A multimédia alkalmazások alkotóelemei Szövegek Szöveget szövegszerkesztővel szokták begépelni a számítógépbe. A szövegszerkesztő használatának előnye, hogy az elütéseket könnyen meg lehet találni, kijavítani. Megoldandó problémák: a betűtípus, betűméret meghatározása; a képernyőoldalra férő szöveg meghatározása; a képernyő kivitelének meghatározása. Kész szöveg használata esetén a fenti problémák már meg vannak oldva. Szöveg beolvasása lapolvasóval Az OCR szoftver használatához a nyomtatott szöveget lapolvasóval be kell olvasni a memóriába. A lapolvasó a nyomtatott szöveget képfájlként olvassa be a memóriába. Betűtípus A betűméret legyen a képernyő minden felbontásában olvasható. Használatos képernyő felbontások: 640 × 480, 800 × 600, 1024 × 768 képpont. A képernyőn jól olvasható betűtípust kell használni, ami megtalálható minden számítógépen. True Type betűtípus általában minden számítógépen megvan. Nem szabad négynél több betűtípust használni egy képernyőoldalon. Ne legyen túl sok szöveg egy képernyőoldalon Szövegstílusok -
Ritkán érdemes csupa nagybetűből álló szöveget készíteni. Kiemelés félkövér betűkkel történjen, ezek a képernyőn feltűnőek, jól olvashatók. Az árnyékolt szöveg változatos és jól olvasható. A keretezés javítja a szöveg olvashatóságát. Lehet változó karakterek közötti távolságot használni.
Háttér A színes képernyőn a háttér előkészíti az információt, meghatározza a képernyőoldal hangulatát. Ismertető jellegű szövegnél legyen a háttér egyszínű. A szín alkalmazkodjon a szöveg színéhez. Izgalom felkeltéséhez legyen a háttér élénk színű, esetleg mintás. Színek -
A színek hangulatot, benyomást közvetítenek.
-
Kontraszt dús színkombinációkat célszerű használni. Ne legyen négynél több szín egy képernyőoldalon.
Hypertext Könyvek szekvenciális olvasásra készülnek, vagyis az információközlés során építenek a korábbi ismeretekre. Hypertext dokumentációk önálló információegységekből állnak, melyek között sok kereszthivatkozás lehet. A kereszthivatkozás teszi lehetővé, hogy az olvasó olvasás közben megkeressen egy másik helyet a dokumentációban.
Állóképek, animációk Az állóképekről lásd az előző tananyagokat! Az animáció állóképsorozat, amivel megfelelő sebességű lejátszás esetén mozgásszimulációt lehet megvalósítani. A mozgássimulációhoz 15 kép/sec lejátszási sebesség elegendő. A képernyőn az animáció képei dinamikusan változnak, vagyis korlátozott ideig marad egy-egy kép a képernyőn, ezért az animáció időfüggő, folyamatos információ. Az animáció állókép-sorozatok segítségével előállított mozgás szimuláció. Az animáció önálló állóképekből indul el, ezek összerakásával kelti a mozgás érzetét. A videofilm folyamatos mozgásról készített pillanatfelvételek sorozata. A pillanatfelvétel mindig folyamatos mozgás egy adott pillanatát rögzítő állókép. Animáció típusok -
Állandó előtérrel készülő animáció
-
Állandó háttérrel készülő animáció
Objektum animáció (Nem animációs állományt, hanem egy grafikus objektumot hoznak létre, melyet egy program mozgat a képernyőn egy előre megadott útvonalon.) Eszközök az animációs képek megrajzolására A legtöbb animáció készítő szoftver rendelkezik az alábbi eszközökkel, melyek megkönnyítik az animáció készítést: (1) (2) (3) (4)
Objektum mozgatás előre definiált pálya mentén Fázisrajzolás (tweening) Képúsztatás Animáció hangosítás
Hangok A számítógép kétféle hangállományt ismer. Az egyik hangállomány fajtában a hangok digitálisan kódolt formában találhatók. Ezen hangállományok a WAV állományok. Az állomány mérete függ a digitalizálás paramétereitől, továbbá a csatornák számától. A WAV állományok viszonylag hosszú állományok. A másik hangállomány fajtában nem hangok, hanem szintetizátor parancsok találhatók. Az állomány lejátszásakor a parancsok vezérlik a szintetizátort, ami hangokat állít elő. Ezek a MIDI állományok. A MIDI állományok viszonylag rövid állományok. Hangállományok az Interneten Interneten csak tömörített digitális hangállományok találhatók. A tömörítési eljárás az MP3 (MPEG Audio Layer 3) eljárás. A tömörítés – nem jelentős minőségromlás mellett – 20× és 40× érték lehet.
Videofilmek A videofilm a szórakoztató elektronika egyik fontos eleme. A videofilm lejátszása mozgóképeknek és hangoknak az együttes megjelenítését jelenti. A videofilm képkockákból áll, ezeknek meghatározott időpontokban, periodikusan kell megjelenni a képernyőn, és korlátozott ideig maradnak ott. Ezért a videofilm időfüggő, folyamatos információ. A videofilm hangja is időfüggő, folyamatos információ. Ha a videofilm feliratos film, akkor a szöveg is időfüggő, folyamatos információ. A videofilmek nagyméretű állományok, melyeket tömöríteni kell. A legelterjedtebb tömörített formátumok az AVI, Indeo, MPEG1, MPEG2 és MPEG4 formátum. Videoállomány tömörítési eljárások A videoállomány tömörítési eljárások a képkockák közötti tömörítést használó veszteséges tömörítési eljárások. A következőket ismertetjük: -
AVI
-
MPEG1
-
MPEG2
-
MPEG4
-
Indeo
AVI Az AVI (Audio Video Interleaved) formátum speciális RIFF (Resource Interchange File Format) formátum, ami általános célú multimédia fájlformátum. Az AVI állományban a
kép- és a hanginformáció váltakozva követi egymást. Ez biztosítja, hogy lejátszáskor a kép és a hang szinkronban maradjon. A képadatok tömörítés nélküli vagy tömörített adatok. MPEG szabványok Az MPEG (Motion Picture Expert Group) szabvány (ISO 11.172) a videofilmek nagyfokú, veszteséges tömörítési eljárása, ami elfogadható képminőség mellett 50×-os, esetenként 100×-os tömörítést is lehetővé tesz. MPEG1: transzformáció, színkód összenyomás Az MPEG1 eljárás a JPEG eljárásnak mozgóképek tömörítésére továbbfejlesztett változata. Képadatok mellett hangadatokat is tömörít. Az MPEG1 eljárás a képkockák közötti változásokat is kódolja. 10 –15 képkockánként újrakezdi a képkockák kódolását. Az eljárás a képállományok RGB színinformációit YUV szín-koordinátarendszerbe transzformálja, elválasztja a világosság- és a színkódokat, majd a színkódokat 4 : 1 : 1 arányban összenyomja. Ennek a műveletnek a végén az ember számára nem érzékelhető minőségromlás mellett a képállomány mérete felére csökken. MPEG1: képkocka típusok A képkockák közötti tömörítés miatt az MPEG adatfolyamban három képkocka típus található: I képkocka: teljes képkocka. P képkocka: előrebecsült képkocka. Csak a korábbi I és P képkockához képest történő változásokat tartalmazza. B képkocka: kétirányú képkocka, mert tartalmának meghatározásához a korábbi I és P képkockát, és a következő I és P képkockát is figyelembe veszik. Két I képkocka között található képcsoportban több P és B képkocka lehet. Egy képcsoport legfeljebb 15 képkockából állhat. MPEG1: kódolás Kódoláskor az MPEG eljárás minden képkockát 16 × 16 képpontból álló makroblokkra bont, majd megvizsgálja az egyes makroblokkok tartalmát. Egy képcsoporton belül csak a megváltozott makroblokkokat kódolja. A korábbi I vagy P képkockához képest megváltozott makroblokkok kódját a P képkocka tartalmazza. Az MPEG1 eljárás a képkockák tartalmának meghatározásánál használja a tömörítés előrebecsléssel eljárást, mivel a képkocka változások meg-jósolhatók. A B képkocka olyan makroblokk kódokat tartalmaz, melyek korábbi vagy a későbbi I vagy P képkockához képest történő változást rögzítenek. A B képkockák kibontásához a korábbi és későbbi I vagy P képkockák ismerete is szükséges, ezért az MPEG1 állományban a képkockák nem feltétlenül sorfolytonosan vannak tárolva.
MPEG2: bitsebesség, fájlszerkezet Az MPEG2 eljárás az MPEG1 eljárás továbbfejlesztett változata, mellyel nagyobb méretű képek tömöríthetők. Az MPEG2 eljárásnál a bitsebesség 3 Mbit/sec – 40 Gbit/sec érték között változhat, de a leggyakrabban használt a 4 Mbit/sec – 15 Mbit/sec közé eső érték. Nagyobb bitsebességgel nagyobb méretű képek tömöríthetők. Az MPEG2 eljárás is transzformálja, majd összenyomja a színkódokat. Ezt követi az MPEG1 eljáráshoz hasonlító képkockák közötti tömörítés, melynek során az eljárás létrehoz I, B és P képkockákból álló képcsoportokat. Egy-egy képcsoportban 1 – 15 képkocka lehet. Ha a képcsoportban csak egy képkocka van, az I képkocka. MPEG2: tömörítés Az MPEG2 eljárás a képkockán belüli tömörítéssel kiiktat az állományból jelentős menynyiségű adatot. Tömörítés közben az eljárás a képkocka tartalmától függően vezérli a kvantálást, ami változó bitsebességű vezérlést (VBR: Variable Bit Rate) eredményez. Ha a képkockáról kevés információt kell továbbítani, kicsi a bit-sebesség, ha viszont sokat, nagy a bitsebesség. A változó bitsebesség következtében a képminőség független a képtartalomtól. Mivel azonos elvek szerint tömörít a képkockák között és a képkockán belül, az MPEG2 jobb képminőséget biztosít az MPEG 1 eljárásnál. MPEG4: jellemzők Az MPEG4 a multimédia kommunikáció számára készült, kis bitsebesség (VLBV = Very Low Bitrate Video) használatát lehetővé tömörítés. Kis bitsebességet (4,8 – 64 kbit/sec) kis képkockát (176 × 144 képpont) és kis képváltási frekvenciát (max. 15 Hz) használó alkalmazások használhatják. Az MPEG4 szabvány nagyobb képpel és képváltási frekvenciával működő alkalmazásoknál is használható 64 kbit/sec és 10 Mbit/sec érték közé eső bitsebességekkel. Az MPEG4 kis képváltási frekvenciával dolgozó, QCIF (Quarter Common Intermediate Format) formátumtól (176 × 144 képpont) a 800 × 600 képpont formátumig minden képernyő formátumot támogat. Az MPEG4 eljárás használja az MPEG szabványok összes lehetőségét, de további algoritmusokat is használ, hogy kis bitsebesség biztosítására.
Indeo fájlszerkezet Az Indeo eljárás ingyenesen terjesztett digitális videoállomány tömörítő és kibontó eljárás, ami a videoállományokkal együtt átadható. Az Indeo eljárás képkockán belüli és képkockák közötti tömörítéssel dolgozik. A tömörített állományban vannak kulcs-képkockák és delta képkockák. Az eljárás képkockán belüli tömörítéssel tömöríti a kulcs-képkockákat, ezért ezek önállóan kibonthatók. A delta képkockák a képnek csak megváltozott részeit tartalmazzák, ezért csak a korábbi kulcsképkocka ismeretében bonthatók ki. Alapértelmezés szerint minden 15. képkocka kulcsképkocka. A kulcs-képkockák egymástól való távolsága alapvetően befolyásolja a képminőséget és az adatátviteli sebességet. Ha a kulcs-képkockák közötti távolság kicsi, akkor a képminőség jó, de nagyobb bitsebesség kell az állomány továbbításához. Indeo paraméterezés Az Indeo állományban a kép- és hanginformációk váltakozva helyezkednek el. Megadható, hogy a képkockákhoz tartozó hanginformáció hogyan helyezkedjen el a fájlban. Alapértelmezés szerint minden képkockához tartozik hanginformáció, de megadható, hogy a hanginformáció ritkábban helyezkedjen el a fájlban. Tömörítéskor az ablak méretet, a képváltási frekvenciát, az átlagos adatátviteli sebességet, a kép- és hangállomány váltakozásának arányát és a kulcs-képkockák közötti távolságot kell megadni. Ha az alkalmazó szerint a képminőség fontosabb az adatátviteli sebességnél, akkor a kulcs-képkockák közt kis távolságot kell beállítani. Az eljárás a tömörítést a legkisebb bitsebességnél biztosítja.
Videokonferencia-állományok A konferencia fogalma A konferencia magyarul tanácskozást jelent, amihez szükséges a résztvevő személyek találkozása. A konferencián általában egy személy előad a többi résztvevőnek. A résztvevők meghallgatják az előadást, amihez hozzászólhatnak, vagyis lehetséges a résztvevők és az előadó közötti párbeszéd. A konferencián történteket az elnök szabályozza. Távkonferencia A távkonferencia egymástól távollévő személyek közötti kapcsolat, aminek mindig van valamilyen célja. A személyek között létrejövő kapcsolat formája szerint a távkonferencia lehet audió konferencia, amikor a résztvevők telefonvonalon át csak hallják egymást. audiografikus konferencia, amikor a résztvevők telefonvonalon hallják egymást, és állóképeket továbbíthatnak egymásnak. videokonferencia, amikor a résztvevők hallják és látják egymást.
Videokonferencia Különböző helyszíneken tartózkodó emberek tanácskozása videokamerák, mikrofonok, hangszórók, számítógépes hardver és szoftver valamint adatátviteli vonalak segítségével. Minden helyszínen valósidőben felveszik a hang- és képadatokat, és továbbítják azokat a többi helyszín felé. Minden helyszínen a beérkező hang- és képadatokat dekódolják, és megjelenítik hangszórón és képernyőn. Videokonferencia típusok Két résztvevős videokonferencia: mindkét helyszínen van számítógép, amihez videokamera és mikrofon csatlakozik. A két számítógép videokonferencia íróasztali rendszer. Az egyik helyszínen felvett kép- és hangadatok a partner számítógépének hangszóróján szólalnak meg, illetve képernyője ablakában jelennek meg. A két számítógép adatátviteli hálózaton keresztül van egymással kapcsolatban. Többpontos videokonferencia: három vagy több helyszín között van kapcsolat. A kapcsolat kialakításának két módja lehetséges: az egyik esetben minden helyszín minden helyszínnel önálló videokonferencia íróasztali rendszeren keresztül tart kapcsolatot. A másik az interaktív videokonferencia, ahol minden helyszínen megtörténik a kép- és hangadatok felvétele, egy rendező (elnök, moderátor) dönt arról, hogy résztvevők mit halljanak, illetve lássanak. Többpontos videokonferencia típusok A többpontos videokonferenciának két típusa van. A műsorszóró konferencia résztvevői közül csak az előadó jogosult beszélni, őt látják és hallják a többi helyszínen a részvevők. A helyszínek között nincs élő TV közvetítés, az előadó nem látja, és nem hallja a többi résztvevőt. Ez a videokonferencia típus adatátviteli vonalon lebonyolított televíziós műsorszórás (kábel TV). Az interaktív konferencia minden résztvevőjét - bizonyos korlátozások mellett - láthatja és hallhatja a többi résztvevő, ez biztosítja a résztvevők közötti személyes kapcsolatot. Minden helyszínen egy vagy több személy lehet. Az interaktív konferenciát tekintjük videokonferenciának. Videokonferencia rendszerek (1) Videokonferencia íróasztali rendszer: személyi számítógép néhány speciális hardverrel és szoftverrel. (2) Videokonferencia termi rendszer: több, együttműködő számítógép számos speciális hardverrel és szoftverrel.
