Tájékoztató a közfoglalkoztatási jogviszony keretében történő munkaerőkölcsönzésről A közfoglalkoztatás új rendszerének kialakítása során 2011. szeptember 1-jétől lehetőség lesz már a közfoglalkoztatási jogviszony keretében is munkaerő-kölcsönzésre. Fentiekre tekintettel 2011. szeptember 1-jétől módosul a munkaerő-kölcsönzési és a magánmunkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről szóló 118/2011. (VI.30.) Korm. rendelet (továbbiakban: Mkr.). A módosítás szabályai az alábbiakban kerülnek ismertetésre. 1. Közhasznú kölcsönző lehet - helyi vagy kisebbségi önkormányzat, illetve ezek társulása, - a közhasznú szervezet (kivéve a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács, a Magyar Rektori Konferencia, európai területi együttműködési csoportosulás és a nem költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény). A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 2. § (1) bekezdése alapján (figyelemmel az Mkr. 2. § (1) bekezdés i. pontja szerinti korlátozásra) az alábbi szervezetek lehetnek közhasznú kölcsönzők: - a közhasznú szervezetként nyilvántartott társadalmi szervezet (kivéve a biztosító egyesület, a politikai párt, valamint a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseleti szerv), - a közhasznú szervezetként nyilvántartott alapítvány vagy közalapítvány, - a közhasznú szervezetként nyilvántartott köztestület, - a közhasznú szervezetként nyilvántartott országos sportági szakszövetség, - a közhasznú szervezetként nyilvántartott nonprofit gazdasági társaság, - a közhasznú szervezetként nyilvántartott szociális szövetkezet, valamint - a közhasznú szervezetként nyilvántartott vízitársulat.
2. A közfoglalkoztatásra irányuló munkaerő-kölcsönzési tevékenység folytatásának engedélyezése A közfoglalkoztatásra irányuló munkaerő-kölcsönzési tevékenység folytatását a közhasznú kölcsönző székhelye szerint illetékes munkaügyi központ engedélyezi, amennyiben - a cégjegyzékbe vagy - ha a működés feltétele más bírósági vagy hatósági nyilvántartásba vétel - az előírt nyilvántartásba bejegyezték, és társasági szerződése, alapító okirata, alapszabálya a kölcsönzési tevékenység folytatását tartalmazza, - a kérelmező vagy az általa foglalkoztatott legalább egy személy az Mkr. 1. számú mellékletében meghatározott szakmai képesítéssel, gyakorlattal, illetve - a tevékenység gyakorlásához megfelelő irodahelyiséggel rendelkezik, - a rendeletben meghatározott mentort alkalmaz. (Közfoglalkoztatási jogviszony keretében történő munkaerő-kölcsönzés esetében a tevékenység megkezdéséhez nem szükséges a rendelet által előírt vagyoni biztosíték letétbe helyezése.) Az Mkr. 1. számú mellékletében meghatározott szakképesítés: a) szakirányú felsőfokú végzettség, ennek keretében - egyetemek közgazdaságtudományi, gazdaságtudományi karán, - egyetemek állam- és jogtudományi karán, - egyetemek bölcsészettudományi karán pszichológia és szociológia szakon,
1
- egyetemek és főiskolák államigazgatási, gazdasági, humánerőforrás-menedzseri, személyügyi, személyügyi szervezői, igazgatásszervezői, szociális igazgatási, munka- és pályatanácsadói szakán szerzett oklevél, valamint - egyéb felsőoktatásban szerzett oklevéllel rendelkezők közül a felsőfokú személyügyi gazdálkodó szaktanfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány, vagy b) felsőfokú iskolai végzettség és legalább kétéves, az alábbiakban felsorolt humánpolitikai területen eltöltött gyakorlat: - az emberi erőforrással való gazdálkodás tervezése, - munkaköri követelmények meghatározása, - a munkaerő-szükséglet minőségi és mennyiségi jellemzőinek tervezése, - munkaerő-kiválasztás, - munkaerő-közvetítés, - munkaerő-felvétel, - a belső utánpótlás tervezése, - a beilleszkedési folyamat megtervezése és végrehajtásának irányítása, - teljesítményösztönzési rendszerek kialakítása, ezen belül: = bérezési alapelvek kialakítása, = hatékony bérezési és ösztönzési rendszerek kialakítása, bevezetése, - teljesítményértékelési rendszerek kialakítása és bevezetése, - munkahelyi képzési és továbbképzési rendszerek kialakítása, - személyzeti és munkaügyi nyilvántartások rendszerezése, vezetése, - munkakörülmények vizsgálata; vagy c) középfokú iskolai végzettség és legalább ötéves, a b) pontban felsorolt humánpolitikai területen eltöltött gyakorlat; vagy d) a 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet mellékleteként kiadott Országos Képzési Jegyzékben meghatározott munkaerő-piaci ügyintéző és munkaerő-piaci menedzser szakképesítés. Az irodahelyiség akkor megfelelő, ha a kérelemben feltüntetett módon van berendezve, vezetékes telefonvonallal rendelkezik és a kérelmező az irodahelyiség használati jogát igazolni tudja.
Mentorként kizárólag az alábbi végzettséggel rendelkező személyek foglalkoztathatóak: - egyetemi szintű jogász, orvos, humánszervező, pszichológus, szociálpolitikus vagy szociológus szakképzettség; bölcsészettudományi vagy közgazdasági felsőoktatásban szerzett szakképzettség; egyetemen vagy főiskolán szerzett tanári végzettség, szociális munkás szakképzettség; igazgatásszervező, munkavállalási tanácsadó, munkaügyi kapcsolatok vagy személyügyi szervező szakképzettség, - az előző pontban fel nem sorolt egyetemi vagy főiskolai szintű végzettség és munkaügyi, társadalombiztosítási, személyügyi, személyzeti szakképesítés vagy szakirányú továbbképzésben szerzett személyügyi szakigazgatás-szervező szakképzettség, - középiskolai végzettség és államilag elismert felsőfokú munkaügyi, felsőfokú személyzeti, felsőfokú személyügyi, felsőfokú társadalombiztosítási, középfokú munkaügyi, középfokú személyügyi, középfokú társadalombiztosítási, szociális ügyintéző vagy szociális asszisztens szakképesítés. A mentori szolgáltatás célja, hogy a munkavégzésre való felkészüléshez, az önálló munkába álláshoz vagy a munkahelyen történő beilleszkedéshez személyes segítséget nyújtson a közfoglalkoztatott részére. Ennek érdekében a mentor a közfoglalkoztatottat - információkkal látja el az állami foglalkoztatási szerv által nyújtott támogatásokat, ellátásokat, szolgáltatásokat, a munkaerőpiac jellemzőit érintően, - tájékoztatja a munkavégzésre irányadó alapvető munkavédelmi és munkaügyi szabályokról, - támogatja az együttműködéshez szükséges kapcsolati rendszer kialakításában és fenntartásában,
2
-
személyesen segíti a munkahelykeresés, a megfelelő képzés kiválasztása, a képzés eredményes elvégzése, az elhelyezkedést követő beilleszkedés terén, segíti a foglalkoztatási szervvel való együttműködési kötelezettsége teljesítésében.
A munkaerő-kölcsönző nyilvántartásba vételéhez 2011. szeptember 1-jétől új kérelem nyomtatvány alkalmazandó, mely jelen tájékoztató melléklete. 3. A közfoglalkoztatott munkaerő-kölcsönzése A közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyt a közhasznú kölcsönző és a közfoglalkoztatott között legalább 60 napra kell létesíteni. A közfoglalkoztatási jogviszony munkaerő-kölcsönzés céljára jön létre, de emellett lehetőség van arra, hogy a közhasznú kölcsönző a foglalkoztatottat a kikölcsönzések közötti időtartam alatt saját tevékenysége keretében is foglalkoztassa. A közhasznú kölcsönző által kölcsönbeadott közfoglalkoztatott nem foglalkoztatható olyan munkakörben, melynek ellátására törvény közalkalmazotti, közszolgálati, vagy kormánytisztviselői jogviszony létesítését írja elő. Közhasznú kölcsönző a közfoglalkoztatottak tekintetében külföldre irányuló munkaerőkölcsönzési tevékenységet nem folytathat A közhasznú kölcsönző közfoglalkoztatási jogviszonyban álló közfoglalkoztatottakat csak a közfoglalkoztatásról szóló törvényben meghatározott közfoglalkoztató részére kölcsönözhet. Közfoglalkoztató lehet a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény alapján: - a helyi és kisebbségi önkormányzat, valamint ezek jogi személyiséggel rendelkező társulása, - a költségvetési szerv, - az egyház, - a nemzeti civil alapprogramról szóló törvényben meghatározott civil szervezet, - az állami és önkormányzati tulajdon kezelésével és fenntartásával megbízott, vagy erre a célra az állam, önkormányzat által létrehozott gazdálkodó szervezet, - a vízitársulat, - az erdőgazdálkodó (az erdő külön törvényben meghatározott közjóléti céljainak megvalósítása érdekében végzett feladatok ellátására, a természeti károkat szenvedett erdőterületek rehabilitációjára, erdészeti sétautak, turistautak és tanösvények kijelölésére, karbantartására, határjelek és környezetének karbantartására, tűzpászták készítését és tűzmegelőzést szolgáló feladatok ellátására, kommunális hulladék gyűjtésére és elszállítására, az erdőterület kommunális szennyeződéstől való tisztítására kerül sor) - közhasznú szervezet (kivéve a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács, a Magyar Rektori Konferencia és a nem költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény), - a szociális szövetkezet (csak közhasznú tevékenysége körében), - a vasúti pályahálózat-működtető szervezet (a vasúti pálya és környezete tisztántartásával, a kapcsolódó területek növényzetének karbantartásával, továbbá a vasúti üzemi létesítmények fenntartója az üzemi létesítmény állagmegóvásával kapcsolatos feladatai ellátásában).
A közhasznú kölcsönző a közfoglalkoztatási jogviszony kikölcsönzések közötti időtartama alatt köteles - a közfoglalkoztatottat képzésben részesíteni, vagy - a közfoglalkoztatott részére mentori szolgáltatás igénybevételét biztosítani. A képzés szakmai vagy foglalkoztatást elősegítő ismereteket nyújtó, intézményi akkreditációval rendelkező képző-intézményben folytatott képzés lehet. A sikeres vizsga eredményéről a résztvevők bizonyítványt vagy tanúsítványt kapnak. A mentori szolgáltatás szabályai feljebb már ismertetésre kerültek.
3
4. A munkaerő-kölcsönzési díj Ha a munkaerő-kölcsönzés - helyi vagy kisebbségi önkormányzat vagy azok társulása, - egyház, civil szervezet, - költségvetési szerv vagy - nonprofit gazdasági társaság részére történik, a közhasznú kölcsönző és a kölcsönvevő közötti megállapodásban nem köthető ki magasabb kölcsönzési díj, mint a közfoglalkoztatási bér (közfoglalkoztatási garantált bér) járulék terhekkel növelt összege és a közhasznú kölcsönző által kapott közfoglalkoztatás mobilitását szolgáló támogatás közötti különbözet. 2011. szeptember 1-jét követően létesített közfoglalkoztatási jogviszonyok esetében a közfoglalkoztatási bér és közfoglalkoztatási garantált bér [170/2011. (VIII.24.) Korm.r. alapján]: - szakképesítést és középfokú iskolai végzettséget nem igénylő munkakör betöltése és teljes munkaidő esetén havibér alkalmazása esetén 57 000,- Ft/hó, hetibér alkalmazása esetén 13 120,- Ft/hó, napibér alkalmazása esetén 2 624,- Ft/nap. - legalább középfokú iskolai végzettséget, szakképesítést igénylő munkakör betöltése és teljes munkaidő esetén a garantált közfoglalkoztatási bér havibér alkalmazása esetén 78 000,- Ft/hó, hetibér alkalmazása esetén 17 950,- Ft/hó, napibér alkalmazása esetén 3 590,- Ft/nap. - teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények 100%-os és teljes munkaidő teljesítése esetén kötelező legkisebb összege 57 000,- Ft. A teljesítménykövetelmények 100% feletti teljesítése esetén a közfoglalkoztatási bér növelhető, 100% alatti teljesítés esetén a közfoglalkoztatási bér csökkenthető. A közfoglalkoztatót a teljesítménybér alkalmazása esetén sem illeti meg többlettámogatás. Teljesítménybér alkalmazása esetén a közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő munkavezető bérezésére is ezek a szabályok vonatkoznak. - részmunkaidő esetén a fent meghatározott havi, heti és napi bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve kell figyelembe venni azzal, hogy az egy hónapra folyósított havi, illetve az egy hónapra vetített heti és napi nettó bértétel nem lehet kevesebb a foglalkoztatást helyettesítő támogatás (bérpótló juttatás) összegénél (2011-ben 28 500,- Ft/hó). - a havi közfoglalkoztatási bér kifizetése heti bér-részletekben történik. Erre tekintettel a bérből letiltást, levonást, a jogszabály által teljesítendő adó-és járulék levonásokat arányosan kell levonni. A közfoglalkoztatás mobilitását szolgáló támogatás nyújtható a közhasznú kölcsönző részére, amennyiben foglalkoztatást helyettesítő támogatásra (bérpótló juttatásra) jogosult személy legalább 60 nap időtartamra szóló, határozott idejű közfoglalkoztatási jogviszony keretében történő foglalkoztatását vállalja. A támogatás mértéke: a foglalkoztatott közfoglalkoztatási bére és az ahhoz kapcsolódó – a járulékkedvezmények igénybevételével csökkentett – járulékok mértékének 50-80 százalékáig terjedhet. A támogatási időszak a közfoglalkoztatási jogviszony időtartama, de legfeljebb egy év lehet. Fentiekre tekintettel a kölcsönzési díj összege legfeljebb a közfoglalkoztatási bér és az ahhoz kapcsolódó járulékok mértékének 20-50%-ig terjedhet – a közfoglalkoztatás mobilitását szolgáló támogatás mértékétől függően.
5. A kölcsönbeadó adatszolgáltatási kötelezettsége A kölcsönbeadónak a tárgyévi tevékenységéről a tárgyévet követő év január 31-éig a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján (www.afsz.hu) közzétett adatlapon, telephelyenként a következő adattartalmú adatszolgáltatást kell elkészítenie: - a munkaerő-kölcsönző cégre vonatkozó adatok: o irodák száma Magyarországon, o alkalmazottak száma,
4
-
-
o nettó árbevétel (millió forintban) állománycsoport szerint [a kölcsönzött munkavállalókra vetítve (külföld, belföld együtt)] és nemzetgazdasági ágazat szerint, o az ügyfelek által átvett dolgozók száma, o az adatbázis nagysága, a kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók száma a kölcsönzés céljából létesített munkaviszony határozatlan vagy határozott időtartama szerint, a foglalkoztatás irányának megadásával (belföld, külföld) a következő bontásban: o állománycsoportonként, korcsoportonként, nemenként, foglalkozásonként továbbá iskolai végzettség szerint, o a munkavállalók részére kifizetett éves keresettömeg, o a foglalkoztatott munkavállalók által a kölcsönvevőnél teljesített munkanapok száma (napi 8 órával számolva), o a teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma, o a közhasznú kölcsönző tájékoztatást köteles adni a lebonyolított képzésekről, valamint a nyújtott mentori szolgáltatásról, a belföldi és a külföldi kölcsönvevők száma ágazati bontásban, a külföldi kölcsönvevők száma, ágazata országonkénti bontásban.
Állománycsoportok: szakmunkás, betanított munkás, segédmunkás, felsővezető, vezető, irányító, ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Nemzetgazdasági ágak (a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere a TEÁOR 2008): A-mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat B- bányászat, kőfejtés C-feldolgozóipar D-villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás E-vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyvízmentesítés F-építőipar G-kereskedelem, gépjárműgyártás H-szállítás, raktározás I-szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás J-információ, kommunikáció K-pénzügyi, biztosítási tevékenység L-ingatlanügyletek M-szakmai, tudományos, műszaki tevékenység N-adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység O-közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás P-oktatás Q-humán-egészségügyi, szociális ellátás R-művészet, szórakoztatás, szabadidő S-egyéb szolgáltatás T-háztartás munkaadói tevékenysége, termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra U-területen kívüli szervezet
6. A magán-munkaközvetítő adatszolgáltatási kötelezettsége A magán-munkaközvetítőnek a tárgyévi tevékenységéről a tárgyévet követő év január 31-éig a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján (www.afsz.hu) közzétett adatlapon, telephelyenként a következő adattartalmú adatszolgáltatást kell elkészítenie: - a magán-munkaközvetítő cégre vonatkozó adatok: o irodák száma Magyarországon o alkalmazottak száma
5
-
o nettó árbevétel (millió forintban), állománycsoport (a közvetített munkavállalókra vetítve) és nemzetgazdasági ágazat szerint o az adatbázis nagysága a magyar állampolgárok belföldre történt munkaközvetítéseinek száma (fő) a külföldre történt közvetítések száma országonként, állampolgárság szerint (fő) a külföldi állampolgárok magyarországi munkavégzésre történő közvetítésének száma állampolgárság szerint (fő).
A magyar állampolgárok belföldre, illetve a külföldre történő közvetítések esetében az adatokat az alábbi bontásban kell megadni, az összes munkaközvetítésen belül: - az eredményes közvetítések száma, - a sikertelen közvetítések száma, - a folyamatban lévő közvetítések száma, - a foglalkoztatásra irányuló jogviszony típusai szerinti közvetítettek létszáma (fő), - a közvetítettek száma foglalkozásonként, nemenként, állomány-, korcsoport valamint nemzetgazdasági ágazat szerint, - a közvetítést megelőzően munkával rendelkező és nem rendelkező munkanélküliek száma, állománycsoportonként, korcsoportonként, nemenként, iskolai végzettség, nemzetgazdasági ágazatok szerint. Pécs, 2011. szeptember 1.
Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja
6
