A motoros készségek elsajátítása
A motoros tanulás meghatározása belső folyamatok készlete, amelyek az edzéssel vagy a tapasztalatokkal kapcsolódnak össze állandó változásokat eredményeznek a motoros mozgási képességekben Készség és képesség különbsége a központi idegrendszer befolyásolja -> közvetlenül nem vizsgálható sportoló teljesítményének a megfigyeléséből vonhatunk le következtetéseket a teljesítményváltozások relatívan állandóak -> sportolónak ezeket a készségeket ismétlődően végre kell hajtania
A motoros tanulás fázisai a tanulási folyamat három fázisa : Fitts és Posner (1967)
1. A kognitív fázis 2. Az asszociatív fázis 3. Az autonóm fázis Ez a három szakaszos fejlődési folyamat számos gyakorlást és időt igényel !!!
1. A kognitív fázis Sportoló feladata: megérteni azt,hogy hogyan kell egy adott készséget végrehajtani Edző feladata: elmagyarázni és jellemezni ezt a készséget Eszközök: filmek, táblázatok vagy egyéb vizuális ingerek Időtartama: rövid, függ a komplexitástól Vége: amikor a sportoló képes az adott készséget a látottak alapján kivitelezni, és elkezdheti az önálló gyakorlást Sportoló szenzoros rendszeréből és az edzőtől, így nem vehet figyelembe más környezeti aspektust Domináns szenzoros rendszer: vizuális rendszer
2. Az asszociatív fázis Sportoló feladata: gyakorol, amíg az adott készséget nem tudja teljesen pontosan és következetesen végrehajtani - fokozatosan szabadulnak meg az idegen és helytelenül kivitelezett mozdulatoktól Edző feladata: folyamatos visszajelzés -> a készség végrehajtása kifejlettebbé válik, mint a kognitív szakasz folyamán Eszközök: domináns vizuális kontrollt felváltja a proprioceptív kontroll (pl.:a játékos a büntetőt már anélkül tudja dobni, hogy a labdát és a kezeit nézné, illetve csukott szemmel is meg tudja csinálni) Időtartama: hosszabb - néhány órától (egyszerűbb készségek elsajátítása esetén) akár több évig is (komplex készségek tökéletesítése) tarthat Vége: amikor a sportoló már teljes biztonsággal, azaz tökéletesen végre tudja hajtani az adott készséget Egyre kevésbé a fizikai oldalra, hanem pl. stratégiára Kezdők-tapasztaltak közti különbség vizuális keresési stratégia (tenisz és foci) Zárt és nyílt készségek (stabil, előrejelezhető környezet pl. szerva, bowling, íjászat; változó, előrejelezhetetlen környezet: lerohanás, vezetés)
3. Az autonóm fázis Sportoló feladata: csak kis mértékben gondolkodik tudatosan, vagy nagyon kevés figyelmet fordít a mozdulat végrehajtásának részleteire és más dolgokra is oda tud figyelni, mint például az ellenfelek helyzete, mozgása és stratégiája (az alapvető készségek már „programozódtak”) A fázis céljai: - segítsen fenntartani az elért készségszintet - motiválja a sportolót a további fejlődésre Tudatosítás veszélye, nagyobb technikai változtatás
Ne felejtsük el a motoros tanulás folyamatjellegét! - hiba lenne azt gondolni, hogy a tanulás az autonóm fázisban véget ér - az idáig tartó fejlődési folyamat annyira fokozatos, hogy igazából soha nem lehet azt állítani, hogy a sportoló a legjobb teljesítményét nyújtotta - egy bizonyos készségszinten már egyre nehezebbé válik a további teljesítményjavulás, és ennek ellenére a gyakorlás mégis tovább folytatódik -> a sportoló elvesztheti a további fejlődésre irányuló motivációját -> az edző motivátori szerepe nagyon fontos, segíthet a motivációja fenntartásában : a célkitűzés és a megerősítés eszközének alkalmazásával - „Az ismétlés a tudás anyja” közmondás nem minden esetben mondható igaznak, mert fejlődni tovább fejlődni tanulni csak koncentráltan, állandó visszajelzések mellett lehet
A készségek megtanítása 1. Tömbösített versus véletlenszerű gyakorlás 2. A változó gyakorlás
3. A teljes versus részleges gyakorlás
1.
Tömbösített versus és véletlenszerű gyakorlás
A kezdő sportolóknak, még az első versenyük előtt el kell sajátítaniuk azt a rengeteg készséget, amiket az adott sportág megkövetel. A tapasztaltabb sportolóknak, viszont azért kell gyakorolniuk ezeket a készségeket, hogy fenn tudják tartani a csúcsteljesítményt.
Tömbösített versus egyszerre csak egy feladatot végeznek, egy készséget tanulnak meg, és csak ennek a teljes elsajátítása után lépnek tovább a következőre. sorrendje nem meghatározott, egyénileg kialakítható Eredménye: rövidtávon mutatkozik meg
Véletlenszerű gyakorlás egyszerre tanulja meg a különböző mozgásformákat és ezután ezeket együttesen gyakorolja
a sorrend véletlenszerű, a sportoló soha nem hajtja végre ugyanazt a két készséget egymás után Eredménye: hosszútávon mutatkozik meg
Kontextuális interferenciahatás: bonyolult tanulási környezet hatékony
2. A változó gyakorlás Egy adott készség elsajátítása Edző: a tanulás feltételeit folyamatosan változtatja, hiszen a versenyeken soha nincs két egyforma helyzet Sportoló: (tapasztalt,rutinos) - megtanulja kiterjeszteni, általánosítani ezt a készséget - más körülmények között is tudja alkalmazni - felfedezi a környezeti feltételek közti viszonyokat Eredménye: több sikerélmény
3. A teljes versus részleges gyakorlás TELJES VERSUS: egy egységként gyakorolja az adott készséget hatékony:nem túl bonyolult feladatoknál
RÉSZLEGES: készség összetevőit egymástól függetlenül gyakorolja hatékony:bonyolult feladatoknál
progresszív- részleges gyakorlás : készség első két részét elkülönülten gyakorolják, majd összekapcsolják őket, ezután egységként gyakorolják.
A feedback (=visszajelzés) típusai: intrinsic (belső) :
extrinsic (külső):
a mozgás nem természetes a mozgás természetes következményei következménye, amit a sportoló a saját szenzoros rendszerétől kap Pl.:az edző, a csapattársak, a Pl.: hány bábu dőlt le a bowlingban stopperóra, a bírók értékelése, a videokazetta Az edző általi visszajelzés nem fölösleges, pontos feedback után tud javítani a sportoló
A feedback funkciója: 1. A visszajelzés, mint motiváció feedback nagyon jelentős szerepet játszik a sportoló energetizálásában, és viselkedésének irányításában Ha a feedback azt jelzi, hogy a sportoló javul ->ez elégedettséggel tölti el a sportolót, és arra motiválja, hogy addig fokozza a jelenlegi teljesítményét, amíg nem éri el a kitűzött célt.
2. A visszajelzés, mint megerősítés vagy büntetés Thorndike (1927)- féle effektus- törvény alapján működik, amely egyszerűen azt mondja ki, hogy az a tevékenység, amelyet megerősítés követ valószínűbb, hogy megismétlődik, és az a tevékenység, amit büntetés követ nem valószínű, hogy megismétlődik.
3. A visszajelzés, mint a hibák kijavításának eszköze - receptet nyújt a teljesítmény módosításával kapcsolatban - emellett, a külső visszajelzésekkel való folyamatos ellátottság azt eredményezi, hogy a sportoló egyre kevésbé figyel oda a saját, belső jelzéseire Ez a módszer azért nagyon hatékony, mert a sportoló aktuális teljesítményén alapszik. - Halványuló és határ visszajelzés - Szendvics visszajelzés: erőfeszítés elismerése, hibajavítás, biztatás
Ezüstérmes Magyar Női Kézilabda Válogatott, Sydney, 2000.
CSAPAT-TÍPUSOK 1. INTERAKTÍV CSAPATOK: Magas feladat-kohézió
2. KEVERT KOAKTÍV és INTERAKTÍV CSAPATOK Közepes feladat-kohézió
3. KOAKTÍV CSAPATOK Alacsony feladat-kohézió
NÉHÁNY KÜLÖNBSÉG A CSOPORT ÉS A CSAPAT KÖZÖTT 1. Világosan beazonosított ellenfél / vetélytárs 2. A csapat csapat-tennivalókkal rendelkezik 3. Szerepek, kérdések (hogy tudok hozzájárulni a csapat sikeréhez?, hogy tudom segíteni a társaimat?) 4. A csapat innovatív (a csoport stagnálóbb) 5. A csapat közreműködőbb (a csoport autokratikus) 6. A csapatban interdependens (a csoport independens) egyének vannak. 7. A csapat élvezi, amit csinál, (a csoport tolerálja). 8. A csapat keresi a kihívást, a csoport elkerüli a kockázatot.
A SPORTPSZICHOLÓIAI MUNKA TERÜLETEI A CSAPATOKNÁL • • • • • • • • • •
MOTIVÁCIÓ STRESSZ-, SZORONGÁS-OLDÁS, RELAXÁCIÓ MENTÁL TRÉNING ÖNBIZALOM CÉL-PROGRAMOZÁS KONCENTRÁCIÓ és MENTÁLIS KONTROLL CSAPATÉPÍTÉS (pszichológiai értelemben!) CSAPAT KOMMUNIKÁCIÓ CSAPATSZELLEM A „ZÓNÁBA” KERÜLÉS (Ed O’Keefe)
A munka lehetséges koncepciója • A testi és lelki folyamatok egyensúlya • Csúcsteljesítmény modell • Diagnosztika, probléma-feltárás – Tudatosítás, visszajelzés
• Fejlesztő munka (egyéni, csoportos, csapat) Direkt: – – – – – –
Célkialakítás Motivációfejlesztés Figyelem tréning (egyéni, kis- és nagy-csoportos) Önszabályozó technikák (LK, PR, AT, LCR, MT) Verseny-tervezés Beavatkozó technikák
Indirekt:
- Konzultáció az edzőkkel, EÜ-stábbal, vezetőkkel.
TESTI ÉS LELKI FOLYAMATOK HATÁSA A TELJESÍTMÉNYRE (Schilling – Gubelmann modell)
Egyéni csúcsteljesítmény szint
Fizikai funkciók
LELKI TESTI
Pszichomotoros funkciók
Mentális funkciók
Gary Beale: (Sierra Center for Peak Performance in Reno, Nevada)
CSÚCSTELJESÍTMÉNY - MODELL 1. Képességek
2. Motiváció
3. Koncentráció
CSÚCSTELJESÍTMÉNY MODELL Maximális / optimális teljesítmény Képességek Fizikai (gy. e. á.) Mentális Koordinációs Általános Speciális (labdarúgás)
Motiváció Célkialakítás Edzés-m. Mérkőzés-m. Belső-m. Külső-m. Sikerorientáció
Koncentráció Jelenre figyelés Terjedelem: - széles - szűk Irányulás: - belső - külső
CSÚCS-TELJESÍTMÉNY OPTIMÁLIS ÉLMÉNY FLOW: „…amikor minden sikerül…” Mentális és fizikai ellazultság Erőlködés nélküli teljesítmény Jelenre figyelés, rendkívüli koncentráció Magas fokú energizáltság Különleges tudatosság Magabiztosság, önbizalom Optimizmus Félelemnélküliség Az idő lelassulásának érzése Komplett kontroll érzés
OPTIMÁLIS TELJESÍTMÉNY „ZÓNA” A „belső játék” (Inner game):
Kényelmi zóna Teljesítmény zóna
Pánik zóna
Minden játék, ami a pályán történik, a játékosok (és edzők) „belső játékával” kezdődik. A jó teljesítményekhez ki kell mozdulni a kényelmi zónából!
SPORTTELJESÍTMÉNYT BEFOLYÁSOLÓ LEGFONTOSABB PSZICHOLÓGIAI TÉNYEZŐK • • • • • • •
Motiváció Koncentráció Mentális készenléti állapot Versenyszorongás - kezelése Önbizalom Stressz, Coping v. megküzdés/ küzdőképesség • Nyomás alatti teljesítőkészség • Szociális ráhangolódás
SPORTOLÓK LEGGYAKORIBB PSZICHOLÓGIAI PROBLÉMÁI 1. 2. 3. 4. 5.
Inkonzisztens teljesítmény Elakadás (a teljesítményben) Teljesítmény-szorongás kezelése Mentális hibák elkövetése A figyelem-koncentráció akadálya, v. hiánya 6. A kudarc feldolgozása 7. Megküzdés a személyes problémákkal 8. Alulmotiváltság 9. Edzővel való kapcsolat 10. Kiégés, telítődés
SZEMÉLYISÉG A játékosok és az edző személyisége
MITŐL LESZ JÓ EGY JÁTÉKOS I.? Davey: 1. Kissé extrovertált – kissé szorongó 2. Magas győzelemre motiváltság • Önbizalom • Öntudatosság • Határozottság • Coachingolhatóság 3. Sikerre- és kiválóságra törekvés • Kedveli a stressz-helyzeteket • Kellően agresszív, és affiliatív
MITŐL LESZ JÓ EGY JÁTÉKOS II.? Davey: 4. Kevéssé: feszült-, depresszív-, zavart-, dühös-, fáradékony- hangulati és lelki állapotú és Magas fokú mentális erőt mutat. 5. Terhelhető, Info.-feldolgozásra képes, és Önbecsülése magas. 6. Mérkőzések előtt: Célokat tűz ki, relaxál, és önszuggesztiókat végez.
A JÁTÉKOSOK SZEMÉLYISÉGE Bill Beswick: (Derby County FC pszichológusa) A „teljes” játékos személyiségének összetevői: (The complete players): 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Technikai Taktikai Mentális Érzelmi Életmódbeli Fizikai
1
6
2
5
3 4
Ö.É.T. LAVOAGIÉ: Önértékelő Teszt I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX.
Aktivitás Szociabilitás Kitartás Szociális IQ Önbizalom Megfontoltság Optimizmus Őszinteség Önuralom
FEJLESZTÉSI MODELLEK, MÓDSZEREK
MOTIVÁCIÓ • • • • • •
Célkialakítás Játékosok önmotiválás képessége Edző motiváló szerepe Személyiségháttér - erőforrások Sport-teljesítménymotiváció mérés Re-motiválás – Meggyőződések siker és kudarc esetére
Cél-programozás I. 1. Eredmény-cél 2. Teljesítmény-cél 3. Folyamat-cél
• Céljaink fontossági sorrendbe szedésével és pszichés energiánk koncentrálásával teremtünk rendet tudatunkban.
• Nélkülük mentális folyamataink, teljesítményeink véletlenszerűek, érzelmeink, pedig gyorsan elhamvadnak.
Cél-programozás II. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
Specifikus célokat tűzzünk ki Nehéz, de reális célok Hosszú- és rövid távú célok Teljesítménycélok Írjuk le a célokat Cél-teljesítési stratégia A résztvevő személyek figyelembe vétele Egyéni célok táplálása Cél támogatás biztosítása Cél-értékelés
„Konkrét célom a következő mérkőzésen” Pillanatnyi kihívások • Miért fontos számomra ez a mérkőzés?
Konkrét tennivalók
Célok
• Mit kell tennem a céljaim 1. megvalósulása érdekében?
Eredmény cél
2.
Teljesítmény cél
3.
Folyamat cél
- Lényegretörően - határozottan - kijelentő módban, - egyes szám, első személyben. - Pozitívan!
RE - MOTIVÁCIÓ FONTOS: - Pl.: Sorozat-mérkőzések esetén, világversenyeken, bajnokságban, kupákban - Meggyőződések a kudarc és a siker megfelelő kezeléséhez: Kudarc • Nincs vereség, csak olyan eredmény, amely a fejlődésünket szolgálja… Siker • A győzelem egy következő lépcső a céljaink eléréséhez…
ENERGIA ÁLLAPOTOK • •
Életünk minden pillanatában egy energia állapotban vagyunk Az energia-állapotodnak három eleme: – – –
•
• •
Fiziológiád Érzelmeid Mentális fókuszod
Meg tudod választani az erősségét, és szabályozhatod az állapotodat Az energiaállapot irányításának megtanulása jelentős a teljesítmények szempontjából Négy energiaállapotot különböztethetünk meg:
ENERGIA ÁLLAPOTOK (Loehr – McLauchlin)
MAGAS NEGATÍV
MAGAS POZITÍV
ALACSONY NEGATÍV
ALACSONY POZITÍV
„PIROS VONAT”
FENYEGETÉS
NEGATÍV ENERGIA ÁLLAPOT
HARC vagy MENEKÜLÉS Defenzív viselkedés
„KÉK VONAT”
LEHETŐSÉG
POZITÍV ENERGIA ÁLLAPOT
Flow Kreatív viselkedés
VISSZAJELZŐ KERET Mi az, ami jól működik?
Mi az, ami még nem működik?
Milyen lehetőségeim vannak?
Mi hiányzik?
ÖN-ÉRTÉKELŐ LAP Mérkőzés:_______________________ Dátum: _____________
Értékeld az elmúlt mérkőzésen nyújtott teljesítményedet az alábbi szempontok szerint. 1 Erőnlét 2 Taktikusság 3 Technikai végrehajtás 4 Motiváció 5 Koncentráció 6 Önbizalom 7 Higgadtság 8 Harckészség 9 Együttműködés
0 0 0 0 0 0 0 0 0
1 1 1 1 1 1 1 1 1
2 2 2 2 2 2 2 2 2
3 3 3 3 3 3 3 3 3
4 4 4 4 4 4 4 4 4
5 5 5 5 5 5 5 5 5
6 6 6 6 6 6 6 6 6
7 7 7 7 7 7 7 7 7
8 8 8 8 8 8 8 8 8
9 9 9 9 9 9 9 9 9
Önértékelés Az általad lejátszott játékidő (100%) érzésed szerint milyen arányban oszlott meg?
KÉNYELMI zóna
OPTIMÁLIS teljesítmény zóna
PÁNIK zóna
CSAPATÉPÍTÉS
A CSAPATTÁ FEJLŐDÉS FÁZISAI Tuckman: 1. 2. 3. 4.
Formálódás Viharzás Normalizálódás Teljesítés
(Forming) (Norming) (Storming) (Performing)
CSAPATSZELLEM (Bauman, S.) Csapatkohézió: 1. Szociális összetartás KOHÉZIÓ
2. Feladat összetartó ereje
A TELJESÍTMÉNY ÉS A KOHÉZIÓ ÖSSZEFÜGGÉSEI • A labdajátékokban a csapat-eredmény interaktív módon jön létre: KOHÉZIÓ
TELJESÍTMÉNY
– az interakciók minőségén, – a kölcsönös megértésen, – a kommunikációs képességen, – az együttműködési készségen alapul az eredmény.
SZEMÉLYES INDÍTÉKOK • •
A belső összetartást és együttműködést döntően meghatározzák az egyének indítékai. Ha minden játékosnak azonos a motivációja, annak iránya és intenzitása szempontjából az megalapozza az optimális kohéziót.
A csapathoz tartozás motiváció összetevői: 1. Feladat-motívum 2. Valahová-tartozási motívum 3. Ön-motívum
CSAPATÉPÍTÉS DVD:
„BREAK THE MOULD” Guus Hiddink
EGY SIKERES VEZETŐ STRATÉGIÁJA KIHÍVÁST TALÁLNI A HELYZETBEN EGYÉRTELMŰ FELTÉTELEK (SZEMÉLYI, TÁRGYI) TANULNI SAJÁT HIBÁINKBÓL! STRATÉGIA A VÁLTOZÁSSAL SZEMBENI ELLENÁLLÁS LEKŰZDÉSE ÖNBIZALOM LEPJÜK MEG A VILÁGOT! TARTANI A FÓKUSZT (KONCENTRÁLNI)! ELKÖTELEZETTSÉG, SZEMÉLYES (BELSŐ) MOTIVÁCIÓ JOBB VAGY, MINT BÁRKI KÉPZELNÉ!
SPORTCSAPATOK VEZETÉSE • A vezetési folyamat: - Az egyéneket és csoportokat kell befolyásolni annak érdekében, hogy a céljaikat elérjék. (Borrow, 1977) • A sportban ez vonatkozik: – Döntési folyamatokra – Visszajelzésekre – Interperszonális kapcsolatok kialakítására – Személyek irányítására
MENEDZSER VAGY VEZETŐ ? • A menedzser tevékenység általában a tervezésre, szervezésre, ütemezésre, költségvetés készítésre, személyzeti munkára vonatkozik. Az erőforrások megteremtésén fáradoznak.
• A vezető tevékenységének középpontjában a közvetlenebb szakmai munka, és személyes gondoskodás áll, amely az egyén és a csapat előmenetelét lehetővé teszi.
„Sok csapatot túlmenedzselnek, de nem kielégítően vezetnek.” (Martens)
KI LESZ A HATÉKONY VEZETŐ? 1. Vonáselméleti megközelítés Személyiségvonások alapján Állandó diszpozíciók: - intelligencia, rámenősség, függetlenség, önbizalom.
2. Behaviorista megközelítés Jó vezető nem születik, hanem azzá lesz. Vezetői viselkedést tanulmányoznak. A legtöbb vezető két kategóriába sorolható: 1. A megfontolt, figyelmes vezető 2. A kezdeményező vezető
MOTIVÁCIÓ, SPORTMOTIVÁCIÓ, EDZŐI STÍLUSOK
I.
Motiváció
-
A motiváció a latin „moveo”, „movere” szóból származik, amelynek jelentése „mozogni, mozgatni”. (magyarul: késztetés, viselkedés hajtóereje) Három fő vonulat, amely a legtöbb elméletben közös. Eszerint a motiváció röviden olyan tényezőként határozható meg, mely • a viselkedésnek energiát ad, • a viselkedést irányítja, valami felé tereli, • a viselkedést fenntartja (vagy megállítja).
-
II. Alapvető motívumok -
Azok a viselkedést meghatározó tényezők, melyek a szervezetben bekövetkező élettani változásokkal kapcsolatosak. A biológiai tényezők mellett a kulturális és társadalmi tényezők is szerepet játszanak. 1. Homeosztatikus: A homeosztázis fenntartásában szervezet önfenntartásához kapcsolódnak (szervezet belső állandósága, egyensúlya és az erre való törekvés) = önfenntartási motívumok (biológiai és pszichológiai változókra is érvényes) éhség, szomjúság, ürítés, hőmérsékletszabályzás, légzés, test integritásának védelme 2. Szexualitás, utódgondozás motívuma: Az adott faj fennmaradásáért felelős. Benne szerepet játszanak hormonális, idegrendszeri, társadalmi és pszichológiai tényezők is. 3. Kíváncsiságmotívumok: Az a késztetésünk, hogy felfedezzük a környezetünket, új és izgalmas helyzeteket találjunk - szenzoros ingerlés iránti szükséglet (környezetünket manipuláljuk, tárgyakkal babráljunk) - unalom
III. Emberre jellemző motívumok 1. Extrinzik (eszköz jellegű): a viselkedés motivációjában valamilyen cél elérése vagy külső tényező játszik szerepet ( pénz, szeretet, megbecsülés ) - motiváció kívülről való szabályozása: a viselkedés közvetlenül a jutalomtól/ a büntetéstől függ, nincs önállóság - introjektált szabályozás: a jutalmak és büntetések belsővé váltak (önértékelés növelés, szégyen) - szabályozás az azonosuláson keresztül: a személy tudatosan értékeli az adott cselekvés fontosságát és személyesen is fontosnak tarja. - integrált szabályozás: autonóm szabályozási mód. A cselekvés integrált része a személyiségnek
2. Intrinzik (önjutalmazó): a cselekvés motivációja a cselekvésben rejlő élvezet maga. - belső hajlam → újdonság és kihívás keresése (hatékonyság érzése, spontán érdeklődés, felfedezésre, tanulásra való hajlam) Vallerand típusai: - tudásra irányuló: cselekvés, tanulás, megértés öröme - fejlődésre, alkotásra irányuló: a viselkedés öröme, önmagunk meghaladása, hangsúly a folyamaton - ingerlés és élmények átélésére vonatkozó: kellemes élményeket, érzéseket keresünk. A motiváció hiánya: - a képesség hiánya hiedelem: nincs képessége rá - a stratégiára vonatkozó hiedelem: a lehetséges stratégia nem vezet eredményre. - erőfeszítésre vonatkozó hiedelem: túl nagy erőfeszítést kíván - tehetetlenség hiedelem: erőfeszítései nem hoznak eredményt a feladat nagyságához mérten.
IV. A motiváció alapjai A motiváció négy kulcstényezője:
•intrinzik és extrinzik motiváció •a motiváció direkt és indirekt módszerei •kontrollhely •a sportolók szükségletei és motivációja 1.Belső és külső motiváció A, belső (intrinzik): - kompetencia - önmeghatározottság - kiválóság és siker - intrinzik jutalmak: önjutalmazóvá válik B, külső (extrinzik): - más személyek pozitív vagy negatív megerősítése - extrinzik jutalmak: kapott megerősítés (megfogható, megfoghatatlan) C, extrinzik és intrinzik jutalmak: -e. j.: megerősítő erő hamarabb csökken, ahogy fokozódik, egyben le is értékelődik, kezdeti érdeklődés D, extrinzik motiváció intrinzikké válik: - erőteljes extrinzik jutalmak - kezdeti siker - saját teljesítménnyel való elégedettség
Javaslatok a belső motiváció növelésére 1.
A siker garantálása: az edzők felépíthetik úgy a játékosok tevékenységeit, egyénileg vagy csapatra nézve, amely gyakorlatilag biztosítja a sikert (pl. erőfeszítés fejlődését tekinteni célnak)
2.
A sportolóknak szerepet kell adni a célok kiválasztásában és a döntésekben
3.
Dicséret megválogatása: bármilyen szintű gyakorlottsággal rendelkező versenyzőnek szüksége van pozitív és őszinte véleményekre a képességeiről. Ez azt jelenti, hogy az erőfeszítéssel arányában megválogatott dicséret a teljesítmény eredményét növeli vagy kívánatossá teszi.
4.
Könnyítsük meg a kompetencia érzés kialakulását: a kompetencia érzés biztosításának egyik megközelítési módja a reális célok kitűzése.
5.
Változatos, nem állandó pozitív megerősítés alkalmazása: a változatos megerősítés időt ad a tanulás, gyakorlás és edzés hatásait fejlődésként bemutatni és így növeli a belső motivációt.
6.
Az edzés gyakorlatok tartalmának és sorrendjének váltakozása: az unalom egyik ellensége a sportban való részvételnek és a belső motivációnak
A belső motiváció aláásása • kezdetben az adott tevékenység belsőleg motiváló a személy számára • az extrinzik jutalmak szintén fontosak a személy számára, tehát megerősítő erővel bírnak • a sportoló az extrinzik jutalmak úgy értelmezi, melyek a viselkedése feletti kontrollra irányulnak, és nem információt nyújtanak arról, hogy a sportoló mennyire jól teljesített • az extrinzik jutalmak a teljesítménytől függetlenek, tehát nem véletlenszerűek a teljesítmény függvényében. Más szóval az extrinzik jutalom számukra azt jelenti, hogy a jutalmat a játékban való részvételért kapják, és nem azért, hogy jól teljesítenek.
2. Direkt és indirekt motiváció Direkt módszerek: A, engedelmesség -extrinzik jutalmak és büntetések alkalmazása -Ha ma nyersz, hétfőn nem kell edzened -nincsenek kialakult viselkedési mércéi, szabályai és az énképük is gyenge. -mélyebb elköteleződés és a célok beépülése esetén nem B, azonosulás (identifikáció) -a motiváció alapja az edző és sportoló közti kapcsolat -Ha fontos neked a csapat, akkor megteszed ezt értem -engedelmeskedés módszerének egy rejtett formája -az edző és a sportoló közötti pozitív kapcsolat, ami a sportolót arra készteti, hogy megfeleljen az elvárásoknak C, beépülés (internalizáció) -a motiváció alapjai a sportoló értékei és hiedelmei, és nem jutalmak és büntetések adagolása -István, igazán keményen dolgoztál a versenyre való felkészülés során. Bíznod kellene ebben a felkészülésben, és biztos vagyok abban, hogy a lehető legjobban fogsz teljesíteni. Azt szeretném, hogy tudd, hogy én mindenképpen büszke leszek rád, függetlenül az eredménytől Indirekt módszerek: -a helyzet vagy a környezet módosítása (pszichológiai és fizikai környezet)
3. Kontrollhely - minden ember másképp észleli a felelősségét a kapott jutalmakért és büntetésekért. -Külső kontroll:hajlamosak a saját életük eseményeit külső erőknek tulajdonítani -Belső kontroll: az életük eseményeit saját viselkedésüktől függőnek tartják -Külső kontroll:
-Belső kontroll:
- alacsony szocioökonómiájú csoportok, kisebbségek - sportolók: esély-orientált, kudarckerülő, sikerek nem erősítik meg a magasabb célok kitűzését, sikereket külső céloknak, irreálisan magas vagy alacsony célok, felesleges kockázatok - Identifikációs módszerek - jó sportolók - készség-orientáltak, magasabb teljesítménymotiváció, jobban teljesít, a kudarcra adott reakció kevésbé negatív, kitartóbbak, jutalmak élvezhetőségének elnyújtása, sikerek után fokozzák a céljaikat, a kudarc után óvatosan csökkentik -Internalizációs módszerek
Elősegítése: -Olyan helyzetek, ahol a cselekedetek a kívánt következménnyel járnak -Reális célok kitűzése, saját tetteik iránti felelősség
V. A sportolók szükségletei és motivációja 1. Maslow :motivációs piramis - Maslow szerint az emberek a szükségleteiket a prioritások egy adott rendszere alapján próbálják kielégíteni. Ezek a prioritások két alapvető kategóriát alkotnak: hiány szükségletek, úgy mint éhség, szomjúság, szexualitás és biztonság, melyek nagyobb jelentőségűek, valamint a növekedési szükségletek, úgy mint a szeretet, önértékelés és önmegvalósítás. Maslow szerint, amint egy szükséglet kielégül és úgy is marad már nem szükséglet többé, és az egyén egy magasabb szükségleti szintre lép. 2. Három kiemelkedő szükséglet: (sportolók) -örömjáték, amely az izgalom és ingerlés iránti szükségletet elégíti ki - Az optimális arousal állapota a flow (áramlat) élmény, olyan állapot melyben se unalmat, se izgatottságot nem érzünk. A flow az az élmény, amikor úgy érezzük, hogy egyszerűen minden olyan jól megy, és teljesen belemerülünk a tevékenységbe, és teljes kontrollt élünk meg. -mások jelenléte, amely a másokkal való kapcsolat és a valahova tartozás szükségletét elégíti ki - csapat tagjának érezze magát, azokkal törődni, akik őket is elfogadják - identifikációs módszer -Csapat céljaival is azonosulnak, de nem az a legfontosabb -kompetenciaérzés, mely az értékesség érzés iránti szükségletet elégíti ki - mások vagy saját maga által - siker-orientált sportoló: győzelem saját képességnek, kudarc erőfeszítés és képesség hiányának -kudarc-orientált sportoló: győzelem szerencsének vagy könnyű ellenfélnek, kudarc képesség hiányának -Jelképes erőfeszítések, kifogások. Alacsony önbecsülés, nem a motiváció hiánya
Két edzői és motivációs stílus 1.A követelő edző minden döntést egyedül hoz meg 2.Együttműködő a döntési folyamatokba a sportolókat is bevonja. Motivációs stílusok A követelő edzői stílus •Én vagyok a felelős egy hatékony csapat elemeinek a megszervezéséért- a pénz, a felszerelések, a helyszínek, a sportolók, a szakemberek, stb. •Én vagyok a felelős a játékosok erőfeszítéseinek irányításáért, a motiválásukért, a tevékenységeik kontrollálásáért, és a viselkedésük módosításáért, hogy a csapat szükségleteihez illeszkedjenek •Az irányításom nélkül a játékosok passzívak, sőt a csapat céljaival szemben ellenállóak lennének. A sportolókat ezért jutalmak és büntetések segítségével kell meggyőzni és kontrollálni - a tevékenységeiket irányítani kell. Az együttműködő edzői stílus •Én vagyok a felelős egy versenyképes csapat elemeinek a megszervezéséért- pénz, felszerelések, létesítmények, játékosok, szakemberek, stb. •A sportolók természetüknél fogva nem passzívak vagy a csapat céljainak ellenállóak. Ha mégis, akkor a korábbi tapasztalataik okozzák ezt, mikor a felelősség felvállalására és a kontrollra irányuló lehetőségeik korlátozottak voltak. •A motiváció, a fejlődés lehetősége, a felelősség felvállalásának lehetősége és az a képesség, hogy egyéni és csapatcélokért dolgozzanak minden sportolónál jelen van vagy kialakítható. Ezeket a tulajdonságokat, fogalmakat nem az edző szolgáltatja, hanem az edző csak lehetővé teszi a sportolók számára, hogy a sportban fejlessze és mutassa ki ezeket a minőségeket.
V. Teljesítménymotiváció Definíció: az akadályok leküzdésére, a jó teljesítményre, a törekvések megvalósítására és valamely színvonal elérésére, a sikerességre irányuló humán, nem veleszületett motívum - a viselkedés mögött meghúzódó motivációs feszültségrendszert jelzi
Heckhausen: olyan törekvés, amely az egyén ügyességét minden olyan tevékenységgel fokozza, vagy a lehetőségig magas szinten tartja, amelyhez egy értékskála kapcsolható, és ezáltal a megvalósítás sikerülhet vagy kudarcot vallhat. Rókusfalvy: a tanuló önmagával szembeni kíméletlenül igényes és szívós győzni akarása olyan tulajdonság, amelynek kialakulási törvényszerűségei, összetevői feltárhatóak, és így fejleszthető, tudatosan növelhető, sőt ténylegesen kialakítható másokban is.
Függ:
A teljesítménymotiváció komponensei:
•
teljesítmény elérésének öröme
•
kompetenciaigény
•
társadalmi siker
• • •
kudarctól való félelem
kora gyerekkor
•
kulturális hatások
•
személyiségtényezők
•
intelligenciától kevésbé függ
Meghatározzák:
anyagi jólét vágya hatalomvágy
•
•
énvédő mechanizmusok
•
önmagunkról alkotott kép fenntartása mások előtt
•
önmagunk elismertetése
•
mások feletti dominancia megszerzése
•
korábbi tapasztalatok és élmények
•
egyén realitásérzéke
Igényszint - elvárható teljesítményszint - Frank: a teljesítményszinttől függő viszonyfogalom, amely az egyénnek önmagával szemben támasztott követelményét, elvárását, kitűzött célját fejezi ki ismerős feladathelyzetben - Lénárt: a feladatban megjelenő viselkedés, a teljesítménymotiváció pedig ugyanazt a viselkedést késztető, energetizáló feszültségrendszer Célok elérését 2 jellegzetes belső hajtóerő irányítja: - a sikernek előlegezett öröm - kudarctól való félelem (Takács és Juhász, 2006) →sorozatban fejti ki hatását az igényszintre A motiváció elméletei megközelítései 1. A teljesítménymotiváció valóban megkülönböztethető egy általános személyiségvonásként és egy specifikus tényezőként. A teljesítménymotiváció specifikus jellege a konkrét sportághoz, annak végrehajtását lehetővé tevő képességekhez kötött. 2. A teljesítménymotiváció fejleszthető. Ebben fontos szerepe van a külső környezeti hatásoknak. 3. Az egész személyiség megnyilvánulása.
A motiváció túlegyszerűsítése Az általános tendencia a motiváció összetett mivolta miatt az, hogy egy adott megközelítés segítségével próbálják azt leegyszerűsíteni. A szamár megközelítés Azok az edzők, akiket zavarba ejt a motiváció komplexitása, a „szamár” megközelítést alkalmazzák sportolóik motiválásában. Fehogy az ember és a szamár nagymértékben egyformák- konok, makacs és ostoba. az egyetlen módja a sportoló ösztönzésének a répa (jutalom) és a bot (büntetés), külön hangsúllyal a boton: szitkozódás, fenyítés, ütés valamint egyéb fizikai vagy pszichológiai bántalmazás formájában. lületes megfigyelésekből azt a következtetést vonták le,
A gólya megközelítés
Más edzők a motivációt valami olyasminek tekintik, amit odaadnak a játékosnak, mint például egy mesét arról, hogy a babát a gólya hozza az édesanyjának. Az edzők motiváltak, és ezt közvetítik a sportolók felé, ha kérik, gyakran ezt szavak formájában közvetítik feléjük, melyekben szónokian kiteljesednek. A gólya megközelítést követő edzők, beleesnek abba a téves feltételezésbe, hogy egy motívum létezik, miszerint a játékosoknak egy célja van és bármelyen kevés csomagnyi élvezetet tesz számukra lehetővé az edző, az kielégíti ezt a célt.
VI. A motiváció elméletei (sportpszichológia megközelítés) I. Teljesítményszükséglet - magas teljesítményorientáltságot, ami a sikeres sportolókat jellemzi teljesítménymotivációnak is nevezik - minden egyén felelős a saját eredményes viselkedése meghatározásában. - a „siker” a szemlélő tudatában létezik
McCelland-Roberts (1961) 1. törekvő motiváció (sportra levetítve) az egyén úgy viselkedik, hogy élvezetes tapasztalatokhoz jusson - kockázatos sportokban való részvétel - fizikai érintkezésben találnak élvezetet - élvezik a kondíciót - élvezik a bámulatot keltő kondíciót - élvezik az összetartozás érzését csapatjátékokban 2. elkerülő motiváció: egy személy cselekedetei arra szolgálnak, hogy megelőzze valami kellemetlen dolog bekövetkezését
Magas és alacsony teljesítményszükséglet elválasztása Magas:
erős motivációs a sikerre kis motiváció a kudarc megtapasztalására sikereikre büszkék
Az ilyen emberekre jellemző:
általában több élvezetet találnak a sikerben igénybevétel kevesebb, és gyengébb fiziológiai tünetei vannak felelősség a tetteik következményéért teljesítmény után rögtön meg akarják tudni az eredményt kis kockázatot szeretik Alacsony:
kis motiváció a sikerre a kudarc jó elviselése az ebből származó szégyenre és gondokra összpontosítanak
A teljesítménymotiváció növelése -
A teljesítmény motivációt a szülők és edzők képesek növelni is ezt is kell tenniük.
(1) kihívó célokat teremtünk (“Próbálj az idő ötven százalékában a labdához érni!”),
(2) olyan készségeket tanítunk amelyek a teljesítményt növelik és sikerhez vezetnek (“A mai edzésen megtanulunk egy új védekező technikát.”), (3) a teljesítmény pozitív és építő jellegű visszajelzése elkerülve a negatív és rosszalló megjegyzéseket (“Laci tetszik, a védekezésed, jól akadályozod, hogy Béla elkapja a lepattanó labdát.”), (4) megengedjük a kockázatos viselkedést is és inkább tanuljunk a végeredményből (akár rossz vagy jó), mint büntető stílusban reagálunk („Kicsit hamar lőttél, még nyolc másodpercünk volt, hogy megkezdjük a játékot”), (5) olyan helyzeteket kell teremteni, ahol a sportoló sikeresnek érezheti magát, mint hangsúlyos fejlődés, képesség fejlesztés és igyekezet és (6) biztosítani kell, hogy egy edzés vagy esemény végén a személy hozzáértőnek érezze magát, érezze, hogy valamit elért vagy közel van a célhoz.
II. Kompetenciamotiváció White: a viselkedést irányítja, válogatja és kitartóvá teszi; belső szükséglet, hogy hatékonyan kezelni tudja a környezetét - a hozzáértés szükséglete, már gyerekkortól kezdve Harter: kompetenciamotiváció elmélete hogy az egyes egyének késztetve vannak - és megkísérlik, hogy megmutassák - különleges képességek elérésére az olyan teljesítmény helyzetekben, mint a sport. Ha sikeresek ebben, akkor a különleges tapasztalatok kellemes érzéseket keltenek, és magasabb önbecsülést eredményeznek. Célok és végeredmények: - feladat-orientáció (task-involvement): fejlődés hosszútávon - ego-orientáció (ego-involvement): pillanatnyi képesség bizonyítása III. Kognitív kiértékelés elmélete A kognitív kiértékelés elmélet célja, hogy megértse a kapcsolatot egy személy gondolatai és a között, hogy ezek a gondolatok hogyan befolyásolják a tetteit. Ez a megközelítés magába foglalja a célirányos viselkedések közötti választást. Ezek a választások a fizikai aktivitás mellet elkötelezettek fő indítékain alapulnak: öröm és élvezet. Ez az alapja Deci (1975) megismerő értékelés elméletének és ennek alkalmazásának a sportban és a fizikai tevékenységben (Deci és Ryan 1985).
Deci elmélete két elsődleges ösztönön (vagy belső szükségleten) alapul, amelyek a célirányos viselkedéshez biztosítják az energiát. -
hozzáértés érzésével és önértékeléssel rendelkezzen, hogy helytálljon és befolyásolja a környezetet
DECI ELMÉLETÉNEK ALKALMAZÁSA 1.
A részvétel okai: jobb a sportoló számára, feladat-érdekeltség vagy önérdekeltség? Ha a sportoló feladat-érdekeltségű a belső motiváció növekszik, mert magát a sportot tekinti célnak. Ha az illető önértékelése a jó teljesítményen alapul akkor a személy ön-érdekeltségű és a belső motiváció csökken.
2.
Ellenőrző szerep: A kérdés az, hogy a sportoló részvétele a személyes megelégedettség és saját akaratának – belső, önálló tényezők – vagy külső tényezők függvénye, mint míg mások kívánságainak megfelelni, pénzhez jutni vagy trófeát nyerni. A belső motiváció szoros kapcsolatban van a önállósággal és a feladat-érdekeltséggel.
3.
Irányító szerep: képesség érzetének, a belső motiváció központi kérdése a jó képességek érzete.
A motiváltság, a motiváció forrásainak megközelítése (Weinberg és Gould, 1995) 1. Résztvevő központú szemlélet (vonás-központú) - ha egy személyiségben nincs meg az, ami a célok eléréséhez és a legjobb teljesítményhez szükséges, akkor senki nem tud semmit tenni, hogy ez “megtörténjen”. A motiváció meghatározói először és elsősorban az egyéni vágyak - magas vagy alacsony motiváltság egyénileg meghatározott - motivált embereket megkülönböztető jegyek: sikerorientáltság, célorientáltság, önbizalom, hozzáértés, optimizmus, pozitív szemlélet, versenyszemlélet
2. Szituációs szemlélet (helyzet szemlélet) - a motiváltságot a helyzet vagy környezet segíti elő. - a személyiségjegyek nem elégséges mértékei a szituációnak - a környezet facilitál - korlátja: az állapot nem mindig befolyásolja a versenyző motivációját 3. Interakciós szemlélet személyi és környezeti tényezők kombinációja jobban hat (pl. a fenyegetés a külsőségeket ösztönzi a belülről jövő dolgok helyett) Összefoglalva a motiváció a sportban azon múlik, hogy a sportoló személyes szükséglete és célja - mialatt bizonyos előre meghatározott tevékenységsorozatot folytat - találkozik-e az edző vezetésével, és a sportoló birtokolja-e a siker eléréséhez kapcsolódó, szükséges érzéseket és magatartást.
Hogyan ne motiváljuk a sportolókat Első mítosz: Büntető edzés
Második mítosz: A mérkőzés előtti lelki fröccs Harmadik mítosz: "Porba velük, hogy felépíthesd őket". Negyedik mítosz: "Egyetlen célunk a győzelem". Ötödik mítosz: A csapat játékosait különbözően kell kezelni. Hatodik mítosz: "Ha nem panaszkodnak, akkor mindennel elégedettek."
Hetedik mítosz: "Egyáltalán, mit tudnak a sportolók?" Nyolcadik mítosz: A mérkőzés utáni dühroham Kilencedik mítosz: A Napóleon komplexus
Két szélsőséges edzőtípus: 1.Behaviorista: kívánatos mag. forma jutalmazással erősíthető, a nem kívánatos büntetéssel elkerülhető; a jutalmazás és büntetés módszerével dolgozik; abszolút cél a siker; a játékosokhoz fűződő emberi kapcsolatok nem szükségesek; gyakoribb profi csapatoknál •előnye: célratörés, módszer világossága, fegyelem és az ellenvetés nélküli besorolás •hátránya: hosszabb időszak alatt; elnyomás a személyes méltóságban, önmegvalósításban, saját felelősségük és kibontakozásukban; agresszívvá, passzívvá, idegessé, eltéríthetővé, kelletlenné, bizonytalanná, frusztrálttá válhatnak; csekély individualitás károsan hat a kreativitásra, merészségre, egyéni döntőképességre; nem akarnak önállóan gondolkodni
2. Humanista: próbálja motiválni a sportolót, tudatosítani a telj-potenciált; közös felelősségvállalás (beleszólás lehetősége) és erősíti az önbizalmat); személyes megismerkedés, személyes problémák iránti érdeklődés, beszélgetési készség és az érzelmi-hangulati állapotok figyelembevétele; gyakorlatban ritka •előnye: önmaguk kibontakozása, saját elképzelések és célok megvalósítása; érzelmi elégedettség; kommunikáció előmozdítása; közös felelősség által elmélyül az összetartozás érzése •hátránya: érzelmi állapotok és a jó hangulat túlértékelése, telj. célok veszítenek jelentőségükből; előrelépések lassan ismerhetőek fel; telj. orientált sportolók frusztrálttá válnak, elégedetlenek lesznek saját telj.növelésükkel, és elmennek •edző vezető stílusának a csapatok előfeltételeire, szerkezetére, az aktuális helyzetre és a csapat céljaira kell irányulnia;
Edzőtípusok viselkedésedző előnyei
hátrányai
-
célorientált
-
csökkenő önértékelési érzés
-
versenynap
-
passzivitás/függőség
-
gazdaságos
-
belső ellenállás
-
fegyelem
-
kreativitás elvesztése
humanista edző előnyei
hátrányai
-
részesség a felelősségben
-
az érzelmek és hangulatok túlértékelése
-
önmeghatározás
-
késlekedő telj. kibontakoztatás
-
individuális telj. kibontakoztatás
-
egyes esetekben frusztráció
-
segítségnyújtás
-
saját felelősségérzet
Edzőstílusok •a két szélsőség határozza meg a kereteket, a stílus függ a csapat szerkezetétől és céljaitól; edző saját személyiségének megfelelő edzői stílust követel meg 1. tekintélyelvű edző •nincs ellenkezés és beleszólás •a siker szentesíti az eszközt •teljes alárendelődés, a célokat és edzésmódszereket csak közli •ellenőrzi, hogy a játékosok követik-e az utasításokat •a nem teljesítés szankciókkal jár •az értékelés magába foglalja a módszer eredményességét 2. együttműködő edző •telj. orientált, de nem csak jutalmazás és büntetés az eszköze •feladatokat ad, elmondja a problémákat és vitára bocsátja •a sportoló megismeri az edző céljait és indítékait, szándékait, bevonva érzi magát, ez bizonyos mértékű felelősséget vonz •eredményeket közösen emelik ki •ismertetőjegye: beszélgetés, közös döntés, közös felelősségvállalás és értékelés 3. kapcsolatorientált edző •informális szabadidős csoportok •élvezet, kiegyenlítődés vagy társaság a cél •vezetői stílust a kommunikációs kompetencia és közkedveltség alapján •előmozdítja az emberi kapcsolatokat, figyelembe veszi a kívánságokat, megindokolja a döntéseket
Az edzői stílus alkalmazása •helyzetfeltételekhez és a csapattagok fejlettségi szintjéhez igazítani •behaviorista, tekintélyelvű edző: precíz feladat meghatározás, célok érvényesítése, alárendelés és fegyelem (pl. a verseny napján, mikor nincs idő beszélgetésre, és taktikákat kell érvényesíteni) -Fiedler (1964), Forgas (1987): szélsőségesen kedvező és kedvezőtlen feltételek mellett (felemelkedés vagy kiesés); külső elvárások nyomása alatt (rövid ideig legalább össze tartja a csapatot) oközépszintű feltételek mellett: demokratikus-kooperatív edző (feszültségek elhárítása)
Döntési stílusok az edzői munka során: •autokratikus I: edző saját maga a rendelkezésre álló infok alapján •autokratikus II: infok a döntésben jelentőséggel bíró játékosoktól, majd egyedül dönt; a játékos csak infot ad, megoldást nem szolgáltat •konzultív I: egyenként meghallgatja a játékosokat, majd dönt •konzultatív II: megbeszélést folytat a játékosokkal együtt, majd dönt •csapat: megosztja a problémákat, majd együtt döntenek
