JAVASLAT A 2001. ÉVI LXIV. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁHOZ A MAGYAR RÉGÉSZ SZÖVETSÉG ’A BERUHÁZÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ RÉGÉSZETI FELADATELLÁTÁS EGYSÉGES KONCEPCIÓJA’ CÍMŰ JAVASLATCSOMAGJA ALAPJÁN A módosító javaslatot kidolgozta: Magyar Régész Szövetség Értelmező rendelkezések 7. § 29. Előzetes régészeti dokumentáció: egy vagy több ingatlan‐nyilvántartási földrészlet vagy azok meghatározott része régészeti érintettségének egyértelmű tisztázására, a régészeti örökségi elemekre vonatkozó ismeretek (különösen a lelőhely jellegének, korának, kiterjedésének és intenzitásának) megszerzésére és pontosítására szolgáló, valamint az ebből következően elvégzendő régészeti feladatellátás formájának, idő‐ és költségvonzatainak, valamint hoz hozzájáruló a lelőhelyek elfedésének lehetőségét vizsgáló és meghatározó a lelőhely állapotában maradandó változással nem járó műszeres lelőhely‐, illetve leletfelderítés és terepbejárás, valamint próbafeltárás alkalmazásával készült, két fázisban elkészített dokumentum. 31. Különleges státuszú lelőhely: Az előzetes régészeti dokumentáció elkészítése vagy a próbafeltárás során dokumentált olyan régészeti lelőhely, amely intenzitása, jellege vagy az alkalmazandó feltárási módszer miatt a megelőző feltárás időtartama és költsége, azok várható többletigénye szempontjából a feltárásra jogosult intézmény és a beruházó közötti szerződés megkötése alkalmával egyedi elbírálás alá esik. 32. Régészeti örökségvédelmi vis maior alap: A mentő feltárások, illetve egyedi elbírálás alapján egyéb régészeti feltárások vagy az azokhoz közvetlenül kapcsolódó feladatok költségének biztosítása érdekében létrehozott, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által kezelt pénzügyi keret, amelybe a beruházásokhoz kapcsolódó előzetes régészeti dokumentáció, próba‐ és megelőző feltárás, valamint régészeti megfigyelés elvégzésére átvett összeg külön jogszabályban meghatározott hányadát köteles a feltárást végző intézmény befizetni. 33. Társadalmi hasznosulás: A feltárt leletek bemutatása, az ásatások során megszerzett ismeretek aktív átadása, kommunikálása, azok múltunk megismerésében betöltött szerepének tudatosítása egyéni, közösségi és társadalmi szinten. A RÉGÉSZETI FELTÁRÁS ÉS ELŐKÉSZÍTÉSE1 A régészeti feltárásokra és előkészítésükre vonatkozó általános előírások 19. § 1
A teljes tervezetre érvényes, hogy az 5/2010. (VIII. 18.) NEFMI rendelet a Kötv. változásaival összhangba hozandó.
(3) A régészeti feltárások költségeit ‐ a mentő feltárás, valamint a 20/A. § (3) bekezdésében és a 23/E. § (1) bekezdésében foglalt esetek kivételével ‐ a 10. § (1) bekezdésére figyelemmel annak kell viselnie, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált. (4) A beruházásokhoz kapcsolódó régészeti tevékenységek – úgymint az előzetes régészeti dokumentáció, próba‐ és megelőző feltárás, régészeti megfigyelés (a továbbiakban együtt: beruházási régészeti tevékenység) –, illetve azok egyes munkanemeinek költségszámítása országosan egységes. A módszertani, tartalmi és formai kereteket a feltáró intézmények által kötelezően alkalmazandó, külön jogszabályban meghatározott szakmai protokollok (a továbbiakban: szakmai protokollok) szabályozzák. (5) A beruházásokhoz kapcsolódó próba‐ és megelőző feltárások a beruházó által viselt költségei a) a régészeti szakmunka, b) a kézi földmunka, c) a dokumentáció elkészítése, d) az elsődleges leletkonzerválás, e) valamint az elsődleges leletfeldolgozás teljes, f) a leletelhelyezés rendkívüli, g) illetve a társadalmi hasznosulás költségeit tartalmazzák. A feltárást végző intézmény köteles a tényleges felhasználásról a beruházónak elszámolni, az átvett pénzeszközöket önálló alszámlán kezelni. (6) A beruházásokhoz kapcsolódó próba‐ és megelőző feltárások gépi földmunka szükségletének biztosítása a beruházó feladata, de azok szakmai irányítására a feltárást végző intézmény jogosult. (7) A beruházási régészeti tevékenység elvégzésére átvett összeg külön jogszabályban meghatározott részét a feladatot ellátó intézmény köteles a régészeti örökségvédelmi vis maior alap számára átutalni. Előzetes régészeti dokumentáció 20/A. § (1) A külön jogszabályban meghatározott nagyberuházást, valamint részben vagy egészben európai uniós forrásból megvalósuló beruházást (a továbbiakban: nagyberuházás), illetve a történeti városmagot és a lelőhelynek is minősülő, műemléki védettségű ingatlant érintő beruházást megelőzően esetén két fázisban előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni. Egyéb esetekben a beruházások léptékétől, jellegétől függően a területileg illetékes hatóság kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szerv dönt az előzetes régészeti dokumentáció szükségességéről.2 készíthető különösen a földterület‐kiválasztás során, a hatósági engedélyezési eljárásokat megelőzően. (2) Az előzetes régészeti dokumentáció nem pótolja a 22. § (2) bekezdése szerinti próbafeltárást. (2) Az előzetes régészeti dokumentáció elkészítése a beruházás projekt‐előkészítési munkáinak körébe tartozik, 1. fázisára a földterület‐kiválasztás időszakában, a beruházás hatósági engedélyezési eljárásait megelőzően kerül sor. Az előzetes régészeti 2
Beillesztendő a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és a szakigazgatási szervek hatósági feladatai közé a 324/2010. (XII. 27.) Kormányrendelet 5. §‐ába.
dokumentáció 1. fázisának kötelező lelőhely‐diagnosztikai elemei a vizsgált területre vonatkozó források és a korábbi szakirányú kutatások adatainak összegyűjtése mellett a terepbejárás, az archív légi felvételek elemzése, valamint nyomvonalas beruházások esetén a régészeti célú légifényképezés. A kapcsolódó régészeti terepbejárásokra és légi felderítési munkákra legalább egy tavaszi és egy őszi időszak biztosítandó. (3) Az előzetes régészeti dokumentáció 2. fázisában a beruházási területen a régészeti lelőhelyeken, valamint az 1. fázisban régészeti érdekűként meghatározott területeken próbafeltárásokra, illetve műszeres lelőhely‐ és leletfelderítésekre kerül sor. (4) Az előzetes régészeti dokumentáció készítője – a külön jogszabályban meghatározott előírások figyelembe vételével ‐ a területileg illetékes, a későbbi feltárást végző intézmény. (35) Az előzetes régészeti dokumentáció elkészítésének hez szükséges régészeti feltárások költségei a beruházót terhelik, nemzetgazdasági szempontból indokolt esetekben a központi költségvetésből is fedezhetőek. A régészeti feltárások egyes formáira vonatkozó különleges előírások Próbafeltárás 21. § (1) A próbafeltárás célja a régészeti lelőhelyek jellegének, kiterjedésének, a veszélyeztető források és a megelőző feltárás mértékének meghatározása, a lelőhelyek védelmi fokozatának megállapítása és osztályozása. A próbafeltárások célja az előzetes régészeti dokumentáció elkészítésének 1. fázisában megjelölt területek vizsgálata, valamint a megelőző feltárásokkal érintett régészeti lelőhelyek, lelőhelyrészek korának, jellegének, kiterjedésének, intenzitásának, illetve elfedhetőségének meghatározása. (2) Abban az esetben, ha a 20/A. § (1) szerint a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szerv döntése alapján nem szükséges előzetes régészeti dokumentáció készítése, próbafeltárás végzendő, egyéb esetekben a 20/A. § (3) szerint a próbafeltárás az előzetes régészeti dokumentáció elkészítésének 2. fázisában valósítandó meg. (3) 23/C § (2) Az előzetes régészeti dokumentáció, illetve annak hiányában a próbafeltárás eredményei alapján a feltárást végző intézmény kérelmet nyújt be a hatóság területileg illetékes kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szerv részére a további régészeti feladatellátásról. A kérelemnek tartalmaznia kell az arra vonatkozó szakmai javaslatot, hogy mely területek esetén van szükség a megelőző feltárás elvégzésére, illetve mely területek elfedése lehetséges. 23/C § (3) A további régészeti feladatellátásról ‐ a 23/E. §‐ban foglalt költségkorlát figyelembevételével ‐ a területileg illetékes hatóság kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szerv dönt. Megelőző feltárás 22. § (1) Ha a régészeti lelőhely elkerülése a fejlesztések, beruházások költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a fejlesztés, beruházás másutt nem valósítható meg, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni (a továbbiakban: megelőző feltárás), illetve azok elfedéséről a 27. § szerint gondoskodni kell.
(2) A megelőző feltárás részeként a régészeti lelőhelyen ‐ a hatóság eltérő rendelkezésének hiányában ‐ próbafeltárást kell végezni. A régészeti érintettség mértékétől függően ‐ külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén ‐ a hatóság régészeti megfigyelést írhat elő. (2) A nagyberuházáshoz kapcsolódó, a történeti városmagot és a lelőhelynek is minősülő, műemléki védettségű ingatlant érintő beruházást megelőző feltárások célja a beruházási területen az előzetes régészeti dokumentáció elkészítésének keretében felmért régészeti lelőhelyek kivitelezés előtt végzett feltárása. (33) A területileg illetékes megyei múzeum (a fővárosban a Budapesti Történeti Múzeum) és a beruházó a megelőző feltárásra vonatkozóan írásbeli szerződést köt. A feladatellátásba a területileg illetékes megyei múzeum a gyűjtőterületében érintett, megyei múzeumi szervezethez nem tartozó területi múzeumot kötelezően bevonja. A szerződésnek tartalmaznia kell a feltárás időtartamát és annak teljes költségét, valamint a költségeket viselőket. A szerződés érvényességéhez a hatóság a területileg illetékes kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szerv jóváhagyása szükséges. A szerződés jóváhagyására irányuló eljárásra a feltárási engedélyezés szabályait kell megfelelően alkalmazni. A feltárás engedélyezése egyben a szerződés jóváhagyását is jelenti. A szerződésre egyebekben a polgári jog vállalkozási szerződésre vonatkozó szabályai az irányadóak. (24) A megelőző feltárásokkal kapcsolatban felmerült vitás szakmai kérdésekben a hatóság területileg illetékes kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szerv álláspontja az irányadó. 23. § (1) A fejlesztések, beruházások tervezése során a megelőző feltárás teljes költségét, de legalább a teljes bekerülési költség 9 ezrelékét kell költség‐előirányzatként biztosítani a feltárás fedezetére, így különösen a régészeti hatástanulmány, próbafeltárás, régészeti megfigyelés, dokumentálás, elsődleges leletkonzerválás, valamint az elsődleges leletfeldolgozás teljes és a leletelhelyezés rendkívüli költségeit. A feltárást végző intézmény köteles a tényleges felhasználásról elszámolni. 23/A. § A régészeti örökség védelme és a fejlesztések, beruházások hatékonyabb megvalósítása érdekében a régészeti lelőhelyen kívüli földmunka esetén a régészeti feltárásra a 22. § (3) bekezdésében foglalt követelmények szerinti szerződés köthető. Állami nagyberuházás esetén folytatott próbafeltárás és megelőző feltárás51 23/B. §52 Állami nagyberuházás, valamint a kisajátításról szóló törvény szerinti közérdekű cél megvalósítása esetén folytatott próbafeltárásra és megelőző feltárásra a próbafeltárásra és a megelőző feltárásra vonatkozó szabályokat a 23/C‐23/E. §‐ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 23/C. §53 (1) Állami nagyberuházás, valamint a kisajátításról szóló törvény szerinti közérdekű cél megvalósítása esetén a próbafeltárás időtartama a beruházótól a fölmunkával járó változással érintett munkaterületnek régészeti munkavégzésre alkalmas állapotban, állapotrögzítő jegyzőkönyvvel történő átvételétől számított legfeljebb 30 ‐ jogszabályban meghatározott ‐ régészeti feltárás végzésére alkalmas nap, kivéve, ha a beruházó és a feltárást végző intézmény ennél hosszabb időtartamban állapodnak meg. A próbafeltáráshoz kapcsolódó gépi földmunka időtartama a próbafeltárás időtartamába nem számít bele.
23/D. §54 (1) A hatóság döntése alapján elvégzett megelőző feltárás vagy elfedés időtartama a beruházótól a földmunkával járó változással érintett munkaterületnek régészeti munkavégzésre alkalmas állapotban, állapotrögzítő jegyzőkönyvvel történő átvételétől számított legfeljebb 30 ‐ jogszabályban meghatározott ‐ régészeti feltárás végzésére alkalmas nap, kivéve, ha a beruházó és a feltárást végző intézmény ennél hosszabb időtartamban állapodnak meg. A megelőző feltáráshoz kapcsolódó gépi földmunka időtartama a megelőző feltárás időtartamába nem számít bele. 23/E. §55 (1) A beruházó a teljes próbafeltárás, a megelőző feltárás és az elfedés költségei ‐ ide értve a hatóság által előírt régészeti megfigyelés eredményeként felmerült megelőző feltárás költségét is ‐ de legfeljebb a beruházás teljes bekerülési költsége 1 százalékának megfelelő összeg viselésére köteles, amely összeg ‐ a (2) bekezdésben foglaltak kivételével ‐ nem haladhatja meg a 200 millió forintot. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeg ‐ a hatóság javaslatára, a kultúráért felelős miniszter előterjesztésére ‐ a Kormány döntése szerint magasabb értékben is megállapítható, ha az előzetes régészeti dokumentáció, a próbafeltárás vagy a megelőző feltárás eredményeként megállapítható, hogy a beruházással érintett lelőhely hazánk múltjának kiemelkedő jelentőségű, egyedi vagy pótolhatatlan forrása, vagy az elfedés a beruházás jellege miatt műszakilag lehetetlen, vagy az a lelőhely fizikai állapotromlását eredményezné. (3) A próbafeltárás költségei az (1) bekezdésben meghatározott összeg 50 százalékát nem haladhatják meg. 23/A. § (1) A beruházási terület egyes lelőhelyein elvégzendő megelőző feltárásokhoz szükséges időtartam kiszámítása a lelőhelyek az előzetes régészeti dokumentációban, illetve annak hiányában a próbafeltárások során meghatározott kiterjedésén, valamint intenzitásán alapul. (2) A megelőző feltárások elvégzésére – a 23/C. §‐ban meghatározott esetek kivételével ‐ rendelkezésre álló időtartam a feltárandó lelőhelyterületek régészeti munkavégzésre alkalmas állapotban, állapotrögzítő jegyzőkönyvvel történő átvételétől számított, lelőhelyenként és hektáronként legfeljebb 60, ‐ a külön jogszabályban meghatározott ‐ régészeti feltárás végzésére alkalmas munkanap, de lelőhelyenként maximum 180 régészeti feltárás végzésére alkalmas munkanap, kivéve, ha a beruházó és a feltárást végző intézmény ennél hosszabb időtartamban állapodnak meg. (3) Amíg a beruházó a 23/A. § (2) szerinti előrehaladáshoz szükséges nagyságú, szerződésben meghatározandó munkaterületet nem biztosítja, a feltárás határideje nem kezdődik el. 23/B. § (1) A megelőző feltárások költségei a beruházás által érintett egyes lelőhelyek az előzetes régészeti dokumentációban, illetve annak hiányában próbafeltárásokkal meghatározott kiterjedése, valamint a lelőhelyek valós, a próbafeltárások – illetve a külön jogszabályban meghatározott esetekben a műszeres lelőhelyvizsgálatok – alkalmával dokumentált intenzitása alapján kerülnek kiszámításra. (2) Az egyes intenzitáskategóriákhoz (gyér, közepes, intenzív) tartozó, négyzetméter alapú feltárási költségek minden év január 30‐ig a szakminisztérium honlapján kerülnek közzétételre. A honlapon közzétett feltárási költségtől felfelé érvényesen eltérni nem lehet. (3) Amennyiben a beruházás teljes nettó bekerülési költsége meghaladja az 1 milliárd forintot, a megelőző feltárások a beruházó által viselt nettó költsége a beruházás teljes nettó bekerülési költségének 2%‐át nem haladhatja meg.
23/C. § A történeti városmagok, a lelőhelynek is minősülő, műemléki védettségű ingatlanok, valamint az előzetes régészeti dokumentáció, illetve annak hiányában a próbafeltárások eredményei alapján az alkalmazandó feltárási módszer, az intenzitás vagy jelleg szerint különleges státuszúnak minősülő, a 23/B. § (2) szerinti intenzitáskategóriákba nem sorolható lelőhelyek feltárásának időtartama és költsége a beruházó és a feltárást végző között egyedi megállapodás tárgya. Régészeti megfigyelés 24. § (1) A beruházási terület régészeti érintettségének mértékétől függően ‐ külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén ‐ a területileg illetékes kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szerv régészeti megfigyelést írhat elő. (2) A megfigyelés időtartamára és költségére a kivitelezés műszaki tartalma és várható ütemezése alapján szerződik a beruházó és a területileg illetékes, feltárásra jogosult intézmény. (3) A régészeti megfigyelés során azonosított lelőhelyek feltárásai a beruházó és a területileg illetékes, feltárásra jogosult intézmény között külön szerződés tárgyát képezik. (4) A régészeti megfigyelés során azonosított lelőhelyek feltárási munkáinak időtartama lelőhelyenként legfeljebb 30 régészeti feltárás végzésére alkalmas munkanap. (5) A régészeti megfigyelés során azonosított lelőhelyek feltárása a területileg illetékes kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szerv felé bejelentés‐köteles, de a feltárásra jogosult intézmény számára nem engedélyköteles tevékenység. 25. § Amennyiben a beruházási területen egyéb lelőhely‐diagnosztikai vizsgálatok vagy megelőző feltárás nem történik, a régészeti megfigyelés során azonosított lelőhelyek feltárására a beruházó és a területileg illetékes feltárásra jogosult intézmény szerződést köt. 26. § (1) Azon beruházások esetében, amelyekhez előzetes régészeti dokumentáció készült, illetve a kivitelezést megelőző feltárás előzte meg a kivitelezési fázis földmunkáihoz régészeti megfigyelést kell biztosítani, melynek költségeit a beruházó viseli. (2) A beruházó a 26. § (1)‐ben részletezett esetben a megelőző feltárások szerződésében rögzített összeg 5%‐ának mértékében a kivitelezési munkák befejeződéséig tartalékkeretet tart fenn. A régészeti megfigyelés során azonosított lelőhelyek feltárásának költségeit a beruházó ezen keretből, legfeljebb annak erejéig köteles viselni. Elfedés 27. § (1) A beruházással érintett és próbafeltárással vizsgált régészeti lelőhely vagy lelőhelyrészlet elfedésére a területileg illetékes kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szerv döntésében meghatározott módon kerülhet sor. A régészeti lelőhely elfedése a lelőhely fizikai állapotromlását nem eredményezheti. (2) A régészeti lelőhely elfedése a beruházó feladata, költségei a beruházót terhelik.
(3) A régészeti lelőhely elfedése régészeti megfigyelés mellett történik, melynek költségei beépítendőek a beruházó és a területileg illetékes, feltárásra jogosult intézmény közötti, a 24. § (2) szerinti, a régészeti megfigyelés tárgyában kötött szerződésbe. (4) Amennyiben a lelőhely elfedése során fizikai állapotromlás dokumentálható, az elfedést a régészeti megfigyelést végző javaslata alapján a területileg illetékes kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szerv felfüggesztheti. Az elfedés csak a fizikai állapotromlással érintett terület régészeti feltárását követően folytatható. Mentő feltárás 248.§ (8) A múzeum köteles a mentő feltárást haladéktalanul megkezdeni, és folyamatosan ‐ az elvárható ütemben ‐ végezni, az előkerült régészeti leletet ideiglenesen elhelyezni. A mentő feltáráshoz feltárási engedély nem szükséges, de bejelentésköteles. 259. § A mentő feltárást végző múzeum jogosult a leletmentésre fordított költségeinek megtérítésére, amennyiben az állam nem mond le javára a régészeti leletek tulajdonjogáról. A költségek iránti igényt a hatósághoz területileg illetékes kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervhez kell benyújtani, melynek javaslatára, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal jóváhagyásával az igazolt költségek megtérítése külön jogszabályban meghatározott módon, a régészeti örökségvédelmi vis maior alapból történik. 23.A § 30. § A régészeti örökség védelme és a fejlesztések, beruházások hatékonyabb megvalósítása érdekében a régészeti lelőhelyen kívüli földmunka esetén a régészeti feltárásra a 22. § (3) bekezdésében foglalt követelmények szerinti szerződés köthető.
