mely térségeket érint a válság összességében? Az álláskeresık arányának változása (az elızı év azonos idıszakától számított eltérés, százalékpontban megadva) 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 Dél-Alföld
1,0
2009
Észak-Magyarország
-1,0
szept. okt. nov. dec. jan. feb. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. dec. jan. feb. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec.
0,0 -0,5
2010
Észak-Alföld
0,5
Dél-Dunántúl
2008
2009 Nyugat-Dunántúl
-1,5
2010
Közép-Dunántúl
Közép-Magyarország Dél-Dunántúl
Közép-Dunántúl
Nyugat-Dunántúl
Közép-Magyarország Észak-Magyarország
Észak-Alföld
Dél-Alföld -1,5
-1,0
-0,5
0,0
0,5
1,0
1,5
2,0
2,5
3,0
3,5
Hogyan változik a területi mintázat? Álláskeresık aránya a 15-64 éves népességben, 2010. szept.
Területi klaszterek, 2008. szeptember (lokális Moran I)
Területi klaszterek, 2009. szeptember (lokális Moran I)
Területi klaszterek, 2010. február (lokális Moran I)
Területi klaszterek, 2010. szeptember (lokális Moran I)
Területi különbségek, szomszédsági hatások szerepe 75%
0,80
0,70 0,65
60% 0,60 55% 0,55 50%
0,50
45%
0,45
40%
0,40 jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec jan febr márc ápr máj jún júl aug
standard deviation
65%
0,75
2008
2009
2010
Csökkenı területi egyenlıtlenségek, kissé oldódó polarizáltság
Moran's I
standard deviation Moran's I
70%
Nagyvállalatok létszámleépítésének térbelisége
Leginkább érintett térségek:
Kevéssé érintett térségek:
Dunántúl északi részében Korábbi „nyertesek” (exportorientált, feldolgozóipari vállalkozások)
Fıvárosi agglomeráció Balaton régió Fejletlen térségek (külsı és belsı perifériák), de kivételek is akadnak
Két (három?) szakasz
A váláság kezdetén: ÉNY-i országrészben koncentrálódó elbocsátások
2. szakasz: térben szórt
3. szakasz:
2010 Q2Új beruházások:
Létszámbıvítés, 2010
Audi, Opel, Suzuki (Mercedes) …
A KMT telephely-választási szokásai nem változnak: nem véletlenszerően helyezkednek el a térben, hanem a fekvési és agglomerációs elınyökkel rendelkezı helyeket preferálják
4) Összegzés: a válság hatása a térszerkezetre
Alapvetıen nem változott meg A kedvezı helyzető térségeket differenciálta Budapest – vidék különbség tovább mélyült Vidéken belüli fejlettebb tömb lazult fel
Hosszabb távon visszaáll az eredeti térszerkezet, esetleg növekedhet is a megosztottság
Kedvezıtlenebb adottságú térségeket hosszabb távon és mélyebben érintheti a válság (az utolsó nagyobb ipari létesítmények csıdje miatt)
