A múltat végképp eltörölni... Fiatalkorom rémképei elevenedtek meg

Ingyenes kétheti lap 8000 példányban

V. évfolyam 14. szám • 2007. július 12.

ÉRDI LAP A POLGÁRI ÖSSZEFOGÁS LAPJA

Gyere velem, nem megyek sehová Megõrizzük az oktatás minõségét Meleg ügyek Nem elég törvényeket írni A pozsonyi csata Azt mondják az okosok Egy érdlakó feljegyzései Érdi tigrisek Könyvajánló Következõ számunk július 26-án jelenik meg

A múltat végképp eltörölni... iatalkorom rémképei elevenedtek meg a nemrég tartott MSZP kongresszus nyitóceremóniája hallatán, amikor is nagyívû vezetõink teli torokból énekelték az internacionálét: a múltat végképp eltörölni, rabszolgahad, indulj velünk... Fordítsuk ezt le helyben! Érdet nagyon sokáig, egészen a vasútépítésekig és a múlt századi parcellázásig a jelenlegi Ófalu jelentette. Amikor elkezdõdtek az új telkeken az építkezések, a középosztály: hivatalnokok, tisztviselõ, vasutasok stb. húzták fel új otthonaikat, s városunk elindult a polgáriasodás útján. Létesültek fürdõk, kaszinó, fogadó stb. Volt kastély és KALOT-mozgalom, hajóállomás, elkészültek a tervek a HÉV meghosszabbítására Ófaluig, sõt, a Pelikán fogadóig még a síneket is lerakták. Aztán jött a háború, majd a kommunista hatalomátvétel. S jött a múlt eltörlése, véglegesen. A tanácselnökök és párttitkárok egymást túllicitálva szüntettek meg szinte mindent, ami a polgári múltat idézte. Az úri huncutságokat (kaszinó, fürdõk, strandok) bezárták, a Tétényig

F

z idén is többszáz motoros gyûlt össze az Ercsi úti sporttelepen az Érdi motoros egyesület szervezésében péntektõl vasárnapig. Szombaton 1 órakor indult a motoros menet, amely végigvonult Érden, egészen Parkvárosig, sok ember ebédjét megzavarva, de talán évente egyszer ez a látványosság feledtetheti a gyomornedvek megzavarását. Délután motoros trial bemutatót tartottak. Pénteken és szombaton este neves zenekarok szórakoztatták a nagyérdemût: Szekeres Tibor és zenekara, Back Beat, Lord, Deák Bill, Indian Joe Band, Hollywood Rose – Guns 'n Roses emlék zenekar, Karthago, Beatrice, Cool Head Clan.

z az érzésem, nem az egészségrõl, hanem a betegségrõl szól az egészségügyi reform. Úgy látszik, a pénzügyileg érdekelt lobbik sokkal hatásosabban tudják érdekeiket érvényesíteni, mint a magukat egészségben megtartani akaró emberek. Hiszen minden józanul gondolkodó polgár láthatja: órási pénzek vannak a gyógyszeriparban és az orvosi mûszergyárakban, fejlesztésekben, vegyiparban stb. Egyes orvosszakok is a betegségben érdekeltek: sebészek, nõgyógyászok stb. Ki hisz annak a fogorvosnak, aki csodafogkrémet ajánl? Hiszen úgy saját magát fosztaná meg pácienseitõl. Ugyanígy ki hiszi el az egészségügy reformjával most foglalatoskodó egészségügyi üzletembereknek, hogy tényleg minden a mi érdekünkben történik? Az én érdekem nem az, hogy ha beteg leszek, korszerû CT-berendezéssel vizslassák agyamat, hanem az, hogy ne legyek beteg. Ehhez pedig le kell szállítani és helyes irányba visszaültetni a lovon most fordítva ülõ népboldogítókat. Közismert legenda, hogy a régi japán orvosok akkor kaptak fizetést, amikor egészséges volt páciensük. A mai orvosok és kórházak, rendelõintézetek viszont abban érdekeltek, hogy minél több legyen a beteg, a betegségük minél komplikáltabb legyen, hogy vastagon foghasson a ceruza a számla kiállításakor. Betegségügy helyett ténylegesen az egészségünkkel kellene foglalkozni. Ezt leginkább a gyerekekkel lehetne elkezdeni. Környezettudatos nevelés, játék, mozgás, egészséges táplálkozás, aztán folytatva a sort a felnõttekkel: kevesebb stressz, kevesebb vegyszer, több mozgás, a cigaretta, alkohol, drogok hanyagolása, pihenés, a környezetszennyezés viszszaszorítása és sorolhatnám sokáig. Elméletben szinte mindenki tudja, mégis leragadunk annál, hogy hány ágy legyen a kórházban. Egy is sok, ha mindenki egészséges, és ezer is kevés, ha a magyarság lelkiállapota az eddigi ütemben romlik. Mens sana in corpore sano – mondták a régi rómaiak, ép testben ép lélek. S ez fordítva is igaz. Akkor lehet egészséges a testünk, ha a lelkünk is az. De azt ez a mai kapkodás nem gyógyítja meg. Orlai Sándor

A

közlekedett HÉV-nek már nyomait is alig lehet felfedezni, a hajóállomást benõtte az erdõ, a kastélyt lebontották. Hol van már KALOT, hol vannak az érdi gazdák, hol látjuk nyomát a Batty-

hányaknak, Sináknak? Mit tudunk a földvárról és arról, hogy a halomsírok nagyobbik része Érd területén található?

Motoros találkozó Érden

A

Betegségügy

(Folytatás a 4. odalon)

2

ÉRDI LAP


Érd, Balatoni út 66., Casino Üzletház Telefon: 06-23/520-530 • Mobil: 06-70/286-4863 E-mail: [email protected] • Honlap: www.citycartel.hu

City Cartel Érd Az ingatlan- és hitelvarázsló

Érd Parkvárosban, az M7-tõl 1 percre, eladó egy 60nm-es társasházi, elsõ emeleti, panorámás, 2 szobás, nappalis, erkélyes lakás, klímával, beépített konyhával. I. ár: 16, 9MFt. Jánky Judit 06-20-9949141

Érd Tusculanumban eladó egy 2szintes, 86nm-es, kertrészes, garázsos, erkélyes, kívül-belül felújított sorházi lakás, extrákkal. I. ár: 21, 4MFt Jánky Judit 06-20-994-9141

Érd Parkvárosban, több helyen, épülõ társasházakban 65-68 nm-es, nappali+3félszobás, garázsos lakások eladók 260.000 Ft/nm áron. Jánky Judit 06-20-994-9141

Érd Tusculanumban eladó egy új építésû sorházi lakás. A lakás 80nm-es, 3szobás, nappalis, konyhás, Érd Központhoz közel eladó egy újszerû, 46 nm-es kis terasszal, összközmûves telken. I. ár: 21MFt Mé- elsõ emeleti, erkélyes, hangulatos társasházi lakás. száros Mihály 06-20-514-9773 I.ár: 12,8MFt. Jánky Judit 06-20-994-9141

Budafok központjában, 43 nm-es,1,5 szobás, 3. Érd- Parkvárosban, szép környezetben könnyûszeremeleti felújított, téglaépítésû lakás eladó. Iár: 10,4 M kezetes lakóház eladó. Iár:10,5 M Ft Tel: Jánky Judit Ft. Tel: Zsidákovits János 0620/994-9004 0620/994-9141 Érd-Parkvárosban eladó egy új építésû 142 nm-es családi ház. Összközmûves, 3 szoba,nappalis. Iár:30,5 M Ft Tel:Nagy Tímea 0620/994-8889

Százhalombattán 4 emeletes házban, 2. emeleti, 70nm-es 3nagy szobás fejújítandó lakás eladó. Saját tároló, zárható rácsos elõtér van. I.ár: 10,5MFt. Jánky Judit 06-20-994-9141

Érd Tusculanumban mindenhez közel eladó egy jó állapotú 2 szobás, beépíthetõ tetõterû családi ház garázzsal, 800 nm telekkel. Összközmûves! I.ár: 17,9 MFt. Zsidákovits János 06-20-994-9099

Érd Parkvárosban eladó egy tetõteres,3szoba+nappalis,újszerû családi ház garázzsal,540nm-es parko- Tárnokon eladó egy új építésû sorház jellegû családi sított kerttel.I.ár:23,4MFt Jánky Judit 06-20-994- ház,összközmûves telken.118 nm-es,3 szoba+nappalis. A burkolatok, és a fal színe szabadon választ9141 ható. Iár:28,2 M Ft Nagy Tímea 0620/994-8889

Érd Újtelepen aszfaltos utcában kétlakásos 128nmM7-es közel, Érd Parkváros csendes részén 160nm- es, 3,5 szobás családi ház, ipari árammal, kedvezõ es 2 szintes, teljesen alápincézett családi ház eladó. áron eladó. I.ár: 16,9MFt. Jánky Judit 06-20-994I.ár: 36,5 MFt Nagy Tímea 06-20-994-8889 9141

Százhalombattán 4 emeletes tömbházban elsõ emeleti, 47nm-es, 1,5 szobás, részben felújítandó világos lakás eladó. I.ár: 8,2MFt. Jánky Judit 06-20994-9141

Százhalombattán eladó egy 3.emeleti, Dunára nézõ részben felújítandó, erkélyes lakás, kívülrõl felújított 4 emeletes tömbházban. I.ár: 9,9MFt Jánky Judit 0620-994-9141


Megõrizzük az oktatás minõségét Bár már többen nyilatkoztak róla, és lassan a pedagógusok és az érdi lakosok is megértik, miért kényszerült rá az önkormányzat száznál több pedagógus elbocsátására és a II. Lajos Általános Iskola bezárására, megkértük Kéri Mihályt, az Oktatási és Mûvelõdési Bizottság elnökét, világítsa meg jobban a döntés hátterét. – Az egész ország, és természetesen Érd lakossága is fokozott figyelemmel fordult az egészségügyben történt intézkedéssorozat felé. Úgy gondolom, hasonló fog lejátszódni õsszel az iskolák miatt, mert megváltozott kondíciók mellett kezdõdik majd a tanítás, mert mindenhonnan iskolaösszevonásokról, iskolabezárásokról, pedagóguselbocsátásokról érkezik híradás. Mindez összefügg az oktatási törvény sorozatos módosításaival, és ezek között is leginkább a 10%-os kötelezõ óraszámemeléssel, valamint az osztálylétszámok emelésével. Hozzájárult még a különbözõ, tanórán kívüli tevékenységek finanszírozásának korlátozása, illetve megvonása, valamint a sajátos nevelésû gyerekek számára biztosított normatívák csökkentése is. – A Közgyûlés májusi ülésszakán egy enyhébb rendeletet fogadott el, most egy szigorúbb került eléjük. Miért? – Ennek elsõsorban pénzügyi, gazdasági okai vannak. Mostanra kiderült, hogy a kiadások radikális csökkentése nélkül a város pénzügyi válságba kerülhet. Olyan terhelt a költségvetés ebbõl a szempontból, hogy nem tudja finanszírozni a kötelezõ feladatokon túl az iskoláit a város. Mindez a kormányzati intézkedések miatt történik, mert azok 1,2 milliárd forintot vonnak el a város költségvetésébõl. Hosszú és több menetben történt tárgyalások elõzték meg mindezt, hiszen a pedagógusok számára ez komoly egzisztenciális problémát is okoz, és a városvezetés mindenképpen a törvényes keretek között akar maradni. Több mint négyezerötszáz általános iskolás gyerek tanul iskoláinkban, ehhez jön még ezernégyszáz középiskolás. Mintegy ötszáz pedagógus foglalkozik velük jelenleg, és a leépítés körülbelül negyedrészüket érinti. Ez egy igen súlyos lépés. Ilyenkor két gondolkodásmód kerül elõtérbe. Az egyik egy fiskális, amikor kizárólag gazdasági mutatók alapján döntenek. A másik szakmai, pedagógiai érvrendszer. Én az oktatási bizottság elnöke vagyok, és elsõsorban a szakmai kérdéseket tartom a bizottság számára megfontolandónak. Az a véleményem, hogy a feszített, nagyon magas osztálylétszámmal, csoportösszevonásokkal történõ oktatás, amikor a minõségi oktatás kevesebb lehetõséget kap, elsõsorban a végkimenetelnél okoz problémákat, hiszen az oktatási-nevelési folyamat során nem tudjuk megõrizni a minõséget. Ez véleményem szerint erõsen csökkenti az érdi iskolák versenyképességét akkor, amikor környékünkön viszonylag jobb helyzetben lévõ települések vannak, velük kellene versenyez-

nünk. A legnagyobb versenytárs Budapest, és ez olyan nagy kihívás, hogy valószínûleg versenyhátrányba fog kerülni városunk. – Jelenleg több mint kétezer gyerek máshová jár iskolába. Õket hogyan tudjuk ezután viszszacsábítani? – Az oktatási bizottság azt javasolta, hogy 75 millió forint kerüljön vissza az oktatásba. A közgyûlés döntése értelmében ez azt jelenti, hogy ennek a fele létszámra váltható, a másik fele pedig a minõség javítására fordítható. Azoknak az iskoláknak, ahol ellehetetlenül a kötelezõ szolgáltatáson felüli ellátás, forrásokat tudunk juttatni egyedi elbírálás alapján. Véleményem szerint át kell a késõbbiekben gondolni a megemelkedett osztálylétszámokat, és néhány fõvel csökkenteni kell azokat. Nem mehetünk szembe a korszerû oktatási módszerekkel, ahol is a kislétszámú oktatásra helyezõdik a hangsúly, és az egyénre, a tanulók specifikumaira odafigyelõ, azt maximálisan érvényesíteni kívánó nevelési módszerekkel dolgoznak. Ennek látni is az eredményét, hiszen a különféle képességfelmérõ vizsgálatoknál világosan látszik, hogy a korszerûtlen oktatásnál már az alapvetõ követelményeknek – írás, olvasás, számolás – sem felelnek meg, nõ a funkcionális analfabéták száma. Lassan nem csak a középiskolák, hanem az egyetemek, fõiskolák számára is probléma lesz ez, holott az oktatáspolitika modernizációról, reformról, digitális táblákról szól. A húszas években arról volt szó az oktatási törvényben, hogy minden egyes településnek legyen önálló iskolája. Már a Kádár-rendszerben „sikerült” ezek egy részét megsemmisíteni, fõleg a tanyasi, külterületi iskolákat, és most azt látjuk, hogy folyamatban van a falusi iskolák tönkretétele, bezárása. Mint egy cunami, úgy érte el most Érdet, az érdi oktatást ez a negatív tendencia. – A II. Lajos Általános Iskolánál az volt az elsõ szándék, hogy tagiskola lesz. Most ez is megváltozott. Miért? – Ez az az iskola, amelynek törvényes mûködése vitathatatlanul lehetetlenné vált. Nem a város

3

ÉRDI LAP

önkormányzata, nem a pedagógusok miatt, hanem maguk az ófalusiak szavaztak a lábukkal, és gyerekeiket másik iskolába iratták. Az elsõ évfolyamba például mindössze négy jelentkezõ volt. A 7., 8. osztályban minimálisan megkövetelt 15 fõt nem tudja biztosítani. Hiába adnánk türelmi idõt, az alsóbb évfolyamok létszámából is látszik, hogy nem lenne meg a szükséges létszám. Csak a problémát görgetnénk magunk elõtt, és ez évente legalább 70 millió forintjába kerülne a városnak. – Nem lehet megkerülni az iskolával kapcsolatban a cigánykérdést, hiszen egyik oka az iskola kiürülésének éppen az, hogy néhány tanuló minõsíthetetlen viselkedése miatt szinte lehetetlenné vált az oktatás. – Igen, ez volt a fõ oka annak, hogy máshová iratták be gyerekeiket az ófalusiak, mert úgy látták, hogy egy szegregált iskolában való tanulás nem igazán jó, inkább korlátozná elõmenetelüket. Egy lakossági fórumon magam is elmondtam, hogy ha nekem olyan korú gyerekem lenne, akkor nem iratnám be ebbe az iskolába. Minden településen, településrészen, ahol a lakosság összetételének jellemzõi miatt kialakulhat egy olyan helyzet, hogy szegregáció indulhat be, mint például most Ófaluban, azzal szemben fel kell lépni. Ez önmagában is azt jelenti, hogy a gyerekeknek és a szüleiknek sem érdekük, hogy ilyen körülmények között ebbe az iskolába járjanak. Most egyfajta integráció fog megtörténni, hiszen másik iskolába fognak átkerülni, a szegregációs nyomás megszûnik, és remélhetõleg nem kezdõdik újra a másik iskolákban. Ezért kellett óvatosnak lenni, és 3 körzetbe osztani szét a beiskolázandó gyerekeket, hogy ne terheljük rá egy iskolára mindazon problémát, ami miatt ellehetetlenült a II. Lajos Általános Iskola is. Ezért nem lett pl. a Bólyai tagintézménye. – Mi lesz a sorsa az épületnek? – Az oktatási bizottságnak az a véleménye, hogy az épület továbbra is közösségi funkciót lásson el. Mindent megteszünk azért, hogy belátható idõn belül esetleg újra iskola induljon Ófaluban, nem feltétlenül általános iskola, hanem szakközépiskola, középiskola. Ilyen jellegû megkeresések történtek már a városvezetés felé, magam 4-5 ilyen igényrõl tudok, ahol egyházak, alapítványok nyújtották be elképzeléseiket arról, hogy miként tudnák hasznosítani oktatási célra az épületet. Addig is a Mûvelõdési Központ használná. Hallottam én is rémhíreket privatizációról és egyebekrõl, ezek azonban nem felelnek meg a valóságnak. Orlai Sándor

Gyere velem, én sem megyek sehová… agy plánum körvonalazódik lelki szemeim elõtt, itt e munkahelyínséges korban és világban. Elhatároztam, hogy beszállok a gyermekgyártási bizniszbe. Elsõ lelkesedésemben persze a gyártás gyakorlati részébe szerettem volna belevetni magam, de miután megbeszéltem a dolgot életem párjával, az derült ki, hogy erõsen ellenzi a tervemet. Be kellett látnom, hogy igaza lehet, meg aztán az is igaz, hogy nagy haszonra nem bírok szert tenni az üzlet ezen részébõl. Pedig igen komoly haszonnal kecsegtetõ üzleti lehetõségek vannak ezen a „piacon”. A „gyermekgyártás” azon része az igazi buli, amelyikben meg lehet választani a születendõ gyermek nemét. Ezennel közhírré teszem, hogy olyan csudaszerre sikerült szert tennem, amelyiknek a használata segítségével 100%-os garanciát vállalok arra, hogy ha az érdeklõdõ kuncsaftok leszurkolnak a kezembe százezer csengõ magyar forintokat, a kívánt nemû gyermek fog kilenc hónap elteltével megszületni. A teljes garancia meg azt jelenti, hogy ha mégis hibádzana valami a kréta körül, kisdobos becsszóra visszaadom a pénzt. Ettõl jobb pénzszerzési lehetõség nem igen kínálkozik. Ráadásul komoly törvényi szabályozás fogja támogatni ezen tervemet. Néhány szoci politikus összedugta buksi fejét és azon tanakodtak, hogy miután nagyjaik oly jól elrendezték az ország sorsát az elkövetkezendõ évtizedekre, vajh mivel lehetne még szolgálni az emberek nagy jólétét és mivel fokozni a dolce vita érzést, megint kitalálták a tuttit. Arra jutottak a rettentõ agymunka után, hogy törvényben kellene biztosítani a szülõk részére, hogy megválaszthassák születendõ gyermekük nemét. Valahogy úgy, hogy papa-mama beballag az sztk-ba, bedobálja a helyi félkarú rablóba, a Kóka-masinába a kétszer háromszáz, vagy hatszáz, vagy ezer stb. forintot, aztán megrendelik a pulya nemét: gyerök legyen, vagy csak valami jányféle. No ebbe kéne valahogy itt az elején beszállni. Gondolják el, mi veszíteni valója lehet annak, aki beígéri a hozzá forduló párnak, hogy elõre garantálja a gyermek nemét, és ha mégsem sikerül, hát legfeljebb visszaadja a mûveletre elõre felvett pénzt? A megszületendõ gyermekek egyik fele úgy is lány lesz, a másik fele meg biztosan fiú. Akinek nem jött be a jóslat, visszakapja a pénzt, akinek meg bejött, örülni fog, mint majom a farkának. Az elején felvett összes pénznek legalább a fele a vállalkozónál marad. A vállalkozásra fordított összes költség az a pár liter somlói bor, amit a segítséget kérõ apajelöltbe a legelején belediktált, már ha épen fiú volt a tervezett utód. (A legenda szerint a somlói bor kedvez a fiúutód nemzésében.) Nem elég, hogy kitalálták a törvénytervezetet, de még olyan embert is sikerült felhajtaniuk, aki nagy hetykén kiállt a sajtó elé, és elmondta az agymenés eredményét. Este a tévé napi politikai mûsorában megpróbálták egy asztalhoz ültetni a törvénytervezet elõterjesztõjét, egy Török Zsolt nevû szoci embert, meg azt az orvosprofesszort, aki ennek a területnek a tudósa. A szoci ember elment szabira, más meg úgy látszik nem akarta magát ország-világ elõtt égetni, úgy hogy csak a jobb sorsra érdemes szakember volt a stúdióban, aki arra a kérdésre, hogy mit szól az épületes ötlethez igen röviden felelt. A felelet lényege az volt, hogy marhaság. Amikor a riporter hölgy arra kérte, fejtené ki bõvebben, azt mondta, hogy egy nagy marhaság. A dolognak meg az a magyarázata, hogy orvosilag ezt nem lehet megcsinálni, de ha meg is lehetne, etikailag elfogadhatatlan, de ha ezt is át akarnák hágni, nemzetközi szerzõdések tiltják Magyarországon az ilyesfajta beavatkozásokat. Tele vannak koncepciókkal ezek a legények, csak azt nem sikerül mindig bemérniük, hogy melyik országban is élnek. Úgy tesznek, mintha itt az utóbbi idõben olyan mértékû lenne a gyermekszaporulat, hogy most már aztán igazán kedvezni kéne egy cseppecskét a családoknak, amelyek legtöbbjében legalább három-négy gyermek van, és ahol mind egynemû, hadd lehessen már nekik is legalább egy másik nemû gyermek is (a dolog ettõl persze még marhaság, mert a szakember azt mondja, hogy gyakorlatilag lehetetlen). A helyzet az, hogy a Magyar Köztársaság népesedés politikáját leginkább a Török Zsolt nevû szoci ember testesíti meg. Meg is lehet nézni – mind a kettõt. Hát siralmas! Hazánk nemzetközi tekintélyének nagyobb épülésére, esmét megesett a budapesti nagy homok-ömlés. Visszataszító kinézetû lények világgá üvöltötték, hogy melegek, mint egy nikkelezett szamovár a tajgában, és baromira büszkék magukra. Az még csak hagyján, de az is kiderült, hogy a Miniszterelnöki Hivatal személyügyi államtitkára egy buzeráns szúnyogcsõdör. Õ maga mondta el fesztiváljuk megnyitóján, és a jelenlévõ országvezetõk (akiknek a kezében ma Magyarországon a tényleges hatalom van) ájult gyönyörûséggel, saját kezükkel tapsikoltak a meghatódottságtól, hogy nekünk már ilyen is van. Ez kellett nekünk, e nélkül olyan elesetteknek éreztük magunkat, most már optimistán tervezhetünk. Úgy néz ki, hogy megoldódni látszik a jövõ évi kavicstermés is. Vagy ha az nem is, de a homoktermelés ötéves elõirányzata jó kezekben van. Nagy tévedés azt gondolni, hogy intoleráns vagyok a homoszexuálisokkal szemben. Ha bármelyik heteroszexuális ismerõsöm, vagy általam elfogadott politikus félpucéron azt üvöltözné egy teherautó platójáról a pesti népnek, hogy õ hogyan végzi a lepedõakrobatikát, a buzeráns szúnyogcsõdörtõl sokkal csúnyább szavakkal illetném az illetõt. Országunk kulturális hagyományainak nem része a hálószoba-történések kiteregetése, sem a nemi kisebbség, sem a nemi többség részérõl. Hát egyelõre… Országunk politikai vezetõi nem csak odarondítanak, immár hónapok óta, az emberek orra alá, de még bele is verik a végletekig felbõszítettek orrát a canis mergába (kutya végtermék). Miután romokban minden, amihez az államnak bármi köze is van, ép elméjû politikus legalább látszatra tehetne néhány apró lépést, intézkedést, amivel csillapítaná az emberek bõsz elkeseredését. Az a tény, hogy ez a kis mitugrász homoki vitéz ott rontja a levegõt a MEH-ben, ténylegesen a kutyát sem zavarja. Biztos vagyok benne, hogy ez a dolog, mint tény teljesen pártsemleges, és mindig volt az államigazgatás szakmai és politikai vezetésében néhány homoszexuális. Ez az õ magánügyük volt. Amikor kinevezték, biztosan tudták ennek is a hajlamát. A magyar emberek ez irányú konzervativizmusa meg ismert kéne, hogy legyen egy épeszû miniszterelnök számára. Úgy néz ki, nemcsak a Török Zsolt nevû szoci ember téveszti el, melyik országban is él, de a pszichésen erõs kihívásokkal küzdõ fõnöke is. Õk azok, akik ma Magyarországot vezetik és azt kántálják: „gyerünk, elõre, gyerünk csináljuk meg”. Drága jó Fletó, tudja még valaki a környezetedben, merre van az elõre? Kopor Tihamér

N

4

ÉRDI LAP

A múltat végképp eltörölni...

Ki érti ezt? Meleg ügyek Az SZDSZ törvénymódosítást kezdeményez, hogy az azonos nemû párokat is ugyanazok a jogok illessék meg, mint amelyeket jelenleg a házastársak élveznek – olvasható az SZDSZ Ügyvivõi Testületének határozatában, amelyet a párt juttatott el az MTI-hez. Az azonos nemû párok jogi emancipációjáról szóló, öt pontot tartalmazó határozatban leszögezik: „egy szabad, demokratikus, európai jogállam jövõje csak akkor biztosított, ha valamennyi állampolgára számára képes garantálni a sérthetetlen magánélethez és az egyéni boldogsághoz való jogot”. *** Szetey Gábornak, a kormányzat személyügyi államtitkárának „elege van a hazugságokból”, s bevallotta: õ magyar és európai, közgazdász, személyügyi vezetõ. És „meleg”. Tehát homoszexuális. Az államtitkár a meleg büszkeség napja rendezvénysorozatának megnyitóünnepségén, a Mûvész Moziban elmondott beszédében – amelyet elõzõleg a médiumoknak is elküldött a Kormányszóvivõi Iroda – nagy nyilvánosság elõtt vallotta meg „másságát”. Az államtitkár elismerte: együtt él valakivel, akit szeret, és aki ma is itt van vele és „aki nélkül most nem lehetnék itt”. Szetey szerint vallomásával Magyarországon „ma eggyel többen egyenlõek”. A 12. Leszbikus, Meleg, Biszexuális és Transznemû Film- és Kulturális Fesztivál megnyitóján az MTI szerint megjelent Dobrev Klára, a miniszterelnök felesége, Horváth Ágnes egészségügyi miniszter és võlegénye, valamint Kóka János gazdasági miniszter, Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter, Daróczi Dávid kormányszóvivõ, valamint Eörsi Mátyás, az SZDSZ frakcióvezetõje és Gusztos Péter frakcióvezetõ-helyettes. Az államtitkár beszédét felállva, vastapssal fogadták a résztvevõk. *** Véleményem szerint egy szabad, demokratikus, európai jogállam jövõje csak akkor biztosított, ha továbbra is születnek gyerekek, lehetõleg házaspáronként három. Ez pedig egynemûektõl elképzelhetetlen. A sérthetetlen magánélethez és az egyéni boldogsághoz való jog elvitathatatlan. De nincs köze a házassághoz. Az elmúlt évben úgy ötvenezerrel többen haltak meg hazánkban, mint ahányan születtek. Teljes mellszélességgel kiállnánk az SZDSZ mellett, ha nem a drogliberalizációt, a szexuális másságot, a meleg büszkeséget, a szingli életmódot és a vidék elsorvasztását tûzte volna többek között zászlajára. Így csak abban bízhatunk, hogy mindezeket gyakorolva hamarosan rossz emlék lesznek csupán, és az egészségesen gondolkodó magyarok inkább az ellenkezõ nemben találják meg párjukat. Vitrio L.

A remény ára, az élet ára isztelt Olvasó! Magánemberként gyûjtést kezdeményezek egy 30 éves fiatal, élni vágyó de beteg emberért. Aki ANYA, feleség, testvér, barátnõ… Mindig is csodáltam erejét, küzdelmét a rák ellen, hogy a legnehezebb pillanatokban sem adta fel, mert éltette a tudat, hogy neki még dolga van itt. Fel kell nevelnie kilenc éves kislányát. Sokan az elsõ pillanatban eldobják maguktól gyermeküket, a szemébe sem nézve, õ pedig az utolsó pillanatig küzd hogy a szemébe tudjon nézni. Hét évvel ezelõtt, egy fogfájás miatti vizsgálaton diagnosztizálták a daganatot és azóta minden napja ennek jegyében, ez ellen való küzdelemmel telik. Hetei-hónapjai telnek el úgy, hogy a munkahelyérõl hazaérve, mindössze két órát töltve a családjával indul is vissza a kórházba. Ennek ellenére nem hallottam soha panaszkodni, átkozni a sorsát, hogy miért pont õ, miért pont vele… Mert amíg mehet, amíg van olyan kezelés, amitõl ha jobban nem is lesz, de valamennyire szinten tartja, addig õ megy és bizakodik. Mûtétek sokaságán, rosszullétek tömkelegén,van már túl, ami két embernek is sok lenne, de õ még mindig nem adta fel!!! Most felcsillant a remény, hogy õssejtbeültetéssel nagyban növeljék a túlélési esélyeit. Ezért kérnék minden jóérzésû embert, aki tud segíteni, hogy adományával tegye ezt meg. Ábrám Kincsõ, [email protected] K&H bank 10403136-77494849-57561000

T

ÉRDI LAP A polgári összefogás lapja Alapította az Összefogás Egyesület Kiadja a BALATONI 19. KFT. Felelõs kiadó a kft. ügyvezetõje Szerkesztõ: ORLAI SÁNDOR Szerkesztõség: Érd, Alsó u. 8., Összefogás Székház Telefon: 06-20 9205-496. Honlap: www.erdilap.hu E-mail: [email protected] • ISSN 1589-9950 Nyomás: Király Nyomda, Gyál Hirdetésfelvétel: 06-70 237-6159


(Folytatás az 1. oldalról) S most eljutottunk oda, hogy a római limes kevés helyen felfedezhetõ nyomvonala is az enyészeté lesz. 2005. szeptember 19én Ujlakiné dr. Pék Éva jegyzõ megbízásából Valicskó Ilona osztályvezetõ adta ki a szakhatósági hozzájárulást a kerékpárút megépítéséhez, mert szerinte „a tervezett létesítés településrendezési, városképi szempontból megfelelõ”. Vagyis a szocialistaszabaddemokrata vezetés településrendezési koncepciójának része volt a római út megszüntetése. A múltat végképp eltörölni... A szakvéleményezésre felkért Matrica Múzeum 2006. augusztus 18-án a következõképpen nyilatkozott: „A tervezett aszfaltozott bicikli útnak a Mély út felõli vége jelenleg jó állapotú, szép kövezéssel ér fel a fennsíkra. Megfontolandónak tartjuk, hogy ezt a kövezést kell-e, valóban szükséges-e aszfalttal lefedni.” A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal is megadta hozzájárulását augusztus 8-án, azzal a kikötéssel, hogy a földmunkák kizárólag régészeti megfigyelés mellett végezhetõk, és a megfigyelés megtörténtét jegyzõkönyvben kell rögzíteni. Miután minden engedély megszületett, egy héttel a tavaly októberi önkormányzati választás elõtt a két szomszédvár szocialista polgármestere lerakta uralmuk sírkövét, a bicikliút alapkövét, majd eltüntek a politika süllyesztõjében. Sajnos, nem nyomtalanul. Rossz emlékük azóta is sokszor keserítette el városunk lakóit. Most az ófalusiak átkozzák el naponta azt a pillanatot, amikor 2002-ben a szocialistákra szavaztak. Pedig tudhatták volna: a múltat végképp el akarják törölni. Nagyívû terveket, rózsaszín álomfelhõket festettek az égre: gumikerekû magasvasutat, érdi Las Vegast vízionáltak. Emlékezhetünk a Thermál Szállóban tartott ófalusi konferenciára, ahol, ha jólemlékszem, szerb befektetõk akartak mulatónegyedet építeni, kész tervekkel, biztos befektetéssel. Ki hallott róluk azóta? Mi lett ezekbõl? Mi lett Döcsakovszky

egyetlen jó elképzelésével: az érdi Grinzinggel? Múlt század eleji képeslapot mutogattak, ahol a Mély úti cigányzenérõl és borozgatásról írtak. Hozzá is kezdtek az ott lakó cigányok kitelepítéséhez. S a dolog annyiban is maradt. Egészen addig csendben csordogált az ügy, amíg ki nem derült: leaszfaltozzák a római utat. Akkor az addig csak figyelgetõ ófalusiak elkezdtek fûhöz-fához szaladgálni. Az új városvezetés nyakába szakadt ez a csontváz is, mint már annyi más. Segesdi János alpolgármester bejárás után rögtön leállíttatta az építést. Mint az a június 6-án tartott koordinációs értekezlet emlékeztetõjébõl kiderül, Segesdi János azt kérte, hogy az út legalsó szakaszán mindenképpen maradjon kõburkolat. A kivitelezõ viszont ezt nem tartotta megoldhatónak. Meg kell itt jegyezni, hogy a kerékpárút beruházója a Budaörs Kistérség Többcélú Társaság. Ez az a kistérség, amelybõl Érd kilépett. Központja Budaörsön van. Itt képviselõ az a Keller László, aki módosító indítványával meg akarta akadályozni az Érdi Kistérség létrejöttét. Amúgy szocialista. A beruházó felszólította Érdet, hogy tervmódosítási kérelmet nyújtson be három napon belül. Ez megtörtént. T. Mészáros András polgármester június 12-én kelt levelében a következõket írta: „Érd MVJ Önkormányzata részérõl az a döntés született, hogy a Mély utca azon szakaszán, ahol a kõburkolat mûszakilag jó állapotban van,ott az kerüljön megtartásra.” Június 13-án is tartottak egy koordinációs értekezletet, ahol megállapították, hogy a Mély utca teljes szakaszán a kivitelezés Érd MVJ eddig csak szóban közölt kívánságának megfelelõen zajlik. Az építtetõ levélben úgy nyilatkozott, hogy csak akkor járul hozzá az eredeti tervtõl való eltéréshez, ha Érd vállalja az összes terhet. Június 20-én ismét értekezlet volt, ahol Érd képviselõje elmondta, hogy az árterületen szabálytalan építési törmelék lerakás történt. Kérték, hogy követ, földet vagy egyéb bontott anyagot még átmenetileg se tároljanak magánterületen. Ugyanaznap egyeztetõ

tárgyalást is tartottak, amelyen Horváth Andrea Érd képviseletében a burkolatmódosítási igényt azzal indokolta, hogy az érintett útszakaszt az önkormányzat helyi védelem alá helyezte, mert az útnak turisztikai jelentõsége is van, mint a római Camponát Matricával összekötõ limes út része, valamint az utcában lévõ régi borospincékhez látványban illeszkedõ kõburkolat miatt. Június 21-én Egri Péter, a Budaörsi Társulás irodavezetõje a következõ, arrogáns sorokat küldte T. Mészáros András polgármesternek: „...tekintettel a projekt sikeres végigvitelére, a pályázati feltételeknek való megfelelési kötelezettségünkre, rögzítjük, hogy a rendelkezésre álló, a pályázat és a kivitelezési szerzõdés alapját képezõ engedélyezett kiviteli tervtõl eltérõ kivitelezéshez továbbra sem áll módunkban hozzájárulni. Felkérjük a kivitelezõt, hogy a kivitelezési munkákat a szerzõdés szerint végezze és fejezze be.” Itt tartunk most. A kastély, a kikötõ és társai után múltunk új darabját sikerült többé-kevésbé eltüntetni az MSZP-nek, jelesül Döcsakovszky Béla volt polgármesternek és vele szövetségben Csibrák Csaba képviselõnek, akik ma is tagjai a Közgyûlésnek. Ha valaha valóban kiépül az érdi „Grinzing”, a Mély út két oldalán borozók nyílnak, cigányzenével, kerthelyiséggel, akkor a biciklisek ott fognak cikázni a jókedvû polgárok között, a Battára vagy a Kakukk-hegyre igyekvõ autósok meg az asztalok között szlalomoznak, s ha ezt mégsem szeretnénk, sok százmillió forintért újból kikövezhetjük a római utat. Az Örökségvédelmi (?) Hivatal arra hivatkozott engedélyében, hogy ugyan a nyomvonal azonos a limesével, de a kõburkolat a legújabb korban készült. Pedig olyan ez, mint Kossuth bicskája: a vasa is eltörött már, a nyelét is kétszer cserélték, de azért csak Kossuth bicskája az. A római út kövezetét is állandóan felújították, mert hát használták folyamatosan. Azért ez római út volt eddig. Mert az aszfaltra már nem lehet ráfogni, hogy római. Orlai Sándor

Díszpolgárrá avatták T. Mészáros 2001-es tiszai árvíz idején nyújtott segítség elismeréseként Gulács község díszpolgári címet adományozott T. Mészáros András érdi polgármesternek és Kerezsi Lorándnak, a Polgármesteri Hivatal kabinetfõnökének, a Szentiváni Charta elnökének. T. Mészáros András 2001-ben a Pest Megyei Közgyûlés elnökeként az elsõk között sietett az árvíz sújtotta Gulács megsegítésére. Az általa biztosított anyagi segítségnek és a kárelhárítás megszervezésének köszönhetõen épülhe-

A

tett újjá például a gulácsi rendelõintézet. Az önzetlen támogatást Gulács község díszpolgári címmel köszönte meg. Ugyanebben az elismerésben részesült a Polgármesteri Hivatal kabinetfõnöke, a Szentiváni Charta elnöke, Kerezsi Loránd is, aki az árvíz során megrongálódott templom helyreállításához nyújtott segítséget. A díszpolgári címrõl szóló okleveleket a község polgármestere, Vass Albert adta át a Gulácsi Falunapok ünnepségén. A polgármester valamennyi gulácsi polgár

nevében köszönte meg az önzetlen támogatást, amelyet példaértékûnek nevezett. Mint mondta, Gulács ennek köszönhetõen állhatott talpra az árvizi tragédia után. T. Mészáros András beszédében hangsúlyozta: reméli, Gulácsnak soha többet nem kell hasonló tragédiát átélnie. Mint mondta, kapcsolata Guláccsal már régen túlnõtt a protokolláris kereteken, s megtisztelõnek tarja, hogy a község polgárai közülük valónak tekintik. (Tudósítónk)


Nem elég törvényeket írni!

1100 éve történt – a pozsonyi csata története

N

em elég … törvényeket írni, de azok iránt szimpátiát is kell gerjeszteni. Széchenyi István napjainkra is érvényes mondatát idézem. És ha valaki olyan törvénynek nem hódol, mely elõtte gyûlöletes… sújthatja õt a betûnek szigorúsága… de célját veszti: mert mártírt emel, ez pedig fanatizmust szül. Úgy tûnik, sokan vezetõink közül elfeledkeztek errõl a ma is érvényes gondolatról, mindenhatónak, mindentudónak hiszik magukat. Nem akarnak látni, hallani, vak ló módjára törvénykeznek. Azok pedig, akik õket megválasztották, mi, akik szenvedõi vagyunk a meggondolatlan törvénykezéseknek, már-már beletörõdünk. Közben – mint már annyiszor történelmünk során – észrevehetõen szegényedik Magyarország. No nem a felsõ tízezer, nem a kormányzat vezetõi, nem a jókor, jó helyen állók, hanem a többség, a magyarság milliói! Nagy gondolkodónk, Kármán József szavai illenek leginkább a ma Magyarországának helyzetére. Az istenadta nép békésen tûr, mint ahogyan békésen tûrt, amikor Franciaország már a Bastille falain dörömbölt. Miért van az, hogy hallgatott a nép, s hogy ma is hallgat, amikor eltûnõben van a gazdasági maradék is? Talán azért, mert lassan, de gyarapodunk, emelkedve hanyatlunk, mint már annyiszor a magyar történelem során! Kívánjuk, várjuk, hogy Magyarország versenytársnak kínálhassa magát az Unióban, s hogy ne csak néhány kiváltságosnak, de minden lakójának ígérhessen biztonságos, boldog jövõt. Mindennapi szerény boldogságunk oltárán áldozzuk fel a jövõt, a magunkét és az egész országét. Kivárunk, de meddig várhatunk? Ha sokan éheznek, elõbbutóbb kenyeret kérnek, s ha szép szóra nem kapnak, veszik erõszakkal. A létminimumon vagy az alatt élõ ember tengõdik. Magyarországon milliónyian tengõdnek! Az éhezõ ország fellázad. A legfontosabb: tisztába jönni helyzetünkkel. Holnap nélkül élõ szegény elégedettként élünk. Ártalmas szédítések korában élünk. Amit sokszor hallunk, a szokás, a kényelem elhiteti velünk. Belsõ ítéletünket elnyomják a kényelem által vezérelt sokszor hallott szólamok. Követeljük végre választott képviselõinktõl, hogy szóljanak igazat, vagy ha ebben akadályoztatva hallgassanak, de ne hazudjanak! Kényszerítsük ki, hogy figyelembe vegyék véleményünket, tudomásul vegyék akaratunkat! Tudnunk kell, hogy nem hiábavalók a megszorítások, hogy pénzünket jókor, jó helyen használják! Tudnunk kell, hogy a ma hozott áldozatok nem veszélyezte-

5

ÉRDI LAP

Az elmúlt alkalommal megemlékeztünk Árpádról, a magyarok honfoglalást vezetõ fejedelmérõl, akinek halálát 907-re teszi Anonymus, „Gesta Hungarorum” címû mûvében. A mai alkalommal egy szintén az az év nyarán történt eseményrõl, a Pozsony mellett lezajlott csatáról, annak elõzményeirõl illetve a harcot megvívó katonákról olvashatnak olvasóink. IX. században a honfoglalást megelõzõen a Kárpát medence nyugati felét, a mai Dunántúl területét a Keleti frank birodalom uralkodója, Arnulf tartotta ellenõrzése alatt. Amikor a magyarok bevonultak a honfoglalás során a medence keleti felére, hatalma és befolyása erõsen csökkent a térségben. Õ megpróbált együttmûködni az új szomszédokkal és megbízta õseinket egy Berengár király ellen, Észak Itáliába vezetendõ hadjárattal. A magyar vitézek jól helytálltak a vállalkozás során, és Brentánál megverték a taljánok hadát. Már Velencét ostromolták, amikor a védekezõ uralkodónak sikerült meggyõzni õket, hogy térjenek vissza a Kárpát medencébe, amit õk meg is tettek 900 tavaszán. A hazatértükben az is közrejátszott, hogy idõközben elhunyt megbízójuk, Anulf és õt a mindössze hat esztendõs Lajos követte a trónon, akit fiatal kora miatt „Gyermek Lajosnak” neveztek kortársai és az utókor egyaránt. Amikor errõl értesültek, a magyar vezetõk azonnal követeket küldtek az ifjú udvarába, hogy vele tárgyalásokat folytassanak. A bajorok azonban kémeknek nézték a delegációt, és ennek megfelelõen a tárgyalások is eredménytelenek bzonyultak. A barátságtalan fogadtatásra õseink fegyverrel válaszoltak, de támadó hadjáratuk nem járt sikerrel 900 novemberében, amikor 20-án Linz közelében Liutpold õrgróf seregei megsemmisítették a portyázó sereget. Négy esztendõvel késõbb ismét béketárgyalásra került sor a két fél között, a Fischa folyó mentén, amelyen a Kurszán vezette magyar küldöttséget azonban tõrbe csalták, és a törzsszövetség vezetõje gyilkosság áldozata lett az Annales Alamannici leírása szerint. (Vannak azonban más feltételezések is a vezér halálát illetõen.) A 907–es esztendõ elején Gyermek Lajos bátor kezdeményezéssel állt elõ: vissza kívánta hódítani a korábban birodalmához tartozó, ám azóta elhódított területeket. A meghirdetett találkozóra tömegesen érkeztek a lovagok a birodalom minden szegletébõl, a kaland és elsõsorban a nagy zsákmány reményében. Az összegyûlt hadat három részre osztották: a magyarokat már jól ismerõ Liutpold herceg a Duna északi partján vonult katonáival, Dietmar salzburgi érsek a délin, míg kettõjük között a folyón Sieghard herceg vezette hajóhad vitte az élelmet és fegyvereket, kardokat és egyéb hadakozáshoz szükséges eszközöket a harcosok után.

A

tik jövõnket! Tudnunk kell, hogy nem herdálják el a megszoríttatásunk révén az államkasszába befolyó pénzünket, hogy szakmailag megalapozottak az intézkedések! Tudnunk kell, hogy pénzünkért, pénzünkbõl helyes, a magyar társadalmat lényegileg érintõ vagy legalább szociálisan érintõ problémákra teremtenek megoldást! Nap-nap után olyan problémákkal találkozunk, melyek kétségessé teszik számunkra azt, hogy az ország vezetõi a magyarság hasznára, az elvárható szociális gondoskodást figyelembe véve, jövõnket helyesen szolgálva törvénykeznek. Elérkezett a végsõ pillanat, hogy megálljt mondjunk! Használjuk fel a lehetõséget véleményünk alkotmányos kimondására! Hogyan? Elõször aláírásunkkal, mellyel támogatjuk a népszavazást. De ez még csak az elsõ lépés. Ne feledjük, csak akkor szólhatunk, ha végre úrrá leszünk a kényelmes kivárás csalfa ábrándján, és szavazunk! Menjünk, és nyilatkozzunk! – Egyetért-e Ön azzal, hogy a háziorvosi ellátásért, fogászati ellátásért és a járóbeteg-szakellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követõ év január 1jétõl ne kelljen vizitdíjat fizetni? – Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támogatott felsõfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetniük? – Egyetért-e Ön azzal, hogy a fekvõbeteg-gyógyintézeti ellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követõ év január 1jétõl ne kelljen kórházi napidíjat fizetni? – Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban? – Egyetért-e Ön azzal, hogy gyógyszereket továbbra is csak gyógyszertárban lehessen árusítani? – Egyetért-e Ön azzal, hogy a 2002. június 15-i állapot szerint hatályos, termõföldrõl szóló 94. évi törvény szerint családi gazdálkodót elsõ helyen illesse meg az elõvásárlási jog termõföld vagy tanya vásárlása esetén? Igen! 6 x Igen! Tóth Tamás

Ekkor még nem viseltek lemezvértet a nyugati lovagok, felszerelésük sisakból, sodronypáncélból és pajzsból állt. Kevesen viseltek a drágasága miatt sodronyinget, mely kb. 1 cm átmérõjû vasgyûrûkbõl állt és minden szembe négy másik kapcsolódott. Sokkal elterjedtebb volt elsõsorban alacsonyabb ára miatt az úgynevezett szalagos sodronypáncél, melyen a védelmet nyújtó fém gyûrûket a bõrruhákra varrták rá. Mindkettõ térdig érõ ing volt, két oldalt felhasítva, hogy gazdáját ne akadályozza lóra szállásban és lovaglásban. A kéz védelmére bõrkesztyût húztak, a fejükre lemezkés csuklyát vagy bõrsapkán kúp alakú lemezsisakot tettek jellegzetes orrvédõvel. Fõ fegyverük a közel egy méter hosszúságú kétélû kard volt, a másik kezükben pedig mandula vagy csepp alakú pajzsot tartottak, mely fából készült és bõrrel borították. A velük szembenálló magyar harcosok bõrpáncélt viseltek, melyet nedves bõrlemezek összeszárításával tettek rendkívül keménynyé és ellenállóvá a kardcsapások és szúrások ellen. Fõ fegyverük a rettegett reflexíj volt, melyet többnyire juharfából, a húrját sodrott állati bélbõl vagy ínból készítették. Emellett volt náluk könnyû szabja is, amit közelharc során szúrásra használtak, valamint gyakran vittek magukkal fokost, ami szintén a kézitusában kapott szerepet. De a rövid kitérõ után térjünk vissza mi is történt ezeregyszáz esztendõvel ezelõtt Pozsony környékén? És miért pont ott? A két sereg tehát haladt a Duna mindkét partján, még a hajók néhány nappal utánuk követték a meneteket. Voltak kijelölt pontok, ahol találkoztak a vonulás során: ilyen hely volt Braszlav vára vagyis Pozsony is. Itt azok a seregrészek, akik korábban értek ide, letáboroztak és bevárták a többieket. Ennek késõbb nagyon fontos szerepe lesz a harcok során. Július harmadikán a déli parton vonuló Dietmar salzburgi érsek katonáival megérkezett Po-

zsony közelébe, és mivel nem talált ott senkit, tábort vert és várakozott. A környéken tartózkodó magyar csapatok nem akarták megtámadni õket, mivel azzal elárulták volna magukat a még úton levõ bajoroknak, hanem folyamatosan zaklatták és nyugtalanították a pihenni vágyó németeket. Bekerítették õket és lélektani harcot folytattak ellenük. Az érsek nem bírta a rájuk nehezedõ pszihikai nyomást és rossz döntést hozott; mivel nem tudta, hogy mi történt a másik két csapattal másnap kitört a táborból és ez az õ és katonái vesztét okozta. Az ellenségük ugyanis csak erre várt és lemészárolta õket. A menekülésben maga az érsek is élettét vesztette. Ezt követõen negyedikérõl ötödikére virradó éjszaka a magyarok átkeltek a Dunán, hogy az északi parton vonuló csapat ellen forduljanak, akik valószínûleg már értesültek az elõzõ napi eseményekrõl. A Liutpold által vezetett hadnak nem volt sok esélye, arra, hogy elémeneküljenek. Túl fáradtak voltak és tudták, a gyorsabban lovagló magyarokkal szemben nincs esélyük, így vállalták a harcot. Õseink bevett szokásuknak megfelelõen három részre osztották csapatukat, ebbõl kettõ lesben állt, amíg a harmadik megtámadta a német lovagokat és nyílzáport zúdított rájuk. Amikor közelharcra került volna sor, egy adott jelre –ami valószínûleg kürtszó volt- megfutamodtak, maguk után csalva az ellenséget a lesben álló csapatok elé. Amikor odaértek, azok elõrohantak rejtekhelyükrõl és körbefogták a riadtan, pánikszerûen menekülõ németeket, akik ekkor már tudták, hogy csapdába estek. A rövid küzdelemben a magyarok döntõ gyõzelmet arattak, és késõbb a Dunán vonuló hajóhadat is viszszafordulásra késztették. A lezajlott csatában, ahol a nyugati és keleti hadikultúra csapott össze, ekkor még az utóbbi gyõzött, megteremtve ezzel a magyarok teljes hegemóniáját a Kárpát medencében. Stencinger Norber

Kedves érdi polgárok! Várjuk Önöket az Összefogás Egyesület székházában (Alsó u. 8.) minden szerdán 18 órától. Találkozhatnak önkormányzati képviselõkkel, a város vezetõivel, a polgári oldal aktivistáival, tájékozódhatnak a város életérõl. A Fidesz Érdi Szervezete

A Fidesz Érdi Szervezete minden hét szerdáján 17 és 19 óra között ingyenes jogi tanácsadást tart. Helyszín: Érd, Alsó u. 3. Polgárok Háza, földszint, Fidesz-iroda. Dr. Szabó Ferenc ügyvéd Tel.: 06 30 352-1275

6


ÉRDI LAP Azt mondják az okosok...

– hogy a magyar TIGÁZ angol nyelven visszajelez, hogy az imélen bejelentett mérõóra állásom nem regisztrálja, hanem automatikusan törli. Az ELMÜ visszaigazol, de többszöri reklamációmra sem küld számlát-csekket. Csak 23 havonta, de akkor azonnal teljesítsek. Az APEH délelõtt fél tízkor már nem ad ki várakozó sorszámot, mert aznap úgysem kerülnék sorra. Kísérleti patkányok vagyunk, egy tolvaj elektronikában? – hogy a MÁV alvállalkozónak adta ki a személyszállítást. A Hatóság meg nem adja ki az engedélyt. De azért nyugodtan üljünk fel a vonatra. Na mi lehet? Nincs a mozdonyvezetõnek jogosítványa? A váltókezelõ hibázik? Csigavér. Navigare necesse est. Hajózni szükséges. Néha vonatozni is. Közben a szakszervezeti elnökük zsebben van, mert havi 700 ezres fizetést kap a MÁV vezérkarától. Mellette kirúgnak 800 dolgozót, mert szûkült a keret. A keretlegények maradnak. – hogy a magyar Alkotmánybíróság úgy döntött, hogy a Köztársasági Elnök, az nem csak kezet rázó, kitüntetéseket osztogató ember. Szuverén személyiség, nem elhanyagolható tudományos múlttal. Napi beleszólása van az aktuális belpolitikába. Nem Dobi, vagy Losonczy, a bólogató protokollok. Megtagadta Horn kitüntetését. Na és? Mondta egykor Horn. Én is ezt ismétlem, na és? Miért érdemelné? ’56-ban pufajkásan lövöldözött a Marx téren. Ma koszorúz a mártírok emlékére. Akkor ez most kiknek a nemzeti ünnepe? Megnyitotta a határt a Szovjet összeomlása után? Nagy dolog az lett volna, ha két évvel korábban. Vagy Brezsnyevkor próbálta volna. Szóval most 75 éves. Akkor ez neki autamata jár? Nem a kor számít. A buta ember is megöregszik. – hogy az olajszõkítési ügyeket 85 évre titkosították. Elõlem. Akkor én meg kérném, hogy akik az iratokban szerepelnek, azok ne parádézzanak a tv-ben. A titokgazda most 60 ezer oldalt olvas át. Ismét. Nem tudja, hogy mit titkosított? – hogy az érdi okmányiroda kinõtte a cipõt. Napi többszöri telefonomra sem vállalkoznak. Pedig csak idõpontot szerettünk volna kérni. Az egyik fiamnak lett volna apró intéznivalója. Az önkormányzati titkárság szerint keressen valami kisebb települést. Mivel gyakran jár vidéken, Demecseren 10 perc alatt, bejelentkezés nélkül, cakk-pakk elintézte az ügyét. Az, hogy én ezen eltöprengtem, az kevés. Feljebb is kéne gondolkodni. – hogy Tótkomlósról eltûnt 567 vagon kukorica. Csak így, hogy eltûnt. Ez engem a régi olajos-ügyekre emlékeztet, amikor tartálykocsis szerelvények észrevétlenül elsomfordáltak. Vasutas ismerõsök mondják; a tartalékvágányon sem lehet egyetlen kocsit arrébb gurítani, engedély nélkül. Tiszta pálya kell ellenõrzõ pontokkal. Az egyik visszajelez a másiknak és vagy szabad utat kap, vagy nem. Ne nézzen már mindenki hülyének. Mert igaz, ami igaz. De ennyire azért nem. – hogy tüntetésre készülnek a bevásárló központok bátrabb alkalmazottai a vasárnapi nyitvatartások ellen. Pedig a régi magyar nyelvben a Vasárnap vásárnapot jelentett. Jó, ma a mában élünk. De, mi legyen a villamos energetikai iparral, a közlekedéssel és biztonsággal, az egészségüggyel, a rádio-tv csatornákon át az internettel, a végesig sorolható. A tyúkokat, disznókat vasárnap is kell etetni, a tehenet kialmozni és megfejni. A pap vasárnap is misézik. Nézõpont kérdése, dolgozik. Akkor most, hogy legyen? – hogy egy kormányzati államtitkár, a nagy nyilvánosság elõtt, sõt büszkén hangoztatta, hogy homoszexuális. Mellette istenhívõ. Mindkettõ magánügy, csak nem összeegyeztethetõ. Tessék olvasgatni a Bibliát. Én heteróként félnék melléülni. Ne kezeljük diszkrét ügyeinket közügyként. Ez most önreklám lenne a meleg választók irányába, vagy új partnert keres? Kuchen Zoltán

Jelentõs fejlesztések M

egtartották elsõ formális megbeszélésüket az új Érdi Kistérség településeinek polgármesterei. Az érdi Polgármesteri Hivatalban folytatott tanácskozáson a résztvevõk már a kistérség jövõjével kapcsolatos gyakorlati teendõkrõl tárgyaltak. Érd, Százhalombatta, Diósd és Tárnok polgármestere megállapodott abban, hogy még ebben a hónapban kijelölik azokat a személyeket, akik a nyári idõszakban is koordinálják az operatív munkát. A megbeszélést követõ közös sajtótájékoztatón elhangzott: az Érdi Kistérség megalakulása lehetõséget ad arra, hogy a többek között szociálpolitikára, egészségügyre, infrastukturális beruházásokra elnyerhetõ európai uniós támogatásokból jelentõs fejlesztések induljanak a térségben. A tanácskozás alatt érkezett a hír, hogy Sólyom László köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte az Országgyûlésnek a kistérségi társulásokról szóló törvénycsomagot. Az államfõ hivatala közleményében emlékeztet arra, hogy a kormány által eredetileg benyújtott törvényjavaslat csak olyan átsorolásokra tett javaslatot, amelyet az érintett önkormányzatok kezdeményeztek, és amelyeket a megyei és regionális fejlesztési szervek véleményeztek. A törvény parlamenti vitája során azonban az Országgyûlés elfogadott két módosító indítványt, amelyekben olyan települések kistérségi átsorolása szerepel, amelyek képviselõ-testülete az átsorolást nem kezdeményezte. T. Mészáros András érdi polgármester a hírt kommentálva hangsúlyozta: az Érdi Kistérség megalakulására tett javaslat minden szempontból megfelelt a jogszabályoknak, az államfõ kifogásai tehát ezt nem érintik, azok a törvénycsomag más passzusaira vonatkoznak. A kistérség polgármesterei reményüket fejezték ki, hogy az Országgyûlés mielõbb megtárgyalja a köztársasági elnök észrevételeit, s hatályba léphet a törvény.

Votin József:

Egy érdlakó feljegyzései

316. Hogy is legyen? Talán az a legegyszerûbb, ha a történtek egymásutánjában haladok a feljegyzésekkel. Elõször tehát a Múzeumok éjszakája kapcsán. Szégyenkezve kell bevallanom, hogy évek, lassan évtizedek óta nem voltam múzeumban. Hogy színházban vagy hangversenyen sem, azt már hozzá sem teszem. Még, ha jól emlékszem, a hetvenes években olvastam valamelyik folyóiratban egy érdekes szociológiai tanulmányt az elszegényedésrõl. (Azóta saját bõrömön tapasztalhattam meg, gondolom sokakkal együtt, mit jelent a depriváció.) Arról, hogy ez a folyamat miként érinti az embert és nem csak a rendelkezésére álló anyagi javak csökkenésével, hanem azzal is, hogy fokozatosan megfosztják azoktól a lehetõségektõl, hogy a kulturális és egyéb, szellemi igényeit kielégíthesse. Ha jobban tetszik, tekintsük folyamatnak és mondjuk úgy, hogy megfosztódik, egyre csökkennek a lehetõségei. A megfosztottságra a pszichológia többféle kifejezést is ismer, de itt szociológiai szempontból nézte a szerzõ a jelenséget. Lehet, hogy a mániákus igazságkeresés csökevénye, hogy állandóan igyekszem pontosítani a mondataimat. Annyiban kell változtatnom az elõzõeken, hogy azért mégis voltam az elmúlt években múzeumban, nem is egyszer: itt, Érden, a Magyar Földrajzi Múzeumban. Nem lehet túlbecsülni annak a jelentõségét, hogy Balázs Dénes annak idején megalapította a gyûjteményt, sem azt, hogy Kubassek János igazgatásában ma már nemzetközi hírû és értékû múzeum. Érdekes programjaik voltak ezen az éjszakán is, de én Budára szerettem volna eljutni, a Várba. Talán továbbélõ ifjúkori romantikus lelkesedés, talán régi-régi troglodita õsök génjeimben motoszkáló hagyatéka, de mai napig vonzódom a barlangokhoz. Amikor a budai Várban dolgoztam, abban az idõben nyitották meg a közönség számára a Várhegy belsejében megbúvó barlangrendszer egy kis részét a látogatók elõtt. Most, a múzeumok éjszakáján megtekinthetõ volt egy olyan objektum is, ahová amúgy nem juthat be az ember. Nevezetesen: a barlangrendszerben berendezett tábori kórház, vagy, ha úgy jobban tetszik, a barlangrendszernek az a része, ahol a II. világháború idején, a fõváros ostromakor a bombázásoktól is védett tábori kórház mûködött. Nem sokat hallani errõl sem, mint ahogy sok más, ’45 tavaszán, a fõváros eleste után, a Sztálin generalisszimusz napiparancsában engedélyezett három napos szabad rablásról és hasonlókról, vagyis a „felszabadulás” élményérõl – és következményeirõl sem. (Érdekes, hogy majdnem mindig az erõszak áldozata szégyenli magát jobban.)

A Vár alatti tábori kórházról csak annyit, hogy a szovjet Vörös Hadsereg oda behatoló egységei az összes ott talált sebesültet ott helyben agyonlõtték. Lényegtelen, hogy 600 vagy 800 magatehetetlen magyar és német katona, ártatlan polgári személy volt-e az áldozat. Nem számít igazán a legyilkoltak száma, maga a tény, a cselekedet az, amit nem szabad(na) elfelejtenünk. Amikor felszabadulásról beszélnek. Szerettem volna megnézni, milyen emléktábla emlékeztet az áldozatokra. 317. Tegnap azt gondoltam, jaj, de jó, nem kell az Érd város honlapján hektikusan küszködõ MÁV menetrenddel bajlódnom, mert észrevettem, hogy a városháza egyik Alsó utcai földszinti ablakában ott díszeleg a Budapest – Budafok-Belváros – Budatétény – Érd-alsó – ÉRD-felsõ – Tárnok – Érd menetrend. Korai volt az öröm, mert azután azt is észrevettem: Érvényes 2004. december 11-ig. 318. Akárhogy is nézzük, nevezhetik „az igényeket kielégítõ szolgáltatásnak”, mégis a modern, vagy inkább a posztmodern kor rabszolgaságának egyik megnyilvánulási formája a vasárnap is nyitva tartó üzlet. Arra hivatkoznak, hogy van, aki csak vasárnap ér rá vásárolni. Ha így volna, akkor az ugyanannak a jelenségnek másik oldala: hol van akkor a 40 órás munkahét? A magam példáján úgy látom, a hanyagság vagy a figyelmetlenség miatt kellett néha vasárnap is vásárolnom ezt-azt. Olyasmit, amibõl mindig kellett volna otthon lenni. És akikkel a boltban találkoztam, azok sem az éjjel-nappal robotoló embereknek néztek ki. Sem a csipszet, üdítõt vagy sört vásárló tinik, sem az egyforma áru között körülményesen válogató élemedett korú vevõk. (Persze, van olyan, a Baross téri aluljáróból kikupálódott ismerõsöm, aki felháborodott a patikákban bevezetett ügyeleti díjon, mondván, hogy õ azért járt zárás után, mert utál sorba állni, a patikus meg azért van, hogy õt kiszolgálja.) Akik mindig, hétköznap és vasárnap is ott vannak, azok a bolti dolgozók. A kiszolgáltatott helyzetükbõl, szervezetlenségük és érdekvédelmüket szolgáló bármiféle szerv hiánya következtében nincs más választásuk, mint a munkáltatók törvénytelen követelményeinek eleget tenni. Ha nem tetszik: fel is út, le is út. Ámbár nem vagyok bolti alkalmazott, sem multi, sem hazai érdekeltségû cégnél, mégis hadd idézzem egyik „korszerû” munkáltatóm válaszát, amikor észrevételt tettem a munkaszerzõdés hiánya, az elfogadhatatlan munkakörülmények miatt: „akár holnap már be sem kell jönnöd dolgozni, holnapután akár öten

állnak a helyedre. Még akár kevesebb pénzért is.” Így már azon sem csodálkozom, hogy a minden nap látogatott élelmiszer boltban a pénztárosokat olyan kis kutricákba állították, hogy csak állva vagy egyhelyben toporogva dolgozhatnak. Nem hogy ülni, még megtámaszkodniuk sem lehet hova, mire. Csoda-e, ha ezek után alig várják azt, hogy rájuk kerüljön a sor és egy kicsit cipekedhessenek, rakodhassanak a raktárból a polcokra – a takarítás meg egyenesen üdítõ testmozgás: még az utcán is söpörgethetnek! Visszatérve a vasárnapi nyitva tartás és az érdekvédelem kérdésére: „általános tiltó rendelkezéssel, adminisztratív úton nem lehet a kérdést mindenki megelégedésére rendezni” – mondta a KISOSZ elnöke. Jellemzõ, napjainkra és közéleti szereplõinkre mindenképp jellemzõ mondat. Két megjegyzést megérdemel. Biztos vagyok abban, hogy semmit nem lehet mindenki megelégedésére rendezni. A példákat mellõzöm. Másrészt van a világon nem egy, sõt az Eu-ban is több olyan ország, ahol lehetett ezt a kérdést is rendezni. És a vasárnap zárva tartó üzletek mellett/ellenére az általános életszínvonal és a vevõk kiszolgálása mégis jobb a miénknél. Annak ellenére, hogy biztosan ott sem mindenki elégedett. 319. Olvasom, hogy „egy település beépítésre nem szánt területeit két újabb kategóriába lehet majd besorolni. Az egyik a természet közeli (mint például mocsár, láp, nádas, karszterdõ, sziklás terület vagy õsgyep), a másik a különleges övezet, sõt a különleges területeken (például gyógyszálló, a sport- vagy a kutatás-fejlesztési terület) kivételes esetben beépítésre szánt terület is kialakítható”. Érden részben késõ, részben korai lesz az intézkedés. Egyrészt amit lehetett, már beépítettek, lásd a „mocsár, láp, nádas” helyén a kereskedelmi-ipari hasznosítású területet a Sárd utca és a vasúti töltés között és a penny market ügyét, minden következményével. Mert következményeirõl azóta is hallhatunk minden lakossági fórumon – egyedül a környezetvédõk tanulmányainak és tiltakozásának nem lett következménye. Másrészt rendszeresen olvashatunk eladó építési telkekrõl hirdetéseket a helyi lapokban, „természetvédelmi terület”, vagy mellette, közelében (Fundoklia völgy, Czabai kert) megjelöléssel. Érdemes lenne áttekinteni, mit jelent és hogyan érvényesül az épített és természetes környezet védelme, mit is jelent, hogyan valósul meg a védettség városunkban. Nyilván ugyanúgy nincs a károkért felelõs manapság sem, mint a kastély, a Jovicza-hagyaték vagy a Dunapart, a téglagyári terület botrányos ügyében.


7

ÉRDI LAP Könyvajánló

Harmadik hely a Tigriseknek únius 17-én az ÉRDI TIGRISEK néven induló Tigers Sportegyesület a Cora Falujátékok elsõ elõdöntõjén megszerezte az elsõ helyet, így tovább juthatott és a július 1-jén a döntõben részt vehetett a meghirdetett nyereményekért. Reggel fél 9-kor találkoztunk a Cora törökbálinti parkolójában, ahol már az elõdöntõben megismert játékokkal próbálkozhattunk. Kemény versenynapnak ígérkezett. Az izgalom érthetõen nagyobb volt, hiszen itt már „tétért” folyt a küzdelem. Az elsõ 3 helyezett vásárlási utalványokat nyerhetett. A nyereményt egyesület, vagy alapítvány javára lehetett felajánlani. Az ÉRDI TIGRISEK néven induló csapat a TIGERS SPORTEGYESÜLET részére ajánlotta fel a nyereményét, ha sikerül nyerniük. 8 „falu” döntõbe jutott csapata vett részt. Az két elõdöntõbõl az elsõ 4-4 helyezett jutott tovább, tehát ide már a „jobbak” kerülhettek. Kemény küzdelem ígérkezett, hiszen az érdiek csapata igencsak kicsi (méretben és korosztályban is az egyik legfiatalabb, legkisebb csapat volt. Már az elsõ percekben az izgalmak a tetõfokára hágtak, szurkológárdát kellett vinni, (akik igencsak kitettek magukért), és kiadták a „mozgó” csapat feladatát: a 4 fõbõl álló kis csapat kapott 200 db lufit (késõbb még kb. ugyanennyit) és valamit „építeni” kellett belõlük kötözõ zsinór segítségével. A tartalék csapat feladata, hogy fõzzön valami finomat a csapat részére. Az elõdöntõhöz hasonlóan most is kellett egy minél „öregebb” jármût a helyszínre vinnünk, (tulajdonossal együtt) és kórtörténet írni. A Tigers most egy 1941-ben gyártott motorkerékpárt „gyûjtött” és ezzel a játékok során 7 pontot sikerült szerezni, vagyis ebben a fordulóban a második helyet nyertük el. Az elsõ verseny idõre zajlott, akadálypályán mérkõztek a csapatok. Másodpercek döntöttek.

A Csuka Zoltán Városi Könyvtár szépirodalmi újdonságai „Az a mû, melyet olvasnak: él. Az a mû, melyet másodszor is elolvasnak: megmarad.” (Dumas)

J

Háy János: A gyerek (Új Palatinus Köny ves ház Kft., Budapest, 2007.) P o l c z Alaine–Bitó László: Az utolsó mérföld / Beszélgetés életrõl, halálról – testrõl és lélekrõl (Jelenkor Kiadó, Pécs, 2007.) Ïsa Schneider:

Caryl Churchill: Drámák (Európa Könyvkiadó, Budapest, 2007.) Günter Grass: Hagy ma hán tás közben (Európa Könyv ki adó, Budapest, 2007.) Umberto Eco: Loana királynõ titokzatos tüze (Európa Könyvkiadó, Budapest, 2007.)

V i v i a n e Chocas: Magyar bazár (Új Palatinus Könyvesház Kft., Budapest, 2007.) Henrik Sienkiewicz: Õt kövessük! (Szent István Társulat, Bud a p e s t , 2007.) Vladimir Nabokov: Tündöklés (Európa Könyvkiadó, Budapest, 2007.)

Aztán ismét - az elõdöntõhöz haA nyereményünk 500.000 FtCsókolj meg sonlóan volt triatlon verseny, seg- nyi vásárlási utalvány, amit – reutoljára (K.u.K. way, rekeszépítés, mászóháló és mélhetõleg – a táborozáskor tuKiadó, Budamászófal, kötélhúzás és élõ csoc- dunk felhasználni. pest, 2007.) só. Köszönet minden szurkolóA rekeszépítésben is másod- nak, e-mail küldõnek és minden Az Összefogás Egyesület 2007-ben is meghirdeti a VIRÁGOS ÉRD percekért küzdöttünk, itt is a má- minden érdi tigrisnek! Természepályázatot. Pályázni lehet: házak, kertek, erkélyek, utcák, intézmények, sodik helyet szereztük meg, vi- tesen nagyon jól szórakoztunk, munkahelyek kategóriában. Jelentkezés telefonon vagy faxon a 390-250 szont az élõ csocsóban „elvérez- nagyon jó hangulatú verseny volt. számon, vagy írásban az Összefogás Egyesület, Alsó u. 8. címen, a tünk”, az elõdöntõbõl kiestünk. A nagyszerûen küzdõ csapat potaládába dobott lapon. A korábbi résztvevõknek nem szükséges az isAz utolsó akadály, a kötélhú- tagjai: Botos Tamás, Csatári Jámételt jelentkezés, õk automatikusan részt vesznek a pályázaton. A jezás volt az utolsó forduló, így – nos, Fekete Viktória, Horváth lentkezéshez kérjük a telefonszám megadását, hogy a megtekintés idõmivel ez döntött szinte a helyezé- Zsófia, Langó Bernadett, Mátyus pontját egyeztetni tudjuk. Tekintettel arra, hogy ez a városszépítõ mozsekrõl – mindenki beleadott apait, Zoltán, Mátyus Petra, Nagy Rogalom egyre népszerûbb, idén városunk benevezett a „Virágos Magyaranyait. A mi kis csapatunk nagy land, Pálfi Dávid, Pálfi Viktória, ország Környezetszépítõ” pályázatra. Ezért kérünk minden városlakót, lelkesedéssel, a szurkolótábor Simon Brigitta, Volf Mihály, intézményt, munkahelyet, hogy a város virágosítására különös figyelmet buzdításával el tudta húzni a sok- Zubáj Renátó és tartalékként erõfordítson hogy környezetünk lakóhelyünk szépítése, vonzóvá tegye vákal nagyobb termetû csapatot! sítettek minket: Garami Tündi és rosunkat és az országos versenyen is eredményesen tudjunk szerepelni. Utána még az elõzõ héten gyûjtö- Pálfi Barbara. Várjuk jelentkezésüket! A szervezõ bizottság getett, küldözgetett e-mail-ek száTraesó Zsuzsanna molása is nyomott a latba, itt 5 pontot szereztünk. Vég ered mény ben em világraszóló felfedezés, ha kijelentem, jócskán elkezdõmegszereztük a dött a nyár. A nyár, ami legtöbbünknek egy kis lazítást, pidobogós 3. helyet a henést, de a szerencséseknek nyaralást, utazást is jelenthet. saolinosok és a sár- Ebbõl aztán egyenesen következik, eljött az ideje, hogy ellátokánykardosok mögött. gassanak hozzánk a Csuka Zoltán Városi Könyvtár Zenei KönyvEttõl a csapattól ez egy tárába! Miért is? Azért, mert az évek során gazdag anyagot sikerült összegyûjtenünk útinagyon jó eredmény, filmekbõl és turistafilmekbõl mind videó, mind pedig DVD formátumban. Jó szolgálatot tehiszen sokkal sokkal hetnek azoknak, akik még nem tudják, hova utazzanak, de azoknak is, akik már konkrét fiatalabbak (kisebbek) úticéllal rendelkeznek, vagy esetleg már túl is vannak a nyaraláson – jó lesz visszaidézni és ezek erõt igénylõ a szebbnél szebb helyeket. Azok se keseredjenek el, akiknek (velem együtt) most nincs lefeladatok voltak, és a hetõsége világot járni, hiszen ezen filmek segítségével akár minden nap, saját kényelmes nagyon jó csapatszel- fotelunkban ülve tehetünk virtuális kirándulásokat, kiadások nélkül. Elsõsorban Európa országairól, városairól igyekszünk minél több ismertetõt beszerezlem és az igazi, lelkes ni. Ba rátkozhatnak filmjeink közremûködésével pl. a Bolgár Riviéra, Erdély, Görögország, szurkolótábornak köÍr or szág, Portugália, Skócia, Szlovénia vagy Spanyolország tájaival, de barangolhatnak szönhetjük ezt a helyeKrakkó, London, Párizs, Salzburg, Velence vagy akár München utcáin. A távolabbi helyekzést!

Érdi Ifjúsági Klub Nyitva: Hétfõ – Péntek: 09–18 óráig E-mail: [email protected] • Telefon: 23/362-137 Cím: 2030. Érd, Enikõ utca 2/a. (A tízemeletes panelházakban a Stop Shoppal szemben) Amit kínálunk:

• Érden az egyetlen Pesti Est „lelõhely” • Internet, számítógép használat • Csocsó • DVD – Videó nézés egyénileg is. • Társasjátékok • Filmklubok, zenehallgatás. • Újságok, könyvek. • Kirándulás, sportolási lehetõségek. • Mindentudás Egyetemének a rendezvényein való részvétel. • Információs kiadványok… Rendszeres rendezvényeink: FÉK-klub 2007. július 4-én 16-18 óráig Programon van: Filmklub • Kajálás • Versenyek és természetesen a jókedv! Szeretettel várunk téged is! Hozd magaddal a barátaidat is!

Nyáron is Zenei Könyvtár!

N

re vágyakozóknak is tudunk csodálnivalót adni, szép úti cél lehet – akár valóságosan, akár csak a képernyõn keresztül – Alaszka, Mauritius, India titokzatos templomainak világa, Peking vagy az amerikai Zion Kanyon. Természetesen csak ízelítõt soroltam fel állományunkból. Azoknak a kedves látogatóinknak is tudunk szórakozási lehetõséget nyújtani, a kik nem utazni szeretnének, hanem szórakozni, pihenni. Folyamatosan bõvül játékfilmjeink állománya, és a zene világából is sok-sok mûfaj képviselõi megtalálhatóak nálunk. Ajánlom figyelmükbe legújabb dokumentumtípusunkat, a hangoskönyvet, melyet különösen kedvelnek az autóvezetéssel sok idõt eltöltõk. Június 1-tõl egy nyári akció keretében összevontuk a videó és DVD filmekre érvényes tagságikat, tehát egy belépési díj fizetésével mindkét hordozón megjelent alkotásokat kölcsönözhetnek olvasóink. Érd Város Önkormányzatának jóvoltából ingyenes internetezési lehetõséget is kínálunk Önöknek! (Nem csak a tagságival rendelkezõ olvasóknak!) Nyári nyitva tartásunk változatlan: hétfõn 10:00-18:00 óráig, kedden, csütörtökön és pénteken pedig 10:00-17:00 óráig vagyunk megtalálhatóak. Július 30-tól augusztus 17-ig megyünk majd egy rövid pihenõre, ekkor lesz zárva részlegünk. Végezetül néhány praktikus információ a Csuka Zoltán Városi Könyvtár Zenei Könyvtáráról: • címünk: Érd, Budai út 4. (a Magyar Földrajzi Múzeum épületében) • telefonszámunk: 23-524-070 • email: [email protected] • honlapunk: www.csukalib.hu (itt tájékozódhat könyvtárunk állományáról, szolgáltatásairól, programjairól – mindenrõl, amit tudni érdemes rólunk) Sok szeretettel várjuk Önöket nyáron is a Zenei Könyvtárban! Nida Judit könyvtáros

8


ÉRDI LAP Felhívás kötelezõ tüdõszûrésre

z Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Intézete elrendelte a kötelezõ tüdõszûrést. Az évente felfedezett tbc-s betegek száma térségünkben növekvõ tendenciát mutat. Érd MJV Szakorvosi Rendelõintézete Hivatalnok u. 40. szám alatti intézményében fogad minden Érdi lakost. Ebben az évben külön értesítés nélkül kell megjelenni a szûrõvizsgálaton. Minden háziorvos rendelkezik ütemtervvel illetve a város több pontján is kifüggesztésre kerül a felhívás. Kérjük, keressék fel a Rendelõintézetet, illetve, ha kérdése merülne fel az intézmény a 06-23-365-261, 03-23365-751 telefonszámokon rendelési idõben hívható. A szûrõvizsgálatra vinni kell a Taj kártyát, személyi igazolványt, lakcímkártyát. A szûrõvizsgálat 2007. július 1-tõl vizitdíj fizetése nélkül vezetõ igénybe. Amennyiben valaki a szûrõvizsgálaton nem jelenik meg, eljárási bírság kiszabására van lehetõség. A folyamatos munkavégzés érdekében kéri az intézmény vezetõje, hogy vegyék figyelembe az ütemezés szerinti idõpontokat, de legkésõbb 2007. december 31-ig mindenki szûrésre kerülhet. Dr. Szabolcs Mária, Érd Megyei Jogú Város Jegyzõje

A

Eladó, kiadó, bérbe adó ipari csarnok terület Érdeklõdni: 06-30/9144-949

Érdi Lakótelepen másfél szobás, 44 nm-es lakás eladó Béke tér 2/B III. em. 11. irányár: 9.5 MFt Telefon: 06-70/7746876

Gépi földmunka Konténer Szippantás Telefon: 06-30/9144-949

• Albérlet kiadó! A Béke téren, 57 m2-es, 4. emeleti két szoba étkezõs lakás, augusztustól hosszú távra kiadó. 50.000 Ft/hó és 2 havi letét szükséges. 06-303194768 • Német tanítás profitól! Érden és környékén minden szinten. Igény esetés házhoz megyek! Nyelvvizsga, pótvizsga, kein Problem. 06-20-4829244

Érdi élelmiszerüzletünkbe, azonnali kezdéssel vagyonõröket keresünk 470 Ft/ó bérezéssel, nappali 12 órás munkarendbe azonnali kezdéssel. Érd.: M unkanapokon 8-16 óráig 06-70-317-28-17

H áz Otthon Lakás I ngatlanközvetítõ Ker. Szolg. Kft. Érd, Riminyáki út 20. Tel: 06-23/362-464 (iroda) Csépán I stván: 06-30/971-8151 D eme Györgyné: 06-30/314-9864 Nyitva tartás: H -P: 9-17-ig, Szo: 9-13-ig Eladó Budapest XIX. ker. 25nm házrész földszinti 7,2mil. Eladó Érd Postástelepen 100nm telken 2 szobás családi ház 9,5mil. Eladó Százhalombattán 46nm másfél szobás Dunára nézõ 1. emeleti lakás 8,9mil. Eladó Érd Riminyáki utcában emeleti 36nm-es lakás külön kis kerttel 7,4mil. 054 Érden Alsó utcában 3 szobás családi ház enyhe felújítást igényel 13,5mil. 061 Érden Bokréta utcában családi ház 18,5mil. 068 Érden társasházban tetõtéri 46nm-es lakás 12,8mil. 071 Érden Nyitra utcában családi ház 14,6mil. 072 Érden Emil utcában 2 és fél szobás családi ház 18mil. 076 Érden Tölcsvári utcában családi ház 2 szobás 13,6mil. 086 Érden Kakukk utcában 2 szobás családi ház 13,5mil. 094 Érden bor nevû utcában családi ház 17mil. 0751 Érden Almafa utcában családi ház hozzá tartozik autóvillamossági mûhely 22,4mil. 0158 Érden Csobáncki utcában iker ház fele túl extrán felújítva mely 3 szobás 23,5mil. 160 Érd Fürj utcában családi ház 23,9mil. 161 Érden Kossuth Lajos utcában családi ház 28,6mil. 166 Budapest XXI. ker.-ben családi ház 21,9mil. 0176 Érden Kakukk utcában családi ház 26,8mil. 189 Érden Felvigyázó utcában 2 generációs családi ház 25,5mil. 253 Érden Postástelepen most épülõ új családi ház mely 3 szobás lesz 33,7mil. 255 Érden a Bajcsy Zsilinszky út 749nm-es épület hozzá tartozó 6000nm-es telekkel 210mil.

259 Érden építõanyag kereskedési telep családi házzal együtt 80mil. 268 Érden Faragó utcában ikerház fele 40mil. 269 Érden Elek utcában 95nm-es családi ház nagyon szép rendezett 32mil. Telkek: Érden Bajcsy Zsilinszky úton telek melyre 4 lakás és ö üzlet építhetõ összközmûves 35mil. Érd Visegrádi utcában építési telkek különbözõ árakon. 09 Érden az új uszodához közel telek romos házzal 18,5mil melyre 8 lakást lehet építeni. 17 Érden a Juharfa utcában 852nm-es telek 9mil. 18 Érden Postástelepen romos ház telekkel 11,5mil. 035 Érden a Zólyomi utcában 240-es telek víz villany rajta 6,9mil. 36 Érden Aradi utcában 2000nm telek melyre 3 lakás építhetõ 15mil. 038 Érden Bajcsy Zsilinszky úton telek kis házzal 150nöl 11mil. 040 Érden Vereckei utcában 400nöl telek melyen 6millió hitel ami átvállalható és még ráfizetést kérünk 1,5mil. 044 Érden Lõcsei úton 390nöl telek melyre 3 lakás és 2 üzlet építhetõ 9,8mil. 046 Érden tárnoki úton 140nöl telek 8,3mil. Zártkertek: 4500nm-es 6mil. 007 Ófalu termálfürdõhöz közel szántóföld 3000nm 7mil. Százhalombattán a Duna fölött telkek eladók befektetésre. 006 Érden eladó külterületen nyaraló szoba konyha fürdõszoba 3,6mil. Ipari területek Diósdon Tárnokon és Érden.

www.erdilap.hu • [email protected]

A múltat végképp eltörölni... Fiatalkorom rémképei elevenedtek meg

Recommend Documents