A Molnár Ferenc Magyar Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola szervezeti és működési szabályzata

A Molnár Ferenc Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola szervezeti és működési szabályzata Budapest 2013.

Molnár Ferenc Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola - SZMSZ

Tartalomjegyzék Bevezetés ................................................................................................................................................ 9 I. A szervezeti és működési szabályzat meghatározása, célja, feladatai ................................................. 9 I.1. A SZMSZ célja, tartalma ................................................................................................................ 9 I.2. Az intézmény jogszerű működését szabályozó alapdokumentumok köre ................................... 9 I.3. A SZMSZ hatálya ............................................................................................................................ 9 II. Az iskola működési rendje ................................................................................................................. 10 II.1. Az intézmény meghatározása .................................................................................................... 10 II.2. Az intézményi működést megalapozó alapvető közszolgálati feladatok ................................... 10 II.3. Az intézmény munkarendje ....................................................................................................... 10 II.3.1 Az alkalmazottak munkarendje ........................................................................................... 10 II.3.2. A pedagógusok munkarendje ............................................................................................. 10 II.3.3 A nevelő-oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazottak munkarendje ........................... 11 II.3.4. Az intézmény tanulóinak munkarendje .............................................................................. 11 II.4. Az intézményben való benntartózkodás rendjének szabályai ................................................... 12 II.4.1. Az alkalmazottak benntartózkodásának rendje ................................................................. 12 II.4.2. Az alkalmazottak intézményben való benntartózkodásának rendje .................................. 13 II.4.3. A vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje ............................................. 13 II.4.4 A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel .................................................................................................... 14 II.5. Az elektronikus úton előállított nyomtatványok hitelesítésének rendje................................... 14 II.6. Elektronikus úton előállított, hitelesített tárolt dokumentumok kezelési rendje ..................... 16 II.6.1. A Köznevelés Információs Rendszerében előállított dokumentumrendszer kezelése ....... 16 II.7. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők ........................................................................ 16 II.8. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében illetve baleset esetén (Intézményi óvó előírások) ....................................................................................... 18 II.8.1 Az intézmény vezetőjének feladatai a tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatosan ..... 19

2


II.8.2 Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan ............................................................................................................................... 19 II.8.3 Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén .................................................. 21 II.8.4 A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján .......................................................................................................................................... 21 II.8.5 Igazgató feladata a tűzvédelmi tevékenységgel kapcsolatosan .......................................... 22 II.8.6 A dolgozók tűzvédelmi feladatai.......................................................................................... 23 II.8.7 A pedagógusok tűzvédelmi feladatai................................................................................... 24 II.9. Az intézmény berendezésére, felszerelésére vonatkozó rendszabályok................................... 24 II. 10. A helyiségek biztonságának rendszabályai ............................................................................. 24 III. Az iskola szervezeti felépítése, irányítása ........................................................................................ 25 III.1. Az intézmény szervezeti rendszere ........................................................................................... 25 III.2. Az intézmény irányítása ............................................................................................................ 26 III.2. 1. Az igazgató és feladatköre ................................................................................................ 26 III.2.2. Az igazgató munkáját segítők köre .................................................................................... 27 III.2.3. A magasabb vezetők akadályoztatása esetére meghatározott helyettesítési rend .......... 28 III.2.4. A kiadmányozás szabályai.................................................................................................. 28 III.2.5. A képviselet szabályai ........................................................................................................ 28 III.2.6. Az intézményi bélyegzőhasználat szabályai ...................................................................... 29 IV. Az intézmény közösségei, ezek kapcsolatai egymással és az intézmény vezetésével ..................... 30 IV.1. Az iskolaközösség ...................................................................................................................... 30 IV.2. Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége ........................................................... 30 IV.3. A nevelők közösségei ................................................................................................................ 30 IV.3.1 A nevelőtestület ................................................................................................................. 30 IV.3.2. A nevelők szakmai munkaközösségei ................................................................................ 32 IV.3.3. Alkalmi feladatokra alakult nevelői munkacsoportok ....................................................... 34 IV.4. A szülői szervezet (közösség) .................................................................................................... 35 IV.5. A tanulók közösségei ................................................................................................................ 36 3


IV.5.1. Az osztályközösség ............................................................................................................ 36 IV.5.2. A diákkörök ........................................................................................................................ 36 IV.5.3. Az iskolai diákönkormányzat ............................................................................................. 36 IV.6. Az iskolaszék ............................................................................................................................. 37 IV.6.1. Az iskolaszék tagjai ............................................................................................................ 37 IV.6.2 Az iskolaszék tagjainak megválasztása ............................................................................... 37 IV.6.3 Az iskolaszék működése ..................................................................................................... 37 IV.6.4. Az iskolaszék jogköre ......................................................................................................... 37 IV.7. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása ................................................................................ 38 IV.7.1. Az igazgatóság és a nevelőtestület kapcsolattartása ........................................................ 38 IV.7.2. A szakmai munkaközösségek kapcsolattartása ................................................................. 39 IV.7.3. Az iskolaszék és az iskola közösségeinek kapcsolattartása ................................................ 39 IV.7.4. A nevelők és a tanulók kapcsolattartása ........................................................................... 40 IV.7.5. A nevelők és a szülők kapcsolattartása ............................................................................. 40 V. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere .................................................................................. 43 V.1. Az iskola horizontális kapcsolatrendszere, partnerintézményei ............................................... 43 V.2. Az intézménynek a pedagógiai szakszolgálatokkal, pedagógiai szakmai szolgáltatókkal való kapcsolatai ........................................................................................................................................ 43 V.3. Az intézmény kapcsolattartása a területileg illetékes rendvédelmi szervvel ............................ 44 V.4. Az intézmény kapcsolattartása iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval .................................................................................................................................... 44 VI. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása ............................................................. 45 VII. Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások .......................................................................................... 46 VII.1 Az egyéb foglalkozások meghatározása, szervezeti formái ...................................................... 46 VII.2. Az egyéb foglalkozások működési rendje ................................................................................ 46 VII.3. A napközi otthon működésére vonatkozó általános szabályok ............................................... 47 VII.4. A többi egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásra vonatkozó általános szabályok ......................... 47 VII.5. Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái ..................... 48 4


VIII. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje......................................................................... 49 VIII.1. A belső ellenőrzés célja ........................................................................................................... 49 VIII.2. Az iskolai belső ellenőrzés feladatai: ...................................................................................... 49 VIII.3. A belső ellenőrzés szervezése ................................................................................................. 49 VIII.4. A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai:.......................................................................... 49 VIII.5. Az ellenőrzés területei ............................................................................................................ 50 VIII.6. Az ellenőrzés formái ............................................................................................................... 50 VIII.7. A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik:............................. 51 IX. Az iskolai könyvtár szervezeti és működési rendje .......................................................................... 52 IX.1 A működés feltételei, célja......................................................................................................... 52 IX.1.1 A könyvtárra vonatkozó azonosító adatok: ........................................................................ 52 IX.1.2. A működés feltételei.......................................................................................................... 52 IX.1.3. Jellegével, működésével kapcsolatos szabályok, jogosultságok........................................ 53 IX.2. A könyvtár fenntartása és felügyelete ...................................................................................... 54 IX.3. A könyvtár feladatai .................................................................................................................. 55 IX.3.1 Az iskolai könyvtár alapfeladatai: ....................................................................................... 55 IX.3.2 Az iskolai könyvtár kiegészítő feladatai: ............................................................................. 55 IX.4. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre .................................................................................................. 56 IX.5. Gyarapítás, gyűjteményszervezés ............................................................................................. 56 IX.5.1. A dokumentumok állományba vétele, szerzeményezés ................................................... 56 IX.5.2 Az állomány feltárása ......................................................................................................... 58 IX.5.3. Állományapasztás, selejtezés ............................................................................................ 58 IX.5.4 Az állomány ellenőrzése, revízió, a felelősség kérdése ...................................................... 59 IX.5.5. Az állomány jogi védelme .................................................................................................. 60 IX.6 Az iskolai könyvtár szolgáltatásai, igénybevétel feltételei ......................................................... 61 IX.7. Az iskolai könyvtár gazdálkodása .............................................................................................. 61 IX.8. Az iskolai könyvállományok elhelyezése ................................................................................... 62 5


IX.9. Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata ................................................................................ 62 IX.9.1. A gyűjtőkört, állománybővítést meghatározó tényezők ................................................... 62 IX.9.2 A fő gyűjtőkör területei ...................................................................................................... 63 IX.9.3. A mellék gyűjtőkör területei .............................................................................................. 63 IX.9.4. Egyes állományegységek és azok raktározási rendje ........................................................ 63 IX.9.5. A beszerzendő művek példányszámai ............................................................................... 63 IX.9.6. A gyűjtemény szintje és mélysége ..................................................................................... 64 IX.10. Könyvtárhasználati szabályzat ................................................................................................ 69 IX.10.1. A könyvtár használóinak köre .......................................................................................... 69 IX.10.2. A könyvtárhasználat módjai ............................................................................................ 70 IX.10.3. A könyvtár egyéb kiegészítő szolgáltatásai ..................................................................... 73 IX.11. Katalógusszerkesztési (adatbázis-) szabályzat ........................................................................ 73 IX.11.1. A könyvtári állomány feltárása ........................................................................................ 73 IX.11.2. A dokumentum leírásának szabályai ............................................................................... 73 IX.11.3. A katalógus gondozása .................................................................................................... 74 IX.11.4. A könyvtári állomány számítógépes nyilvántartása, visszakeresése: .............................. 74 X. Az iskolai tankönyvellátás helyi rendje.............................................................................................. 76 X.1. Az iskolai tankönyvellátás megszervezésének helyi rendje ....................................................... 76 X.2. Az ingyenes tankönyvellátás ...................................................................................................... 76 X.3. Az iskolai tankönyvrendelés rendje ........................................................................................... 77 XI. A fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályai .................................................................................... 79 XI.1. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás szabályai ........................................................ 79 XI.2. A fegyelmi eljárás szabályai ...................................................................................................... 80 XII. Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ............................................................ 82 XII.1. Az iskola hagyományos rendezvényei...................................................................................... 82 XII.2. Az iskola zászlója: ..................................................................................................................... 82 XI.3. Iskolaújság ................................................................................................................................. 82 6


XII.4. Az iskola névadója, emlékének ápolása ................................................................................... 83 XII.5. Kitüntetések a szülők, a dolgozók és a tanulók körében ......................................................... 83 XIII. Egyéb rendelkezések ...................................................................................................................... 84 XIII. 1. Az iskola pedagógiai programjának nyilvánossága, hozzáférhetősége ................................. 84 XIII.2. A pedagógusok jutalmazásának feltételei .............................................................................. 84 XIII.3. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételei ............................................... 85 XIV. Záró rendelkezések ........................................................................................................................ 86 XIV.1. A SZMSZ hatálybalépése ......................................................................................................... 86 XIV.2. A SZMSZ felülvizsgálata .......................................................................................................... 86 XIV.3. Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai ................................................. 86 XIV.4. Fenntartói jóváhagyó nyilatkozat ........................................................................................... 90 XV. Az SZMSZ mellékletei ...................................................................................................................... 91 XVI. Az SZMSZ függelékei ...................................................................................................................... 91 1.sz. függelék: Az SZMSZ alapjául szolgáló jogszabályok ...................................................................... 92 2.sz. függelék: Alapító okirat ................................................................................................................. 95 3.sz. függelék: Munkaköri leírás minták ................................................................................................ 96 Az igazgatóhelyettes munkaköri leírása............................................................................................ 97 A tanító munkaköri leírása .............................................................................................................. 101 A tanár munkaköri leírása ............................................................................................................... 106 A napközis nevelő munkaköri leírása .............................................................................................. 110 A fejlesztőpedagógus munkaköri leírása ........................................................................................ 114 Az osztályfőnök munkaköri leírása ................................................................................................. 118 A munkaközösség-vezető munkaköri leírása .................................................................................. 123 A könyvtáros munkaköri leírása ...................................................................................................... 127 Az iskolatitkár munkaköri leírása .................................................................................................... 131 A pedagógiai asszisztens munkaköri leírása ................................................................................... 135 A rendszergazda munkaköri leírása ................................................................................................ 138 7


A gyermekvédelmi felelős munkaköri leírása ................................................................................. 142 A szabadidő szervező munkaköri leírása ........................................................................................ 145 A pedagógusok munkaköri leírásának függeléke az igazgatói hatáskörben meghatározott kötött munkaidőről ........................................................................................................................................ 147 Felelősök munkaköri leírása ................................................................................................................ 148 Diákönkormányzatot segítő pedagógus munkaköri leírása ............................................................ 149 Diákönkormányzat pénztárosa munkaköri leírása.......................................................................... 151 Diáksportkör elnök munkaköri leírása ............................................................................................ 152 Hirdetmény felelős munkaköri leírása ............................................................................................ 153 Iskolai Sportkör Titkár munkaköri leírása ....................................................................................... 154 Jegyzőkönyv-vezető felelős munkaköri leírása ............................................................................... 155 Munkavédelmi felelős munkaköri leírása ....................................................................................... 156 Pályaválasztási felelős munkaköri leírása ....................................................................................... 157 Leltár (szertár) felelős munkaköri leírása........................................................................................ 158 Tankönyvfelelős munkaköri leírása................................................................................................. 159 1.sz melléklet – Adatkezelési szabályzat ............................................................................................. 160

8


Bevezetés A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a

MOLNÁR FERENC MAGYAR – ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 1085 Budapest Somogyi Béla utca 9-15. OM: 034936 Fenntartó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

Belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. [Nkt. 25. § (1) bekezdés]

I. A szervezeti és működési szabályzat meghatározása, célja, feladatai I.1. A SZMSZ célja, tartalma A SZMSZ célja, hogy a törvényben foglalt jogilag szabályozott magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek a köznevelési intézményben. A

SZMSZ

tartalma

nem

állhat

ellentétben

jogszabályokkal,

sem

egyéb

intézményi

alapdokumentumokkal, szabályozókkal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. Az SZMSZ szabályozási körét és az intézmény működését meghatározó jogszabályok felsorolását az 1. sz. függelék tartalmazza.

I.2. Az intézmény jogszerű működését szabályozó alapdokumentumok köre 

Alapító okirat



Pedagógiai program



Szervezeti és működési szabályzat



Házirend

I.3. A SZMSZ hatálya A SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. A SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt. 9


A szervezeti és működési szabályzat a nevelőtestület határozatában foglalt rendelkezés szerinti időpontban lép hatályba, és határozatlan időre szól. Azok a rendelkezések, amelyek a fenntartóra anyagi többletkötelezettséget telepítenek, fenntartói jóváhagyással válnak hatályossá

II. Az iskola működési rendje II.1. Az intézmény meghatározása Az intézmény jellemzőit, így jogállását, fenntartóját, működtetőjét, ellátandó alap- és kiegészítő tevékenységeit, szervezeti felépítését, az ellátott alap- és ahhoz kapcsolódó feladatokat, a feladatellátást szolgáló vagyoni eszközök feletti rendelkezési jogosultságokat az alapító okirat határozza meg. Az alapító okiratot az SZMSZ 2. sz. függeléke tartalmazza.

II.2. Az intézményi működést megalapozó alapvető közszolgálati feladatok Az iskola működését meghatározó alapvető közszolgálati feladat az általános iskolai nevelés-oktatás, mely feladat ágazati törvényben és más vonatkozó jogszabályokban által előírt teljesítésének kereteit a pedagógiai program határozza meg. A nevelés-oktatás folyamatának objektív színteréül az iskola épülete, helyiségei, valamennyi berendezési tárgya és eszközei szolgálnak, melyek igénybevételének rendjét az SZMSZ szabályozza.

II.3. Az intézmény munkarendje II.3.1 Az alkalmazottak munkarendje

Az iskola alkalmazottainak munkarendjére vonatkozó részletes feladatokat a munkaköri leírás-minták (SZMSZ 3. sz. függelék) alapján kiadott egyéni munkaköri leírások tartalmazzák. II.3.2. A pedagógusok munkarendje

Az intézményben dolgozó pedagógusok munkaideje kötött és kötetlen munkaidőből áll. A kötött munkaidő nevelési-oktatási feladatokkal lekötött és le nem kötött munkaidőrészekből áll, melynek tartalmát az iskola igazgatója határozza meg. A tanulókkal való közvetlen foglalkozások tartalmát a tantárgyfelosztás – és az annak alapján készített – órarend határozza meg. A pedagógusok napi munkarendjét, ezen belül a felügyeleti és a helyettesítési rendet az igazgató illetve az igazgatóhelyettesek állapítják meg. A pedagógusnak a munkából való rendkívüli távolmaradását, továbbá annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 30 percig, vagy az első foglalkozásának kezdetét legalább

30

perccel

megelőzően

köteles

bejelenteni

az

igazgatónak

és

az

illetékes

igazgatóhelyettesnek, hogy a helyettesítésről intézkedés történhessen. 10


A tanórák cseréjét az igazgató vagy az igazgatóhelyettes engedélyezheti. A hiányzó pedagógus helyettesítését lehetőség szerint szakos pedagógussal kell megoldani. Valamennyi pedagógus köteles tanmeneteit és foglalkozási terveit a szakmai munkaközösségvezetőjéhez eljuttatni, illetve a tanári szobában hozzáférhetővé tenni annak érdekében, hogy távolmaradása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A pedagógusok számára a kötelező óraszámon felüli, nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az igazgató adja az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után a rátermettség, a szakmai felkészültség mértéke és az egyenletes munkaterhelés elveinek figyelembevételével. Az intézményi szintű rendezvényeken, ünnepélyeken a pedagógusi jelenlét – az alkalomhoz illő öltözetben – elvárás. II.3.3 A nevelő-oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazottak munkarendje

A nem pedagógus munkakörben alkalmazottak munkarendjét – a vonatkozó jogszabályok alapján – az igazgató állapítja meg. A nevelő-oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazottaink: 

könyvtáros



rendszergazda



iskolatitkár



pedagógiai asszisztensek



gyermekvédelmi felelős



szabadidő szervező

II.3.4. Az intézmény tanulóinak munkarendje

A házirendben rögzített intézményi rendszabályok tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit, azok érvényesülésének és teljesítésének módjait, valamint az iskola belső rendjének, életének részletes szabályozását. A rendszabályok betartása kötelező, erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok ügyelnek. Az ügyeleti rend megszervezése az osztályfőnöki munkaközösség-vezető feladata.

11


II.4. Az intézményben való benntartózkodás rendjének szabályai II.4.1. Az alkalmazottak benntartózkodásának rendje

1. Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 5 órától délután 19 óráig tart nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható. 2. A tanítási idő megkezdése előtt 6.45-től, befejezése után 17.00-ig az iskola ügyeletet biztosít az a gyerekek számára. 3. Nevelői vagy a pedagógiai asszisztensi felügyelet nélkül az iskola épületében – sem a folyosókon, sem egyéb más helyiségekben – vagy az udvaron tanuló nem tartózkodhat. 4. Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8 óra és 14.20 óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hosszát és ütemezését a Házirend tartalmazza. 5. A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 16 óráig tart. 6. Az iskolában reggel 6.45 órától a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben vagy épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. 7. Az ügyeletes nevelők felelősségi területe az alábbi épületrészekre terjed ki: 

adott folyosó szakaszok



udvar



tornatermi folyosó és öltöző



ebédlő

8. A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyására csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. 9. Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokat 12.30 órától 19 óráig, vagyis a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. (Ebben az esetben a délutáni nyitva tartás utáni időben az esetleges foglalkozást tartó pedagógus a felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére.) 10. Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8 óra és 16 óra között. 12


11. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet a fenntartóval egyeztetve az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók, a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet kéthetente kell megszervezni. 12. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: 

az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,



az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,



a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,



az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.

13. Az iskola helyiségeit – elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben – külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. II.4.2. Az alkalmazottak intézményben való benntartózkodásának rendje

A pedagógus a beosztása szerinti első foglalkozása előtt 15 perccel a munkahelyén, illetve a tanítás nélküli munkanapok kötelező programjának kezdete előtt 15 perccel annak helyén köteles megjelenni. Az intézmény nevelő-oktatómunkát közvetlenül segítő és egyéb alkalmazottai, ha a munkakörhöz tartozó feladatuk ellátása másként nem teljesíthető, kötelesek teljes munkaidejüket a munkaköri leírásban foglaltaknak megfelelően, az igazgató utasítása szerint az intézményben, illetve az intézményhez tartozó meghatározott területen tölteni. Ha a munkakörükhöz tartozó feladatuk ellátása a munkahelyen kívüli tartózkodást szükségessé teszi, ennek tényét és az intézményen kívül való tartózkodás várható idejét az igazgatónak vagy az igazgatóhelyettesnek előzetesen be kell jelenteniük. II.4.3. A vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje

Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 7.30 és 17.00 között az intézmény magasabb vezetői közül – az éves munkatervben előzetesen kialakított beosztás alapján – egyikük az iskolában tartózkodik. Amennyiben rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt az igazgató vagy egyik igazgatóhelyettes sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A vezetői feladatokkal megbízott alkalmazott felelőssége, intézkedési jogköre az intézmény 13


működésével, a tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. Tanulói jogviszonnyal kapcsolatos ügyek intézése céljából tanítási szünetekben a fenntartó által meghatározott időpontban biztosított az ügyelet. Az ügyelet pontos időpontját a bejárati kapun – jól látható helyen – ki kell függeszteni. A vezetők benntartózkodásának rendjét és a vezetői feladatokkal megbízott alkalmazott meghatalmazását az iskola tanári szobájában és a titkárságon ki kell függeszteni. II.4.4 A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel

Az iskolával tanulói vagy munkajogi jogviszonyban nem álló kiskorú vagy felnőtt személy csak előzetes megbeszélés alapján, a megbeszélt időpontban és időtartamban tartózkodhat az iskola épületében. Az iskola vezetőinek és pedagógusainak fogadóidejét, valamint a szülői értekezletek rendjét a tanévnyitó szülői értekezleteken nyilvánosságra kell hozni, és meg kell jeleníteni az iskola honlapján. A szülők gyermekeiket az iskola bejárati kapujáig, illetve a portáig kísérhetik, s a foglalkozások után itt fogadhatják őket. A tanítási, illetve foglalkozási idő alatt az iskolába belépőket a portás fogadja, majd a keresett felnőtt személy megérkezéséig a vendég az iskola előterében várakozik. Ha a belépő személy az iskola valamely helyiségének alkalmi vagy rendszeres bérlője, az előzetes megállapodás szerinti időben és helyiségekben, azok épségét és állagát megőrizve tartózkodhat vagy tartózkodhatnak az épületben.

II.5. Az elektronikus úton előállított nyomtatványok hitelesítésének rendje 

Az intézményben keletkező, illetve az intézménybe érkező elektronikus iratokat ki kell nyomtatni. A kinyomtatott iratot hitelesíteni kell. (Az elektronikus irat: az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton előállított, elektronikus aláírással ellátott, elektronikusan tárolt irat.)



Az intézményben keletkező kinyomtatott elektronikus irat hitelesítését az iskola igazgatója, végezheti el. (el kell látni az igazgató eredeti aláírásával és az intézmény bélyegzőjével) Az így hitelesített papír alapú irat lesz az elektronikus irat irattári példánya.



A papíralapú irattárazás tekintetében a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásáért az igazgató felel,

14




Az intézményben keletkező, illetve az intézménybe érkező elektronikus irat hitelesítését az iskola igazgatója, igazgatóhelyettese vagy iskolatitkára végezheti el. Az így hitelesített papír alapú irat lesz az elektronikus irat irattári példánya.



Az intézménybe érkező elektronikus irat esetén megnyitás, felhasználás előtt el kell végezni a vírusellenőrzést és vírusirtást.



Az elektronikus iratokat elektronikus formában alá kell írni. Az elektronikus aláírásra az intézmény igazgatója jogosult. (Elektronikusan aláírt irat: az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvényben meghatározott, fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus irat.)



Az elektronikus iratokat az iskola szervergépén elektronikus úton meg kell őrizni. A vezetőségi, iskolatitkári számítógépen őrzött elektronikus iratokról hetente biztonsági mentést kell készíteni.



Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt elektronikus iratok selejtezése és megsemmisítése az általános szabályok szerint történik.



Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt elektronikus iratok kezelésért az intézményi rendszergazda segítségével az iskolatitkár a felelős.



Az iskolánkban használatos digitális napló elektronikusan előállított dokumentum. Az adatok tárolása a szolgáltató e célra használatos szerverein történik, 5 évig. Az adatokat az iskola adathordozón is tárolja. (DVD).



Havi gyakorisággal ki kell nyomtatnia pedagógusok által az adott hónapban megtartott órák, túlórák, helyettesítések, stb. számáról készített kimutatást, azt az intézmény igazgatójának vagy oktatási igazgatóhelyettesének alá kell írnia, az intézmény körbélyegzőjével le kell pecsételni és irattárba kell helyezni.



Félévkor ki kell nyomtatni a tanulók által elért félévi eredményeket, a tanulók igazolt és igazolatlan óráit. A kivonatot ki kell nyomtatni, azt az osztályfőnöknek alá kell írnia, az iskola körbélyegzőjével le kell pecsételni, a kinyomtatott iratot pedig át kell adni a tanulónak vagy a szülőnek.

 

Eseti gyakorisággal kell kinyomtatni a tanuló által elért eredményeket, az igazolt és igazolatlan órák számát, a záradékokat tartalmazó iratot iskolaváltás vagy a tanulói jogviszony más megszűnésének eseteiben.

15


II.6. Elektronikus úton előállított, hitelesített tárolt dokumentumok kezelési rendje II.6.1. A Köznevelés Információs Rendszerében előállított dokumentumrendszer kezelése

A köznevelési ágazat irányítási rendszerével a Köznevelés Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmaz az intézmény a jogszabályi előírásoknak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: 

az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása;



az október 1-jei Országos Statisztikai Adatszolgáltatás (OSA) adatállománya;



az október 1-jei pedagógus és tanulói lista;



az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések;



a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések.

A tanulóbalesetek elektronikus bejelentőlapja papíralapú nyomtatványának hitelesítésére és tárolására a fent írt eljárásrend vonatkozik. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az igazgató által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az/igazgatóhelyettesek férhetnek hozzá.

II.7. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők 1. Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: 

a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, szélvihar, hóvihar stb.),



a tűz,



a robbantással történő fenyegetés.

2. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a 16


tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. 3. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: 

az iskola igazgatója, vagy az ügyeletes vezető

4. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell 

az intézmény fenntartóját,



tűz esetén a tűzoltóságot,



robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget,



személyi sérülés esetén a mentőket, és a szülőt

5. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket a Tűzriadó tervben illetve a Prevenciós programban meghatározott módon értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv mellékletében található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk. 6. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős. 7. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: 

Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell!



A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell!



A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. A nevelőnek a tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor meg kell számolnia!

8. Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: 

a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról,



a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról,



a vízszerzési helyek szabaddá tételéről,



az elsősegélynyújtás megszervezéséről, 17




a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról.

9. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: 

a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről,



a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról,



az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről),



a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről,



az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról,



az épület kiürítéséről.

10. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani! 11. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. 12. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” c. igazgatói utasítás tartalmazza. 13. A tűzriadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős. 14. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. 15. A tűzriadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. 16. A tűzriadó tervet az intézmény alábbi helyiségeiben kell elhelyezni: 

porta



igazgatói iroda

II.8. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében illetve baleset esetén (Intézményi óvó előírások) Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy baleset veszélye fennáll, vagy azt, hogy a tanuló balesetet szenvedett a szükséges intézkedéseket megtegye. 18


II.8.1 Az intézmény vezetőjének feladatai a tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatosan

Az intézmény vezetőjének kötelessége rendszeresen ellenőrizni az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit. Ezt szolgálják a rendszeresen (legalább félévente) megtartott munkavédelmi ellenőrzések, szemlék. A munkavédelmi szemlék rendjét, az ellenőrzésbe bevont személyeket a munkavédelmi szabályzat rögzíti. A megtartott szemléről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza: 

a szemle időpontját,



a részt vevő személyeket és beosztásukat,



az észrevett hiba leírását,



a javítási határidőt,



a javításért felelős dolgozó nevét,



a kijavítás dátumát és a javításért felelős dolgozó közvetlen felettesének aláírását.

Az intézményvezető beosztású munkatársainak az egészséges és biztonságos iskolai környezet megteremtésével kapcsolatos teendőinek ki kell terjednie: 

az egészséges és biztonságos munkavégzésre vonatkozó jogszabályok ismeretére;



a tanulókkal, a pedagógusokkal és az intézmény többi dolgozójával kapcsolatos teendőkre: mindannyiukat meg kell ismertetni az egészséges és biztonságos munkavégzés általános és helyi szabályaival és az ezt rögzítő iskolai szabályzatokkal, meg kell győződni arról, hogy a szükséges ismereteket elsajátították-e, és folyamatosan ellenőrizni kell, hogy a szabályokat betartják-e;



az iskola belső szabályzatainak körültekintő összeállítására, az egészséges és biztonságos iskolai környezet tárgyi és személyi feltételeinek megteremtésére, folyamatos vizsgálatára, ellenőrzésére.



Biztosítja a munkahelyi elsősegélynyújtás szervezési, tárgyi és személyi feltételeit. A tanulóbalesetek megelőzése és megtörténte esetén a vezetők feladata mind a prevenciós célú cselekmények, mind az elvárható segítségnyújtás terén megegyeznek az intézményi alkalmazottak számára kötelezően előírt teendőkkel.

II.8.2 Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan

Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az iskolai munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzatának, valamint a tűzvédelmi utasításnak és a tűzriadó tervnek a rendelkezéseit. 1. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. 19


2. A nevelők a tanórai és az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. 3. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat,

valamint

a

különféle

iskolai

foglalkozásokon

tilos

és

elvárható

magatartásformákat. 4. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: 

A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell: o

az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat,

o

a házirend balesetvédelmi előírásait,

o

rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét,

o

a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban



Iskolán kívüli foglalkozások (kirándulások, túrák, táborozások stb.) előtt.



A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét.

5. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. 6. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba, napközi otthonos naplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket. 7. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) tartó nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkaköri leírásuk vagy a munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat tartalmazza. 8. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza.

20


II.8.3 Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén

1. A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: 

a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie,



ha szükséges orvost, mentőt kell hívnia,



a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie,



a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának.

E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni. 2. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. 3. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. II.8.4 A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján

1. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért. 2. A pedagógus kötelessége különösen, hogy a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munkaés balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő – és szükség esetén más szakemberek – bevonásával. 3.

tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét, a szülő hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szűrővizsgálaton, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola, kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt. A nevelési-oktatási intézményben bekövetkezett tanuló- és gyermekbaleseteket nyilván kell tartani. A nyilvántartást a munkavédelmi felelős végzi.

4. A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. 21


5. A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanuló- és gyermekbaleseteket az oktatásért felelős miniszter által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével kell nyilvántartani, vagy ha erre rendkívüli esemény miatt átmenetileg nincs lehetőség, jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvek egy-egy példányát – az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyvek kivételével – a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni a fenntartónak. Az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyv kinyomtatott példányát, a papíralapú jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító nevelési-oktatási intézményében meg kell őrizni. Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni. 6. Amennyiben a baleset súlyosnak minősül, akkor azt a nevelési-oktatási intézmény a rendelkezésre álló adatok közlésével – telefonon, e-mailen, telefaxon vagy személyesen – azonnal bejelenti az intézmény fenntartójának. 7. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. 8. Súlyos az a tanuló- és gyermekbaleset, amely 

a sérült halálát (halálos baleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított kilencven napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette),



valamely érzékszerv (érzékelő képesség) elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását,



a gyermek, tanuló orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülését, egészségkárosodását,



a gyermek, tanuló súlyos csonkulását (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek),



a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulását, a tanuló bénulását, vagy agyi károsodását okozza.

9. Az iskolában lehetővé kell tenni az iskolaszék, és az iskolai diákönkormányzat képviselője részvételét a tanuló- és gyermekbaleset kivizsgálásában. 10. Minden tanuló- és gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére. II.8.5 Igazgató feladata a tűzvédelmi tevékenységgel kapcsolatosan

1. Az iskola tűzvédelmére vonatkozóan a hatályos tűzvédelmi jogszabályokban foglaltak alapján szabályzatot ad ki; 22


1. Biztosítja a tűzvédelmi előírások érvényre juttatását, ellenőrzi a rendelkezések megtartását, illetve végrehajtását. 2. Gondoskodik arról, hogy a dolgozók munkába állításakor, továbbá szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal a munkakörüknek megfelelő tűzvédelmi oktatásban részesüljenek, továbbá gondoskodik a tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakörben dolgozók vizsgáztatásáról, figyelemmel a foglalkozási ág és a szakvizsga érvényességi idejére. 3. Rendkívüli esetekben (pl. elemi csapás, ipari katasztrófa, stb.) fokozott ügyeleti szolgálatot rendel el. 4. Minden tűzesetet jelent a tűzoltóságnak akkor is, ha a tüzet időközben eloltották, illetve a tűzoltóság beavatkozása nem vált szükségessé. Tűz esetén gondoskodik arról, hogy a kár színhelye a vizsgálat befejezéséig érintetlenül maradjon. 2. 5.A felügyeleti szervnek a tűzesetet jelenti telefonon. A telefonon történő jelentkezést írásban is meg kell ismételni. A jelentésnek tartalmaznia kell: a tűzeset helyét, a tűz keletkezésének okát, a tűzkár értékét, valamint azt, hogy a tűzesetért kit terhel a felelősség. 5. Gondoskodik a tűzvédelmi berendezések, eszközök üzemképességéről, felülvizsgálatuk és karbantartásuk elvégzéséről. 6. Kinevezi az iskola tűzvédelmi megbízottját. 3. 8.A tűzvédelmi szabályok megsértése esetén felelősségre vonást kezdeményez. 4. 9.A tűzvédelmi hatóság által tartott ellenőrzésen (szemlén) köteles részt venni, vagy intézkedésre jogosult megbízottjával magát képviseltetni. 5. 10.Elrendeli a kiürítési gyakorlat megtartását. 6. 11.Fenti jogköreit az általános igazgatóhelyettesre átruházhatja. II.8.6 A dolgozók tűzvédelmi feladatai

1. 1.A tűzvédelmi előírások, utasítások végrehajtásában való tevékeny részvétel, az előírások megtartása. 2. 2.Részt vesznek a tűzvédelmi oktatáson, továbbképzésen. 3. 3.A tudomásukra jutott tűzvédelmi szabálytalanságokat haladéktalanul jelentik az iskola igazgatójának és a tűzvédelmi megbízottnak. 4. 4.Tűz esetén külön felszólítás nélkül közreműködnek a jelzésben, a tűz oltásában, az élet és vagyon mentésében. 5. 5.A takarítók gondoskodnak a füstelvezető ablakok kinyitásáról, valamint ellenőrzik, hogy a mellékhelyiségekben nem tartózkodik-e tanuló. 6. 6.A takarítók gondoskodjanak arról, hogy az épületben ne legyen kulcsra zárt helyiség. 23


II.8.7 A pedagógusok tűzvédelmi feladatai

Az előzőekben foglaltakon túl: 1. Minden oktató a tanulók oktatásánál vegye figyelembe a tűzvédelmi előírásokat, hívja fel figyelmüket azok betartásának fontosságára és követelje meg ezek érvényre juttatását. 2. A tanítás befejezését követően a tantermet (ahol legutoljára oktatott) ellenőrizni kell és a tüzet kiváltó ok(ok) megszüntetéséről gondoskodnia kell.

II.9. Az intézmény berendezésére, felszerelésére vonatkozó rendszabályok 

Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató írásos engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. A használatba vevő a tárgyak épségéért anyagilag felelős. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési határidőt. Az engedélyt két példányban kell elkészíteni, melynek egyik példányát az iskolatitkárnak kell leadni és iktatni, másik példánya a kölcsönvevőnél marad.



A tanításhoz használt szemléltetőeszközök, anyagok, médiák foglalkozásokon való felhasználásának biztosítása a nevelő feladata. Az eszközök, berendezések hibáját a karbantartóknak, illetve a rendszergazdának jelenteni kell, illetve a hibás eszközöket, berendezéseket le kell adni a hiba megjelölésével a fent nevezett alkalmazottaknak. Újbóli használatbavételről az intézkedő alkalmazott tájékoztat. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell.

II. 10. A helyiségek biztonságának rendszabályai 

Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket zárni kell. A tantermek zárásának ellenőrző felelőse az épületet záró portás, akinek gondoskodnia kell az elektromos berendezések áramtalanításáról is.



A tantermek, szaktantermek, tornatermek balesetmentes használhatóságáról, az azokban elhelyezett eszközök állapotának vizsgálatáról, karbantartásáról a gondnok gondoskodik. A termek használatának rendjét a házirend szabályozza.



A szertárak biztonságos zárhatóságáról, karbantartásáról a karbantartók gondoskodnak. A szertárba a tanulók csak az illetékes pedagógussal együtt, vagy csak az ő utasítására mehetnek be, és csak az általa előírt feladatokat hajthatják végre.



Az intézmény területén keletkezett kárt a károkozónak kell megtéríteni. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. Az igazgató feladata a kár felmérése, és a kártérítés szülővel, gondviselővel történő rendeztetése.

24


III. Az iskola szervezeti felépítése, irányítása Az intézmény szakmai tekintetben önálló. Szervezetével és működésével kapcsolatban dönt minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály nem utal más hatáskörbe.

III.1. Az intézmény szervezeti rendszere Az intézmény szervezeti felépítése a vezetői feladatmegosztás rendje szerint

25


III.2. Az intézmény irányítása III.2. 1. Az igazgató és feladatköre



Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi.



felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért,



Megbízatása az intézmény alapító okiratában megfogalmazott módon és időtartamra történik.

Az igazgató kiemelt feladatai: 

a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése;



a nevelőtestület vezetése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése;



a meghatározott munkáltatói jogkörgyakorlás;



a köznevelési intézmény képviselete és az együttműködés biztosítása a szülői szervezettel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákok képviselőjével;



a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó szervezése.

Az igazgató által átadott feladat- és hatáskörök: Az intézményvezető a jogszabály által számára előírt feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat: 

az igazgatóhelyettesek számára az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát,



az igazgató –helyettesek számára a tantárgyfelosztás készítésének a feladatát,



az éves iskolai munkatervben erre kijelölt pedagógus számára az állami, nemzeti és iskolai ünnepekről való megemlékezések, rendezvények szervezésével kapcsolatos feladatokat;



az iskolatitkár számára a Köznevelés Információs Rendszerében (KIR) az elektronikus adatközléssel, a statisztikai adatszolgáltatással kapcsolatos feladatok elvégzését;



az igazgatóhelyettesek számára a nevelő-oktató munka operatív irányításával kapcsolatos feladatokat s az azokkal kapcsolatos döntések jogát, különösen:



a pedagógusok helyettesítési rendjének és az eseti helyettesek kijelölésének



az ügyeleti rend megszervezésének



a pedagógus munkából való távolmaradásának jelzése esetén történő azonnali teendőknek a meghatározását.



az igazgatóhelyetteseknek, a szakmai munkaközösség-vezetőknek a pedagógiai munka ellenőrzésével kapcsolatban a belső ellenőrzés rendjében meghatározottak szerinti feladatokat;

26




a munkaköri leírásában ezzel megbízott pedagógusnak a tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatokat;



az igazgatóhelyettesek számára a nem pedagógus munkakörben dolgozó alkalmazottak munkarendjének meghatározását;



a munkaközösség-vezetők számára a szakmai munka végzéséről szóló intézményi beszámoló vonatkozó részének elkészítését

III.2.2. Az igazgató munkáját segítők köre III.2. 2.1. Az igazgató helyettesek



Az iskola igazgatóságát az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársai közé az igazgató helyettesek tartoznak.



Az igazgató munkáját az alábbi igazgatóhelyettesek segítik: - általános, felső tagozatot irányító igazgatóhelyettes - alsó tagozatot irányító igazgatóhelyettes



igazgatóhelyettesek megbízását a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával az igazgató adja.



Az igazgatóhelyettesek és a más vezető beosztású dolgozók munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik.



Az intézmény magasabb vezetői beosztottai az igazgatónak tartoznak felelősséggel; beszámolási kötelezettségük kiterjed az általuk vezetett szervezeti egység működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő, megoldandó problémák jelzésére.



Az igazgatóság rendszeresen hetente egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Koordinálja és megszervezi az iskolai munkaterv alapján összeállított havi feladat- és munkatervben foglaltak teljesítését, Az igazgatóság megbeszéléseit az igazgató vezeti.

III.2.2.2. A kibővített iskolavezetőség:

A kibővített iskola vezetőségének a tagjai: -

az igazgató,

-

az igazgatóhelyettesek,

-

a szakmai munkaközösségek vezetői,

-

a diákönkormányzat vezetője,

-

a közalkalmazotti tanács elnöke,

-

a reprezentatív szakszervezet intézményi vezetője.

27




A kibővített iskolavezetőség az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. A kibővített iskolavezetőség rendszeresen havonta egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélésről írásban emlékeztető készül. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti.



A kibővített iskolavezetőségnek a tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak.

III.2.3. A magasabb vezetők akadályoztatása esetére meghatározott helyettesítési rend



Az igazgató távolléte, akadályoztatása esetén a felsős, általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Amennyiben ő is akadályoztatva van, az alsós igazgató-helyettes helyettesíti.



Az igazgató és helyettesei együttes távolléte esetén az igazgató által írásban meghatalmazott, vezetői feladatokkal megbízott alkalmazott jogosult a jogszabályban meghatározott, intézményvezetői hatáskörbe tartozó érdemi döntések meghozatalára.

III.2.4. A kiadmányozás szabályai

Az intézményben bármilyen területen kiadmányozásra, a kiadmányok továbbküldhetőségének és irattárazásának engedélyezésére az igazgató jogosult. Kimenő leveleket csak az intézmény vezetője írhat alá. Az igazgató távolléte, akadályoztatása esetén a kiadmányozási jog gyakorlója az azonnali intézkedéseket tartalmazó és rendkívüli eseményre vonatkozó ügyiratokat az általános, felsős igazgatóhelyettes, akadályoztatása esetén az alsós helyettes. Az intézmény ügyintézésével kapcsolatban keletkező ügyiratoknak az alábbiakat kell tartalmazniuk: 

az intézmény adatai (név, cím, irányítószám, telefonszám, faxszám, e-mail cím)



az irat iktatószáma



az ügyintéző neve



az ügyintézés helye és ideje



az irat aláírójának neve, beosztása

A kiadmány jobb felső részében a következőket kell feltüntetni: 

az irat tárgya



az esetleges hivatkozási szám



a mellékletek száma

A kiadmányokat eredeti aláírással lehet elküldeni. A kiadmány szövegének végén, a keltezés alatt a kiadmányozó nevét, alatta pedig a hivatali beosztását kell feltüntetni. III.2.5. A képviselet szabályai

A köznevelési intézmény képviseletére az igazgató jogosult, aki ezt a jogát meghatározott esetekben átruházhatja más személyre vagy szervezetre. 28


A képviseleti jog az alábbi területekre terjed ki: 

jognyilatkozatok megtétele az intézmény nevében –



tanulói jogviszonnyal összefüggésben;

az intézmény képviselete személyesen vagy meghatalmazott útján –

hivatalos ügyekben o települési önkormányzatokkal való ügyintézés során, o állami szervek, hatóságok és bíróság előtt, o az intézményfenntartó és az intézmény működtetője előtt;



intézményi közösségekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás során –

a nevelési-oktatási intézményben működő egyeztető fórumokkal, így a nevelőtestülettel, a szakmai munkaközösségekkel, a szülői szervezettel, a diákönkormányzattal, iskolaszékkel,

–

más

köznevelési

intézményekkel,

szakmai

szervezetekkel,

nemzetiségi

önkormányzatokkal, az intézmény fenntartásában és működtetésében érdekelt gazdasági és civil szervezetekkel, –

az intézmény belső és külső partnereivel,

–

az intézmény székhelye szerinti egyházakkal,

–

munkavállalói érdekképviseleti szervekkel;

III.2.6. Az intézményi bélyegzőhasználat szabályai

Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: 

az igazgató és helyettesei minden ügyben,



az iskolatitkár illetékességi körükben,



az osztályfőnök és a tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnöke az osztályzatok törzslapba, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor.

29


IV. Az intézmény közösségei, ezek kapcsolatai egymással és az intézmény vezetésével IV.1. Az iskolaközösség 

Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők, gondviselők és a tanulók alkotják.



Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik.

Az iskola közösségei: -

iskolavezetőség

-

nevelőtestület

-

szakmai munkaközösségek

-

diákok közösségei (diákönkormányzat)

-

szülői szervezet

-

iskolaszék

IV.2. Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége 

Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják.



Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a köznevelésről szóló törvény, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata és kollektív szerződése rögzítik.

 A teljes alkalmazotti közösséget az igazgató hívja össze mindazon esetekben, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egész működését érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell készíteni

IV.3. A nevelők közösségei IV.3.1 A nevelőtestület



A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve.



A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozók.

30




A nevelőtestület az iskolát érintő legfontosabb nevelési-oktatási és módszertani kérdésekkel foglalkozik.



Feladata ezen túl a tantárgyi osztályzatok megállapítása, a tanulók magatartásának és szorgalmának elbírálása, javítóvizsgára, osztályozóvizsgára vagy évismétlésre utalás. Évente két alkalommal nevelési értekezlet keretén belül vitatja meg a fent említett témakörökben a kiemelt teendőket és módszertani újításokat. Az első és a második félév lezárását követően – jogszabályban rögzítettek szerint – elvégzi a pedagógiai munka elemzését, értékelését, hatékonyságának vizsgálatát.



A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik.



A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályokban megfogalmazott esetekben.

A nevelőtestület döntési hatáskörébe tartozik: 

a pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat és a házirend, továbbá azok módosításának elfogadása;



a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadása;



a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása;



a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása;



a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása;



a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása;



az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása;



jogszabályban meghatározott más ügyek.

A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az iskola nevelőtestülete feladatkörének részleges ellátására az alábbi állandó bizottságot hozza létre, a következő feladat- és hatáskörrel: A bizottság Megnevezése Fegyelmi bizottság

Feladata és hatásköre A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás valamint a fegyelmi eljárás lefolytatása

31


A több tanéven keresztül működő állandó bizottság tagjait ezen tisztségükben a nevelőtestület évente egy alkalommal, a tanévnyitó értekezleten megerősíti. Az állandó bizottság tagjai maguk közül a tevékenység összehangolására, irányítására vezetőt választanak. A nevelési értekezletek tervezett időpontját, témáját és előterjesztéseit az iskolai közösségek javaslatai alapján a munkatervben kell ütemezni. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja:



-

alakuló értekezlet,

-

tanévnyitó értekezlet,

-

tanévzáró értekezlet,

-

félévi és év végi osztályozó értekezlet,

-

félévi értekezlet,

-

kéthavonta munkaértekezlet

-

szükség szerint összehívott értekezlet

A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint ötven százaléka jelen van. A nevelőtestület döntéseit – ha erről magasabb jogszabály, illetve a szervezeti és működési szabályzat másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.



A nevelőtestület személyi kérdésekben – a nevelőtestület többségének kérésére – titkos szavazással is dönthet.



A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell vezetni.



A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten, pl.: osztályértekezletek, alsó-felső tagozat nevelőinek értekezlete, szakmai munkaközösségi értekezlet

IV.3.2. A nevelők szakmai munkaközösségei

Az iskola pedagógusai az iskola pedagógiai tevékenységének egy-egy területéhez kapcsolódva szakmai

munkaközösségekben

tevékenykednek.

A

munkaközösség

szakmai,

módszertani

kérdésekben segítséget ad az iskolában folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez és ellenőrzéséhez. Az iskolánkban az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: 

1-2. osztályos munkaközösség,



3-4. osztályos munkaközösség,



napközis munkaközösség, 32


A



osztályfőnöki munkaközösség,



humán munkaközösség,



reál munkaközösség,



idegen nyelvi munkaközösség,



művészeti munkaközösség,



testnevelés munkaközösség.

szakmai

munkaközösségek

a

magasabb

jogszabályokban

megfogalmazott

jogkörökkel

rendelkeznek. A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított, egy tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösség munkaterve tartalmazza a szakmai munka belső ellenőrzésének éves tervezését is. A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak véleményezése után az igazgató bízza meg. IV.3.2.1 A szakmai munkaközösség feladatai



az adott szakmai-pedagógiai terület nevelő és oktató munkájának segítése, tervezése, szervezése, értékelése és ellenőrzése,



az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése,



javaslatot tesznek az egységes követelményrendszer kialakítására: a tanulók ismeretszintje folyamatos mérésének, értékelésének formáira



Az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket illetően javaslattételt tesznek.



Különböző szintű iskolai rendezvények, ünnepélyek, projektek, tematikus napok szervezését, lebonyolítását és értékelését végzik



pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása,



a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése,



az iskolai vizsgák feladatsorainak összeállítása, értékelése,



a pedagógusok munkájának segítése hospitálásokkal, bemutató órák szervezésével, szakmaimódszertani kiadványok és a tanításhoz használható eszközök beszerzésével,



a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése patronáló nevelő (mentor) kijelölésével,



javaslattétel az iskola igazgatójának a munkaközösség-vezető személyére,



a munkaközösség éves munkatervének összeállítása,



a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítése. 33


IV.3.2.2 A munkaközösség-vezető feladatai és jogai



Irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a szakmai munkáért, munkaközösségi értekezletet hív össze, hospitálást, látogatást szervez.



Összeállítja a pedagógiai program és a munkaterv alapján a munkaközösség éves munkatervét.



Részt vesz az iskolai munkával kapcsolatos dokumentumok ellenőrzésében, illetve egységes dokumentációs rendszer kidolgozásában (tájékoztató füzetek, naplók).



Ellenőrzi a munkaközösség tagjainak foglalkozási teveit, azokat elfogadásra ajánlja az igazgatónak.



Részt vesz a kibővített iskolavezetőség munkájában.



Képviseli a munkaközösséget szakmai fórumokon, az intézményen belül és kívül.



Szakmai továbbképzésekre tesz javaslatot.



Összekötő szerepet tölt be a munkaközösség és más közoktatási intézmények munkaközösségének vezetője között.



Beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről.



Ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját,



Adott témában együttműködik a szaktanácsadóval, valamint szakmai területén a pedagógiai szakmai-szolgáltató intézmények és pedagógiai szakszolgálatok munkatársaival.



Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait.



A munkaközösség tagjainak meghallgatását követően véleményezi az intézményvezetői pályázatokat.



Távolléte esetére, illetve a munkaközösség irányításával kapcsolatos feladatok megosztása érdekében munkaközösségvezető-helyettesi megbízást adhat.

A szakmai munkaközösség-vezető részletes feladatait, alapvető felelősségeit és a hatásköreit munkaköri leírása tartalmazza. IV.3.3. Alkalmi feladatokra alakult nevelői munkacsoportok



Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján.



Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet.



Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg.

34


IV.4. A szülői szervezet (közösség) 

Az iskolában a szülők jogainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői szervezet működik, Szülői Munkaközösség (SzMK) néven.



Az osztályok szülői szervezeteit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják.



Az osztályok szülői szervezetei a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják:



-

elnök,

-

elnökhelyettes

Az osztályok szülői szervezetei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez.



Az iskolai szülői szervezet legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskola szülői szervezet választmánya. Az iskolai szülői szervezet választmányának vagy vezetőségének munkájában az osztály szülői szervezetek elnökei, elnökhelyettesei vehetnek részt.



Az iskolai szülői szervezet választmánya a szülők javaslatai alapján megválasztja az iskolai szülői szervezet alábbi tisztségviselőit: -

elnök,

-

elnökhelyettes.



Az iskolai szülői szervezet elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot.



Az iskolai szülői szervezet választmánya akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Az iskolai szülői szervezet választmánya döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.



Az iskolai szülői szervezet választmányát az iskola igazgatójának tanévenként legalább 2 alkalommal össze kell hívnia, és tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről.



Az iskolai szülői szervezetet az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg: -

megválasztja saját tisztségviselőit,

-

megválasztja a szülők képviselőit az iskolaszékbe,

-

kialakítja saját működési rendjét,

-

képviseli a szülőket és a tanulókat a köznevelési törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében,

-

véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak,

-

véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. 35


IV.5. A tanulók közösségei IV.5.1. Az osztályközösség



Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik.



Az osztályközösség 5-8. évfolyamon saját tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg: -

osztálytitkár, aki képviseli az osztályt a diákönkormányzat vezetőségében,

-

osztálytitkár helyettes

IV.5.2. A diákkörök

A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. Az iskolában működő diákkörök fajtáit a házirend tartalmazza. A diákkörök saját tagjaik közül egy-egy képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. IV.5.3. Az iskolai diákönkormányzat



A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik.



Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítheti. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt azonban ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét.



Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik.



Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja, melyet a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagy jóvá.



Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személyt a nevelőtestület egyetértésével az igazgató bízza meg.



Az iskolai diákközgyűlést évente legalább 1 alkalommal össze kell hívni. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és

érvényesüléséről,

az

iskolai

házirendben

meghatározottak

végrehajtásának

tapasztalatairól. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A

36


diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. A diákközgyűlés 1 tanévre a tanulók javaslatai alapján 2 fő diákképviselőt választ.

IV.6. Az iskolaszék Az iskolában a magasabb jogszabályokban előírtak alapján az intézmény működésében érdekelt személyek és szervezetek együttműködésének előmozdítására, a nevelő-oktató munka segítésére, valamint az iskolahasználók érdekeinek jobb képviseletére iskolaszék működik. Az iskolaszék érdekegyeztető szerv. IV.6.1. Az iskolaszék tagjai

Az iskolaszék létszáma: 4 fő. -

A szülőket 1 fő,

-

a nevelőtestületet 1 fő,

-

az iskolai diákönkormányzatot 1 fő képviseli.

Az iskolaszék tagja még: -

települési önkormányzat 1 fő

IV.6.2 Az iskolaszék tagjainak megválasztása



A szülők képviselőit a szülők javaslatainak összegyűjtése után a szülői szervezet (SZMK) iskolai választmánya nyílt szavazással választja meg egyszerű többséggel.



Az iskolai diákönkormányzat képviselőit az iskolai diákönkormányzat tagjai titkos szavazással választják meg egyszerű többséggel.



A nevelőtestület képviselőit a pedagógusok javaslatainak összegyűjtése után a nevelőtestület titkos szavazással választja meg.

Ha az iskolaszék szülői illetve nevelői képviselői helye megüresedik, az újabb választás előkészítéséért harminc napon belül az iskola igazgatója felelős. IV.6.3 Az iskolaszék működése

Az iskolaszék saját szervezeti és működési szabályzata valamint ügyrendje alapján működik. IV.6.4. Az iskolaszék jogköre

Az iskolaszék a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. 



döntési jog: -

saját működési rendjének és munkaprogramjának elfogadása,

-

tisztségviselőinek megválasztása.

Az iskolaszék részt vesz a tanulók jogainak érvényesítésével, kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézmény által hozott döntések, intézkedések ellen benyújtott kérelmek elbírálásában. 37




Az iskolaszéknek egyetértési joga van a tankönyvellátás szervezésével kapcsolatos szabályok elfogadásakor.

Az iskolaszéknek véleményezési joga van a következő kérdésekben: 

a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor vagy módosításakor, a jogszabályban meghatározott kérdésekben,



a pedagógiai program elfogadásakor



a házirend elfogadásakor,



Az iskolaszéknek véleményezési joga van az intézmény működését érintő összes kérdésben.



Az iskolaszék működési rendjét annak szervezeti és működési szabályzata rögzíti. Az iskolaszékkel való kapcsolattartás az igazgató kötelessége, aki személyes megbeszélés, a nevelőtestületi értekezletekre való meghívás útján az iskolaszék vezetőjével rendszeresen konzultál, továbbá az iskola féléves és év végi szakmai munkájáról szóló beszámolót megküldi az iskolaszék vezetőjének.



Az iskolaszék javaslattevő jogkörrel rendelkezik a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben különös tekintettel a nevelési-oktatási intézmény irányítását, a vezető személyét, az intézmény egészét vagy a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben.

IV.7. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása IV.7.1. Az igazgatóság és a nevelőtestület kapcsolattartása

A kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait az intézmény éves munkaterve tartalmazza, melyet jól látható módón kell kihelyezni a tanári szobában. 

A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg.



A kapcsolattartás fórumai: -

az igazgatóság ülései,

-

a kibővített iskolavezetőség ülései,

-

a különböző értekezletek,

-

megbeszélések.

Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg. 

Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanári szobákban elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket.



A kibővített iskolavezetőség tagjai kötelesek:

38


-

a kibővített iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól,

-

az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé.



A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével és az iskolaszékkel.

IV.7.2. A szakmai munkaközösségek kapcsolattartása



Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek.



A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire: -

a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések,

-

iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések,

-

iskolán kívüli továbbképzések,

-

a

tanulók

számára

szervezett

pályázatok

tanulmányi,

kulturális

és

sportversenyek. 

A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről.

IV.7.3. Az iskolaszék és az iskola közösségeinek kapcsolattartása



Az iskolaszék az iskola közösségeivel az iskolaszék teljes jogú tagjain és a meghívottakon keresztül tartja a kapcsolatot.



Az iskolaszék tagjai rendszeres időközönként – évente legalább 2 alkalommal – kötelesek tájékoztatni az általuk képviselteket az iskolaszék tevékenységéről, valamint kötelesek az általuk képviseltek kérdéseit, véleményét, javaslatait az iskolaszék felé továbbítani.





Az iskolaszék ülésein állandó meghívottként az alábbi személyek vehetnek részt: -

az iskola igazgatója,

-

az igazgatóhelyettesek

Az iskola működéséről, az iskolai munkaterv feladatairól, végrehajtásáról az iskola igazgatója rendszeresen – évente legalább 1 alkalommal – köteles tájékoztatni az iskolaszéket. 39


IV.7.4. A nevelők és a tanulók kapcsolattartása



A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról o

az igazgató -

a lehetőség szerint havonta megtartott iskolagyűlésen

-

a diákközgyűlésen évente legalább 1 alkalommal,

-

az I. emeleti folyóson elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan,

o

az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon,

o

DÖK vezető tanár hetente

tájékoztatják. 

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell.



A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak.



A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel.

IV.7.5. A nevelők és a szülők kapcsolattartása



A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról, eseményekről o

o

-az igazgató: -

a szülői szervezet választmányi ülésén legalább évi két alkalommal

-

az iskolai hirdetőtáblán, és

-

az iskola honlapján folyamatosan

az osztályfőnökök: -

az osztályszülői értekezleten tanévenként három alkalommal,

-

alkalmanként az üzenő füzetbe vagy tájékoztató füzetbe történő beírással tájékoztatják.

A fentieken kívül: 

Az ötödik osztályosok osztályfőnökei a szeptemberi szülői értekezleten bemutatják az osztályban nevelő-oktató pedagógusokat.

40




A pályaválasztási szülői értekezleten a továbbtanulással kapcsolatos eljárásrendről a pályaválasztási felelős és a nyolcadik évfolyamos osztályfőnökök tájékoztatják a továbbtanulók szüleit.



Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az igazgató, a szülői munkaközösség vezetője, az osztályfőnök a tanulóközösségben felmerülő problémák megoldásának ügyében.



A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak: -

a családlátogatások,

-

a szülői értekezletek,

-

a nevelők fogadó órái,

-

a nyílt tanítási napok,

-

a tanuló fejlesztő értékelésére összehívott megbeszélések,

-

írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben



A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza.



A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak.



A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel.



A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint az igazgatóhelyettesektől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást.



Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie.



A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: -

az iskola honlapján,

-

az iskola fenntartójánál,

-

az iskola irattárában, 41




-

az iskola könyvtárában,

-

az iskola nevelői szobájában,

-

az iskola igazgatójánál és igazgatóhelyetteseinél,

-

a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél

A házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni.

42


V. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere V.1. Az iskola horizontális kapcsolatrendszere, partnerintézményei Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola vezetőségének és közösségeinek állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel, partnerszervezetekkel: 

a fenntartóval: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Bp. VIII. Tankerület (szakmai irányítás, gazdasági ügyintézés, kerületi szintű szakmai koordináció, elvi útmutatások, koordinálás és segítségnyújtás);



a működtetővel Józsefvárosi Intézményműködtető Központ (az intézmény épületének, technikai-tárgyi eszközeinek karbantartása)



A területileg illetékes önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal: Józsefvárosi Önkormányzat



járási hivatallal (tanügyigazgatás- és irányítás);



kormányhivatallal (tanügyigazgatás- és irányítás);



tankerületi igazgatósággal (tanügyigazgatás- és irányítás);



a kerület nevelési-oktatási intézmények vezetőségével (szakmai jellegű kapcsolattartás, koordináció és tapasztalatcsere);



gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása körében a területileg illetékes gyermekjóléti intézményekkel és más hatóságokkal



a tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságokkal (folyamatos szakmai együttműködés);



a településen működő nemzetiségi önkormányzatokkal



Az iskolát támogató Somvirág Alapítvány kuratóriumával.



a kerület közművelődési intézményeivel Pl. Kesztyűgyár



A történelmi egyházak helyi gyülekezeteivel

A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató vagy az illetékes igazgatóhelyettes a felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti.

V.2. Az intézménynek a pedagógiai szakszolgálatokkal, pedagógiai szakmai szolgáltatókkal való kapcsolatai A pedagógiai szakszolgálatok és a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények a nevelési-oktatási intézmény partnerintézményei. A kapcsolattartás módjai: 43




informális megbeszélés, megegyezés szerint



az intézmény munkatervében rögzítettek mentén

Az iskolával tanulói jogviszonyban álló sajátos nevelési igényű, valamint tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarokkal küzdő tanulók magas színvonalú és eredményes ellátása érdekében az intézmény folyamatosan, az éves munkaterv és a szakmai munkaközösségek munkaprogramjában foglalt ütemezés szerint kapcsolatot tart az illetékes pedagógiai szakszolgálatokkal. Havonta megbeszélés a pedagógiai szakszolgálatok munkatársaival az általuk vizsgált, illetve foglalkoztatott tanulókról. A pedagógiai szakmai szolgáltatókkal való kapcsolattartás a szakmai munka színvonalának minél magasabb szintű ellátása érdekében az iskolavezetés által kialakított informális csatornákon és a különböző – a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények által meghirdetett – programokon, továbbképzéseken, konferenciákon, tréningeken és más rendezvényeken történő részvétel útján valósul meg. A pedagógiai szakszolgálati és szakmai szolgáltató intézményekkel való kapcsolattartásért az igazgató a felelős, aki a nevesített partnerintézmények vonatkozásában az együttműködés feladatainak végzésével a nevelőtestület egyes tagjait bízza meg. A nevelők szakmai, pedagógiai munkájának segítésének, fejlesztésének céljából az iskolában működő szakmai munkaközösségek bekapcsolódnak a kerületi szakmai munkaközösségek munkájába.

V.3. Az intézmény kapcsolattartása a területileg illetékes rendvédelmi szervvel Azt a tanulót, aki kötelező tanórai vagy egyéb foglalkozások ideje alatt a rendőrség előtt nem tudja hitelt érdemlően bizonyítani az iskolából való távollétének jogszabály által megengedett okát, a rendőr az iskola igazgatójához kíséri a területileg illetékes rendőrkapitányság vezetőjével való előzetes egyeztetés alapján. Az intézmény vezetője – szükség esetén – az iskolakerülés megelőzése érdekében személyes találkozót kezdeményez az iskola területének körzeti megbízottjával.

V.4. Az intézmény kapcsolattartása iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltató dolgozóival, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A vizsgálatokról a szülőket az osztályfőnökökön keresztül tájékoztatni kell.

44


VI. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn a Trefort utcai gyermekorvosi rendelő, 1088 Budapest Trefort u. 3. illetékes egészségügyi dolgozóival, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A megállapodás biztosítja: 

az iskolaorvos heti 2 alkalommal történő rendelését az iskolában (tanévenként meghatározott napokon és időpontban),



az iskolai védőnő heti 2 alkalommal történő rendelését az iskolában (tanévenként meghatározott napokon és időpontban),



a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: o fogászat: évente legalább 1 alkalommal, o szemészet: évente 1 alkalommal o általános szűrővizsgálat: évente 1 alkalommal, o a tanulók fizikai állapotának mérését évente 1 alkalommal, o a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát, o a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente 10 alkalommal, o a szükséges oltások elvégzését



A tevékenységük magában foglalja a gyógyító- megelőző feladatokat és az egészségnevelést is.



Az iskolai védőnő önállóan is végez alap-szűrővizsgálatokat. Fontos szerepet tölt be az egészségnevelési munkában.



Az iskolaorvos és a védőnő az osztályfőnök kérésére a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében felvilágosító előadásokat tarthat, valamint közreműködhet az iskola pedagógiai programjában szereplő teljes körű egészségfejlesztési program megvalósításában.



Járványos betegség észlelése esetén a beteg gyerek, gyerekek az intézményben pedagógus felügyelettel, egészséges társaiktól elkülöníthetve tartózkodhatnak.

45


VII. Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások VII.1 Az egyéb foglalkozások meghatározása, szervezeti formái Az egyéb foglalkozás olyan, a tanórákon kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozás, amely a tanulók fejlődését szolgálja. Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett – egyéb (tanórán kívüli) rendszeres foglalkozások működnek, melyek időkeretét a fenntartó által jóváhagyott tantárgyfelosztás szabályozza: 

napközi otthon,



tanulószoba,



szakkörök,



énekkar,



iskolai sportköri foglalkozások,



tömegsport foglalkozások,



felzárkóztató foglalkoztatások,



egyéni foglalkozások,



tehetséggondozó foglalkoztatások,



továbbtanulásra előkészítő foglalkozások,



házi bajnokság



gyógytestnevelés



tanulmányi kirándulás



az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás

VII.2. Az egyéb foglalkozások működési rendje Az egyéb foglalkozásokon a tanuló egyéni jelentkezés útján, a szülő írásos nyilatkozata alapján vehet részt. A jelentkezéshez csatolt szülői hozzájárulást a szülő formanyomtatványon nyújtja be. A jelentkezés egy tanévre szól, és a jelentkezést követően a foglalkozásokon való részvétel kötelező, a mulasztásokról szülői igazolást kell hozni. Az egyéb foglalkozások megtartása előre meghatározott tematika (foglalkozási terv) alapján történik. Az egyéb foglalkozásokról egyéb foglalkozási naplót köteles vezetni a foglalkozást tartó nevelő.

46


VII.3. A napközi otthon működésére vonatkozó általános szabályok 

A napközi otthonba történő felvétel a szülő írásbeli kérésére történik



A napközi otthon működésének rendjét a napközis nevelők munkaközössége állapítja meg a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján, és azt a napközis tanulók házirendjében rögzíti. A napközis tanulók házirendje az iskolai tanulói házirend részét képezi.



Napközis csoport a szülő kérésétől függően minden évfolyamon működhet, de szervezése elsősorban az 1 - 6. évfolyamon történik. A csoportok kialakításának szempontja - a létszám függvényében - az évfolyamok szerinti működtetés. A téli és tavaszi szünetben, valamint a tanítás nélküli munkanapokon napközis csoportok összevonhatók. A napközis ellátás a szorgalmi időszakban az utolsó tanítási óra végét követően kezdődik, és 16.00 óráig tart. 16.00 és 17.00 óra között összevont csoportban foglalkoznak a tanulókkal. Reggel 6.45 órától működik ügyelet a tanítás megkezdéséig.



A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az eltávozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt.

VII.4. A többi egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásra vonatkozó általános szabályok 

A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik, és egy tanévre szól.



A felzárkóztató foglalkozásokra, valamint az egyéni foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat.



A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában kell rögzíteni.



A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni.



A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az iskola igazgatója bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa.

47




Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek.



Az iskola – az ezt igénylő tanulók számára – étkezési lehetőséget biztosít. A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülhetnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – az iskola ebédet (menzát) biztosít.



A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza.



Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi

VII.5. Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái 

Az iskolai diáksportkör munkáját az iskola igazgatója által megbízott testnevelő tanár segíti.



Az iskolai sportkör munkáját segítő testnevelő képviseli az iskolai sportkört az iskola igazgatójával, illetve az iskola vezetőségével folytatatott megbeszéléseken.



Az iskolai sportkör munkáját segítő testnevelő véleményét minden esetben ki kell kérni az iskolai testneveléssel, sporttal kapcsolatos kérdésekben, valamint az iskolai munkaterv és a tantárgyfelosztás összeállítása előtt.



Az iskolai sportkör munkáját segítő testnevelő az osztályokban, illetve az diák-önkormányzat iskolai vezetőségében minden tanév májusában felméri, hogy a tanulók a következő tanítási évben milyen iskolai sportköri foglalkozás megszervezését igénylik, és ez alapján – minden év május 31-éig – javaslatot tesz az iskola igazgatójának az iskolai sportkör következő tanévi szakmai programjára. A szakmai programra vonatkozó javaslatát az annak megvalósításához szükséges, felhasználható időkeretet, valamint a rendelkezésre álló vagy megteremthető személyi és tárgyi feltételeket figyelembe véve készíti el, illetve megvizsgálja azt is, hogy a településen működő sportszervezet a szakmai program megvalósításába milyen feltételekkel vonható be.



Az iskolai sportkör egy tanítási évre szóló szakmai program szerint végzi munkáját. Az iskolai sportkör szakmai programját minden évben az iskolai munkaterv részeként kell elfogadni. Az

48


iskolai diáksportkör foglalkozásait (sportágak, tevékenységi formák, sportköri csoportok) az iskolai sportkör szakmai programjában kell meghatározni. 

Az iskolai sportkör foglalkozásaihoz az iskola biztosítja az iskola sportlétesítményeinek valamint sport eszközeinek használatát.

VIII. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje VIII.1. A belső ellenőrzés célja A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendszere átfogja az iskolai nevelő-oktató munka egészét. Célja, hogy biztosítsa a hibák időben történő feltárását, mutasson rá a hiányosságok pótlására, erősítse meg a helyes gyakorlatot, s járuljon hozzá a jó módszerek népszerűsítéséhez, fokozva ezzel a munka hatékonyságát.

VIII.2. Az iskolai belső ellenőrzés feladatai: 

biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt) működését;



segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát;



az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről;



feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt,

VIII.3. A belső ellenőrzés szervezése A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az iskola igazgatója felelős. Az ellenőrzéseket, méréseket az ellenőrzést végzők ütemezik a pedagógiai program és az éves munkaterv alapján azzal, hogy előre értesítik az ellenőrzésre kerülő területek felelőseit, hogy azok a munkát előkészíthessék, segíthessenek. A bejelentett ellenőrzések mellett alkalomszerűen, illetve az ellenőrzés természetének megfelelően, bejelentés nélkül is sor kerülhet az ellenőrzésre.

VIII.4. A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai: 

Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni.



Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell.

49




Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri.



Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek: o

a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét;

o

a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell.

VIII.5. Az ellenőrzés területei A belső ellenőrzés az alábbi területekre terjed ki: 

pedagógiai, szervezési, tanügy-igazgatási feladatok;



időszakos, állandó, kiemelt és speciális tevékenységek köre;



adminisztrációs munkavégzés;



tanórák, egyéb foglalkozások, megbeszélések, írásos dokumentumok, tanulói produktumok, mérések, értékelések.

Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: 

a pedagógusok munkafegyelme,



a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása,



a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága,



a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja



a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása,



a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon: o

az órára történő előzetes felkészülés, tervezés,

o

a tanítási óra felépítése és szervezése,

o

a tanítási órán alkalmazott módszerek,

o

a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán,

o

az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése,

o

A tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az iskola vezetősége határozza meg.



a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás.

VIII.6. Az ellenőrzés formái 

Óraellenőrzés



Egyéb foglalkozások ellenőrzése



Beszámoltatás



Eredményvizsgálatok, felmérések, értékelések 50




Helyszíni ellenőrzések

VIII.7. A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik: 



Igazgató: o

ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek;

o

ellenőrzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai munkáját.

o

ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását;

o

elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát;

o

összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves ellenőrzési tervet;

o

felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett.

Igazgatóhelyettesek: o

folyamatosan ellenőrzik a hozzájuk beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen:



-

a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét;

-

a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét;

-

a pedagógusok adminisztrációs munkáját;

-

a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét;

-

a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát.

Munkaközösség-vezetők: Folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelő-oktató munkáját, ennek során különösen:



o

a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket;

o

a nevelő és oktató munka eredményességét (tantárgyi eredménymérésekkel).

Az igazgató egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni.



Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős.

51


IX. Az iskolai könyvtár szervezeti és működési rendje IX.1 A működés feltételei, célja IX.1.1 A könyvtárra vonatkozó azonosító adatok:

A könyvtár neve: MOLNÁR FERENC MAGYAR-ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖNYVTÁRA RÖVIDEN:GRUNDSULI

K Ö N Y V T Á R L. ODR (Országos Dokumentumellátó Rendszer) B2433

Létesítés idő: 1997. Jogelődök: Somogyi Béla u. 9-11.sz. Általános Iskola Könyvtára Somogyi Béla u.13-15.sz. Általános Iskola Könyvtára Jókai Mór Általános Iskola Könyvtára 1081.Bp.Köztársaság tér 4. Elérhető: Címe: 1085 Budapest, Somogyi Béla utca 9-15. : 484-0659/15; Fax: 318-7903/ a könyvtárnak címezve. E-mail: [email protected] Könyvtár pecsétje: 20 X 50 mm átmérőjű, téglalap alakú, közepén az iskola rövid neve és címe IX.1.2. A működés feltételei

Területe jelenleg: 51m² (olvasóterem 1 osztály számára)+31m² előtér (kölcsönöztető) = 82 m². Könyvtárunk rendelkezik a jogszabályban előírt alapkövetelményekkel: 

A használók által könnyen megközelíthető könyvtárhelyiség, amely alkalmas az állomány szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására. Legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte.



Tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosított.



Rendelkezik a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a könyvtár működtetéséhez szükséges nyilvántartások vezetéséhez, elektronikus katalógus építéséhez szükséges eszközökkel.



A könyvtáros tanár nevelő-oktató tevékenységét könyvtár-pedagógiai program alapján végzi.



Könyvtárunk

kapcsolatot

szolgáltatásokat

ellátó

tart

más

intézmények

iskolai

könyvtárakkal,

könyvtáraival,

a

a

nyilvános

pedagógiai-szakmai könyvtárakkal,

és

együttműködik az iskola környezetében működő Központi Szabó Ervin Könyvtárral, annak

52


gyermekrészlegével a Sárkányos Gyermek Könyvtárral és az Országos Széchenyi Könyvtárral, Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeummal is. 

A törvényes kialakítás és felszerelés mellett feltétel a fenntartás, fejlesztés, folyamatos karbantartás megoldása, amit a II. rész tárgyal bővebben.

IX.1.3. Jellegével, működésével kapcsolatos szabályok, jogosultságok

Az iskola működéséhez, Pedagógiai Programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését, a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egysége. 

Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elengedhetetlen elősegítése érdekében, iskolai könyvtár, „forrásközpont” jelleggel működik. A könyvtár szervezeti és működési rendje szerint határozza meg sajátos jellegét és a hatáskörét, felelősségi körét.



Az iskolai könyvtár típusából adódik, hogy a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint a törvényes, és előre tervezett kereteken belül, a nevelőtestület igényei szerint, könyvtárismereti-, könyvtárhasználati tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása komplexen együtt értendő alaptevékenységeként.



Az iskolai könyvtár működtetése, a könyvtárral kapcsolatos feladatok ellátása a könyvtáros tanár hatásköre, akinek munkáját a könyvtáros asszisztens segítheti. Munkaköri feladatait meghatározza a Könyvtáros tanár/tanító, könyvtári asszisztens munkaköri leírása.



Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása a Gyűjtőköri szabályzat alapján a nevelők és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembe vételével történik.



Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói, a tanulók és azok csoportjai, azok, akik az iskolai könyvtárba beiratkoztak. A beiratkozás tanév elején egyénileg történik, és annyi tanévre szól, amíg az olvasó intézményünkkel jogviszonyban áll. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat a dolgozónak, tanulónak haladéktalanul a könyvtáros tanár/-tanító tudomására kell hoznia.



Az iskolai könyvtár munkanapokon 9.55 órától 14.30 óráig tart nyitva, előzetes bejelentkezés esetén, (egyébként hivatali feladatokat végeznek), ezen belül a könyvtári dokumentumok 12.30 órától 14.30 óráig kölcsönözhetőek naponta, csoportokat 9.55-12.20-ig fogad előzetes megbeszélés alapján.



A nevelőknek az iskolai könyvtárban, tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható 53


időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük, majd a könyvtáros tanárral/tanítóval egyeztetniük kell. 

Az iskolai könyvtár dokumentumait a Könyvtárhasználati szabályzat idevágó pontjai szerint kölcsönözhetőek. Az ingyenes és a tartós tankönyvek kezelésének szabályait a Tankönyvtári szabályzat, és a Tankönyvellátás helyi rendje határozza meg.



A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola Tankönyvtári szabályzatában és a Kölcsönzési szabályzatban meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. A kártérítés pontos mértékét az iskola igazgatója határozza meg.

IX.2. A könyvtár fenntartása és felügyelete 

Az iskolai könyvtár az állam által fenntartott közoktatási intézmény alapvető központi része, információkereső, és - alkotó központja, melynek célja „ helyi forrásközpont” szinten működni. L. 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 64.163.§ (1.)



Fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Budapest VIII. Tankerülete (továbbiakban fenntartó = KLIK vagy KIK), amely az EMMI (Emberi Erőforrások Minisztériuma) felügyelete alatt áll. Fenntartásáról és fejlesztéséről a fenntartó gondoskodik. Tankerületen keresztül irányítva a törvényes könyvtári alap- és kiegészítő feladatainak, szolgáltatásainak biztosítását, a gyűjtőköri szabályzatnak megfelelő állományalakítást, ezekhez szükséges technikai alapfelszereltséget, a könyvtár modernizálását az időszerű Könyvtári stratégia c. helyi dokumentumnak megfelelően.



A korszerű könyvtári szolgáltatások biztosításáért a könyvtárat működtető iskola és a fenntartó közösen vállal felelősséget, a hatályos törvények és az SZMSZ szerint.



Az iskolai könyvtár működését az iskola igazgatója vagy általa kijelölt helyettese irányítja és ellenőrzi, a nevelőtestület és a diákközösség véleményének figyelembe vételével.



Az állam az iskolai könyvtár szakmai tevékenységét szakmai szolgáltatásokkal segíti megbízott intézményeken

keresztül

(szaktanácsadás,

pedagógiai

tájékoztatás,

továbbképzés,

módszertani útmutatás, iskolai könyvtári munkaközösség hálózatához tartozás lehetősége, Könyvtárostanárok Egyesületi támogatás, stb.)

54




Az iskolai könyvtár könyvtárszakmai munkájának értékelését kizárólag az országos szakértői listán szereplő szakember végzi.

IX.3. A könyvtár feladatai MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK: Általában véve az iskolai könyvtár alap- és kiegészítő feladatait a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendeletben megfogalmazottakra támaszkodva alakítjuk. Iskolánkban az utóbbi években célkitűzéssé vált, hogy egyre több tanulónk rendelkezzen állami nyelvvizsgával az első idegen nyelvből. A felkészüléshez szükséges segédletek viszont sok tanuló által nem,(vagy csak nagyon nehezen), fizethetők meg. Ezért a korábbinál még nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk az ő felkészülésüket segítő könyvtári kínálat bővítésére (könyvek, tesztkönyvek, idegen nyelvű folyóiratok, CD-ROM-ok stb.). Az emelt szintű informatika oktatás bevezetésének köszönhetően folyamatosan növekszik a számítástechnikával alap- és középfokon ismerkedők számaránya is. Számukra igen nagy segítség, ha az iskolai könyvtár rendelkezik az ő tanulásukat elősegítő szakkönyvekkel, tankönyvekkel és CD-ROMokkal, digitális tananyagokkal. Szükséges továbbá az újonnan belépő erkölcstan-etika és hittan tantárgyak tanításához használható dokumentumok beszerzése, feltárása, kölcsönzése is. IX.3.1 Az iskolai könyvtár alapfeladatai:

 

Gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, gondozása és rendelkezésre bocsátása. Tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról.



Egyéni és csoportos helyben használat biztosítása.



A könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését is.



Az intézmény helyi pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások tartása, a dokumentumokban foglaltak megvalósíthatóságának szorgalmazása.

IX.3.2 Az iskolai könyvtár kiegészítő feladatai:



Tanórán kívüli egyéb foglalkozások tartása,



A nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése,



Számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása,



Tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól,



Részvétel a könyvtárak közötti dokumentum és információcserében,



Muzeális értékű könyvtári gyűjtemény gondozása, ha van, és múzeum erről nem tudna gondoskodni,



Szakmai tanácsaival közreműködik az iskolai tankönyvellátás megszervezésében. 55


IX.4. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre 

Az iskolai és a helyi pedagógiai programnak és a tantervi követelményeknek megfelelően folyamatosan, tervszerűen és arányosan fejleszti állományát. (L. Gyűjtőköri szabályzat)



Az állományalakítás során figyelembe veszi az iskola igazgatójának, munkaközösségeinek, diákközösségeinek javaslatait.



A könyvtár alapfunkcióinak ellátásához szükséges dokumentumok a könyvtár fő gyűjtőkörébe, a másodlagos funkcióból adódóak a könyvtár mellék gyűjtőkörébe tartoznak.

IX.5. Gyarapítás, gyűjteményszervezés Gyűjteményszervezés: a folyamatosan és tervszerűen fejlesztett állomány tükrözi az iskola pedagógiai programját és helyi tanterveit, nevelési célkitűzéseit. A szerzeményezés és apasztás helyes aránya növeli a gyűjtemény információs értékét, használhatóságát, ezért törekszik a könyvtári költségvetés kialakítása után a folyamatos állománygyarapításra, - fejlesztésre elkölthető kerete függvényében. Az iskolai könyvtár állománya a következők útján gyarapszik: -

vétel (megrendelés, előfizetés, készpénzes fizetés) /KELLO szerződés, kiadó, terjesztő, könyvesbolt, antikvárium, magánszemély által./

-

Ajándék (intézményektől, kiadóktól, egyesületektől, magánszemélyektől), - sajátos formája a bekérés,



csere (értékegyenlőség alapján, kis példányszám esetén)

Az állománygyarapításra fordítható összeget az iskolai költségvetésében kell előirányozni. A beszerzésre fordítható összeg felhasználása a könyvtáros tanár/tanító hatásköre.



Hozzájárulása nélkül az iskolai könyvtár számára könyvet vagy más dokumentumot senki nem vásárolhat. Az iskolai könyvtár gyűjtőkörébe nem tartozó kiadvány még ajándékként sem leltározható.



Az intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. Az iskola számára csak a könyvtárral egyeztetve lehet dokumentumok beszerzését elindítani.



A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni.

IX.5.1. A dokumentumok állományba vétele, szerzeményezés

A vásárlás előtt a beszerzendő dokumentumok valóságos hiányáról meg kell győződni, a meglévő állományban szerepel-e már, csak ezt követően indítható a beszerzés, a gyűjtőköri szabályzatnak megfelelő példányszámban. A megrendeltek átvétele után felmerülő problémákat azonnal jelezni kell a szállítónak telefonon és írásban pl.: elektronikus levélben, feljegyzésben.

56


A címleltárkönyvet szakszerűen, és statisztikai értelemben vett érvényességgel kell vezetni. A leltárkönyv pénzügyi okmány, nem selejtezhető. SZIREN 9.307 verzió szerint korszerű gépesítése folyamatosan zajlik. A beérkezett dokumentumok számláinak kiegyenlítése, és a pénzügyi szabályoknak megfelelő könyvelése az iskolafenntartó gazdasági szakemberének a feladata. A számlák másolt példányait a könyvtár irattárában is gyűjti, egyértelműen feltüntetve rajtuk a könyvtári leltárba vételt. A dokumentumokat a számla eredeti példányának kézhezvételének pillanatától, a könyvtári feladatoknak megfelelő, és a végrehajtáshoz szükséges idő intervallumában, a leltárba vétellel egy időben tulajdonbélyegzővel, leltári számmal és/vagy egyéb kóddal kell ellátni.

A munka

elvégezhetőségének, személyi, tárgyi feltételeinek függvényében. Visszakereshetőségéről később gondoskodva, számítógépes, kölcsönzői és letéti lelőhely nyilvántartást is vezetni kell. A gyorsan avuló példányokról (tankönyvek, útmutatók) vagy kisebb terjedelmű, könnyen rongálódó kiadványokról brosúra nyilvántartást, a kurrens periodikumokról ideiglenes folyóirat kardex nyilvántartást kell vezetni. Végleges nyilvántartás formái: 

Leltárkönyv,



Számítógépes integrált könyvtári rendszer: SZIRÉN.

Időleges nyilvántartás formái: 

Kardex ívek (szekrény nélkül),



Összesített (brosúra),



Számítógépes integrált könyvtári rendszer: SZIRÉN.

A következő döntés született az igazgatóval és a nevelőtestülettel való egyeztetés után: 

többszörös iskolai összevonások után, a csoportos leltárkönyveket lezártnak tekintjük.



egyidejűleg a számítógépes állománygondozást preferáljuk,



könyvtárunk nem gyűjt muzeális dokumentumokat, megelőzőleg felajánljuk múzeumnak,



könyvtárunk nem gyűjt végleges megőrzésre periodikumokat.(Kardex íven , szekrény nélkül),



időleges megőrzésre minősített dokumentumok: (egyszerűsített szummatív íveken) o brosúrák, alkalmi műsorfüzetek, propagandaanyagok; o tankönyvek, módszertani segédanyagok, jegyzetek; o tervezési és oktatási segédletek; o tartalom alapján gyorsan avuló kiadványok; Kisnyomtatványok; o prospektusok; o kötéstől függően házi olvasmányok, egyéb dokumentumok. 57


Megjegyzés: a sorozatba tartozó minőségi művek, bár periodikumnak is tekinthetőek, mégis egyedi, tartós megőrzésbe kerüljenek, ha kötészetileg megfelelnek a törvényi szabályozás: L.16/2013.(II.28.) EMMI rendelet technológiai követelményének= Tankönyvtörvény 35.§-nak. IX.5.2 Az állomány feltárása

A Katalógusszerkesztési szabályzat szerint történik. 

Számítógépes integrált könyvtári rendszer: SZIRÉN 9.307,



Letéti leltári ívek.

Az iskolai könyvtár állományát alapkatalógussal feltárva kell a használók rendelkezésére bocsátani. Az állomány feltárása nálunk számítógéppel valósul meg, ezért az adatbázis retrospektív feltöltése is folyamatosan történik, a Szirén keresőfelülete gondoskodik a visszakereshetőségről. IX.5.3. Állományapasztás, selejtezés

Az állományszervezés másik egyenrangú folyamata, ~ egységet képez a szerzeményezéssel. A törléseknél a 3/1975./VIII.17./ KM – PM. sz. együttes rendelet, és a hozzá kiadott irányelvek (Műv. Közl. 1978. 9. sz.) előírása szerint kell eljárni. Ki kell vonni az elavult tartalmú, a fölöslegessé vált és a természetes elhasználódás következtében alkalmatlanná vált dokumentumokat az állományból. A tartós megőrzésű dokumentumok kivonására csak az igazgató adhat engedélyt. Az ideiglenes megőrzésűeket a mindenkori könyvtáros saját hatáskörben kivonhatja, dokumentálása követhető, törvényes módon történhet. Szükségessége és mértéke függ: 

a gyarapítás minőségétől,



az iskola szerkezet és profilváltásától,



a tanított szakterület forrásainak avulási rátájától



a dokumentumok tárolásától, fizikai védelmétől,



a kölcsönzési fegyelemtől.

Az állományból a dokumentum az alábbi okokból törölhető: 

Tervszerű állományapasztás



Természetes elhasználódás



Hiány

Tartalmi elavulás jellemzi a dokumentumot: 

ha a benne lévő ismeretanyag tudományos szempontból túlhaladottá vált, (téves információhoz juttatja a tanulókat), 58




ha gyakorlatban nem használható, (mert a benne lévő adatok, szabványok már megváltoztak),



ha ismeretterjesztő és tudományos munkának megjelent átdolgozott, bővített kiadása.

Megjegyzés: Muzeális értékű dokumentumok elavulás címén nem törölhetőek. A fölösleges dokumentumok kivonása: Fölös példány keletkezik, ha megváltozik 

a tanterv,



az ajánlott és házi olvasmányok jegyzéke,



a tanított idegen nyelv,



módosul az iskola profilja, szerkezete,



a korábbi szerzeményezés nem követte a gyűjtőköri elveket,



az ajándékozás nem felel meg a gyűjtőköri elveknek,



csonka többkötetes dokumentumok terhelik az állományt.

Megállapítás: Muzeális értékű dokumentumok e címen törölhetőek, mivel iskolánk nem vállalt megőrzést rájuk. Múzeumba juttatásáról szükséges gondoskodni, ajánlott a közeli OPKM felkérése a fogadásra. A fölös példányokat az iskola felajánlhatja más könyvtárak cserealapjaként, illetve térítésmentesen az iskola dolgozóinak és tanulóinak. Természetes elhasználódás: A rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná vált dokumentumok, kivonásuk az esztétikai nevelés érdekében fontos feladat. Mérlegelni kell: 

az új példány beszerzése, vagy



a köttetés a gazdaságosabb.

Megjegyzés: Nem szabad elhasználódás címén selejtezni a muzeális értékű dokumentumokat. Hiány: lehet 

elháríthatatlan esemény kapcsán: elemi csapás, bűncselekmény alkalmával,



behajthatatlan követelés címén: amikor a dokumentum elveszett, ellopták.



kölcsönzés közben elveszettek,(a könyvtáros tanár hatáskörébe tartozik, kártérítési ügy)



állományellenőrzési hiány, káló (A törvény szerinti: eltelt év/4 ezrelék, ha az állomány több mint 70%-a szabadpolcon van elhelyezve, (kerületünkben méltányossági osztóval).

A törlésről jegyzőkönyv készül, melynek sorszáma év/betűkód után újraindulva folyamatos. IX.5.4 Az állomány ellenőrzése, revízió, a felelősség kérdése



Az állomány ellenőrzése lehet időszaki vagy soron kívüli, teljes vagy részleges.



Az ellenőrzést a 3/1975. KM-PM rendeletben és az MSZ 3448-78. szabványban előírtak szerint, háromévente (ajánlottan év elején), a könyvtár zárva tartása mellett elvégezni szükséges. Az iskola igazgatójának írásban kell elrendelnie a revíziót , jóváhagynia a leltározási ütemtervet, engedélyezni a későbbi hiány kivonást. 59




Az ellenőrzés lezárása: el kell készíteni a záró jegyzőkönyvet, melyet az iskola igazgatója megkap annak elkészültével. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a hiány jegyzékét vagy a többletként jelentkező dokumentumok jegyzékét.



A könyvtáros tanár személyi változása esetén a jegyzőkönyvet az átadó és az átvevő is aláírja. Soron kívüli állományellenőrzést kérhet a belépő könyvtáros, ha ez nem történik meg osztott anyagi felelősség terheli az iskolavezetőjével fele-fele arányban, a következő leltározásig, csak és kizárólag.



Az állomány védelméért a könyvtáros az intézmény által biztosított személyi és tárgyi feltételek keretein belül, és annak mértékében erkölcsi és fegyelmi felelősséggel is tartozik, ha o a bizonyíthatóan nem tartotta meg a nyilvántartás-, kezelés-, működtetés szabályait, o kötelességszegést követett el, o a leltározáskor mutatkozó hiány túllépte a megengedett kálót,

IX.5.5. Az állomány jogi védelme



Az állományba vétel csak számla és a dokumentum együttes megléte alapján történhet.



A kölcsönző anyagilag felel a dokumentumok vagy a technikai eszközök megrongálásáért, az okozott kárért. A tanulók és a dolgozók munkaviszonyát csak az esetleges tartozás rendezése után lehet megszüntetni, amennyiben ezt elmulasztják, akkor a kiléptetést intéző személyt terheli anyagilag a felelősség.



A könyvtár zárainak a kulcsa a könyvtáros tanárnál, és az iskolai portán található.



Ha a könyvtár több munkaállomásos, vagy a könyvtáros tanár hosszantartó betegsége esetén osztott felelősséggel tartozik mindenki, aki kulccsal rendelkezik, vagy bizonyíthatóan használta a könyvtári kulcsokat. Felelősségüknek idejét rövid jegyzőkönyvben kell rögzíteni.



Egyéb állományvédelmi rendelkezések: a könyvtárban minden tűzrendészeti intézkedést meg kell tenni!



Nyílt láng használata s a dohányzás tilos. A könyvtár bejáratánál poroltó készüléket kell elhelyezni.



Iskola

zárása

alkalmával

áramtalanítani

szükséges

a

könyvtár

területét

is.

A

dokumentumokat lehetőség szerint védeni kell a fizikai ártalomtól. 

Szigorúan ügyelni kell a könyvtár tisztaságára (takarítás, fertőtlenítés, portalanítás),



törekedni a külsős munkálatok alkalmával is a Kézi- és segédkönyvtár, szabadpolcos kölcsönözhető állomány, folyóiratok, MÉDIATÁR: AV dokumentumok, brosúrák, tartós tankönyvek rendjére. 60




Idegenkezűség felmerülésekor jegyzőkönyvet készíthet a könyvtáros tanár az esetről, ezáltal is felelőssége megosztható.

IX.6 Az iskolai könyvtár szolgáltatásai, igénybevétel feltételei 

Az iskolai könyvtár elsődleges feladata, hogy gyűjteményével és szolgáltatásaival az iskolában folyó oktató-nevelő munkát segítse. A könyvtár mind a pedagógusoknak, mind a tanulóknak lehetővé teszi ingyenesen teljes állománya egyéni és csoportos helyben használatát.



A használathoz adatok egyeztetése után olvasójeggyel, kölcsönzői jogokat biztosít.



Az adatokban beállt változásokat az olvasó egy héten belül a könyvtárban is bejelenti.



A csak helyben használható dokumentumok (kézikönyvtár, védett állomány) kivételével állományát kölcsönzi a beiratkozott olvasóknak. Tájékoztató szolgálata keretében eligazítást ad a használatához szükséges ismeretekről, bibliográfiai és ténybeli adatszolgáltatást nyújt.



Segít a nevelőknek és a tanulóknak az iskolai munkához kapcsolódó irodalom (információ) kutatásában, esetenként témamegfigyelést, irodalomkutatást végez.



Közreműködik a könyvtárbemutató, könyvtárismertető és a könyvhasználatra épülő tanítási órák, foglalkozások (napközis, szakköri, stb.) rendszerének kialakításában, előkészítésében és megtartásában.



Könyvtárközi kölcsönzés keretében a saját gyűjteményében nem található dokumentumokat az Országos Dokumentumellátó Rendszerből (ODR ) átkéri.



A törvényekben meghatározott módon a könyvtári tankönyv normatívából megmaradó 25 %a terhére megvásárolt tartós tankönyveket, segédkönyveket (kis példányszám erejéig rövid határidőre) az iskola diákjai, dolgozói a könyvtáron keresztül kölcsönözhetik, a külön kezelt tankönyvtárból, (nagypéldányszám esetén tankönyvraktári gyűjteményből L.Tankönyvtári szabályzat.)



Gondoskodik az állomány védelméről, rendjéről és gondozottságáról.



Külön szolgáltatás szakmailag közreműködni a tankönyvellátásban.

IX.7. Az iskolai könyvtár gazdálkodása 

Az iskolai könyvtár feladatainak ellátásához szükséges pénzügyi feltételeket az állam biztosítja. A fejlesztésre fordítható összeg megállapításához szükséges az iskolai szintű tervezés. Az iskolai alapdokumentumokra támaszkodva alakul ki a könyvtári dokumentum szükséglet.



A könyvtár fejlesztésére tervezett keretet úgy kell a könyvtáros tanár rendelkezésére bocsátani, hogy a tervszerű és folyamatos beszerzés biztosítható legyen. 61




A könyvtár működéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok beszerzése előkészítése a könyvtáros tanár feladata. Ezért csak a beleegyezésével lehet az iskolának bármilyen típusú dokumentumot beszerezni. (L. Gyűjtőköri Szabályzat)

IX.8. Az iskolai könyvállományok elhelyezése A könyvtári állomány egységei: 

Kézikönyvtár= csak helyben használható irodalom



Ismeretközlő irodalom= ismeretterjesztő- és szakirodalom



Szépirodalom= gyermekek, ifjúság, felnőttek- tanárok számára, kötelező és ajánlott irodalom



Időszaki kiadványok= folyóiratok polca, gyűjteményes tanári kincsestár/RAABE sorozatok, stb.



Védett állomány és a könyvtári szakirodalom



MÉDIATÁR = elektronikus és AV dokumentumok



Tankönyvtár

A külön helységben elhelyezett állományok: 

letétek/ szaktantermekben – könyvtári nyilvántartásban



Tankönyvraktár- nem könyvári állományrész

IX.9. Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata IX.9.1. A gyűjtőkört, állománybővítést meghatározó tényezők IX.9.1.1. Az iskola típusa, társadalmi helyzete:

Intézményünk a város egyik legrégebben működő 8 évfolyamos iskolája. 2005 óta idegen nyelv tagozatos osztályokkal is működik, magyar-angol két tanítási nyelvűvé vált. IX.9.1.2 Az általános iskolai képzés fő profilja:

A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 16/1998 (IV.8) MKM rendelet a korábbiaknál differenciáltabban határozta meg az intézménytípusok közül az iskolai könyvtáraknak a pedagógia tevékenységben, nevelő-oktató munkában betöltött szerepét – a tanuláshoz szükséges dokumentumok gyűjtését, használatát, ill. használatának a tanítását. Az alapvető kulcs kompetenciák, kiemelten a nyelvi-kommunikációs, idegen nyelvi: magyar-angol két tanítási nyelvű, multikulturális informatikai, természettudományos, művészeti képességek hatékony fejlesztése a 8 évfolyam egész időtartama alatt, a humán műveltség és kultúra folyamatos közvetítése, a testi-, egészség nevelés: testkultúra fejlesztése - érinti a könyvtárat is, meg kell felelni a korszerű és klasszikus dokumentum igényeknek a nevelő-oktató munkában mindenkor.

62


Kiemelten foglalkozunk az informatika, számítástechnika oktatásával, ECDL vizsgára felkészítéssel. A korszerű információkeresés elsajátítatásával. A hit és erkölcstan oktatás beindítása új dokumentumok beszerzését teszi szükségessé. IX.9.2 A fő gyűjtőkör területei



A tanított szaktárgyakhoz szorosan kapcsolódó szakirodalom



Pedagógia kiadványok



Válogatott szépirodalom



Az aktuális témák irodalma: iskolai ünnepélyek, megemlékezések, vetélkedők,



versenyek megrendezéséhez szükséges dokumentumok. A legfontosabb helytörténeti, az iskola történetével, - életével kapcsolatos dokumentumok.



Időszaki kiadványok



A tanórán használható CD-k, DVD-k, videofilmek, elektronikus-, digitális hordozók.

IX.9.3. A mellék gyűjtőkör területei



a tanult tantárgyakban részletesebb ismereteket nyújtó dokumentumok,



a tanároknak a szaktárgyi órákra elmélyült felkészülést biztosító művek,



a szakirodalom olyan újdonságai, mely megjelenését társadalmi érdeklődés kíséri,



szépirodalom: a különböző társadalmi érdeklődés által kísért szépirodalmi művek,



AV-dokumentumok, melyek a tanulók önművelését, tudásuk elmélyítését szolgálják,



periodikum: az oktató-nevelő munkát segítő folyóiratok.

IX.9.4. Egyes állományegységek és azok raktározási rendje



kézikönyvtár (kölcsönző tér)



kölcsönzői állomány (olvasóterem)



külön gyűjtemények, letétek (üveges-, beépített szekrények, szaktantermek )



hivatali segédkönyvtár (irodák)



könyvtári szakirodalom (védett állomány szekrénye, hivatali szekrények)

IX.9.5. A beszerzendő művek példányszámai

Meghatározó, hogy a könyvtár fő- vagy mellék gyűjtőkörébe tartozik-e. Hány állományegységbe tartozik. 

Ennek megfelelően a házi olvasmányok legalább 10 tanulónként 1 példányban,



az ajánlott olvasmányok 20 tanulónként 1 példányban,



a szaktanteremben munkaeszközként használt művekből annyi, hogy tanulócsoportonként legalább minden 2 tanulóra jusson 1 példány, 63




a szaktanárok által kijelölt és az általuk az oktató-nevelő munkában használt művekből legalább 1-4 példány,



a mellék gyűjtőkörbe tartozó és egyéb művekből 2-3 példány beszerzése szükséges.

A beszerzés forrásai 

Könyvesboltok; KELLO



Tanácskozások, konferenciák



Ajándék



Online megrendelések

IX.9.6. A gyűjtemény szintje és mélysége

Az iskolai könyvtár gyűjtőköre alapszinten az ismeretek minden ágára kiterjed. Teljesség igényével gyűjtendők a helyi tantervben meghatározott házi és ajánlott olvasmányok, kiemelten a gyűjteményes kötetek; az iskolatörténeti gyűjteménybe illő munkák, a könyvtári órákon munkáltató eszközként használatos művek. Válogatva gyűjti a tananyaghoz közvetve kapcsolódó szépirodalmat, ismeretközlő irodalmat s minden mást is.

Szépirodalom

A gyűjtés terjedelme és szintje

Gyűjtés mélysége

Átfogó lírai, prózai és drámai antológiák a világ- és a magyar irodalom bemutatására

- kiemelten

A házi- és ajánlott olvasmányok

- teljesség igényével

A tananyag által meghatározott klasszikus és kortárs szerzők válogatott művei, gyűjteményes kötetei

- válogatva

A nemzetek irodalmát bemutató klasszikus és modern antológiák

- válogatva

A kiemelkedő, de tananyagban nem szereplő kortárs magyar- és külföldi alkotók művei

- erős válogatással

Tematikus antológiák

- válogatva

Regényes életrajzok, történelmi regények


Az iskolában tanított nyelvek oktatásához a nyelvtudás szintjének megfelelő olvasmányos irodalom


64


Budapestre, Józsefvárosra vonatkozó helyismereti, helytörténeti kiadványok

- válogatva

Az iskolatörténettel, az iskola életével, névadójával, ifjúsági szervezetivel kapcsolatos nyomtatott dokumentumok

-kiemelten

Ismeretközlő irodalom



Kis-, közép- és nagyméretű alapszintű általános lexikonok és általános enciklopédiák

- válogatva

Kis-, közép- és nagyméretű középszintű általános lexikonok és enciklopédiák

- válogatva

Kis-, közép- és nagyméretű felsőszintű általános lexikonok és enciklopédiák

- válogatva

A tudományok, a kultúra, a hazai és az egyetemes művelődéstörténet

- válogatva

- kis-, közép- és nagyméretű alapszintű elméleti és történeti összefoglalói - kis-, közép- és nagyméretű középszintű elméleti és történeti összefoglalói - kis-, közép- és nagyméretű felsőszintű elméleti és történeti összefoglalói A tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó, a tudományok egészét vagy azok részterületeit bemutató


- kis-, közép- és nagyméretű alapszintű szakirányú összefoglalói - kis-, közép- és nagyméretű középszintű szakirányú összefoglalói - kis-, közép- és nagyméretű felsőszintű szakirányú összefoglalói A tantárgyak, szaktárgyak (szaktudományok)


- alapszintű elméleti és történeti összefoglalói - középszintű elméleti és történeti összefoglalói - felsőszintű elméleti és történeti összefoglalói Munkáltató eszközként használatos művek

- válogatva

- alapszintű ismeretközlő irodalom - középszintű ismeretközlő irodalom A tananyagot kiegészítő vagy ahhoz közvetve kapcsolódó

- válogatva

- alapfokú ismeretközlő irodalom - középfokú ismeretközlő irodalom

65


A tanult tárgyakban való elmélyülést és a tananyagon túlmutató tájékozódást kielégítő alap- és középszintű ismeretközlő irodalom

- válogatva

Az adott oktatási intézmény érvény érvényben lévő tantervei, tankönyvei, munkafüzetei, feladatlapjai

- válogatva

A továbbtanulást elősegítő pályaválasztási útmutatók,

- válogatva

Felvételi követelményeket tartalmazó kiadványok

- válogatva

Az iskolában tanított idegen nyelvek oktatásához felhasználható idegen nyelvű segédletek

- válogatva

66


Pedagógiai, pszichológiai gyűjtemény



- Pedagógiai, pszichológiai lexikonok, enciklopédiák, szakszótárak

- válogatva

- Pedagógiai, pszichológiai, szociológiai összefoglalók - egyetemes és magyar neveléstörténeti összefoglalások, dokumentum gyűjtemények - pedagógia klasszikusainak működésére vonatkozó könyvek. A legfontosabb pedagógiatörténeti munkák

- válogatva

- A pedagógiai programban meghatározott nevelési és oktatási cél megvalósításához szükséges szakirodalom

- válogatva

- Műveltségi területek módszertani segédkönyveit, segédletei

- válogatva

- Tehetséggondozás és felzárkóztatás módszertani irodalmát

- válogatva

- Családi életre neveléssel és a szülői ház kapcsolatával foglalkozó munkák

- válogatva

- Értelmi neveléssel és a személyiségformálással kapcsolatos alapvető munkák

- válogatva

- Tanításon kívüli foglalkozások dokumentumai

- válogatva

- Középiskolai és felsőoktatási intézmények tájékoztatóit - általános pedagógiai és tantárgymódszertani folyó-iratokat

- válogatva

Pedagógusok szakmai továbbképzését és az órákra való felkészülését segítő szakirodalom és határtudományai

- válogatva

A könyvtáros segédkönyvtára



Kézi- és segédkönyvek. a könyvtárakat érintő jogszabályok, irányelvek

- válogatva

-Elsőfokú válogatva általános - válogatva bibliográfiák, a legfontosabb másodfokú bibliográfiák, valamint a szakbibliográfiák

- válogatva

és tantárgyi bibliográfiák Könyvtári, könyvkereskedői és kiadói katalógusok

- válogatva 67


A könyvfeldolgozói munkához, a gyarapítás, nyilván-tartás, szabványait, szabályzatait tartalmazó segédletek.

- válogatva

A könyvtárüggyel kapcsolatos alap- és középszintű könyvtári összefoglalók,

- válogatva

Az olvasás technikájával, irodalompropagandával kapcsolatos módszertani kiadványok

- válogatva

Olvasásra és könyvtárhasználatra neveléssel kapcsolatos módszertani kiadványok (óraleírás-kötetek, feladatgyűjtemények )

-kiemelten

A hivatali segédkönyvtár számára A gyűjtés terjedelme és szintje


Az iskola vezetősége részére az iskola nevelőmunkájának irányításához, az igazgatásához, a gazdálkodás és az ügyvitel körébe tartozó legfontosabb kézikönyvek, jogszabálygyűjtemények.

- válogatva

- Munkaviszonnyal, munkarenddel, munkaügyi vitákkal, bérezéssel, munkaidővel, munkavégzéssel, munkavédelemmel kapcsolatos irodalom

- válogatva

- Intézményi költségvetéssel, gazdálkodással kapcsolatos dokumentumok

- válogatva

- Betegsegélyezéssel, társadalombiztosítással, családvédelemmel kapcsolatos jogszabálygyűjtemények és magyarázatok

- válogatva

- Az iskolavezetéssel kapcsolatos művek

- válogatva

Az irodai dokumentumok a könyvtáros tanár hatáskörén kívül esnek a gyakorlatban, nyilvántartási beavatkozást és feltáró, raktári jelzeteket nem igényelnek. Nem minősül letéti állománynak, csak ha a könyvtáron keresztül szerezték be, és kölcsönzéssel vették igénybe adott dokumentumok esetén, ezek névre szóló nyilvántartásban szerepelnek. Kéziratok A gyűjtés terjedelme és szintje

A gyűjtés mélysége

Az iskola pedagógiai dokumentációja

- válogatva

Az iskola illetve a gyermek- és ifjúsági szervezetek (sportélet), történetével kapcsolatos dokumentumok

- válogatva

68


Felügyelői, szaktanácsadói összegzéseket

- válogatva

Fontosabb iskolai dokumentumokat

- válogatva

- Éves munkatervek

- válogatva

- Összegző elemzések, értékelések

- válogatva

- Iskolai rendezvények forgatókönyvei, dokumentációi

- válogatva

- Az iskola dolgozóinak alkotásait

- válogatva

Folyóiratjegyzék: Évente felülvizsgálva, a KELLO-n keresztül, és egyenként is megrendelendő. Az iskola igényeihez, a tantestület véleménye alapján igazítva, szakmailag indokolhatóan, minden részterület számára, arányosan gyűjtendő. Minimum lista őrzés szempontjával. ABC-rendben: 1 = végleges megőrzés 2 = 5 évig őrizzük 3 = évenként selejtezzük 1.

Chip: számítástechnika & kommunikáció DVD melléklettel

3

2.

Csodaceruza: Gyermekirodalmi ajánló (könyvtárosoknak, pedagógusoknak, szülőknek )

3

3.

Együtt a gyermekvédelemben: (szaklap)

2

4.

Fejlesztő pedagógia: (szaklap)

2

5.

Földgömb: A Magyar Földrajzi Társaság magazinja

2

6.

Garfield :képregény füzet gyerekeknek (az olvasóvá nevelés eszköze)

3

7.

Iskolakönyvtáros: (szaklap)

2

8.

Iskolaszolga: közoktatási szolgáltató kiadvány

2

9.

Köznevelés: oktatási hírmagazin

2

10.

Szivárvány heted 7 határon: ismeretterjesztő gyermeklap

3

11.

Tanító: módszertani folyóirat

2

12.

Természetbúvár: ökológiai magazin

2

13.

Zseb Garfield: képregény, mini könyv gyerekeknek (az olvasóvá nevelés eszköze)

3

IX.10. Könyvtárhasználati szabályzat IX.10.1. A könyvtár használóinak köre

Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói és a tanulókon keresztül a szüleik használhatják. 69


Szükség esetén az iskola tanulói számára előadást, foglalkozást tartó külső nevelő is igénybe veheti a foglalkozás megtartásához szükséges könyvtári szolgáltatást. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. Beiratkozás: a tanulói jogviszony, illetőleg a munkaviszony kezdetekor automatikus, megszűnésekor a könyvtári tagság is megszűnik. A könyvtár beiratkozásnál a következő adatokat kéri: 

név



osztály



gondviselő telefonszáma



állandó lakhely, illetve ideiglenes lakcím, ha az helyi vagy környékbeli,

Az adatokban bekövetkezett változásokat a könyvtárhasználó köteles bejelenteni az intézménynek. A tanulóknak az iskolából történő eltávozási szándékáról az igazgató tájékoztatja a könyvtáros tanárt. A nyugdíjba vonuló vagy más okokból, az iskolából eltávozó kollégák az általuk kölcsönzött anyagokat az intézményből való eltávozásuk előtt leadják. Az adatváltozást minden beiratkozó olvasó személyes bejelentés alapján köteles korrigálni, elmulasztás esetén irodai egyeztetés szükséges, minden munkavállaló köteles a tudomására jutott változásra felhívni a könyvtáros tanár figyelmét. A titkárság évelején rendelkezésre bocsátja a tanulóink és munkatársaink adatait a könyvtár számára. Az adatokat a könyvtár kölcsönzői nyilvánításában rögzíti, azokat csak az olvasóval való kapcsolattartáshoz, a könyvtári nyilvántartásokhoz illetve tartozás esetén a végrehajtási eljáráshoz használja fel. Az adatok a könyvtári tagság megszüntetése után törlésre kerülnek. IX.10.2. A könyvtárhasználat módjai



helyben használat,



kölcsönzés,



könyvtárközi kölcsönzés,



csoportos használat

IX.10.2.1 Helyben használat

Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók: 

a kézikönyvtári állományrész,



a külön gyűjtemények: audiovizuális (AV) anyagok, elektronikus dokumentumok,



védett régi dokumentumok, folyóiratok (legutolsó számok)

A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik. A könyvtáros tanár szakmai segítséget ad: 70




az információk közötti eligazodásban,



az információk kezelésében,



a szellemi munka technikájának alkalmazásában,



a technikai eszközök használatában.

IX.10.2.2. Kölcsönzés



A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros tanár tudtával szabad kivinni.



Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel lehet.



A kölcsönzés nyilvántartása kölcsönző füzettel történik a tanulói kölcsönzést olvasószolgálatos tanulók is végezhetik, betanítás után.



A kölcsönzési határidő két, indokolt esetben három alkalommal meghosszabbítható.



A

több

példányos

kötelező

és

ajánlott

olvasmányok

kölcsönzési

határideje

és

hosszabbítása szükség esetén négy hét lehet. 

A kölcsönzésben lévő dokumentumok előjegyezhetők.



A kölcsönzési határidő lejárta után egy hónap határidőt ad a könyvtár, amely után a dokumentumokat késve visszahozó tanulók figyelmeztetést, majd személyes levelet kapnak.



A könyvtárral szemben fennálló türelmi időn felüli késedelem, tartozás ideje alatt a kölcsönzés nem vehető igénybe.



A pedagógusok a tanév során egy-egy tananyagrészhez a szükséges mennyiségű dokumentumot az anyagrész feldolgozásához szükséges ideig használhatják. Munkavállalói jogviszonyuk megszüntetése előtt kötelesek visszaszolgáltatni a kölcsönzött dokumentumokat.



Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvekkel kapcsolatos szabályokat a Tankönyvellátás helyi rendje és a Kölcsönzési szabályok tartalmazzák.

IX.10.2.2.1. Kölcsönzési szabályok



Az iskola minden tanulója és nevelője jogosult ingyen kölcsönzésre a raktári készlet erejéig.



A kölcsönzött dokumentumokba írni, rajzolni, azt összefirkálni, lapot belőle kitépni, kivágni tilos. Ez szándékos rongálásnak minősül.



Az iskolai könyvtár állományában meglévő tankönyveket a tanuló 1 tanévre kölcsönözheti, kivéve, ha az adott könyvből a felkészítés a helyi tanterv szerint tovább folytatódik. (Osztályozó vizsga, javítóvizsga, letételéig).



Az atlaszok, szöveggyűjtemények, példatárak, feladatgyűjtemények 4 éves használatra kiadhatók.



A tanulók egyéb kölcsönzése 14 napra szól, háromszor hosszabbítható.



A nevelői segédleteket (tankönyv, tanmenet, feladatlap, témazáró stb.) éves használatra 71


kölcsönzi a könyvtár az iskola nevelőinek. Erről letéti vagy egyéni kölcsönzői nyilvántartás készül. A tanév végén a dokumentumot vissza kell adni a könyvtárnak. (Kivéve, ha a nevelő több évig ugyanazt a tárgyat és évfolyamot tanítja. 3. év után, mikor leselejtezésre kerül a könyv, a nevelő megtarthatja igény esetén. 

Tankönyvkölcsönzési igények kielégítésekor a tanulók elsőbbséget élveznek a tanárokkal szemben. Egyéb műfajok esetén fordított a szabály.





Az iskolai könyvtárból az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetők: o

kézikönyvek,

o

számítógépes szoftverek, elektronikus adathordozók (tanórára elkérhetőek.)

o

periodikumok (különös tekintettel azok utolsó két számra),

o

a védett állomány

Az elveszett, vagy szándékosan megrongált dokumentumot a tanuló (nevelő) elsősorban pótolni köteles (lehet használt, de jó állapotú ugyanolyan könyv), vagy a forgalmi érték megfelelő amortizációs %- át, kártérítést, a könyvtár által becsült értéket kifizetni köteles. Nem kell megtéríteni a rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenést.



Állományba vett tartós tankönyv nem vásárolható meg a könyvtártól, mert ez akadályozná a következő évfolyam munkáját.

IX.10.2.2.2. A könyvtár nyitva tartási ideje

hétfő

12.30 – 14.30  Csoportok előzetes egyeztetés után minden nap 9.55-12.20-ig.

kedd

12.30 – 14.30

szerda

12.30 – 15.30  Napközis csoport 13-15.20-ig foglalkozást kérhet, előre kérve.

csütörtök 12.30 – 14.30 péntek

12.30 – 14.30 Napközis csoport előre kérve 13-14.20-ig foglalkozást tarthat.

IX.10.2.3. Könyvtárközi kölcsönzés

A gyűjteményünkből hiányzó műveket, olvasói kérésre, más könyvtárakból meghozatjuk. Az ODR szolgáltató intézményeiből érkező eredeti mű kölcsönzése térítésmentes. Visszaküldésének postaköltsége az igénybe vevő olvasót terheli, más esetben a szolgáltató könyvtár díjszabása alapján, plusz a postaköltség. A kérés indításakor az olvasót minden esetben tájékoztatni kell e tényről, illetve nyilatkoznia kell a térítési díj vállalásáról. IX.10.2.4. Csoportos használat

Az osztályok, a tanulócsoportok, a szakkörök részére a könyvtáros tanár, az osztályfőnökök, a szaktanárok, a szakkörvezetők könyvtárhasználatra épülő szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak. A

72


szakórák, foglalkozások megtartására az összeállított, a könyvtári nyitva tartásnak megfeleltetett ütemterv szerint kerül sor. A könyvtáros tanár szakmai segítséget ad a foglalkozások megtartásához. IX.10.3. A könyvtár egyéb kiegészítő szolgáltatásai



információszolgáltatás, (ingyenes).



internet-használat korlátozottan a tanításhoz, tanuláshoz kapcsolódó keresésekre



szakirodalmi témafigyelés (külön intézményvezetővel történő megállapodás után)



irodalomkutatás (külön intézményvezetővel történő megállapodás előzi meg)



ajánló bibliográfiák készítése (külön intézményvezetővel történő megállapodás kell)



fénymásolás (a szerzői jogok figyelembe vételével) (alapanyagot a kérelmező hoz)

IX.11. Katalógusszerkesztési (adatbázis-) szabályzat IX.11.1. A könyvtári állomány feltárása

Az iskolai könyvtár katalógusai 2008-as évvel lezárva, megszüntetve: A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum-leírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. Az adatokat jelölő katalógusrekord tartalmazza: 

A raktári jelzetet



A bibliográfiai és besorolási adatokat



ETO szakjelzeteket



Tárgyszavakat

IX.11.2. A dokumentum leírásának szabályai A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai.



Főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat



Szerzőségi közlés



Kiadás sorszám, minősége



Megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve



Oldalszám: illusztráció; méret



(sorozatcím, sorozatszám, ISSN-szám)



Megjegyzések



Kötés: ár



ISBN-szám

Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatokat alkalmazhatjuk



A főtétel besorolási adata (személynév, testületnév, a mű címe)



Cím szerinti melléktétel 73




Közreműködői melléktétel



Tárgyi melléktétel

Osztályozás

A könyvtári állomány tartalmi feltárását a Szirén biztosítja honosítási rendszerén keresztül, eszköze az ETO (Egyetemes Tizedes Osztályozás). Raktári jelzetek

A dokumentumok visszakereshetőségét színkódosan és visszamenőleg is folyamatosan raktári jelzetekkel biztosítom. A szépirodalmat csak Cutter-számokkal, a szakirodalmat rövid ETOszakjelzetekkel is ellátom. A rekordtételek belső kereshetősége szerint:

- betűrendes leíró katalógus (kereshető szerző neve és a mű címe alapján) - tárgyi katalógus (ETO szakkatalógus) Dokumentumtípusok szerint:

- Alapállományi könyv, AV dokumentumok rögzítési technika szerint: CD/; CR/; D/DVD; VK/; MK/ ideiglenes megőrzésűek: tartós- helyben használható- tankönyvek T/, brosúrák B/, stb. Formája szerint:

- Digitális keresőfelület a SZIRÉN könyvtári program segítségével: MNB rekordok, MARC, UNIMARC, MARC21, KELLO-> HUNMARC - KELLO rekordok. IX.11.3. A katalógus gondozása

A törölt művek rekordjának törlése. Az észlelt hibák kijavítása. Iskolai

könyvtárunkba

az

újonnan

beszerzett

dokumentumokat

számítógépes

feltárással

nyilvántartásba kell venni. A korábban bevételezett dokumentumokat pedig folyamatosan számítógéppel retrospektív módon. IX.11.4. A könyvtári állomány számítógépes nyilvántartása, visszakeresése:



A program elnevezése: Szirén integrált könyvtári rendszer (Szirén 9.307)



Készítők neve: Mohai Lajos



Üzembe helyezés dátuma: 2008. 10. 04.



A program a könyvtár 1. számú gépén és 2011 végétől egy hordozható laptopon is fut.



Jogosultságok: az állomány feldolgozását, a könyvtári adatbázis kezelését a mindenkori iskolai könyvtáros tanár végzi.



A feldolgozás menete a program ajánlásai nyomán történik.



Minden állományban történt változtatás után napi mentést kell alkalmazni.



Az állománystatisztikai adatokat rendszeresen októberben – ill. igény szerint bármikor – ki kell nyomtatni 74




A nyomtatott változatokat le kell fűzni.

75


X. Az iskolai tankönyvellátás helyi rendje X.1. Az iskolai tankönyvellátás megszervezésének helyi rendje Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell annak a felelős dolgozónak a nevét, aki az adott tanévben: 

elkészíti az iskolai tankönyvrendelést,



részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben.

Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyvellátás az iskolában bonyolítandó le. Az iskolai tankönyvkölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az igazgató – a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve – határozatban állapítja meg.

X.2. Az ingyenes tankönyvellátás 1.

Az iskola igazgatója minden év január 10-éig köteles felmérni, hány tanulónak kell, vagy lehet biztosítani

a

tankönyvellátást

az

iskolai

könyvtárból,

könyvtárszobából

történő

tankönyvkölcsönzés, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvekhez való hozzáférés útján, továbbá hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni. E felmérés során tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy a köznevelési törvény 46. § (5) bekezdés alapján kik jogosultak térítésmentes tankönyvellátásra, valamint a tankönyvtörvény 8. § (4) bekezdés alapján várhatóan kik jogosultak ingyenes tankönyvellátásra vagy normatív kedvezményre, továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására, és mely feltételek fennállása esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. 2.

Az iskola megállapítja, hogy hány tanuló a) esetében kell biztosítani a köznevelési törvény szerinti ingyenes tankönyveket, b) esetében kell biztosítani a tankönyvtörvény szerinti normatív kedvezményt, c) igényel és milyen típusú tankönyvtámogatást az a)-b) pontokon túl. A szülők az a)-b) pont szerinti igényeket az oktatási miniszter által kiadott igénylőlapon 76


jelezhetik. Ennek benyújtásával együtt az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősének be kell mutatniuk a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratokat. A bemutatás tényét az iskola rávezeti az igénylőlapra. 3.

A kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; b) tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; c) a sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; d) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat.

4.

A családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt.

5.

Az iskola - a helyben szokásos módon - hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit.

6.

Nem kérhet az iskola igazolást olyan adatokról, amelyet a köznevelési törvény szerint, vagy a szülő hozzájárulásával kezel.

7.

Az 1. és 2. pontban meghatározott felmérés eredményéről az igazgató minden év január 20áig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet (közösséget) az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri a véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához.

8.

Az iskola igazgatója a 7. pontban meghatározott véleményezésre jogosultak véleménye alapján minden év január 25-éig meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét, és erről tájékoztatja a szülőt, vagy a nagykorú cselekvőképes tanulót.

9.

Az iskola - a 7. pontban meghatározott ideig - kezdeményezi a tankönyv- és tanszerellátás támogatásának

megállapítását

a

fenntartónál

azon

tanulók

részére,

akiknek

a

tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani.

X.3. Az iskolai tankönyvrendelés rendje 1.

Az iskolai tankönyvrendelés megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős.

2.

A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tantervének előírási alapján és a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembe vételével a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket.

77


3.

Az iskola igazgatója minden év január 10-éig köteles felmérni, hány tanulónak kell, vagy lehet biztosítani

a

tankönyvellátást

az

iskolai

könyvtárból,

könyvtárszobából

történő

tankönyvkölcsönzés, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvekhez való hozzáférés útján, továbbá hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni. E felmérés eredményéről az igazgató minden év január 20-áig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolaszéket, a szülői munkaközösséget, az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri a véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. 4.

Az iskola a helyben szokásos módon teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit.

5.

Az igazgató – a nevelőtestület, az iskolaszék, a szülői munkaközösség és az iskolai diákönkormányzat véleményét kikérve – minden év január 25-ig meghatározza a következő tanév

tankönyvellátásának

rendjét,

amelyben

kijelöli

a

tankönyv-értékesítésben

közreműködő személyeket (továbbiakban: tankönyvfelelősök), akik részt vesznek a tankönyvrendeléssel és -terjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. A feladatellátásban való közreműködés nevezettnek nem munkaköri feladata, a vele kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét. 6.

A tankönyvrendelés rendjéről a tanulók szüleit az iskola a hirdetőtáblán és a honlapján tájékoztatja a szülőket.

7.

A tankönyvfelelős minden év március utolsó munkanapjáig elkészíti az iskolai tankönyvrendelést, majd aláíratja az intézmény igazgatójával. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni.

8.

A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani.

9.

Az iskola május 31-ig a hirdetőtáblán való kifüggesztéssel közzéteszi azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A közzététel a tankönyvfelelős feladata.

10.

Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének egyéb végrehajtási rendeleti szintű kérdéseit az iskola házirendje szabályozza.

78


XI. A fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályai Az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a nevelőtestület, melynek nevében az igazgató jár el. A fegyelmi eljárás megindításáról a nevelőtestület a kötelezettségszegésről való tudomásszerzéstől számított három hónapon belül dönt. A határozatot írásba kell foglalni, melyet az igazgató ír alá, s a nevelőtestület két szavazati jogú tagja aláírásával hitelesít.

XI.1. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás szabályai 1.

A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, valamint ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő tanuló szülője, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló szülője is egyetért.

2.

Az egyeztető eljárás lefolytatásáért, az azzal kapcsolatos feladatok végrehajtásáért az iskola igazgatója a felelős.

3.

Az igazgató a kötelességszegő tanuló szülőjét írásban értesíti a fegyelmi eljárás megindításáról, melyben felhívja a figyelmét, hogy egyeztető eljárás igénybevételére van lehetősége. A tanuló szülője az értesítés kézhezvételétől számított 5 napon belül, írásban jelentheti be, hogy ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. Amennyiben nem kéri, úgy a fegyelmi eljárás folytatódik.

4.

Ugyancsak folytatódik a fegyelmi eljárás, ha a bejelentés iskolába történő beérkezésétől 15 napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre.

5.

Harmadszori kötelességszegés esetén az igazgató az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja.

6.

Az igazgató jelöli ki az egyeztető tárgyalás időpontját, valamint gondoskodik a tárgyalás lefolytatására alkalmas helyiségről. Ezekről írásban értesíti a szülőket.

7.

Az egyeztető eljárást levezető nagykorú személyre az iskola igazgatója tesz javaslatot az érdekelt feleknek. Ha az igazgató által javasolt személyt nem fogadja el mindkét fél (kötelességszegő és sértett tanulók szülői), akkor az igazgató felkéri az oktatásügyi közvetítői szolgálat egy közvetítőjét az egyeztetés levezetésére.

8.

Az egyeztető eljárás során írásban megállapodnak a sérelem orvoslásáról. Bármelyik fél kezdeményezésére a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb 3 hónapra a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni.

9.

Ha a felfüggesztés alatt a sérelmet elszenvedett fél, vagy szülője nem kérte a fegyelmi eljárás 79


lefolytatását, akkor a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni.

XI.2. A fegyelmi eljárás szabályai 1.

Ha a tanuló a kötelességeit megszegi a nevelőtestület joga dönteni arról, hogy indít-e a tanuló ellen fegyelmi eljárást.

2.

Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, – a vétség elkövetésétől számított három hónapon belül – fegyelmi eljárás alapján, fegyelmi büntetésben részesíthető.

3.

A fegyelmi eljárást a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, illetve a nevelésioktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (53§-62§) rendelkezései alapján kell lefolytatni.

4.

A fegyelmi eljárás lefolytatásáért – a nevelőtestület döntése alapján – az iskola igazgatója a felelős.

5.

A fegyelmi eljárás megindításáról a szülőt írásban értesíteni kell. Az értesítésnek tartalmaznia kell a tanuló terhére rótt kötelességszegést, a fegyelmi tárgyalás helyét, és pontos idejét. Szülőt tájékoztatni kell, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a szülő, vagy tanuló képviselője ismételt szabályszerű meghívásra nem jelent meg. Ezt az értesítést úgy kell kiküldeni, hogy a szülő a tárgyalás előtt legalább 8 nappal megkapja.

6.

A nevelőtestület a fegyelmi eljárás lefolytatására legalább háromtagú fegyelmi bizottságot hoz létre. A fegyelmi bizottság feladata a kötelezettségszegés kivizsgálása, a fegyelmi büntetés meghozatalának előkészítése, a fegyelmi tárgyalás lefolytatása, a fegyelmi büntetés kiszabása. A fegyelmi eljárást egy tárgyaláson be kell fejezni.

7.

A tárgyaláson elhangzottakról jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza a tárgyalás helyét, idejét, a résztvevők nevét és hivatalos minőségüket, valamint az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha ezt a tárgyalás vezetője szerint indokolt, illetve, ha a tanuló vagy szülő kéri.

8.

A fegyelmi büntetés kiszabásának előfeltétele, hogy a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan szegje meg. 

Vétkesség alatt a tanuló szándékosságát, illetve gondatlanságát kell érteni. Gondatlan kötelességszegés esetén meg kell vizsgálni a gondatlanság mértékét is.



A fegyelmi büntetés kiszabásánál – tanuló életkorát és értelmi fejlettségét figyelembe véve – vizsgálni kell, hogy a kötelességszegés mennyire volt súlyos.

9.

A kötelességszegést a fegyelmi tárgyalás során bizonyítani kell. Bizonyítási eszköz lehet tanuló vagy szülő nyilatkozata, irat (magatartásfüzeti beírás, ellenőrző, értékelési napló, stb.), tanúvallomás szemle, szakértői vélemény. 80


10.

Fegyelmi határozatot a tárgyaláson szóban ki kell hirdetni, röviden megindokolva. (Ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, akkor az igazgató (első fokú jogkör gyakorlója) a határozat szóbeli kihirdetését 8 nappal elhalaszthatja. A szóbeli kihirdetéskor szülőt tájékoztatni kell, hogy a határozat ellen eljárást megindító kérelemmel élhet, melyet írásban az iskola igazgatójának kell beadni.

11.

A fegyelmi határozatot a kihirdetést követően 7 napon belül írásban is meg kell küldeni a szülő részére. Nem kell írásban megküldeni a „megrovás” és a „szigorú megrovás” fegyelmi büntetésről szóló határozatot, ha a szóbeli kihirdetéskor azt szülő tudomásul vette, és lemondott a fellebbezésről.

12.

A fegyelmi határozat ellen a szülő fellebbezést nyújthat be a kézhezvételtől számított 15 napon belül, írásban az iskola igazgatójának, aki 8 napon belül köteles azt továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának, az ügy valamennyi iratával és az ügyre vonatkozó véleményével együtt.

13.

Ha az iskola tanulója kárt okozott, azt az iskola igazgatója kivizsgálja, a kárt felméri, majd a tanuló szülőjét haladéktalanul tájékoztatja. A tájékoztatással egyidejűleg felszólítja a szülőt az Nkt.59§(1)-(2) bekezdésében meghatározottak szerint az okozott kár megtérítésére.

14.

A tanulónak fegyelmi büntetés csak akkor adható, ha a tanuló kötelességszegése a tanulói jogviszonyból ered. Így fegyelmi büntetés csak akkor adható, ha a tanuló kötelességszegése az iskola területén, az iskolai élet különböző helyszínei közötti közlekedés alatt vagy az iskolán kívüli – az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó – rendezvényen történt.

15.

A tanulói fegyelmi ügyekben – a fegyelmi eljárásban és a döntéshozatalban – az a pedagógus, aki a kötelezettségszegésben bármilyen módon érintett, nem vehet részt. Őt a fegyelmi bizottság vagy a nevelőtestület csak tanúként hallgathatja meg.

81


XII. Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok A hagyományok ápolásával kapcsolatos tanórai és tanórán kívüli feladatokat, az ünnepélyekre, megemlékezésekre, rendezvényekre vonatkozó időpontokat, szervezési felelősöket a nevelőtestület az érvényben lévő Pedagógiai program alapján az éves munkatervben határozza meg. Az iskolai hagyományok kifejezői: 

házirend,



ünnepélyek és megemlékezések,



iskolanévadóhoz kapcsolódó rendezvények,



a Pedagógiai programban felsorolt „Hagyományos rendezvények”.

A hagyományápolás, az iskolanévadó, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése érdekében az iskolai közösség minden tagjának joga és kötelessége.

XII.1. Az iskola hagyományos rendezvényei 

tanévnyitó ünnepély



október 23-i ünnepély



mindenki karácsonya



március 15-i ünnepély



Molnár hét



ballagás,



tanévzáró ünnepély

Iskolai ünnepélyeken a fehér blúz, vagy ing és a fekete szoknya illetve nadrág a kötelező viselet.

XII.2. Az iskola zászlója: Zöld és vörös alapon fekete színnel az iskola logója látható. Őrzésének helye: az igazgatói iroda. Zászlóvivő tanulók a mindenkori nyolcadikosok, akik a ballagáson ünnepélyes keretek közt adják át az akkor még hetedik évfolyamot befejező, jó tanuló, jó magatartású tanulóknak. (Ezeket a tanulókat a nevelőtestület választja ki a májusi kibővített értekezleten, osztályonként 1-1 fő.)

XI.3. Iskolaújság Az iskolaújság Diákoldal címmel, internetes formában jelenik meg. Folyamatosan tájékoztat az iskola életében történt eseményekről, eredményekről.

82


XII.4. Az iskola névadója, emlékének ápolása Minden évben megemlékezünk iskolánk névadójáról, Molnár Ferencről. Tavasszal a Molnár Napokon sokféle program színesíti a rendezvényt.

XII.5. Kitüntetések a szülők, a dolgozók és a tanulók körében 

Molnár Plakett pedagógus részére,



Molnár Plakett tanuló részére,



„Jó tanuló, jó sportoló” kitüntetés

Adományozásukat a Házirend szabályozza.

83


XIII. Egyéb rendelkezések XIII. 1. Az iskola pedagógiai programjának nyilvánossága, hozzáférhetősége Az intézmény pedagógiai programja nyilvános, az intézmény honlapján minden érdeklődő számára szabadon megtekinthető. Nyomtatott formában az alább felsorolt helyek nyitva tartási, illetve fogadási idejében tekinthető meg: 

az iskola titkárságán



az iskola könyvtárában,



az iskola irattárában,

A pedagógiai programról ezen túl tájékoztatást kaphatnak: 1.

az iskola alkalmazottai: o az alkalmazotti közösség értekezletein és a felettesi jogkört gyakorló vezető beosztású alkalmazottaktól o a munkaközösség-vezetőktől a munkaközösségi foglalkozásokon o az iskolavezetőségtől a nevelőtestületi megbeszéléseken és egyéb más megbeszélt módon

2.

a tanulók: o az osztályfőnököktől osztályfőnöki órán o a diákönkormányzatot segítő pedagógustól a diákönkormányzat megbeszélésein o az iskolavezetéstől a diákközgyűlésen o egyéb más, a nevelőkkel megbeszélt formában

3.

a szülők: o a nevelőktől, osztályfőnököktől a szülői értekezleteken és fogadóórákon o az igazgatótól a szülői választmányi tájékoztató értekezletén o egyéb más, a nevelőkkel megbeszélt formában

4.

az iskolával kapcsolatban nem álló személyek: o az intézményi közzétételi listán (KIR) o az intézményi honlapon o indokolt esetben személyes tájékoztatás útján.

XIII.2. A pedagógusok jutalmazásának feltételei Jutalomban az a pedagógus részesülhet, akinek a mindennapi munkavégzését – a munkaköri leírásában foglaltak maradéktalan teljesítése mellett – jellemzik az alábbiak: 84




A helyi tantervben foglalt nevelési-oktatási feladatok mérhetően magas szintű elvégzése,



Emberi-etikai helytállás, a tanulókhoz, a szülőkhöz és kollégákhoz való kölcsönösen pozitívan értékelt viszony



Az iskola jó hírnevének kialakításáért és öregbítéséért kifejtett iskolai és iskolán kívüli tevékenység



A szakmai munkaközösség-vezető, illetve a felettesei által pozitív szakmai vélemény



Kiemelkedő osztályfőnöki munka



Szabadidős programok, kirándulások, táborok szervezése



Példamutató pedagógus-diák kapcsolat megerősítése, humánus bánásmód.



Az iskolai rendezvények, műsorok magas színvonalú megrendezése.



A nevelőtestületi értékrend egységes képviselete



A tanórák magas színvonalú megtartása



Bemutató órák tartása



Szakmai munkaközösségek vezetése



Aktív részvétel a közösségi munkában.



A pályakezdő fiatalok segítése



A szakmai munka megújításában való aktív részvétel.



Kiemelkedő eredményeket ér el a tehetségfejlesztés, tehetséggondozás területén



Képes felzárkóztatni a hátrányos helyzetű tanulókat



Folyamatosan és sokoldalúan képzi magát, melyet munkájában hasznosít.



Differenciált munkát végez az nevelő-oktató munkában.

XIII.3. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételei Hatályos: 2013. augusztus 31-ig.

A

közoktatási

intézmény

vezetője

kereset-kiegészítéssel

ismerheti

el

meghatározott

munkateljesítmény elérését, illetve az átmeneti többletfeladatok ellátását, így különösen: - a pedagógiai fejlesztő tevékenységet, -a nevelés céljait szolgáló tanórán kívüli foglalkozás terén nyújtott minőségi munkavégzést 

A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés megállapítható egy alkalomra, illetőleg meghatározott időre. A meghatározott időre szóló kereset-kiegészítést havi rendszerességgel kell kifizetni.



A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés dolgozóknak történő odaítéléséről a munkaközösség-vezetők, igazgatóhelyettesek javaslata alapján az iskola igazgatója dönt.



A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételei megegyeznek a jutalmat 85


megalapozó minőségi szakmai munkavégzés sikerkritériumaival

XIV. Záró rendelkezések XIV.1. A SZMSZ hatálybalépése A SZMSZ 2013. év március hó 27. napján a nevelőtestület általi elfogadásával lép hatályba, és visszavonásig érvényes. A felülvizsgált szervezeti és működési szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg érvényét veszti a 2009. októberében készített (előző) SZMSZ.

XIV.2. A SZMSZ felülvizsgálata A SZMSZ felülvizsgálatára sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi az intézmény nevelőtestülete, a diákönkormányzat, az intézményi tanács, ennek hiányában az iskolaszék, óvodaszék, kollégiumi szék, ennek hiányában a szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az igazgatóhoz kell beterjeszteni. A SZMSZ módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival.

XIV.3. Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai Aláírásommal tanúsítom, hogy a diákönkormányzat véleményezési jogát jelen SZMSZ felülvizsgálata során a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta. A tanulók tankönyvtámogatásának megállapítása, az iskolai tankönyvellátás megszervezése, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje vonatkozásában a diákönkormányzat egyetértési jogkört gyakorolt, nevezett rendelkezésekkel egyetért.

Budapest, 2013. március 26

............................................................ diákönkormányzat vezetője

86


Aláírásommal tanúsítom, hogy az iskolaszék véleményezési jogát jelen SZMSZ felülvizsgálata során, a jogszabályban

meghatározott

ügyekben

gyakorolta.

A

tanulók

tankönyvtámogatásának

megállapítása, az iskolai tankönyvellátás megszervezése, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje vonatkozásában az iskolaszék egyetértési jogkört gyakorolt, nevezett rendelkezésekkel egyetért.

Budapest, 2013. március 26.

............................................................ iskolaszék képviselője

87


Aláírásommal tanúsítom, hogy a szülői szervezet véleményezési jogát jelen SZMSZ felülvizsgálata során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta. A tanulók tankönyvtámogatásának megállapítása, az iskolai tankönyvellátás megszervezése, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje vonatkozásában a szülői szervezet egyetértési jogkört gyakorolt, nevezett rendelkezésekkel egyetért.


............................................................ szülői szervezet képviselője

88


A szervezeti és működési szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2013. március 27-én megtárgyalta és elfogadta.

............................................................ hitelesítő nevelőtestületi tag

Aláírásommal tanúsítom, hogy a Közalkalmazotti Tanács véleményezési jogát jelen SZMSZ felülvizsgálata során a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta.


............................................................ Közalkalmazotti Tanács elnöke

89


XIV.4. Fenntartói jóváhagyó nyilatkozat Jelen szervezeti és működési szabályzatot a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (4) bekezdése értelmében az alábbi, a fenntartóra többletkötelezettséget telepítő rendelkezések

……………………………………… ……………………………………… ……………………………………… ……………………………………… ……………………………………… (fejezet- és címmegjelölések)

vonatkozásában a(z) …………………………………………………….. (fenntartó hivatalos megnevezése) mint az intézmény fenntartója egyetértési jogkört gyakorolt. Aláírásommal tanúsítom, hogy a fenntartó döntésre jogosult szerve/vezetője az SZMSZ fenti rendelkezéseivel egyetért, azokat jóváhagyja.

Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap

............................................................ fenntartó képviselője

90


XV. Az SZMSZ mellékletei Adatkezelési szabályzat

XVI. Az SZMSZ függelékei 1. sz. függelék: Az SZMSZ alapjául szolgáló jogszabályok 2. sz. függelék: Alapító okirat 3. sz. melléklet: Munkaköri leírás-minták

91


1.sz. függelék: Az SZMSZ alapjául szolgáló jogszabályok A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok:



a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.)



a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.)



a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Tpr.)



az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.)



a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. r.)



a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: R.)



a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet



az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet



a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet

További, az adott intézmény működését meghatározó jogszabályok:



a Magyarország központi költségvetéséről szóló mindenkori törvények



az államháztartásról szóló 2011. CXCV. törvény



a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény



a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény



a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény



a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény



a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény



a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény



az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény



az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény



a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény



a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 92




a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény



az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény



a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény



a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény



az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet



az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet



a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet



a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet



a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet



a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról szóló 243/2003 (XII. 17.) Korm. rendelet



a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet



az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet



a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet



a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nkt. Vhr.)



az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet



az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet



a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet



a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet



a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról szóló 26/1997. (VII. 10.) MKM rendelet 93




a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról szóló 4/2013. (I. 13.) EMMI rendelet



a nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet



a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet



a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII. 22.) OM rendelet



a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005. (III. 1.) OM rendelet



a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet



a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet



a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 28/2000. (IX.21.) OM rendelet



a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet



a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet



a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet



a szakfeladatrendről és az államháztartási szakágazati rendről szóló 56/2011. (XII. 31.) NGM rendelet



a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről, valamint egyes szociális és munkaügyi miniszteri rendeletek rendelkezéseinek hatályon kívül helyezéséről szóló 20/2008. (XII. 17.) SZMM rendelet



a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet



az Országos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet



az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet



a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet



az oktatásért felelős miniszter mindenkori rendelete a tanév rendjéről

94


2.sz. függelék: Alapító okirat

95


3.sz. függelék: Munkaköri leírás minták Munkakörök: 1.

igazgatóhelyettes

2.

tanító

3.

tanár

4.

napközis nevelő

5.

fejlesztő pedagógus

6.

osztályfőnök

7.

munkaközösség-vezető

8.

könyvtáros tanár

9.

iskolatitkár

10. pedagógiai asszisztens 11. rendszergazda 12. gyermekvédelmi felelős 13. szabadidő szervező

96


Az igazgatóhelyettes munkaköri leírása A munkavállaló neve:

A munkakör megnevezése: igazgatóhelyettes Munkajogi jogviszony típusa: Munkahely, szervezeti egység megnevezése: Előírt végzettsége: Besorolása: FEOR száma: Közvetlen felettese: Közvetett felettese: Munkaidő: Megbízás időtartama: megbízása visszavonásig érvényes

A munkakör célja

Az általa irányított szervezeti egység irányításával összefüggő operatív vezetői feladatok elvégzése az iskola szervezeti és működési szabályzatában – és más szabályzó dokumentumokban – foglaltaknak megfelelően, a vezetői munkamegosztás közösen kialakított rendje alapján, a mindennapi működés zavartalanságának biztosítása érdekében. Az igazgató egyszemélyi felelősségének érintetlenül hagyása mellett, felelős a szervezeti felépítésben meghatározott területek munkájáért. Alapvető feladatai és kötelességei szakmai-vezetési (pedagógiai irányító-ellenőrző) és ügyviteli területekre vonatkoznak.

Közvetlen felettesi hatásköre

Az általa irányított szervezeti egység valamennyi pedagógusa és nevelő-oktató munkájukat közvetlenül segítő alkalmazottja felett közvetlen felettesi hatáskört gyakorol. Gyakorolja mindazon feladat- és hatásköröket, amelyeket az igazgató saját feladat- és hatásköréből az igazgatóhelyettes számára a szervezeti és működési szabályzatban rögzítettek szerint lead.

97


Pedagógiai feladatai 

Irányítja és felügyeli az nevelő-oktató munka egészét.



Felügyeli a szakmai munkaközösségek tevékenységét.



Ellenőrzési jogköre kiterjed az iskolában folyó oktató-nevelő munka, a tanulók foglalkoztatásának minden területére.



A tanórai és az egyéb foglalkozások ellenőrzéséről feljegyzést készít, tapasztalatairól beszámol az igazgatónak. Az iskolavezetőséggel egyeztetett terv szerinti pedagógiai irányító-ellenőrző munkájával segíti a pedagógiai programban, illetve az éves iskolai munkatervben meghatározott feladatok megvalósítását.



Segíti és ellenőrzi az iskolai házirend betartását.



A tantárgyfelosztás alapján az igazgató utasításainak megfelelően kialakítja, irányítja és felügyeli az egyéb foglalkozások rendjét és a tanulók felügyeletét.



Gondoskodik a tanulmányok alatti vizsgák megszervezéséről és lebonyolításáról.



Gondoskodik az iskolai ünnepélyek megszervezésének koordinálásáról, annak előkészületeit figyelemmel kíséri.



Javaslatot tesz kitüntetésre, jutalmazásra, részt

vesz a pedagógusok értékelésének

folyamataiban. 

Felügyeli a pedagógusok szülői szervezettel való folyamatos kapcsolattartását.



Rendszeresen figyelemmel kíséri a diákönkormányzat tevékenységét, képviseli annak ülésein az iskolavezetést, továbbítja az ott megfogalmazottakat az igazgató felé.



Részt vesz azt iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának, házirendjének

és

más

szabályzatainak,

valamint

dokumentumainak

elkészítésében,

felülvizsgálatában és átdolgozásában az igazgató és az iskolavezetés döntése alapján. 

Javaslatot tesz az igazgatónak az osztályfőnök személyére.



Segíti a nyolcadikos, illetve a továbbtanulni kívánó tanulók pályaválasztási tevékenységét.



Ellátja valamennyi, az igazgatóval egyeztetett vezetői feladat- és hatáskört előzetes megbeszélés alapján.



Döntési jogkörrel vesz részt az iskolavezetőség ülésein, állást foglal az általa irányított szervezeti egység és az iskola életét érintő valamennyi kérdésben, javaslatot terjeszt elő a nevelőtestületi ülés napirendjére.



Részt vesz a pedagógiai szakszolgálatokkal és szakmai szolgáltató intézményekkel, valamint a gyermekotthonokkal és gyermekjóléti szervezetekkel való kapcsolattartás vezetői feladataiban. 98




Ellátja az iskolában folyó gyermekvédelmi tevékenységrendszer szakmai felügyeletét.



Szervezi és koordinálja a bemutató órák előkészítésének és lebonyolításának munkáit.

Ügyviteli feladatai 

Ellenőrzi a foglalkozási tervekben foglaltak szakszerű megvalósítását és a nevelő-oktató munka adminisztrációs teendőinek ellátását.



Iskolai statisztikai jelentéseket készít.



Részt vesz az iskolát érintő valamennyi ellenőrzési folyamatban a belső ellenőrzési tervben foglaltak szerint.



Részt vesz a pedagógusok munkájának megítélését szolgáló óralátogatásokon és megbeszéléseken, észrevételeivel, tapasztalataival segíti a pedagógiai munka magasabb színvonalú elvégzését.



Részt vesz az iskola tantárgyfelosztásának tervezésében, gondoskodik az órarend elkészítéséről, a tanári ügyelet megszervezéséről.



Részt vesz az intézmény PR-tevékenységének irányításában, javaslatokat tesz a fejlesztési stratégia és az iskolai arculat kialakításának kérdéseiben.



Gondoskodik a mindenkori pedagógus helyettesítés megoldásáról. Havonta megadott határidőre elkészíti a hozzá tartozó pedagógusok túlóra-összesítését, összegzi a helyettesített tanítási órákat és egyéb foglalkozásokat.



Összefoglaló jelentéseket, elemzéseket készít, illetve készíttet az igazgató vagy külső intézmények felkérésére, illetve fenntartói utasításra.



Folyamatosan figyelemmel kíséri és ellenőrzi az osztálynaplók és az egyéb foglalkozási naplók vezetését.

További – egyedileg meghatározott – feladatok: 

…………………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………………



………………………………………………………………………………………………………… 99


A teljesítményértékelés módja 

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés és a minősítési eljárás jogszabályban foglalt rendje alkotja teljesítményértékelése joghatásokat is magába foglaló alapját.



Munkájában nyomon követhető legyen az általa vezetett szervezeti egységek sokirányú fejlesztése és fejlődése.



Munkájáért eredményfelelősséget vállal: felelős a rá bízott szervezeti egységek fejlődéséért, amit iskolai belső és külső értékelések minősítenek.



Munkájáról az igazgató által meghatározott szempontok alapján évente írásos beszámolót készít.

Záradék: Hivatali titoktartásra kötelezett

Jelen munkaköri leírás ……… év ………………… hónap …… napján lép életbe, és módosításáig, illetve a munkajogi jogviszony megszűnéséig érvényes.

…………………, …… év …………………… hónap ……… nap

_________________________ PH

igazgató

A munkaköri leírásban foglaltak teljes körű elvégzését magamra nézve kötelezően elismerem. A munkaköri leírás egy példányát átvettem.

…………………, …… év …………………… hónap ……… nap

_________________________ munkavállaló

100


A tanító munkaköri leírása A munkavállaló neve:

A munkakör megnevezése: tanító Munkajogi jogviszony típusa: Munkahely, szervezeti egység megnevezése: Előírt végzettsége: Besorolása: FEOR száma: Közvetlen felettese: Közvetett felettese: Munkaidő : Megbízás időtartama:

A munkakör célja

Az iskola alsó tagozatán az alapvető feladat a tanulók iskolai életre szocializálása, kötelességtudatuk és feladattartásuk kialakítása, az alapkészségek fejlesztése; az egészséges életmódnak megfelelő szokások, követelmények megismertetése, gyakoroltatása a tanulókkal; a tanulók életkornak megfelelő foglalkoztatása a Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: Nat) és az iskola pedagógiai programjának szellemében.

Alapvető felelősségek és feladatok 

A tanító felelős a rábízott tanulók tanulmányi és erkölcsi fejlődéséért; jogait és kötelességeit a nemzeti köznevelési törvény, továbbá végrehajtási rendeletei, valamint az intézmény pedagógiai programja és belső szabályzatai tartalmazzák.



Következetesen betartja a pedagógus etika normáit.



Osztályában a tantárgyfelosztáson meghatározott tantárgyakat tanítja.

101




Napi rendszerességgel megbeszéli és kialakítja a legfontosabb napi feladatokat az osztályában tanító

nevelőkkel,

és

a

napközis

munkarendnek

megfelelően

egyeztet

az

aznapi

tevékenységekről. 

Törvény adta jogánál fogva a tanításhoz maga választja meg a felhasználni kívánt taneszközöket és módszereket. Választása során tekintettel kell lennie arra, hogy munkájával a nevelőtestület által kialakított pedagógiai koncepciót szolgálja. A felelős taneszköz- és módszerválasztás feltétele, hogy a tanító megismerje a rendelkezésre álló tanítási programokat és eszközöket. Folyamatos önképzéssel kell tájékozódnia az új szakmai törekvésekről. Mindezek érdekében konzultál szakmai munkaközössége vezetőjével.



Tanóráira és egyéb foglalkozásaira rendszeresen felkészül, nagy gondot fordít a tanulóknak az életkori sajátosságoknak megfelelő foglalkoztatására, a módszertani innovációra, a rendelkezésre álló idő optimális kihasználására.



Tanórai munkáját a tanulók adottságainak, haladási tempójának megfelelően differenciáltan szervezi. A lemaradó tanulók számára felzárkóztató foglalkozásokat szervez, egyéni segítségnyújtással biztosítja továbbhaladásukat. Szükség esetén – a fejlesztőpedagógussal együtt – a tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságnál vizsgálatot kezdeményez annak érdekében, hogy minden tanuló a képességeinek megfelelő intézményben folytathassa tanulmányait. Gondot fordít a tehetséges tanulók megfelelő foglalkoztatására is, amit a tanórai differenciáláson kívül egyéni tehetséggondozó foglalkozás, illetve tanulmányi versenyekre való felkészítés formájában is megtehet.



Gondoskodik arról, hogy minden tanuló – ha különböző ütemben is – elsajátítsa a helyi tanterv követelményeiben meghatározott alapkészségeket, a képességeinek megfelelő ismereteket.



A tanulók tanulmányi fejlődését egyéni foglalkoztatással, sokoldalú szemléltetéssel szolgálja. Maga gondoskodik az általa használt szemléltető és technikai eszközök helyes tárolásáról, épségének megőrzéséről.



Rendszeresen ellenőrzi és értékeli a tanulók tanulmányi munkáját annak figyelembe vételével, hogy az értékelés az életkori sajátosságoknak megfelelő, motiváló hatású legyen. Az értékelésben törekszik az írásbeli és szóbeli formák egyensúlyának megtartására. A kötelező írásbeli feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal együtt értékeli. Az írásgyakorlatot és a matematikai feladatokat a következő órára, de legkésőbb 10 munkanapon belül köteles kijavítani.



Tanításában kiemelten kezeli a szóbeli és írásbeli kommunikatív képességek, valamint a Nat kulcskompetenciák komplex fejlesztését. 102




A tanulók személyiségfejlesztését a tanítás-tanulás folyamatában tervszerűen végzi. Feladata a tanulók minél alaposabb megismerése, amit állandó, tudatos megfigyeléssel, változatos közös tevékenységek szervezésével, szükség szerinti családlátogatásokkal és különböző vizsgálatok segítségével érhet el.



Fokozatosan szoktatja tanulóit az iskolai élet szabályainak betartására, megismerteti velük az iskola házirendjét.



Biztosítja tanulói számára, hogy nyugodt légkörben, türelmes, elfogadó környezetben fejlődjenek.



A tanulás megszerettetésére, a szellemi erőfeszítésekben rejlő örömforrások felfedeztetésére, a tanulók spontán érdeklődésének fenntartására, fejlesztésére törekszik munkája során.



Felelős azért, hogy a tanulók a tanulmányi foglalkozások szüneteiben egészséges körülmények között kikapcsolódhassanak, játszhassanak, megfelelő időt töltsenek szabad levegőn való mozgással is.



Egyéb foglalkozások keretében tanórán kívüli szabadidős foglalkozásokat szervez a tanulók életkorának, igényeinek megfelelően.



A tanítási órákon és az egyéb foglalkozásokon különös gondot fordít a tanulók együttműködési készségeinek, önállóságának és öntevékenységének kialakítására.



A közös iskolai tevékenység minden mozzanatában gyakoroltatja a kulturált emberi viselkedés szabályait.



Tiszteli a tanuló emberi méltóságát, a másik ember tiszteletét megköveteli a tanulóktól is.



Gondoskodik a szociális segítségre szoruló, hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók segítéséről. Ha szükségesnek látja, hatósági intézkedést is kezdeményez (rendszeres iskolába járásra való felszólítás, feljelentés, segélyezés, étkezési és tanszerellátás, gyámügyi intézkedés stb.).



Együttműködik a gyermekvédelmi feladatokat ellátó iskolai alkalmazottal.



Részt vesz az általa tanított tanulókat érintő szülői értekezleteken, osztályozó értekezleteken, esetmegbeszéléseken,

problémamegoldó

fórumokon,

évfolyam-,

illetve

osztályszintű

megbeszéléseken. 

Szoros kapcsolatot tart fenn a szülőkkel, őket minden – az osztályt, illetve az egyes tanulókat érintő – kérdésről rendszeresen tájékoztatja. A tanulók előmeneteléről szóló minősítéseket, érdemjegyeket folyamatosan bejegyzi a tájékozató füzetbe. A munkatervben meghatározott időközönként szülői értekezletet, fogadóórát tart.

103




Tájékoztatja a szülőket az iskolában használatos taneszközökről, szükség szerint részt vesz a tankönyvek kiosztásában, meghatározza a szükséges füzetek és íróeszközök körét.



Szervezőmunkát végez a szülői szervezet megalakításában. Az arra alkalmas és vállalkozó szülőket bevonja a tanulmányi munka és a szabadidős foglalkozások, kirándulások, táborozások megszervezésébe.



A szülőket tájékoztatja az iskola pedagógiai programjáról, házirendjéről, az iskolai értékelési rendszerről.



A tanító, mint a nevelőtestület tagja, részt vesz a nevelőtestület döntéseinek meghatározásában, kötelessége az értekezleteken, közös iskolai rendezvényeken való részvétel.



Az iskolai ünnepélyek méltó megtartásához osztálya megfelelő felkészítésével – a megbeszéltek szerint a tanulók életkorától függően műsorok betanításával – járul hozzá.



Kötelessége az iskolai munkatervben rá osztott feladatok végrehajtása, ügyeletesi és helyettesítési teendők ellátása.



Munkájának megkezdése előtt 15 perccel köteles megjelenni az iskolában, illetőleg a foglalkozás helyén. Akadályoztatása esetén a lehető legrövidebb időn belül értesíti feletteseit, és a tanítási anyag, valamint a taneszközök átadásával hozzájárul a helyettesítés szakszerűségéhez.



Szükség szerint kapcsolatot tart az óvodával, valamint a felső tagozaton tanító kollégáival.



Szakmai munkaközösségében aktívan részt vesz a szervezett önképzésben, kihasználja az iskola által biztosított továbbképzési lehetőségeket.



Munkaközösségével együtt alkotó munkát vállal az iskola programjainak kialakításában.



Mindennapi munkáját az iskola általános céljai alapján tervezi, és ezek szolgálatában szervezi.


…………………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………………

A teljesítményértékelés módja 104







Munkájában nyomon követhető legyen tanulóinak sokirányú fejlesztése és fejlődése a tanévek folyamán.



Munkájáért eredményfelelősséget vállal: felelős a rá bízott tanulók tanulmányi fejlődéséért, amit iskolai belső és külső értékelések minősítenek.



Az iskolavezetés előre meghatározott rendben látogatja tanítási óráit.



…………………, …… év …………………… hónap ……… nap

_________________________ PH

igazgató


…………………, …… év …………………… hónap ……… nap

_________________________ munkavállaló

105


A tanár munkaköri leírása A munkavállaló neve:

A munkakör megnevezése: tanár Munkajogi jogviszony típusa: Munkahely, szervezeti egység megnevezése: Előírt végzettsége: Besorolása: FEOR száma: Közvetlen felettese: Közvetett felettese: Munkaidő : Megbízás időtartama:

A munkakör célja

Az iskolai tantárgyak szakszerű és hatékony oktatása a tantárgyfelosztásban meghatározott rendben, a pedagógiai program alapértékeinek szakmai munkában történő érvényesítésével.


A pedagógus felelősséggel és önállóan, a tanulók tudásának, képességeinek és személyiségének fejlesztése érdekében végzi munkáját. Munkaköri kötelességeit általában az ágazati jogszabályok és az iskola szabályozó normái határozzák meg.






Nevelő-oktató munkáját a nevelőtestület által kialakított egységes elvek alapján, a módszerek és a taneszközök szabad megválasztásával, tervszerűen végzi. Megismeri a szaktárgyában rendelkezésre álló programokat és tankönyveket, s ezek közül az iskola pedagógiai koncepciója alapján, a tanulók adottságaihoz igazítva választja ki a legmegfelelőbbet.



Év elején – a követelményeket és az előző évi mérések eredményét figyelembe véve – a képességek fejlesztését célzó foglalkozási tervet készít. 106




Tanítási óráira és egyéb foglalkozásaira rendszeresen felkészül, azokat szakszerűen és pontosan megtartja. Az azonos szaktárgyakat tanítókkal rendszeresen konzultál a pozitív hatások elérése érdekében.



Óráin gondot fordít a tanulók differenciált foglalkoztatására, egyéni fejlesztésüket optimális szintű, személyre szabott feladatokkal szolgálja.



Rendszeresen ellenőrzi és értékeli a tanulók teljesítményeit, eközben gondot fordít arra, hogy az írásbeli és szóbeli számonkérés egyensúlyban legyen.



Az írásbeli dolgozatokat, felmérő és témazáró feladatlapokat legkésőbb 10 napon belül kijavítja és kijavíttatja. A dolgozatírás időpontját a tanulókkal előre közli, ennek segítségével, a többi pedagógussal együtt biztosítja, hogy ugyanabban az osztályban egy napon kettőnél több témazáró dolgozatot ne írjanak.



A kötelező házi feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal javíttatja, és velük együtt értékeli.



Megismeri az általa foglalkoztatott tanulókról szóló szakvéleményeket, annak ajánlásait figyelembe veszi és mérlegeli az érintett tanulók tanításakor és osztályzásakor.



Az iskolavezetés jóváhagyásával a tantárgyfelosztás alapján a lassúbb tempóban haladó tanulók számára felzárkóztató foglalkozásokat szervezhet, lehetőséget biztosítva a számukra a pozitív eredmény mielőbbi elérésére.



A szaktárgyában kimagasló teljesítményt és kreativitást mutató tanulókat az iskola lehetőségeinek kihasználásával hozzásegíti tehetségük kibontakoztatásához szakkör, önképző kör, művészeti csoport, tanulmányi, kulturális vagy sportversenyekre való felkészítés keretében.






Óráin optimálisan felhasználja az iskolában rendelkezésére álló szemléltető eszközöket.



Gondoskodik a szaktárgyához tartozó szertári anyag megfelelő tárolásáról, megőrzéséről, a szertár rendjéről, és öntevékenyen részt vállal a szemléltetőeszköz-állomány fejlesztésében.



Az iskola pedagógiai programjában, éves munkatervében meghatározott – szaktárgyával kapcsolatos – szabadidős programok, versenyek megszervezésében aktív szerepet vállal.



Az iskola szervezeti és működési szabályzatában meghatározott módon történő megbízással az éves munkatervben rögzített óraközi ügyeletet vállal, szükség szerint – az iskolavezetés utasítására – helyettesítést végez.



Elvégzi a pedagógus beosztásával kapcsolatos adminisztrációs munkát: pontosan vezeti az osztálynaplót és a foglalkozási naplókat; a tanulók érdemjegyeit beírja a tájékoztató füzetbe, s azt kézjegyével ellátja.

107




Kötelezően részt vesz a havonkénti fogadóórákon. Szükség szerint egyéni fogadóórát is tart. A szülőkkel való találkozási alkalmakkor tájékoztat a tantárgyi követelményekről, a tanulók előmeneteléről, megbeszéli velük a gyermekük fejlődésében felmerülő problémákat.



Kötelezően részt vesz a tantestületi értekezleteken, megbeszéléseken; joga van véleményével a közös döntésekhez hozzájárulni.



Jelen kell lennie minden iskolai szintű rendezvényen, ünnepélyen, megemlékezésen.



Kötelessége szakmai és pedagógiai tudásának állandó gyarapítása, a szaktárgya körébe tartozó új tudományos eredmények megismerése és a módszertani fejlesztések körében való tájékozódás.



Munkájának megkezdése előtt 15 perccel köteles megjelenni az iskolában, illetőleg a foglalkozás helyén. Akadályoztatása esetén a lehető legrövidebb időn belül értesíti feletteseit, és a tanítási anyag, valamint a taneszközök átadásával hozzájárul a helyettesítés szakszerűségéhez.



Aktívan részt vesz szakmai munkaközössége foglalkozásain, ahol megosztja kollégáival önképzésben szerzett ismereteit; egyezteti velük a szaktárgyi értékelés helyi elveit. Részt vesz a helyi tanterv kidolgozásában, helyi és kerületi versenyek szervezésében.



Szaktárgya tanításával egy időben alapvető kötelessége a tanulók személyiségének a nevelőtestülettel közösen kialakított koncepció mentén való fejlesztése, a pedagógiai programban rögzített iskolai értékrend következetes képviselete.



Figyelemmel kíséri a tanulók egyéni fejlődését; ennek előmozdítása érdekében együttműködik az osztályfőnökkel és vele egy osztályban tanító pedagógusokkal.


…………………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………………

A teljesítményértékelés módja

108
















…………………, …… év …………………… hónap ……… nap

_________________________ PH

igazgató


…………………, …… év …………………… hónap ……… nap

_________________________ munkavállaló

109


A napközis nevelő munkaköri leírása A munkavállaló neve:

A munkakör megnevezése: napközis nevelő Munkajogi jogviszony típusa: Munkahely, szervezeti egység megnevezése: Előírt végzettsége: Besorolása: FEOR száma: Közvetlen felettese: Közvetett felettese: Munkaidő : Megbízás időtartama:

A munkakör célja

A napközis csoportba tartozó tanulók tanórák után iskolában töltött idejének célszerű, hasznos, intenzív tanulás-módszertani, a tanulást hatékonyan segítő foglalkozásokkal való kitöltése, melyben a szabadidő hasznos eltöltése és az egészséges életvitelre való nevelés is hangsúlyos szerepet játszik.


Nevelő munkáját a foglalkozási tervben rögzített módon tervezi, nagy gondot fordít a tanulók változatos foglalkoztatására.






Legfontosabb feladata a tanulók másnapi felkészülésének biztosítása, az önálló tanulás feltételeinek megteremtése, módszereinek megtanítása és a szükség szerinti segítségnyújtás. Gondoskodik arról, hogy a tanulók a heti rendben megjelölt tanulmányi foglalkozásokon tanuljanak, írásbeli házi feladataikat maradéktalanul elkészítsék. Ezt mennyiségileg és minőségileg mindig ellenőrzi a tanulási időben. A nehezebben haladó tanulókat a megadott

110


időkeretek között korrepetálja vagy segítésüket tanulócsoportok, tanulópárok szervezésével biztosítja. 

Szükség szerint kapcsolatot tart a többi, tanulócsoportjában tanító kollégáival, valamint az osztályfőnökökkel.



A napközis munka fontos része a szabadidő fejlesztő hatású tevékenységekkel való kitöltése.



Az adott időkeret szabta lehetőségek szerint csoportja számára naponta egy alkalommal kézműves, kulturális, sport- vagy játékfoglalkozásokat szervez, biztosítva ezek színvonalát.



Csoportját az étkezési rend szerint megszabott időben az ebédlőbe kíséri, ott gondoskodik a kulturált étkezés feltételeiről, a személyi higiénia szabályainak betartásáról, a tanulók fegyelmezett viselkedéséről.



Ebéd után a tanulási időig terjedő szabadidőben biztosítja a tanulóknak a foglalkozásokat, a szabad levegőn való mozgást, kikapcsolódást, eközben személyesen felügyel rájuk. Ez idő alatt indirekt módon irányítja tevékenységüket.



A foglalkozások befejezése után a napközis munkaközösségben történt megegyezés szerint lekíséri a kijárathoz, illetve az ügyeletre a tanulókat.



Felelősök választásával és azok munkájának ellenőrzésével – munkaideje alatt – biztosítja az ebédlő, a csoportfoglalkozásokra használt tanterem és az iskolaudvar rendjét és biztonságát.



Gondoskodik a csoportja számára kiadott játékok, munka- és szemléltető eszközök gondos tárolásáról és állaguk megőrzéséről.



Aktívan részt vesz a napközis munkaközösség munkájában, állandó önképzéssel fejleszti tudását.



Mint a nevelőtestület tagja, köteles részt venni annak értekezletein, megbeszélésein, az iskolai rendezvényeken.



Részt vesz a csoportjába tartozó tanulók szülői értekezletein, fogadóóráin, az osztályozó értekezleteken, esetmegbeszéléseken,

problémamegoldó

fórumokon,

évfolyam-,

illetve

osztályszintű megbeszéléseken. 

A tanulók munkájának ösztönzésére motiváló értékelési rendszert dolgoz ki, a heti vagy havi értékelések eredményéről rendszeresen tájékoztatja az osztályfőnököt és a szülőket.






Vezeti a tantárgyfelosztásban szereplő ügyeleti és más egyéb foglalkozásokat.



Szükség szerint elkíséri a csoportot az osztályfőnökkel délelőtti iskolán kívüli programokra, illetve osztálykirándulásra vagy erdei iskolába.

111




Munkájának megkezdése előtt 15 perccel köteles megjelenni az iskolában, illetőleg a foglalkozás helyén. Akadályoztatása esetén a lehető legrövidebb időn belül értesíti feletteseit, és az aznapra tervezett foglalkozási anyag átadásával hozzájárul helyettesítésének szakszerűségéhez.



Szükség esetén – felettesének előzetes jelzése alapján – délelőtti szakórai helyettesítést lát el, illetve más foglalkozásokon helyettesít elrendelés alapján, akár saját csoportfoglalkozásaival összevontan.



Munkaideje délutánra esik, a tanórák befejezésétől 60 perces foglalkozási időkerettel számolva 16 óráig (amennyiben ügyeletet teljesít, 17 óráig) felelős a tanulók foglalkoztatásáért a foglalkozások szüneteiben is.



Szakmai munkaközösségében aktívan részt vesz a szervezett önképzésben, kihasználja az iskola által biztosított továbbképzési lehetőségeket.



Munkaközösségével együtt alkotó munkát vállal az iskola programjainak kialakításában.



Mindennapi munkáját az iskola általános céljai alapján tervezi, és ezek szolgálatában szervezi.


…………………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………………











Az iskolavezetés előre meghatározott rendben látogatja tanítási óráit. 112




…………………, …… év …………………… hónap ……… nap

_________________________ PH

igazgató


…………………, …… év …………………… hónap ……… nap

_________________________ munkavállaló

113


A fejlesztőpedagógus munkaköri leírása A munkavállaló neve:

A munkakör megnevezése: fejlesztőpedagógus Munkajogi jogviszony típusa: Munkahely, szervezeti egység megnevezése: Előírt végzettsége: Besorolása: FEOR száma: Közvetlen felettese: Közvetett felettese: Munkaidő: Megbízás időtartama:

A munkakör célja

A tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok által kiadott szakértői véleményben, valamint a szakvéleményben foglaltak szerinti jogszabályban előírt fejlesztések biztosítása a tanulók számára.


A fejlesztőpedagógus felelősséggel és önállóan, a tanulók tudásának, képességeinek és személyiségének fejlesztése érdekében végzi munkáját. Munkaköri kötelességeit általában az ágazati jogszabályok és az iskola szabályozó normái határozzák meg.



Nevelő-oktató munkáját a nevelőtestület által kialakított egységes elvek alapján, a módszerek és a taneszközök szabad megválasztásával, tervszerűen végzi.






A többi pedagógussal együtt negyedévi rendszerességgel átnézi a nyilvántartásban szereplő tanulók szakvéleményeit, illetve szakértői véleményeit. Egyeztetik a meglévő diagnózis alapján az ellátandó feladatokat, azok meglétét, kellő óraszámban történő ellátását. Közösen ellenőrzik a 114


szakvélemények, illetve szakértői vélemények érvényességét. Segíti az osztályfőnököt a vizsgálati és a kontrollvizsgálati kérőlapok helyes és szakszerű kitöltésében. 

Előkészíti, megszervezi és lebonyolítja a matematika-, olvasás- és írástanulással kapcsolatos problémákkal küzdő tanulókkal való szakszerű foglalkozásokat, illetve elvégzi az ezzel kapcsolatos adminisztratív tevékenységeket (egyéni fejlesztési terv készítése, a tanulók fejlődésével kapcsolatos tájékoztató beszámolók elkészítése stb.).



Törvény adta jogánál fogva a foglakozásaihoz maga választja meg a felhasználni kívánt taneszközöket és módszereket. Választásánál azonban tekintettel kell lennie arra, hogy munkájával a tantestület által kialakított pedagógiai koncepciót szolgája. Ennek érdekében konzultál a szakmai munkaközösségek vezetőivel is.



A felelős taneszköz- és módszerválasztás feltétele, hogy a fejlesztőpedagógus megismerje a rendelkezésre álló tanítási programokat és eszközöket, így folyamatos önképzéssel kell tájékozódnia az új szakmai törekvésekről.



Foglalkozásaira rendszeresen felkészül, nagy gondot fordít a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő foglalkoztatásra, a rendelkezésre álló idő optimális kihasználására.



Szükség esetén a tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok vizsgálatát kezdeményezi annak érdekében, hogy a tanuló tanulási problémáinak megfelelő szakemberhez kerüljön, illetve ha ez szükséges, kezdeményezze megfelelő iskolatípusba irányítását.



A tanulók tanulmányi fejlődését egyéni foglalkoztatással, sokoldalú szemléltetéssel szolgálja. Maga gondoskodik az általa használt szemléltető és technikai eszközök helyes tárolásáról, épségének megőrzéséről.



Rendszeresen ellenőrzi és értékeli a tanulók munkáját úgy, hogy az értékelés motiváló hatású legyen.



Foglalkozásai során kiemelten kezeli a szóbeli és írásbeli kommunikatív képességek fejlesztését.



A tanulók személyiségfejlesztését a tanítás-tanulás folyamatában tervszerűen végzi. Feladata a tanulók minél alaposabb megismerése, amit folyamatos megfigyelésükkel és különböző vizsgálatok segítségével érhet el.



Fokozatosan szoktatja hozzá tanulóit az iskolai élet szabályainak betartására.



Biztosítja tanulói számára, hogy nyugodt légkörben, türelmes, elfogadó környezetben fejlődjenek.



Meghatározó szerepe van a tanulók tanuláshoz való viszonyának kialakításában; feladata a tanulás megszerettetése, a szellemi erőfeszítésekben rejlő örömforrások felfedeztetése, diákjai spontán érdeklődésének fenntartása, fejlesztése. 115




A foglalkozásain különös gondot fordít a tanulók együttműködési készségének, önállóságának és öntevékenységének kialakítására.



A közös iskolai tevékenység minden mozzanatában gyakoroltatja a kulturált emberi viselkedés szabályait.



Tiszteli a tanulók emberi méltóságát, a másik ember tiszteletét megköveteli a tanulóktól is.






Ellátja az általa fejlesztésben részesített tanulókkal kapcsolatos iskolai adminisztrációs munkát, vezeti naplóját, adatokat szolgáltat a statisztika elkészítéséhez.



Szoros kapcsolatot tart fenn a szülőkkel, őket minden – az egyes gyerekeket érintő – kérdésről haladéktalanul tájékoztatja. A munkatervben meghatározott időközönként fogadóórát tart.



Mint a nevelőtestület tagja, részt vesz a nevelőtestület döntéseinek meghatározásában, kötelessége az értekezleteken, közös iskolai rendezvényeken való részvétel.



Munkájának megkezdése előtt 15 perccel köteles megjelenni az iskolában, illetőleg a foglalkozás helyén. Akadályoztatása esetén a lehető legrövidebb időn belül értesíti feletteseit.



Munkaközösségében aktívan részt vesz a szervezett önképzésben, az iskola által biztosított továbbképzési lehetőségeket kihasználja (könyvtárhasználat, tanfolyamok), újonnan szerzett ismereteiről beszámol munkaközösségében.


…………………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………………





Munkájában nyomon követhető legyen tanulóinak sokirányú fejlesztése és fejlődése a tanévek folyamán. 116










…………………, …… év …………………… hónap ……… nap

_________________________ PH

igazgató


…………………, …… év …………………… hónap ……… nap

_________________________ munkavállaló

117


Az osztályfőnök munkaköri leírása A munkavállaló neve:

A munkakörhöz kapcsolódó beosztás megnevezése: osztályfőnök Munkajogi jogviszony típusa: Munkahely, szervezeti egység megnevezése: Előírt végzettsége: Besorolása: FEOR száma: Közvetlen felettese: Közvetett felettese: Munkaidő: Megbízás időtartama:

A munkakör célja

Az osztályt és annak tanulóit érintő iskolai fejlesztő hatások koordinálása: a nevelési tényezők összefogása a tanulók személyiségének az iskolai értékrend szerint való fejlesztése érdekében. Az osztály közösségi életének szervezése.

Legfontosabb felelősségek és feladatok 

Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg. Munkáját az iskola pedagógiai programja és az éves iskolai munkaterv, valamint az osztályfőnöki munkaközösség munkaterve alapján végzi. Az osztályfőnök felelős vezetője a rábízott tanulócsoportnak. Feladata a tanulók személyiségének alapos, sokoldalú megismerése, differenciált fejlesztése, közösségi tevékenységük irányítása, önállóságuk és öntevékenységük fejlesztése.



Nevelőmunkáját folyamatosan tervezi, ennek írásos dokumentuma a foglalkozási terv és az osztályfőnöki órák tématerve, amelynek formai, szerkezeti követelményeit az osztályfőnöki munkaközösség határozza meg.

118




Személyiség- és közösségfejlesztő munkája során az iskola pedagógiai programjában preferált alapértékek elfogadtatása érdekében törekszik a tanulók személyiségének, családi és szociális körülményeinek alapos megismerésére, a szülők iskolával szembeni elvárásainak, a tanulókkal kapcsolatos ambícióinak megismerésére.



Feltérképezi az osztály szociometriai jellemzőit, az osztályon belül uralkodó értékrendet.



Osztályáról az év végén az iskolavezetés által meghatározott szempontok alapján helyzetelemzést készít.



Együttműködik az osztályban tanító pedagógusokkal.



Látogatja osztálya tanítási óráit, egyéb foglalkozásait; tapasztalatait, észrevételeit, s az esetleges konfliktusokat az érintett nevelőkkel megbeszéli.



Szükség esetén – felettesei hozzájárulásával – az osztályban tanító és az érintett más pedagógusokat tanácskozásra hívja össze (esetmegbeszélés).



Vezeti osztálya osztályozó értekezleteit, ezeken, valamint az igazgató kérésére a nevelőtestületi értekezleten ismerteti és elemzi a tanulócsoport helyzetét, neveltségi szintjét, tanulmányi munkáját, magatartását. Az osztályban tanító pedagógusokkal megvitatja az addigi és a következő időszak teendőit.



Gondot fordít arra, hogy osztálya tanulói érjék el a képességüknek megfelelő szintet a tanulásban. Havonta értékeli az osztállyal és az osztályban tanító többi pedagógussal együtt a tanulók magatartását és szorgalmát.



Tiszteletben tartja a tanulók emberi méltóságát; gondoskodik arról, hogy az osztály közösségi tevékenysége során alkalmat teremtsen minden tanulónak a demokratikus közéleti szereplésre történő felkészülésre.



A tantárgyfelosztásban meghatározott órakeretben osztályfőnöki órát tart. Ezeket használja fel az osztályban adódó szervezési és pedagógiai problémák megoldására. Az osztályfőnöki órák témáit foglalkozási tervben rögzíti. Az osztályfőnöki órákon folyó irányított beszélgetések tükrözik a rendre, tisztaságra, udvarias, kulturált viselkedésre, fegyelmezett munkára és tanulásra; a munka és a dolgozó ember tiszteletére, az önművelés igényére, a testi-lelki egészség megőrzésére, a környezetvédelemre, demokratizmusra, önismeretre, harmonikus, társas kapcsolatra való nevelést. Az egyes alapkérdésekkel való foglalkozás mértékét, a ráfordított időt és az osztályfőnöki tematikában kerülő egyéb kérdéseket az iskola pedagógiai programja és a tanulók fejlettségi szintje alapján választja ki. A tanmenetben tervezett témák feldolgozására alaposan felkészül, ugyanakkor a tanulók érdeklődésének, aktivitásának figyelembevételével rugalmasan kezeli azokat. 119




Nevelőmunkája

tervezésének

alapja

a

foglalkozási

terv.

Ebben

rögzíti

a

tanulók

személyiségfejlesztése érdekében elvégzendő felméréseket, vizsgálatokat, a tanulókkal való egyéni bánásmód eljárásait, s az osztállyal való egyeztetés után a tanévre tervezett közös tevékenységet (kirándulások, erdei iskola, egyéb programok). 

Felkészíti az osztályát az iskola hagyományos rendezvényeire, ünnepségeire, szervezi osztálya szabadidős foglalkozásait oly módon, hogy így megismertesse a tanulókkal a kultúra és a művelődés változatos formáit, kifejlessze bennük a szabadidő tartalmas kialakításának igényét.



Segíti az iskolai diákönkormányzat munkáját, felkelti a tanulókban az iskolai közéleti tevékenység iránti érdeklődést, az osztály életének demokratikus szervezésével kifejleszti bennük az ehhez szükséges képességeket.



A tanulók minden iskolai tevékenységét (beleértve az egyéb foglalkozásokat is) értékeli.



Kialakítja a tanulókban a reális önértékelés igényét.



Folyamatosan törekszik osztályában a társadalmi munkamegosztás megismertetésére. A tanulók életkorának megfelelően szakmai ismeretekkel, önismereti gyakorlatokkal készíti fel őket a pályaválasztásra (pályaválasztási orientáció).



Biztosítja az osztályterem rendjének, tisztaságának, berendezési tárgyainak megőrzését.



Törekszik a család és az iskola nevelőmunkájának összehangolására, együttműködik a szülőkkel.



Az iskolai munkatervben meghatározottak szerint szülői értekezletet, fogadóórákat tart.



Megismerteti a szülőkkel az iskola pedagógiai programját, szervezeti és működési szabályzatát, házirendjét, s megbeszéli velük a gyermekeiket érintő elképzeléseit az osztály, illetve az egyes tanulók fejlesztésére vonatkozóan.



Gondoskodik osztályában a szülői szervezet megválasztásáról és munkájáról, képviseli az osztály érdekeit a nevelőtestület előtt.



Megszervezi az arra vállalkozó és alkalmas szülők részvételét a tanulás segítésében, a pályaválasztási, iskolai szabadidős programok, kirándulások, táborozások szervezésében.



Szükség szerint családlátogatásokat végez a szülők előzetes értesítésével.



Folyamatosan tájékoztatja a szülőket gyermekeik magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről, alkalmazza az házirendben rögzített dicséret és elmarasztalás formáit.



Elvégzi az iskolavezetés által meghatározott adminisztrációs teendőket, felel az osztálynapló szabályszerű, naprakész vezetéséért, a törzslapok pontos felfektetéséért.



A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók segítése érdekében gondoskodik számukra a szociális és tanulmányi segítségnyújtásról, és együttműködik a gyermekvédelmi feladatokkal megbízott kollégájával. 120




A digitális naplót folyamatosan vezeti.



Regisztrálja és összesíti a tanulók hiányzásait, adatokat szolgáltat osztályáról az iskolai statisztikák elkészítéséhez.



Elvégzi a tanulók továbbtanulásával kapcsolatos adminisztratív teendőket, továbbtanulási lapjaikat szabályszerűen és pontosan továbbítja.



Aktívan részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, alkalomszerűen bemutató órákat, illetve foglalkozásokat tart.


…………………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………………

Kiegészítő információk

Munkakörülmények: 

Az osztályfőnököt megilleti a jog, hogy az osztályában ő tanítsa szaktárgyait.



Munkájához az iskolavezetés jogszabályban meghatározott pótlékot folyósít.








Munkájáért eredményfelelősséget vállal: felelős a rá bízott gyermekek tanulmányi fejlődéséért, amit iskolai belső és külső értékelések minősítenek. 121




Munkájáról félévenként írásban beszámol az iskolavezetőség által kiadott szempontok alapján.






…………………, …… év …………………… hónap ……… nap

_________________________ PH

igazgató


…………………, …… év …………………… hónap ……… nap

_________________________ munkavállaló

122


A munkaközösség-vezető munkaköri leírása A munkavállaló neve:

A munkakörhöz kapcsolódó beosztás megnevezése: munkaközösség-vezető Munkajogi jogviszony típusa: Munkahely, szervezeti egység megnevezése: Előírt végzettsége: Besorolása: FEOR száma: Közvetlen felettese: Közvetett felettese: Munkaidő: tanítói/szaktanári munkaköri leírásában foglaltak szerint Megbízás időtartama:

A munkakör célja

Az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalának javítása. Az iskolavezetés segítése az egyes szakterültek munkájának tervezésében, szervezésében, ellenőrzésében és értékelésében.

Közvetlen felettesi hatásköre

Az általa irányított munkaközösség valamennyi pedagógusa felett közvetlen felettesi hatáskört gyakorol.

Legfontosabb felelősségek és feladatok 

A munkaközösség-vezetőt az igazgató bízza meg.



A munkaközösség-vezető irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős annak szakmai munkájáért, a szaktárgyi oktatás színvonaláért.

123




Fejleszti a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesíti a módszertani eljárásokat, és erre biztatja munkaközössége tagjait is.



Ismeri a köznevelés fejlesztési programját, az ágazati jogszabályokat.



Szakterületének megfelelően részt vesz – a munkaközösségekkel együtt – az iskola pedagógiai programjának és a helyi tanterveknek a kidolgozásában.



Tanév elején elkészíti a munkaközösség munkatervét, félév végén és tanév zárásakor értékeli a munkaközösség munkáját.



Alkotó módon közreműködik az iskola különböző szabályozó dokumentumainak létrehozásában, módosításában az igazgató által meghatározottak szerint.



Javaslatot tesz a munkaközösséghez tartozó tantárgyakat illetően a tantárgyfelosztásra, véleményezi a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát.



Módszertani és szaktárgyi értekezleteket tarthat, bemutató foglalkozásokat, nyílt napokat szervezhet.



Tantárgycsoportjában pályázatokat, tanulmányi, kulturális és sportversenyeket szervez a munkaközösséggel együtt.



Egységes követelményrendszer kialakítására törekszik.



Önképzése példamutató, segíti a munkaközösség tagjainak a továbbképzését is.



Részt vesz szakmai pályázatokon, ösztönzi és segíti ebben kollégákat is.



Fokozott figyelemmel segíti a munkaközösségben dolgozó pályakezdő nevelők munkáját



Elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak foglalkozási terveit, ellenőrzi a követelmények megvalósítását.



Ellenőrzi és értékeli a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, munkafegyelmét, intézkedéseket kezdeményez az igazgatónál, javaslatot tesz a jutalmazásra és a kitüntetésre.



Rendszeresen órát látogat a munkaközösség tagjainál, a tapasztalatokat az érintett kollégákkal és az iskolavezetéssel megbeszéli.



Irányítja az iskolai munkatervben rögzített eredményméréseket, összegzi és elemzi a tapasztalatokat, levonja a szükséges következtetéseket, javaslatokat tesz a hiányosságok felszámolására.



Negyedévenként ellenőrzi a munkaközösséghez kapcsolódó tantárgyak osztályzatait.



Figyelemmel kíséri a felügyelete alá tartozó szaktárgyak technikai felszereltségét, javaslatot tesz a fejlesztésre.



Félévente tájékoztatja az igazgatót a tantárgyi követelmények teljesítéséről.



Tapasztalatai alapján információkat nyújt feletteseinek a döntések előkészítéséhez. 124




A munkaközösségéhez tartozó szaktanárokat érintő döntésekben véleményezési joggal rendelkezik.



Javaslattétellel véleményezi a munkaközösségéhez tartozó pedagógusok jutalmazását és intézményvezetői hatáskörben adható többletjuttatásait.



Részt vesz az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés és a minősítési eljárás feladataiban a jogszabályban foglalt lehetőségek szerint.


…………………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………………

Kiegészítő információk

Munkakörülmények: 

Munkájához az iskolavezetés jogszabályban meghatározott pótlékot folyósít.





Félévente összefoglaló elemzést készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára, az igazgató igénye szerint adatokat szolgáltat az adott munkaterület helyzetéről.



Összegző értékelést készít a munkaközösségéhez tartozó tantárgyakat érintő év eleji és év végi mérésekről az iskolavezetés által meghatározottak szerint.

Záradék: Hivatali titoktartásra kötelezett 125



…………………, …… év …………………… hónap ……… nap

_________________________ PH

igazgató


…………………, …… év …………………… hónap ……… nap

_________________________ munkavállaló

126


A könyvtáros munkaköri leírása A munkavállaló neve: A munkakör megnevezése: könyvtáros Munkajogi jogviszony típusa: Munkahely, szervezeti egység megnevezése: Előírt végzettsége: Besorolása: FEOR száma: Közvetlen felettese: Közvetett felettese: Megbízás időtartama: Munkaidő:

A munkakör célja Az iskolai könyvtár szakszerű és pontos működtetése, az intézményben folyó nevelő-oktató munka segítése, a pedagógiai programban, valamint a könyvtár szervezeti és működési szabályzatában foglalt könyvtári szolgáltatás nyújtásával.


Felelősséggel tartozik az iskolai könyvtárban elhelyezett könyvek, a szakmai munkához szükséges technikai eszközök, szemléltetőeszközök, segédeszközök rendeltetésszerű használatának biztosításáért, az esetleges problémák azonnali jelzéséért.



Kezeli a szakleltárt.



Folyamatosan vezeti a leltárkönyveket, végzi a gyűjtemény feltárását, a digitalizálással kapcsolatos feladatokat, amelyeket az igazgató határoz meg számára.



Felelős a technikai eszközök és taneszközök állapotának megőrzéséért, a szükséges javítások iránti igény bejelentéséért



Munkakapcsolatot tart a munkaközösségek vezetőivel, valamint a magyar nyelv és irodalom tantárgyat tanító valamennyi pedagógussal.



Minden tanévben összeállítást készít az iskolai könyvtár számára beszerzendő könyvekről, tartós tankönyvekről és oktatási segédletekről.

127




Biztosítja a könyvtár nyitva tartását, regisztrálja a könyvtárat igénybe vevő tanulókat, gondoskodik a nyitva tartás kifüggesztéséről.



Statisztikai adatokat szolgáltat a könyvtár működéséről, a könyvbeszerzésekről,



Éves munkatervet, tanév végi beszámolót, könyvtári statisztikát készít



Gondoskodik az iskolai könyvtár megfelelő állapotáról, az eszközök oktatásra alkalmas állapotának fenntartásáról és a szekrények, fiókok, polcok rendjéről.



A könyvtár működésével kapcsolatos legfontosabb tapasztalatait szakmai munkaközösségének értekezletén összefoglalja.



Részt vesz a normatív tankönyvellátás felmérésével kapcsolatos feladatokban, kiosztja a normatív tankönyveket, begyűjti a kölcsönzéssel biztosított normatív tankönyveket.



Lebonyolítja a könyvtár számára vásárlandó könyvek beszerzését,



Minden tanévben május 31-ig felmérést készít a tartós könyvekkel kapcsolatos kölcsönzési igényekről.



Minden tanévben június 20-ig a tanáriban és a tanulók számára egyaránt közzéteszi a kölcsönözhető tartós tankönyvek és segédkönyvek listáját.



Biztosítja az igénylők számára a könyvtárközi kölcsönzés megszervezését.



Nevelőtestületi és munkaközösségi értekezleten képviseli a könyvtárat.



Felelős az iskolai könyvtár mindenkori zárásáért.



A munkaidejének beosztása: –

nyitva tartás: 22 óra

–

belső munkák: 12 óra

–

külső tevékenység:

6 óra

Nyitvatartási feladatok során ellátja a 

kölcsönzés,



tájékoztatás,



könyvtári órák,



raktári rendezés ügyviteli teendőit.

Belső munkálatok során elvégzi az alábbi feladatokat: 

állománygyarapítás (leltárkönyvek vezetése),



kiemelt feladat: a könyvtári állomány számítógépre vitele (SZIRÉN 9.1. adatbázis),



katalógusszerkesztés,



bibliográfia készítése, 128




irodalomkutatás,



felkészülés a foglalkozásokra,



egyéni továbbképzés.

Külső tevékenységei: 

tájékozódás a könyvpiacon, tankönyvbemutatók szervezése,



egyéni beszerzések, továbbképzés,



tapasztalatcsere.


…………………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………………





Félévente beszámoló, évente munkaterv, statisztika elkészítése.



Az iskolavezetés ellenőrzései.


……………………, …… év …………………… hónap ……… nap

_______________________ PH

igazgató 129



…………………, …… év …………………… hónap ……… nap

_________________________ munkavállaló

130


Az iskolatitkár munkaköri leírása A munkavállaló neve:

A munkakör megnevezése: iskolatitkár Munkajogi jogviszony típusa: Munkahely, szervezeti egység megnevezése: Előírt végzettsége: Besorolása: FEOR száma: Közvetlen felettese: Közvetett felettese: Munkaidő és benntartózkodás: Megbízás időtartama:

A munkakör célja

Az intézmény adminisztrációs és tanügyi nyilvántartásainak teljes körű vezetése. Az igazgatói titkárság hivatali teendőinek teljes körű ellátása.

Főbb felelősségek és tevékenységek összefoglalása 

Fogadja és rendszerezi a naponta érkező postai küldeményeket.



Bonyolítja a kimenő postai küldeményeket.



Hivatalos levelezést folytat, ellátja a kiadmányozással kapcsolatos teendőket, vezeti az iktatást.



Elvégzi a postázást, vezeti a postai feladókönyvet.



Hivatalos telefonbeszélgetéseket és faxhívásokat bonyolít le (hatósági szervekkel, fenntartóval, működtetővel, partnerintézményekkel).



Pedagógiai és adminisztrációs írásos anyagot sokszorosít.



Naprakészen vezeti és javítja a tanuló-nyilvántartást.



Tanév elején a leadott osztálylétszámoknak megfelelően kiosztja a naplókat, tájékoztató füzeteket, ellenőrző könyveket. 131




A tanulók iskolába jelentkezésekor és távozásakor elvégzi a szükséges dokumentumok kiállítását, gondoskodik a bizonyítvány és egyéb dokumentumok kiadásáról, illetve beszerzéséről.



Gondoskodik a szükséges formanyomtatványok beszerzéséről.



A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerinti teendőket végez a Köznevelés Információs Rendszerén keresztül.



Elvégzi az elektronikusan előállított papíralapú dokumentumok és az elektronikus okiratok kezelésével kapcsolatos, SZMSZ-ben rögzített feladatait.



Tanulói vagy szülői kérésre hivatalos iratokat állít ki.



Előállítja, kezeli és irattárazza az igazgatói határozatokat.



Rendszeresen vezeti a nevelőtestületi értekezletek jegyzőkönyveit, és azok tárolásáról gondoskodik.



Szakszerűen vezeti és tárolja az irattári anyagot az ezzel megbízott munkatárssal együttműködve.



Közreműködik az irodaszerek megrendelésében.

Különleges felelőssége

Az írásos anyagok, elemzések, tervek, szerződések, utasítások témakörök szerinti, idő- és betűrendes feldolgozása és tárolása.

Tervezés 

A nem dokumentum jellegű, elavult iratok folyamatos selejtezése.



Iratrendezési terv készítése.



A dokumentumok szabályszerű vezetése, a jogszabályban előírt őrzési idő (irattári terv) betartásával.



A tárolt iratok könnyebb kezelhetőségének megtervezése.



Javaslat az irodatechnikai eszközök modernizálására.

Bizalmas információk kezelése 

Munkája, telefon- és faxhívásai során, továbbá a levelezés kezelésekor rendkívül körültekintően jár el. 132




Személyi, pénzügyi adatokat csak igazgatói engedéllyel adhat ki.



Bizalmasan kezeli a dolgozók személyi adatait, az iskolavezetőséggel folytatott beszélgetések témáit.



Vezeti és összesíti a dolgozók hiányzásairól és távolléteiről szóló adminisztrációt, közreműködik a többletóra-elszámolás technikai lebonyolításában.



Kezeli a diákoknak, pedagógusoknak, technikai és adminisztratív dolgozóknak a Köznevelés Információs Rendszerében vezetett nyilvántartását.

Ellenőrzés foka 

Gondoskodik arról, hogy a postai küldemények és egyéb iskolai iratok időben eljussanak a címzetthez.

Kapcsolatok 

Közvetlen napi kapcsolatban áll az igazgatóval és az intézményvezetőség többi tagjával.



Alkalomszerűen kapcsolatot tart az iskolaorvossal és az iskola védőnőjével.



Tanulói beiskolázáskor segít az adminisztrációs teendők elvégzésében, a jelentkezési lapok postázásában és a felvételről való visszaigazolás továbbításában az osztályfőnök és a tanuló részére.


…………………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………………

Munkakörülmények

133




Munkavégzéséhez külön irodája van, amelynek berendezéseit, gépeit rendeltetésszerűen használja, óvja.

A teljesítményértékelés módszere 

Munkájáért eredményfelelősséget vállal: felelős a rá bízott munkaterületért, amit iskolai belső és külső értékelések minősítenek.



Az iskolavezetés ellenőrzései által tapasztaltak.



Kapcsolattartás minősége a tanulókkal, szülőkkel és a kollégákkal.



Felmerülő problémák esetén hatáskört túl nem lépő önálló feladatmegoldás.



…………………, …… év …………………… hónap ……… nap

_________________________ PH

igazgató


…………………, …… év …………………… hónap ……… nap

_________________________ munkavállaló

134


A pedagógiai asszisztens munkaköri leírása A munkavállaló neve: A munkakör megnevezése: pedagógiai asszisztens Munkajogi jogviszony típusa: Munkahely, szervezeti egység megnevezése: Előírt végzettsége: Besorolása: FEOR száma: Közvetlen felettese: Közvetett felettese: Munkaidő és benntartózkodás: Megbízás időtartama:

A munkakör célja

A nevelő-oktató tevékenység valamennyi területének közvetlen segítésével kapcsolatos feladatok ellátása.

Főbb felelőssége és tevékenysége 

Munkáját a közvetlen felettese által meghatározott munkabeosztás és szabályok betartásával végzi.



A napközi otthon és a tanulószoba foglakozásain az iskolavezetőség utasításának megfelelően részt vesz a tanulók felügyeletében.



Részt vesz a hatékony nevelőmunkához nélkülözhetetlen feltételek biztosításában az alábbi felsorolt feladatkörökben: –

alkalomszerűen tanulócsoportok felügyeletét látja el közvetlen felettese utasítására;

–

igény szerint tanulócsoportokat kísér (kirándulás, fogászat, színház stb.), illetve egyes tanulókat orvoshoz visz, gondoskodik a beteg, sérült tanuló szakszerű ellátásáról, iskolán kívüli programok során a pedagógussal együtt kíséri a tanulókat;

–

levegőztetés ideje alatt a tanulók kísérésében és felügyeletében segít; 135


–

amennyiben intézkedést igénylő jelenséget tapasztal, azt jelenti az iskolaorvosnak, a pedagógusnak vagy közvetlen felettesének;

–

segíti az iskolatitkár munkáját;

–

részt vesz a tanulók ebédeltetésében;

–

foglalkozás alatti rendkívüli intézkedés esetén a pedagógus és az igazgatóhelyettes által megbízott feladatok ellátásában segítséget nyújt;



Részt vesz a nevelőtestület ülésein és az iskola alkalmazotti közösségének valamennyi rendezvényén.


…………………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………………

Különleges felelőssége 

Tájékoztatja észrevételeiről, megfigyeléseiről: –

az osztályfőnököket,

–

a tanulócsoportot, osztályt vezető pedagógusokat,

–

az iskolavezetőség tagjait.








Kapcsolattartás minősége a tanulókkal, a szülőkkel és a kollégákkal.



Felmerülő problémák esetén hatáskört túl nem lépő önálló feladatmegoldás. 136




…………………, …… év …………………… hónap ……… nap

_________________________ PH

igazgató


…………………, …… év …………………… hónap ……… nap

_________________________ munkavállaló

137


A rendszergazda munkaköri leírása A munkavállaló neve:

A munkakör megnevezése: rendszergazda Munkajogi jogviszony típusa: Munkahely, szervezeti egység megnevezése: Előírt végzettsége: Besorolása: FEOR száma: Közvetlen felettese: Közvetett felettese: Munkaidő és benntartózkodás: Megbízás időtartama:

A munkakör célja

A Molnár Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola informatikai rendszerének működtetése oly módon, hogy az megfeleljen az intézmény belső információs igényeinek.

Főbb felelősségek és tevékenységek összefoglalása 

Figyelemmel kíséri a hardver- és szoftverpiac mindenkori aktuális trendjeit, aminek alapján javaslatot tesz a beszerzésekre, fejlesztésekre, illetve részt vesz a hardver- és szoftverbeszerzések szakmai véleményezésében, lebonyolításában.



Elvégzi az újonnan beszerzésre kerülő számítástechnikai eszközök konfigurálását.



A tapasztalt hibákat – ha javításuk külső szakembert igényel – jelenti az igazgatónak, és a rendelkezésére bocsátott anyagi fedezet erejéig megjavíttatja.



Kapcsolatot tart a szervizzel, megszervezi a meghibásodott eszközök szállítását, ellenőrzi az elvégzett munkát, erről munkanaplót vezet.



Az észlelt károkat, rongálásokat haladéktalanul jelenti az igazgatónak.



Használaton kívüli (meghibásodott, javíthatatlan) számítástechnikai eszközöket előkészíti selejtezésre. 138




Biztosítja az alapfeladatok ellátásához szükséges szoftverek működését (operációs rendszer, irodai programcsomag, médialejátszó, stb.); a speciális feladatokra szánt szoftverek üzemeltetéséről és a szoftverfejlesztőkkel, terjesztőkkel való kapcsolattartásról az adott programot használó munkatárs gondoskodik a rendszergazda és az igazgató tudtával és jóváhagyásával.



A liszensz szerződések lejártakor – megalapozott szakmai szempontok szerint – javaslatot tesz az új szoftverek beszerzésére.



Az intézményi adottságok figyelembevételével rendszeresen – megalapozott szakmai szempontok szerint – javaslatot tesz a legjobb ár-érték arányú biztonsági szoftverek beszerzésére.



Biztosítja az intézményi hálózat megfelelő üzemben tartását.



Külső hiba észlelése esetén haladéktalanul felveszi a kapcsolatot az internetszolgáltatókkal.

Különleges felelőssége 

Biztonsági szoftverek telepítése, frissítése.



Súlyos biztonsági problémák észlelésekor azonnal megkezdi a kármentést.



Biztosítja az intézmény működésének szempontjából kiemelt fontossággal bíró területek (igazgatóság, titkárság, egyéb szervezeti ügyintézés) biztonsági adatmentésének lehetőségét.

Tervezés 

Elavult számítástechnikai eszközök selejtezése.



Figyelemmel kíséri a hardver- és szoftverpiac mindenkori aktuális trendjeit, aminek alapján javaslatot

tesz

a

beszerzésekre,

fejlesztésekre,

illetve

részt

vesz

a

hardver-

és

szoftverbeszerzések szakmai véleményezésében, lebonyolításában. 

Az iskola Számítástechnikai és adatvédelmi szabályzatának ismerete, fejlesztése.

Bizalmas információk kezelése

139


Ellenőrzés foka 

Rendszeres időközönként beszámol az igazgatónak az intézményben található számítástechnikai eszközök állapotáról, illetve az elvégzett javításokról, fejlesztésekről.

Kapcsolatok 

Közvetlen napi kapcsolatban áll az igazgatóval és az intézményvezetőség többi tagjával.



Munkája során szoros kapcsolatot tart fent a számítástechnika tanárokkal, segíti a pedagógusok munkáját.


…………………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………………

Munkakörülmények 

Munkavégzéséhez külön irodája van, amelynek berendezéseit, gépeit rendeltetésszerűen használja, óvja.









140



…………………, …… év …………………… hónap ……… nap

_________________________ PH

munkáltató

141


A gyermekvédelmi felelős munkaköri leírása A munkavállaló neve: A munkakör megnevezése: gyermekvédelmi felelős Munkajogi jogviszony típusa: Munkahely, szervezeti egység megnevezése: Besorolása: FEOR száma: Közvetlen felettese: Közvetett felettese: Munkaidő: Megbízás időtartama:

Főbb felelőssége és tevékenysége  Rendszeresen figyelemmel kíséri a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályi változásokat és ezekre felhívja az igazgató és a pedagógusok figyelmét.  Minden tanév elején az iskolai munkaterv részeként elkészíti az iskola gyermekvédelmi munkatervét.  Munkájáról minden félév végén írásban összefoglalót készít.  Gyermekvédelmi munkáját önképzéssel és a szakirodalom tanulmányozásával folyamatosan fejleszti.  Az osztályfőnökök jelzései alapján nyilvántartja a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel küzdő, sajátos nevelési igényű tanulókat.  Minden tanév elején írásban tájékoztatja a szülőket és a tanulókat saját tevékenységéről, feladatairól és arról, hogy milyen jellegű problémákkal mikor és hol kereshetik fel.  Tájékoztatja a szülőket és a tanulókat arról, hogy problémáikkal az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményeket kereshetnek fel. Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények címét, illetve telefonszámát.  A tanulók részére egészségvédő, mentálhigiéniás és szenvedélybetegség megelőző programot szervez. 142


 Figyelemmel kíséri a gyermekvédelemmel kapcsolatos pályázatokat és lehetőség szerint részt vesz a pályázatokon. 

A gyermekvédelemmel kapcsolatos intézkedéseiről rendszeresen tájékoztatja az igazgatót (igazgatóhelyettest).



Rendszeres munkakapcsolatban áll a nyilvántartott tanulók osztályfőnökeivel és az iskola

azon

közalkalmazottaival,

akikkel

együtt

végezheti

eredményesen

gyermekvédelmi feladatait. 

Rendszeres kapcsolatban áll az iskolán kívüli gyermekvédelmi intézményekkel, hatóságokkal.

Különleges feladatai, jogköre A veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel küzdő tanulókkal kapcsolatos feladatai a következőkre terjednek ki:  az ilyen jellegű problémákkal küzdő tanulók feltárására, nyilvántartására;  családlátogatásaikra, a tanulók családi környezetének megismerésére;  tanulmányi eredményük, magatartásuk és mulasztásaik figyelemmel kísérése;  a gyermekvédelemmel foglalkozó szolgálat, hatóság részére e tanulókról az osztályfőnökkel közösen környezettanulmányt készít;  szükség esetén védő-óvó intézkedéseket javasol, és közreműködik ezek megvalósításában.  Kidolgozza és a nevelőtestület elé terjeszti a különféle tanulói szociális támogatások (étkezési-, tankönyv-, tanszer-, táborozási-, stb.) odaítélésének alapelveit és rendszerét.  Elkészíti és nyilvántartja az étkezési támogatásokban részesülő tanulók neveit, adatait tartalmazó listákat, határidőre elkészíti az étkezési támogatás igénylésére vonatkozó pályázatot.  Munkája ellátásával kapcsolatban betekinthet az iskola összes tanulókkal kapcsolatos iratába, nyilvántartásába.  Gyermekbántalmazás védelme, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező megléte esetén haladéktalanul értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, és ennek felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken.  A tudomására jutott bizalmas információkat megőrzi, a tanulókkal kapcsolatban bárminemű információt csak a munkaköri leírásában rögzített körben szolgáltathat ki.  A bizalmas szülői közléseket a pedagógiailag szükséges mértékben tárja a pedagógusok elé.

143


Munkakörülmények  Feladatainak ellátásához előzetes egyeztetés után igénybe veheti az iskolatitkár segítségét (iratok összekészítése, gépelés, sokszorosítás, postázás, stb.).  Munkájához használhatja a gyermekvédelmi szobában található számítógépet, az iskola telefonját, faxát.








Kapcsolattartás minősége a tanulókkal, a szülőkkel és a kollégákkal.






Félévente összefoglaló elemzést készít a tevékenységéről a nevelőtestület számára.



Adatokat szolgáltat az adott munkaterület helyzetéről.

Záradék: hivatali titoktartásra kötelezett.


…………………, …… év …………………… hónap ……… nap

_________________________ PH

igazgató


…………………, …… év …………………… hónap ……… nap

_________________________ munkavállaló 144


A szabadidő szervező munkaköri leírása A munkavállaló neve: A munkakör megnevezése: szabadidő szervező Munkajogi jogviszony típusa: Munkahely, szervezeti egység megnevezése: Besorolása: FEOR száma: Közvetlen felettese: Közvetett felettese: Munkaidő: Megbízás időtartama:

A munkakör célja Segíti az intézmény kulturális tevékenységének összehangolását.

Főbb felelőssége és tevékenysége -

munkáját, az iskola pedagógiai programja és a könyvtári szabályzat figyelembevételével, az éves iskolai munkaterv alapján látja el,

-

segítséget nyújt a különböző iskolai rendezvények, ünnepségek előkészítéséhez,

-

közreműködik az iskolán kívüli szabadidős programok szervezésében,

-

igény szerint kíséretet, ügyeletet biztosít az iskolán kívüli rendezvényekhez,

-

szakmai segítséget nyújt különböző iskolai csoportok tevékenységéhez (énekkar, irodalmi színpad, kulturális versenyek, zenekar, tánckar, napközi),

-

a tanárok, tanítók oktató, nevelő munkáját segítő programokat, rendezvényeket szervez (színház, mozi látogatás, író-olvasótalálkozó, sportrendezvény),

-

külső média számára hír értékű anyagokat megfogalmaz, szerkeszt, tudósításokat küld az igazgatóval történő egyeztetés után,

-

tevékenységéről folyamatos tájékoztatást ad közvetlen felettesének, illetve kérésre az igazgatónak és a nevelőtestületnek.

145


-

Pályázat figyelés; az aktuális projektekben való részvétel, a pályázati anyagok végleges formába öntésében közreműködés.

-

Rendszeres munkakapcsolatban áll az iskola osztályfőnökeivel, felelőseivel.

-

Rendszeres kapcsolatban áll az iskolán kívüli kulturális intézményekkel

-

Minden egyéb olyan feladat, amellyel a felettese megbízza.

Munkakörülmények -

Feladatainak ellátásához előzetes egyeztetés után igénybe veheti az iskolatitkár segítségét (iratok összekészítése, szövegszerkesztés, sokszorosítás, postázás stb.).

-

Munkájához használhatja az iskola könyvtár helyiségében található számítógépet, az intézmény telefonját, faxát.

A teljesítményértékelés módszere

-

Munkájáról minden félév végén írásbeli összefoglalót készít, és ezt ismerteti a nevelőtestülettel.

-

Felettese megbízása alapján beszámol az iskola kulturális, szabadidős tevékenységéről, valamint a közvélemény tájékoztatásáról.


…………………, …… év …………………… hónap ……… nap

_________________________ PH

igazgató

A munkaköri leírásban foglaltak teljes körű elvégzését magamra nézve kötelezően elismerem. A munkaköri leírás egy példányát átvettem. …………………, …… év …………………… hónap ……… nap

_________________________ munkavállaló 146


A pedagógusok munkaköri leírásának függeléke az igazgatói hatáskörben meghatározott kötött munkaidőről A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 62. § (5) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – a fenntartóval egyetértésben – kötött munkaidejét a következőkben állapítom meg:

1. A neveléssel-oktatással – tanulókkal való közvetlen foglalkozásokkal – lekötött munkaidejének mértéke heti ……………… óra, amelyet a tantárgyfelosztásban meghatározottak alapján az órarendben foglaltaknak megfelelő foglalkozásokkal köteles teljesíteni. 2. A kötött munkaidő fennmaradó részében nevelés-oktatást előkészítő, neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést köteles ellátni az iskolavezetés utasításai szerint. Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással le nem kötött részében elvégzendő további feladatai:

3.

–

………………………………………………………………………………………………………

–

………………………………………………………………………………………………………

–

………………………………………………………………………………………………………

–

………………………………………………………………………………………………………

–

………………………………………………………………………………………………………

A függelék a munkaköri leírás részét képezi.

…………………, …… év …………………… hónap ……… nap

_________________________ PH

igazgató

147


Felelősök munkaköri leírása Felelősök: 1. diákönkormányzatot segítő (patronáló9 pedagógus 2. Diákönkormányzat pénztárosa 3. Diáksport Kör elnök 4. Hirdetmény felelős 5. Iskolai Sportkör titkár 6. Jegyzőkönyv-felelős 7. Munkavédelmi felelős 8. Pályaválasztási felelős 9. Pályázatfigyelő felelős 10. Szertár (leltár) felelős 11. Tankönyvfelelős

148


Diákönkormányzatot segítő pedagógus munkaköri leírása Feladatai: 1. A diákönkormányzatot segítő pedagógus feladata az iskolai diákönkormányzat működtetése, a demokratikus iskolai közélet szervezeti feltételeinek, a gyermek- és diákjogok iskolán belüli érvényesítésének

biztosítása,

a

nevelőtestület

és

a

diákközösség

szándékainak,

elképzeléseinek összehangolása. 2. A diákönkormányzat a jogszabályokban és az iskolai alapdokumentumokban biztosított hatáskörében önállóan és célszerűen működjön. A diáktanács ülésein mindig részt vesz, segíti annak tevékenységét. 3. A tanulók igénye, a nevelőtestület céljai és saját szakmai tapasztalatai alapján szakmai segítséget nyújt a programok tervezéséhez, megszervezéséhez, értékeléséhez. 4. Biztosítja a diákönkormányzat hatáskörébe utalt döntések alapos előkészítését, elősegíti a közvetlen és a képviseleti demokrácia érvényesülését. 5. Részt vesz az iskolai fórumok, iskolagyűlések, diákgyűlések, iskolai rendezvények szervezésében, lebonyolításában. 6. Gondoskodik a diákönkormányzat munkaprogramjának elkészíttetéséről, az abban foglaltak végrehajtásáról. 7. Személyesen és a kollegák, szülők bevonásával biztosítja a felügyeletet a diákönkormányzat rendezvényein, felelős ezeken a Házirend betartásáért. 8. Szervezi, irányítja a diákönkormányzati választásokat, összehívja és a diáktanács elnökének megválasztásáig levezeti a diáktanács ülését. Ismerteti a tanács tagjaival a diákönkormányzat jogait és hatáskörét. 9. Képviseli a diákönkormányzatot ott, ahol ezt a diákvezető adott esetben nem teheti meg (fenntartó, szakbizottság). 10. Szoros munkakapcsolatot tart fenn eredményes tevékenysége érdekében az igazgatóval, iskolavezetéssel, az osztályfőnökökkel és a szülők képviselőivel.

…………………, …… év …………………… hónap ……… nap

149


_________________________ PH

igazgató

A munkaköri leírásban foglaltakat tudomásul vettem, a megtartásukért felelősséget vállalok. Egy példányt átvettem.

…………………, …… év …………………… hónap ……… nap

........................................ DÖK patronáló tanár

150


Diákönkormányzat pénztárosa munkaköri leírása Feladatai: 1. A diákönkormányzatot segítő pedagógus feladata az iskolai diákönkormányzat működtetése, a demokratikus iskolai közélet szervezeti feltételeinek, a gyermek- és diákjogok iskolán belüli érvényesítésének

biztosítása,

a

nevelőtestület

és

a

diákközösség

szándékainak,

elképzeléseinek összehangolása. 2. A diákönkormányzat a jogszabályokban és az iskolai alapdokumentumokban biztosított hatáskörében önállóan és célszerűen működjön. A diáktanács ülésein mindig részt vesz, segíti annak tevékenységét. 3. Kezeli a diákönkormányzat körébe tartozó pénzeszközöket, felel azok jogszerű és célszerű felhasználásáért. A felhasználásról dokumentációt vezet. A pénzeszközöket az iskola 99. számú szobájában elhelyezett zárható páncélszekrényben tartja. 4. Biztosítja a diákönkormányzat hatáskörébe utalt döntések alapos előkészítését, elősegíti a közvetlen és a képviseleti demokrácia érvényesülését. 5. Részt vesz az iskolai fórumok, iskolagyűlések, iskolai rendezvények szervezésében, lebonyolításában. 6. Személyesen és a kollegák, szülők bevonásával biztosítja a felügyeletet a diákönkormányzat rendezvényein, felelős ezeken a Házirend betartásáért. 7. Szoros munkakapcsolatot tart fenn eredményes tevékenysége érdekében az igazgatóval, iskolavezetéssel, az osztályfőnökökkel és a szülők képviselőivel.

…………………, …… év …………………… hónap ……… nap

_________________________ PH

igazgató


…………………, …… év …………………… hónap ……… nap

........................................ DÖK pénztáros tanár 151


Diáksportkör elnök munkaköri leírása Feladatai: 1. Tagjainak rendszeres mozgási lehetőség, játék, versenyzés biztosítása. 2. A sportkör feladata a tanórán kívüli sport tevékenységekre, versenyekre való felkészítés. 3. Az iskolai sportkörtevékenységének szervezése az igazgató jóváhagyása mellett. 4. Testnevelési munkaközösség munkaterve alapján a sportesemények megtervezése. 5. A sportkör tagjainak szervezése. 6. Kapcsolattartás az iskolavezetéssel, más sportkörökkel és egyesületekkel. 7. Az iskolai sporttal kapcsolatos információk továbbítása az igazgató felé. 8. Az iskolai orvossal kapcsolattartás. 9. Sportágválasztással kapcsolatos együttműködések (pl. FTC kézilabda csapata).

…………………, …… év …………………… hónap ……… nap

_________________________ PH

igazgató


…………………, …… év …………………… hónap ……… nap

........................................ Diáksportkör elnök

152


Hirdetmény felelős munkaköri leírása Feladatai: 1. Figyelemmel kíséri az iskola hirdetőtábláinak aktualitását. 2. Az idejét múlt hirdetményeket eltávolítja. 3. Az igazgató által jóváhagyott tájékoztatókat haladéktalanul kihelyezi.

…………………, …… év …………………… hónap ……… nap

_________________________ PH

igazgató


…………………, …… év …………………… hónap ……… nap

........................................ hirdetmény felelős

153


Iskolai Sportkör Titkár munkaköri leírása Feladatai: 1. Tagjainak rendszeres mozgási lehetőség, játék, versenyzés biztosítása. 2. A sportkör feladata a tanórán kívüli sport tevékenységekre, versenyekre való felkészítés. 3. Az iskolai sportkörtevékenységének szervezése az igazgató jóváhagyása mellett. 4. Testnevelési munkaközösség munkaterve alapján a sportesemények megtervezése. 5. A sport fejlesztési tervének kidolgozása a munkaterv és az eseménynaptár alapján. 6. A sportkör tagjainak szervezése. 7. Kapcsolattartás az iskolavezetéssel, más sportkörökkel és egyesületekkel. 8. Az iskolai sporttal kapcsolatos információk továbbítása az igazgató felé.

…………………, …… év …………………… hónap ……… nap

_________________________ PH

igazgató


…………………, …… év …………………… hónap ……… nap

........................................ ISK titkár

154


Jegyzőkönyv-vezető felelős munkaköri leírása Feladatai: 1. Az intézményben történő értekezleteken és egyéb jegyzőkönyv-vezetést igénylő alkalmakkor jegyzőkönyvet ír az eseményen elhangzottaknak megfelelően. 2. Meghatározott esetekben a résztvevőkkel jelenléti ív aláíratása. 3. A kézzel készített jegyzetből gépelt írásos anyag készítése. Az elkészült jegyzőkönyvet az igazgató által aktuálisan kijelölt jegyzőkönyv-hitelesítő személyekkel aláírtja. 4. Szükség esetén, az igazgató jóváhagyásával, a jegyzőkönyvet a megfelelő helyre, határidőben továbbítja.

…………………, …… év …………………… hónap ……… nap

_________________________ PH

igazgató


…………………, …… év …………………… hónap ……… nap

........................................ Jegyzőkönyv-vezető felelős

155


Munkavédelmi felelős munkaköri leírása Feladatai: 1. Az intézmény Munkavédelmi Szabályzatának elkészítésében tevékenyen részt vesz. A szükséges módosításokat kezdeményezi a hatályos vonatkozó jogszabályok ismeretében. 2. Az iskola dolgozói számára megszervezi és megtartja a szükséges munkavédelmi tájékoztatást, évente egy alkalommal. Erről dokumentációt, jegyzőkönyvet vezet. 3. Dolgozói

és

tanulói

balesetekkel

kapcsolatos

intézkedések

lebonyolítása,

a

munkavédelemmel kapcsolatos beszámoló jelentések elkészítése, szükséges nyomtatványok kitöltése. 4. A szükséges adatszolgáltatásokhoz, statisztikai kimutatásokhoz naprakészen vezeti a kapcsolódó dokumentumokat.

…………………, …… év …………………… hónap ……… nap

_________________________ PH

igazgató


…………………, …… év …………………… hónap ……… nap

........................................ Munkavédelmi felelős

156


Pályaválasztási felelős munkaköri leírása Feladatai: 1. A nyolcadik osztályosok továbbtanulási jelentkezéseit felügyeli, illetve az ezzel kapcsolatos adminisztrációs teendőket segíti. 2. Fokozottan ügyel a továbbtanulással kapcsolatos határidők betartására (jelentkezési lapok leadási határideje, felvételik időpontjai). 3. A továbbtanulást segítő tájékoztató anyagokat eljuttatja az érintettekhez, illetve szükség esetén útmutatást ad a felvételi lapok kitöltéséhez. 4. A felmerült pályaorientációs kérdések esetén, az adott tanuló osztályfőnökével közösen tanácsot ad a szülőknek, tanulóknak. 5. Közvetlenül együttműködve segíti, és koordinálja az osztályfőnökök továbbtanulással kapcsolatos munkáját. 6. Elkészíti a továbbtanulással kapcsolatos statisztikákat.

…………………, …… év …………………… hónap ……… nap

_________________________ PH

igazgató


…………………, …… év …………………… hónap ……… nap

........................................ Pályaválasztási felelős

157


Leltár (szertár) felelős munkaköri leírása 1. Leltár alapján felelős a szertár berendezési tárgyaiért. 2. A berendezési tárgyak esetleges meghibásodása esetén gondoskodik a megfelelő javításukról, ill. cseréjükről. 3. Gondoskodik a terem esztétikussá tételéről. 4. Az újonnan megjelenő tájékoztatók alapján javaslatot tehet a szaktanterem fejlesztésére. 5. Gondozza és bővíti a szertárban lévő szemléltető eszközöket.

…………………, …… év …………………… hónap ……… nap

_________________________ PH

igazgató


…………………, …… év …………………… hónap ……… nap

........................................ Leltár felelős

158


Tankönyvfelelős munkaköri leírása Feladatai: 1. Minden év március utolsó munkanapjáig megrendeli a tankönyveket a KELLO rendszerében. 2. Amennyiben szükséges, a rendelést június 15-ig módosítja, illetve a létszámok változását követően pótrendelést végez szeptember 5-ig. 3. Közreműködik a Könyvtárellátótól kapott tankönyvek átvételében, segít megszervezni azok kiosztását a tanulók számára, illetve segít a könyvtár részére történő átadásban. 4. A sérült, elveszett, hibás tankönyvek pótlásában segítséget nyújt. 5. Tartja a kapcsolatot az iskolában valamennyi, a tankönyvellátásban résztvevő személlyel. 6. Tartja a kapcsolatot a szülőkkel. 7. Osztályonként összesíti a tankönyvlistát 8. Felméri a szülők igényét a rendeléssel kapcsolatban, és annak megfelelően módosítja a rendelés darabszámát. 9. Tartja a kapcsolatot a KELLÓ-val és a tankönyvkiadókkal. 10. Közreműködik az iskolába érkező tankönyvek és tankönyvcsomagok átvételében és tárolásának megszervezésében. 11. Megszervezi a tankönyvek kiosztását és a csekkek összesítését. 12. Gondoskodik a visszáruról 13. Gondoskodik az ingyenes tanári példányok megrendeléséről 14. A tankönyvfelelős díjazása a Tankönyvellátási megállapodásban foglaltak szerint történik.

…………………, …… év …………………… hónap ……… nap

_________________________ PH

igazgató


…………………, …… év …………………… hónap ……… nap

........................................ tankönyvfelelős 159


1.sz melléklet – Adatkezelési szabályzat A Molnár Ferenc Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola szervezeti és működési szabályzatának melléklete

A 2011. évi CXC. törvény A köznevelésről 26. §. szabályozza a köznevelési intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok kezelését. Az intézményben csak azon személyes és különleges adatokat lehet kezelni, melyekre a magasabb jogszabályok előírásai lehetőséget biztosítanak. Kivételes esetben (Pl.: statisztikai adatgyűjtésnél, tudományos kutatásnál stb.) ez alól az iskola igazgatója felmentést adhat, de ebben az esetben az érintett dolgozóval vagy az érintett tanuló szülőjével közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes.

I. Nyilvántartható adatok

1.

A köznevelési intézmény köteles a jogszabályban előírt nyilvántartásokat vezetni, a köznevelés információs rendszerébe bejelentkezni, valamint az országos statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt adatokat szolgáltatni.

2.

A köznevelési intézmény nyilvántartja a pedagógus oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványának számát, a jogviszonya időtartamát és heti munkaidejének mértékét.

3.

A köznevelési feladatokat ellátó intézmény az óraadó tanárok: a) nevét, b) születési helyét, idejét, c) nemét, d) lakóhelyét, tartózkodási helyét, e) végzettségével, szakképzettségével kapcsolatos adatokat, f) oktatási azonosító számát tartja nyilván.

4.

A köznevelési intézmény a gyermek, tanuló alábbi adatait tartja nyilván:

160


a) a gyermek, tanuló neve, születési helye és ideje, neme, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, társadalombiztosítási azonosító jele, nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma, b) szülője, törvényes képviselője neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma, c) a tanuló tanulói jogviszonyával kapcsolatos adatok: 

felvételivel kapcsolatos adatok,



az a köznevelési alapfeladat, amelyre a jogviszony irányul,



jogviszony szünetelésével, megszűnésével kapcsolatos adatok,



tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok,



kiemelt figyelmet igénylő tanulóra vonatkozó adatok,



a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok,



a tanuló oktatási azonosító száma,



mérési azonosító,



a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok:



a magántanulói jogállással kapcsolatos adatok,



a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok,

5.



a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok,



a tanuló diákigazolványának sorszáma,



a tankönyvellátással kapcsolatos adatok,



évfolyamismétlésre vonatkozó adatok,



a tanulói jogviszony megszűnésének időpontja és oka,



az országos mérés-értékelés adatai.

Az alkalmazottak adatait a közalkalmazottak személyi anyagában kell nyilvántartani. A személyi anyag része a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján összeállított közalkalmazotti alapnyilvántartás. A személyi anyagot az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni. Az alkalmazottak személyi anyagának vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az igazgató a felelős.

161


6.

A tanulóknak a jogszabályokban biztosított kedvezményekre jogosító adatait a számviteli szabályoknak megfelelő pénzügyi nyilvántartásokhoz csatolva kell nyilvántartani. Ennek kezeléséért az intézmény igazgatója a felelős.

II. Az adatok felvételére, nyilvántartására, továbbítására jogosultak köre:

Az intézmény adatkezelési tevékenységéért az intézmény igazgatója egy személyben felelős. Adatkezelési jogkörének gyakorlásával az intézmény egyes dolgozóit bízza meg az alábbi pontokban részletezett módon. 1. Az adatok felvételével, nyilvántartásával megbízott dolgozók a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan: a) az alkalmazottak adatait felvehetik, nyilvántarthatják: 

igazgatóhelyettesek,



iskolatitkár,

b) a tanulók adatait felvehetik, nyilvántarthatják: 

igazgatóhelyettesek,



iskolatitkár,



osztályfőnökök,



napközis nevelők,



gyermek- és ifjúság védelmi felelős,

2. Az adatok továbbításával megbízott dolgozók a köznevelési törvény által engedélyezett esetekben: 3. az alkalmazottaknak a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatos adatait továbbíthatja: 

igazgató,



igazgatóhelyettes,



iskolatitkár,

4. az alkalmazottak adatait a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, a közneveléssel összefüggő igazgatási

tevékenységet

végző

közigazgatási

szervnek,

a

munkavégzésre

vonatkozó

rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak és a nemzetbiztonsági szolgálatnak az intézmény igazgatója továbbíthatja. 5. A tanulók adatait a köznevelési törvény által engedélyezett esetekben továbbíthatja: 162




a fenntartó, a bíróság, rendőrség, ügyészség, a települési önkormányzat jegyzője, a közigazgatási szerv, a nemzetbiztonsági szolgálat, a középiskola, az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézmény, a családvédelemmel foglalkozó intézmény, szervezet, a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezet, intézmény, a tankönyvforgalmazó, a pedagógiai szakszolgálat intézményei, a KIR működtetője, a szülő részére az intézmény igazgatója;



a fenntartó, a középiskola, az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézmény, a családvédelemmel foglalkozó intézmény, szervezet, a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezet, intézmény, a tankönyvforgalmazó, a pedagógiai szakszolgálat intézményei, a KIR működtetője, a szülő részére az intézmény igazgatóhelyettese;



a fenntartó, a középiskola, az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézmény, a családvédelemmel foglalkozó intézmény, szervezet, a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezet, intézmény, a tankönyvforgalmazó, a pedagógiai szakszolgálat intézményei, a KIR működtetője, a szülő részére az iskolatitkár;



a középiskola, a családvédelemmel foglalkozó intézmény, szervezet, a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezet, intézmény, a pedagógiai szakszolgálat intézményei, a szülő részére az osztályfőnök;



a

családvédelemmel

foglalkozó

intézmény,

szervezet,

a

gyermek-

és

ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezet, intézmény, a szülő részére a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős; 

a tankönyvforgalmazó részére a tankönyvfelelős.

III. Adatok továbbítása

1. A 2–3. pontban foglalt adatok – az e törvényben meghatározottak szerint, a személyes adatok védelmére vonatkozó célhoz kötöttség megtartásával – továbbíthatók 

a fenntartónak,



a kifizetőhelynek,



a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek,



a közneveléssel összefüggő igazgatási tevékenységet végző közigazgatási szervnek,



a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak,



a nemzetbiztonsági szolgálatnak. 163


2. A köznevelési intézmények az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, a juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, az állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, az e törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik. A 63. § (3) bekezdésében meghatározott pedagógusigazolványra jogosultak esetében a pedagógusigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat a KIR – jogszabályban meghatározott – működtetője, a pedagógusigazolvány elkészítésében közreműködők részére továbbítható.

3.

A tanuló adatai közül a) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője neve, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, jogviszonya kezdete, szünetelésének ideje, megszűnése, magántanulói jogállása, mulasztásainak száma a tartózkodásának megállapítása céljából, a jogviszonya fennállásával, a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben a fenntartó, bíróság, rendőrség,

ügyészség,

települési

önkormányzat

jegyzője,

közigazgatási

szerv,

nemzetbiztonsági szolgálat részére, b) iskolai felvételével, átvételével kapcsolatos adatai az érintett iskolához, c) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, társadalombiztosítási azonosító jele, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, az óvodai, iskolai egészségügyi dokumentáció, a tanulóés gyermekbalesetre vonatkozó adatok az egészségi d) állapotának megállapítása céljából az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek, e) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, a tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó

adatok

a

veszélyeztetettségének

feltárása,

megszüntetése

céljából

a

családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek, f) az igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges adatai az igénybe vehetõ állami támogatás igénylése céljából a fenntartó részére, g) a számla kiállításához szükséges adatai a tankönyvforgalmazókhoz, 164


h) az állami vizsgája alapján kiadott bizonyítványainak adatai a bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából, továbbá a nyilvántartó szervezettől a felsőfokú felvételi kérelmeket nyilvántartó szervezethez továbbítható.

4. A tanuló a) sajátos nevelési igényére, beilleszkedési zavarára, tanulási nehézségére, magatartási rendellenességére vonatkozó adatai a pedagógiai szakszolgálat intézményei és a nevelésioktatási intézmények egymás között, b) az iskolába lépéshez szükséges fejlettségével kapcsolatos adatai a szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az iskolának, c) magatartása, szorgalma és tudása értékelésével kapcsolatos adatai az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés szervezőjének, a tanulószerződés alanyainak vagy ha az értékelés nem az iskolában történik, az iskolának, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés d) végzőjének, e) diákigazolványa kiállításához szükséges valamennyi adata a KIR – jogszabályban meghatározott – működtetője, a diákigazolvány elkészítésében közreműködők részére f) továbbítható.

5. A nevelési-oktatási intézmény nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. 6. Az önkéntes adatszolgáltatásra vonatkozó szülői engedélyt az elévülési idő végéig nyilván kell tartani. 7. A fentiekben felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.

III. Titoktartási kötelezettség 1.

A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a tanuló felügyeletének az ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során 165


szerzett tudomást. E kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a tanuló fejlődésével összefüggő megbeszélésre. 2.

A kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve ha az adat közlése súlyosan sértené a tanuló testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését.

3.

A pedagógus, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott a nevelési-oktatási intézmény vezetője útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a kiskorú tanuló – más vagy saját magatartása miatt – súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adat-továbbításhoz az érintett, valamint az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges.

166

A Molnár Ferenc Magyar Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola szervezeti és működési szabályzata

Recommend Documents