A multimédia alapjai

A multimédia alapjai II. évfolyam, 2. félév (2005) Debreceni Egyetem Informatikus könyvtáros szak

Ez az összeállítás a konzultációkon elhangzottakat tartalmazza, illetve Dr. Boda István tanár úr által kiadott kötelezı anyagokat.

A multimédia alapjai – II. évfolyam, 2. félév (2005)

1/20

A multimédia fogalma: egyidejőleg többféle kommunikációs közegen keresztül történı információátadás. A multimédia elınye a figyelem felkeltése és az intenzív információátadás; hátránya a gyorsabb kifáradás. Fontos szempont a multimédiában az interaktivitás, a felhasználó vezérelheti az információátadás folyamatát, párbeszédet folytathatunk a számítógéppel, lehetıségünk van a beavatkozásra. A multimédia hatékonyságára bizonyíték nincs, a vizsgálatok szerint figyelemfelkeltı, de fárasztó az oktatásban. Képzımővészetnél hatásosabb a multimédia, mint a verbális közlés, hiszen több érzékszervünkre hat egyszerre. A multimédia típusai: • idıfüggetlen médiák o szöveg - egydimenziós o grafika, kép - kétdimenziós (effektekkel lehet háromdimenziós érzetünk is) • idıfüggı médiák - az információ feldolgozása (vagy dekódolása) valós idıben történik o hang - 1+1 dimenziós o animáció, mozgókép - 2+1 dimenziós o virtuális valóság (pl. játékok) - 3+1 dimenziós Példák multimédiára: • multimédiás enciklopédiák: sok multimédiás elemet tartalmaznak. Van egy multimédiás felület, de mögötte egy adatbázisban vannak az adatok, emiatt lehetséges a különbözıféle lekérdezés. Az Internet Explorer hívja be a multimédiás felületet, tehát böngészıbıl indul az enciklopédia, onnan kezelhetı. Két jelentıs multimédiás enciklopédia, verseny van közöttük: o MS Encarta o British Encyclopedia • Játékprogramok: nem az elıállítási ár dominál, hanem, hogy mennyit adnak érte a vevık. • negatív példa: o MNB CD-ROM - nem multimédiás o Révay lexikon két CD-s változata - cikkenként van képformátumban az anyag → ROSSZ A multimédiás alkalmazásokkal szemben támasztott alapvetı követelmények: • szinkronizáció a különbözı médiák között - hang, felirat nem „csúszhat el” a képhez képest • nagy mennyiségő digitális adat tárolására alkalmas hardver eszközök - ez azért fontos, mert pl. hangnál 5 perchez 5 Mb körüli terület szükséges, képeknél is Mb-os nagyságrend, mozgóképnél pedig 5 perc tömörítés nélkül Gb-nyi nagyságrend, de tömörítve is 15-20Mb. o merevlemez (40 GB vagy nagyobb kapacitás) o CD (650-800 MB) o DVD (1-17 GB) o hálózat (itt alapkövetelmény a megfelelı sávszélesség, de emellett igen fontos az adatátviteli vonal garantált minimális sávszélessége is, ez alá nem mehet a sávszélesség) telefonos kapcsolat modemen keresztül (max. 56 kbps) - ez nagyon kevés (1 mp alatt 1000 bit megy át a hálózaton, azaz 1 kbps-nál 1 mp alatt kb 100 karakter) ISDN (64 vagy 128 kbps) - egy vonalon ad két dolgot, vagy megy az Internet 128-on és nincs telefon, vagy megy 64-en és közbe lehet telefonálni is szélessávú technológiák (128 kbps felett) - általában aszimmetrikus sávszélességgel, azaz gyorsabb letöltéssel, és lassabb feltöltéssel, letöltésre nagyobb a sávszélesség kábeltelevízió - egyszerre megy az Internet és a TV adás is (A)DSL - ma ez a legdivatosabb és legelterjedtebb, lehet párhuzamosan telefonálni és internetezni, a technológia aszimmetrikus, a letöltés nagyobb, a feltöltés kisebb mőholdas kapcsolat (letöltésre) és pl. modem (feltöltésre) - parabolaantennáról jön le az adat, de feltöltéshez szükséges telefon vagy valamilyen más csatorna bérelt vonal - optikai szálon keresztül történik a kapcsolódás

Debreceni Egyetem – Informatikus könyvtáros szak – Készítette: Sándor Judit –

A multimédia alapjai – II. évfolyam, 2. félév (2005) •

2/20

nagy mértékő adattömörítés és valós idejő dekódolás - pl. mozgóképek esetén az egyes képkockákat ugyanolyan gyorsan meg kell jeleníteni, mint ahogy eredetileg rögzítettük ıket o felvétel - olcsóbb videokártyák esetén a felvétel után kell a gyakorlatilag tömörítetlen videoállományt tömöríteni, pl. AVI MPEG konverzióval o lejátszás - a kitömörítés valós idıben kell, hogy megtörténjen o tömörítés - a felesleges információk kiszőrése, a multimédia tömörítéskor veszít is információt, de fontos, hogy a felhasználó ezt ne vegye észre a különbséget, akkor jó a tömörítés. Szövegeknél nem lehet semmit elhagyni; képek, hangok esetében 1:4-hez a veszteségmentes sima tömörítés, de az mpeg formátum pl. már kétszázszoros tömörítést is tud - igen hatásos. tömörítési eljárások: szimmetrikus eljárások - a ZIP eljárások ilyenek aszimmetrikus eljárások - képeknél JPEG; videóknál MPEG Az elemzés igen munkaerı és erıforrás igényes, de a lejátszás már gyors. Tehát a betömörítés elég hosszadalmas, de a lejátszás valós idıben megy. • adatok közvetlen elérésének biztosítása - a multimédiás alkalmazások többsége az adatok egy részét adatbázisban tárolja, ezért többnyire követelmény az adatok közvetlen elérése is A multimédiás alkalmazásokkal szemben támasztott alapvetı technikai igények: vannak multimédiás hardverszabványok, mint pl. az MPC3, de ezek általában messze mögötte járnak a hardver fejlıdésének. • gyors processzor - Intel Pentium processzor vagy AMD processzor (Pentiumnál 4-esnél tartunk, a Celeron egy lebutított processzor ehhez képest, kb. fél áron van, de a multimédiához jó ezt elfelejteni, érdemesebb inkább kicsivel többet fizetni) • elegendı nagyságú és gyors hozzáféréső memória - min. 512 Mb • megfelelı minıségő monitorkártya - elegendı nagyságú grafikus memóriával, 128 Mb alatt nem érdemes venni multimédiás alkalmazáshoz • megfelelı minıségő monitor - LCD monitor a jövı; katódsugárcsöves monitornál ezen értékek: o képátmérı - 17–19’’ o jó képfelbontás - min. 1024*768 o színmélység - 16,7 millió szín, 24 bites o képfrissítési frekvencia - min. 70Hz non interlace módban, függıleges képváltási technika • jó minıségő alaplap, jó chipkészlettel - ez biztosítja a videokártya kapcsolatot a különbözı kártyák között, a gép sebességét jelentısen befolyásolja, hogy milyen gyorsan lehet az memória processzor északi híd adatokat átvinni a memória, a processzor, a monitorkártya és a többi hardver egység között; ebben meghatározó az alaplapi chipset, a legmegfelelıbb az Intel déli híd • nagy kapacitású és gyors háttértárak o merevlemez - IDE-ATA ; SATA (alaplapfüggı; fontos minden egyéb ide a márka is, pl. Maxtor, Seagatl) kapcsolódik o CD, DVD, CD/DVD író - min. egy CD-író szükséges • megfelelı minıségő hangkártya - Soundblaster nagyon jó minıségő, de olcsóbb kategória, ez egy kvázi szabvány. Olyan alaplap ajánlatos, amin nincs hangkártya, vagy ha van rá integrálva, akkor le kell tiltani és normális kártyát kell venni hozzá • egyéb multimédiás bıvítıkártyák (TV tunerkártya, videodigitalizáló kártya stb.) • egyéb perifériák o megfelelı elrendezéső magyar ékezetes billentyőzet o leginkább optikai egér o jó minıségő hangfalak - 2+1-es vagy 5+1-es o PEN drive az adatok átvitelére • hatékony multimédiás operációs rendszer - pl. Windows, multimédiás szempontból jó • kiegészítı (segéd-) programok - Office • multimédiás és alkalmazói szoftver(ek) - Irfan View; Winamp; GIF Animator; WinMorph stb. Debreceni Egyetem – Informatikus könyvtáros szak – Készítette: Sándor Judit –

A multimédia alapjai – II. évfolyam, 2. félév (2005) Egy multimédiás számítógép összeállítása 250.000,-Ft-ból: • AMD processzor • 512 Mb RAM • monitorkártya • monitor - LCD • alaplap, jó chipkészlettel • merevlemez - IDE-ATA ; SATA (alaplapfüggı; fontos a márka is, pl. Maxtor, Seagatl) • CD író • DVD író • hangkártya - Soundblaster • multimédiás magyar ékezetes billentyőzet • optikai egér • jó minıségő hangfalak - 5+1-es • PEN drive • Windows • Office • egyéb programok


3/20


4/20

MIME: pontosan definiálja a fájlok típusát. Az elektronikus levelezést bıvíti ki 8 bitesre, így lehetséges ékezetes betők használata és ezáltal lehet csatolt fájlokat is küldeni e-mailben. Alaptípusok a MIME csoportosításban: • text - szöveg • audio - hang • image - kép • video - mozgókép hanggal • application - egyéb, ezek program függıek MIME altípusok: (a kiterjesztések nincsnek szabványosítva) • text/plain → txt • audio/mpeg → mp3 • image/jpeg → jpg • video/mpeg → mpg • application/msword → doc Szöveges állományok (text): • Text/plain - klasszikus szövegfájlok, csak szöveget tartalmazó, ún. strukturálatlan állományok, egyszerő szövegszerkesztıkkel (Jegyzettömb, WordPad) hozhatunk létre és szerkeszthetünk. Megjeleníthetı karakterekbıl épülnek fel, vezérlı karaktereket nem tartalmaznak. Sorokból állnak, a sorok karakterekbıl, karaktersorozatokból épülnek fel, a sorokat sor vége jel zárja le, ami platform függı, azaz a sorvége jel különbözı operációs rendszerekben eltérhet. o Sor vége jelek különbözı operációs rendszerekben: DOS szövegfájlok esetén a sorvége jel a 13-as kódú CR és a 10-es kódú LF karakter együtt CR LF ⇒ DOS/Windows ⊕ #13 #10 UNIX szövegfájlok esetén a sorvége jel a 10-es kódú LF karakter LF ⇒ Unix/Linux #10 A különbözı nyelvek eltérı betőkészlete miatt még rosszabb a helyzet a szöveges fájlok karaktereinek kódolásával, különbözı kódrendszerek alakultak ki. (lásd késıbb) • Félig strukturált állományok - szöveget és jelölıket tartalmazó fájlok, az állományok tartalmi és formai jellemzıit ún. jelölı kódokkal írjuk le. A szövegelemek elejét és végét jelölik. o SGML állományok (text/sgml) o XML állományok (text/xml) o HTM vagy HTML állományok (text/html) o CSS állományok (text/css)



5/20

KÓDRENDSZEREK ASCII vagy US-ASCII kódtábla: • ASCII - American Standard Code for Information Interchange - számítógépes kommunikációra dolgozták ki, az ISO-7 hétbites nemzetközi kódszabvány amerikai (US) változata • 0-31 között vannak a vezérlı karakterek, itt nem minden kódszabvány egyezik meg, ezek a vezérlı karakterek különbözı funkciókkal rendelkeznek, nem megjeleníthetı karakterek ezek • 32-126 között vannak a megjeleníthetı karakterek • IBM PC megjelenésével ennek nyolcbites kiterjesztése terjedt el, 256 karakter ábrázolható (0-255) Vezérlı karakterek (#0 … #31 és #127): sorvége jel - szöveges fájlokban az Enter billentyő lenyomásával adható meg és ugyanúgy törölhetı, mint a többi,

o

megjeleníthetı karakter DOS szövegfájlok esetén CR (Carriage Return)

a sorvége jel a 13-as kódú CR és a 10-es kódú LF karakter együtt LF (Line Feed) ⇒ DOS/Windows ⊕ #13 #10 UNIX szövegfájlok esetén a sorvége jel a 10-es kódú LF karakter LF (Line Feed) ⇒ Unix/Linux #10 Fontosabb vezérlı karakterek: NUL (null karakter) SOH (start of header - fejléc kezdete) STX (start of text - szöveg kezdete) ETX (end of text - szöveg vége) EOT (end of transmission - átvitel vége) ENQ (enquiry - érdeklıdés: kész-e a címzett adat küldésére vagy fogadására?) ACK (acknowledge - pozitív megerısítés: a korábbi üzenetek rendben megérkeztek) BEL (bell - hangjelzés) BS (backspace - törlés a kurzor pozíciójától balra; Backspace billentyő kódja) HT (horizontal tabulation - vízszintes tabulátor; Tab billentyő kódja) LF (line feed - soremelés: kurzor átvitele a következı sorba; Ctrl Enter billentyő kódja) VT (vertical tabulation - függıleges tabulátor) FF (form feed - lapdobás; nyomtatónál az aktuális lap nyomtatásának befejezése) CR (carriage return - kocsivissza: kurzor pozicionálása a sor elejére; ENTER billentyő kódja) SO (shift out - nagybetőre váltás kikapcsolása: következı karakter(ek) visszaállítása normál módra) SI (shift in - nagybetőre váltás bekapcsolása: következı karakter(ek) megváltoztatása) DLE (data link escape - soron következı karakter értelmezésének megváltoztatása) NAK (negative acknowledge - negatív megerısítés: korábbi üzenetek nem érkeztek meg, újra kell küldeni) SYN (sync caharacter - szinkronizáló karakter: küldı és fogadó eszközök órajelének szinkronizálása) ETB (end of transmission block - átviteli blokk vége) CAN (cancel - érvénytelenítés: a megelızı karakter(ek) figyelmen kívül hagyása) SUB (substitute - helyettesítés; DOS szöveges fájlok esetén ez a fájlvége, EOF (End Of File) karakter) ESC (escape - soron következı karakter értelmezésének megváltoztatása; ESC billentyő kódja) DEL (delete - törlés; következı karakter figyelmen kívül hagyása)

o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o

#0 #1 #2 #3 #4 #5 #6 #7 #8 #9 #10 #11 #12 #13 #14 #15 #16 #21 #22 #23 #24 #26 #27 #127

Megjeleníthetı karakterek (#32 … #126): pár fontosabb karakter kódja, érdemes megjegyezni szóköz vagy space #32 " - dupla idézıjel #34 & - and jel #38 * - csillag jel #42 0 - nulla #48 … 9 - kilenc #57 @ - kukac jel #64 A - nagy A bető #65 … Z - nagy Z bető #90 a - kis a bető #97 … z - kis z bető #122

o o o o o o o o



6/20

Módosító billentyőkkel bevihetı vezérlı karakterek: egyes esetekben a vezérlı karakterek is megjeleníthetı karakterekként viselkednek, pl. Ctrl Z - #26 hatására jobbra mutató nyíl jelenik meg o Ctrl A #1 … Ctrl Z #26 o Ctrl C - DOS vagy UNIX programok futását tudjuk megszakítani (általában) o Ctrl D - UNIX rendszerben ezzel tudjuk befejezni a karakterek beírását a billentyőzetrıl egy szöveges állományba o Ctrl Z - DOS rendszerben ezzel tudjuk befejezni a karakterek beírását a billentyőzetrıl egy szöveges állományba o Ctrl [ vagy Ctrl ı #27 o Ctrl \ vagy Ctrl ő #28 o Ctrl ] vagy Ctrl ú #29 o Ctrl 6 #30 o Ctrl - vagy Ctrl ü #31 o Ctrl BS #127 ASCII kódrendszer 8 bites kiterjesztései: az eredetileg 7 bites, azaz 128 karakterkódot tartalmazó ASCII kódrendszert az ISO 8859-es nemzetközi szabványsorozat további 128 karakterrel bıvíti ki, de emellett vannak más kiterjesztések is, pl. a 852-es magyar kódlap, ami biztosítja hogy ékezetes betőket is tudjunk használni. Az ASCII kódtábla nyolcbites kiterjesztésében szereplı karakterek #128 - #255 között szerepelnek. o DOS 437 (az IBM PC kompatibilis számítógépek "eredeti" kódtáblája) o nyugat-európai kódrendszerek: ISO 8859-1 → Nyugat Európa (Latin-1) DOS 850 → PC Latin-1 Windows-1252 → Nyugat Európa / Latin-1 o közép vagy kelet-európai kódrendszerek: ISO 8859-2 → Közép / Kelet Eutópa (Latin-2) Megfelelı kódtábla: Windows 28592. Megjegyzés: a Windows magyar változata természetesen más kódrendszert használ, ez a Windows 1250. Ezenkívül korábban más kódrendszereket is használtak, pl. a CWI kódrendszert, ami a 437-es kódtáblán alapult és nem beszélve a kényszer szülte megoldásokról, mint pl. a szellemes, de kissé ijesztı repülıékezetes karakterek, melyek leginkább az elektronikus levelezésben terjedtek el (a', o", u: stb.)

DOS 852 → PC Latin-2 Windows-1250 → Közép Európa / Latin-2 o egyéb (szabványos) kódrendszerek, csak az ISO 8859-es szabványsorozatra szorítkozva: ISO 8859-3 → Latin-3 ISO 8859-4 → Latin-4 ISO 8859-5 → Cyrillic, cirill ISO 8859-6 → Arabic, arab ISO 8859-7 → Greek, görög ISO 8859-8 → Hebrew, héber ISO 8859-9 → Turkish, török (Latin-5) ISO 8859-10 → Samian - nincs szabványos nyelvkódja(!), de a különbözı dialektusait több országban, így pl. Norvégiában is sokan beszélik (Latin-6)

Néhány fontosabb karakter kódja, amit érdemes megjegyezni pl. a DOS 437-es kódtáblából: oé #130 oä #132 oá #160



7/20

UNICODE kódrendszer: • az Unicode egy egységes, „univerzális” 16 bites kódrendszer, mely felülrıl kompatibilis a 7 bites ASCII kódrendszerrel • a világ összes nyelvének karakterkészletét tartalmazza és egyes holt nyelvek ábécéje is megtalálható benne, pl. a szanszkrit nyelvé is. o \u0020 … \007e (a hexadecimálisan megadott 0020 és 007e közötti kódokhoz rendelt Unicode karakterek megegyeznek az ASCII kódtábla 32 … 126 kódú elemeivel)

magyar ékezetes kis és nagybetők unikódja: \u00e1 á \u00c1 Á \u00e9 é \u00c9 É \u00ed í \u00cd Í \u00f3 ó \u00d3 Ó \u00f6 ö \u00d6 Ö \u00fa ú \u00da Ú \u00fc ü \u00dc Ü o a különbözı kódrendszerekben általában problémás karakterek: \u00f4 „kupakos” o \u00d4 „kupakos” O \u00f5 „hullámos” o \u00d5 „hullámos” O (HTML kód → õ Õ) \u0151 magyar ı bető \u0150 magyar İ bető \u00fb „kupakos” u \u00db „kupakos” U (HTML kód → û Û) \u0169 „hullámos” u \u0168 „hullámos” U \u0171 magyar ő bető \u0170 magyar Ő bető o egyéb nyelvek különleges betőinek unikódja: \u0368 … \03f5 görög betők \u0401 … \0491 cirill betők \u05d0 … \05ea héber betők \u060c … \06f9 arab betők o



8/20

HANGÁLLOMÁNYOK (AUDIO) • hullámformájú digitalizált hangállományok: az ún. PCM kódolású vagy hullámformájú digitalizált hangállományok, a hangokat az eredeti hangokból adott idıközönként vett digitális hangmintákból építik fel • MIDI állományok: zenei hangokat tartalmazó állományok esetén a PCM alternatívája a Musical Instruments Digital Interface szabvány, amely lényegében a zenei kottát képezi le - kódolja digitálisan. A MIDI-ben az egyes hangszerekhez csatornákat rendelünk, és az egyes hangok jellemzıit, valamint a hangok megszólalásának idıbeli sorozatát tároljuk, illetve továbbítjuk ún. MIDI események és késleltetési idık szekvenciájaként. A MIDI nemcsak zenék tárolására szolgál, hanem elektronikus hangszerek közötti kommunikációs szabvány is. HULLÁMFORMÁJÚ DIGITALIZÁLT HANGÁLLOMÁNYOK • hang fizikai fogalma: a hang rugalmas közegben terjedı longitudinális hullám, vagyis a közeg részecskéinek rezgése a hullám terjedési irányába esik (pl. egy gitár megszólaltatásakor a húr(ok) rezgése a levegı periodikus sőrősödését, illetve ritkulását váltja ki). Levegı szükséges a hanghoz, a közeg meghatározza a hang sebességét. • hang jellemzıi: o periodikusság o amplitúdó (A) o periódusidı (T) o frekvencia vagy rezgésszám (f = 1/T) o hullámhossz (L) o terjedési sebesség (c = L/T vagy c = L*f) • hangmagasság: abszolút hangmagasság a hanghullám frekvenciája (frekvencia és hangmagasság ugyanaz) o fontosabb frekvenciatartományok: infrahangok (0 - 20 Hz) hallható hangok (20 Hz - 20 kHz) - beszédhangok (80 Hz - 1300 Hz) - zenei hangok (30 Hz - 3000 Hz) pl.: „egyvonalas” A hang - a1 = 440 Hz ultrahangok (20 kHz - 1 GHz) o hangskálák, hangközök: zenehallgatáskor az emberi fül nem az abszolút hangmagasságot, hanem inkább a hangok közötti arányokat érzékeli diatonikus (21 hang), és temperált kromatikus (12 hang - C, D, E, F, G, A, H) dúrskálák temperált hangközök - oktáv - kétszeres frekvencia - félhangköz, kis szekund - nagy szekund - kis terc - kvart - kvint • hangerı: fizikai abszolút hangerısség vagy hangintenzitás, I-vel jelöljük o hallásküszöb jele I0 - alkalmazkodó hallásküszöb jellemzı, a hallásküszöb a leghangosabb hanghoz igazodik (hasonló hangmagasságok esetén egy erıs hang „elnyomja” a mellette szóló halkabb hangot) o relatív hangerısség, hangintenzitás - I/I0 o decibel - log I/I0 - 30 dB-nyi változást tud érzékelni az emberi fül o szubjektív hangerısség, hangérzet vagy hangosság - a hangérzet, az emberi fül érzékenysége függ a hang magasságától vagy frekvenciájától - Fletcher-Murison izophon 0 phon - hallásküszöb 30 phon - óraketyegés 80 phon - hangos beszéd 100 phon - motor 130 phon - fájdalomküszöb Debreceni Egyetem – Informatikus könyvtáros szak – Készítette: Sándor Judit –

A multimédia alapjai – II. évfolyam, 2. félév (2005) •

•

• •

•

•

•

9/20

hangszín vagy hangszínezet - a zenei hangok színezetét az alaphanghoz keveredı felhangok száma és erıssége vagy intenzitása határozza meg; a felhangok az alaphang rezgésszámának egész számú többszörösei o hanghullám spektruma határozza meg a hangszínt, típusai: vonalas spektrum - zenei hangok folytonos spektrum - zörejek, zajok vegyes spektrum - pl. lecsengı zenei hangok lecsengés - a hanghullám intenzitásának idıbeli változása / csökkenése; az amplitúdó idıbeli változását leíró grafikon burkológörbéjének idıbeli változását a dAhDSR modellel szokás leírni egyéb jellemzık - dallamosság, ritmus, tempó, stb. analóg hangjelek digitalizálása: PCM (Pulse Code Modulation) kódolás; az analóg jel folytonos, végtelen számokkal írható le, mintavételezést kell végezni, meg kell mérni a hang intenzitását bizonyos idıközönként. Minden digitalizálás információvesztéssel jár. o mintavételezés - az analóg jel nagyságát adott idıközönként megmérjük mintavételezési frekvencia - Shannon - Nyquist tétel: a minimális mintavételezési frekvenciának legalább a hangban elıforduló legmagasabb frekvenciakomponens kétszeresének kell lennie: - digitális telefonhálózaton - 8 kHz → 8000 mintavétel másodpercenként. Mivel a beszédhangok frekvenciatartománya kb. 80-1300Hz, azaz jóval kisebb, mint 4000Hz=4kHz, ezért a Shannon-Nyquist tétel értelmében a 8 kHz mintavételezési frekvencia megfelelı minıségő hangvisszaadást tesz lehetıvé. De ha énekelni vagy zenélni akarunk, akkor sincs nagy baj, mivel a zenei hangok frekvenciatartománya is csak kb. 30-3000Hz (megjegyzés: az „egyvonalas” a hang frekvenciája 440 Hz) - HiFi CD minıségben - 44.1 kHz - még jobb minıségben (pl. Dolby Digital) - 48 kHz PAM jel (Pulse Amplitude Modulation) - értékfolytonos, idıszakaszos jel torzítás - alulmintavételezés („hamis jel” képzıdése túl alacsony mintavételezési frekvencia esetén) o kvantálás - a mintavételezéssel kapott értékek kódolása egy k bites ún. adatszóval kvantálási mélység - a hangok digitalizálásának jellemzıje torzítás - kerekítési hibák (minél nagyobb a kvantálási mélység, a relatív hiba annál kisebb) digitalizálási vagy kvantálási mélység - az adatszó digitális számjegyeinek száma o digitális telefonhálózaton - 8 bit (28 = 256 lehetséges érték) o HiFi CD minıségben - 16 bit (216 = 65,536 lehetséges érték) 16 o még jobb minıségben (pl. Dolby Digital) - 24 bit (2 = 16.777.216 lehetséges érték) csatornák száma: o digitális telefonhálózaton - 1 csatorna (mono) o HiFi CD minıségben - 2 csatorna (sztereo) o még jobb minıségben (pl. Dolby Digital) - 5.1 csatorna (az élethő térhangzás érdekében 5 teljes sávszélességő csatorna - bal és jobb elsı csatorna, bal és jobb hátsó csatorna, egy középcsatorna és egy csökkentett sávszélességő, mély hangokat visszaadó „szubbasszus” csatorna) tömörítés - hangállományok esetén többnyire veszteséges o WAV - tömörítetlen hangállomány, rippelés, grebbelás eredményeként kapunk WAV fájlt, ami tartalmaz egy fejrészt a fájl jellemzıivel o MP3 - egy audiotömörítési szabvány, mely az MPEG videoszabvány része, az MP3 a legmagasabb fokú tömörítést valósítja meg, ezért terjedt el széles körben. Felbontják frekvenciára a hangot és megállapítják a hangok egymáshoz viszonyított eltérését, a kisebb eltérést elhanyagolják, hiszen ezt úgysem halljuk meg, ez adja a tömörítést. Fontos az alkalmazkodó hallásküszöb, mert ennek ismeretében, felhasználásával nagy tömörítés érhetı el közel CD minıségben. A veszteséges tömörítés az emberi fül tökéletlenségét használja ki - amit amúgy sem hallanánk meg, azt elhagyja az állományból. Debreceni Egyetem – Informatikus könyvtáros szak – Készítette: Sándor Judit –


10/20

FONTOSABB HANGFORMÁTUMOK • PCM (basic) - tömörítetlen digitális adatfolyam, pl. audio CD-k vagy digitális telefonálás esetén • WAV (wav) - tömörítetlen digitális hangállomány • MP3 (mpeg2) - veszteségesen, nagy hatékonysággal tömörített állomány. Lehetıség van különbözı minıségő kódolásra az MP3 állományok lejátszásához szükséges sávszélesség, un. bitráta meghatározásával. Az MP3 fontos jellemzıje tehát a bitráta, melynek típusai: o konstans bitráta - CBR (viszonylag gyors kódolás) 96 kbps alatt - gyenge minıség, inkább csak beszédhangokra jó 128 kbps - közel CD minıség (az Interneten ez a legelterjedtebb) 160-192 kbps - CD minıség 256 Kbps vagy ennél magasabb bitráta – vájtfülőeknek :-) o változó bitráta - VBR (lassabb kódolás, de nagyobb hatékonyság) MIDI ÁLLOMÁNYOK • MIDI állományok: zenei hangokat tartalmazó állományok esetén a PCM alternatívája a Musical Instruments Digital Interface szabvány, amely lényegében a zenei kottát képezi le - kódolja digitálisan. A MIDI-ben az egyes hangszerekhez csatornákat rendelünk, és az egyes hangok jellemzıit, valamint a hangok megszólalásának idıbeli sorozatát tároljuk, illetve továbbítjuk ún. MIDI események és késleltetési idık szekvenciájaként. • MIDI állományok használata: csak zenei állományoknál használjuk, a kottát írjuk le, kódoljuk, partitúrát visszük be. Egy mesterséges hangzás ez tulajdonképpen. Csak hangszerek lehetnek, a MIDI-ben, énekhang nem. Nemcsak zenék tárolására szolgál a MIDI, hanem elektronikus hangszerek közötti kommunikációs szabvány is, MIDI elven mőködnek pl. a szintetizátorok is. • MIDI csatornák - a legegyszerőbb szabvány szerint 16 csatorna használható egy idıben, azaz 16 hangszer szólhat egyszerre, a szabvány definiálja a hangszereket, ezeket definiálni kell a MIDI fájlba, az elején rögzíti, hogy az egyes csatornákhoz milyen hangszert rendelünk: o zongora - 0 o (akusztikus) gitár - 25 o hegedő - 40 o fuvola - 73 • MIDI szekvenciák: o MIDI események megadása adott csatornákon: hang bekapcsolása vagy megszólaltatása - pl. hang magassága, billentyő leütésének sebessége hang kitartása - pl. billentyő nyomva tartásának erıssége hang hajlítása hang kikapcsolása - pl. billentyő felengedésének sebessége vezérlı eszköz beállítása - hangszín módosítása, pl. pedál megadása o késleltetési idık megadása • MIDI sorrendvezérlı: o Olyan szoftverek, amivel lehet zenét szerezni, azaz MIDI állományokat létrehozni



11/20

KÉPÁLLOMÁNYOK (IMAGE) • bittérképes képállományok: a bittérképes vagy pontraszteres képállományok egy képet különbözı színő képpontokból építenek fel • vektorgrafikus képállományok: a képeket geometriai alakzatokból építik fel és ezek jellemzıit tárolják. Elınye a kis fájlméret és a tetszıleges mértékő nagyítás, illetve kicsinyítés lehetısége. A bittérképes képek helyett a számítógépes grafikában inkább ez a típus használatos. BITTÉRKÉPES KÉPÁLLOMÁNYOK JELLEMZİI • bittérképes képek: o van egy négyzetrácsos lap, az egyes képkockákhoz egy színt rendel hozzá, egy képkockához mindig egy jól meghatározható szín tartozik. Nagyításnál ezért van a minıségromlás, pixelezıdik a kép. • az analóg képet számsorozattá kell alakítani, alapvetı jellemzık: o sorfelbontás o oszlopfelbontás o színkód • sor- és oszlopfelbontás: o a sorokban és az oszlopokban levı képpontok száma; a kettı szorzata megadja a digitális kép képpontjainak vagy pixeleinek a számát. Képernyık esetén használatosak: VGA felbontás: pl. 640x480 (oszlop x sor) SVGA felbontások: pl. 800x600; 1024x768 o egy hüvelykben levı képpontok száma (1 inch = 2.54 cm) Nyomtatók esetén szokásos: 300 DPI (dot per inch) - 300 képpont inchenként 600 DPI • színmélység: megadja, hogy az egyes képpontokhoz tartozó színeket hány biten tároljuk 8 o COLOR - 8 bit (2 , azaz 256 színárnyalat) o HIGH COLOR 15 15 bit (2 , azaz 37768 különbözı színárnyalat) 16 16 bit (2 , azaz 65536 színárnyalat) o TRUE COLOR 24 24 bit (2 , azaz több, mint 16 millió színárnyalat) 32 32 bit (2 ) • színek: elektromágneses sugárzás megnyilvánulásai, amit a szemünkkel látunk • látható színkép tartomány (1 oktáv): o vörös о narancs о sárga о zöld o cián о kék о ibolya • színmodell: megadja, hogy az egyes képpontok színét hogyan kódoljuk. Lehetıségek: o RGB színmodell - a színeket három alapszínbıl állítjuk elı, ez az additív színkeverés. Alapszínek: vörös (Red); zöld (Green); kék (Blue). A tiszta spektrumszínek és a keveréssel elıállított színek között az emberi szem nem tud különbséget tenni, ez teszi lehetıvé pl. a színes televíziózást. Érdekesség, hogy kikeverhetı olyan szín, amely nem fordul elı a spektrumban, ilyen pl. a bíborvörös (magenta), ez valódi kevert szín. A fehér és a fekete között szín szempontjából nincs különbség. felhasználás: színes monitorok esetén vagy pl. 24 bites BMP képfájlokban o CLUT modell vagy színpaletta - ez nem önálló modell, leképzést végez. A paletta egy kódolási táblázat, amely pl. 8 bites színmélység esetén a 256 különbözı szín mindegyikéhez egy 24 bites színkódot rendel, azaz egyidejőleg csak 256 színt használhatunk, de ezek a TRUE COLOR színmélység több mint 16 millió színárnyalatából választhatóak ki felhasználás: pl. GIF vagy 8 bites színmélységő BMP képfájlokban



12/20

HSL vagy HSB színmodell - egy színt a színárnyalat (color Hue); a telítettség (Saturation) és a fényerı (Luminance / Brightness) segítségével adunk meg. Minden szín megadható a három alapszínnel vagy beállítható ezzel a három jellemzıvel. felhasználás: fıleg képfeldolgozó programoknál, a legtöbb Windows-os program ennek a segítségével ajánlja fel egy szín kiválasztását (pl. IrfanView, Netscape Composer, stb.) o YUV - egy szín megadása: fényerı vagy luminancia jellel (Y) és két színkülönbségi jellel (U, V) felhasználás: pl. a PAL vagy SECAM rendszerő színes televíziós technikában az analóg kompozit (összetett) jelben így kódolják az egyes képpontokra vonatkozó színinformációkat o YCbCr színmodell - digitális modell, hasonló az YUV modellhez, de pl. az Y luminancia, és a Cb/Cr krominancia értékek értéktartománya valamivel szőkebb felhasználás: pl. JPG képek esetén és az MPEG kódolású videoállományokban o CMYK színmodell - a színeket három alapszín szubsztraktív keverésével állítjuk elı, az alapszínek a cián (Cyan), a bíborvörös (Magenta) és a sárga (Yellow). Mivel a fekete szín így nem állítható pontosan elı, ezért és egyéb gyakorlati okokból ezt is hozzávesszük az alapszínekhez (blacK). Tulajdonképpen itt elvesszük a színeket - rajzórákon használt módszer. felhasználás: színes nyomtatók esetén • Egyéb jellemzık: o kontraszt: fényerık közötti különbség, illetve arány (pl. a kép legsötétebb és legvilágosabb részére kiszámított átlagos fényerı aránya) o gamma-korrekció: egy kép képpontjainak fényerejére, illetve a képpontok egyes színeire különkülön végrehajtott nemlineáris transzformáció; a gamma-korrekció lényege az, hogy a kis, illetve nagy intenzitású képpontok fényerejét alig, a közepes intenzitású képpontok fényerejét pedig nagyobb mértékben növeli meg, vagyis a kép átlagos fényereje és kontrasztja növekszik (ezzel lehet pl. egy digitális kamerával felvett, és a hagyományos képcsövek torzítása miatt a számítógépen túl sötétnek látszó kép minıségén javítani) • Tömörítés: egy tömörítetlen kép Mb-os nagyságrend, ezért ajánlatos a tömörítés. Egyik legjobb tömörítési mód a JPG (veszteséges tömörítés), másik elterjedt típus a GIF (veszteségmentes). o

FONTOSABB KÉPFORMÁTUMOK ÉS JELLEMZİIK: BMP - gyakorlatilag tömörítetlen állomány, a Windows alapvetı képformátuma GIF - veszteségmentesen tömörített képállomány, eredetileg a CompuServe fejlesztette ki. 8 bites színmélysége miatt maximum 256 színt képes tárolni, de ezeket egy színpaletta segítségével a true color színmélység által megengedett több, mint 16 millió színbıl tetszılegesen kiválaszthatjuk. A GIF egyike az Internet leggyakoribb képállományainak, elsısorban azért, mert: o nagy hatékonysággal (1 : 4-hez) és veszteségmentesen tömörít, ezáltal a fájl mérete jóval kisebb o GIF képek esetén lehetséges átlátszó háttér beállítása o az animált GIF képek egyszerő animációt is tartalmazhatnak o a GIF veszteségmentes tömörítése különösen számítógépes grafikák esetén igen hatékony o GIF esetén lehetséges a váltott soros képfelépülés, amikor a megjelenítı program elıször csak minden n-edik sort rajzolja ki, majd fokozatosan tölti ki a kimaradó sorokat (ez lassú Internet kapcsolat esetén lehet jelentıs) • JPEG vagy JPG - veszteségesen, nagy hatékonysággal tömörített képállomány. TRUE COLOR (24 bites-16 m szín) színmélységben tárolja a képeket, az Interneten ez a típus fordul elı leggyakrabban o a JPEG veszteséges, de nagyon jó minıségő tömörítési eljárása digitális fényképek vagy szkennelt képek esetén hatékony. A veszteséges tömörítés az emberi szem „tökéletlenségét” használja ki - amit amúgy sem vennénk észre, azt elhagyja az állományból. Az éles átmeneteket nem adja vissza. o JPEG esetén a képek felépülése lehet: szekvenciális - a megjelenítı program felülrıl lefelé, soronként teljes élességben rajzolja ki a képeket progresszív - a megjelenítı program elıször egy viszonylag életlen képet jelenít meg, mely • •

fokozatosan élesedik ki •

PNG - a PNG állományok a GIF-hez hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek, de ellentétben a GIF típussal, a PNG nyitott szabvány, amelynek a specifikációja szabadon hozzáférhetı, ingyenes Debreceni Egyetem – Informatikus könyvtáros szak – Készítette: Sándor Judit –


13/20

DIGITÁLIS VIDEOÁLLOMÁNYOK: állóképek sorozatai, amelyeket gyorsan egymás után adott függıleges képváltási frekvenciával - megjelenítve a mozgókép illúzióját keltjük a nézıben, hangokat és olykor felíratot keverünk a képekhez, ez adja a videoállományt. A digitális videóknál 24 bites színmélység jellemzı. Digitális videoállományok jellemzıi: •

képarány - az MPEG szabványban több, mint 10 lehetséges képarány van definiálva, például: o 4 : 3 - a normál televíziós technika képaránya o 16 : 9 - eredetileg a HDTV képanyára • képváltási frekvencia - a video adatfolyamban másodpercenként tárolt állóképek száma. A függıleges képváltási frekvencia megadja, hogy egy mp alatt hány állókép szükséges, hogy meglegyen a folyamatosság illúziója. Az MPEG szabványban definiált képváltási frekvenciák: o 24 fps (frame/sec, azaz kép/másodperc - olykor Hz-ben adják ezt meg) - mozifilmek esetén o 25 fps - PAL vagy SECAM televíziós szabványokban használják o 29.97 fps - NTSC televíziós szabványban használják • képfelbontás: o stúdióminıség: PAL/SECAM - 720x576 NTSC - 720x480 ⇐ DVD o VHS minıség - kb. a stúdióminıség fele: PAL/SECAM - 320x288 NTSC - 320x240 ⇐ VCD o A VCD-n 72 percnyi videó tárolható, a VCD és a DVD között van az SVCD, melyen nem váltható hang vagy felírat, de jobb minıségő, mint a VCD. • tömörítés - minden digitális video tömörítést alkalmaz, kérdés, hogy milyen mértékben veszteséges o szimmetria - a kódolás és dekódolás erıforrásigényének viszonya o képsíkok és ezek felbontási aránya - MPEG esetén, YCbCr színmodell mellett 4:1:1 - „consumer quality” - a luminanciasík vízszintesen négyszer akkora felbontású, mint az „alulmintavételezett” Cb és Cr színkülönbségi síkok. Az alulmintavételezés azt használja ki, hogy az emberi szem a fényerıre érzékenyebb, mint a színekre. 2:1:1 vagy 4:2:2 - „professional quality” - a luminanciasík vízszintesen kétszer akkora felbontású, mint a Cb és Cr színkülönbségi síkok 4:2:0 - a luminanciasík vízszintesen és függılegesen is kétszer akkora felbontású, mint a Cb és Cr színkülönbségi síkok o különbözı mértékben tömörített képkockák, képfajták: gyakorlatilag minden videotömörítési eljárás kétfajta képtípust, önállóan tárolt ún. kulcsképeket és más képekhez viszonyítva megadott ún. deltaképeket használ. A kulcsképeket önállóan, állóképként tömörítjük, ez az intraframe tömörítés. A képkockák közötti tömörítés az interframe tömörítés, ennek lényege, hogy a deltaképek esetén legtöbbször a képek változását célszerő tárolni, figyelembe véve a képek egyes részleteinek az elmozdulását is, ez a mozgáskompenzáció. Az MPEG szabványban I, P és B képek fordulnak elı. kulcsképek vagy referenciaképek - I képek - JPEG szabvány szerint állóképként tömörített képek (megjegyzés: a video adatfolyamban ezeket a képeket lehet megkeresni egy index segítségével, azaz ha nem adjuk meg a kódoláskor, hogy hány képenként legyen egy referenciakép, akkor a video adatfolyamban nem lehet keresni, „pörgetni”, vagyis csak szekvenciálisan, azaz igen lassan) köztes képek - P képek - kódolásuk elve az, hogy a képet a megelızı I vagy P referenciaképhez képest adjuk meg, ha a kép és referenciaképe között kevés az eltérés, de ha ez nem jelent számottevı tömörítést, akkor a képet egyszerően I képként tároljuk átmeneti képek - B képek - kódolásuk elve az, hogy a képet a megelızı és a rákövetkezı I vagy P referenciaképekhez képest adjuk meg, vagyis B képek esetén két referenciakép is rendelkezésre áll, amelyekhez képest az eredeti kép megadható. Itt is igaz az, hogy ha ez nem eredményez számottevı tömörítést, akkor a képet egyszerően I képként tároljuk. o képsorozatok vagy szekvenciák kialakítása (pl. IBBPBBPBBPBBI…) - ebben az esetben minden 12. képkocka I kép, amely azt eredményezi, hogy mindig lesz másodpercenként két önállóan kódolt I referenciakép. A B képek számát tapasztalati úton határozzák meg, figyelembe véve, hogy minél több B kép van a szekvenciában, annál nagyobb tömörítés érhetı el, de párhuzamosan a képminıség is csökken. Minden 12. kép tehát a fıkép, a többi köztes kép, melyek nem olyan jó minıségőek. Vágásnál nagyon fontos, hogy meg kell tartani az I képet, mert másképp nem tudja mibıl elıállítani a B-t! Debreceni Egyetem – Informatikus könyvtáros szak – Készítette: Sándor Judit –


14/20

FONTOSABB VIDEOFORMÁTUMOK: A tömörítést vagy kódolást és a kitömörítést és lejátszást a gyakorlatban a legtöbb videoformátum esetén ún. kodekek teszik lehetıvé, amelyekbıl manapság rengeteg van, ezen próbálnak segíteni a kodekcsomagok, amelyek az Internetrıl letölthetıek és egy ideig megoldják a lejátszási gondokat • AVI - a Microsoft kismértékő tömörítést tartalmazó digitális videoformátuma • MOV - eredetileg az Apple MacIntosh gépek kismértékő tömörítést tartalmazó digitális videoformátuma volt, ma már Windows környezetben is használják (quicktime) • MPG vagy MPEG (ritkábban MPE és MPV2 vagy MP2V) - szabványos digitális videoformátum, mely nagy hatékonyságú veszteséges tömörítést valósít meg. A kódolási eljárás aszimmetrikus, azaz egy kódolatlan állomány tömörítése sokkal hosszabb idıt vesz igénybe, mint a kódolt állományok dekódolása lejátszáskor. Ma az egyik legelterjedtebb videoformátum. o MPEG1 - maximum 1:140 arányú tömörítést valósít meg, ilyen a kb. VHS minıséget biztosító Video CD-k tömörítési formátuma o MPEG2 - maximum 1:200 arányú tömörítést valósít meg, ilyen a DVD-k tömörítési formátuma • BIN / CUE vagy ISO - a CD-krıl készített „bináris kép”, amely lehetıvé teszi az eredeti CD veszteségmentes archiválását és a lemez meghibásodása esetén a CD reprodukálását. Video CD-k vagy Super VCD-k esetén egy megfelelı segédprogrammal az MPEG formátumú adatfolyam kimásolható az állományból • DivX - általában AVI formátumba ágyazott MPEG4 formátumú video, az MPEG mellett az Interneten jelenleg ez a legelterjedtebb videoformátum, egy Gej nevő hekker fejlesztette ki, majd ezután a programozók kidolgozták a DivX kodeket, ezek letölthetık ingyen az Internetrıl. EGYÉB ALKALMAZÁSOK (application): egyedi feladatokhoz készített állománytípusok (olyan példák kerülnek felsorolásra, melyeknek van multimédiás vonatkozása is • irodai alkalmazások (Microsoft Office programok használata esetén nagy a vírusveszély!!) o DOC, RTF állományok (msword és rtf) - a Microsoft Word állománytípusai (tipp: a WordPad szövegszerkesztıvel beolvasva és új néven elmentve a fájlt ugyan a dokumentum formátuma szegényesebb lesz, de a vírusoktól megszabadulhatunk) o TEX állományok (x-tex) - TeX dokumentumok o XLS állományok (msexcel) - MS Excel állománytípusa o PPT állományok (mspowerpoint) - MS PowerPoint állománytípusa o MDB állományok (msaccess) - MS Access állománytípusa o MPP állományok (msproject) - MS Project állománytípusa o képként kódolt szabványos dokumentumformátumok (az Interneten a legtöbb dokumentum így férhetı hozzá) PDF állományok (pdf) - az Adobe Acrobat állománytípusa PS állományok (postscript; PostScript) • általános célú archiváló vagy tömörítıprogramok: veszteségmentes tömörítési algoritmust használnak, nem használják ki az egyes állományfajták jellegzetességeit, mint a multimédiás állományok veszteséges tömörítı algoritmusai o ZIP állományok (zip) - az Interneten használt leggyakoribb tömörítési formátum, a legtöbb fájlkezelı segédprogram (pl. Windows vagy Total Commander, Far Manager) úgy kezeli, mintha a tömörített állomány egy alkönyvtár lenne o RAR, GZ, TGZ, ACE, ARJ, stb. állományok - ha a használt fájlkezelı segédprogram nem boldogul az állománnyal, le kell tölteni az Internetrıl valamilyen freeware vagy shareware tömörítı segédprogramot. Ilyenek pl. a WinZip, a WinRar, WinAce, stb.



15/20

MULTIMÉDIA SZOFTVEREK • hangállományokat kezelı szoftverek: o CDex / CD Rider - CD grabber programok, segítségükkel audió CD-k tartalmát lehet elmenteni WAV, illetve MP3 formátumban o GoldWave - hangállományokat kezelı shareware program o MP3Trim - MP3 vágó és normalizáló program o Winamp - MP3 lejátszó program • képállományokat kezelı és grafikai szoftverek: o IrfanView - képállományokat kezelı program o Paint - egyszerő Windows rajzolóprogram o Unfreez - egyszerő GIF animációkat készítı program o GIF Animator - GIF animációkat kezelı program o WinMorph - képáttőnéseket létrehozó program • mozgóképállományokat kezelı szoftverek: o ZoomPlayer - videóállományokat lejátszó program o NanDub / VirtualDub - AVI állományokat kezelı programok o DivFix - AVI állományokat újraindexelı program o TMPGEnc - MPEG állományokat kezelı program o SubAdjust - feliratállományokat kezelı program



16/20

CDEX (megjegyzés: a program a CD meghajtó eléréséhez egy ún. ASPI manager szoftvert használ, amely a CD meghajtó megfelelı elérését biztosítja. Egyes szoftverek ezt automatikusan telepítik, de ha nem rendelkezünk vele, akkor nekünk kell telepítenünk, pl. az Internetrıl letöltve) • az Edit menü néhány lehetısége: o új mőfajok (genres) definiálása az Edit/Add/Edit Genres menüpont segítségével • a Convert menü néhány lehetısége: o kiválasztott sávok (tracks) elmentése WAV formátumban - Convert/Extract CD track(s) to WAV file o kiválasztott sávok elmentése MP3 formátumban - Convert/Extract CD track(s) to a Compressed Audio file o egy kiválasztott sáv egy részének vagy több kiválasztott sávnak az együttes elmentése WAV vagy MP3

formátumban egy fájlba - Convert/Extract partial CD track menüpont (pl. 30 mp-es bemutató készítés) o WAV típusú fájl átkonvertálása MP3 formátumra - Convert/Convert WAV file(s) to Compressed Audio file(s)

kitallózom a konvertálandó zenét, Convert és megtörténik a szám átkonvertálása o MP3 típusú fájl átkonvertálása WAV formátumra - Convert/Convert Compressed Audio file(s) to WAV file(s) •

a CDDB menü néhány lehetısége: o CD-n levı sávok (pl. számok) adatainak kiolvasása a számítógépen tárolt CD adatbázisból a CDDB/Read From Local CDDB menüpont segítségével (jó beállítások esetén ez automatikus) o CD-n levı sávok adatainak lekérése egy külsı CD adatbázisból az Internetrıl a CDDB/Read Remote CDDB menüpont segítségével o CD-n levı sávok adatainak feltöltése egy külsı CD adatbázisba az Interneten a CDDB/Submit To Remote CDDB menüpont segítségével • az Options menü néhány lehetısége: o CDex paramétereinek megfelelı beállítása az Options/Settings menüpont segítségével: normalizálás beállítása - General fül Normalize Volume csoportjában megfelelı fájlnév-formátum - MP3 technikában ez általában Elıadó - Számcím és a CDex által elıállított fájlok mappájának beállítása a Filenames fül Output filename format and directories csoportjában (Filenames fül: WAP → MP3 elérési út; Recorded Tracks: elérési út) MP3 kódolás bitrátájának, minıségének, típusának (CBR vagy VBR), valamint VBR engedélyezés esetén a bitráta-változtatás érzékenységének beállítása az Encoder fül Encoder Options csoportjában (Encoder ablak jó úgy ahogy van) helyi CD adatbázis mappájának beállítása, valamint automatikus használatának engedélyezése a Local CDDB fül Local CDDB Settings csoportjában a felhasználó e-mail címének beállítása a Remote CDDB fülben (csak ez után lehetséges az Internetes CD adatbázisok elérése)



17/20

CD RIDER • telepítéskor a regisztribe nem kell bejegyzés és a végén a második lehetıséghez az elsıhöz nem és Install • telepítés után, ha elindítjuk a programot és van bent Cd, akkor felismeri a számokat • Beállítások: o Options/Preferences ablakon belül a General fül: - Playback options részben a másodikhoz Automatically stop… és a Mode résznél Standard; a többi jelölınégyzet üres, nincs sehol és legalul a Language: English ablakon belül a Recorder fül: - ezeknek kell beírva lenni: LAME Stereo 128 kbps Normal Disabled ablakon belül a CDDB fül: - Server: Lfreedb.freedb.org http 80/ … - Add: Sfreedb.freedb.org Protocol: HTTP - Path: /~cddb/cddb.cgi Port: 80 - Method: HTTP - Submission Script: /~cddb/submit.cgi ablakon belül a Internet fül: - be kell írni egy e-mail címet aztán OK o ezután CDDB/Query ezután, ha a CD listája megvan az adatbázisban, akkor beírja a számok címét a track 1, 2, 3… stb. helyre o Options/Naming… itt lehet megadni azt a könyvtárat, ahova a zenéket akarom rakni a gépemen itt kell beéllítani, hogy miket szerepeltessen a fájlnévben (általában: Artist; Track name) o menüpontúj mőfajok (genres) definiálása az Edit/Add/Edit Genres menüpont segítségével • Számok másolása a CD-rıl a gépre MP3 formátumban: be kell pipálni azokat a számokat, melyeket le akarok másolni, aztán File/Record Tracks, kis idı és bekerülnek a számok a gépemen a megadott könyvtárba mp3 formátumban. • Számok másolása a CD-rıl a gépre WAV formátumban: o Options/Preferences/Recorder fül: ezeknek kell beírva lenni: Waver Stereo 44100Hz 16 aztán OK o be kell pipálni azokat a számokat, melyeket le akarok másolni, aztán File/Record Tracks, kis idı és bekerülnek a számok a gépemen a megadott könyvtárba WAV formátumban.



18/20

GOLDWAVE - shareware program, ezért huzamosabb ideig történı és kereskedelmi célú felhasználása esetén regisztráltatni kell a szoftver készítıjével (megjegyzés: MP3 fájlok használatához a GoldWave könyvtárába telepíteni kell egy kodek programot is, pl. az ingyenes és nagyon jó minıségő Lame Encoder-t) • a File menü néhány lehetısége: o betöltött hangfájl átkonvertálása egy másik formátumra - File/Save as menüpont segítségével

(pl. MP3 formátumban való mentéshez egy megfelelı kodek program is szükséges, amit abban a könyvtárban kell elhelyezni, amelybe a GoldWave programot telepítettük) • az Edit menü néhány lehetısége: o egy kijelölt rész kezdetének (Start marker) és végének (Finish marker) beállítása Edit/Marker/Set menüpont segítségével (megjegyzés: ez az egyik legalapvetıbb mővelet, mivel a GoldWave a különbözı mőveleteket rendszerint a kijelölt részen hajtja végre) egy kijelölést „durván” az egér bal- és jobboldali billentyőjével kattintva is beállíthatunk (amit azután tetszılegesen pontosíthatunk az Edit/Marker/Set menüpontban) lejátszáskor a lejátszás aktuális pozíciójaként is beállítható egy kijelölt rész kezdete és vége az Edit/Marker/Drop start ([), illetve Drop finish (]) menüpontok segítségével kijelölés megszüntetése - Edit/Select view (Ctrl W) menüpont segítségével (ennek az ikonja a felsı ikonsorban is megtalálható: ); ezután a fájl képernyın látható része lesz kijelölve) kijelölés megszüntetése - Edit/Select all (Ctrl A) menüpont segítségével - ezután a teljes fájl ki lesz kijelölve (megjegyzés: ha a teljes fájl látszik a képernyın, ez a menüpont ugyanazt eredményezi, mint az elızı Select view menüpont) kijelölt rész kivágása a nem kijelölt részek törlésével - Edit/Trim (Ctrl T) menüpont

) segítségével (ennek az ikonja a felsı ikonsorban is megtalálható: o adott ideig tartó szünet beillesztése a Start marker pozíciójába - Edit/Insert silence menüpont segítségével • az Effects menü néhány lehetısége: o a kijelölt rész fokozatos felerısítése - Effects/Volume/Fade in menüpont segítségével (elején) o a kijelölt rész fokozatos lehalkítása - Effects/Volume/Fade out menüpont segítségével (végén) o kijelölt rész normalizálása (hangerı maximalizálása torzítás nélkül) - Effects/Volume/Maximize menüpont segítségével normalizálás a rendelkezésre álló hangterjedelem teljes kihasználásával a New maximum pont kiválasztásával (pl. 16 bit esetén a hangminták teljes [-32768 ... +32767] tartományában) normalizálás adott RMS értékre a New RMS pont kiválasztásával, amely pl. különbözı módon hangszerelt számok esetén is közel azonos (szubjektív) hangerısség-érzet kialakítását eredményezi (a GoldWave súgója szerint célszerő elıször a számok RMS értékét külön-külön megállapítani, majd a legkisebb, vagy egy átlagos RMS értékre normalizálni) o kijelölt rész hangerejének megváltoztatása - Effects/Volume/Change menüpont segítségével o kijelölt rész visszhangosítása - Effects/Echo menüpont segítségével o kijelölt rész frekvencia-karakterisztikájának megváltoztatása - Effects/Filter/Equlizer menüpont segítségével (ez kb. egy erısítı hangszín-szabályozójának felel meg, csak sokkal érzékenyebb beállítást tesz lehetıvé) o lejátszási sebesség megváltoztatása (lassítás, gyorsítás) - Effects/Playback rate menüpont segítségével (megjegyzés: a teljes fájlra vonatkozik!) o mintavételezési frekvencia megváltoztatása - Effects/Resample menüpont segítségével (megjegyzés: a teljes fájlra vonatkozik!) • a View menü néhány lehetısége: o teljes fájl megjelenítése - View/All (Shift A) menüpont segítségével • a Tools menü néhány lehetısége: o lejátszó gombokat tartalmazó ablak megjelenítése - Tools/Device controls menüpont segítségével (megjegyzés: a standard lejátszó gombok mellett, és itt lehetséges a hangkártyán keresztül történı digitalizált hangfelvétel indítása is) Debreceni Egyetem – Informatikus könyvtáros szak – Készítette: Sándor Judit –


19/20

MP3TRIM • a fıablak néhány lehetısége: o információk kiíratása a betöltött MP3 állományról az Információk csoportban, ill. az Egyéb infó gomb lenyomására o a fájl elejérıl és végérıl meghatározott idejő részlet kivágásának beállítása, és a szám elejének, ill. végének lejátszása (alapértelmezésben a vágás után) a Mennyit szeretnél levágni...? csoportban o a betöltött MP3 állomány normalizálása (vagy hangerejének "kézi" módosítása egy csúszkával), felkeverés beállítása a szám elején, és lekeverés beállítása a szám végén a Hangerı szabályzó csoportban • a Beállítások menü néhány lehetısége: o a betöltött MP3 állományok automatikus kijavításának beállítása a Fejlett fül MP3-ak rendbetétele pontjában o a betöltött MP3 állományok ID3v1 tagjában tárolt információk automatikus kijavításának (újraírásának) beállítása az ID3tag fül Készítsd el (újra) a fájl neve alapján pontjában WINAMP a fımenü néhány lehetısége: a fımenü pl. a Winamp "fıablakának" (Main Window) bal felsı sarkában levı hullámikonra kattintva aktivizálható o a kiválasztott (aktuális) szám jellemzıinek kiiratása, valamint a szám ID3 tagjainak módosítása a View file info (Alt 3) menüpont segítségével o a Winamp képernyın megjelenı ablakainak kiválasztása a Main Window, Playlist Editor, Equalizer, és Minibrowser menüpontok segítségével • az Options almenü néhány lehetısége: o a Winamp paramétereinek megfelelı beállítása az Options/Preferences (Ctrl P) menüpont segítségével lejátszás helyett a számok elmentése WAV formátumban a merevlemezre az Options / Preferences / Plug-ins / Output / Nullsoft Disk Writer plug-in ... menüpont kiválasztásával a számok elmentésének leállítása (a lejátszás visszaállítása) az Options / Preferences / Plugins / Output / Nullsoft waveOut plug-in ... menüpont kiválasztásával a lejátszással párhuzamosan vizuális effektusok megjelenítése az Options / Preferences / Visualization menüpontból valamelyik plugin kiválasztásával (és a Start gomb lenyomásával) •



20/20

IRFANVIEW • a Fájl menü néhány lehetısége: o a Fájl / Miniatőrök almenü lehetıségei (megjegyzés: thumbnail = miniatőr, bélyegkép) katalógus- vagy tablókészítés kijelölt (bélyeg)képekbıl a Fájl / Katalóguskészítés kijelölt képekkel menüpont segítségével - megjegyzés: a Fájl / Kijelölt miniatőrök mentése képként menüpont hasonló funkciót valósít meg (azaz egy képbe másolja a kijelölt bélyegképeket), de nem ad lehetıséget a kép paramétereinek megadására HTML katalógus készítése kijelölt képekbıl (megjegyzés: a mővelet végrehajtása után szükséges lehet az eredményül kapott HTML állomány módosítása) o diavetítés a Fájl / Diavetítés menüpontból o egyszerre több képfájl típusának és tulajdonságainak megváltoztatása a Fájl / Csoportos konvertálás / átnevezés menüpontból o a képfájl konvertálása egy másik képtípusra a Fájl / Mentés másként menüpont segítségével a Kép mentése másként ablak Opciók gombja lehetıséget ad bizonyos képtípusok tulajdonságainak beállítására: - JPG típus esetén beállítható a kép minısége (0-100%), és készíthetı progresszív ("haladó", azaz pl. lassú Internet kapcsolat esetén fokozatosan felépülı) és csak szürkeárnyalatokat tartalmazó kép - GIF típus esetén szintén készíthetı fokozatosan felépülı (interlaced = váltott soros) kép, és a színpaletta egy kiválasztott indexő színe beállítható átlátszó háttérként (!) • a Szerkesztés menü néhány lehetısége: o egy szöveg beírása a kép kijelölt részébe a Szerkesztés / Szöveg beillesztés menüpont segítségével o a kép kijelölt részének vágólapra tétele a Szerkesztés / Másolás menüpont segítségével (ahonnan a képrészlet bemásolható egy kép tetszıleges, kijelölt részébe vagy egy másik programba, pl. a Word szövegszerkesztıbe) o a kép helyettesítése a kép kijelölt részével a Szerkesztés / Kijelölt rész a kép menüpont segítségével • a Kép menü néhány lehetısége: (megjegyzés: a legtöbb változtatás visszavonható a Szerkesztés / Visszavonás menüpont segítségével) o az aktuális kép tulajdonságainak kiiratása a Kép / Információ menüpont segítségével o új, adott mérető, színmélységő és háttérszínő (egyszínő) kép létrehozása a Kép / Új (üres) kép készítése menüpont segítségével o a kép kicsinyítése vagy nagyítása a Kép / Méretváltoztatás menüpont segítségével o a kép színmélységének csökkentése a Kép / Színmélység csökkentése menüpont segítségével (pl. ha 256 vagy ennél kevesebb színő képet akarunk létrehozni, hogy hozzáférjünk a kép színpalettájához) o a kép fényerejének, kontrasztjának és alapszíneinek megváltoztatása a Kép / Színváltoztatás menüpont segítségével o speciális hatások alkalmazása a Kép / Hatások menüpont segítségével (megjegyzés: a legtöbb hatás paramétere beállítható a Kép / Hatások / Beállítások menüpontban) o a kép alapszíneinek megcserélése a Kép / Színcsere menüpont segítségével o a (legfeljebb 256 színő) kép színpalettájában szereplı színek megváltoztatása a Kép / Paletta / Színpaletta szerkesztése menüpont segítségével • az Opciók menü néhány lehetısége: o az IrfanView paramétereinek megfelelı beállítása az Opciók / Beállítások menüpont segítségével o a számítógép képernyıképének elmentése egyenként vagy automatikusan az Opciók / Fényképezés menüpont segítségével (megjegyzés: a képernyıképek automatikus mentése leállítható vagy újra elindítható a Nézet / Automatika indulj/állj menüpont segítségével) Debreceni Egyetem – Informatikus könyvtáros szak – Készítette: Sándor Judit –

A multimédia alapjai

Recommend Documents