Szakmai és kommunikációs kompetencia a spontán beszédben Erdős Klaudia Nyelvtudományi Doktori Iskola Alkalmazott nyelvészet program ELTE BTK
Bevezetés Kompetencia = alkalmasság, hozzáértés Latin competo com ‘valamivel együtt’
peto ‘értelmet szerez’
Kommunikációs – kommunikatív
kommunikációs folyamat
beszédaktus
Kommunikatív kompetencia szerepe „…tucatnyi tudományterületen, a közoktatásban, a munkaerőpiac számos szegmensében egyaránt szükségszerű a használata” (Szabó 2010) Szóbeli vizsgák Felvételi beszélgetések Állásinterjúk Megbeszélések Stb.
Kommunikatív kompetencia és a spontán beszéd Langenmayr: a beszédtempó és a szünettartás összefügg a meggyőzőerővel Meggyőző beszéd: tiszta artikuláció, változatos tempó, folyamatos beszéd, ügyel a szünettartásra és a prozódiára
Spontán beszéd: nyelvi tervezés és produkció egyidőben, elnagyolt artikuláció, megakadások
Megakadásjelenségek „beszéléskor ejtett hiba, amelyben a beszédhangok és szavak hibásan ejtődnek vagy átszerveződnek” (Berko Gleason– Gleason–Bernstein Ratner 1998) Fogalmi előkészítés
Nyelvi átalakítás Mentális lexikon Fonológiai tervezés
Artikulációs tervezés A beszédprodukció modellje
Megakadásjelenségek típusai Bizonytalansági -
Hezitálás Szünet a szóban Nyújtás Ismétlés Töltelékszó Újraindítás Magyar kutatások: Huszár 1998 Gósy 2002,2003,2004. Markó 2004: monológikus szövegek Horváth 2004: párbeszédek Szabó E. 2004: nyelvi játékok Menyhárt: életkor függvényében
(Gósy 2009)
Hiba típusú -
Morfológiai, szintaktikai hiba Kontamináció Téves szótalálás „Nyelvem hegyén van” (TOT) Perszeveráció Anticipáció Metatézis Egyszerű nyelvbotlás Többféleképpen osztályozható jelenség
Kutatási kérdések 1.
Hatással vanvan-e a beszélő szakmai és kommunikációs kompetenciája a spontán beszédére?
2.
Hogyan jelennek meg ezek a kompetenciák a spontán beszédben?
Anyag, módszer, kísérleti személyek BEA spontán beszéd adatbázis 20 férfi (20(20-40 éves, ép hallók, ép beszédűek) 22-2 beszédrészlete: 1. a munkájáról beszél 2. kísérletvezető által adott téma Szempontok: 1. szakmai tapasztalat (< (<5 év, 5 év< év<) 2. tiszta artikuláció, gondosan tervezett beszéd (munkavégzés feltétele/nem elvárás) 4 alcsoport (5(5-5 fő): <5 év, komm. komp. nem elvárás (1), 5 év< év<, komm. komp. nem elvárás (2), <5 év, komm. komp. elvárás (3), 5 év< év<, komm. komp. elvárás (4) PRATT: beszédszakaszok, szünetek jelölése Megakadások, szünetek aránya a beszéd teljes időtartamára vetítve
Eredmények: Szünet és beszéd aránya 1. szöveg: munka 35
31,51
29,55
2. szöveg: kísérletvezető témája
30,04 29,99
30
24,95
25
23,73
24,52
18,52
20 % 15 10 5 0 max. 5 év, NK min. 5 év, NK
max. 5 év, K
min. 5 év, K
Szakmájukban hasonló mértékű tapasztalattal rendelkező adatközlők esetében a különbség 6,56% és 6,31% (1. szöveg), 11,03% és 5,47 (2. szöveg). Mindkét szöveg esetében azok tartottak kevesebb szünetet, akik esetében elvárt a jó kommunikációs készség.
Megakadásjelenségek a beszélők két szövegében 1. szöveg: munka, hobbi - 1878 db bizonytalanságból eredő megakadás - 294 db hiba típusú megakadás 2. szöveg: kísérletvezető adja - 1719 db bizonytalanságból eredő megakadás - 297 db hiba típusú megakadás
Százalékos arány az összes megakadáshoz vizsonyítva
100 %
86,46
50 0
13,54 Bizonytalanság
Hiba
Százalékos arány az összes megakadáshoz viszonyítva
100 %
85,27
50 0
14,73
Bizonytalanság
Hiba
Bizonytalanságból eredő megakadások 1. szöveg: munka
2. szöveg: kísérletvezető témája
12 9,31
szó/ megakadás
10 8
11,11
10,24
6,5
6,93
6,6
9,22
6,93
6 4 2 0
max. 5 év, NK min. 5 év, NK max. 5 év, K min. 5 év, K Az 1. szöveg esetében 2,81 és 2,66 szóval többet ejtettek megakadás nélkül azok, akiktől elvárt a megfelelő kommunikációs készség a munkavégzés során. Még nagyobb különbség a 2. szöveg adatai alapján (3,31 és 4.18 szó/megakadás)
Hiba típusú megakadások 1. szöveg: munka
2. szöveg: kísérletvezető témája
140
133,17
szó/ megakadás
120 92,08
100 80 60
47,57 50,55
53,55 50,29
45,7
45,89
40 20 0 max. 5 év, NK min. 5 év, NK
max. 5 év, K
min. 5 év, K
A legritkábban mindkét szöveg esetében azok ejtettek hiba típusú megakadást, akik szakmailag tapasztaltabbak voltak és magasabb szintű kommunikációs kompetenciával rendelkeztek. A többi csoport adatai alapján sem a szakmai, sem a kommunikációs kompetencia szintje nem befolyásol jelentősen.
Példák hiba típusú megakadásokra -
-
státusz üresedés kapcsán kerültem még □ ööö □ most már majdnem tizenöt éve □ főiskolára □ és meg kellett bele kellett jönni ebbe a gazdasági szaknyelvbe (változtatás) kifejezetten közlék közlekedés biztonsági □ témával foglalkozó (anticipáció) volt motorversenyeen tehát hogy ő motorhelyezést mondom motorversenyeken elért helyezést (kontamináció) mutatták a videót és □ és □ i □ ööö □ aa videán fent van (TOT) mi be későn érő típusok most fogom lerakni az érettségit (morfológiai, szintaktikai hiba) a házak…szebbek voltak és kul □ rendezettebbek voltak (téves szókezdés) akkor volt a Sziget Félsziget Fesztivál (téves szótalálás)
Összegzés, következtetések 1. A beszélő kommunikációs kompetenciája és annak mértéke hatással van spontán beszédére: - egységnyi idő alatt kevesebb szünet - ritkábban fordulnak elő megakadásjelenségek 2. A szakmai kompetencia kevésbé meghatározó, azonban azoknál a beszélőknél, akik 5 évnél több tapasztalattal rendelkeztek a szakmájukban átlagosan 1,35%1,35%-kal jobb szünet--beszédidő arányt tapasztaltunk. Emellett ritkábban szünet fordultak elő hiba típusú megakadások az ő beszédükben, amikor a munkájukról beszéltek. További kutatások a témában, percepciós vizsgálatok, melyek eredményei alapján további kompetenciafejlesztő gyakorlatok dolgozhatók ki.
Köszönöm a figyelmet!
